Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 2. oldal 1.1 államtudományi és közigazgatási felsőoktatás: a kormán

Átírás

1 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 1. oldal évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 1 A magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az intézménynek a tiszti utánpótlás képzése során tekintettel kell lennie a Magyar Honvédség és a rendészeti szervek feladataira, sajátos szolgálati és életviszonyaira, valamint az egyes hivatásrendek képzési és kiképzési rendszereiben előzetesen megszerzett ismeretekre is. E képzési feladatok megvalósításához szükséges vezetői, oktatói és hallgatói jogállás, a fenntartói jogok, a finanszírozás, valamint az Egyetem irányításának, szervezetének és működésének szabályozása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. 2 (1) A törvény hatálya kiterjed a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem), b) az általa folytatott államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási tevékenységre, továbbá az azzal összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, ideértve azon tevékenységet is, amelyet az Egyetem Magyarország területén kívül folytat, c) az Egyetem alapítójára, fenntartóira, valamint d) az Egyetem oktatóira, tudományos kutatóira és más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és az oda jelentkezőkre. (2) Az Egyetem külföldi hallgatójának jogállására e törvényt kell alkalmazni, ha jogszabály vagy a képzésről szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik. 1/A. 3 A 3. szerinti, illetve a Kormány által a 44. (1) bekezdés e) pontja alapján kiadott rendelet szerinti államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzések tekintetében oklevél kiadására az Egyetem jogosult Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. E törvény alkalmazásában 1 Kihirdetve: X Megállapította: évi CXXXII. törvény 1.. Hatályos: VII. 21-től. 3 Beiktatta: évi CXXXII. törvény 2.. Módosította: évi LXVII. törvény Módosította: évi CXXIX. törvény 28. a).

2 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 2. oldal 1.1 államtudományi és közigazgatási felsőoktatás: a kormánytisztviselői, állami tisztviselői és a köztisztviselői életpályára felkészítő államtudományi és alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok, ideértve az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szakot is; 2.2 rendészeti felsőoktatás: a rendészeti ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok; 3.3 katonai felsőoktatás: a honvédtiszti életpályára történő felkészítés, valamint a honvédelmi terület civil szakembereinek felkészítése érdekében indított alapképzési szakok, valamint a hozzájuk kapcsolódó mesterképzési szakok. A katonai felsőoktatás részét képező honvédtiszti alap- és mesterképzés a haza fegyveres szolgálatára és a parancsnoki feladatok ellátására irányuló felkészítésre is kiterjed; 4. nemzetbiztonsági felsőoktatás: a nemzetbiztonsági ágazat szakembereinek felkészítése érdekében indított nemzetbiztonsági alapképzési szak, valamint a hozzá kapcsolódó mesterképzési szak; 5.4 nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás: a közszolgálat nemzetközi feladatainak ellátására és diplomáciai feladatokra történő felkészítést célzó alap- és mesterképzési szakok. II. FEJEZET A FENNTARTÓI TESTÜLET 4. 5 Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján a) a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, b) az igazságügyért felelős miniszter, c) a honvédelemért felelős miniszter és d) a rendészetért felelős miniszter [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fenntartó miniszterek] közösen gyakorolják. 5. Az FT a) kiírja a rektori pályázatot, b)6 dönt az Egyetemre felvehető hallgatói létszám szakonkénti megosztásáról a 21/A. (1) bekezdésében foglalt költségviselési formák szerinti bontásban, c) elfogadja az intézményfejlesztési tervet, valamint a minősített adat védelmére vonatkozó egyetemi szabályzatot, d)7 meghatározza az Egyetemen magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők számát, e)8 benyújtja a Kormányhoz az éves költségvetési beszámolót, 1 Megállapította: évi LXIV. törvény 87.. Hatályos: VII. 1-től. 2 Módosította: évi CXXXII. törvény 8. d), 9. (1) b). 3 Módosította: évi CXXIX. törvény 28. b), évi CXXXII. törvény 8. d), 9. (1) c). 4 Beiktatta: évi XIII. törvény 1.. Hatályos: IV. 2-től. 5 Megállapította: évi XXI. törvény 50.. Hatályos: VI. 6-tól. 6 Megállapította: évi CXXIX. törvény 16. (1). Hatályos: VII. 13-tól. 7 Módosította: évi CXXIX. törvény 29. a). 8 Módosítva: évi CXXIX. törvény 29. b) alapján.

