HALLGATÓK RÉSZVÉTELE KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL VALÓ PÁLYÁZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Átírás

1 HALLGATÓK RÉSZVÉTELE KÜLFÖLDI PARTNEREKKEL VALÓ PÁLYÁZATOK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN PARTICIPATION OF STUDENTS IN CARRYING OUT PROJECTS WITH FOREIGN PARTNERS Sikné Lányi Cecília Pannon Egyetem, Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszék Összefoglaló A szerző témavezetésével 2005-től 6 külföldi partnerrel való sikeresen elnyert pályázati munka indult el a Pannon Egyetem Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratóriumában. Ezek közül 3 Európai Uniós (FP6) projekt 3 pedig bilaterális együttműködés. Eddig 3 sikeresen lezárt projektről számolhatunk be. A projektekben mivel többsége az elmúlt két évben kezdődött, eddig 9 hallgató vett részt. A hallgatók véleményét tükrözi a publikációban leírt kérdőívre adott válaszuk. A résztvevő hallgatók aránya 4 férfi és 5 nő volt, ügyelve a pályázatnál lévő indikátorokra, ugyanis az Európai Unióban különösen odafigyelnek, hogy amennyiben lehetséges a résztvevők 40%-a legyen nő. A hallgatók majdnem teljes egyetértésben arról számoltak be, hogy sokat tanultak a munka során, az elején kissé nehézséget jelentett az idegen nyelvűség, de hamar belejöttek a kommunikációba. Összességében minden hallgatónak ajánlanák, hogy hasonló projektekben vegyenek részt. Kulcsszavak projekt, hallgatói munka, külföldi partner Abstract Six projects with foreign partners begun in 2005 at the Virtual Environments and Imaging Technologies Laboratory of the University of Pannonia. Three of the above projects are part of FP6 European projects and three are based on bilateral agreements. We can relate our experiences of three finished projects. Nine students worked in these projects because the main parts began in the last two years. The opinion of the students is written in this publication, which is based on their answers to questionnaires. There were five female and four male participant students. We have taken the indicator factors of the European Union into consideration in the projects (one of the indicators at European projects is the ratio of the participant s gender. The participant number of females should be at the 40% level if possible). The students report that they learned a lot from the project work, but they had some difficulties with the foreign language communication at the beginning of the work. But they solved these difficulties successfully very soon. They suggest for other students to participate in similar projects. Keywords project, students work, foreign partner 1

2 1. Bevezetés 2005-től 6 külföldi partnerrel való pályázatot nyertünk meg a Pannon Egyetem Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratóriumában. Ezek közül 3 Európai Uniós (FP6) projekt (1. táblázat) 3 pedig bilaterális együttműködés (2. táblázat). Eddig 3 sikeresen lezárt projektről számolhatunk be. 1. táblázat: FP6 keretében elnyert projektek futamidő Projekt száma és megnevezése DfA@eInclusion Desing for All for einclusion LLP AT-ERASMUS-ECDEM web_access Joint Programme on Accessible Web Design CREATE MSCF-CT EU-Marie Curie Colour Research for European Advanced Technology Employment. 