KÖZÖSSÉGI MEGOLDÁSOK TERE - Hogyan hozzuk cselekvő helyzetbe közösségünk tagjait? Egyesülete kofe.hu

Átírás

1 KÖZÖSSÉGI MEGOLDÁSOK TERE - Hogyan hozzuk cselekvő helyzetbe közösségünk tagjait? IKSZT Attala, NMI Tolna megyei irodája Kovács Edit Közösségfejlesztők Egyesülete kofe.hu

2 Kihívás Mennyire lesznek képesek egy elfogadó, befogadó, biztonságos légkör megteremtésére a falakon belül? Ki kell menni az emberek közé. Kimenni a kapukon kívülre, és behívni a helyi embereket, vagy kimenni közéjük, hogy együtt lehessen velük bemenni a kapun. Ez a külső jelenlét, vagy aktív bevonás jelentősen hozzájárul(hat) a küszöbök átlépéséhez, mind az érintett családok, mind a kíváncsi, vagy éppen ellenálló környezet tekintetében.

3 A társadalmi részvétel rendszerének legfontosabb elemei: (1) adatokhoz, információkhoz való hozzáférés (2) döntésekben való vélemény-nyilvánítás, beleszólás Az IKSZT munkatársai főként az 1 és a 4 megközelítés lehetőségeivel tudnak majd leginkább a lakosság felé fordulni. (3) a jogorvoslati jog (4) részvételre képesítés

4 A bátorítás, a képessé tétel fontos része annak a közösségi munkának, melyben az IKSZT látogatóit megszólíthatók és közös gondolkodásra, munkára hívhatók. Az emberek aprócseprő ügyeinek előmozdításán való munkálkodás, kezdeményezéseik támogatása az IKSZT-k napi működének kevésbé látványos és a kevésbé konfliktus mentes részét teszik majd ki, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a ház felé irányuló figyelem bizalommá váljon és ne csak az ingyenes szolgáltatásokon keresztül kapcsolódjanak a helyi közösség tagjai, hanem együttműködő, gondolkodó, kölcsönösségre építő közeget lássanak/találjanak benne.

5 Az együttműködő, önmagát fejlesztő közösség feltételei, mire alapoz és hova hat a beavatkozás a közösségen belül: Érzelmileg hogyan viszonyulnak saját lakóhelyükhöz, területi közösségükhöz? Mennyire tudatosan élik meg ezt a viszonyt, van-e rálátásuk saját közösségük életére, vannak-e, s ha igen, milyenek viszonyítási pontjaik? Tájékozottak-e saját lehetőségeiket és esélyeiket illetően? Kritikai hozzáállásuk kiterjed-e a felelősségvállalás, a részvétel, a kezdeményezés és a cselekvés irányába? Eljutnak-e elképzeléseik kialakításáig és egyeztetéséig, közös tervek létrehozásáig? Emelik-e folyamatosan saját szervezettségi szintjüket, hogy a közösség fejlesztési elképzeléseit bizonyos rásegítéssel (tanulással, szakmai és anyagi támogatással) meg is valósíthassa? Vercseg Ilona: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Bp. Közösségfejlesztők Egyesülete, 2004.

6 A közösséget szervező munka legfontosabb feladata az emberek moccantása. Ki kell mozdítani őket az előző állapotukból egy aktívabb, együttműködőbb, szervezettebb állapot felé. A közösségi munka különböző formáit: közösségi beavatkozásnak nevezzük, helyi célja pedig a terület szereplői közötti együttműködés erősítése, lakosságmegtartó képességének növelése. A felelősségvállalás és részvétel, a kezdeményező és cselekvőképesség a közösségfejlesztés leglényegibb területe.

7 Miért érdemes közösségben dolgozni? sikerélményt ad, értelmes életet szeretnék élni, társasági létet ad, közös célok elérését hozza, együtt megvalósítható; közös öröm, valahová tartozás, élni az összefogás örömével és lehetőségeivel; különféle problémák együttes megoldását adja; gazdasági szükségszerűség a nehézségek közös megoldása, így csökkenthetjük kiszolgáltatottságunkat; lássuk meg lépéslehetőségeinket, lakóhelyünk lakhatóbbá tételét, felbátorítás a cselekvésre; kitanulni a demokratikus állampolgári létet csak közösségben lehet; hogy megértsük saját helyzetünket, otthon legyünk a saját életünkben; A közös munka arra ad lehetőséget, hogy az egyéni célok a közösen kitűzött célokkal összhangban valósuljanak meg.