3 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 3. oldal f) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, g) törvényességi ellenőrzést gyakorol az Egyetem felett, h) gyakorolja az Egyetem részére nyújtott támogatás felhasználása feletti belső ellenőrzési jogkörét, valamint i) meghatározza a szakmai ellenőrzés rendszerét, j)1 az éves központi költségvetés tervezésekor benyújtja a Kormányhoz az Egyetem támogatási tervét a 36. -ban foglaltak alapján. 6. Az FT képviselőjét a szenátus és a kari tanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni. 7. (1) A szenátus alábbi döntései az FT jóváhagyásával válnak érvényessé: a) az Egyetem képzési és kutatási programjának elfogadása, b) a szervezeti és működési szabályzat, valamint a minőségfejlesztési program elfogadása, c) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveinek elfogadása, d) az elemi költségvetés, az éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási terv és végrehajtásának ütemterve, továbbá a vagyongazdálkodási terv elfogadása, e) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámoló elfogadása, f) fejlesztés indítása, továbbá g) az Egyetem költségvetésének elfogadása. (2) Az FT a döntési javaslatoknak az alapító okirattal és az ágazati humánpolitikai igényekkel való összhangját, egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét vizsgálja. 8. Az FT a hatáskörei gyakorlása során tiszteletben tartja az Egyetem önállóságát a kutatás és tanítás tartalmának és módszereinek meghatározásában. 9. (1) Az FT tagjai közül hat hónapra - váltásos rendszerben - ügyvivőt választ. Az FT ülését az ügyvivő vezeti, aki egyúttal gondoskodik a döntések előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról is. (2)2 Az FT a hatáskörébe tartozó ügyekben határozattal dönt a négy tag egyhangú igen szavazatával. Bármilyen más szavazati arány nemleges döntésnek minősül. (3) Az FT ügyviteli és döntés-előkészítő feladatait az FT ügyvivő irányításával az FT hivatala látja el. 1 Beiktatta: évi CXXIX. törvény 16. (2). Hatályos: VII. 13-tól. 2 Módosította: évi XXI. törvény 53. a).

4 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 4. oldal 9/A. 1 (1)2 Az FT - az oktatási hivatal véleményének figyelembevételével - kezdeményezheti az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe tartozó képzések indításával és a doktori iskola létesítésével kapcsolatos ügyekben, hogy az általa javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet kerüljön felkérésre szakértői vélemény elkészítésére. Ebben az esetben az oktatási hivatal az Nftv. 67. (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti eljárásokban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett - az Nftv. 67. (4) bekezdésében meghatározott feltételek mellett - a felkért szervezet szakértői véleményét szerzi be, azzal, hogy az azonos tárgy, vagy személy tekintetében egy eljárás keretében szükséges újabb, ugyanazon szervezet által adott, szakvélemény elkészítésében nem vehet részt az a személy, aki az eljárás korábbi részében szakértőként már részt vett. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás költségei az Egyetemet terhelik. III. FEJEZET AZ EGYETEM SZENÁTUSA 10. (1) A szenátus az alapító okiratban és az FT határozataiban foglaltaknak megfelelően határozza meg az Egyetem képzési és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. (2)3 A szenátus javaslatot tesz az FT-nek az intézményfejlesztési terv elfogadására. (3) A szenátus véleményt nyilvánít a rektori és magasabb vezetői pályázatokról (1) A rektor és a dékánok hivatalból tagjai a szenátusnak. (2) A szenátusban az oktatók, kutatók és tanárok által választott tagoknak, valamint az (1) bekezdés szerinti tagoknak együttesen a testület többségét kell alkotniuk. (3) Az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok létszáma nem lehet több, mint a szenátus létszámának huszonöt százaléka, de legalább egy fő Az Egyetemen gazdasági tanács nem működik. IV. FEJEZET AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI ÉS VEZETŐI 1. Az alkalmazottakra vonatkozó szabályok (1) Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást 1 Beiktatta: évi XIII. törvény 2.. Hatályos: VII. 1-től. 2 Módosította: évi CXXXII. törvény 8. b). 3 A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: évi CXXIX. törvény 29. c). Hatálytalan: VII. 13-tól. 4 Megállapította: évi XIII. törvény 3.. Hatályos: IV. 2-től. 5 Megállapította: évi CXXXII. törvény 3.. Hatályos: IX. 1-től. 6 Megállapította: évi CXXIX. törvény 18.. Hatályos: VII. 13-tól.

