Pál Dénes. Balogvölgy múltja és hagyományai

Átírás

1

2

3 Pál Dénes Balogvölgy múltja és hagyományai

4

5 Pál Dénes Balogvölgy múltja és hagyományai

6

7 Előszó Előszó Felsőbalog - Coburg Fiilöp herczeg kastélya. Vende Aladár felvétele a Borovszky Samu által összeállított Magyarország vármegyéi és városai című könyvből 5

8 Előszó Az igazi megismerést a szív adja - azaz a szeretet. Csak azt ismerjük igazán, akit szeretünk. Az idézet Lev Tolsztojtól miránk, balogiakra és balogvölgyiekre vonatkoztatva azt jelenti, hogy még jobban meg kell ismernünk lakhelyünk, szülőföldünk múltját, történelmét, természeti szépségeit. Fel kell idéznünk őseink cselekedeteit, harcait, kínszenvedéseit, nyomorát és boldogulását azért, hogy a megszerzett ismeretek kialakíthassák bennük a tiszteletet és szeretetet szülőföldünk iránt. Tisztelnünk kell őseinket azért is, mert a sok megpróbáltatás ellenére is megtartották számunkra a szülőföld szeretetét, anyanyelvünket, hovatartozásunkat. Ebben nem tudta őket legyőzni sem tatár, sem török, sem a többi hódító. Nekünk sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fának is, ahhoz hogy erős törzset, gyümölcsöt, teremtő koronát növelhessen, a földben szilárdan kapaszkodó erős gyökérzetet kell kialakítania. Gondoljunk csak nemes őseinkre, Petőfire, Tompára vagy Blaha Lujzára, akik mindnyájan hazájuk egy kisebb táját vallották igazán magukénak. Azt, ahol születtek, ahol először csodálkoztak rá az élet törvényeire. Legyünk mi is ragaszkodók és hűek szülőföldünkhöz attól függetlenül, hogy a nagyhatalmak mikor és hol húzzák meg az országhatárokat. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy évszázadokon keresztül éltek őseinkkel együtt másfajta népek, nemzetiségek is, mint ahogy velünk is élnek. Együtt voltak jóban és rosszban, mert együvé tartoztak. Ezt a hagyományt nekünk is tovább kell ápolnunk. Hisz az erős gyökérzetű fa nemcsak ellenáll a viharnak, de gyümölcsöt terem, és árnyékot is ad. A gyümölcs és árnyék már másokat is megillet. Legyünk tehát mi is megértők, toleránsak a községünkben és a környéken élő másfajta emberekkel is, mert az őseink tapasztalatából kiindulva nekünk ez csak becsületünkre válhat. 6

9 Nagybalog történetéről Nagybalog történetéről Balogvár, Balogváralja, Alsóbalog, Felsőbalog, Vásárosbalog, Vámosbalog, Vel ký Blh 7

10 Nagybalog történetéről Nagybalog keletkezéséről pontos ismereteink nincsenek, azt viszont meg lehet állapítani, hogy ősrégi település. A kedvező természeti feltételek (folyó, völgykatlan, védettség a hideg északi szelek ellen stb.) befolyása már az ősember számára is biztosította a letelepedést. Ezt bizonyítja az Ortvány-dűlőben talált késő kőkorszakbeli lelet is. (tűzhely, kőből pattintott szerszámok stb.) Nagyon szerény leletek vannak a rézkor végi péceli kultúrából. Értékes leletek kerültek elő a középső bronzkorszakból, melyek a Budapesti Nemzeti Múzeumba kerültek. A Római Birodalom - Pannónia tartománya felnyúlt egészen Balogig. Ezt bizonyítja a Nagykő délkeleti részén talált római erődítmény maradványa. A vándorló népek idején a jazygok eljutottak a Gömörben balogi helységig, és itt maradtak egészen a hunok bejöveteléig. A szlávok megtelepedéséről nagyon kevés lelet áll rendelkezésre. A magyarok mindjárt a Hanva nemzetség megtelepedése után jelentek meg ezen a vidéken. Itt tartottak pihenőt Zórád és Kalocsa hadvezetők, akik Huba vezér honfoglaló seregéhez tartoztak. Első írásos feljegyzés Balogról Anonymus Gestájában található, ahol Monsz Bulhadu néven említi. Egyes történészek ezt Baloghátnak értelmezik, mások a Bulhaduból kivettek három magánhangzót így lett belőle a szláv Blh. Csakhát mi nem ismerjük a Blh szlovák nyelven való értelmét. Viszont a honfoglalók között lehetett Balug nevű családfő, hiszen a magyarok a balkezest balognak nevezték. Anonymus budapesti szobra Fotó: Csaba Zoltán (P. m ester azaz Pósa András 1210-ben született Radnóton, később Bajdar kánként is említik után az Árpád-ház püspöke, IV. Béla titkos tanácsosa lett) A Kézai Krónika szerint 1044 és 1095 között jött be Altmann pánczélos vitéz a thüringiek hazájából. Ezen a vidéken kívánt letelepedni, s a Balog folyóról vette fel a nevét. Ha egy tehetős ember akart lenni, abban az időben várat kellett építenie. Az anyagi feltétele megvolt, birtokot pedig kapott a királytól. A várat megépítette, a folyóról felvette a Balog nevet, ezzel, mint a Balog nemzetség megalapítója vonult be a magyar történelembe. 8

11 Nagybalog történetéről A falu története szorosan összefügg a Balog nemzetség történetével. Az első írásos feljegyzés a faluról 1265-ből való, amelyben Tomboldot, mint a Balog nemzetség utódját, Gömör-megye ispánjaként említik az oklevelek ben a Tombold és az Atfy ág a kiskirály Csák Máténak hűséget fogadnak, sőt Balog várát is átadják az összes tartozékaival együtt. Ezek aztán kegyetlenül zsarolják és kifosztják Balogot. Ekkor következik be az első törés a rokon Tombold és a Széchy família között, mivel az utóbbiak Károly Róbert mellé állnak, s a rozgonyi csatában harcoltak Csák Máté ellen. Ebben a csatában Széchy Miklósnak hat fia vett részt. A győztes Károly Róbert szövetségeseinek, a Széchyeknek adományozta Balog várát tartozékaival együtt. A családok közti ellenségeskedés miatt majdnem tíz évbe telt, amíg a Széchyek átvették a várat és a birtokot. Ez alatt az idő alatt, amíg a perlekedés tartott, a jobbágyság húzta a rövidet ben véglegesen különválnak a birtokjogok, a falu is két részre szakad, Alsóbalogra és Felsőbalogra. Felsőbalogot Vásárosbalognak is emlegetik az oklevelek, mivel Károly Róbert 1324-ben vásárjogot ad a falunak. Évente két vásárra jogosult a falu márciusában Széchy Bálint kérésére II. Lajos király közös adománylevélben bővíti Balog és Rimaszécs vásári jogait. Szent Bálint (február 14.) és Szent György (április 24.), ezzel a vásárok száma évente négyre növekedett. A vásárokat évszakonként tartották. A kirakodó vásárok Felsőbalogon voltak az út két oldalán sátrak alatt, a gabona és az állatvásárt a vásártéren, a kastélyhegy mögött, a Majorban tartották. Anekdota Egy alkalommal a balogi ember a vén sovány tehenét nem tudta eladni. Hasonló állapotban lévő tehene volt a vályi embernek is. Nemcsak az eladatlan tehénen, hanem azon is nagyon bosszankodtak, hogy nem volt mire áldomást inni. Erre a balogi ember azt ajánlotta a vályinak, ha már nem sikerült eladni a teheneket, legalább cseréljék ki, az is vásár, majd a legközelebbin megint visszacserélik. Úgy is tettek, aztán jó nagy áldomást ittak rá ben Nagy Lajos király Balognak pallosjogot adományozott. Ennek emlékét a Major fölött emelkedő Akasztó ma is őrzi ben a két Balog település 59 egész jobbágyportájával a megye egyik legnagyobb létszámú faluja. A balogi járásban ebben az esztendőben 42 faluról maradt írásos feljegyzés, 537 egész jobbágyportával. Ekkor csak a balogi várhoz tizenegy virágzó település tartozott. Az országos vására és vámszedői joga, valamint jó fekvése fellendítette nemcsak a falut, hanem az egész környéket. A kereskedelmet segítette az a főút, 9

12 Nagybalog történetéről amelyet a XV. században balogvölgyi útnak neveztek, amely Rimaszécstől, Balog, Meleghegy, Hrusó, Dobrapatak és Ratkólehotát érintve Ratkóig vezetett. Albert király halála után (1439) nagy fejetlenség uralkodott az országban és ez természetesen kihatott Balog életére is. A főúri hatalmaskodások, a birtokperek, az elviselhetetlen adók nyomorba döntötték a települést. Ezt még tetézte a husziták megjelenése a vidéken. Derencsényi János átadta a várat és a falut a cseheknek. A husziták mindkét falut kirabolták majd felgyújtották. A jobbágyok jogait és a birtokrészek leírását tartalmazó oklevelek mind odaégtek, s ez idővel igen nagy bonyodalmat okozott. A falura olyan adót vetettek ki, amelyet a nép nem tudott fizetni, ezért a lakók elmenekültek az északi erdősebb területekre. A várba is berendezkedtek, alagutakat építettek ki a várból, és összekötő utakat építettek az elfoglalt területek között, hegygerinceken, ők nem a völgyekben közlekedtek, azt veszélyesnek tartották. Mindezeket a nehéz munkákat a jobbágyokkal végeztették el ben Hunyadi Jánosnak csak nagy harcok árán sikerült kiűzni a környékről a huszitákat. Derencsényből csak úgy sikerült, hogy a falu fölött a Balog vizét elgátoltatta, mivel a husziták a folyópartoldalában lévő barlangokba menekültek. Mikor a víz szintje felért a barlangokig, előmásztak a föld alól, úgy szedték össze őket. Ezt a gátat a mai napig is a derencsényiek Hunyadi gátnak emlegetik. Mivel önként adták át a várat a király elvette a Széchyektől és átadta Komjáti Ulriknak, majd később Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda birtokába került, de két év múlva újból a Széchyeké lett ben Bebek Ferenc kirabolta a falut, majd megtámadta a várat. Rettentő pusztítást vitt véghez a vidéken. Hat év múlva az Atfyak támadtak Balogra, feltörték és kirabolták a templomot, a falu népének ide rejtett vagyonát elhurcolták. Ráadásul elérte a vidéket a török támadás. A falu többször cserélt gazdát, de a török a várat nem tudta bevenni. A vár kapitánya a Széchyek megbízottja, Balog András, maroknyi csapatával minden támadást visszavert. E korból származik a Törökvölgy nevű szőlő, mely a Molnártető és a Nyúlgaztető között fekszik. A török csellel akarta bevenni a várat. Ezért Uzapanyit alatt két részre oszlott a sereg. A nagyobb része elindult a Balog mentén felfelé, a kisebbik az erdőn keresztül akarta meglepni a vár védőit. Igen ám, de Balog fölött van egy hegy, az Őrhegy, és rajta az őrház, ebben lakott az őr a családjával. Feladata volt a völgy és a környék megfigyelése, amikor látta, mire készül az ellenség, lóra pattant, és futott a várba jelenteni a cselt. Így a meglepetés a törököket érte, mert a várbeliek rajtuk ütöttek, és szétverték a lopakodókat. 10

13 Nagybalog történetéről Rimaszombat a megszállt területekhez tartozott, Balog a magyar királyhoz, de ez egy cseppet sem javított a falu helyzetén, mert a portyázó törökök átcsaptak a határon és gyakran kirabolták a falut. Fennmaradt egy monda is ebből az időből. A szabatkai basa elrendelte a rimaszombati bírónak, hogy nyolc szép lányt szolgáltassanak a szultán háremébe, s a lányokat nyolc lovas adja át a megbeszélt napon az akasztóhegyen a basa katonáinak. A bíró nagyon megijedt, mivel leány Rimaszombatban már alig volt, kimenekítették, vagy férjhez adták, ismerve a török szokásait. Még a saját lányát is oda kellett volna adni a töröknek. Ezért titokban eljött a balogi várkapitányhoz tanácsot, illetve segítséget kérni. A kapitány megígérte a segítséget, csak az időpontot és az átadók számát kérdezte. A jelzett napra tizenhat legjobb vitézét kiválogatta. A nyolc szép arcú bajusznélküli legényét beöltöztette lányruhába, a másik nyolc volt a kíséret, mindenkinek a ruhájába volt elrejtve a fegyvere. Az Akasztóhegyen, amikor a törökök közel jöttek, előkapták fegyvereiket és minden törököt levágtak. A törökök ellen induló zsoldos seregek is átvonultak a falun, és megadóztatták a lakosságot. Az ostrom alatt megrongálódott a várfal is, a lakosoknak kellett kijavítani, megerősíteni. A századfordulón az elbujdosott lakosok visszatértek otthonaikba és lassan megindult a fejlődés. Ekkor már hetven ház van Balogon és Széchy György kijavítatta a megrongált várfalakat is ban ismét betört megyénkbe a török, és újból megkezdődött a falu vesszőfutása. Nem volt olyan év, hogy nyugodtan tudtak volna dolgozni. A török nem ismert irgalmat. A learatott búzát, a lekaszált takarmányt elhurcolta. A lakosságot adóztatta, és ingyen munkára rendelte. Az itthon maradt lakosok is állandó készenlétben éltek. A szekerek az udvaron álltak, a még megmaradt vagyonkájukkal megrakva, készen állva a menekülésre. Nem volt, aki művelte volna földet. Éhhalál tört ki a faluban. Ezt még tetézte a kamara azzal, hogy 1650-től bevezette a porciót. Ekkor már nagyon sokan elszöktek a balogi uradalomból ben már csak 72 jobbágyot találtak a faluban az összeírok és 1683-ban a török ellen felvonuló lengyel seregek felgyújtották a falut. Ekkor már csaknem lakatlan Balog. Az egész településen hat egész telek volt, amit műveltek, a zsellérek száma egész és fél porta teljesen puszta, felverte a gaz. 11

14 Nagybalog történetéről Koháry Farkas, aki adományban nyeri a birtokot, azonnal bevezette az árendát, amely jelentősen csökkentette a jobbágyok terheit, és állandó pénzforrásává vált a lakosságnak. Ezek a könnyítések nagyban segítettek a sanyargatott népen. Nem volt kötelező munka a messzi vidéken, az ünnepnapokat betartották, teljesen megváltozott a jobbágy viszonya az életet adó földhöz ben és 1790-ben hatalmas pestisjárvány és marhavész tizedelte a falut. 204 ember pusztult bele, már csak 36 jobbágycsalád maradt. Sírokat ásni sem volt idő, csak egy nagy gödröt ástak, abba dobálták bele a halottakat. A hullákat, hogy tovább ne fertőzzenek, mésszel öntötték le ben a kolera, tíz év múlva újból a tífusz sepert végig a falun. A sok háborúskodás és az ezeket követő járványok a lakosság nagy részét elpusztították és egyben megmagyarázták azt is, hogy miért cserélődött ki a régi lakosság. A falut a teljes kipusztulástól a honfoglalás kori magyarság hagyományaiból táplálkozó Erről a szomorú tényről tanúskodik a tem plom kerítés északi népi erő minden esetben oldalán lévő dom b. megmentette.

15 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Beniczky Tibor festménye

16 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Endre király testvéröccse, Béla herceg, a Vértes hegység aljában szétverte Henrik, német császár seregét. A menekülő seregből többen visszamaradtak Magyarország területén, közéjük tartozott az ősi Friedburgi Altmann, Türingiai páncélos vitéz, aki a Rima és a Balog völgyére került, ahol nagyon megtetszett neki a vidék. Abban az időben, ha tehetős ember akart letelepedni valahol és hajlékot építeni, akkor az csak vár lehetett. Kísérőivel szétnézett Balog környékén és megtalálta azt a hegyet, ami neki megfelelt: védett volt a hideg északi szelektől, és a hegy formája is várépítésre alkalmasnak találtatott. A hegyet védettsége miatt Meleghegynek nevezte el. Az építkezés idején a hegy alatt telepedett le kísérőivel és a várépítőkkel. A vár felépítése után, melyet akkor Fellaknak neveztek, felköltözött bele a családjával és kíséretével, a munkások és családjaik lenn maradtak, megtelepedtek és a települést a várhegyről elnevezték Meleghegynek. A várat fokozatosan építették, erősítették. Altmann a Balog folyóról átvette a magyar Balog nevet, és mint a Balog nemzetség megalapítója vonult be a magyar történelembe. A vár is az ura új nevéről kapta a nevét. Írásos emlékek a Balogok közül először Tomboldot említik az oklevelek, aki 1265-ben, mint Gömör megyei ispánja szerepel. A Balog név idővel kihal és új nevek alatt folytatódik a nemzetség további szereplése. Így alakultak ki az Atfy, Derencsényi, Szécsy és Uza családok. Balog-Semjén Derencsényi Baloghy Balogh Széchy Otfy (Attfi, Adfi) Széchy de Széchy de Semjéni Kállay Biry Domahidy Rimaszécs Felsőlindva Forrás: a Balogh Gábor szerkesztette Ggenus balogh honlap Mikófalusi Adfi de Trája Szászfai Uza de Panyit 14

17 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Ismerkedjünk meg a Balog nemzetség tagjaival: Atfyak - őse Ath Comes, kinek Miklós fia 1290 körül élt, ennek unokája, kit szintén Miklósnak neveztek 1355-ben Gömör-vármegye alispánja volt. Az utolsó Árpád-házi király halála után pártokra szakadt az ország. Az Atfyak Csák Mátéval tartottak, aki évekig háborúskodott a királlyal, ezért hűtlenség vétsége miatt 1323-ban az összes jószágaikat elvesztették. Később a vagyonuk egy részét visszakapták, de Trajai Atfy Farkas politikai pártállása miatt vagyona egy részét újból elveszíti. Az Atfy család a XV. században a Trajai előnevet használja. Az Atfyak rossz politikájuk, erőszakos vagyonszerzési szándékuk, sőt gyilkosságban való részvételük miatt, a Balog nemzetség fekete bárányának is nevezhetjük. Derencsényiek - első ismert őse, I. Péter, akinek unokája, II. Péter, ennek fia Miklós, aki 1354-ben volt megyénk főispánja. Derencsényi János fia Imre 1393-ban, László fia, Péter pedig 1402-ben voltak gömöri alispánok. Az 1427-es adólajstrom szerint a vármegye legnagyobb urai voltak. Nekik lehet köszönni a Balog-völgyének Meleghegytől felfelé történő betelepítését. A család fényét még magasabbra emelte Derencsényi János, Tata és Komárom várának kapitánya, majd királyi altárnokmester, végül horvát és dalmáciai bán. Felsége Szapolyai Orsolya volt, János király atyjának, István nádornak a nővére. Derencsényi János 1509-ben Borsod vármegye alispánja, Derencsényi Miklós, 1527-ben János király kapitánya Szepesváron. Derencsényi Pál hűtlenségbe esett, mivel Derencsényi Tamás szolgáit is maga mellé véve Széchy László, nemesi birtokát megtámadta, amiért derencsényi kastélyát és kápolnai jószágát elvesztette. Derencsényi Farkas 1552-ben Salgó várának ura. A család utolsó sarja, Derencsényi Kata az 1600-as években halt meg. 15

18 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Széchyek- első őse Amanias, ennek fia Ivánka és unokája I. Miklós. Miklósnak sok gyermeke ismeretes, akik közül Péter felsőlindvai és Dénes rimaszécsi ág őse. Széchy Péter nógrádi főispán, Széchy Dénes Szörényi bán, királyi főasztalnok, vitéz hadvezér, aki Bazaráb, havasföldi vajda ellen védelmezte az ország határait. Széchy Dénes kérésének engedve foglalta vissza a király Sörény várát, melynek báni méltóságát tizenegy évig viselte. Bazaráb vajda, azonban ravaszul rászedte a magyar sereget. Meghódolás után, egy szakadékba csalta, ahol a bércről nagy sziklatömböket zúdítottak a magyarokra. A sereg nagy része, a magyar nemesség színe-java elhullott. A királyt is csak Széchy Dezső önfeláldozó tette mentette meg. Fegyverzetet és címert cserélt a királlyal, így az ellenséget félrevezetve őt ölték meg a király helyett. Ez a hős Széchy Dénes bánnak a fia volt. A Felsőlindvai ágból kitűnik III. Miklós, aki 1409-ben főtárnokmester, III. Tamás komáromi főispán, 1439-ben Albert király kincstárnoka volt. II. Széchy Dénes, nyitrai, majd egri püspök, esztergomi érsek, majd bíbornok. Újjá építette az esztergomi székesegyházat. Széchy D énes E sztergom i érsek sírem léke IV. Tamás Vasmegyei főispán, aki a mohácsi ütközetben esett el, az ő fia volt István, aki magtalanul halt el. Halála után a felsőlindvai birtok a rimaszécsiekre szállt. A rimaszécsi ágnak az 1427-es összeírás szerint Szentsimonon 55, Dobócán 55, Zsípen 8, Felsőbalogon 10, Dobrapatakon 5, Cakóban 16, Szécsen 41, Hrusón 3 portája volt. Az 1448-as Rigómézei ütközetben Széchy Imre, Tamás és László vettek részt. V. Tamás 1588-ban szendrői főkapitány, ő szerezte meg Kőszeg- és Balog várakat. Széchy Tamás 1555-ben született. Mint kora minden nemes ura ő is katonai nevelésben részesült. Az akkori szokásokhoz képest korán, 22 éves korában házasodott. Első neje Perényi Borbála volt, akivel mindössze néhány évet élt. Ebből a házasságból, György fia született. Második felesége Batthány Kata, aki a halálban szintén megelőzte. A harmadik házasságból, amely Forgács Margittal köttetett, három gyermek született: Dénes, Erzsébet és Magdolna. Magdolna Zrínyi Miklóshoz ment férjhez, így Széchy Tamás, Zrínyinek, a költőnek a nagyapja volt. Széchy Tamást a király 1612-ben Gömör-megye főispánjává nevezte ki. Még életében a gyerekei között elrendezte a birtokviszonyokat. 16

19 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Legidősebb fia György megkapta Balogot és Murányt, Kata nevű lányának adta Rimaszombatot a gömöri jószágok egy részével, a többi gyermekét a Felsőlindvai és a többi dunántúli birtokaiból elégítette ki. Széchy György 1577-ben született. Már 16 éves korában több kalandvágyó barátjával, köztük Putnoky Gáspárral a Rimaszombat-Szabatkai török erődben fogságba került, ahonnan apja közbenjárására szabadon engedték. Bocskai táborában több tisztséget kapott. Bocskai temetésére Nyárai Pállal összehívták a rendeket Kassára. Innen Széchy is elkísérte Bocskai holtestét Erdélybe. Az út során Bocskai kincsei eltűntek és a szóbeszéd szerint Széchy György is gyanúba keveredett. György, amikor örökségét megkapta, házasságra lépett Homonnay György húgával, Máriával. Apja halála után Gömör-megye főispánjának nevezték ki. A Bethlen-féle felkelés hírére habozás nélkül Bethlen Gábor oldalára állt és seregével az esztergomi érsek birtokát képező Rozsnyóra csapott, azt bevette, s ott megyegyűlést tartott. A gyűlésen Fáy Péternek parancsot adott Jászó elfoglalására, aki feladatát teljesítette, alaposan megsarcolta az egri káptalant. Ő maga Fülek ellen indult, amit Rhédey Ferenc segítségével be is vett, innen pedig a bányavárosok felé vette útját. A besztercebányai országgyűlés Bethlent királlyá választotta. A fejedelem Györgyöt busásan megjutalmazta, neki adta Tőketerebest, Párnics és Barko várakat és Zemplén városát. Széchy azonban az ő kedvelt Balogvárába vonult vissza, és látszólag nem foglalkozott politikával. Valóban csak látszólag, mert Forgách Zsigmond nádor közbenjárására Ferdinándhoz pártolt. Itt nagy örömmel fogadták a gazdag s befolyásos főurat. Ferdinánd megerősítette őt a Bethlentől kapott A cím er Széchy G yörgy sírkövén jószágaiban, sőt titkos tanácsadójává, s a keleti részek főkapitányává nevezte ki. Széchy György arra a sorsra jutott, mint a történelem folyamán sokan mások, hogy két szék közül a földre esett. Széchy György 1625 nyarán elment a terebesi birtokára, hogy ott körül nézzen a gazdaságba. A királypártiak azt hitték, hogy az utazás örve alatt, Bethlen javára újból a zavarosban akar halászni. Megvesztegették fegyverhordozóját, Lethy Miklóst, aki éjjel-nappal a nyomában volt. Vadászat után, Barko váralján ura egy csűrben tért éjjeli szállásra, és ott 11 és 12 óra között Lethy Miklós és Penthe Tamás orozva megölték. A király úgy akarta jóvátenni György csúfos halálát, hogy megengedte özvegyének birtokai megtartását, természetesen ezért Homonnai Máriának hűséget kellett fogadni a királynak, hogy várait, főleg Murányt idegen fejedelem kezére nem juttatja. 17

20 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Széchy Györgynek négy fia elhunytával, legidősebb lánya Mária 1610-ben a balogi várban született, mivel az apja a protestáns hit támogatója volt, így Mária nevelését is az evangélikus papokra bízta. Férjhez adásában apja már előre egyezkedett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel, aki saját unokatestvérét, a fejedelmi szék örököseként nevelt, Istvánnak szánta a dúsgazdag és szép Máriát. A házasság 1626-ban létre is jött. Bethlen István váradi főkapitány, a fejedelem rokona kiváló szerepet játszott az erdélyi udvarnál, s vele Mária is a legfölsőbb körbe került. De nem sokáig éltek együtt, előbb két gyermekük, majd 1633-ban Bethlen István is Széchy M ária meghalt ben Széchy Mária újból férjhez ment, a szatmármegyei Kun Istvánhoz, de ez a házasság nem volt boldog, rövid idő múlva elváltak. Mária ezután még egy ideig erdélyi birtokán élt, nagyúri módon, sokat költött főleg ékszerekre, és mint szenvedélyes lovas, szép lovakra, nyergekre. Anyja halála után visszatért Murányba. Murányban nem érezte jól magát, már csak azért sem, mert a vár gondja Illésházyra és nejére, Mária testvérére Évára voltak bízva. Neki ott csak másodrendű szerep jutott. Itt vette kezdetét az a történet, amelyet Gyöngyösi István oly szépen megénekelt a Márssal társalkodó Murány Vénuszban. A nagy kaland, a vár átjátszása Wesselényi részére augusztus 5-re esett, s a rákövetkező vasárnap augusztus 7-én, Jolsván Wesselényi Ferenc és Széchy Mária összeházasodtak. Murány megszerzése által, a Homonnay család rokonsága még magasabbra emelte Wesselényit, mert 1647-ben már Murány, Balog, Ónod, Putnok, Fülek és Szendrő ura, Magyarország nádora, az ország helytartója, aranygyapjas vitéze. Minden méltóságokat murányi kalandjának köszönheti. Wesselényit lekötötték országos ügyei, ezért birtokainak irányítását megbízható, kedves emberére, Gyöngyösi Istvánra bízta. A vár népe irigykedve nézte ezt a nagy kegyet, melyben a költőt részesítette, s különféle pletykák miatt kérte úrnőjét, engedje el őt szolgálatából. Széchy Mária nem engedte el, hanem kinevezte őt Balogvár kapitányává, és neki ajándékozta Babaluska nevű falucskát. 18

