Alkonykapcsolók Az alkonykapcsoló a villamos ipar egyik legelterjedtebb (mikro-) elektronikai eszköze. A fénykapcsoló megnevezés nem véletlen.

Átírás

1 Alkonykapcsolók Az alkonykapcsoló a villamos ipar egyik legelterjedtebb (mikro-) elektronikai eszköze. Álmunkban sem gondolnánk viszont, hogy mint sok más mindennapi tárgy körülöttünk, magyar névhez kötődik. Számomra is meglepő volt, amikor a témába vágó internetes kutatásom közepette rátaláltam, hogy a fénykapcsoló valójában Gábor Dénes US lajstromszámú szabadalma. (Forrás: um/fsz0006/gdszabad.html.) A fénykapcsoló megnevezés nem véletlen. A köznyelvben leginkább használt alkony-, alkonyat-, szürkületkapcsoló kifejezések valójában helytelenek, mint ahogyan a fénycsöves lámpatestnek sem helyes az armatúra megnevezése. Ezzel az erővel használhatnánk még a virradatkapcsoló, pirkadatkapcsoló, világosodáskapcsoló kifejezéseket is. Ezek a szavak irodalmi megfogalmazások, bár az alkonykapcsoló szó aligha fog eltűnni a köztudatból, mint ahogyan a fúrókalapácsok gyűjtőneveként használt HILTI szó sem. No, de nem lehet az a célja ennek a cikknek, hogy ezt a kérdést megoldja, sokkal inkább az adott körülményekhez leginkább ideális típus kiválasztása. Működési elvek Az alkonykapcsolókban valamilyen formában beépített, vagy különálló foto-ellenállás méri a fényerősséget, amit folyamatosan összehasonlít egy előre beállított fényerősségértékkel, és ha a mért érték eléri a beállított értéket, akkor automatikusan, a beállítható vagy gyárilag beállított késleltetési idő lejárta után a kimeneti reléjét meghúzza. Mindaddig, amíg a mért fényerősség nem éri el a lekapcsolási küszöbértéket, a relé meghúzott állapotában marad. Amint a fényszint tartósan visszaemelkedik a beállított szint felé, a késleltetési idő lejárta után a relé elenged.

2 Alapfogalmak Bekapcsolási határérték: az a beállított vagy beállítható fényerősségérték, aminek elérésekor a relé meghúz a késleltetési idő lejárta után, amennyiben a mért érték még mindig kiesebb a beállított értéknél. Kikapcsolási határérték: az a beállított vagy beállítható fényerősségérték, melynek elérésekor a meghúzott relé elenged a késleltetési idő lejárta után, amennyiben a mért érték még mindig eléri, vagy meghaladja a beállított értéket. A kikapcsolási határérték hagyományos alkonykapcsolóknál a bekapcsolási határérték 1,3-2- szerese. Ez ugyan kellően védi az esetlegesen saját maga által kapcsolt világításból az érzékelőre verődő fény általi téves bekapcsolástól, de egyben azt is jelenti, hogy az este 25 Lux-nál bekapcsoló készüléknek reggel akár 50 Lux-ot is kell mérnie ahhoz, hogy kikapcsoljon. Valljuk be, ez nem túl szerencsés dolog a mai villamosenergia-árak mellett. Néhány típusnál a kikapcsolási érték fix, például 150 Lux. Ilyen adottságokkal rendelkező alkonykapcsolókat ott érdemes alkalmazni, ahol nem kerülhető el, hogy az eszköz által kapcsolt világítás fénye kis mértékben érje az érzékelőt. Egyéb esetben használatuk nem ajánlott, hiszen, ha az eszköz csak a környezeti fénymennyiséget méri, akkor minden reggel egy kisebb időszakot feleslegesen fog működni az adott világítási áramkör. Megvilágítási küszöbérték: a korszerű alkonykapcsolóknál leginkább ez a leggyakoribb paraméter, hiszen a be- és kikapcsolás közel ugyanannál a fényszintnél történik. Azért csak közel, mert még egy paraméter, a hiszterézis befolyásolja a valós be- és kikapcsolási pontot (1. kép). A hiszterézis általában gyárilag beállított érték, amelynek jóvoltából az alkonykapcsoló kis mértékben képes kiszűrni a saját maga által kapcsolt világításból ráeső fényt. Ez az érték rendszerint jóval alacsonyabb, mint azoknál a típusoknál, ahol a bekapcsolási érték valamilyen szorzója a kikapcsolási érték, általában mindössze 10-15% hiszterézis a jellemző.

