TIKOS településrendezési eszközeinek módosítása az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakasz megvalósítása érdekében. I.

Átírás

1 TIKOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA AZ R76 GYORSÚT M7 - KESZTHELY KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TIKOS településrendezési eszközeinek módosítása az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakasz megvalósítása érdekében A dokumentáció Tikos Község Önkormányzat megrendelésére az Önkormányzat és az UVATERV Út-, Vasúttervező Zártkörűen Működő Részvénytársaság között létrejött Az R76 gyorsút M7 - Keszthely szakasz létesítéséhez szükséges kisajátítások miatt Tikos község településrendezési eszközei módosításának elkészítése tárgyú településrendezési szerződés szerinti feladatok megvalósítását célozza. I. kötet Készítő: Megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat BONUM VIA Szaktanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Államigazgatási egyeztetési dokumentáció 1195 Budapest Zrínyi u. 51. és REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA Érd, János december utca hó 15. Megbízó: UVATERV Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kizárólag a Bonum Via Szaktanácsadó H-1117 Budapest, és Szolgáltató Dombóvári Kft. út és a Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt. hozzájárulásával, Tervezők: Bonum a szerződésben Via Szaktanácsadó meghatározottak és Szolgáltató szerint használható Kft. fel, a szerzői jogok védelmére vonatkozó Rend-Eng-Terv előírások Építész figyelembe Iroda Bt. vételével!

2 TERVEZŐK NÉVSORA, ALÁÍRÓLAP Szabóné Pányi Zsuzsanna - Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt. vezető településrendező tervező TT Ajtay Szilárd - Bonum Via Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. közlekedéstervező SZKö, Tkö I. KÖTET TARTALOMJEGYZÉK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1) BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ) A TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA-BERUHÁZÁS ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE ) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉS A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ISMERTETÉSE ) A MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK ) KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK Közúti közlekedés Gyalogos közlekedés Kerékpárút és vegyes használatú közlekedési felületek Gépjármű közlekedésre szolgáló felületek A gyorsút-szakasz fő kiépítési paraméterei Felszíni parkoló Kötöttpályás közlekedés ) A TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Levegőminőség Zajterhelés Földtani veszélyforrás és ásványvagyon Tájszerkezet, termőföld védelme Felszíni és felszín alatti vizek, a talaj minőségének védelme Élővilág Környezeti értékek, természetvédelem Épített környezet és települések Éghajlat

3 7.10. Hulladékgazdálkodás Biológiai aktivitásérték Összefoglaló ) KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK Víziközművek Távközlési hálózatok Közvilágítás létesítése Nagyfeszültségű villamos vezeték keresztezése Kis- és középfeszültségű elektromos hálózatok kiváltása Szénhidrogén vezetékek ) ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Összefoglaló vizsgálat Előzmények Régészeti emlékek Régészeti lelőhelyek védelme Jogszabályi környezet A tervezési területet érintő azonosított régészeti lelőhely rövid összefoglalása A tervezett módosítás hatásai a régészeti örökségre A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek Változtatási szándékok A tervezési területeken jelentkező módosítási szándékok Az épített környezet értékei A táji és természeti adottságok, zöldfelületek Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, telek-szerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Infrastrukturális változás Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények Természeti, táji hatások A településkép feltárulásának változásai Történeti térbeli rendszerek alakulása Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében

4 Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Településkarakter változásának hatásai Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Összefoglaló Tervezői nyilatkozat ) MELLÉKLETEK számú melléklet Tikos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 77/2016. (VII.27.) kt. határozat a településrendezési eszközök módosításának elhatározásáról 2. számú melléklet Tikos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 100/2016. (X.13.) kt. határozat a partnerségi egyeztetés szabályairól 3. számú melléklet: A Tikos Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosításához (R76) beérkezett előzetes vélemények összefoglalója 4. számú melléklet: Tikos hatályos Településszerkezeti terve 5. számú melléklet: Tikos hatályos Településszerkezeti tervének Védelmi övezetek című tervlapja 6. számú melléklet: Tikos hatályos Külterületi Szabályozási Terve 7. számú melléklet: A tervezési területre releváns HÉSZ előírások kivonata 8. számú melléklet: A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 9. számú melléklet: Az országos ökológiai hálózat övezetei 10. számú melléklet: Kisajátítási változási vázrajz 11. számú melléklet: Területkimutatás 12. számú melléklet: Azonnal végrehajtható környezetvédelmi engedély (a 68 oldalas engedély a digitális dokumentációban megtalálható) 4

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az R76 gyorsút Tikosi szakaszának elhelyezkedése (Forrás: Google maps) 2. ábra: A fejlesztés környezetében 2014-ben számolt forgalom (forrás: UVATERV/OKA, 2016) 3. ábra: Az R76 gyorsút által érintett területek légifotón 4. ábra: Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek, és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 5. ábra: Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei Tikos közigazgatási területén 6. ábra: A tájképvédelmi területek Tikos tervezéssel érintett területén 7. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos TSZT-én 8. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos TSZT-ének Védelmi övezetek című tervlapján 9. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos Külterület SZT-én 10. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Tikos TSZT-én 11. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának védősávja légifotón jelölve 12. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Tikos külterületi SZT-én 13. ábra: Részlet a hatályos Külterület Szabályozási Tervből és a Módosított Külterület Szabályozási Tervből 14. ábra: A kisajátítási változtatási vázrajz részlete 15. ábra: Hosszú távon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatok 16. ábra: A évi Örökségvédelmi Hatástanulmányban szereplő térkép a nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK (külön kötetben dokumentálva) II. KÖTET Szöveges munkarész Határozati javaslat Rajzi munkarész TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Tikos község Településrendezési eszközeinek módosítása, sz. melléklet T-1-M/2016 Módosított Településszerkezeti Terv M=1:4.000 III. KÖTET Szöveges munkarész HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Tikos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2017. (..) számú önkormányzati rendelete a Tikos Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2005. /IX.28./ sz. rendelet módosításáról Rajzi munkarész Tikos község Településrendezési eszközeinek módosítása, sz. melléklet SZ-1-M-1/2016 Módosított Külterület Szabályozási Terv M=1:

6 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT SZÖVEGES MUNKARÉSZEK 6

7 TIKOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA AZ R76 GYORSÚT M7 - KESZTHELY KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 1) BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az R76 gyorsút Tikos térségében egy korábban meghatározott, lényegében determinált nyomvonalon halad, de az eredeti főútihoz képest a gyorsút kisebb nyomvonali változtatásokkal tervezett. Így az R76 gyorsút megvalósítása miatt szükségessé válik Tikos Község Önkormányzat hatályos településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási terv) részleges módosítása, ami a gyorsút szakminisztérium által jóváhagyott (a környezetvédelmi eljárás során IV I. negyedévben engedélyezésre kerülő) nyomvonala, csomóponti ágai alapján a közigazgatási területet érintő útkorrekciók Tikos hatályos településrendezési eszközeibe történő beillesztésére irányul. A módosítás kizárólag a területrendezési tervekben már szereplő gyorsforgalmi út jelenleg ismert nyomvonalának ábrázolását és az út, valamint a korrekciók megvalósításához szükséges terület biztosítását célozza. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) előírja, hogy településrendezési szerződés előkészítéséhez és építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez Telepítési tanulmánytervet kell készíteni. A tanulmány alapján készülő településrendezési szerződés, valamint az annak keretében elkészülő településrendezési eszközmódosítás az út jogerős építési engedélyének kiadásához előírt alapvető követelmény. E két cél elérése érdekében a tanulmányterv 2016 júliusában elkészült, és azokat a beruházó NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban NIF Zrt.) benyújtotta az Önkormányzatnak. A tanulmányterv alapján egyrészt elkészült, és megkötésre került a településrendezési szerződés, másrészt Tikos Község Önkormányzat Képviselő-testülete döntött arról, hogy elindítja Tikos község településrendezési eszközeinek olyan irányú módosítását, amelynek során a terv biztosíthatja az R76 gyorsút beruházói elképzeléseknek megfelelő megvalósításának településrendezési szintű megalapozását. A Megrendelő, Tikos Község Önkormányzata kötelezettséget vállalt arra, hogy a NIF Zrt. közreműködésével megvalósuló, előzőekben megjelölt tárgyú építési beruházás tervszerű és határidőben történő megvalósítása az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy - Fenékpuszta - Keszthely ( sz. főút csomópont) közötti megtervezett nyomvonalának megfelelően az út megvalósításához szükséges terület biztosítása érdekében módosítja hatályban lévő településrendezési eszközeit, a szükséges településrendezési tervmódosítás egyeztetési eljárását lefolytatja. Mivel a beruházás érinti Tikos község közigazgatási területét, a Tervező szaktervező bevonásával elkészíti az R76 gyorsút M7 - Keszthely szakasz létesítéséhez szükséges területbiztosítás miatt a Tikos község településrendezési eszközei módosítását megalapozó dokumentációt. A tervek elkészítése érdekében a NIF Zrt évben szerződést kötött az UVATERV Zrt.-vel. Jelen dokumentációt az UVATERV Zrt. alvállalkozójaként készítjük. Az R76 gyorsút részletes útépítési tervei és környezeti vizsgálata több szakaszra és tervezési ütemre tagolva készítés alatt állnak, illetve az engedélyezésük folyamatban van, amelyeknek eddig elkészült munkarészeire alapult a Telepítési tanulmányterv és jelen dokumentáció is. 7

8 A tervezési feladat kiterjed a következőkre: Településszerkezeti terv módosítása A Településszerkezeti terv módosítása az érvényben lévő M=1: es méretarányú tervlap szükséges mértékű módosítását, valamint a Határozati javaslatot és a hatályos Településszerkezeti terv mellékletét képező Leírás szükséges mértékű átdolgozását tartalmazza. Helyi Építési Szabályzat módosítása A dokumentáció az érvényben lévő önkormányzati rendelet (HÉSZ) módosító rendelettervezetét tartalmazza. Szabályozási terv módosítása A Külterület Szabályozási Terv módosításának feladata a tervezett gyorsút területbiztosítása az elkészült kisajátítási tervek figyelembevételével a külterület északkeleti részén. A módosítás oka: A NIF Zrt. készíti elő az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakaszának kivitelezését. Tikos település közigazgatási területén az elkészített kisajátítási tervek nincsenek összhangban a települési rendezési terveivel, ezért Tikos Község Önkormányzat Településszerkezeti és Szabályozási tervét, valamint Helyi Építési Szabályzatát módosítani szükséges. Tikos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 77/2016. (VII.27.) kt. határozattal (1. számú melléklet) döntött a Településrendezési eszközeinek módosításáról. illetve partnerségi egyeztetés keretében kereste meg az érintetteket a 100/2016. (X.13.) kt. határozatban foglaltak szerint. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló határozat a dokumentáció 2. számú mellékletében található. Bár e beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, az előzetes véleményezési eljárás során az állami főépítész feladatkörében eljáró Kormányhivatal nem járult hozzá a tárgyalásos eljáráshoz a tárgyi út elnevezésében tapasztalt jogszabályi eltérések miatt. Időközben, a rendelet XII. 28-i módosítása során a tárgyi gyorsút projekt megnevezése pontosításra került, így annak kiemelt státusza egyértelművé vált. A beruházást a jelenleg hatályos 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete sorszámmal és az 1/a. melléklete sorszámmal tartalmazza, mindkét esetben R76 gyorsút Zalaegerszeg és M7 autópálya közötti szakasz megvalósítása elnevezéssel. A rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeknek számítanak a beruházás megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges közigazgatási hatósági ügyek. Az előzetes tájékoztatási szakasz 2016 szeptemberében lezárult, a beérkezett állásfoglalások összefoglalóját a 3. számú melléklet tartalmazza. Az előzetes tájékoztatási szakaszban az Önkormányzat felkérte a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott, a Balaton törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerveket, hogy a hatáskörükbe tartozó adatszolgáltatásokat biztosítsák (technikai lehetőség esetén szerkeszthető digitális formában) a településrendezési eszközök módosításához. Az adatszolgáltatások megtörténtek, és a releváns adatok a tervekben átvezetésre kerültek. 8

9 Az Önkormányzat hivatkozással az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) sz. kormányrendelet 1. (3) a) bekezdésére megkérte a környezet védelmében illetékes közigazgatási szerveket, hogy Tikos község településrendezési eszközeire irányuló részleges módosítás várható környezeti hatása jelentőségének figyelembe vételével nyilatkozzanak a környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről. A beérkezett állásfoglalások szerint a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály osztályvezetője, állami főépítész a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek a környezet védelméért felelős szervekkel egyetértésben. Szintén nem igényelte a környezeti vizsgálat elkészítését a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya és a Somogy Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a környezeti vizsgálat elvégzését abban az esetben nem tartja szükségesnek, amennyiben az a kapcsolódó út tervezés folyamatában mind a természeti területek és értékek, mind a táj vonatkozásában elkészül. Mivel az útépítési tervek megalapozására Környezeti Hatástanulmány készült, amely minden témát részletesen megvizsgált, elemzett, az Önkormányzat döntött arról, hogy a környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek (1. számú melléklet) A hatályos településrendezési eszközök 2005-ben, a régi OTÉK figyelembevételével készültek és kerültek elfogadásra, ezért a Településrendezési kódex záró rendelkezései alapján a módosítás is történhet az OTÉK augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának az alkalmazásával. Általános esetben (ma még) a Kódex 45. (2) bekezdése alapján a régebbi OTÉK választási lehetősége a december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök december 31-ig történő módosítására vonatkozik, de a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések című fejezete kimondja: (13) Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály augusztus 6- án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök december 31-ig módosíthatók." Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a településrendezési eszközök csak december 31-ig alkalmazhatók a Településrendezési kódex 45.. (1) bekezdése szerint. Jelen tervmódosítás az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisa alapján készült. A tervek a rendelkezésre álló, hatályban lévő településrendezési eszközök felhasználásával, digitális formában, Autocad programmal készülnek. 9

10 2) A TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA-BERUHÁZÁS ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA TERVEZÉSI TERÜLET 1. ábra: Az R76 gyorsút Tikost érintő szakaszának elhelyezkedése (Forrás: Google maps) A NIF Zrt. az M7 autópálya és Keszthely között a 76 sz. főút, azaz a Balatonszentgyörgy elkerülő út és Fenékpuszta elkerülő út 2x2 sávos kiépítéséhez - amely alkalmas az emelt sebességgel való közlekedésre - megvalósíthatósági tanulmány, környezetvédelmi hatástanulmány és Natura2000 hatásbecslés készítése és engedélyeztetése, engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és az építéshez szükséges engedélyek megszerzése" tárgyában évben szerződést kötött UVATERV Zrt.-vel. A környezeti hatásvizsgálatot a Mott MacDonald Kft.-t készítette el. A feladat részeként a tervezési szakasz az M7 autópálya Holládi csomópontjától a meglévő 71. sz. főút és a 75. sz. főút körforgalmi csomópontjáig (Hévíz elkerülő szakasz és Keszthely elkerülő szakasz közös körforgalmi csomópontja) terjed. Mivel az R76 gyorsút várhatóan díjfizető út lesz, ezért alternatív útvonal kijelölése is szükséges. A tárgyi gyorsút projektet sorszámmal tartalmazza a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete ( 1. Egyes országos közúti közlekedési projektek és a hozzájuk kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listája ) és sorszámmal az 1/a. melléklete ( A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások listája ), mindkét esetben R76 gyorsút Zalaegerszeg és M7 autópálya közötti szakasz megvalósítása elnevezéssel (a projekt megnevezése a rendelet XII. 28-i módosítása során lett pontosítva). A rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeknek számítanak a beruházás megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges közigazgatási hatósági ügyek. A projekt az 1486/2014. (VIII.28) Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúrafejlesztési Stratégia (NKS) által felsorolt javasolt megvalósítású fejlesztési eszközök között szerepel a hiányzó gyorsforgalmi út kapcsolatok építése megyeszékhelyekre intézkedés keretein belül. Az elképzelés szerint minden megyeszékhely és megyei jogú város bekötését biztosítani kell magas szintű, legalább km/órás haladást biztosító 2x2 sávos útkapcsolattal, a főváros, vagy - a megye számára legfontosabb - más gazdasági centrum irányából. Az R76 gyorsút fejlesztését irányozza elő a évi CXXVIII. törvény is, mint M7 - Balatonszentgyörgy - Keszthely - Zalaegerszeg között vezetett autóút (új út építésével, illetve kapacitásbővítéssel). A szakasz tervezett fejlesztése a Modern Város" közlekedési projektek körébe tartozik, arra a Magyarország Kormánya és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően a 76. számú út Balatonszentgyörgy - 10

11 Fenékpuszta - Keszthely elkerülő szakasz és az M7 autópálya közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztése, illetve megépítése keretében kerülhet sor. A kérdéses relációban jelenleg a 76. sz. főút, illetve a 71. sz. főút a Parti úttal kiegészülve a Balaton vonzáskörzete miatt, különösen turista idényben jelentős forgalmat bonyolít le. A Zala-folyón körüli egységjárműben kifejezett jármű halad át naponta, mely a szűk közlekedési folyosó fejlesztését indokolja. 2. ábra: A fejlesztés környezetében 2014-ben számolt forgalom (forrás: UVATERV/OKA, 2016) 3. ábra: Az R76 gyorsút által érintett területek légifotón 11

