Az áldozatok a nemzetközi büntetőeljárásban. TDK dolgozat

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Jogi Tanszék Az áldozatok a nemzetközi büntetőeljárásban TDK dolgozat Konzulens: Dr. Kirs Eszter Egyetemi Adjunktus Szerző: Szabó Viktória Miskolc 2011

2 Tartalomjegyzék Bevezető A Nemzetközi Büntetőbíróság kialakulása Az áldozat fogalma Az áldozatokat érintő jogok A részvétel joga A jogi képviselethez való jog A tájékoztatáshoz való jog A kártérítéshez való jog A meghallgatáshoz való jog A védelemhez való jog Az áldozatokat segítő intézmények Az Áldozatok és Tanúk Egysége Az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatala Az Áldozatok Pénzalapja Releváns jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából Kunarac ügy (ICTY, 2001) A népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alkalmazásának ügye: Bosznia-Hercegovina v. Szerbia és Montenegró (ICTY,2007) Aydin v. Törökország ügy (Emberi Jogok Európai Bírósága,1997) Kambodzsai Rendkívüli Kamarák (ECCC) Záró gondolatok 24 Felhasznált irodalom.25 2

3 Bevezető Az áldozatok szerepe a nemzetközi büntetőeljárásban máig is sok gondot okoz. Ki minősül áldozatnak? Joga van-e részt venni az eljárásban? Milyen egyéb jogok illetik meg? és még számos egyéb fontos kérdése merül fel, melyekre talán a választ sem egyszerű megadni. A Nemzetközi Büntetőbíróság Eljárási és Bizonyítási Szabályzata többek között megfogalmazza ki minősül áldozatnak,valamint joga van részt venni a perben, azonban részletesen nem került szabályozásra ezen jog érvényesítése, azt az ICC joggyakorlata hivatott meghatározni. Az eljárás különböző szakaszaiban nincs korlátozva az áldozatok részvétele. A Római Statútum meghatároz néhány áldozatokat érintő lényeges jogot, mint a részvétel joga, a tájékoztatáshoz való jog, a jogi képviselethez-, a védelemhez-, a támogatáshoz-, és a kártérítéshez való jog. Az ICC köteles gondoskodni az áldozatok és tanúk védelméről. Védelmi intézkedéseket alkalmazhat. Fontos szerepet játszik az Áldozatok Pénzalapja, az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatala, az Áldozatok és Tanúk Egysége, amely intézmények segítséget és támogatást nyújtanak az áldozatok számára. Az áldozatok belépését az eljárásba az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat határozza meg, mely egy írásbeli kérelem alapján történik, melyről az illetékes kamara határoz. Az ICC az első a nemzetközi jog történelmében, amely egy személyt kártérítés megfizetésére kötelezhet egy másik személy javára. 3

4 1. A Nemzetközi Büntetőbíróság kialakulása A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, a továbbiakban: ICC) létrehozatalát a július 1-jén hatályba lépett Római Statútum tette lehetővé, amelyet az ENSZ által összehívott konferencia fogadott el 1998 nyarán Rómában. Székhelye: Hága. 1 Az első személy, akit háborús bűncselekmény miatt elítéltek, Peter von Hagenbach volt, aki a németországi Breisach városának elfoglalása során hajtott végre kegyetlen cselekményeket. Ezt követően évszázadokig nem történt semmi, míg 1872-ben a Nemzetközi Vöröskereszt egyik alapítója Gustav Moynier egy törvényszék létrehozatalát kezdeményezte. Az I. világháború után a Németországgal 1919-ben kötött versailles-i békeszerződés szerint az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán vád alá helyezték II. Vilmos volt német császárt nemzetközi erkölcsök és szerződések megsértése miatt. Külön bíróságot kívántak felállítani e célból. A következő próbálkozás egy büntetőbíróság létesítése, amely a Nemzetek Szövetsége részéről merült fel augusztus 8-án elfogadták a háborús bűnösök megbüntetéséről szóló egyezményt. A náci bűnösök ügyében Nürnbergben felállították a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A japán háborús bűnösök felelősségre vonása a Tokioi Nemzetközi Törvényszék előtt folyt. A hidegháborút követően az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése, hogy a dél-szláv válságban sorra került atrocitásokért felelős elkövetőket felelősségre vonja egy - egy ideiglenes nemzetközi törvényszék keretében. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993-ban állította fel a Nemzetközi Büntetőtörvényszéket Hágában, mely a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a humanitárius jogot sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre. Majd 1994-ben a Biztonsági Tanács létrehozta a Ruandával foglalkozó ad hoc nemzetközi törvényszéket, amely a Ruanda területén 1994-ben elkövetett bűncselekményeket vizsgálta. 2 1 Jog és felelősség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november): Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai. Jogi felelősség - Apreotesei Iona-Alina (doktorandusz) 2 ya/ - Sztancs Edit: A Nemzetközi Büntetőbíróság és a magyar jog viszonya (2011.október 20.) 4

5 2002-ben létrejött a Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet a Római Statútum hatályba lépése tett lehetővé. Az ICC független, célja: a joghatósága alá tartozó (népirtás, emberiség elleni és háborús bűntettek, ill. az agresszió bűntette) súlyos bűncselekmények elkövetésének megelőzése, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, hozzájárulni a szabadság, biztonság, igazságosság, a jogállamiság megteremtéséhez és fenntartásához, a béke megőrzéséhez és a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Az ICC joghatóságát csak akkor gyakorolja, ha az államok, amelyek a Statútumot elfogadták nem kívánnak vagy nem képesek büntetőeljárást indítani. Az ICC joghatósága a Római Statútum hatályba lépése után elkövetett bűntettekre terjed ki. 3 Az ICC rendszere egy olyan rendszer, amely egyesíti a világ különböző jogrendszereinek elemeit, különösen a common law és a polgári jogi rendszer elemeit, mint például az áldozatok részvételének rendszere Az áldozat fogalma Az ICC több újdonságot hozott a nemzetközi jogba. Védelmi rendszert nyújt az áldozatok és a tanúk számára. Az áldozatok először avatkozhatnak be az eljárásba, kérhetik az általuk elszenvedett anyagi, illetve nem vagyoni kár megtérítését, joguk van nem csak tanúként, hanem saját nevükben is részt venni a perben. Az áldozatok általában félnek, nincs elegendő bátorságuk ahhoz, hogy a bírósághoz forduljanak. A legszörnyűbb, legsúlyosabb bűncselekmények, mint a háború, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények (mint már említettem az ICC joghatósága alá tartozó bűncselekmények) áldozatairól és tanúiról van itt szó. Mindezek olyan bűncselekmények, amelyek hatására a cselekményeket soha nem tudják majd elfelejteni, életük részévé válik. Az igazságszolgáltatási rendszer ösztönzi őket, hogy jöjjenek, és segítsenek feltárni az igazságot és megbüntetni az elkövetőket. Az ICC létrejöttének előnye az ICTY és az ICTR után, hogy a Törvényszékek tapasztalata segít a Bíróságnak az igazságszolgáltatási rendszer javításában. 5 3 Jog és felelősség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november): Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai. Jogi felelősség - Apreotesei Iona-Alina (doktorandusz) 4 Marianna Pena: Victim participation at the International Criminal Court: Achievements made and challenges lying ahead, IlSA Journal of International & Comparative Law, 2009, 499.o. 5 Apreotesei Ioana-Alina: The Victims of the Crimes under the Jurisdiction of the International Criminal Court Some Aspects of Legal Responsibility, Miskolc Journal of International Law, 2007, 97.o. 5

6 A háború, polgárháború áldozataivá döntő mértékben civilek, polgári személyek válnak, a civilek között egyre nagyobb a gyermekek aránya. Az adatok szerint az áldozatok 80%-a gyermek és nő. Az ICC Eljárási és Bizonyítási Szabályzatának 85.szabálya megfogalmazza az áldozat fogalmát, mely szerint az áldozat az a természetes személy, aki a bűncselekmény elkövetése következtében kárt szenvedett. Áldozat lehet valamely szervezet vagy intézmény is, amelynek vallásos, nevelési, művészi, tudományos vagy jótékonysági célokat szolgáló tulajdona szenvedett kárt. Ugyanez vonatkozik történelmi emlékművekre, kórházakra, valamint humanitárius célú más helyekre és objektumokra. 6 Ez az első alkalom a nemzetközi jog történelmében, hogy az áldozatoknak a büntető igazságszolgáltatásban lehetőségük van kifejezni személyes tapasztalataikat, észrevételeiket, igényeiket az Elsőfokú Bíróság előtt és kártérítést követeljenek szenvedéseikért. A megtorló és a helyreállító igazságszolgáltatás között elhelyezkedő egyensúly lehetővé teszi, hogy az ICC elé ne csak a bűnözők járuljanak, hanem segítsen újjáépíteni az áldozatok életét is. 7 A Római Statútum által meghatározott néhány áldozatokat érintő jog: Részvétel joga, Tájékoztatáshoz való jog, Jogi képviselethez való jog, Védelemhez való jog, Támogatáshoz való jog, Kártérítéshez való jog. 8 6 ICC Rules of Procedure an Evidence, Rule Victims and witnesses (2011.október 20.) 8 Marianna Pena: Victim participation at the International Criminal Court: Achievements made and challenges lying ahead, IlSA Journal of International & Comparative Law, 2009, 498.o. 6

7 2. Az áldozatokat érintő jogok 2.1 A részvétel joga A Római Statútum olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az áldozatok számára, hogy az eljárás valamennyi szakaszában részt vegyenek. Ez az egyik fontos eleme az eljárásjognak. A nemzeti jogrendszerekben az áldozatok kérhetik, hogy az eljárás egy bizonyos szakaszáig vehessenek részt az eljárásban. Az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat egy meghatározott időt ír elő az áldozatok ICC előtti eljárásban való részvételével kapcsolatban. Az áldozatoknak egy kérelmet kell benyújtaniuk, amelyet a Titkársághoz kell címezni, aki továbbítja azt a Tárgyalás - előkészítő Kamarához. Erről másolatot kell küldeni a vád és a védelem számára. Továbbá, meg kell küldeniük egy írásbeli kérelmet a Bíróság hivatalvezetőjének, amely kérelmet az illetékes kamarának is be kell nyújtani, aki dönt az áldozatok eljárásban való részvételéről. A kamara akár el is utasíthatja a kérelmet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a személy nem áldozat vagy a bűncselekmény nem tartozik a Bíróság joghatósága alá. A kérelemben bizonyítani kell, hogy azon bűncselekmények áldozatai, amelyek az Elsőfokú Bíróság joghatósága alá tartoznak. A kérelmet benyújthatja az eljáró személy beleegyezésével az áldozat vagy az eljáró személy saját nevében is, ha az áldozat gyerek vagy fogyatékossággal élő személy. 9 Az áldozatok előadhatják: miért is gondolják azt, hogy az eset a Bíróság joghatósága alá tartozik, nézeteiket, aggályaikat az eljárás különböző szakaszaiban, a Bíróság előtti eljárásban való részvételük miért is fontos, kérdéseiket a tanúkhoz, kérhetik a Bíróságtól különleges intézkedések megtételét, különösen, ha szexuális erőszak áldozatai Participation of victims in proceedings (2011.október 20.) Sultana Razia: International Criminal Court (2011.október 22.) 7

8 A részvételi jog kapcsán fontos megemlíteni a Thomas Lubanga Dyilo elleni pert. Az ICC elé hat áldozat írásbeli kérelmet terjesztett elő, akik azért akartak szerepelni a perben, hogy az általuk elszenvedett anyagi, illetve nem vagyoni kár megtérítését követelhessék. A Tárgyalás - előkészítő Kamara szerint először az áldozatok státuszát kell meghatározni. Az ügyész kérte a Kamarától a hat áldozat írásbeli kérelmének visszautasítását, ugyanis véleménye szerint nincs bizonyíték arra, hogy az általuk elszenvedett kár Dyilohoz kapcsolódik. Az áldozatok jogi képviselője azonban több bizonyítékot is felhozott a hat személy áldozati státuszának támogatására, melynek következményeként az ügyész elismerte az áldozati státuszt. A Kamara nem engedte meg a részvételt. Egy hónappal később viszont a Kamara elismerte három személy áldozati státuszát, akik kérték, hogy jelen lehessenek, amikor a vádat megerősítik. A jogi képviselőjük kérte a Bíróságtól, hogy az áldozatok szóban lépjenek fel a tárgyalás kezdetén és végén, valamint tegyenek fel kérdéseket a vádlottnak és dokumentumokat mutassanak be az ügyésznek és a vádlott ügyvédjének. 11 Az ICTY gyakorlata szerint, ha egy személy a vád tanújaként tanúskodott, akkor az ügyész megfelelő védelemben részesítette. A valóságban a védelem foganatosítása akadályokba ütközött, ezért az áldozatok nem működtek együtt. Az ICC tanult ebből. Az egyes jogrendszerek, ellentétben a nemzetközi joggal, lehetővé teszik az áldozatok tanúként való kizárását. A sértett részt vehet a tárgyaláson, de gyakran korlátozott mértékben, különösen olyan esetekben, amikor tanúként szerepel a büntető ügyben. Ez úton próbálják megakadályozni azt, hogy a tanú vallomása esetlegesen befolyásolja más tanú vallomását az ügyben. Egyes bíróságok azáltal nyújtanak segítséget, hogy kizárják a tanúkat a fél kérelmére, vagy a bíró belátására van bízva. Egyre több bíróság változtatta meg ezt a szabályt, tehát az áldozat, mint tanú a tárgyalóteremben marad akkor is, ha épp egy másik tanú tesz vallomást vagy megkövetelik a bíróságtól, mivel az áldozat vallomása valószínűleg befolyásolja majd a másik tanú vallomását, hogy hagyja el a tárgyalótermet. 12 A legtöbb állam elfogadta a foglalkoztatott áldozatokat védő törvényeket. Egyes törvények tiltják a munkaadókat attól, hogy megszüntessék az áldozatok munkaviszonyát vagy bármilyen formában is megbüntessék őket, ha például a megidézett áldozat késik a munkahelyéről a bíróság miatt Situation in the Democratic Republic of Congo (ICC-01/04-73), Decision on Protective Measures Requested by Applicants 01/04-1/dp to 01/04-6/dp, 21 July 2005, Lubanga (ICC-01/04-01/06), Observations Made During the Confirmation Hearing on Behalf of Victims a/0001/06, a/0002/06 and a/0003/06, 4 December About Victim s Rights (2011.október 22.) About Victim s Rights (2011.október 23.) 8

9 A Római Statútum rendelkezése szerint az áldozatnak joga van részt venni a nemzetközi büntetőeljárás minden szakaszában, akár jogi képviselő útján, akár tanúként, amennyiben bizonyítja, hogy a bűncselekmény a Bíróság joghatóságába tartozik. A Bíróság nem zárhatja ki a tárgyalásról, mint ahogyan azt egyes nemzeti jogrendszerek a bírák mérlegelési jogkörébe utalják. Az áldozat, mint tanú vallomása véleményem szerint nem egyezik meg a vádlott, valamint a vádlott oldalán megjelölt tanúk vallomásával, hiszen két különböző érdekpozícióban helyezkednek el a per során. Ellenben, a vádlott oldalán megjelölt tanúk vallomástételeikkel befolyásolhatják egymást, ha mindannyian a tárgyalóteremben tartózkodnak az egyes vallomástételek során vagy a vallomástételt megelőzően megegyeznek mit is mesélnek majd a bíróságnak. 2.2 A jogi képviselethez való jog Az áldozatok szabadon választják meg jogi képviselőjüket. A képviselőnek nagy tapasztalattal kell rendelkeznie és a Bíróság két nyelve közül egyet folyékonyan kell beszélnie (angol vagy francia). A nagyszámú áldozat miatt az illetékes kamara kérheti, hogy az áldozatok válasszanak egy közös jogi képviselőt. Ha az áldozatok nem tudnak kinevezni egy jogi képviselőt, akkor a tanács kérheti a hivatalvezetőt, hogy jelöljön ki egy vagy több közös jogi képviselőt. Az ICC segít megfelelő jogi képviselőt találni, hiszen biztosít egy ún. tanácsadási listát. Ezen túlmenően a Titkárság megalapította az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatalát (Office of Public Counsel for Victims), amely támogatást és segítséget biztosít az áldozatoknak. 14 A képviselőt a Bíróság is kijelölheti. Ha az áldozatoknak nincs megfelelő anyagi fedezete arra, hogy a Bíróság által kijelölt jogi képviselőt kifizessék, akkor a Titkárságtól anyagi segítséget kérhetnek. 15 Az áldozatoknak általában, ha nem kívánnak, nem kell a Bíróság előtt megjelenniük. Helyettük törvényes képviselőik fejtik ki az álláspontjaikat és aggodalmaikat a Bíróságnak Legal Representatives of Victims (2011.október 23.), Marianna Pena: Victim participation at the International Criminal Court: Achievements made and challenges lying ahead, ILSA Journal International & Comparative Law, 2009, o. 15 Jog és felelősség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november): Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai. Jogi felelősség - Apreotesei Iona-Alina (doktorandusz), Marianna Pena: Victim participation at the International Criminal Court: Achievements made and challenges lying ahead, ILSA Journal International & Comparative Law, 2009, o. 9

10 Mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságába tartozó bűncselekmények áldozatai többnyire afrikai polgárok, a Bíróság székhelye azonban Hágában található, ezen személyek megjelenése a Bíróság előtt szinte lehetetlen. Szegény országok lakosairól van szó, ezért az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatala nyújt számukra segítséget igényeik érvényesítésére azzal, hogy a jogi képviselőik díját a saját költségvetéséből fedezi. 2.3 A tájékoztatáshoz való jog A büntető igazságszolgáltatási rendszerben is szükség van arra, hogy az általános információk eljussanak az áldozatokhoz. A legtöbb állam elismeri a tájékoztatáshoz való jogot az áldozatok és családjaik érdekében, vagyis azt, hogy értesítést kapnak a büntetőeljárás fontos kérdéseiről, eredményéről. Akkor is értesítik, ha az áldozat meghallgatását törölték és átütemezték. Az alábbi eseményekről értesítik az áldozatokat: - a vádlott letartóztatása, - az elbocsátás díja (óvadék), - a tárgyalás jogalapja, - a tárgyalás dátuma, ideje, - a meghallgatás(ok), - a próbaidő feltételi vagy a feltételes szabadlábra helyezés, - a fellebbezési eljárás, - a törölt és átütemezett eljárás. Egyes nemzeti jogrendszerekben a vonatkozó jogszabályok alapján telefonon azonnal értesítik az áldozatot, illetve az áldozat rendelkezésére bocsátanak egy telefonszámot. Több jogrendszerben is alkalmazták már az automatizált áldozat értesítési rendszert. Az áldozat napi 24 órában díjmentesen hívhatja a rendelkezésére bocsátott telefonszámot és érdeklődhet az elkövető állapotáról, vagy regisztrálhat. Ez utóbbi esetben azonnali értesítést kap az elkövető szabadon bocsátásáról, meneküléséről, átadásáról vagy a bíróság előtti 10

11 megjelenéséről. Ha értesítés érkezik, a rendszer megpróbálja felvenni a kapcsolatot az áldozattal. 16 Az ICC joghatóságába tartozó bűncselekmények áldozatait véleményem szerint nem az elkövetők állapota foglalkoztatja, hanem inkább az, hogy megkapják méltó büntetésüket, illetve a Bíróság sem tartja lényegesnek az áldozat értesítési rendszer megvalósítását. Sem az áldozat, sem a vádlott helyzete nem fordul ez által pozitívabb irányba. A Bíróságot egyébként is köti a tájékoztatási kötelezettség, amennyiben például a vádlottat letartóztatták, feltételes szabadlábra helyezték. 2.4 A kártérítéshez való jog Az ICC az első nemzetközi bíróság, amely kényszeríthet egy egyént, hogy egy másik egyén számára kárpótlást fizessen. A kártérítés az Áldozatok Pénzalapján keresztül fizethető ki. 17 A kártérítés az okozott károk helyreállítására utal. Az államok egyharmada szerint az áldozatoknak joguk van kártérítésre bizonyos típusú bűncselekmények esetében, jellemzően az erőszakos bűntettek esetében. A kártérítés megfizetésének gyakran feltétele a próbaidő vagy feltételes szabadlábra helyezés. Csak a bíróság jogosult a helyreállításra. Létezik egy kártérítési testület, nevezetesen az Áldozatok Pénzalapja, amely fedezi néhány áldozat költségét, illetve létezik egy ún. áldozati ügynökség, amely segítséget nyújt az áldozatoknak. A kártérítés nem terjed ki az orvosi költségekre, a kezelés költségeire, a vénydíjakra, a tanácsadás költségeire, az elveszett bérekre, az utazási költségekre, a gyermeknevelési költségekre, az elveszett vagy megrongálódott ingatlanokra, a biztosítási önrészre, olyan dolgokra, mint a fájdalom és a szenvedés vagy az érzelmi stressz About Victim s Rights (2011.október 23.) 17 William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, 337.o. 11

12 Ezzel szemben kiterjedhet az ésszerűen várható jövőbeli veszteségekre, mint például a folyamatos kezelés költségei. A kártérítés kiszámításakor a bíróság megvizsgálja az áldozati veszteségeket. A bíróság elrendelheti a kártérítés azonnali megfizetését vagy egy fizetési tervet dolgozhat ki. A bírósági titkárt jelölik ki a kifizetések fogadására. Mivel az ICC az alperest kötelezheti a különböző bírságok és díjak, valamint a kártérítés megfizetésére, a törvény szerint először a kártérítést köteles megfizetni, ezt követően pedig a bírságokat és díjakat. Az egyes nemzeti jogrendszerek kiemelik az ún. kompenzációs programot, melynek célja az erőszakos bűncselekmények áldozatai számára a bűnözéssel kapcsolatos költségek megtérítése. Az áldozat vagy az érintett családtagok is jogosultak korlátozott kompenzációra. Ez függ attól, hogy melyik államban él az áldozat vagy hol történt a bűncselekmény. A törvény előírhatja, hogy az áldozatokat szóbeli tájékoztatásban kell részesíteni. A legtöbb kompenzációs program nyitva áll a közvetlen erőszakos bűncselekmények áldozatai, illetve a családtagjaik számára. Azok, akik az orvosi vagy temetési költségeket fedezték, közvetlenül jogosultak lehetnek a kártérítésre. Ahhoz, hogy az áldozat jogosult legyen, együtt kell működnie az ügyésszel az ügyben és az is feltétele, hogy egy bizonyos időszakon belül történjen meg a kártérítés iránti igény előterjesztése. Az áldozat nem jogosult kártérítésre, ha saját magatartásával járult hozzá a sérüléséhez. Minden állam meghatározza ezen programon belül, mely kiadásokat fedezi. Általában fedezik az orvosi kiadásokat, a tanácsadás költségeit, az elveszett béreket és a temetési költségeket. Nem fedezik: - a vagyon elvesztése, - a fájdalom, - a szenvedés költségeit. Csak abban az esetben fedezik az említett kiadásokat, ha a biztosítás vagy más forrás nem fedezi a fentebb meghatározott költségeket. 18 A Bíróság egyik alapelve a komplementaritás elve. Ez alapján a Bíróság csak akkor tud sikerrel járni a kártérítések kapcsán is, ha a részes államok együttműködnek a pénzbüntetési About Victim s Rigts (2011.november 2.) 12

13 intézkedések végrehajtása területén. A Bíróság ítéletében megállapított jóvátételeket a nemzeti hatóság nem módosíthatja. 2.5 A meghallgatáshoz való jog A Római Statútum nem nevesíti e jogosultságot, de véleményem szerint fontos megemlíteni. Ez a részvétel elsődleges eszköze. A legtöbb állam biztosítja az áldozatok meghallgatásához való jogot a bíróság vagy más hatóság előtt mielőtt a döntés megszületne. A vallomástétel akár szóban, akár írásban is megtehető, illetve több államban elfogadott a videokazetta, magnószalag, vagy más elektronikus módon benyújtott vallomástétel (bizonyíték). Vallomást tehet a sérült személyen kívül a szülő, kiskorú áldozat esetén a gyám, valamint több állam is engedélyezi az áldozat fizikailag cselekvőképtelen családtagjának a vallomástételét is. 19 Az ICC előtti eljárásban is segítséget nyújthat a vallomástétel, hiszen az áldozatok tudják csak igazán előadni a megtörtént cselekményeket, és ez által is segítik a bíróságot a döntés meghozatalában. Mivel többnyire szegény afrikai polgárok az áldozatok, nem áll rendelkezésükre internet, amelynek igénybevételével benyújthatják vallomástételüket, vagy egyéb műszaki tárgy, mint a kamera, amelynek segítségével rögzítik a vallomásokat. Megoldásként csak a szóban vagy írásban történő vallomástétel jöhet szóba. Az írásban benyújtott vallomástétel esetén előfordulhat, hogy az nem érkezik meg a bírósághoz (a posta hibája miatt), vagy az nem a jogosulttól származik. 2.6 A védelemhez való jog Az ICC megvédi az áldozatokat és a tanúkat. Habár sokat segíthetnek az igazság feltárásában, nagyon nehéz őket bevonni a perbe, mert félnek és nem mernek a bíróság elé menni. A Bíróságnak gondoskodnia kell az áldozatok és tanúk biztonságáról, fizikai és szellemi épségük, méltóságuk és magánéletük védelméről About Victim s Rigts (2011.november 2.) 13

14 A Titkárságon (Registry) belül létrejött az Áldozatok és Tanúk Egysége (Victims and Witnesses Unit), amely gondoskodik az áldozatok és a tanúk védelméről, valamint tanácsot és más szükséges segítséget nyújt nekik. 20 Védelmi intézkedések Előfordul, hogy az áldozatok nem kívánnak aktívan részt venni a tárgyaláson, ezzel ellentétben tanúként való részvételük elengedhetetlen. Az ICC felelőssége, hogy megvédje mind az áldozatokat, mind a tanúkat. Figyelembe veszi az érdekeiket és személyes körülményeiket, beleértve az életkorukat, a nemüket, az egészségi állapotukat, a bűncselekmény minősítését, különösen, ha az magába foglalja a szexuális erőszakot, a nemi erőszakot, a gyermekek elleni erőszakot. A Tárgyalási Kamara feladata biztosítani a védelmüket. 21 Több állam jogrendszere lehetővé teszi, hogy tájékoztassák az áldozatokat arról milyen védelmi eljárások állnak rendelkezésükre. A védelemre irányuló intézkedések különböző formákat ölthetnek. Néhány példa: rendőri kíséret a bíróságra, a vádlott és családtagjai, a tanúk és barátok bírósági eljárás során történő elkülönítése, tanúvédelmi programok, lakhely áthelyezése. Ha a bizonyíték nyilvánosságra hozatala súlyosan veszélyezteti a tanú és családtagjai életét, akkor a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész visszatarthatja az ilyen bizonyítékot. 22 A Nemzetközi Bíróság zárt tárgyalást tarthat, engedélyezheti a bizonyítékok elektronikus úton történő bemutatását, tipikusan, ha a sértett szexuális erőszak áldozata, gyerek, tanú, valamint elrendelheti a tanú nevének törlését a jegyzőkönyvből. A Római Statútum 64.cikke szerint a 20 Jog és felelősség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában (2006. november): Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai. Jogi felelősség - Apreotesei Iona-Alina (doktorandusz) 21 Wiliam A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, o Victim Rights (2011.november 1.) 14

15 Tárgyalási Kamara (Trial Chamber) gondoskodik arról, hogy a tárgyalás igazságos és gyors legyen, különös tekintettel az áldozatok és tanúk jogaira. 23 A Kamara is tehet különböző védelmi intézkedéseket az áldozat és a tanú biztonságos, fizikai és lelki jóléte, a méltósága és a magánélete érdekében. A részvételi jog kapcsán már említettem a Kongói Demokratikus Köztársaság esetét, vagyis a Thomas Lubanga Dyilo ügyet, viszont szükséges ismét megemlíteni és kiemelni az ügyész és az áldozatok között felmerült helyzetet, illetve azt a kérdést, hogy milyen védelmi intézkedést is alkalmaztak az áldozatokkal szemben májusában a Tárgyalás - előkészítő Kamara elfogadta hat áldozat kérelmét, melyben kérték az eljárásban való részvételüket. Nyilvánvaló volt, hogy védelmi intézkedések elrendelésére lesz szükség. A Kamara elrendelte, hogy az anyakönyvvezető a vád és a védelem számára nem adhatja ki a részvétel iránti kérelmek másolatát, amelyben néhány azonosításra alkalmas információt törölni kellett. A bíró elrendelte, hogy a Bíróság egyéb szervei ne lépjenek kapcsolatba az áldozatokkal, ellenben, ha szükséges, akkor csak az Áldozatok Részvétele és Jóvátétele Szekción (Victims Participation and Reparations Section) keresztül tehetik meg azt. A kérelem benyújtói tanúként kívántak részt venni az eljárásban, de a Bíróság ezzel nem értett egyet. Az ügyész pedig veszélyesnek vélte a részvételüket a nyomozás során. A Kamara azzal érvelt, hogy a Római Statútum megengedi részvételüket a bírósági eljárás bármely szakaszában. Az ügyész továbbra is úgy ítélte meg, hogy a beavatkozásuk veszélyeztethetné a nyomozást. Végül a Tárgyalás-előkészítő Kamara döntését, miszerint elfogadta a kérelmet, elutasították Az áldozatokat segítő (támogató) intézmények Három intézmény alakult ki az évek során az ICC-hez tartozó intézményrendszeren belül, amelyek feladata a jogok és az érdekek biztosítása az áldozatok számára. E három intézmény nevezetesen: az Áldozatok és Tanúk Egysége 23 Victim Rights (2011.november 1.) 24 William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, o., Apreotesei Ioana-Alina: The Victims of the Crimes under the Jurisdiction of the International Criminal Court Some Aspects of Legal Responsibility, Miskolc Journal of International Law, 2007, 98.o. 15

16 az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatala az Áldozatok Pénzalapja. 3.1 Az Áldozatok és Tanúk Egysége (The Victims and Witnesses Unit) Az áldozatokat érintő védelemhez való joggal kapcsolatban már említésre került ezen intézmény. A továbbiakban kicsit bővebben szeretném ismertetni, valójában mi is a feladata. Az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat szabálya megmagyarázza az Áldozatok és Tanúk Egységének a működését. A 87. és 88. szabály tartalmazza a védelmi intézkedéseket. Az Egység feladatkörébe tartozik: gondoskodni a védett személyek biztonságáról, védelmük érdekében hosszú- és rövidtávú terveket kidolgozni, orvosi, pszichológiai és egyéb segítséget nyújtani, az áldozatként vagy tanúként fellépő gyermekek, idősebb vagy fogyatékos személyek támogatásáról gondoskodni. Ezen intézkedések nem sérthetik a vádlott jogait. A Bíróság engedélyezi, hogy az áldozatok az érdekeiket érintő kérdésekben véleményüket előterjesszék, illetve indítványt tegyenek. 25 Az Áldozatok és Tanúk Egysége szerint kellő figyelmet kell fordítani a gyermekek, az idősebb és fogyatékos személyek sajátos igényeire. Hogy megkönnyítse a gyermekek (mint tanúk) részvételét és védelmét, az intézmény a szülők vagy a gyám beleegyezésével, kijelöl egy ún. gyermek - támogató személyt, aki az eljárás minden szakaszában támogatja a gyermeket. Ehhez szakértelemmel rendelkező munkatársakra van szükség (lelki sérülés, nemi erőszak). Az Áldozatok és Tanúk Egységének függetlennek kell maradnia a Bíróság egyéb szerveitől Rules of Procedure and Evidence, és a szabály 26 William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, o. 16

17 3.2 Az Áldozatok Jogtanácsosi Hivatala (The Office of Public Counsel for Victims) A Titkárság (Registry) támogatókat bíz meg azzal, hogy az áldozatoknak tanácsot adjanak, gondoskodjanak jogi képviseletükről, a megfelelő támogatásról, illetve segítséget és információt biztosítsanak számukra. Ezen hivatal a Bíróság, az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat 81. szabályának, követelményeként jött létre. A hivatal az áldozatok eredményes részvételét szándékozik biztosítani a büntetőeljárás során. A szerepe tehát az, hogy támogatást nyújtson és gondoskodjon a jogi képviseletről, adott esetben a jogi elemzésről és tanácsadásról, a megjelenésről a Kamara előtt a konkrét kérdések tárgyában. Dokumentumok segítségével bemutatja a helyzet tényleges hátterét a Bíróságnak, előkészíti a jogi elemzésről szóló dokumentumokat, a jogi véleményeket és a szakirodalmat a nemzetközi büntetőjog szemszögéből, különösen a helyzetre vonatkozó áldozati jogokat. A hivatal aktívan részt vesz a pereskedésben. Teljesen független a Bíróság egyéb intézményeitől Az Áldozatok Pénzalapja (Trust Fund) Ezen intézmény célja, hogy a bűncselekmények áldozatai és családtagjaik javára pénzt gyűjtsön. A Részes Államok Gyűlése hozta létre 2002 szeptemberében. A tagok önkéntes munkát vállalnak. Az intézmény tevékenységére az Eljárási és Bizonyítási Szabályzat az irányadó, amelyet 2005 decemberében fogadott el a Részes Államok Gyűlése. A kárpótlás az Áldozatok Pénzalapján keresztül fizethető ki, és egyéni vagy kollektív lehet. A kárpótlást annak kell természetesen megfizetnie, akinek büntetőjogi felelősségét megállapították. Előfordul, hogy az elítéltnek nem áll rendelkezésére megfelelő anyagi forrás, ebben az esetben az Áldozatok Pénzalapja hivatott segíteni. Az Alap pénzügyi forrásai származhatnak kormányoktól, magánszemélyektől, vagy különböző szervezetektől végére az Áldozatok Pénzalapjának sikerült összegyűjtenie több mint 1 millió -t, főleg az államok járultak hozzá (Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Dél-Afrika, Egyesült Királyság), továbbá nem kormányzati szervezetek, illetőleg néhány természetes személy. 27 Uo., 341.o. 17

18 Az Alap Titkárságának éves költségvetése megközelítőleg Releváns jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából 4.1 Kunarac ügy (ICTY, 2001) A Kunarac ügyben a bírák fontosságot tulajdonítottak az áldozatok életkorának, a védelem szerint a bíráknak nem feltétlenül kell súlyosító körülményként figyelembe venni az áldozatok életkorát. A konkrét ügy hátterében az állt, hogy Foča városában koncentrációs táborokat állítottak fel, lányokat és fiatal asszonyokat szerb fogva tartóik sorozatosan megerőszakoltak. A legfiatalabb 12 éves volt, a legidősebb 20, a többi áldozat 15 és fél, 16, 16 és fél és 19 éves volt. A törvényszék szerint nem csak az minősül súlyosító körülménynek, hogy ezeket a nőket hosszú ideig, ismétlődően tették ki erőszaknak, és ráadásul többen is részt vettek e cselekményekben, hanem a bírák szerint e lányok fiatal életkora is indokolja a büntetés súlyosságának emelését. A 12 éves kislány esetében a törvényszék hozzátette, hogy az ellene elkövetett cselekmények különösen elborzasztó és szörnyűséges tettnek minősülnek. (Jenny Kuper szerint a törvényszék elsőként mondta ki, hogy a nemi erőszak és a rabszolgasorban tartás emberiesség elleni bűntettnek számít.) A fellebbezési szakaszban a vádlott azzal érvelt, hogy a nemzetközi törvényszék bírái hibáztak, amikor az áldozatok életkorát súlyosító körülményként értékelték, hiszen a volt Jugoszlávia törvényei a 16. életév betöltésétől engedélyezték a házasságkötést. A vádlott szerint a jugoszláv törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy 14 év feletti áldozat sérelmére elkövetett cselekmény súlyosabban minősüljön a bíróságok előtt. A jugoszláv jogszabályok arra adnak lehetőséget a nemzeti bíráknak, hogy a 14 évnél fiatalabb gyerekek elleni bűncselekmények esetében alkalmazzanak nagyobb büntetési tételt. A Fellebbezési Tanács elutasította a vádlott érvelését. A bírák szerint diszkrecionális joguk van megítélni, mit tekintenek súlyosító, és mit enyhítő körülménynek. Mérlegelésük odáig is terjedhet, hogy akár a 18 év feletti, éves áldozatok sérelmére elkövetett cselekményeket 28 William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, ,o., - Reparation for victims (2011.november 4.) 18

19 is súlyosabban értékeljék azon oknál fogva, hogy e fiatal lányok még nagyon közel állnak időben a nagyobb sebezhetőséget jelentő, speciális védelemre jogosító életkorhoz. A törvényszék szerint háború idején a fiatal nőket kiemelt oltalomban kell részesíteni. A törvényszék Kunaracot 28 év szabadságvesztésre ítélte, fellebbezését az eljáró tanács elutasította. 29 A Kunarac ügyben tehát a Bíróság teljes mértékben figyelembe veszi az áldozatok életkorát, emellett azt is, hogy gyermekek, illetve nők, és ennek megfelelően súlyosabb büntetési tételt alkalmaz. 4.2 A népirtás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény alkalmazásának ügye: Bosznia-Hercegovina v. Szerbia és Montenegró (ICTY,2007) A Nemzetközi Bíróság genocídiumnak minősítette a Srebrenicában történt eseményeket. Bosznia-Hercegovina még 1993-ban az akkori Jugoszlávia ellen keresetet nyújtott be az évi genocídium egyezmény alkalmazása tárgyában. A Bíróság végül 2007 februárjában hozta meg ítéletét. A hágai bírák megállapították, hogy Szerbia: - szerződéses kötelezettségével ellentétesen nem követett el népirtást, - nem szövetkezett, s nem bujtott fel népirtás elkövetésére, - nem terheli bűnrészesség sem népirtás elkövetésében, - de az 1995-ben Srebrenicában zajlott eseményekkel kapcsolatosan megsértette a népirtás megelőzésére vonatkozó kötelezettségét, - illetve a népirtás elkövetésével vádolt Ratko Mladić hágai törvényszék számára történő kiadásának elmulasztásával szintén vétett a genocídium egyezményből fakadó szerződéses kötelezettségével szemben, - nem tett eleget a Bíróság által még 1993-ban elrendelt ideiglenes intézkedéseknek azzal, hogy nem foganatosított minden lehetséges lépést a Srebrenicában 1995-ben lezajlott népirtás megelőzése érdekében. A Nemzetközi Bíróság szerint Szerbia haladéktalanul köteles hatékony intézkedéseket tenni a népirtás elkövetőinek megbüntetésére irányuló szerződéses kötelezettsége teljesítése érdekében. Továbbá köteles átadni a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnösöket 29 ICTY, Case:IT &23/1 19

20 felelősségre vonó törvényszéknek minden népirtással vádolt személyt, illetve köteles együttműködni a hágai törvényszékkel. Szerbia ez évben átadta a törvényszéknek az utolsó két szabadlábon lévő vádlottat is, Mladicot és Hadzicot. Szó esett a fegyveres konfliktusok gyermekáldozatairól is e perben. Bosznia Hercegovina az eljárás során azt állította, hogy Szerbia népirtást követett el a boszniai moszlimokkal szemben. Bosznia elsődlegesen annak megállapítását kérte a Nemzetközi Bíróságtól, hogy Szerbia és Montenegró megsértette-e a népirtás elleni egyezményből fakadó kötelezettségeit, másrészt terheli-e felelősség Szerbiát Bosznia- Hercegovina moszlim lakosai gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átviteléért. A Nemzetközi Bíróság ítéletében elismerte, hogy Srebrenicában népirtás történt. A népirtás, azaz egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitelének megvalósulását nem tudták bizonyítani. A Bíróság szerint Bosznia által eléterjesztett bizonyítékok alapján nem állítható, hogy Szerbiában cél lett volna a védett csoport gyermekeinek más csoporthoz való átszállítása. 30 Bosznia számos esetet felsorolt így többek között a Kunarac ügyet amikor moszlim nőket szerbek azzal a szándékkal erőszakoltak meg, hogy a moszlim nő szerb gyereknek adjon életet, illetve rengeteg megerőszakolt nőt csak akkor engedtek szabadon, amikor abortusz elvégzésére már nem volt lehetőség. A szerbek célja az volt, hogy a demográfiai viszonyokat a saját javukra billentsék el Bosznia szerint és ennek eredményeként született gyerekeket az elkövetők más csoporthoz, azaz a boszniai szerbekhez kívánták átszállítani. A Bíróság azonban nem állapította meg az állam felelősségét. 31 Az áldozatok, ez esetben a moszlim nők, kénytelenek voltak tűrni, hogy szabadságuktól megfosztva, tárgyként kezeljék őket. A nők mellett a gyermekeik is áldozatok. A szerbek azt szerették volna, hogy ahhoz a közösséghez tartozzanak, amelynek céljaként megszülettek. 4.3 Aydin v. Törökország ügy (Emberi Jogok Európai Bírósága,1997) A nemzetközi bírói fórumok közül, az Emberi Jogok Európai Bírósága tekintetében említést érdemel az Aydin v. Törökország ügye. 30 ICJ Judgement. Bosnia v. Serbia Csapó Zsuzsanna: Nemzetközi bíróságok fellépése a gyermekeket konfliktusok idején védő nemzetközi normák megszegése esetén, Miskolci Jogi Szemle 4.évfolyam (2009) 1.szám 20

21 Az Aydin v. Törökország ügy hátterében a fegyveres konfliktusok során gyakran elkövetett nemi erőszak állt. A Bíróság előtt megjelent panaszost a török biztonsági erők elhurcolták, kínzásnak alávetve vallatták, és megerőszakolták. Az akkor mindössze 17 éves, jegyben járó lány, az erőszak ellenére is, hamarosan férjhez ment, azonban teherbe esett, és fogalma nem volt arról, férjétől vagy a rajta erőszakot tett elkövetőktől származik-e magzata. A Strasbourgi Bíróság Nagykamarája megállapította, hogy a kérdéses ügyben megsértették a Római Egyezmény kínzást tilalmazó 3. cikkelyét. A strasbourgi bírák szerint egy fiatal lány biztonsági erők általi megerőszakolása különösen súlyos és iszonyatos példája a bántalmazásnak Kambodzsai Rendkívüli Kamarák (ECCC) 1997-ben a kambodzsai kormány megkereste az ENSZ-t, hogy segítsen egy olyan törvényszék felállításában, amely lehetővé teszi a Vörös Khmerek felelősségre vonását. 33 A kambodzsai kormány azt javasolta, hogy az elkövetőket kizárólag a hazájukban vonják felelősségre. A bíróság elnevezése: Kambodzsai Bíróság Rendkívüli Kamarái a demokratikus Kambodzsa idején elkövetett bűncselekmények elbírálására. A Rendkívüli Kamarák felállításáról szóló törvény szerint a tárgyaláson mind a kambodzsai, mind a nemzetközi jog szerint felelnek a vádlottak. A kambodzsai jog szerint gyilkosságért, kínzásért és vallási üldözésért, a nemzetközi jog szerint pedig népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, háborús bűnökért, kulturális tulajdon megsemmisítéséért, valamint nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett bűncselekményekért. Ezen bűncselekményeket csak egyének követhetik el William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, 341.o április január 7. közötti időszakban elkövetett bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásához egy fórum létrehozására volt szükség. Ebben az időszakban számtalan emberiség elleni bűncselekményt követtek el és több mint három millió embert öltek meg (Vörös Khmerek rezsim). A kormány egy munkacsoportot, az ENSZ egy szakértői csoportot állított fel, amely 1999-ben kezdte meg munkáját. A tárgyalások és egyeztetések után végül június 6-án létre jött egy megállapodás, amely szerint egy vegyes bíróságot állítanak fel, melyben nemzetközi és kambodzsai bírók ítélkeznek majd. 34 David S. Sokol: Reduced victim participation: A misstep by the Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia, Washington University Global Studies Law Rewiev, 2011, 3.-4.o., OTDK/Nagy%20Eszter%20-%20B%C5%B1n%20%C3%A9s%20b%C5%B1nh%C5%91d%C3%A9s.pdf 21

22 A Kambodzsai Rendkívüli Kamarák sajátosságai A felelősségre vonás nem vonatozik minden Vörös Khmerre, csak a legfelsőbb vezetésre. Azt, hogy ki tartozik ebbe a körbe, azt a bíróság dönti el. Valószínűleg azok, akik az eseményeket tervezték, azok végrehajtására parancsot adtak, valamint akik felelősek a bűncselekmények elkövetéséért. Természetesen az elkövetők gyermekei, hozzátartozói nem tartoznak bele e körbe. 35 Csak azon emberek ügyei kerülnek a bíróság elé, akik még életben vannak. Az, hogy ki kerül a bíróság elé, a bűncselekmény minősítésétől és a nyomozás, illetve az annak alapján történő vádemelésen múlik. A nyomozást két nyomozási bíró vezeti, egy kambodzsai és egy nemzetközi. Ha megfelelő mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre, két ügyész elé kerül az ügy, akik döntenek a vádemelésről. Ahhoz, hogy az ügy az ügyészek vagy az Ítélő Kamara elé kerülhessen konszenzus szükséges. Ha nincs konszenzus, akkor a nyomozás, valamint a bűnvádi eljárás folytatódik. A kiszabható büntetések maximum életfogytig tartó, minimum öt évre szabható ki. 36 Senki sem kaphat kegyelmet, ha bűnösnek találják, illetve az amnesztia lehetőségét sem ismerték el. A döntéshozatalhoz egyhangú döntés szükséges. A döntés ellen a Legfelsőbb Bírósági Kamarához lehet fellebbezni, de döntése ellen már nincs további jogorvoslat. Tömeges felelősségre vonásra nem lehet számítani, körülbelül harminc embert állítottak bíróság elé. A legtöbb felelősségre vonható vezető már túl van a hetvenedik életévén. Két elkövetőt vettek őrizetbe, melyek közül az egyik meghalt. A kormány a média segítségével tájékoztatja a lakosságot a tárgyalások eredményeiről, segítséget nyújtanak az áldozatoknak, a tanúknak és családjaiknak. 37 Az ECCC az első nemzetközi hibrid (hazai kambodzsai jogrendszer és nemzetközi jogszabályok) bíróság, amely közvetlenül megengedi az áldozatok részvételét az eljárásban. Az áldozatok nagy számára tekintettel megnövekedett az ügyek száma is a jövőre nézve. A részvételük nem veszélyeztetheti a gyors és tisztességes eljárást. Az ECCC Szabályok szerint erkölcsi és kollektív jóvátételt lehet alkalmazni, ideértve számos szimbolikus intézkedést, Nagy Eszter: Bűn és bűnhődés - avagy miért és hogyan kerülhet végre sor felelősségrevonásra a kamdozsai tömeggyilkoságokért? (2011.november 8.) 35 A megállapodás (Rendkívüli Kamarák felállításáról szóló törvény) 1.cikke 36 A megállapodás (Rendkívüli Kamarák felállításáról szóló törvény) 10.cikke 37 OTDK/Nagy%20Eszter%20-%20B%C5%B1n%20%C3%A9s%20b%C5%B1nh%C5%91d%C3%A9s.pdf Nagy Eszter: Bűn és bűnhődés - avagy miért és hogyan kerülhet végre sor felelősségrevonásra a kamdozsai tömeggyilkoságokért? (2011.november 8.) 22

23 mint például a bocsánatkérési nyilatkozat. Néhány áldozat egyéb igényt is tett a jóvátétel formájára, mint például orvosi és oktatási szolgáltatások. 38 Különbséget teszünk bíróság által megítélt és közigazgatási programok között. Elsődlegesen a közigazgatási programok segítségével kell eldönteni, hogy az áldozatok jogosultak e jóvátételre. Másodsorban a közigazgatási jóvátételek között lehet egészségügyi pénzügyi ellentételezés, oktatási és egyéb szociális szolgáltatások. A jogszabályok szerint az elítéltek viselik a kártérítést, illetve a jogszabályok mellékbüntetésként megengedik a bűncselekménnyel vagy jogtalanul szerzett vagyon elkobzását is, amely az államot illeti meg. Az ECCC feladata, hogy megalkossa a közigazgatási program alapjait. A bíróság felajánlhatja az áldozatoknak, hogy támogatást nyújt kártérítési igényeikhez. 39 Az ICTJ, vagyis az Átmeneti Igazságszolgáltatás Nemzetközi Központja (The International Center of Transitional Justice) nem-kormányzati szervezet a Jóvátételi Egységen (Reparations Unit) keresztül remélhetőleg hozzájárul ennek realizálásához. Továbbá a Kambodzsai kormány létrehozta a Kambodzsai Aknamentesítő és Áldozatokat Támogató Hatóságot (Cambodia Mine Action and Victims Assistance Authority), valamint jelentős számú kambodzsai és nemzetközi kezdeményezések mutatták meg a különböző módját annak, hogyan lehet segíteni az áldozatoknak (ház, oktatás, egyéb szociális szolgáltatások). A jóvátételek finanszírozásához segítséget nyújt az Áldozatok Pénzalapja. A Kambodzsai kormány megkönnyíti és szavatolja a bíróság jóvátételeit. 40 Az ECCC mellett az ICC is több jogrendszer elemeit egyesíti a felelősségre vonás keretében. Az Áldozatok Pénzalapja mellett az áldozatok kártérítésének megfizetéséhez szükség lenne több olyan programra is, amelynek segítségével minden áldozat számára megfelelő támogatást lehetne nyújtani, illetve a jóvátétel egyéb formáira is igényt tarthatnának az áldozatok Progress of the Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia (2011.november 11.) 39 Ruben Carranza: Imaging the possibilities for reparations in Cambodia (2011.november 11.) 40 Ruben Carranza: Practical, Feasible and Meaningful: How the Khmer Rouge Tribunal Can Fullfill its Reparations Mandate (2011.november 11.) 23

24 5. Záró gondolatok Minden eset, szituáció egy külön kihívás az ICC számára. Az, hogy az áldozatok is részt vesznek az eljárásban egyrészt veszélyes is lehet számukra, másrész joguk van személyesen is figyelemmel kísérni az olyan eljárást, amelyhez érdekük fűződik. Az egyetlen reparáció, ami szóba jöhet, az a kártérítés. De valójában az állam tartozik felelősséggel vagy ha nem ő, akkor ki? Az állam csak az igazságszolgáltatás szerveit tudja igénybe venni. A kárpótlás kiegyenlíti azt a fizikai, lelki fájdalmat, megbotránkoztatást, amely az áldozatokat érte? Az egyes törvényszékek nem engedélyezték, hogy az áldozatok részt vehessenek az eljárásban és ez által bevonják őket az igazság felderítésébe, sőt máig is problémát okoz a részvétel kérdésköre. Azért ragaszkodik a bíróság ahhoz, hogy jogi képviselők segítségével lépjenek fel igényeik érvényesítésére, mert ez által is próbálja védeni az áldozatokat, nem kell személyesen találkozniuk az elkövetővel. Mivel szegényes környezetből származó emberekről van szó, gondot okozna a bíróság előtti megjelenés, hiszen az ICC székhelye távol van az afrikai országoktól, és nem rendelkeznek megfelelő anyagi forrással ahhoz, hogy megjelenjenek a Bíróság előtt. Az áldozatokat segítő intézmények sem tudnak minden áldozatot anyagilag támogatni ebben. Az elkövetők felelősségre vonása sem lehetséges minden esetben, mivel csak életben lévő embert lehet a Bíróság elé állítani. 24

25 Felhasznált irodalom 1. Apreotesei Ioana-Alina: The Victims of the Crimes under the Jurisdiction of the International Criminal Court Some Aspects of Legal Responsibility, Miskolc Journal of International Law, 2007, o. 2. Csapó Zsuzsanna: Nemzetközi bíróságok fellépése a gyermekeket konfliktusok idején védő nemzetközi normák megszegése esetén, Miskolci Jogi Szemle, 4.évfolyam (2009) 1.szám, 66.,70.,75.o. 3. David S. Sokol: Reduced victim participation: A misstep by the Extraordinary Chambers in the Courts of Cambodia, Washington University Global Studies Law Rewiev, 2011, 3-4.o 4. Mariana Pena: Victim participation at the International Criminal Court: Achievements made and challenges lying ahead, IlSA Journal of International & Comparative Law, 2009, o., o. 5. William A. Schabas: An introduction to the International Criminal Court, Third Edition, Cambridge University Press, 2010, o., o. 6. ICC Rules of Procedure and Evidence 7. ICJ Judgement. Bosnia v. Serbia 8. ICTY, Case:IT &23 9. Megállapodás (Rendkívüli Kamarák felállításáról szóló törvény) 10. Situation in the Democratic Republic of Congo (ICC-01/04-73), Decision on Protective Measures Requested by Applicants 01/04-1/dp to 01/04-6/dp, 21 July 2005, Lubanga (ICC-01/04-01/06), Observations Made During the Confirmation Hearing on Behalf of Victims a/0001/06, a/0002/06 and a/0003/06, 4 December Apreotesei Iona-Alina: Jog és felelősség szimpózium a PPKE JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában. Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozatai, OTDK/Nagy%20Eszter%20- %20B%C5%B1n%20%C3%A9s%20b%C5%B1nh%C5%91d%C3%A9s.pdf Nagy Eszter: Bűn és bűnhődés - avagy miért és hogyan kerülhet végre sor felelősségrevonásra a kamdozsai tömeggyilkoságokért? _magyar_jog_viszonya/ - Sztancs Edit: A Nemzetközi Büntetőbíróság és a magyar jog viszonya 25