8 A közösségfejlesztés egy szervezett és módszeres beavatkozás az adott közösség szükségletek feltárására és azok kielégítésének megszervezésére, azaz a közösség - problémáinak feltárására megoldására, - lehetőségeinek azonosítására és - azok érdekében szervezett közös cselekvésre.

9 A résztvevő személyek és közösségeik egyaránt képesek lesznek például felismerni aktivizálható közösségi helyzeteket és azokban cselekvő résztvevővé válni; a közösségekkel való együttműködésre, tanácsadásra; eligazodni a felnőttképzés rendszerében, így maguk és közösségük tagjai számára megfelelő szakmai és képzési irányok kiválasztására; a képzésekhez tartozó támogatásokban való eligazodásra.

10 Fogalmaink Település - Közösség Részvétel Fejlesztés / fejlődés Animálás Feltárás Felkészülés

11 Gondolatok a fejlődés megragadásához 1. A fejlődés első szakaszát összetettség, bonyolultság és annak növekedése jellemzi, a feltárt és megismert kölcsönhatások mennyiségének növekedése; 2. A fejlődést első sorban tudati, szellemi, lelki és etikai szinten kell megragadni, ott kell tetten érni a változásokat. 3. A fejlõdésnek iránya, célja van. 4. A cél nem az eszközeink, hanem önmagunk fejlesztése, közösségek esetében a közösség önmaga általi fejlesztése, azaz az önazonosság és a tervezés képességének együtt állása. 5. Nem fejlõdés az a folyamat, amely pusztulást, szenvedést, halált hoz a többség számára, csak felboríthatja a meglévő bizonnyásgi elemeket, status quo-kat. 6. A fejlõdés végsõ célja már nem a részletek, az apró adatok, hanem az egész rend(szeresség) megmozdítása, a harmónia irányába, abba, amely a közösség minél több tagjáak ugyanazt kínálja. 7. Ebben segíthetnek ugyan az eszközök, de javasrészt ihletre, elmélyedésre, transzendenciára van szükség és a változtatás mély szándékára. György Lajos: Mi a fejlõdés, van-e értelme és célja, mi felé haladunk? In: TANULÓ TÁRSADALOM, III. évfolyam 1. szám, 2005., OKI

12 Gondolatok a közösségi alapú szolgáltatás megragadásához helyben, a településen legyen; valós szükségletekre érdemben reagáljon; az önkéntesség szerephez jusson; erőfeszítéseket tegyen az érdekeltek körének bővítésére; építsen helyi forrásokra; közösség szolidaritása, összetartozása megnyilvánulhasson benne,, vagy közösség saját kezdeményezése legyen. kölcsönösséget, egyenrangúságot tart szem előtt és minél több fronton lehetővé teszi és ösztönzi (a szolgáltatás igénybe vevői és más szereplők felé egyaránt) a bekapcsolódást, a hozzájárulást, hogy az egyén értékes lehessen közössége számára. Közösségi alapú szolgáltatásról akkor beszélünk, ha arra a közösségnek befolyása van és érzelmileg is azonosul vele, a sajátjának érzi.

13 Közösségi szolgáltatások sajátosságai a helyi közösségi szolgáltatások általában feltételeznek valamilyen közösségi színteret a tevékenység bázisául; általában kis célcsoport széleskörű igényeire adnak komplex válaszokat; képzett szakemberek helyett lelkes és rátermett laikusokra építenek, akik számára tanulási lehetőségeket, szakmai vezetést biztosítani szükséges; a tevékenységek támogatásában, fenntartásában a helyi közösségi szolidaritás tud közvetlenebbül (akár személyes közreműködéssel, infrastruktúrával), akár a szélesebb társadalmi szolidaritás tud közvetettebb módon (elsősorban finanszírozás esetleg szakmai vezetés, képzés formájában) megnyilvánulni

14 Út 4 lépésben TÁRSAK Első lépés minden esetben az ötlet korai szakaszában társakat találni, hogy talpán és ne a csúcsán álló piramisokat építsünk. Gondoltassuk végig, kikkel osztaná meg tervét a kezdeményező, és jöjjön vissza legalább egy, de inkább több társsal. Teszteljük az együttműködésüket apró, a tervet előkészítő feladattal. Tiszteljük meg figyelmünkkel, jó szóval. TÉNYEK Információk, amikre a tervezés során szükség van. Lista és munka a beszerzésükre (mit ki honnan). TERVEK Segítsünk részletes cselekvési tervet kidolgozni az ötlet megvalósításához. TETTEK Minden elképzelés / terv próbája a megvalósítás. Fontos tudatosítani a közösségben, hogy az összefogás és a közös tervezés még az elő lépések, az igazi kaland a cselekvés maga.