12 A tervezett R76 gyorsút az M7 autópályától egy teljes értékű csomóponttal indul északi irányba a 7501 jelű úttal párhuzamosan, annak keleti oldalán, Balatonszentgyörgy közigazgatási területén. A meglévő autópálya csomópont egyes ágai átépítésre kerülnek. Az M7 autópályától északra található csomóponti ágak egy új körforgalmi csomópontba futnak bele, amelybe a 7501 jelű út is beköt déli és északi irányból egyaránt. E csomópont és az autópálya északi csomóponti ágai jobbára Balatonszentgyörgy közigazgatási területén kerülnek kialakításra, azonban a 7501 jelű összekötő út csomópontba bekötő északi szakaszán Tikos (kisebb részt Balatonszentgyörgy) közigazgatási területén az R76 gyorsút Keszthely felöl nézve végcsomópontjának biztonságos és költségtakarékos körforgalmú megoldásához, az ideális derékszögű útcsatlakozás végett nyomvonal-korrekció szükséges (kialakítandó ív). A megtervezett megoldást indokolja, hogy az R76 gyorsút várhatóan díjfizető út lesz, ezért alternatív útvonalként a 7501 jelű út északi, Balatonszentgyörgy, Battyánpuszta felé vezető szakaszának a körforgalmi csomópontba való bekötése elengedhetetlen. Ez a korrekció maga után vonja a helyszínrajzon 1. sz. párhuzamos földút jelölésű mezőgazdasági feltáróút (burkolt) kezdőszakaszának korrekcióját is. A csomópont környezetében egy rövidebb kerékpárútszakasz is megtervezésre került, aminek északi vége ugyancsak érinti Tikos közigazgatási területét. Ennek rendeltetése, hogy a 7501 jelű összekötő út csomóponti szakaszán a forgalom védtelenebb résztvevőit elválassza a motorizált gépjárműforgalomtól. Erre azért van szükség, mert a mellékút rövid csomóponti szakaszán az R76 hálózatba lépését követően a gyorsút forgalma is megjelenik, illetve a déli indirekt csomóponti ágra a Keszthely - Budapest irányú forgalom szinte lassítás nélkül haladhat rá, nehezítve a déli irányban egyenesen közlekedő kerékpárosok biztonságos elhaladását. A tervezett útkorrekciók környezetében mint a 3. ábrán látható Tikoson a következő területfelhasználású területek figyelhetők meg: a tervdokumentációban korrekcióval érintett 7501 jelű összekötőút Balatonszentgyörgy mezőgazdasági művelés alatt álló földrészletein új (korrigált) nyomvonalon keresztül éri el a tikosi közigazgatási határt. A mezőgazdasági művelés alatt álló területen visszakanyarodva keresztezi a szántóföldi táblát feltáró meglévő, elbontásra kerülő mezőgazdasági utat, keresztezi a jelenlegi mezőgazdasági és összekötőút közötti füves, bokros, az út menti árkot szegélyező területsávot, keresztezi a meglévő 7501 jelű út elbontásra kerülő nyomvonalát, végül Tikos közigazgatási területét elhagyva becsatlakozik a tervezett végcsomópont körforgalmába. Az 1. sz. párhuzamos földút jelölésű mezőgazdasági feltáróút kezdőszakaszának korrekciója a már említett szántóföldi táblán haladva kanyarodik vissza az eredeti nyomvonalára. Fotók a tervezett körforgalmi csomópont helyszínéről és az érintett területsávról 12

13 13

14 3) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE Tikos közigazgatási területén és környezetében a tervezett fejlesztések, beruházások lehetőségét alapvetően a hatályban lévő magasabb szintű tervek határozzák meg. A Tikos község teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési eszközök R76. gyorsút megvalósítása miatt szükségessé váló módosításának területrendezési szempontú elemzése érdekében az alábbi területrendezési terveket vizsgáltuk meg: Hatályos területrendezési tervek: évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (Btv.) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) 31/B. -ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok vonatkozásában az OTrT előírásait kell figyelembe venni, a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozatalig. Műszaki infrastruktúta-hálózatok A műszaki infrastruktúra vonatkozásában a tervezési területre az országos jelentőségű utak érintettsége miatt az OTrT 9. -ának alábbi előírása vonatkozik. 9. (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1 7. számú mellékletek tartalmazzák. Az OTrT 31/B szerinti átmeneti rendelkezés kimondja: A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. (7) bekezdése, és 10. -a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni, Az OTrT 10 (2) bekezdése szerint: Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. A törvény 9. (7) bekezdése szerint pedig: 14

15 Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. Az OTrT 1/1. mellékletében az M7 autópályán túlmenően két gyorsforgalmi út érinti Tikos területét, illetve a térséget: Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei; 1. Gyorsforgalmi utak 27. M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) 29. M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9) 30. R76: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Keszthely - Zalaegerszeg térsége Az OTrT Szerkezeti tervlapja az M75 (Keszthely térsége /M7/ - Sármellék - Pacsa térsége /M9/) nyomvonalnak megfelelő nyomvonalsávban jelölt gyorsforgalmi út vonalát ábrázolja Tikos közigazgatási területét is érintve. Az M75 autóút Tikos területét (Balatonszentgyörgy térségét) érintő szakasza az 1/1. mellékletben ugyancsak szereplő R76 gyorsútéval (mindegyiknél Balatonszentgyörgy térsége /M7/ kezdőponttal) nyilvánvalóan azonos. A továbbiakban R76 gyorsútként utalunk rá. Az R76 és az M75 együttes szerepeltetésével kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az M75 gyorsforgalmi út fejlesztése a Kormány hatályos joganyagai alapján nincs napirenden, azt a közép-hosszú távú fejlesztések gyorsítását célzó jogszabályok (345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1, Aptv. 2 ) nem tartalmazzák, az R76 gyorsúttal (funkcionálisan) esetleges párhuzamos megvalósítása valamely szakaszon legalábbis kétséges 3 (de inkább kizártnak tekinthető), mindazonáltal hivatalos döntés a kérdésben még nem született. Ami pedig az OTrT országos főúthálózati tartalmát illeti, a legutóbbi módosítás során A főúthálózat elemei c. felsorolás (1/2. melléklet korábbi része) egyszerűen törlésre került, azonban a szerkezeti tervben a főúthálózat továbbra is szerepel. Korábbi szöveges megfogalmazás szerint a meglévő és a tervezett új főutak a következők: 7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) A Szerkezeti terv szerint az R76 (M75) gyorsforgalmi út az M7 Holládi csomópontból indul és a gyorsút (az ahhoz kapcsolódó közúti infrastruktura elemek) Tikos külterületét annak északkeleti részén érinthetik. A 76. sz. főút nagytávú nyomvonala lényegében azonos a jelenlegivel. A félreértések elkerülése érdekében szükséges tisztázni, miszerint a közelmúltban még napirenden volt Balatonszentgyörgy település 2x1 sávos főúti elkerülőjének megvalósítása, amely az OTrT-ben nem szerepel és nem is szerepelt, mivel annak nagytávú fejlesztési üteme volt maga a szóban forgó gyorsforgalmi út. (Jelenleg már első ütemben is 2x2 sávos gyorsút megvalósítása van napirenden.) 1 A Kormány 226/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról c. rendelet döntése alapján évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 3 Tekintve, hogy az OTrT gyorsított módosítása során sem az 1. sz. melléklet átfogó felülvizsgálatára, sem a térképi mellékletek pontosítására nem volt mód, így a jogalkotó szándéka alapján jelenleg az R76 szerepeltetése releváns, az M75 szerepeltetésének értéke bizonytalan. Az OTrT szerkezeti tervében szereplő M75 gyorsforgalmi út kezdő szakasza Balatonszentgyörgy térségében (logikailag) teljesen egybeesik az R76 gyorsúttal, amiből egyértelműen következik, hogy az R76 gyorsút projekt nem csak funkcionálisan, hanem alapjaiban ütközik az M75 projekttel (tartalmilag kiejti azt). 15

16 A Btv. 4/C. -a és a 2/1-5. számú mellékletei is meghatározók a tervezési terület vonatkozásában: 4/C. (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1-5. számú melléklet tartalmazza. A Btv. Szerkezeti terve a fentebb ismertetett főúthálózati tartalmat visszatükrözi. A település területét érintő meglévő autópálya és főút a távlatban is megmarad. Az OTrT 1/4. mellékletben szerepelnek az Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák, amelyek Tikos területét nem érintik, ezért a Balaton kiemelt térség Szerkezeti tervén sem jelenik meg vasútvonal a település közigazgatási területén. Az OTrT 1/6. melléklete sorolja fel az Országos kerékpárút-törzshálózat elemei - t. A térséget a melléklet c. pontja szerint a Délnyugat-magyarországi kerékpárút részeként tervezett a 30. sorszámú 7.A jelű Budapest - Biatorbágy - Etyek - Nadap - Sukoró - Pákozd - Székesfehérvár - Balatonfőkajár - Siófok - Szántód - Balatonföldvár - Balatonlelle - Balatonboglár - Fonyód - Keszthely - Sármellék - Zalakaros - Nagykanizsa - Kaszó - Nagyatád - Berzence - (Horvátország) hálózati elem megvalósítása, továbbfejlesztése érinti, amit az R76 beruházás a Zala folyó térségében ér majd el. Ez a kerékpárút Tikos területét nem keresztezi. A települést érintően a Btv.-ben nem szerepel ( térségi jelentőségű ) kerékpárút. Tikos a évi CXII. törvény1/1. számú melléklete szerint a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó település. A Btv. szerint maga a Balaton IV. osztályú vízi út, azonban a település nem Balaton-parti, így térségi jelentőségű közforgalmú kikötő nem található Tikoson. Az OTrT nem jelöl országos jelentőségű energetikai hálózati elemet Tikos területén. A Btv. szerint a település közigazgatási területét kelet-nyugati irányban keresztezi egy nagyközépnyomású földgázvezeték, amely a konkrét tervezési területet nem érinti. A nyomvonalas infrastruktúra-elemek közül különleges és komplex kérdés az R76 gyorsút jogi szabályozási státusza. A Kormány által meghirdetett R76 gyorsút Keszthelyt érintő tervezési folyosója új gondolat, a nyomvonalsávot sem az Országos Területrendezési Terv 4 (OTrT), sem a Balaton törvény, sem az érintett települési szerkezeti (és szabályozási) tervek nem tudták még teljes mértékben lekövetni. A gyorsutak tervezési módszerének paramétereire kiadott útügyi tervezési útmutató szerint a gyorsút az autóutak egyik alkategóriája, eszerint annak jogi (területrendezési) követelményei az autóutakéval azonosak. A gyorsforgalmi utak teljes körét (véglegesen kiépített nagytávú úthálózati leltárát) az OTrT Szerkezeti terve és szöveges mellékletei tartalmazzák. Hasonló fontosságú dokumentum az autópálya törvény 5 (Aptv.), amely a fejlesztési programmal érintett, sajátos engedélyezési eljárással támogatott projektek listáját rögzíti. Jelenleg már mindkettő tartalmazza, illetve megemlíti a tárgyi projektet. Megjegyezzük, hogy a közelmúltban a Magyar Közlöny július 15-i számában jelent meg a 2022-ig megvalósítandó közúti fejlesztések aktualizált listája. 4 Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 16

17 A 1371/2016.(VII.15.) kormányhatározat 1. mellékletének 28. sora tartalmazza hazai forrásból megvalósítandóként az R76 jelzésű utat. A fejlesztési program jellemzően nem rendelkezik a beruházások jelzéséről és útkategória besorolásáról. 28. Zalaegerszeg megközelítése, 76. sz. főút Keszthely-Fenékpuszta- Balatonszentgyörgy-M7 közötti szakasz gyorsúttá fejlesztése Az OTrT törvény 1/1. mellékletének 1. gyorsforgalmi utak című pontja 7 db új gyorsúttal egészült ki 6, köztük az R76 Keszthely térsége (M7) - Keszthely - Zalaegerszeg térsége gyorsúttal. (A szerkezeti tervben a gyorsforgalmi úthálózat térbeli rendjének módosítására még nem került sor.) Az Aptv január 7-én kihirdetett módosítása ugyancsak pontosan definiálja a tárgyi projektet: Út betű- és számjele R76 Hosszú távú úttípus gyorsút Szakasz (beruházás jellege) M7 - Balatonszentgyörgy - Keszthely - Zalaegerszeg (új út építése, kapacitásbővítés) Nagytávú úttípus autóút Az Aptv. tehát azt is kimondja, hogy a tárgyi út nagytávban már nem gyorsút, hanem autóút. A figyelembe veendő védőterület értéke így egyértelműen m. A területrendezési tervek (köztük maga az OTrT törvény) tartalmához való illeszkedésben az utóbbi években jelentős rugalmasságot biztosító szabályozási változtatások történtek. Jelenleg már törvénymódosítás nélkül is lehetőség van olyan hálózati elem építési engedélyezésére, amely nem szerepel az OTrT szerkezeti tervében 7. A jogszabályi keretfeltételek feltárásának eredményeként azonban megállapítható, miszerint az R76 gyorsút esetében elegendő az OTrT törvény 1/1. mellékletben való szerepeltetés, ugyanis az OTrT törvény hatályba léptető (átmeneti) rendelkezései, a 31/B. a) pont alapján a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek módosításáig a helyi településrendezési eszközök módosítását az infrastruktúra-hálózatok szempontjából a január 7-én kihirdetett módosítás hálózati elemeinek figyelembevételével kell végrehajtani 8, azaz ehhez nem szükséges az OTrT szerkezeti tervében (térképi ábrán) való megjelenés, sem a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek módosítása, illetve területrendezési hatósági eljárás lefolytatása sem. 6 Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló évi CCXXV. törvény módosításával. 7 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 23/D (3a) bekezdés b) pont szerint ( Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, / / közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak / / területi elhelyezése az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. ); valamint a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1. eb) pontja alapján ( Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak / / területi elhelyezéséhez ) évi XXVI. törvény 31/B. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. (7) bekezdése, és 10. -a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; 17

18 Fontos könnyebbség továbbá, hogy a helyi településrendezési eszközökben történő módosítások (összhang) hiányában is kiadható építési engedély, feltéve, hogy a módosítás ezt követően pótlásra kerül (az építés csak a módosítás hatályosulása után indítható). 18

19 Térségi területfelhasználási kategóriák Az OTrT 31/B. -ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozatalig. Országos Területrendezési Terv Az OTrT év decemberében módosított Szerkezeti tervlapja szerint Tikos a mezőgazdasági területfelhasználású térség részét képezi. Tikos belterülete az ország szerkezeti tervén települési térségbe sorolt, mint 100 hektár alatti nagyságú települési térség. RÉSZLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV BAN MÓDOSÍTOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL (AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE) TERVEZÉSI TERÜLET Az OTrT vizsgálata rámutatott arra, hogy az országos terv Szerkezeti tervében meghatározott térségi területfelhasználási kategóriákat nem kell figyelembe venni jelen tervezés során, mert azok pontosítva megjelentek a Btv. Szerkezeti tervén. 19

20 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve Tikos térségére a vonatkozó kiemelt térségi területrendezési terv a évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban Btv.) A Btv. Térségi Szerkezeti Terve térségi területfelhasználási kategóriákat különböztet meg. Mint a Térségi Szerkezeti Terv mellékelt részletén látható, Tikos közigazgatási területének belterületi része a települési térség területébe tartozik. A település legnagyobb része, így a tervezési terület is a mezőgazdasági térségbe sorolt, s e területeket az erdőgazdálkodási térségbe sorolt erdőterületek tarkítják. Erdőgazdálkodási térségbe sorolt terület figyelhető meg elsősorban a közigazgatási terület nyugati szélén, és a tervezési területtől délnyugatra is. RÉSZLET A BALATON TÖRVÉNY 2008-BAN MÓDOSÍTOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL Térségi övezetek A Balaton kiemelt térség területrendezési tervének a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozataláig a térségi övezetek vonatkozásában az OTrT 31/B. -ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján az OTrT előírásait kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: 20

21 OTrT 31/B. i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre - ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét - a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni, j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,. Az OTrT 12/A. (1) bekezdése alapján A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. Az alábbiakban először az OTrT és a Btv. térségi övezeti tervlapjai alapján ismertetjük az R76. gyorsút által érintett övezeteket, majd a későbbiek során a megkért adatszolgáltatások szerint pontosított lehatárolások érintettségét vizsgáljuk. Országos Területrendezési Terv Az ország övezeti terve TERVEZÉSI TERÜLET 3/1. AZ ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! OTRT 13. BTV. 23., 24., 25. TERVEZÉSI TERÜLET 3/2. A KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! 21

22 TERVEZÉSI TERÜLET 3/3. A JÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET 3/4. A KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET 3/5. TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! OTRT 14/A. BTV. - TERVEZÉSI TERÜLET 3/6. A VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁGÖRÖKSÉG VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE (TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETI LEHATÁROLÁSSAL) A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! 22

23 TERVEZÉSI TERÜLET 3/7. AZ ORSZÁGOS VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE (TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETI LEHATÁROLÁSSAL) A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT ÉRINTI! A KIJELÖLÉS JELLEGÉBŐL KÖVETKEZŐEN TIKOS KÖZSÉG TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETE AZ ÖVEZET RÉSZÉT KÉPEZI. TERVEZÉSI TERÜLET OTRT 15. BTV. - 3/8. A NAGYVÍZI MEDER TERÜLETÉNEK ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET 3/8. A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ SZÜKSÉGTÁROZÓK TERÜLETÉNEK ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET 3/9. A KIEMELT FONTOSSÁGÚ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET AZ OTRT SZERINT NEM ÉRINTI! 23

