2010. évi munkaterv Elkötelezettek vagyunk az európai élelmiszerek biztonságának szavatolása iránt

Átírás

1 2010. évi munkaterv Elkötelezettek vagyunk az európai élelmiszerek biztonságának szavatolása iránt

2 2010. évi munkaterv Az EFSA 2010-ben is az európai élelmiszer-biztonsági rendszer stabil szereplője marad, amely szorosan együttműködik partnereivel és az érdekelt felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az európai élelmiszerek valamennyi polgár számára biztonságosak legyenek. Az EFSA évi stratégiai terve magas szintű célkitűzéseket állapít meg a szervezet számára. A stratégiai terv útmutatóul szolgál az EFSA-nak a soron következő években végzett munkájához. A partnereivel az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal, továbbá az érdekelt felekkel való együttműködés során az EFSA a független tudományos vélemény közlése és az időbeni kockázati kommunikáció fenntartása révén folytatja majd a közegészségügy védelmének fenntartását és az európai élelmiszer-ellátással szembeni bizalom megerősítését. Ilyen irányú tevékenységének mérésére munkája hatásainak hatékonyabb értékelése érdekében az EFSA először alkalmaz majd hatásmutatókat ben tovább növekszik az EFSA munkaterhelése, különösen az engedélyezések területén. Amint a Hatóság megközelíti kritikus működési méretét, produktivitása eléri az 1000 teljesítést. A teljes működési méret 2010-ben való elérése érdekében az EFSA növelni fogja az európai kockázatértékelési kapacitást, átfogó tudományos stratégiát alakít ki, és azon tevékenykedik majd, hogy az EFSA vonzó maradjon munkatársai és a tudományos szakértők számára, és mindeközben növelni igyekszik majd az EFSA kommunikációjának hatékonyságát is. Alaptevékenységének folytatása közben az EFSA továbbra is határozottan figyelemmel kíséri a szervezet előtt álló sok és sokféle kihívást, például az újabb tudományos ismereteket és technológiákat, és a globális kérdéseket, például a nemzetközi kereskedelmet és az éghajlatváltozást amely egyike azoknak az okoknak, amelyek miatt a Hatóság tovább bővíti a felmerülő kockázatok meghatározására és rendezésére való kapacitását ben az EFSA első alkalommal teszi közzé a felmerülő kockázatokról szóló éves jelentését. Az adatgyűjtés és a tudományos együttműködés egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az EFSA munkájában. A Hatóság ennélfogva előnyben részesíti a tagállamokkal, az érdekelt felekkel és az élelmiszerlánc többi szereplőjével folytatott együttműködést, hogy kollektív módon, a lehető leghatékonyabban tudja hasznosítani az erőforrásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóvédelem és az egészségpolitika minél megingathatatlanabb tudományos bizonyítékokra támaszkodhasson ben az EFSA az egész EU-ra kiterjedő, az élelmiszer-fogyasztási adatok gyűjtésére szolgáló rendszer kialakítására irányuló projektet indít (EU Menu). Az EFSA elkötelezett a teljes mértékű nemzetközi szerepvállalás mellett is. Ez lehetővé teszi, hogy az EFSA teljesen tisztában legyen a nemzetközi élelmiszer-biztonsági kihívásokkal, hogy információkat és adatokat cserélhessen, meghatározza a felmerülő kockázatokat és kialakítsa a kockázati kommunikáció koherenciáját. Sor kerül majd az EFSA igazgatótanácsa által először 2006-ban elfogadott kommunikációs stratégia felülvizsgálatára is. Az EFSA kulcsfontosságú tevékenységei 2010-ben 1. Tudományos vélemények és tanácsok adása, valamint kockázatértékelési módszertanok biztosítása 2. Az EU jogszabályai alapján engedélyköteles termékek, anyagok és állítások értékelése 3. Adatgyűjtés, tudományos együttműködés és hálózatépítés 4. Kommunikáció és párbeszéd

