Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Átírás

1 ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTN ER OF F I B L SWIT ZER L AN D ÖMKi szántóföldi on-farm kutatások ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

2 szántóföldi kutatások Szója fajta- és termesztés-technológiai tesztek ökológiai gazdaságokban (015) Borbélyné Dr. Hunyadi Éva Földi Mihály 1. Helyzetkép a szójáról mi változott 015-ben? A szója globális termőterülete 014-ben elérte a 10 millió hektárt, ami évente több mint 300 millió tonna szójamag termést jelent. A legintenzívebb területnövekedést azok az országok produkálják, ahol alapvetően GM-szóját termelnek, pl. Brazília, ahol ez a növekedés 1 millió hektárra tehető évente. Európában 3 millió hektár termőterülettel számolhatunk, ami a 014-es adatokhoz képes csaknem hektár területnövekedést jelent. Külön figyelmet érdemel Ukrajna és Románia, ahol hektárra növekedett a szója vetésterülete. A termeléshez kötött támogatások, a zöldítés és a fokozott piaci érdeklődés együttes hatására a konvencionális szójatermő terület Magyarországon is jelentősen emelkedett: 015-ben a korábbi hektárról mintegy hektárra (1). Mindemellett a szójatermesztő gazdaságok fele nem rendszeres szójatermelő. Biztató tendenciát jelent, hogy az AKI adatai szerint 014-ben a 3 t/ha feletti üzemi termésátlaggal rendelkező gazdaságok száma 011-hez képest csaknem megkétszereződött, ami a csaknem 1700 hazai szójatermelő gazdaságnak az egynegyedét jelenti. Bár a Dél-Dunántúl, elsősorban Baranya megye továbbra is megtartotta vezető szerepét a szójatermő területek vonatkozásában (itt 388 gazdaság több kint hektáron termel szóját), a dél-borsodi területek, a Sajó és a Hernád völgye is egyre jelentősebb súlypontot képez, csaknem hektárral járul hozzá a hazai termőterülethez. Mindez annak a jelentős genetikai előrehaladásnak is köszönhető, ami a szójatermesztés biológiai alapjait jellemzi azoknak a korai szójafajtáknak a termesztésbe vonásával, amelyek alacsonyabb hő összeg mellett is gazdaságos termésszintre képesek. A bioszója termőterülete is növekedett, 015-ben meghaladta az 100 hektárt (1. táblázat). Ez még mindig messze elmarad attól a termesztési volumentől, amire az ökológiai adottságaink lehetőséget adnának. Mindemellett a sok helyen jellemző alacsony termesztési színvonal és a szója ökológiai érzékenysége miatt a termésátlagok országos szinten gyakran t/ha alatt maradnak. 015-ben hozzávetőlegesen 40 biogazdaság termelt szóját, a gazdaságok fele Nyugat- és Dél-Dunántúlon helyezkedik el. A tofugyártás alapanyagára szerződött gazdaságokra magasabb termesztési színvonal jellemző, itt ugyanis a 40% körüli fehérjetartalmat kívánják elérni a termelők, amit a piac magasabb árszínvonallal díjaz. A bio takarmányszója termelésnek is alapvető mozgatórugója lenne a termelés integrációja, a tisztázott piaci körülmények és a garantált felvásárlási ár. Terület Betakarított ter. ha Termésátlag t/ha,3 1,7 1,9,6,0* Bioszója terület Betakarított ter. ha Termésátlag t/ha 1,5 1,8 1,6 1,9 1,9 * Becsült adat Forrás: (1-4) 1. táblázat: Szójatermelés Magyarországon ( )

3 Bár a megnövekedett vetésterület az új KAP értelmében némileg csökkentette a termeléshez kötött támogatás korábban kalkulált nagyságát (167 Euro/ha), a szójatermő terület a piaci igények fokozódása, és az AKG előírások vetésváltási előírásainak fellazulása miatt is várhatóan tovább növekszik. Az ÖMKi szójatermesztési kutatásai On-farm kísérleteink során 013 és 015 között évenként változó helyszíneken és fajtaszámmal összesen 10 biogazdaságban csaknem 16 szójafajtát teszteltünk, eltérő agrotechnikai és ökológiai adottságok mellett, kiegészítve különböző technológiai elemek (pl. magkezelések) vizsgálatával. Kisparcellás kísérleteket valósítottunk meg együttműködésben a SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékkel, és egy ÖMKi posztdoktori ösztöndíj keretében talaj-baktériumokkal folytatott in vitro kísérletekkel is kiegészült a kutatási paletta (MTA TAKI). Évente több alkalommal szakmai napokat szervezünk, melyek keretében az elméleti és gyakorlati ismeretek közvetlen átadására, tapasztalatcserére is lehetőség nyílik a jelenlegi és leendő bioszója-termelők között. Az idei évben a FiBL és a Duna Szója együttműködésével megjelent az ökológiai szójatermesztés gyakorlati technológiájával foglalkozó kiadványunk is (5). Célunk az ökológiai szójatermesztés termesztés-technológiai kockázatainak mérséklése, a termelés volumenének és hatékonyságának növelése, ezen keresztül is az ökológiai gazdálkodás perspektíváinak javítása. Meggyőződésünk, hogy e betegségekre nem kifejezetten fogékony, a különböző talajtípusokhoz jól alkalmazkodó, a talajt nitrogénben gazdagító, egyre keresettebb maghüvelyes ökológiai termesztése hazánkban is jó lehetőséget kínál a gazdálkodók számára.. A szója on-farm kutatási projekt bemutatása On-farm vizsgálataink során a különböző gazdaságokban megfigyelhető termesztés-technológiai változatok agrotechnikai elemeinek összehasonlítására, és az eltérő ökológiai tényezők terméseredményre gyakorolt hatásának megállapítása törekszünk, több év adatai alapján. A parcellák 0,-0,5 ha-os nagyságúak, a gazdaság táblaméretéhez és a technikai kivitelezhetőséghez igazodva. Állomány-felvételezéseket végzünk a vegetatív és a generatív fázisokban, vizsgáljuk a betakarítás előtt gyűjtött növénymintákat (növénymagasság, alsó hüvely magassága, elágazások száma, növényenkénti hüvelyszám, hüvelyenkénti szemszám) és magmintákat (nedvességtartalom, ezermag-tömeg, fehérjetartalom, olajtartalom). Azoknak az fajta-tulajdonságoknak a vizsgálatát is bővítjük, amelyek az ökológiai gazdálkodásban nagyobb hangsúlyt kapnak, pl. a szójaállományok kezdeti fejlődése, gyomkompetíciós képessége. A több évig tesztelt fajták esetében az aktuális évben elért termésmennyiség mellett a termésstabilitást is értékeljük..1. Kísérleti helyszínek 015-ben A 015-ös szója kísérletek öt ökogazdaságban és Soroksáron, a Szent István Egyetem Ökológiai Tangazdaságában kerültek elvetésre, a térképen sárgával jelzett helyszíneken. Győrsövényháza (014) Tornyiszentmiklós (013, 014, 015) Hajdúböszörmény (014) Soroksár (014, 015) Csárdaszállás (015) Kalocsa (014) Nyíregyháza (013,014) Földes (013,014) Füzesgyarmat (015) 1. ábra: Szója on-farm helyszínek ( ) 3

4 Fajta Éréscsoport Kísérleti helyszín* Boglár Korai 1,, 3, 4, 5 Bagera Korai 6 ES Mentor Korai 1,, 3, 4, 5 Pannónia Kincse Középérésű 1,, 3, 4, 5 Hipro Középérésű 1,, 3, 4, 5 Growpro Középérésű 6 Royalpro Középérésű 6 Ika Középérésű 1,, 3, 4, 5 * 1: Csárdaszállás 1; : Csárdaszállás ; 3: Füzesgyarmat 1; 4: Füzesgyarmat ; 5: Tornyiszentmiklós, 6: Soroksár. táblázat: A kísérletben szereplő fajták 015-ben.. A vizsgálatok módszere 1. Fenológia. Állomány-felvételezés 3. Növényminta 4. Termésadatok Kelés Virágzás kezdete Virágzás vége Érés Szója borítottság (%) 40 nappal a vetés után, Gyomborítottság (%) 40 nappal a vetés után és virágzáskor, Kórokozók, kártevők: faj megnevezés, bonitálás 1-9 Állóképesség: bonitálás 1-9 Nódusz/növény Hüvely/növény Mag/hüvely (db) Elágazás szám (db) Alsó hüvely magasság (cm) Növény magasság (cm) Gümőszámlálás (db/növény) Termés (kg/ha) Olajtartalom (%) Fehérjetartalom (%) Nedvesség (%) Ezermagtömeg (g) 3. táblázat: Állomány-felvételezések és mérések.3. A kísérletek agrotechnikai és agro-ökológiai körülményei Az alkalmazott agrotechnika igazodott az üzemek adottságaihoz és eddigi gyakorlatához. A májusi csapadékos időjárás több helyen okozott rácserepesedett talajt, ami hátráltatta a kelést és a gyomfésű használatát is. Júniustól rendkívüli meleg és száraz időszak következett, ami még a nyugat-dunántúli helyszínen is jellemző volt a nyári hónapokban (a forró napok száma még itt is elérte a 40-et). Az alföldi területeken a tenyészidőszakban hullott csapadék alig haladta meg a 160 mm-t, ami a szója vízigényének egyharmadát fedezte. A gazdaságok vállalva a szűkebb sortávolságból adódó technikai nehézségeket a sorközművelésnél többnyire az 50 cm-es sortávolság alkalmazása mellett döntöttek, sőt gabona- illetve duplagabona sortávolság is előfordult. Az alföldi helyszíneken a rendkívüli aszályt a rendszeres sorközművelés némileg enyhítette, de egy helyszíntől eltekintve öntözésre technikai feltételek hiánya vagy munkaerő-kapacitás hiánya miatt nem volt lehetőség. A kezeletlen vetőmagokat HiStick oltóanyaggal kezeltük. Az idei évben két on-farm helyszínen és a kisparcellás kísérletben vizsgáltunk magkezelési variánsokat is. 4

5 3. A kísérletek kiértékelése 3.1. Tornyiszentmiklós A kísérleti helyszínen öt fajtát és egy fajtán 3 magkezelési variánst teszteltünk. Hónap IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Átlag (IV-IX) Többéves átl. (IV-IX)* Átlaghőmérséklet C 11, 14,1 0, 3,4 3, 17,3 7,7 18, 16,8 1,4 Csapadék mm 11, , Tmax 30 C (nap) Diff. 4. táblázat: Időjárási adatok (Tornyiszentmiklós, 015) Forrás: (6)* A Magyarország egyik legcsapadékosabb régiójának számító délnyugat-dunántúli területen a májusi időszak az átlagostól jóval nedvesebb volt, és olyan jégverést is kapott az állomány június elején, hogy a vegetációs felület a levelek sérülése miatt csaknem harmadára csökkent. Összességében ugyanakkor mintegy 100 mm-el hullott kevesebb csapadék a több éves átlaghoz viszonyítva, az átlaghőmérséklet pedig jelentős, 1,4 C -os emelkedést mutatott. A forró napok száma (40) is mutatja az évjárat rendkívüli aszályosságát. Talajtípus Fizikai féleség agyagbemosódásos barna erdőtalaj agyag Humusztartalom % 1,7 Kötöttség (KA) 43 Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , ,14 11,5 5. táblázat: Talajadatok Az agyagos barna erdőtalaj a nehezebb művelhetőség és a viszonylag alacsony humusztartalma ellenére szójatermesztésre alkalmas, jó a P és K ellátottsága, mikroelemekben gazdag. 5

6 Elővetemény Talajművelés Vetés (dátum, eszköz) Sortávolság (cm) 50 Magszám (db/fm) 30 Tőszám (db/ha) Vetésmélység (cm) Kezelés (anyag, dózis /ha) Öntözés (dátum, mm) - Gyomszabályozás (dátum, eszköz) 01: borsó; 013: őszi búza; 014: kukorica őszi mélyszántás 30 cm mélyen tárcsa, forgó borona Kverneland Accord Optima vetőgép 5 cm Betakarítás táblázat: Agronómiai adatok magkezelés (HiStick, Iregi oltópor, EcoRhiz TwinPack) késes kapa, késes kapa, késes kapa A kelés az intenzív csapadék következtében rácserepesedett talaj miatt az átlagosnál hosszabb ideig tartott (9-1 nap). A növényállományban csak mechanikai gyomszabályozás történt három alkalommal, kézi kapálásra nem került sor, bár a kukorica elővetemény és a csapadékos május fokozott gyomnyomással éreztette hatását. A júliusi csapadékosabb periódusok segítették a jégverés utáni regenerációt, ugyanakkor a feltörekvő gyomokat is, amivel szemben az állomány kompetíciója jelentősen lecsökkent. A virágzás a korai ES Mentor fajtánál 7-13 nappal korábban befejeződött, mint a középérésű fajtáknál. Az érést az erős gyomosodás késleltette, így szeptember végére vált betakaríthatóvá az állomány. Növényállomány a kezdeti vegetatív fejlődés időszakában ( ) ES Mentor 1 Hipro Pannónia Kincse Az állomány növekedése kiegyenlítettnek volt mondható a hosszú kelési időszak után, a Hipro és a Pannónia Kincse állománya volt a legkiegyenlítettebb. A gyomok a sorközökben és a sorokban is erőteljes növekedésnek indultak a jégverés után. 6

7 . ábra: Jégkár a szójaállományban ( ) ES Mentor 1 ES Mentor 1 A gyomborítottság a jégverte állományban gyorsan növekedett a nagy habitusú, gyorsan növekvő T4-es gyomok megjelenésével, az ES Mentor fajtánál a 40%-ot is elérte. A kórokozók és a kártevők mérsékelt károkat okoztak, a szárazság miatt a takácsatka kártétele volt néhol erősebb. A betegségek közül a szeptóriás levélfoltosság volt megfigyelhető, némileg kifejezettebben a Boglár fajtánál. Gyomborítottság* Főbb gyomfajok Kártevők** Kórokozók** Dátum ES Mentor l ES Mentor ES Mentor 3 Boglár Hipro Ika Pannónia Kincse Fehér libatop (Chenopodium album), zöld muhar (Setaria viridis), kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) Takácsatka (Tetranychus urticae) Szeptória (Septoria glycinea) Szója borítottság (%)* Állóképesség** ES Mentor 1: HiStick, ES Mentor : Iregi oltópor, ES Mentor 3: Eco-Rhiz Twin Pack magkezelés * 3x1 m mintaterület átlaga ** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős 7. táblázat: Állomány-felvételezés Növényállomány a virágzás végén ( ) ES Mentor 1 Hipro Pannónia Kincse A jégkár utáni regeneráció az egész állományt jellemezte, de a középérésű fajták nagyobb regenerációs képességet mutattak a virágzás végére. A korai fajták asszimilációs felülete jelentősen lecsökkent, különösen a legkárosodottabb első parcellában (ES Mentor 1). 7

8 Dózis g/kg vm. Alkalmazás BASF Hungária Kft. Bradyrhizobium japonicum natur vivő anyag, Csíraszám: 4 x 109 cfu/g 5g nedves ( ml víz/1 kg vetőmag). kezelés Iregi oltópor Blue Seed Kft. Gyökérőrlemény (Bradyrhizobium japonicum, Mikroorganizmus-komplex) 1g nedves ( ml víz/1 kg vetőmag) 8,87 3. kezelés Eco-Rhiz Soya Twin Pack Bradyrhizobium japoandermatt nicum, Trichoderma Biocontroll AG harzianum 1+0, g nedves: g (00 ml víz/50 kg vetőmag) 1,47 RD%**: % Gyártó 1. kezelés: NPPL HiStick Összetétel Gümő db/növény* Gyökérminta 13,40 RD%**: + 54 % * 3x10 növényminta átlaga ** Relatív differencia % a. kezeléshez viszonyítva (kontroll). 8. táblázat: Az alkalmazott magkezelések és hatásai az ES Mentor szójafajtán Jelentős különbséget tapasztaltunk a gümőképződésben a kezelések között. Legkevesebb gümőszámot az Iregi oltópor esetében tapasztaltunk. A 3. kezelés (Eco-Rhiz) és az 1. kezelés (HiStick) hatására a gümőképződés jelentősen emelkedett Növényminták a betakarításkor ( ) ES Mentor 1 8 Hipro Pannónia Kincse

9 Éréscsoport Korai fajták Középérésű fajták Fajta/ kezelés* ES Mentor K1 ES Mentor K ES Mentor K3 Boglár Átlag 00 Ika Hipro Pann.K. Átlag I. Növ. mag. cm 58, ,6 61,6 60,9 67,6 77,6 67, 70,8 Elág. db/növ 1,1 1,5 1,6 1,8 1,5 3,6 1,8,5 Nód. db/növ 11,7 9,5 11,4 10,7 10,8 10,4 1,8 10,4 11, Hüv.db/növ ,3 Mag/hüv. db,6,4,5,6,5,6,4,7,6 Alsó hüv. cm 10 8, 11,9 9, 9, ,9 14,7 14,5 Nedvesség % 16, ,9 19,5 17 4,6 4 1,6 3,4 E-töm. g Feh. tart. % 36,4 35,9 35,8 34,1 35,6 34,5 35, 3,9 34, Olajtart. % 19,8 0,1 0 19,9 0 0,1 19,8 0,8 0, Termés t/ha 0,9 1,76,04 1,95 1,7 1,9,,,1 RD. %** ,5 3,4 Feh. term. kg/ha RD % ,1 7,6-0,5 Olajterm. kg/ha RD. % ,6,3 6,3 * K1: HiStick, K: Iregi oltópor, K3: Eco-Rhiz Twin Pack, ** Relatív differencia % az éréscsoport átlagához viszonyítva 3x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként 9. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése A növényminták jól mutatják a károsodás mértékét. A főhajtás sérülésére a középérésű fajták - különösen a Hipro - megnövekedett elágazási hajlammal reagáltak. A növényminták adataiból látszik a jégverés és a szárazság miatti korlátozott növekedés, csak a jól regenerálódó Hipro fajtánál mértünk 70 cm fölötti növénymagasságot. A középérésű csoport összességében is több elágazást és több hüvelyt hozott. A korai érésű (00) csoport alsó hüvelymagassága kisebb volt, a legnagyobb hüvelyszámot az ES Mentor 3 (Eco-Rhiz kezelés) és a Pannónia Kincse produkálta. Az állomány leszáradását a gyomborítottság nehezítette, a középérésű csoport (I) különösen nagy magnedvességgel volt betakarítható a szeptemberi csapadékos periódust követően. 9

10 kg % Mentor 1 Mentor Mentor 3 Boglár Ika Hipro Pannónia K. Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % ábra: Szójafajták termése és termésminősége (Tornyiszentmiklós, 015) A betakarításkori nedvesség a középérésű csoportnál a gyomosodás és a csapadék hatására a 0%-ot is meghaladta. A termésátlag a középérésű fajtáknál (Hipro, Pannónia Kincse) és az ES Mentor 3 kezelésnél a t/ha-t meghaladta. A fehérjetartalom átlaga a korai éréscsoportot tekintve nagyobb volt csaknem másfél százalékkal, mint a középérésű csoportnál. A fehérjetermés azonban különösen a jégkár által leginkább érintett ES Mentor 1 parcellában a kis termésmennyiség miatt kisebb volt a korai éréscsoportban. A termésmennyiség és a termésminőség vonatkozásában az EcoRhizzel kezelt ES Mentor 3 és a Hipro mutatta a legjobb eredményeket ezen a termőhelyen. 3.. Csárdaszállás I. Ezen a helyszínen 5 szójafajtát teszteltünk. Hónap IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Átlag. (IV-IX) Többéves átl. (IV-IX)* Átlaghőmérséklet C 11, 17,7 1,6 5 4,6 19,7 1 18,8 17,3 1,5 Csapadék mm 5, 51, , , , Tmax 30 C (nap) Diff. 10. táblázat: Időjárási adatok (Csárdaszállás, 015) Forrás: metnet.hu; * A Dél-Alföld a rendelkezésre álló hőösszeg tekintetében a hosszabb tenyészidejű szójafajták termesztésére is alkalmas, ugyanakkor az ország egyik legszárazabb területe. A 015-ös évben a nyári hónapok csapadéka összesen a 100 mm-t sem érte el, mindemellett a hőségnapok száma 50-re emelkedett. Ezen a területen két kísérleti helyszín is volt 015-ben, az egyik kísérleti helyszínen öntözéssel tudták a szárazság hatásait mérsékelni. Itt is magasabb volt a tenyészidőszak átlaghőmérséklete 1,5 C -kal mint a több éves átlag, a csapadék pedig az októberi, későn jött és a betakarítást jelentősen nehezítő 87 mm csapadékot nem számítva csaknem 160 mm-el kevesebb. 10

11 Talajtípus réti talaj Fizikai féleség agyag Humusztartalom %,64-3,49 Kötöttség (KA) Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , 7, ,8 0,96 37,3 11. táblázat: Talajadatok A kísérleti terület talaja a Dél-Alföldre jellemző, viszonylag nagy humusztartalmú, kötöttebb, de jó P- és K-ellátottságú réti talaj. A nagy Na-tartalom (7 mg/kg) szikesedést mutat. Elővetemény Talajművelés Vetés (dátum, eszköz, anyag) Sortávolság (cm) 45 Magszám (db/fm) 5 Tőszám (db/ha) Vetésmélység (cm) Kezelés (anyag, dózis /ha) Öntözés (dátum, mm) - Gyomszabályozás (dátum, eszköz) 01: lucerna; 013: napraforgó; 014: olajtök őszi mélyszántás 30 cm mélyen, tárcsa, kompaktor Kveneland Accord Optima vetőgép 5 cm HiStick magkezelés Betakarítás táblázat: Agronómiai adatok kultivátor, kézi kapálás, kultivátor, kézi kapálás A vetés egy héttel korábban megtörténhetett, mint a Nyugat-Dunántúlon, de ezt követően a május csapadékosra fordult és a gyomfésűt nem tudták használni. A gyomok is zavartalanul fejlődhettek a szójával együtt, és így a sorközművelést két alkalommal is kézi kapálással kellett kiegészíteni. A tábla kísérlettel nem érintett része a jelentős gyomnyomás miatt kitárcsázásra került. Növényállomány a kelés időszakában ( ) Hipro ES Mentor 4. ábra: Kissé egyenetlen kelés a cserepes talajból 11

12 Növényállomány a virágzás végén ( ) ES Mentor Pannónia Kincse 5. ábra: A szárazságstressz hatására redukálódott hajtásrendszer Dátum ES Mentor Boglár Hipro Pannón. K. Ika Gyomborítottság* Főbb gyomfajok Kártevők** Apró szulák (Convolvulus arvensis), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) fehér libatop (Chenopodium album), kakaslábfű (Echinochloa crus galli), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) Takácsatka (Tetranychus urticae) Szeptória (Septoria glycinea) Kórokozók** Pszeudomonasz (Pseudomonas syringae pv. glycinea) Diaporte (Diaporthe phaseolorum var. sojae) Szója borítottság (%)* Állóképesség** * 3x1 m mintaterület átlaga ** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős 13. táblázat: Állomány-felvételezés Az intenzív májusi csapadék miatt az agyagos talaj rácserepesedett a kelőfélben lévő növényekre, emiatt a kelés 10-1 napig elhúzódott. A virágzás kezdetéig a vegetatív növekedéshez a lehullott csapadék elegendő volt, utána azonban szinte a teljes virágzási időszakban szélsőségesen száraz időjárás volt. Augusztus végére csak cm-es növénymagasságot értek el a növények, annak ellenére, hogy a rendszeres sorközművelés és kézi kapálás miatt a gyomnyomás az egész tenyészidőszakban alacsonynak volt mondható. A gyomborítottság 10% alatt maradt a parcellák többségében, a parlagfű és a disznóparéj jelent meg a leggyakrabban. A Boglár és a Pannónia Kincse borítottsága június közepére elérte az 55-60%-ot, gyors kezdeti fejlődést és jobb gyomkompetíciót mutatott. 1

13 Takácsatka az Ika szójafajtán Baktériumos levélfoltosság az Ika szójafajtán A takácsatka a száraz időjárás miatt itt is fokozottabban lépett fel, főként az ES Mentor és az Ika fajtáknál. A kórokozók közül a baktériumos levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glycinea) a Boglár szójafajtánál fokozottabban volt megfigyelhető. Növényminták a betakarításkor ( ). ES Mentor Hipro Pannónia Kincse 13

14 Fajta/ kezelés*/ éréscsop. ES Mentor Boglár Átlag 00 Ika Hipro Pann.K. Átlag I. Növény magasság cm 47, 5,5 49,9 60, ,5 61,6 Elágazás db/növény, 1,6 1,9,8,8,5,7 Nódusz db/növény 10,6 11,6 11,1 11,8 11 1,7 11,8 Hüvely db/növény 33,5 5,6 9,6 9 37, ,6 Mag/hüvely db,8,4,6,6,5,4,5 Alsó hüvely magassága cm 11,1 9,4 10,3 8, ,6 Nedvesség % Ezermag-tömeg g Fehérje tartalom % 37, 33,7 35,5 35,4 38,6 33,5 35,8 Olajtartalom % 19,6 0 19,8 19,4 18,6 0,7 19,6 Termés t/ha 0,45 0,7 0,6 0,99 1,08 1,17 1,1 RD. %** Fehérje termés kg/ha RD % Olajtermés kg/ha RD. % x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként ** Relatív differencia % az éréscsoport átlagához viszonyítva 14. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése A szárazság miatt a korai (00) ES Mentor fajtánál a növénymagasság az 50 cm-t sem érte el. Az aszály ellenére kötöttek hüvelyt a növények, a középérésű (I) Hipro és a Pannónia Kincse fajtánál lehetett tapasztalni a legtöbbet növényenként (34-37 db). Az elágazások száma a korai fajtáknál is több volt a szokásosnál, vélhetőleg a korai vadkár hatására. A termésátlagok alig érték el vagy haladták meg (Hipro és Pannónia Kincse) az 1 tonnát hektáronként. A korai fajták nehezen alkalmazkodtak a szárazsághoz. A fehérjetartalom az ES Mentor és a Pannónia Kincse fajtáknál mutatta a legmagasabb értékeket (37,-38,5%). A fehérjetermés a Hipro és Pannónia Kincse esetében volt a legtöbb ( kg/ha). kg % ES Mentor Boglár Ika Hipro 15 Pannónia Kincse Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % 0 6. ábra: Szójafajták termése és termésminősége (Csárdaszállás I., 015) 14

15 3.3. Csárdaszállás II. Ezen a kísérleti helyszínen öt fajtát teszteltünk. A parcellákon belül öntözött és nem öntözött területek voltak, amik lehetővé tették a növényminták összehasonlítását. Klimatikus adatokat tekintve a 10. táblázat adatait vesszük figyelembe, tekintve a csárdaszállási helyszínek közelségét. Talajtípus Fizikai féleség szolonyeces réti agyag Humusztartalom %,87 Kötöttség (KA) 43 Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , ,14 11,5 15. táblázat: Talajadatok A talaj viszonylag magas humusztartalmú, kevésbé kötött, mint a másik csárdaszállási kísérleti helyszínen. Na-tartalma fokozott szikesedésre utal. P- és K- ellátottsága jó. Elővetemény 01: borsó; 013: csemegekukorica; 014: tönkölybúza szántóföldi kultivátor 18 cm mélyen, tárcsa + henger Talajművelés szántóföldi kultivátor, kombinátor x Trágyázás 01: istállótrágya 30 t/ha, , Azorhiz 11 l/ha Vetés (dátum, eszköz) Väderstad Rapid Sortávolság (cm) 50 Magszám (db/fm) 35 Tőszám (db/ha) Vetésmélység (cm) 5 cm Kezelés (anyag, dózis/ha) Állománykezelés: káliszappan, Biosol 1% 4l/ha Öntözés (dátum, mm) mm, mm, mm : tolikapa, kultivátor, kézi kapálás Gyomszabályozás (dátum, eszköz) gyomlálás Betakarítás táblázat: Agronómiai adatok A talajművelés forgatás nélküli talajlazítással történt. A tönkölybúza elővetemény jó kultúrállapotú, kevésbé gyomos területet eredményezett. A kelés ezen a kísérleti helyen is elhúzódott, a rácserepesedett, hideg talaj miatt napot is igénybe vett a kisorolás. Az állományban az atkák és a levéltetű ellen védekeztek. 15

16 Növényállomány a kelés időszakában ( ) 7. ábra: A korai ES Mentor fajtánál gyors, egyenletes kelést tapasztaltunk. ES Mentor Ika Növényállomány a virágzás végén ( ) Hipro Ika Pannónia Kincse Ahogy az állomány képein is látszik, a gyomnövényeket a rendszeres sorközművelés és kézi kapálás sikeresen visszaszorította, a kísérleti helyszínek közül a legkisebb gyomborítottságot lehetett tapasztalni az egész tenyészidőszakban. A terület nagy részét a későbbi aszályos periódusban lehetett öntözni, aminek következtében a növényállomány viszonylag kiegyenlítetten fejlődött, bár a szója víz- és páraigényét az öntözés sem fedezte. Gyomborítottság* Dátum ES Mentor Boglár Hipro Pannón. K. Ika Fehér libatop (Chenopodium album) Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) Főbb gyomfajok Kártevők** Takácsatka (Tetranychus urticae) Kórokozók** Szeptória (Septoria glycinea) Pszeudomonasz (Pseudomonas syringae pv. glycinea) Szója borítottság (%)* Állóképesség** * 3x1 m mintaterület átlaga ** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős 17. táblázat: Állomány-felvételezés 16

17 Atka kártétel a Boglár fajtán Baktériumos barna levélfoltosság az ES Mentoron A kórokozók jelentősebb károkat nem okoztak, a baktériumos barna levélfoltosság (Pseudomonas syringae pv. glycinea) fordult elő egy-két fajtánál a hüvelytelítődés időszakában. Kártevők közül az atka volt jelen, de jelentősebb kártétele nem volt. Növényminták a betakarításkor ( ) ES Mentor Boglár Ika Hipro Pannónia Kincse Öntözött Nem öntözött 17

18 Öntözött Nem öntözött ES Mentor Boglár Átlag 00 Ika Hipro Pannón.K Átlag I. Növ.mag. cm 50,5 61,9 56, 74,5 6,5 63,1 66,7 Elág. db/növ. 0,4 3,1 1,8 0,9 3,,7, Nód. db/növ 10,7 11,3 11 1,1 1,6 10,1 11,6 Hüv.db/növ 4, 9, ,3 9,6 3,6 Mag/hüv. db,7,6,7,7,5,5,6 Alsó hüv. cm ,5 14,5 9,9 11,6 1 Nedv. % 8,6 9,5 9,1 7,5 10,8 8,7 9 E-töm. g Feh. tart. % 37,6 3,6 35,1 36,6 36,8 37,7 37 Olaj-tart. % 19,1 1,6 0,3 0,1 19, 19,5 19,6 Termés t/ha 1,7 1,85,71,68,5,71 RD. % ** -8,1 8,1 6,3 5,3-1 Feh. term. kg/ha RD % ** Olajterm kg/ha RD. % ** -14, 14, Fajta/éréscsop. Fajta/éréscsop. ES Mentor Boglár Átlag 00 Ika Hipro Pannón.K Átlag I. Növ.mag. cm 43,4 44,7 44,1 56,7 4,7 45,9 48,4 Elág. db/növ. 1,8 1,8 1,8,4 4,1 3 3, Nód. db/növ 8,6 9,4 9 10,7 8,8 10,3 9,9 Hüv.db/növ, 0,6 1,4 1,8 0,4 0,3 0,8 Mag/hüv. db,5,7,6,7,5,4,5 Alsó hüv. cm 8,6 10, 9, ,5 14,1 Nedv. % 11,5 8,06 9,78 8,93 11,8 1,6 11,1 E-töm. g Feh. tart. % 38, 36, 37, 37,7 40,7 43,3 40,5 Olaj-tart. % 17,7 19, 18,4 18,1 16,4 14,7 16,4 Termés t/ha 0,96 1,45 1,1 1,79 1,55 1,48 1,6 RD. % ** Feh. term. kg/ha RD % ** Olajterm kg/ha RD. % ** x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként ** Relativ differencia % az éréscsoport termőhely-átlagához viszonyítva 18. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése Az aszály jelentősen csökkentette a fajták termőképességének érvényre jutását. A tenyészidőszakban kijuttatott 3x30 mm öntözővíz átsegítette az állományt a legkritikusabb időszakon (virágzás-hüvelykötés), de a nem öntözött terület növénymintái jól mutatják, milyen mértékű aszálykár sújtotta volna e nélkül a tábla egészét. Az öntözött terület növénymintáinak adatai nagyobb növénymagasságot, több nóduszt, több hüvelyenkénti növényszámot, nagyobb ezermag-tömeget és nagyobb termést mutatnak. Átlagosan mintegy 30-50%-al növelte meg a termésmennyiséget a nem öntözöttéhez képest a háromszori öntözés. A középérésű csoport 1,6 t/ha-os átlagát,7 t/ha-ra emelte. 18

19 Bár 40% fölötti fehérjetartalmat a nem öntözött területeken mértük a Hipro és a Pannónia Kincse vonatkozásában, a kisebb termésmennyiség összességében kisebb fehérjeterméshez vezetett. Az ES Mentor a gyengébb kelés és az alacsonyabb tőszám miatt is kevesebb termést produkált. Koraisága ellenére a Boglár az öntözött körülmények között felzárkózott a középérésű fajtákhoz a termésmennyiséget tekintve, de kisebb fehérjetartalom mellett. A termésátlag a középérésű fajtáknál (Ika, Hipro, Pannónia Kincse) is alig érte el az 1,8 t/ ha-t a nem öntözött területeken. A korai fajták az öntözött területeken is alacsonyabb termésátlagokat mutattak, viszont a nem öntözött területeken az olajtartalmuk elérte, illetve meghaladta a középérésű fajtákét. A termésmennyiség és a termésminőség vonatkozásában az Ika és a Hipro mutatta a legjobb paramétereket ezen a termőhelyen. kg % ES Mentor Boglár Ika Hipro Pannón.K Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % ábra: Szójafajták termése és termésminősége (Csárdaszállás II, 015) (Öntözött) kg % ES Mentor Boglár Ika Hipro Pannón.K Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % ábra: Szójafajták termése és termésminősége (Csárdaszállás II, 015) (Nem öntözött) 19

20 3.4. Füzesgyarmat I. Füzesgyarmaton is két gazdaságban teszteltük a fajtákat. Az I. gazdaságban 5 fajtát vetettünk. Hónap IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. Átlag. (IV-IX) Többéves átl. (IV-IX)* Átlaghőmérséklet C 11, 17,7 1,6 5 4,6 19,7 1 18,8 17,3 1,5 Csapadék mm 5, , ,8 Tmax 30 C (nap) Diff. 19. táblázat: Időjárási adatok (Füzesgyarmat I, 015) Forrás: metnet.hu; * Hasonlóan a csárdaszállási kísérleti helyszínekhez, a csapadékmennyiség még az alföldi átlagos szárazsághoz képest is rendkívül aszályos volt, a tenyészidőszakban csaknem 100 mm-el kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag. Talajtípus Fizikai féleség Humusztartalom % 3,8 Kötöttség (KA) 50 réti csernozjom agyagos vályog Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , , ,77 4,74 0. táblázat: Talajadatok Füzesgyarmat I. A talaj viszonylag magas humusztartalmú, P- és K-ellátottsága jó, kötöttsége nehezen művelhetővé teszi. Elővetemény Talajművelés Trágyázás (dátum, anyag, dózis t/ha) Vetés (dátum, eszköz) Sortávolság (cm) 45 Magszám (db/fm) 30 Tőszám (db/ha) Vetésmélység (cm) Kezelés (anyag, dózis/ha) - Öntözés (dátum, mm) - Gyomszabályozás (dátum, eszköz) 01: lucerna; 013: lucerna; 014: zab őszi mélyszántás 30 cm mélyen tárcsa, kombinátor istállótrágya 01-ben: 14 t/ha juhtrágya Kverneland Accord Optima 4-5 cm Betakarítás kultivátor, kézi kapálás, kultivátor, kézi kapálás 1. táblázat: Agronómiai adatok A vetés optimális talajhőmérséklet mellett, május első hetében megtörtént, ezt követően a száraz májusi idő ellenére a szójaállomány a talaj jó kultúrállapotának köszönhetően hamar kisorolt. 0

21 Bár a tábla szulák keserűfűvel erősen fertőzött volt, a rendszeres sorközművelésnek és a kézi kapálásnak köszönhetően jelentős borítottságra nem tett szert a tenyészidőszakban a gyomnövény. Itt is elmondható, hogy a teljes virágzási időszakban szélsőségesen száraz időjárás volt, az érés időszakában azonban az átlagosnál több csapadék hullott, ami késői betakarításhoz vezetett. A magok egy része emiatt kipergett, ami további jelentős termésveszteséget okozott. Növényállomány a keléskor ( ) ES Mentor Ika Növényállomány a virágzás végén ( ) ES Mentor Boglár Pannónia Kincse A területen sem kórokozók, sem kártevők nem okoztak jelentősebb kártételt. A gyomnövények azonban jellemzően az aprószulák a rendszeres mechanikai gyomirtás ellenére foltszerűen megjelentek az állományban. Jelentősebb termésveszteséget azonban nem a gyomnyomás, hanem a gyengébb kelés okozott (különösen az ES Mentornál). Az aszály korlátozta az állomány növekedését, de szinte minden emeleten kötöttek hüvelyt a növények. 1

22 Kelésgyengeség miatt kiritkult állomány (ES Mentor) Gyomborítottság* Dátum ES Mentor Boglár Hipro Pannónia K. Ika Szulák keserűfű (Polygonum convolvulus), apró szulák (Convolvulus arvensis), fehér libatop (Chenopodium album), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) Főbb gyomfajok Kártevők** Kórokozók** Szulák keserűfű foltszerű károsítása Takácsatka (Tetranychus urticae) Szeptória (Septoria glycinea) Szója borítottság (%)* Állóképesség** * 3x1 m mintaterület átlaga ** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős. táblázat: Állomány-felvételezés A gyomborítottság 10% alatt maradt a tenyészidőszak végéig. A szója lassú kelése miatt mindegyik fajta kisebb borítottságot mutatott, mint a csárdaszállási helyszíneken, de itt is a Boglár és a Pannónia Kincse fejlődött a leggyorsabban. A növényminták mutatják, hogy az ES Mentor tudta a legkisebb hajtásrendszert fejleszteni.

23 Növényminták a betakarításkor ( ) ES Mentor Hipro Pannónia Kincse ES Mentor Boglár Átlag 00 Ika Hipro Pannón. K Átlag I. Növény magasság cm 44,8 56,7 50,8 70, 63,7 65,5 66,5 Elágazás db/növ 1,5 3,3 1,9 3,5,1,5 Nódusz db/növény 10,6 11,7 11,1 13,5 1,8 10,7 1,3 Hüvely db/növény 3 33,6 3,8 3 37, ,3 Mag/hüvely db,5,7,6,7,5,6,6 Alsó hüvely magassága cm 8,6 9,4 9 14, ,8 Nedvesség % 10,3 9, ,9 11,7 10, 10,9 Ezermag-tömeg g Fehérje tartalom % 36,3 34,7 35,5 35, 36,8 36,9 36,3 0 0,6 0,3 19,4 18,8 19,1 19,1 Termés t/ha 0,6 1,1 0,68 1,7 1,8 1,5 1,7 RD. %** -61,8 61,8 0 5,9-11, ,4 60,4 1 8,4-9, ,7 6,7 3,6 6,3-10 Fajta/éréscsop. Olajtartalom % Fehérje termés kg/ha RD % Olajtermés kg/ha RD. % x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként ** Relatív differencia % az éréscsoport átlagához viszonyítva 3. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése 3

24 A korai (00) ES Mentor fajta termése a gyenge kelés miatti alacsony tőszám és a megkésett betakarítás miatti nagy termésveszteség miatt nagyon alacsony volt, bár fehérjetartalomban nem sokkal maradt el a középérésű fajtáktól. A középérésű (I) Ika és a Hipro termése az aszály ellenére megközelítette a t/ha-t, fehérjetartalom vonatkozásában a Pannónia Kincse és a Hipro produkált a legjobban. A legnagyobb fehérjetermést (66 kg/ha) a Hipro érte el. kg % ábra: Szójafajták ES Mentor Boglár Ika Hipro Pannón.K termése és termésminősége Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % (Füzesgyarmat I., 015) 3.5. Füzesgyarmat II. Ezen a kísérleti helyszínen 6 fajtát és 5 magkezelési variánst teszteltünk. A klimatikus adatok vonatkozásában a kísérleti helyszínek közelsége miatt a 19. táblázatban közölt adatokat vesszük figyelembe. Talajtípus Fizikai féleség réti Humusztartalom % 3,07 agyagos-vályog Kötöttség (KA) KA 46, ph 5,7, só: 0,05%, CaCO 3,03 % Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , , ,3 7, 4. táblázat: Talajadatok Füzesgyarmat II.a. parcella: Magkezelés/sortávolság teszt Talajtípus réti Fizikai féleség vályog Humusztartalom % 3,03 Kötöttség (KA) KA 46, ph 7,3, só: 0,07%, CaCO 3,1,8 % Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , 90,7 3, ,4 0,6 5. táblázat: Talajadatok Füzesgyarmat II.b. parcella: Fajtateszt 4

25 A kísérleti területek talaja réti, illetve csernozjom dinamikájú réti talaj, humusztartalma közepes, mésztartalma gyenge, P, K és Mg-tartalma igen jó. Na-tartalma - különösen az a. parcellánál - igen magas (173 mg/kg), ami szikesedésre utal. Elővetemény a. parcella b. parcella 01: zab; 013: zöldtrágya/ugar; 014: tönkölybúza 01: tönkölybúza; 013: napraforgó; 014: zab Talajművelés szántóföldi kultivátor 0 cm mélyen, tárcsa, kombinátor Vetés (dátum, eszköz) Agro-Masz SR Sinusborona és henger Sortávolság (cm) 5/1,5 Magszám (db/fm) 15/7 Tőszám (db/ha) Vetésmélység (cm) 4-5 cm Kezelés (anyag, dózis /ha) HiStick + magkezelési variánsok Öntözés (dátum, mm) - Gyomszabályozás (dátum, eszköz) kézi sorközművelés, gyomlálás Betakarítás táblázat: Agronómiai adatok A vetés a nehezen száradó talaj miatt május végére tolódott. A parcellákon forgatás nélküli talajművelési rendszerben, tavasszal, szántóföldi kultivátorral történt alapművelés. A sűrű vetésű gabona elővetemény kedvező talajállapotot eredményezett és a viszonylag késői magágy-előkészítés ellenére jó kultúrállapotú talajba sikerült elvetni. A vetés gabona- (csak a Pannónia Kincse fajtánál tesztként), illetve duplagabona sortávra történt. Növényállomány a virágzás végén ( ) Pannónia Kincse, gabonasortáv Pannónia Kincse, dupla-gabonasortáv Hipro, dupla-gabonasortáv A vetés utáni szárazság gyenge kelést eredményezett, de a meglévő tőállomány az aszályos nyarat követően az augusztusi csapadék hatására még képes volt terméskötésre. Az érést és a betakarítást hátráltatta a csapadékos októberi időjárás. 5

26 A gabona-sortávolság hatására foltokban sűrűbb lett a tőszám az optimálisnál és felnyurgult a növényállomány. Nagyobb mértékű gyomborítottság nem zavarta az állomány fejlődését, és sem a kórokozók, sem a kártevők nem okoztak jelentősebb kártételt. A gabona sortávra vetett Pannónia Kincse a virágzás időszakában nem mutatott jelentős fejlődésbeli eltérést, ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a sűrűbb foltokban az alsó nóduszokon nem kötött hüvelyt. Az állomány júniustól szárazság-stressztől szenvedett, az aszály azonban augusztus végéig nem enyhült. Növényállomány az érés időszakában ( ) Isidor és ES Mentor szójafajta Pannónia Kincse gabonasortáv A viszonylag késői vetés és a középérésű fajták sűrűbb növényállománya következtében a korai ES Mentor fajtát kivéve szeptember közepén még jelentős levéltömeg és kb. 30%-os magnedvesség-tartalom volt jellemző, az aszályos tenyészidőszak ellenére. Magkezelés vizsgálata Név Összetétel Gyártó Dózis/1 kg vetőmag NPPL HiStick Bradyrhizobium japonicum, vivőanyag, Csíraszám 4 x 109 cfu/g BASF Hungária Kft Eco-Rhiz Soya Twin Pack Bradyrhizobium japonicum, Trichoderma harzianum Andermatt Biocontroll AG Trifender Trichoderma asperellum Kwizda Agro Hungary 0,01 l Biokoll-E Fehérje-cink-komplex 15% Kwizda Agro Hungary 0,004 l Fitohorm Mikromax Mikroelemek B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn FitoHorm Kft 7. táblázat: Az alkalmazott magkezelésekhez használt anyagok 6 5g 1+0, g 0,01 l

27 Kezelések Kezelés összetétele Alkalmazás Kezelés 1. Eco-Rhiz Soya Twin Pack Bradyrhizobium japonicum, Trichoderma harzianum nedves: g 00 ml víz / 50 kg vetőmag 6,5 Gümő db/ növ.* RD %**: -76,5 Gyökérminta Kezelés. NPPL HiStick Bradyrhizobium japonicum natur vivőanyag nedves: ml víz/1 kg vetőmag 8,5 RD %: -47,7 Kezelés 3. NPPL HiStick Trifender Biokoll E Bradyrhizobium japonicum, Trichoderma asperellum Fehérje-cink-komplex 15 % nedves: 100ml víz / 50 kg vetőmag 4,7 RD %**: +90,6 Kezelés 4. NPPL HiStick Fitohorm Biokoll E Bradyrhizobium japonicum, Mikroelemek B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn Fehérje-cink-komplex 15 % nedves: 00 ml víz / 50 kg vetőmag 16 RD %**: -188, Kezelés 5. NPPL HiStick Bradyrhizobium japonicum, Trichoderma asperellum nedves: g 00 ml víz / 50 kg vetőmag 8 Trifender Fitohorm Biokoll E Mikroelemek B, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn Fehérje-cink-komplex 15 % RD %**: +39,4 * 3x10 növényminta átlaga ** Relatív differencia %-a. kezeléshez viszonyítva (Kontroll). 8. táblázat: A magkezelés eredményei Hipro szójafajtán A virágzáskori gyökérminták adatai szerint a 3. és az 5. kezelés jelentősen növelte a gümőszámot. Ezekben a kombinációkban szerepelt a Trifender (Trichoderma asperellum), ami azt mutatja, hogy ezen a termőhelyen is érdemes a Rhizobium japonicum törzseket tartalmazó készítményt kombinálni. Ezt alátámasztja az is, hogy a Hi-Stick önmagában gyengébb gümőképződést okozott. A Trichoderma harzianum-ot tartalmazó Eco-Rhiz Twin Pack ezen a termőhelyen nem hozta azt a látványos gümőszám-növekedést, mint az első kísérleti helyszínen, aminek valószínűleg az extrém szárazság volt az oka. 7

28 Magkezelési variánsok 1-5*, Fajta: Hipro (4 cm sortávolság) Pannónia Kincse (Kezelés *) Dátum l cm sortáv 4 cm sortáv Gyomborítottság** Főbb gyomfajok Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér libatop (Chenopodium album), csattanó maszlag (Datura stramonium), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Kártevők*** Takácsatka (Tetranychus urticae) Vándorpoloska (Nezera viridula) Szója borítottság (%)** Állóképesség *8. táblázat szerint ** 3x1 m mintaterület átlaga *** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős 9. táblázat: Állomány-felvételezés az a. parcellán: Magkezelés/sortávolság teszt Dátum ES Mentor Boglár Hipro Pannónia K. Ika Isidor Gyomborítottság* Főbb gyomfajok Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), fehér libatop (Chenopodium album), csattanó maszlag (Datura stramonium), parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Kártevők** Takácsatka (Tetranychus urticae) Vándorpoloska (Nezera viridula) Szója borítottság (%)* Állóképesség** * 3x1 m mintaterület átlaga ** Bonitálás: 1-gyenge 9-erős 30. táblázat: Állomány-felvételezés a b. parcellán: Fajtateszt Az állományfelvételezések során a kezdeti lassú fejlődés ellenére nem tapasztaltunk jelentősebb gyomnyomást. A nagyobb habitusú T4-es gyomok foltszerűen ugyan megjelentek, a virágzás végére néhol túl is nőtték az állományt, de a rendszeres kapálásnak és kézi gazolásnak, valamint a tábla jó kultúrállapotának köszönhetően ez a gyomnyomás nem volt jelentős. A viszonylag mérsékelt atkafertőzés mellett megjelentek a vándorpoloskák is a tenyészidőszak végére, ami az enyhe telek miatt fokozott figyelmet érdemel a következő években. A kezelések szója borítottsági százalékát befolyásolta a szárazság miatti egyenetlen kelés. A duplagabona-sortávolságnál az állomány jól beállott részein érvényesült az egyenletesebb tőeloszlás miatti nagyobb borítottsági arány. Állóképességben a tenyészidőszak végén az októberi csapadékos időszak és a néhol magasabb szár miatt is a gabona-sortávra vetett állomány gyengébb értékeket mutatott. 8

29 Növényminták a betakarításkor (Pannónia Kincse, ) Gabona sortáv Duplagabona sortáv A vetés és a kelés egyenetlensége befolyásolta a különböző sortávolságra vetett növényminták adatait, de az egyenletesen beállt táblarészeken úgy tűnt, hogy ugyanazon tőszám (600 ezer tő/ha) mellett a sortávolság szűkítése gabona sortávra megnövelte a hüvely nélküli alsó nóduszok számát és hamarabb bekövetkezett a szárazság-stressz miatti lombozatvesztés. Elágazást csak a főhajtáson bekövetezett vadkár indukált a szűkebb sortávolságnál. Mindez összességében kevesebb növényenkénti hüvelyszámhoz vezetett, ami a termésmennyiségekben is megnyilvánult. Kezelés/ gümőszám/ sortávolság Növ.mag. cm Magkezelés (Hipro) K 1 (6,5) K (8,5) K 3 (4,7) K 4 (16) K 5 (8) Átlag 69,1 60,7 58,8 58, 73,8 64,1 Sortávolság (Pannónia Kincse) Gabona sortáv. Dupla Gab. sortáv Átlag 59,4 57,1 58, Elág. db/növ. 3,1 3,5 4,1,3 3,5 3,3 0, 0,6 0,4 Nód. db/növ. 11,9 9,6 8,5 9,5 1,5 10,4 1 11,3 11,7 Hüv. db/növ. 34,3 31,8 34, 30,4 30,1 3,1 1,6 7,9 4,8 Mag/hüv db,6,5,5,7,6 64,1,3,, Alsó hüv. cm , ,5 13,5 5 4,5 4,8 Nedv. % 17,5 14,9 13,5 15,8 15,4 15,4 11,6 14,8 13, E-töm. g Feh. tart. % 31,8 3, ,9 3, 3,5 37,5 36,4 37 Olajtart. % 18,8 19,5 19,4 19,6 0 19, ,3 18,7 Termés t/ha,55,47,65,44,4,5 1,43 1,84 1,63 RD % ** Feh. term. kg/ha RD % ** -,7-0,1 10,9-4,1-3,9-11, 11, Olajterm. kg/ha RD % ** -3,8-0,6 5,9-1,4-0,1-10,8 10,8 3x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként ** Relatív differencia % a termőhely-átlagához viszonyítva 31. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése 9

30 A Hipro fajtán végzett kezelések közül a 3. jelű (NPPL HiStick, Trifender, Biokoll E) mutatta mind termésmennyiségben (,65 t/ha), mind fehérjetartalomban (34 %) a legjobb értékeket. A Pannónia Kincse fajtával beállított gabonaés duplagabona-sortáv növénymintái azt mutatták, hogy a sortáv szűkítése csökkentette az elágazási hajlamot, a növényenkénti hüvelyszámot és a termésmennyiséget is, a fehérjetartalomra viszont nem volt negatív hatással, sőt meg is haladta a duplagabona-sortáv növénymintáinak értékét. kg % ábra: Szójafajták Kezelés Kezelés Kezelés Kezelés Kezelés Gabona Dupla termésmennyisége sortáv gab. sort. és termésminősége Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % (Füzesgyarmat II. 015) Magkezelési variánsok* Hipro (4 cm sortávolság) *8. táblázat szerint Pannónia Kincse (Kezelés ) Míg a magkezelési variánsoknál a legnagyobb fehérjetartalom is 34% volt, a csak HiStick-kel kezelt Pannónia Kincse fehérjetartalma a 37%-ot is elérte. A kisebb termésmennyiség miatt azonban a fehérjetermés csaknem 30 kg-mal alatta maradt a Hipro 3. kezelés fehérjetermésének (90 kg/ha). A vizsgált fajták közül a Hipro és az Isidor érte el a legnagyobb termést,,5 t/ha-t meghaladó termésátlaggal. Fehérjetartalom vonatkozásában az ES Mentor és a Hipro közelítette meg vagy meg is haladta a 40%-ot. A hektáronkénti fehérjetermés a Hipro (1078 kg) és az Isidor (994 kg) vonatkozásában volt a legnagyobb. 30

31 Fajta/ éréscsop. ES Mentor Boglár Átlag 00 Pannónia K. Hipro Ika Isidor Átlag I Növ.mag. cm 45,9 46,1 45,8 57,1 64, ,8 53,8 Elág. db/növ. 0,3 0,3 0,4 0,6 3,3 1,6 3,8 1,5 Nód. db/növ. 10,4 8, ,3 14,1 11,5 14, 11,6 Hüv. db/növ.,5 19, 0,9 7,9 35, 0,5 31,4 5,4 Mag/hüv. db,7,5,6,,5,7,6,6 Alsó hüv. cm 14, ,7 4,5 15,5 15,5 16,5 16,6 Nedv. % 11 15, 13,1 14,8 9,5 10,8 15,3 1,8 E-töm. g Feh. tart. % 38, ,4 36,4 40,3 36,1 34,6 37,1 Olaj-tart. % 16, 19, 17,7 18,3 18, 18,4 18,9 18,1 Termés t/ha,03 1,18 1,6 1,47,66 1,59,87,15 RD % ** Feh. term. kg/ha RD % ** Olajterm. kg/ha RD % ** x10 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként ** Relatív differencia % az éréscsoport termőhely-átlagához viszonyítva 3. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése (Füzesgyarmat II. 015) kg % ES Mentor Boglár Pannónia K. Hipro Ika Isidor Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % 0 1. ábra: Szójafajták termésmennyisége és termésminősége (Füzesgyarmat II. 015) 31

32 4. Szójafajták összevont értékelése A 015-ben több helyszínen tesztelt öt szójafajta közül a két korai (ES Mentor, Boglár) a nyugat-dunántúli kísérleti helyszíntől eltekintve általában alacsonyabb termésszintet eredményezett, de a fehérjetartalomban az ES Mentor esetén nem volt lemaradás a középérésű csoporttól. Fajta/ éréscsop. ES Mentor Boglár Átlag 00 Pannónia Kincse Hipro Ika Átlag I. r=termés* Növ. mag. cm 47,7 5,5 50,1 61, 6,6 59, 61 0,59 Elág. db/növ 1,4 1,7 1,6,1 3,5,5 0,38 Nód. db/növ 10,6 10,4 10,5 11,6 11,9 11,1 11,5 0,19 Hüv. db/növ 7,6 7 7,3 5, , 30,4 0,9 Mag/hüv. db,6,6,6,7,5,5,5 0,11 Alsó hüv. cm 10,5 10,6 10,6 13,6 13,7 16,3 14,5 Nedv. % 13,4 14,3 13,9 14, ,4 15 E-töm. g ,6 Feh. tar. % 37,4 34,9 36, 35,8 38,3 36,6 36,9-0,3 Olaj-tart. % 18,7 19,8 19, 19,1 18,4 18,7 18,7 0,68 Termés t/ha 0,9 1,3 1,1 1,6 1,9 1,6 1,7 RD % * Feh. term. kg/ha RD % * Olajterm kg/ha RD % * *Pearson-korreláció a terméssel (n=40, összes növényminta adatai alapján), ** Relatív differencia % az éréscsoport átlagához viszonyítva 33. táblázat: Szójafajták agronómiai sajátosságai és termése (öt kísérleti helyszín azonos fajtáinak átlaga 015) kg % ES Mentor Boglár Ika Hipro Pannónia K. Termés kg/ha Fehérjetartalom % Olajtartalom % ábra: Szójafajták termésmennyisége és termésminősége (öt kísérleti helyszín azonos fajtáinak átlaga 015) 3

33 Az értékelésnél az azonos magkezelésű, öntözetlen területek adatait vettük figyelembe. Az aszályos évjárat nem kedvezett a fajtákban rejlő genetikai potenciál érvényre jutásának. Az ES Mentor 1 t/ha alatti termésátlagai a dunántúli jégverésnek, illetve a vetőmagtétel gyengébb csírázási erélyének eredménye. Mindemellett az augusztusi csapadékot koraisága okán már nem tudta hasznosítani. A kezdeti fejlődést mutató 40 nappal a vetés utáni szója borítottsági százalék tág határok között mozgott a lassú kelési időszakok miatt (0-60%), de a legtöbb kísérleti helyszínen a Boglár, a Pannónia Kincse és a Hipro esetében volt a legnagyobb. Jelentősebb kórtani nyomás a 015-ös száraz tenyészidőszakban nem volt, így kevésbé volt próbára téve a fajták betegség-ellenállósága. Az Ika és a Boglár esetében tapasztaltunk nagyobb fogékonyságot a Pseudomonas, illetve a Diaporthe iránt. A vizsgált kísérleti helyszínek átlagában a legnagyobb termést és a legnagyobb fehérjetartalmat a Hipro (1,9 t/ha, 38,3%), a legnagyobb olajtartalmat a Boglár (19,8%) produkálta. A termésátlaggal pozitív korrelációt találtunk a növénymagasság (r=0,593), az elágazások száma (r=0,38) és a növényenkénti hüvelyszám (r=0,6) vonatkozásában. A fehérjetartalom és a termés között negatív (r=-0,3), az olajtartalom és a termés között pozitív (r=0,68) korrelációt találtunk. 5. Kisparcellás szója kísérleti eredmények A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara Soroksári Kísérleti Telepén három fajtát (Bagera, Ika, Hipro), négy magkezelési variánst (Iregi oltópor, HiStick és Greenman Agro kombinációjával) és két tőszámsűrűséget (350 ezer és 550 ezer/ha) teszteltünk. Hónap IV. V. VI. VII. VIII. IX. Átlag. (IV-IX) Többéves átl. (IV-IX)* Átlaghőmérséklet C 10,5 15,9 19,7,8, , 17,3 0,9 Csapadék mm 8, , Tmax 30 C (nap) táblázat: Időjárási adatok (Soroksár 015) Ezen a kísérleti helyszínen is meghaladta a forró napok száma az 50-et, és kevesebb csapadék hullott a több éves átlaghoz képest. Talajtípus Fizikai féleség váztalaj Humusztartalom %,6 Kötöttség (KA) 34 humuszos homok Diff. Talajvizsgálati adatok (mg/kg) P O 5 K O NO 3 +NO Na Cu Mg Mn Zn SO , 8, 54,, ,6 5,43 13,8 35. táblázat: Talajadatok, Soroksár 33

34 Elővetemény Talajművelés Trágyázás (dátum, anyag, dózis /ha) - Vetés (dátum, eszköz) Sortávolság (cm) Magszám (db/fm) 014: kukorica talajmaró, kombinátor, kombinátor kézzel 70 cm 33 db/fm 5 db/fm Tőszám (db/ha) , Vetésmélység (cm) Kezelés (anyag, dózis /ha) Öntözés (dátum, mm) Gyomszabályozás (dátum, eszköz) 4-5 cm Betakarítás táblázat: Agronómiai adatok Magkezelés: Greenman (10%), HiStick, Iregi oltópor naponta 0 mm csepegtető öntözéssel x kézi kapálás A kisparcellás kísérlet a rendelkezésre álló technikai eszközöket és a polifaktorális jelleget figyelembe véve kézzel került elvetésre és betakarításra. A 014-es kísérletünkben már szereplő Greenman Agro fermentációs úton előállított baktériumkészítményt és a HiStick, illetve az Iregi oltópor magkezelési variánsait kombináltuk. Fajták (Éréscsoport) Magkezelés (Kezelés jele) dózis/1 kg vetőmag Bagera (00), Hipro (I), Ika (I) Iregi oltópor (I) 1 g Greenman Agro +HiStick (G+H) 0,1 dl +5 g HiSick (H) 5 g Greenman Agro + Iregi oltópor (G+I) 0,1 dl +1 g Kontroll (K) - Tőszámsűrűség (Kezelés jele) 33 db/fm (1), 5 db/fm () 37. táblázat: A vizsgált fajták, agrotechnikai változatok és jelölésük A kísérleti terület rendszeres csepegtető öntözésben részesült, aminek köszönhetően a szélsőségesen aszályos nyarat jól átvészelte a növényállomány. A rendszeres kézi kapálás is hozzájárult a növényrk zavartalan fejlődéséhez. A virágzás befejeztével gümőket számoltunk a gyökérmintákon. A kontroll mintákon nem, vagy csak alig találtunk gümőket, de ugyanez volt a helyzet az Iregi oltópor esetében is. Valószínű, hogy ez a készítmény különösen érzékeny a száraz, tömörödött talajállapotra. A gömőszámból megállapítható, hogy a HiStick magkezelés önmagában, illetve Greenman Agro-val kombinálva is hatékonynak mutatkozott. A hat kezelési sorozatból négyben az előbbi kombináció volt leghatékonyabb a fehérjetartalom vonatkozásában, ami azt mutatja, hogy érdemes lehet kombinálni a magkezelésre használható készítményeket. 34

35 Tőszám Kezelés Gümő db/növ. Növ. mag. cm Elág. db/növ. Nód. db/növ. Hüv. db/növ. Mag/hüv. db Bagera 1 K 1 111,7 1, 13,7 41,8, ,7 19,9 10,5 1 G+H ,0 0, 13,8 40,7, ,4-3,9,1 11,1 1,4 17,8 1 H ,5 0,3 13,5 40,7, ,0 3,9 19,8-0,5 15, G+I 11,7 0,0 13,9 34,9, ,8-5,6 0,7 4,0 9,3-1 1 I 1 15,7 0,3 16,1 49,5, ,1-4,7 1, 6,5 14,5 39 Átlag 11,1 0,4 14, 41,5, ,0 0,7 1,4 K 0 11,8,7 17,1 44,1, ,3,5 6,5 G+H 6 117,5 3, 15, 43,1, ,4 16,8 19, ,7 171 H 9 107,5 4,5 17,4 57,7, ,7 4,6 1,0-6,7 16,7 156 G+I 0 101,0 3,1 16,3 46,1, ,5 4,0 1,6-4,0 8,7 33 I 0 84,8 1,6 11,9 19,3, ,8 5,0 1, -5,8 14,1 117 Átlag 95,3 1,4 13,8 38,, ,1 1,1 1,7 Ika 1 K 5 101,3 0,5 1,7,1, ,3 0,3 4,6 1 G+H 1 115,9 1,7 17,9 47,3, ,4 6,5 19, -5,4 13, H 1 111,0 3, 16,3 43,7, ,8 1,5 19,9 -,0 1, G+I 1 16,7,1 18,1 65,1, ,9-4,3 0,9 3,0 15, 9 1 I 0 15,3 1,9 17,3 74,7, ,4 -,8 0,5 1,0 1,9 374 Átlag 116,1 1,9 16,5 50,6, ,4 0, 13,4 K 0 90,3 0,3 1,0 0,3, ,8 0,5 4,3 G+H 3 109,3 1,3 17,4 46,3, ,6 5,3 18,7-8,8 15,5 60 H ,7 3, 17,8 53,6, ,9 3,3 19,1-6,8 17,0 95 G+I 0 118,3 0,6 17,1 53,5, ,4-10,1 1,1,9 14,6 38 I 0 116,3 0,4 0, 57,4, ,1-5,0 0,5 0,0 15,0 50 Átlag 107,0 1, 16,9 46,, ,4 0,0 13,3 Hipro 1 K 1 8,7 1,5 11,4 19,0, ,5 1,0 4,3 1 G+H 0 101,7,8 16,1 61,5, ,1 8, 16,7-0,5 7, 59 1 H ,0 4,4 17, 74,9,7 8 36, 18,7 18,6-11,4 3, G+I 0 118,0,5 15,3 46,4,4 5 33,5 9,8 0,1-4,3 17, I 0 115,6,4 17,0 4,9,6 3 34,9 14,4 19, -8,6 18,1 319 Átlag 105,6,7 15,4 48,9, ,8 19,1 19,9 K 0 87,0,4 14,3 4,5, ,9 0, 6,9 G+H 3 98,3 3,7 16,8 55,8, ,0 9,1 18, -9,9 3,8 47 H 7 109,3 3,4 13, 47,, 7 37,9 11,8 17,7-1,4 16,5 140 G+I 0 111,3 4,6 16,3 43,4, ,1 6,5 17,9-11,4 15,5 15 I 0 15,7 3,3 15,3 45,1, , 9,7 18,1-10,4 19, 179 Átlag 106,3 3,5 15, 43,, ,4 18,4 16,4 r=feh. tart.* 0,4377 r=olaj tart.* -0,3114 r=olaj tart.* -0,9337 *Pearson-korreláció, ** Relatív differencia % a kontroll parcellák növénymintáihoz viszonyítva 3x5 növényminta átlaga fajtánként és kezelésenként 38. táblázat: Szójafajták és kezelések agronómiai sajátosságai és egyedi produkciója (Soroksár 015) E-tömeg g Feh. tart. % R.D. % ** Olajtart. % R.D. % ** Egy. prod. g/tő R.D. % ** 35

36 5.1. Növényminták a betakarításkor (. tőszám, Soroksár, ) a b a b a b Bagera Ika Hipro a: Kontroll, b: Kezelt (G+H: HiStick és Greenman Agro) Az eredmények azt mutatják, hogy a kontroll parcellákhoz képest a magkezelés jelentősen növelte a növények egyedi produkcióját, és különösen a Hipro fajtánál a fehérjetartalmat, az olajtartalomra pedig többnyire csökkentő hatású volt. Az egyedi produkcióra a soron belüli sűrítés nem volt jelentős hatással, a fehérjetartalmat az Ikánál és a Hiprónál 1-1,6%-al csökkentette. A kezelési kombinációk közül a Greenman+HiStick a legtöbb fajta- és tőszám variációban jelentősen megemelte a fehérjetartalmat a kontrollhoz képest (-9%-al). A HiStick a Bageránál, az Iregi oltópor a Hiprónál önmagában is eredményesnek bizonyult. A fajták közül mind fehérjetartalomban, mind egyedi produkció vonatkozásában kiemelkedett a Hipro és a magkezelésekre is a legjobban reagált. A gümőszám és a fehérjetartalom között pozitív korrelációt (r=0,4377), a gümőszám és az olajtartalom között gyenge negatív korrelációt (r=-0,3114) találtunk. A fehérje és az olajtartalom között szoros negatív korreláció (r=-0,9337) mutatkozott. 6. Összefoglaló megállapítások és javaslatok 6.1. Biológiai alapok Az ökológiai szójatermesztésben a termőképesség és termésminőség mellett a fajtaválasztásban az alábbi tényezők is hangsúlyosak: A termés mennyiségi és minőségi stabilitása (több évjáratban, illetve termőhelyen), Biotikus és abiotikus stressztűrés (egyre inkább a hosszú aszályos periódusokhoz való alkalmazkodás), Gyors kezdeti fejlődés (a csak mechanikai gyomszabályozásra alapozott agrotechnika megköveteli a jó gyomkompetíciós képességet), Jó reakciós képesség a hozzáadott agrotechnikai elemekre, pl. magkezelés, talajkezelés, öntözés (tapasztalataink szerint a hosszabb tenyészidejű fajták jobban reagálnak mind termésmennyiségben, mind termésminőségben), Biztonságos betakaríthatóság, esetenként fokozott gyomnyomás mellett is (jó állóképesség, gyors vízleadás), A fajták agrotechnikai és agro-ökológiai adottságokhoz való alkalmazkodó-képességének ismerete (az alföldi területeken az aszályos évjárat a korai, determinált fajtáknál pl. korlátozott hajtásnövekedést eredményez, míg a dunántúli területeken a csapadékos ősz a hosszabb tenyészidejű fajtáknál nagy betakarításkori nedvességet). 36

37 6.. Termesztés-technológia Vetésforgó, területkiválasztás Sajnos továbbra is gyakorlat, hogy a szója kukorica után kerül, ami fokozott gyomosodáshoz vezet. Mindemellett az aszályos tenyészidőszak hatása is fokozottabban érvényesül a több vizet párologtató kapás növények után. Előveteményként a legkedvezőbbek a sűrű vetésű, kisebb vízfogyasztású növények, pl. kalászosok, takarmánykeverékek. Ausztriában bevett gyakorlat, hogy a szója egyszer szóját követ ökológiai művelésben is, bár a jobb gépesítettség és az öntözés lényegesen nagyobb termésbiztonságot jelent. Magkezelés A 015-ös évben végzett magkezelési variánsok a csapadékosabb Dunántúlon és a száraz alföldi termőhelyeken eltérő eredményeket mutattak a gümőszámra és a fehérjetartalomra gyakorolt hatás vonatkozásában, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a fajtát, hanem a magkezelési variánsokat is érdemes különböző termőhelyen tesztelni. A kisparcellás kísérleti eredmények megmutatták, milyen jelentősége van a magoltásnak mind a gümőképződés, mind a termésmennyiség vonatkozásában. A két on-farm helyszín és a kisparcellás kísérlet adatai is alátámasztják, hogy a Rhizobium japonicum-ot tartalmazó anyagokat érdemes kombinálni más készítményekkel. Az alföldi helyszínen pl. a HiStick-Trifender kombináció volt eredményesebb, a dunántúli helyszínen az EcoRhiz TwinPack bár mindkét készítmény Trichoderma baktériumtörzseket (Trichoderma harzianum, illetve Trichoderma asperellum) tartalmazott. Talajművelés 015-ben két kísérleti helyszínen is olyan területre került a szója, ahol forgatás nélküli talajművelést alkalmaztak. Az alapozó talajművelés rendszerint 18-0 cm mélyen járatott szántóföldi kultivátorral történt. A mélyszántás hiánya a jó kultúrállapotú talajon nem mutatkozott meg sem a gyomnyomást, sem a szójaállomány fejlődését tekintve, tehát a szója ilyen talajművelési rendszerbe is beilleszthető növénykultúra. Ha tavasszal több menetben, mélyebb talajműveléssel tudjuk csak elérni a megfelelő magágyat, akkor előfordulhat, hogy nem kellően ülepedett a magágy és egyenetlen lesz a vetésmélység. Ez sok esetben vezetett szakaszos kelésekhez. Vetés A 015-ös tenyészévben egy túl száraz tavaszi talajállapot miatt megkésett fővetés és egy sajnos értékel hetetlen másodvetés során tesztelhettük a szokásostól egy hónappal későbbre tolódott május végi-június eleji vetésidőt két alföldi helyszínen (Füzesgyarmat, Tiszaigar). Mindkét esetben elmondható, hogy a gyomosodást tekintve sokkal kedvezőbb képet mutattak a táblák a vetést követő időszakban, tekintve, hogy a T4-es gyomokat a vetés előtt többször is gyéríteni lehetett, illetve a tiszaigari másodvetés eleve jó gyomelnyomó takarmánykeverék után következett. Bár a vetést követően hosszú idő telt el csapadék nélkül és hiányosan kelt az állomány, a füzesgyarmati helyszínen t/ha körüli termésátlagokat kaptunk az augusztusi csapadékos időszakoknak köszönhetően is. Bár a csapadékos időszak miatt a betakarítás novemberre tolódott, a középérésű fajták is be tudtak érni. Sajnos a tiszaigari területen az extrém szárazság miatt nem tudott egyöntetűen kikelni a másodvetett állomány, így fel kellett számolni. Mindez azt mutatja, hogy a későbbre tolódott vetés sikerességét elsősorban a vízellátás befolyásolja, és öntözött körülmények között tekinthető a száraz termőhely is biztonságosnak. A kisparcellás eredmények szerint a soron belüli sűrítés nem eredményezett terméscsökkenést, de a középérésű fajtáknál a fehérjetartalmat némileg csökkentette. Érdemes tehát tovább tesztelni az optimális tőszámot a fajtaspecifikus termesztés-technológiák kialakításához. 37

38 Gyomszabályozás Az alföldi területeken továbbra is a hagyományos sorközművelő kultivátor a gyomszabályozás leggyakoribb eszköze, ami tekintve az 50 cm-es sortávolságot gyakran csak bérmunkában végeztethető el, még a kapásnövényeket termelő gazdaságokban is. Emiatt gyakran kell kiegészíteni kézi kapálással a gyomszabályozást, ami nagyon megnöveli a hektáronkénti költségeket. A dunántúli helyszínen hasonlóan az osztrák szójatermelőkhöz már egyre kevésbé jellemző a kézi kapálás, helyette speciális sorközművelőket, ujjaskapákat alkalmaznak. Vélhetőleg a szélsőséges tavaszi időjárás túl száraz vagy túl nedves talajállapot háttérbe szorította az elmúlt években a gyomfésűk alkalmazását, pedig a kedvező külföldi tapasztalatok alapján indokolt lenne a használatuk. A jövőben tehát a gyomszabályozási variánsok agronómiai és ökonómiai hatékonyságát is érdemes vizsgálni. Öntözés Az elmúlt évek szélsőséges évjáratokat produkáltak a vízellátás szempontjából, amire a szója fokozottan érzékeny, és ez alapvető korlátot jelent a termőterület bővítésében és a termésbiztonság növelésében. Egy on-farm kísérleti helyszínen volt mód az öntözésre (Csárdaszállás), ahol ez a nem öntözött területhez képest minden fajtánál jelentős terméstöbbletet (30-80%) eredményezett. A fajták öntözési reakciója azonban mutat némi eltérést, mind a termésmennyiség, mind a beltartalom vonatkozásában. Az öntözetlen területen is csoportátlagot meghaladó Ika az öntözésre is jól reagált, a korai éréscsoportba tartozó Boglár, a Pannónia Kincse és a Hipro bár jelentős terméstöbbletet produkált fehérjetartalma némileg csökkent. Összességében azonban a hektáronkénti fehérjetermést minden esetben 40-80%-al megnövelte az öntözés. Betakarítás Továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a vetés és a sorközművelés vagy saját géppel, vagy bérmunkával általában megoldott, azonban a betakarítás csak azokban a gazdaságokban történik meg biztonságosan az optimális időben, ahol a saját gépesítettség ezt lehetővé teszi. Még ezekben a gazdaságokban is indokolt már a vetésnél figyelembe venni, hogy melyik szójafajta érésideje egyeztethető össze a többi, hasonló időszakban érő növénykultúrák betakarításával. Segítené az is a betakarítás ütemezését, hogyha azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek saját szárítóval illetve tárolóval, be tudnák szállítani egy biotermények fogadására is alkalmas integrátori telephelyre a termést. Ennek hiányában az aratás későbbre tolódik, nagy betakarítási veszteséggel és a tárolási nehézségek miatt gyakran konvencionálisként kerül értékesítésre a termény. A 016-ban megnyíló pályázati lehetőségek keretein belül az ÖMKi is keresi ezekre a problémákra a megoldást, olyan termelői csoportok kialakításával, ahol magasabb agrotechnikai színvonalon, nagyobb termelési és értékesítési biztonsággal termelhetik az ökogazdák ezt az egyre keresettebb terményt. 38

39 Pillanatképek Szója 015 Bioszója szakmai nap Tornyiszentmiklósa magkezelés gyökérmintáinak bemutatása Bioszója szakmai nap Csárdaszállás szántóföldi szemle Felhasznált források: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. adatbázisa 4. Hungária Öko Garancia Kft. adatbázisa 5. Borbélyné Hunyadi Éva, Drexler Dóra: Ökológiai szójatermesztés Európában. Az európai és hazai ökológiai szójatermesztés fejlesztése. ÖMKi, Budapest, 016 ISBN

40 ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTN ER OF F I B L SWIT ZER L AN D Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Küldetésünk Személyre szabott szolgáltatások Az ÖMKi olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés magyarországi továbbfejlődését és hosszú távú versenyképességét. Hatékony, a kutatást és a gyakorlati gazdálkodást összekapcsoló hálózat megteremtésére törekszünk. Az ÖMKi alapelvei a hitelesség, a termelőkkel és a feldolgozókkal szoros együttműködésben végzett innováció, a gyakorlat-orientált kutatás és a hatékony ismeretátadás. Tudományos és ismeretterjesztő kiadványokkal fejlesztjük az ökológiai gazdálkodás hazai gyakorlatát és fokozzuk a bio ágazat szereplőinek eredményességét. Ökológiai szaktanácsadásunkkal közvetlenül támogatjuk a gazdálkodókat, míg megbízásos kutatásainkkal a fenntarthatóság iránt elkötelezett cégeknek segítünk megtervezni és végrehajtani kutatási-innovációs céljaikat. Fenntarthatósági értékelésekkel (SMART) pedig mezőgazdasági üzemeket és élelmiszeripari vállalatokat támogatunk környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményük növelésében. Részvételi on-farm kutatási hálózat Az ÖMKi 01 óta működteti egyedülálló üzemi kísérleti rendszerét, az úgynevezett on-farm kutatási hálózatot. Az ökológiai gazdaságok aktív részvételén alapuló együttműködés hatékonyan kapcsolja össze a kutatást a fenntartható gazdálkodási gyakorlattal, melynek sikerét a szereplők közötti érdemi párbeszéd és szakmai hozzáértés alapozza meg. Az ÖMKi on-farm hálózat 017-ben elnyerte a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár (OMÉK) Agrárfejlesztési Díját. On-farm kutatási témáink, több mint 100 helyszínen yy Búza fajták tesztelése ökológiai gazdálkodásban yy Pelyvás gabona (tönke, alakor és tönköly) tájfajták és új öko nemesítésű fajták tesztelése yy Szója fajták és termesztés-technológiai variációk vizsgálata yy Talajoltó mikrobiológiai kezelések hatásának vizsgálata bur- Ismeretmegosztás és szakpolitikai szerepvállalás A hiteles és pontos kommunikáció elengedhetetlen a kutatási eredmények elterjesztéséhez, gyakorlatba való átültetéséhez. Az ágazaton belüli információáramlást segítjük elő szakmai konferenciákkal, képzésekkel, műhelytalálkozókkal, ahol konkrét termesztés-technológiai kérdések mellett szakmapolitikai és érdekképviseleti témákat is reflektorfénybe helyezünk. Célunk, hogy az ökológiai mező gazdaságnak és a fenntartható élelmiszertermelésnek a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi figyelmet biztosítsuk. Prioritásunk a gazdatársadalom és a nyilvánosság tényszerű tájékoztatása és megnyerése a környezettudatosság, a fenntartható élelmiszer termelés és fogyasztás, valamint a természettel való törődés érdekében. Tényleges változásokat igyekszünk elérni a döntéshozókkal folytatott párbeszéddel, és az öko ágazat érdemi képviseletével különböző szakmai és döntés-előkészítő fórumokon. gonya tesztnövényen yy Természetes savakra alapozott varroa atka elleni ökológiai méhegészségügyi módszerek alkalmazása és továbbfejlesztése yy Szőlősorköz gyepesítésre alkalmas sokfajú magkeverékek fejlesztése és vizsgálata a gyomelnyomó képesség és a talaj nedvességre gyakorolt hatás szempontjából Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton? című konferenciánk (017. február., Gödöllő) Kapcsolat A 017. évi on-farm hálózat térképe. A narancssárga jelölők a méhészeti, a zöld a szőlősorköz, a barna a szója, a kék a burgonya, a citromsárga a gabona kísérleti helyszíneket mutatják. ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. Bejegyzett székhely: 1174 Budapest, Melczer utca 47. Iroda: 1033 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: , info@biokutatas.hu ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Az ÖMKi a nemzetközileg elismert FiBL Svájc hazai partnerintézete