5 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 5. oldal a) közalkalmazott, b)1 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, c)2 a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, valamint d)3 közszolgálati tisztviselő, állami tisztviselő tölthet be. (2) Az Egyetemen jogszabályban meghatározott feltételekkel munkakör munkaviszonyban is betölthető. Munkaviszonyban csak olyan személy foglalkoztatható, aki a továbbképzések keretein belül oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatot lát el. 14. A közalkalmazott oktató, tudományos kutató és tanár a munkahelyén pártpolitikától mentes magatartást köteles tanúsítani. 15. (1) Az egyetemi tanári munkakörre a pályázatot a rektor írja ki. (2) Az egyetemi tanári pályázatokat a szenátus bírálja el és rangsorolja. A rektor a rangsorolt pályázatot benyújtó személyek közül az FT egyetértésével választott jelölttel létesíthet jogviszonyt. 16. (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató, tudományos kutató és tanár hivatásos állományba kerül, a betöltött beosztását, munkakörét újabb pályázat elnyerése nélkül jogosult ellátni. (2) Az az oktató, tudományos kutató és tanár, akinek a hivatásos szolgálati viszonya neki fel nem róható okból megszűnt vagy aki a hivatásos szolgálat felső korhatárát elérte, kérésére állományviszonyának megváltoztatása mellett közalkalmazottként, pályázat kiírása nélkül, az eredeti munkakörében tovább foglalkoztatható, ha a munkakör ellátása nincs hivatásos szolgálati viszonyhoz kötve. (3) A (2) bekezdés szerinti felróhatóság szempontjából a hivatásos szolgálati viszony megszüntetésekor kiadott szolgálati viszonyra vonatkozó igazolás az irányadó. 16/A. 4 A honvédségi szervezetnél beosztást betöltő, az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai alap- és mesterképzési szakjainak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni. 2. A vezetőkre vonatkozó szabályok (1) Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók: a) rektor, b) rektor-helyettes, c) dékán, d) gazdasági főigazgató, e) főtitkár. (2) A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni. 18. (1) A rektorhelyettest, a dékánt és a főtitkárt a rektor az FT előzetes egyetértésével bízza meg. 1 Módosította: évi XLII. törvény 366. (25). 2 Módosította: évi XIII. törvény 8. b). 3 Megállapította: évi LXIV. törvény 88.. Hatályos: VII. 1-től. 4 Beiktatta: évi XCVII. törvény 74.. Hatályos: VII. 1-től. 5 Megállapította: évi CXXIX. törvény 19.. Hatályos: VII. 13-tól.

6 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 6. oldal (2) Rektorhelyettesi, illetve dékáni vezetői megbízást egyetemi tanár és egyetemi docens kaphat. (3)1 A gazdasági főigazgatót a rektor előterjesztésére az FT bízza meg, illetve vonja vissza vezetői megbízását az államháztartásért felelős miniszter előzetes tájékoztatása mellett. (4) Az (1) bekezdés szerinti vezető megbízását - a saját kérésére vagy a szenátus javaslatára - a rektor az FT előzetes egyetértésével a határidő lejárta előtt visszavonhatja. 19. (1) Az Egyetem karhoz tartozó oktatási szervezeti egységeinek vezetőit a dékán javaslatára a kari tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg. (2) Az Egyetem rendészeti szolgálati ismereteket oktató szervezeti egységeinek vezetőit az oktatott szakterület szerint illetékes országos parancsnok véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni. (3)2 Az Egyetem katonai felsőoktatási szervezeti egységeinek vezetőit a Honvéd Vezérkar főnökének véleményét kikérve kell megbízni, illetve megbízásukat visszavonni. 20. A rektor köteles a képzési program honvédelemmel kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában a Honvéd Vezérkar főnöke, a rendészeti ágazat rendészeti szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését beszerezni. V. FEJEZET AZ EGYETEM HALLGATÓI Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. 21/A. 4 (1) A költségviselés formája szerint az Egyetem képzésében részt vevő lehet a) közszolgálati ösztöndíjas hallgató, b)5 önköltség fizetésére nem kötelezett hallgató, aki hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban áll, c) önköltséges hallgató. (2) A közszolgálati ösztöndíjas hallgatóra az Nftv. magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. A levelező munkarendben tanuló közszolgálati ösztöndíjas hallgatói juttatásra nem jogosult. (3)6 A közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal - a rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók kivételével, ide nem értve azonban a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányának hallgatóit - az Egyetem köt ösztöndíjszerződést. A rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgatókkal az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság köti meg az ösztöndíjszerződést. 1 Megállapította: évi CXXIX. törvény 20.. Hatályos: VII. 13-tól. 2 Beiktatta: évi LIV. törvény 14.. Hatályos: VII. 1-től. 3 Megállapította: évi CXXIX. törvény 21.. Hatályos: VII. 13-tól. 4 Beiktatta: évi CXXIX. törvény 21.. Hatályos: VII. 13-tól. 5 Módosította: évi CXXXII. törvény 9. (1) d). 6 Módosította: évi XIII. törvény 8. c), d), évi CXXXII. törvény 9. (1) e), évi CIV. törvény 94..

