Rendszer Fogalma materiális absztrak Fajtái:: statikus dinamikus működő nem működő zárt, nyílt célratörő: nem célratörő természetes: tervezett

Átírás

1 Rendszer Fogalma: Valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő elemek halmaza Különböző, de egymással összefüggő elemek együttese Vannak materiális-valóságos, és absztrak - elméleti rendszerek Fajtái:: 1) statikus, ha változatlan marad, dinamikus, ha fejlődésre képes 2) működő: passzívan működő: természeti törvények vak érvényesülése; szerkezete változik /lavina/, aktívan működő: természeti törvények tudatos felhasználásával /karóra/- nem működő 3) zárt, ha környezetével nem cserél anyagot nyílt, ha kapcsolatot vesz fel környezetével 4) célratörő: valamilyen állapot elérésére törekszik; kiigazításra képes /kereskedő célja a profit/ - nem célratörő /óramutatója cél nélkül megy körbe/ 5) természetes: létrejöttekor a célja már adott /minden élőlény/ tervezett: emberi társadalom által létrehozott feladat ellátására hozzák létre/egy vállalkozás, számítógép/ 6) határozott /megállapítható a végeredmény határozatlan /több választási lehetőség van/ 7) meghatározható: leírható az elemek közötti kapcsolat /elemekből áll, amik kapcsolatban vannak meghatározhatatlan 8) rendezett /beavatkozás nélkül is működnek, pl évszakok/ - szervezett /kívülről bele kell avatkozni folyamatosan a cél elérése érdekében 9) adaptív /képes alkalmazkodni környezetéhez nem adaptív pl könyvelő program 10) öntanuló /képes felmérni a helyzetet, tanul a hibákból/ - nem öntanuló, nem reagál/lámpa/ Összetevői: elem, folyamat, struktúra 1) Elem: a rendszernek azt az önálló műveletet végző összetevője, melynek bemenetei és kimenetei vannak, amik között valamilyen változássorozat megy végbe (rendszer része, de önmagában is rendszer) 2) Folyamat: a rendszerben végbemenő változások sorozata 3) Struktúra: adott rendszer adott pillanatbeli állapota (milyen elemek tartoznak a rendszerhez; milyen kapcsolatuk van; tehát a rendszer szerkezete) Elemek kapcsolódása: soros, párhuzamos, alternatív módon 1) Sorba kapcsolt elemekből álló rendszer átbocsátóképessége a legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével egyenlő 2) Párhuzamosan kapcsolt: átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével egyenlő 3) Alternatív módon kapcsolt: egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, a másik elem tartalékban van, amíg az első el nem romlik Vizsgálati módszerei: fekete doboz, modell módszer, deduktív 1) Fekete doboz módszer: kimenetet vizsgáljuk, nem ismerjük a vizsgálandó rendszer struktúráját, csak következtet rá a kimeneti értékek vizsgálatából A rendszer viselkedésének megismerésére szolgál Belső felépítését nem ismerjük Bemenő jelet adunk figyeljük a reakciót következtetéseket vonunk le a) Emlékezet nélküli rendszer: bemenő jelre minden esetben adott módon reagálnak b) Emlékezettel rendelkező rendszerek: pl pénzautomata emlékszik a limitrea kimenő jel függ az állapottól, amiben a rendszer volt, amikor a bemenő jelet adtuk c) Belső képpel rendelkező rendszerek: Bemenő jelet képpé alakítja A kimenő jel kialakításakor a környezetről kialakított kép is részt vesz A képet a bemenő jelek minőségileg megváltoztatják/kutya bot visszahoz - cukor/ egy ideig az előbbi két módón reagálnak, majd hirtelen megváltoztatják magatartásukat, és úgy viselkednek, mintha új rendszerek lennének 2) Modell módszer: ismerjük a rendszer tartalmát, lekicsinyítjük a rendszert, és ezt figyeljük meg Akkor van értelme, ha a rendszer még nem készült el, túl nagy v kicsi, a vizsgálat a rendszer pusztulását eredményezné, modellen kevesebb időt vesz igénybe, lényeges ktg megtakarítást eredményez 3) Deduktív úton: az egészből kiindulva haladunk a részek vizsgálata felé

2 Irányítás fogalma: Olyan tevékenység, melynek eredményeként beavatkozás történik egy rendszer működésébe annak érdekében, hogy az abban végbemenő folyamatokat a kívánt módon fenntartsa, megváltoztassa, megállítsa illetve, ha egy eddig nem létező rendszert létrehozunk és abban a szükséges folyamatokat megindítjuk Feladata: a folyamat egy adott állapotából a következő állapotába menjen át, és a folyamat a célnak megfelelő módon menjen végbe A rendszereket a környezetből különböző hatások érik: 1) várt, kívánt hatás, 2) várt, nem kívánt hatás, 3) nem várt, nem kívánt hatás, 4) nem várt, kívánt hatások Beavatkozási formák: (Rendszerbe be kell avatkozni, ha zavaró hatás éri)szabályozás,vezérlés,izoláció 1) szabályozás: zavaró tényező bekövetkezése után (amikor káros hatását már kifejtette) avatkozunk be, plszmog-riadó 2) vezérlés: amikor a zavaró tényező fellép, nem várjuk meg a káros hatás bekövetkezését A zavaró tényező kompenzációja 3) izoláció: olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a rendszert a zavaró jelek káros hatásaitól A beavatkozás megelőzi a zavaró jelek fellépését, zavaró tényezők kiküszöbölése Szabályozási kör: Az irányítás folyamata kört alkot Fő részei: 1) irányított jellemző: maga az irányítandó rendszer pl csónak 2) érzékelő: megállapítja a zavaró tényezők hatására bekövetkezett tényleges értékeket pl apa szeme 3) irányító: összehasonlítja a célt és a tényleges értékeket pl apa agya 4) beavatkozó: végrehajtja a változást pl apa kezei Visszacsatolás: olyan rendszerekben lép fel, amelyek célirányosak, zavaró tényezőknek vannak kitéve, amelyek kérdésessé teszik a cél elérését A cél elérését segíti: a z eltérést a céltól azonnal jelenti a rendszer szabályozójának és készteti, hogy reagáljon a zavarra

3 Gazdasági rendszer Fogalma:A gazdasági rendszer személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kiűzésére és a célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására Jellemzői: a rendszerben végbemenő változás sorozat 1) Célkitűző tevékenység: feladatok megfogalmazása, feladatok teljesítési feltételeinek megfogalmazása és ezekkel összefüggő számítások elvégzése 2) Végrehajtó tevékenység: feladat teljesítési feltételeinek megteremtését, célkitűzés megvalósításának megszervezését, feladatok megvalósulását jelenti Folyamatai:A gazdasági rendszerben végbemenő változásokat folyamatoknak nevezzük 1) Irányítási: vezetési hiearchia szintjein megvalósuló tevékenység sorozat 2 Fizikai: a vállalat alapvető feladatainak végrehajtásával kapcsolatos 3) Gazdasági folyamatok: irányítási folyamat célkitűzéseinek figyelembe vétele mellett a fizikai folyamatokra épül Megelőzik, kísérik, követik a fizikai folyamtokat a) gazdálkodási folyamatok: munkaerő-gazdálkodás b) kontrolling folyamatok: tervezés, elemzés c) számviteli folyamatok: főkönyvi könyvelés d) marketing folyamatok: beszerzés, értékesítés, fejlesztés, reklám e) egyéb folyamatok: jogi, szervezési, igazgatás A gazdasági folyamatokat vizsgálhatjuk: Horizontálisan és vertikálisan 1) Horizontálisan az egyenrangú folyamatokra terjed ki/bonyolítás, nyilvántartás, egyeztetés, ellenőrzés/, 2) Vertikálisan alá és fölérendeltségen alapuló kapcsolatokat tanulmányozza /folyamat, részfolyamat, tevékenység, művelet/