3 Kimeneti relé teljesítménye: nagyon fontos kiválasztási szempont az alkonykapcsolóknál, hiszen míg egy jobb minőségű típussal Watt teljesítményű fénycsöves lámpatestet kapcsolhatunk direkt, addig vannak olyan típusok melyeknél ez az érték csupán 80 Watt ennél a terhelés típusnál. Különösen figyeljünk a kiválasztandó termék ezen értékére a későbbi meglepetések elkerülése végett. Minden komolyabb termék katalógusában megtalálhatjuk a különböző fogyasztótípusonként kapcsolható maximális teljesítményt. Amennyiben erről nem tudunk pontos információt szerezni, hanyagoljuk a terméket. Bolti forgalomban elérhetők olyan kültéri alkonykapcsolók is, melyek két párhuzamosan kapcsolt NYÁK relének köszönhetően a maximális terhelés: 2x16 A/AC1. Ennél nagyobb, vagy határértékhez közeli teljesítmény kapcsolásához használjunk kiegészítésként mágneskapcsolókat. Kialakítási típusok Kültéri típus Idősebb kollégák tudják, hogy néhány évtizeddel ezelőtt kis hazánkban gyakorlatilag csak ilyen típus volt elérhető. Talán ennek is köszönhető jelenlegi elterjedtsége is. Az elv egyszerű: az elosztószekrényből csupán egy három eres kábellel ki kell állni a készülék elhelyezésének pontjáig, a három érből színhelyesen a feketén és a kéken a kapcsoló megkapja fázist és a nullát, és nem túl szabályosan a sárga-zöld vagy annak idején a piros vezetékre pedig rákerül a kapcsolt fázis. Előnyként nem sok dolgot lehet megemlíteni a típus mellett, hiszen a beállítást így létrán kell elvégezni, ha későbbiekben állítani kell az érzékenységen vagy a késleltetésen, szintén a szabad ég alatt kell dolgoznunk, mely pont akkor nem kényelmes, amikor az alkonykapcsoló előzetes beállításával gondok szoktak lenni (például: nyári vihar, hóesés).

4 A kültéri típusokon belül is megkülönböztethetünk két altípust az érzékelés tekintetében: beépített érzékelős és kivezetett érzékelős, úgynevezett fénykábeles típust. A beépített érzékelős típusok a környezeti fényintenzitást a burkolatban elhelyezett átlátszó lencsén, vagy magán a részben átlátszó burkolaton keresztül érzékelik. A fénykábeles típusok, ahogy nevük is sejteti, egy vékony optikai kábelen vezetik a foto ellenállás felé a környezeti fényt. A gyárilag szerelt ~28 centiméteres optikai kábel sajnos nem elegendő arra, hogy maga az alkonykapcsoló az épületen belülre, az érzékelő pedig kívülre kerüljön. Kövessenek meg érte, de, ha nem ezt a célt szolgálja, akkor nem látom túl sok értemét: főképp azért nem, mert minél kisebb felületű az érzékelő, annál inkább tudja befolyásolni a mérési értéket a későbbiekben törvényszerűen rárakódó szennyeződés. Ha a kábelezés, vagy más adottságok miatt kültéri típust választunk, akkor válasszunk olyat, amely megbízhatóan ellenáll a külső behatásoknak. Az UVállóságon felül az ütésállóság is nagy előny lehet a hosszú élettartam szempontjából. Tapasztalatom szerint nem szerencsés az olyan típus, mely külső állíthatósággal rendelkező potenciométert vagy kapcsolási állapotot visszajelző LED-et tartalmaz, mert könnyen célpontjává válhat az unatkozó, kíváncsi embereknek. Beépített és speciális alkonykapcsolók Ezeket a típusokat elsősorban kompakt fénycsövekben, E27 foglalat vagy dugaszoló aljzat átalakítókban, irányfényekben, mozgásérzékelős lámpatestekben,

