so kat, amelyen lehetőséget biztosít a grafikusművészek szá má ra, elsősorban az új alkotások bemutatására.

Átírás

1 A Magyar Grafikusművészek Szövetsége 1992-ben alakult meg en, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Kép grafikai Szakosztályának jogutódja ként. A szövetség fő felada tá nak tekinti a Magyarországon élő és kiemelkedő művészeti tevé keny sé get folytató grafikusművészek szellemi és szakmai önálló sá gá nak meg te rem té sét, érdekeinek vé - delmét, a grafika hagyományainak továbbápolását. A Fővárosi Bíróság a Magyar Gra fi kus művészek Szö vet ségét az évi II. Egyesülési törv. ér tel mé ben a 4753 végzéssel vette nyilvántartásba. A 2005-ös évi adatok sze rint a szövetségnek 219 regisztrált tagja van. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Ma gyar Képzőművészeti- és Iparművészeti Társaságok Szö vet sé gé nek. (1994) Tagfelvétel: A szövetségbe való tagfelvétel kérésre történik, a kö vetkező kritériumok figyelembevételével: a grafikusművészeti alkotó te vé keny ség hivatásszerű gyakorlása, tanulmá nyok, gra fi kai technikák is merete, kiállításokon való rész vétel, díjak, ösz tön díjak. A szövetség évente egy alkalommal tart tagfelvételt, és er ről egy hó nappal előtte írásban értesíti az érdeklődőket. A Magyar Grafikáért Alapítvány (AMGA): 1993-ban létrehozta a Magyar Grafikáért Alapítványt, azzal a céllal, hogy támogassa a grafikusművészek alkotói tevé keny ségét. A szövetség támogatói: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Civil Alapprogram, Ma gyar Alkotóművészeti Közalapítvány, Nem zeti Kulturális Alap program, Hungart Egyesü let, Euró pai Művészek Tanácsa, Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége A szövetség rendszeresen adományoz díjakat a fontosabb országos kiállításokon és 1996 között a Magyar Grafikusművészek Szövet sé ge biztosította a Csók István Galéria Grafikai és Érem Kabinet szakmai felügyeletét, ellátva ily módon több mint 100 grafikusművész számára a rendszeres bemutatkozási és értékesítési le hetőséget egyéni és csoportos kiállításo kon ban a Kép csarnok Rt. a Grafikai és Érem Kabi netet megszüntette. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége különös figye lem mel kíséri a Magyar Grafikáért Alapítvány kortárs gra fikai gyűjte mé nyek gyarapítását és ezen gyűjtemény t u do m á n yo s fe ldolgo z á s á t. Nemzetközi kapcsolatok: Nemzetközi viszonylatban a szövetség szakmai kap csola tokat tart fenn a Cseh Grafikusművészek Szövetségével, a Dán Grafikusművészek Szövetségével, ill. aktívan részt vesz a visegrádi országok képzőművészeti szövetségeinek együtt működésében. A szövetség fontosabb kiállításai: A Magyar Grafikusművészek Szövetsége rendszeresen kezde mé nyez és kivitelez olyan országos jelentőségű ki ál lítá so kat, amelyen lehetőséget biztosít a grafikusművészek szá má ra, elsősorban az új alkotások bemutatására Grafikai Műtermek, Csontváry Galéria, ; Erotika a Kortárs Magyar Grafikában, Árkád Galéria, Buda pest, és Üb lac ker Hausl Galéria, München; 1992 Grafi kai Műtermek, Csók Galéria, ; Kisgrafika 92, Újpest Galéria, ; 1993 Magyar Kortárs Litográ fia, Magyar Intézet, Bukarest; Grafikai Körkép 93, Újpest Galéria, ; 1994 I. Országos Színes nyomat Grafi kai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; Kisgra fika 94, Újpest Galéria; 1995 Vallomások a vonalról, Vigadó Ga léria, ; 1996 Kisgrafika 96, Újpest Galéria, Bu da pest; Különös Nyomatok, Vigadó Galéria, ; 1997 Hidegtű 97, Vigadó Galéria, ; Magyar Kortárs Grafika, Nemzeti Kulturális Központ, Mexikóváros; Új Nyomatok, Vigadó Ga lé ria, ; II. Országos Szí nes nyomat Grafikai Kiállítás, Művé szetek Háza, Szekszárd; 1998 Kisgrafika 98, Újpest Galéria, Bu dapest; IX. Or szá gos Rajzbiennálé, Nógrádi Sándor Múzeum, Salgótarján; 1999 Levelek, Lipótváros Galéria, ; Att ri bu tum, Dunaszerdahely; 2000 X. Országos Rajzbiennálé, Nóg rá di Történeti Múzeum, Salgótarján; Kisgrafika 2000, Vi ga dó Ga léria, ; III. Országos Színesnyomat Grafikai Kiál lí tás, Művészetek Háza, Szekszárd; XX. Országos Gra fikai Kiállítás, Mis kolci Galéria, Miskolc; Milleniumi Raj zok, Megyeháza, Szol nok; Ezredvégi Nyomatok, Godot Ga léria, ; 2001 Mű hely 2001, Kempinski Galé ria, ; Erotikus Grafika 2000, Godot Galéria, Buda pest; Monocrom, Nádor Galéria, ; Óriási Rajz, Mű csar nok, ; 2002 Műhely 2001, Pelikán Galéria, Székesfehérvár; Menetközben, Szolnoki Galéria, Szol nok; III. Közép-európai Rajzbiennálé, Plzen, Csehország; XI. Or szá gos Rajz biennálé, Nógrád Történeti Múzeum, Sal gó tarján; XXI. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; Kis grafi ka 2002, Újpest Galéria, ; V. Or szágos Pasztell Bien ná lé; 2003 IV. Országos Színes nyo mat Grafikai Kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd; Új lenyomat, Nádor Galéria, ; 2004 XXII. Orszá gos Grafikai Kiállítás, Miskolci Galéria, Miskolc; XII. Orszá gos Rajzbiennálé, Nógrád Megyei Múzeum, Salgótarján; IV. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzen; Kisgrafika 2004, Új pest Galé ria; 2005 Látványtól látványig, Vízivárosi Galéria; Sok színű monokróm rajzok, Vízivárosi Galéria; Grafika mes terei, Várnegyed Galéria; EU vonalak, Nádor Galéria; EU vona lak Eger 2005, Templom Galéria, Eger; 2006 XXIII. Országos Grafikai Kiállítás, Miskolc; XIII. Országos Rajzbiennálé, Salgótartján; Kisgrafika 2006, Újpest; V. Országos Színesnyomat, Szekszárd; V. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzen; 2007 Tendenciák a Kortárs Grafikában, Marczibányi Művelődési Központ; Gondolatok a műhelyből, Vízivárosi Galéria. A szövetség levelezési címe: 1245, Pf.: Tel.: (06-30) , Fax: , butak.andras@fre .hu Website: Butak András, elnök 1

2 Tartalom Jelentés a művészek társadalmi megítéléséről...3 Kortárs Költészet Kortárs Grafika...11 Mestergrafikák...13 V. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzeň, Triennálék váltják fel a Biennálékat...20 Vonalak, foltok, felületek...24 Saxa Loquuntur A kövek mesélnek...32 Kisgrafika 2006 VIII. Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé Két év múlva, ismét grafikákkal, ugyanitt...40 I. Országos Grafikai Konferencia...44 Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagjainak névsora...46 Gondolatok a műhelyből Archív dokumentumok...52 Dan Perjovschi: tíz nap a váci grafikai műhelyben...58 Hazai művészek a műhelyből...60 Műhely-élet-képek...80 További művészek a műhelyből...88 Grafikai technikák jegyzéke...98 A nyomatok jelzéséről...99 Nemzetközi művészek a műhelyből Vallomás a műhelyről ig a műhelyben dolgozó művészek Grafikai És Érem Kabinet Magyar Képző- és Iparművészeti Társaságok Szövetségének tagjai Grafikai műtermek A kiadvány támogatói: Nemzeti Kulturális Alap Oktatási és Kulturális Minisztérium Magyar Grafikusművészek Szövetsége A Magyar Grafikáért Alapítvány Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége Hungart Egyesület Nemzeti Civil Alapprogram e-on Hungária Felelős kiadó: Magyar Grafikusművészek Szövetsége Szerkesztő: Butak András Grafika: Kiss Ilona Nyomdai előkészítés: Layout Factory Grafikai Stúdió Nyomda: Nalors Grafika Kft., Vác Készült 2008-ban 600 példányban ISSN Magyar Grafikusművészek Szövetsége Levelezési cím: 1245, Pf.: 1059 Székhely: 1082 Bp., Leonardo da Vinci u. 41. Tel./fax: (+36-1) Mobil: butak.andras@fre .hu Website: Tagok száma: 220 Elnök: Butak András Bírósági végzés: 4753/1992 Adószám: Bankszámlaszám: A Magyar Grafikáért Alapítvány Székhely: 1055 Bp., Szent István körút 1. Tel./fax: (+36-1) Telefon: Elnök: Stefanovits Péter Bírósági végzés: 4323/1993 Adószám: Bankszámlaszám:

3 Jelentés a művészek társadalmi megítéléséről Európai Parlament, Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó: Claire Gibault május 23. [2006/2249(INI)] Az Európai Parlament, tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre, tekintettel a Bizottság Megkülönböz te tésmentesség és esélyegyenlőség mindenki számára Keretstratégia című közleményére [COM(2006)0224], tekintettel a Bizottság A munkajog korszerűsítése szembenézve a XXI. század kihívásaival című zöld könyvére [COM(2006) 0708], tekintettel október 22-i állásfoglalásá ra a színház és a színművészetek dinamizmusának fontosságáról a kibővített Európában 1, tekintettel szeptember 4-i, a kulturális iparágakról szóló állásfoglalására 2, tekintettel október 13-i, az európai kultúra szerves részét képező cirkusz előtt álló új kihívásokról szóló állásfoglalására 3, tekintettel a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletre 4, tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló, április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre 5, tekintettel a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló, november 19-i 92/100/ EGK tanácsi irányelvre 6, tekintettel a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejének összehangolásáról 1 HL C 300 E, , 156. o. 2 HL C 76 E, , 459. o. 3 HL C 233 E, , 124. o. 4 HL L 149., , 2. o. 5 HL L 166., , 1. o. 6 HL L 346., , 61. o. szóló, október 29-i 93/98/EK tanácsi rendeletre 7, tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 8, tekintettel az Európai Unió művészeinek helyzetéről és szerepéről szóló, március 9-i állásfoglalására 9, tekintettel az Európai Bíróság C-178/97 számú, Barry Banks és társai kontra Thèatre Ro yal de la Monnaie ügyben hozott március 30-i ítéletére 10, tekintettel az Európai Bíróság C-255/04 számú, az Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság ügyben hozott június 15-i ítéletére 11, tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0199/2007), A) mivel a művészet munkának és szakmának is tekinthető, B) mivel a fent említett ítéletek és a 96/71/EK irányelv egyaránt sajátosan az előadóművészek tevékenységeire vonatkoznak, C) mivel a művészet legmagasabb fokú gyakorlása megkívánja a lehető legfiatalabb korban felébredő érdeklődést az előadó-művészet világa s a kultúra iránt, továbbá a kulturális örökségünk legfontosabb alkotásainak megértéséhez szükséges adottságok birtoklását, D) mivel a legtöbb tagállamban bizonyos művészi foglalkozások nem rendelkeznek jogi státusszal, 7 HL L 290., , 9. o. 8 HL L 167., , 10. o. 9 HL C 175., , 42. o. 10 EBHT 2000., I EBHT 2006., I

4 Valentinas Ajuskas Milica Antonievic 4 E) mivel a rugalmasság és a mobilitás elválaszthatatlanok egymástól és a művészeti foglalkozások gyakorlásától, F) mivel pályafutása során soha egyetlen művész sem lehet teljes biztonságban munkája megtartása felől, G) mivel a művészeti foglalkozások bizonytalan és időnként esetleges jellegének szükséges ellensúlya a biztosra vehető szociális védettség, H) mivel egy európai művész számára ma még gyakorlatilag lehetetlen, hogy pályaívét ismételten felépítse, I) mivel meg kell könnyíteni a művészek hozzáférését a munkafeltételekre, a mobilitásra, a munkanélküli helyzetre, az egészségügyre és a nyugdíjra vonatkozó adatokhoz, J) mivel a művészi hajlam, a természetes adottságok és a tehetség csak ritkán elegendőek a hivatásszerűen űzött művészi pálya választásához, K) mivel a művészeti tanulmányok és/vagy képzettség nyújtására vonatkozó szerződések egyelőre nem kielégítő szinten szabályozottak az egyes művészeti ágak tekintetében, L) mivel a művészek számára a szakmai átképzési lehetőségeket ösztönözni kell, M) mivel az új tagállamokból a munkavállalók a művészeket is beleértve szabad mozgására még mindig egyes korlátozások vonatkoznak a csatlakozási szerződésben előírt, esetleges átmeneti szabályok miatt, N) mivel a művészeti produkciókban gyakran együtt vesznek részt uniós és unión kívüli művészek, akiknek mobilitását nem egyszer akadályozzák a középtávú tartózkodásra szóló vízumok megszerzésével kapcsolatos nehézségek, O) mivel a művészek tartózkodása valamely tagállamban leggyakrabban rövid (három hónapnál rövidebb) időtartamra korlátozódik, P) mivel mindezen problémák összekapcsolódnak a határokon átívelő mobilitással amely a művészeti foglalkozások legfőbb jellemzője, és rávilágítanak arra, hogy e területen konkrét intézkedések tervbe vételére van szükség, Q) mivel elsőrendűen fontos, hogy az amatőr művészi tevékenységeket megkülönböztessük a hivatásszerű művészi tevékenységektől, R) mivel a tagállamokban hatékony módon kell biztosítani a művészeti oktatás iskolai tantervbe történő integrálását, S) mivel az UNESCO említett egyezménye kitűnő alapot kínál a művészi alkotómunkát végzők tevékenysége jelentőségének elismeréséhez, T) mivel a 2001/29/EK irányelv előírja, hogy azon tagállamok, ahol ezt még nem alkalmazzák, nyújtsanak a szerzőnek méltányos díjazást a többszörözés joga alóli kivételek vagy annak korlátozásai esetére (reprográfia, magáncélú többszörözés stb.),

5 U) mivel a 92/100/EGK irányelv meghatározza különösen az előadóművészek kizárólagos jogait és jogukat a méltányos díjazáshoz, amelyről nem mondhatnak le, V) mivel a szerzők és előadóművészek vagyoni és erkölcsi jogai e tekintetben alkotó tevékenységük és általában a kultúrához való hozzájárulásuk elismerését képezik, W) mivel a művészi alkotás hozzájárul a kulturális örökség fejlődéséhez és e tekintetben az állam által megőrzött múltbeli művekből merít ihletet. A művészek helyzetének javítása Európában / Szerződések 1. felkéri a tagállamokat, hogy a művészi tevékenység támogatása céljából alakítsák ki vagy hajtsák végre a jogi és intézményi keretet a szerződésekre, a társadalombiztosításra, az egészségbiztosításra, a közvetlen és a közvetett adózásra, továbbá az uniós szabályokkal való összhangra vonatkozó összefüggő és átfogó intézkedéscsomag elfogadásán és végrehajtásán keresztül; 2. hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a művészi munka módszereinek nem hagyományos jellegét; 3. hangsúlyozza emellett az előadó-művészettel kapcsolatos minden foglalkozás szokásostól Toni Maria Chiara eltérő és bizonytalan jellege figyelembe vételének szükségességét; 4. ösztönzi a tagállamokat a tanulmányi, továbbá képzettség nyújtására vonatkozó szerződések létrehozására művészeti foglalkozásokban; 5. ennek megfelelően javasolja, hogy a tagállamok segítsék elő a művészek szakmai tapasztalatának elismerését; A művészek védettsége 6. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a művészeti ágazattal folytatott konzultációt követően hozzanak létre a művészek számára az Europasshoz hasonló európai szakmai nyilvántartást, amelyben feltüntetésre kerül státuszuk, szerződéseik jellege és azok egymást követő időtartama, valamint foglalkoztatóik vagy az őket alkalmazó szolgáltatók adatai; 5 Jan Baczynski 7. ösztönzi a tagállamokat a koordináció javítására, valamint a bevált gyakorlatok és az információk cseréjére;

6 8. nyomatékosan felhívja a Bizottságot egy olyan egységes és közérthető gyakorlati kézikönyv az ágazattal együttműködésben történő kidolgozására az európai művészek és a hatósági oldalról érintettek számára, amelyben megtalálható az egészségbiztosítással, munkanélküliséggel és a nyugdíjjal összefüggő valamennyi nemzeti és uniós hatályos rendelkezés; 9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az alkalmazható kétoldalú megállapodásoknak megfelelő lehetséges intézkedések megfontolására a harmadik országokból származó művészek szerzett nyugdíj- és jóléti jogosultságai átvehetőségének biztosítására abban az esetben, amikor visszatérnek származási országukba, továbbá az Európai Unió tagállamában végzett munka során szerzett tapasztalatuk elismerésére; 10. ösztönzi a Bizottságot arra, hogy indítson be egy olyan kísérleti projektet, amelynek célja külön elektronikus uniós társadalombiztosítási kártya létrehozása lenne az Unió művészei számára; 11. ugyanis véleménye szerint egy ilyen kártya, amely tartalmazná a művészre vonatkozó valamennyi információt, megoldást jelenthetne bizonyos, a művészi pályával együtt járó nehézségekre; 12. hangsúlyozza, hogy szükséges pontos különbséget tenni a művészek sajátos mobilitása és az Európai Unió munkavállalóinak általában vett mobilitása között; 13. ennek megfelelően kéri a Bizottságot, hogy összegezze az említett sajátos mobilitással kapcsolatban elért eddigi eredményeket; 14. kéri a Bizottságot, hogy formálisan is nevezze meg a kultúra azon területeit, ahol a kreativitás- és tehetségelszívás kockázata nyilvánvaló, a tagállamoktól pedig azt kéri, hogy ösztönző intézkedésekkel tartsák vissza művészeiket az Európai Unió területének elhagyásától, illetve ösztönözzék őket az oda való visszatérésre; 6 Dragan Cohan 15. emellett arra kéri a tagállamokat, hogy szenteljenek külön figyelmet az Unió tagállamaiban található zeneművészeti és művészeti iskolák és egyéb hivatalosan elismert előadóművészi iskolák által kiállított diplomák és más képesítések közösségi szintű elismerésének, ezzel elősegítve, hogy birtokosaik valamennyi tagállamban munkát vállalhassanak és tanulhassanak a bolognai folyamattal összhangban; ezzel összefüggésben sürgeti a tagállamokat az olyan magas szintű személyi és szakmai képzést nyújtó, hivatalos művészeti tanulmányok előmozdítására, amelyek nemcsak a hallgatók művészi tehetségének fejlesztését teszik lehetővé, hanem más szakmai területek általános készségeivel is felruházzák őket; hangsúlyozza ugyanakkor a harmadik országok nemzeti konzervatóriumai és művészeti akadémiái által kiadott diplomák és egyéb képesítések Európai Unió tagállamaiba