15 Kérdezzünk, hogy tervezzenek! Mit tervez? Kikkel tervezi? Kiknek tervezni? Miért tervezi? Hogyan tervezi? Mennyiből tervezi? Miből tervezi? Az ötlet A csapat A célcsoport Az indoklás Ütemterv Költségterv Forrásterv

16 A közösségi alapú fejlesztő munka egyfajta mozgalomnak tekinthető. Következésképpen nem egyszerre mozgat meg tömegeket, hanem a cselekvők táguló körével dolgozik. Célunk a cselekvők körének megtalálása és a lehető legszélesebb körré szervezése. A cselekvők központi magja a közösség véleményformálóiból áll össze, szélesebb köre pedig a fokozatosan köréjük csoportosulókból. Biddle, 1965

17 Negyedik fázis: Első fázis: Mozgásokat kell létrehozni Második fázis: Fel kell tárni a helyzetet Harmadik fázis: Fel kell mérni a közösség véleményét, késztetéseit, cselekvési po- Rangsorolni kell közösen a feladatokat tervezni kell. tenciálját Ötödik fázis: Közösségeket kell alakítani, képzéseket és különböző helyi tevékenységeket Hatodik fázis: Meg kell keresni, és aktivizálni kell a belső és külső partnereket. Hetedik fázis: Meg kell szervezni a munka koordinálását. (projekteket) kell beindítani.

18 FÓKUSZBAN A Kisközösségek - Érdekek, érdekeltségek mentén TERÜLETI FÓKUSZ - Érdeklődés, értékek CÉLCSOPORT FÓKUSZ

19 A közösségi munkás szerepe lehet - Feltáró: embereket, adatokat, ismereteket, tárgyi emlékeket, történeteket, legendákat, helyi hősöket, helyi értékeket, stb. - Szervező: találkozókat, témafelvetéseket, beszélgetéseket, stb. azért, hogy mások kezdeményezzenek - Kezdeményező: saját hatókörében, azaz adott településen és/vagy saját érdeklődés mentén cselekvést tervez és megvalósítja azt.

20 TÁRSAK Ki lehet hasonlóan érdeklődő, elkötelezett,, szolidáris, azaz kit érint? Aktív helyi társadalom feltérképezése: kik azok, akik már régebb óta foglalkoznak hasonló ügyekkel? Érinti őket? Fontosnak találják? Ha nincs, nekik kell kezdeni a toborzást: személyes megkeresés, telefon, levelek, szórólapok, plakátok, helyi újság hirdetés stb.

21 Törekedni lehet - Sokaságra: többféle megszólítás - Reprezentativitásra: lakosságelemzés - Érdeksokszínűség: érintett-elemzés - Generációs jelenlétre: párhuzamos munka

22 A közösségi alapú beavatkozás folyamata legegyszerűbben 1) Kiindulási pont azonosítása ÜGY, vagy TERÜLET 2) TÁRSAK azonosítása 3) Megismerés, ötletek, javaslatok szakasza 4) Mérlegelés: közösségi szűrők kialakítása 5) Cselekvési tervek közös kialakítása 6) Megvalósítás, a folyamatosan visszajelzések a folyamatról

23 Érintettek bevonása (megszólítás, aktivizálás) - Közösségi interjúk azok feldolgozása; - ötletbörzék, ötletfüzetek, előzetes (védett) véleménynyilvánítási körök; - Tervező találkozók apró lépések - Első közös cselekvések ( ürügyrendezvény ) Szükség szerint: differenciálás

24 Helyzetfeltárás, helyzetértékelés közösségi módszerei - Statisztikai adatok gyűjtése; - Helyi adatok gyűjtése: közösségi felmérés, erőforrás felmérések (emberi, természeti, épített, gazdasági, intézményi, stb. megközelítésben), tudástárak, tankatalógusok, értéktárak, - Vélemények gyűjtése; - Problémafa célfa állítása közösen; - Szubjektív, közösségi, kapcsolati, mentális, stb. térképek készítése; - Közös gyűjtések: láda, füzet, hólabda, stb.

