DEBRECENI KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Átírás

1 DEBRECENI KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MÓDOSÍTOTT HELYI TANTERV Készítette: A Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Rózsavölgyi Gáborné intézményvezető Debrecen, április 13. 1

2 II. KÖTET Tartalomjegyzék DEBRECENI KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS... 1 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA... 1 I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS - NEVELÉS HELYI TANTERVE A NAT -ban megfogalmazott pedagógiai feladatok intézményre vonatkozó szabályai: Az etika oktatása Egész napos iskola Természettudományos nevelés A mindennapos testnevelés Az idegennyelv-oktatás Az emelt szintű képzési formák Óraterv, kötelezően választandó tantárgyak, csoportbontás, egyéb foglalkozás Kötelezően választandó tantárgyak: Csoportbontások szervezése Egyéb foglalkozások szervezése Gyógytestnevelési órák: A szabad órakeret felosztása - az évfolyamonkénti óraterv táblázatok tartalmazzák A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Beiskolázási rend, magasabb évfolyamba lépés Az adminisztratív előírásokon túli feltételek A részvétel általános feltételei Speciális feltételek Köznevelési típusú sportiskolai osztály A tanulók értékelési rendszere Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli értékelés formái Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás értékelésben betöltött súlya Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek Korlátok A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók fizikai állapotának felmérése Kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei és formái Környezeti nevelési elvek: Egészségnevelési alapelvek

3 ÁLTALÁNOS ISKOLAI HELYI TANTERV I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS - NEVELÉS HELYI TANTERVE Iskolánkban 1-8. évfolyamon a évi CXC. törvényt, az 51/2012. (XII.21.) EMMI kerettantervi rendeletet, és a NAT 110/2012.(VI.4.) rendelet előírásait, alkalmazzuk. 1. A NAT -ban megfogalmazott pedagógiai feladatok intézményre vonatkozó szabályai: 1.1. Az etika oktatása A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az etika tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az etika tantárgy anyagához 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az etika tantárgyra a kerettantervben megjelenített tartalmak az érvényesek, amelyek kiegészülnek az osztályfőnöki tanterv helyi hagyományaival Egész napos iskola Az egész napos iskolai szervezési forma, NAT és a köznevelési törvény által biztosított lehetőségeit figyelembe véve iskolánk több évtizedes hagyományait tovább folytatva az iskolaotthonos formát megtartjuk az 1-2 évfolyamon és a 3-4. évfolyam képességfejlesztő osztályaiban Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak Természettudományos nevelés Az egyén, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése a nevelés-oktatás rendszerének kiemelt feladata. A kísérletezés, a megfigyelés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása, a műszaki ismeretek hétköznapi életben is használható elemeinek gyakorlati elsajátítása a NAT kiemelten fontos tartalma. Cél, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei úgy épüljenek be a diákok gondolkodásába és tevékenység-repertoárjába, hogy előhívhatók legyenek a mindennapi problémák értelmezése és megoldása során. Ezen célok elérése érdekében a szabad órakeret terhére növeltük a környezetismeret 4. o., környezetismeret 6. o., földrajz 7. o.,(normál o) biológia 8. o., fizika 8. o. (normál o.) technika 6. o. (normál o.) tantárgyak óraszámát 3