7 19. sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen felmérést a tagállamok által ténylegesen annak biztosítására tett intézkedések elemzéséről, hogy a szerzői és kapcsolódó jogok jogosultjai méltányos díjazást kapjanak a tagállam által a 2001/29/EK irányelv alapján alkalmazott jogszabályi kivételek és jogaiknak a 92/100/EGK irányelv alapján történő kiaknázása miatt; Elena Dati belépni kívánó művészek mobilitásának elősegítésére; 16. felkéri a Bizottságot a művészi tevékenységről és gyakorlásának feltételeiről szóló európai charta elfogadására az UNESCO-éhoz hasonló kezdeményezés alapján, annak érdekében, hogy megerősödjék a művészeti tevékenységet hivatásszerűen űzők munkájának fontossága és gördülékenyebbé váljon az európai integráció; 17. felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek meg a munkaerőpiachoz való hozzáférés tekintetében mindenféle korlátozást az új tagállamokból érkező művészek számára; 18. felhívja a tagállamokat, amelyek ezt még nem alkalmazzák, hogy a 92/100/EK irányelvnek megfelelően szervezzék meg hatékonyan a többszörözés jogával kapcsolatos méltányos ellentétezés, valamint a szerzői és kapcsolódó jogok jogosultjainak járó méltányos díjazás kifizetését; 20. sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen felmérést a tagállamok által abból a célból tett intézkedések elemzéséről, hogy elkülönítsék a szerzői és kapcsolódó jogok jogosultjai méltányos díjazásából keletkezett bevétel egy részét a kreatív tevékenység támogatására, valamint a művészek szociális és pénzügyi védelmére, valamint elemezze azokat a jogi eszközöket és módszereket, amelyek használhatók lehetnek az élő európai művészek védelmének finanszírozásához való hozzájárulásra; Vízumpolitika: harmadik országok állampolgárainak mobilitása és foglalkoztatása 21. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell azokkal a nehézségekkel illetve a belőlük adódó bizonytalansággal, amelyek jelenleg bizonyos uniós és nem uniós művészek esetében a munkavállalási engedély céljából kért vízum megszerzését akadályozzák; 22. emlékeztet arra is, hogy a vízum és munkavállalási engedély megadásával kapcsolatos követelményeket a rövid időtartamú munkavállalást lehetővé tevő szerződéssel dolgozó művészek jelenleg nehezen tudják teljesíteni; 23. felkéri a Bizottságot, hogy a művészek esetében gondolja át a vízumok és munkavállalási engedélyek jelenleg hatályos rendszereit, valamint vázolja fel egy olyan ide vonatkozó közösségi szabályozás körvonalait, amely az egyes tagállamokban már létező gyakorlat szerint specifikus ideiglenes vízum létrehozását eredményezhetné az uniós és nem uniós művészek számára; 7

8 Nada Denic Vesna Duricic Élethosszig tartó tanulás és átképzés 24. felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak létre a kulturális ágazatban hivatásszerűen dolgozók számára olyan speciális képzési és oktatási intézményeket, amelyek segítségével e területen valódi foglalkoztatási politika alakítható ki; 25. felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze a már létező összes kutatást és tanulmányt, valamint tanulmányban elemezze azt, hogy az Európai Unióban jelenleg milyen figyelmet fordítanak a művészi pályákkal összefüggő foglalkozási eredetű betegségekre, például az artrózisra; 28. sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje az előadóművészetek terén folyó szakképzés tekintetében az európai együttműködés és cserék tényleges szintjét, és mozdítsa elő az ilyen intézkedéseket az egész életen át tartó tanulás és kultúra 2007, valamint a 2009, az oktatás és a kultúra európai éve programok keretében; Az amatőr tevékenységek átalakítása felé 29. hangsúlyozza, hogy valamennyi, kifejezetten a szociálisan kedvezőtlen helyzetű közönségcsoportok irányában kifejtett művészeti és kulturális tevékenységet támogatni kell ezen csoportok integrációjának elősegítése végett; emlékeztet rá, hogy a művészek tevékenységüket folyamatos jelleggel űzik, s az nem korlátozódik a művészeti előadás vagy a színpadi fellépés időtartamára; 30. hangsúlyozza az amatőr művészi tevékenységek mint a helyi közösségek építésének és a polgárok társadalma kialakításának központi eleme fontosságát; 27. ezzel összefüggésben emlékeztet arra is, hogy a próbák időtartama is teljes értékű munkaidőnek számít, és sürgősen el kell érni, hogy ez az idő teljes mértékben beszámítson a pályafutás idejébe mind a munkanélküliség időszakai alkalmával, mind pedig a nyugdíj szempontjából; 31. hangsúlyozza, hogy a külön formális képzésben nem részesült, hivatásos karrierre törekvő művészeknek jól tájékozottnak kell lenniük a szakma egyes vonatkozásait illetően; 32. ezért felkéri a tagállamokat, hogy az amatőr tevékenységeket a hivatásos művészekkel va-

9 ló folyamatos kapcsolat fenntartása mellett ösztönözzék és segítsék; A művészeti és kulturális képzés biztosítása a legfiatalabb kortól kezdve 33. felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányban elemezze az Európai Unióban folyó művészeti képzést (annak tartalmát, a nyújtott képzés hivatalos vagy egyéb jellegét, a kapott eredményeket és a karrierlehetőségeket) és az eredményt két éven belül juttassa el hozzá; 34. sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze és mozdítsa elő a művészetet tanuló európai hallgatók mobilitását s nemzeti konzervatóriumok és művészeti akadémiák hallgatói cseréinek Európán belüli és kívüli felgyorsításával; 35. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a pénzügyi eszközöket azokhoz az intézkedésekhez és kísérleti projektekhez, amelyek a művészeti oktatással foglalkozók számára lehetővé teszik az iskolai környezetben nyújtott művészeti oktatás terén megfelelő modellek kialakítását az információ- és tapasztalatcserét megvalósító európai rendszer létrehozásával; 36. ajánlja a tagállamoknak, hogy erősítsék meg a művészeti képzésben dolgozó oktatók képzését; Stoja Dzebric 37. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat a tanárok és fiatal művészek cseréjéhez egy Erasmus-típusú európai mobilitási alap megvalósítása lehetőségének vizsgálatára; emlékeztet ezzel összefüggésben a kultúrára szánt európai költségvetés növelésével kapcsolatos törekvésére; 38. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak tájékoztató kampányt a művészeti oktatás minőségének garantálása céljából; 39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak. Indoklás / Az európai művészi státusz felé Az élő előadó-művészettel kapcsolatos foglalkoztatottsági helyzet szabályozása összetett és vitatott kérdés, de ma már nem lehetséges szőnyeg alá söpörni a szabályozás hiányából fakadó problémákat. Nem elegendő a szűrők hiányának pozitív oldalát és a mindenkire érvényes önkifejezési szabadság lehetőségeit hangsúlyozni, mert ezzel tulajdonképpen a piacra hárítjuk annak gondját, hogy ezeket a foglalkozásokat a művészeti kritériumok és a társadalmi igazságosság kárára szabályozza. Még a legtehetségesebbekre is érvényes, hogy az élő előadó-művészet terepén boldogulók pályája sivatagon való esetleges és kaotikus átkelésre hasonlít a csökkenő honoráriumok, a bejelentetlen munkaidő és a romló munkakörülmények jelentette megannyi csalódás közepette. Ezért egyensúlyt kell teremteni a lehetőségek és a művészi pályára vágyók száma között. Egyébként az is egyértelmű, hogy manapság a művészi produkcióban egymással vállvetve dolgoznak uniós és nem uniós művészek, akiknek mobilitását gyakorta fékezi az uniós jogszabályok átvételének hiánya a tagállamok részéről, illetve a nemzeti jogszabályok hiányok ismerete. Ugyanakkor ezek az uniós jogszabályok léteznek, és csak alkalmazni kellene őket, a művészek viszont nincsenek tisztában az őket fo- 9

10 10 gadó tagállamok jogszabályaival, és nem tudják, hogyan lehetne kikényszeríteni az uniós szabályok alkalmazását. A művészek előtt tornyosuló nehézségek legnagyobb része nem kulturális jellegű, hanem a mobilitással, a vízumpolitikával, az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, a munkanélküliséggel és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos, és elsősorban ezek azok az igen konkrét kérdések, amelyekre megkíséreltünk válaszlehetőségeket felvázolni. Több tagállamban is foglalkoztak már ezzel a helyzettel, s az a vélemény alakult ki, hogy feltétlenül el kell gondolkozni egy olyan irányú javítás lehetőségén, hogy az uniós művészek szakmai pályafutásuk során elérhessék az elismertség és az integrálódás megfelelő szintjét. Mindezek okán véleményünk szerint az elgondolkodáshoz kitűnő kiindulási alapot jelenthet a művészi tevékenységről és gyakorlásának feltételeiről szóló európai charta megalkotása. A művészek körülményeinek javítása felé vezető úton éppen szükségleteik felmérése az első lépés, ám önmagában ez nem lehet elegendő. Az európai kultúrpolitika előtt álló kihívás abban rejlik, hogy hogyan hozható létre dinamikus, kreatív és innovatív kulturális környezet a művészetek valamennyi ága számára, ami nem történhet meg anélkül, hogy művészeink számára ne biztosítanánk azokat a szociális garanciákat a számukra létfeltételt jelentő művészi szabadság biztosításával egyetemben, amelyek Jadwiga Stawowczyk-Kuzemczak az összes többi európai munkavállalónak is rendelkezésére állnak. Eljárás Cím: A művészek társadalmi megítélése / Eljárás száma: 2006/2249(INI) / Illetékes bizottság: CULT / Az engedélyezés plenáris ülésen való bejelentésének dátuma: / Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) / Az ülésen való bejelentés dátuma / Nem nyilvánított véleményt / A határozat dátuma / Megerősített együttműködés / A plenáris ülésen való bejelentés dátuma / Előadó(k): Claire Gibault / A kijelölés dátuma: / Korábbi előadó(k) / Vizsgálat a bizottságban: , / Az elfogadás dátuma: / A zárószavazás eredménye: mellette: 18 / Ellene: 0 / Tartózkodás: 0 / A zárószavazáson jelen lévő képviselők: Ivo Belet, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gala, Claire Gibault, Vasco Graça Moura, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Karin Resetarts, Pál Schmitt, Nikolaos Sifunakis, Tomaš Zatloukal / A zárószavazáson jelen lévő póttagok: Gyula Hegyi, Erna Hennicot- Schoepges, Mary Honeyball, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka / A zárószavazáson jelen lévő póttagok (178. cikk (2) bekezdés): Morillon, Philippe / A benyújtás dátuma: / Megjegyzések (egy nyelven állnak rendelkezésre) Maria-Modesta Lupascu Claire Gibault

11 Kortárs Költészet Kortárs Grafika VII. Országos Biennálé A Kecskeméti Műhely Művészeti Egyesület szervezése Hagyományainkhoz híven 2007 novemberében, immár hetedik alkalommal rendeztük meg a Kortárs Költészet Kortárs Grafika Országos Biennálét. A Kortárs Költészet Kortárs Grafika pályázati anyagából az első kiállításra november 11-én Katona József író születésének 204. évfordulóján került sor Kecskeméten a Cifrapalotában, és az eddigi Biennálék legtöbbje itt került megrendezésre, más alkalommal az Erdei Ferenc Művelődési Központban, majd a bemutató kimozdult a városból ban en a Petőfi Irodalmi Múzeum, 2005-ben Kiskőrösön a Petőfi Szülőház és Emlék-múzeum adott helyett a grafikáknak ben ismét a Kecskeméti Képtár ad helyet a Biennálénak, majd a Kalocsai Városi Galéria mutatta be a kiállításunk anyagát. Célunk kohéziót teremteni az irodalom és a képzőművészet mint művészeti ág és annak képviselői, művelői között és ennek eredményét megosztani a közönséggel. A megnyitókhoz irodalmi, zenei est is kapcsolódott a vizuálisan megjelenített irodalmárok részvételével, ahol felolvasták műveiket vagy elhangzottak annak megzenésített változatai is. Minden egyes kiállításhoz fekete-fehér katalógus készült, sorozatszerű tervezéssel, így történt ez most is. Nem hamisíthatom meg a világot, nem festhetem szebbre mondta Sziveri János költő egyik interjújában, majd a modern korok minden vizeket beszennyező vandalizmusáról beszélt. Miklós Árpád A művész nem lehet közömbös, de nem is kapcsolódhat be abba a kollektív monológba, ahol mindenki mondja a magáét, ám senki sem figyel oda a másik szavára. Örüljünk az ilyen nagyszerű pillanatoknak, hiszen ezeken a kiállításokon a két művészeti ág ereje összeadódik; a grafikák nem illusztrációk, hanem a vers vizuális visszhangja, rezonancia, amit egy képzőművészben keltett, de ugyanakkor önálló alkotás. Benes Jószef, elnök 11 Gerle Margit

12 Benes József Sipos Loránd 12 Báron László

13 Mestergrafikák Várnegyed Galéria,, január 11. A grafika mesterei címmel tekinthettünk meg januárban kiállítást a Várnegyed Galériában. A szervezők a Magyar Grafikáért Alapítvány több mint ezer darabos gyűjteményéből 33 művész 37 nyomatát vonultatták fel a válogatásukban, mely a két háború között készült. Barcsay Jenő rézkarccal indít, megidézi az 50-es és a 60-as éveket, majd a kortárs grafikus művészek munkáin keresztül eljut egészen napjainkig, 2005-ig. A tárlat nagy erénye, hogy a bemutatandó állapotot regisztráló társaival ellentétben az előzményeket is igyekszik vázolni, mintegy ráirányítva a figyelmet a műfaji hagyományok fontosságára, az irányzatok folytonosságára. A két korai Barcsay rézkarc kifejezetten unikum. Az egyik szinte a néger maszkokat idéző önarckép, a másik a rézkarcoló nemzedék Szőnyi, Aba-Novák festői stílusában készült portré. Ezeket zsögödi Nagy Imre rajzai követték, illetve az ugyancsak erdélyi Gy. Szabó Béla Vihar előtt (1957) című, tragikus hangvételű, fekete tónusú fametszete, amely a kolozsvári Far- Barcsay Jenő 13 Gémes Péter

14 14 Kopasz Tamás kas utcai templomot örökíti meg. De láthattuk a szintén erdélyi származású Gross Arnoldnak az 50-es években készült Erélyi táját is. A hagyományőrzőket és az újítókat kötötte össze a magyar grafika legjelentősebb alkotójának, Kondor Bélának két kevéssé ismert rézkarca. A hatvanas évek generációját többek között Rékassy Csaba és Gyulai Líviusz reprezentálta, az Iparterv generációt pedig Baranyay András. Figyelmet érdemlő ritkaságnak számítottak Vagyóczky Károly üvegeket ábrázoló, szinte metafizikus nyomata, hiszen a művész évtizedek óta nem készít már képgrafikát, illetve a tragikusan korán elhunyt Gémes Páter sejtelme sen derengő, fotó alapú műve (Vízvonal, 1991). A kiállítás anyagának gerincét a majdnem minden jelentősebb grafikai rendezvényen jelen lévő közép generáció tagjainak munkái alkották. Benes Józsefnek tragikus hangulatú, akasztott embert idéző nyomata valószínűleg a délszláv háborúra utal. A Magyarországon xerox technikát először alkalmazó Halbauer Ede Létélményeim sorozatának egyik szép lapjával volt jelen. De megtekinthettük Prutkay Péter labirintusát, Kalmár István stilizált növény-rovar angyal párját, Butak András, Kovács Péter Balázs és Stefanovits Péter egy-egy alkotását. A nyolcvanas évek nemzedékét Gaál József archaikus indázó figurája és Szurcsik József csavarodó kőfeje képviselte, míg a nem sokkal utánuk pályára kerülő minimalos társulást Gallusz Gyöngyi, Kótai Tamás és Madácsy István, a legfiatalabbakat pedig Albert Ádám, Benes Bátor, Szabó Ábel, és Terjéki Eszter egyegy munkája. A harminchárom művész nyomatait felvonultató, technikailag is sokszínű tárlat, ahol rajzokkal, rézkarcokkal, litográfiákkal, szitanyomatokkal és komputergrafikával egyaránt találkozhattunk, a Magyar Grafikáért Alapítvány gyűjteményének csupán egy jelentős szeletét tárta elénk. Remélhetőleg a gyűjtemény több más darabjával is megismerkedhetnek majd a látogatók a következő ugyanezen a helyszínen megrendezésre kerülő Mesterek és tanítványok című bemutatón. Stefanovits Péter Lóska Lajos

15 V. Nemzetközi Rajzbiennálé, Plzeň, 2006 Museum of West Bohemian in Pilsen A Plzeni Nemzetközi Rajzbiennále 1996-ban került először országos kiállításként megrendezésre, hogy a szervezők nem titkolt szándéka szerint Csehország nyugati régiója is részt tudjon venni az ország kimagasló kulturális programjaiban. Az első biennálék sikere láttán, 2000-től a rendezők az országosnak indult kiállítást nemzetközivé alakítják, olyan nemzetközileg is elismert támgoatókkal, mint a Skoda vagy a Plzeni sörgyár. A Magyar Grafikusművészek Szövetsége a biennále nemzetközivé való átalakításától kezdődően rendszeresen részt vesz a biennále szakmai előkészítésében. A kapcsolatfelvétel a biennále rendezőivel, a kölcsönös megismerés (2004-ben a cseh rendezők részt vettek a Salgótarjáni Országos Rajz Biennálé megnyitóján) lehetővé tették, hogy számos szakmai javaslattal a szövetség is részt vegyen a Plzeni Biennále előkészítésében, illetve szervezésében. A magyar anyag összeállítása, kiszállítása és nem utolsó sorban elfogadása, úgy a technikai szervezés mint a magyar rajzművészet szakmai elismerését jelentette. És nem véletlenül. A nemzetközi zsűri eddigi díjazottjai: 2006-ban a biennále nagy díját Madácsy Istvánnak, 2004-ben Sóváradi Valériának ítélték. További díjasok: 2004 Sebők Éva, a Plzen Képzőművészeti Egyetem díja, 2000 Butak András, Plzen város díja. Emellett a nemzetközi zsűri elismerésében és dicséretében részesültek: Gallusz Gyöngyi, Kovács Péter Balázs és Nagy Csaba grafikusművészek. A biennále rendezői által megfogalmazott szakmai elvárások szerint csak monokróm rajzokkal lehet részt venni, mert az indoklás szerint vissza kell térni a rajz gyökereihez. Közismert, hogy a rajz mint műfaj sokkal később kerül felfedezésre, hiszen kezdetben a festészeti (vagy a szobrászati) alkotások előkészítésében jelentett segítséget, csupán mint vázlat vagy tanulmány. Ám a megmaradt kartonok az idő elteltével olyan művészi kvalitásokat tártak fel, hogy indokolttá vált a rajzot önálló műfajnak tekinteni. Ezt az irányelvet követték a Plzeni biennále rendezői, amikor a gyökerekhez való visszatérést tűzték ki zászlajukra. Ez azonban nyilván nem lett volna elegendő, ha Plzen város kulturális életének irányítói, illetve művészei nem tekintenék a biennálét saját, nemzetközileg is kimagasló rendezvényüknek. Kétévente Plzen városa a rajzművészet ünnepének helyszínévé válik, egy olyan európai régióban, ahol a digitalizált és elektográfiai alkotások sokasága markáns jelenlétükkel hívják fel a szakmai körök figyelmét. A plzeni rendezőknek azonban mégis sikerült visszaadniuk a rajzművészet sajátos kommunikációs erejét. Úgy tűnik sikerrel. Grafikai Műtermek,

16 Madácsy István a biennálé Nagydíjasa 16 Gallusz Gyöngyi

17 Kótai Tamás 17 Kovács Péter Balázs

18 Nagy Gábor György 18 Zsankó László

19 Sóváradi Valéria 19 Butak András

20 Triennálék váltják fel a biennálékat 20 Megállapodás Az Eger, Miskolc és Salgótarján Biennáléinak megrendezése mind szakmai, mind gazdasági szempontból összehangolást igényel. A megállapodás szerint az Egri Akvarell Biennále, a Miskolci Grafikai Biennále és a Salgótarjáni Rajz Biennále háromévenkénti rotációban Triennálévá alakul át ban először a Miskolci Grafikai Biennále, 2009-ben az Egri Akvarell Biennále, 2010-ben a Salgótarjáni Rajz Biennále kerül megrendezésre. Mindegyik város és intézménye mivel azonos közigazgatási régióhoz tartoznak és a műfajok is kölcsönösen feltételezik egymást, kapcsolódnak egymáshoz lehetősége szerint kísérő kiállításokkal és programokkal erősítheti a tárgyévben aktuális Triennálét. Helyszín: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Miskolc, Rákóczi u. 2. Időpont: szeptember 13. Jelen vannak: H. Szilasi Ágota, Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, művészettörténész Petercsák Tivadar, Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, igazgató Stefanovits Péter, A Magyar Grafikáért Alapítvány, elnök, grafikusművész Butak András, Magyar Grafikusművészek Szövetsége, elnök, grafikusművész Kelemenné Peák Ildikó, Nógrádi Történeti Múzeum, művészettörténész Szily Géza, Magyar Vízfestők Társasága, elnök, festőművész Bán András, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum Művészeti Tanácsa, művészettörténész Dr. Dobrik István, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója, művészettörténész Az e napra összehívott egyeztető megbeszélés célja az volt, hogy lezárja és megállapodásban rögzítse a korábbi előzetes egyeztetések eredményeit. Az Eger, Miskolc és Salgótarján biennáléinak megrendezése mind szakmai, mind gazdasági szempontból összehangolást igényel. A körvonalazódó elképzelések szerint az Egri Akvarell Biennále, a Miskolci Grafikai Biennále és a Salgótarjáni Rajz Biennále háromévenkénti rotációban triennálévá alakulna át ban kezdődik a sor Miskolccal, 2009-ben Egeré, 2010-ben Salgótarjáné lenne a rendezés joga. Természetesen minden helyszín mivel egy közigazgatási régióhoz tartoznak és a műfajok is kölcsönösen feltételezik egymást kísérő kiállításokkal és programokkal erősíthetik a tárgyévben aktuális triennálét. A Miskolci Galéria Városi Művelődési Múzeum részéről az átállás a rendszerre támogatott és elfogadható. Salgótarjánban a fenntartó város és a megye képviselői még nem jutottak egyértelmű döntésre a kiállítások támogatásának megosztásáról, de ez ígéretek szerint 2-3 héten belül rendeződik. Egerben a helyszín kiválasztásával megtartásával lesz probléma, hiszen a rendezvény városi program, a rendező szerv viszont marad a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága. Amellett, hogy gazdaságilag indokoltnak tartják a három évenkénti rendezést, mindkét város (Salgó tarján, Eger) félelme volt, hogy túl hosszú ideig esnek ki a köztudatból ezek a tárlatok és a szakma elfelejti majd őket. A szakmai szervezetek képviselői jelen helyzetben ezt másképp látják, hiszen a művészek nagy része mindhárom rendezvényen érdekelt és a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzetben, a támogatások megvonása, az alkotómunka feltételeinek romlása mellett nem képesek ennyi fórumon jó színvonalon megjelenni.