25 Közösségi tervezés - Jövőműhely - Fókuszcsoport munkák - világpresszó,, törzsasztal, kerekasztal - hozd a bögréd tervezd a jövőd - Jövőképalkotás, - forgatókönyv elemzés, - gondolati térképek

26 Párbeszéd, együttműködés, kapcsolattartás módszerei - Párbeszédkörök - Tanulókörök - Kerek-asztalok - Szomszédsági tanácsok, közösségi bizottságok - Klubok, egy(esü)letek - Levelezőlista, blog, web-lap - Közösségi események: falunap szervezése: kórus-, tánccsoport-, színjátszó kör szervezés, egyesületek, egyletek alakítása, közösségi találkozók szervezése (idősek napja,, Mikulás, farsang, stb. ), civil-, vállalkozói fórumok, bálok szervezése

27 Közérdekű közösségi kalendáriumok, online/offline nyilvánosság a közösségben Közösségi médium szervezése Tematikus periodika Naptári rendbe szervezi egy közösség életét Előre összegyűjti a legfontosabb eseményeit Összegyűjti az előző év, évek eredményeit Pl. helyi lap, helyi hírlevél, helyi tévé (kábel, internet), közösségi rádió, helyi portál, internetes fórum, levelezőlista, chat szoba, blog, hirdető táblák, oszlopok, információs felületek

28 A közösségi munkás szerepe lehet - Feltáró: embereket, adatokat, ismereteket, tárgyi emlékeket, történeteket, legendákat, helyi hősöket, helyi értékeket, stb. - Szervező: találkozókat, témafelvetéseket, beszélgetéseket, stb. azért, hogy mások kezdeményezzenek - Kezdeményező: saját hatókörében, azaz adott településen és/vagy saját érdeklődés mentén cselekvést tervez és megvalósítja azt.

29

30 A támogató-fejlesztő szakember lehetséges szerepvállalásai 1. KAPCSOLATOT TARTANI: A támogató-fejlesztő szakember, érdeklődik a helyi munka iránt, észreveszi a jó megoldásokat, önbizalmat épít, meghallgatja a sérelmeket, a közösségi munkások bátorítja nehéz helyzetekben való helytállásra, szükség esetén (lehetőleg alternatív) tanácsot ad, elősegíti egy ötlet, probléma vagy eset közösségi elemzését, stb. 2. KAPCSOLATOKAT-, HÁLÓZATOT SZERVEZNI: Helyi kötőszövet építése, szomszédolás, kistérségi műhelymunkák, országos találkozókon való részvétel, tanulmányutak, stb. 3. INFORMÁCIÓKAT NYÚJTANI ÉS SEGÍTENI A STRATÉGIÁK ÉS TAKTIKÁK FEJLESZTÉSÉBEN (hogyan dolgozzak)

31

32

33

34

35

36 FACILITÁLÁS Rávezetés a megoldásra. Valamely folyamat vagy munka segítése.

37 MODERÁTOR (mérsékelő) Az a személy, aki felszólításaival, kéréseivel, útmutatásaival irányítja és mederben tartja valamely csoport tanácskozását, főleg vitáját.

38 KISCSOPORTOS (team-, műhelymunka) tervezés, feladatmegoldás

39 WORLD CAFÉ Újszerű, jó hangulatú, motiváló, kreativitást elősegítő és előhozó, jó kapcsolatépítő, a témában mélyebbre ásó, az introvertált embereket bizalommal kinyitó módszer. Alkalmas sok ember együttes beszélgetésének megszervezéséhez.

40

41 OPEN SPACE Lehetővé teszi az önszerveződés teljes kibontakozását. Hely a közös témákra, ahol átléphetünk beszélgetésekhez és szó szerint oda lehet menni ahol tanulhatunk vagy hozzájárulhatunk.

42 A közösségi tervezés ára sok-sok idő Lehetetlen a ma problémáit megoldani, ha ugyanúgy gondolkodunk, ahogy akkor tettük, amikor létrehoztuk azokat. Albert Einstein sok-sok energia (esetleg pénz) az igazsággal való szembenézés nehézsége feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat megbontani a megszokott kommunikációt vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk

43 A közösségi tervezés (és cselekvés) minimális feltételei erős motiváltság meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény) elegendő mennyiségű erőforrások (idő, pénz) rendelkezésre állása tervezői készségek, erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte akár külső vagy belső a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek)

44 A siker kulcsa elérhető célok tisztázott elvárások átlátható folyamat folyamatos, naprakész kommunikáció intenzív, pörgős, tudatosan szervezett folyamat

45 Ajánlott irodalom