7 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 7. oldal (4) Az Egyetem által kötött közszolgálati ösztöndíjszerződés az Nftv. által a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgatók részére meghatározott feltételeket tartalmazza azzal, hogy az Nftv. 48/A., 48/C. és 48/R. -ában a Magyar Államon az Egyetemet kell érteni. (5)1 Az Nftv. 47. (3) bekezdését és azzal összefüggésben a (4) és (5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, valamint (8) bekezdését alkalmazni kell azon közszolgálati ösztöndíjas jogviszonyban álló hallgató tekintetében, akivel az Egyetem kötött közszolgálati ösztöndíjszerződést azzal, hogy a támogatási idő számításakor kizárólag az Egyetem képzésén igénybe vett támogatási időt kell figyelembe venni. (6)2 Az Nftv. 48. (2) és (3) bekezdését azon közszolgálati ösztöndíjas hallgató tekintetében kell alkalmazni, akivel az Egyetem kötött közszolgálati ösztöndíjszerződést. (7)3 Az Egyetem a hallgatóval ösztöndíjszerződést kötő szerv, illetve a szerződéses vagy hivatásos jogviszonyban álló hallgatót beiskolázó szerv részére továbbíthatja azon általa kezelt hallgatói személyes adatokat, amelyek a hallgatóval kötött ösztöndíjszerződésben, illetve a hallgató Egyetemen folytatott tanulmányainak támogatása tárgyában a hallgató és a beiskolázó szerv között létrejött szerződésben foglalt, a hallgatót megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv az Egyetem által a fent meghatározott célból továbbított személyes adatokat csak az adatkezelés céljának eléréséhez szükséges mértékben, módon és ideig, azonban legfeljebb a szerződés megszűnését követő öt évig kezelheti. 22. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal, a) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, aa) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, ab) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, ac) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, ad) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ae) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, af) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ag) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, valamint b) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig, 1 Beiktatta: évi CXXXII. törvény 4.. Hatályos: VII. 21-től. 2 Beiktatta: évi CXXXII. törvény 4.. Hatályos: VII. 21-től. 3 Beiktatta: évi CXXXII. törvény 4.. Hatályos: VII. 21-től.

8 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 8. oldal c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig, d) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig. 23. (1) Azt a tényt, hogy a 21. és 22. -ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a) az Egyetemre történő beiratkozáskor a hallgatói jogviszonyt létesíteni kívánó személy, b) a hallgatói jogviszony fennállása alatt az Egyetem írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a hallgatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően a hallgató haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja. (2) Az Egyetem a hallgatói jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hallgatót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. -ban meghatározott kizáró ok. Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. -ban meghatározott kizáró ok, az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (3) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a 21. és 22. -ban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, b) a hallgatói jogviszony létesítése és fennállása esetén a hallgatói jogviszony megszűnéséig kezeli. 23/A. 1 Az Egyetemre történő felvétel, illetve hallgatói jogviszony létesítésének feltétele lehet - az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás sajátosságaira figyelemmel - a) meghatározott nyelv meghatározott típusú és szintű tudása, b) a magyarországi lakóhely, c) jogszabályban meghatározott esetben nyilatkozat, amelyben a jelentkező hozzájárul ahhoz, hogy a tanulmányok megkezdéséhez szükséges nemzetbiztonsági ellenőrzést, illetve kifogástalan életvitelre vonatkozó ellenőrzést az illetékes szervek elvégezzék, d) jogszabályban meghatározott esetben érvényes, kockázati tényezőt nem tartalmazó nemzetbiztonsági ellenőrzöttség, e) fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ilyen jogviszony létesítésének vállalása meghatározott szervnél, tanulmányi szerződés megkötésének vállalása, f) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv utánpótlási és vezetői adatbankjába történő felvétel vállalása, g) szakmai területen vagy szakmai szervnél meghatározott idejű gyakorlat, illetve meghatározott rendfokozat megléte, h) vezetői, illetve elöljárói támogató nyilatkozat, 1 Beiktatta: évi XIII. törvény 4.. Hatályos: IV. 2-től. Módosította: évi CXXXII. törvény 8. b).

9 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 9. oldal i)1 végzettség, szakképzettség, szakképesítés, képesítés, szaktanfolyami vizsga, közigazgatási vizsga, közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség megléte vagy megkezdése, továbbá j) a pályaalkalmassági vizsgálatok részeként pályaalkalmassági orientációs beszélgetésen való megfelelés A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzésére az a 18. életévét betöltött, de a felvétel évében 25. életévét be nem töltött - a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél nem idősebb -, cselekvőképes, magyar állampolgársággal rendelkező személy vehető fel, aki a jelentkezők egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának szabályairól szóló rendeletben előírt alkalmassági követelményeknek megfelel. További feltétel, hogy a hallgató hozzájárul a honvédtiszti alapképzés tekintetében a nemzetbiztonsági alkalmasságának ellenőrzéséhez, rendészeti képzés nappali munkarendben történő alapképzés tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez, és vállalja a tisztjelölti szolgálati viszony létesítését és fenntartását az alapképzés idejére. 25. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején szünetelhet. A hallgatói jogviszony ettől eltérő szüneteltetését a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti. 26. (1)3 Az Egyetem vezetői és oktatói a tisztjelöltek vonatkozásában elöljárói vagy felettesi jogkör gyakorlására jogosultak az általuk vezetett foglalkozásokon. (2) Az Egyetem a katonai képzés folytatása érdekében együttműködik az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljjal. 27. (1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a hallgatói jogviszonya alatt fogadalmához méltó magatartást tanúsítani. (2)4 A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági, illetve bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás a hallgató jogorvoslati jogának tiszteletben tartása érdekében az Egyetemet is terheli. (4) A fogadalom szövegét az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza. 28. A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. Az Egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja. 1 Megállapította: évi LXIV. törvény 89.. Hatályos: VII. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXXII. törvény 5.. Hatályos: VII. 1-től. 3 Módosította: évi CXXXII. törvény 9. (1) f). 4 Módosítva: évi CXXIX. törvény 29. d) alapján.