3 Mire kell ügyelni 2010-ben? Az egészségre vonatkozó állításokkal, takarmányadalékanyagokkal, géntechnológiával módosított szervezetekkel, élelmiszer-adalékanyagokkal, ízesítőszerekkel, enzimekkel és az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokkal kapcsolatos igénylésekre vonatkozó tanácsadás. Az új élelmiszerekkel kapcsolatos iránymutatás. A broilercsirkék jólétét befolyásoló genetikai tényezők meghatározása. A Q-lázzal, a H1N1 influenzával, a fertőző szivacsos agyvelőbántalommal (TSE), az élelmiszerből származó zoonózissal és az antimikrobiális ellenállással kapcsolatos tanácsadás. Az élelmiszerekben lévő szennyező anyagokkal, például a mikotoxinokkal, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal, kagylótoxinokkal és az állatgyógyászati készítményekkel kapcsolatos tanácsadás. A táplálkozási referenciaértékekkel kapcsolatos részletesebb tanácsadás. A kórokozók kockázata nemzeti felmérésének értékelése, és a kórokozók kockázata felmérésének EU-szerte való elterjesztésével kapcsolatos tanácsadás. EU-s iránymutatás a toxikológiára, az ökotoxikológiára, a környezetben való tartós megmaradásra és a növényvédőszer-maradványokra vonatkozóan. A peszticideket vizsgáló szakértői értékelés és a növényvédő szerek maradékanyag-határértékének (MRL) értékelése. Az élelmiszer-fogyasztási adatok páneurópai gyűjtésére szolgáló rendszer (az EU Menu) előkészítése. A kockázatértékelések és az új módszertanok harmonizálása. A felmerülő kockázatokról szóló első éves jelentés. A tagállamok és az EFSA közötti együttműködés a nemzeti fókuszpontokon, a tudományos szakértők adatbázisán és a 36. cikk szerinti hálózaton keresztül. Az EFSA tudományos fajsúlyának növelése az EFSA Journal és a tudományos információk cseréje révén. Az élelmiszerek osztályozására és a felmerülő kockázatokra vonatkozó tudományos eszmecserék. A fogyasztói kockázatok észleléséről szóló Eurobarométer felmérés. Az EFSA átfogó tudományos stratégiája. Az EFSA kommunikációs stratégiájának felülvizsgálata. A Hatóság nemzetközi stratégiájának kibővítése.

4 1. Szilárd alapokkal rendelkező tudományos tanácsadás biztosítása a független kockázatértékelés révén Ahhoz, hogy a kockázatértékelők számára a lehető legjobb és legátfogóbb tudományos tanácsokat lehessen biztosítani, multidiszciplináris megközelítésre van szükség. Az EFSA a tanácsadással kapcsolatos megkeresések, a kockázatértékelési módszerek kidolgozása és az új technológiák vizsgálata esetén áttekinti, hogy miként hasznosítható a legjobban a rendelkezésére álló sokféle és változatos diszciplína. Az EFSA-nak a környezetvédelmi kockázatértékelésekkel kapcsolatos megközelítésében a jövőbeni szükségletek meghatározása fog érvényre jutni. Integrált megközelítés alkalmazása»a szántóföldtől az asztalig«tartó élelmiszerlánccal kapcsolatos tudományos tanácsadásra Kapcsolatfelvétel és együttműködés A Hatóság az információk, az adatok és a legjobb gyakorlatok megosztásának elmélyítése érdekében a továbbiakban is együttműködik az EU ügynökségeivel például az antimikrobiális ellenállás területén, valamint a nemzetközi szervezetekkel például a kémiai kockázatértékelés területén. A továbbiakban is törekedni fog arra, hogy átfogó jellegű megközelítéseinek megerősítése és a módszerek nemzeti, európai és nemzetközi szinten való harmonizációjára való törekvése révén a kockázatértékelési módszerek előterében maradhasson. Az elmúlt évekhez hasonlóan az EFSA most is szorosan együttműködik majd a kockázatértékelőkkel a munkájának, az ellenőrzési eljárásnak, a szűk keresztmetszetek meghatározásának és a megfelelő intézkedések meghozatalának előrejelzésével és rangsorolásával kapcsolatban. Az EFSA a továbbiakban is gyorsan kíván reagálni az eseményekre. Megerősíti az előre nem látott események (például amelyek valamely élelmiszer-szennyezőanyag váratlan jelenléte miatt következnek be) kezelésére fenntartott erőforrásait. A minőségbiztosítási program (INEX) kialakításának folytatása pedig az EFSA tudományos teljesítményét fokozza majd.

5 2. Az engedélyköteles termékek, anyagok és állítások értékelése 2010-ben az EFSA értékeli az egészségre vonatkozó állításokkal, az élelmiszer- és takarmány-adalékanyagokkal, a csomagolóanyagokkal, a növényvédő szerekkel és a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos kérelmeket. A Hatóság bízik benne, hogy továbbra is gyorsan tud majd reagálni, és hogy időben elvégzett, kiváló minőségű értékeléseket biztosíthat az EU-ban való felhasználás tekintetében engedélyköteles termékekre, anyagokra és állításokra vonatkozóan. Rangsorolás és hatékonyabb tervezés Az EFSA arra összpontosít, hogy a további harmonizáció, a források elosztása és a jövőbeni jogszabályok hatásának értékelésén alapuló tervezés, valamint a feladatoknak a Bizottsággal egyeztetett módon való rangsorolása révén növelje a tudományos értékelések hatékonyságát. Hogy átláthatóbbá tegye az értékelések elvégzésének módját, továbbra is nyílt konzultációkat rendez az igénylésekkel kapcsolatban javasolt iránymutatásokról. Ahogyan az egyéb kockázatértékelési tevékenységek esetében, az EFSA itt is számít a tagállamok és a tagállamokon kívüli országok tudományos együttműködésére. A Hatóság ezzel egyidejűleg az ön-, a belső és a külső ellenőrzésre szolgáló rendszere révén ellenőrzi és tartja fenn értékeléseinek minőségét. Az EU jogszabályai alapján engedélyköteles termékek, anyagok és állítások időben elvégzett, kiváló minőségű értékelésének biztosítása Az EFSA-ról röviden 1500 külső tudományos szakértő Több mint 2000 elfogadott tudományos eredmény Több mint 400 munkatárs A Tanácsadó Fórum hálózata: 27 tagállam és 3 megfigyelő ország Több mint 300 tudományos intézményből álló hálózat 73 millió EUR költségvetés a évre