21 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai A Wesselényi családról röviden - Nógrád megyében fekszik a Wesselényi puszta, a család ősi fészke. Wesselényi Jakabról már ban történik említés. Ebből a régi családból származik a híres Wesselényi nádor. A családot Wesselényi Farkas utódai tartottak fenn. Élete nagy részét harcmezőn töltötte. Neki a fia Ferenc, a híres nádor nagyapja, aki sok új birtokkal és bárói címmel gyarapította családja hírnevét. Ifjú korában Báthory Istvánnénál nevelkedett, akinek később rendíthetetlen híve lett. Mikor Báthory elfoglalta a Lengyel trónt vele ment Lengyelországba. Két fia volt István és Pál. Pál az erdélyi Wesselényi család őse, melyből a nagy hazafi, Wesselényi báró W esselényi F erenc származik. A z árvízi hajós" - István leszármazottja Wesselényi Ferenc nádor, Murány és Balogvár örökös ura. Wesselényi nádornak két fia maradt László, Szendrői, és Adám Füleki kapitány, de egyiküknek sem volt fiúgyermeke, ezért a családnak magvaszakadt. Wesselényi és Mária példás házasságban éltek. Murány és Balogvár volt a legkedveltebb tartózkodási helyük. Ennek a családi életnek vetett véget Wesselényi hirtelen halála, s ez nemcsak Mária boldogságának vetett véget, hanem birtokai elvesztésének is. Tudniillik a Wesselényi-féle összeesküvést, titkára, Nagy Ferenc elárulta. Az összes titkos iratokat kiszolgáltatta a királynak. Az összeesküvésben résztvevő főurakat, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet, Frangepán Pétert és még rajtuk kívül kétszáz főurat fogtak el, a nevezetteket ki is végezték. Széchy Máriát is elfogták, jószágait lefoglalták és hosszú zaklatás után börtönbe zárták, csak Gyöngyösi hosszas közbenjárására, 1676-ban szabadult. Kőszegen rokonainál húzta meg magát, megalázva és szegénységben ban halt meg, Kőszegen van eltemetve. Széchy M ária em léktáblája M urányban 19

22 Balog vára és a Balog nemzetség tagjai Széchy M ária tölgyfája a Lujza parkba vezető úton ben Balogvár fölött császári őrség vette át az uralmat ben báró Windiché lett, 1678-ban és ben meglakta Thököly Imre is 1684-ben Pasek Menyhért újra császári kézre juttatta ben tűzvész pusztított a várban. A kuruc felkelés idején a Rimaszécs és Rozsnyó között száguldó kurucoknak útba esett a császári vár, s egyet- egyet ütöttek rajta. Még kijavítani sem volt idő, amikor Rákóczi kurucai ellepték a megyét. Eszterházi Antal kuruc generális ágyúi 1710-ben végleg rommá lőtték a várat. A balogvári uradalom 1691-ben a Koháryak birtokába került. Mivel a vár már használhatatlan volt, Koháry István a régi Wesselényi kastély helyére új, reneszánsz kastélyt építtetett, és ezzel elkezdődött a Koháry család balogi uralkodása. Koháry Ferenc, a főúri család utolsó tagja, akinek nem volt fiú örököse, ezért lányát Mária Antóniát Gabriellát, az öröklés miatt fiúsította, és férjhez adta Szász Coburg Gotha Ferdinándhoz, aki hivatalosan 1826-ban vette birtokába a Koháry balogvári gazdasági javakat. Tehát a Coburgok voltak Balogvár és minden tartozékainak utolsó tulajdonosai. Az Uzák voltak a Balog nemzetség negyedik családi ága. Ez a család az Atfyakkal állott legközelebbi rokonságban. Az Uzák fészke Uzapanyit volt, ahol 1427-ben 16 jobbágytelke volt Uza Miklósnak, ezenkívül Ördögtelkén 6, Bugy ikfalán 10, Kőbányán 7, Szilistyén 13, Tamásin 5, Trájin 14, az Abaúj megyében lévő Szászfán 20 portáról tesznek említést. Az Atfy ág egyik tagjának volt Uza a neve, aki Komádnak volt a fia, valószínűleg ő az Uza család egyenes őse, akitől családnevüket kapták. Uza Benedek 1449-ben, Uza Imre , Uza Sándor között a megye alispánjai voltak. Uza Tamás 1591-ben Uza Zsigmond 1661-ben, Uza Sándor pedig 1758-ban szolgabírói voltak a megyének. I. Ferdinánd 1557-ben, a hűtlen Uza Barnát, Imre, András uzapanyiti, bugyikfalai, kőbányai, szászfai jószágait és trajai Farkas birtokaival együtt elvette és Peling Bálint hívének adományozta. 20

23 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A Daloló Balogvölgy rendszeres ünnep volt a Cifrakertben 21

24 Kohány-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert Amikor Wesselényi Ferenc feleségül vette Széchy Máriát, s ezzel együtt megkapta a Széchyek birtokát is, gyakran megfordult Balog-várban. Nagyon megtetszett neki ez a vidék és mindig több időt töltöttek itt a feleségével. A várbeli zajos élet nem tetszett az új házasoknak, ezért Wesselényi a Balogfalu fölötti dombra kastélyt építtetett. A kastélybeli nyugodt életet nem sokáig élvezhették nejével, mivel a Wesselényi-féle király elleni összeesküvés miatt vagyonvesztésre ítéltették. Wesselényi a halálbüntetést is csak úgy tudta elkerülni, hogy korábban meghalt. Az elkobzott birtokot a király hű emberének, Kohárynak adományozta. Ismerkedjünk meg a Koháry család rövid történetével: Koháry György Mátyás király udvarnoka volt. Az ő utóda Koháry Imre, aki Hont megyében élt. Neje, Ráhói Jákóffy Kata, fiu k Koháry Péter, Hont megye jegyzőjeként kezdte pályafutását, de nevét, mint író és vitéz katona örökítette meg. Mind ő, mind utódai fiúról-fiúra tántoríthatatlan hívei voltak a bécsi udvarnak. Hadi pályáján példáját követte István nevű fia, Szécsény és Fülek várának kapitánya, Hont A K oháry család cím ere vármegye főispánja, később a császári hadak fővezére. A lévai csatában levágták a fejét a törökök, a hősi halott emlékére a helyszínen kápolnát emeltek. Két fia maradt István, a híres költő és Farkas, Murány- és Balog várának örökös ura. István nőtlenül halt meg, a családot Farkas terjesztette tovább. Koháry Farkas György és János nevű fiai mind derék katonák voltak. György és János a csatatéren lelték halálukat, legidősebb fia Miklós, aki már tizenkét éves korában kapitányi rangot kapott apja ezredében, egyben Hont vármegye főispánja, dandártábornok, 1769-ben halt meg Balogon. Miklós testvére Ignác, honti főispán, neki a fia, Ferenc, a Koháry család utolsó férfi tagja szintén főispánja volt Hont vármegyének, azon kívül aranygyapjas vitéz, belső titkos tanácsnok, pohárnok, m ajd főkancellár, akit 1815-ben hercegi rangra emeltek ban gróf Koháry István a régi Wesselényi kastély helyére új barokk stílusú kastélyt építtetett, melyet Koháry Ferenc 1770-ben megnagyobbított és kiegészített klasszicista stílusban. A kastélyban katolikus kápolna is van, melyben Koháry István 1885-ben festett képei díszelegtek. Az egyik festmény Bebek Györgyöt ábrázolta, akit a törökök a balogi erdőben fogtak el és rabságba hurcolták Konstantinápolyba, ahonnan öt évi rabság után magas váltságdíj árán szabadult meg. A többi kép bibliai témával foglalkozott. 22

25 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A kép alá Koháry István a következő verset írta: Szent Péter Vas Lánczon sínylett tömlöczében, És Jónás próféta Tenger örvényében. Vettetett Dániel Oroszlán Vermében, Az három Iffjú, égő Kemenczében. Meg Szabadult Péter maga Tömlötzébül, Dániel próféta Oroszlány Vermébül, Az három Iffjú, égő Kementzébül. Jónás próféta tenger Örvényéből. Engemet is Isten Munkáts Kővárábul, Lábaimnak nehéz felvert nagy Vasábul, Hosszú Rabságomnak nyomoruságábul Szabadított, mint egy Czethalnak gyomrábul. Melyért adok hálát az élő Istennek, Igaz, tiszta szívbül ő Szent Felségének, Hozzám megmutatott ingyen Kegyelmének. Volt, van is reményem Isten Irgalmában, Mindenütt mindenkor mosthoha sorsomban, Lészen gondviselőm minden nyavalyámban, Megtart hahálomig kegyes óltalmában. Életemnek pedig elfolyván órája, Engemet emésztő testem nyavalyája, Hogy megszünjék tovább fejem Galibája. Irgalmas Istennek lészen nyugtatója. A kápolna egyik részében volt az urak szobája, külön bejárattal. A szertartást az urak itt hallgatták meg. A kápolnához tartozott még az úgynevezett ördögszoba, ahol a pap öltözködött és gyóntatott. A kápolna hercegi részében állt Coburg Ágoston életnagyságú gipsz szobra, a herceget féltérdre ereszkedve ábrázolta. A herceg díszmagyarban volt, bal kezében tartotta a díszes süvegét. A szobor a háború után a kastély pincéjében volt, később nyoma veszett, talán jelenleg a szentantali kastélyban van. 23

26 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A kastély alsó részében a földszinti balszárnyban volt a konyha, a kiskonyha, spájz, cselédszoba, valamint a gondnoki lakás és egyéb szobák. A fenti részben harminckét szoba volt és két nagy ebédlő. A szobák elnevezése: az öreg királyné szobája két ággyal, függönyökkel. A király szobája egy széles ággyal és függönyökkel körülvéve. A háló mellett volt a kis ebédlő, a szórakozó és vendégszobák mellett a bíbic-szoba és két huszárszoba. A kastélyba nem volt bevezetve a víz. Az épületben vízcsapok voltak felszerelve, úgyszintén angol WC, ennek tartályait vízzel töltötték fel. A vizet a faluból hordták jajtokban szamárfogatokkal, a szamár ól a Majori kapunál volt. A szobákat majo lika cserépkályhával A K oháry - Coburg kastély fűtötték, két- két szobát fűtöttek egy helyiségből. A szobák padlóját különböző formájú parketták fedték, a falakat gyönyörű mintás tapéták takarták. Az ebédlőben nagy szárnyas mahagóni zongora volt a vendégek szórakoztatására. Az ebédlőben nagy kerek asztal tizenkét székkel, a szórakozó szobában két-két különleges egybeépített magas támlájú szembenéző fotel volt rózsás huzattal. A függönykarnisok fehérek voltak arany díszítéssel, a huszárszobában csak fehér színű bútorok voltak. Régen a kastélyban nem volt villany, petróleumlámpákkal és gyertyákkal világítottak. Volt egy szoba, ahol a lámpákat tartották, és tisztították, valamint a cipőket pucolták, ez volt a lámpaszoba. A kastély külső bejáratát falba erősített és keresztbe tett vastag fával zárták le. Csak úgy lehetett bejutni, hogy kint kis harang volt felszerelve, azzal kellett jelezni a bemeneteli szándékot. A kastélyban lévő bútorokat 1938 őszén Gesztesre szállították és szétosztották a helyi és környéki lakosok között. 24

27 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A kastélyt körülvevő 31 holdas angolpark Nebien Henrik, architektus kertész tervei szerint volt kialakítva. (Ő tervezte a betléri parkot is.) A kastély alatt volt egy szép halastó, amelybe a vizet a Balog folyóból nyerték négy méteres facsöveken keresztül. A facsöveknek az volt az előnyük, hogy sosem fagytak be. A tó közepén egy kis szigetecske volt, amire egy szép ívelt hídon vagy csónakon lehetett eljutni. A sziget szélén voltak a hattyúházak, ahová a hattyúk behúzódtak, amíg a tó vize be nem fagyott. Télen a tavat korcsolyázásra használták, s ezt igénybe vehette a falu fiatalsága is. A tél végén a jeget a tóból a kastély mögött lévő jégverembe hordták, ahol hús és főleg a tej tárolására használták. A rimaszombati kórházat innen látták el tejjel. Volt még egy kisebb tó is fönn a kastélyhegyen, ez még nem régen, amikor még a kastélyban nyugdíjasok tartózkodtak, működött, volt rajta egy csónak is. A kastélyban állandó személyzet működött, mivel néha a herceg bejelentés nélkül is érkezett, csak ha magasrangú vendégek érkeztek jelentette be 8-10 nappal korábban. A kastélyhegy alatt, a falu felé eső részen volt egy mű cseppkőbarlang (grota), három bejárattal. A cseppköveket a domicai cseppkőbarlangból szállították lovaskocsikkal és forró mésszel fogatták fel a mennyezetre és padlózatra, így ez egy cseppkőbarlang Grota, a mű cseppkőbarlan g bejárata benyomását keltette. A kastélyt körülvevő park angol mintára történő rendezettsége és szépsége miatt a lakosság Cifrakertnek nevezte el, ami a mai napig is fennáll. A park körül volt kerítve, egy bizonyos szintig kőből volt megépítve, a fenti rész kifaragott tölgyfa oszlopokon, kétsoros rigli fára szögelt fenyő lécekkel volt borítva. A halastó is hasított fenyő cölöpökkel van kirakva a partszélén, hogy menedéket biztosítson a halaknak ikrázás esetére. A parkon belül élő sövénnyel ellátott sétányok voltak, közben virággruppok különösen szép virágokkal, melyeket a mai orvosi rendelő mellett levő üvegházból láttak el virágokkal. A Coburg család kedvenc virága a datúra, a trombitavirág volt. Datúra volt elhelyezve a kastély előtt lévő nagy gruppban, ami egyben napóra is volt. A virágokról a kertészek gondoskodtak. A park főkertésze Elek István volt, aki a családjával és a parkban dolgozó munkásokkal, Felsőbalog legfelső csücskében a számukra épített lakásban laktak. 25

28 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert Koháry Ferenc a főuri család utolsó férfi tagja, lányát Mária Antóniát fiúsította, ami azt jelentette, hogy összes vagyonát, holdjával együtt a lánya örökölte. Mária Antónia Coburg Ferdinánd herceghez ment nőül, aki holdjával Magyarország leggazdagabb főurai közé tartozott. Ismerkedjünk meg a Szász Gothai Coburg családdal: Mária Antónia és Coburg Ferdinánd házasságából három fiúgyermek született, Ágoston Lajos (1813), a legidősebb fiú, ő örökölte a birtokot. Ő az akkori francia király Fülöp Lajos lányát, Mária Klementinát, Orleánszi hercegnőt vette feleségül. A második fiúnak, Lipótnak nem volt utódja, a harmadik fiú, Ferdinánd a portugál király lányát Máriát vette nőül. Ágoston herceg és Klementína orleánszi hercegnőnek négy gyermeke született. A legidősebb Fülöp A Szász Gothai Coburg család cím ere feleségül vette másod-unokatestvérét II. Lipót belga király lányát, Lujzát (Róla kapta a nevét a balogi vadaskertben lévő Lujzapark). Ferdinánd bolgár cár lett és áttért az ortodox hitre. Két fia volt Boris és Kiril. Ferdinándot az első világháború idején száműzték, és fiá t Boriszt ültették a trónra. Lujza nővérét, Stefániát, Habsburg Rudolf trónörökös, Ferenc József és Erzsébet királynő fia vette feleségül, tehát Fülöp és Rudolf sógorok lettek. A második fiú Ágoston Lajos, a brazil császár lányát vette feleségül. Az 1846-ban született Mária Amáliát a Habsburg dinasztia magyar ága megalapítójának fia Károly vette nőül, ez lett a második Habsburg rokoni szál. Coburg Fülöp herceg, aki 1887-ben kapta meg a Murány- és Balogvári uradalmakat, ahol évente többször jelent meg vendégeivel és nagy vadászatokat tartott a hatalmas erdeiben. Erdész főtanácsosa id. Szepesházy Kálmán erdőmérnök beosztottjaival mindig készen állt a vadászatok megszervezésében és lebonyolításában. A herceget látogatásai alkalmával alkalmazott kísérte, komornyik, inasok, görög pap, szakácsnő, stb. Az utolsó néhány órás látogatása Balogon 1944 nyarán volt, de Coburg Fülöp herceg nagyvadászatok alkalmával ennél jóval többen, és ilyenkor néhány hetet is eltöltött Balogon. Általában három autóval jártak, egyik nyitott, oldalt pulitírozott, fából kialakított sportkocsi, a másik kettő fedett, melynek karosszériáján bolgár címer volt látható. Fülöp herceget lebilincselő modora kedvessége miatt tisztelte a falu lakossága. 26

29 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A trianoni diktátum után, a család elvesztette birtokait. Leszármazottai hosszú időn át nemzetközi bíróságon pereskedtek a Csehszlovák állammal a gömöri nagybirtok államosítása miatt, eredménytelenül. Ferdinándnak meghagyja Murány mellett egy kis vadászházat. A nyarakat még a harmincas években ott töltötte. Néha vasárnaponként felutazott Šumjácra, hogy részt vegyen az ottani görögkatolikus misén. Fülöp fia it már szláv ortodox vallásban bolgárnak nevelte. Boris az olasz király lányát vette feleségül. Boris is még gyakran megfordult Balogon. Egy alkalommal állítólag még táncra is perdült, gramofon zenére bolgártáncot lejtett. A második világháború alatt Hitler megölette. A másik testvér Kiril (Ciril, Józsiás) még a húszas években többször is eljött Balogra, többnyire álruhában, sofőrnek öltözve. Előfordult, hogy Coburg F erdinánd bolgár cár a kastély új gondnoka Gombarovics Vilma nem ismerte fe l és nem akarta beengedni. Ezek a látogatások vidám hangulatban folytak énekelgettek, az éneket Kirik kísérte zongorán. Később ig Ján Samoš lakott a kastélyban, mint gondnok. A Csehszlovák Köztársaság idején két szlovák nyelvű osztály volt itt elhelyezve, az egyik osztály az ebédlőben, a másik a kápolnával szemben levő sarokszobában volt. Az iskolában Rudolf Guricsány és Emil Duda, igazgató tanítottak. A kastély jobbszárnyában Mlinárik József, mint felügyelő lakott között. Ezekben az években itt állomásoztak a magyar királyi határvadászok, tudniillik a Magyar-Szlovák határ Balog és Meleghegy között húzódott. Akkor a falut is Vámosbalognak hívták. 27

30 Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert A kastély alatti hatalmas pincét Kalcsok nagybirtokos használta 1938-ig, ahol bort, krumplit és takarmányrépát tárolt. A front alatt telén német, majd szovjet katonaság lakta és rongálta a kastélyt, de a legnagyobb kárt a front után a lakosság okozta, ami mozdítható volt, mindent széthordtak, még a cserépkályhákat is szétszedték. A háború után sokáig állt a kastély romos állapotban, kihasználatlanul. Az 1950-es években a szociális osztály birtokába került, akik felújították, és az öregek otthonává alakították. Később a gyógyíthatatlan lelkibeteg nők intézete kapott itt helyet. A mai napig is, mint szociális intézmény működik. A lakosok bemehettek a park területére, ami a természeti rezervátumok közé soroztatott, de éppen ezért semmilyen hivatalos rendezvényt nem lehetett tartani, már azért sem, mert a birtokjog a mai napig is a szociális osztályé. Nagy nehezen az 1970-es években sikerült, éppen a volt főkertész fia, Elek Árpád közbejárására, aki akkor a járási pártbizottság titkára volt, elintézni, hogy a falu rendelkezésére bocsájtották a park nagy részét, amit aztán el is kerítettek. Bekerült a parkba a szabadtéri színpad, amelyen a helyi Csemadok, a járásival közösen minden évben megrendezte a Daloló Balogvölgy nevű járási dal- és táncünnepélyt. Szívesen jöttek ide az emberek a széles környékről művelni népi hagyományainkat és kultúránkat. Erre alkalmasabb helyet sehol a környéken nem lehetett találni. Ezért fájó, hogy minél tovább, annál rosszabb állapotba kerül a park. Meg kellene menteni magunknak és az utódoknak. A képeslapot Orosz Örs őrzi gyűjteményében. 28

31 Gyöngyösi István, a költő Gyöngyösi István, a költő 29

32 Gyöngyösi István, a költő Gyöngyösi István, a Balassi Bálint és Zrínyi Miklós közti időszakban fenntartotta és továbbfejlesztette költészetünk hagyományait. Gyöngyösi a Zemplén-megyei Gyöngyösi-Horváth családból származott. Szülőhelye Radvánc, augusztus 25-én született. Jómódú katolikus nemesi családból származott, gondos nevelésben és tudományos képzésben részesült. Szülei korán meghaltak, így magára maradva kénytelen volt gondoskodni saját megélhetéséről. Első felesége Baranyi Ilona volt, akivel előkelő nemesi család rokonságába jutott, amelyiknek Ung, Abaúj, Bereg és Gömör-megyében voltak birtokrészei, így kerülhetett Gömörbe, melynek 1653-ban már esküdtje, és 1657-ben idősebb Koháry István főkapitánysága alatt seregbíró a nevezetes füleki várban ben Wesselényi nádor komornyikja a Füleki várban. Wesselényi halála után, annak özvegye Széchy Mária szolgálatában állt. Széchy Mária kinevezte őt Balogvár kapitányává, és neki ajándékozta Babaluska nevű falucskát. A Wesselényi-féle összeesküvés miatt a császári seregek megostromolják Murányt, melyet Széchy Mária védett, és üzent Gyöngyösinek is, hogy készüljön Balogvár védelmére. A várak eleste után Gyöngyösi a füleki vár börtönébe került, ahonnan csak Szelepcsényi érsek közbenjárására szabadult. Balogról Krasznahorkára került az Andrássy családhoz. Itt másodszor is megnősült, az Andrássyak kedvenc komornyikját, Görgey Juditot vette el. Krasznahorkaváralján telket kapott az Andrássyaktól, amire házat épített. Az Andrássy család gyakran vált vallást és hovatartozást, ezért sokszor menekülniük kellett Krasznahorkáról, ilyenkor az egész uradalom ügyeit Gyöngyösi intézte ben meghalt második felesége, most nyolc gyerekkel maradt özvegy ben visszaköltözött Csetnekre. Csetneket átutazva gyakran meglátogatta őt Eszterházy nádor és tovább is Sírhelyét a tem etőben ápolják. A Csem adok N agybalogi Alapszervezetének küldöttsége az ott szervezett m egem lékezésen minden évben elh elyezi a m egem lékezés virágait. N agybalogon a kultúrház falán em léktábla őrzi az emlékét, m elyet 2006-ban állított a község. kapcsolatban volt a Koháryakkal. halt meg Csetneken ben 30

33 Gyöngyösi István, a költő S mivelhogy Balog is, mint szintén az Murány, Melyben Szöndi Máté vala az kapitány, Koronás király hűségét elhagyván, Rákóczinak hajlott vala pártja után: Balog is pediglen az Széchy nemzeté, Wesselényi azért ezt sem felejtheté, Hanem Murány után, gondját arra veté, S Rákóczipártjátul azt is elkerestté. Veszni tért kis hazánk! Forgasz mely sok koczkán, Hány felé vetett már a szerencse sarkán! Hol egy ellenségnek, hol másnak vagy markán, Régi szép épséged mely miatt áll csonkán. Széchy Mária szépségéről így ír Mint szép Szemiramisz nyugszik az ágyban, Játszadoz az szelő kinnfüggő hajában, Napkeleti klárist látnál a nyakában, Rózsák mosolyognak gyenge orczájában. Az első nagy munkája a Murányi Vénusz melyet a Balogi várban kezdett írni, Wesselényi Ferenc és Széchy Mária egybekeléséről. Néhány strófát idézünk a hosszú verses elbeszélésből: Más én hivatalom, az melyet forgatok, Kirül mások írtak, azokrul hallgatok, Erős Murány felé elmével hághatok, S annak dolgairul verset koholgatok. Miként Wesselényi Cupido sebhetvén, Széchy Máriával szerelembe ejtvén, Titkos szerelmeket okosan követvén, Megvették az Murányt, jó módját keresvén. 31

34 Gyöngyösi István, a költő A pénzről így ír, hogy az a mai napig is érvényes, igaz. Nagy királyné az pénz s nincs is nagyobb ennél, Hathatóbb ereje a pénznek mindennél, Kivel nagy hegyeket is mély völgyekké tennél, Mély völgyeket viszont hegyekre emelnél. Az mit pénz akar, vihet mindent véghez, Tornyot magasíthat közel az nagy éghez. Szabadon jön s mégyen az királyi székhez, Vagyon közi minden szivevágyott széphez. Az pénz nagy hatalma valamelyre fordul, Parancsolatjára az egész föld mozdul. Nagy erősségeket s országokat feldul, Hatalmasságának mély tenger is holdul. A pénz nincs oly alacsony, kit nagyra nem vihet, Rút ábrázatot is kellemessé tehet, Oly semmirekellő s megvetett nem lehet, Hogy ez által úri rendekre nem mehet. Pénz miatt sok harag esik, sok bosszúság, Sok veszély, nyavalya, sok Isten- megbántás. Sok erőszak- tétel, sok préda pusztítás, Sok gyilkosság s halál, s ártatlan vérontás. A másik nagy munkája a Régi porábul megéledett Főnix avagy Kemény János emlékezete Néhány idézet a versből: A hajnalt így írja le: Az üdő éjjeli gyászát levetette, Piros hajnalszínben, magát öltöztette, Szép arany hajait rózsákkal hintette, S reggeli szellőnek folyni eresztette. Az emberi életről így ír: Bíznánk, nincsen kihez, futnánk, nincsen hova, Mennénk, nem mehetünk sem ide sem, sem tova. Talán legszebb hasonlat, Lónyai Anna, mikor elpirul: Olyan, mint az gyenge papirosnak teste, Kin innét is látni, ha ki túl mit feste. 32

35 Gyöngyösi István, a költő Ezekből a néhány strófányi idézetekből is kiderül, hogy Ovidius volt a példaképe és jól ismerte a régi magyar költők, Balassi és tanítványai lírai költészetét is. Páratlanul szép költői nyelvén, gördülékeny versezetén, megkapó hasonlatain keresztül érezhetők a példaképek hatása, de eszméi és hangulatai mégis eredeti módon fejeződnek ki stílusában. Nyelvünk szépségeit egész sor új fordulattal és költői szólammal gazdagította. Főleg nyelve újszerű bájának és versei tökéletességének köszönheti költői hírnevét, s azt a dicsőséget, hogy nemcsak kortársait múlta felül, hanem egy század múlva is utolérhetetlennek tartották. Nekünk balogi tisztelőinek szolgáljon tanulságul és legyen az emlékezés szikrája a Murányi Vénusz néhány sora: Nem nemes elme az, mely gyorsan változik, Akármi szélre is nádként ingadozik, Ott tisztul az arany, hol az tűz lángozik, A rózsa is tövis között virágozik. Gyöngyösi István e pár sorával köszöntötte az 1956-os forradalomra emlékező több mint 400 ezres tömeget - Orbán Viktor magyar miniszterelnök oldalán, Budapesten, a Kossuth téren október 23-án - Balogvölgy tanító nénije, Tamás Ilonka néni, mielőtt á tvette a Magyar Becsület Rend állami kitüntetést Áder Jánostól, Magyarország államfőjétől. Gyöngyösi István munkái: M ársal Társalkodó Muranyi Venus. Kassa, További kiadásai: K olozsvár, 1702., Buda. 1725, 1729, 1739, 1751, 1767 Rosa-Koszoru L őcse K ésőbbi kiadásai: N agyszom bat, és 1789 P orábúl m eg-éledett Phoenix, A vagy A Néhai G yerő M onostori Kém ény János... em lékezete Lőcse, 1693, K ésőbbi kiadásai: Sopron, Buda, 1758, 1763, K olozsvár, 1768 P rosopopoeia Hungariae. Lőcse, 1695, K ésőbbi kiadása: Győr, 1743, Buda, 1763, 1771, 1775, 1789 Uj életre hozatott Chariclia, Lőcse, 1700, K ésőbbi kiadásai Buda, 1733, 1735, 1763 Cuma várasában építtetett D edalus temploma. H ely n.a, 1724., Későbbi kiadásai: H ely n., 1744, Buda. 1764, 1840, Hely n., 1828, Pozsony, év n. a A tsalárd Cupidónak K egyetlenségét megismérő, és m érges nyilait kerülő tiszta életnek Geniussa Sopron, 1734., K ésőbbi kiadásai Buda, 1751 és Igaz barátságnak és szives szeretetnek tüköre Pozsony, 1762, K ésőbbi kiadásai: Buda, 1777, G yöngyösi Istvánnak költem ényes m aradványi Pozsony és Pest,