5 mozgásérzékelőkben, napelemes világításokban találhatjuk meg. A mozgásérzékelőket és a mozgásérzékelős lámpatesteket kivéve rendszerint fixen meghatározott be- és kikapcsolási értékkel és minden esetben fix késleltetési idővel rendelkeznek. Külső érzékelős típusok Ez ma már egyre inkább a szerelő kollégák számára is elfogadott kialakítási forma. A komolyabb típusoknál a megvilágítási küszöbértéken felül be tudjuk még állítani a késleltetési időt, mely időtartamra a fényváltozás nem befolyásolja a kimeneti relé állapotát. Egyszerűbb típusoknál ez fix érték. Ezzel könnyedén kiküszöbölhetjük a hibás kapcsolások számát, például villámláskor, vétlen vagy szándékos rávilágításkor. A kapcsolt fogyasztók ellenőrzésére gyakran találhatunk egy TEST kapcsolót, mely bekapcsolásának időtartamára a kimeneti relé is zárva van a fényviszonyoktól függetlenül. Mivel a potenciométerek által állítható tartományok nagysága fordított arányban van a beállítási pontossággal, ezért sok típusnál fellelhető az úgynevezett megvilágítási tartományválasztó kapcsoló. Ennek köszönhetően több tartomány közül választhatjuk ki a számunkra ideális értéket. Széles világítási tartománnyal és váltóérintkezővel rendelkező típusok, ezáltal előnyösen alkalmazhatók olyan kapcsoláshoz, ahol nappali értékű fényt kell mérnünk, mint például az árnyékolástechnika területén. Külső érzékelők típusai A külső érzékelők kizárólag a foto-ellenállást tartalmazzák, rendszerint IP65 védelemmel ellátva. Típustól függően felszerelésük történhet saját rögzítő füllel vagy szabványos védőcső rögzítő bilinccsel. Néhány típus kialakításának köszönhetően lemezszekrény falába is építhető, ezáltal diszkréten és megbízhatóan beépíthető. Gyártóktól függően az alkonykapcsoló és a külső érzékelő között javasolt kábeltípus 2x1 mm2-2x1,5 mm2. Ügyeljünk arra, hogy, amennyiben MT kábellel állunk ki az érzékelőhöz, azt a kültérre eső kis szakaszon védjük az UV-sugárzás káros hatásaitól. Az érzékelő kábelének maximális hosszúsága szintén gyártótól függően általában 50 méter. Szennyeződés, csapadék