4 Információrendszer Az információ egy adott rendszer számára, annak működését befolyásoló új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése Ha rögzített állapotban van: adat, ha nincs rögzítve: hír Az információ új ismeretet jelent egy korábbi ismereti szinthez képest Meghatározott rendszer számára jelent új ismeretet Csak abban az esetben ad információt, ha azt felhasználjuk Időben érkezik, dönteni lehet az információ alapján Az információk egyenes irányú haladását csatolásnak, a fordított irányú haladást pedig visszacsatolásnak nevezzük Az információrendszer (átfogó fogalom) az eseményeket rögzítő adatok megszerzésére, rögzítésére, tárolására, feldolgozására, valamint a feldolgozás eredményeként az információk előállítására, továbbítására és felhasználására terjed ki Valamilyen információrendszere minden gazdasági rendszernek van, hogy az jó vagy nem az függ a hatékonyságtól, mennyire gyors, pontos és teljes körűek az információk Információ rendszer jelenti: 1) adatok összegyűjtését, rögzítését, ellenőrzését 2) adatok kezelhető formátumban történő tárolását 3) adatok feldolgozását 4) felhasználói igények alapján az információ előállítását 5) információk továbbítását a felhasználókhoz Vezetési információs rendszer: irányítani kívánt gazdasági rendszer célkitűzéseivel, sajátosságaival összhangban kialakított vezetési-döntési rendszer Hatékony lehet, ha megfelelő információ és megbízható technikai háttér adott Célja, hogy biztosítsa a döntésekhez szükséges információkat Információrendszer hibái: 1) túlságosan részletesek 2) ha az információ túl későn érkezik 3) túl terjedelmesek 4) csak számszerűsíthető adatokat tartalmaznak 5) Egymásnak ellentmondó információk érkeznek Elvárások az információval szemben: 1) különböző vezetési szinteken megfelelő részletezettségű információt ad 2) Számítógépes háttér legyen 3) Naprakész legyen 4) Megbízható, gyors, pontos, teljes,valódi, ellenőrizhető 5) Gazdaságos, jövőorientált 6) Választási lehetőségeket tartalmazzon 7) Rendszeresen elérhetők legyenek 8) Törvényi előírások betartása 9) Szakmai követelményeknek való megfelelés 10) Adatvédelem

5 Szervezéstechnológia Szervezés fogalma: olyan folyamatos alkotó szellemi tevékenység, amely az adott kor ismeretanyagának felhasználásával biztosítja a szervezet elé kitűzött célok megvalósítását, kialakítja a céloknak megfelelő folyamatokat és a folyamatoknak megfelelő szervezeti kereteket Meghatározza és csoportosítja a feladatok ellátásához szükséges munkaerőket és eszközöket A munkaszervezés az emberi munka hatékonyságát vizsgálja, azokat a tényezőket kutatja, amelyek a hatékonyságot pozitív irányba befolyásolhatják azt Charles Babbage, Robert Owen napi munkaidőt 13 órára csökkenteni Taylor elemezte a munkások mozdulatait, hogy kialakítsa a legjobb módszert, amellyel a legrövidebb idő alatt elvégezhetők a munkák, célzott képzés, ösztönző bérrendszer Henry Ford - Autóipari szerelőszalag létrehozása, a termelés ne függjön a munkaerőpiactól és a képzettségi szinttől Henry Fayol: szervezetet, mint egészet vizsg, az üzleti siker a vezetés függvé Gustav Schmoller oda kell figyelni a dolgozók lelki problémáira Magyarországon munkaszervezése módszerek először 1973-ban 3M Mozdulatelemzés, Munkatanulmányozás, Munkakialakítás (kézi munkát elemi részekre bontja, minden alapmozdulathoz időérték tartozik) Munkapszihológia a lelki tényezők hatását vizsgálja a munkavégzésre Munkaszociológia: munkahelyen belüli emberi kapcsolatokat, légkört vizsgálja Munkafiziológia: a munkakörülményeket kutatja Szervezési munka: folyamatos tevékenység Állandó változások: teszik szükségessé törvények, rendeletek, korszerűbb technika, tulajdonosváltás, új folyamatok kialakulása plmarketing, kontrolling, áttekinthetetlen gazdasági folyamatok, párhuzamos feldolgozások Szervezési munka fejlődése: 1) Művelet szervezés (adminisztrációs munkaterületen, íróasztalonként) 2) Irodaszervezés, ügyvitelszervezés (irodánként) 3) Folyamatszevezés (irodák között) 4) Rendszerszervezés A szervezési munka szakaszai: (vezetői elhatározás, célkitűzés, helyzetfelmérés és annak elemzése, számítógépes rendszer megtervezése, rendszerterv bevezetése, működő rendszer értékelése, karbantartása) A rendszer működésének célja, hogy előállítsa azokat az infókat, amire a felhasználónak szüksége van 1 Vezetői elhatározás, célkitűzés: a vezető dönti el, hogy mely területen szükséges a változtatás és felkérik a belső vagy külső szervezőket a) A felhasználói adottságok, lehetőségek, korlátok felmérése Anyagi helyzet meghatározza a számítógépes rendszerek közti kapcsolat típusát: -off-line/önálló gépek, nincs közöttük kapcsolat/, -on-line / közös hálózatra kötve, közvetlen kapcsolat b) A számítógépes feldolgozási módszerek: -Kötegelt feldolgozás / adatbevitel, feldolgozás,eredmények közlése időben elkülönül egymástól pl bérelszámolás -Párbeszédes, interaktív üzemmód /a sztgép a feldolgozandó feladatot lépésenként kapja, és szinte azonnali választ biztosit Pl eladható készletek mennyiségének a lekérdezése/ -Időosztásos üzemmód: a sztgép működési idejét megosztják a felhasználók között, több felhasználó egymástól függetlenül dolgozhat a géppel, pl szállodai helyfoglalási rendszer c) A szoftverkiválasztás szempontjai : saját fejlesztésű vagy vásárolt szoftver? - Saját fejlesztés: a vállalat sajátosságaihoz igazodik; hosszabb időt vehet igénybe, nincs