24 Az OTrT övezeti tervlapjai alapján az országos övezetek közül a tervezési területet kizárólag a közigazgatási területi lehatárolással kijelölt országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti. Mivel a törvény 12/A. (1) bekezdése értelmében a térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni, és ezek a lehatárolások sok esetben még csak nem is hasonlítanak az OTrT-ben szereplő lehatárolásokra, az alábbiakban a megkért adatszolgáltatások alapján is elemezzük az országos övezeti érintettséget. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térség területrendezési terve, a Btv. térségi övezetekre tagolja, amelyek érintettségének ismertetését lásd a későbbiekben. A Földmérési és Távérzékelési Intézet, mint az egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 25/2014 (II. 7.) Korm. rendelet 9. mellékletének értelmében a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerv biztosította a településrendezési eszközök jelen módosításához a kiváló- és a jó termőhelyi adottságú szántóterületek, illetve az erdőtelepítésre javasolt erdőterületek lehatárolási adatait. Az adatszolgáltatásuk alapján a tervezett gyorsút a kiváló és a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét nem érinti. 4. ábra: Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek, és a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya megküldte az Önkormányzatnak a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekre és az erdőterületek rendeltetésére vonatkozó adatszolgáltatást (8. sz. melléklet). A tervezett gyorsút az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületeket, és így kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket nem érint. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete az OTrT 2. 32b. pontja alapján országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,. Az illetékes államigazgatási szerv, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nem szolgáltatott adatot ezen övezet vonatkozásában. Az R76 gyorsút a település közigazgatási területén a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület OTrT-ben lehatárolt övezetét nem érinti. 24

25 Az országos vízminőség-védelmi terület övezete elnevezésű övezet a évi módosítás során új országos övezetként került meghatározásra, ezért a 30/B. - ban megfogalmazott átmeneti rendelkezések l) pontja szerint: azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTvvel megállapított 12/A. (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni. (Az övezetek területi érintettségében illetékes államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.) Az OTrT alapján Tikos közigazgatási területének egésze ezen országos övezet területén belül található, így az Országos Területrendezési Terv 15. -ának alábbi előírásait kell betartani a tervezés során: 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a Helyi Építési Szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Tikos község vízvédelemmel érintett területeit a tervezett gyorsút vonala nem érinti. A gyorsút beruházás miatt a Helyi Építési Szabályzat hatályban lévő előírásait nem szükséges módosítani, de a településrendezési eszközök felülvizsgálata során a vízminőség-védelmi területekre előírásokat kell meghatározni. Jelenleg e területre az országos előírások vannak érvényben Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve A kiemelt térség övezeti terve TERVEZÉSI TERÜLET Ö-1 MAGTERÜLET Ö-2 ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ Ö-3 PUFFER TERÜLET TERVEZÉSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETEKET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! T-1 TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT ÉRINTI! 25

26 T-2 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET TERVEZÉSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET T-3 VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁG-ÖRÖKSÉG- VÁROMÁNYOS TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET L-1 SZÉLERŐMŰ ELHELYEZÉSÉRE VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET A-1 ÁSVÁNYI NYERSANYAG- GAZDÁLKODÁSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! 26

27 TERVEZÉSI TERÜLET R-1 TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET R-2 ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET SZ-1 FELSZÍNI SZENNYEZŐDÉSRE FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT ÉRINTI! P1 FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET TERVEZÉSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET P-2 VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! 27

28 TERVEZÉSI TERÜLET F-1 FELSZÍNI VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET D-1 TÓMEDER ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET H-1 TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓ HELY KIJELÖLÉSÉHEZ VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET ÖVEZETE A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! U-1 TELEPÜLÉSI TERÜLET TERVEZÉSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET A TELEPÜLÉSI TERÜLETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! 28

29 TERVEZÉSI TERÜLET U-2 GAZDASÁGI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET A GAZDASÁGI TERÜLETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET M-1 ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET M-2 KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETET ÉRINTI A BTV. SZERINT! TERVEZÉSI TERÜLET E-1 ERDŐTERÜLET E-2 ERDŐTELEPÍTÉSRE ALKALMAS TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETEKET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET M-3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! 29

30 TERVEZÉSI TERÜLET E-3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET C-1 SZŐLŐTERMŐHELYI KATASZTERI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET Ü-1 TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLET A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! TERVEZÉSI TERÜLET K-1 KIEMELT FONTOSSÁGÚ MEGLÉVŐ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉS A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET A BTV. SZERINT NEM ÉRINTI! 30

31 Az országos és a térségi övezetek közül a tervezési területet a T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Sz-1 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület M-1 Általános mezőgazdasági terület A kiemelt térségi övezetekre a Btv. az alábbi szabályokat határozza meg: 22/A. (3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan külön jogszabály szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni. A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetének vonatkozásában a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az illetékes adatszolgáltató. Az igazgatóságtól kapott lehatárolások alapján látható, hogy Tikos község területe csak a pufferterület övezetével érintett (Ld. a 9. számú melléklet). A tervezett közlekedési beruházás érintettsége e területi lehatárolások alapján állapítható meg pontosan: a tervezett gyorsút nyomvonala és a kapcsolódó egyéb infrastruktúra elemek az országos ökológiai hálózat térségi övezetei közül sem a magterület, sem az ökológiai folyosó, sem a pufferterület övezetével nem érintettek. 5. ábra: Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei Tikos közigazgatási területén A Btv-ben kijelölt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete alapján Tikos Településszerkezeti tervének Védelmi övezetek című tervlapja tartalmazza a tájképvédelmi területek lehatárolását. Az illetékes államigazgatási szerv, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nem szolgáltatott adatot ezen övezet vonatkozásában. Az R76 gyorsút csomópontjához csatlakozó, Tikos közigazgatási területét érintő út a település közigazgatási területének északkeleti részén, a közigazgatási határ mellett érinti a hatályos Településszerkezeti tervben lehatárolt V4 jelű összevont övezetet. 6. ábra: A tájképvédelmi területek Tikos tervezéssel érintett területén A V4 jelű övezet a T1 jelű tájképvédelmi terület és az SZ2 jelű érzékeny terület kategóriákat foglalja magába. A Btv. az alábbi előírást tartalmazza: 31

32 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 26. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezete az OTrT módosítása során megszűnt, és helyébe a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lépett. Az országos övezet az OTrT 2. 32b. pontja alapján országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,. A törvény 14/A. -a alapján: (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. ( ) (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az OTrT és a Btv. előírásainak megfelelően a gyorsút a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával tervezett. Az út menti fásítások, egyéb növényültetés a tájra jellemző, elsősorban őshonos növények telepítésével valósítandó meg. Az OTrT előírásainak megfelelően az útépítés által érintett területen a kialakult geomorfológiai formák megőrzése biztosított. 32

33 Az út nyomvonalvezetése a domborzati adottságokhoz igazodik, és a kialakult, megőrzendő látvány védelmére a terv kiemelt figyelmet fordít. Jelen terv-módosítás következtében a művelési ág megváltoztatása közút építése érdekében történik. Ez Tikos esetében kizárólag közlekedési területek kialakítását jelenti. A tervezett létesítmény nem magasabb 10 méternél, így látványterv készítése nem szükséges. A HÉSZ 18. -a tartalmazza a településre vonatkozó tájképvédelmi előírásokat. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete 2/A. E törvény alkalmazásában: 5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra; 31. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: A Btv. közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. Az OTrT módosításával a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület országos övezete megszűnt, így a területre az említett kormányrendelet előírásai vonatkoznak, amelyek betartása az útépítési tervek készítésénél kötelező. A tervezett beruházásnál alkalmazott vízelvezetési megoldásokkal a felszín alatti vizek védelme biztosított. Általános mezőgazdasági terület övezete 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni; Tikos közigazgatási területén az út menti területek kialakult, a hatályos terveknek is megfelelő területhasználata, területfelhasználása változatlan marad. A tervezéssel érintett területen nem található mezővédő erdősáv. Az Erdőterület övezetét a tervezett módosítás nem érinti. Az Erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét a tervezett módosítás nem érinti, amely a Földmérési és Távérzékelési Intézet által a településrendezési eszközök jelen módosításához biztosított, az erdőtelepítésre javasolt erdőterületek lehatárolási adatait tartalmazó adatszolgáltatásból derül ki. Az OTrT és a Btv. adta módosítási lehetőségek Szerkezeti terv Az OTrT 31/B. -ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések értelmében: A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: (..) 33

34 d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Btv. Térségi Szerkezeti Terve szerint Tikos közigazgatási területén települési térség mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség építmények által igénybevett térség található. A tervezett módosítás kizárólag a mezőgazdasági térséget érinti. A törvény térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: 4/B. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; h) az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve az építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A tervezett R76 gyorsút az OTrT pontja alapján építmények által igénybe vett térség. Ez az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények tartoznak. Többek között a területi mérleg számításának szükségessége is témája volt a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályán, Kaposváron augusztus 22-én megtartott egyeztető tárgyalásnak, ahol (Balatonszentgyörgy vonatkozásában) az alábbiak hangzottak el: a térségi területi mérleg szempontjából az új közlekedési területeket nem szükséges építmények által igénybevett térségként figyelembe venni, mivel a meglévő utak területe sem jelenik meg önálló térségként. Az erre vonatkozó számítást az állami főépítész az általános gyakorlattal összhangban indokolatlannak tekinti. Mivel tehát a műszaki infrastruktúra-hálózatok területével a térségi területi mérleg nem számol sem a meglévő, sem a tervezett utak tekintetében, így a fent ismertetett előírások betartását nem kell vizsgálni jelen tervmódosítás során. Mivel az OTrT szerkezeti tervében szereplő gyorsforgalmi út kezdő szakasza (OTrT 1/1. melléklet 29. pontja szerinti M75) Tikos térségében teljesen egybeesik az R76 gyorsúttal, a gyorsút vonatkozásában nem szükséges az egyébként előírt összhangba hozás. Fentiek alapján a tervezett módosítás a releváns területrendezési terveknek megfelel. 34

35 4) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉS A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ISMERTETÉSE Tikos község 2004-ben fogadta el jelenleg is érvényben lévő Településfejlesztési Koncepcióját a 29/2004. (V.28.) számú képviselő testületi határozatával. A koncepció így ír a település közlekedési rendszeréről: a belterület északnyugati részén érinti a település igazgatási területét az M7-es út, annak csomópontja Hollád község területére esik. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéből a koncepció többek között az alábbi előírásokat emeli ki, amelyek a tervezési területre relevánsak. (SMTT - Somogy megye területrendezési terve.) A felsorolt alapelvek érvényesülése a koncepció egyes fejezeteiben rögzítődik. A település jellege, szerepköre, szerkezete című 5./ fejezet így ír: Kapcsolatai elsősorban Balatonszentgyörgy irányába a 7-es úton keresztül és a szomszédos Hollád és Szegerdő irányában vannak. A településszerkezet fejlesztése a kialakult adottságokhoz igazodóan lehetséges. Akkor még az M7 autópálya csak tervezett közlekedéshálózati elem volt, a 76 számú főút fejlesztése pedig nem szerepelt még a távlati elképzelések között sem. A koncepció felsorolja a fejlesztéssel kapcsolatos főbb feladatokat, amelyek között szerepel az alábbi megállapítás is: A fejlesztések állami, önkormányzati, vállalkozói és lakossági pénzügyi forrásokból valósulnak meg ezek koordinálása, a fejlesztési feladatok összehangolása az önkormányzat fontos feladatát képezik. A fentiek körében összefoglalva a következő fejlesztések programozása indokolt, amelynek feltételeit a településrendezési tervben is meg kell teremteni: A közlekedési rendszerben a meglévő utak felújítása, fenntartása mellett az M7-es út községet érintő szakaszának és csomópontjának a kiépítése. A koncepció Közlekedés című fejezete az alábbiakat tartalmazza: 35

36 Mivel jelen módosítás az M7 autópálya holládi csomópontjának az átalakításáról illetve Tikos közigazgatási területén kizárólag az e csomóponthoz csatlakozó utak korrigált nyomvonalának a beillesztéséről szól, a módosítás a község hatályban lévő Településfejlesztési Koncepciójával nem ellentétes. Fenti elképzelést hivatott megvalósítani Tikos Község Önkormányzat hatályos településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási terv) jelen részleges módosítása, amely az R76 gyorsút nyomvonalához, csomóponti ágaihoz kapcsolódó utak Tikos hatályos településrendezési eszközeibe történő beillesztése érdekében készül. 7. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos TSZT-én TERVEZÉSI TERÜLET Tikos község érvényben lévő, a 45/2005. (IX.28.) Kt. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terve szerint a tervezett út nyomvonala mint az alábbi tervrészleten is látható a következő területfelhasználási egységbe tartozik: az M7 csomópontnál a tervezett út és csomópont részben a hatályos TSZT-ben is ábrázolt közlekedési területben, részben az attól nyugatra fekvő Má jelű általános mezőgazdasági terület szélén vezet. A csomópont jelen módosítással érintett területe a Bari dűlő elnevezésű területrészen, a község közigazgatási határa közelében található. 8. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos TSZT-ének Védelmi övezetek című tervlapján TERVEZÉSI TERÜLET Tikos község hatályban lévő Településszerkezeti tervének Védelmi övezetek című tervlapja tartalmazza a község területét érintő különböző védelmi jellegű lehatárolásokat. E szerint az R76 gyorsút az M7 csomópontnál észak felé elindulva belefut a V-4 jelű összevont védelmi övezetbe, ami egyrészt a tájképvédelmi területet, másrészt az érzékeny területet jelenti. Ezek a védett területek a Balaton törvény védelmi övezeteinek felelnek meg. A település a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetével és a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetével érintett. Sem a jelenleg érvényben lévő TSZT, sem annak Védelmi övezetek című tervlapja nem ábrázolja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) által korábban előírt méteres védőtávolságot az országos főutak mentén. 36

37 A hatályos TSZT alapján a tervezett módosítással érintett terület nem érintett sem természeti, sem régészeti védettséggel. A település Helyi Építési Szabályzatáról Tikos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IX.28.) sz. rendelete (a továbbiakban HÉSZ) szól. Tikos község közigazgatási területén a külterületekre a HÉSZ mellékletét képező Külterület Szabályozási terv van érvényben. A Külterület Szabályozási Tervben (a továbbiakban KSZT) a tervezési terület és környéke az alábbiak szerint szabályozott: - az M7 csomópontnál a tervezett út és csomópont részben a hatályos KSZT-ben kijelölt, jel nélkül ábrázolt közúti közlekedési terület KÖu jelű övezetét, részben az attól nyugatra fekvő általános mezőgazdasági terület Má2 jelű övezetét érinti. 9. ábra: Az R76 gyorsúthoz kapcsolódó utakkal érintett terület Tikos Külterület SZT-én TERVEZÉSI TERÜLET Tikos Külterület Szabályozási Terve ábrázolja a különböző védelemmel érintett területeket (régészeti terület határa, országos természetvédelemre javasolt terület), de a tervezési területet a KSZT szerint nem érinti semmilyen régészeti vagy természeti védelem. Tikos község Szabályozási tervéhez készült Leírás az alábbiakat tartalmazza a tervezett gyorsúthoz kapcsolódó utak által érintett közlekedési és a mezőgazdasági területekről: 37

38 A Külterület Szabályozási Terv nem ábrázolja a TSZT védelmi tervlapján jelölt védett területeket, de a leírás az alábbiak szerint részletezi a védelmi övezeteket: A TSZT alapján a gyorsút által érintett területre a T1 és az SZ2 jelű védelem vonatkozik. A jelenleg érvényben lévő KSZT az M7 autópálya mentén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) által korábban előírt méteres védőtávolságot ábrázolja a nyomvonal teljes hosszában. Részlet az OTÉK augusztus 6-i szövegéből: A hatályban lévő településrendezési tervek a jelű út és az autópálya csomóponti ágai mentén nem jelölnek védőtávolságot. A hatályos HÉSZ jelen módosítás során releváns előírásait a 7. számú melléklet tartalmazza. 38

39 5) A MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK A módosítás közvetlen célja a Tikos Község Önkormányzat hatályos településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási terv) részleges módosítása. Az R76 gyorsút nyomvonalához, csomóponti ágaihoz kapcsolódó utak beillesztése Tikos hatályos településrendezési eszközeibe az építési engedély kiadhatóságának és jogerőssé válásának feltétele. A beruházás megvalósításának célja a feltárt térség településeire kiterjedően az elérhetőség javítása, a közlekedéssel összefüggő társadalmi költségek, veszteségek (üzemanyag- és időráfordítás, baleset) csökkentése, valamint a jelen lévő és remélt további gazdasági szereplők számára jó közlekedési, szállítási infrastruktúra megteremtése. A Balaton térségét délről érintő, M7 autópályától induló, Zalaegerszeget bekötő gyorsforgalmi útkapcsolat a mindenkori közlekedési és területrendezési célok között folyamatosan szerepelt, de a konkrét nyomvonali megoldás, valamint a tervezett út jelölése többször módosult. A korábban kidolgozásra kerülő Telepítési tanulmányterv alapján megkötésre került településrendezési szerződés keretében készülő Településszerkezeti tervmódosítás során a tervezett R76 gyorsút nyomvonala, csomóponti ágai alapján a közigazgatási területet érintő útkorrekciók és a közutak védőtávolsága kerül beillesztésre Tikos hatályban lévő tervébe. 10. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Tikos TSZT-én Tikos község 45/2005. (IX.28.) Kt. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terve szerint a tervezett út nyomvonala az M7 autópályától egy teljes értékű csomóponttal indul észak felé a 7501 jelű úttal párhuzamosan, annak keleti oldalán. A tervezett út és annak csomóponti ágai, a hozzá tartozó útkorrekciók Tikos közigazgatási területén részben a hatályos TSZT-ben is ábrázolt, jel nélküli közlekedési területet, részben az attól nyugatra fekvő Má jelű általános mezőgazdasági terület szélét érintik. 39