2. táblázat: Bilaterális projektek futamidő Projekt száma és megnevezése ASO 2005.N.VII. (Austrian Science and Research) project Konzipierung eines anpassungsfähigen Therapieraums für Gruppentherapie für AphasikerInnen ASO-N/4/4 (Austrian Science and Research) project Aufbau eines Fernlehrgangs zu Assistierende Technologien ASO-N/4/5 (Austrian Science and Research) project Künstliche Intelligenz eines Therapieraumes für Gruppentherapie für AphasikerInnen. A projektekben mivel többsége az elmúlt tanévben kezdődött, eddig 9 hallgató vett részt. A résztvevő hallgatók aránya 4 férfi és 5 nő volt, ügyelve a pályázatnál lévő indikátorokra, ugyanis az Európai Unióban különösen odafigyelnek, hogy amennyiben lehetséges a résztvevők 40%-a legyen nő (ezt túl is teljesítettük). A projektek interdiszciplináris témákat ölelnek fel, ezért mind informatikus, mind bölcsész hallgatók is dolgoztak benne (5 informatikus mérnök, 1 informatika tanár szakos és 3 nyelvszakos tanár hallgató). A hallgatók véleményét kérdőív segítségével dolgoztuk fel. 2. Vizsgálat A hallgatók véleményét 10 kérdésből álló kérdőív segítségével dolgoztuk fel (lásd 3. táblázat. 2

3 2.1 A kérdőív kérdései A kérdőívben részletekbe menően kíváncsiak voltunk a hallgatók véleményére, ezért kifejtős kérdést tettünk fel (lásd 1. táblázat). 1. táblázat: A projektekben résztvevő hallgatóknak feltett kérdések sorszám Kérdés 1. Mire számítottatok a munka elején? 2. Mi volt a legrosszabb az együttműködésben? 3. Mi volt a legjobb az együttműködésben? 4. Mi a tapasztalat az ilyen munka kapcsán? 5. Mit tanultatok a munkából? 6. Mit csinálnátok másként, ha még egyszer kezdődne? 7. Megérte benne dolgozni, vagy sem? 8. Okozott-e nehézséget az idegen nyelven való kommunikáció? 9. Dolgoztál-e már előtte közös projektben, vagy sem, mármint közösen megvalósítandó feladatban, akár egyetemi beadandó feladatban, vagy megbízásos munkában? 10. Egyéb megjegyzések. 3. A kérdőívre adott válaszok A válaszokból 3 bölcsész és 2 műszaki informatikus hallgató válaszát emeljük ki. Érdekes megfigyelni, bár ez a feladatuk jellegéből is következett a válaszbeli némi különbséget. B - vel jelöljük a bölcsész hallgatók válaszát és M -mel a műszaki informatikus mérnök hallgatók válaszát. (A hallgatók hozzájárultak véleményük közléséhez.) 3

4 3.1. Mire számítottatok a munka elején? B1: Elég sok információt kaptunk a munkáról már az első megbeszélésen is, így nem számítottam nagyon másra, mint ami aztán történt. Talán attól féltem kicsit, milyenek lesznek a partnerek (merevek vagy rugalmasabbak, mennyire lesznek segítőkészek stb.), mert az mindig nagyon meghatározó egy ilyen együttműködés esetében. B2: Eleinte nem számítottam konkrétan semmire, általában nincsenek elvárásaim az életben senkivel és semmivel szemben. Azt viszont sejtettem, hogy izgalmas és érdekes lesz. B3: A munka elején nem volt semmilyen különösebb elvárásom. Izgalommal vegyes várakozással tekintettem a munka elébe, hiszen eddig nem volt alkalmam ilyen fajta munka végzésére. M1: Amikor értesültem róla, hogy lehetőségem van részt venni egy külföldi projektben, nagyon megörültem. Úgy gondoltam, hogy ez tapasztalat és nyelvtanulás terén is csakis az előnyömre válhat. Az emberekkel való kommunikációtól sosem féltem. Mivel a projektnek voltak olyan részei is, melyekben már volt némi tapasztalatom, boldogan láttam hozzá a feladatokhoz. M2: Szakmai fejlődésre és a külföldi projektmunka végzése során tapasztalatszerzésre mind szakmailag, mind pedig az idegen nyelvű kommunikációban. 