10 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 10. oldal 29. Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet folytató szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a kérdésben, hogy mely szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, az érintett szerv állásfoglalásának kikérésével a hallgató kara szerinti dékán dönt. 30. (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen a) részt venni a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 36. (1) bekezdés a)-f) pontja és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában, b) a haza katonai védelmére felkészülni, részt venni az ehhez szükséges kiképzésben, illetve az Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj által szervezett tanórán kívüli katonai felkészítésen, c) őr-, ügyeleti, készenléti és futárszolgálatot, katonai rendészeti szolgálatot, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni, d) kijelölés alapján alegységparancsnoki feladatokat ellátni, e) megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapot idején egyéb katonai feladat ellátására, f) közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, valamint g) a Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt feladatokat ellátni. (2) A rendészeti képzésben részt vevő hallgató köteles aktívan részt venni az oktatási-nevelési folyamatban, felkészülni a választott életpálya megkezdésére. Szolgálati feladatként köteles különösen: a) részt venni a rendészeti kiképzési-nevelési egység által szervezett tanórákon kívüli rendészeti felkészítésben, b) részt venni az alapkiképzésben és szakkiképzésben, valamint díszelgési és kegyeleti feladatokat ellátni, c) őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatot ellátni, d) alegységparancsnoki feladatokat ellátni, e) szakmai gyakorlatokat teljesíteni, f) különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése érdekében elrendelt közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására, valamint g) a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatokat ellátni. (3) A rendészeti képzés nappali munkarendben tanuló hivatásos állományú hallgatóját a (2) bekezdés c), f) és g) pontjaiban, ösztöndíjas hallgatóját a (2) bekezdés f) pontban rögzített feladatok végrehajtásáért külön jogszabályban meghatározott térítés illeti meg, amelyet az adott rendvédelmi szerv költségvetésében kell biztosítani. Az érintett hallgató számára a térítést az adott rendvédelmi szerv folyósítja. (4) A szakmai gyakorlat teljesítése során a hallgató állományviszonyának megfelelően jogosult, illetve köteles a szerv szolgálati feladatainak végrehajtásában közreműködni, bármely cselekménynél jelen lenni, intézkedésben részt venni, részfeladatokat felügyelet mellett végrehajtani.

11 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 11. oldal (5) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott feladatok ellátásában részt vevő hallgató tanulmányi kötelezettségeinek a feladatellátás ideje alatti mulasztását a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott módon igazoltnak kell tekinteni, továbbá biztosítani kell számára a tanulmányi és vizsgakötelezettségei utólagos teljesítésének lehetőségét. 31. (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató, valamint a doktori képzésben részt vevő hivatásos vagy szerződéses állományú hallgató külföldi tanulmányokat a Honvéd Vezérkar főnökének engedélyével folytathat. A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélye szükséges. (2) A rendészeti felsőoktatási alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hivatásos állományú hallgató külföldi tanulmányokat, résztanulmányokat az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának előzetes engedélyével folytathat. Vendéghallgatói jogviszonyt, illetve további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt az adott rendvédelmi szerv országos parancsnokának előzetes engedélyével létesíthet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt engedély megtagadását indokolni kell. 32. A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 21. és 22. -ban meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 23. (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye. 33. (1)1 A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya - az e törvényben és az Nftv.-ben foglaltakon túlmenően - megszűnik a rektor határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján. (2)2 A hallgatói jogviszony - a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozással - elbocsátással akkor szüntethető meg, ha a) az Egyetemen a hallgató által látogatott szak vagy szakirány oktatása megszűnt, b) a hallgató - ide nem értve a honvéd tisztjelöltet - körülményeiben olyan változás állt be, amelynek következtében már nem felel meg a felvételkor támasztott alkalmassági követelményeknek, c) a hallgató a tanulmányi kötelezettségét a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megengedett mértéket meghaladóan önhibájából nem teljesítette, d) a honvéd tisztjelölti jogviszonyra figyelemmel létesített hallgatói jogviszony esetén a honvéd tisztjelölti jogviszony megszűnt, vagy e) a hivatásos jogviszony alapján létesített hallgatói jogviszony esetén a hivatásos jogviszony megszűnt. (3) Az Egyetem az elbocsátást köteles megindokolni. Az indokolásból az elbocsátás okának világosan ki kell tűnnie, továbbá szükség esetén az Egyetemnek kell bizonyítania, hogy az elbocsátás indoka valós és okszerű. 1 Módosította: évi CXXIX. törvény 28. c). 2 Megállapította: évi LIV. törvény 15. (1). Hatályos: VII. 1-től.