40 A csomópont jelen módosítással érintett területe a Bari dűlő elnevezésű területrészen, a község közigazgatási határa közelében található, ahol az M7 autópálya meglévő csomópontjának átalakításával kialakuló körforgalmi csomópontra íves nyomvonallal kanyarodik rá az ezen a szakaszon módosuló nyomvonalon vezetendő 7501 jelű összekötő út. A közúthálózat változását tekintve csupán ez az ív érinti Tikos község közigazgatási területét, amelynek nyomvonalát fel kell tüntetni a Településszerkezeti terven. Az R76 gyorsút és a 7501 jelű összekötő út előírt védőtávolsága is szükségessé teszi a hatályos TSZT módosítását, kiegészítését. Az évi I. törvény az alábbiakat írja elő a méteres védőtávolságra : 42/A. (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, ( ) Mivel a korábban a térségben területrendezési tervi szinten tervezett út kategóriája megváltozott, így a védősáv kijelölésére más szabályokat kell alkalmazni. Az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy térségében egy régóta meghatározott (eddig Balatonszentgyörgy elkerülőként ismert) nyomvonalon halad. A gyorsút egy viszonylag új fogalom. A gyorsút fogalma jelenleg még nem szerepel az útosztályok, útkategóriák meghatározását tartalmazó (a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM) rendeletben. Az új gyorsforgalmi útkategória, a gyorsút" bevezetéséről és alkalmazásának lehetőségeiről szóló 1784/2015. (X.30.) Korm. határozat szerint A Kormány egyetért az új gyorsforgalmi útkategória ( gyorsút") bevezetésének szükségességével a kitűzött közúthálózat-fejlesztési célok elérésének érdekében, azonban fogalom-meghatározás abban nem szerepel, csak a gyorsút, mint új útkategória kialakításának igényét és egyes speciális jellemzőit fogalmazta meg. Ez alapján és a szakminisztérium által kiadott tervezési útmutató szerint 9 a gyorsút az autóút útkategória egyik altípusa. Tisztázást igényel még a gyorsforgalmi út szakkifejezés is, ami az autópályák és autóutak gyűjtőfogalma. Az eredeti főútihoz képest az autóút védőtávolsága lényegesen nagyobb. Ma az OTÉK 38. -a írja elő a különböző létesítmények védőterület-igényét. Védőterületek 9 A Gyorsutak megvalósítási céljukat tekintve regionális viszonylatokban kapcsolatot biztosítanak a megyei jogú városok és az ipari-technológiai központok számára, az autópálya-hálózatba történő magas szolgáltatási szintű bekapcsolódást, továbbá egyes kisebb jelentőségű tranzitkapcsolatok létrehozását biztosítják; nyomvonaluk általános esetben települési átkelést nem tartalmaz, de indokolt esetben rövid szakaszon a megfelelő védelmi (forgalombiztonsági és környezetvédelmi) eszközök biztosításával érinthet lakott területet, haladhat lakóterületek között rendelkezésre álló beépítetlen folyosóban, illetve gazdasági, kereskedelmi területhasználatú környezetben; fő műszaki jellemzőket tekintve általános esetben 110 km/órás tervezési sebességű, 2x2 sávos, osztottpályás, csökkentett keresztmetszetű, burkolt üzemi sáv nélküli utak, amelyek a gépjárművek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással, valamint különszintű, illetve szabályozott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek; csomópontjaik lehetnek különszintűek; egysávos, illetve többsávos irányított áthaladású körforgalmúak; jelzőlámpás forgalomirányítású járműosztályozósak; csak jobbra kisíves mozgásokat tartalmazó csatlakozások, illetve kiválások; az útvonal típusa szerint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 11. szerinti Autóút és Autóút vége táblával megjelölt út; hálózati szerepük, illetve várható forgalmi terhelésük tekintetében lehetnek: A típusúak: 22,50 méter széles koronával, az országos közutak betű- és számjel rendszerében M jelzéssel ellátva; B típusúak: 20,50 méter széles koronával, az országos közutak betű- és számjel rendszerében R jelzéssel ellátva. 40

41 38. (1) A védőterület a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló terület, amely lehet a) védőterület (biztonsági terület), vagy b) nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági övezet). (8) Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. (2) bekezdés i), k) és n) pontja szerinti területek kivételével - a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik m széles területen, b) főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított m széles területen, ( ) (9) Az országos közút mellett nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében m széles terület, b) főút esetében m széles terület. 24. (2) Különleges terület i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, k) a hulladékkezelő, -lerakó területe, n) a mezőgazdasági üzemi terület, 11. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának védősávja légifotón jelölve Jelen tervmódosítás metodikai és jelöléstechnikai szempontból ugyan a Településrendezési kódex átmeneti rendelkezései alapján az OTÉK augusztus 6-i állapota szerint készül, de a hatályos jogszabály szerinti védőtávolságot tartottuk szükségesnek a tervben szerepeltetni. Az OTÉK 250 méteres védőtávolságot ír elő a tervezett gyorsforgalmi utak vonatkozásában 10, így a Településszerkezeti terven e beépítésre szánt területkijelölést korlátozó védőtávolságot tüntetjük fel. 10 Az OTÉK a védőtávolság meghatározásában rugalmasságot mutat, hogy azt szakirányú kormányrendelet esetén eltérően is ki lehessen szabályozni. A beépítésre szánt terület-kijelölést korlátozó védőtávolság meghatározására kitér a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló évi CXXVIII. törvény (Aptv.) is, azonban a 17. (1) a) pont az építési engedély kiadását követő állapotra vonatkozó előírásánál az OTÉK azonos célú, de nagyobb területre kiterjedő tiltása marad mérvadó; a b) pont pedig az itt említett rendeleti nyomvonal-kijelölés hiánya miatt nem releváns. 41

42 Mivel az R76 gyorsút csomóponti ágai mentén kijelölendő méteres sáv az M7 autópálya és a tervezett gyorsút 250 méteres védősávján belül fekszik, így ezek terveken történő kijelölése szükségtelen. Az R76 gyorsút megvalósításához szükséges a jelenleg érvényben lévő Helyi Építési Szabályzat és az annak mellékletét képező Külterület Szabályozási Terv kisebb mértékű módosítása is. Fentiek alapján a település érvényben lévő Külterület Szabályozási Tervében ki kell szabályozni a módosított vonalvezetésű 7501 jelű út R76 - M7 csomópontra való rákötése számára szükséges területet azon a szakaszon, amely ma nem a közúti közlekedési terület övezetébe tartozik. Az utak számára szükséges terület kiszabályozása a párhuzamosan készülő útépítési tervek kisajátítási határainak figyelembevételével történik meg, valamint feltüntetésre kerül az út jogszabályban előírt védőtávolsága. Ez a szakasz az általános mezőgazdasági terület Má2 jelű övezetét (mezőgazdasági árutermelő területek övezete) érinti. 12. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Tikos külterületi SZT-én A gyorsút főpálya nyomvonala az M7 Holládi csomópontjából indul el északi irányba, és a 7501 jelű összekötő úttal párhuzamosan Balatonszentgyörgy területén halad, így Tikos területét sehol nem érinti. Az M7 autópályától északra található csomóponti ágak egy új körforgalmi csomópontba futnak bele, amelybe a 7501 jelű út is beköt déli és északi irányból egyaránt. E körforgalom és a csomóponti ágak nagyobbrészt Balatonszentgyörgy közigazgatási területén kerülnek kialakításra. A 7501 jelű összekötő út csomópontba bekötő északi szakasza Tikos (kisebb részt Balatonszentgyörgy) közigazgatási területén fog haladni. Az alábbiakban ismertetjük a tervezett út kialakítása érdekében igénybe vett területeket a hatályos Településszerkezeti tervben szereplő területfelhasználási kategóriák szerint, zárójelben az átsorolásra kerülő területek Külterület Szabályozási Tervben szereplő övezeti besorolásával, az érintett földrészletek helyrajzi számának felsorolásával és a kisajátításra kerülő terület körülbelüli nagyságának megadásával. 42

43 Az ívesen nyomvonal-korrekcióval megtervezett korrigált összekötő út-szakasz Balatonszentgyörgy mezőgazdasági művelés alatt álló földrészleteinek érintésével éri el a tikosi közigazgatási határt a település északkeleti csücskénél, ahol az út kialakításához az általános mezőgazdasági területbe sorolt Bari dűlő elnevezésű tábla (Má2) északkeleti peremének a közúti közlekedési területbe sorolása szükséges. Ez a 029/8-as hrsz.- ú földrészletből 3681 m 2 terület kiszabályozását igényli. A korrigált nyomvonalú összekötő út további szakasza az eredeti nyomvonal felé visszakanyarodva keresztezi a környező szántóföldeket bekapcsoló mezőgazdasági feltáróút jelenlegi (elbontandó) vonalát, azaz a 029/4-es, a 029/5-ös, a 029/7-es és a 029/9-es hrsz.-ú általános mezőgazdasági területbe sorolt ingatlanok sávját (Má2), amelyek területét teljes egészében közúti közlekedési területbe kell átsorolni. Ezen a sávon át jut el a meglévő 7501 jelű út 031/3-as és 031/6-os hrsz.-ú földrészleteken futó, elbontásra kerülő nyomvonalához, amely a hatályos településrendezési eszközök szerint a közúti közlekedési terület területfelhasználási egységbe és övezetbe tartozik, illetve annak vonalában Tikos és Balatonszentgyörgy közigazgatási területeinek határához, hogy ezt követően a tervezett végcsomópont körforgalmába csatlakozzon be. A 029/8-as hrsz.-ú tábla északkeleti peremét, ill. az említett mezőgazdasági feltáróút 029/4-es, a 029/5-ös, a 029/7-es és a 029/9-es hrsz.-ú ingatlanjait igénybe veszi még a tervezett (csomóponti szakaszra korlátozódó) rövid kerékpárútszakasz is, valamint az említett mezőgazdasági út korrekciós szakasza. 13. ábra: Részlet a hatályos Külterület Szabályozási Tervből és a Módosított Külterület Szabályozási Tervből A területigények az elkészült kisajátítási tervek alapján kerültek meghatározásra és a Külterület Szabályozási Terven kiszabályozásra. 14. ábra: A kisajátítási változtatási vázrajz és a területkimutatás részlete 43

44 A gyorsút és a Holládi csomópontja számára szükséges terület tehát a külterületen - a közlekedési és közmű területek jel nélküli övezetét; - az általános mezőgazdasági terület Má2 jelű övezetét; érinti. Tikos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. /IX.28./ számú rendelete Tikos Község Helyi Építési Szabályzatáról elsősorban az egyes övezetek, építési övezetek vonatkozásában épületek létesítésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. A jelen tervezésre releváns előírásokat a 7. számú melléklet sorolja fel. A hatályos Helyi Építési Szabályzat 1. -a az általános előírásokat foglalja össze, ahol többek között leírja, mely esetekben kell a Magyar Geológiai Szolgálatot és a Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként bevonni. Fenti előírások figyelembe vétele nem lehetséges, mivel az építésügyi hatósági engedélyezés során bevonandó hatóságokat magasabb rendű jogszabályok írják elő. Az 1. különböző építménymagassági előírásokat fogalmaz meg, de a (25) bekezdés kimondja: Az építménymagasság előírás nem vonatkozik a közmű, közlekedési, és technológiai építményekre azokat az OTÉK előírások és az illeszkedési szabályok figyelembe vételével az építési hatóság határozza meg. A HÉSZ 8. -a a beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési és közmű területek előírásait tartalmazza. A szól a szabályozás terven feltüntetett közlekedési, közmű és hírközlési létesítményekről és azok területeinek biztosításáról, amelyet a (2) bekezdés szerint a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26..-ban előírtak alapján kell biztosítani. A (3) bekezdés alapján: A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. A (4) bekezdés ismét egy szakhatóságot említ, amely helyett a magasabb rendű jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. Az (5) bekezdés a közlekedési, és közmű területeken elhelyezhető építmények esetén az OTÉK előírásaira utal, amely az alábbiak szerint szabályoz: (3) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat. A (6) bekezdés pedig az újonnan nyitott utcákra fogalmaz meg kötelezést, amely jelen esetben nem releváns. A hatályos HÉSZ 11. -a szabályozza a mezőgazdasági területeket, mely szerint A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. A módosítással érintett terület a Külterület Szabályozási Terv szerint a Mezőgazdasági általános területek (Má) jelű területfelhasználási egységbe tartozik. A (3) bekezdés a területen belül elhelyezhető épületek magasságát szabályozza, de a bekezdés második fele így szól: a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológia igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg. Így magassági korlátozás nem vonatkozik a HÉSZ szerint jelen beruházásra. A (6) bekezdés szerint. A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága m 2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. Ez az előírás betartható, mivel az út területének kiszabályozás után fennmaradó mezőgazdasági terület az előírtnál jóval nagyobb. A Mezőgazdasági általános területekről szóló 12. általános előírásai az Má jelű mezőgazdasági árutermelő területek -re határoznak meg előírásokat, amelyek az épületek elhelyezésének szabályait határozzák meg. 44

45 A konkrét övezeti előírások közül a (7) bekezdés sorolja fel a módosítással érintett Má2-es övezetre vonatkozó szabályokat. A területet a TSZT Védelmi tervlapja szerint a T-1, SZ-2 jelű védettség érinti, amely meghatározza a Szabályozási terv övezeti besorolását. Ebben az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. Ez az előírás az útépítés esetében nem releváns. A 3. bekezdése szerint művelési ág változás, illetve más célú hasznosítás többek között közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. Ez lehetővé teszi jelen beruházás megvalósítását. A HÉSZ 15. -a a környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem előírásait foglalja össze. Az 1. bekezdés rögzíti, hogy a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. A Külterület Szabályozási Terv az M7 autópálya mentén az előírt 100 méteres védőtávolságot tünteti fel. A (3) bekezdés szerint: (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./ megelőzze a környezetszennyezést c./ kizárja a környezetkárosítást. Ezek az előírások a tervezett útépítések során figyelembe veendők. A (4) bekezdés levegőtisztaság-védelmi szempontból, a (9) bekezdés a zajvédelmi szempontból betartandó előírásokat tartalmazza, ahol a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban előírt határértékek betartására hívja fel a figyelmet. Ez egy útépítési beruházás tervezése, megvalósítása során evidencia, így a HÉSZ előírásai is betartásra kerülnek. A területre a HÉSZ szerint az ökológialilag sérülékeny területre és a település szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a vonatkozó korm. rend. szerint az A fokozottan érzékeny területre vonatkozó határértékek az érvényesek. A (13) bekezdés a védőtávolságokra vonatkozó előírásokat tartalmazza, amely azonban nem szól a gyorsforgalmi utak mentén érvényben lévő szabályokról, amelyek figyelembe vételét jelen dokumentáció korábbi fejezetrészei ismertetik részletesen. A HÉSZ tájvédelemről szóló 18. -a táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást ír elő az utak mentén. A (3) bekezdés szerint Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani, a (4) bekezdés pedig így szól: Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.. Ezen előírásokat az útépítési tervek készítése során szem előtt tartották a tervezők. A HÉSZ 19. -a a kulturális örökség védelméről szól, melynek 3. bekezdése ismét szakhatóságot nevez meg, amely előírást ma már nem kell figyelembe venni a megváltozott jogszabályi környezetben. A következő bekezdés szerint: Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell. A régészeti lelőhelyekre és régészetileg értékes területekre vonatkozó szabályozást magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák. Ezek betartásáról jelen dokumentáció 9. fejezete szól. A HÉSZ 20. -a az Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere, Építésjogi követelmények címet viseli. A (2) bekezdés az alábbi feltételeket szabja meg a beépítésre nem szánt területeken új építményt építése esetén: - a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, - közérdeket nem sért, 45

46 - az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. Az R76 gyorsút megvalósítása során fenti előírások betartásra kerülnek, így a tervezett gyorsút és a kapcsolódó infrastruktúra beruházások megvalósítása érdekében a HÉSZ jelen módosítása kizárólag a módosított Külterület Szabályozási Terv, mint új melléklet beillesztését teszi szükségessé. 46

