TARTALOM SOMMAIRE. du sol d Ebes (Économie forestiére Hajdúság) En reverse : L'élagage jinal (Économie forestiére Szolnok) (Fhoto Jérőme R.

Átírás

1

2 TARTALOM Dr. Somkuti Elemér: Az Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmérnöki karának reformtorvéről 289 Huszár Endre : A fakitermelés korszerűsítése vágástéri feltárással 205 Hozzászólások a vágástéri feltárás kérdéséhez 302 Dr, Majer Antal: Erdőtípus vagy állománytípus? 304 Dr. Szász Tibor : Komplex fakitermelési verseny 308 Jérőme René : A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tudományos ülésszaka 314 Dr. Meskó József : A KIA védelmében. 317 Dr. Bertóti Istvándr. Nagy Emil: Fácángyár" az olaszországi Forliban 321 Palotás Ferenc : A hajósi nyárfagyűjtemény értékelése 327 Irodalomismertetés : Ujabb könyvek a termelőhelyismeret köréből (Szodfridt István) 332 Lucosok gazdaságos tisztítása (Jérőme René) 334 Címlapon : Talajápolás Ebesen (Hajdúsági Áll. Erdőgazdaság) Hátlapon : Az utolsó nyesés (Szolnok megyei Áll. Erdőgazdaság) Jérőme René felvételei SOMMAIRE Dr. Somkuti E.: Projet.sur la reformé de la Faeulté des ingénieurs des foréts de l'université de sylviculture et d'industrie du bois 289 Huszár E.: Modernisation de l'exploitation forestiére par la desserte des coupes Contributions au probléme de la desserte des coupes 302 Dr. Majer A.: Type de fórét ou type de peuplement? 304 Dr. Szász T.: Concours d'exploitation forestiére complexe 308 Jérőme R.: Session scientifique á TUniversité de sylviculture et d'industrie du bois 314 Dr. Meskó J.: A la défense du KIA ' 317 Dr. Bertóti I.Dr. Nagy E.: Usine de faisans" a Forli (Italie) 321 Palotás F.: Évaluation du populetum de Hajós 327 Revue littéraire : Livres nouveaux dans le domaine de la pédologie et de la météorologie (Szodfridt I.) 332 Nettoiement économique dans les pessiéres (Jérőme R.) 334 En couverture : Entretien du sol d Ebes (Économie forestiére Hajdúság) En reverse : L'élagage jinal (Économie forestiére Szolnok) (Fhoto Jérőme R.) COflEPJKAHHE JJ-p UIOMKymu 3/ieMep : O nepectpoüke nnaha jrecohhwehephoro cbakhjitteta VHHBepcHTeTa Jleco- BoncTBa H rtepebooöpaőatbmaiomeií npomhmjiehocth 289 Xycap 3ndpe : ConepuiencT BOB emué jieco3arobotok nyte.w ocboehhh jiecocek 295 BucTynjieHHe no Bonpocy OCBOCHHH jrecocek 302 M-p Maüep Anma/i: JlecoTHn HJIH n Haca>KAeHHÍÍ 304 JJ-p Cac Tuőop : CoBepHOBaHHe no KOMnjieKCbiM jiecobaro-rockam 308 HíepoM Pene : Haymioe 3aceAaHHe IIIonpoHCKoro YHHBepcHTeTa JlecoBOAocTBa H AepeBooopaőaTbiBa- KJLUefí npombllujiehhocth 314 M-p MeuiKO PioMcefi : B 3a>KHTy KopneBaTejiH nheil K-1A 317 fí-p Bepmomu Mmmeand-p Hadb 3MUA:,,<Pa6pnt<a cba3ahob" B <t>opjin B HTajiHH 321 flanomam <t>epenif : OieHKa xaíiouiaftc, oft KOjijieKu.nn Tonojieö 327 O3HaK0MjieHHe c jihtepatypoíi : HoBbie KHHTM OTHOCHTeJibHO B oőjiacth 03HaK0MjieHHji c MecTonpoo3pacTaHHHMH (Codg3pudm HuimsaH) 332 3KOI IOMHM nan npomhctka e/ih (HiepoM Pene) 334 Ha nepeaheü crpamihne O6JIO>KKH : Vxod 3a noieoü e 36euie (XaÜAyuiarcKHH rocnecx03) Ha nocjreaheíí erpahhue O6JIO>KKH : TlocAedHnn o6pe3na noöezoe (CoJinoKMeAeiícKHH rocnecxo3) (CPOTO : NíepoMa Pene.) A lapban megjelent tanulmányok, szerzői: dr. Bertóti István osztályvezető h. OEF, Budapest; Huszár Endre tud. munkatárs, ERTI, Lillafüred; Jérőme René főmérnök, OEF, Budapest; dr. Majer Antal rektorhelyettes, docens, az erdőműveléstani tanszék vezetője, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; dr. Meskó József műszaki csoport vezetője, Kiskunsági Áll. Erdőgazdaság, Kecskemét; dr. Nagy Emil egyetemi adjunktus, Agrártudományi Egyetem, Gödöllő; Palotás Ferenc tud. munkatárs, ERTI, Baja; dr. Somkuti Elemér erdészkari dékán, Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron; dr. Szász Tibor tud. munkatárs* ERTI, Budapest; Szodfridt István tud. munkatárs, ERTI, Budapest.

