2017. szeptember /2017.

Átírás

1 2017. szeptember /2017. Az Európai Unió rendeletben vagy határozatban foglalt, a szerződéskötést tiltó valamely szankciójával, illetve korlátozó intézkedésével kapcsolatos állásfoglalás A Kérelmező Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) intézett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés megkötésének az Európai Unió rendeletében vagy határozatában foglalt, szerződéskötést tiltó szankciójára, illetve korlátozó intézkedésére hivatkozással történő megtagadásával összefüggő állásfoglalás iránti kérelmére, az MNB az alábbi tájékoztatást nyújtja. I. A KÉRELEMBEN ELŐADOTT TÉNYÁLLÁS Az Európai Unió (EU) a közös kül- és biztonságpolitikájának részeként különböző korlátozó intézkedéseket fogadott el és alkalmaz az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződésben (EUSz) foglalt egyes kül- és biztonságpolitikai célok megvalósítása érdekében. A szankciók olyan diplomáciai vagy gazdasági természetű eszközök, amelyek célja a nemzetközi vagy emberi jogot sértő cselekmények beszüntetésének, illetve a jogállamiságot vagy a demokratikus elveket veszélyeztető politikai irányvonal megváltoztatásának kikényszerítése. A korlátozó intézkedések és szankciók számos formában megjelenhetnek az EU politikáiban attól függően, hogy milyen célt kíván a jogalkotó elérni az alkalmazásukkal. Az EU által alkalmazott korlátozó intézkedések címzettjei harmadik országok kormányai, magánszemélyek és nem állami szervezetek lehetnek (pl. terrorista csoportok vagy terroristák). A szankciók igen széles köréből jelen állásfoglalás iránti kérelem szempontjából elsődlegesen a kereskedelmi és pénzügyi jellegűeket szükséges kiemelni. A szankciókat az EU jellemzően rendeletekben, illetve határozatokban foglaltan hozta meg. E jogforrások jellegükből eredően kötelezően és közvetlenül alkalmazandóak a tagállamok által, gyakorlatilag a tagállami jog részeként tekintendők. A Kérelmező biztosítóként több biztosítási termék értékesítésével foglalkozik, amelyek közül a jelen állásfoglalás iránti kérelem szempontjából a kgfb bír jelentőséggel, mivel e termék esetén szerződéskötési kötelezettsége áll fenn a beérkezett ajánlatok tekintetében. II. A KÉRELEMBEN ELŐADOTT JOGKÉRDÉS A Kérelmező rámutatott, hogy a kgfb piaci gyakorlatban kérdésként merülhet fel, hogy miként kell helyesen értelmezni a jogszabályokat és eljárni abban az esetben, ha a kgfb ajánlatot be kell fogadni, azonban az olyan személytől érkezik, aki érintett az EU valamely olyan szankciójával, amely megtiltja az EU-n belül történő szerződéskötést e személlyel. A Kérelmező az MNB állásfoglalását a tekintetben kérte, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (Gfbt.) kifejezett felhatalmazása hiányában meg kell-e tagadni, illetve jogszerűen megtagadható-e a kgfb szerződés megkötése olyan természetes vagy jogi személlyel, illetve szervezettel szemben, aki, vagy amely érintett az EU rendeletben vagy határozatban foglalt, e szerződéskötést tiltó valamely szankciójával, illetve korlátozó intézkedésével. III. A KÉRELEMBEN ELŐADOTT ÁLLÁSPONT III.1. A kgfb nyújtásának jogi környezetét speciális szabályokkal a Gfbt. szabályozza, míg ennek általános hátterét a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) - elsődlegesen a biztosítási szerződésre vonatkozó - rendelkezései adják. Az előbbi jogszabályokon túl irányadó a biztosítási tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvény (Bit.) is. A kgfb rendszer lényege abban áll, hogy a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott követelésekért a biztosítók díj ellenében helytállását vállaljanak, így biztosítva a károsultak jogainak védelmét és érvényesülését. A közlekedésben részt vevők így alappal bízhatnak abban, hogy jogos kárigényük megtérül a biztosítók helytállási kötelezettsége által. Ehhez szorosan kapcsolódik az a bizalom, hogy a forgalomban résztvevő gépjárművek üzemben tartói (tulajdonosai) kötelesek felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Gfbt. 35. (1) bekezdése abban az esetben is védelmezi a károsultak megalapozott igényeit, ha a károkozó gépjármű vonatkozásában