3.2 Mi volt a legrosszabb az együttműködésben? B1: A megbeszélések időpontjainak egyeztetése. Mivel mindenkinek más-más órarendje és egyéb elfoglaltságai is voltak, legtöbbször rengeteg munkánkba került egy-egy olyan időpontot találni, ami mindenkinek megfelelő volt. B2: Ez megint nagyon sajátos, és csak rám vonatkozik, de számomra az volt rossz érzés, hogy külföldi tanulmányaimból kifolyólag nem tudtam teljes egészében részt venni a projektben, pedig szívesen tettem volna. (Megjegyzés: a hallgató a projekt futamideje alatt elnyert egy Erasmus tanulmányi félévet, és ezért a 2. projekt megbeszélésen már nem tudott részt venni.) B3: Ilyet nem tudok említeni. M1: Az együttműködést kissé nehezítette az idegen nyelv. Több idő kellett ahhoz, hogy egyes részleteket megértsünk, elmagyarázzuk azt a másik félnek, ami sokszor szellemileg nagyon fárasztó volt. Mivel csak -ben tudtuk tartani a kapcsolatot, ezért sokszor hosszú órákat, vagy napokat kellett várni egy kérdés megválaszolására. M2: Nem volt ilyen, még az utazás is kényelmes volt. 3.3 Mi volt a legjobb az együttműködésben? B1: Egyrészt az utazás: olyan helyen jártam, ahová talán magamtól lehet, hogy soha nem utaztam volna el. Másrészt, hogy sok érdekes embert ismertem meg, valamint belepillanthattam egy olyan tudományterületbe, amely teljesen más, mint amit az egyetemen tanulok. B2: Számomra a legjobb az volt, hogy rendkívül érdekes embereket ismerhettem meg, és egy teljesen más hozzáállási szemléletet, mind az élethez, mind a tanításhoz, amiért rendkívül hálás vagyok. B3: Legjobb dologként a kiutazást a célvárosba tudnám említeni. M1: Nagy öröm volt számomra, hogy a kisebb egyetemi projektek után egyből egy igazi kihívás elé nézhettem. Nagyon jó volt egy csapat részese lenni. Megtanultam, hogyan osszuk fel a feladatokat részfeladatokra. Jó érzés volt a csapat tagjának lenni, ahol az apróbb részfeladatokból végül összeáll egy teljes projekt. 4

5 M2: Az ösztöndíj és a vele járó Bécsbe történő utazások. 3.4 Mi a tapasztalat az ilyen munka kapcsán? B1: Az, hogy nagyon alaposnak kell lenni és jól meg kell tervezni, mit hogyan szeretnék megvalósítani. B2: Itt ismét azt mondanám, hogy az új tapasztalatok, vagy csak azok az új élmények, melyek elgondolkodtatnak, mindenképpen hasznosak. A rossz tapasztalat éppúgy fontos, mint a jó. Mindazonáltal én abban hiszek, hogy a projekt a lehető legjobb módja a tanulásnak, mert konkrét, életszerű tapasztalatra alapul. B3: Tapasztalataim szerint hiába beszéli valaki egy adott ország nyelvét, még nem biztos, hogy mindent pontosan meg tud fogalmazni. Itt konkrétan a szakszöveg adta nehézségekre gondolok. M1: Ez volt az első komolyabb projekt, amiben részt vettem, ezért sok tapasztalatot szereztem a virtuális valóság és a 3 dimenziós modellezés területén. A személyes megbeszélések folyamán pedig sokat tanultam abból, amit mások meséltek, amilyen problémákkal találkoztak. Ezeket megbeszéltük, és ha egy jobb megoldást találtunk, akkor éltünk is vele. M2: Nem kell tartani a külföldi munkavégzéstől és az idegen nyelvű kommunikációtól, megfelelően felkészültség esetén. 