21 Butak András a Magyar Grafikusművészek Szövetsége elnöke szerint európai tendencia a biennálék triennálévá alakulása, amit a szakma részéről teljesen jogosnak tart. Gazdasági szempontból pedig kifejezetten szükségszerű, hiszen az ütköző években a szövetség és az alapítvány képtelen volt kigazdálkodni két helyszínre a zsűritagok tiszteletdíját, a díjakat, és egyes esetekben a katalógus támogatását. A központi támogatások elvonása miatt a már megítélt díjak kifizetése is csúszik, és mivel minden rendező szerv innen (Minisztérium, NKA) kéri a támoga tást, elaprózódnak a pénzek. A megoldást a minisztériummal való egyeztetésben látja, amit már elő is készítettek. Stefanovits Péter a Magyar Grafikáért Alapítvány elnöke is kényszerű, de támogatandó megoldásnak tartja a biennálék átalakulását. A szervezőknek előnyére válhat a továbbiakban, hogy mindenki turisztikai időben rendezheti a kiállítását, ami némileg nagyobb látogatottsággal és bevétellel kecsegtet. Szily Géza a Magyar Vízfestők Társaságának elnöke egyetért Stefanovits Péterrel és a jelenlévőkkel, mely szerint támogatja az átszervezést a résztvevők nagy arányú átfedése miatt is. Dobrik István a Miskolci Galéria igazgatója már a 2008-as rendezvényükre is triennále formájában fogalmazná meg a felhívást. A pénzügyi nehézségek ellenére fontosnak és elengedhetetlennek tartja, hogy a szakmai szervezetek továbbra is erősítsék szakmai díjakkal a triennálékat. A résztvevők egyhangúlag egyetértenek azzal, hogy a megbeszélésről a megállapodást tartalmazó emlékeztető készüljön, melynek birtokában minden érintett meggyőzheti fenntartóját a változtatás fontosságáról. Ebből kapjon az intézményeken és a szakmai szervezeteken túl az Oktatási és Kulturális Minisztérium Művészeti Főosztálya is. A jelenlévők összegezve az elhangzottakat intézményeik képviseletében az alábbiakban állapodnak meg, melyet a mellékelt jelenléti aláírásukkal hitelesítenek. Miskolc, szeptember 18. Javaslati előkészítő anyag A javaslat célja: a három országos képzőművészeti rendezvény (Orsz. Grafikai B. Miskolc, Orsz. Akvarell B. Eger, Orsz. Rajz B. Salgótarján) közös érdek mentén való átalakítása, megreformálása. A változtatás lényege: az eddigi biennále rendszerről a triennále rendszerre való áttérés. A javaslat érintettjei: a rendezvények városi önkormányzatai, a megyei önkormányzatok, a Miskolci Galéria, az egri Dobó István Múzeum, valamint a salgótarjáni Nógrád Múzeum. A szakmai szervezetek közül a M. Grafikusművészek Sz., a M. Elektrografikusok T., a M. Rézkarcolók T., a M. Vízfestők T. és A M. Grafikáért Alapítvány. A jelenlegi állapot: a három, nagy hagyományokkal bíró országos képzőművészeti biennále több mint hat éve egy ugyanazon évben kerül megrendezésre. Ennek a ténynek következtében mind a rendező intézményeket, mind a gyakorló képzőművészeket hátrány éri. A változtatás naptára : 2004-ben mind a három rendezvény lebonyolítódik az eddigi rend szerint ban Orsz. Grafikai Tr. Miskolc, 2007-ben Orsz. Rajz Tr. Salgótarján, 2008-ban Orsz. Akvarell Tr. Eger kerül megrendezésre és így tovább. A változtatás előnyei: I. Minden triennále a legoptimálisabb időszakban kerülhet megnyitásra, pl. június szeptember között. Ezzel az idegenforgalmi szezonhoz tökéletesen alkalmazkodhat. II. Az NKA képzőművészeti kollégiumát nem terhelné egy ugyanazon évben a három pályázat, ezzel jobb anyagi feltételek érhetők el. III. Az EU-ban a regionális pályázatokon (Felső- Magyarország, bor és kulturális turizmus) közösen léphetnek fel, bekapcsolva a szlovákiai régiót is. IV. Amennyiben a folyamatosan tevékenykedő Triennále Szervező Iroda megkezdi működését, a három rendezvény színvonala kiegyenlítődne és magasabb nívón állandósulhatna, megkívánva a megyei ill. a városi önkormányzatok eddiginél nagyobb anyagi tehervállalását. 21

22 V. Nem utolsó sorban a képzőművészek számára is pozitív változás állhatna be azzal, hogy az egyes triennálékra való felkészülés nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lehet és a megváltozott európai viszonyok között mind belföldön, mind külföldi vonatkozásban vonzóbbá válva, a kulturális versenyben a rendezvények pozíciója javulhatna. A megvalósítás menete: A. az előkészítő anyag alapján az érintett intézmények és önkormányzatai kialakítják álláspontjukat, véleményüket; B. a kiegészített anyagot az érintett megyék képviselete és egy szakmai bizottság véglegesíti; C. konferencia keretében a megállapodás aláírásra kerül az érintett felek részéről, melyre meghívást kapna a NKÖM, az NKA valamint a Hungart képviselője., március 11. Butak András MGSZ, elnök Stefanovits Péter AMGA, elnök Ebből következően a évben a Miskolci Grafikai Biennále, majd az azt követő években (2009, 2010) kerülne sor a salgótarjáni illetve egri rendezvényre ben a 25. Jubileumi Miskolci Grafikai Biennále már eszerint kerül megrendezésre. Az ezzel kapcsolatos előkészítő és egyeztető megbeszéléseket Salgótarján és Eger vonatkozásában a szövetség, illetve az alapítvány képviselői magukra vállalták. A jelen lévők megállapodtak abban, hogy szeptemberének első hetében Miskolcon ismételten találkoznak, ahol véglegesítik a tervezett rendszert, és jóváhagyják a 2008-as Miskolci Grafikai Biennále kiírás-tervezetét, melyről tájékoztatják a sajtó képviselőit. Miskolc, június 27. Dr. Dobrik István Miskolci Galéria, igazgató Butak András MGSZ, elnök Stefanovits Péter AMGA, elnök 22 Emlékeztető Miskolc Résztvevők: Dr. Dobrik István, Miskolci Galéria igazgatósága, igazgató, művészettörténész Butak András, Magyar Grafikusok Szövetsége, elnök, grafikusművész Stefanovits Péter, A Magyar Grafikáért Alapítvány, elnök, grafikusművész Napirend: A soron következő 24. Országos Grafikai Biennále előkészítő megbeszélése. A jelen lévők áttekintették a Biennále megrendezésének feltételrendszerét, illetve a grafikus szakma gazdasági és társadalmi helyzetét. Egyetértettek abban, hogy indokolttá vált az a korábbi elképzelés, mely szerint a rokon szakmai rendezvények (Országos Rajz Biennále, Salgótarján és Országos Akvarell Biennále, Eger) a Miskolci Biennáléval egyetemben egymást követő években, triennále rendszerben kerüljenek megrendezésre. Emlékeztető Eger Résztvevők: Dr. Petercsák Tivadar igazgató, Dobó István Vármúzeum Butak András, Magyar Grafikusok Szövetségének elnöke Stefanovits Péter, Magyar Grafikáért Alapítvány elnöke Kelemenné Peák Ildikó, Salgótarjáni Történeti Múzeum művészettörténésze H. Szilasi Ágota művészettörténész, Dobó István Vármúzeum Helyszín: Dobó István Vármúzeum hivatalos helyisége, Eger Napirend: Korábbi tervezet továbbgondolása a három észak-magyarországi megye központjában működő biennálék triennále rendszerben történő átszervezéséről.

23 Rendezvények: Országos Grafikai Biennále Miskolci Galéria Országos Rajz Biennále Nógrádi Történeti Múzeum, Salgótarján Országos Akvarell Biennále Dobó István Vármúzeum, Eger A résztvevők egyetértettek abban, hogy szeptemberében ismét találkoznak a Miskolci Galériában, ahol véglegesítik a tervezetrendszert és aláírják azt. A rendező intézmények a szeptemberi találkozóig a biennálét támogató fenntartókat tájékoztatják a változásról és további támogatásukat kérik. Eger, augusztus 6. Dr. Petercsák Tivadar Dobó István Vármúzeum, igazgató Butak András MGSZ, elnök Stefanovits Péter AMGA, elnök Kelemenné Peák Ildikó Salgótarjáni Történeti Múzeum, művészettörténész H. Szilasi Ágota Dobó István Vármúzeum, művészettörténész Szurcsik József Év Grafikája-díj, Rácmolnár Sándor Év Grafikája-díj, 2007 Szíj Kamilla Év Grafikája-díj, 2006

24 Vonalak, foltok, felületek XIII. Országos Rajzbiennále, Salgótarján, Gallusz Gyöngyi 24 A salgótarjáni Országos Rajzbiennálé, immár 13. alkalommal, az idén újra megrendezésre került. Az első benyomás ismét a változatosság. Számos alkotó különféle rajz-értelmezése, a személyiségből, az elgondolt koncepció sokféleségéből következően ismét gazdag, izgalmas anyag válogatását tette lehetővé. A rajznak mint önálló művészeti ágnak a körülhatárolása korunk korlátozásoktól mentes, művészeti ágakat, a művészetet és az élet legkülönbözőbb területeit is egybemosó, feloldó inter diszciplináris, intermediális művészeti közegében meglehetősen nehéz vállalkozás. Az önálló, tisztán rajzi eszközökkel megoldott, papíralapú, elsődlegesen a vonal kifejezőerejére építő alkotás ritka. Kevés művész tartja még, vagy már kielégítőnek a manuális és csaknem archaikus technikai puritánságot. A Biennálé szervezőinek feltételei másrészről mégis igen tiszteletreméltóak. Őrizni, fenntartani egy nagy múltú kifejezésmódot, felmutatni a vonal erejét, amely elméletileg a legközvetlenebb, legsallangmentesebb közvetítője a művészi gondolatnak. De csak elméletileg. Egy ecsetvonás, egy talált tárgy művészetté emelése vagy egy elkattintott fotó, amely rögtön visszanézhető ugyancsak közvetlen és spontán lehet. Ugyanakkor a rajzok gyakran alapos megfontolás után, hosszasan, sok-sok apró vonallal jönnek létre, akár több napos, kitartó munka eredményeként. Az anyaghasználat, a papír, a ceruza, a szén, a tus alkalmazása sorolja mégis együvé a festői foltokkal, árnyalatátmenetekkel operáló, más esetben szikár, geometrikus formáktól súlyos, vagy éppen a laza, néhány vonallal vagy kalligráfikus jellel ellátott lapokat. A sokféleség tehát nem marad el a korlátok ellenére sem, sőt ez jellemzi az idei Biennálé anyagát is. Alaposan átgondolt és fegyelmezetten kivitelezett művekkel szerepelnek néhányan, míg mások művein a véletlen játéka, a hirtelen emóció

25 Bardócz Lajos Benes József 25 Bíró Andrea Borgó

26 Biess Katalin 26 Fillenz István

27 Kovács Gábor 27 Nagy Gábor György

28 Sáros András Miklós 28 Stefanovits Péter

29 ereje dominál. Komolysággal vegyült játékosság sugárzik mások sajátos, egyéni motívumokkal elhalmozott lapjairól. A vonal és a folt, a világos és a sötét, a könnyű és a súlyos elemek kontrasztjára épít számos mű. A drámai fekete-fehér kontraszt jellemzi több művész munkáját. Árnyékvetődések, karosszék mutációk, imágók vagy metró állomások épülnek az erős kontrasztokra. Többen épített szerkezetek, valós terek geometrikus elrendeződéseit választják témául, illetve a továbbgondolkodás, absztrahálás kiindulópontjául. Mások geometrikus struktúrákat alkotnak, de heves, gesztusszerű, lendületes kézjárásuk szinte követhető. Vannak lapok, melyeken a kanyargó, izgő-mozgó vonalakból mintha felismerni vélnénk valós dolgokat, mások a vonalak, a felület önmagában kifejező erejével operálnak. Pál Csaba Szőnyegszerűen borítja vonásaival, motívumaival lapjait, a horror vacui érzetét keltve néhány alkotó, míg a papír világossága dominál a könynyű vonalak mellett mások művein. A túlnyomórészt non-figuratív alkotásoktól eltérően vannak művek, melyek hétköznapi tárgyakat ábrázolnak, sőt némelyik valódi fotót fejleszt tovább. Az emberi arc és figura, bár nem túl hangsúlyosan, de megjelenik a kiállított anyagban. Művészettörténeti asszociációtól kezdve fotóhű gyermekfigurán át naturális részletekkel súlyosbított kollázsszerű ceruzarajzon keresztül a szürreálisan torzuló vagy a lírai-szubjektív alakokig. 29 Véssey Gábor Sok jeles művész évről évre rendszeresen megtiszteli beadott művével a Biennálét, időről időre jönnek újak, fiatalok, idősebbek, akik még nem próbálkoztak és számosan vannak, akik távol maradnak a salgótarjáni kiállításokról. Pedig a rajz a legegyetemesebb, minden alkotó számára elérhető médium. Molnár Erika

30 Miklós Árpád Luzsicza Árpád 30 Nagy Gábor Nádas Alexandra

31 Bodor Anikó 31 Zsankó László

32 Saxa Loquuntur A kövek mesélnek V. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás / Litográfiák Szekszárd, Ács István ot írunk, az alábbi történet Münchenben játszódik, főszereplője Alois Senefelder ben Prágában született, foglalkozása író, színész. Kivételes tehetségű ember. A magas- és a mélynyomás mellett a harmadik nyomdatechnikai eljárás a síknyomás atyja. Saját színdarabjai olcsó sokszorosításán dolgozik és véletlenül feltalálja a litográfia technikáját. Alois nemrégiben kirándult Solnhofenbe és az ottani mészkőbányából néhány kőlapot hozott magával. Arra gondolt, hogy ezekkel a kőlapokkal folytathatja kisérleteit és helyettesítheti a drága rézlemezeket. Az egyik ilyen kőlap csiszolásával éppen végzett, amikor a szomszéd szobából meghallja édesanyja hangját: Alois, gyere csak ki egy pillanatra! A fiatalember átmegy a lakószobába, ott van az édesanyja a mosónéval, aki eljött a ruhákért. Az édesanyja szeretné feljegyezni az egyes ruhadarabokat, de sem tolla, sem papírja nincs kéznél. Alois visszamegy kis műhelyébe, de látja, hogy minden papírját felhasználta már a próbanyomatokhoz, és a tinta is beszáradt a tintatartóba. Önkéntelenül is elneveti magát. Író, de nincs egy darabka papírja, cseppnyi tintája sem a házban. Mert az a kőtinta, amelyet ő maga készített, a kísérleteihez, viasz, szappan, csontkorom és esővíz keverékéből, természetesen nem számít. Kicsit szégyenli magát. Gyors elhatározással kikiált a nyitott ajtón: Csak mondd sorjában

33 Kiss Ilona Mayer Éva 33 Michl Balázs Varga Krisztina

34 Nagy Gábor 34 Szabó Kristóf

35 édesanyám, majd én felírom! Fogja a még érintetlen, frissen lecsiszolt kőlapot, bemártja tollát a viasz, szappan, csontkorom és esővíz keverékébe és sorra írja amit édesanyja mond: Három férfiing, tíz zsebkendő, hat pár harisnya A szükség találékonnyá teszi az embert. Később majd hoz papírt, a beszáradt tintát feloldja a tintatartóban és szépen mindent lemásol gondolja magában. A mosónő már régen elment, a lakószoba ajtaja ismét zárva van. A gyertya békésen pislánkol Senefelder kis műhelyében. Papírt hoz, feloldja a tintát és éppen le akarja másolni a mosócédulát, amikor hirtelen valami eszébe jut. Arra gondol, vajon mi történnék ezzel a viasztintával készült írással, ha a kőlapot megmaratná? Máris szinte remeg a nagy benső izgalomtól: hátha ezután a betűket fametszetek módjára be lehetne kenni nyomdafestékkel és lenyomtatni? És máris munkához lát. Rézkarcolók szokása szerint viaszkeretbe foglalja a kőlapot, azután ráönti az arabgumi és salétromsav vizes oldatát. Vár, kis idő múlva vízzel lemossa a követ. Lázas izgalommal vizsgálja a hatást és megállapítja, hogy az írás taszítja a vizet. Festékbe mártott szivacscsal áttörli a követ. Az írás felveszi a festéket a nedves részek nem. Senefelder felujjong. Tulajdonképpen még nem tudja, hogy miért. Még el sem tudja képzelni, hogy ez az első felismerés milyen új utakat nyit meg számára. Senefelder kisérletein keresztül jutott el a mély- és magasramaratott kliséktől a kőnyomatig. Megtalálta azt a különleges mészkőfajtát, ami finom szivacsos szerkezetével képes magába szívni a zsírt és a vizet. Ezt a nyomtatáshoz szükséges mészkőpalát Solnhofenben bányásszák. A bánya még ma is működik. Később olyan saválló zsíros anyagot keresett Senefelder, mellyel könnyen tudott a kőre írni A könyvében így ír a tusról: Három rész méhviaszt egy rész általános mosószappannal tűzön összeolvasztunk, egy kevés kormot keverünk hozzá majd esővízben feloldjuk kész is a fekete tinta. Ezzel a tintával írt a kőre. Felismerte, hogy a kő a tintában lévő zsírt kapilláris szerkezete segítségével magába szívja és a kő nedvesítésekor a zsíros részek a festéket felveszik. A legegyszerűbb módszerrel felfestékezte a követ, majd egy papírlapot helyezett rá, melyet egy polírozott fával átdörzsölt, így a festék átkerült a papírra. Ez a kezdetleges nyomtatás volt az előfutára az 1797-ben kifejlesztett Senefelder-féle nyomósajtónak. Fontos lépés volt a kőnyomtatás feltalálásában meglelni azt az anyagot ami egyrészt meggátolja a zsír oldalirányú terjedését, másrészt a kő pólusaiban megkötve, erős higroszkópikus tulajdonságokkal rendelkezik. Ez az anyag a trópusi akácféle mézgája. A gumiarábikum vizes oldata segítségével Senefeldernek sikerült régi könyvoldalakról átnyomásokat készíteni, ezt így írja le könyvében: Egy régi nyomtatott lapot egy könyvből hígított gumioldattal átitattam, majd egy kőre helyeztem és nagyon híg olajfestékbe mártott szivaccsal áttöröltem. A nyomtatott betűk jól felvették a festéket, a papír pedig fehér maradt. Most pedig egy fehér papírt raktam a festékes papírra és áthúztam a présen. Szép nyomatot kaptam, természetesen az eredeti tükörfordítottját. Majd így folytatja: Így tudtam kőlap nélkül is egyszerű papírról másolatokat készíteni. E nyomtatási módszer az eddig használatos eljárások közül teljesen más alapokra épül, az anyagok kémiai hatásán nyugszik. Ez a felismerés elvezette Senefeldert mindent eldöntő kisérletéhez. Így számol be róla könyvében: Vettem egy tisztára csiszolt követ, egy darab szappannal rajzoltam rá, higított gumis vízzel leöntöttem, majd egy olajfestékbe mártott szivaccsal áttöröltem. Azok a részek, melyeket a zsíros anyaggal megrajzoltam feketék lettek, a többi rész fehér maradt. Annyi lenyomatot tudtam készíteni a kőről, amennyit csak akartam, minden egyes nyomtatás előtt benedvesítettem és az olajfestékbe mártott szivaccsal áttöröltem, így ugyanazt az eredményt kaptam. Alois Senfelder folyamatosan dolgozott a kőnyomtatás vagy ahogy ő nevezte találmányát, a vegyi nyomtatás tökéletesítésén ban kiadott Vollständigess Lehrbuch der Steindru - ckerey (A kőnyomtatás teljes tankönyve) című művében összegezte kutatásait a kőnyomtatás 35