4 1.4. A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelést a Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint, igazodva a NAT mindennapos testnevelésről szóló rendelkezéséhez szervezzük meg. A kerettantervben szereplő heti három órán túl, két órát kivált a sportiskolába járó tanulók tanórán kívüli spottevékenysége Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv megválasztását amely az angol és német lehet az idegen nyelvi osztály előkészítésére 1-3. évfolyamon biztosítjuk. Felmenő rendszerben a normál kerettanterv szerint 4-8. évfolyamokon kiemelten kezeljük az idegen nyelv oktatását, az egyéb foglalkozások között tehetséggondozás keretében lehetőséget biztosítunk második idegen nyelv tanulására Az emelt szintű képzési formák Az emelt szintű szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja, amelynek során idegen nyelvből (német, angol) és matematikából, meghatározott fejlesztési követelmények és ismeretek elsajátítása magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban valósul meg. Az emelt szintű idegen nyelvoktatás helyi programját a kerettantervi rendelet szabadon felhasználható óráinak terhére alakítottuk ki, 5-8. évfolyamon a NAT 110/2012.(VI.4.) rendelet előírásainak megfelelően, megegyezően az iskola korábbi gyakorlatával. Matematikából emelt óraszámú kerettantervet is választottunk, amelyet alsó tagozatban 1-4 évfolyamon kötelező informatika-oktatással, egészítünk ki. 2. Óraterv, kötelezően választandó tantárgyak, csoportbontás, egyéb foglalkozás Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 11. mellékletében, a feltételekhez kötött Köznevelési típusú Sportiskolai kerettantervet 1-8. évfolyamokon alkalmazzuk. A helyi tanterv kidolgozásánál figyelembe véve a tantárgyi órakeretek 10 %- ának szabad felhasználását, az időkeretet zömmel az egyes tematikai egységek között osztottuk el. A 7-es történelem tantárgynál helytörténeti egységet építettünk be és tematikai átcsoportosítást végeztünk a 7-es és 8-os tananyagban. A médiaismereteket összevontan, egységesebb formában a hetedikes vizuális kultúrában jelenítjük meg, átemelve a nyolcadikos történelem tananyagból Kötelezően választandó tantárgyak: Korábbi iskolai gyakorlatunknak megfelelően az informatikaoktatást kiterjesztettük az 4. és 5. évfolyamra is. 4

5 Élve a NAT kiadásáról szóló 110/2012. (VI:4.) Korm. rendelet 8.. (3) b) pontban biztosított lehetőséggel, az 5. évfolyamon az emelt szintű idegen nyelvi osztályban az informatika bevezetése miatt, az osztály, kötelező heti óraszámát 28-ról 29-re emeltük. 5. évfolyamon a hon és népismeret az emelt szintű idegen nyelvi és az emelt szintű matematika osztályokban, a dráma a normál tantervű osztályokban kötelezően választandó tantárgy Csoportbontások szervezése Lehetőségek és adottságok alapján: - testnevelésből: fiú-lány bontás - nívócsoportok - idegen nyelvből: angol-német - tárgyi feltételek szerint: informatika, technika - speciális feltételek szerint: képességfejlesztés, tehetséggondozás - matematika 2.3. Egyéb foglalkozások szervezése A tanulók az egyéb foglalkozás többféle programja és meghirdető pedagógusa közül szabadon választhatnak. A választott foglalkozásra a tanév kezdetekor szülői jóváhagyással lehet jelentkezni Az egyéb foglalkozások célja, hogy a tananyagot széles látókörűen színesítse, az osztálykereteket átlépve együttműködésre ösztönözze a tanulókat, versenyekre készítsen fel, differenciáltan fejlessze a képességeket, támogassa az esélyegyenlőség megvalósítását Gyógytestnevelési órák: Az intézményi órakeret nem tartalmazza az indítandó csoportok számától függő (3 óra/csoport/hét) gyógytestnevelési órák számát. 3. A szabad órakeret felosztása - az évfolyamonkénti óraterv táblázatok tartalmazzák. Az alkalmazott tantervek a Kerettanterv alapján biztosítják az átjárhatóságot 5

6 Óraterv 1-4. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 1.o. 2.o. 3.o. 4.o. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés és sport Küzdelem és játék Sportágválasztás Informatika Összesen:

7 1-2. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv 2 Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Sportágválasztó 1 Küzdelem és játék 1 Összesen:

8 3. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika 1 Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Sportágválasztó 1 Küzdelem és játék 1 Összesen:

9 4. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Sportágválasztó 1 Küzdelem és játék 1 Összesen:

10 Óraterv 5-8. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma/honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Tanulásmódszert. 1 0,5 Küzdelem és játék 1 0,5 0,5 0,5 Sporterkölcstan 0,5 0,5 Osztályfőnöki Összesen:

11 5. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar irodalom Magyar nyelvtan Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma/honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Tanulásmódszert. 1 Küzdelem és játék 1 Osztályfőnöki Összesen:

12 6. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar irodalom ,5 Magyar nyelvtan ,5 Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma/honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Tanulásmódszert. 0,5 Küzdelem és játék 0,5 Osztályfőnöki Összesen:

13 7. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar irodalom 2 2 1,5 1,5 Magyar nyelvtan 2 2 1,5 1,5 Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma/honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Sporterkölcstan 0,5 Küzdelem és játék 0,5 Osztályfőnöki Összesen:

14 8. évfolyam Tantárgyak Normál Testnevelés Idegen nyelv Matematika Magyar irodalom Magyar nyelvtan Idegen nyelv Matematika Etika/Hit-és erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma/honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika életvitel és gyakorlat. Testnevelés Sporterkölcstan 0,5 Küzdelem és játék 0,5 Osztályfőnöki Összesen:

15 4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvcsalád, tanulmányi segédletek és taneszköz kiválasztása a munkaközösségek kompetenciája és felelőssége. Így biztosítható, hogy az egyes tantárgyakból évfolyamonként és felmenő rendszerben is azonos eszközrendszert rendeljenek a pedagógusok és használjanak a tanulók. A választásnál figyelembe vesszük: A szakmai követelményeket Az iskola céljait A szülők anyagi teherbíró képességét A szülői szervezet véleményét Jogszabályi korlátokat. Minden területen törekszünk arra, hogy a lehető legkevesebb számú és legkedvezőbb áru eszközzel biztosítsuk az ismeretek közvetítését. 5. Beiskolázási rend, magasabb évfolyamba lépés A Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába a szabad iskolaválasztás alapján, vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével bárki beírathatja gyermekét. 5.1.Az adminisztratív előírásokon túli feltételek Túljelentkezés esetén az iskola a körzetes tanulókat részesíti előnyben Vállalni kell az iskola házirendjéből fakadó követelményeket Képességfejlesztő osztályban a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet. szakvéleménye szükséges Ha az országok közötti egyezmény másként nem rendelkezik, a külföldön végzett tanulmányok esetén az évfolyamba sorolás alapja a tantárgyi szintfelmérés A beiratkozásnál szülői nyilatkozat a programválasztásról (emelt szint, szabadidő orientáció, képességfejlesztő osztály) Speciális képzési programra való jelentkezés esetén részvétel az osztályba sorolásról döntő képességszint felmérésen Általános programjaink mellett első osztálytól lehetőséget biztosítunk speciális programokon való részvételre. 5.2.A részvétel általános feltételei Szülői kérelem A képességvizsgálat eredményessége 15

16 5.3.Speciális feltételek Köznevelési típusú sportiskolai osztály Vizsgált területek: Alkati alkalmasság Sportorvosi alkalmasság Koordinációs képességek megfigyelése, mérése Kondicionális képességek megfigyelése, mérése A magasabb évfolyamba lépés feltétele minden tantárgy minimum-követelményének teljesítése. 6. A tanulók értékelési rendszere Az értékelés a pedagógus feladata és felelőssége, de az értékelésben meg kell jelennie a teljesítmény objektív megítélésének és a tanuló fejlődéséről alkotott nevelői véleményeknek. Funkcióját akkor teljesíti, ha az ellenőrzés során a feltárt tényekre építve kellően indokolt, az értékelés különböző formáinak alkalmazására törekszik, önértékelésre, önfejlesztésre, a végzett tevékenység javítására ösztönöz, lehetőséget ad a tanulói vélemények megfogalmazására, tükröződik benne a tanulói teljesítmény és a tantervi követelmények viszonya, kifejezi a tanuló önmagához mért fejlődését. Az előírt követelmények teljesítését a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, illetve gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük és értékeljük. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében tanévenként minden tanuló legalább: kétszer felel az 1-2 órában tanult elméleti jellegű tárgyakból, háromszor felel a magasabb óraszámban tanult elméleti jellegű tantárgyakból. Szöveges értékelést alkalmazunk: 1. évfolyamon illetve 2. évfolyam első félévében, etikából félévkor és év végén az alsó tagozatban a dráma tantárgyban félévkor és év végén. tanulásmódszertanból félévkor és év végén küzdelem és játékból félévkor és év végén sportágválasztóból félévkor és év végén A tanulók minősítése: 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, fejlesztésre szorul évfolyamon: kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelt, fejlesztésre szorul, nem felelt meg. 16