12 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 12. oldal (4)1 A hallgató a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Fentiekre nem hivatkozhat a hallgató, ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti körülményváltozás neki felróható. (5)2 A hallgató a (2) bekezdés d) pontja alapján csak akkor bocsátható el, ha az Egyetemen belül más szakra, illetve szakirányra nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta. Erre nem hivatkozhat a hallgató, ha a honvéd tisztjelölti jogviszonya amiatt került megszüntetésre, mert a) egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt a szolgálatra alkalmatlanná vált, és e körülményváltozás neki felróható, vagy b) nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. 33/A. 3 (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben a honvédelemért felelős miniszter és az érintett ország védelmi minisztere által kötött képzési együttműködési megállapodás alapján külföldi hallgató is részt vehet. A külföldi hallgató nem áll honvéd tisztjelölti jogviszonyban, rá a 21/A-25. -t, a t nem kell alkalmazni. (2) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi hallgató hallgatói jogviszonya a beiratkozás napjával kezdődik és az oklevél, illetve bizonyítvány átadásának vagy a tanulmányai végleges megszakításának napjával szűnik meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a külföldi hallgató képzésben való részvételének feltételeit, valamint a külföldi hallgató jogait és kötelezettségeit, így különösen a) a szállás, étkezés, egészségügyi ellátás rendjét, valamint egyéb, a külföldi hallgató részére nyújtandó járandóságokat, b) a felek kártérítési kötelezettségét, c) a fegyelmi eljárásnál követendő szabályokat, d) a képzési költségeket, a fizetendő tandíjat, e) a minősített adat védelmét, f) a tanulmányok megszakításával, a tanulmányi időszak (szemeszter) megismétlésével kapcsolatos kérdéseket, és g) a megszerzett oklevél elismerésének, illetve honosításának módját, figyelembe véve az érvényes két- és többoldalú megállapodásokat. (4) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium tájékoztatja a küldő védelmi minisztériumot arról, hogy a Magyarországon honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő külföldi állampolgárok a magyar joghatóság alá tartoznak, valamint ismertetést nyújt a vonatkozó jogszabályokról és idegenrendészeti előírásokról. 33/B. 4 A hallgató Egyetem irányában teljesítendő bármely fizetési kötelezettségének teljesítéséhez részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre a szervezeti és működési szabályzatban foglalt feltételek és eljárás szerint a szervezeti és működési szabályzat szerint létrehozott bizottság döntése alapján jogosult. 34. (1) A hallgatói önkormányzat véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: a) tanulmányi és vizsgaszabályzat, b) térítési és juttatási szabályzat, c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. 1 Megállapította: évi XIII. törvény 5.. Hatályos: IV. 2-től. 2 Beiktatta: évi LIV. törvény 15. (2). Hatályos: VII. 1-től. 3 Beiktatta: évi XCVII. törvény 9.. Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi XIII. törvény 6.. Hatályos: IV. 2-től.

13 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 13. oldal (2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá véleményezési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. VI. FEJEZET AZ EGYETEM GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE (1)2 Az Egyetem központi költségvetési szerv. (2)3 Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címen kell biztosítani. A fenntartó miniszterek megállapodása alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást az igazságügyért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít (1)5 A rendészeti képzésben részt vevő közszolgálati ösztöndíjas hallgató, valamint a 21/A. (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét - a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel - az ösztöndíjszerződést kötő, illetve beiskolázó szerv éves költségvetésében kell biztosítani. (2) A katonai képzést folytató kar működésének dologi feltételeit a honvédelemért felelős miniszter biztosítja. (3) Az FT és az FT hivatalának költségvetése az Egyetem költségvetésében szerepel. (4) Az Egyetem költségvetésében kell biztosítani a)6 az (1) bekezdés kivételével, valamint a rendészeti igazgatási alapképzési szak biztonsági szakirányán a hallgatói juttatások és a doktori képzésben részt vevők támogatásának fedezetét, b) az Egyetem engedélyezett költségvetési létszámának személyi juttatásait, c) az egyéb személyi jellegű juttatások költségeit, d) a (2) bekezdés kivételével az Egyetem teljes működésének költségeit a feladatellátás alapján, e) az FT által jóváhagyott kutatási és fejlesztési programok támogatását, f) a 13. (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vezényelt vezetői állomány illetményének FT által meghatározott vezetői illetményre történő kiegészítés költségeit. (5) A hallgatói juttatások és a doktori képzésben résztvevők támogatása tekintetében a költségvetés tervezése során az Nftv.-ben meghatározott normatívákat kell alkalmazni. (6) Az Egyetemre nem alkalmazandók az oktatásért felelős miniszter által biztosított támogatások szabályai. 37. A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget az Egyetem és az adott kar a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányban jogosult felhasználni. 1 Megállapította: évi CXXIX. törvény 22.. Hatályos: VII. 13-tól. 2 Módosította: évi CCIII. törvény 34. (2) e). 3 Módosította: évi XXI. törvény 53. b). 4 Megállapította: évi CXXIX. törvény 23.. Hatályos: VII. 13-tól. 5 Módosította: évi XIII. törvény 8. e). 6 Módosította: évi XIII. törvény 8. f).