2 a baleset időpontjában nem áll fenn érvényes és hatályos kgfb szerződés. Ilyen esetben ugyanis a kgfb-t művelő biztosítók a Kártalanítási Számla kezelője útján állnak helyt az okozott károkért. A fenti védelmi rendszert erősíti a Gfbt. 5. (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, a Gfbt.-ben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a Gfbt.-ben meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. III.2. Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSz) 215. cikke biztosítja a jogalapját annak, hogy az EU korlátozó intézkedéseket vezessen be a gazdasági és pénzügyi kapcsolatok terén. Az EU a közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása, illetve megóvása érdekében hozhat ilyen szankciókat, amelyek címzetti körüket és jellegüket illetően is változatos képet alkotnak. A korlátozó intézkedéseket jellemzően határozati, illetve rendeleti formában fogadják el az EU illetékes szervei. Az Európai Bizottság tartja nyilván a mindenkor hatályos szankciók listáját, amely a című honlapon érhető el angol nyelven. A lista rendkívül sok - a konkrét szankciókat tartalmazó - jogszabályra utal, amelyek elérhetőek az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Az EUMSz 88. cikke alapján a rendelet általános hatállyal bír, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. A 88. cikk szerint a határozat is teljes egészében kötelező, azzal, hogy ha maga a határozat megjelöli, hogy kik a címzettjei, akkor kizárólag a címzettekre kötelező. Értelemszerűen, ha nincs címzettje, akkor általános jelleggel kötelező a határozat. A rendeletek és a határozatok fenti jogi jellege alapján nem szükséges semmilyen tagállami jogi aktus ahhoz, hogy a tagállami jog részét képezzék. Tagállami jogszabály nem állhat ellentétben sem rendelettel, sem határozattal. III.3. A Kérelmező álláspontja szerint ellentmondás merülhet fel a kgfb szerződések esetén a Gfbt. szabályai és az egyes szankciókat tartalmazó uniós jogforrások között. A Kérelmező véleménye szerint nem vitatott, hogy amennyiben a hazai és az uniós jog között ellentét keletkezik, úgy az uniós jog az irányadó. A Kérelmező előadta, hogy jelenleg is működtet olyan monitorozási folyamatokat, amelyek célja, hogy a szankciókkal érintett személyek, szervezetek szerződéskötéseit kivizsgálják, és a szükséges lépéseket megtegyék. A kgfb azonban a fentiekben ismertetett okoknál fogva speciális helyzetet eredményez. A Gfbt. alapján a Kérelmező nem látja megoldhatónak, hogy megtagadja a kgfb ajánlat befogadását, mivel a Gfbt. nem tartalmazza azt a kivételt, mely szerint szankcióval érintett személy vagy szervezet esetén megtagadható lenne a szerződéskötés. A Kérelmező álláspontja szerint az ajánlat befogadásának megtagadása veszélyezteti a kgfb rendszerét, mivel annak célja pontosan az, hogy a közlekedésben részt vevő valamennyi gépjármű vonatkozásában fennálljon a biztosítás, amely védi a károsultak érdekeit. A fenti ellentét feloldására a Kérelmező véleménye szerint a hatályos Gfbt. módosításával nyílna lehetőség. A Kérelmező megjegyezte továbbá, hogy az EU által alkalmazott szankciók igen változatos formáira tekintettel álláspontja szerint nem lehet általánosan kezelni a kérdést, a helyes eljáráshoz az szükséges, hogy kizárólag olyan szankciókat vegyen a Kérelmező figyelembe a kgfb szerződés megkötésekor, amely kifejezetten ezt a típusú szerződéskötést, illetve a pénzügyi szolgáltatás nyújtását tiltja. Álláspontja szerint az általános jellegű tiltásokat, amelyek körébe a kgfb nem érthető bele, nem kell figyelembe vegye az ajánlat elbírálása során. A fentiekre tekintettel a Kérelmező véleménye szerint minden esetben, amikor felmerül annak gyanúja, hogy egy szerződni kívánó személy vagy szervezet érintett lehet az EU szankciójával, egyedileg meg kell vizsgálni a szankció jellegét, valamint azt, hogy ez a szankció konkrétan érinti-e a kgfb-t, és ennek megfelelően kell dönteni. A Kérelmező megjegyezte, hogy a gyakorlatban e folyamat a személyes szerződéskötések esetén is meglehetősen megbonyolítaná a szerződéskötés menetét, azonban interneten kötött szerződések esetén még nehezebben ha egyáltalán lehetne megvalósítható. A Kérelmező megjegyezte továbbá, hogy a kgfb szerződések jellegükből eredően jelentős számban éppen az interneten keresztül kerülnek megkötésre. A Kérelmező előadta, hogy az utóbbi megoldás a gyakorlatban igen jelentős erőforrásokat igényelne és az egyes piaci szereplők egységes előírások hiányában eltérő döntésekre juthatnának, ami végső soron veszélyeztetné a hazai kgfb rendszerét. Erre tekintettel a Kérelmező szükségesnek ítéli, hogy az MNB állásfoglalást bocsásson ki az egységes gyakorlat megteremtése érdekében.