6 3. Adatgyűjtés, tudományos együttműködés és hálózatépítés A jelentős európai tudományos potenciál kiaknázása és e potenciál hatékony felhasználásának biztosítása érdekében az EFSA tovább mélyíti a tudományos együttműködés, a hálózatépítés és az adatgyűjtés területén a tagállamokkal, a partnerekkel, az iparággal és az érdekelt felekkel kialakított tudományos együttműködést. Mindez segítségére lesz majd az EFSA tudományos testületeinek a jól megalapozott tudományos tanácsadással kapcsolatos munkájukban. A tagállamokkal való együttműködés továbbra is kiemelt szerepet élvez majd az EFSA valamennyi tevékenységi területén. A Tanácsadó Fórum, a fókuszpontok és a külön hálózatok szolgálnak majd az EFSA és a tagállamok közötti adat- és információcsere, konzultáció és munkamegosztás fő eszközéül. Mindezt kiegészíti majd a mintegy 8 millió EUR értékben kiszervezett előkészítő munka, például a tudományos bizottságok munkáját támogató adatgyűjtés, valamint a 36. cikk szerinti szervezetek hálózatának kialakítása. Az EFSA kibővíti a tudományos szakértők hálózatát, és az információcsereplatformon és a tudományos eszmecserén keresztül támogatja az információcserét. Ezek mellett éves programokat kezdeményez és hajt végre a kockázatértékelések tagállamok közötti harmonizálása érdekében, olyan munkacsoportokat hoz létre tagállami szakértőkből, amelyek meghatározott témakörökkel foglalkozva kizárólag tudományos együttműködést folytatnak, valamint műhelytalálkozókat és találkozókat tart az érdekelt feleknek. Az EFSA figyelemmel kíséri az ilyen együttműködési kezdeményezések hatékonyságát is. A vonatkozó adatok összegyűjtésének, terjesztésének és elemzésének koordinálása Adatgyűjtés Az EFSA tovább erősíti az adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységeit. Ennek érdekében a Hatóság a következőkre összpontosít: az adatgyűjtési módszerek harmonizálása; az EFSA és a tagállamok kockázatértékeléseiben felhasználni kívánt adatok továbbítása, tárolása, az adatokhoz való hozzáférés hatékonyságának javítása, valamint az adatelemzés és az adatokkal kapcsolatos jelentéstétel továbbfejlesztése. Az élelmiszer-fogyasztási adatoknak az Európai Unióra kiterjedően való gyűjtésére szolgáló új rendszer (az EU Menu) olyan kulcsfontosságú, többéves projekt, amely 2010-ben indul el. A felmerülő kockázatok Az EFSA a felmerülő kockázatok meghatározása érdekében növeli az információ rendszerezett kezelésére és elemzésére szolgáló kapacitását. Az EFSA első alkalommal teszi közzé a felmerülő kockázatokról szóló éves jelentését. Nagyobb elismertség Az EFSA által közzétett tudományos eredmények ismertségének, elismertségének és hivatkozási számainak növelése érdekében az EFSA támogatja és előmozdítja az EFSA Journal ù című kiadványnak a tudományos közösségben való használatát. Az információk és a közérdekű adatok cseréje érdekében folytatja a nemzetközi szintű, szoros munkapartnerségek kialakítását.