36 Zsankó László 36 területén. Senefelder annyira tökéletesítette eljárását, hogy az azóta eltelt 21 évtized lényegében alíg hozott újat. A XX. század elején az egész világon elterjedt kőnyomtatásból fejlődött ki az ofszetnyomtatás. A litográfiát visszaszorította, a nehézkes kövekkel való munkát váltotta fel a cink- és alumíniumlemezek alkalmazása. A nyomdákból lassan teljesen kiszorult. Az 1930-as évektől sok képzőművész újra felfedezi az eljárást. A litográfia a színek világához erősen kötődik. Benne teljesedik ki a színrebontás ahány szín, annyi kő elve, mely óriási színgazdagságot eredményez. Egyik nemes grafikai eljárás sem képes ezt a színvilágot visszaadni. Természetesen monokróm tervek megvalósításához is tökéletes eredményt nyújt ez a technika. Aki egyszer belekóstolt az eljárásba és az első kudarcok ellenére is kitart mellette, megtapasztalja, hogy milyen érzés, az élő, lélegző kövekkel dolgozni, tapintani, az illatát érezni csiszolás közben, hallani ahogy a hengerről a forma felveszi a festéket, majd a nyomtatás után leemelni az első nyomatot. Ezek a munkafolyamatok szertartáshoz hasonlíthatóak. Jómagam a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika Tanszékén tizenhat éve irányítom a litográfia oktatását. Az idei év különösen fontos évforduló tanszékünk számára, mert 2006-ban ünnepeljük a magyar grafika oktatásának 100 éves jubileumát. Külön öröm számomra, hogy, az egyetem grafikus hallgatói és a hazai képzőművészek szép számmal választják terveik megvalósításához a kőnyomtatás technikáját. Az egész világon újra fénykorát éli ez az eljárás, ez Magyarországon sincs másképp. A kiállításra érkezett magas színvonalú munkák is ezt bizonyítják. Somorjai Kiss Tibor, augusztus 1.

37 Kisgrafika 2006 VIII. Nemzetközi Kisgrafikai Biennálé, A Kisgrafika kiállítássorozat 2006-ban a nyolcadik alkalom mal kerül megrendezésre en az Újpest Galériában. A kiállítássorozatot megelőzte az 1971-ben, Keszthelyen a Goldmark Károly Művelődési Központban megrendezett Ba la toni Kisgrafikai Biennálé ban az Országos Kisgrafikai (és kezdetben exlibris ) Kiállítás megrendezését a Tihanyi Múzeum vállalta el egészen 1989-ig, amikor a rendszerváltozás következményeként az épület visszakerült az egyház tulajdonába, a rendező intézmények egy része átalakult, mások megszűntek ben megalakult a Magyar Grafikusművészek Szövet sé ge, és mint országos szakmai szervezet, feladatának tekintette a műfaj védelmét, népszerűsítését, a sokszorosított grafikai ha gyo má nyok megőrzését, felvállalva ily módon a kisgrafikai kiál lí tá sok folytatását egy új koncepció szerint. Lemondva az exlibris be mutatásáról teret nyitott a külföldi grafikusmű vészek részvételének. Helyszínéül kiváló partnernek bizonyult Új pest városa, felajánlva bemutatkozásra az újonnan megépített Újpest Ga lé riát ban a Magyar Grafikusművészek Szövetsége megala pít ja A Magyar Grafikáért Alapítványt, amely gondozásba veszi a kis grafika kiállításokon bemutatott hazai és külföldi művészek által felajánlott grafikai lapokat től a Kisgrafika kiállításon kizárólag a hagyományos gra fikai technikák kerülnek bemutatásra. Az elektorgrafikai kis gra fi kákat az utóbbi években megalakult Magyar Elektrografikai Tár saság Mat ricák címen, nem zetközi kiállításon mutatja be, szintén kétévenként. A Kisgrafika 2006 kiállításra 156 grafikusművész több mint 360 grafikai lapot küldött be. A szakmai válogató zsűri 136 gra fi kusművésztől 263 grafikai lapot javasolt kiállításra. A kiállított anyag, akár az előző években, most is kiváló al kal mat jelent a hagyományos grafikai technikák megismertetésének, tanúságot téve ugyanakkor a grafikusművészek mesterségbeli tudásáról, a stílusok sokszínűségéről és nem utolsósorban be pillantást engedve a műtermi titkokba., Újpest, 2006 Butak András grafikusművész Bács Emese 37

38 Lengyel Orsolya Aby Szabó Csaba Badacsonyi Sándor Barta János Raul Cattelani Csomós Zoltán Oleh Denysenko Dobos Éva Dusan Dokic 38 Isabel Easton Fábián László Fürjesi Csaba

39 Ghyczy György Marija Grahovac Sergij Ivanov Jánváry Zoltán Kádár Katalin Kamper László Lőrincz Róbert Susan Lewis Pal Dechov 39 Madaras László Nikola Markovic Mulaj Sándor

40 Két év múlva, ismét grafikákkal, ugyanitt XXIII. Miskolci Grafikai Biennálé, 2006 Katalógus-bevezető? A XXIII. Miskolci Grafikai Biennále anyagához? Micsoda megtiszteltetés! A zsűrizésen való részvétel megfigyelőként, amelyet a felkérés vont maga után, már önmagában is nagyon tanulságosnak ígérkezett, hiszen a művészekből és művészettörténészekből álló zsűrik a biennále intézményének egyik legfontosabb alaptevékenységét végezték: a válogatást. Ennek profi menete, a résztvevők tapasztalata, a műfaj és az alkotók, s nem utolsó sorban az óta létező miskolci intézmény ismerete, a szakmai és szubjektív indokok-érvek explicitebb vagy rejtettebb megnyilvánulása, a komoly viták egy-egy kérdéses munka bekerülését illetően, a műfaji határokon való egyensúlyozás és azok definiálási szándéka mindez hihetetlenül érdekes volt, és nagyon sokat elárult az intézményről. Szigorú és ami egyre ritkább ma már talán szakmailag fajsúlyos, ugyanakkor ember-, azaz alkotó-központú, érzékeny és nyitott, és ezzel együtt objektív. Világossá vált, volt, hogy e seregszemle grafikával így vagy úgy foglalkozó emberek életével és sorsával fonódott össze, s ez az alkotói burok (amely nyilván túlzás, de amely azért, például a Miskolcon működő grafikai alkotóház jóvoltából mégiscsak) ma is létezik. A biennále története a mindenkori résztvevő művészekkel, zsűrikkel, a díjazottakkal, a kiállításokkal és katalógusokkal együtt maga is történelmet teremtett: egy folyamat nem hangos, de annál komolyabb, méltóságteljesebb alakítója és krónikása egyben. A rákészülés második része a könyvtár csendjében zajlott, ahol további résztvevők a 40 Aknay János Szabados Árpád

41 korábbi biennálék katalógusai voltak: jött a kutatás. Kik és milyen gondolatokkal vezették fel az elmúlt évek anyagait, kiktől és milyen munkákat válogattak be az akkori zsűrik? A szövegek annyifélék voltak, ahány felkért szerző közreműködött, de így vagy úgy, egy alapvetés mindenkinél előkerült: jelesül, a biennále egyik legfontosabb jellegzetessége, a mindenkori vál tozatosság és sokszínűség: műfajban, témában, alkotókban, művészi-világlátásokban. Gyakran hangzik ma el, hogy milyen sokszínű korban élünk, hogy ezer és ezer inerciarendszer létezik egymás alatt-fölött-között, s lám, idén is minden megtalál ható, rengeteg új és régi műfaj, rengeteg példa új és régi típusú képi gondolkodásra, képalkotási módra. De, ami ennél egy kicsit érde kesebb, hogy a Miskolci Grafikai Biennáléra ez mindig is jellemző volt. Nyilván, az adott időszaknak megfelelően ami tíz-húsz éve új műfaj, az ma már nagy öregnek számít, kialakult megítélési szempontokkal, és a témák-gondolatkörök is hasonlóan úsztak be időről időre újként, vagy tértek vissza, mint örökkévalók. A beválogatott anyag ennek megfelelő képet nyújtott, és remek játék-lehetőséget adott. Lapozgatás közben egyszer csak azon kaptam magam, hogy tesztelve vagyok általam: na, ez ki? Őt már láttad, na gyerünk, melyik betűnél is tartunk? Ja, hát ez csak ő lehet, hát persze, egyértelmű. Nahát, ez egy új név, más évben nem is szerepel, vajon miért? Hm, ez nagyon emlékeztet rá jé, és tényleg ő az, hű, de izgalmas irányban haladt tovább Azaz: stabil pontok mellett új arcok, új művek, új ötletek is tűntek fel minden katalógusban, a megújuló állandóság érzetét keltve a nézőben. S mindezek után felvetődött a kérdés, hogy hogyan lehetséges mindez, hogy minek is köszönhető az a jelentőség és a (majdnem-) minden képviselteti magát jelleg, amely a Miskolci Biennáléé. A Miskolci Grafikai Biennále különlegessége (mint a legtöbb hasonló intézményé), hogy mint intézmény merev, stabil alapokon áll, és a mindenkori aktuális anyagtól függetlenül alapvető értékképző és jelző funkciója van. Akár egy múzeumnak, amelyet ma első közelítésben divatos korszerűtlen monstrumnak tartani, Kopasz Tamás mégis, a maga komótos módján az alapokig ás, a felszín folytonos zajlása alatt-felett teremt csendben rendet. Kiválaszt és megőriz. Ugyanakkor (s ez szépen kifejeződik a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum névben is, noha nyilván nem emiatt kapta e nevet és rangot az intézmény), a kétévente változó anyagból rendezett kiállításokkal kortársabb (-nak nevezett, de egyáltalán nem újkeletű), galéria-szerű megjelenési módot biztosít, sőt, ez a megvalósulásának valódi módja. Azaz, a mindenkori aktualitás, a jelenre való reagálás terepe is. S hogy mindezzel mit kezdhetünk? Hadd hívjak segítségül ehhez egy 2002-es munkát: Berei Zoltán 300 ex-libris című linómetszetéről van szó, amelyen egy öntapadós matricás lapon sorjáznak a felhasználásra váró ex-librisek, és mindegyiken egy szó szerepel: ENYÉM. Én, ha a grafikai biennále ezer-arcára (ahogy a gyémántnak is rengeteg lapja van, de az mégis mind egyazon kőé) gondolok, ezen csak egy kicsit változtatnék: MIÉNK. Somogyi Zsófia 41

42 Sáros Dávid Gaál József 42 Stefanovits Péter

43 Nagy Gábor György 43 Pinczehelyi Sándor

44 I. Országos Grafikai Konferencia Zsennye, február 14. Az első Országos Grafikai Konferencia résztvevői. Állnak balról jobbra: Butak András, Pogány Gábor, Supka Magdolna, Dusza Éva, Kovács Péter Balázs, Lóska Lajos, Nagy Géza, Kalmár István, Cser Lászlóné Marika, Sós Katalin, Kőnig Róbert, Újvárosi László, Keszthelyi Ferencné Katalin, Kaszás Gyuláné, Chikán Bálint, Baki Péter. Guggolnak balról jobbra: Sáros András Miklós, Szabados Margit, Benes József 44 A Magyar Grafikusművészek Szövetsége Elnöksége azzal a szándékkal rendezte meg az I. Országos Grafikai Konferenciát, hogy feltárja és vita tárgyává tegye mindazokat a problémákat, amelyek az utóbbi időben a szakmát foglalkoztatják. A rendezvény nem jöhetett volna létre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége támogatása nélkül, melyekkel Szövetségünk továbbra is szoros Kapcsolatot kíván fenntartani és egyben ezúton mond köszönetet a támogatásért. A Konferenciára meghívást kaptak olyan intézmények képviselői és grafikusművészek, akik évek óta rendszeresen részt vesznek a magyar grafikai életben. Záródokumnetum: 1. Továbbra is biztosítani kell a szakma számára olyan alkotóházak és művésztelepek működését, amelyek a magyar grafika életképességét hivatottak biztosítani. Ennek érdekében szükséges a Váci Országos Grafikai Műhely körül kialakult helyzet mielőbbi tisztázása. A következő javaslatok születtek: a, A szakma minden művelőjének biztosítani kell a munkalehetőséget egy korszerűen felszerelt grafikai műhelyben. b, Az január 18-án kelt MAOE Elnökségi határozathoz kapcsolódva tisztázandók jogi, pénzügyi szakértők bevonásával a Váci Műhely vagyon és tulajdonjogi kérdései. A következő igen fontos ügyekben vállalja a szakmai érdekképviseletet. c, Ennek függvényeként fontosnak tartjuk, hogy en is létesüljön szak-

45 mai műhely, a Váci Országos Grafikai Műhely-beli munkalehetőségek fenntartása mellett. d, Ehhez a szükséges és folyamatos anyagi támogatást a MAOE Művészeti Alapítványától várjuk. 2. Szakmai támogatást ad és aktívan részt vesz a Tihanyi Nemzetközi Kisgrafikai kiállítás megrendezésében. 3. Támogatja a Győri Nemzetközi Grafikai Biennálét. 4. Közreműködik a Miskolci Országos Grafikai Biennále megrendezésében, az es évben. 5. Fontosnak tartja, hogy 1994-ben megrendezésre kerüljön Szekszárdon a Művészetek Házában az I. Országos Sokszorosított Színes Grafikai kiállítás. 6. A szekszárdi kiállítás tapasztalatait felhasználva javasolja 1996-ban en a Világkiállítás alkalmával az I. i Nemzetközi Color Print kiállítás megrendezését. 7. Szakmai támogatásban részesíti a Gyulán megrendezésre kerülő Erkel Ferenc Exlibris kiállítást. 8. A Grafikai és Érem Kabinet megléte, mivel az egyedüli folyamatosan működő grafikai galéria en, fontos a szakma számára. 9. Az MGSZ Szakmai Tanácsadó Testület létrehozását tartja szükségesnek ahhoz, hogy a Szövetség összeállítsa a szaknévsort, amit eljuttat az ebben érdekelteknek. 10. Javasolja a Magyar Kortárs Grafika című könyv kiadását 1996-ban. 11. Az MGSZ a külföldi kapcsolatok kialakításában és ezek ápolásában fontosnak tarja a tiszteletbeli tagok segítségét. A tiszteletbeli tagok munkáiból 1994-ben kiállítást rendez az Árkád Galériában. 12. Fontosnak tartja a Magyar Grafikáért Alapítvány szakmai támogatását, amelynek elsődleges célja a grafikai alkotások létrehozása. 13. Javaslatot tesz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Osztálya felé, hogy a Magyar Intézetekben bemutatásra kerülő kortárs magyar grafikai anyagot vásároljon a Magyar Grafikai Alapítványtól. 14. A Salgótarjáni Biennále meglétét szükségesnek tartja a szakma számára, mint országos rendezvényt és ennek érdekében a Szövetség minden támogatást megad. 15. Megkeresi az anyagi forrásokat a Grafikai Műtermek folyóirat további megjelentetésére. 16. Felújítja és korszerűsíti a Grafikai szabályozót, a különböző sokszorosított grafikai tech nikák és a nyomatok számozására vonatkozóan. 17. Létrehozza a Pártolótagok körét. 18. Rendszeres kapcsolatot tart a Symposion Társasággal (Symposion klub; XII. Táltos u. 8. látogatható minden hónap második keddjén 10 órától, illetve minden kedden 17 órától). cikkeket biztosít a Symposion folyóirat számára az országos találkozókon beszámol művésztelepeit érintő kérdésekről a Symposion Társaság ösztöndíjakkal segíti a határainkon túli magyar grafikusok hazai művésztelepi részvételét segít a grafikusok számára díjat létrehozni. 19. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a sajtóval, rádióval, tv-vel a hiteles tájékoztatás érdekében. 20. A résztvevők a találkozót sikeresnek és hasznosnak ítélik meg és a jövő évi megrendezését javasolják. 45

46 Magyar Grafikusművészek Szövetsége tagjainak névsora Ábrahám Rafael Baky Péter Bitó Ildikó Csikós Tibor Egyed László Szekszárd Lónyay u. 60. fsz. 2. Székely Bertalan u. 3/1. Ferihegyi út 84. VII/47. Lovag u. 7. III. 18/a. Bródy S. u. 30/a Ács István Balanyi Károly Bodnár Imre / Bodi Csomós Zoltán Elekes Károly Kecskemét Üllői út 121. V/7. Erdő u. 18. Szélmalom u. 67. Mádi u. 54. IV/13. Dembinszky u Albert Ádám Bálványos Huba Bodor Anikó Csorba Simon Erőss István Klauzál tér 14. II/15. Ringló út 119. Bajcsy-Zsilinszky út 39. Thököly u. 35. Fillér u Almásy Aladár Banga Ferenc Bogdándy Z. Szultán Csordás Zoltán Ezüst György Zoltán Kelenhegyi út Tél u. 104/1. Jász u. 63. II/47. József krt. 71. Mátyás király u Aranyossy György Baranyay András Borbély F. Gusztáv Damó István Fejér Ernő Göd(-alsó) Kecskemét Harsány Karinthy Frigyes u. 32. Toldy F. u. 46. Vörösmarty u. 4. Horváth Döme u. 6. IV/16. Kossuth u Árkossy István Bardócz Lajos Butak András Deák Ferenc Feszt László Tiszakécske Szeged Kapaszkodó u. 5. Kazinczy u. 17. Lahner György u Tápai u. 25. II/7. Baross u. 17. II/ Babinszky Csilla Benes Bátor Márkó Büki Zsuzsanna Deák Németh Mária Fillenz István Tárnok Sárkeresztes Pusztaszemes Zsigmond tér 1/a. fsz. 3. Munkácsy u. 52. Bem u. 23. Kossuth L. u. 61. Tamási Áron u Badacsonyi Sándor Benes József Constantin László Dékányné V. Krisztina Formanek Barbara Kecskemét Rákóczi út 26. Budai hegy út 165. Bajcsy Zs. út 33. Puli sétány 6. Mohai köz Bakos Tamás Benyó Ildikó Cs. Nagy Balázs Dévényi János Födő Gábor Vác Budakeszi Kevermes út 16. Szentendrei út 28. Szent István tér 1. Rákóczi út 36. Mezőlak u Baksai József Bíró Andrea Csehi Péter Drozsnyik István Gaál József Szentendre Mogyoród Miskolctapolca Kankalin u. 16. Radnóti köz 3. Bezeredi u. 9. I/15. Szervezet u. 71. Kós Károly tér