14 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 14. oldal VII. FEJEZET A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME AZ EGYETEMEN (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá hallgatója a minősített adatot képező vagy azt tartalmazó találmányának szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a felügyeletet gyakorló miniszter engedélyével kezdeményezheti. (2) A találmányt, a kutatási eredményt a felügyeletet gyakorló miniszter - a rendészeti, a katonai, illetve a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az érintett országos parancsnok véleményének kikérése mellett - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló évi XXXIII. törvény 17. -ának figyelembevételével minősítheti minősített adattá. 39. A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári segédletek minősítése és megismerése a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint történhet. VIII. FEJEZET A FELSŐOKTATÁS FELÜGYELETE (1) Felügyeletet gyakorló miniszter a)4 az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás tekintetében az igazságügyért felelős miniszter és a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter együttesen, b) a rendészeti felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter, c) a katonai felsőoktatás tekintetében a honvédelemért felelős miniszter, d) a nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, e)5 a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttesen. (2) A felügyelet a miniszterek részére a VII. Fejezetben és az e Fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában. 41. (1)6 1 Megállapította: évi XXI. törvény 51.. Hatályos: VI. 6-tól. 2 Módosította: évi CXXXII. törvény 9. (1) g). 3 Megállapította: évi XXI. törvény 52.. Hatályos: VI. 6-tól. 4 Módosította: évi CXXXII. törvény 8. b). 5 Beiktatta: évi XIII. törvény 7.. Hatályos: IV. 2-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi CXXXII. törvény 9. (2). Hatálytalan: VII. 21-től.

15 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 15. oldal (2)1 Kormányhatározat állapítja meg a felügyeletet gyakorló miniszterek közös javaslatára az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás tekintetében az adott évben felvehető hallgatói létszámkeretet.2 (3)3 (4)4 Az adott szakra történő éves felvétel feltételeként teljesítendő minimális felvételi követelményt (pontszámot) a felügyeletet gyakorló miniszter határozata állapítja meg Az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában a felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével dönt Az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását a Kormány rendeletben szabályozza. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3. Felhatalmazó rendelkezések 44. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a) az FT és hivatala működésének szabályait,7 b) az Egyetem gazdálkodásának, finanszírozásának különös szabályait, valamint8 c) az Egyetem hallgatóinak juttatásaival és az általuk fizetendő egyes térítésekkel kapcsolatos szabályokat,9 d)10 az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában a szaklétesítés és a szakindítás sajátos szabályait, 1 Módosította: évi CXXIX. törvény 29. e), évi XIII. törvény 8. a), évi CXXXII. törvény 8. b). 2 Lásd: 1671/2012. (XII. 27.) Korm. határozat, 1761/2013. (X. 25.) Korm. határozat, 1729/2014. (XII. 5.) Korm. határozat, 1954/2015. (XII. 17.) Korm. határozat, 1624/2016. (XI. 17.) Korm. határozat, 1922/2017. (XII. 8.) Korm. határozat, 1537/2018. (X. 30.) Korm. határozat 3 Hatályon kívül helyezte: évi CXXXII. törvény 9. (2). Hatálytalan: VII. 21-től. 4 Beiktatta: évi CXXIX. törvény 24.. Hatályos: VII. 13-tól. 5 Módosította: évi XXI. törvény 53. c), évi XIII. törvény 8. h), évi CXXXII. törvény 8. b). 6 Megállapította: évi LXVII. törvény 97.. Hatályos: VII. 17-től. 7 Lásd: 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. 8 Lásd: 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. 9 Lásd: 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet Beiktatta: évi CXXIX. törvény 26. (1). Módosította: évi XIII. törvény 8. h), évi CXXXII. törvény 8. b).

16 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 16. oldal e)1 az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az alap- és mesterképzés szakjait és a szakok, valamint az államtudományi doktori cím használatára jogosító osztatlan szak képzési és kimeneti követelményeit, továbbá az oklevéllel tanúsított szakképzettséget, és annak a Magyar Képesítési Keretrendszer és az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását.2 (2)3 Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy - az igazságügyért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg a)4 az államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályait,5 b) az Egyetemre történő felvétel különös feltételeit, valamint6 c)7 a 33/A. hatálya alá nem tartozó külföldi hallgatók Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait,8 d)9 (3)10 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Egyetemen rendészeti képzésben résztvevő hallgatók ruházati ellátási normáit és az ellátás rendjét rendeletben határozza meg Hatálybalépés 45. (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 3. -a, 5. b)-d) és i) pontja, a az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (3) E törvény 1., 2. és 4. -a, 5. a) és e)-h) pontja, a, 44. -a, a, valamint a január 1-jén lép hatályba. 5. Átmeneti rendelkezések 46. Az Egyetem jogelőd intézményeinél alkalmazottak foglalkoztatásra irányuló jogviszonya és hallgatóinak hallgatói jogviszonya az Egyetemen folyamatos. 47. (1) Az Egyetemen a főiskolai oktatói munkaköröket szeptember 1-jéig egyetemi oktatói munkakörökre kell átalakítani. (2) A 11. (3) bekezdésében és 18. (2) bekezdésében szereplő egyetemi tanár és docens alatt szeptember 1-jéig főiskolai tanárt is érteni kell. (3) Az Egyetem rendészeti képzést folytató karán január 31-ig létre kell hozni a rendészeti kiképzési-nevelési szervezeti egységet. 1 Beiktatta: évi LXVII. törvény 98.. Hatályos: VII. 17-től. 2 Lásd: 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet. 3 Módosította: évi XXI. törvény 53. d). 4 Módosította: évi XIII. törvény 8. a), évi CXXXII. törvény 8. b). 5 Lásd: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet. 6 Lásd: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet. 7 Módosította: évi XCVII. törvény Lásd: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet. 9 Hatályon kívül helyezte: évi LXVII. törvény Hatálytalan: VII. 17-től. 10 Beiktatta: évi CCVII. törvény 49.. Hatályos: I. 5-től. 11 Lásd: 14/2016. (V. 10.) BM rendelet V. Fejezet.

17 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 17. oldal 48. Az Egyetemen - a jogelődnél indult alap- és mesterképzési szakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken - a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a 2011/2012. tanévre, illetve korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt megkezdték. A korábban besorolt és felvett hallgatók tanulmányaikat a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor hatályos képzési- és kimeneti követelményekben meghatározott feltételek szerint fejezik be A 41. (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter együttes előzetes engedélyére a 2013/2014-es tanévtől, az új belépők számára induló képzések esetén van szükség. 50. A 41. (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő hallgatói létszámra vonatkozóan kell először alkalmazni. 51. A 14., , és 33. rendelkezéseit január 1-jétől azon alkalmazottakra és hallgatókra is alkalmazni kell, akiknek jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett. 51/A. 2 (1) Az Egyetem elhelyezése érdekében települési önkormányzat a tulajdonában lévő önkormányzati vagyon tulajdonjogát az állam javára versenyeztetés mellőzésével átruházhatja, vagy a tulajdonjog ingyenes átruházására vonatkozó megállapodást köthet. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz kapcsolódóan a cégbíróságon változás bejelentése szükséges, az mentes az illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése alól E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXIX. törvénnyel megállapított 36. -át első alkalommal a évi költségvetés tervezése során kell alkalmazni E törvénynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló évi CXXXII. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény módosításáról szóló évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 21/A. (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell a Módtv. hatálybalépését megelőzően, de a 2012/2013. tanévben vagy azt követően tanulmányaikat megkezdő közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében is, ide nem értve a rendészeti képzésben részt vevő, valamint a honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban álló hallgatókat. A tanulmányaikat a 2012/2013. tanévet megelőzően megkezdett nem rendészeti képzésben részt vevő, valamint honvéd tisztjelölti, hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban nem álló közszolgálati ösztöndíjas hallgatók tekintetében az átsorolásra a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvényben foglaltak szerint kerül sor. 1 Módosította: évi XXI. törvény 53. e). 2 Beiktatta: évi LXXVI. törvény 77.. Hatályos: VI. 27-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVI. törvény 78.. Hatálytalan: VI. 27-től. 4 Megállapította: évi CXXIX. törvény 27.. Hatályos: VII. 13-tól. 5 Megállapította: évi CXXXII. törvény 7.. Hatályos: VII. 21-től.

18 Magyar joganyagok évi CXXXII. törvény - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről 18. oldal E törvénynek a Módtv.-vel módosított 21/A. (1) bekezdés b) pontját és (3) bekezdését, 24. -át, valamint 26. (1) bekezdését a július 1-jén vagy azt követően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre kell alkalmazni. A július 1-jét megelőzően rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személyekre a július 1-jét megelőzően hatályban levő rendelkezések vonatkoznak E törvénynek a Módtv.-vel módosított, illetve megállapított 1. és 1/A. -a nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor a) már megindított vagy b) a felügyeletet gyakorló miniszter által már engedélyezett képzésekre Az 55. -hoz kapcsolódóan, a felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában meghatározza a 41. (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok intézményenkénti és - az Egyetem kivételével - szakonkénti elosztását. Melléklet a évi CXXXII. törvényhez5 1 Megállapította: évi CXXXII. törvény 7.. Hatályos: VII. 21-től. 2 Megállapította: évi CXXXII. törvény 7.. Hatályos: VII. 21-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVI. törvény 78.. Hatálytalan: VI. 27-től. 4 Megállapította: évi CXXXII. törvény 7.. Hatályos: VII. 21-től. 5 Hatályon kívül helyezve: évi CXXX. törvény 12. alapján. Hatálytalan: X. 19-től.