6 referencia, figyelembe veszi a sajátosságokat, drága, hibák javítása sokáig tart, szervízelés külön kell megoldani - Vásárolt fejlesztés: általánosít; vásárlás után azonnal használható, van referencia, általánosít, paraméterezhető, drága, hibamentesen működik, folyamatos a tanácsadás, állandó szerviz d) A szervezési munka időszükségletének és költségének megtervezése hálótervezési módszerekkel Minden feladat felbontható elemi lépésekre, megadható a végrehajtásához szükséges idő, személyek száma, megelőző, párhuzamosan végezhető és követő elemi feladat, logikai hálóba rendezhetők, kiszámítható a legkorábbi kezdés, légkésőbbi kezdés ideje Kritikus út (CPM): Határopzott időtartamú tervezéssel dolgozik (minden tevékenység előre meghatározott időadattal rendelkezik) Az összeállított hálóban eseményeket és tevékenységeket ábrázolunk Események választják el egymástól a tevékenységeket Tevékenység Időszükségelet Munkavégzés Használat Munkafolyamat Van Van Bármilyen jellegű Várakozási tev Van Nincs (beton kötése) Látszattevékenység Nincs Nincs Függőséget,feltételt jelent Minden tevékenységhez hozzárendelünk időadatot kritikus út (legkorábbi kezdés = legkésőbbi kezdés időpontja) A leghosszabb időszükséglet, amennyi idő alatt a teljes feladatot el kell végezni Költség tervezés: a lebonyolítás átfutási ideje és a feladat végrehajtása során felmerülő költségek között van kapcsolat Költségnövekedési együttható: megmutatja, hogy egységnyi időcsökkentéshez mennyi költségnövekedés járul Költségnövekedési együttható = Maximális költség normál költség ( KE ) Normál idő minimális idő

7 Kritikus út: Példa Adott az alábbi táblázat Rajzoljuk le a hálót, határozzuk meg a kritikus út hosszát, eseményeit és az összes költséget Csökkentsük a végrehajtási időt két nappal Ezt követően mennyi lesz a kritikus út hossza és a legkedvezőbb összes költség Írjuk le azt is, hogy az időcsökkentést mely tevékenységeknél érdemes végrehajtani Idő (Nap) Költség (Ft) Tevékenység Normál Minimális Maximális Normál KE * * * * Legkorábbi kezdés Legkésőbbi kezdés 0 X 5 3 X 7 X 10 X 14 X Kritikus út hossza: 14 Események: Összes költség: Időcsökkentés után Kritikus út hossza: 12 Tevékenységek: 3 4 és 0-2 Összes költség = Helyzetfelmérés lépései: bemutatkozás, tájékoztatás, cél ismertetése) célja: jelenlegi állapot, működés megismerése módszerei: 1) Dokumentumok vizsgálata Legfontosabb dokumentumok: Szervezeti és működési szabályzat - a vállalkozás alapadatait tartalmazza: név, székhely,tevékenységi kör, szervezeti felépítés, hatáskörök, felelősségi kör számlarend, számlatükör számviteli elszámolások rendszere iratkezelési szabályzat iktatás rendje,iratok selejtezése, irattározása, szigorú számadású iratok kezelése bizonylati szabályzat

8 leltárkészítési szabályzat, selejtezési, önköltség-számítási szabályzat munkaköri leírások személyekre lebontva a feladatellátás kódszámrendszerek, számítógépes rendszerek dokumentációi 2) Kérdőíves felmérés, ha kevés idő áll rendelkezésre, de sok embert kell megkérdeni Fontos: a kérdés megfogalmazás egyértelmű és tartalmilag helyes legyen A kérdések sorrendje logikailag is elfogadható legyen nyílt kérdőívek: a szervező a kérdéseket megfogalmazza és a válaszadásnak üres helyet hagy Saját véleményét mondhatja zárt: a kérdőíveken a válaszok is fel vannak sorolva vegyes: a nyílt és a zárt kérdőívek ötvözete 3) Személyes megkérdezés, interjú (kérdezőnek döntő szerepe van; bizalom!!) A helyzetfelmérés elemzése, értékelése: dokumentumok, kérdőívek, interjúk írásos anyaga Az elemzés a szerzett információk ábrázolása, rögzítése, értékelése, ami alapján rámutathatunk a hiányosságokra Elemzést ki kell terjeszteni:1) Folyamatok feltárására; 2) adatok vizsgálatára; 3) követelmények felmérésére Módszerek: a) diagramok: (időbeli változás ábr) vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram-megoszlási viszonyszám b) folyamatábrák: információ-kapcsolatokat, rendszer- és tevékenység-összefüggéseket, információáramlásokat ábrázolhatunk 1 információs folyamatábra: a vállalkozások szervezeti egységei, ill a vállalkozások és a külső szervek közötti kapcsolatokat ábrázolhatjuk Fontos a jelölés: ellipszis: szervezeti egység; paralelogramma: vmilyen esemény; Hullámos téglalap: bizonylat; Téglalap: tényleges tevékenység nincs, csak döntés születik 2 bizonylati út ábra: csak a bizonylatokkal kapcsolatosak Tartalmazza a szervezeti egységenként a bizonylatok kiállítását, a példányok útját és irattározását 3 tevékenység ábra:az elvvégzendő feladatok sorrendiségét és a tevékenységek közötti kapcsolatokat mutatja meg 4 menüábra: a kész számítógépes rendszer által elvégezhető funkciókat tartalmazza c) táblázatok: információk rendszerezésére szolgál - Döntési táblák / feltételek- tevékenységek/, - Döntési fák d) mátrixok: 1 portfólió mátrix: piaci problémák megjelenítésre irányul (fejős tehén, döglött kutyák, sztárok, kérdőjelek) 2 Információs mátrix: alkalmazásával a helyzetfelmérés során begyűjtött adatokat rendszerezni lehet a számítógépes szervezés érdekében Tartalmazza az inputokat keletkezésük szerint, az inputok szerepét a nyilvántartások kialakításában, inputok és outputok kapcsolatát, a nyilvántartások szerepét az outputok kialakításában és az outputokat felhasználásuk szerint e) összetett módszerek: ötvözi az előző módszerek előnyös tulajdonságait 1 Folyamatfelbontási ábra: kiindul: a problémák részekre bonthatók 2 adatáramlási ábra: megmutatja a folyamatok között haladó adatok útját, inputok útját 3 információelemzési diagram: egy konkrét folyamat fontosabb összetevőinek alapvető kapcsolatait mutatja be Folyamatábra A vevő az értékesítésre küldi a megrendelési bizonylatot Az értékesítés megkéri a termelésről a gyártási határidőt A termelés a kapacitás nyilvántartása alapján adja meg ezt az információt

9 Az értékesítés visszaigazolást küld a vevőnek, ill felvezeti az adatokat a rendelésinyilvántartásba Folyamatábra Példa Az OMEGA Kft Likvidációs részlege kiállítja az átutalással teljesítendő számlát három példányban A harmadik példány a tömbben marad A második példányt a Kft Könyvelési részlege kapja könyvelésre A számla első példányát a PARTNER ZRT Számviteli részlege kapja A második példány alapján a Könyvelés a számla adatait felvezeti a Szállítói kötelezettségek nyilvántartásába A PARTNER ZRT a tartozása kiegyenlítésére kétpéldányos átutalási megbízást állít ki, amelynek első példányát a számlavezető Bankjának adja teljesítés céljából, a második példánya pedig nála marad A Bank a teljesített átutalásról mind a PARTNER ZRT Számviteli részlegét, mind az OMEGA Kft-t értesíti banki kivonat formájában A Könyvelési részleg a beérkezett banki kivonat alapján vezeti a Banknyilvántartást, majd utána a Szállítói kötelezettségek nyilvántartása és a Banknyilvántartás adatait figyelembe véve összeállítja az aktuális Folyószámla kimutatást Ezt követően irattározza a banki kivonatot és a számla megfelelő példányát Készítsük el a fenti leírás alapján az információs folyamatábrát! Omega Likvidáci ó Számla Omega könyvelé s Partner Számvi tel Bank -nyílvántartá s Szállítói kötelezettségek nyilv 1 Átutalási megbízás 2 Számla 1 Folyószámla kimutatás Bank Banki kivonat Számla 2 Banki kivonat Banki kivonat