47 Gábor Imre Halbauer Ede Kádár János Miklós Klossy Irén Kő Boldizsár Budakeszi Baja Szölöskert u. 7. Attila u. 27. Nagymező u. 8. Batthyány u. 7. Cenkhegy út 3/A Gallusz Gyöngyi Damjanich u. 58. IV/ Havas Eszter Krisztina krt. 28. II/ Kádár Katalin Széher út 74/A Kobrehel Sonja Szeged Petőfi Sándor u Kőhegyi Gyula Bányató u. 22. fsz Gelencsér János Hegedűs 2 László Kalmár István Koch Aurél Kőnig Frigyes Salgótarján Székesfehérvár Tatabánya Rákóczi út 32. I/3. Kossuth L. u. 3. Hungária krt. 41. Réti u Böszörményi u Gellér B. István Hernádi Paula Kántor János Kókay Krisztina Kőnig Róbert 1097 Pécs Esztergom Kiss József u. 8/1. Kós Károly tér 1. Béke tér 50. III/9. Fodor u. 50/a. Baross u. 21. V/ Germán Fatime Hertay Mária Kántor Jenő Kopasz Tamás Kőszeghy Csilla Torbágy u. 7. V/14. Kapor u. 4. Veres Pálné u. 19. Üllői út 18. II/15. Csanádi u Göcsey József Horváth Kinga Károlyi Zsuzsanna Kótai Tamás Kun Fruzsina Miskolc Vörösmarty u. 53. II. 34/a. Görgey Artúr u. 12. István u. 44. Dráva u. 12. IV./73. Szalmás P. 2/B Győrffy Sándor Illés Anna Keresztes Dóra Kovács Bálint Laluk György Budakeszi Salétrom u. 8. II/12. Lakatos út 26. VII/26. Reviczky út 20. Görgényi út 6/b. Haller u. 82. III/ György Csaba Borgó Jáger István Kéry Bálint Bence Kovács Imre László Ákos Szirmabesenyő Balatonalmádi Debrecen Vörösmarty u. 66. Zrínyi Ilona út 11. Fő u. 52. Füredi park 11. fsz. 2. Blaháné út H. Németh Katalin Jancsikity József Kiss Anikó Kovács Johanna László Bandy Nyíregyháza Kaposvár Nagykáta Százhalombatta Bethlen G. u. 4. IV/4. Rákóczi tér 4. Kéményseprő u. 3. Szigetvári u. 1. Hold u Haász Ágnes Jánváry Zoltán Kiss Ilona Kovács Péter Balázs László János Debrecen Adony u. 8. Linda tér 4. Csalogány u. 40. I/4. József nádor tér 9. Derék út Hajnal Mihály Václavska Praga Czeh Republic Kácser László Hollós u. 6. III/ Kiss Zoltán Harmat u Kovács Tamás László Tűzoltó u. 21. II/ Lendvai P. Gergely Kaposvár Kelenhegyi u

48 01103 Lengyel András Marosán F. Péter Nagy Gábor György Papp Nikolett Rátkai György Erdőtarcsa Derék u. 14. Akácfa út 2. Márvány u. 42. Vízakna u. 24/b Trencséni u Lévai Ádám Mészáros Imre Nagy Géza Parádi Tamás Rényi Krisztina Tata Várpalota Csobánka Szentendre Nagykert u. 15. Erdődy u. 25. Stefánia út 109. II/7. Táncsics u. 12. Hamvas Béla u Lévai Zoltán Mészáros Márta Nagy Stoica Georgeta Pásztor Gábor Részegh Botond Erdőkertes Miercurea-Ciuc Déri Miksa u. 10. II/10. Báthory u. 1. Stefánia út 109. II/7. Széchenyi u. 1.a. V/91. str. Müller László nr.11/a , Románia Lévay Jenő Mihály Anna Németh Róbert Patkós László Romvári János Kecskemét Rottenbiller u. 35. IV/28. Százados út Lehel u. 17. IX/26. Miklós György u Vasvári P. út 3. III/ Lipták György Miklós Árpád Németi Judit Pató Károly Ruttkay Sándor Kecskemét Rákoskert sugárút 13. Műkert 7. Edömér u. 6. VI/3. Városmajor u. 18. Dobozi út Lóska Lajos Móder Rezső Olajos György Péli Mandula Sándor Edit Dunaújváros Szeged Felső-Zöldmáli út Kohász u. 4. Kinizsi u. 11. IV./25. Csitári út 17. Felső Tisza-part Luzsica Árpád Molnár Gabriella Orbán Sándor Pirk László Sarkadi Péter Dunaújváros Szentendre Eger Batthyany u. 4. Krisztina krt. 73. Mátyás kir. út 5. Kálvária u. 5. Gárdonyi kert M. Tóth Éva Molnár Péter Orosz Csaba Prutkay Péter Sárkány Győző Kecskemét Sajószöged Damjanich u. 52. III/5. Műkert 7. Erkel Ferenc u. 6. Budafoki út 12. III/12. Torma Károly út 21. fsz Madácsy István Muzsnay Ákos Pál Csaba Pusztai Csaba Sáros András Miklós Győr Kőrakás park 45. Törökvész u II/12. Dobó Katica u. 70. fsz. 3. József Attila u. 15/B. Baross u. 77. VI/ Magén István Nádas Alexandra Palásti Erzsébet Rácmolnár Sándor Sebők Éva Gyermely Szilaj u. 45. Tatai út 24. Rózsa út 39. Major u. 1. II/9. Visegrádi u. 14. V/ Maracskó Gabriella Nagy Csaba Papp György Radosza Attila Selényi Károly Bük Szeged Győr Győr Kiscelli út 20. II/11. Gyurész út 9. Baross L. u. 2/f. III/11. Zólyom u. 26. Bálint Mihály út

49 Sinkó István Szalma Edit Szőke György Tolnay Imre Vladár Csaba Göd-(alsó) Balatonszárszó Győr Nagykovácsi Eszter u. 21. Vörösmarty u. 4. Fő u. 58. Újsor út 130. Semmelweis u. 32/b Síró Lajos Szathmáry József Szőnyei György Tóth Péter Würtz Ádám Jr. Tiszaújváros Solymár Szederkényi út 1. Panoráma u. 60. Batthyány u. 31. Király u. 52. Máglya köz Somorjai Kiss Tibor Mohai köz Szenczy Zoltán Krúdy u. 3. fszt Szőnyi Krisztina Ugró Gyula út 17. III/ Tuzson Berczeli Péter Dunakeszi Kisdobos u Z. Erdei Anna Nyíregyháza Bartók B. u Sóváradi Valéria Szenti Ernő Szunyoghy András Varga Zsófia Záborszky Gábor Kisújszállás Üröm Kossuth L. u. 14. Szabadság út 1/a. József Attila u. 60. Fő u. 84. Béla király út Stefanovits Péter Szepessy Béla Szurcsik József Varsányi Árpád Zemlényi Csaba Nyíregyháza Szent István krt. 1. IV/8. Palánta u. 52. Máglya köz 4. Kresz Géza u. 18. Ráday u Stroe Krisztián Szíj Kamilla Takáts Márton Vásárhelyi Antal Zombori József Pilisborosjenő Miskolc Lehel u. 49/a. II/5. Dániel út 7/b. Szőlő út 45. Berzenczey út 8. Bartók B. u Stuijfzand Lous Szilágyi Imre Tamus István Vasvári L. Sándor Zsankó László Mezőtúr Debrecen Debrecen Kossuth L. u. 40. Hatvan út 1/a. Hatvan út 1/b. Kavics u. 13. fsz. 1. Ugró Gyula u Sulyok Gabriella Szilágyi János Tasi Tibor Végvári Beatrix Zsigovics Iván Székesfehérvár Vaskapu u. 1/a. II. em. Trencsényi u. 23/a. István u. 7. II/9. Megyeház u. 14. Csengery u. 86. I/ Szabadi Zoltán Szilágyi Varga Zoltán Tasnádi József Izrael V. Fonseca Kecskemét Fót Kazinczy u. 51. Műkert u. 8. Damjanich u. 52. II/2. Béke út Szabados Árpád Szirányi István Tellinger István Visnyei Ilona Miskolctapolca Cenk u. 5. Kaptárkő u. 2. Fenyő u. 48. Határőr u Szabó Ábel Szőcs Géza Terjéki Eszter Veszprémi Endre Sopron Sopron Bajcsy-Zs. út Várkerület 10. I/ Újlak u Kmetty u Lezárva: december 31.

50

51 Gondolatok a mûhelybôl ÉVES A VÁCI ORSZÁGOS GRAFIKAI MŰHELY NALORS GRAFIKA KFT.

52 Országos Grafikai Műhely Vác, Eötvös u. 16. Postacím: 2601 Pf Telefon: Az Országos Grafikai Műhely január 1-től működik a Magyar Népköztáraság Művészeti Alapja és Vác Város Tanácsa közös beruházásában és fenntartásában. A műhelyek és a szálláshelyek erre a célra tervezett és épített új épületben vannak. Külön-külön műhelyrészekben végezhető a litográfia, mélynyomás, szita-és ofszetnyomtatás. A grafikai műhely egyes részlegeiben a művészi munkát két főfoglalkozású szakember segíti: egy általános technikus és egy fotós. A grafikai műhelyben megvásárolhatók mindazok az anyagok, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak. A sokszorosításhoz saját anyag is felhasználható. A műhely által biztosított anyagok térítéskötelesek. Egyéni kézi szerszámokat a műhely nem biztosít. Igénybevétel Az Országos Grafikai Műhely alkotóházként és kollektív műhelyként működik. Egyidejűleg legfeljebb 8 művész veheti igénybe. Bentlakási lehetőség 4 fő részére, egy ágyas szobákban biztosított. E négy helyre a beutalást a Művészeti Alap beutalással foglakozó munkatársa intézi, (Papp Zsóka, ) térítési díj egységesen napi 60,- Ft/fő. Az első, kísérleti évben étkezés nincs biztosítva. Családtagok nem utalhatók be. A további négy helyre a napi műhelyhasználati, illetve alkalmi igénybevételt közvetlenül a műhelytől lehet kérni, előzetes írásbeli, vagy telefon bejelentkezés alapján. A grafikai műhelyt betlakásos, vagy napi bejárásos formában a Művészeti Alap tagjai, valamint külön engedély nélkül a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Fiatal Iparművészek Stúdiójának tagjai vehetik igénybe. A bentlakásos beutalás időtartama maximum 30 nap. A műhelyt igénybevevők napi használati díjat fizetnek a helyszínen. (megkezdett napért 50.- Ft/fő) A műhely használatával és felszereltségével kapcsolatos egyéb tudnivalók a melléklet lapján találhatók: 1. A műhely felszereltsége 2. Egységre számított anyagtérítési táblázat 3. Műhelyhasználati rend 4. A grafikai műhely ösztöndíjszabályzata 1. melléklet A MŰHELY FELSZERELTSÉGE Alapterülete 500m 2. A létesítményben önálló műhelyrészt kapott a litográfia, rézkarc, szita, illetve ofszet technika. A többi grafikai sokszorosító eljárás gyakorlására a műhelyekben másodlagos tevékenységként van lehetőség. (fametszet, linómetszet, stb.). Az egyes részlegek az alábbi gépi berendezésekkel rendelkeznek:

53 LITOGRÁFIA A litográfiai műhely legfontosabb berendezése a villanymotoros kőnyomógép. Legnagyobb nyomatméret: 70x100 cm. A gép óránkénti legnagyobb teljesítménye 200 db. Az ország egyetlen működő kőnyomógépe. A műhelyben található Krause típusú kézi átnyomó prés mérete 85x125cm. Meghajtása kétoldali. A litográfiai műfaj műveléséhez 10 db nagyméretű (70x100-as) 400db közepes és kisméretű kő áll rendelkezésre. A kövek csiszolását egy villanymotoros meghajtású kőcsiszoló géppel végezzük. RÉZKARC A műhelyben 2 db mélynyomó prés található. Mindkettő kisipari berendezés. A kisebbik futóalapmérete 80x120-as. Hengerátmérője 13 cm. Felső hengermeghajtású. A nagyobbik típus futóalapmérete 110x160 cm. Az alsó hengermeghajtású, meghajtórendszere fogaskerékáttételes. Villanymotoros működtetésre alkalmas. A hengerek átmérője 25 cm. A felső henger köszörült, az alsó recézett. A présben 100x150 cm-es nyomat is készíthető. MAGASNYOMÁS 1 db 60x80 cm nyomófelületű kéziprés. SZITA A szitanyomatok készítését 2 db szitanyomó asztal szolgálja. Mindkettő kisipari kivitelezésű. A méretek: 80x100 cm, illetve 45x55 cm. A két szitanyomó asztal közös leszívó berendezésre van kapcsolva. A kisebbik asztal kézi???, a nagyobbik ún. félkarú rabló megoldású. REPRO A reprózáshoz két készülék áll rendelkezésre. A kevésbé igényes munkákhoz ma is jól megfelel a német gyártmányú 125x54 cm-es harmonikahuzatú Voigtlander és Tessar lencsékkel felszerelt horizontális gép. A műhely legértékesebb berendezése az AKK 56 MR vertikális kompakt kamera 500x600 mm nagyságú felvételekhez. A képnagyság, a képélesség és a megvilágítás automatikus beállítású, az előtét nagyságát, vastagságát, a rasztert, a fény fajtáját és a működési módot programozni lehet. A készülék film-és lemezmásolóként szolgál. FOTOLABOR A fotólaboratóriumban a kisebb munkák elvégzéséhez egy komplett, színes fejjel is ellátott Magnifax 4 nagyító, Krokus reproállvány és egy kiegészítő tartozékokkal, különféle lencsékkel felszerelt Pentacon Six fényképezőgép áll rendelkezésre. OFSZET Az ofszet technikai alapberendezése a Mailander típusú síkágyas próbanyomó gép. Maximális nyomatnagysága 965x640 mm. Teljesítménye max. 300 db/óra. A gép négyszínnyomás kivitelezésére is alkalmas. A műhelyben haszná latos, vagy hozott papír vágására egy Seypa 132 típusú kézi vezérlésű vágógép szolgál. Maximális vágószélessége 132 cm. Az egyes részlegek természete sen fel vannak szerelve a működtetéshez szükséges egyéb kiegészítő berendezéssel is (szárítók, kimosók, montír asztalok, papíráztató, kontaktmásoló, melegítő asztal, stb.). A műhelyen kívüli alkotómunkára külön rajzterem áll rendelkezésre.

54 2. melléklet Egységre számított anyagtérítési táblázat, Ft/db Ofszet 1. Síkfilm előhívás 30x40 cm-es méret alatt x40 cm-es méret felett Lemez előhívás 37x45 cm-es méret alatt x45 cm-es méret felett Nyomtatás 37x45 cm-es lemezméret alatt x45 cm-es lemezméret felett Litográfia 1. Kő kikészítés 40x50 cm-es méret alatt x50 cm-es méret felett Nyomtatás (gépi és kézi) 40x50 cm-es méret alatt 0,8.- 40x50 cm-es méret felett 1.- Szitanyomás 1. Síkfilm előhívás 30x40 cm-es méret alatt x40 cm-es méret felett Szitasablon készítés 30x40 cm-es keret x60 cm-es keret x100 cm-es keret Nyomtatás 30x40 cm-es keret 0,6.- 40x60 cm-es keret 0,8.- 60x100 cm-es keret 1.- Rézkarc 1. Nyomóforma készítés 30x40 cm-es méret alatt x40 cm-es méret felett Nyomtatás 30x40 cm-es méret alatt 0,6.- 30x40 cm-es méret felett 0,8.-

55 3. melléklet Az Országos Grafikai Műhely műhelyhasználati rendje 1. Az Országos Grafikai Műhely berendezéseit, eszközeit csak a Művészeti Alap, vagy a Műhely beutaló határozatával rendelkező művészek vehetik igénybe. Az igénylést a bentlakásos 4 férőhelyre az Alaphoz kell beadni, a napi, alkalmi használatot közvetlenül a műhelytől kell kérni. 2. A Grafikai Műhely munkanapokon 8-20 óra között tart nyitva. A nyitvatartási időn belül a litográfiai és ofszet gépi berendezések 8-15 óra között működtethetők, az egyéb eszközök záróráig. A műhelyek zárva tartási ideje alatt a munka csak a közös rajzteremben és a fotólaboratóriumban folyhat. A műhely július 1-től augusztus 15-ig karbantartás és szabadságolások miatt zárva van. 3. Az egyes műhelyekben a technikai munkát szakemberek segítik. Feladatuk a nyomóforma készítés külső feltételeinek biztosítása, továbbá a sokszorosítás technikai lebonyolításának megszervezése, segítése. 4. A műhelyekben a gépnek minősülő berendezéseket csak szakemberek kezelhetik: ofszet, vágó, litográfiai gyorssajtó, kőcsiszoló, AKK repro gép. A kézi működtetésű berendezések kezeléséhez ajánlatos szakembert segítségül kérni: szitanyomó asztalok, mélynyomó prések, litográfiai kézi sajtó, fotóeszközök. Egyéni kezelés esetén mindenki törekedjék a balesetvédelmi előírások legteljesebb betartására. 5. A technológiai fegyelem betartása minden műhelyben közös érdek. A technológiai gyakorlati előírásoktól eltérni, egyéni eljárásokat alkalmazni csak a szakemberekkel való előzetes konzultációt követően szabad. 6. A létesítmény kollektív műhely jellegéből következik, hogy az egyes munkák befejezését követően mindenki tartozik a berendezéseket, eszközöket és környezetet tiszta, rendezett állapotban hátrahagyni. 7. Azok a beutaltak, akik szállást vesznek igénybe, a szobákat a beutalás napján 10 órától foglalhatják el. A szobákat a beutalás lejártát követő napon 8 óráig szükséges elhagyni. A napi, ellátás nélküli beutalás a műhelyek használatát 8-20 óra között teszi lehetővé. 8. Az anyagok igénylésére a reggeli órákban tudunk lehetőséget biztosítani. A raktári anyagok egy része térítésköteles, más része (pl. kis értékű vegyszerek) a rezsitérítésben egyenlítődik ki. 9. Az ellátási és a rezsitérítést a beutalás kezdetekor annak teljes tartalmára előre kell kifizetni. A tervezettnél rövidebb igénybevétel esetén visszatérítést a műhely nem tud adni. A térítéses anyagokért a napi vételezés alkalmával szintén helyben kell fizetni. 10. A műhelyben 1-1 képgrafikai nyomóformáról 15 db. E:A: jelű nyomat és 100 db. Szérianyomat készíthető. Számozatlan példány nem készülhet. 11. A műhelyben készült nyomóformákat a sokszorosítást követően függetlenül a példányszámtól a művész jelenlétében további felhasználásra alkalmatlanná tesszük. Nyomóformák őrzését a műhely nem vállalja. 12. A műhelyt a sokszorosítást követően a támpéldányon kívül egy E:A: jelű nyomat illeti meg. E nyomatok a műhely gyűjteménybe kerülnek. Vác, január 1.