47 6) KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK 6.1. Közúti közlekedés A térség gyorsforgalmi úti bekapcsolását oldja meg maga az R76 gyorsút: ez regionális léptékben Nyugat-Dunántúl déli területeinek, elsősorban Zalaegerszeg térségének bekötését jelenti, a vizsgált helyszín léptékében Balatonszentgyörgy és Balatonberény bekapcsolási igényét oldja meg. A gyorsút hálózatba lépése Tikos település mellékúton realizálódó elérhetőségét nem módosítja, az ún. Holládi csomópontban a Tikos település irányában jelenleg biztosított eljutási lehetőségek minden relációban változatlanok maradnak. A község M7 autópályától északnyugatra elterülő közigazgatási területén lévő szántók feltárása ugyancsak változatlan marad (a Holládi csomópontban a meglévő földúti becsatlakozás apró korrekciója történik meg). A gyorsúti kapcsolatot 2x2 sávos, osztottpályás, 20,50 m koronaszélességű, 110 km/óra tervezési sebességű, jellemzően különszintű csomópontokkal megtervezett ún. gyorsút hozza létre. A pálya és a csomóponti ágak nyomvonalát a 3. ábra mutatja. Maga az R76 gyorsút nyomvonala Tikos térségében az M7 Holládi csomópontból indul, majd a 7501 j. összekötő úttal párhuzamosan halad, az Tikos közigazgatási területét nem érinti. Az R76 gyorsforgalmi út Tikoshoz közeli szakaszánál a csomóponti kapcsolat és a mezőgazdasági területeket feltáró magánút esetében jelenik meg vizsgálandó infrastruktúra igény. A gyorsút kezdőcsomópontjában (M7 Holládi csomópont) a gyorsúti és a helyi forgalom megfelelő elvezetésére egyaránt szükség van. A 7501 jelű összekötőút a Holládi csomópont északi oldalán kisebb nyomvonali korrekcióval lesz bekötve a csomóponti ágakat bekötő új körforgalomba. Ez a nyomvonal-korrekció Tikos közigazgatási területén történik meg Gyalogos közlekedés A vizsgálati területen nem találhatók klasszikus gyalogos felületek (lakóterületi járda, terek, parkok, sétálóutcák), a belterületi járdákat nem érinti építési beavatkozás, azok környezetében nem várható forgalmi változás sem. A tervezési területen ismert gyalogos (és kerékpáros) áramlatokat vizsgálva megállapítható, hogy a helyi területhasználat, egyeztetések és helyszíni bejárás alapján általában nem mutatkoznak olyan mértékű gyalogosforgalmi igények, amelyek külön tervezési intézkedést indokolnának. Azonban lehetnek konfliktusok a gyorsút vonalát keresztező mozgásokat érintően: Balatonszentgyörgy és Hollád/Tikos között távlatban tervezett önálló kerékpárút adhat megnyugtató megoldást a kis létszámú, de bizonyosan fennálló gyalogosmozgás biztonságos elvezetésére Kerékpárút és vegyes használatú közlekedési felületek A térségben meglévő kerékpáros infrastruktúra hálózat (Balatoni Bringakörút és ennek Gulya csárda felé üzemelő kiágazása) nem érinti Tikos községet. Ami a kerékpáros fejlesztési elképzeléseket illeti, Balatonszentgyörgy Balatonberénnyel és Vörssel közösen a TOP aktuálisan meghirdetett pályázati kiírásaira irányulóan egy, a Bringakörutat és a Kis-Balatont összekötő kerékpáros kapcsolatra pályázik, amely kapcsolat keresztezi az R76 gyorsutat. A kerékpáros fejlesztéssel érintett területre II. félévben egy kerékpárforgalmi feltáró vizsgálat készült (Bonum Via Kft: Balatonberény - Balatonszentgyörgy - Vörs kerékpáros útvonal pályázati kérelem előkészítő tanulmány ). A tanulmány meghatározza a rövidtávon építeni tervezett új kerékpáros kapcsolat nyomvonalát és fizikai kialakítását, valamint a hosszútávon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatokat. A távlati hálózati javaslatot a 15. ábra mutatja be. 47

48 15. ábra: Hosszú távon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatok Az előirányzott kerékpáros hálózat részeként a 7501 j. összekötő út Battyánpuszta - Hollád (ill. Tikos) közötti szakaszán távlatban önálló kerékpárút megvalósítása tervezett (a térség kisebb települései, pl. Hollád, Tikos, Vörs, Szegerdő és Főnyed mind Balatonszentgyörgyhöz kapcsolódnak, mint szociális, oktatási és igazgatási központhoz), ennek elhelyezési igényét az R76 gyorsút kezdőszakaszának kialakítása és a holládi csomópont tervezése figyelembe vette Gépjármű közlekedésre szolgáló felületek A gépjármű közlekedésre szolgáló funkciók helyzetének bemutatását, igényelt és tervezett módosítását a 6.1. Közúti közlekedés alfejezetben foglaltuk össze. A tervezési szakasz a M7 autópálya j. út különszintű Holládi csomópontjának ( km sz.) északi alcsomópontjából indul, ahol a 2x2 sávos R76-os út egy körforgalmú csomópont északi ágaként a meglévő j. úttal párhuzamosan, egymástól 35 m távolságban vezet északi irányba. A Somogy-megyei szakasz nyomvonalvezetése a balatonszentgyörgyi különszintű csomópontig bezárólag lényegében megegyezik az UVATERV Zrt. által korábban elkészített 2x1 sávos út kiviteli tervének nyomvonalvezetésével, felhasználva a korábbi tervek által kijelölt területeket. A vizsgált nyomvonal Balatonszentgyörgy belterülete és Battyánpuszta között vezet át mezőgazdasági területeken, nyugatról kerülve el a Csillagvár és a téglagyár területeit. A beruházás Tikos település mellékúton realizálódó kapcsolatát nem módosítja, az ún. Holládi csomópontból a Tikos település irányában jelenleg biztosított eljutási útvonal nyomvonala változatlan marad. Maga az R76 gyorsút nyomvonala Tikos közigazgatási területét nem érinti. A 7501 jelű összekötőút a Holládi csomópont északi oldalán Tikos közigazgatási területén kisebb nyomvonali korrekcióval lesz bekötve a csomóponti ágakat összekapcsoló új körforgalomba. 48

49 A község M7 autópályától északnyugatra elterülő közigazgatási területén lévő szántók feltárása érdekében a Holládi csomópontban a meglévő földúti becsatlakozás apró korrekciója történik meg A gyorsút-szakasz fő kiépítési paraméterei útkategória: gyorsút (gyorsforgalmi útkategória új úttípusa) tervezési sebesség: 110 km/h domborzati viszonyok: síkvidéki forgalmi sávok száma: 2x2 sáv általános koronaszélesség: 20,50 m koronaszélesség csomópontban: 27,50 m teljes keresztmetszeti területfoglalás: főpályán ~38-43 m között változó Engedélyezési terv szinten kidolgozott csomópontok helyei és típusai: M7-R76-76 Holládi csomópont A Meglévő féllóhere típusú csomópont T" becsatlakozás átépítése tervezett kedvezőbb helyen, körforgalmú csomóponttá" elnevezésű 2. számú csomópontváltozat valósítandó meg azzal a kiegészítéssel, hogy az R76 Keszthely irányából érkező és az M7 autópályán Budapest irányába továbbhaladó forgalom számára a kiemelt irányt is meg kell adni. A csomóponthoz csatlakozó 7501 jelű összekötőút korrekciós szakasza a jelenlegi kiépítési jellemzők figyelembevételével (változatlan burkolat- és koronaszélesség) kerül megvalósításra Felszíni parkoló A tervezési területen belül a gyorsút nyomvonala mentén értelemszerűen nem jelenik meg parkolási igény (a szakaszon gyorsforgalmi úti pihenőhely, ill. üzemanyagtöltő állomás nem tervezett, az a műszaki előírások alapján nem szükséges). Az országos közúthálózat gyorsúthoz kapcsolódó külterületi szakaszain parkolási igény nem jelenik meg. A közeli települések átkelési szakaszain a parkolási igények fennállnak, ennek intenzitásában azonban változás nem várható, településrendezési intézkedést indokoló körülmény nem áll fenn Kötöttpályás közlekedés A vizsgált területen a vasúti infrastruktúra vonatkozásában sem a gyorsúti fejlesztés, sem ezen kívüli körülmény nem indokol településrendezési intézkedést. 49

50 7) A TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM (Az R76 gyorsút M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely sz. főút körforgalmú csomópontja közötti szakaszára 2016 júniusában Környezeti Hatástanulmány készült, amelyben a környezeti hatások részletes vizsgálata és a várható hatások előrebecslése megtörtént, ezért jelen fejezet a Környezeti Hatástanulmány felhasználásával készült. A tanulmány a tikosi, balatonszentgyörgyi és a keszthelyi szakaszt együtt elemzi.) 7.1. Levegőminőség Az R76 gyorsút által okozott levegő- és zajterhelés nagyban függ a járműforgalom nagyságától, összetételétől, a terjedést befolyásoló egyéb tényezőktől (légkör állapota, beépítettség, növényzettel való fedettség stb.). Levegővédelmi szempontból hatásviselők a nyomvonalak közvetlen és közvetett területein élő lakosság, és a levegőminőségi szempontból érzékeny természetvédelmi területeken található élővilág. Az építés átmeneti jellegű folyamatában az anyagszállítások, anyagmozgatások, földmunkák és egyéb kivitelezési tevékenységek jelentenek terhelést, amelynek során a szállító járművek és az építőipari gépek kibocsátásaival kell számolni, főként nitrogén-oxidok, szén- monoxid és por vonatkozásában várható kibocsátás. Az építés hatásai csak az épített nyomvonalszakaszra és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki. Az üzemelési időszak alatt az úton zajló forgalomban működő belsőégésű motorok kipufogógázai okoznak levegőszennyezést. A kibocsátások a kipufogó gázok összetevői (NOx, CO, CH,) illetve a kopásokból adódó szilárd részecskék. A folyamatos oszloppá összeálló forgalom vonalszerű szennyező forrásnak tekinthető. Az üzemelés hatását a forgalmi körülmények, a járművek emissziói és a terjedési viszonyok együttes hatása határozzák meg. A tervezett útfejlesztés közvetlen hatásterülete az út nyomvonalának tengelyétől mért kétoldali m-es sáv. Közvetett hatásterületnek az a terület tekinthető, ahol a légszennyező anyagok vonatkozásában a koncentrációváltozás a 25%-ot meghaladja. A közvetett hatásterület kiterjedése gázhalmazállapotú szennyezők esetén a nyomvonaltól számított kb m, szilárd anyag esetén m-re tehető. Az R76 nyomvonala a területrendezési tervekben kijelölt nyomvonal közelében húzódik, így légszennyezés terhelés és zajterhelés szempontjából a korábbiakban tervezetthez hasonló hatások érvényesülnek az új, módosítandó nyomvonal mentén. Mivel Tikos területén a hatásterületek csak mezőgazdasági művelésű földrészleteket érintenek és a lakott területek az úttól távol helyezkednek el, a levegőszennyezettség káros hatásaival nem kell számolni Zajterhelés A zaj- és rezgéshatások területi lehatárolására a 284/2007 (X. 29.) Korm. rendeletben meghatározott módon - zajterhelésre és rezgésterhelésre külön - kiszámítható hatásterület szolgál. Ezen a területen belül kell számítani zajvédelmi illetve rezgésvédelmi hatásra, azaz az ezen a területen lakó, dolgozó vagy rekreációs, vagy különleges tevékenységet folytató emberek a zaj- és rezgésvédelmi hatásviselők. A zaj és rezgés természetre (élővilágra) kifejtett hatása nem része a környezeti zaj- és rezgésvédelemnek, ezzel a hatással a természetvédelmi vizsgálat során kell számolni. 50

51 Az építési munkák időben változó, nem periodikus jellegű tevékenységek. Az építés első fázisa az átadás tervezett évében, illetve hosszabb kivitelezés esetén az azt megelőző években folyó létesítés, melynek során a különböző kivitelezési munkákhoz tartozó építési, üzemi és közlekedési zaj- és rezgéskibocsátás lép fel. A létesítés folyamán működő zajforrások részben a nyomvonal szűk környezetében üzemelnek, ide tartoznak a földmunkák, a pályaszerkezet megépítése, valamint a közművek, infrastruktúrák és kiegészítő szerkezetek kiépítése; részben pedig a nyomvonal tág környezetében működnek, mint az építőanyagok bányászata, feldolgozása és szállítása. A létesítés a nyomvonal egyes szakaszain egymástól függetlenül folyhat, így ezek a tevékenységek területenként külön kezelhetők. A legtöbb esetben az egyes szakaszok kivitelezési tevékenysége 1 hónapnál hosszabb és 1 évnél rövidebb, bizonyos esetekben 1 évnél hosszabb időszakban intenzív, átmeneti hatótényezőként van jelen. Az üzemelés során az alábbiakat kell figyelembe venni. A gyorsforgalmi utakat négy meghatározott járműosztály tagjai jogosultak használni: D1: személygépkocsi, kisteher-gépkocsi, motorkerékpár; D2: közepesen nehéz tgk.; D3: egyes autóbusz, csuklós busz, nehéz tgk.; D4: pótkocsis tgk., nyerges thgk., speciális tgk. Ezen járművek közlekedése során zaj- és rezgéskibocsátás keletkezik, ilyen a járművek meghajtásáért felelős motor és áttétel által keltett zaj, az útburkolat és a jármű kerekeinek futófelülete közötti súrlódás zaja valamint az útegyenetlenségeken való áthajtáskor keletkező zaj és rezgés. A létesítményen folyó közlekedés állandó hatótényező, napi szinten időben jelentősen és periodikusan változik, heti (hétköznap/hétvége) szinten kis mértékben időfüggő. A vizsgálati terület különlegessége, hogy a Balaton közelsége miatt évszakos szinten nagyobb forgalmi eltérések várhatóak. Az üzemben tartás tevékenységét ezzel szemben állandó hatótényezőként kell számba venni. Az üzemben tartás időben változó, kis és nagyobb időtávlatokban periodikus jellegű hatótényező. Ide tartoznak a napi szintű vagy szezonális karbantartási munkák, az időszakos felújítások, valamint a díjszedési és felügyeleti tevékenység. Az üzemben tartás során építési, üzemi és közlekedési jellegű zaj- és rezgéskibocsátás egyaránt felléphet. Mivel Tikos területén a hatásterületek csak mezőgazdasági művelésű földrészleteket érintenek és a lakott területek az úttól távol helyezkednek el, a zaj- és rezgésterhelés káros hatásaival sem kell számolni Földtani veszélyforrás és ásványvagyon Az R76 gyorsút Tikosi szakaszának térségére nem Tikos közigazgatási területén ásványi nyersanyag gazdálkodási szempontból az agyagbányászat előfordulása jellemző. A nyomvonal által érintett tikosi területek nyilvántartott bányatelket, vagy kutatási engedéllyel rendelkező területet nem érintenek. A nyomvonal környezetében, Balatonszentgyörgy és Keszthely területén több bányatelek is található. A gyorsforgalmi út kivitelezési munkáihoz szükséges ásványi nyersanyagok biztosításához természetesen bányászati tevékenység és ehhez bányaterületek szükségesek. Amennyiben töltésanyag beszállítás válik szükségessé, akkor kedvező, hogy e bányák a tervezési területhez viszonylag közeliek; az építés során fellépő szállításigény így csökkenthető. 51

52 Földtani veszélyforrások (pl.: vízjárással összefüggő földtani veszélyek: belvíz, zagyárak, parterózió; lejtős tömegmozgások: csúszás, rogyás, suvadás, partfal omlás; kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok: duzzadó agyagok, tőzeges területek, futóhomok, barlangok; emberi tevékenység hatására jelentkező földtani károk: felszínsüllyedés, alápincézettség, alábányászottság stb.) a teljes szakaszon vizsgált területeken a belvíz kivételével nem ismertek. Ahol a környezetvédelmi előírások és a magas talajvízszint miatt szükséges, betonágyazatba rakott burkolt talpárkok kerülnek kialakításra, keresztmetszetüktől függetlenül. Ugyanígy épülnek meg a függőárkok is. A befogadók vízminőségének védelmére biofiltrációs árkok telepítése tervezett a vízelvezető rendszerhez kapcsolódóan Tájszerkezet, termőföld védelme A térség változatos térfelszínnel rendelkezik. A változatos talajadottságok következtében sokoldalú a térség gazdálkodása. A módosítandó új nyomvonal, a településrendezési tervben jelenleg meglévő nyomvonalhoz képest a tájszerkezet várható alakulásában jelentős változást nem hoz. Termőföld igénybevétel Termőföld területek pontos igénybevételére vonatkozó adat kisajátítási- és területigénybevételi terv hiányában egyelőre nem áll rendelkezésre. Az érvényben lévő területrendezési tervekben jelenleg meglévő út nyomvonala és a módosítandó új nyomvonal között e tekintetben számottevő különbség nincs. Erdőterületek igénybevétele Tikos területén nem szükséges. Bányák Az út nyomvonala működő bányaterületet nem érint Felszíni és felszín alatti vizek, a talaj minőségének védelme Az engedélyezés tárgyát képező út (R76 gyorsút), kb. 16 km hosszú, 2x2 sávos kialakításra tervezett nyomvonal, illetve környezete (tervezési terület) az M7 autópálya holládi csomópontjától indul, a Kis-Balatont északkeleti irányból kerüli meg, a Zala-folyót annak torkolata közelében keresztezi, majd a Balaton nyugati partja mentén húzódva éri el a 71 és 75 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontját (Keszthely magasságában). A tervezési terület földrajzilag a Balaton délnyugati részén, a Dunántúli dombvidéken, azon belül is a Somogyi dombvidék területén helyezkedik el. A pleisztocén lösz között foltokban pliocén képződmények is előfordulnak. A pliocén főleg homok és homokkő rétegekben jelenik meg, de fás barnakőszén zsinóros aleurit és agyag, valamint kvarchomok, kovásodott homokkő formában is megtalálható. A tervezett R76 gyorsút talajt, földtani közeget érintő legjelentősebb hatótényezője a fizikai területfoglalás, amelyet a tervezési keresztmetszet szerinti 2x2 sávos kialakítás 20,50 méter széles sávot (koronaszélességet) jelent. Ehhez adódnak hozzá az úthoz tartozó forgalmi csomópontok által elfoglalt területek. Pihenőhely, pakoló, benzinkút nem létesül a tervezett út mentén, így ezek a területfoglalást nem növelik. A tervezett út Tikosi szakasza külterületen halad, emiatt a talaj szempontjából művelés alóli kivonást jelent. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az M7 autópálya és Keszthely között, a Balatonszentgyörgy elkerülő út és Fenékpuszta elkerülő út (I. és II. szakasz) tekintetében a NIF Zrt. tervelőzménnyel és építési engedélyekkel rendelkezik, amelyek 2x1 sávos főút műszaki tartalomra vonatkoznak. 52