10

11 Bizonylati út ábra: Egy termelő vállalat késztermékeinek szállításához a szállítólevelet a raktár állítja ki 6 példányban Az első és a második példány a készlet analitikára kerül, itt a bizonylatok alapján könyvelik a készletcsökkenést A második példányt irattározzák, az első példányt feladják a főkönyvi könyvelésre, ahol a könyvelést követően irattározzák a bizonylatot A harmadik és negyedik példány az értékesítési vezetőhöz kerül, aki a bizonylatok alapján a kiszállításról tájékozódik, majd a harmadik példányt átadja a főkönyvi könyvelésnek ahol a bizonylat irattározásra kerül, a negyedik példányt irattározza Az ötödik és a hatodik példányok az áruval együtt a vevőhöz kerülnek, aki igazolja az áru átvételét, ezt követően a hatodik példányt visszaküldi a számlázásra, az ötödik példányt megtartja A számlázás elkészíti a számlát, majd irattározza a szállítólevelet Feladat: A leírtak alapján szerkesszünk bizonylati út ábrát, majd írjuk le a felfedezett hibákat! Raktár Készlet analitika Főkönyv Értékesítési vezető Vevő Számlázás Hibák: 1) Raktárban nem maradt példány Tőpéldánynak a raktárban van a helye 6 irattári példány rossz helyen van! 2) Az 1 példány irattározása nem lehet a főkönyvi könyvelésé Egyébként pedig egy sem maradhatna nála 3) A 3 példány irattározása nem lehet a főkönyvi könyvelésé Egyébként pedig egy sem maradhatna nála 4) A 4 példány irattározása nem lehet az értékesítési vezetőé Egyébként pedig egy sem maradhatna nála 5) A vevőnek eredeti példányt kell kapnia! Rossz helyre került az 5 példány

12 Bizonylati út ábra: Az szállítótól beérkezett alapanyag raktári bevételezési bizonylatát a raktár állítja ki négy példányban Az első és a második példány a készletanalitikára kerül ahol a bizonylat adatait nyilvántartásba veszik majd ezt követően a második példányt irattározzák az első példányt visszaküldik a raktárba A harmadik példány kiállítást követően a főkönyvi könyvelésre kerül, ahol könyvelés után a bizonylatot irattározzák A negyedik példányt a beszerzés kapja, itt nyilvántartásba veszik az anyag beérkezését majd a bizonylatot a pénzügy felé továbbítják A pénzügy a bizonylat alapján igazolja az alapanyaggal érkező számla kifizethetőségét és a bizonylatot irattározza Raktár Analitika Főkönyvi könyvelés Beszerzés Pénzügy Hibák: A kiállító helyen nem maradt tőpéldány Az Analitikára nem kell két példány, nem küld vissza bizonylatot a kiállító helyre A Főkönyvi könyvelés feladást kap nem elsődleges bizonylatot A Beszerzés szállítólevélből esetleg feladásból dolgozik A számla kifizethetőségét nem a Pénzügy igazolja

13 Döntési tábla: 1) Egy kereskedelmi bank lakossági és vállalkozói ügyfeleinek az elhelyezett betétek után a pénznemtől, a betét nagyságától és a_lekötési időtől függően kamatot fizet Szabályok a következők: Az euróban elhelyezett betétek után egységesen 2%, az USD betétek után 1,5%-os kamatot fizet minden ügyfél számára A forintbetétek kamata Ft között lekötés nélkül 1%, 1-3 havi lekötés esetén 2%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 4% a kamat mértéke Az Ft között lekötés nélkül 1,5%, 1-3 havi lekötés esetén 4%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 6% a kamat mértéke Az Ft-nál nagyobb összegű betétekre lekötés nélkül 2%, 1-3 havi lekötés esetén 4%, 3 hónapnál hosszabb lekötés esetén 6,5% a kamat mértéke Készítsük el a leírás alapján a döntési táblát! EUR Betét I N N N N N N N N N N USD Betét I N N N N N N N N N HUF betét lekötés nélkül , ,- között I I I N N N N N N HUF betét lekötés nélkül , ,- között N N N I I I N N N HUF betét lekötéssel- 3 hónapnál hosszabb N N I N N I N N I HUF lekötés nélkül I N N I N N I N N Kamat: - 2 % X X X X - 1,5 % X X - 1 % X - 4 % X X X - 6 % FELTÉTELEK TEVÉKENYSÉGEK - 6,5 % X

14 Döntési FELTÉTELEK tábla és döntési fa: 3) Döntési példa tábla 2) Példa Munkaerő-felvétel történik A Kft új boltot nyit Egerben A jövőbeni jó kapcsolat és forgalom érdekében az első száz vásárlónak ajándékot Alapvető feltétel a szakmunkás bizonyítvány ad, méghozzá a vásárlás értékének megfelelő arányban A vásárlók adott napon a beérkezés sorrendjében Vizsgáljuk sorszámot a kapnak fizikai állóképességet, Ha a vevő sorszáma ha nincs 1-50 rendben, közötti, de fejleszthető, abban az esetben, elküldjük ha tréningre a vásárlás értéke Ft vagy Másik afeletti, fontos akkor dolog az ajándék a nyelvtudás, értéke ha 5000 nem megfelelő, Ft, de Ft fejleszthető, alatti vásárlás akkor esetén nyelvoktatásra ha a vásárolt küldjük áru akciós, akkor az Készítsük ajándék értéke el döntési 2000 táblát Ft Ha és döntési az áru fát! nem akciós, akkor az ajándék értéke 1000 Ft Amennyiben a vevő sorszáma 51 és 100 között van vásárlási értéktől függetlenül 1000 Ft az ajándék 1 2 értéke Készítsük el Van a leírás bizonyítványa? alapján a döntési táblát! I I I N I I I FELTÉTELEK TEVÉKENYSÉGEK Megfelelő az állóképessége? I N N N I N N I I I I Hanem, fejleszthető? I I N N Sorszám 1-50 között I I I N Megfelelő a nyelvtudása? I I N I N N Hanem, fejleszthető? Vásárlás értéke 30000,-, vagy felette I I N N N Vevő 100 között van Felveszem Áru akciós? X I N Tréningre küldöm X NINCS ajándék X Nyelvoktatásra küldöm X Ajándék értéke: ,- Ft Nem veszem fel X X X X TEVÉKENYSÉGEK (Tréningre és nyelvoktatásra ,- is küldöm) Ft (X) X ,- Ft X X