56 Nagy Géza, Bálint László, Termann István, Szabó István, Dömény Csaba

57 Országos Grafikai Műhely, Vác 2600 Vác, Eötvös u. 16. Postacím: 2601 Vác Pf Telefon: Magyar Grafikusművészek Szövetsége, V. ker. Vörösmarty tér 1. Tisztelt Szövetség! Mint Önök által is ismert, Vác város Önkormányzata mint alapító ez év júniusában hozott határozatával az Országos Grafikai Műhelyt megszüntette. Hozzájárult azonban ahhoz, hogy a műhely tevékenységét egy üzemeltetésre létrejövő kft vigye tovább, mely azonban a jövőben városi támogatásra nem tarthat igényt. A Grafikai Műhelyt eddig a város és a Művészeti Alap közösen tartotta fenn és kiadásaihoz jelentős mértékben (1992-ben 17-17% ) járult hozzá. A városi támogatás elmaradása (1992-ben Ft ) valamint a Művészeti Alap szerkezeti átalakulása révén megváltozott helyzet szükségessé teszi, hogy műhelyünk működésének feltételeit alapjaiban fogalmazzuk újra. Alapelvként le kívánjuk szögezni, hogy az üzemeltetésre létrejött Nalors Grafikai Kft., Vác, mely január 1-től kezdi meg működését, továbbra is elsősorban a magyar grafikát és a magyar grafikusművészeket kívánja szolgálni. Ennek a szándéknak a realizálásához egyetlen szakmai fórumtól, a Magyar Grafikusművészek Szövetségétől remélhetünk partneri támogatást. Ahhoz, hogy továbbra is fogadni tudjunk grafikusokat, elsősorban ennek gazdasági feltételeit szükséges tisztázni. A műhelyben végzendő művészeti munka finanszírozásának alapvetően a magunk részéről az alábbi lehetőségeit látjuk: 1. Amennyiben a Művészeti Alapítvány vagy más támogató a Szövetség közbenjárása alapján át tudja vállalni a volt Alap és a városi támogatást (1993-ra összesen kb Ft ), úgy a grafikusokat változatlan térítés ellenében ( napi Ft + anyag ) tudjuk fogadni. 2. Ha a Művészeti Alapítvány vagy más támogató csak a volt Alap által nyújtott támogatást (1993-ra Ft) tudja átvállalni, úgy változatlan térítés mellett grafikusokat ennek arányában tudunk fogadni ( litográfia 3 fő, szita 1 fő, rézkarc 1 fő). 3. Támogatások hiányában számolni kell azzal, hogy grafikusokat csak önköltséges alapon fogadhatunk. Az önköltség csökkenthető azzal, ha a műhely nyereséges tevékenységéből pénzeszközöket csoportosítunk át a művészeti munka támogatására, de még az így csökkentett önköltség is azt jelenti, hogy a napi térítési díj kb Ft-ra emelkedik. 4. Ha a művészek munkáját támogatók nem tudják segíteni, a magunk részéről tervezzük olyan együttműködés kialakítását, amikoris a művészeket térítés nélkül fogadjuk, de az elkészült munkák 60%-a ebben az esetben a műhelyt illeti meg. Természetesen a művész és a Műhely szándéka ilyen megoldásnál nem mindenkor esik egybe. 5. Támogatások hiányában a magunk részéről kezdeményezően együtt kívánunk működni grafikusművészekkel különféle projektek megvalósításában. Az ebből származó bevételek belső támogatásként szolgálhatnak a művészi tevékenység finanszírozásához. Tisztelettel kérjük az általunk felvetett problémákat a Szövetségen belül szíveskedjenek megvitatni és támogassák azon keretek végleges kialakítását, amelyek alapjául szolgálhatnak a műhely és a magyar grafikusművészek jövőbeni együttműködéséhez. 57 Vác, november 23., Nagy Géza

58 58 DAN PERJOVSCHI TÍZ NAP A VÁCI GRA- FIKAI MŰ- HELY- BEN NÉZD, HOGY ÁLLNAK A DOLGOK RÉGÓTA ÁLMODSZ EGY TÖKÉLETES MŰHELYT ÓRIÁSIT, EGY CSARNOKOT: EGY GRAFIKAI PRÉST ITT, OTT EGY RAJZASZTALT FESTMÉNYEKET SOKAT FESTÉKEK, TUSOK, PAPÍR, NAGYON SOK PAPÍR, FILCEK, CELLUXOK, BOLDOGSÁGOK ÉS NEKED SEMMID, SE PÉNZED, SE TŰZRE VALÓ FA, SE ENERGIA SEMMI CSAK ÁLMOK EGYSZER, EGYSZER, SZEGRE AKASZTHATÓ ÁLMOK EZ VAN. ÉS EGYSZER CSAK OTT TALÁLOD MAGAD. ÉS GRAFIKAI PRÉS ÉS LITO, ÉS KÖVEK /AMELYEKBŐL EGY BERLINI FALAT ÉPÍTHETNÉL/ ÉS PAPÍROK, RAKÁSBAN HOSSZÚ SZÉLES, LÁGY, VÉKONY, VASTAG, FEHÉR, SÁRGA ÉS SZITANYOMAT ÉS OFSZET GÉP BUMM! ELŐRE, BUMM! HÁTRA KÉSZ! AZ OFSZET ÉS KONYHA, AHOL EHETSZ ÉS SZOBA, HOGY ALUDJÁL ÉS A DUNA KÉT LÉPÉSNYIRE ÉS MEGTÖMÖTT ÉLELMISZERÜZLETEK ÉS PÉNZ A ZSEBEDBEN CSAK HOGY DOLGOZZ ÉJJEL- NAPPAL. EGYSZER CSAK CHARLY-VÁ VÁLVA / MERT VOLT EGY SZÓJÁTÉKUNK A FŐISKOLÁN, AMIKOR ŐRÜLTEN KERESTÜNK A RAJZOLÁSHOZ PAPÍRT ÉS SZENET AKARTUNK SZEREZNI ÉS TUST A SZÍNEZÉSHEZ: AKKOR MONDTUK: ÉS EKÖZBEN CHARLY OTT MESSZE EGYRE ERŐSEBB LESZ/ ÉS EGYSZER CSAK VÁC-RA ÉRKEZEL. M A G Y A R O R S Z Á G R A. ÉS MOST NEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY RÖGTÖN HANYATT VÁGÓDTAM. AZ, HOGY TE MINT KÉPZŐMŰVÉSZ, KÉTSZERESEN PRÓBÁRA TÉVE, ÚGY IS MINT KÉPZŐMŰVÉSZ, ÚGY IS MINT FIATAL EGY KIVÁLÓ GRAFIKAI MŰHELYBE CSÖPPENSZ FELSZERELVE /GÉPEKKEL, TECHNIKUSOKKAL/ ÉS HOGY AZT MONDJÁK, ANNYIT CSINÁLJ, AMENNYIT TUDSZ! MINDENT FIZETÜNK /A SZÖVETSÉGÜNK/ ÉS LEGYEN TÍZ NAP ELŐTTED /ANÉLKÜL,

59 HOGY FELSZÁMOLNÁNK A SZOMBATOKAT ÉS A VASÁRNAPOKAT/ ÉS HOGY TUDD NEM CSINÁLTÁL MÉG LITOGRÁFIÁT EDDIG É L E T E D B E N ÉS HOGY MOST CSINÁLHATSZ / ÉLETEDBEN ELŐSZÖR/ A TECHNIKUSOKKAL, AKIK VÁRJÁK, HOGY MONDD, MIT CSINÁLJANAK, ÉS TÉNYLEG, MIT CSINÁLJANAK? ELŐSZÖR SZITANYOMATOT KÉSZÍTETTEM, NÉGY FILMET, NÉGY SZITÁT, KÉT MUNKÁT KÉT SZÍNNEL EZ EGY ILYEN DOLOG SZÓVAL JÓ DOLOG VOLT. JÓ. AZON KÍVÜL, AMIT A TELEVÍZIÓBAN LÁTTAM BOTOK, VÉR ÉS HALLGATTAM A RÁDIÓBAN, HOGY VÉR ÉS BOTOK. ÉS LITOGRÁFIA ÉS OFSZET ÉS SZITA. KÉT SZÍN, HÁROM SZÍN ÉS MÉG TÖBB SZÍN. LEGELŐSZÖR VALAMI FINN MŰVÉSZEK VOLTAK OTT /ÉS EGY JAPÁN CSOPORT AKIK ÉPPEN ARRA JÁRTAK/ ÉS A VÉGÉN CSAK MI MARADTUNK /GINA HORA, ÉN/ A TECHNIKUSOK A PRÉSEK, A KÖVEK, A HIVATÁS. HAT ÓRAKOR FELKELSZ, KILENC ÓRÁRA MÁR KÉSZEN IS A NYOMATOK, KÉT SZÍNBEN, TÍZ ÓRÁRA TELJESEN FELÉBREDSZ, BUMM! ELŐRE, BUMM! HÁTRA LITOGRÁFIA VALAHOGY ÍGY VAN EZZEL A VÁC-CAL, BUMM! ELŐRE, BUMM! HÁTRA ÉS KÉSZ A LITOGRÁFIA. ÉS A KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN, TELEVÍZIÓ, RÁDIÓ. S A J T Ó, M Ű K R I T I K U S O K, M Ú Z E U M I G A Z G A T Ó K. MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM, KATALÓGUS EZ VAN A VÁMNÁL HARMINC KILOGRAMM MUNKÁVAL ÉS ÖTVEN KATALÓGUSSAL KARTON DOBOZBAN. 59 A VÁMOS NEM ÉRT SEMMIT A KULTURÁLIS ÜZENETBŐL /AZ ELSŐ/ A MAGYAR-ROMÁN KÉPZŐMŰVÉSZETI BARÁTSÁGBÓL /AZ ELSŐ/ ÉS EGYÁLTALÁN NEM HISZI HOGY MI NEM MAROSVÁSÁRHELYRE MEGYÜNK ÉS MI A CSODÁT CSINÁLUNK MI VÁC-ON. MIT CSINÁLUNK VÁC-ON? H Á T, M A J D N E M S E M M I T VÉGE AZ ÁLOMNAK. ARTA ALTERNATÍVÁK FEBRUÁR, BUKAREST

60 BORGÓ / GYÖRGY CSABA A műhelyben való szakmai munka számomra szavakban nem kifejezhető. Zarándokhelyként épült az életembe. Nem tudom elképzelni, mi tudná helyettesíteni. Sem a műhely hangulatát, sem az ott dolgozó embereket számomra más hely nem lenne képes pótolni. 60 Stick WB cm, 2001

61 BUTAK ANDRÁS Számomra a Váci Grafikai Műhely elsősorban a kísérletezés lehetőségét jelentette (és jelenti) professzionális körülmények között. A műhely felszereltsége, a gépek karbantartása, a technikusok magas szintű több éves tapasztalata, a festékanyagok kiváló minősége és nem utolsósorban a szövetség által biztosított szakmai támogatás, biztonságot adott a kísérletek megkezdésében és folytatásában. A szitanyomat technikát a 70-es évek közepén ismertem meg. Ám azokban az években a műhelyek szerény felszereltsége korlátozott a kísérletezésben. Némi könnyedséget jelentett viszont a gipszmetszet technika, amelyet különösen a kisgrafikák készítésénél használtam. A váci műhely megadta végül is azt a lehetőséget, hogy a két technikát ötvözzem. Megtartva a gipszmetszetben létrehozott véset vonal sajátosságait, módom volt ezen sajátosságokat átültetni a szitatechnikában, amely a nagyobb méretű grafikai lapok megvalósítását jelentette számomra. 61 Hullámzás (A) cm, 2000

62 CSIPES ANTAL Számomra a grafikai műhelyben való szakmai munka kezdetekben kísérle tezést, tanulást jelentett. Később, a privatizáció után az árak emelkedése miatt bár mind felszereltségét, mind az itt dolgozó szakemberállományt illetően pozitív élményeim voltak, kevesebb munkára volt itt lehetőségem. Összességében azonban azt mondhatom: sokat köszönhetek a műhelynek, hiszen több mint ötven grafikát készítettem itt pályám során. 62 Lelet cm, 2004

63 GALLUSZ GYÖNGYI A váci műhely (litográfiai- és szitaműhely) jelentősége, hogy nagyméretű, sok rétegből álló nyomatokat lehet készíteni nyugodt, családias környezetben, professzionális segítséggel. A műhelyvezetőktől (Szabó István, Termann Pista) mindig a maximális segítséget kaptam, ami nagyban hozzájárult, hogy elképzeléseimet megvalósíthassam. 63 Utána I cm, 2003

64 HALBAUER EDE Számomra a legkedvesebb a nagy ofszet próbanyomó gép volt a grafikai műhelyben. A kilencvenes évek elején kezdtem el ott dolgozni és elsősorban nyomatokat készítettem. Élmény volt színesben látni korábbi fekete-fehér munkáimat technikailag kiváló minőségben, ez szakmailag is komoly előrelépést jelentett. Ezekkel a nyomatokkal azóta a következő években hazai és külföldi kiállításokon szerepeltem, díjakban, elismerésekben részesültem. Több, itt készült munkám került fontos hazai közgyűjteménybe. Ma is hálásan gondolok azokra a kedves emberekre, akik a műhelyben hozzáértő, gondos és a művészet iránt elkötelezett munkájukkal hozzájárultak ezekhez a sikerekhez, így mindenekelőtt Nagy Gézára és Dömény Csabára. Ma is fáj a szívem, ha arra gondolok, hogy az a csodálatos, ipari műemléknek számító gép már évekkel ezelőtt számomra ismeretlen helyre került. Csak remélni tudom, hogy nem valahol, egy ócskavas telepen rozsdásodik. Az ilyen gépekkel végezhető eljárásokat, a manuális beavatkozás örömét, a hihetetlenül sok variációt és tökéletes eredményeket hozó legrafináltabb technikai eljárások sem tudják helyettesíteni. Természetesen az ofszet mellett a szitanyomás lehetőségével is éltem, ezzel a technikával is sok fontos, és úgy hiszem, igényes, sikeres művet készítettem. Nagy szeretettel gondolok a grafikai műhelyben töltött alkotó munka minden órájára a múltban és remélem, a jövő tartogat még kellemes lehetőségeket és szakmai meglepetéseket. 64 Önexploráció cm, 1994

65 ILLÉS ANNA A váci műhelyben való munka volt számomra az egyetlen lehetőség szitanyomatok készítésére a főiskola után és azóta is az. Jó hangulatban, pontosan és sokat lehet dolgozni maximális időkihasználtsággal, főleg ha az ember felkészülten érkezik. Csak a legjobbakat tudom Vácról írni és a mai napig is az ottani munka az egyetlen biztos lehetőségem a sokszorosító grafikai munkára. Termann Istvánnak külön köszönet a szitaműhelyben való profi segítségért. 65 Labirintus cm, 2006

66 KÁDÁR KATALIN Az utca kedves és csendes, A kávé frissítő és élvezetes, A munkálkodás a műhelyben szorgos és elmélyült, Termann Pista türelmes és segítőkész. Mindent egybevetve: csillagos ötös. A többi már rajtam múlik 66 Katedrális III ,5 cm, 1999

67 KISS ILONA 1995-ben dolgozhattam először a Váci Grafikai Műhelyben. Első munkám egy sikeres szita volt, mely a Carouge-i Múzeumban rendezett kiállításom plakátja lett. Hamar felfedeztem, hogy a műhely lehetőségeit nagyszerűen tudom alkalmazni a művészkönyv területén is. A kis példányszámban, míves papíron, igényes technikával készített könyvek nagy pontosságot, gondos előkészítést igényelnek. Bármilyen pontos makett, előre átgondolt munkamenet és forgató sem lett volna elegendő, ha nem kapok együttműködő segítséget a Nalors Nyomda valódi Mestereitől, Termann Pistától a szitánál, Szabó Pista bácsitól a litóban, Suriny Borbálától az előkészítésben. Köszönet illeti a nyomba vezetőit, Nagy Gézát, majd Szabó Gábort is. A könyvek szita-litho-linó eljárással készültek. Mondhatom, nem volt egyszerű szitával nyomni a vékony, sérülékeny kínai papírra sem, a lyukacsos, textil szövetre sem. Egyik könyvem igazi kőnyomat, még a betűket is én festettem fel nullás ecsettel a kőre. Ma ez is közgyűjteményben látható. 67 Dragan Lee saját fajtájára támad cm, 2007

68 KISS ZOLTÁN A váci műhelyben való munka lehetőséget ad számomra, hogy az év során különböző technikájú munkáimat az ezektől eltérő litográfiai eszközök használatával színesítsem. A kollégákkal, szakmai mesterekkel (főként Szabó Istvánnal) létesített kapcsolat mindig tartogat számomra valami érdekeset, sok esetben hozzásegít egy adott technikai megoldás megtalálásához. Az a néhány nap pedig, amit a lakhelyemtől km-re csak a munkára koncentrálva eltölthetek, igen intenzív élmény számomra. A műhelymunkára való felkészülésre is szükségem van egy évben legalább egy alkalommal ezek vázlatok készítése, az előzőleg készített művek anyagának áttekintése. 68 Tércsomók cm, 2005

69 KOPASZ TAMÁS A műhelyben való szakmai munka lehetősége röviden összefoglalva szinte egész grafikai munkásságomat jelentette. Számomra a grafika ugyan nem elsődleges kifejezési forma, de mindig próbáltam az adott festészeti vagy szobrászati korszakomhoz kapcsolódva egy jelzés értékű litográfiát is készíteni. Festő létemre kicsit elefántnak éreztem magam a porcelánboltban, de az ott dolgozó munkatársak és kollegák eloszlatták zavaromat. Nagyon jól tudtam együtt dolgozni Pista bácsival és a gépmesterrel, aki az évek folyamán már megszokta különleges igényeimet is. Mindvégig alkotótársnak érezhettem magam olyan technikai problémák megoldásában, ami komoly kreativitást igényel. Kifejezetten inspirált, hogy a szitaműhelyben készült vegyes technikájú nyomatok készülésekor a szitás mesterrel együtt hármasban aggódtunk azért, hogy jól sikerüljenek a művek. Remélem, hogy a későbbiekben is legalább ilyen szakemberek segítik majd a művészeket. 69 Január II cm, 1994

70 LIPTÁK GYÖRGY A műhelyben való szakmai munka számomra egyrészt kísérletezést, másrészt sajnos csak nagyon rövid ideig grafikai lapjaim sokszorosítását jelentette. A műhely felszereltségével és a szakemberek felkészültségével, segítőkészségével maximálisan meg voltam elégedve. Ez idő alatt csak a munkámnak élhettem, tehát jól éreztem magam. 70 Esőben 42,5 29 cm,

71 MAGÉN ISTVÁN Nagyszerű érzés volt belekóstolni a sokszorosított grafika izgalmas világába. A lehetőségért ezúton mondok köszönetet. Kiemelném Termann István szerepét, aki rengeteg szakmai segítséggel járult hozzá a munka sikeréhez. 71 A szeretet útmutatója cm, 1998

72 NÁDAS ALEXANDRA A Váci Grafikai Műhely továbbvitte azt a klasszikus grafikai hagyományt, amit olyan műhelyek képviseltek Európában, ahol a magas szintű szakmai felkészültség és az emberi vonatkozások egyforma hangsúllyal voltak jelen. Ez a műhely számomra és grafikus kollégáim számára egy olyan ritka lehetőség, amit ebben a formájában meg kellene őrizni és át kellene menteni a jövő számára is. Köszönjük az itt töltött értékes alkotói napokat. A további együttműködés reményében minden jót kívánok a műhely dolgozóinak. 72 Zöld tető cm, 2005

73 SOVÁRADI VALÉRIA Számomra a litográf technika megismerését jelentette a műhelyben való munka. Hiszen én az ottani mestertől tanultam meg és tanulom azóta is a szakmai fogásokat. Nagyon időigényes ez a munka, de ennél szebb grafikai technikát nem ismerek, bár ez bizonyára elfogultság részemről. Ha a váci grafikai műhely nem lenne, valószínű, hogy nem tudtam volna ezzel a technikával foglalkozni, ugyanis az a segítség, amit az itteni műhelyben kapok, máshol nem létezik. Szabó Pista litográfus mester szakmai útmutatása nélkül nem kaphattam volna meg azokat a grafikai díjakat, amelyeknek azóta tulajdonosa vagyok. Köszönet neki! A Grafikusművészek Szövetségének pedig az anyagi hozzájárulást, amely nélkül szintén nem készülhettek volna el a grafikai lapok. 73 Bentről kifelé III. 69,5 63,5 cm, 2006