3.5 Mit tanultatok a munkából? B1: Elsősorban fejlődtek a fordításhoz szükséges készségeim. Ezen felül a téma is érdekes volt, sokat tanultam arról, hogyan élik mindennapjaikat a látás-, hallás- és mozgássérült emberek, valamint milyen eszközök állnak rendelkezésükre. Ezáltal azt hiszem másképp is nézek rájuk, mint régebben, megértettem, hogy ők is tudnak teljes életet élni. B2: Nekem lényegi új információ maga a projekt témája volt, mert számomra teljesen újdonságként hatott a tény, hogy ezzel komolyan foglalkoznak már egy másik országban, sőt, igazából a legtöbb nyugati országban már évek óta. Érdekes volt látni, hogyan szervezték ezt meg, milyen körülmények között zajlik a munka. B3: A legnagyobb tanulság számomra, hogy egyfajta szakmai felkészülés vagy utánajárás mindenképpen kellett volna, legfőképpen a fordítás miatt. M1: A projekt megtanított a határidők betartására, és megtanultam, hogy egy esetleges felmerülő probléma esetén mi alapján, hol kezdjem a megoldás keresését. Sokat fejlődtem az idegen nyelv területén is, különösen az egyek szakszavak tekintetében, melyek érintették a projektet. M2: Irrlicht Engine programozása C++ nyelven. Virtuális valóság technikák használata a gyakorlatban. Projekt tárgyalások angol nyelven. Utazások és pénzügyi adminisztráció tervezése és szervezése. 3.6 Mit csinálnátok másként, ha még egyszer kezdődne? B1: Elolvasnék valamilyen rövidebb írást a témáról, bevezetőként. B2: Én személy szerint semmit. Elégedett voltam a projekt lefolyásával. B3: Feltétlenül utána olvasnék annak a témának, amiben dolgozom, hogy körültekintőbben tudjam lefordítani az adott szöveget. M1: A projekt rám eső része folyamán volt úgy, hogy egy komolyabb munkafolyamatnak többször is neki kellett állnom. Ez azért volt, mert a szoftvernek csak nagyon kevés funkcióját ismertem. Ha újra kellene kezdeni a projektet, akkor először gondosan utánajárnék és utána 5

6 olvasnék, hogy milyen lehetőségeket kínál a software, és csak utána kezdenék a megvalósításhoz. M2: Részletesebb szoftver-dokumentációt készítenék a létező szabványoknak megfelelően. Készítenék dokumentációt a projekt-megbeszélésekről és mellékelném a résztvevők címére, hogy később mindenki elérhesse. 3.7 Megérte benne dolgozni, vagy sem? B1: Mindenképpen megérte. B2: Abszolút. Teljes mértékben. Mint azt már sokszor hangsúlyoztam, számomra sok új információval szolgált, amit én ritkán tapasztalok meg az életben. Nem mellékesen pedig utazhattunk, Linzbe, ami egy gyönyörű város, és nagyon szép napokat töltöttünk el ott. B3: Mindenképpen megérte részt venni ebben a munkában, hiszen ezzel is érdekes tapasztalatot gyűjtöttünk és megismerhettünk egy gyönyörű osztrák várost. M1: Mindenképpen megérte a projektre szánt idő. Számomra nagy kihívás volt, és úgy érzem, sikeresen véghez is vittük a kitűzött célokat, így teljes mértékben pozitívumként gondolok a projektre szánt időre. M2: Megérte, a továbbiakban is szeretnék hasonló projektekben dolgozni. 3.8 Okozott-e nehézséget az idegen nyelven való kommunikáció? B1: Angol-német szakosként egyáltalán nem jelentett problémát. B2: Egyáltalán nem, de itt hangsúlyoznám, hogy nyelvszakosként szerintem alapelvárás volt felénk az idegen nyelvek automatikus és zökkenőmentes használata. B3: Nehézséget csakis az a terület okozott, ahol speciálisan a szakszöveg szavaival kellett foglalkozni, amihez szerencsére igénybe tudtuk venni a linzi munkatársak segítségét. M1: A kommunikáció angol nyelven folyt. Bár sok évet tanultam a nyelvet, előfordultak olyan kifejezések, olyan szakszavak, amik körülírása, elmagyarázása gondot okozott. Számomra nehézségeket okozott a kommunikáció, de mindig sikerült elmagyaráznom a lényeget, a fontos dolgokat. M2: Nem okozott nehézséget, sőt még gyakorlásnak is kiválóan megfelelt. 3.9 Dolgoztál-e már előtte közös projektben, vagy sem, mármint közösen megvalósítandó feladatban akár egyetemi beadandó feladatban, vagy megbízásos munkában? B1: Az egyetemen a szaktársaimmal szoktunk közösen beadandókat írni, házi feladatokat csinálni, vizsgákra készülni, de ehhez hasonló nagyobb lélegzetű közös munkában még nem vettem részt ezelőtt. B2: Az angol szakból kifolyólag sokszor kell különböző kisebb volumenű projektekben másokkal együtt vagy csoportban dolgozni, viszont ilyen szintű és volumenű projektben azelőtt még nem volt szerencsém dolgozni. B3: Számomra eddig ez volt az első alkalom, hogy ilyenfajta projektben részt vehettem. M1: Az egyetemi évek alatt volt szerencsém többször is kisebb projektekben részt venni. Ezek általában órák beadandó feladatai voltak, amiket több hallgató közösen végzett el. Egyes esetekben csak részfeladatot vállaltam a projektből, de volt olyan eset, ahol a részfeladatokat foglaltam össze és adtam elő, illetve elkészítettem a dokumentációt a társaim által adott nyersanyagok alapján. M2: Egyetemi beadandó feladatban voltam projekt-vezető (10 fős csoport, mindenki jelest kapott.) 6

7 3.10 Egyéb megjegyzések. B1: Szerintem, akinek lehetősége nyílik egy ilyen projektben részt venni, mindenképp éljen vele (persze ha ideje is engedi, mert egy ilyen munka elkészítéséhez rengeteg időre van szükség). B2: (Megjegyzés: a B2-vel jelzett hallgató nem válaszolt erre a kérdésre.) B3: Nagyon örültem, hogy felkértek erre a munkára, mert habár néhol nehéz volt a fordítás, mégis nagyon megérte, hiszen kiutazhattunk külföldre, megismerhettük a linzi munkatársakat és bepillantást nyerhettünk az ilyenfajta munka rejtelmeibe is. M1: Aki még nem dolgozott projektben, annak mindenképp ajánlanám, hogy amennyiben lehetősége nyílik rá, éljen vele. A csoportban való munka során sok tapasztalatot lehet szerezni, és ha ehhez az idegen nyelv is társul, a hallgató sokkal többet tanul, mint azt hinné. Olyan kapcsolatokra tehet szert, amikre lehet, hogy az életben még nagy szüksége lesz. M2: A projekt szervezése és lebonyolítása is megfelelő volt. Javaslom az összes Pannon Egyetemen végzős hallgatónak hasonló projektekben való részvételt gyakorlás és tapasztalatszerzés céljából. A Projekt-ösztöndíj is motiváló erejű Hallgatói vélemények összefoglalása A hallgatók majdnem teljes egyetértésben arról számoltak be arról, hogy sokat tanultak a munka során, az elején a műszaki informatikus hallgatóknak kissé nehézséget jelentett az idegen nyelvűség, de hamar belejöttek a kommunikációba. Összességében minden hallgatónak ajánlanák, hogy hasonló projektekben vegyenek részt. 4. Témavezetői tapasztalat Témavezetői tapasztalatok szerint azonban nagyon nehézkes mind a pénzügyi dolgokat, mind az adminisztrációs feladatokat Magyarországon intézni, sokkal egyszerűbb elszámolni mind az FP6-os pályázatoknál, mind a külföldi partnerek felé. Sajnos itthon mindent le kell fordítani magyarra. Nemcsak a szerződést, hanem minden számlát, minden elvégzendő feladat leírását, minden külföldi koordinátor felé küldendő pénzügyi beszámoló minden sorát. Itthon nagyon lassan és nehézkesen haladnak az adminisztratív dolgok. Azonban az ilyen pályázatoknak egyik legnagyobb haszna, hogy a hallgatók sok mindent megtanulnak, sok tapasztalatot szereznek, sokkal többet, mintha csak magyar partnerek vennének részt egy projektben, másrészt a pályázatok kapcsán számos publikáció is született [1-9]. A kérdőív kiértékelése után is kaptunk visszajelzést, hogy mennyit segített a hallgatóknak ezekben a projektekben való részvétel pl. a hallgatók állás interjúiban. 5. Összefoglalás Ebben a cikkben beszámoltunk az elmúlt 3 év külföldi projektpartnerekkel való hallgatói véleményekről. Bár projektvezetőként elég nagy kockázat egy projektben csak BSc és MSc képzésben résztvevő hallgatókkal dolgozni, akikre egy félévben, maximum 2 félévben lehet számítani. De a hallgatók szempontjából mindenképpen javaslandó, mert olyan ismeretekre és tapasztalatokra tesznek szert, amiket csupán egyetemi beadandó feladatok kapcsán nem lehet megtanulni. A hallgatókat így jobban fel lehet készíteni a valós életre, ami már az állás interjúknál is nagy segítségükre volt. A szerző ezúton szeretné köszönetét kifejezni mind az FP6-os pályázati (1. táblázat), mind az Osztrák Magyar Akcióalapítvány (2. táblázat) támogatásának. 7

8 Irodalomjegyzék [1] Sik Lányi C, Stark J A, Kamson M E, Geiszt Z: Do we need high-scale flexibility in virtual therapies?, International Journal on Disability and Human Development, Special issue on disability, virtual reality and associated technologies, (3): ISSN X [2] Stark J, Sik Lanyi C, Kamson M, Geiszt Z, Pons, C, Viola, M S: Flexibilität in der Aphasietherapie: Virtuelle Realität (VR) Anwendungen, Talk given at the GAB- Annual Meeting in Hamburg, Germany, November 2-4, Abstracts published in &. Jahrestagung der GAB Gesellschaft für Aphasieforschung un behandlung, Herausgeberin A. Baumgärtner, Hamburg, pp [3] Stark J, Lanyi C, Kamson M, Geiszt Z, Pons C, Viola, M S: Flexibility in the Provision of Language Therapy: Virtual Reality/Environment Applications. Poster presented at the American Speech and Hearing Association, Annual conference, Miami, Florida, USA, November 15-18, (All abstracts from this conference are available online.) [4] Kamson ME, Sik Lanyi C, Stark AJ, Pons C, Geiszt Z, Viola MS: On developing a virtual therapy room for aphasic clients, Third Central European Multimedia and Virtual Reality Conference, Eger, Hungary, Nov. 6-8, 2006, poster, pp [5] Benkő A., Sik Lányi C.: Intelligent Emotional Agent, Regional Conference on Embedded and Ambient Systems, Budapest, November pp [6] Horváth M., Dániel Cs., Stark J., Sik Lanyi C.: Development of the Virtual ELA House, 3 rd International Conference on Computer Graphics Theory and Application, January, 2008, Funchal, Madeira, Portugal, pp [7] Benkő Attila, Síkné Lányi Cecília, Jacqueline Ann Stark: Virtuális terápiaszoba afáziás betegeknek, IV. Magyar Számítógépes és Geometriai Konferencia, Budapest, nov pp [8] Sikné Lányi Cecília, Miesenberger Klaus: Tevezz mindenkinek! Egyetemi jegyzet, Pannon Egyetem 2008 (nyomtatás alatt) [9] Sikné Lányi Cecília, Zagler Wolfgang: Rehabilitációs és akadálymentes digitális technológiák alapjai, Egyetemi jegyzet, Pannon Egyetem 2008 (nyomtatás alatt) 8