15 Információs mátrix A termelési asszisztensek a gyártási lapok adatait számítógépen rögzítik Két fajta állományba mentik: munkaszámállományba és vevőszám-állományba Amikor lefutott a gyártás kinyomtatnak egy munkaszámonkénti listát, valamint egy vevőnkénti listát is, arról, hogy ki milyen terméket kap A vevő a vevő listából kap egy példányt Készítsünk információs mátrixot! 3 A számítógépes rendszer megtervezése: mindig a végeredményből indul ki, amit elő kell állítani, majd annak figyelembevételével építi fel az egész rendszert Majd az outputok előállításához szükséges algoritmusok adatigényét határozzuk meg Az adatbázis-kezelő rendszerek megjelenésével a korábbi outputorientáltságot felváltotta az adatközpontúság Az adatok körének meghatározása: a felhasználói igény határozza meg azoknak az adatoknak a körét, melyek az adott feldolgozásban részt fognak venni Fontos, hogy az adat megbízható legyen! Össze kell állítani a rendszer logikai adatmodelljét, ami áll: 1) egyedek: azok a személyek, tárgyak, fogalmak, események, amelyek egy adott rendszer tevékenységét meghatározzák 2) tulajdonságok: az egyedeket jellemző lényegi, elválaszthatatlan sajátosságok Van logikai szintje: tulajdonságtípus (sorszám, név, anyja neve ) és konkrét értéke (1 Bíró Eszter, Agócs Mária ) 3) kapcsolat: az egyedek közötti viszonyt fejezi ki A kapcsolat foka alapján: a, 1:1 fokú kapcsolat egyik egyedtípushoz a másik egyedtípus konkrét előfordulása tartozik Pl dolgozó adószám b, 1:N fokú kapcsolat egyik egyedtípus a másik egyedtípusnak több előfordulása tartozik Pl munkahely ahova több dolgozó is tartozik c, N:M fokú kapcsolat egy egyedtípushoz a másik egyedtípusnak több konkrét előfordulása tartozik, és ez fordítva is fennáll Pl több dolgozó több nyelvtudás Kapcsolat: Dolgozó 1 : 1 Adószám Munkahely 1 : N Dolgozó N : M Dolgozó Nyelv

16 Kapcsolat foka A GÉPEINK Kft termelő gépeiről egyedi nyilvántartást vezet A gépeket szervezeti egységeknél helyezték üzembe Minden szervezeti egységnél több dolgozó is foglalkozik a gépek javításával A javításhoz munkalapot állítanak ki melynek sorszáma a vállalaton belül egyedi Minden munkalapon feltűntetik a javítást igénybevevő szervezeti egység azonosítóját a javítandó a gép azonosítóját, a javítással megbízott dolgozó azonosítóját valamint a javítás típusát A javítás típusa lehet: karbantartás, felújítás, fődarab csere stb Egy gépen több alkalommal is végezhetnek javítást Egy dolgozó hetente átlagosan 4-5 javítási feladatot kap Feladat: Határozzuk meg és ábrázoljuk a GÉP, SZERVEZET, DOLGOZÓ, MUNKALAP, JAVÍTÁS TÍPUS egyedek közötti kapcsolat fokát GÉP 1:N SZERVEZET 1:N DOLGOZÓ 1:N 1:N 1:N MUNKALAP 1:N JAVÍTÁS TÍPUS Adatszervezéssel kapcsolatos követelmények: 1) feldolgozásra kerülő adat megbízható legyen 2) feldolgozás tárgyait úgy kell adatszerűen leírni, hogy az kielégítsen minden felhasználói igényt 3) ki kell alakítani a kezelt adatok jellegének, mennyiségének és az elvégezni kívánt feladatoknak leginkább megfelelő adatkezelési és tárolási rendszert Logikai adatstruktúra a felhasználó szempontjából mutatja az adatok logikai összefüggéseit Logikai adathiearchia szintjei:

17 1) elemi adat: tovább nem bontható, logikailag összetartozó karakterekből áll 2) adattétel: logikailag összetartozó elemi adatokból áll, középső szinten áll 3) adatállomány: logikailag összetartozó adattételekből áll ha több logikailag összetartozó adatállományt összekapcsolunk adatbázisnak nevezzük Fizikai adatstruktúra az adatok elhelyezésével kapcsolatos, ez már programozói feladat Szintjei: 1) Mező: elemi adat felviteléhez (lehet numerikus/ csak számjegyeket tartalmaz/ és karakteres /számot és betűt is lehet bele írni/ 2) Rekord: adattétel felviteléhez 3) File: adatállomány felviteléhez A kódszámrendszer kidolgozása: A kód jelekkel történő helyettesítést jelent, a kódolás pedig az a művelet, aminek segítségével a helyettesítést elvégezzük a, A kódszámok fajtái: o sorszámos kódszámokat növekvő vagy csökkenő sorrendbe rakjuk Hátránya: bővítésre, csoportosításra nem alkalmas o csoportképző: - a fontosnak tartott fogalmakat kiemeljük, a hozzá tartozó fogalmat sorszámmal látjuk el o decimális 0-9 számjegyek segítségével további tíz részletező csoportra bontható Pl a számlatükör o alfanumerikus számok mellett betűket és jeleket is használunk pl személyi igazolvány szám, autók rendszáma b, A kódszámok csoportosítása funkciók szerint: o azonosítók: minden egyedhez, vagy csoporthoz tartozó rekordban benne vannak Azonosítják az egyedeket, csoportokat pl bankszámlaszám, irányítószám o Megjelölő kódok: annyi egyed mellé rendelhetők, amennyi a minősítés szempontjából azonos elbírálás alá esik Pl szakképzettség kódja o Tranzakciós kód: mozgást, változást jelöl Növekedést, csökkenést (ezen belül többféle változat lehet) o Ellenőrző kód: az adatbevitelnél előforduló hibák kiszűrésére szolgál (súly, osztó) c, A kódszámok kialakítása Követelmény, hogy legyenek egyszerűek, rövidek, egyértelműek, bővíthetők és tartósak EAN kód felépítése: 1-2 a gyártó ország azonosító száma 3-7 a gyártó azonosító száma 8-12 a gyártó szerinti készletkód /cikkszám/ 13 ellenőrzőszám Ellenörző kód képzése: ? Ismeretlen Súlysor: 1212 Osztószám: 9 Számoljuk ki az ellenőrző kódot! ( Kódszám ) ( Súlysor ) (Osztószám ) (össze szorozzuk)

18 , = = 1 4 : 9 = 1 5 (összeadjuk ) Ellenőrzőkód A számítás menete: A kódszámsort megszorozzuk a súlysorral, majd a kapott eredményt eredményt összeadjuk, végül elosztjuk az osztószámmal A kapott eredmény maradékszáma az ellenőrző kód Decimális kód: A KFT költségeinek elszámolásához a számviteli rendszer analitikájában 14 db négy karakteres főkönyvi számlaszámokkal ellátott nyilvántartólap van A számítógépes főkönyvi elszámoláshoz azonban szükséges, hogy a felsorolt számlaszámsort kiegészítsük olyan számlaszámokkal, amelyek így együtt eleget tesznek a decimális kódkialakítás igényeinek Ezzel automatikussá tehető a számítógépes főkönyvi elszámolás rendszere! Számlatükör részlet Kiegészített számlatükör részlet