74 STEFANOVITS PÉTER Számomra a műhely a hatékony alkotást, a szakemberekkel az ideális partneri viszonyon alapuló közös munkát jelentette. Emellett sort kerítettem a kísérletező megoldásokra is, így a szitanyomás és a litográfia technikájában elértem a számomra megvalósíthatót az elmúlt 10 évben! 74 Örökítési gyakorlat I cm, 2005

75 SZABADOS ÁRPÁD A műhelyben való szakmai munka lehetősége grafikai pályám alakulása szempontjából döntő fontosságú volt. Egyrészt sokszorosító grafikáim döntő többsége és számomra legfontosabb munkáim ott készültek, másrészt, ha nem lett volna a váci műhely, valószínűleg nem csináltam volna litográfiákat (Sőt! Sokszorosító grafikát is csak keveset készítek.). Vác előtt többnyire egyedi grafikákat, sokszorosítóból pedig inkább metszeteket, illetve rézkarcokat nyomtattam. Nagy Géza kért meg először, hogy egy közös mappába készítsek két litográfiát. Ezeket Szabó Istvánnal közösen nyomtattuk. A műhelynek kitűnő volt a légköre, Szabó Istvánt mind máig munkatársamnak és barátomnak tudhatom. Mindig örömmel megyek Vácra hozzájuk dolgozni. Más módon is szerencsés voltam. Ger hard Walznak köszönhetően olyan sok munkát alkothattam, amit egyedül képtelen lettem volna finanszírozni. Szűkebb szakmai értelemben bár tanult mesterségem a grafika Vácott vált természetessé számomra a sokszorosító grafikában való gondolkodás. Ez azt jelenti, hogy nem valamilyen rajzot, tervet ültettem át sokszorosító formába, hanem eleve nyomtatott végeredmény céljával láttam neki a munkához. Ha van grafikai munkásságom (ezt nem az én dolgom megítélni), nagyrészt Vácnak köszönhető: nem is annyira a technikai felszereltségnek, sokkal inkább annak a légkörnek, ami az évek során mindig jelen volt a műhelyben. 75 Litó XVIII, XIX cm, 2000

76 SZIRÁNYI ISTVÁN A Váci Grafikai Műhelyben való tevékenykedések számomra mindig is nagyon sokat jelentettek. A 90-es évek óta itt készítem szitanyomataimat és litográfiáimat szakértő segítséggel. Az a segítség, amit a műhely szakemberei nyújtanak, pótolhatatlan, a munkalégkör ideális. Köszönöm nekik. A műhelyek és a nyomda árak viszont gondot jelentenek a folyamatos munkában. Pályázati rendszer nélkül szinte luxus itt dolgozni. Erre a gondra kellene valami biztató megoldást keresni. 76 SPQR I cm, 2004

77 SZURCSIK JÓZSEF A Váci Grafikai Műhelyben töltött időkre mindig nagy szeretettel gondolok. Nagyszerű terep a munkára, kiváló munkakörülményekkel, emellett közösségformáló helyszín is, igazi alkotóműhely. Nagy érdeme, hogy a korszerű technikák mellett az évszázados eszközöket megőrizte, üzemben tartotta és inspiratív környezetet teremtett az alkotásra. Különösen hatékonnyá tette a munkát az, hogy Szabó István és kollégái olyan nagy hozzáértéssel és együttműködő készséggel vettek részt az alkotások megvalósításában. 77 Emlékmű karddal cm, 1998

78 ÚJVÁROSSY LÁSZLÓ A Váci Grafikai Műhely a családom (Kerekes Gyöngyi) számára mitikus helynek bizonyult, amikor a 89-es események után maga volt a nagybetűs NYUGAT: a munka szüneteiben a társalkodó új horizontot, kilátást jelentett a világra az addig ismeretlen tv-csatornák és hosszú, kreatív viták jóvoltából. A műhelyben uralkodó professzionális szakmai körülmények és a művészetért dolgozó brigád által teremtett légkör számunkra túlzás nélkül álomba illő alkotói környezetnek számított. Vác mindenképpen fontos helyet foglal el az emlékeimben. Egyrészt azért, mert Gyöngyi Pista bácsinak köszönhetően grafikussá avattatott. Az ott készített első litográfiáival három nemzetközi biennálén szerepelt és én is végre grafikusnak érezhettem magam. Másrészt a munkakomfort tökéletessége mellett ott volt a szaktársakkal való találkozás, ismerkedés, barátságok köttetésének lehetősége. És nem utolsó sorban említhető a műhely szakmai értéket fejlesztő tulajdonsága, hiszen mind a meglevő kollekció, mind a mások alkotó folyamataiba való betekintés a szakmai ügyetlenségekben bátorítást, energia-pótlékot nyújtott. Itt ismerkedhettünk meg találkozásunk sorrendjében Szabados Árpáddal, Banga Ferenccel, König Fricivel, Sáros András Miklóssal, Gaál Jocóval, Swierkiewicz Róberttel, Prutkay Péterrel, Halbauer Edével, Sinkó Istvánnal, Szurcsik Józseffel, kikre mindig barátsággal gondolok és Szabó Pista bácsira, nem utolsó sorban pedig Butak Andrásra, akinek a mai napig nagyon sokat köszönhetünk. 78 Archaikus (részlet) cm, 1993

79 WILHELM KÁROLY A festéssel párhuzamosan választottam a legfestőibb grafikai technikát, a litográfiát; ez csaknem 20 éve kíséri festői munkámat, kiegészíti azt, néha megélhetést biztosít. Három éven keresztül török művészek terveinek litográfiai kivitelezését végeztem egy isztambuli galéria megbízásából. Nagy hibának tartottam a MAOE részéről, hogy hagyta a műhely privatizálását ennek következménye, hogy fokozatosan kiszorulnak a magyar művészek: nem, vagy csak igen korlátozott formában nagyon drágán élhetnek ezzel a lehetőséggel. A gépek és a litográf kövek tulajdonáról lemondani végzetes hiba volt, ami ma már helyrehozhatatlan. 79 Tavasz Északon cm, 2002

80 Termann István a levilágítóban 80 Borgó / György Csaba, Termann István, festékezés szitanyomáshoz

81 Olajos György, Termann István és Fejős László, szitanyomás 81 Benes József, Termann István, nyomás után ívkiemelés

82 Michael Horsley 82 Kiss Ilona a litokő kezelése nyomás előtt

83 Nádas Alexandra a litokő kezelése nyomás közben 83 Kelecsényi Csilla a litokő javítása nyomás közben

84 Szabó István és a művész, színkeverés litohoz A festék ujjal való szétdörzsölése litopapíron 84 A kő kikezelése nyomás előtt

85 A kő tisztítása nyomás előtt 85 Danicz Béla a kő kiemelése nyomás után, nyomatok a szárítóban

86 Első gyors kőnyomógép, 1851

87 Kézi nyomóprés, 1839

88 BENES JÓZSEF Husika V cm, 1999 BITÓ ILDIKÓ 88 Szakadás II cm, 2003

89 BODOR ANIKÓ Cet cm, 1997 DAMÓ ISTVÁN 89 Mese a lét adta játékról I cm, 2000

90 GYÖRFFY SÁNDOR Augusztus cm, 2003 HAÁSZ ÁGNES 90 Színtér 38,5 51 cm, 2000

91 KALMÁR ISTVÁN Angyali történet cm, 1997 KOVÁCS PÉTER BALÁZS 91 Dialógus IV cm, 2006

92 KÓTAI TAMÁS Gyíkpajzs cm, 1993 LUZSICZA ÁRPÁD 92 Piros szín cm, 2003

93 MADÁCSY ISTVÁN Niyah V cm, 1998 OLAJOS GYÖRGY 93 Mars expedíció cm, 2000

94 PÁSZTOR GÁBOR Csákós önarckép cm, 1996 PÉLI MANDULA 94 Cím nélkül cm, 1995

95 SÁRKÁNY GYŐZŐ Mandelbroad II cm, 1999 SÁROS ANDRÁS MIKLÓS 95 Parázs 34,2 42,2 cm, 1994

96 SINKÓ ISTVÁN Éjféli zenerét cm, 1993 SZŐNYI KRISZTINA 96 Széklevél 1. 14,5 15 cm, 1996

97 TERJÉKI ESZTER Örvény cm, 2003 ZSANKÓ LÁSZLÓ 97 Számpályák V cm, 1993

98 A kisgrafikai alkotások műfaj-jelzései I. Magasnyomás = X Lapduc fametszet / X 1 Szálduc fametszet / X 2 Linómetszet / X 3 Ólommetszet / X4 Horganymetszet / X 5 Műanyagmetszet / X 6 Gipszmetszet / X 7 Papírmetszet / X 8 Szőke György Tigran Abramjan II. Mélynyomás = C Acélmetszet / C 1 Rézmetszet / C 2 Rézkarc / C 3 Hidegtű / C 4 Foltmarás / C 5 Lágyalap / C 6 Borzolás / C 7 III. Síknyomás = L Kőrajz / L 1 Szitanyomat / L 2 Ofszet / L 3 Zombori József Jelić Vukatin 98 IV. Fotomechanikai eljárások = P Vonalas klisé / P 1 Raszteres klisé / P 2 Heliogravür / P 3 Raszteres mélynyomás / P 4 Fotokópia / P 5 Fotólitográfia / P 6 Fotó / P 7 V. Elektronikus nyomtatás = E Fax / E 1 Fénymásolás / E 2 Tintasugaras print / E 3 Laser print / E 4 Szunyoghy András Zsankó László VI. Egyedi technikák = U Monotípia / U 1 Vegyes technika / U 2 Luc van Malderen Karolina Zalewska-Barczyk

99 A nyomatok jelzéséről A Magyar Grafikáért Alapítvány kuratóriuma ajánlása A sokszorosított grafika egyedi hitelességét és értékét a szellemi és technikai tartalmán túl a grafikai lapok számozása határozza meg. Napjainkban azzal a helyzettel szembesülünk kiállításokon, árveréseken, hogy a sokszorosított grafikák jelzése hiányos, szakszerűtlen. Meggyőződésünk, hogy a szakma perspektivikus érdeke az, hogy egységesen és pontosan jelöljük munkáinkat. A következőkben javaslatot teszünk az elmúlt évtizedek gyakorlata alapján a jelölések használatára. A sokszorosított grafikai lapokat minden esetben lássuk el az alábbi jelzésekkel, a nyomott felületen kívül és alatt, grafit ceruzát használva, a nyomat bal alsó sarkától indulva az alábbi adatok kövessék egymást: A mű címe, technikája, a nyomat egyedi száma / összes nyomat száma, a készítés éve, a művész aláírása. Utólagos sorozat nyomásánál használhatjuk azt az eljárást is, hogy más színnel dolgozunk és ezzel is megkülönböztethetjük a sorozatot. Amennyiben a kompozíció kifutó és ezért nem kívánunk a képmezőben jelölni, úgy tegyük ezt meg a nyomat hátoldalán. Az E. A nyomatokról: E. A = (épreuve d artiste) = művész próbany omat A művésznyomatokat a francia kifejezés rövidítése mellett római, tört számmal jelöljük. E nyomatok száma az ún. kereskedelmi sorozat (az arab számmal jelölt) függvénye, annak a gyakorlatban kialakult, a hagyományokra támaszkodó belső aránya szerinti 10%-a. Azaz egy százas sorozathoz 10 db E. A nyomat tartozik, de a húszashoz mindössze 2 db. Tehát az E. A szám utal az öszszes példány számára is, ezért értékesebb és kiállítási példánynak is szívesen küldjük. A nagy hullám levelek szitanyomat E.A. IV/VII Szőnyi Krisztina A fenti adatok között a nyomatok számozása okozza a legtöbb gondot, ezért a korábbi gyakorlatot felelevenítve megfogalmazunk néhány betartandó elvet: A nyomatokat arab, tört számmal jelöljük, ahol a számláló mutatja az illető nyomat sorszámát, a nevező pedig azt jelzi, hogy hány darabszámot nyomtattunk belőle. Minden esetben a ténylegesen nyomtatott sorozatszámot használjuk (feltűntetve, hogy utánnyomatról van szó), a későbbi nyomtatásoknál pedig jelezzük a nyomtatás évét is, így elkerülhető az a kényes helyzet, hogy az újranyomáskor a korábbiakkal azonos számozású lapok készülnek A HC-jelzés azokra a grafikákra vonatkozik, amelyek nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, ajándékozási célra készülnek. Rendhagyó jelölések: Nem minden esetben használhatunk grafitceruzát a jelöléshez, mivel a nyomathordozók ezt nem teszik lehetővé. Gyakori az az eset is, amikor a művész nem kíván jelölést hagyni a képoldalon (Pl. fotóalapú v. elektrografikák eseté ben) Ilyen esetekben is jelölni kell a művet a lehetőségek szerint: hátoldalon és olyan nyomhagyó anyaggal, ami megfelelő, alkalmazva a fenti rendszert. 99

100 CATHERINE BOLLE Untitled 30 25, 2005 FREDERICK D. BUNSEN 100 Vertical Waters ,85, 2005

101 MICHAEL HORSLEY A tenger terméke cm, 2006 KEREKES U. GYÖNGYI (GYÖNGY) 101 Tat Tuam Asi I cm, 1994

102 LEO WESEL Madár cm, 2002 ANDRÁS MÁRKOS 102 Das Floß Der Medusa I cm, 1993

103 Vallomás a műhelyről Kortárs magyar grafikusok tárlata a Vízivárosi Galériában Hivatalosan 1987-ben jött létre a Váci Országos Grafikai Műhely, a megszületése huszadik évfordulójára emlékező kiállítás egyik alkotása máris korrekcióra készteti a látogatót: az első grafika, Raszler Karoly műve már 1986 novemberében készült Vácott, a vízivárosi tárlat így hát nem is két évtized, hanem immár huszonkét év váci történéseit idézheti meg. LÁT HATÁS Évente harminc-harmincöt kortárs magyar művész készíthet litográfiát, szitanyomatot vagy rézkarcot a műhelyben a Magyar Grafikusművészek Társasága és a Magyar Grafikáért Alapítvány támogatásával. Ez a szám, no meg a munkát dokumentáló immár mintegy 1200 lapos gyűjtemény önmagában is érzékelteti, hogy Vác pótolhatatlan szerepet tölt be a kortárs magyar művészet értékteremtő folyamataiban. Ezúttal nemcsak a művek fejezik ki, mit jelent a műhely a grafikusoknak, a kiállításon részt vevő több mint húsz művész majd mindegyike szavakban is megfogalmazta, mit jelent számára a váci grafikai műhely. Van, aki a klasszikus grafikai hagyományt emlegeti, más éppen ellenkezőleg: a különböző technikákkal való kísérletezés lehetőségét, a harmadik azt, hogy itt vált természetessé számára a sokszorosító grafikában való gondolkodás, a negyedik pedig arra utal, hogy alkotótársnak érezhette magát a művész olyan technikai problémák megoldásában, amelyek komoly kreativitást igényelnek. Neveket sorolnak, a műhelyben dolgozó mesterekét, Nagy Géza, Dömény Csaba, Szabó István, Szabó Gábor, Termann István nevét, van, aki még a kávé illatát is őrzi emlékei között, van, aki a művészkönyv és a grafikai műhely kapcsolatát méltatja, s van, aki egyenesen úgy fogalmaz, hogy az itteni szakmai útmutatás nélkül nem kaphatta volna meg azokat a grafikai díjakat, amelyeknek azóta tulajdonosa lett. Egy szabad versben megfogalmazott vallomás frappáns sorokkal végződik: a végén csak mi maradtunk én / a technikusok, a prések, a kövek, a hivatás. / Hat órakor felkelsz, kilenc órára már készen is a nyomatok, két színben, / tíz órára teljesen felébredsz, bumm! / előre, bumm! hátra, litográfia / Valahogy így van ezzel a VÁC-cal, bumm! előre, / bumm! Hátra és kész a litográfia Bumm előre és bumm hátra nemcsak a litókészítést, de a váci grafikai műhely történetét is jócskán jellemezték efféle előre-hátra lendülések, de paradox módon valójában még a megtorpanások sem ártottak, inkább használtak a kortárs magyar grafikának. A műhelyben éppen akkor alakult ki a magas szakmai színvonal, amikor a MAOE lemondott róla, és január 1-jétől új formában a Nalors Grafikai Kft. működtette tovább. Mondhatnánk, ma minden a legnagyobb rendben van, ha nem értesülnénk naponta újabb és újabb riasztó hírekről, amelyek egyszerre gátolják az egyéni alkotómunkát, és teszik már-már lehetetlenné a különböző szakmai műhelyek, a rendszerváltozás óta megalakult művésztársaságok működését. A költségek emelkedésével korántsem emelkedett párhuzamosan a megszerezhető támogatás, ez pedig a Vácott dolgozó művészek részéről is egyre nagyobb anyagi áldozatot követel. Azt sem hallgathatjuk el, hogy valójában már 2007-re tervezett a Magyar Grafikusművészek Társasága és a Magyar Grafikáért Alapítvány egy rendezvényt, amely kiállítással, műhelybemutatóval, a szélesebb közönségnek szóló kísérő rendezvényekkel hívta volna fel a figyelmet a kortárs grafika értékeire, a húsz éve működő Váci Műhely fontosságára a váci görög templomban. A tavalyi rendezvény azonban nem jöhetett létre, mivel a Nemzeti Kulturális Alap egyetlen fillérnyi támogatást sem adott rá. Nos, a magyar grafikusok és az őket segítő szakemberek csattanós választ adnak az elutasításra a Vízivárosi Galériában kiállított művekkel, amelyek egy hamarosan elkészülő színvonalas kiadvánnyal kísérve azt jelzik, kormányzati közöny ide vagy oda, továbbra is születnek művek, szerveződnek kiállítások, újra és újra emlékeztetve arra, hogy Valahogy így van ezzel a VÁCcal, bumm! előre, / bumm! Hátra és kész a litográfia P. Szabó Ernő 103

104 ig a műhelyben dolgozó művészek A Váci Országos Grafikai Műhelyben (Nalors Grafika Kft.) alkotó hazai és külföldi grafikusművészek névjegyzéke ALBERT ÁDÁM CSORBA SIMON HERNÁDI PAULA ALMÁSY ALADÁR DAMÓ ISTVÁN HIGASHI ICHIRÓ ADY JÓZSEF DEIM PÁL HORA GINA ANUU JURAK DEGRYSE LUC HORSLEY MICHAEL ARJA WUNCH DEZSŐ ADRIENN HORTOVÁNYI TAMÁS ASPLUND BRITA DIENES GÁBOR JANEZ MATELIC ÁBRAHÁM RAFAEL DOBAI CSABA JULIUS GYULA ÁDÁM ZOLTÁN DROZDIK ORSOLYA ILLÉS ANNA BACSI ISTVÁN E. LADDRSBERGER IMRE LAJOS BAK IMRE E. MIHHA ISSEY AMEMIYA BALÁS ESZTER EGYED LÁSZLÓ JOVANOVICS GYÖRGY BALÁZS IMRE ELEKES KÁROLY JOVIÁN GYÖRGY BANGA FERENC ESA RIIPA KALMÁR ISTVÁN BARANYAY ANDRÁS ESKULITS ENDRE KANTOKORPI VOITTO BARDÓCZ LAJOS FAA BALÁZS KATTELUS MIINA BARTHA JÓZSEF FONDES RAFAEL KÁDÁR KATALIN BÁLINT ÁDÁM FÜLEKY ADRIEN KÁDÁR T. TIBOR BÁLVÁNYOS HUBA GAÁL ANDRÁS KÁROLYI ZSIGMOND BÁNFI MARIANNA GAÁL JÓZSEF KEIKO USUKI BÁNYAI PÉTER GAÁL TAMÁS KELECSÉNYI CSILLA BELEZNAY PÉTER GALLUSZ GYÖNGYI KÉRY BÁLINT BENCE BEÖTHY BALÁZS GÁBOR ÁRON KIMIE ISHIDA BENES JÓZSEF GÁBOR IMRE KISS ILONA BENES PÉTER GÁNÓCZI MÁRIA KISS ZOLTÁN BERNÁT ANDRÁS GELLÉR B. ISTVÁN KOLTAI GÁBOR BITÓ ILDIKÓ GERHES GÁBOR KOPASZ TAMÁS BODOR ANIKÓ GÉMES PÉTER KOROKNAI ZSOLT BÓDI ÁGNES GORDY PETER KORONCZI ENDRE 104 BOLLE CATHERINE GREINEDER RENATE KOVAC LJERKA BORGÓ GYÖRGY CSABA GYÖRFFY SÁNDOR KOVÁCS BÁLINT BUKTA IMRE GYULAY LÍVIUSZ KOVÁCS JOHANNA BUTAK ANDRÁS HAÁSZ ÁGNES KOVÁCS PÉTER BUNSEN FREDERICK HANKÓ HANS KOVÁCS PÉTER BALÁZS CSABAI GYÖRGY CAPIOBIANCO HALBAUER EDE KOVÁCS TAMÁS VILMOS CSÁTH ANNAMÁRIA HAUSER BEÁTA KÓTAI TAMÁS CSIKÓS TIBOR HAVAS ESZTER KŐNIG FRIGYES CSIPES ANTAL HEITLER LÁSZLÓ KRIZBAI SÁNDOR CSONTÓ LAJOS HENCZE TAMÁS LAJTAI GÁBOR