53 A településrendezési tervekben ábrázolt meglévő nyomvonal és a módosítandó új nyomvonal területigénye hasonló. Ezért az új R76 gyorsút miatt szükségessé váló módosítás talajvédelmi szempontból a terület igénybevételtől eltekintve, összességében semlegesnek minősíthető. Mivel mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen halad a nyomvonal jelentős része, így humuszmentésre lesz szükség. Vízgyűjtőgazdálkodási szempontból a teljes nyomvonal és környezete a Balaton" részvízgyűjtő területére esik; ezen belül pedig gyakorlatilag a két alegység szintű vízgyűjtő területének határán fut, emiatt lényegében két alegységet érint, váltakozó jelleggel: 4-1 Zala" VGT alegység (a nyomvonal körülbelül fele ezen alegységre esik), és 4-2 Balaton közvetlen" VGT alegység. A tervezett útnak elsődlegesen a felszíni vizekre van hatása. A felszíni vízbázisok között több is található a Balaton déli partján; a tervezett úthoz legközelebbi felszíni vízbázis a Fonyódi. Ez azonban igen jelentős távolságra, 18 km-re található a tárgyi úttól. A nyomvonal által érintett települések (Tikos, Keszthely, Balatonszentgyörgy) a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján érzékeny felszíni vízként kijelölt területnek" minősül, de ennek jelentősége elsődlegesen a települési szennyvíztisztítás miatt van. A tárgyi út szempontjából ennek jelentősége csekély. A talajvíz szinteket illetően a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország es földtani térképsorozata szerint a tervezett út DK-i részén a megütött talajvízszint 0,3-5,6 m mélységben jelentkezik, nyugalmi szintje 0,3-5,4 m mélységben áll be. Itt a nyugalmi és megütött talajvízszint a terepszint alatt átlagosan 1,7 m mélységben található. A vízbázisok védelme szempontjából kedvező, hogy kijelölt - felszín alatti - vízbázis védőterületet a nyomvonal nem érint. A legközelebbi vízbázis (Tikos, Szegerdő területén) - hidrogeológiai B" vődőövezete is - min. 1,6 km-re található az R76 tervezési kiinduló pontjától. A tervezési területen és környezetében több felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek. A Ki s- Balaton például Ramsari Területnek, Natura2000 SCI és SPI területnek is minősül, valamint felszín alatti víztől függő ökoszisztéma. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban a nyomvonal és kapcsolódó területek által érintett település elsősorban a fokozottan érzékeny területi kategóriába tartozik. DK-i tervezési kiindulóponttól - egy közel 1 km-es rövid érzékeny" kategóriájú ( kmsz közötti) szakaszt kivéve - egészen kmsz-ig fokozottan érzékeny" (1.c, d) kategóriájú területen húzódik végig a nyomvonal. A fentieknek jelentősége elsődlegesen a burkolt illetve burkolatlan kivitelű csapadékvíz-elvezető árok építése, illetve a csapadékvíz szikkasztás tervezése szempontjából van. Balatonszentgyörgy és Keszthely között a nyomvonal több szakaszon érinti a Balaton törvényben lehatárol felszíni vízminőség-védelmi terület övezetét. 53

54 A 219/2004. (VII.21.) Kr. előírásából következik, hogy fokozottan érzékeny" kategóriájú területen szennyező anyagnak a közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe. Emiatt a DK-i tervezési kiindulóponttól - egy közel 1 km-es rövid érzékeny" kategóriájú szakaszt kivéve - egészen kmsz-ig fokozottan érzékeny", burkolt csapadékvíz elvezető árok létesítése javasolt, illetve e szakaszon nem javasolt szikkasztásos megoldás létesítése. Normál üzemmenet esetén az építkezés felszín alatti vizeket érintő hatása elviselhető. Utak üzemelése során főként a csapadékvíz bemosó hatásával, a felszínre kerülő szénhidrogén származékok, légszennyező anyagok, a kopó alkatrészek részecskéi, valamint a síkosságmentesítés, és a gyomirtás során felhasznált szerek okozhatnak vízminőségi állapotváltozást. A gépjárművekből kikerülő üzemanyag és kenőanyag, valamint a kopásokból származó azbeszt és nehézfém szennyeződések az úttestre kerülve csapadékvízzel lemosódva juthatnak el a talajba. A gáz halmazállapotú szennyezők a levegőn keresztül ülepedéssel kerülnek a talaj felületére, ahonnan a csapadékvízzel bemosódnak. A fentiek hatása - az eddigi monitoring tapasztalatok alapján - általában elviselhető mértékű, mivel a szennyeződések nagy része az út rézsűjének talaján megkötődik. A területrendezési tervekben jelenleg meglévő nyomvonal és a módosítandó új nyomvonal között a felszíni és felszín alatti vizeket érő hatások tekintetében számottevő különbség nincs Élővilág Az út a területfoglalás, terület előkészítés következtében megváltoztatja a tájszerkezetet, valamint a tájképben is maradandó változásokat okoz. Az út létesítésével és üzemeltetésével hosszútávon változik meg a környező élettér, hiszen a töltésen vagy bevágásban vezetett út megváltoztatja a domborzati, lefolyási és mikroklimatikus viszonyokat, ezáltal az út környezetében található természeti viszonyokat is. A létesítés során megváltozik a táj esztétikája és funkciója. Azokon a területeken, ahol a nyomvonal keresztül halad, az addigi területhasználat megszűnik, és mesterséges felszínné válik (pl. mezőgazdasági területek válnak az építés helyszínévé), a megváltozott vegetáció pedig a fauna megváltozását vonja maga után. Az út létesítése elsősorban terület csökkenést, így élőhely veszteséget okoz. Ez a hatás függ az út hosszától, szélességétől illetve a vonalas létesítmény további kapcsolódó létesítményeinek szükségességétől és azok elhelyezési lehetőségeitől, mivel ezek mind területfoglalással járnak. Tájvédelmi szempontból azonban az sem mindegy, hogy a nyomvonal milyen területet érint, ugyanis minél természetközelibb egy területet, annál nagyobb lesz az út létesítése (és később az üzemeltetése) által okozott negatív hatások mértéke. A vizsgált útvonal Tikos területén országos védelem alatt álló területet nem érint. A nyomvonalas infrastruktúra egyik legjelentősebb hatása a fragmentációs hatás, amely annak akadály jellegéből ered. Az élőhely-fragmentáció mind a növényzetre, mind pedig az állatvilágra kihat. Az autóút leszűkíti az állatok természetes mozgásterét, illetve kettévágja vándorlási útvonalaikat. A helyváltoztatás korlátozása valamint az úton való átkelés egyaránt ökológia kockázattal jár. A növények egy részének terjedéséhez szükséges az állatvilág közreműködése, így a vonalas létesítmény ezeknek a növényeknek a terjedését is gátolja. Másfelől teret enged az igénytelenebb, tájidegen, invazív fajok elszaporodásának. Az útvonal az Országos Ökológiai Hálózat területét nem érinti. 54

55 Az út felszíni hőmérséklete jóval nagyobb, mint a növényzettel borított talajé, és nagyon nagy a napi hőmérsékleti ingadozás. Az úttest magasabb hőmérséklete miatt az út menti talajból fokozódik a víz párolgása, ehhez járul még hozzá az autók által keltett légáramlás is. Ennek következtében az út melletti talajrészek kiszáradnak. A pályák mentén jellegzetes zonáció figyelhető meg: az út mellett szárazságtűrő, melegkedvelő egyéves fajok jelennek meg, és csak távolabb az eredeti növényzet képviselői. Az aszfalt mentén a kozmopolita gyomfajok felszaporodnak, az utak előrenyomulásával ezek is, és velük együtt kártevők, és fogyasztóik is terjednek. Az aszfalt menti élővilág elszegényedik. (Sütő, 1999). Az élővilág közlekedési eredetű károsodásának legfeltűnőbb formája az állatok elgázolásából eredő veszteség. Az építés ideje alatt számolni kell azzal, hogy a területről az állatok elvándorolnak, illetve viselkedésük megváltozik. A rendszeres emberi jelenlét zavaró hatással jár, így ennek következménye is lehet az elvándorlás Környezeti értékek, természetvédelem Védett természeti területek A nyomvonal országos jelentőségű, ex lege" védett területet nem érinti. Az R76 tervezett nyomvonala és a kapcsolódó csomóponti ágak helyi jelentőségű védett természeti területet sem érintenek. Az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek érintettsége Az Országos Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat része. Legfontosabb alkotórészei a magterületek, amelyek természetes, vagy természetközeli élőhelyeket foglalnak magukba, európai, illetve hazai jelentőségű területek, fajok populációinak élőhelyei. Az ökológiai folyosók a vándorló fajok mozgását, az értékes élőhelyek, populációk összeköttetését biztosítják térbeli és genetikai szinten egyaránt. Az ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekedtek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az országos ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI tv. jelöli ki. A nyomvonal Tikost érintő szakasza az előzetes vizsgálatok szerint sem magterületet, sem ökológiai folyosót, sem puffer területet nem érint. Natura 2000 terület érintettsége A tervezett nyomvonal balatonszentgyörgyi és keszthelyi szakasza esetében a HUBF30002 Balaton" és a HUBF30003 Kis-Balaton" kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (SAC) és különleges madárvédelmi terület (SPA) közvetlen érintettségével kell számolni. Részletes kifejtését lásd a tanulmányhoz önálló dokumentációként mellékelt Natura hatásbecslésekben. A tervezett út Tikost érintő szakasza azonban e területektől távol helyezkedik el, így Natura 2000 területi érintettségről nem beszélhetünk Épített környezet és települések Hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol a beruházás bármilyen hatása érzékelhető, és emberi tartózkodásra szolgáló építményeket vagy azok környezetét érinti. 55

56 Az épített környezet védelme szempontjából hatásviselők az érintett települések, az emberi tartózkodásra szolgáló építmények. Mivel Tikos területén a tervezett gyorsút a belterülettől távol húzódik, a területfoglalás következtében a településszerkezetben bekövetkező változások jelentéktelenek, csupán a meglévő birtokhatárok módosulnak ki mértékben a Bari dűlő elnevezésű területrészen. Az út megépítése a kapcsolódó infrastrukturális és egyéb létesítményeivel változást okoz a település szerkezetében. A területfoglalás növelése csökkenti a biológiailag aktív felületek arányát. A terület előkészítési, tereprendezési munkái szintén területhasználati változást okoznak, amelyek ugyancsak a környezet megváltozását vonják maguk után. Művi elemek létesítése nem csak az élővilág, de a települések szempontjából is elválasztó hatással bírnak. A munkagépek a települési környezet levegőszennyezését, az út menti területek károsodását okozhatják, valamint zaj és rezgés szempontjából zavaró hatást fejthetnek ki. Az építéshez kapcsolódó nagy volumenű szállítási nehéztehergépkocsi forgalomtól származó rezgésterhelés a szállítási útvonalakhoz közel eső építményekben szerkezeti károkat okozhat. Ez azonban Tikos esetében a lakott területektől való nagy távolság miatt nem jelent kockázatot Éghajlat Mivel az éghajlati változásokat igen összetett hatásfolyamatok és kölcsönhatások okozzák, egy kis léptékű projektnek a Föld éghajlatához viszonyított aránya pedig elenyésző (a hatások közvetlenül alig kimutathatóak), a vizsgálatot a klímaváltozást kiváltó, illetve a klímaváltozás okozta tényezők leegyszerűsítésével, a főbb változások és azok vezérlőinek figyelembevételével végezzük. Az utak szempontjából releváns alapvető változások: a hőmérséklet emelkedés, szélsőséges viharok, gyorsan lezúduló nagy mennyiségű csapadék, aszályos időszakok hosszának és gyakoriságának növekedése. Az egyes változások vezérlőinek figyelembevétele az utak éghajlatra gyakorol hatásainak vizsgálata során érdekes, ezek közül is az antropogén tényezők emelendők ki (pl. fosszilis üzemanyagot használó járművek, munkagépek, ÜHG kibocsátó egyéb berendezések). Egy útszakasz megépítése a klímaváltozás szempontjából rövid idejű, lokális hatásokkal járó folyamat. Üvegházhatású gázok keletkeznek mind a munkagépek kipufogógáz kibocsátásával közvetlenül, mind az aszfaltkeverő üzemekben, illetve helyben melegítő berendezések használatával. Az aszfaltkeverésből adódó kibocsátásokat csökkentheti a különböző alternatív eljárások, pl. LEA (Low Energy Asphalt / alacsony energiafelhasználású aszfalt) alkalmazása vagy a betonburkolat. Kedvező hatásokkal jár a klímaváltozás tekintetében az útépítésben alkalmazott újrahasznosítás (pl. lemart aszfalt újrahasznosítása, gumiabroncs-őrlemények adalékként való alkalmazása, aprított vagy vitrifikált hulladék" útalapba történő bedolgozása), melyek más, energiaigényesebb vagy nagyobb ÜHG kibocsátással járó kezelést váltanak ki, és kevesebb primer nyersanyag bányászatát és szállítását eredményezik. Az útalapokba, töltésekbe szánt anyagok szállítási távolsága jelentősen befolyásolja az útépítés ÜHG kibocsátását a szállítójárművek üzemén keresztül. Mivel a közlekedési infrastruktúra hosszú távra, legalább 50 éves működésre tervezett, fontos figyelembe venni az elkövetkező évtizedek várható éghajlati változásait és ezek következményeit. 56

57 Ennek megfelelően hatások tekintetében érdemes a tervezés során megfontolni az eddig alkalmazott mértékadó paraméterek megfelelőségét. Erre a választ új, a klímaváltozásnak megfelelő szabványok és útmutatók adhatják. Az építkezés során a legtöbb kárt a lehulló nagymennyiségű csapadék okozza, mely általában időbeni késéseket és többlet (javító)munkát jelent. Elárasztott vagy felázott területen az építéssel meg kell várni, míg az előkészített terület vagy a földművek újra járhatóak lesznek, a keresztezendő vízfolyásokon levonulnak a nagyvizek, illetve a munkagödrök vízteleníthetővé válnak. A záporok romboló" munkája következtében megcsúszhatnak a felépített földművek vagy erodálódik a felszínük, adott esetben újra kell építeni azokat, és emiatt elhúzódik a konszolidációs időszak is. Csapadékos, hűvös időben az aszfalt dermedése tovább tart, illetve gyors kihűlése a hengerelést akadályozza. Az aszályos időszak az útépítést kevésbé befolyásolja, a száraz idő inkább kedvezőnek tekinthető. Szárazság idején a szálló por elleni védekezés válik nehézzé. A nem várt időben bekövetkező fagyok viszont a beépített anyagok minőségét befolyásolhatják; a hideg időben lassul a beton szilárdulása, adalékok hozzáadásával pedig a költségek növekednek. Út üzeméből fakadó hatótényezők és hatásfolyamatok a klímaváltozás szempontjából A külterületen haladó út jelenléte megváltoztatja a mikroklimatikus viszonyokat: a környezeténél erősebben felmelegedő, hosszan elnyúló burkolt felszín az út sávjában felmelegíti a levegőt; a felgyorsított vízelvezetés és a burkolt felszín következtében az utakon szárazabb mikroklíma alakul ki; ahol erdő letermelésére került sor az út helyén csökkent a levegőkörnyezet jellemző páratartalma, és nőnek a jellemző szélsebességek. Összességében az alacsonyabb albedójú burkolt felületek mennyiségi növekedése a reflektált és elnyelt napsugárzás egyenlegét kedvezőtlen irányba, a földi atmoszféra energiájának növekedése, a melegedés felé tolja el. Az út üzemeltetése rendszeres karbantartást igényel, de viszonylag kis intenzitású forgalmat gerjeszt. Az építéshez hasonlóan itt is az összegződő hatás lehet számottevő, ezért kell törekedni a kezelő géppark és az ellenőrzést végző flotta járműveinek ÜHG kibocsátás szempontjából kedvezőbb kialakítására. Az út üzeméből fakadó tényező még az utat használó járműforgalom, a hatás e járművek által kibocsátott ÜHG mennyisége. A klímaváltozással együtt jár az extrém időjárási jelenségek intenzitás- és gyakoriság növekedése. Tartósabbak a forróság hullámok, és erősebbek a viharok, miközben nagyobb mennyiségű csapadék hullik rövidebb idő alatt. Sok esetben a téli csapadék is intenzív záporok formájában hull, vagy a hó nagy tömegben, rövid idő alatt esik le és gyorsan elolvad. Ezek az időjárási körülmények egyrészt kárt tehetnek az utakban, másrészt közvetlenül is akadályozhatják azok forgalmát és balesetveszélyes körülményeket teremtenek. Az útburkolati hibák, a csúszásveszély, a beláthatóság csökkenése a megnövelt sebességű utakon nagyobb veszélyt jelent, különösen akkor, ha a két menetirányt elválasztó távolság és szerkezet csökkentett kialakítású. A változó klímatényezők közvetett hatásai: Magasabb hőmérsékletek 57