3 IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Az MNB mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy (amint az az MNB honlapján megtalálható részletes tájékoztatóban 1 is szerepel) nincs hatásköre többek között termékek, üzleti megoldások, folyamatok jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, illetve keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. Az MNB állásfoglalásában foglaltak így nem értelmezhetőek a Kérelem egyes részeiben vázolt üzleti koncepció jogszabályi megfelelőségére vonatkozó felügyeleti álláspontként, az MNB célja a nem kötelező erejű állásfoglalás kiadásával kapcsolatban az, hogy az érintettek annak ismeretében alakíthassák ki saját jogi álláspontjukat. IV.1. Jogszabályi környezet EUMSz 215. cikk (1) bekezdése szerint, ha az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 2. fejezete szerint elfogadott valamely határozat az egy vagy több harmadik országgal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok részbeni vagy teljes megszakítását vagy korlátozását írja elő, a Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által előterjesztett együttes javaslat alapján, minősített többséggel elfogadja a szükséges intézkedéseket. Erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Ugyanezen cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az Európai Unióról szóló szerződés V. címének 2. fejezete alapján elfogadott valamely határozat úgy rendelkezik, a Tanács az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően egyes természetes és jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben korlátozó intézkedéseket állapíthat meg. Az június 26-tól hatályos, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló, évi LII. törvény (Törvény) 1. -a értelmében ha uniós jogi aktus, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) határozata pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak végrehajtása során a Törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezései szerint kell eljárni. A Törvény pontja értelmében pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésnek a következő intézkedések minősülnek: a) a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által elrendelt befagyasztása, b) a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint c) uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a kapcsolódó engedélyezési eljárás. A Törvény pontja szerint a Törvény alkalmazásában szolgáltatónak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltató minősül. Az úgyszintén június 26-tól hatályos, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény (Pmt.) 1. (1) bekezdés b) pontja értelmében a Pmt. hatálya többek között kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, a Pmt. 3. (1) bekezdés 28. pontja szerint pedig pénzügyi szolgáltató a biztosító is, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik, e tevékenysége tekintetében. A Törvény 3. (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait. (4) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti 2. 1 Tájékoztató az MNB-hez érkező állásfoglalás-kérések kezeléséről, valamint a jogi állásfoglalások kiadása során alkalmazott elvekről és eljárásokról ( 2 A Törvény 19. (1) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató - a pénzmosás és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is tekintettel - a belső szabályzatát a Törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles a Törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozni.

4 A Törvény 4. (1) bekezdése alapján a szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek (a továbbiakban: hatóság) minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. (2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. 3 A Törvény 5. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a 4. szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonnal, erről - az alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésére hivatkozva - a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti a) a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szervet, b) a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (a továbbiakban: bíróság), c) az illetékes cégbíróságot, d) az adópolitikáért felelős minisztert, valamint e) az adott vagyoni nyilvántartást vezető illetékes szervet, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott vagyonnal rendelkezik. (4) A szolgáltató a 4. szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság a (3) bekezdésben foglaltakról értesíti. (5) Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság az (1) bekezdésben foglaltakról értesíti a szolgáltatót. A Törvény 6. (1) bekezdése szerint a bíróság a hatóság 5. (1) bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a befagyasztandó vagyonon zárlatot rendel el. (3) Az (1) bekezdés szerinti zárlat végrehajtását a Vht. szabályai szerint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. A Törvény 9. (1) bekezdése kimondja, hogy a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv dönt a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának végrehajtásáról, ha a tilalom ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre bocsátásra, és erről haladéktalanul értesíti a hatóságot. A Törvény 14. (1) bekezdése alapján ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el, a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról. IV.2. Következtetések A Kérelemben felvetett probléma kapcsán mindenekelőtt rögzítendő, hogy a feltett kérdés szempontjából releváns szankciók tartalmuk szerint a következő típusú intézkedéseket foglalják magukban: kereskedelmi korlátozások általános vagy specifikus jellegűek; pénzügyi és vagyoni jellegű korlátozó intézkedések pénzeszközök és egyéb gazdasági erőforrások befagyasztása, a hozzáférhetővé tételük tilalma, pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések. 3 A Törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a Törvény hatályba lépését követő harminc napon belül köteles kijelölni és a hatóságot tájékoztatni a kijelölt személy nevéről, beosztásáról és elérhetőségéről.