17 Iskolaváltás estén a minősítés átváltása osztályzatra: kiválóan teljesített: 5-ös jól teljesített: 4-es megfelelt: 3-as fejlesztésre szorul: 2-es nem felelet meg: 1-es A felső tagozatban tanulók munkájának, előmenetelének reális értékelése érdekében minden tantárgyból, minden témakörből minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szerezni (kivéve a heti egy órás tantárgyakat, amelyben kéthavonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni). A második évfolyam második félévétől a hagyományos értékelési kategóriákat alkalmazzuk a köznevelési törvény 54. -a alapján Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli értékelés formái írásbeli, tájékoztató felelet, témazáró dolgozat, értékelése egységesen: 0-40% elégtelen (1) 41-55% elégséges (2) 56-70% közepes (3) 71-85% jó (4) % jeles (5) év eleji szintfelmérő dolgozat - értékelése százalékos formában, szövegértés-mérés, szódolgozat, fordítás, tollbamondás, helyesírási dolgozat, térképvázlat készítés, rajz készítése Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai a tantárgyi programokban megfogalmazott követelmények alapján, a továbbhaladás feltételének teljesítésével, témazáró dolgozat időpontját egy héttel korábban kell kijelölni, témazáró dolgozat a témakör összefoglalása után írattatható, egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem írattatható, a témazáró dolgozat kijavításának határideje 2 hét, a témazáró dolgozatok számát az egyes tantárgyi tanmenetek határozzák meg, figyelembe kell venni a tanuló hosszabb hiányzását. 17

18 Az írásbeli beszámoltatás értékelésben betöltött súlya a témazáró dolgozat jegy értéke a többi jegyhez hasonlítva kétszeres illetve kétes helyzetben eldönti a félévi vagy év végi jegy értékét, az év eleji szintfelmérők tájékoztató jellegűek - százalékos formában jelennek meg, az irodalmi fogalmazások és a szövegértés érdemjegyei egyenértékűek a szóbeli és az írásbeli feleletekével, a szóbeli- és az írásbeli feleletek egyenértékűek Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek gyakorlási céllal - a tanórán tanultak elmélyítését szolgálja, megegyezőnek kell lenni az érvényben lévő oktatási törvénnyel, a tantervi ajánlásokkal, életkori sajátosságokkal. alkalmazni lehet és kell a képességek szerinti differenciálást, a házi feladatok elkészítését következetesen ellenőrizni kell, a házi feladatoknak nagy szerepe van az önálló ismeretszerzés készségének kialakításában, fejlesztésében, Korlátok alkalmazkodjon az életkori sajátosságokhoz, életkortól függően időtartama: 1. évfolyam max. 20 perc 2. évfolyam max. 25 perc 3-4. évfolyam max. 60 perc felső tagozatban tantárgyanként minimum 25 perc hosszabb memoriterek nem kérhetők egyik órától a másikra, az irodalmi kötelező olvasmányokról az előző tanév végén kell tájékoztatást adni a tanulónak, a tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi) az órarend szerintinél több feladatot nem adható, írásbeli házi feladat az iskolaotthonban csak hét végére adható A magasabb évfolyamba lépés feltételei az előírt tanulmányi követelmények teljesítése megfelel a kerettantervi tantárgyi programokban meghatározott minimális követelmények teljesítésének, az általánostól eltérő tantárgyi programokban a helyi tantervben előírt minimális követelményeket kell teljesíteni, a továbbhaladást meghatározó vizsgák rendjét az SZMSZ szabályozza. 18

19 6.4.A tanulók fizikai állapotának felmérése NETFIT A 2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről a határozza meg a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát. A NETFIT mérés módszerét, idejét a mindenkori tanév rendjéről szóló EMMI rendelet tartalmazza. A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsír százalék-mérése testzsír százalék Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt alsó végtag robbanékony ereje Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A mérést az az adott tanév meghatározott mérési időszakában, az iskola munkaterve szerint szervezzük meg. A tanulók fittségi mérését, vizsgálatát a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A NETFIT mérési módszerének alkalmazása és a mérési eredmények online felületre történő felvitele 5. évfolyamtól kötelező. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. Az eredményeket elemzi és meghatározza a tanuló fittségi fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A fittségi mérés eredményei az országos online informatikai adatbázisban a pedagógus, a tanuló és a szülő számára egyaránt elérhetőek HUNGAROFIT Iskolánkban vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. 19

20 A teszteket évente kétszer a tanév elején ősszel és a tanév végén májusban végezzük 2 8. évfolyamban. Személyre szólóan összehasonlítási lehetőséget nyújtunk, mennyit fejlődött a tanuló az előző év eredményéhez képest; az év elejéhez képest; az osztályátlaghoz képest. A szülőket is tájékoztatjuk gyermekük eredményeiről, szeretnénk, ha ösztönöznék őket fizikai fittségük fejlesztésére. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. A vállöv és a karizmok erő- állóképességének mérése Függés hajlított karral Vízszintes rúdon hajlított karú függést kell megtartani a lehető leghosszabb ideig. A rudat vállszélességben, alsó madárfogással kell fogni. A tanuló álla a rúd felett legyen, de állát ne támassza fel a rúdra. A tanulót emeléssel kell segíteni a megfelelő testhelyzetbe. Stopper indítása: amikor a tanuló álla a rúd fölé kerül, és a segítő elengedi. Stopper megállítása: amikor a tanuló nem bírja tovább tartani az előírt helyzetet (szeme a rúd alá kerül). Egy kísérlet végezhető. 2. A vállöv és a karizmok erejének mérése Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött A tanuló a dobás irányával ellentétesen áll fel háttal, oldalterpeszben a dobóvonal mögött, a tömött labdát két kézzel fogva könyökben hajlított karral tartja. Boka, térd és csípő hajlítás közben, karnyújtással a labdát két lába közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez. Néhány ismétlést követően a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, a feje fölött hátrafelé dobja a labdát. A bemelegítő dobásokat követően, maximum 3 kísérleti lehetőség van és a pontérték átszámításakor a legnagyobb dobás eredményét vesszük figyelembe. A tanulók 12 éves korig 2 kg-os, 12 éves kor felett 3 kg-os tömött labdával hajtják végre a feladatot. 3. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése 60 méteres vágtafutás A kijelölt pályán állórajttal végrehajtott vágtafutás. Két kísérlet eredménye közül a jobbikat vesszük figyelembe. 4. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt A tanulóknak rajtjelre indulva 12 perc alatt folyamatos futással/kocogással kell minél nagyobb távot megtenni - lehetőleg megállás nélkül. A 12 perc alatt megtett távolságot mérjük és jegyezzük fel, méterben megadva az eredményt. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését a tanulók egyre aktívabb közreműködésével mérési és értékelési útmutató alapján végezzük. A mérések befejeztével az évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. 20

21 A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján összesítjük, és egyénre szólóan értelmezzük Kiemelkedő tanulói teljesítmény elismerése Tanulóinkat jutalmazzuk: kimagasló tanulmányi eredmény, közösségért végzett tevékenység, kiemelkedő sportteljesítmény, diákkörökben, művészeti csoportokban végzett tevékenység, az iskola hírnevét öregbítő eredmény alapján. A jutalmazás formái: írásbeli szaktanári illetve osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél, könyvjutalom, Jó tanuló - jó sportoló emlékplakett Az év képzőművésze- plakett Az év tanulója 6.6. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének a követelményei és formái A tanulók magatartását (szorgalmát) az 1-2. évfolyamon a két osztálytanító osztályzattal minősíti évfolyamon a magatartást (szorgalmat) az osztályfőnök havonta a tanulókkal értékeli. A magatartás (szorgalom) félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a tanulóközösség és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Nevelői szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a döntő. Magatartás: Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja ismeri és alkalmazza és társaival igyekszik betartani az iskolai viselkedés illemszabályait Jó (4) osztályzatot kap az tanuló, aki: a házirendet betartja ismeri és alkalmazza az iskolai viselkedés illemszabályait, normasértő viselkedését javítani tudja osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nincs Változó (3) osztályzatot kap az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatos figyelmeztetések hatására tartja be gyakran megszegi az iskolai viselkedés normáit osztályfőnöki intőnél súlyosabb büntetése nincs Rossz (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki: figyelmeztetés ellenére rendszeresen vét a házirend ellen 21