58 A magasabb hőmérséklet a burkolat lágyulását és kitágulását okozza. Ez, különösen nagy forgalmú utakon nyomvályúsodáshoz, kátyúsodáshoz vezet; a jelentős hőtágulás hidakon elsősorban a dilatációt, de az egyéb kapcsolatokat is terheli. A hőmérséklet növekedésével a hosszabb távon közlekedő (elsősorban teherjárművek) túlmelegedhetnek, gumiabroncsuk állapota gyorsabban és leszakad, mely balesetekhez vezethet (az úttervezés során ez a körülmény kevéssé vehető figyelembe, pihenőhelyek, abroncsmosók enyhíthetik). A nagyobb hőingás az utak szerkezeti anyagaira, azok fáradására károsan hat a hőtágulás és összehúzódás amplitúdójának növekedésével. A felmelegedés ugyanakkor kedvező hatás lehet az utak téli fenntartása szempontjából a kevesebb szilárd csapadék (hó, jég, zúzmara) kialakulása. Intenzív csapadék: Aszály Fagy Intenzívebb záporok felszíni elöntést vagy akár áradásokat okozhatnak, melyek enyhébb esetben csak a forgalmat akadályozzák, súlyosabb esetben az út szerkezetét is károsíthatják (kimosódás). Az elárasztásnak, illetve extrém hóhelyzetnek való kitettség csökkenti a gyorsforgalmi utak elvárt életidejét. A víz- és hóstressz gyakoribb karbantartást tesz szükségessé. Erős szelek: Az aszályos időszakokban létrejövő tüzek elsősorban a látástávolságot befolyásolják, baleseteket idézhetnek elő, extrém esetben, közvetlen érintettség esetén az út szerkezetét és berendezéseit is károsíthatják. A fagy a klímaváltozás során jellemzően rövidebb időszakokban jelentkezik, ugyanakkor a labilisabbá váló éghajlati körülményekkel nagyobb a valószínűsége a területre addig nem jellemző, rövid idejű extrém alacsony hőmérséklet kialakulásának. A fagy az út szerkezetében lokális tágulást eredményez, ami szétrepesztheti (felfagyasztja) a merevebb rétegeket. A fagyott réteg feletti gyors olvadás és beszivárgó vizek az olvadással érintett réteg elfolyósodásához vezethetnek. Intenzív forgalom esetén ez olvadási kárt", az út teherbírásának csökkenését eredményezi. A fagykár és olvadási kár elkerülésének tervezésekor fontos szempont a talajvízszint (vízutánpótlás) útszerkezethez viszonyított magassága, mely az R76 középső nem Tikos területére eső szakaszán jellemzően magas. A várhatóan gyakoribbá váló erős széllökésekkel jellemzett periódusok elsősorban a szélnek kitett, magasabb létesítmények, hidak, forgalomirányító eszközök szerkezetében tehetnek kárt. Ezeket célszerű statikailag a várható legerősebb szélnyomásra tervezni. Közvetlen hatásterület az út által keltett mikroklimatikus változások (közvetlen levegő felmelegedés, szárazodás) területe, mely az út környezetének 50 m-es sávjára jellemző. Az éghajlati változásokhoz való közvetett hozzájárulás hatásterülete a bonyolult kapcsolatok miatt az éghajlati rendszerek kiterjedésének összessége, bár az arányokat tekintve az útszakasz hatása ebben kimutathatatlan Hulladékgazdálkodás Az új R76 gyorsút nyomvonala hulladékgazdálkodási területet nem érint. 58

59 A kivitelezés és üzemeltetés során be kell tartani a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, de ezt a hatályos településrendezési tervekben jelenleg ábrázolt főút esetében ugyanúgy be kellene tartani, mint az új, módosítandó nyomvonal esetében. Vagyis hulladékgazdálkodás szempontjából a módosítás irreleváns Biológiai aktivitásérték Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 8. (2) b) bekezdésében megfogalmazottak szerint újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A tervezett változtatás nem eredményez új beépítésre szánt terület kijelölést, így a biológiai aktivitás érték számítása nem szükséges Összefoglaló A gyorsút és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások megvalósítása környezeti szempontból természetesen kedvezőtlen irányú változást eredményez, hiszen egy jelenleg beépítetlen termőterület igénybevételével valósul meg. Amennyiben a tervezett beruházás megvalósul, az R76 gyorsút kedvező infrastrukturális és gazdasági hatásai e kedvezőtlen környezeti hatást kiegyensúlyozzák. A kialakuló gyorsút közvetlen környezetében fekvő területek rendezett zöldfelületekkel rendelkeznek majd, ami feltétlen kedvező változást jelent. 59

60 8) KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK (Részlet az R76 gyorsút kiépítése M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely sz. főút körforgalmú csomópontja között" Környezeti Hatástanulmányból. A tanulmány Tikoson kívül a balatonszentgyörgyi és a keszthelyi szakaszt is elemzi) 8.1. Víziközművek A tervezési területen a víziközművek üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Siófoki kirendeltsége. A tervezett kiváltások száma 10 db. A kiváltásra, bontásra kerülő vízvezetékek átmérői: NA80, NA100; NA150; NA300; NA500. A tervezett vízvezetékek átmérői: NA100; NA150; NA300; NA500. A kiváltásra, bontásra kerülő szennyvíznyomócsövek átmérői: NA80; NA100. A tervezett szennyvíznyomócsövek átmérői: NA80; NA Távközlési hálózatok Az M7 és 76 sz. főút közötti szakaszon a Magyar Telekom légkábeles, földkábeles, valamint optikai gerinckábelt, HÍR-SAT Kft optikai gerinckábelét érinti a nyomvonal. A keresztezésekben a kábeleket ki kell váltani Közvilágítás létesítése Közvilágítást az M7 Holládi csomópontjához szükséges létesíteni, ahol körforgalom létesül. A világítást a körforgalom pályájára, valamit a kivezető ágak kb. 200 m hosszúságú részén az adaptáció miatt szükséges biztosítani. A körforgalom néhány száz méteres közelében van meglévő középfeszültségű hálózat, ahonnét egy rövid szabadvezetékes leágazás és egy transzformátorállomás létesítése után a közvilágítás energiaellátása biztosítható Nagyfeszültségű villamos vezeték keresztezése Az üzemeltető E-ON Nyrt-vel folytatott előzetes egyeztetés során elhangzott, hogy 132 kv-os (120 kv) kábelzsák építését (vegyes szabadvezeték - kábelszabadvezeték szakasz kialakítása) nem támogatja, mivel ebben az esetben a jelenlegi védelmek működése nem megoldott. Ezek alapján amennyiben nem szabadvezetéken lenne tervezett a kiváltás/átépítés, hanem földkábeles megoldással, a kábelszakaszt egészen a Keszthelyi 132/22 kv-os alállomásig kellene elvezetni. Ez akár 7-8 km-es földkábeles nyomvonal kiépítését vonhatja maga után. A földkábeles kialakítás fajlagos kivitelezési költsége, közel 10x-ese a szabadvezetékes hálózat építésének, ami ésszerűtlen költségnövekedést okozna a beruházás során. Fentiek következtében csak szabadvezetékes megoldásra született javaslat Kis- és középfeszültségű elektromos hálózatok kiváltása Az útpálya I. tervezési szakaszának építése miatt a pálya területére kerülő elektromos vezetékeket ki kell váltani a pálya melletti területre. A Holládi csomóponttól Balatonszentgyörgy belterületének határáig (kb. az 5. km szelvényig) a Balatonszentgyörgy elkerülő 2x1 sávos kialakításra készített kiviteli tervben a vezetékek kiváltására kész tervek állnak rendelkezésre. 60

61 8.6. Szénhidrogén vezetékek A tervezéssel lehatárolt területre vonatkozóan elosztói engedéllyel az E-ON Középdunántúli Gázhálózati Zrt. rendelkezik. A vezetékek nyomásfokozata 3,0 bar és 6,0 bar. Ahol a középnyomású és a nagyközépnyomású hálózat keresztezi a tervezett út nyomvonalát. A keresztező vezeték szakaszokat ki kell váltani. A keresztezésekben a vezetékeket azonos átmérőben, az útpályán túlnyúlóan kell kiváltani. 61

62 9) ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 9.1. Összefoglaló vizsgálat Előzmények A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó előírásai a hatályos településrendezési eszközök készítése óta megváltoztak. A törvény korábbi örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó 66. -át hatályon kívül helyezte a évi CVI. törvény 81. (1) d). pontja január 1-től. Ugyanakkor új előírásként beiktatta az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó előírásokat ugyanannak a törvénynek a 85/A. -a január 1-től a vonatkozó előírás így szól: 85/A. (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. (2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket. Az előírás alapján a Településfejlesztési koncepcióhoz szükséges elkészíteni az örökségvédelmi hatástanulmányt. Az idézett (1) bekezdés szerint jelen tervezés keretében régészeti vonatkozásban nem készül részletes Örökségvédelmi hatástanulmány. Tikos község közigazgatási területére ugyan 2004-ben készült el a hatástanulmány a 2005-ben jóváhagyott, jelenleg hatályban lévő településrendezési tervekhez, de a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya előzetes állásfoglalásában nyilatkozott arról, hogy mivel a tervezett módosítás nem számol új beépítésre szánt terület kijelölésével, a módosítások ellen kifogást nem emel, észrevételt nem tesz júniusában a Mott MacDonald Magyarország Kft. környezeti hatástanulmányt készített az R76 gyorsút kiépítése érdekében az M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely sz. főút körforgalmú csomópontja közötti szakaszára, amelynek részét képezte az épített környezet, a települések és a kulturális örökség vizsgálata és hatásbecslése is. Jelen dokumentáció készítésének célja csupán a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat kismértékű módosítása a megváltozott közlekedésfejlesztési elképzelések településrendezési tervi alapjainak megteremtése érdekében. Tikos község érvényben lévő Településszerkezeti és Szabályozási tervében a 2004-ben illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján szerepelnek a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. A művi értékek védelmére, így a tervlapokon feltüntetett régészeti lelőhelyekre a Helyi Építési Szabályzat 19. -ának előírásai vonatkoznak Régészeti emlékek Azonosított régészeti lelőhelyek 62

63 Tikos közigazgatási területén a KÖH Régészeti lelőhely Nyilvántartásának közhiteles adatszolgáltatása alapján 11 évvel ezelőtt készített településszerkezeti terve és Örökségvédelmi Hatástanulmánya szerint 9 darab lelőhely van nyilvántartva. A Településszerkezeti és a Külterület Szabályozási Tervlapokon a település közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásra kerültek Régészeti lelőhelyek védelme A kulturális örökségről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) alapján a nyilvántartott lelőhelyek (ex lege) általános régészeti védelem alatt állnak Jogszabályi környezet A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a törvény az alábbiakat mondja ki: 19. (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. 22. (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A beruházások kivitelezésekor előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. törvény szerint kell eljárni. A régészeti lelőhelyekre a Helyi Építési Szabályzat 19. -ának alábbi előírásai vonatkoznak: 19. A szabályozási régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni. Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell. Tikos hatályban lévő településrendezési eszközei felülvizsgálatra szorulnak, mert a Helyi Építési Szabályzat előírásai már nem felelnek meg a magasabb rendű jogszabályoknak, de a régészeti területtel érintett telkekre a 2001 évi LXIV. törvény előírásai vonatkoznak, így védelmük biztosított a HÉSZ felülvizsgálatáig is A tervezési területet érintő azonosított régészeti lelőhely rövid összefoglalása A tervezett nyomvonal Somogy és Zala megyét érintő szakaszán több régészeti lelőhely, illetve nagy kiterjedésű, eddig kutatással nem érintett régészeti érdekű terület található. Az építési engedéllyel rendelkező, korábban 1*2 sávosra tervezett ún. Fenékpuszta elkerülő út tervezése során készült a 2 sávra vonatkozó terepbejáráson alapuló Előzetes régészeti dokumentáció 1. fázis, amely dokumentáció a jelen tervezési folyamat során is jól használható régészeti hatáselemzést is tartalmaz. A korábbi főúti fejlesztés előkészítése során több örökségvédelemmel foglalkozó dokumentáció és határozat született, pl. a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ által 2013-ban készített 76. sz. főút Balatonszentgyörgy elkerülő szakasz (projektkód: K076.01) Előzetes régészeti dokumentációja, valamint a 63

64 76. sz. főút Fenékpuszta elkerülő I. és II. szakaszok (projektkód: K076.04) Előzetes régészeti dokumentációja. Az R76 gyorsút a Tikost érintő szakaszon 1 nyilvántartott lelőhelyet érint. A Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya az alábbi előzetes véleményt adta a településrendezési eszközök tervezett módosításához: Mivel a nyilatkozat nem tért ki egyértelműen az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének szükségességére, ez ügyben kiegészítő nyilatkozatot kért az Polgármesteri Hivatal. Újabb nyilatkozatában az illetékes államigazgatási szerv kijelentette, hogy a jelzett nyilvántartott lelőhelyek Balatonszentgyörgy közigazgatási területére esnek (Tikos területén nincs érintettség), továbbá, hogy jelen módosítás kapcsán örökségvédelmi hatástanulmány nem szükséges és az eljárás későbbi szakaszaiban sem kívánnak részt venni: 64

65 A tervezett módosítás hatásai a régészeti örökségre A Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2005./IX.28./számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a település régészeti területeit, amelyek között a tervezett beruházást érintő, fent ismertetett lelőhely még nem szerepel. 16. ábra: A évi Örökségvédelmi Hatástanulmányban szereplő térkép a nyilvántartott régészeti lelőhelyekkel A tervezett nyomvonal földmunkái veszélyeztetik a régészeti örökség ismert, azonosított, továbbá eddig ismeretlen, esetleg váratlanul előkerülő elemeit. A tervezési terület tehát régészeti szempontból védett lelőhelyeken halad át, így a beruházás megkezdése előtt megelőző feltárás szükséges, melynek keretében szükség esetén leletmentést végeznek. Tekintettel a tervezett megelőző régészeti feltárásra és régészeti felügyeletre, a tervezett fejlesztés kivitelezése a régészeti leletekre várhatóan nem gyakorol jelentős hatást. Értékvédelmi szempontból az esetleg felszínre kerülő leleteknek értékteremtő hatása van. Az üzemeltetés a régészeti lelőhelyekre már nincs hatással. A kivitelezés során esetlegesen újabb kulturális (régészeti) értékek, lelőhelyek kerülhetnek elő. A tervezett nyomvonal nyilvántartott műemléki értéket, műemléki jelentőség területet, műemléki környezetet a tikosi szakaszon nem érint A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében: A Kötv. 19. (1) bekezdés rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. 65

66 A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. (3), ). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23.. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről a Kötv. 20. (2) bekezdése rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a régészeti lelőhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet határozza meg. A tervezett beruházások előtt szakhatóságként meg kell keresni a területileg illetékes Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a 257/2012. (IX.14.) Korm. rendelet alapján kell eljárni. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni: Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) a Kötv a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni, valamint a helyszín és a lelet őrzéséről gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. alapján szankcionálják Változtatási szándékok A tervezési területeken jelentkező módosítási szándékok A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosító javaslata csupán a tervezett R76 gyorsút és kapcsolódó létesítményei területbiztosítását célozza, amely 1 nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint Az épített környezet értékei A tervezéssel érintett területen belül és annak közvetlen környezetében nem található nyilvántartott országos vagy helyi épített érték, műemlék vagy nemzeti emlékhely, illetve védelemre érdemes egyéb épített érték. A módosítással érintett terület a településszerkezet szempontjából nem rendelkezik értékes egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel, sajátosságokkal. Ezért a módosítások révén nem feltételezhető épített kulturális örökséget érintő negatív hatás A táji és természeti adottságok, zöldfelületek A módosítással érintett terület Tikos közigazgatási területén nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet) és nem érinti az országos ökológiai hálózat övezetét sem. Jelen módosítás Tikos meglévő tájhasználati konfliktusain (a biológiailag aktív területek és ezen belül is a természeti szempontból értékes területek csökkenése, a településszerkezeti elemeket tagoló zöldfelületek hiánya nem változtat. A tervezési terület nagy része jelenleg is beépítésre nem szánt közlekedési terület, és a tervmódosítás során is az marad, csupán a tervezett gyorsút M7 autópályával alkotott csomópontjának, és a meglévő főút rácsatlakozásának megvalósításához szükséges terület biztosítása a cél. 66

67 Az R76 gyorsút megvalósítása során a környező területek növényállománya várhatóan kedvező irányban változik az út teljes szakasza mentén tervezett erdősávok, a fennmaradó zöldfelületek fokozatos beültetésével. Ezáltal a terület tájképi megjelenése a távlatban nem lesz kedvezőtlen hatású. A módosítás a település zöldfelületi rendszerében változást nem eredményez Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok A kialakult településszerkezeten a tervezett módosítás nem változtat, a település közigazgatási területén a területhasználatban a kialakult lakóterületi, mező- és erdőgazdálkodási jellegen a javasolt átsorolás csupán minimális mértékben változtat és a telekszerkezet is csak a tervezett út területkijelölésével érintett keskeny sávban változik a javasolt módosítás révén. A telekhasználat annyiban változik, hogy a tervezett út számára kialakítandó területsáv kiöblösödik, és a mellette megfigyelhető területhasználat csekély mértékben módosul, csökken a szomszédos mezőgazdasági terület nagysága. A tervezett gyorsút és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások megépítése a beépítés jellegében nem idéz elő változást, mivel a község beépített területei a csomóponttól távol helyezkednek el Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Tikos ősi magját a belterület utcái, telekstruktúrája, beépítési jellege és épületei képviselik. A tervezési terület a falutól, így történeti magjától is távol található, ezért a tervezett módosítás a település területhasználatában és területi állapotban nem okoz kedvezőtlen változást Infrastrukturális változás A tervi elhatározások szerint a területen a hatályos településrendezési eszközökben már jelölt csomópont helyigénye változik csak meg. A tervezett út megvalósítása során a közművek kiépítése szükség esetén az elkészült részletes útépítési tervek alapján a meglévő közműhálózatokról biztosítandó Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A tervezési területen javasolt módosítás a népesség, életmód, társadalom és kultúra terén nem hoznak változást Hatáselemzés Történeti településhálózati következmények A történetileg kialakult településhálózaton a terv nem változtat. A település kapcsolata a szomszédos és távolabbi településekkel kialakultnak tekinthető, de az elérhetőségben minőségi javulás várható. Tikos meghatározó, a külső kapcsolatait biztosító úthálózata már évszázadok óta megfigyelhető nyomvonalakon épült ki, amelyeken jelen terv nem változtat Természeti, táji hatások A módosítással érintett területsáv jelenleg kialakult közlekedési terület, illetve mezőgazdasági terület, ahol említésre méltó növényállomány nem található. A jelen tervmódosításban szereplő beépítésre nem szánt közlekedési terület egy része már a korábbi tervekben is közúti közlekedési területként szerepelt, de a természeti környezet védelme érdekében fontos megjegyezni, hogy a tervezési területen a 67