36

37 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát Ibos Istvánné Zsámbok Piros A felvételt Dr. Czenthe Zoltán készítette 1991-ben 35

38 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát Azokról is szólnék, akik nem voltak nagyon híresek, de sokat tettek a faluért, az itteni emberekért, tehát közismertek voltak. > Oláh Kálmán ( ) a balogiak között Kiskálmán néven volt ismeretes. Világhírű cigányprímás, az es években királyok zenésze volt. Unokája a Budapesti Zeneművészeti Egyetem- professzora. > Baloghy György, mint Magyarország igazságügyi minisztere 1931-ben halt meg. Nagyapja Gubcsó György, őseik Babaluskáról kerültek Balogra. Gubcsó György a templomi orgonákat szerkesztette, javította, zongorahangoló volt; minden billentyűs hangszeren virtuóz módjára játszott és mindezt sehol sem tanulta, tehát született zseni volt. A fiát kiiskoláztatta, ügyvéd lett belőle, és felvette a Balogi nevet. Balogi Endrének hívták, az ő fia volt Baloghy György miniszter. Balogi lakásuk valószínűleg a református iskola fölött levő két kis házacska egyike volt. > Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. > Znám István egyetemi tanár, a Komenský Egyetem matematikai tanszék vezetője volt, minden lehetséges egyetemi titulust megszerzett, több külföldi egyetemen tartott előadásokat, leggyakrabban Kanadában. Ezekről a helyekről üdvözlő lapot küldött, mely mindig úgy végződött: szép itt minden, de a legszebb a világon Balog. Balogra készült akkor is, amikor elérte a hirtelen halál, haza már csak a hamvai kerültek. Itt nyugszik a balogi katolikus temetőben. Tudományos ismeretterjesztő tevékenységét 1980-ban a Szlovák Tudományos Akadémia díjával ismerték el. Magyar és angol matematikai szakkönyveket fordított szlovákra. Megfogalmazta és vizsgálta a róla elnevezett számelméleti problémát, Znám-probléma. Štefan Znám néven publikált, kéziratos hagyatéka még feldolgozásra vár. > Gál Tibor egyetemi tanár volt a Nyitrai Konstantin Filozófiai Egyetemen. Balogról is sok tanítványa van és Gömörből is sok diáknak tudott segítséget nyújtani, ha valaki rászorult. Szülőfaluját nagyon szereti. Egyidőben évente megszervezte a balogi egyetemisták találkozóját a Csörgőskúthoz. > Poznán Alfréd mérnök, tervezési irodát vezetett Pozsonyban. Sok embernek segített, aki a fővárosba került. Sok beteg embernek elintézte felvételét a pozsonyi kórházba, biztatta, gondoskodott róluk és családjával gyakran meg is látogatta. > Koleszár János nem Balogon született, de olyan régtől él közöttünk, hogy már tősgyökeres baloginak számít. Hivatalnokként került ide, majd megválasztották a Helyi Nemzeti Bizottság elnökének. Ezt a funkciót nyugdíjazásig megtartotta és úgy is mondhatni, hogy a lehetőségeket a falu javára kihasználta. Nagyon sok elnök és titkár volt a környéken, volt olyan is, hogy a falu szülöttje, és mégsem tettek annyit a falujukért, amit ő tett. Nem kell felsorolni, aki él látja, esetleg nem tudja, hogy azok az építkezések mind akkor történtek. 36

39 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát F ery O szkár > Fery Oszkár Magyarország csendőrparancsnoka volt. Apja a Coburg-Koháry birtokon volt gazdatiszt. A tanácsköztársaság idején Kun Béla elfogatta, Budapesten a mai Tanítóképző Főiskola alagsorába vitték (Mozdony utca), halálra kínozták s holttestét a Lánchídról a Dunába vetették. Holtestét nem találták meg, jelképes síremléke van a Farkasréti temetőben ben a kínzóhely falán emléktáblát állítottak. > Dr. Szepesházy Kálmán szintén Balogon született, ugyanabban a házban, amelyikben Fery Oszkár, de akkor már erdészeti iroda volt. Apja szintén a Coburg- Koháry uradalom erdőmérnöke volt. Tíz éves koráig élt Balogon, utána Rimaszombatba költöztek. A Prágai Károly Egyetemen tanult, mint teológus a Magyar Földtani Intézet főmunkatársa volt. A Felvidékről Budapesten tanuló fiatalokat istápolta. Szepesh ázy Kálm án Lakhatást biztosított nekik, amíg nem találtak kollégiumot, kosztolta is őket, sőt még zsebpénzt is adott nekik. A balogi református templom renoválására koronát adott, ennek emlékére az egyházközség táblát Em léktábla a tem plom ban helyezett el a templomban. A Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének egy millió forint és ezer dollárt adományozott. Ezen szervezet örökös tiszteletbeli elnökévé választotta. A budai Rózsadombon lévő lakásának árát a rimaszombati Simonyi Fejfa a katolikus temetőben Alapítványra hagyta, és egy millió forintot adott a Szentpéteri Alapítvány létrehozására. Mindezek ellenére ne gondolja senki, hogy ő egy gazdag ember volt. Egy egyedül élő átlagember, akinek az szerezett örömet, hogyha adhatott. Nagyon takarékos volt, ezeket a pénzeket saját magán spórolta meg. Egyedüli kívánsága volt, hogy Balogra temessék el. A katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra 2008-ban. Fejfájánál a civil szervezetek március idusán szoktak megemlékezni. 37

40 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát > Id. Pál Dénes, édesapám egyszerű parasztember volt, aki megjárta a Donkanyart és öt évig volt orosz fogságban. A fogság idején a nyomorúság, kilátástalanság, a hazatérés, a szabadulási vágy hozta létre ösztönösen a verseit, hiszen ismerős a mondás: minden magyar ember lelkében dal van!. Minden évben az ő verseit szavalják és éneklik az emlékműnél a Málenkij robotra elhurcoltakra való megemlékezéseken. Haza megyünk mi még Fogoly vagyok, valódi rabszolga, Beleestem a fogolytáborba. Egész napon tolom a fúrikot, az ásót, lapátot, De, azért csak bízok nem hagy el a remény, Megsegít az Isten, haza megyünk mi még! Reggel héttől, ahogy bírjuk úgy gyűrjük az ipart, Az őr egyre kiabálja: davaj bisztro, davaj magyar! Dél felé már alig mozgunk, a lélek is csak halni jár belénk, De, mi csak remélünk, haza megyünk mi még! Dróttal vagyunk elkerítve, fegyveres őr van velünk, Minél többet dolgozunk, annál többet éhezünk. Hazavágyunk szép hazánkba, ha ezt egyszer megérnénk, Bízva kérjük a jó Istent, hogy álljon ő is mellénk, Ha ő is segít biztosan, haza megyünk mi még! Hazamegyünk, de hogy mire, egyikünk se tudja, Találunk- e hajlékunkra, vagy csak ledült romokra. Bár a szívünk nagyon sajog, de ez ehhez nem elég. Mi csak bízzunk Istenünkben, haza megyünk mi még! Hazamegyünk, de a szívünk reszket, Mert nem tudjuk megleljük- e kedveseinket. Kikért mondtunk sok szép imát, sok sóhaj szállt az ég felé, De mi csak remélünk, haza megyünk mi még. Nagy öröm tölt el bennünket, a szívünk is felújul, Majd mikor a drótkerítés kapuja kitárul, A sok fáradt fogoly hazafelé indul. Akkor elhisszük azt, nem csalt meg a remény, Megsegített az Isten, haza megyünk mi még! 38

41 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát Kívül a kaszárnyán, künn a kapunál című katonanóta dallamára az alábbi verseit is énekli a Szivárvány Énekkar: Felragyog a napfény távol keleten, Elmegyek én hozzád, szép szerelmesem. Átölel ókás két karom, Mint régen angyalom, Kicsi szép galambom, Én drága hű párom! Elindul a gőzös napnyugat felé, Viszi a sok foglyot már hazafelé, Felzendül szánkon az ének, A dicső szép magyar ének. Letelt a rabélet, A piszkos rabélet. Teljesül a vágyam és az óhajom, Majd, ha túl leszünk már a Kárpátokon. Előnkbe tárul szép hazánk, Ott vár a jó anyánk, Az édes jó anyánk. Id. Pál Dénes kézirata Édesanyámhoz Ki tudja merre, merre visz a végzet, Kedves édesanyám látlak- e még téged. Régen volt, hogy én is a családban voltam, Elmúlt már öt éve, hogy én eltávoztam. Sodort a sors, vitt a végzet messze idegenbe, Oroszország felé, m essze el keletre. Itt, ahol nem nyílik a virág, Sirathatsz hát engem, kedves édesanyám. Szomorú tél lett a sorsom, tán sosem lesz vége, Nem tudom, hogy jön- e tavasz a jövőm egére. Virul- e még számomra egy virág, V agy örökre beborul előttem a világ. De bízom, hogy tél után eljön a kikelet, A rabszolga életnek is egyszer csak vége lesz. Lesz még ránk is egyszer jó világ, Ne sírjál hát öreg édesanyám! 39

42 Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt végeztek valami jelentős munkát Id. P ál D énes nyugdíjas korában készített hat darab citerát, és ezeken m egtanította a balogi gyerekeket citerázni. Olyan jó l m egtanulták a gyerekek, hogy többször f e l is léptek a D aloló B alogvölgy - nevű rendezvényen és Rim aszom batban Május elején. A felv éte l ből való. Fiamnak, Pál Csabának m ég mindig megvan ez a citera. > Zsámbok Tamás, aki megírta a Gömör Néprajza sorozatban Nagybalog néprajzát. A kiadvány 1996-ban jelent meg Debrecenben Fejezetek Nagybalog néprajzából címmel. > Poznán Béla, az Egyesült Államokbeli Kálvin Egyházkerület püspöke. Olyan időkben lett lelkipásztor, amikor az nem a leghálásabb foglalkozások közé tartozott. Lelki meggyőződését merte vállalni. Többször támogatta a nagybalogi egyházat, különösképpen a templom javításakor. Ma is szeretettel jár haza. > Ide kell sorolnom Koós István kollégámat, történelem szakos tanárt, aki ugyan nem balogi születésű, mint Kiszlinger Jolán élettársa került Balogra. Ő írt könyvet a balogi nép tragédiájáról, a kihurcoltaknak, kitelepítetteknek, háborúban elesetteknek, hadifoglyoknak állítva ezzel emléket Nagybalogi tragédiák címmel. K oós István 40

43 Balog egyházáról és iskolájáról Balog egyházáról és iskolájáról A balogi templom egykor 41

44 Balogvölgy m últja és hagyom ányai Balog egyházáról és iskolájáról A templom Alsóbalog fölött a templomhegyen helyezkedik el. Az első templom építése nagyon régi időre tehető, valószínűleg a Szent István-i időben épülhetett, amikor tíz falunak kellett egy templomot építeni. A szentélyt gyakran bővítették, az első felújítás 1320-ra tehető. A husziták is hozzáépítettek a hátsó részhez. Az 1332-es pápai tizedlajstrom szerint a Szent Pongrácról elnevezett egyház évi jövedelme három márka és papja 18 garas pápai tizedet fizetett, ami az ország gazdagabb templomai közé sorolta, s a megyében csak négy városi rangra emelt település Berzéte, Gömör, Csetnek és Rozsnyó előzte meg Balogot. Okleveleink először 1468-ban említik plébánosát ban az Atfyak kirabolták a templomot, a kegytárgyakat és a hívek iderejtett vagyonát elhurcolták ban már református prédikátora volt a falunak Telkibányai János személyében. Az ellenreformáció idején Szendrei György református lelkészt a pozsonyi vértörvényszék megidézte. A Buccari börtönben halt meg 1675-ben. Ez történt Hunnius Pál evangélikus lelkésszel is, de ő Pozsonyból megszabadult. Az 1600-as években a balogi egyházhoz tartozott Uzapanyit, Pádár, Perjése, Meleghegy és Bakti ben az örök emlékű Szikszai Gergely volt a falu lelki gondozója, kinek hivatala alatt kezdődött meg a gyűjtés az új templom építésére. Hivatalos engedéllyel ellátott kéregető levelekkel járták a messzi vidékeket a hívek, hogy a gyűjtött pénzből felépüljön az Úr Háza. Az új templom a régi alapokra épült ben, és 1780-ban bővítették a nyugati részt a toronnyal. A templom körül kőkerítés van, amit valószínűleg a tatárjárás után építhettek. parókia, amelyhez udvar és nagy kert tartozik. A templom felé eső része gyümölcsös, az udvartól a falu felé van a veteményes kert. Abban az időben a lelkésznek még a Torhegyen volt földje, amit ki adott bérbe. A t m é g o ly at, hogy a püspök fizetett volna a papnak. 42 A felsőbalogiak a templomba a református iskola udvarán keresztül a parókia mögött jártak. Ezt az utat a A parókia egykor Templomhegyen két sor eperfa szegélyezte. Az alsóbalogiak a Kiskövesen, illetve a Nagykövesen közlekedtek. A parókiáról a templomba vezető utat is gyümölcsfák, főleg diófa szegélyezte. Közvetlen a templomkapunál hatalmas gesztenyefák voltak és vannak a mai napig is. A templom és a temető között voltak Erzsébet királynő emlékfái E betű alakban ültetve. Ezek a fenyőfák az 1947-es nagy szárazság idején kiszáradtak. N a g y J á n o s t Püspöknek csúfolták. Nem is fizetett egyházi adót soha, mondván hogy ki látott

45 Balog egyházáról és iskolájáról A templom belseje tipikusan református jellegű, vagyis egyszerű és nagy befogadó képességű. Az Úr Házába, akár ezren is beférnek. Előfordult ünnepi istentiszteleteken, hogy nem mindenkinek jutott ülőhely. Mivel Balog nem nemesi falu, ezért a templomba való ülésrend sem rangsorolás szerint történt. A szószék előtt a lányok padsorai voltak. Az első sorban foglaltak helyet az előkelőségek asszonyai, a papné, tanítóné, jegyzőné, A balogi tem plom belső orvosné, patikusné stb. Az utánuk következő padsorokba az idősebb lányok, mögöttük a fiatalabb lányok. Az iskolás lányok a padsor előtt elhelyezett lócán ültek. A szószéktől a torony felé eső rész az asszonyoké volt. Elől a fiatal asszonyok, mögöttük, a karzat alatt az idős asszonyok foglaltak helyet. Az ide bejárati részben volt a szegények háza, itt két oldalon lócákon ültek. A szószéktől hátrafelé mindkét oldal a férfiaké volt. Volt időszak, amikor a felső rész a felsőbalogiaké, az alsó pedig az alsóbalogiaké volt. Közvetlen a szószék mellett a presbitérium tagjai foglaltak helyet, mögöttük az előkelőségek, úgy mint az asszonyoknál, aztán a többi férfiak. A másik oldalon elől a kurátor és az egyháziak, mögöttük a férfiak és a kisgyerekek ültek. Ezen részek fölött a karzaton a legények ültek, a másik oldalon az iskolás fiúk, nekik volt feladatuk a fujtatás, vagyis az orgona levegővel való ellátása. Az asszonyok sora fölötti karzat a fiatal embereké volt, ők oda a toronyba való feljáraton jutottak. A karzat mindkét oldalán, középen volt a kirakótábla, ide rakták ki az éneklésre szánt zsoltárok számát. A főbejáraton, a szószékkel szemben jött be a pap, a presbiterek és a lányok. Két oldalon itt is lócák vannak, ez volt a férfiak szegények háza. A templomnak három bejárata van, ami a templomoknál igen ritka, viszont a mai szemmel megállapíthatjuk, hogy a vészkijárat be volt biztosítva. 43

46 Balog egyházáról és iskolájáról Az istentiszteletet a lelkészek végezték, de nagy ünnepnapokon egyházi intézményekbe járó diákok, mint légátusok is hirdették az igét. Egy ilyen alkalommal a balogi templomban ezt a feladatot Szombathy Viktor rimaszombati születésű író kapta. Erre az eseményre egy levélben emlékszik meg a következőképpen:... A templomra azért emlékszem jól, mert 1918 pünkösdjén Balogon, Uzapanyiton és Tamásin voltam légátus, medikus diákom pedig Walentinyi Samu volt, Győry Dezső öccse. Balogon akkor Csabay Pál esperes urunk volt a lelkész. Be is csípetett ebédnél, aminek az eredménye az lett, hogy délután, mint jó luteránus - elfeledkeztem a kálvinista szokásokról, s a " fennálló éneket meg sem várva felsiettem a szószékre. A kántor úr még önfeledten orgonált, a nép sunnyogott, nem tudta énekeljen, vagy imámat hallgassa, én zavartan álltam, mire végül a kántor úr hangosan leszólt a templomba, hogy mindenki hallotta: A mindenségit, miért nem énekeltek? Az egyik legény átkiáltott, hogy aszongya oktató úr fenn van már a gyiók! - " No ha fenn van, papoljon!" - csapta vissza a billentyűket a kántor úr. Csabai tiszteletes meg ez alatt lent mosolygott a maga padjában. Zavarba jöttem. Lenn mosolyogtak rám a lánykák is. A templomajtó ekkor kinyílott, szélvonat áradt be, szét fútta a magam elé rakott prédikációmat. A "pregyikáció" szerteszállongott a templomban, a lányok szedték össze, nyújtották fel. De én akkor már úgy belekeveredtem, hogy egyszerre mondtam el mind a délelőtti, mind a délutáni beszédet, még a panyitiaknak szólót is beleimádkoztam. Így végződött első templomi szereplésem - írta Szombathy Viktor. A XVIII. században már katolikusok is lakták a falut, igaz csekély számban. A hitbuzgó Koháryak az úrilakká alakított kastélyban családi római katolikus kápolnát alakítattak ki, amelyhez Pius pápa 1777-ben búcsút engedélyezett. A katolikusok részére az iskola Felsőbalogon volt. Ebbe az iskolába a szegényebb katolikusok és cigánygyerekek jártak, a jómódúak a református iskolát látogatták. A katolikus temető a kastélytól délre, Felsőbalog fölött a Kutyás hegyen fekszik. A református temető a templom mögött van, a Torhegy északi részén. A Torhegy neve kapcsolatban van a temetővel, mivel a Torhegy alatti kocsmában tar Nagy kiterjedésű, mivel az egyházhoz tartozó településekről is ide temetkeztek. A temető közepén volt a boncház, a boncnok itt boncolta fel a gyanús körülmények között elhunytakat. A református iskola Alsóbalogon van, a A református templom és tem e t ő, J parókia alatt. Az iskolát a parókiával hasított tölgyfából készített lépcső kötötte össze. Az iskolaudvar fölött van a harangláb, melyet reggel, délben, este, időjelzésre, a halottnak, amíg a temetőbe 44

47 Balog egyházáról és iskolájáról vitték, és riasztásra, tűzvész, árvíz stb. esetén jelzésre használták. A templomtoronyba két harang van. Ezt a harangot istentisztelet alkalmából húzták meg háromszor, negyedóránként. Harmadik alkalommal mindkét harang szól, ez jelentette a beharangozást. Haláleset alkalmából csendítettek, ha nő volt a halott kétszer, ha férfi háromszor szólt a harang, aztán egyszerre mind a kettő. A feljegyzések szerint a református iskolába 1771-ben két osztályban két tanító tanít 26 fiút és 19 lányt elemi ismeretekre. Kiemelkedő személyisége volt a falunak Tamás Aladárné sz. Szűcs Ilona, akit Balog és a Balogvölgy tanító nénijének tartanak. Több generációt tanított itt hitre, szeretetre, a magyar nyelv és a magyar kultúra ápolására, valamint nemzeti öntudatra ben töltötte be 100. életévét, s jelképesen újra a katedrára állt a nem messze lévő új alapiskolában, ahol a balogiak köszöntötték őt. Ellátogatott a régi iskola épületéhez is, mely most már újra az egyház tulajdonában van, s gyülekezeti terem működik az egyik részében ben református énekkar alakult az úgynevezett Kórus. Csak férfi tagjai voltak. Megalapítója és vezetője Koós István volt. Az énekkar egyházi ünnepeken és temetéseken énekelt. A tenor kimagasló tehetsége volt Vitéz Ibos István, akit Coburg herceg ki akart tanítani operaénekesnek. A kórustagoknak nagyon szép jelvényük volt, négy szólamban énekeltek, felléptek a széles környéken is. Oly erős hagyománya volt a kórusnak, hogy még néhány évvel ezelőtt is működött. Az egyházi éneklést tíz év óta a Tamás Ilonka nénivel az egykori reform átus iskola udvarán 2002-ben alakult Szivárvány női A Szivárvány Énekkar az alakulás idejében énekkar viszi tovább. 45

48 46

49 Baiogvölgy múltja és hagyományai A gazdálkodásról A gazdálkodásról

50 Balogvölgy múltja és hagyom ányai A gazdálkodásról Balogtól délre a völgy mezőgazdasági termelésre alkalmas, tőlünk északabbra már csak az igénytelenebb növényi kultúrák teremnek meg. Természetesen itt is meg kell küzdeni a talajviszonyokkal, a hegyoldalakról lezúduló víztömeg megfékezésével, az állóvizek levezetésével. A tél errefelé meglehetősen kemény, de nem túl zord. A tavasz kicsit később következik be, de aztán rohamosan bontakozik ki, hogy végül teljes díszben vonuljon át a nyárba, amely elég meleg, de nem túl forró, mert üdítő légáramlatok és frissítő csapadékok sokszor éjjel elevenítik fel. A balogvári uradalom idején a gazdaság egyike volt a három kerületi gazdaságnak (Rimaszécs, Fülek, Balog). A főigazgató Bécsben volt. A Balogvári uradalom vezetője a tiszttartó, akinek székhelye Alsó-Felsőbalogon volt. A balogi gazdasághoz három udvar tartozott: Az Alsóudvar, Alsóbalog és a Berek között. A kultúrház helyén hatalmas épület volt, mely a gabona és a gépek raktározására szolgált. Az új iskola helyén állt a tiszttartói lakás, a Bereg-felé vezető út melletti részen sorakoztak a cselédlakások. Az egész udvar magas kőkerítéssel volt körülkerítve, a bejárat a Bereg-felé vezető útról volt, hatalmas tölgyfakapuval ellátva. Ez az alsóbalogi Az alsó udvar háttérben a tisztilak. Ahogyan a fénykép is mutatja az 1940-es években is itt volt még a traktorállomás, ma ennek helyén az új iskola és a kultúrház áll. udvar foglalkozott. növénytermesztéssel A Felsőudvarba, a Kastélyhegy mögött, a Majorban volt a hatalmas istálló és a csűrök. Itt főleg állattenyésztéssel foglalkoztak, mivel a hatalmas kiterjedésű legelők a felsőbalogi kataszterben voltak. A tejet a rimaszombati kórház és a vendéglátóknak szállították. A többlettejet a Kastélyhegy mögötti jégveremben tartották. A gazdaságnak hatalmas A felső udvar m aradványa a Majorban szőlészete és gyümölcsösei voltak. Szőlőt a Radán, a Kővágón, az Őrhegyen termesztették, de a Magyarországon végigpusztító peronoszpóra ezt is megtámadta, pedig 1883-ban már elkezdték a szőlő permetezését 48

51 A gazdálkodásról Serház-udvar. Ezt az udvart ma is Serház udvarnak hívják, jelen leg itt m ezőgazdasági épü letek vannak. bordeaxi keverékkel, mégsem tudtak megmenteni, 1891-ben az egész szőlőt tönkretette. Az évi gyümölcstermés nagy részét a gazdaság szeszfőzdéjében hasznosították, a fölösleget a helyi parasztasszonyok alku szerint vették meg és a rimaszombati piacon értékesítették. A gyümölcsös a Bolyta és a Tráji szőlőhegyen volt, ahol főleg szilva, cseresznye, alma, kajszibarack termett. A szilvát az uradalmi szeszfőzdében égették, ahol természetesen jó minőségű sört is gyártottak. A gazdaság legjelentősebb ágazata az erdőgazdálkodás, illetve a vadászat volt. Ferdinánd Szász Coburg-Gothai herceg 1826-ban vette birtokába a Koháry Ferenc-féle birtokot, nevezetesen Murány és Balog várakat az összes tartozékával, köztük hatalmas erdeivel együtt. Vadászember lévén, fontosnak tartotta az erdőgazdaság német mintára történő átalakítását. Ferdinánd herceg erdei rendbetételére Stíriából hozatott be szakembereket. Erdőigazgatónak Greiner Lajost Ma is gazdag vadban nevezte ki. Greiner első dolga volt, az erdőbirtokokat erdőhivatalokba osztani, ezek élére jó szakembereket állítani, akiket szintén külföldről hoztak be. Az utánpótlásról az uradalom gondoskodott, saját költségen a Selmeci Erdészeti Akadémián szakembereket képeztetett. Ferdinánd halála után fia vette át az uradalmat. Első dolga volt, hogy különválasztotta az erdészetet a gazdaság többi ágától. A Balogvári Erdőhivatal a Rima, Balog és Túróc folyó környékén terült el. A következő kerületekre oszlott: rimai, balogi, ratkói kerületre, amelynek a Meleghegyi Erdőhivatal lett a székhelye. A védő személyzet 16 erdőőrből, egy erdőfelügyelőből, két vadászlegényből, akinek a feladata, a szarvasvadat szénával, zabbal, vadgesztenyével, a vaddisznókat kukoricával, árpával etetni és a vadaskertben felügyelni. A vadászat biztosítására két vadaskertet hoztak létre: szarvasokra Meleghegyen, vaddisznóra Balogon. A balogi a mai napig megvan, azzal a különbséggel, hogy sokkal nagyobb a területe, és ujjnyi vastag drótkerítéssel van körülvéve. A meleghegyi szarvaskert 91 kataszteri hold területen feküdt, a jelenlegi 49