5 IV.2.1 Kereskedelmi korlátozások A kereskedelmi korlátozások közül a gyakorisága miatt kiemelendő: fegyverembargó haditechnikai eszközök, illetve technológiák exportjának, tranzitjának, importjának tilalma; a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának tilalma; (beleértve a katonai tevékenységekhez, haditechnikai eszközök beszerzéséhez, kapcsolódó szolgáltatások nyújtásához pénzügyi finanszírozás tilalmát is); egyéb kereskedelmi jellegű korlátozások kettős felhasználású termékek exportjának, tranzitjának, importjának tilalma; kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának tilalma; továbbá egyéb nem kettős felhasználású termékek és technológiák (pl. luxuscikkek, belső elnyomásra felhasználható eszközök, szénhidrogének kitermeléséhez kapcsolódó eszközök és technológiák) exportjának, illetve importjának tilalma. A kereskedelmi korlátozások, fegyverembargók és a katonai tevékenységek pénzügyi támogatásának tilalma általában egy adott ország egésze ellen irányul oly módon, hogy tilos vagy engedélyhez kötött az adott országban történő felhasználásra, ott bejegyzett, tartózkodó jogalanyok számára valamilyen terméket exportálni, technikai segítséget, illetve valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy az adott országból ilyen terméket, technológiát importálni. A kereskedelmi korlátozások esetében azonban a biztosítási szolgáltatás nyújtásának a tilalma legfeljebb mint a korlátozással közvetlenül érintett áruhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának a tilalmaként merül(het) fel. A kereskedelmi korlátozássokkal közvetlenül érintett áruk jellegénél fogva a kgfb esetében azonban praktikusan ez is kizárt. IV.2.2 Pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, illetve hozzáférhetővé tételük tilalma elrendelése az Európai Közösség, illetve az Egyesült Nemzetek Szövetsége hatáskörébe tartozik, valamennyi esetben az Európai Unió Tanácsa rendeleteiben, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataiban kerülnek szabályozásra. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések a Tanács rendeletei, illetve az ENSZ BT határozatai mellékletében megjelölt személyeknek és entitásoknak a tagállamokban fellelhető pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását, hozzáférhetővé tételük tilalmát, valamint bizonyos esetekben a pénzeszközök átutalásának korlátozását írják elő. A tanácsi rendeletek, illetve az ENSZ BT határozatai meghatározzák, hogy pontosan mit kell pénzeszközön, illetve gazdasági erőforráson érteni és hogy milyen tranzakciókra, a rendelkezési jog milyen korlátozására terjed ki a tilalom. A szolgáltatók Törvény szerinti kötelezettsége, hogy (1) folyamatosan figyelemmel kísérjék a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák az azon szereplő személyek és szervezetek vonatkozásában bekövetkezett változásokat, melyhez olyan szűrőrendszert kell kialakítaniuk, amely az ügyfeleik és szankciós listák folyamatos szűrését és ezáltal az elrendelt korlátozások késedelem nélküli végrehajtását képes biztosítani; (2) bejelentést kell tennie minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (vagyonnal) rendelkezik. A Tanács, illetve az ENSZ BT vonatkozó rendeletei, illetve határozatai, azaz a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések során a Törvény rendelkezései szerint kell eljárni. A végrehajtás módja függ attól, hogy pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztásáról (vagyonbefagyasztás), azok rendelkezésre bocsátásának tilalmáról, vagy pénzeszközök átutalását érintő korlátozásról (tilalomról) van-e szó. Vagyonbefagyasztás esetében ha a hatóság amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. b) pontja alapján a Pénzmosás Elleni Információs Iroda a Törvény 4. (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján vagy más egyéb hivatalos úton tudomására jutott információk alapján lefolytatott vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a korlátozó intézkedés alanyának van Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett és ezáltal befagyasztandó vagyona, akkor erről haladéktalanul visszajelez a bejelentést tevő szolgáltatónak vagy a vagyoni nyilvántartást vezető szervnek; értesíti a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (bíróságot) a zárlat elrendelésének kezdeményezése céljából,illetve az illetékes cégbíróságot az érintett jogi személy működése felfüggesztésének vagy megszüntetésének kezdeményezése érdekében. Kiemelendő, hogy a szolgáltató a 4. szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénz-

6 ügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság ezen határidőn belül arról értesíti, hogy az eljárás feltételei nem állnak fenn. A bíróság a hatóság értesítése alapján a Vht. szabályai szerint nemperes eljárásban végzéssel dönt az uniós jogi aktusban illetve ENSZ BT határozatban elrendelt korlátozó intézkedés végrehajtásáról, azaz a vagyont érintő zárlat elrendeléséről. A zárlat végrehajtására a Vht. szabályai irányadóak, az illetékes megyei bíróság a végrehajtást végzéssel elrendelő határozatot hoz, ami végrehajtható okiratnak minősül. A végrehajtható okiratot kiállító megyei, fővárosi bírósággal szolgálati viszonyban álló megyei bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. A pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával járó korlátozás esetében a bírósági zárlattal ellentétben nem a bíróság, hanem a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv hozza meg a döntést a vagyon rendelkezésre bocsátása tilalmának alkalmazásáról. E döntéséről pedig haladéktalanul értesíti a hatóságot és a minisztert. Pénzeszközök átutalását érintő korlátozás, illetve tilalom esetében a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról. A Kérelmező mind a nem-életbiztosítás, mind pedig az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel. A Törvény pontjában, továbbá a Pmt. 1. (1) bekezdés b) pontjában és 3. (1) bekezdés 28. pontjában foglaltak alapján viszont a nem-életbiztosítási és így a kgfb tevékenysége tekintetében nem minősül szolgáltatónak. Ebből kifolyólag a Kérelmezőt a kgfb tevékenysége során vagyonbefagyasztást megalapozó körülmény észlelésekor nem terheli az ügylet Törvény 5. (4) bekezdése szerinti ideiglenes megtagadásának kötelezettsége, illetve nem jogosult a Törvény 9. (1) bekezdése alapján dönteni a vagyon rendelkezésre bocsátása tilalmának végrehajtásáról, tekintettel arra is, hogy a Törvényben foglalt végrehajtási intézkedések alkotmányos alapjogokat korlátoznak. Ugyanakkor az MNB figyelemmel az Európai Unió és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtásához fűződő közérdekre javasolja Kérelmező számára, hogy kgfb tevékenysége során is haladéktalanul jelentsen be a hatóság számára minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén vagyonnal rendelkezik, illetve pénzeszközt vagy gazdasági forrást bocsátanak a rendelkezésére. A bejelentés lehetősége a kgfb szerződése megkötésével összefüggésben a gyakorlatban inkább az utóbbi esetben (pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával járó korlátozás) merülhet fel, tekintettel arra, hogy amennyiben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya már az intézkedés elrendelését megelőző időponttól magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója (tulajdonosa), úgy elsősorban a gépjármű-nyilvántartást vezető szerv (a 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat szerint január 1-jétől ez a Belügyminisztérium) van abban a helyzetben, hogy ezt kiszűrje, és bejelentéssel éljen hatóság felé. Ugyanakkor a járművek tulajdonjog-változásának a gépjármű-nyilvántartásban történő rögzítésének feltétele a kgfb meglétéről szóló igazolás bemutatása (326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. melléklet V. rész B) c) alpont.), így biztosítási kötelezettséggel terhelt magyarországi telephelyű gépjárműnek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezésére bocsátása esetében a kgfb-t művelő biztosítók kerülhetnek elsőként abba a helyzetbe, hogy ezt kiszűrjék, és bejelentéssel éljenek hatóság felé. A bejelentés esetleges elmaradása és a gépjármű átírása esetében viszont a gépjármű-nyilvántartást vezető szervnek már kötelessége a bejelentés megtétele.