68 tervezett gyorsút kialakítása során a tájbaillesztés követelményeire, az esztétikus megjelenésére feltétlenül oda kell figyelni, amely különösen a kialakuló rézsűkön, fennmaradó kisebb szigetszerű területrészeken fontos követelmény A településkép feltárulásának változásai A településkép jelen tervezés esetében a tervezett gyorsút felől feltáruló látványt jelenti, amely a fentiekben leírtak szerint nem sérül Történeti térbeli rendszerek alakulása A módosító javaslat jellege következtében a történeti településszerkezet védelme biztosított. Történeti térbeli rendszernek tekinthető még Tikos főbb útjainak hálózata, amelyek már a II. és III. katonai térképeken is fellelhetők voltak. E hálózaton jelen terv nem változtat Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Tikoson országos védelem alatt álló műemlékek nem található. Helyi értékvédelem alatt álló épület Tikoson nincs, csupán három kereszt áll védelem alatt a HÉSZ 1. számú melléklete szerint. Ezeket a javasolt módosítás nem érinti. Jelen módosítás a belterületi részek szerkezetének, telekstruktúrájának, utcaképeinek, épületeinek, jellegzetességeinek megőrzését nem veszélyezteti Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A településen országos védettség alatt álló értékeket jelen módosítás nem érinti, így fenntarthatóságuk biztosított Településkarakter változásának hatásai A település karaktere jelen módosítás során megmarad, a tervezési területen javasolt módosítás a kialakult településszerkezeten nem változtat Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A környezeti terhelések szerencsére Tikos épített örökségének környezetében nem jellemzők. A település ősi magját képező területen csupán lakóépületek és kisebb intézmények találhatók, amelyek környezeti terhelése mérsékelt, így az épített örökség védelme biztosított. Tikos jelen terv-módosítással érintett területe a történeti településrészektől távol, kizárólag külterületi, beépítetlen részeken található Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Mint korábban említettük, Tikos épített örökségét nem fenyegeti veszély a településrendezési terv-módosításban jelölt változtatás végrehajtása révén Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei Az előzőekből következik, hogy kárenyhítésről a Tikosi épített értékek esetében nem szükséges gondoskodni Összefoglaló Összefoglalva a jelenleg tervezett módosítás a község tekintetében érzékelhető hatásokkal nem jár. 68

69 A kedvezőbb közlekedési lehetőségek miatt a lakosság jelentős részének munkát adó települések könnyebben elérhetővé válnak majd, az e településeken nyújtott szolgáltatásokhoz a tikosi lakosság kedvezőbben hozzájuthat a könnyebb megközelíthetőség révén. A tervezett gyorsutat úgy kell kialakítani, hogy az esztétikus megjelenésével hozzájáruljon a község kedvező képének megőrzéséhez. Tikos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005. (IX.28.) számú önkormányzati rendelete szól Tikos Község Helyi Építési Szabályzatáról. A műemlékés településkép-védelemről, a helyi értékvédelemről és a régészeti lelőhelyek védelméről az önkormányzati rendelet 19. -a rendelkezik. A település jelenleg érvényben lévő Szabályozási tervén az OTÉK által előírt jelöléssel feltüntetésre kerültek a 2004-ben nyilvántartott régészeti lelőhelyek) Tervezői nyilatkozat Jelen módosításhoz új örökségvédelmi hatástanulmány (régészeti munkarész) nem készült, mivel az örökségvédelem terén illetékes államigazgatási szerv az előzetes állásfoglalásában jelen módosításhoz hozzájárult. A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen terv elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, december hó Szabóné Pányi Zsuzsanna vezető településrendező tervező Tervezői nyilvántartási szám: TT

70 10) MELLÉKLETEK 70

71 1. számú melléklet: 71

72 2. számú melléklet: 72

73 3. számú melléklet: A Tikos Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosításához (R76) beérkezett előzetes vélemények összefoglalója (Véleménykérő levél kiküldése ) sz. Államigazgatási szerv Részvétel Előzetes vélemény / Válasz 1. Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály ifj. Horváth János osztályvezető úr, állami főépítész + CD + Teljes, papír A tárgyalásos eljáráshoz kéri igazolni, hogy az R76. beruházása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény hatálya alá tartozik.. Ha nem kiemelt jelentőségű, akkor teljes eljárás lefolytatása szükséges. Kéri a hatályban lévő, egységes szerkezetű településrendezési eszközöket is megküldeni a véleményezési dokumentációval együtt. Kéri a településfejlesztési döntés megküldését, valamint a partnerségi egyeztetésről szóló döntést és annak szabályait is. Az eljárás megkezdéséig kéri a partnerségi egyeztetés lezárásáról szóló jegyzőkönyvet is megküldeni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az OTÉK án hatályos településrendezési és tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelő terveket ig jóvá kell hagyni és hatályba léptetni, valamint ig lehet alkalmazni. Kéri az erre vonatkozó döntést meghozni. Felhívja a figyelmet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásának szabályaira. Általános jogszabályi előírások (településrendezői tevékenység, Étv., OTrT, Btv.). A véleményezési dokumentációt kéri a települési főépítész aláírásával is ellátni a tervezők aláírásával együtt. Tájékoztat arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Mivel a tervezett módosítás az R76. gyorsút beillesztésére irányul, a Btv. 22/A. (3) bekezdésében előírt kiemelt térségi övezetek lehatárolásától és az OTrT 12/A. (4) bekezdésén alapuló igazoló számítástól eltekint. OTrT-nek és Btv-nek való megfelelés igazolása szükséges, elsősorban a térségi övezetek tekintetében. Tájékoztat arról, hogy ha a tervezett módosítás és a területrendezési tervek összhangja nem igazolható, területrendezési hatósági eljárást kell lefolytatni.

74 2. Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály Galambos Tamás osztályvezető 3. Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság + CD + Teljes, papír Kéri a Településfejlesztési Koncepcióval való összhangot igazolni. Kéri a TSZT módosítás határozat-tervezetét és a HÉSZ-módosításra vonatkozó rendelettervezetet is. Kéri a hatályos HÉSZ-ben is egyértelműen feltüntetni a javasolt módosításokat. Mivel új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, a BIA érték számítást nem kéri. Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek a környezet védelméért felelős szervekkel egyetértésben, mivel a környezeti hatástanulmány elkészült és a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásra került. Kéri az eljáráshoz a környezetvédelmi engedélyt mellékelni. Ha a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, kéri a környezeti vizsgálatot az egyeztetési eljárás megkezdéséig lezárni. Kéri a környezeti vizsgálat készítéséről szóló döntést az eljáráshoz megküldeni. + Adatszolgáltatás megadását nem tartja szükségesnek, figyelemmel a vonatkozó környezetvédelmi és építési engedélyre. Az engedélyezési eljárások alapját képező környezeti hatástanulmány és a műszaki engedélyezési dokumentáció alapján kell elkészíteni a településrendezési eszközök módosítását. A további eljárásban nem kíván részt venni. Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. A módosításnál természetvédelmi szempontból figyelembe veendő jogszabályok felsorolása. Részt kíván venni. A jóváhagyott dokumentációt CD-n kéri. Felajánlja az egyeztetés lehetőségét. Az UVATERV Zrt-vel lefolytatott egyeztetések alapján közösen kialakított megoldást kell átvezetni a településrendezési eszközökbe. Környezeti vizsgálat elvégzését abban az esetben nem tartja szükségesnek, amennyiben az a kapcsolódó út tervezés folyamatában mind a természeti területek és értékek, mind a táj vonatkozásában elkészül.

75 4. Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műszaki Igazgató-helyettes A településrendezési tervet befolyásoló ágazati fejlesztési elképzelést nem ismer. Megadja a Tikos közigazgatási területét érintő, az Országos Ökológiai Hálózat részét képező ingatlanok térképét. + Megadja jogszabályokon alapuló követelményeit. Az R76 gyorsút M7 autópálya (holládi csomópont) Keszthely (71 75 sz. főút csomópont) közötti szakaszának nyomvonala vízbázis védőterületét, folyó nagyvízi medrét nem érinti. A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenység végzése csak a vonatkozó korm. rendelet előírásai szerint lehetséges. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetén tevékenység csak a Btv. előírásainak figyelembevételével történhet. Az eljárás további szakaszában nem kíván részt venni. Adatszolgáltatás: Tikos község a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település. A Btv. alapján a község a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetén (SZ-1) belül és a felszíni vízminőség védelmi terület övezetén (F-1) kívül fekvő település. E területekre vonatkozó hatósági nyilvántartással nem rendelkezik. A szükséges adatok a honlapon érhetők el. Magyarország felülvizsgált évi Vízgyűjtőgazdálkodási terve alapján Tikos a Balaton részvízgyűjtőjén belül, a Zala tervezési alegység területén fekszik. A szükséges adatok a honlapon érhetők el. Az R76 jelenlegi módosítása a hatályos TSZT-ben is szereplő közlekedési folyosóban kisfokú nyomvonalkorrekciót és útkategória-váltást jelent, amihez vízgazdálkodási és vízvédelmi adatok nem szükségesek. A felszíni és felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére vonatkozóan jelentős környezeti hatás nem várható. Tájékoztat, hogy az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnél folyamatban van az R76 gyorsút ezen szakaszának környezeti hatásvizsgálati eljárása.

76 5. Országos Vízügyi Főigazgatóság - Nem válaszolt! 6. Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + CD Tűz- és polgári védelmi, iparbiztonsági szempontból kifogást nem emel. Részt kíván venni. 7. Somogy Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Dr. Fadgyas Erzsébet főosztályvezető, megyei tisztifőorvos 8. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala 9. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal + CD A módosítással kapcsolatban közegészségügyi okból kifogás nem merült fel. Adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Ha a megküldött dokumentumokhoz képest érdemi változás nem lesz, nem kíván részt venni. Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tarja indokoltnak. + CD + online felület Figyelembe kell venni az OTrT és a Btv. előírásait. Általános jogszabályi előírások. Nem adatszolgáltatásra kötelezett és a környezeti vizsgálat megítélésében nem illetékes. Más adatszolgáltató megkeresését nem tartotta szükségesnek. Részt kíván venni. + A részleges módosítás jóváhagyásához hozzájárul. Nem kíván részt venni. 10. Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Völgyesi Tamás osztályvezető 11. Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatal Főosztály Vendel Gyula földmérési és Földügyi Osztályvezető + CD Tájékoztat, hogy a tervezett módosítás 1 nyilvántartott lelőhelyet érint, és megadja ennek leírását. Mivel a tervezett módosítás nem számol új beépítésre szánt terület kijelölésével, a módosítások ellen kifogást nem emel, észrevételt nem tesz. Örökségvédelmi hatástanulmány készítésének előírásai. Ismételt állásfoglalásában kihangsúlyozza, hogy jelen módosításhoz nem szükséges Örökségvédelmi hatástanulmány készítése. A nyilvántartott műemléki értékek, műemléki jelentőség területek, műemléki környezet, valamint a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tájékoztatást a Forster Központtól kell kérni. Nem kíván részt venni. A jóváhagyott dokumentációt kéri. + CD A mezőgazdasági rendeltetésű termőföldek más célú hasznosítását a kivitelezési munkák megkezdése előtt engedélyeztetni kell. Az engedély kiadására a Marcali Járási Hivatal jogosult. Az engedélyezett termőföld után földvédelmi járulékot kell fizetni. A beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű.

77 12. Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hercegfalviné Demeter Erzsébet főosztályvezető helyett Márványi Csaba + CD Nem érint! A módosítással kapcsolatban nincs észrevételük. A környezeti vizsgálat ügyében a Járási Hivatal az illetékes. Szükség esetén az egyeztetési anyagot CD-n kéri. Amennyiben adatokra van szükség, azt a Járási Hivataltól kell kérni. Az eljárás további szakaszában akkor kíván részt venni, ha a hatályos TSZT-ben lévő termőföld felhasználáson kívül további területek igénybevétele szükséges. Megküldte a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekre és az erdőterületek rendeltetésére vonatkozó adatszolgáltatást. Az eljárásban akkor kíván részt venni, ha az erdőtörvény hatálya alá tartozó területet érintenek a módosítások (erdőterület igénybevétele, fásításból történő fakitermelés). 13. HM Hatósági Hivatal + CD Az OTrT szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe vagy honvédelmi terület övezetébe tartozó ingatlant nem tartanak nyilván. Mivel a tárgyi módosítás a honvédelem érdekeit nem érinti, a Magyar honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért észrevételt nem tesz. A további eljárásban nem kíván részt venni. A jóváhagyott dokumentációt kéri. 14. Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Dr. Heffer - Nem válaszolt! Attila r. alezredes, rendőrségi főtanácsos 15. Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki - Nem válaszolt! Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály 16. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hatósági Osztály + Papír vagy CD vagy online felület Általános jogszabályi előírások. A szolgáltatókról a Hatóság internetes honlapján érhetők el információk. Indokoltnak tartja ezek bevonását a tervezésbe. Részt kíván venni. (Kéri a terv megküldésekor az iktatószám feltüntetését és a Hírközlési munkarész csatolását!) 17. Földmérési és Távérzékelési Intézet + A FÖMI megadta a kiváló-, és a jó termőhelyi adottságú szántóterületek, illetve az erdőtelepítésre javasolt erdőterületek lehatárolási adatait. 18. Somogy Megyei Vízügyi Igazgatóság + CD Vízgazdálkodási tárgyú jogszabályok felsorolása. A csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére és a vízgazdálkodási területek kijelölésére vonatkozó előírások. Részt kíván venni. A gyorsítás érdekében kéri, hogy a terveket neki küldje meg az Önkormányzat véleményezésre.

78 19. Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és - Nem válaszolt! Vagyongazdálkodási Központ 20. Somogy Megyei Önkormányzat Főépítésze + Papír Előzetesen nem tesz észrevételt. Részt kíván venni. 21. Keszthely Város Önkormányzat - Nem válaszolt! 22. Balatonberény Község Önkormányzat - Nem válaszolt! 23. Balatonkeresztúr Község Önkormányzat - Nem válaszolt! 24. Balatonújlak Község Önkormányzat + A részleges módosítással egyetért. Nem kíván részt venni. 25. Hollád Község Önkormányzat - Nem válaszolt! 26. Tikos Község Önkormányzat - Nem válaszolt! 27. Vörs Község Önkormányzat - Nem válaszolt! 28. Gyenesdiás Község Önkormányzat - Nem válaszolt!

79 4. számú melléklet: Tikos hatályos Településszerkezeti terve 5. számú melléklet: Tikos hatályos Településszerkezeti tervének Védelmi övezetek című tervlapja

80 6. számú melléklet: Tikos hatályos Külterületi Szabályozási Terve 80

81 7. számú melléklet: A tervezési területre releváns HÉSZ előírások kivonata Tikos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005./IX.28./számú rendelete TIKOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Általános előírások 1.. (8)Az alábbi esetekben a Magyar Geológiai Szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell vonni: - négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezetet tartalmazó előre gyártott, vagy vázas tartószerkezetű épület esetén, - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építménynél - 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezés (feltöltés, bevágás) esetén, - és minden olyan esetben amikor a lakosság, az ingatlan tulajdonosa, a tervező, vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggő kedvezőtlen jelenséget észlel. (13) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni. (25) Az építménymagasság előírás nem vonatkozik a közmű, közlekedési, és technológiai építményekre azokat az OTÉK előírások és az illeszkedési szabályok figyelembe vételével az építési hatóság határozza meg. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek 8.. (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű) (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26..-ban előírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni. (5)A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el. (6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező. Mezőgazdasági területek

82 A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor: Mezőgazdasági általános területek (Má) Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0) (3)A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak vonatkozó rendelt (Lásd: 3.számú mell.) figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológia igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg. (4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet. (5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. (6) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága m 2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. Általános előírások: Mezőgazdasági általános területek 12.. A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,) Szántóföldi művelés esetén a 20 HA-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m 2 -t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. Gyep művelési ágú, 5,0 HA-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m. (4)A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az legalább 80 %-ban meghatározó. (5) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el. További övezeti előírások: (7) Má2-es övezet (T-1, SZ-2) A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. 82

83 A műv. ág változás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható. Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem (1) A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel. (2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni. (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./ megelőzze a környezetszennyezést c./ kizárja a környezetkárosítást (4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. alapján (Lásd : 3. számú mell.) az ökológialilag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. (8) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó korm. rend. alapján A fokozottan érzékeny területnek minősül. (Lásd: 3. számú mell.) (9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a 68.számú főút mentén 65/55 db, az egyéb lakóterületeken 55/45 db, a temető területén és a beép. nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 db. (13) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Tájvédelem 18.. (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén. (2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában. (3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. Kulturális örökség védelme

84 A szabályozási régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni. Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell. Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények 20.. (2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha: - a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, - közérdeket nem sért, - az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el. 84

85 8. számú melléklet: A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 85

86 86

87 9. számú melléklet: Az országos ökológiai hálózat övezetei

88 10. számú melléklet: Kisajátítási változási vázrajz

89 11. számú melléklet: Területkimutatás

90

91 12. számú melléklet: Azonnal végrehajtható környezetvédelmi engedély (a 68 oldalas engedély a digitális dokumentációban megtalálható)

92 27. oldal 1. bekezdés: 92