6 Bármelyik külső érzékelős típust választjuk, ügyelnünk kell az esteleges szennyeződésre. Figyeljünk a beépítési helyzet és környezet kiválasztásánál arra, hogy azon jelentős mennyiségű por ne tudjon tartósan lerakódni, illetve, hogy a szilárd csapadék (hó) ne tudja befújni annyira, hogy az jelentősen módosítsa a bekapcsolási időpontokat. Vezérlő impulzus Néhány típus rendelkezik külső vezérlő impulzus lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy amikor a mért fényintenzitásnak köszönhetően a relé kimenet már zárva van, s a vezérlőbemenetre jelet adunk, akkor a relé kimenet erre az időszakra bontásra kerül. Ezzel a funkcióval, külső kapcsolóórával felülbírálhatjuk az alkonykapcsoló működését. Erre a célra már külön alkonykapcsoló típusok léteznek. Alkonykapcsoló digitális kapcsolóórával Elsősorban kirakatvilágítási célokra kifejlesztett termék. Valójában e készülékek a heti digitális kapcsolóórák és a külső érzékelős alkonykapcsolók kombinációi. Ebből adódóan a kijelzőn beállíthatjuk, hogy hány Lux értéknél kapcsoljon be a kimenet és azt felülbírálhatjuk a hét minden napjára lebontva egy világítási időtartománnyal. Ezáltal könnyen beállíthatjuk, hogy az adott világítási csoport például hétköznap csak zárás után, hétvégén pedig egyáltalán ne működjön. A heti digitális kapcsolóórához hasonlóan gyakran megtalálhatjuk rajtuk a szabadság- vagy nyaralásprogram funkciókat. Asztronómiai alkonykapcsolók Kicsit ferde a megfogalmazás, hiszen ezek a termékek valójában előreprogramozott, éves digitális kapcsolóórák, köznyelven ASTRO kapcsolóórák Ezekben a kapcsolóórákban a felszerelési hely koordinátáit és a pontos időt kell beállítanunk. Az adott koordinátára vonatkozó kapcsolási időpontokat a termékek nagy többségénél, tudjuk egységesen módosítani ± 1 órás időtartamon belül. A téli-nyári átállást ezek a készülékek rendszerint automatikusan elvégzik. A legtöbb ilyen eszközre felprogramozhatunk még egyéb kapcsolási időpontokat is egy normál éves kapcsolóórához hasonlóan. Néhány típushoz opcionálisan rendelhető DCF77-es RFvevő is. Utólagos beépítéseknél kiválóan alkalmazható, hiszen a DCF-vevővel rendelkező típusokat kivéve, nincs szükség a külső érzékelőhöz való kábelezésre, az eszköz bárhol elhelyezhető.

7 Rendkívül nagy előnyük még, hogy segítségükkel pontosan tervezhető a világítási költség, mely nagy fogyasztóknál, teljesítménydíjas árszabásnál szinte elengedhetetlen például egy több telephellyel rendelkező üzletlánc esetében. A hasonló jellegű cégek mintegy legális lopásként szokták még erre a célra használni a közvilágításból jól ismert HKV-t, azaz a hangfrekvenciás közvilágítási vevőegységet. Erről azért lebeszélnék mindenkit, mert elég körülményes az ilyen termék vásárlása, hiszen nem mindegy melyik áramszolgáltatói területre kerül, és ahhoz, hogy igényeinkhez valóban igazodjon, még ki kell egészíteni egy kapcsolóórával a fenti alkalmazásnál. Arról nem is beszélve, hogy ha valami oknál fogva egyszer változna a hangfrekvenciás jel, arról bennünket az áramszolgáltató aligha fog értesíteni. Jellemzője mind a digitális kapcsolóórával kombinált alkonykapcsolónak, mind az úgynevezett ASTRO alkonykapcsolónak, hogy e termékek között nem találunk megkérdőjelezhető minőséget a piacon, hiszen elektronikai hulladékot forgalmazni kizárólag nagy darabszámok mellett gazdaságos, olyanoknál, mint a normál külső érzékelős vagy a kültéri típus. Ezeknél a típusoknál tehát különösen érdemes figyelnünk az alábbi paraméterekre: - megbízható gyártói név, - egyértelmű garanciális időtartam, - kimeneti relé terhelhetősége az adott fényforrás típusra, - érzékelő kialakítása és a kikapcsolás elve a körülményekhez leginkább megfelelő, - teljes körű magyar nyelvű használati utasítás.

8 Amennyiben a fentiek nem teljesülnek, inkább válasszunk másik terméket, hiszen nem számottevő az árkülönbség egy teljesen ismeretlen, szépen fogalmazva saját márkás, és a megbízható évtizedes tapasztalatokkal rendelkező gyártók árai között.