19 Kódszám képzés: 1) A FEKETÉK Kft festő szerszámokat és kéziszerszámokat gyárt, valamint forgalmaz, A gyártás feladatát a termelő üzemek látják el, a lerakatok a termelő üzemektől veszik át a legyártott termékeket Összesen tizenegy termelő üzem van hat megyében: Baranya megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Tolna megye, Zala megye Somogy megyében csak egy üzem van A Kft hat lerakattál rendelkezik, mégpedig a felsorolt megyék mindegyikében Az egységek kódszámát a vállalkozás úgy alakítja ki, hogy az egység típusának megkülönböztetése után figyelembe veszi az adott megye nevének első négy betűjét és egy sorszámot Egységkód : Típus : - Termelő - Lerakat Megye kód Összesen: 6 karakter 2) A vállalkozás az alábbi termékeket gyártja: Festőszerszám Ecset Laposecset Szimpla laposecset Dupla laposecset Korongecset Fűtő testecset Kefe Súrolókefe Lakkozókefe Drótkefe Kéziszerszám Fogó Vízpumpafogó Csőfogó Kombifogó Véső Laposvéső Hegyesvéső Vágó Lemezvágó Univerzális vágó A termékkód kidolgozásánál figyelembe kell venni továbbá a szerszám nyelének anyagát, amely fa, fém és műanyag is lehet Fanyelű szerszám csak festőszerszám lehet, a kéziszerszámok fém és műanyagnyelűek A legtöbb termékféleséggel a szimpla laposecsetek alcsoportja rendelkezik, itt tizenkét féle ecset is előfordulhat A kódszámhoz ellenőrzőszám is tartozik Termékkód: Típus: Főcsop: Csoport Alcsoport Nyél anyaga Szimpla laposecset Ellszám - Festőszerszám - Ecset - Laposecset - Szimpla ecset - Fa - 12 féle ecset - Kéziszerszám - Kefe - Korongecst - Dupla ecset - Fém - Fogó - Fűtőtestecset - Műanyag - Vévő stb - Vágó Összesen: 8 karakter

20 3) A termék nyilvántartási ára a gyártás befejezéséig közvetlen önköltség, a lerakatokban már eladási ár A mennyiségi egység csak darab lehet A termelő üzemekben a gyártás megrendelés alapján munkaszámok szerint történik A munkaszámot a Kft úgy adja ki, hogy üzemenként külön-külön évente (2ch) élőről kezdik a sorszámozást Egy évben egy üzemben maximum indított munka fordulhat elő Munkaszámkód: Típus: Főcsoport: Csoport: - Egységkód -Üzemenként - Sorszám (a feladat elején!) külön-külön évente munka Összesen: 10 karakter 4) A megrendelések jelenleg tizenegy megyéből érkezhetnek A megrendelő azonosítójának kialakításánál megyénként figyelembe veszik azt a kétkarakteres évszámot, amikor a megrendelőtől beérkezett az első megrendelés, majd az éven belül sorszámoznak Egy évben általában egy megyéből 6-8 első megrendelés érkezik Vevőkód: Típus: Főcsoport: Csoport: - Megyekód - Évszám: - Megrendelések száma (2 karakter) Összesen: 7 karakter Táblázatba foglalva: Megnevezés Hossz Felépítés Egységkód 6 1 = Típus: Termelő vagy Lerakat 2-6 = Megyekód Termékkód 8 Munkaszám 10 Vevőkód 7 1 = Típus: Festő,-kéziszerszám 2 = Főcsoport: Ecset,-Kefe 3 = Csoport: Lapos,-korongecset 4 = Alcsoport : Szimpla,-dupla 5 = Nyél anyaga 6-7 = Laposecset termékféleség 8 = Ellenőrzőszám 1-6 = Egységkód 7-8 = Üzemenként évente sorszám 9-10 = Indított munka száma 1-4 = Megye 5-6 = Kétkarakteres évszám 7 = Megrendelések száma

21 Számítógépes rendszer működéséhez szükséges kódszámok A SZEKRÉNYEK Kft bútoripari termékeket gyárt és forgalmaz A termelést három gyár 12 üzemében végzi A vállalkozásnak Budapesten kettő, Debrecenben és Szegeden egy-egy gyára található A budapesti gyárakban 2-2 üzem található, a debreceni és a szegedi gyárban 4-4 üzem van A Kft az üzemekben szekrényeket gyárt A termékeket három típusba sorolják: szekrénysorok, elemes szekrények és gardróbszekrények A szekrénysorok alapanyaga fenyőfa, bükkfa és tölgyfa lehet Állaguk szerint tömör és furnér Technológia szerint natúr, pácolt és van dekor kivitelezéssel gyártott szekrénysor A szekrénysorok formája lehet három, hat vagy kilenc részre osztott Minden forma hatféle méretben készül Az elemes szekrények alapanyaga fenyőfa, tölgyfa és cseresznyefa lehet Állaguk szerint tömör, furnér és pozdorja Technológia szerint natúr és pácolt kivitelezéssel gyártott elemes szekrény van Az elemes szekrények esetében forma szerinti megkülönböztetés nincs Minden szekrény tizenkét féle méretben készül A gardróbszekrényeket bükkfából és tölgyfából készítik Állaguk szerint furnér és pozdorja Technológia szerint pácolt és dekor kivitelezéssel gyártott gardróbszekrények vannak, melyek formája lehet hat vagy kilenc részre osztott, méretük pedig 18 féle lehet A termékkódhoz ellenőrzőszám is tartozik A nyilvántartás csoportos, a nyilvántartási ár közvetlen önköltség Minden termék mennyiségi egysége darab Az elkészült termékeket minőségileg ellenőrzik, melynek eredményéről minőségi bizonyítványt állítanak ki Fenyőfából a debreceni üzemek készítenek szekrénysorokat és elemes szekrényeket Bükkfából a szegedi üzemek készítenek szekrénysorokat és gardróbszekrényeket Cseresznyefából az egyik budapesti gyárban állítanak elő elemes szekrényeket a másik fővárosi gyárban valamint a szegedi üzemekben tölgyfából gyártanak szekrényeket A megrendeléseket a Kft negyedévente üzemekre bontva gyűjti be, a gyártás munkaszáma ennek megfelelően negyedévente üzemenként egytől kezdődő sorszám alapján kerül kidolgozásra Egy negyedévben a Kft üzemei maximum 50 szekrénysort, 150 elemes szekrényt és 110 gardrób szekrényt gyártanak Egy üzem egyik termékből sem gyárt 25 db-nál többet negyedévente Az évszámot minden esetben két karakterrel jelölik A Kft belföldi és külföldi vevőktől is elfogad megrendeléseket A belföldi vevők megrendelései az ország összes megyéjéből érkeznek, a külföldi vevők 15 különböző országból küldik a rendeléseket Jelenleg a belföldi vevők száma 110, ez meghaladja a külföldi vevők számát Dolgozzuk ki a számítógépes rendszer működéséhez szükséges kódszámokat! Megoldás: Megnevezés Hossz Felépítés Üzemkód 3 1 = Város 2 = Gyár 3 = Üzem sorszáma Termékkód 8 Munkaszám 8 Vevőkód 6 1 = Típus 2 = Alapanyag 3 = Állag 4 = Technológia 5 = Forma 6-7 = Méret 8 = Ellenőrzőszám 1-2 = Év 3 = Negyedév 4-6 = Üzem 7-8 = Sorszám 1 = Belföldi/ külföldi 2-3 = Megye/ország 4-6 = Sorszám