105 LENGYEL ANDRÁS PATAKI TIBOR SZALAI ATTILA LÉVAY JENŐ PATÓ KÁROLY SZEMETHY IMRE LIPTÁK GYÖRGY PÁCSER ATTILA SZENCZY ZOLTÁN LITVÁN GÁBOR PÁL CSABA SZIRÁNYI ISTVÁN LOVAS TIBOR PÁLOS ANNA SZŐNYI KRISZTINA LUZSICA ÁRPÁD PÁSZTOR GÁBOR SZURCSIK JÓZSEF M. TÓTH ÁGOTA PERJOVSCHI DAN SZŰCS ATTILA MAC HELM PÉLI MANDULA TAPANI TAMMENPAA MADÁCSY ISTVÁN PÉTER ÁGNES TARI SÁNDOR MAGÉN ISTVÁN PLOSCRU ILEANA TÁBORI CSABA MAURER DÓRA PRUTKAY PÉTER TERJÉKI ESZTER MÁRKOS ANDRÁS RASZLER KÁROLY TOLAN VASILE MÉSZÁROS GABRIELLA RÁBA LILLA TOLVAY ERNŐ MÉSZÁROS KATALIN RÁCMOLNÁR SÁNDOR TÓTH PÉTER MÉSZÁROS MÁRTA RENATE CHRISTIN TRIANA ENRIQUE MÉSZÁROS TIBOR RÉNYI KRISZTINA TUIJA SUMBELIN MIKLÓS ÁRPÁD RÉVÉSZ NAPSUGÁR TUZSON-BERCZELI PÉTER MILLER TATJANA ROSKÓ GÁBOR ÚJHÁZI PÉTER MOLNÁR LÁSZLÓ JÓZSEF SALME SIRKOLA ÚJVÁROSSY GYÖNGYI MOLNÁR MIKLÓS SÁRKÁNY GYŐZŐ ÚJVÁROSSY LÁSZLÓ MOLNÁR SÁNDOR SÁROS ANDRÁS MIKLÓS ÜRMÖS PÉTER MÓDER REZSŐ SÁROS DÁVID VARGA ZSÓFIA MÓDOS CSABA SCHUSSELKA ELFI VÁCI MIKLÓS NAGY ÁRPÁD SEBESTYÉN JÁNOS VÁRNAGY ILDIKÓ NAGY CSABA SIMSAY ILDIKÓ VEIKKO TAKALA NAGY GÁBOR SINKÓ ISTVÁN VEIKKO VALTONEN NAGY IMRE SOMOGYI GYŐZŐ VELASQUEZ ISRAEL NAGY IMRE GYULA SOÓS TAMÁS VELEKEI JÓZSEF NÁDAS ALEXANDRA SORIN VREME VÉGVÁRI BEATRIX 105 NÁDLER ISTVÁN SÓVÁRADI VALÉRIA VÉSSEY GÁBOR NÁNDOR J. MIKOLA SUGÁR JÁNOS VESZELY FERENC NÉMETI JUDIT STEFANOVITS PÉTER VILHELM KÁROLY NÉMETH GYULA SWIERKIEWICZ RÓBERT VÖRÖSMARTY MAGDA OLAJOS GYÖRGY SZABADOS ÁRPÁD WAKABAYASHI FUNRIO ONUCSÁN MIKLÓS SZABADOS MARGIT WEGNER TOON OROSZ CSABA SZABÓ ÁBEL YUKI ONUMA ŐSZ GÁBOR SZABÓ M. LÁSZLÓ ZÉ KOVÁCS JÓZSEF PACSIKA RUDOLF SZABÓ ZOLTÁN ZSANKÓ LÁSZLÓ

106 Grafikai És Érem Kabinet , V. kerület, Váci utca 25. Utcai kirakat 106 MGSZ tagok munkái a kabinetben

107 Eladással egybekötött kiállítás az üzletben 107 Grafikák és érmek a kiállításon

108 A Magyar Grafikusművészek Szövetsége alapító tagja volt a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetségének (MKITSZ) 1994-ben 108 Az MKITSZ 2006-os évzáró elnökségi ülése,, V. kerület, Nádor Galéria

109 MAGYAR KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZETI TÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE ASSOCIATION OF HUNGARIAN FINE ARTS AND APPLIED ARTS SOCIETIES MKITSZ / AHFAAAS Alapítva / Founded: 1994 Levelezési cím: 1245, Pf.: 1059 Székhely: 1082, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: , Telefon/fax: butak.andras@fre .hu Elnök: Butak András Tagok száma: 34 tagegyesület Bírósági végzés: 6610/95 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR GRAFIKUSMÛVÉSZEK SZÖVETSÉGE (MGSZ) ASSOCIATION OF HUNGARIAN GRAPHIC ARTISTS (AHGA) Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 01 Levelezési cím: 1245, Pf.: 1059 Székhely: 1082, Leonardo da Vinci u. 41. Telefon: , Telefon/fax: butak.andras@fre .hu Elnök: Butak András Tagok száma: 219 Bírósági végzés: 4753/92 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR FESTÕK TÁRSASÁGA (MFT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAINTERS (SHP) MAGYAR MÛVÉSZKÖNYVALKOTÓK TÁRSASÁGA (MMT) HUNGARIAN ARTISTS SOCIETY OF BOOKS AS ART OBJECTS (HASBAO) Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 06 Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Horváth Döme u. 6. IV/16. Telefon: damo@fibermail.hu Elnök: Damó István Tagok száma: 31 Bírósági végzés: 6558/1995 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR PAPÍRMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MPT) SOCIETY OF HUNGARIAN PAPER-ARTISTS (SHPA) Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 02 Levelezési cím: 1373, Pf.: 586 Székhely: 1082, Százados út 3 13/16/27 Telefon: mafest@alarmix.net Elnök: Kováts Albert Tagok száma: 285 Bírósági végzés: 6559/1995 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 07 Levelezési cím: 1243, Pf. 642 Székhely: 1028, Kossuth Lajos út 14., Ügyvezetõ alelnök: Zsankó László Tel.: , Elnök: Sóváradi Valéria mpt@mail.datanet.hu Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 6560/1995 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR SZOBRÁSZ TÁRSASÁG (MSZT) SOCIETY OF HUNGARIAN SCULPTORS (SHS) MAGYAR ÜVEGMÛVÉSZETI TÁRSASÁG (MÜT) HUNGARIAN GLASS ART SOCIETY (HGLAS) Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 03 Levelezési cím: 1406, Pf.: , Hajnóczy József u. 20. Telefon: , Elnök: Márkus Péter Mobil: sztoji@mucsarnok.hu markpete@gmail.com Tagok száma: 250 Bírósági végzés: 6245/1995 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 08 Levelezési cím: 1013, Attila út 67. Telefon: hu.glass@citromail.hu Ügyvezetõ titkár: Szõke Barbara Tagok száma: 120 Bírósági végzés: 1632/96 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR VÍZFESTÕK TÁRSASÁGA (MVT) SOCIETY OF HUNGARIAN AQUARELLISTS (SHA) TÛZZOMÁNCMÛVÉSZEK MAGYAR TÁRSASÁGA (TMT) HUNGARIAN SOCIETY OF ARTISTS (HSE) Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 04 Levelezési cím: 1067, Eötvös utca 8. III/1. Telefon: Elnök: Szily Géza Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 5881/1994 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1997 Azonosító / Identity: 10 Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Pázmándy u. 8. I/1. Telefon: Telefon: Elnök: ifj. Gyergyádesz László gyergyadeszzsu@axelero.hu Tagok száma: 47 Bírósági végzés: 7427/97 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR ILLUSZTRÁTOROK TÁRSASÁGA (MIT) SOCIETY OF HUNGARIAN ILLUSTRATORS (SHI) FOLYAMAT TÁRSASÁG (FT) PROGRESSION SOCIETY (PS) Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 05 Levelezési cím: 1031, Torma Károly út 21. Telefon: Elnök: Sárkány Gyõzõ Mobil: hungart@hungart.hu Tagok száma: 50 Bírósági végzés: Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 11 Levelezési cím: 1121, Karthauzi u. 4/A Telefon: Elnök: Oláh Tamás Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 3973/91 Adószám: Bankszámlaszám:

110 Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 12 SYMPOSION TÁRSASÁG (ST) SYMPOSION SOCIETY (SYS) Székhely: 1123, Táltos u. 8. Levelezési cím: 1124, Szendi u. 8. Tel./fax: Ügyvezetõ alelnök: Péter Ágnes Tel./fax: Mobil: Elnök: Cserny József artsymposion@hello.hu Honlap: Tagok száma: 110 Bírósági végzés: 6134/1994 Adószám: Bankszámlaszám: SZINYEI MERSE PÁL TÁRSASÁG (SZMPT) SZINYEI MERSE PÁL SOCIETY (SZMPS) MÛHELY MÛVÉSZETI EGYESÜLET KECSKEMÉT (MMEK) WORKSHOP ART ASSOCIATION KECSKEMÉT (WAAK) Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 20 Levelezési cím: 6000 Kecskemét, Budaihegy út 165. Székhely: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 1. Telefon: (06-76) Elnök: Benes József Tagok száma: 83 Bírósági végzés: 359/92 Adószám: Bankszámlaszám: VESZPRÉM MEGYEI MÛVÉSZETI CÉH (VMMC) VESZPRÉM COUNTY ART CORPORATION (VCAC) Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 13 Levelezési cím: 1174, Petõfi u. 18. Telefon: , Elnök: M. Novák András mnovakandras@fre .hu Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 4448/1992 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1989 Azonosító / Identity: 21 Székhely: 8200 Veszprém, Vár u. 17. Levelezési cím: 8226 Alsóörs, Loki út 24. Telefon/fax: (06-87) kem.balaton@fre .hu Elnök: Kovács Endre Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 399/89 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 14 ALTAMIRA EGYESÜLET (AE) ALTAMIRA ASSOCIATION (AA) Székhely: 1042, József Attila u. 60. Telefon: , Elnök: Muray Róbert Ügyvezetõ titkár: Szunyoghy András Telefon: Tagok száma: 60 Bírósági végzés: 6088/1994 Adószám: Bankszámlaszám: KIPE-13, XIII. KERÜLETI KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KIPE XIII.) ASSOCIATION FINE APPLIED ARTSITS OF XIII. DISTRICT (AFAA XIIID) Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 22 Levelezési cím: 1138, Karikás u. 3. Telefon: Elnök: Szathmáry József Tagok száma: 50 Bírósági végzés: 7050/96 Adószám: Bankszámlaszám: FIATAL IPARMÛVÉSZEK STÚDIÓJA EGYESÜLET (FISE) STUDIO OF YOUNG ARTISTS IN APPLIED ARTS (SYAAA) SZLOVÁKIAI MAGYAR KÉPZÕMÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMKT) SOCIETY OF HUNGARIAN FINE ART SLOVAK REPUBLIK (HFASR) Alapítva / Founded: 1982 Azonosító / Identity: 15 Levelezési cím: 1054, Kálmán Imre u. 16. Telefon/fax: iroda@fise.hu Honlap: Elnök: Mascher Róbert Tagok száma: 380 Bírósági végzés: 2829/1990 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1990 Azonosító / Identity: 23 Levelezési cím: Lucenec (Losonc), ul. J. Szabó Gyula u. 1., Szlovákia Telefon: Fax: szabokinga@stonline.sk Elnök: Szabó Kinga Tagok száma: 58 Bírósági végzés: 1317/90-21 Adószám: Bankszámlaszám: Tatra Banka /1100 Szlovákia KAPOS ART KÉPZÕ- ÉS IPARMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (KAPOS ART) KAPOS ART ASSOCIATION (KAA) PÉTER-PÁL MÛVÉSZETI EGYESÜLET (PPME) FINE ART ASSOCIATION PÉTER-PÁL (FAAPP) 110 Alapítva / Founded: 1990 Azonosító / Identity: 16 Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Toldi Miklós u. 7. Elnök: Vörös András Mobil: Ügyvezetõ titkár: Halmos Klára Tel./fax: (06-82) Mobil: kaposart@fre .hu Web: Tagok száma: 40 Bírósági végzés: 139/90 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 24 Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bükköspart 68. Székhely: 2000 Szentendre, Péter-Pál u. 1. Telefon: (06 26) Elnök: Pauli Anna annapauli@fre .hu Tagok száma: 22 Bírósági végzés: 1978/94 Adószám: Bankszámlaszám: BELVÁROSI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (BMT) DOWNTOWN ARTISTS SOCIETY (DAS) SOMOGYI ALKOTÓMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (SAE) ASSOCIATION OF ARTISTS FROM SOMOGY (AAS) Alapítva / Founded: 1994 Azonosító / Identity: 19 Levelezési cím: 1051, József nádor tér 9. Telefon/fax: , Website: Elnök: Kovács Péter Balázs Tagok száma: 118 Bírósági végzés: 6104/94 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 25 Levelezési cím: 7400 Kaposvár, Fõ u. 10. Tel./fax: (06-82) Mobil: Titkár: Dr. Géger Melinda Elnök: Sörös József Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 1701/96 Adószám: Bankszámlaszám:

111 SZÉKESFEHÉRVÁRI MÛVÉSZEK TÁRSASÁGA (SZMT) SZÉKESFEHÉRVÁRI ARTISTS SOCIETY (SZAS) MAGYAR ELEKTROGRÁFIAI TÁRSASÁG (MET) HUNGARIAN ELECTROGRAPHIC ART ASSOCIATION (HEAA) Alapítva / Founded: 1992 Azonosító / Identity: 26 Levelezési cím: 8000 Székesfehérvár, Vörösmarty tér 8. Székhely: 8000 Székesfehérvár, Megyeház u. 14. Telefon: (06-22) keptar@enternet.hu Elnök: Végvári Beatrix Mobil: Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 760/92 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 2003 Azonosító / Identity: 33 Levelezési cím: 1116, Adony u. 8. V/24. Telefon/fax: Mobil: haasza@freestart.hu metart@freestart.hu elektrografia.art@gmail.com Elnök: Haász Ágnes Tagok száma: 28 Bírósági végzés: 10588/2003 Adószám: Bankszámlaszám: BARABÁS MIKLÓS CÉH KOLOZSVÁR (BMC) BARABÁS MIKLÓS GUILD (BMG) MAMÜ TÁRSASÁG (MAMÜ) SOCIETY MAMÜ Alapítva / Founded: 1995 Azonosító / Identity: 27 Levelezési cím: Szabó Márta / str. Kogalniceanu nr. 27., Cluj-Napoca, Romania Elnök: Jakobovits Miklós Tel.: , nemethjulia28@yahoo.com Tagok száma: 110 Bírósági végzés: 2213/95 (Cluj) Adószám: Bankszámlaszám: BCR Cluj Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 34 Levelezési cím: 2000 Szentendre, Bartók Béla u. 32. Székhely: 1071, Damjanich u. 39. Telefon: transsylv@index.hu Elnök: Krizbai Sándor Tagok száma: 80 Bírósági végzés: 1095/1991 Adószám: Bankszámlaszám: ART 9 FERENCVÁROSI KÉPZÕMÛVÉSZEK EGYESÜLETE (ART 9) ART 9 ASSOCIATION OF FERENCVÁROS ARTISTS (ART 9) Alapítva / Founded: 1998 Azonosító / Identity: 28 Levelezési cím: 1093, Lónyay u. 60., fszt 2. Mobil: art9@fre .hu Elnök: Ábrahám Rafael Ügyvezetô alelnök: Pató Károly Tagok száma: 34 Bírósági végzés: 7966/98 Adószám: Bankszámlaszám: KÖZÉP-EURÓPA FÉNYMÛHELY EGYESÜLET (KEFE) CENTRAL-EUROPE LIGHTWORKSHOP ASSOCIATION (CELA) MAGYAR MÛVÉSZETI MÛHELY TÁRSASÁG (MMMT) HUNGARIAN ART WORKSHOP SOCIETY (HAWS) Alapítva / Founded: 1996 Azonosító / Identity: 35 Székhely: 1052, Károly krt. 24. Telefon: Elnök: Krajcsovics Éva Tagok száma: 13 Bírósági végzés: 7268/1996 Adószám: Bankszámlaszám: VAJDA STÚDIÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET (VSKE) STUDIO VAJDA CULTURAL ASSOCIATION (SVCA) Alapítva / Founded: 1998 Azonosító / Identity: 29 Levelezési cím: 1108, Vaspálya u. 12. Telefon: Elnök: Húber András huede@externet.hu Tagok száma: 30 Bírósági végzés: 2219/97, Pest megye Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 1991 Azonosító / Identity: 36 Levelezési cím: 2000 Szentendre, Álmos u. 2. Székhely: 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7. Telefon: Mobil: Elnök: Aknay János Tagok száma: 45 Bírósági végzés: E-264/1994 Adószám: Bankszámlaszám: MAGYAR RÉZKARCOLÓ ÉS LITOGRÁFUS MÛVÉSZEK EGYESÜLETE (MRLME) ART UNION OF HUNGARIAN ENGRAVERS AND LITOGRAPH ARTISTS (AUHELA) MÛVÉSZEK ALKOTÓ TÁRSASÁGA XVII. (MAT XVII.) SOCIETY OF CREATIVE ARTISTS XVII. (SCA XVII.) Alapítva / Founded: 1921, 1999 Azonosító / Identity: 30 Levelezési cím: 1092, Ráday u. 31/K. Telefon: Fax: Elnök: Vásárhelyi Antal grafikai@matavnet.hu Honlap: és Tagok száma: 124 Bírósági végzés: 8687/99 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 2004 Azonosító / Identity: 37 Székhely: 1173, Földmûves u. 18. III/22. Telefon: Elnök: Mecseki Hargita Titkár: Kôszegi Anna Mária koszegi_a@fre .hu Tagok száma: 17 Bírósági végzés: 10743/2004 Adószám: Bankszámlaszám: PATAK KÉPZÕMÛVÉSZETI EGYESÜLET (PKE) PATAK ART ASSOCIATION (PAA) TYPO-SZALON MAGYAR TIPOGRÁFUSOK EGYESÜLETE ASSOCIATION OF HUNGARIAN TYPOGRAPHERS Alapítva / Founded: 2001 Azonosító / Identity: 32 Levelezési cím: 2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 12. Telefon/fax: patakegyesulet@invitel.hu Elnök: Somogyi György Titkár: Kõszegi János Tagok száma: 16 Bírósági végzés: 60311/2001 Adószám: Bankszámlaszám: Alapítva / Founded: 2004 Azonosító / Identity: 38 Székhely: 1024, Keleti Károly u. 20/b Telefon/fax: typoszalon@yahoo.co.uk Elnök: Bornemisza Rozi bornemissza.rozi@fre .hu Tagok száma: 120 Bírósági végzés: /2004 Adószám: Bankszámlaszám: