Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Átírás

1 Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2017.

2 Tartalom 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az tagintézmény alapadatai A szakképzési centrum jogállása A centrum alapadatai A centrum alaptevékenységének államháztartási és kormányzati funkciók szerinti besorolása, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek Államháztartási besorolás: Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölése: Vállalkozási tevékenység: A centrum feladata és hatásköre Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre A tagintézmény szervezeti felépítése A tagintézmény vezetője az igazgató Az igazgató felelős: Az igazgató feladat- és hatásköre: A tagintézmény vezetősége Az iskola szervezeti felépítésének vázlata (Organogram) 1. sz. függelék Az információáramlás rendje 2.sz. függelék Az intézmény által kibocsátott dokumentumok A kiadmányozás szabályozása Az intézmény működési rendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének kitöltése A kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött része: A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A pedagógiai munka ellenőrzése Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség A munkavállalói közösség A diákönkormányzat Az osztályközösségek A kiadmányozás rendje A kiadmányozás szabályozása A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái A panaszkezelés Nemzeti Pedagógus Kar Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 23

3 9. A vezetők és az intézményi tanács, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái, rendje Az intézményi tanács A szülői munkaközösség A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolai megemlékezések: Hagyományos rendezvények: A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében, Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskolai-egészségügyi ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Az iskolában dolgozók balesetvédelemmel kapcsolatos feladatai Teendők baleset esetén Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Dohányzással kapcsolatos előírások Tájékoztatás kérése a pedagógiai programról A szülői szervezet véleményezési joga Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Munkaköri leírás-minták Tanár munkaköri leírás-mintája Testnevelő munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A tankönyvellátás célja és feladata... 43

4 22.1. A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése A felnőttoktatás formái A mindennapos testnevelés szervezése A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása Kedvezmények nyelvvizsgára Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények A tanulói késések kezelési rendje Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése tanköteles tanuló esetében: nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Záró rendelkezések... 55

5 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 28/2012. (IV.27.) NEFMI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik és más érdeklődők megtekinthetik az iskolatitkár irodájában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az tagintézmény alapadatai Az intézmény neve: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum Pollák Antal Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székhelye: 6600 Szentes, Apponyi tér 1. Oktatási azonosítója: Az intézmény alapításának éve: Alapítványának neve, székhelye: Öreg Diákok a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskoláért 6600 Szentes, Apponyi tér 1. Fenntartója: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 3/8.)

6 2.1. A szakképzési centrum jogállása A szakképzési centrum (a továbbiakban: centrum) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképzési feladatot ellátó köznevelési intézmények fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő egyes szakképző intézmények átadásáról, valamint egyes kormányrendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12.) Korm. rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el A centrum alapadatai a) Hivatalos megnevezés: Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum b) OM azonosító: c) Rövidített név: Hódmezővásárhelyi SZC d) Angol megnevezés: Hódmezővásárhely Centre of Vocational Training e) Székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 3/8. f) Levelezési cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 3/8. g) Hivatalos honlap: h) Vezető: Árva-Nagy Sándorné főigazgató i) Alapító: szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter j) Alapítás dátuma: július 1. k) Alapító okirat kelte, száma: augusztus 31. NGM/34165/17/2015. l) Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv m) ÁFA alanyiságának ténye: általános forgalmi adónak alanya n) Számlavezető pénzintézet neve: Magyar Államkincstár o) Előirányzat-felhasználási keretszámla szám: p) Adóigazgatási azonosító szám: q) Statisztikai számjel: r) PIR törzsszám: A centrum alaptevékenységének államháztartási és kormányzati funkciók szerinti besorolása, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek Államháztartási besorolás: Szakmai középfokú oktatás Az alaptevékenység kormányzati funkció szerinti megjelölése: Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban

7 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai Foglalkoztatást elősegítő képzések és egyéb támogatások Vállalkozási tevékenység: Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés 2.4. A centrum feladata és hatásköre Feladata az alapító okiratban meghatározott tagintézmények nevelési-oktatási tevékenységének irányítása, szervezése, valamint önálló gazdálkodási tevékenységet folytatva biztosítani: a) a munka-erőpiaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítását, b) a tagintézmény zavartalan működésének (nevelési-oktatási tevékenységének, a jogszabályok által meghatározott közfeladat végrehajtásának) feltételeit, c) a beiskolázás sikerességéhez szükséges pályaorientációs tevékenység feltételeit, d) az aktív szerepvállalást a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatait a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum látja el. Az intézmény székhelyét képező épületek és telkek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Szentes Város Önkormányzata gyakorolja.

8 3. A tagintézmény szervezeti felépítése 3.1. A tagintézmény vezetője az igazgató A centrum tagintézménye élén a tagintézmény-vezető (a továbbiakban: igazgató) áll, helyettese igazgató-helyettesi megbízást kap. A centrum tagintézményének igazgatóját a főigazgató az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az oktatásért felelős miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. A tagintézményben általános igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes és nevelésioktatási igazgatóhelyettes nevezhető ki. A tagintézmény igazgatóhelyettesét/igazgatóhelyetteseit és gyakorlati oktatásvezetőjét az igazgató javaslata alapján a centrum főigazgatója nevezi ki. A centrum főigazgatója az igazgatóra ruházza át: a) a tagintézmény nevelőtestületének vezetését, b) a munkáltatói jogkörök gyakorlását a tagintézmények közalkalmazottai, munkavállalói tekintetében a jogviszony létesítése, jogviszony megszüntetése, valamint fegyelmi jogkörök kivételével. Jogviszony létesítését és megszüntetését az igazgató kezdeményezi a főigazgatónál. A főigazgató az igazgatóra ruházhatja át különösen a bizonyítványok és tanúsítványok aláírásának jogát a kiadmányozási és iratkezelési szabályzatnak megfelelően Az igazgató felelős: a) a tagintézmény pedagógiai munkájáért, és adminisztratív feladatainak ellátásáért, b) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, c) a tanulóbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, d) a tagintézmény nevelő és oktató munkája egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, e) a tagintézményben az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködés kialakításáért, f) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, g) a pedagógusok helyi továbbképzésének megszervezéséért, h) a tagintézmény feladatai ellátásához vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, i) a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, j) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítésekor az abban való közreműködésért, annak teljességéért és hitelességéért, k) a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt, valamint a munka- és tűzvédelmi és HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzéséért.

9 l) a tagintézményi szintű karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, elvégzéséért, vagy elvégeztetéséért, m) a nemdohányzók védelmére előírt törvényi feltételek biztosításáért Az igazgató feladat- és hatásköre: a) a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a főigazgató irányítása alapján vezeti a szakmailag önálló tagintézményt, b) dönt minden olyan, a tagintézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, c) gyakorolja a jogszabályokban foglaltak szerint a kiadmányozási jogot, különösen a tagintézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésben hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében; jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát átruházhatja a tagintézmény közalkalmazottjára, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható, d) koordinálja a tagintézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagintézményhez kapcsolódó feladatait, e) elkészíti a tagintézményben foglalkoztatottak munkaköri leírását, f) előkészíti a tagintézményi nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket, g) jóváhagyásra előkészíti a házirendet és az éves munkatervet, h) jóváhagyja a tagintézmény pedagógiai programját, amennyiben az a fenntartóra nem ró többletkötelezettséget, i) szervezi és ellenőrzi a tagintézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, j) kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges hatáskörébe nem tartozó - intézkedések megtételét, k) dönt a tanulók felvételével, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben, l) gyakorolja az e szabályzatban és a centrum egyéb szabályzataiban ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a tagintézmény közalkalmazottai és munkavállalói felett, m) évente, illetve a felügyeleti szerv által elrendelt esetekben adatot szolgáltat az centrum beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, n) adatot szolgáltat, és legalább évente írásos tájékoztatást ad a főigazgató részére a tagintézmény tevékenységéről, o) véleményezi a főigazgató hatáskörébe tartozó - a köznevelési intézményt, illetve az tagintézmény közalkalmazottját érintő - döntést, e kérdésekben javaslattételi jogkörrel rendelkezik, p) teljesíti a fenntartói, valamint a szakmai, illetve funkcionális irányítást gyakorló centrum főigazgatója által kért adatszolgáltatást, q) szakmai értekezletet hív össze a tagintézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából, r) önálló kiadmányozási joggal rendelkezik az Nkt.-ban meghatározott önálló hatáskörei tekintetében, s) az Nkt.-ban meghatározott saját hatáskörben ellátandó feladatainak végrehajtása a kötelezettségvállalásról szóló szabályzatban foglaltak szerint, t) képviseli a tagintézményt a hatáskörébe tartozó ügyekben, u) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó munkavállalók elismerésére,

10 v) gyakorolja az egyetértési jogot a tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, w) közreműködik a pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítésében, a teljesítés nyilvántartásában, a gyakornoki rendszer működtetésében. x) közreműködik a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, y) az eredményes gazdálkodás érdekében közreműködik az éves költségvetés tervezésében és annak teljesítésében, z) megszervezi, ellenőrzi a tagintézmény működését érintő döntések, állásfoglalások végrehajtását. Az Nkt. által az igazgatóra telepített feladatkörökben az igazgató nem utasítható A tagintézmény vezetősége igazgató igazgatóhelyettes gyakorlati oktatás vezetője Az intézmény vezetősége az adott intézményegység életének egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége a munkatervben rögzített időpontokban hetente egyszer (szerdai napokon) tart koordinációs megbeszélést az aktuális feladatokról. Sürgős esetekben rendkívüli tanácskozást az igazgató bármikor összehívhat. Az intézmény megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az intézmény vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az aktuális feladatoknak megfelelően a tagintézmény vezetősége kiegészül a: a diákönkormányzat vezetőjével, a munkaközösségek vezetőivel Az iskola szervezeti felépítésének vázlata (Organogram) 1. sz. függelék 3.6. Az információáramlás rendje 2.sz. függelék 3.7. Az intézmény által kibocsátott dokumentumok Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 85. (1) szerint a nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: a) a nevelési-oktatási intézmény aa) nevét, ab) székhelyét,

11 b) az iktatószámot, d) az ügyintézés helyét és idejét, e) az irat aláírójának nevét, beosztását és f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát 3.8. A kiadmányozás szabályozása A tagintézményt az igazgató képviseli és az alábbi feladat és hatásköröket, aláírási jogokat gyakorolja: a tagintézmény képviselete bizonyítványok aláírása naplók aláírása törzslapok aláírása munkaidő-nyilvántartások aláírása a tanulói jogviszonnyal kapcsolatok határozatok meghozatala a magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos határozatok meghozatala tantárgyi felmentésekre vonatkozó határozatok meghozatala jegyzőkönyvek aláírása a tanulmányok alatti vizsgához az osztályozóív aláírása tanulmányok alatti vizsgához a tagintézményen belüli érettségi vizsgákkal kapcsolatos mindennemű ügyintézéssel (tekintettel a 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet 16. -ának (3) bekezdés alapján) 4. Az intézmény működési rendje 4.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyikük hétfőtől csütörtökig 7:30 és 15:00 óra között, pénteken 7:30 és 14:00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött munkaidőre, b) a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatokra.

12 4.3. A kötött munkaidőnek oktatással-neveléssel lekötött része: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ( Nkt. ) alapján a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (32 óra) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető illetve a tagintézmény-vezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében ellátott feladatok 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. munkaközösség-vezetés, 16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint 20. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

13 d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, f) pályaválasztást segítő foglalkozás, g) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, h) diákönkormányzati foglalkozás, i) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint j) j) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet 4.5. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes, illetve a tagintézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:45 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

14 4.6. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a munkáltatójuk állapítja meg. Munkaköri leírásukat a munkáltató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 15:00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint a beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:00 órától 20:00 óráig tartanak nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az iskola vezetői közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8:00 óra és 20:00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 13:00 óráig 10 perc, majd a 13:00 órakor kezdődő tanítási órától számítva 5 perc.

15 A gyakorlati foglalkozások órái 60 percesek a foglalkozás teljes időtartama alatt egy 25 perces szünetet tartanak. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke /távolléte esetén az igazgató vagy az igazgató-helyettes/, illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14:00 órától 20:00 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában az ügyfélfogadási időben történik. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az intézmény nyitva tartásán túl az őrző-védő feladatok ellátásáról az iskola intézményvezetője köteles gondoskodni (biztonsági cég, a nyitás-zárás feladatainak ellátásával megbízott személy közreműködésével) Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata.

16 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezetővel/tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után szabadon használhatja. 5. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az igazgató-helyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgató-helyettes, gyakorlati oktatásvezető, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az intézményvezető elrendelhet az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzést is. Az ellenőrzésnek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulnia. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató az igazgató-helyettes a gyakorlati oktatásvezető a munkaközösségek vezetői.

17 Az ellenőrzés kiterjed a pedagógus nevelő tevékenységére, szaktanári munkájára, az általános munkafegyelmére, az adminisztrációs feladatainak teljesítésére, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, az általános szabályok betartására. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja: tájékozódás, segítségnyújtás, feladatok, utasítások végrehajtásának ellenőrzése, eredményesség vizsgálata, problémák feltárása. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg is illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösségekkel is meg kell beszélni. 6. Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Az intézményben a nyitva tartás ideje alatt iskolai ügyeleti szolgálat működik. Az intézménybe belépni, az intézményben tartózkodni az iskolai ügyeleti szolgálat tudomásával lehet, kivéve azokat a dolgozókat, akiknek a belépés és benntartózkodás egyéb időben is munkaköri kötelessége. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépése: csak a főbejáraton keresztül történhet, a belépést a név, időpont és a belépés céljának, a távozást az időpont megjelölésével regisztrálni kell. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak hivatalos ügyintézés, látogatás, tanfolyam, sport rendezvény céljából léphetnek az iskola területére és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén.

18 Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. A jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat A jogviszonyban nem álló személyek beléptetését az iskolai ügyelet végzi. Ha az iskolai ügyelet nem működik, az idegen személyek útbaigazítását az iskola dolgozói látják el. 7. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezető a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

19 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az általános intézményvezető-helyettessel/a tagintézmény-vezetővel való egyeztetés után jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

20 Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban A kiadmányozás rendje A kiadmányozás az ügyben történő közbenső intézkedésre, érdemi döntésre, valamint külső szervnek vagy személynek címzett irat kiadására ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog magában foglalja az intézkedést, a közbenső intézkedést, a döntést, a döntés kialakításának, valamint az irat irattárba helyezésének jogát. A kiadmányozott irat tartalmáért és alakiságáért a kiadmányozó felelős. A centrum főigazgatójának hatáskörébe tartozó ügyek kiadmányozója a főigazgató. A főigazgató távolléte vagy akadályoztatása esetén az intézkedést igénylő ügyekben a gazdasági főigazgató-helyettes gyakorolja a kiadmányozási jogot. Az igazgató a hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányoz. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható A kiadmányozás szabályozása A tagintézményt az igazgató képviseli és az alábbi feladat és hatásköröket, aláírási jogokat gyakorolja: a tagintézmény képviselete bizonyítványok aláírása naplók aláírása törzslapok aláírása munkaidő-nyilvántartások aláírása a tanulói jogviszonnyal kapcsolatok határozatok meghozatala a magántanulói jogviszony létesítésével kapcsolatos határozatok meghozatala tantárgyi felmentésekre vonatkozó határozatok meghozatala jegyzőkönyvek aláírása a tanulmányok alatti vizsgához az osztályozóív aláírása tanulmányok alatti vizsgához a tagintézményen belüli érettségi vizsgákkal kapcsolatos mindennemű ügyintézéssel (tekintettel a 100/1997. (VI. 13.) Korm. Rendelet 16. -ának (3) bekezdés alapján) 7.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek

21 Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető/tagintézmény-vezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető/tagintézmény-vezető hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az intézményvezető által kijelölt időpontban legalább két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 60 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök az ellenőrző könyv/a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, írásban vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv/a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv/a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: alapító okirat, pedagógiai program,

22 szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezetői irodában szabadon megtekinthetők, illetve megtalálhatók az iskola honlapján. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az intézmény vezetői adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk A panaszkezelés Az iskola panaszkezelési szabályzatát az 1. számú melléklet tartalmazza Nemzeti Pedagógus Kar június 14-én megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar vezető testülete és Szervei: Országos küldöttgyűlés Országos ügyintéző testületek Területi ügyintéző testületek Szakmai tagozatok Az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó Feladatai: Az oktatási intézménybe járó tanulók bűncselekményekkel, szabálysértésekkel szembeni fokozott védelme mind az elkövetői, mind pedig a sértetti oldal tekintetében, kiemelt figyelemmel a visszaélés kábítószerrel típusú bűncselekményekre. Iskolai feladatait az iskola vezetésével egyeztetett saját éves munkaterv alapján látja el, amely koherens az iskola pedagógiai munkatervével. Folyamatos munkakapcsolatot tart fenn az iskola nevelőtestületével, a diákok és a szülők szervezeteivel. Részt vehet az iskola egészségfejlesztéssel összefüggő prevenciós foglalkozásain, igény esetén az iskolai programmal összhangban ELLEN-SZER modulokat tarthat. Igény szerint részt vesz az iskola programjain. Figyelemmel kell kísérnie a fiatalokat veszélyeztető jogellenes cselekményeket, meg kell tennie, illetve kezdeményeznie kell a megfelelő bűnmegelőzési lépéseket. Iskolai munkája során szerzett információkkal, hely- és személyismeretével támogatnia kell a nyomozási munkát. Feladatát polgári ruhában, hivatali munkaidőben látja el, amelynek nagy részét az iskolai környezetben végzi. Az iskola területén észlelt szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén a vonatkozó törvények szerint kell eljárnia. Az iskolai hatáskörbe tartozó fegyelmi ügyek esetében akkor vehet részt a fegyelmi eljárásban, ha annak észlelésekor jelen volt.