22 szembefordul a pozitív viselkedési normákkal igazolatlan mulaszt osztályfőnöki megrovásnál súlyosabb büntetést kapott Szorgalom: Példás (5) osztályzatot az a tanuló kap, aki: tanulmányi kötelezettségének, képességeinek megfelelően eleget tesz tanítási órán figyel, leköti tevékenysége valamilyen, őt érdeklő tantárgyról többlet feladatot vállal taneszközeit rendben tartja, pontosan magával hozza az iskolába, a házi feladatát mindig elkészíti tiszta, rendes munkát Jó (4) osztályzatot az a tanuló kap, aki: tanulmányi kötelezettségének képességeinek megfelelően igyekszik eleget tenni, időnként biztatásra, motiválásra van szüksége a tanítási órán figyel, leköti tevékenysége a taneszközeit rendben tarja, pontosan magával hozza az iskolába a házi feladatát elkészíti, munkája tiszta, rendes Változó (3) osztályzatot az a tanuló kap, aki: tanulmányi kötelezettségének hiányosan tesz eleget figyelme időnként elkalandozik, hamar megunja a folyamatos tevékenységet, önállótlan taneszközeit gyakran elhanyagolja, otthon felejti kifogásolható esztétikumú munkát végez Hanyag (2) osztályzatot az a tanuló kap, aki: tanulmányi kötelezettségének nem tesz eleget tanítási órán nem dolgozik, érdektelen, közönyös, zavarja az osztály munkáját taneszközeit elhanyagolja, nem hordja rendszeresen házi feladatot rendszeresen nem készít folyamatosan esztétikailag kifogásolható munkát végez 7. Környezeti nevelési elvek: A tanulás fogalmának tág értelmezése A környezeti nevelés - a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata - elősegíti a környezetiés egészségtudatosság erősödését, kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A tanulás színterének kiterjesztése A tanulás színtere nem csak az osztályterem, hanem minden hely és alkalom, ahol az iskola direkt, vagy indirekt módon tudatosan formálja tanulói személyiségét. Jog a képességeknek megfelelő oktatáshoz Az iskolának egész szervezetében, életmódjában meg kell próbálnia illeszkedni saját tanulói érdekeihez, érdeklődéseihez, képességeihez. Nyitottság, együttműködés 22

23 Még a jól szervezett iskola sem képes feladatait egyedül ellátni. Belső nyitottságra alapozva, csak a társadalmi környezettel együttműködve, azzal kölcsönhatásban képes kialakítani, megszervezni a személyiség gazdagításához szükséges tevékenységrendszert Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés alapja egy olyan tevékenységrendszer, amelyben az egyén szabadságfoka a mindenkor egyformán kötelezőtől a teljesen szabadig tart. Globalitás, komplexitás, tantárgyi integráció A környezeti nevelés az iskolai élet egészét szemléletével átható nevelési terület. A vizsgált jelenség a helyitől a globálisig széles skálán mozoghat. Alapozni kell a tanulók személyes tapasztalataira, élményeire. A részletes programot a 2. sz. melléklet tartalmazza. 8. Egészségnevelési alapelvek Személyiség fejlesztés: A tanulók egészségügyi szokásrendszerének kialakítása, magasabb szintűvé tétele. A testi - lelki tartalmakat együttesen tartalmazó egészségnevelő munka megvalósítása. Az egészségtartalmak az egész iskolát átfogó nevelési rendszerbe integrálása A tanulók közötti interperszonális kapcsolatok, a társas erőterek dinamikájának célirányos felhasználása Személyiségfejlesztő, drogprevenciós program tárházának bővítése. A csoporthoz tartozás szükségletéhez pozitív alternatívák megteremtése. Az életminőséget szem előtt tartó egészségtudatos magatartás formáló nevelésben egymást erősítsék a direkt és indirekt hatások. A szocializáció elősegítése: A tanulók mentális zavarainak elsődleges megelőzése, szocializációjának segítése. A hátrányos helyzetű tanulók családtagjai számára segítségnyújtás az egészséges életmód elsajátításához. A tanulók egészsége érdekében a hatékony kommunikáció elősegítése az iskolaegészségügyi szolgálat és a pedagógusok között. A beteg, sérült vagy fogyatékos embertársak iránti empátiás és segítőkész magatartás fejlesztése. Mindennapos iskolai testedzés. A drogprevenció: hangsúly az elsődleges prevención társadalmilag elvárt szemlélet és szokásrend kialakítása, a tudatos elutasítás képességének kialakítása Az egészségnevelési elvek részletes kifejtését a 1. sz. melléklet tartalmazza. 23