52 Balogvölgy m últja és hagyom ányai A gazdálkodásról rekreációs központ fölötti erdőben. A szarvaskert nagy része kárpáti szarvasokból állt, de 1888-ban az angol királynő 4 darab fehérszarvast ajándékozott a hercegi vadaskert számára, mely itt jó életkörülményt talált és gyorsan elszaporodott. A balogi vadaskertet több nevezetes egyéniség is meglátogatta februárjában Rudolf császári trónörökös, akinek akkor egy medvét sikerült elejteni a balogi erdőben. Ugyanez év szeptemberében néhány napot szarvasokra is vadászott szép sikerrel szeptember 26-án és az azt követő napokon II. Vilmos német császár vadászott itt szarvasokra, szintén eredményesen. A süketfajd vadászatokat tavasszal, dürgés idején Ferdinánd bolgár cár is itt gyakorolta. A vadaskertek egy méter széles és 3-4 méter magas kőfallal vették körbe. A szükséges közlekedési rések öt méter széles, magas tölgyfa ajtóval voltak ellátva és kulcsra zárva. A gyalogközlekedésre kiskapuk szolgáltak, kulcsaik egyezményes helyen voltak felakasztva. A nép minden kaput elnevezett, úgy mint Koháry-kapu, Harmacitag-kapu, Balogi-kapu, Várház-kapu. A balogi vadaskertben, Balogvár alatti út mellett van Széchy Mária tölgyfája. A háromszáz éves fa törzsét, mint a 17. oldal fényképén is látható, csak hat embernek sikerült átérnie, lefelé haladva, a régi vadetető helyén van egy vadászház, mely a legigényesebb vadászok kényelmét is biztosította. Alatta a falu felé van a Feketetó és a vadászház mögött pedig a Lujzapark. Nevét Coburg Fülöp feleségétől II. Lipót belga király lányától kapta. Legnagyobb érdekessége a parknak egy mamutfenyő (Segua gigantea), mely Észak- Amerikából származik és három ezer évet is megél és száz méter magasra is megnő. M am utfenyő a Lujzaparkban. Az itteni mamutfenyő példány kétszáz éves lehet és kb. húsz m éter magas. 50

53 A gazdálkodásról A falusi gazdálkodásról Balogon is, mint a többi gömöri falvakban, megkülönböztethetők a gazdatelkek és zsellértelkek típusai. A gazdatelek egy házhely birtokot jelentett, ami harminckét holdat tett ki, de volt erdejük, legelőjük és szőlőhegyeik is. Az 1427-es évig a paraszti társadalom legmódosabb rétegét a telkes jobbágyság alkotta. E réteg tagjait parasztoknak, gazdáknak, telkes gazdáknak, latinul colonusoknak nevezték. Ezek a várjobbágyok a várföldekből (királyi föld) egy házhelynyit kaptak, ez volt a porta. A sok gyermek miatt a házhelybirtok és a porta egyre szűkebb lett, mivel osztódtak a gyerekek száma szerint. Alsóbalogban előfordult olyan porta, amelynek udvarában hét család lakott. A későbbi időben, a jobbágyság felszabadítása után változtak a birtokviszonyok. Az urak birtokaiból is váltottak úgynevezett úrbéri birtokokat, adhattak-vehettek. A gazdatelkek mellett voltak jobbágytelkek is, ahol a zsellérek, mezőgazdasági munkások laktak. A balogiak nagy része gazdatelken lakott, jobbágytelkek a Beregben és a Gyetván voltak. Már februárban elkezdődött a mezőgazdasági munka. Szánkón, vagy szekéren hordták a trágyát a földekre. Majd a szántás következett. Szántottak lóval, ökörrel, de olyan is akadt, aki tehenét fogta az eke elé, hogy kis földecskéjét felszánthassa. Anekdoták Egy szántás alkalmával előfordult, hogy Csúr Pesta, aki a Veresen szántott, átkiabált a völgy másik oldalára a Cendrőn szántó Felső-balogiakhoz, hogy van-e bagójuk, azaz dohányuk. Ha intettek, hogy van, kifogta az ökröt, átment a völgyön, keresztül a Balogon bagóért. Százfali (Dinga) Sándor Béla nevű fiával a Keservesre készült szántani. Még pirkadatkor elindultak, mert ez Balogtól olyan 8-9 kilométerre lehetett. Felpakoltak a szekérre s mentek. Már magasan já rt a nap, mire odaértek. Mikor lepakoltak, akkor vették észre, hogy a tézsla (négyes vagy hatos ökörfogatoknál használt pótrúd) otthon maradt. A nagy veszekedésnek, hogy ki a hibás, az lett a vége, hogy az apa hazaküldte a gyereket a tézsláért. Béla haza is ment, de eszébe se volt visszamenni. Az apa is megunta a várakozást, nem tehetett mást, befogott és elindult hazafelé. Minél közelebb ért a faluhoz, annál jobban felgyülemlett benne a méreg a " büdös" gyerek iránt, aki így elbánt vele. Az udvarban ostorral a kezében kereste a gyereket, aki ijedtében felszaladt a létrán a szénapadlásra, hogy biztosítsa magát, felhúzta a létrát is, és így kiabált le az apjának: "Ejnye, ejnye Dinga Sándor, most mutasd meg milyen nagylegény vagyo l". 51

54 Balogvölgy m últja és hagyom ányai A gazdálkodásról A legyengült tinók és tehenek nem nagyon bírták húzni az ekét, az állatokat hamarabb biztatták, azután meg ostorozták. A tanulatlan tinók mellé hídók is kellettek, akik vezették az állatokat, a föld végén meg visszafordították a barázdába. Ezt a munkát többnyire az asszonyok végezték, ezért sokszor előfordult, hogy a gazda nem a tinó nevét, hanem az asszonyét kiáltotta, hogy: Cselő Boris, vagy hajsz Julis!. Egyes gazdánál az is előfordult, hogy ha nem jól ment a tinó, az asszony lábára csapott az ostorral. A legnehezebb munka a betakarítás volt. Leghamarabb a szénabegyűjtés következett. Június elején volt az első kaszálás, a második szeptember elején, de voltak, akik sarjút is kaszáltak. Az alsóbalogi Nagyréten sarjúkaszálás nem volt, a kevés legelő miatt ősszel már a tehén járta a rétet. Sok szénát takarítottak be a szülőhegyekről, de akinek pincéje volt, az a széna egy részét ott hagyta, mivel a növendékmarhát a szőlőhegyen teleltették. A jószágra és borra az öreg ügyelt, néha a gyerek is vele volt. Mivel a magyar ember egyedül nem szeret inni, ezért gyakran kiabálták, hogy " Hej, valaki, valaki, gyöjjék ide bortinnyi!. Anekdota Szénakaszálás idején a Nagyréten Ibos András gazda éppen befejezte a pipázást, amikor arra ment a panyiti cigány és megkérte, hogy nem adná-e neki a bagót. András bátyánknak jó nagy pipája volt, a bagót bele veregette a cigány markába, az meg benyomta a szájába és ment tovább. Néhány nap múlva találkoztak, és megkérdezte, milyen volt a dohány? Nagyon jó!- válaszolta a cigány, a Gáttól már ketten támogattak haza. A legnagyobb begyűjtő munka az aratás volt. A gabonát kaszával aratták, úgy hogy a kaszára csapót szereltek, ez kétágú somfa vessző volt, amit a kaszanyél alsó részére erősítettek, ez nem engedte a gabonát átdőlni a kaszán, hanem nekidöntötte a még álló gabonának. A kaszást követő marokszedő a gabonát az ölébe szedte és lerakta a tarlóra. Ezt követte a kötözés, amikor a hosszú rozs szárából kötelet csináltak. Ezt két ember végezte, az egyik, két markába vette a gabona szárait, a kalász alatt elcsavarta és aláfordítva letette a földre és beletett egy nyaláb gabonát, az A ratás egykor 52

55 A gazdálkodásról utána jövő kötöző még egy nyalábot rátett, a kötelet megszorította, elcsavarta és aládugta a végét. Ez lett a kéve, amit aztán keresztekbe raktak. Azért nevezték keresztnek, mert kereszt alakba rakták úgy, hogy a szembelevő kévék kalászai egymást takarják. A tetejére egy kévét tettek, amelyik az alatta levő kalászokat védte az esőtől. A keresztekbe rakott gabonát behordták egy erre kijelölt helyre, amit lógernak neveztek. Leghamarabb a búzát hordták be, ebből volt a legnagyobb kazal, utána az árpát, azt a búzakazallal szembe olyan távolságra, hogy a cséplőgép dobja közé férjen. A zabkazal az árpa mellé került, a rozst cséphadaróval otthon csépelték ki, mert a hosszúszálú szalmájára szükség volt. Az alsóbalogi lóger a Dellőben volt, a legelőn, ahol a tehéncsorda delelni szokott. Ettől egy kicsit feljebb volt az átjáró a Balog folyón. A gazdának kellett a cséplőgépet elhúzatni a kazlaihoz, erre a legmegfelelőbb volt az ökör, mert a ló hirtelen rántott, és szaggatta az istrángot, azaz a vonókötelet. Volt olyan eset is, hogy még az ökrök sem bírták a cséplőgépet megmozdítani, ilyenkor szóltak Pál bácsinak, akinek volt két bivalya, azok elbírták húzni, ha sáros volt is a talaj. Abban az időben az emberek között nagy volt a segítőkészség, emlegetik is, hogy Vas János fiatalember bele akart fogni az építkezésbe, de nem mert, mert már a szülei sem éltek. A keresztapja, viszont biztatta, fogjál bele fiam, lesz segítséged, mert ha ló kell, itt vagyok én, ha meg ökör, jön a komám, és ha még több marhára is szükséged lenne, jön az egész falu. Az aratást követően Balogon is, ahogy az egész völgyben aratási ünnepségeket rendeztek. A Tolnay Világlapjában jelent meg az alábbi fénykép, amelyen alsó- és felsőbalogi magyar leányok fölvonulnak az aratóünnepségre: A lsó- és felsőbalogi m agyar leányok fölvonulnak az aratóünnepre 53

56 A gazdálkodásról A másik fontos ága a gazdálkodásnak a ruházat és egyéb textíliák biztosítása, erre a célra termesztették a kendert. (nem drogot állítottak elő belőle) A kender termesztésre a legjobb földet választották ki. Az alsóbalogi kenderföldek Balog két partja a Külső és a Belsőláncban voltak, a felsőbalogiak a Páston és Cendrő alatt a kender áztatta tó a mocsolyák közelében voltak. A földet nem trágyázták, hanem trágyalével többször meglocsolták. A szántást ősszel és tavasszal végezték, de ha nem sikerült, harmadszor is megszántották. A magot sűrűn vetették. A kender kétlaki növény, az egyik száron csak termős a másik száron csak porzós virágok vannak. A virágos kendert aratás idején, a magvasat pedig szeptemberben nyőték, szaggatták ki a földből. A virágos kender jóval hosszabb volt, ezért azt két helyen is megkötötték és mindjárt vitték az áztatóba. Az áztatás az időjárástól függően egy-két hétig tartott. Az áztatóból kiszedték és a réten szétterítették száradni. Mikor megszáradt, újból kévékbe szedték, hazavitték, otthon még tovább szárították, mikor teljesen kiszáradt, megtilolták, azaz tilóval megtörték. Nekem, mint tizenéves gyereknek érdekes élményem volt a kenderszárítással kapcsolatban. Mint említettem a kenderrel való munka aratás idején történt, és az én szüleim is az aratással voltak elfoglalva. Korán elindultak otthonról, és amíg nem lehetett aratni a harmat miatt, a kendert kiszedték az áztatóból és a réten szétterítették száradni. Rám bízták mielőtt elmentek, hogy estefelé Gyula bácsival, az öreg szomszéd segítségével, fogjam be az ökröket és vigyem le a szekeret az áztatóhoz. Nagyon megörültem ennek a felnőtthöz illő megbízatásnak, és szóltam a szomszéd gyerekeknek, hogy délután jöjjenek, mert megyek egyedül a kenderért. Délután ott volt minden gyerek, szóltam Gyula bácsinak, befogtunk, az öreg elkísért a sarokig, ott még segített befordulni a Bereg felé. Mikor kiértünk a faluból a Dobricába, a tágason én is bátrabb lettem. Ostrommal nagyot csattintottam, és még közéjük is csaptam az ökröknek. Az aratás idején kipihent ökrök felvágták farkukat, és szaladni kezdtek lefelé. Én azonnal leugrottam, és igyekeztem az ökrök elé kerülni, erre még jobban szaladtak. A gyerekek már mind leugráltak a szekérről, és szaladtak vissza a faluba, csak a legkisebb, Kálmus maradt rajta, ő nem mert, meg nem is tudott volna, mert a szekér oldalán volt kidugva a lába. Már én sem bírtam az iramot, csak utánuk kullogtam, és kiabáltuk Kálmussal, hogy "hó, hó!. Az ökrök már a Balogon is átszaladtak, és mire odaértem, apám már a túloldalon fogta az ökröket. Nagy szidásra számítottam, de apám csak nevetett, mert nem történt semmi baj. Mondta, hogy már azóta figyelt, amikor kiértünk a faluból. És mikor látta, hogy potyognak a béresek, az ökör meg rohan lefelé ő is elkezdett szaladni a Veresről, és éppen jókor ért ide. Mire megfordultunk az ökörrel, anyám is leért nagy lihegve, magával cipelte apám kaszáját meg a batyuját, így aztán együtt folytattuk az utat a mocsolyához. 54

57 A gazdálkodásról A következő ágazat a gyümölcstermesztés. A falut körülvevő hegyek többsége vulkáni eredetű, aminek lejtői alkalmasak a gyümölcstermesztésre. A déli-, délnyugati oldalakon szőlőt termesztettek, a többi részen gyümölcsöt. A jó fekvése és közelsége miatt a szőlőtermesztésre legalkalmasabb volt az Őrhegy, ennek is a déli oldala a Rada és a Kővágó, a Csatóban és a Bojtán gyümölcsfák voltak. A távolabbi hegyeken a szőlőket már korábban elpusztította a peronoszpóra. A szőlővész elmúltával a gazdák már a közelebbi helyekre a Torhegyre és a Petrére telepítettek szőlőket. A szőlőhegyen levő gyümölcsfák, annak ellenére, hogy senki nem gondozza, még a mai napig is teremnek, illetve teremtek, amíg a szövetkezet legelőjeként a teheneik és juhaik járták. Most már ellepi a gaz, és ha még ha termést is hoz, nem tud az ember a gaztól, burjántól hozzájutni. Az Őrhegytől keletre van a Palánt és a Vasvár. A Trájihoz tartozik az Apátlan. Ide telepített a szövetkezet a nyolcvanas években szőlészetet. Az itt lévő gyümölcsfákat kivágták, csemetéit kihúzták, a terepet teraszosították, körülkerítették, nemesszőlővel betelepítették, és mikorra elkezdett teremni, megszűnt a szövetkezet, és az egész gazdátlanul maradt. Néhány évig még termett, idejárt szüretelni boldogboldogtalan, de már nem terem, ellepi a gaz, és csupán a vadak tartózkodási helyéül szolgál. Nagyon sok millióba került, és semmi haszon nincs belőle, csak azok az emberek fizettek rá, akinek a gyümölcsfáit elpusztították. Az Apátlan mellett volt a Józsa, ennek egy részét Kikerincsesnek hívták. A Józsához kapcsolódott a Bódi. A Banka szőlőhöz tartozott a Holya, a Kecskés és a Nádas. A Bankát a Bódi szőlőtől a Mélypatak választotta el. A legmesszebb volt a falutól a Kazahora, a Törökvölgy és a Póka szőlők. Ezek a szőlőhegyek összesen 360 hektárt tettek ki. A gyümölcsfák közül legtöbb volt a szilva: a korai szilva, eleinérő, fehérszilva, lószemű, nyakasszilva, betreci (besztercei) zöldringló, kék Szilvalekvárfőzés ősi m ódja ringló, barackszilva fajtákat étkezésre használták, kenyérrel is fogyasztották. A híres balogi szilvóriumnak az alapanyagát a bódi-szilva, margitszilva, kenyérszilva, betreci szilva, durkószilva szolgáltatta. Befőzésre a magvaváló fehérszilva, nyakasszilva, betreci, a zöld és a kékringó szilvákat használták. Aszalásra a nyakasszilva, besztercei szilva, kökényszilva, lekvárfőzésre a nyakasszilva, besztercei-szilva és a durkószilva felel meg. 55

58 A gazdálkodásról Körték közül nyáron termett a búzáskörte, zaboskörte, citromkörte, szépasszonykörte. Ősszel szedték a dilkörtét, a sárgacsászárt, verescsászárt, fontoskörtét, sárgapergament, zöldpergament, simállót, veresállót, ezek fokozatosan éredtek, és egész télen fogyasztották. Az almafélék közül a nyári édes, nyári borízű, selymesédes, sóvári, paradicsomalma, hontialma, bőralma, törökbálint, aranyperment, házialma, Az egykori rim aszom bati p iac az E rzsébet téren (ma Fő tér) tehénalma, ez utóbbi igen nagy, két ökölnyi nagyságú és még a mai napig is megtalálható a szőlőhegyen. Hatalmas termetű fája van a kassának vagy a berkenyének. A termése megpuhultan ívetten fogyasztható, íze hasonlít a fügére, kiszárítva hasmenés elleni gyógyszerként használták. Itt termett még a birs, amelyiknek alma formája van; és a naspolya, amelyik körte alakú. Nagyon sok volt a hegyen a diófa és a barackfa. Az itt felsorolt gyümölcsök egy részét hordták be az asszonyok a rimaszombati piacra. Az erdő- mezőt járó emberek szomját sok jó minőségű forrásvíz olthatta. Ilyen volt a Várkút, Bornemissza kút, Csátékút, Csavina kút, Kőlikút, Csörgőskút, Sípkút, Tráji kút, Sárkánykút, Cendrő- alji kút, Pipíshegyi kút. A Pipíshegyi kútnál történt a következő eset. Egy balogi embernek, úgy nyár elején gyorsan pénzre lett volna szüksége. Pénzt a paraszt ember csak az állatok eladásából tudott szerezni. Az egyik üsző borjút hajnalban behajtotta a rimaszombati vásárba. Kevés volt a jószág, ezért gyorsan és jó l el tudta adni. Beszaladt a sarki kocsmába, és vett egy liter pálinkát. Nem sok időt töltöttek a kvaterkázással, mivel előttük volt még majdnem az egész nap, siettek haza a dolgukra. A balogi ember hazafelé még egyszer meghúzta az üveget, aztán betette a lajbija, azaz a mellénye belső zsebébe. Beérve a balogi határba nagyon megszomjazott. Útba esett a Pipíshegyi kiskút, ott állt meg a szomját oltani. Mivel nem talált ott ivóedényt neki hajolt, hogy kezével merítsen vizet, hajlás közben az üveg a lajbizsebből kicsúszott, ráesett a kút szélét szegélyező kövekre és eltört. A pálinka belefolyt a kiskútba. Szerencsére nagyon kicsike volt a kút, ezért a pálinka ízét még jó l lehetett érezni. A vizes pálinkából nem bírt sokat inni, ezért odakiabálta a pásztort, aki nem messze legeltette a falusi teheneket a fiával. Az üvegdarabokat addig elrakta és hívta, hogy jöjjenek, mert csoda történt, pálinka folyik a forrásból. A pásztor leoldotta a tarisznyájáról a csany akot, vagyis az ivóedényt és megkóstolta, valóban csoda történt, adott a gyereknek is, a balogi ember meg elindult haza. Másnap kihajtáskor megkérdezte a csordást, folyik-e még pálinka a kútból. Jaj, megvert engem a jóisten, hazaküldtem a gyereket kapáé és megnagyobbítottam a kutat... 56

59 A gazdálkodásról Ezek a kutak nemcsak az embert, hanem az állatokat is ellátták vízzel. Az erősebb forrásokhoz vályúkat helyeztek, a vályúk úgy voltak elhelyezve, hogy ha az egyik megtelt, a fölösleges víz átfolyt a mellette alacsonyabban fekvő másikba. A vályúk fenyőfából, vagy tölgyfából készültek, a belsejüket faggyúval kenték be, hogy ne vegye magába a vizet. Télire víztelenítik, hogy a fagy ne tegyen benne kárt. A vályúk karbantartásáról a pásztorok gondoskodtak, amit a község felügyelője ellenőrzött. A sok jó minőségű forrás ellenére a lakosság nagy többsége a Balog folyó vizét itta. Korán reggel, míg a jószág nem ment bele, addig merítették meg a cserép korsóikat és vitték haza meg a mezőre. Ragaszkodtak a régi szóláshoz, hogy aki a Balog vizét issza, vágyik annak szíve vissza. Talán van is benne valami, mert aki Balogon született, vagy itt élt, mindig vágyott vissza, ha másképp nem a földi maradványait temettette a balogi temetőbe. A Balog folyó Nagvabalognál A falu lakóinak nevei- az adófizetések alapján, annak alakulása az évek folyamán: > 1446-ból: Boros, Ibos, Pap, Pecsők, Zakacs, Varga, Tóth, Zekeres. > 1550-ből: Bíre, Csúr, Dőre, Széles, Potrec, Poznan, Badon, Czeh, Kovács, Ratko. > 1635-ből: Gyüre, Pál, Shinko, Szekeres, Vitárius, Várlaky, Válay, Vályi, Váradi, Fodor, Fazekas, Bencs, Rada, Bakó, Zabo, Sebestyén, Zsíros, Gonda, Milicz, Csapó, Török, Bosnak, Szabó, Jász, Juhász, Kresnye, Elek, Sonkol, Benko, Marko, Bodak, Molnár, Vas, Nagy, Pessei, Gál, Gazoni, Majoros, Eszrényi, Gorta. A Gömörmegyei Magyar Közművelődési Egyesület: > Alsóbalogon: alapítója Danis János 1885-ben, Gottlieb Fülöp, Török János, Szász Coburg Gothai Fülöp herceg. > Felsőbalogon: Gaszner Gedeon ben. Kohn Albert, Lovcsányi Samu, Trattler János és Valkay László. 57

60 A gazdálkodásról Neves balogi iparosok > Glatter Mór kocsmáros > Gottlieb Jenő szatócs (kiskereskedő, vegyes-áru bolttal) > Horovitz Vilmos vegyeskereskedő-fogyasztási szövetkezetek > Poznán Gergely, Poznán István ácsok > Péké József asztalos > Seres József, Rákos Géza, Pecsők István, Prónai István, Seres Lajos kőművesek > Poromi Viktor kályhás > Grosszmann Miksa mészáros > György János, Seres János, Szabó István ácsok > Nagy János asztalos > Mares Lajos bognár > Dömök József borbély > Delics Ferenc, Seguly János, Szendi István csizmadiák > Vas Sándor cipész > id. és ifj. Ibos Ferenc építkezési vállalkozók > Lecső Gyula gépészkovács > Tineli Béla szabó > Kampana Lajos téglakészítő > Grünfeld József gőzmalomtulajdonos. A gőzm alom a régi vízimalom helyén épült. M ég ma is áll. Utolsó tulajdonosa Grünfeld J ó zsef volt. 58

61 A Balogvölgy és települései A Balogvölgy és települései Mielőtt a völgy általános ismertetésébe kezdenék, szeretném idézni Móra Ferencnek, Pósa Lajos nagy tisztelőjének és barátjának a Balogvölgyről írt néhány sorát: Sohasem tudtam eljutni szülőfalujába, Radnótra, de látatlanul is megesküszöm rá, hogy az valami itt felejtett darabja lehet a paradicsomnak - legalább addig, amíg Pósa Lajos hazajárt bele. A többi világot az angyalaival együtt teremtette az Úristen, de a Balog-völgyét a maga kezével szabta ki jókedvében, édes délutáni álom után. 59

62 A Balogvölgy és települései A Balogvölgy rövid leírása, a Balogi-medencétől a Rima-völgyéig A Balog-völgyét a jégkorszak végén levonuló rengeteg víz és jégtáblák alakították ilyen szélesre. A folyó a Balogi-medencétől lefelé kanyarogva folyt évezredeken keresztül, kialakítva medrét és öntésterületeket hagyva az áradások után. Az öntésterületeknek is nagy jelentősége volt, mert a lerakott kavicsot, homokot, felhasználták az emberek az építkezéseikhez, köveket is tudtak fejteni a völgyet szegélyező dombokon, hegyeken. Az öntésterületeken növő égerfát és füzeseket is fel tudták használni. Kosarakat gyümölcs, kenyér és egyéb dolgok tárolására használt eszközöket, lészikát, azaz kerítést fontak belőle, de sokan az ólak falát is fűzfavesszőből fonták. Ez már csak emlék, mivel a felelőtlen gazdálkodás a folyót megszabályozta, egyenes mederbe terelte, hogy minél több termőföldet nyerjen, viszont a természetnek, az ott élő állatoknak, növényeknek ártott vele. A Balog folyónak alig van olyan mellékága, amelyik állandó vízzel rendelkezik. Ilyen csak a Pádáron keresztül folyó Jákópatak, mellette a Pápocspatak, a Szemszúrónál folyik a Balogba a Perjése patak, Panyiton keresztül a halastóból kifolyó patak és Bátka alatt a Ganajdombi patak, ezen halastavat is létesítettek. A völgyet két oldalt, észak-déli irányba a Gömörszepesi érchegység nyúlványa szegélyezi, amely Nagybalogtól lefelé fokozatosan dombokká szelídül és szántóföldek alakultak rajtuk. A völgyet szegélyező hegy kőzetei közül az andezit, andezittufa és a homokkő fordul elő. A mészkő is jelen van, de a völgyön lefelé haladva, mindig az alsóbb rétegekbe kerül. A széles völgy diluviális hordalék, kimondott allúvium, csak a völgy teknőjében található. A tájképzésben az északi részen a triászkori mészkő, a déli részen a harmadkori üledék vett részt, mely palakőből keletkezett. Ez a felszín hozta létre az agyagos és vályogos talajt, mely mély, de az átlagosan jó talajok közé tartozik. A talaj nagy része európai barnatalaj, mely Bátkától lefelé fokozatosan sötétedik, Rimaszécsnél már megtalálható a fekete talaj is. A Balogvölgyet hordaléktalaj alkotja. A Derencsénytől északra eső területeket a Balog-nemzetség Fekete erdejének hívják, mely egészen Ratkóbisztróig terjed. Az itt lévő települések létrehozása a Derencsényi család érdeme. A Nagybalogtól Rimaszécsig terjedő részen a települések létrehozásához nagyban hozzájárult, hogy a XIII. században megszűnt a Gömör királyi vármegye és a jobbágyok nagy része, főleg hadi érdemeikért elérték a nemesi állapotot, és így a várföldek földesuraivá váltak. A Balogvölgyben levő falvakat Balogmelléki jelzővel illették a korabeli oklevelek, természetesen lakosaik is azonos eredetűek. Megkezdődött a nemzetségek osztódása, s ezzel egy időben a földek tulajdonjogai is elosztódtak. 60

63 A Balogvölgy és települései A Nagybalog és Bátka közötti területet a Figei nemzetség birtokolta, Uzapanyittól Tamásiig. Itt tizenhárom kuriális település keletkezett. Elsőnek Laponya jelenik meg, majd Kisfalud, melyet korábban Figének neveznek. A legnagyobb település Hacs (Hacsi) volt, aztán Kispanyit, Uzapanyit stb. A Balog folyó jobb partján lévő nagy kiterjedésű területet, mely Bátka széles környékét jelentette, István királytól Hirista Kapta meg, a másik részét pedig Tombold Crispinnek adományozta. A Balogvölgy legdélebbi falvai Iványi és Zádorháza a legkorábbi időben a Hanva szálásokhoz tartozott, de ez is a későbbi idők folyamán várföld jellegűvé válik. A Balogvölgy lakosságát illetően, a legsúlyosabb időszak a török hódoltság időszaka volt. A török nagy adót szedett a meghódolt területeken. A Balogvölgy nem tartozott a megszállt területek közé, ez határmenti övezet volt, de annál rosszabb helyzete volt, mert itt a magyar királynak kellett adót fizetni, de gyakran átjött a török a határon, és ő is beszedte az adót, ahol nem tudtak fizetni, azt a falut felgyújtotta. Azért volt az, hogy a völgyről sokan a megszállt területre szöktek, mert ott csak a töröknek kellett adót fizetni. Akkor javult egy kicsit a helyzet, amikor Balogvárát végvárnak nyilvánították, és Széchy Tamás megyei költségen megerősítette. Ebben az időben nagy veszteséget okoztak a lakosságnak a török ellen ezen a vidéken átvonuló lengyel és német seregek. A zsoldossereg élelmezését a lakosságnak kellett állnia. A Bocskai felkelés idején a hajdúk törtek be a völgybe. E hadak átvonulása idején sok falu tönkre ment, mivel ha nem kaptak ellátást, a települést azok is felgyújtották. Ilyen sorsra jutott, Balog, Hacs, Tamási, Iványi, Cakó, Perjése és Rimaszécs. Rákóczi kurucai sem kímélték a völgyet, annak ellenére, hogy sok nemes, mint önkéntes harcolt a felkelésben. Volt olyan eset is, hogy ugyanazt a falut előbb a labancok, majd a kurucok szállták meg. Különösen Nagy Ádám kuruc vezérre panaszkodtak a lakosok. A háborúságok nagy veszteséget okoztak az államnak, de a legnagyobb vesztes a nép volt. Nemcsak vagyonilag fizetett rá, hanem a háborút követő járványok is pusztították a lakosságot. Az 1710-es pestisjárványban nagyon sok ember pusztult el a Balogvölgyben: Balogon 204, Pádárban 160, Uzapanyiton 180, Perjésén 105 halott volt. 61

64 A Balogvölgy és települései A háborúk okozta veszteségeket a lakosság igyekezett bepótolni. Visszatértek falvaikba és hozzáfogtak a gazdálkodáshoz. A megélhetési lehetőségekkel párhuzamosan a lakosság lélekszáma is kezdett növekedni. Ennek bemutatását szolgálja a következő táblázat a Balogi járás közelebbi falvaiból: Helység Családok száma Lélekszám Alsóbalog Alsóbátka Alsókálosa Alsóvály Baraca Bikszög Cakó Dúlháza Felsőbalog Felsőbátka Felsőfüge Felsőkálosa Felsőrás Felsővály Gergelyfala Iványi Lőkösháza Mihályfala Perjése Radnót Rakottyás Rimaszécs Tamási Újfalu Uzapanyit Zádorháza Zsíp Összesen

65 A Balogvölgy és települései Földrajzi nevek Határszél, Csatórét, Banka, Hosszúkötél, Mogyorós, Dancs, Borsos oldal, Tótok révén, Törökvölgy, őrhegy alja, Gajagas, Csurgónál, Csúrévek, Kurta, Kavacsos, Pipíshegy, Külső Ortvány, Laposmező, Sonkolyrét, Egyházhegy, Paplak, Rövidke, Jákó, Torhegy, Vincőke, Szőlők alatt, Harangozón túl, Hosszak, Rákospatak, Kötőrét, Nagykötel, Hidegoldal, Szárazvölgy, Doboshíd, Veres, Cendrő, Hegymeg, Körtélyes, Lóger, Gulyarét, Akasztóhegy, Külső- és Belső lánc, Ortvány Déllő. Balogvölgy Balogpádártól Rimaszécsig 63

66 A Balogvölgy és települései Balogvölgy településeinek felsorolása Meleghegytől Rimaszécsig Meleghegy fölött terül még el Kopárhegy, Ratkózdihava, Rónapatak, Poprocs, Dobrapatak, Sztrízs, Hrussó, Babaluska, Esztrény, Lukovistye, Derencsény, Pápócs, Szilistye, Gesztes, Bugyikfalva. > Jákóháza - Balog, Perjése és Pádár között terült el. Keletkezését erdőirtásnak köszönhette. A mai Jákópuszta helyén volt. Névadója és építője Jákó volt ben már puszta, beleolvadt Felsőbalog határába. > Szendrő - a Balog folyó bal partján, a mai Cendrő dülő területén épült. A Balog- Dancs birtokrésze volt, hűtlenség után a Széchyek kapták meg, lehet, hogy ez okozta a település gyors elsorvadását. > Traja (Tráji) - Kisbalog - a Balog nemzetségbeli birtokrészek elosztása után ez a rész az Atfy családé lett. A falu a Rákospatak Baloghoz közel eső kanyarulatában (ahol a juhakol állt) terült el. A falu megszűnését valószínűleg az Atfy család hűtlenségi pere okozta, melyben birtokrészeiket elvesztették. Trajához hatalmas birtokrész tartozott. Átnyúlik a Vályvölgyébe, a Bikszögig. A balogi erdők is ebbe a kataszterbe tartoznak, a Farkashegyben a Lyukaskőig, az összes Tráji szőlők, a Szímála-puszta, és a felsőbalogi szántok, a Mezőcske, Vincőke, Szárazvölgy, Hosszak, stb. Birtokosai: Atfyak, Uzák, Koháryak, Szentmiklósyak. Jobbágyok: Veres, Huszár, Bencs, Bilics, Katko, Kiss, Pessei. > Nádorispánfölde - nevét valószínűleg Széchy Miklóstól kapta, aki a XIV. században nádora is volt az országnak. A Szemszúró és Balog között a Perjése patak partján terül el. Széchyektől a Mikófalviak (Szemszúró) vették át a zálogba. Később beolvadt Alsóbalog határába. > Marmalom - Meleghegy szomszédságában a Balog partján Jákóháza és Pádár között terült el. Ősi birtokosai a Dapsi-Ravasz családok voltak. Eredetét a malomnak köszönheti, bár a leírás szerint a malom jóval messzebb volt a falutól. Később a település, mint puszta a Derencsényi uradalom része volt. > Kispádár - az eredeti Pádár a XIV. században két részre oszlott kisebbik felét kezdetben Felsőpádárnak, majd egy századdal később Kispádárnak nevezték. Az oklevelek említenek egy Pádárka nevű dűlőt, valószínűleg ezen a helyen volt valamikor Kispádár. 64

67 A Balogvölgy és települései > Pádár (Balogpádár) - a XII. század első felében keletkezett. A Balog nemzetségbeli Derencsényi család birtoka volt, akik a hűtlen Dancs családtól vették át. Valószínűleg ez okozta a falu kettéválását Alsó- és Felsőpádárra. Lakossága valamikor főleg szláv volt, majd mivel jobbágyfaluról volt szó, a későbbi idők folyamán a Derencsényiek és Wesselényi nádor birtokos urak, valamint az összefüggő balogvölgyi magyarság hatására elmagyarosodtak. A falu lakossága egységesen az evangélikus hitet vallja, sőt Balogról is egyesek átköltöztek ide a hitük miatt. Önálló evangélikus Egyházközségét már 1680-ban említik. Az első evangélikus templom fából épült és prédikátora, valamint iskolamestere is volt. Az evangélikus iskolába 1771-ben 30 tanulót oktattak elemi ismeretekre magyar nyelven. Mai temploma 1802-ből való. Pádárban nagy területen gyümölcsöst és szőlészetet hoztak létre, melynek egy részét átvette az uradalmi szeszfőzde, a többit bevitték a rimaszombati piacra. A lakosság egy része fazekassággal is foglalkozott. Korsókat, fazekakat, különféle egyéb edényeket készítettek, amelynek árusításával bejártak az országot, még az Alföldre is eljutottak. A tatárjárás, a husziták bejövetele, a törökdúlás, a Rákóczi szabadságharc és az ezeket követő járványok nagyon sok lakos pusztulását okozták, csak az 1710-es járványban 160 ember halt meg. Az elpusztult lakosok pótlására más területekről hoztak be szlovák nyelvű lakosokat, akik könnyen beilleszkedtek, melyhez hozzájárult a közös vallás, a nyelvet is idővel elsajátították, viszont a népi szokásaikon, hagyományaikon a szláv hatás még ma is érződik. Gyakran előfordult nevek az 1500-as évektől: Fodor, Petro, Botko, Kutik, Mutnyík, Barkacz, Filep, Jakab, Borlo, Simon, Palcso, Szuhai ben a faluból 38 evangélikus családot, 117 személyt telepítettek ki. Egyszer Pádáron hatalmas zivatar söpört végig, kiöntött a Jákó patak, vitt a víz, amit vihetett. Mikor a balogiak találkoztak a pádáriakkal, részvétellel mondták, megjártátok, nagy vihar volt nálatok. Hát volt egy kis harmat, mondták fölényesen, hisz már utána voltak a bajnak. Azóta, ha Balogon is nagy vihar volt, azt mondják utána, hogy volt egy kis pádári harmat". 65

68 A Balogvölgy és települései > Perjése - Balogtól nyugatra, a Perjése patak két oldalán fekszik. A XIII. század elején keletkezett. A Balogvölgyében élő magyarság a XI. században ezt a ritkás fásfüves völgyet nyári legeltetésekhez használta. Az 1427-es összeírásnál 17 portát jegeztek be, ami ezen a vidéken nagyobb helységet jelentett. A lakosság fogyása a török hódoltság idején kezdődött, majd a kuruc felkelés idején sok család az Alföldre menekült. Az es években a pestisjárvány 105 személyt ragadott el lakosai közül, a faluban csak 12 család maradt életben. A lakosság az evangélikus hitet vallja. Temploma 1754-ben van említve, mely fából készült, haranglábbal. Leányegyháza Pádárhoz tartozik. A mostani temploma 1838-ban épült. Leggyakrabban előforduló családnevek 1550-től ig: Pongrácz, Jónás, Bátky, Perjési, Bodor, Buda, Ambrua, Balázs, Fülöp, Gorta, Bálint, Csányi, Csízi, Gombos, Pásztor, Lénárt, Juhász, Kovács, Simon, Varga, Kresnye, Zsámbok. A perjései evangélikus templom > Peszéte - Perjésétől lejjebb, a Perjése patak mellett terül el. Szintén Balogvárhoz tartozott. Lakossága a török elől elmenekült és többé nem népesedett be. Egyházilag Uzapanyithoz tartozott, gazdaságilag viszont a balogvári uradalom egyik hercegségi gazdasági részlege 374 magyar hold birtokrésszel. Gyakori jobbágynevek 1487-től ig: Fodor, Matyas, Benedek, Varga, Ivanics. > Uzapanyit - eredetileg Kispanyit volt a helyén, mely még a tatárjárás előtt, mint nemesi kúria szerepelt. A király a tatárjárás után is meghagyta a nemesség kezén, az Uza előnevet akkor kapta, mikor a Balog nemzetség egyik ága, az Uza család birtokába jutott, Miklós személyében. A Balogvölgyön végigpusztító pestis járvány Panyitot sem kímélte, itt is 180 ember halt meg, csak 12 parasztcsalád maradt életben. 66

69 A Balogvölgy és települései A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom már a középkorban megvolt és önálló egyházzal rendelkezett. Ez a templom elpusztult. A mostani református templom 1848-ban, a katolikus pedig kései barokk stílusban 1872-ben épült Szűz Mária menybemenetele tiszteletére. A lakosság a XVI. században felvette a református hitet. Az uzapanyiti református és katolikus templom Az Uza család az Atfy ágból szakadt ki 1323-ban, amikor Atfy Konrádnak egyik fiát Uzának hívták, ő lett az Uza nemzetség megalapítója. Uza Benedek 1449-ben, Uza Imre között, Uza Sándor között alispánok voltak, Uza Tamás 1591-ben Uza Zsigmond 1661-ben, Uza Sándor, pedig 1758-ban szolgabírái voltak Gömör megyének. I. Ferdinánd 1557-ben a hűtlen Uza Bernát, Imre és András birtokait hűtlenség miatt Peling Bálint hívének adományozta. Az Uza család utolsó sarja Szentmiklóssy György volt, aki Uza Máriát vette feleségül. A Szentmiklóssy család Szepes megyéből került a Balogvölgyére. Szentmiklóssy István királyi tanácsos, szolgabíró és Gömörmegye alispánja volt, nagy vagyonra tett szert, melyet legkisebb fiára Antalra hagyott. Csak az érdekesség miatt soroljuk fel birtokrészeit: Uzapanyiti kastély és birtok, Buhaházi, Mikóházi, Kápolnai, Hacsi, Ablonci, Ku t y a i, A Szentmiklóssy-kastély Uzapanyiton Centeházi, Góbisi, Vaskapui, Habóki, Lóci, Alsóbátki, Szentdemeteri, Keszi, Alsóbalogi, Kisrecski, Bugyikfalusi, Szilistyei, Kőbányai, valamint a kövi malom, a királyi kastély és birtok, Zemplénben a mádi és tállyai szőlőket és a monoki, jeszti birtokok. Szentmiklóssy Antal jeles alispánja volt a megyének és részt vett az 1848-as szabadságharcban a Lajta mellett, majd Hurban ellen a murányi csatában. A világosi fegyverletétel után elfogták, halálra ítélték, majd kegyelmet kapott. 67

70 A Balogvölgy és települései A szabadságharcban Demeter András ispán közhonvéd is részt vett. Emlékükre 2001-ben kopjafát emeltek a temetőben. Gyakran előfordult családnevek 1497-től 1828-ig: Fodor, Syska, Kitály, Sikó, Varga, Juhász, Majer, Pál, Vígh, Ambrus, Demeter, Nemes, Gyenes, Nagy, Márkus, Túrós, Lehotay, Hornyák, Miko, Ibos, Csák, Csízik, Kocsis, Orbán. Cigányok: Horváth és Szajkó családok. Később Bornemisza Istvánnak, Szentmiklóssy Aladárnak és Kálmánnak és Fáy Istvánnak voltak itt nagyobb birtokai és mindegyiknek szép úrilakja. Bornem isza ls tvánnak úrilak. Vende A ladár felvétele a Borovszky Samu által összeállított M agyarország várm egyéi és városai című könyvből Uzapanyiton gyűjtötte Kodály Zoltán az alábbi népdalt: A panyiti halastóban / Fürdik a fekete csóka / De hiába fürdik abba / Még is fekete a tolyva. Uzapanyiton született Radnóti Miklós nagyanyja, Grósszmann Katalin ( ), akinek férje Glatter Jónás ( ) lett, az ő fiuk volt Glatter Jakab ( ), Radnóti Miklós ( ) apja. Így nősült be a Balogvölgyébe a Glatter kereskedő család. > Mikóháza - a mai Szemszúró helyén volt. Keletkezése a XVI. századra tehető. Építője Mikó, a balogmelléki várnépekből kivált kisnemes, aki Zsigmond király idején kapott nemesi oklevelet és birtokot. A helység pusztulását, a Miko család kihalása okozta. Jelenleg puszta, és Szemszúró néven Uzapanyithoz tartozik. Mikóházán élt családok nevei: Albert, Estók, Demjén, Matyas, Rada, Tóth, Varga, Kovács, Sipos. > Laponya (Lancháza) - Laponyi - területe Mihályfalvától Uzapanyitig, Puhaházától Vaskapuig, a Balogvölgyétől a Vályvölgyéig terjedt, hatalmas birtoktest. Még a tatárjárás előtt keletkezett. A balogmelléki vár kötelékébe került magyarság alapította, amely a Vályvölgy felé terjeszkedett. A XIV. században a Balogok birtokába került a Derencsényi család révén. Később Wesselényi nádor, majd a Koháry család birtoka volt. A Derencsényi nemzetségből kiágazó Laponyai 68

71 A Balogvölgy és települései család kapja birtokául. Laponyai Pál a Balog felé eső részt, Dés pedig a Vály és Kálosa felé való részét kapta. > Puhaháza - Uzapanyittól délre, a mai Puhai puszta helyén állt. Laponya nagy területéből vált ki, 1325-ben került a Puhai család birtokába. Ez a falu is, mint a többi nemesi birtok, a török pusztítás áldozatává vált. Ismertebb jobbágynevek: Molnár, Bencs, Varga, Tóth. Birtokosai voltak a Forgonok és a Szentmiklóssyak. > Márkfölde (Markfelde) - Ablonc és Laponya között terült el. Mivel Márkfölde is része volt a balogmelléki várföldnek, megalapítója is a várjobbágyság sorsaiból való. Konkrét megalapítóját nehéz megállapítani, mivel többen is viselték a Márk nevet. Egyetlen írásos emléke 1325-ből való, amikor is a Laponyai család itteni részét elcseréli a Balog nemzetségbeli Széchyek Szatmár-megyében levő birtokaiért. A csere után beleolvad a Balog-birtoktestbe, ezért nem találkozunk többet a nevével. > Hacs (Hacsi) - Uzapanyittól délre, a Balog folyó partján terül el. A Balogvölgyet elfoglaló törzsi magyarság szállásterületéhez tartozott, mely később adományképpen a Balog nemzetség birtokába jutott ben a Bécs felé vonuló lengyel hadak felgyújtották a falut, alakosok Uzapanyitra illetve Tamásiba költöztek. Jelenleg, mint tanya szerepel. Birtokosai: Mihókfalvi András, Széchyek, Wesselényi. Jobbágynevek: Fejes, Bíró, Fodor, Pál, Czikó, Túrós, Boholy, Nemes, Hacsi, Demeter. > Barcfölde - a Balog folyó mellett Hacsi és Tamási között terült el. Névadója Bárc, aki szintén balogmelléki várjobbágyok sorsaiból került ki. Mivel a névadó családja kihalt a birtokain rokonai a Kisfaludi és a Figei családok osztoztak. > Bordezháza - Uzapanyit és Rakottyás között terült el. Alapítóját Bordis néven emlegetik az oklevelek, szintén a várjobbágyság soraiból került ki. A család a XV. század végére kihalt, a település elpusztásodott, végül a Trajai Atfyak kezére került. > Tamási (Balogtamási) - a falu keletkezése egybeesik a folyó völgyét megszálló magyarság megjelenésével. Erdőirtás következtében alakult ki és névadója Tamás, mely gyakori volt a magyarok főleg a Balogok között. Mivel átjáró hely volt a völgyben, valamikor vámot is szedtek benne. A helység teljes kiépítése az adománybirtokos Balog nemzetség munkája. A török dúlás Tamásit sem kerülte el, s csak öt igászsellér lakott benne, amikor a Bécs felé vonuló lengyel hadak Tamásit is felgyújtották. A lakosság száma csak a Wesselényi birtoklása idején éri el az eredeti állapotot. A balogtam ási reform átus templom 69

72 A Balogvölgy és települései A békés életet később a kuruc-labanc harcok zavarták meg. A lakosság kurucnak állt, vagy elmenekült. Az ott maradottak a völgyön végigseprő pestisjárványban pusztultak el. Az 1755-ös évben viszont már 14 jobbágycsalád és 8 négyökrös család lakta. Lakossága református vallású, mely fíliaként Uzapanyithoz tartozik. A jelenlegi temploma 1820-ban épült. Az 1906-os belügyminiszteri rendelet a falu nevét Balogtamási alakban határozta meg. > Bakosfölde - a többi balogvölgyi falucskák sorába tartozott. Tamási határában lévő Bakos erdővel lehet kapcsolatba a neve, illetve Új Mikóháza vagyis a Keserves tájékán lehetne a helyét elképzelni. Tulajdonosai a Mikófalvi család után a Trajai Atfyak voltak, de ekkor már, mint puszta szerepelt. > Comporfölde - Hacsi, Tamási és Rakottyás között lehetett, valahol a Balog mentén. Névadója Compor, aki Péterrel együtt a balogmelléki várjobbágyok közös földjéből 1244-ben megvett egy részt és ezen alapította a falut, mely később szintén az Atfyak birtokába került. Az újabb adatokban már, mint puszta szerepelt. > Kápolna ban Bátka várföld egy lakatlan részét a király vívójának Hiristalnak adományozta, aki a neki adott területen Szent Mihály tiszteletére egyházat alapított, amelyet Hiristál kápolnájának neveztek, majd később csak Kápolnának. Temploma a környező magyar nemesi helységek anyatemplomává lett. E templom körül alakult ki a falu, mely Tamási és Rakottyás között terült el. A monda szerint, a Balogvár ellen induló törökök portyázó seregét kápolna lakossága megtámadta, nagy részüket meg is ölték. A török fősereg ezért a tettükért bosszút állt, a falut felgyújtotta, lerombolta, csak a templommal nem bírt. A lakosság a támadás elől bemenekült a Balog öntésterületén levő füvesbe, rekettyésbe. A meghódolás ideje alatt is itt tartózkodtak, ide építették házaikat, ebből a megtelepülésből lett később Rakottyás (Rekettyés). Kápolna birtokosa Kápolnai Mihály volt, akinek fia 1381-ben Gömör-megye szolgabírája volt. Kápolna másik fele Kápolnai Zsigmondé volt. Kápolnai Antal, a kápolnai birtokot 100 arany forintért eladta Derencsényi Tamásnak. Később az egész kápolnai birtok a Széchy családé lett. > Kutya - Kutyai - a Rakottyás melletti kis völgyben terült el. A falu valószínűleg a XII. században keletkezett, ugyanis a falu birtokossága a gömöri királyi várnak vadászszolgálatokkal tartozott. Később a balogmelléki nemességből származó Kutya(i) család kapta adományképpen a királytól, Benedek személyében. A Kutyai nemzetség itt tenyésztette a balogi királyi vadászathoz illő ebeket. A Kutya(i) családnak 1400 körül szakadt magva, ezért a birtokot a szomszédos kisnemesi birtokosok, az Ablonciak, a Forgonok és a vaskapui Vasok szerezték meg, de birtokolt benne a Szentmiklóssy család is. Egyháza nem volt, Kápolnához tartozott, majd később pedig Uzapanyithoz. 70

73 A Balogvölgy és települései > Rakottyás - Feltételezett keletkezéséről már Kápolnánál tettem említést, a lakosság többi része a góbisházai várjobbágyokból alakult ki. Első birtokosai a Félkéz és Góbis családok voltak. E két család rokoni kapcsolatban voltak egymással, mégis állandóan perlekedtek, a végén 1495-ben Góbis Miklós kiegyezett Góbis Pállal úgy, hogy az egész Góbisházi birtok Pálé maradt, az egész Rakottyás Félkéz tulajdona lett. Később a Góbis családnak magva szakadt, ezért magvaszakadás címen Góbisháza, Rakottyás, sőt még a kápolnai részek is, melyek mintegy 50 telket tettek ki a Szent Koronára szálltak és ezt a hatalmas birtokot Ferdinánd király hívének, Derencsényi Tamásnak adományozta. Nemesi jellege továbbra is megmaradt, pedig csak egy nemesi kúria állt benne, amelynek telkeit parasztok műveltek, zsellér módon. Minden évben kaptak művelésre kisebb földterületeket, melyből adóztak birtokosaiknak. Egyházáról és iskolájáról nem tesznek említést az oklevelek, tehát mivel a bátkai várföldből váltak ki, ebből a szempontból is Bátkához tartoztak. A gyülekezet fatemploma 1921-ből való, melynek helyére ben építették a mai templomot. Helyi nemesi családok: Félkéz, Rakottyási, Puskás, Óvári. Birtokosok: Derencsényi, Jákófy, Jánoki, Uza család, Szentmiklóssy István, Beélik. Jobbágynevek: Fonó, Nagy, Szekeres, A rakottyási reform átus templom Juhász, Derencsényi, Bacsó, Simon, Fejes. Cigányok: Cifra, 1774 Utolsó birtokosára emlékeztet a romos Máriássy kastély. M áriássy Andor kastélya 1903-ban. Vende A ladár felvétele a Borovszky Samu által összeállított M agyarország várm egyéi és városai című könyvből 71

74 A Balogvölgy és települései > Centeháza - a balogmelléki várjobbágyságból származó Cente család falvacskája, melyet néha Szilas néven is emlegetnek az okiratok. Rakottyás tőszomszédságában feküdt, s azzal teljesen egybeolvadt. A Czenteházy törzsből Czente és Hímfi családok váltak ki. A Czenteházy család ősei a XIV. században itt építettek nemesi kúriát, melyet később a családtagok szaporodásával, melléje újak is épültek. Zsigmond király idejében a királyellenes párthoz tartozott Czente Péter, aki párttársaival fegyvert fogott a király ellen. Ezért Pétert sokáig fogva tartották, sőt hűtlenség miatt fej- és jószágvesztésre ítélték. A király 1400-ban kelt levelében megkegyelmezett neki, azzal a feltétellel, hogy bocsánatkérésre hódolni járuljon a trón elé. A Czente család utolsó férfi tagja Czente Adorján volt. A települést a XVIII. században még a nemesi kúriák között sorolják fel, bár ekkor, mint nemesi major csupán két család lakik benne. Ma puszta Rakottyás határában. Birtokosok és kuriális nemesek: Boza, Czente, Himfi, Kinizsi, Korlát, Óvári, Rasi. Innen származik dr. Czenthe Zoltán budapestizádorfalvai építészmérnök, a gömöri néprajz kutatója, aki a Gömöri Atlantisz könyvsorozat szerzője. Abban jelentek meg a négy évtized alatt Gömör megyét já r va készített fotói a fejfákról, az emberekről, az otthonokról. Rakottyás község ben fogadta tiszteletbeli polgárává. Czenthe Zoltán > Vaskapu - a Barca patak és Rakottyás között terült el. Ablonc határából vált ki 1343-ban örökösödés által. A Vaskapui nemzetség birtoka lett, mely nemzetség az idők folyamán több ágra szakadt, belőlük ágazott ki a névadó Vas család, a hegység megalapítója. A falucska inkább nemesi majorsági jellegű, melyet főleg a róla elnevezett nemzetség lakott. A török időben lakosai elhagyták, később pedig birtokosai kihaltak, így beleolvadt Rakottyás határába. > Góbisháza - Rakottyás és Bátka között a Balog mentén, Góbis tető, Góbis tanya még most is őrzi emlékét. Amint már említettem a Góbis és Félkéz családok pereskedéséből eredően, a Góbis család végleg kiköltözködött Rakottyásról, meghagyva ottani birtokrészét a Félkéz családnak. Ebből kifolyólag a Góbis család létrehozta Góbisházát. Elpusztásodása egybeesik a török hódoltság kezdetével, amikor az alapító család kihalt. A Derencsényiek a török pusztítás miatt nem tudták betelepíteni, ezért pusztának maradt, mely ebben a formában még ma is létezik. Jobbágysága: Bereck, Császár, Donko, Fodor, Symon. 72

75 A Balogvölgy és települései > Bátka - török eredetű név, jelentése elmerült, amiből a mocsár, a sár jelentése, tehát sárvíz, vagyis a Balog folyó öntésterülete alakult ki. A török elnevezés miatt nem kell csodálkozni, hiszen a magyar törzsek között voltak török eredetű népek is. A falu két részből állt, Alsó,- és Felső-Bátkából, csupán 1906-ban, miniszteri rendeletre egyesítették. > Alsóbátka - régebbi település. Először 1263-ban említik az oklevelek, amikor IV. Béla király fia István, bajvívójának Hiristálnak ajándékozta. Első birtokosai a Kállay család, majd a továbbiakban a Serényi, Jánoki, Szentmiklóssy, Korponai és Bornemissza családok voltak. Lakossága zsellérekből és telkes gazdákból állt, ellentétben Felsőbátkával, csak egy, a Szívós família kapott nemességet a XVII. században. A Szívós család május 5-én 1000 forintért váltotta meg magát Báthory Gábor földes urasága alól, ezután május 21-én Szívos Gáspár fiai András, István, Boldizsár, Bálint, János, Mátyás, Menyhárt, Márton és Pál megkapták a nemesi oklevelet. A kutyabőrt ma is Bátkában őrzik a Szívós család leszárm azottjai. Egyházát nem említik a középkori oklevelek, valószínűleg Kápolnához, vagy Zsíphez tartozhattak. A reformáció után a falu nagy része a református hitre tért. Mostani református temploma ban épült. A bátkai református templom 73