3 Az Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmérnöki karának reformtervéről Dr. SOMKÚTI ELEMÉR A hazai erdészeti felsőoktatás és a gyakorlat között elmondhatjuk igen bensőséges, egészséges együttműködés alakult ki. Adódik ez abból, hogy az egyetemünkről oklevéllel elbocsátott mérnök az erdőgazdaságban talál élethivatásának megfelelő munkát. Erősíti az együttműködést, az erre való törekvést az Egyetemnek az az érdeke, hogy lehetőleg a gyakorlati követelményeknek minél jobban megfelelő szakembereket képezzen, s a gyakorlatnak az az igénye, hogy ezt a törekvést maximálisan elősegítse. Egyetemünk a felsőoktatási reform kidolgozása után, annak bevezetése jóváhagyása előtt, szükségesnek látja a hazai erdész közvélemény tájékoztatását, véleményének széleskörű meghallgatását ebben, az egyetemünk élete szemponti ából roppant nagy jelentőséggel bíró kérdésben. Mint ismeretes, a 155 éves múltra visszatekintő és erdőmérnök-képzés ideje alatt az oktatás alapját képező tanterv mind az oktatás idejét, mind az oktatott tárgyak számát, terjedelmét, mind pedig tartalmukat illetően is jelentős változáson ment keresztül. A képzés már viszonylag korán olyan irányt vett, hogy az erdőmérnöki oklevelet szerzett mérnök az erdőgazdálkodás kapcsán felmerülő legfontosabb minden mérnöki teendő ellátására egyaránt képes legyen. A biológiai ismeretek mellett a hallgatók beható műszaki képzése is fontos követelmény volt, mégis a legutóbbi évtized fejlődése sürgetően vetette fel a képzés megreformálását. A korábbi erdőmérnökképzés ugyanis, megítélésünk szerint, közelebb állt az általános mérnöki, sem mint a speciális erdőmérnök-képzéshez. A két világháború között pl. viszonylag kevés idő jutott a kifejezetten gyakorlati képzésre, aminek anyagi természetű okai is voltak. A reformprogram keretében a képzés olyan irányú továbbfejlesztése került napirendre, hogy ezzel eleget tegyünk az erdészeti üzem mai, és bizonyos fokig jövőben jelentkező igényeinek. Ezért olyan kommunista szakemberek képzését kell ma megalapoznunk, akik a szocializmus, sőt a kommunizmus építése során jelentkező legkülönbözőbb feladatok ellátására is alkalmasak az erdőgazdaságban. Figyelembe vettük azt a sok évtizedes tapasztalatot, hogy az erdészeti munkák súlya az erdészetvezető vállán nyugszik. Azok az erdőmérnökök, akik beváltak egy-egy erdészet élén, többnyire megálltak a helyüket az erdőgazdaság központjában, a minisztériumban, a tudományos és tervező intézetekben is. Tudatában vagyunk annak is., hogy a termelési feladatok az erdészet szintjén igen összetetten jelentkeznek, megoldásuk a szakismereteken kívül nagyfokú cselekvő- és tervezőkészséget, határozott fellépést és nem utolsósorban ideológiai és gazdaságtani tájékozottságot kíván. Az előző programokkal szemben a reformprogramban határozott törekvés érvényesül az önálló cselekvőkészség kifejlesztésére. A szabad délutánokat az anyag önálló tanulmányozására, a szakirodalom megismerésére biztosítjuk. A gyakorlatok óraszámának emelése, az összefüggő egy-, illetve többhetes nyári gyakorlatok bevezetése, a feladatok önálló megoldásának gyakorlását szolgálják.