7 4. Kommunikáció és párbeszéd A kommunikáció és a párbeszéd a továbbiakban is alátámasztja majd az EFSA arra irányuló törekvését, hogy megerősítse az európai élelmiszer-biztonsági rendszerrel szembeni fogyasztói bizalmat. Ezt segíti majd elő a kommunikációs stratégia felülvizsgálata figyelemmel a kommunikáció területének átalakulására, valamint az EFSA-n belüli és az EFSA-n kívüli változásokra. A Hatóság az illetékes hatóságokkal a nemzeti, európai és nemzetközi szinten való együttműködés megerősítésével folytatja a koherencia előmozdítását. A kockázatkommunikációs iránymutatások kidolgozásával és a tagállamokban való segítségnyújtással folytatja a Tanácsadó Fórummal és a fókuszpontokkal való együttműködést. Az EFSA 2010-ben felülvizsgálja kommunikációs stratégiáját is, amelyet először 2006-ban fogadott el az igazgatótanács. Az EFSA valamennyi online és offline kommunikációs lehetőséget, így a multimédiát is felhasználja ahhoz, hogy célközönségéhez egyértelmű és jól érthető üzeneteket juttasson el. Hozzájárulás az EU élelmiszerbiztonsági rendszerébe vetett bizalom megerősítéséhez a partnerekkel és érdekcsoportokkal folytatott hatékony kockázati kommunikáció és párbeszéd révén Partnerek és érdekelt felek A Tanácsadó Fórum és a meghatározott témakörökkel foglalkozó nemzeti szakértői találkozók elmélyítik az EFSA munkájával kapcsolatban a tagállamokkal folytatott párbeszédet. A fókuszpontok hálózata ahhoz nyújt segítséget az EFSA-nak, hogy a nemzeti közönségeknek címzett, testreszabott üzenetek révén még szélesebb közönséghez fordulhasson szerte Európában. Az előbbieket alátámasztó, az élelmiszerekkel kapcsolatos kockázatokról szóló Eurobarométer felmérés elindításával (amelyre először 2005-ben került sor) még jobban meg lehet majd érteni, hogy az évek során hogyan változtak meg az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos szempontok és félelmek. Az újonnan kinevezett Európai Bizottsággal és az Európai Parlamenttel együtt az EFSA még erősebbre kovácsolja az intézmények közötti munkakapcsolatokat. A konzultációk és találkozók révén tovább erősíti az érdekelt felekkel kialakított kapcsolatait, a közleményeiről szóló előzetes értesítésekkel pedig a nemzetközi partnerekkel kialakított kapcsolatait mélyítheti el.

8 TM-AG HU-C IRÁNYÍTÓ TESTÜLET TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG ÉS TANÁCSADÓI FÓRUM D. Liem ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ Catherine Geslain-Lanéelle AZ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ ÉS AZ IRÁNYÍTÓ TESTÜLET HIVATALA G. Gizzi STRATÉGIA ÉS JÖVŐKÉP C. Majewski BELSŐ ELLENŐRZÉS D. Caira MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A. Van Impe IGAZGATÁS O. Ramsayer KOCKÁZATÉRTÉKELÉS R. Maijala TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS SEGÍTSÉ-GNYÚJTÁS H. Deluyker KOMMUNIKÁCIÓ A.-L. Gassin KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR P. Pinhal ADATVÉDELEM C. Reunis ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÁLLATJÓLLÉT (AHAW) F. Berthe TAKARMÁNY-ADALÉK- ANYAGOK (FEEDAP) C. Roncancio Peña TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (SCO) B. Berger ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERTAN (AMU) D. Verloo SAJTÓIRODA S. Pagani NYILVÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS ESEMÉNYEK (PIE) C. Buller PÉNZÜGY F. Monnart INFORMÁCIÓ- TECHNOLÓGIA ÉS ÜZEMELTETÉS F. Angelucci ÉLELMISZER-ADALÉ- KOK ÉS TÁPANYAGFORRÁ- SOK (ANS) H. Kenigswald GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ORGANIZ- MUSOK (GMO) P. Bergman FELMERÜLŐ KOCKÁ- ZATOK (EMRISK) T. Robinson ADATGYŰJTÉS ÉS ADATFELVÉTEL (DATEX) S. Fabiansson WEB Y. Gamming EMBERI ERŐFORRÁSOK JOGI ÉS SZABÁ- LYOZÁSI ÜGYEK BIOLÓGIAI KOCKÁZATOK (BIOHAZ) ÉLELMEZÉSÜGY (NDA) NÖVÉNYVÉDŐSZEREK (PRAPeR) ZOONOSES (Adatgyűjtés) N. Le Gourierec D. Detken M. Hugas J. Kleiner H. Fontier P. Makela ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBA KERÜLŐ ANYAGOK, ENZIMEK, FŰSZEREK (CEF) A. Feigenbaum NÖVÉNY- EGÉSZSÉGÜGY (PLH) E. Ceglarska Igazgatóság Egység SZENNYEZŐ ANYAGOK (CONTAM) C. Heppner NÖVÉNYVÉDELMI CÉLÚ TERMÉKEK (PPR) M. Dunier-Thomann Részleg Largo N. Palli 5/A Parma, OLASZORSZÁG/ITALY Tel Fax