22 Adjuk meg a tömör cseresznyefából készült natúr elemes szekrények kódszámait! Az ellenőrzőszám számításához a 5,7 súlyokat és a 10-es osztót használjuk! Adjuk meg a fővárosi üzemek kódszámait! Számítógépes rendszer működéséhez szükséges kódszámok A Technika Rt Egy elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedelmi vállalkozás, jellemzői a következők: A vállalkozás 18 áruházzal, egy raktárbázissal és hat központi szervezeti egységgel rendelkezik Az áruházak az ország 12 nagyvárosában valamint a fővárosban vannak A vállalati központ a fővárosban a raktárbázis pedig Budaörsön található A vállalkozás szállítói részben belföldi termelő vállalatok illetve világcégek magyarországi márkaképviseletei, de közvetlenül külföldi gyártóktól illetve márkaképviseletektől is vásárol áruféleségeket A szállítók száma 120, legtöbben a magyarországi márkaképviseletek vannak, ezek száma meghaladja a 30-at A szállítók minden esetben a raktárbázisra szállítanak, az áruval együtt a számlát is ott adják le Van olyan időszak amikor egy szállítótól egy napon több szállítmány is érkezik A számla pénzügyi teljesítése és könyvelése a központban történik A vállalkozás által értékesített árucikkeket a következő típusokba sorolják: szórakoztató elektronikai eszközök, számítástechnikai eszközök, telekommunikációs eszközök és háztartási eszközök Minden típuson belül főcsoportokat és egyes főcsoportokban csoportokat is megkülönböztetnek az alábbiak szerint: Szórakoztató elektronikai eszközök: Képmegjelenítők (LCD televíziók és Plazma televíziók) DVD (DVD lejátszók, DVD írók) HiFi (mini és mikro Hifi, hangfalak) Hordozható készülékek ( MP3, MP4 és hordozható DVD lejátszók) Számítástechnikai eszközök: Notebook-ok Nyomtatók (Tintasugaras és Lézer) Multi funkciós gépek Telekommunikációs eszközök: Mobiltelefonok (gyártók szerint hat csoportba sorolva) Faxok Vezeték nélküli telefonok Háztartási eszközök: Mosógépek (Elöltöltős és Felültöltős) Konyhai kisgépek (funkció szerint 12 csoportba sorolva) Hűtőgépek (Hűtőszekrények, Fagyasztók, Borhűtők) A legtöbb áruféleség a konyhai kisgépek között a robotgépek csoportban van Itt 34 különböző robotgépet tartanak nyilván A kódszámhoz ellenőrzőszám is tartozik A nyilvántartás csoportos a nyilvántartási ár fogyasztói ár Minden áruféleségnek egy meghatározott szállítója van Minden áruház a teljes áruválasztékot forgalmazza A vállalkozás 1200 dolgozót foglalkoztat A dolgozók azonosítása a nem és a születési év figyelembevételével történik (A születési évet 2 karakterrel jelölik) A központban és a raktárbázison dolgozók bérformája havidíj, az áruházak dolgozói havidíjuk mellé, munkaszerződésben meghatározott mértékben, forgalmi jutalékot is kapnak Dolgozzuk ki a számítógépes rendszer működéséhez szükséges kódszámokat!

23 Megnevezés Hossz Felépítés Szervezeti egységkód 4 1 = Szervezeti egység típusa 2-3 = Város 4 = Sorszám 1 = Típus Árukód 2 = Főcsoport = Csoport 5-6 = Sorszám 7 = Ellenőrző szám Szállítókód 4 1 = Belföldi/Külföldi 2 = Termelő/ Márkaképviselet 3-4 = Sorszám Dolgozókód 7 1 = Nem 2-3 = Születési év 4-7 = Sorszám A vállalkozásnak Szegeden egy áruháza van Mi a kódszáma? / Szeged a városok listájában a hetedik város/ 1071 Szegedi áruház Lézernyomtatók közül 8 félét forgalmaz a vállalkozás Mi a kódszámuk? Az ellenőrzőszám számításához a 3,5,7 súlyokat és a 10-es osztót használják A vállat legelső dolgozója egy 1962-ben született férfi Mi a kódszáma? A bizonylatok megtervezése: A bizonylatok a különböző gazdasági eseményeket hitelt érdemlően igazoló és leíró okmányok Minden olyan gazdasági eseményről, amely a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani, amit legalább 8 évig meg kell őrizni A nyomtatványok lehetnek 1) szabványosítottak, azaz kötelezőek, 2) ajánlottak pl eszközökkel kapcsolatos nyomtatványok és 3) saját tervezésűek A bizonylatokat annyi példányban kell kiállítani, ahány példányra az adott információrendszer szempontjából szükség van, de legalább két példányban Bizonylat alaki követelményei: fejrész, táblázatos rész, lábrész Tartalmi követelményei: Kiállító szerv adatai Bizonylatszám Bizonylat megnevezése Kiállítás dátuma Gazdasági esemény leírása Aláírás Számlán még fel kell tüntetni: vevő adatait, fizetés módját, teljesítés időpontját, fizetési határidőt, szla értékét, áfa kulcsot, végösszeget Az inputok megtervezése: azaz a beviteli adatok, amik lehetnek:

24 Törzsadatok: azok az adatok, amelyek viszonylag hosszú időn keresztül változatlan állapotban vesznek részt a feldolgozási folyamatban, tehát a törzsállomány az egyedek tartósan jellemző, lényeges tulajdonságait tartalmazza Karbantartásának műveletei: felvitel, módosítás, listázás, törlés Törlés lehet: logikai /amikor a tárolón megmarad/ és fizikai törlés Forgalmi adatok: a rendszer működésével kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket és azok következményét fejezik ki, mindig valamilyen gazdasági eseményt tartalmazó bizonylaton szerepelnek Az outputok megtervezése: képernyős lekérdezés vagy nyomtatón Nyomtatón előállított outputok lehetnek: törzslisták a törzsállomány adatit tartalmazzák listaszerűen, de összegfokozatokat nem tartalmaz forgalmi tablók adatait a forgalomból meríti, kiegészítve a törzsállományból vett adatokkal, és összegokozatokat is tartalmaznak Összegfokozatokkal rendelkező tablóknál fontos tényezők: o a legmagasabb rendezési szempontja a balszélen található o az összegfokozatok jobbról balra növekednek o műveletet végezni csak mennyiségi és értékadatokkal lehet o jól át kell gondolni a felépítést Tablókészítés: Készítsünk listát 2009 negyedik negyedévére vonatkozóan, a debreceni gyár üzemeiben előállított szekrénysorok mennyiségéről és értékéről, munkaszámonként Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét! AZ ÜZEMEK MUNKASZÁMONKÉNTI ELŐÁLLÍTÁSA 2009 Év 4 Negyedév Munka Termék száma megnevezése kód megnevezés mennyiség me közvetlen egys önköltség érték db db db db db db ** Debreceni gyár összesen:

25 Tablókészítés: 02 Készítsünk vevőállomány listát 2009 évre vonatkozóan havonta, vevőnként, üzemenként a megrendelt termékek mennyiségéről Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét VEVŐÁLLOMÁNY LISTÁJA 2009 ÉV Vevő Üzem Termék megne- mennyi- Hónap kód név kód név kód me egys vezés ség db db

26 Tablókészítés: Készítsünk listát a pénzügy analitika részére a 2009 március 20-án esedékes kötelezettségek értékéről szállítónként, boltonként és számlánkénti bontásban Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét! KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA Szállító Szervezeti egység Számla Kiállítás Kód Név Kód Név Száma dátuma B/ B/ B/ Fizetendő összeg eft **1101 Szállító összesen: 1102 **** Mindösszesen: *111 Bolt összesen Év 03 Hónap 20 Nap

27 Tablókészítés: Készítsünk listát 2009 első negyedévére vonatkozóan a dolgozók által eladott áruk értékéről dolgozónként, termék főcsoportonként és termékenkénti bontásban Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét! DOLGOZÓI TELJESÍTMÉNY LISTA 2009 I Negyedév Dolgozó Eladott áru Kód Név Kód Megnevezés Érték eft *Irodabútorok összesen ** Dolgozó összesen ***Mindösszesen Tablókészítés: Készítsünk listát a pénzügy analitika részére azokról a szállítói kötelezettségekről, melyek fizetési határideje szállítónként és számlánkénti bontásban Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét! SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK LISTÁJA Fizetési határidő: Szállító Számla Kód Név Szám Kiállítás dátuma Fizetendő összeg eft 1101 A/ A/ *1101 Szállító összesen 1102 **Mindösszesen

28 Tablókészítés: Készítsünk listát, 2008 decemberére vonatkozóan az áruházak dolgozói által eladott áruk értékéről áruházanként, dolgozónként, terméktípusonként és termékenkénti bontásban Adjuk meg a tabló belső szerkezetét és rendezettségét! ELADOTT ÁRUK ÉRTÉKE 2008 Év 12 Hónap Áruház Dolgozó Eladott áru Kód Név Kód Név Kód Megnevezés Érték eft *Szórakoztató elektronika összesen: *Számítástechnika összesen: ** Dolgozó összesen: *** 1011 Áruház összesen: 1012 **** Mindösszesen: 4 A számítógépes rendszer bevezetése: Történhet: egyik napról a másikra; szakaszosan; párhuzamosan Feladatok: 1 a rendszer működésének tesztelése: magába foglalja a betanítás a felhasználóknak a teljes rendszer ismertetése szolgáltatások részletezése a rendszer kezelésének ismertetése és gyakoroltatása A szervezési felügyelet a garanciaidő végéig tart, s feladat a hibamentes működés feltételeinek a megteremtése 2 Dokumentációk összeállítása: szervezési dokumentáció a szervezés során kialakított kódszámokról, bizonylatokról, törzsés forgalmi adatokról, outputokról, a régi rendszerről történő áttérés lépéseiről Kezelési dokumentáció: a programok működtetésével, kezelésével kapcsolatos leírásokat tartalmazza Üzemeltetési dokumentáció - a számítógépes rendszer zavarmentes működtetéséhez szükséges hardver-,szoftver- és technikai feltételek/ floppy, papír/ leírását tartalmazza

29 Fontos az adatvédelem biztosítása: fizikai védelem jól zárható ajtók tűzvédelem Operatív védelem felelősök kijelölése Belső védelem az illetéktelen hozzáférés megakadályozása 5 A működő rendszer értékelése: az eredmények értékelését nem a rendszer készítői végzik, hanem a felhasználó A költségek elemzése: egyszeri kiadások a rendszer kifejlesztésével kapcsolatos folyamatos kiadások az üzemeltetéssel kapcsolatos A költségek figyelembevétele mellett a másik tényező, amely alapján esetleg értékelni lehet egy számítógépes rendszer eredményességét az a haszon A haszon lehet: mérhető működés során bizonyos költségeket megtakarít nem mérhető jobb kiszolgálás, a szebb dokumentumok készítése, jobb vevőszolgálat, hatékonyabb felügyelet, kevesebb panasz a vevő részéről

30 Komplex rendszertervezési módszerek Kialakulását és térhódítását 3 tényező alapozta meg: - a strukturált programozás megjelenése - a projektvezetés módszereinek kidolgozása - a dokumentáció fontosságának felismerése A strukturált módszertanok jellemzői: a szervezési, tervezési munka során elért eredményeket rendszerbe foglalja: 1) termékszemlélet: az előállítandó terméknek előre meghatározott és konkrét minőségi követelményeknek kell megfelelnie 2) A fejlesztés menetének pontos előírása A fejlesztés menete szabványos az egész munka könnyen áttekinthető, pontosan tervezhető és irányítható 3) a technikák egymásra épülése, 4) elemzés felülről lefelé: a megismerendő rendszert alrendszerekre, majd folyamatokra bontva eljutunk a tovább nem bontható adatokig 5) tervezés alulról felfelé 6) logikai és a fizikai tervezés különválasztása: van belső logikája minden rendszernek és van vmilyen konkrét megvalósulása vmely fizikai eszközön Azért van szétbontva, hogy csökkenteni lehessen az egyszerre kezelendő problémák számát 7) Fokozatosság (egyedek leírását lépésről lépésre tesszük teljessé) és iterativitás (tevékenységek elvégzésének ismétlődését jelenti) Elemzés minden szintjén foglalkozni kell: Adatokkal (bementi, kimeneti, tárolt) Feldolgozásokkal Határfelületekkel (interfész) Az SSADM olyan strukturált rendszertervezési módszertan, amely támogatja a fejlesztés elemzését és tervezését, eleget tesz a strukturált módszertanokkal szemben támasztható valamennyi követelménynek A struktúra az elvégzendő tevékenységekkel foglalkozik, a technika arra ad választ, hogy hogyan kell elvégezni a tevékenységeket, a szótár pedig leírja az előállítandó termékeket Az SSADM szerkezete: modulokra vannak felosztva, a modulok szakaszokra, a szakaszok lépésekre, a lépések feladatokra 5 modul, 7 szakasz Modulok és szakaszok: Megvalósíthatóság-elemzés 0 megvalósíthatóság eldöntése / el is hagyható/ Bemutatja és indokolja a rendszer létrehozásának szükségességét Követelményelemzés 1 jelenlegi helyzet vizsgálata: folyamatok feltátása, az adatok vizsgálata, követelmények felmérése 2 Rendszertervezési változat kiválasztása: több változatot kell kidolgozni, amelyek alapján a felhasználó kiválasztja a neki legkedvezőbb megoldást A változatokat külön-külön elemezni kell az alábbiak szerint: költség és várható haszon, a rendszer határai, inputok és outputok, mire képes az adott megoldás (majd dönteni) Követelményspecifikáció 3 Követelmények meghatározása: a követelmények az adatokkal, a funkciókkal, valamint a felhasználói határfelülettel kapcsolatosak adatok: a rendszer jelenlegi adatmodelljét szembe kell állítani a követelményekkel, és az alapján el kell készíteni egy tervezett adatmodellt