4 Már ma is szembetűnő a termeléstechnika nagyarányú és gyors íejlődése, ez pedig a technikai tárgyak fejlesztését követeli meg. Amíg például a közepes nagyságú pilisi állami erdőgazdaságban a gépek összes lóerő-száma teherautók nélkül az 1955/56. gazdasági évben alig 80 LE volt, addig az 1961/62. gazdasági évben meghaladta az 1350 LE-t. A nagyarányú erdőtelepítési és fásítási feladatok, a termőhelyfeltárás, az erdőtipológia nagyüzemi felhasználása, a meglevő erdők termőképességének a fokozása, a rontott erdők átalakítása, a belterjesebb állománynevelés nem beszélve a növénynemesités, valamint a magtermesztés kérdéseinek előtérbekerüléséről az igen alapos biológiai irányú képzés szükségességét indokolják. Amíg a mezőgazdaságban megoldható, hogy a feladatokhoz például külön mezőgazdasági gépészmérnök és egyéb szakmérnök legyen kiképezhető, addig erdőgazdaságunk viszonylag kisebb keretei, a terepadottságokból és egyéb okokból származó, szinte mindenütt jelentkező különböző biológiai, műszaki, gazdaságvezetési problémák azt kívánják, hogy a gépek üzemvitelében jártas, a termelő üzem biológiai és gazdasági problémáit egyaránt jól ismerő erdőmérnökeink legyenek. A szaktárgyak kellő mélységű elsajátításának másrészt előfeltétele a jó alaptárgyi előkészítés. Az erdőmérnökképzésnek az előbbiekben tárgyalt jellege, a biológiai, a műszaki, a gazdaságtani képzés közel azonos súlya nem engedi meg, hogy a kötelező heti elfoglaltságot ne a heti 36 óra körül szabjuk meg. Ez az elfoglaltság is csak úgy tekinthető elfogadhatónak, ha a jegyzetek az előadásoknál bővebb terjedelműek és a hallgatók az órarendi elfoglaltságon kívül irodalmi feldolgozásokat is végeznek a szükséges ismeretek megszerzésére. A széleskörű megvitatásra bocsátott, 10 félévre tervezett tanterv a következő: Tantárgy megnevezése: Heti óraszám J. évfolyam őszi félév tavaszi félév 1. Politikai gazdaságtan I Orosz nyelv Testnevelés Matematika 5. Ábrázoló geometria Általános és szervetlen kémia 7. Szerves kémia Geológia Általános növénytan 10. Növényrendszertan I Fizika Éghajlattan 2H összesen: Vizsgák száma: 6 7

5 Tantárgy megnevezése: Heti óraszám őszi félév tavaszi félév íí. évfolyam 1. Politikai gazdaságtan II Orosz nyelv Testnevelés Biokémia Fizika Elektrotechnika 7. Növényélettan Növényrendszertan Mechanika III Erdészeti talajtan Erdészeti talajmikrobiológia Műszaki rajz Összesen: Vizsgák száma: 6 5 III. évfolyam 1. Filozófia Német nyelv Erdőbecsléstan Erdészeti állattan Erdészeti földméréstan 3+4, Általános géptan 7. Erdészeti gépek 8. Vad- és halgazdaságtan Faanyagismerettan Erdőműveléstan 11. Erdészeti növény kórtan 2+2 Összesen: Vizsgák száma: 7 7 ÍV. évfolyam 1. Tudományos szocializmus Német nyelv Erdőműveléstan 4. Erdőtelepítéstan Építési anyagok és szerkezetek Erdészeti épületek Erdővédelemtan Erdőhasználattan Erdészeti szállítástan Erdészeti növénynemesítéstan 2+1 Összesen: Vizsgák száma: 7 6

6 Tantárgy megnevezése: V. évfolyam Heti óraszám őszi félév tavaszi félév 1. Erdészeti szállítástan 2. Fotogrammetria 3. Erdőrendezéstan Fatechnölógia Erdészeti gazdaságtan III. 6. Erdészeti jog 7. Erdészeti vízgazdálkodástan Könywiteltan Mezőgazdasági alapismeretek Biztonságtechnika Diplomamunka Erdészeti gazdaságföldrajz Összesen: Vizsgák száma: Az Erdőmérnöki Kar Szakmaközi Bizottsága által kidolgozott, az előbbiekben közölt t3nterv-tervezet könnyebb elbírálhatósága érdekében közlöm a túloldali táblázatot. Mint látható a szaktárgyak összesen mintegy 36%-kal, az alapozótárgyak mintegy 24%-kal, az alaptárgyak, melyekben néhány egyéb tárgy is van, 40%- kal szerepelnek. Jóllehet a biológiai, műszaki, gazdaságtani és politikai tárgyak elhatárolása nem tekinthető hibátlannak az erdészeti vízgazdálkodástan című tárgy mintegy 50%-ban biológiai jellegű, a matematika nem tekinthető műszaki tárgynak stb. mégis, a táblázatból megítélésünk szerint jól megállapítható, hogy az elfogadásra beterjesztett tantervben sikerült a biológiai, műszaki és gazdaságtani tárgyak közötti helyes arányt biztosítani. Az elméleti, másszóval előadási és gyakorlati órák aránya a reformban kitűzött célok szem előtt tartásával került kialakításra. Eszerint az előadási órák 46%-ával szemben a kötött gyakorlati foglalkozások ideje 54%. Ez lehetővé teszi, jobban mint a múltban, hogy a hallgatóság bizonyos ismereteket viszonylag könnyebben sajátítson el, másrészt megtanulja a gyakorlati fogásokat stb. A tanrendi nagygyakorlatok kialakítására a Szakmaközi Bizottság igyekezett nagy figyelmet fordítani, hiszen ezek révén (12 hetes időtartamú gyakorlatok) a szaktanszékek mintegy a félév során tanultakat ismételtetik meg vagy mutatják be erdőgazdasági viszonyok közepette. Az erdőtelepítéstan, erdőműveléstan, földméréstan, erdőrendezéstan, növénytan, termőhelyismerettan, erdőhasználattan, erdészeti szállítástan és géptan, valamint a jövőben az üzemtani tanszék is tartanak ilyen tanrendi gyakorlatot. A nyári üzemi gyakorlatok rendje annyiban fog módosulni, hogy a jövőben lehetőleg valamennyi évfolyamban nagyobb csoportokat kialakítva, egyetemi irányítás mellett dolgoznak majd hallgatóink a különböző erdőgazdaságokban. Az előre kialakított program lehetővé fogja tenni, hogy a hallgatók az előző évben tanultakat ismerhessék meg üzemi viszonyok között, szerezzenek jártasságot az üzemi élet legkülönbözőbb területein. Ebben a nyári idényben a III. éves erdőmérnökhallgatók részére kísérleti jelleggel már megszerveztük az ilyen jellegű nyári gyakorlatot. Ebben nagy segítséget jelentett számunkra az Országos Erdészeti Főigazgatóság megértő támo-

7 Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karának tantárgyai

8 gatása és az érintett erdőgazdaságoknak az üggyel kapcsolatos pozitív állásfoglalása. Az eddig ismertetett gondolatok nem teszik lehetővé, hogy az olvasó mé<- Jlyebb bepillantást kapjon az egyetemi reform tulajdonképpeni alapját képező, az egyes tárgyak programjában részletezett oktatási anyag tartalmi változásairól. A több éve folyó reformmunkálatoknak legnagyobb eredménye, a itárgyak programjában, úgy érezzük, határozottan érvényrejutó, új szemléletnek van. Ez nemcsak arra vonatkozik, hogy a hallgatóságot a marxista tárgyak mellett a szaktárgyakban is a materialista világnézet alapjairól kiindulva oktatjuk, de megmutatkozik a közgazdaságtani szemléletnek valamennyi szaktárgyban történő érvényesítése formájában is. Ez utóbbit bizonyítja, hogy az újonnan öszszeállított programok a korábbi programokhoz képest mintegy 40%-ban új ismeretanyag oktatását tervezik, ugyanakkor számos korábban oktatott, időközben jelentőségét vesztett kérdést nem szerepeltetnek. A biológiai tárgyú oktatás elmélyítését szolgálja az újonnan programba iktatott Erdészeti növénynemesítéstan című tárgy. Az Erdészeti vízgazdálkodás című tárgyban, amely a Hidrotechnikai melioráció helyébe lép, a hallgatóság nemcsak a víz romboló erejének megfékezését szolgáló védekezési eljárásokat ismeri meg, de megkapja a ma szükséges ismereteket az öntözés köréből is. Űj tárgyként szerepel a Biztonságtechnika című tárgy. Ennek programbaiktatása elősegíti, hogy a frissen kikerülő erdőmérnökök a balesetelhárítással kapcsolatosan jobb felkészülést kapjanak már az Egyetem padjaiban. Űj alapokon került kidolgozásra az üzemtani tanszéken oktatott Erdészeti gazdaságtan című tárgy. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a hallgatók üzemvezetési, tervezési, a gazdálkodás egészével összefüggő irányítási és ügyviteli kérdésekben jobb felkészülést kapjanak a jövőben. A kötelező elfoglaltság mellett lehetőség adódik fakultatív tárgyak oktatására. A gépkocsivezetés mellé új tárgyként jelentkezik a Marxista etika. A Szakmaközi Bizottság tárgyak megszüntetésére nem tett javaslatot. Számos, a reform keretébe tartozó kérdéssel a Bizottság eddigi munkája alatt nem tudott behatóan foglalkozni. Ilyenek: a levelező oktatás kérdései, a hallgatók erkölcsi-politikai nevelése kérdései, a mérnöktovábbképzés problémái. Ezekben a kérdésekben ez év őszén nyílik alkalom a Bizottságokban előkészített javaslatok megvitatására és megfelelő határozatok hozatalára. Az Erdőmérnöki Kar reformtervének előkészítésében az egyes tárgyak programjainak vitáin való aktív részvétellel a gyakorlat több mint száz kiváló képviselője vett már eddig is részt. Észrevételeik, hasznos tanácsaik komoly mértékben segítették oktatóinkat a gyakorlati igényeknek megfelelő oktatási terv kidolgozásában. Az Erdőmémöki Kar nevében ezúton is szeretném kifejezni odaadó és lelkes munkájúkért valamennyiünk köszönetét. A Szakmaközi Bizottság által előterjesztett javaslat még nem nyert jóváhagyást. Több fórumon vitatják mielőtt szeptemberével az I. évfolyamon először bevezetésre kerül. A széles szakmai közvélemény tájékoztatása, illetve vélemények ezúton való kikérése, tehát nemcsak lehetséges de szükséges is, hiszen a reform csak fokozatosan valósul meg karunkon, ezért minden hasznos észrevétel, vagy tanács még menetközben is felhasználható. Kívánatos volna hogy egyesületünk helyi szakcsoportjai időt szentelnének az egyetemi oktatás kérdésének, megvitatnák a reformtervezetet és tudomásunkra hoznák ezzel kapcsolatos véleményüket.

9 Minden elgondolás, terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Egyetemünk oktatói a hároméves munka eredményét a megírandó jegyzetekben, oktató munkájukban fogják bizonyítani. Már most úgy tervezzük, hogy ezeknek a jegyzeteknek felülbírálásába széleskörűen bevonjuk szakembereinket, hogy ezzel is biztosítsuk a gyakorlat igényeinek lehető minél teljesebb kielégítését. Így szeretnénk elérni, hogy nagymúltú felsőoktatási intézményünk a jövőben is megfeleljen rendeltetésének, az erdőmérnök a szocializmus, kommunizmus építésében is megbecsülést szerezzen szakának. A fakitermelés korszerűsítése vágástéri feltárással* HUSZÁR ENDRE Az Erdészeti Tudományos Intézet Keletbükki Gépkísérleti Bázisa 1957-ben létesült. Létesítése azzal a célkitűzéssel történt, hogy az ERTI erdőhasználati és gépesítési osztálya együttműködve a Keletbükki Állami Erdőgazdasággal, az északmagyarországi hegyvidék viszonyai között vizsgálja a fakitermelés, valamint az anyagmozgatás fejlesztéséhez szükséges előfeltételeket. A kísérletek során olyan módszerek kidolgozására törekszünk, amelyek a fahasználat önköltségének csökkentése mellett megkönnyítik a nehéz fizikai munkát, kímélik a visszamaradó állományt. A kísérletek lényege: a vágástéri feltáróhálózat megépítésével az erdőt olyan kezelési egységekre bontani, amelyeken belül lehetőség nyílik a korszerű gépek, eszközök, valamint a munkaszervezet felhasználásával a gyakori és kíméletes beavatkozásra. A vágástéri feltáróhálózat a gyűjtőutak rendszerére épülő utak és nyomok összessége, amelyen a közelítés második vagy a kiszállítás első szakaszát hajtjuk végre. A vágástéri feltáróhálózat által elfoglalt terület beletartozik a fatermesztés céljára nyilvántartott területbe. A vágástéri feltáróhálózat kialakítása történhet csupán az állomány fáinak a forgalmi sávból való eltávolításával vagy műszaki munkával. A vágástéri feltáróhálózat fő jellemzője, hogy a forgalom rajta hosszú időn át szünetel, így ffenntartása sem folyamatos. Egyes szakaszok a véghasználat lefolytatása után részben vagy egészben be is erdősíthetők. A vágástéri feltáróhálózatot ilyen rendeltetése miatt felfogásunk szerint üzemi költségből kell megvalósítani és időszakosan felújítani. A ráfordításokat a fahasználatnak és az erdőművelésnek meg kell takarítania. Az eddig végzett kutatómunka első szakaszában a Lillafüredi Erdészet évi fakitermelésére és anyagmozgatására vonatkozó adatait dolgoztuk fel, meghatároztuk a legfontosabb mutatószámokat, amelyek segítségével a kísérleti módszerek a korábbi üzemi munkával összehasonlíthatók. A második szakaszban kisparcellás, majd félüzemi kísérleteket állítottunk be a vágástéri feltárásnak a fakitermelésre és anyagmozgatásra gyakorolt hatásainak vizsgálata céljából. A vizsgálat az év telén, illetve tavaszán történt. A két erdőrészletben lefolytatott kísérletek után a munka harmadik szakaszaként ben útmutatásunk szerint 830 ha területen üzemi gyűjtőút építést és vágástéri feltárást valósított meg az erdőgazdaság, hogy ott a kisparcellás és félüzemi kísérletek során élért eredmények és tett következtetések helytálló- * Az Erdészeti Tudományos Intézet november 30.-i vitaülésének beszámoló anyaga.