76 A Balogvölgy és települései Az 1808-as években Nagytiszteletű Varga Antal volt a bátkai református gyülekezet prédikátora. Radnóti születésű, és nemcsak rokona, de nagy tisztelője is volt Pósa Lajos költőnek. Nagyra értékelését azzal is kif ejezte, hogy minden év végén egy hízott libát küldött Budapestre a Pósa családnak. A családnak nem is annyira a liba, mint annak a mája volt a legbecsesebb. Egy alkalommal Lidike, Pósa felesége, nagy meglepetésére hiányzott a libának a mája. Megdöbbenéssel jelentette az urának: Lajos, a bátki libának nincsen mája! Ezt a meglepetést Pósa Lajos az Én Ujságom hasábjain versben fejezte ki: Egy kopasztott liba Érkezett Bátkából, A Varga Antalék Szíves jóvoltából. Csak egy a hibája, Meg van a zúzája, De ami a legjobb: Hiányzik a mája. Mosolyog a költő, Ümmöget is rája: A csőri csukának, S a bátki libának Nincs is, fiam mája! Nagytiszteletű Varga Antal, nem hiába volt pataki diák, ő is értett a versfaragáshoz, és hasonlóan versben magyarázta meg a kellemetlen libaügyet: A jó Pósa bácsi mit gondolt magába! Hogyne vóna Bátkán a libának mája! Van biz eszemadta, illatos, ízletes, Attó hízik Bátkán jegyző, tiszteletes. Hanem az történt a minap egy este, Hogy Mackó úr öccse a párját kereste. Meglátott egy szép lányt... tátva maradt szája... S nagy kapun - volt, nincs- eltűnt a lúd mája! A verses magyarázathoz tudni kell, hogy Sebők Zsiga jeles ifjúsági író és novellista, " Mackó Muki és erdei családja - című ifjúsági könyvet adott ki, erről nevezték barátai "Mackónak". Az öccse Sebők Gyula újságíró járt Bátkán, ő ette meg a libamájat. 74

77 A Balogvölgy és települései > Felsőbátka - a Balog-nembeli Tombold comes ajándékozta Crispinnek azt a területet, amelyen a falu kiépült. Crispin leszármazói a Bátky család, akik a korábban elnevezett Bátkáról vették fel nevüket. Felsőbátka határából, ahogy szaporodtak a családok egyre nagyobb területeket foglaltak el és műveltek meg. Az idegen kisnemesi családok házasodás után jutottak birtokhoz, akik itt nemesi kúriát alapítottak, miközben a jobbágysága teljesen elfogyott, a XVII. századra teljesen nemesi községgé formálódott. Jelentős nemesei: Bátky Ferenc 1663-ban Gömör-megye kapitánya. A Bornemissza család volt a leggazdagabb, mert István feleségül vette Szentmiklóssy Zsófiát, aki után nagy vagyont örökölt. Bornemissza László udvari tanácsos, a vaskorona rend lovagja, alispán, a református egyházmegye világi főgondnoka volt. Bornemissza István a rimaszécsi kerület volt országgyűlési képviselője, aki ifjú éveiben, szépirodalmi műveivel is sikert aratott. A Bornemissza család 1895-ben épített kastélya ma egészségügyi központként szolgál, de a malom mellett álló kastély, mely korábban épült (1600), tulajdonosai is a Bornemisszák és a Szalvendi családok voltak. Kiss Imre, bátkai földbirtokos, Gömörmegye ügyésze 1712-ben a Balogvölgyén boszorkányokat fogdostatott össze, akik ellen kegyetlen intézkedéseket hozott. Sok ártatlan embert kínoztatott meg, amiért vizsgálat is folyt ellene. Kiss József gömöri főjegyző, B. Kiss Károly Gömör vármegye ügyésze, majd táblabírája volt. Miklovics Ferenc is a megye ügyésze volt. Néhány jobbágynév Bátkából az as évekből: Tóth, Kis, Pál, Sebők, Kispál, Lukács, Varga, Kojnok, Csernok, Simon, Szarvas, Vas. Bornem issza László kúriája Felsőbátkán. Vende A ladár felvétele a Borovszky Samu által összeállított M agyarország várm egyéi és városai című könyvből. 75

78 Balogvölgy múltja es hagyományai A Balogvölgy és települései Itt született 1835-ben Bényi István színigazgató, újságíró. A " Ludas Matyi" című humoros lap, majd a "Színészek Lapja" folyóiratok szerkesztője. Bátkában született 1931-ben, a községet regényeiben megörökítő, Mács József író ban vált Bátka díszpolgárává ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet kapott. Jelentősebb M ács J ó zsef művei: Vég nélküli ülés (elbeszélés, 1955), Téli világ (elbeszélés, 1957), Pipafüstben (riportok, 1959), A kamasz (kisregény, 1961), Megbillen az ég (elbeszélés, 1964), Adósságtörlesztés (regény, 1968, 1971, 1983, 2009), Kétszer harangoztak (regény, 1978), Szélfúvásban (regény, 1980, 1983, 2009), A vesztes (regény, 1982), Temetőkapu (regény, 1987, 2007), Égig érő palatábla (regény, 1993), Magasság és mélység (regény, 1994), Öröködbe uram I-1V (tetralógia, ; regény 2003), Trianon harangjai (regény, 2005). Bolondok hajóján (regény, 2010) > Dúlháza - a kisközség a Balog folyó partján, ennek a falucskának a környékén több kis falu is létezett a középkorban. Közvetlenül a falu mellett állt Goron, amely szintén a balogmelléki várjobbágyság birtokrészéből vált ki, ősei a Goronok, valószínűleg a Garam mellől kerülhettek erre a vidékre, mivel néha a Goron helyett Garam név is előfordul. Közvetlenül Dúlháza helyén állt Felsőkisfalud, alsó részén Alsókisfalud, melyet később Barciháza váltott fel. Dúlházát a Dúl család, Barciházát a Barci család alapította, de sokáig a két falut Felső, illetve Alsókisfaludnak nevezték. Kisfaludnak, Kisfalusi István és Miklós voltak a birtokosai. Barciházából csak egy kúria maradt meg, Barczi Mihály birtokában. Barczi Mihály 1704-ben, mint hivatalos kuruc részt vett a Rákóczi szabadságharcban, a gömöri felkelő seregben. A Kisfaludi nemzetségből kivált Korlát család épített még kúriát, melyet Korlátházának neveznek. Ez is beleépült Dúlháza községbe. Dúlházát főleg zsellérek lakták, az úrbéri rendezés után a számuk felszaporodott. Dúlháza lakosai a múlt században híres dohánytermelők voltak. Dúlháza birtokosai voltak: Dúlok, Kisfaludiak, Vassok, Korlátok, Farkasok, Horvátok. Zsellérek: Betes, Bencs, Molnár, Főző, Tóth, Együt, Bertók, Darvas, Varga, Kiss. Farkas Ábrahám országgyűlési képviselőnek volt itt nagyobb birtoka és úrilakja, melyet néhai Farkas Miklós építtetett. Dr. Czenthe Zoltánnak 1974-ben még sikerült lefényképeznie. 76 Farkas Á brahám egykori úrilakja Dúlházán

79 A Balogvölgy és települései Itt született 1834-ben Izsó Kálmán, színész a Népszínház kardalosa. Egyháza Zsíphez tartozik. > Zsíp - alapítója I zsép (Iseph), mely gyakori személynév volt ezen a vidéken, ilyen nevű nádor is ismeretes. Területe szintén a balogmelléki várföldekből A Fáy-Farkas kastély szakadt ki a XII. században. Erre vall a Boldogságos Szűzről elnevezett anyaegyháza, mely már a huszita megszállás előtt is létezett. Birtokként a Széchyek kapták meg. A török hódoltság idején a lakosság fele elpusztult, vagy elmenekült, de az itt maradottak töretlenül őrizték az ősi hagyományokat. Az újabb korban a Coburg hercegi családon kívül a Fáy családnak is volt itt birtoka. A Bodolló pusztán, mely hajdan szintén önálló település volt, úrilakja is volt a családnak. A Fáy-Farkas kastély mára sajnos teljesen romos állapotban van. Református temploma templom alapjaira, a gótikus stílusban épült, 1775-ben átalakították, A zsíp i reform átus templom a haranglábbal ban klasszicista stílusban átépítették, 1905-ben felújították, 1973-ban restaurálták. A templom belsejében megmaradtak a középkori freskótöredékek. Kazettás mennyezete van. Mellette fazsindelyes harangláb áll. egy román kori 13. században Tem plom belső Zsíp népessége már a XVI. században a református hitre tér át. Prédikátora Szentkirályi István prédikátort az ellenreformáció idején gályarabságra ítélték a Buccarai börtönben halt meg 1675-ben. A templomban emléktáblája van. Birtokosai: Széchyek, Wesselényi Ferenc, Koháryak. Gyakori jobbágynevek az as évekből: Byro, Bodnár, Kovács, Pál, Sebők, Kósik, 77

80 A Balogvölgy és települései Berecz, Nagy, Demeter, Figei, Tóth, Bak, Szőts, Pásztor, Vince, Serfőző, Simon, Derencsényi, Szarvas. Cigányok: től: Vajda, 1744: Csemer, Danyi. Zsípben töltötte gyermekkorát Izsó Miklós ( ), szobrászművész között itt bujdosott, nagyapja Szathmári Mihály rektor otthonában. Ennek emlékére a községháza falán emléktáblát állítottak 2004-ben. > Barciháza - Dúlháza és Zsíp között terült el, Kisfaludból vált ki. A középkorban csak a Barczy család birtokolta, tehát kuriális jellege volt. Jobbágyság helyett taksás népség lakta, akik a birtokosaiktól bérelt földeket művelték és kézművességből tengették életüket. Ez a település is lassan elnéptelenedett és nemesi tanyává vált. Egyedüli birtokosa a Barczy család volt. > Bodollóháza - Zsíp déli szomszédságában a Balog folyó mellett terült el ben a Goroni család birtoka volt. Ebből a családból vált ki Bodolló, és a neki jutott részen megalapította Bodollóházát. A család kihalása után a falucska elpusztult, már a törökdúlást sem élte meg. > Újfalu (Balogújfalu) - Zsíp és Radnót között, a főút mellett fekszik. A már kialakult falvak valamelyikének határából vált ki, valószínűleg Radnót volt az anyahelység. A kiszakadás a XIII. század végére tehető. A török megszállás idején elpusztásodott, csak 1620 körül népesedett be ismét. A század végén a nagy ínség és járványok következtében újra lecsökkent a népessége ben csak a Balyo nemzetség lakta a falut, tehát a történelmi folytonosság és hagyományok őrzői a Balyok voltak. Mivel sok volt a Balyo nevű család, tapadéknevekkel különböztették meg, mint Kőházy, Farkas, Vénházi, Boris, Felső. A falu lakossága áttért a református hitre, viszont temploma még nem volt, ezért a zsípi egyház fíliája volt. Jelenlegi temploma 1882-ben készült el. Mivel a megyében több Újfalu is van, a belügyminisztérium 1906-ban Balogújfalunak jegyezte be. Gyakori jobbágynevek 1500 és 1700 A balogújfalui református templom között: Balyo, Nagy, Pósa, Juhász, Sebők, Varga, Lukács, Szarvas, Fodor, Kovács, Pál. Cigányok: 1774 Danyi. 78

81 A Balogvölgy és települései P ósa M arcsa néni fejfája > Radnót (Nemesradnót) - mint a nevéből is következtethető, a falu nagy részét nemesek alkották. A falu a gömöri királyi vár kötelékébe tartozott. Radnótot a Bebekek a tatárjárás után királyi adományként kapták, tehát királyi alapítású hely a balogmelléki magyar falvak sorában. Legelső birtokosai a Radnótfalviak voltak, akik egyben a falu névadói is. Ebből a családból ágazott ki a Polhos család. Mellettük, azonban főleg a XVII. században sok egytelkes nemes is élt itt, akik nemeslevelet szerzett jobbágyok soraiból váltak ki. Egy századdal később a jobbágyporták teljesen megszűntek és az egész határ a nemesség kezére került. Többször is nevezik a falut Nemesradnótnak, de hivatalosan csak 1906 óta lett az. Jobbágynevek ig: Gál, Pósa, Kovács, Gergely, Szőke, Pál, Kasza, Simon, Dobos, Bódy, Szarvas, Tóth, Molnár, Bajezer. Cigányok: 1731 Nyírő, 1774 Balázs Bazy. A község szép református temploma 1875-ben épült. A legismertebb családok közül a Pósa családot említhetjük, akik Lipót király idejében szereztek nemességet. A nemeslevél megszerzése után két részre oszlott a család, a felső (kis) Pósa, és az alsó (nagy) Pósa családra. Az alsó, nagy Pósa családból (melynek nemeslevelét ma is a faluban őrzik) származott Pósa Lajos költő, szerkesztő, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom megteremtője. Szobra és emléktáblája az iskola előtt áll. Édesanyjának, Pósa A radnóti református templom Marcsa néninek a fejfáját 2003-ban állították fel a temetőben, ahol minden évben anyáknapi megemlékezéseket tartanak. A másik jelentős nemesi család a Bodonok, ők három ágra oszlottak: felső, középső és alsó Bodonokra. A Felső Bodon őse Boldizsár. A Középső Bodon család megalapítója Bodon János, az Alsó Bodon család ősei András, Mihály és István voltak. További nemesi családok: Bedécs, Halmy, Kovács, Sebők, Lukács, Pecz. Radnóton született 1890-ben Jenei Jenő, Oroszországba került, ott filmgyártással és díszlettervezéssel foglalkozott, Leningrádban hunyt el 1971-ben. Egy történet, illetve adoma Radnótról. Egy alkalommal marhavész pusztított a faluban. Apcsu nevezetű egyén, mondván " meg akarom előzni a bajt! hipermangás vizet itatott a tehenével. Mivel a tehén nem akarta lenyelni a kellemetlen ízű folyadékot, Apcsu egy botra tekert ronggyal próbálta lenyomkodni a torkán. Addig nyomkodta, míg a tehén megfulladt. Erről emlegetik Radnótot, hogy " előzi a bajt, mint A pcsu!. Hát ő valóban megelőzte. 79

82 A Balogvölgy és települései Radnóti Miklósnak Nemesradnóton emléktáblája és szobra van az iskola épülete előtt. Radnóton, a mai gyülekezeti terem épületrészében volt a kocsmája a rozsnyói születésű Glatter Jónásnak és feleségének az uzapanyiti Grosszmann Katinak. Abban a házban is éltek egy rövid ideig, s közben megszületett Glatter Jakab fiuk, Radnóti Miklós apja. Később a család Rimaszécsen élt. Glatter Jónás a rimaszécsi zsidó temetőben nyugszik. Mint ismeretes Radnóti Miklós A radn óti iskola a két költő szo b rá v a l anyja belehalt a szülésbe, Glatter Jakab második felesége az erdélyi Molnár Ilona lett, ő nevelte fel és sajátjaként szerette Radnótit. Jakab az erdélyi Radnóton lett textilkereskedő. A legújabbkori kutatások szerint a balogvölgyi Radnótról vette a nevét, ezért B. Kovács István gömörológus szorgalmazására itt áll Szlovákia első Radnóti Miklós szobor. > Cakó - a helység névadója, Cakó egy 1245-ből származó okirat szerint, később Cakóháza néven is szerepelt. A középkorban Cakó is a Széchyek birtokába került. Ekkor lakossága is szépen gyarapodott, már azért is, mert urától vámszedési jogot kapott. A török hódoltság idején nagyon tönkrement a falu. A török nemcsak sarcolta, hanem fel is gyújtotta a települést. A tűzvész idején a lakosság elmenekült. A XVII. század elején a falu 15 telkén csak három gazda élt, de ezek sem tartózkodtak Cakóban, hanem Rimaszombatból jártak ki földjeiket megművelni. Mivel a lakosság nagyon lecsökkent, a Széchyek Murányból telepítettek be szlovák családokat, akik később elmagyarosodtak. A középkorban temploma nem volt. A XVI. századtól református hitre tért a falu. Egyházilag Rimaszécshez tartozott, a gyerekek a zádori iskolába jártak. Mivel temploma nem volt a XVIII. században építettek kettőt is, a római katolikust 1735-ban a reformátust pedig 1797-ben. A cakói reform átus és katolikus 80

83 A Balogvölgy és települései Néhány jobbágynév az as évekből: Domonkos, Ferencz, Csoltó, Varga, Demeter, Fodor, László, Siket, Balog, Pál, Dusza, Bodnár, Eszrényi, Kozma, Sáfrány. > Iványi (Balogiványi) - Rimaszécstől északra a Balog mellett fekszik. A Koldusvölgyben folyó Baraca határ Iványi és Hanva között. A XIV. században Iványi határába tartozott Zádorháza is. Az Iványihoz tartozó területet Hektor rokonai a hanvai Huszttal együtt eladták Milosta fiainak, akik leszármazói birtokolták a középkorban a falut. Nemesi településnek indult, de a megszálló magyar kuriális nemesség birtokába került. A későbbiek folyamán a Széchyek, majd a Czomporok birtokába jutott, és a lakosság nagy része parasztközösséggé alakult át. A törökök a hódoltság idején a falut állandóan nyugtalanították. Többször le is égett a falu, és hosszabb ideig lakatlanná vált. Korai jobbágysága az úrbérrendezés során teljesen elfogyott, sőt a jövevények nagy része is a Rákóczi szabadságharc és a nagy pestisjárvány után teljesen kicserélődött. Mivel Iványi kishatárú helység, a lakosság megélhetési forrása a földművelés mellett a fuvarozás és a napszámos munka volt. Lakosai az új korban mind a református hitre tértek át. Egyháza Rimaszécshez tartozott. A gyermekek a zádorházi református iskolában sajátították el az elemi ismereteket. Temploma 1796-ban épült. Birtokosai: Széchyek, Szentmiklóssy, Koháry Ignác. Jobbágynevek: 1500-tól ig: Csoltó, Végh, Szántó, Tóth, Sebő, Varga, Nagy, Vas, Csomós, György, Szilágyi, A balogiványi református templom Dudás, Csornó, Fejes, Ferencz, Szarvas, Árvai, Boholy. Cigányok: 1774 Szajkó. > Comporháza - Iványi szomszédságában, a Balog és a Barca patak között feküdt. Mivel a Balogvölgy királyi várbirtok volt, tehát csak király adományozhatta oda. Ezt Zsigmond király meg is tette, a Bél nemzetségnek adományozta, de nemsokára már a Comporok kezére került és abban is maradt egészen az elpusztulásáig. A török ban felégette, többé már nem népesedett be, lakossága beköltözött Iványiba. Birtokosai: Compor Gergely, Dengeleghy Gáspár, Bessenyei Mihály, Dancs Pál, Barna Ferenc. Jobbágysága: Demeter, Vas, Csoltó, Fekete, Sebestyén. A faluhoz kötődik Csótó László (1954-) képzőművész is, aki innen származik. Jelenleg Királyhelmecen él től állít ki rendszeresen hazai és külföldi galériákban. Linómetszeteiről, porcelánképeiről és grafikáiról híres. 81

84 A Balogvölgy és települései > Zádorháza (Zádor) - Balogvölgyi kuriális falu. Keletkezése azonos a többi balogmelléki nemesi községével ben még Iványi területéhez tartozott, de a XIII. század végén élt az Iványi nemzetségnek egy Zádor nevű tagja, aki a birtokrészen kúriát épített és ez a kúria idővel faluvá fejlődött. Különválása Iványitól valószínűleg a század közepén történt. A XV. században három jelentős család birtokolja: a Zádorházi, Bettes és Csomós családok. Legősibb a Bettes család, Bettes Tamás 1477-ben Gömör-megye szolgabírája volt, Bettes György 1501-ben, Bettes Péter 1586-ban voltak szolgabírói a megyének. Bettes Ágoston viszont elvesztette zádorházi birtokait, mert gyilkosságba keveredett. Az elkobzott birtokokat a királyi Abaffy Zádornak és Soldos Tamásnak adományozta. Besthes Péter és János, viszont a Rákóczi szabadságharcban küzdöttek a nemzet szabadságáért. A Rákóczi szabadságharcban részt vettek még a következő nemesi családok: Deme Márton a lovasoknál, Deme György és Péter a gyalogosok között, Deme Mihály pedig a nemesi felkelőkkel harcolt a porosz háborúban. A Csomós család közül György vett részt a felkelésben. Református egyháza Rimaszécshez tartozott, jól működő református iskolája a legjobb volt a környéken. Református temploma 1882-ben épült. Birtokosok: Zádorházi, Sturman, Árvai. Zsellérek: Kovács, Nagy, Patkó, Csótó, Babik, Balázs, Sallai, Simon, Szabó, Tóth, Jámbor. A zádorházi református tem plom Meg kell jegyeznünk, hogy Zádorfalva község a határ túloldalán, a Szuhapatak mentén is van, amelyiknek szintén Zádor nevű a megalapítója, és az ősi családok nevei mindkét faluban előfordulnak, ezért könnyen összetéveszthető a két település. > Csomósfalva - a Zádorfalvi birtokló nemzetségből vált ki a XIV. század második felében a Csomos-család, amely nemesi kúriáját és gazdasági majorját a falutól délre, Alsó major helye táján, a patak mellett építette fel ban már pusztává vált, birtokosai a török elől beköltöztek Zádorfalára. Csomósháza egy ideig puszta volt, majd Zádorfalva egyszerű határrésze lett. A községben nagyszüleinél nevelkedett Bettes István (I954-), költő, aki ma Rimaszombatban él. Édesanyja Adorján Ilona, Bátkából származott. 82

85 A Balogvölgy és települései > Rimaszécs - a Rima és a Balog összefolyásánál, a két völgy találkozásánál fekszik, tehát kereskedelmi és hadászati szempontból is jelentős hely volt. A kereskedelme mindig jelentős volt, észak felé a balogmenti úton Ratkóig, dél és nyugat felé a Rima és a Sajó mentén, de eljutott Erdélybe és Morvaországba is. Vára is volt a falunak, de mivel megfelelő magaslat nem volt a környéken, vára nem számított az erősek közé. Várát a Széchyek birtokolták, amelyet a Wesselényi összeesküvés miatt, a császári katonaság birtokolt, ezért a Rákóczi felkelés idején Eszterházy Antal kuruc generális 1710-ben rommá lövette. A várat és a falut a husziták is megszállták és megsarcolták a lakosságot. A törökök a hódoltság idején kétszer is felgyújtották a falut, az egyik tűzvészben a templom is odaégett. A község a Széchyek által, a királytól vásár- és pallosjogot is kapott. Vásárai évente négyszer voltak, lóvásárai országos hírre tettek szert. A Rákóczi felkelés utáni pestisjárvány is megtizedelte a falut. A Wesselényi-féle összeesküvés után a császár a Széchyektől elvette a falut és a birtokot, a hozzá hű Koháryaknak adományozta. A Koháryak kemény katolikusok voltak, ezért sok református Ü dvözlet R im aszécsről embert elüldöztek a birtokukról, és helyettük Murány környékéről szlovák katolikusokat hoztak be (pl. Dobóca egész lakosságát lecserélték). A helység egyharmad része idegen lett, de a magyarság népi életét sem a pusztítás, sem a földesúri tettek nem tudták megváltoztatni, mert a magyarság rendíthetetlen oszlopai a Barát, Boros, Csenék és a többi becsületes családok ezt meg tudta akadályozni. Az itteni katolikus családok a dobócai anyaegyházhoz tartoztak. A régi egyház fatemplomával a reformátusoké maradt. A jelenlegi református templom 1791-ben, katolikus temploma, 1805-ben Saul megtérése tiszteletére, klasszicista stílusban A rim aszécsi református templom épült ben mar a református iskolamester magyar nyelven tanított írást, olvasást és aritmetikát. A falu birtokosai: Széchyek, Báthory András, Wesselényi Ferenc, Koháryak. Ismertebb jobbágynevek: Fogas, Nagy, Veres, Tóth, Antal, Bereck, Bíró, Boros, Dobos, Cserba, Balog, Gál, Kós, Kiss, Kovács, Madaras, Csutor, Török, Vámos, Dancs, Szekeres, Barát, Demeter, Hegedűs, Fazekas, Molnár, Miko, Szántó, Szabó, Tar, Végh, Warga. 83

86 84

87 Település és hajlék Település és hajlék N agybalogi házak A nem esradnóti kisnemesi lakóház Szentendrén (a Skanzen észak-m agyarországi tájegységébe június 25-én nyitották meg a házat) 85

88 Település és hajlék A Balogvölgyön legelterjedtebb településforma a szabályos faluforma volt, ami azt jelenti, hogy egyetlen utca húzódik végig, amelyre merőlegesen kisebb utcák nyílnak. A lakóházak homlokzata az utcára néz. A homlokzattal egyvonalban nyílik a kapu és húzódik az udvart elzáró kerítés. Vannak települések, ahol a házak szabályosan helyezkednek el és az utcák szélesek. Ezek általában hatósági, vagy uradalmi akaratra épültek. Ilyen Nagybalogon pl. Gyetva (Szövetkezeti utca), amelyet a Koháry-Coburg család építtetett a Gyetváról betelepített béresek és a Cifrakert kiépítése miatt, Váralját likvidáló lakások lakóinak biztosított lakóházakat. A falu kiépítése, vagy betelepülések alkalmával a rokon családok egymás mellé építkeztek. Ezt az összetartozást nálunk hadaknak nevezték. Ilyenek voltak: Ibos-had, Csukasz-had, Szekeres- had, Pecsők-had stb. Radnóton Túróczi-, Lukács-, Varga-, Bodon-, kis Pósa-, Pál-szögről még ma is beszélnek. Valamikor a kerteket hatalmas kerítésekkel látták el. Itt telelt a legelőről beszorult jószág aklokban, ólakban. Mikor az állattartás szerepe csökkent, lassanlassan az ólak is bekerültek az udvarba, de nem építették egybe őket a lakóházakkal. A lakóházakat és a melléképületeket a tájon található anyagokból: agyagból, fából, kőből építették. Természetesen a lakások kialakulásának folyamata is megjárta a fejlődés lépcsőfokait, nagyon sokáig megőrizve a nemzeti jellegét. Régen egy soros udvar a következőképpen nézett ki: A ház szíve, a benne összpontosuló belső, a családi élet megszentelt helye a tűzhely. Ezért emlegetik manapság is a családi tűzhely melegét. Sőt a mai napig fennmaradt a szólás két fiatal eljegyzése előtt az ún. háztűznézőbe mennek, amely a családi helyzet megtapasztalására szolgált. 86

89 Település és hajlék Az építkezési szokások a széles völgyben egyformák voltak. Elől volt a lakószoba, ennek több neve is volt, küldetése szerint - erre majd később rátérek, aztán volt a pitvar, itt volt a bejárat, mögötte volt a kamra külön bejárattal. Tehát leghamarabb az ember a pitvarba lép be. Itt sem tűzhely, sem kémény csak az elsőházban levő kemence szellőzőnyílása volt. A pitvarban a kenyérsütéshez használt eszközök, az élésszekrény és a víz volt elhelyezve. A Kisköves és Nagyköves találkozásánál, a hegyoldalban lakott Nagy János asztalosmester. Ebben az oldalban gyakran törtek fe l kisebb források. Egy alkalommal neki is feltört a pitvarban a víz, de ő ebből nem csinált gondot, sőt dicsekedett vele, hogy ő már bevezette az asszonynak a vizet a házba. Az elsőszoba volt a legnagyobb, de sötét volt, mivel két kis ablak volt rajta, azon sem üveg volt régen, csak hártya. Tágas sem volt, mivel nagy részét a kemence foglalta el, mely négyszögletű volt és lapostetejű a szája az ablak felé nézett, előtte tűzhely és két oldalt padok voltak. Tehát a szobában Palóc szobabelső sütöttek, főztek. A kemence szája fölött deszkából készült, de agyaggal megtapasztott kürtön keresztül távozott a füst a padlásra. A padlás nyitott, itt füstölték a szalonnát és a húsokat. Ami füst nem szállt fel a padlásra, az a szobában keringet, ezért annak fala füstös, kormos maradt. A kemence padkáján heverésztek a gyerekek és a férfiak, télen itt is háltak. A család többi tagja hátul a kamrában aludt, ahol nem volt fűtés, csak télen az apró szellőztető nyílásokat betömték szalmával. A lakásbeosztás később annyit változott, hogy az első szobából a kemencét átvitték a pitvarba, ezáltal már nem füstölte be az elsőszobát, így tiszta maradt, ez lett a tisztaszoba. A továbbiakban is változott a helyiségek szerepe. A kemence maradt a pitvarban, a konyhai rész átment a mögötte levő kamrába, azzal a különbséggel, hogy ebbe is a pitvarból lehetett bejárni. A kamra vagy hozzáépítéssel, vagy az istállóval együtt másik épületrészbe került. A konyhába a bejárattól balra volt a tűzhely, jobbra víz és mosdótál. Elől a két ablak között volt a komód, melyet színes terítővel fedtek be. A tetejére dísztárgyakat, ritka szép edényeket raktak. Az énekeskönyv, a biblia, esetleg a kalendárium a komódon, vagy az ablakpárkányon volt elhelyezve. A fal mellett, két oldalon voltak az ágyak, az ágy végében meg a ruhásszekrény. Ha sok volt a gyerek, az ágy alá pótágyat, vagy supedlit tettek, amit éjszakára kihúztak, nappalra meg visszatoltak az ágy alá. 87

90 Település és hajlék Valahol a kemence a házban volt és egybeépítve a tűzhellyel, a kemence és a fal között volt a kemencepadka, vagy sut, itt heverésztek az öregek és a gyerekek. A kemence mellett volt a tálas, ahol az edényeket tartották. Az asztal a konyha közepén volt székekkel, vagy a fal mellé helyezett lóca előtt. A mosdótál fölött volt felakasztva egy kisebb tükör borotválkozás, vagy fésülködés céljára. A kamrában volt a lisztesláda, kenyérrács, füstölt húsok, ruhás és vásznas szuszék, tulipános láda, felsőruha, horgas fákon felakasztva a csizma, konyhaeszközök, hordóskáposzta, sziták, stb. A hátsókamra, illetve gabonás, már különálló épületben volt. Ez az épület favázas, a fák közötti részt agyagtéglákkal töltötték ki, melyet az agyagverő cigányok készítettek a Barancsban. Itt jó minőségű téglát is csináltak. Kampana téglakészítő mester irányításával. Ezt az égetett téglát a lakóházaknál, a közfalakhoz és az oromzat megépítéséhez használták. Tehetősebb emberek már ilyen téglából építették az istállót is. Kőből épült a csűr (pajta) oldalfala és támasztó pillérei. A csűr volt a paraszti porta egyik legfontosabb épülete. Valamikor régen a csűrbe hordták be a gabonát és ott csépelték ki, cséphadaró segítségével. A csűr hatalmas épület hátul keresztbe építették, ez zárta le és választotta el az udvart a kerttől. A csűrön keresztül lehetett járni megrakott szekérrel is, ezért elől és hátul is hatalmas, fából készült, kétfelé nyíló kapu volt rajta. Itt tárolták a szénát, oldalsó, alacsony részében a töreket, szalmát, közepén a nyári, és téli szekér, vetőgép és egyéb szerszámok voltak elhelyezve. Itt volt a szecskavágó is, a jómódú gazdáknak már lómeghajtású volt a szecskavágó. A csűrön kívül volt egy hatalmas fogaskerék, mely egy jóval kisebbet hajtott, ez a kisebb egy vasrúd segítségével össze volt kötve a csűrben lévő szecskavágóval. A nagy fogaskerék felső részéből egyhosszú rúd állt ki, ez elé volt befogva egy ló, a ló körbejárt s így forgatta a fogaskereket, az meg a szecskavágót, a gazda csak rakta bele a szénát, vagy a kukoricaszárat, amit éppen össze akart aprítani. Az istálló a nagy jószágok, lovak, ökrök, tehenek, növendékmarhák részére épült, de sok helyen a házinyulakat is itt tartották, szabadon futkostak az állatok lábai alatt, és elhullott szénán éltek. A jószágok előtt a falnál volt a jászol, ehhez voltak kötve az állatok. A bejárat mellett volt a szénatartó, fölötte a padláson pedig nyílás, ezen a nyíláson dobták le a padlásról a szénát és a szénatartóból hordták szét a jászolba az állatok elé. Az ajtó másik oldalán volt deszkából összetákolva egy fekhely, ezt pricsnek nevezték, ezen aludt a béres, vagy az öreg a házból, sokszor télen is itt hált, mert melegebb volt, mint a kamrában. A parasztemberek nem idegenkedtek a tehéntrágyától, valamikor a ház földjét is tehéntrágyával kenték be, ez melegebb volt és nem porzott úgy, mint a puszta föld. 88

91 Település és hajlék A tetőfedés valamikor zsúpszalmával történt, mivel errefelé nem voltak nádasok. Zsupót a rozs szalmájából nyerték, összekötözték és úgy forgatták fel, tehát mifelénk szalmatetős házak voltak. Szalmatetős ház Balogon legtovább a Gyetván maradt meg, ez a Fodor családé volt. Nálunk is szokásban volt a családokat tapadék, vagy csúfnevük szerint megkülönböztetni. Egy alkalommal Budapestről jártak itt néprajzkutatók, nagyon megtetszett egyiküknek ez a zsúpfedeles ház és le akarták rajzolni, de gondolta mégis illendő lenne erre a ház urától is engedélyt kérni. Egy arra haladó falusitól megkérdezte ki e ház tulajdonosa? Gombótáék, volt a válasz. A néprajzos bekopogott és az ajtóban megjelenőtől megkérdezte, itt laknak- e Gombótáék. Az öreg nagyon megharagudott, de csak annyit mondott Gombótáék az első emeleten laknak, engem Bedernek hívnak, persze ez is tapadéknév volt. Balogon is, mint minden balogvölgyi faluban voltak tapadéknevek. A tapadékneveket a hasonló nevű családok megkülönböztetésére használták. Általában a megkülönböztető tapadéknevek elfogadottak voltak és annyira használatosak, hogy sok embernek már az igazi nevét alig ismerték. Anyai nagyanyámat én is mindig Csukasznak hívtam, csak később tudtam meg, hogy ő hivatalosan Vitárius. Azon a soron, ahol ő lakott a tapadékneveket rímbe lehetett mondani. Íme: Kakas? Csukasz, Tuzso, Mulas, Tami, Reku, Pataj, Pukacs. További elfogadott tapadéknevek: Selyem, Nyányi, Munki, Pokornyi, Makacs, Bakter, Huszár, Kopasz, Fidli, Harmaci, Nyíri, Baka, Zabo, Trepó, Toplai, Túri stb. Csúfnevek: Girind, Penész, Tyúkász, Bugyi, Gombóta, Varjú, Csusza, Lekvár, Szalma, Szúnyog, Bibó, Jégo, Grajcár, Sifra, Hasko, Grídehald, Virág, Galambom, Berkes, Dinga stb. A tapadéknevek a cigányoknál volt a legjobban elterjedve. Sokan még a családtagjaikat is csak tapadéknevük szerint ismerték. Egyik cigányasszony járatos volt hozzánk, egy alkalommal dicsértem az unokáját a Lacit, hogy földrajzból ő a legjobb. A mama sehogy sem tudta, melyik lehet a Laci. Csak nagy nehezen jött rá, hogy az a Szürke (különben Farkas László volt a hivatalos neve). 89

92 Település és hajlék Cigányok tapadéknevei: Bódé, Bruncig, Bucsi, Csana, Csiriglo, Csokoládé, Csombók, Csucsi, Dódi, Dozsár, Eger, Fekete, Fingos, Fito, Fosos, Füsti, Golibó, Halál, Hangyás, Kígyó, Kontra, Lontra, Mancsa, Maxi, Máli, Micka, Mogyoró, Morzsi, Patyi, Penó, Pinga, Pinya, Picsúr, Puklo, Pukkadt, Rebu, Rívó, Szódás, Ürge, Vidróczki, Taknyos, Tinó, Tökös, Tratyko, Trudenca, Tótocska stb. Még a prímásokat is csak tapadéknevükön ismerték a széles környéken: Horváth Árpád (Puklo), Farkas Kálmán (Guha), Balog Imre (Golibó), Balog Dezső (Kígyó), Balog Béla (Horti), Balog Rudolf (Rudko), György Antal (Toncsi). Zsidó tapadéknevek: Hajnal, Dudva, Bokor, Harrat. Cigányok Mivel a Balogvölgyén sok cigányszármazású ember él, ezért illik röviden az ő múltjukról, életmódjukról is megemlékezni. No nem az őstörténetükről, amikor még Indiában voltak, hanem amikor már itt éltek közöttünk. Cigányok a Balogvölgyén a XVII. században jelennek meg. Kezdetben nem telepedtek le, hanem faluról-falura vándoroltak. A faluvégén lesátoroztak és addig ott maradtak, míg a lakosok meg nem unták, vagy míg a hatóság el nem kergette őket. Ezt az életmódot folytatták mindaddig, míg Mária Terézia császárnő rendelete rá nem kényszerítette őket a letelepedésre, és az 1700-as években elrendelte a letelepedettek összeírását. A cigányok közösségben éltek és a falu széleken telepedtek le. Életüket, viselkedésüket a vajda irányította. A vajdát a cigányok választották meg, de a földesúrnak is jóvá kellett hagynia. Viselkedésükért, erkölcsi magatartásukért és tetteikért a vajda volt felelős. A földesúr kötelezővé tette a vajdának, hogy a cigányokat óvja a rosszcselekedetektől, jó példával járjon előttük, káromkodástól, veszekedéstől és lopástól tartsa vissza őket. A bűnösöket pedig atyafiságtól függetlenül büntesse meg. A cigányok tehát engedelmességgel tartoztak a vajdának, ha azonban a vajda vétkezett, vagy ha részrehajló volt valakivel szemben, kötelesek voltak őt az urának feljelenteni. A vajdaság intézménye még manapság is fennáll, főleg az oláhcigányoknál, a romugronok, akik itt élnek a Balogvölgyön hamar beilleszkedtek a többséghez, így a falusi bírót ismerik el felettesüknek, és az ő utasításait követik. A cigányok, mint örökös alattvalók nem költözhettek szabadon. Kezdetben a megtelepedettek sátrakban laktak, és a megtelepülési rendelet elismeréséül a Koháryak 25 dénárt fizettek nekik. Később a sátrakat kunyhók és házikók váltották fel, melyet fából, vagy agyagból építettek, az agyagot saját maguk verték. 90

93 Település és hajlék A legtöbb cigány, mivel a lovat szerették, lovakkal foglalkozott és kereskedett. Ezért volt az, hogy a legtöbb cigány a kovács mesterséget választotta. Patkolták a lovakat, bevasalták a szekereket, az urak hintóját, ekevasat kovácsoltak, hordókra ráfot vasaltak és egyéb vasmunkát végeztek. Akkor még csak kisebb részük foglalkozott muzsikálással. Néhány faluban földmunkákat végeztek, a parasztokhoz napszámba jártak. Mint eltanult szakmunkát, téglát vertek, a Balog öntésterületén növő jó minőségű fűzfavesszőből kosarat, lészát, kenyértartót és egyéb használati eszközöket fontak. Fonáshoz használtak még gyékényt, rozsszalmát, kukoricacsuhát. Ezekből is használati tárgyakat, lábtörlőt, szatyrot készítettek. Ezek a fonott használati eszközök ma is keresett hiánycikkek a széles környéken. A mai nagy munkanélküliség idején folytathatnák ezt az ősi mesterséget, ezzel nagyban hozzájárulhatnának családjaik megélhetéséhez. 91

94 92

95 Népszokások Népszokások Palóc népviselet A mai rohanó világban bizony keveseket foglalkoztat az, hogyan élhették meg őseink mindennapjaikat, hogyan ülték meg jelentős ünnepeiket és hogyan élték hétköznapjaikat. Hogy ez a hagyomány ne menjen feledésbe, elevenítsük fel szokásaikat, viselkedésüket, bemutatva egy emberöltő történésein keresztül. 93

96 Népszokások A csecsemőkor A gyermek megszületése már őseinknél is nagy örömöt és sok gondot is hozott a családba. A lányok korán, már tizenhét éves korukban is férjhez mentek, s így fiatalon szültek. A terhességet áldott állapotnak nevezték, a szülést pedig gyermekáldásnak tekintették. A szülés odahaza a bába segítségével történt, orvost csak nagy ritkán hívtak. Az újszülöttet a bába megfürösztötte, bepólyálta és az édesanyja mellé tette. A bába még egy hétig járt az újszülöttet fürdetni. Minden alkalommal megvendégelték és borravalót is kapott. A szülés után az anya egy hétig ágyban maradt és fekő asszonynak mondták. A fekő-asszony elől, a tisztaszobában, sátorban feküdt. A sátor lepedőkből volt összeállítva. Ilyenkor előkerültek a szebbnél szebb lepedők, panyiti, varrott, recés, singelt stb. A lepedőt szatyinggal (gatyamadzag) erősítették a mestergerendához, úgy, hogy a madzagon a lepedőt el lehetett húzni. A sátor szemverés, megrontás ellen szolgált. Rontás ellen használták még a halyagmogyorót, három szem búzát, amit zacskóban a gyermek nyakába akasztottak, szintén hatásosnak tartották a gyermek füle mögött korommal megkenegetni. Ha rokonok látogatták meg a gyermeket, meg kellett érinteni a kezét, vagy lábát, mert ilyenkor már nem fogott a rontás. A fekő-asszonyt a rokonok és a komák etették, ami olyan bőséges volt, hogy az egész családnak is elég volt. Italnak bort és pálinkát, ételnek tyúklevest, hússal, utána túrós rétest, vagy kalácsot vittek. Az újszülöttet igyekeztek minél hamarabb megkeresztelni, mert attól féltek, hogy megrontják, vagy kicserélik, de azért is, hogyha meghalna, ne pogányként kerüljön a másvilágra. A keresztelő előtt, amit nálunk poszriknak neveztek, megválasztották a komát, fogadott komát, legénykomát. Keresztvíz alá a keresztanya vitte. A gyereket bepólyálták, sok szép selyem és kasmír kendőbe. A pólyát átkötötték madzaggal, a keresztanya vállán keresztül, hogy el ne ejtse. A babának maguk kötötték a fejfedőt és réklit. A keresztelőt követő poszrikba az összes koma hivatalos volt. Pálinkát, bort, töltött tyúkot vittek magukkal. A poszrikban csigaleves volt tyúkhússal, töltött káposzta, töltött tyúk, herőce, túróslepény, mákoskürt. Mulattak egész nap, de sokszor késő éjszakáig is. 94

97 Népszokások A baba bellőben alszik. Lécekre vászon van varrva, a léc pedig kötél segítségével van a gerendához kötve, olyan közel, hogy az anya az ágyból is tudja mozgatni, ringatni. A csecsemőt csak szoptatták, ha nem volt elegendő teje az anyának, a gyerek éhes volt, sokat sírt, azt mondták megrontotta valaki. Rontás ellen keresetlen kutyafejet főztek a fürdővizébe, de ha ez nem segített neki, mákfejből teát főztek neki, ettől aztán elaludt, néha két-három napra is. Ha már egy kicsit nagyobb volt, cukros kenyérmorzsát adtak a szájába - rongyba kötve, azt szopogatta cumi helyett. Ha a gyerek már nem bírt ülni, ülcsikbe ültették, azaz az asztal mögé a lócára. A járást is nagyon egyszerűen tanították meg vele, a földtől a mestergerendáig egy rudat helyeztek el úgy, hogy foroghasson, alul kb. a gyerek hónalja magasságában egy vastagabb vesszőt fúrtak bele, amelyet félkörben visszahajlítottak és lekötöttek. Ebbe a korszerű részbe állították bele a gyereket. El nem eshetett, mivel a bot a hóna alatt tartotta, és mivel az egész forgott, így körbe- körbe járhatott. A gyermekkor A szülők a gyermeknevelésből nem csináltak nagy gondot. Sok gyermek született abban az időben, igaz sok meg is halt, nagy volt a gyermekhalandóság. A megmaradtak aztán erősek, életrevalók voltak. A gyerekek biztosították szüleiknek öregkorukra a megélhetést, ők biztosították a nyugdíjat. Az iskolába járást sem nagyon erőltették. Azt tartották, hogy nem kell a gyereket feleslegesen kínozni, elég, ha megtanul írni meg olvasni, a pénzt meg úgyis megtudja számolni, nem sok dolga lesz vele. Volt egy ember a faluban, aki egész télen a kemence padkán heverészett, azt tartotta, hogy télen pihen a természet, az embernek is pihennie kell. Sőt maga mellé vette a fiá t is, pedig annak akkor az iskolában lett volna a helye. A tanító figyelmeztetésére azt mondta, hogy azért nem küldi az iskolába, mert embert akar nevelni belőle. Nevelt is olyat, hogy még a pénzhamisításba is belefogott, viszont le is bukott, de sok anekdota maradt utána. Iskolába a gyerekek főleg téli időszakban jártak. Tavasszal, mikor beköszöntött a mezei munka, menni kellett nekik is szüleikkel a mezőre. Nyáron, amikor éredni kezdett a gyümölcs, állandóan a szőlőbe jártak gyümölcsöt szedni, délben pedig az ebédet vitték ki a határba a szüleiknek. Az iskolába a fiúk vászontarisznyában, a lányok kis pénzeskosárban hordták könyveiket és a palatáblát. Palatáblára írtak, palavesszővel, füzet még akkor nem volt. Praktikus és takarékos dolog volt a palatábla, mert csak le kellett törölni és 95

98 Népszokások újra írhattak rá. Egy osztályban gyermek is volt. Hosszú asztalok körül lócákon ültek, a gyengébbek csak a kályha mellett fatuskón szorongtak. Az iskolában nagy volt a szigor. Büntető eszköz volt a nádpálca, a mogyorófa bot, a kukoricaszemekre, vagy hasított fára való térdepelés. Emlegetik, hogy egyik osztályban tanítóhíján a papné tanított. Szelíd jóravaló asszonyka volt. Természetesen a gyerekek visszaéltek jóságával, nagyo n rendetlenek voltak. A papné ezt az áldatlan helyzetet elpanaszolta férje urának, aki a rend helyreállítása érdekében egy héten egyszer lement az iskolába és válogatás nélkül minden gyereket elvert. Az iskolába járás és a munka között a gyerekek mindig találtak időt a játékra is. A lányok babáztak, melyet szüleik fából faragtak. A törzshöz a kezet és lábat szintén faragták és szöggel erősítették a törzshöz, úgy, hogy a szög körül tudták mozgatni. A fejét rongyból varrták és szőrrel tömték ki. Ruhát az édesanyjuk varrt, a lányok pedig felöltöztették. A labdát is szőrrel tömték ki. A lányok labdáztak. A fiúk NEMZETEK-re játszottak. Ez a játék abból állt, hogy a labdát betették egy körbe, vagy gödörbe, közben a kezüket kinyújtották, mintha melegednének, ezért egyesek ezt a játékot fűtözőnek is nevezték, a résztvevők különböző nemzetek neveiből választottak maguknak nevet. pl. magyar, német, angol stb. A játékvezető elkiáltotta egy nemzet nevét, ő felkapta a labdát, és valakit el kell vele találni, ha eltalálta neki jó pont volt, az eltaláltnak rossz, ha nem talált, neki volt rossz pont. Mikor egy bizonyos rosszpont összegyűlt következett a feszítés, vagy kivégzés. Egy meghatározott távolságra le kellett állnia a vesztesnek, a többiek dobtak rá. A dobásszám meg volt határozva, hogy ki hányat dobhat a jó pontjai szerint, a játékvezető határozta meg. Ha eltalálták, kiesett, ha túlélte, rosszpont nélkül folytatta a versenyt. Az lett a győztes, aki legtovább maradt játékban. Játszottak még métázást vagy futózást. Ezt a játékot az Amerikából hazatért kivándorlók vezették be az ottani basketbal elemeket tartalmazta. A másik ütős játék volt a PIKÉZÉS. A pikézés egy rövid bot, melynek mindkét vége meg volt faragva hegyesre. Ez egy vastagabb fára volt keresztbe téve, úgy hogy az egyik vége felfelé állt, erre a felfelé álló ágra rá kellett ütni, ekkor a pikebot felpergett és ilyenkor kellett eltalálni. Az nyert, aki legkevesebb próbálkozásból a legmesszebb tudta ütni. Természetesen a fiúk már futballoztak is szintén szőrlabdával. Ezenkívül minden évszaknak meg voltak a szórakozási lehetőségei. Télen szánkáztak, csúszkáltak a jégen, de akinek ügyes szülei voltak, már korcsolyáztak és síeltek is. A korcsolyát is fából készítették, csak a talpát vasalták 96

99 Népszokások be, és szíjjal erősítették a csizmához. A sítalpat az erdőn talált görbe fából hasították ki, de voltak olyanok is, akik a kidobott hordó dongáját használták erre a célra. Természetesen a legnépszerűbb volt a szánkózás, vagy ródlizás. Ebben a gyerekektől kezdve a fiatal házasokig mindenki részt vett. A Felsőbalogiak a Cifrakertben meg a Barancsban, az Alsóbalogiak a Nagy és a Kiskövesen szánkáztak. Tavasszal a gyerekek iszkáztak, gomboztak, a gombokat később a márványgolyó váltotta fel. A gombozást, vagy golyózást úgy játszották, hogy kora tavasszal, mikor kiszáradt az út, a gyerekek egy kis lukat kapartak. Ehhez kellett dobni, vagy gurítani, aki legközelebb gurított az kezdett, de aki betalált a lyukba az kivehette magának, és ő volt a kezdő is. Mindig a lyukhoz legközelebb állónak lehetett lökni, ha betalált az övé volt, ha nem a következő, lyukhoz legközelebb álló folytatta. Tavasszal a fiúk fűzfavesszőből a sípot és fingót készítettek, úgy, hogy a fűzfavessző kérgét csavarással meglazították és a fás részét kihúzták. A nagyobb fiúk már kürtöt is tudtak készíteni. Bodzafából babpuskát, kócpuskát és vizipuskát is készítettek. Szokás volt koratavasszal kimenni a falu fölötti dombra SUHINGÁSZNI. Ez a szórakozás abból állt, hogy a gyerekek vágtak egy vékony vörösgyűrű botot, azt meghegyezték és a végére sárgolyót nyomkodtak, ezt suhintással messzire lehetett röpíteni. A fiúk használtak még parittyát és gumipuskát. Nyáron kedvelt időtöltés volt a fürdés. A Balog még nem volt szabályozva. Helyenként, ahonnan kiszedték a homokot, egész mély vizek is voltak. Volt olyan hely is, ahol elérte a másfél, két méter mélységét is, ahol már jól lehetett úszni is. Nagyon kevés fiú volt Balogon, aki ne tudott volna úszni, de a lányok közül is sokan megtanultak. A kisebb gyerekek a faluhoz közeli sekély vízben fürödtek, sőt a felnőttek is hazafelé jövet a határból megmártóztak a Balogban. Veszedelmes játék volt a SZTAPECSKA HÁNYÁS. Ez úgy történt, hogy egy nagyobb fiú a hátára feküdt és a két lábát felemelte, erre feküdt rá a kisebbik, a fekvő minél messzebbre tudta eldobni a kisebbet, az nyert. Hasonló játék volt a sótörés. Egymásnak háttal állva, a karjaikat összeakasztva hol az egyik, hol a másik emelte hátára a párját. Szintén veszélyes játék volt a huszárok harca. A nagyobb fiúk a nyakukba vették a kisebbeket és elindultak egymás ellen, aki a másikat ki tudta lökni a nyakából, az nyert. A kisebb gyerekek általában utánozták a felnőtteket. Játékból arattak, csépeltek, állatokat tereltek. Az állatok általában gesztenyéből és makkból voltak. 97

100 Népszokások Ügyességi játék volt a pecsnyézés és a csipp, csipp csókázás. Ez utóbbi játéknál egymás kézfejébe csíptek és lóbálták, közben a következő dalocskát énekelték: Csipi, csóka, vakvarjúcska, Jó volt- e a kisfiúcska? H a jó volt a kisfiúcska, Ne edd meg őt vakvarjúcska. Ekkor elengedték egymás kezeit és rácsapkodva kiabálták: hess, hess!. Majdnem mindennapi játék volt a gyerekeknek a bújócska és a kikopogó. G yerekek B alogiván yiból 1910-ből. Fotó a Göm ör-kishonti M úzeumból Az ifjú évek Tubarózsa A serdülőkor beálltával a legények megkezdték az udvarlást. A fiúk csapatokba verődve, dalolva járták a falut és meglátogatták a lány házakat. Vasárnap reggelenként a fiatal legények felkeresték a lányos házakat, s a lánytól minden legény bokrétát kapott. A csokorban muskátli, rozmaring, rezeda, szegfű volt. De akinek a csokrában tubarózsa is volt, az azt jelentette, hogy az a legény tetszik a lánynak, meg a családnak. A többi legény elmaradt a ház látogatásától, mert a virág üzent. Micsoda finom tapintat! Fájt a többieknek, de senki sem érezte magát sértve. A fiatalok akkor is sokat táncoltak. Volt farsangi, húsvéti, pünkösdi tánc. Táncoltak a fonóban, kukoricafosztáskor, szüretkor. De táncoltak vasárnaponként is. Balogon a Juliska-féle, vagy a Céner-féle kocsma udvarán, vagy rossz időben a teremben. Mikor a cigány a vasvárit játszotta, csak a legények járták, a lányok és a menyecskék körbe állták, majd a férfiak elkiáltották a kedvesük nevét és folyt a páros tánc. Balogon a zene sosem volt probléma, mindig volt legalább két cigányzenekar. A párválasztás nem mindig úgy sikerült, ahogy azt a fiatalok szerették volna. Ebben közrejátszott a fiatalok közötti társadalmi különbség és a szülők. Ritkán lett házasság, abból a kapcsolatból, ha szegény legény gazdag lányba szeretett 98

101 Népszokások bele, vagy fordítva. Természetesen a szülők voltak azok, akik végső soron a házasságot megakadályozták. Elkeseredésükben, sok legény beállt katonának, hogy felejtsen és nem volt ritkaság a lányoknál az öngyilkosság sem. Kézfogó Ha az udvarlás sikerrel járt és a szülők is üzengetések útján megegyeztek, következett a kérő. Lánykérőbe a házasulandó legényen kívül elment, az apja, a keresztapa, aki egyben a szószóló is volt. Előfordult olyan eset is a Bosnyák családban (Prityi), hogy az apa és a fiú elindultak lánykéröbe Voljárékhoz. Voljáréknak két lányuk volt Ilonka és Jolánka, a kettő közül Jolánka volt a szebbik. Mikor a kapuhoz értek az apa megkérdezte Osztyán, melyik jánt kérjük m eg? Hát, a Jolánkát, apám!", No, azt nem kérem meg, mert úgysem adják és a kapuból visszafordultak. A kérő után következett a kézfogó, ahol a szűkebb rokonság volt jelen. Ez már az első komoly lépést jelentette a házasság felé. Kézfogókor a fiú szülei és közeli rokonai jelentős pénzösszeget adtak a lánynak és átadták a jegykendőt is. A lányt a fiú szószólója kérte meg a következő szöveggel: Tisztelt szószóló uram és tisztelt atyámfiai! Jól tudjátok, milyen járatban kerestük fe l a kigyelmetek becses házát. Ezen fiatal barátom már több ízben kereste fe l kigyelmeteket, és itt szemelte ki magának a kigyelmetek becses lányát élettársnak. De hogy ezen életbevágó nagy dologban édes szüleik és mi mindnyájunk előtt tanúbizonyságot tegyenek ezen elhatározásukról, s nyilvánosan is kijelentsék, hogy egymást szeretik és elhatározott szándékuk az, hogy egy életre a szentegyházban frigyet kötnek egymással annak idején. Most pedig itt előttünk, mind az ifjú barátom, mind pedig a maguk becses lánya kinyilatkoztatják ezen szándékukat. Kérem tehát a kedves lányukat beszólítani, hogy ők egymásnak kezet adnának és jeg yet váltanának. A behívott lány helyett egy maskarának öltözött vénasszony jött be, majd egy egész fiatalka, a végén megjelent a várt, az igazi. Ekkor a szószóló folytatta a megkezdett szöveget: - Kérlek ifjú barátom, szereted-e ezen leányzót, ki most melletted áll?... - Kérlek ifjú leányzó, szereted- e ezt az ifjút, aki melletted áll?... - Fogjátok meg egymás jobb kezét! 99

102 Népszokások H a kezetek együtt, együtt a szívetek, Egym ást hőn szeretve boldogok legyetek! Virág nyíljon nektek minden ágon, Szerencse kísérjen híven e világon. Ha éltetek egén ma fénysugár támad, Ne oltsa ki fényét semmi bánat, Kézfogástoknak ezen esti óra, Legyen boldogságotok örök égő napja. Örvendezve mondja velem együtt a násznép, Legyetek boldogok, áldjon meg a nagy ég. Mivel Balogon jó volt a kapcsolata a parasztságnak a cigányokkal, ők is alkalmazkodtak az itteni szokásokhoz. Néhányan már alkalmazták is a leánykérést. Bucsi Pesta így kérte meg a lányt a fiának: Kedves fiatalok, álljatok fel! Fogjátok meg egymás jobb kezét! Mikor megfogták, folytatta: Szeretitek-e egymást? Szeressük- válaszolták. Akkor jó l van, üljetek le! Meg volt a lánykérés. A kérő után készültek a lakodalomhoz. Egy héttel a lagzi előtt vitték a menyasszony ágyát, ez egy külön eseménynek számított. Az ágyat keddi napon vitték, ökrös, vagy lovas szekéren. Az ökrök szarvára piros bojt volt húzva, és díszes kendő kötve. A lovak kengyelére is színes kendőt kötöttek, és a nyakukba csengőt akasztottak. Az ágyat lészikára rakták a szekér tetejére, hogy jobban lehessen látni. Az ágy nagy dunyhából, hat párnából állt, mely piros-kék csíkos. Kék az alapfonál, piros fonálból van benne a csík. A derékalj két darab, virágos kenderfonalból volt szőve, szintén négy nyites. A dunyhát elől, hátul két-két menyecske fogta. A második szekéren volt a szuszék és a tulipános láda. A tulipános ládában volt a menyasszony fehérneműje, ingváll, lepedők, fejeltakaró, abroszok, kendők, mind saját készítmény. A harmadik szekéren volt a szekrény, ez is kézimunka. Ebben volt belepakolva a rétes, kalács, töltött tyúkok. A menet végigvonult a falun. A falu népe az ablak elé állt az úton és onnan nézte a nagy eseményt. Az asszonyok kalácsokkal kínálták a nézőket. Az ágyvivők végig énekelték a falut: Este viszik a menyasszony ágyát, Elvesztették a nyoszolya lábát. Addig asszony nem fekszel az ágyba, Míg kész nem lesz a noszoly négy lába. 100

103 Népszokások A legényes háznál lepakolták a szekerekről. A kamrába a fal mellé tették az ágyat. Valamikor régen az ágy helyett két hosszabb négylábú székre lészikát fektettek, erre zsupszalmát (rozsnak a szára) tettek és beterítették alsó lepedővel, az alsólepedő két nyites vászon, erre tették a dunnát és a fejeleket. Közben a legények ellopdosták a fejeleket, vagy ha már kész volt az ágy, valakit beledöntöttek és kezdhették előröl a munkát. A másik csoport asszony a stafírungot hajtogatta és rakta a szekrénybe, úgy hogy a legdíszesebb része legyen látható. Közben, hogy jó legyen a hangulat a háziak pálinkával kínálták őket. Mikor a munkát befejezték, következett a vacsora, ami felért egy kis lagzival. Lakodalom Korán reggel már mentek a rokonok segíteni a gazdasszonynak reggelit készíteni és a kalácsvivőket megvendégelni. Nyolc óra felé már gyülekeztek a lagzisok is. Tíz óra táján a legények elmentek a cigányért. Visszafelé cigányzenével, énekelve, nagyokat kurjongatva jöttek. A cigányokat megitatták, megetették és kezdődött a mulatság. Ilyenkor inkább csak a gyerekek táncoltak, vagy a házigazda eljárta a vasvárit. A lakodalmas népnek ebédet adtak, mely rendszerint gulyásleves és pörkölt volt. Ebédnél a cigány mindenkinek elhúzta a nótáját, akik az asztalnál ültek és azok pénzt tettek a cigány tányérjára. Közben az udvaron hatalmas lakodalmi fazekakban főzték a tyúkhúslevest. A fazekakat téglákra rakták és nyílt lánggal tüzeltek alatta. A pecsenyét, rétest és a kalácsot a kemencében sütötték. Kikérő Mielőtt a hitre (templomba) mentek volna, a vőfély néhány legény kíséretében elment a menyasszonyt kikérni. A vőlegény mellére kendő volt kötve, melyet a vállán keresztül átvetve viselt, kezében pedig vőfélybot, vagy fokos volt, pántlikával átkötve. Kikéréskor a következő verset mondták: Csend! Kikérem mostan mindenki figyelmét, Addig át nem lépem e háznak küszöbét, Hogy miért jöttem nyíltan elbeszélem, Beljebb megyek hogyha engedelmük lészen. 101

104 Népszokások Vőlegény uramnak vagyok én követe, Aki ide engem azért külde, Itt látott ő egy szép rózsát virítani Gondolta, le is fogja ő azt szakítani, Ez a szép rózsaszál az ő menyasszonya, S ha a násznagy uram is ekképpen gondolja, A kitűzött idő immár mostan eljött, Engem a vőlegény önhöz azért küldött, Hogy szép virágszála, az ő menyasszonya Elkísérheti- e az Úr templomába? Hogy a szent hit által ott a tanúk előtt, Átadassék annak, ki nőül veszi őt. Hogy pedig igazjáratbeli emberek vagyunk, Tessék szószóló úr, itt van a passzusunk. Nem tudom, milyen furfangos kéz írhatta, Talán a szószólónk neve van rajta. A passzus a móka kedvéért a levágott csirkének a lába volt. Viszonzásul ő is kapott egy üveget, melyben csalán és szerbtövis volt, hogy a tréfa viszonozva legyen, egyben azt jelentette, hogy nekik csak ilyen virágjuk van. A menyasszony kikérése után a násznép elindult a jegyzőhöz. Elől ment a vőlegény a nyoszolyólánnyal. A menyasszonyt az elindulás előtt elbúcsúztatták szüleitől, testvéreitől, rokonaitól. Hasonlóan búcsúztatja a vőlegényt is a szószólója. Vőlegény búcsúztató: Ez ünnepelt házban, kik egybegyű ltetek, A lakodalomhoz, látom készültetek. Hogy feltett célomat illően végezhessem, Csendesedjetek le az Isten nevében, Bölcs rendelés az a mindenhatónak, Hogy a már felserdült ifjú barátomnak, Életének rózsafényben tündöklő hajnalán, Örömét lelhesse mátkája oldalán. Mily nagy boldogság az olyan házasélet, Ahol nem tenyészik a házi ítélet, Ahol egymást értik, ott van a békesség, A házasfelek közt a legszebb egyezség. 102

105 Népszokások Az ily boldogságot meggondolván tehát, A páros életre határozta magát. XY... a mi vőlegényünk, Ki szokás szerint most búcsúzik tőlünk. Míg hát a páros életet kezdenék, Az úr oltáránál a hitet letennénk, Én kedves mátkámmal kívánt célomat érném, Áldásaimat minden rokonomra kérném. Köszönöm szüleim, hogy felneveltetek, Hogy házasságra méltóvá tettetek, Úgy érzem engemet híven szerettetek, M indezekért az Úr legyen tiveletek. A pjától búcsúzik Az anyától Kedves édesatyám, szólítalak téged, Mert kedves fiadnak tartottál engemet, Nincs erőm, hogy jóságodat meghálálhassam, Am it tőled vettem, hogy visszaadhassam, Ó, jaj, nem tudhatom, kedves édesapám, E mostani idő, hogy mit hozhat reám. Te megáldásodra így nyílik meg a szám: Míg élsz az Istennek atyai kedvében, Adjon bő részt e világnak örömében, Bánat ne szálljon rád, víg napod helyébe, Sőt adjon részt sok áldása örömében, Ha pedig bevégzed e földi életet, Nyerj érte az égben mennyei jobblétet. Kedves édesanyám te vagy valójában, Téged kell behozni búcsúmnak sorába. Jaj, hogy hagyjalak el ilyen hamarjában, Hogy írattassam a házasok sorába. Most ha megölellek zokogva tégedet, Csókolom ifjú csókkal kezedet, Bocsáss el békével engem gyermekedet. Ezerszer köszönöm jószívűségedet. Míg élsz, az Úr jó úton vezessen, 103

106 Népszokások Melyen já r ván bánat soha ne érhessen, Minden javaival megáldjon, szeressen. É leted fáklyája sokáig éghessen. Érj sok boldog évet, sok jó egészségben, Mert mióta engem a világra hoztál, Nyughatatlanságot magadnak okoztál, Meg sem szolgálhattam eddig jóságodat, Ki értem elhagytad sokszor az álmodat. Ezerszer köszönöm kegyes jóságodat, Az égből vedd érte jutalmadat. Nagyszüleitől Kedves jó nagyszülők, áldjon meg az Isten, Áldását terjessze rátok szüntelen Gondoskodásotokat meg nem hálálhatnám. Azért szálljon rátok az Isten áldása, Halmozzon el folyton minden javaival, Legyen hosszú éltek, ne érjen bú soha, Ezt kívánom nektek ezen alkalommal. Testvéreitől Kedves testvéreim, fogjátok meg kezem, Tőletek elválni esik nagy nehezen. Látom szemetekből, hogy könnyeztek ezen, Szívem megindulván búcsúm így végzem: A jóságos Isten áldjon meg titeket, Ezt kívánja igaz, hű testvéretek. Tartson meg bennünket testvéri szeretetben, Jók legyünk egymáshoz az egész életben. Rokonaitól Rokonaim, nenéim, sógoraim, kiket itten látok, Utóbbi szavaim így lészen hozzátok, Midőn elérkezik az utolsó órátok, A z ég dicső vára legyen palotátok. 104

107 Népszokások Barátnőktől, barátoktól Kedves barátaim, hozzátok is szólok, Mielőtt most tőletek elválok. Nektek is jó férjet (feleséget) adjon a jó Isten Aki m ajd reátok hűn gondot viseljen, Áldjon meg jó szívvel, hogy a férjeteket (feleségeteket) boldogítsátok Én már elmegyek, hát Isten hozzátok! A szószóló ezzel fejezte be: Tartsa magát minden maga határába, Ti is kedves szülők ne tartóztassátok, Fiatokat velünk bocsássátok. Bocsássátok Isten oltára elébe Hittel pecsételni, mit érez szívében, S majd midőn áldását az Isten szolgálja Rájok adja, mondjuk mi is áment rája. A templomban való megeskettetés után a menyasszony a menyasszonyos házhoz, a vőlegény, a vőlegényes házhoz ment a násznéppel együtt. Az ebéd után ökrös, vagy lovas szekéren mentek a menyasszonyért. Az első szekéren ült a vőlegény a nyoszolyólánnyal, másodikon a közeli rokonok, a harmadikon, aki csak felfért. A cigány a szekerek előtt muzsikált. A menyasszonyos háznál a menyasszony elbúcsúzott szeretteitől, a vőlegény ölbe kapta, feltette a szekérre és elindultak visszafelé. Megérkezvén a házküszöbén a gazdasszony várta őket egy kanál mézzel. Mikor a menyasszony a kanálból kinyalta a mézet, a vőlegény elvette a kanalat és átdobta a háztetőn. A méz azt jelképezte, hogy a menyasszony számára olyan édes legyen az új fészek, mint a méz, a kanáldobás pedig azt, hogy az új asszony ezt a házat soha el ne hagyja. Ezután a menyasszonyt bevezették a házba, leültették a lócára, és egy kisfiút ültettek az ölébe, azzal a célzattal, hogy egy év múlva neki is ilyen kisfia szülessen. 105

108 Népszokások Utána a m enyasszony elmondta a beköszöntőjét: Jó estét kívánok szószóló uramnak, Nemcsak, de mindennek kik e házba vannak. Béke kívánattal léptem e hajlékba, Melyben egy új élet kezdődik számomra. Ebben kezdem élni a páros életet, Óh, de sötét fátyol borítja szívemet Nem tudom, mit hoz rám életem rózsafája, Vagy talán már tövét belül féreg rágja? Hisz tán kedves férjem nem lesz hozzám hűtlen, Az élet gondjait tán megosztja velem. Ha meglep az öröm, vagy pedig a bánat, Egyformán viseljük annak változását. Jer hát, kedves férjem, szoríts velem kezet, Mielőtt lakodba adnál nekem helyet. Mondjad ezt vigaszul: hű férjed leszek én, Hogy hű nőd leszek azt megígérem én. Jertek velem ti is kezet szorítsatok: Szüle, testvér, rokon, kik itt jelen vagytok, Ígérem, hogy én is hű leszek hozzátok, Békés boldog életet, jó estét kívánok! A következőképpen szólt a szószóló menyasszonyhoz: Amit most elmondtál, tartsd meg a fogadást, Úgy aztán várhatod az Isten áldását. Találtál e házban apóst, anyóst, férjet, Akik elfogadnak saját gyermeküknek, Éljetek boldogan bú és bánat nélkül, Óvjon az Úr minden szerencsétlenségtől. A szószóló a fiatal pár üdvözlésére pohárköszöntőt mond: Poharat emelek egészségetekre, Szálljon áldás égből a ti fejetekre. Egymást szeressétek úgy lesztek boldogok, De szülőt tisztelni az is ám fő dolog. Az Isten áldjon meg minden áldásával, Kívánságom szerint aranylakomával! 106

109 Népszokások Vacsora előtt pálinkával kínálgatták a vendégeket, majd megkezdődött az ételek felszolgálása. Az első tál ételt mindig a vőfély vitte az asztalra. A vacsora alatt a cigány állandóan játszotta a szebbnél-szebb magyar nótákat. A vőfély az első tál ételt mindig az új pár asztalára tette és mindegyikhez egy-egy ritmust kanyarított: Csigaleveshez: A mi gazdasszonyunk nem feküdt az ágyban, Nagy tüzet rakott a konyha sarkában. Ételt készített a vendégek számára, Engem kért meg hozzam az asztalra, Én hát el is hoztam, mint a vőfély szokta, De azt nem tudom csiga- e vagy dara. A csigaleves után következett a főtt tyúkhús, savanyú uborkával és kenyérrel. Majd a töltött káposzta, utána a pecsenye került az asztalra. Töltött káposztához: Paradicsomkertből éppen most érkezte, Szép fejes káposztát bőven termesztettem, De én nem dicsérem, dicsérje meg magát, Belevágtam pedig két oldal szalonnát, Tizenkét disznónak elejét- hátulját, Keresse meg benne ki fülét, ki farkát. A pecsenyéhez: Sült pecsenye, ez már az utolsó tál étel, Jól el van készítve, de nincs benne részem, Ki száz esztendeig ilyen sültet eszik, Bizonyára mondom, hogy az megöregszik. Vacsora után tányéroztak a cigánynak és az új párnak, aztán táncoltak éjfélig. Tizenkét órakor a menyasszonyt menyecske ruhába öltöztették. Öltözéke a következő volt: piros-fehér kreplis szoknya, kék-fehér kreplis surc, fekete mellény, fekete zsinórozással, a mellény alja haluskás (csipkézett). Fején a kontyot fekete selyemből készült totyag, fekete csipkés díszítéssel, hátul széles fekete feketevirágos szalag lógott le a derekáig. A díszítés apró gyöngyökből állott, vegyes virágokkal. Az ingváll cifra, az ujja csipkés. A menyecskét a vőfély hozta a karján, aztán az asztalra tették a menyasszony ajándékát. 107

110 Népszokások A vőfély a következő verset mondta: Jó estét kívánok szószóló uramnak! Nem csak, de mindennek, kik e házban vannak. Itt van nyeresége vitézi karomnak, A kezemen van, de nem tartom páromnak. Örüljön hét minden, ki felvirradt mára, Ez a menyecskének is nem lészen kárára. Hogy ide elhoztuk fordult nagy hasznára, Mert már friss menyecske, lány többé nem lészel, Ím a fejkötő is a fején van már készen. Azért minden ember nézze őket szépen, Hogy ő is közöttünk idegen ne legyen. Jót mondok hát rájok, sokáig éljenek. Szaporodjanak és áldással teljenek. Míg e földön élnek szent Istent féljenek, Élte ragyogjon, mint csillag az égen, Hírük, becsületük sok jó embereken. Terjedjen, haladjon fe lü l mindeneken. Mindezeket rájok kívánom szívesen. Kívánok minden jó t a kedves újpárnak, Égi áldást, békét, egész családjának. Szószóló uramhoz egyet- kettőt szólnék, Ha beszédemmel terhére nem lennék. Menyasszony asszonyunk kedves ajándéka, Íme itt van látják micsoda portéka. Tehát ebből minden ember részesüljön, Hogy a menyasszonnyal szóba ne kerüljön. Tehát ebből én is veszek egyet, Hogy a menyasszonnyal szóba ne kerüljek. A cigány rákezdte az Asszony, asszony, az akarok lenni kezdetű dalt. A menyasszony járt kézről kézre. Egy közeli asszony tartotta a tányért és figyelte, hogy ki mennyi pénzt ad. A menyecsketánc után kezdődött a menyasszonyfektetés, addig, a vőlegény a kamrában várt. Megvetették a menyasszonyágyat és bekísérték a menyasszonyt. Ilyenkor a cigány azt a nótát játszotta, hogy: Mikor a menyasszonyt fektetni viszik, Akkor a vőlegényt pokolba döfik. Ó, édes pártám, gyönge koszorúcskám! M ajd a szegre akasztalak édes hajfonácskám. 108

111 Népszokások Lefektetés után az új párt magukra hagyták, mentek tovább mulatni. A lagzi sokszor egy hétig is tartott. Aki már nem bírta megszökött, azután elment az egész násznép, a cigánnyal együtt. Ilyenkor aztán neki kellett ellátni vendégsereget, itallal, étellel. Reggel kimentek a ház elé, vittek ki szalmát, azt meggyújtották és körülötte járták a hajnali táncot. A lagzi addig tartott, amíg meg nem főzték a cokikását. Mikor a kását szolgálták fel a vendégeknek, ez azt jelentette, mehetnek haza, vége van a lakodalomnak. A lakodalmat követő vasárnap volt a domi, ide már csak a közeli rokonok voltak hivatalosak. Ezen a vasárnapon vezették be az új asszonyt a templomba, s ültették a saját székébe. A templomból hazatérve ettek, ittak és mulattak éjfélig, vagy reggelig. Vőfélybotok (1. fokosfejű, 2. kötöttfejű). Kom oróczy Miklós rajza. 109

112 Népszokások Haláleset, temetés A nagy beteget a rokonok, szomszédok, a jóemberei meglátogatták. Valami ajándékot is vittek, gyümölcsöt, bort, cukorkát stb. Orvost csak a fiatal beteghez hívtak, az idősebbeket a hagyományos népi gyógyszerekkel gyógyították. A halál közeledtét egyes jelekből próbálták kikövetkeztetni pl. ha a föld felé tartva az orrát vonít a kutya, a bagoly az ablaknak száll, a kuvik a tetőn huhog, a beteg álmában az elhalt rokonaival beszélget, leesett a kép a falról, elpattant egy pohár, vagy tányér stb. A haldoklót a közeli rokonai vették körül, hangosan imádkoztak mellette, volt, akihez papot hívtak. Így próbálták emberséges körülmények között a beteg, vagy az öreg elhalálozását könnyíteni. A halottat minden esetben a halottkém vizsgálta meg, ő adott engedélyt a temetésre. Balogon az utolsó halottkém Ibos Poznán Pál volt, a szomszédunkban lakott ben halt meg, a front alatt ki kíváncsiskodott az utcára, és egy eltévedt golyó eltalálta. Hozzánk húzták be a pincébe, de akkor már halott volt. A halottat megmosták és felöltöztették a hálóruhába. A halálra való felkészülés természetes folyamatnak számított, ezért mindenkinek el volt készítve a halotti ruhája. A halott ruháját a kora határozta meg. A gyerekeknek és a fiataloknak hálóruháját csak hosszú betegség alatt készítették el. Ezeknek az öltözéke, hosszú, singelt fehér ing, kis rézgombos mellény, bő gatya, fekete kalap. A legényeknek is singelt fehér ing, bő gatya, fekete posztó lajbi, előzsinórozással és somfejű gombokkal, fekete pörge kalap, fekete csizma, oldalt varrott. Az idős férfiaknak ugyanúgy, mint a legényeknek, csak nem singelt ing, hanem vászon. A fiatalasszonyokon cifra lion ingváll, fekete mellény piros gombokkal, zsinórozással, a fejükön totyag. A szoknya cifra lion, surc cifra, vagy sima lion. Középkorú és öreg asszonyokat tiszta feketében temettek el. Nagyon öreg asszonyokon fehér ruha, fejükön vaskonty, festett vászonnal behúzva. A vászon ingváll könyökig ért, és ott egy kis pántba, láncba volt szedve. Az ing fehér, kendővel volt átkötve, előtte surc és a lábán oldalt varrott puhaszárú csizma. A fején volt a főruha, melyet vaskonty tartott. A halottak lábára zoknit, vagy harisnyát húztak. Gyakran a leány halottakat menyasszonyi, a legény halottakat vőlegényi ruhába öltöztették. A halálesetet a falu lakosságával, harangszóval ismertették. Ha nő volt a halott kétszer, ha férfi háromszor csendítettek (harangoztak), a csendítés után megszólalt mindkét harang. Míg a halottat el nem temették, reggel nyolckor, déli tizenkettőkor és délután háromkor szólt mindkét harang. A harangszóért fizetni kellett az egyháznak és a harangozónak, a harangozó kosztot és pálinkát is kapott, és a torba is meghívták. 110

113 Népszokások A halottas háznál a rokonság segédkezett, az asszonyok a sütésnél, főzésnél, a férfiak a sírásásnál, és ha valamelyikük értett a fafaragáshoz, kifaragta a fejfát és a sír szélét jelző két lábfát. A halottat meglátogatták a rokonok, szomszédok, ilyenkor vittek valamit, bort, pálinkát, kalácsot, pogácsát stb. A halottat rendszerint két éjszakán át virrasztották. Az első házban ravatalozták fel, ebből a helyiségből mindent kipakoltak, lócákat tettek be helyette. Az asztalt a sarokba helyezték és leterítették lila, vagy kék mintás abrosszal. A tükröt a falon, szintén leterítették fekete kendővel. Temetéskor a halottat kivitték az udvarra, ahol a pap és tanító búcsúztatta. A temetéseken közreműködött a egyszólamú református férfikórus. A koporsót a temetőbe három rúdon hat ember vitte felváltva, ez alatt állandóan szólt a haranglábon levő kisharang. A gyászmenet elején haladt a pap a paphoz járó rokonnal, utánuk a kórus a tanítóval, aztán a koporsó a családtagok kíséretével, majd a gyülekezet. A menet minden hídon és útkereszteződésen megállt, ahol a kórus egy éneket elénekelt. A temetőben a sír behantolását a szomszédok és a család jó emberei végezték, ezeket pálinkával kínálták meg, a rokonságot és a barátokat a halotti torba hívták meg. A halotti tor az elsőházban volt, ahol a halott ki volt terítve. A temetés alatt az otthon maradottak kiszellőztették és kitakarították a helyiséget. A temetés utáni napokon igyekeztek a házat kitakarítani, kimeszelni. A halott ruhaneműit siettek minél hamarabb kimosni, mert azt tartották, hogy amíg ki nem mossák, addig a halott nem tud nyugodtan pihenni. Ágyából a szalmát a kert végén elégették, a felső ruhaneműit pedig a hozzátartozók között szétosztották. Egykori uzapanyiti fejfák (Göm ör-kishonti Múzeum)

114 112

115 Ruházkodásról, népviseletről Ruházkodásról, népviseletről B alogvölgy i m agyar népviselet. Göm ör-kishont várm egyei népviselet. Magyarok. B ród Ernő aquarelje.

116 Ruházkodásról, népviseletről A ruhát, a fehérneműt, ágyneműt, a háztartáshoz és a gazdálkodáshoz szükséges textíliát a balogvölgyiek maguk állították elő kenderből, illetve kenderből szőtt vászonból. Ezért nagyon fontos szerepe volt a kenderrel való munkának. Amikor az áztatóból hazahozott kendert jól kiszárították, következett a tilolás, vagyis, a kender szárának összetörése. Az összetört szárból kihullt, elfásodott részt, a kender szálát összeszedték és elrakták gyújtósnak. Rostjait elvitték a malomba, a mállatóba, ahol az összekötözött kendert egy hatalmas henger segítségével, melyen hosszában még fokozatok is voltak, megpuhították. (ezt pazderjának nevezték) Tiló, kendertörő A megpuh ított szálakat meggerebenezték, kiálló szögeken átfésülték, ezt vonásnak mondták. Ezt követte a szortírozás, osztályozás. A leghosszabb szálúból szőtték a négy nyistes finom vásznat, a közepesből törülközőt, törlőkendőt, a legrövidebbekből készült a zsáknak való vászon. Ami ezek után Gereben maradt, az a kóc, de még ennek a javarészét is megfonták. A fonás az asszony téli munkája volt. Unalmas munka, ezért általában csoportosan végezték. Tilos volt a fonás kedden, pénteken, vasárnap és ünnepnapokon. A rokonok és komák, ha állandóan az egyik családnál tartották a fonót, a világításról, fűtésről, enni-inni valóról, közösen gondoskodtak,ha felváltva, akkor külön-külön biztosították a szórakozást. A jómódú gazdák fonókalákát rendeztek. A falu lányait meghívták fonóba, munkájukat megfizették, és enni-inni valóról gondoskodtak, sőt a munkát tánccal fejezték be. Volt olyan eset is, hogy a lányok a munkát maguk alkudták ki. Ilyenkor a fát, a petróleumot a lányok közösen hozták össze, enni- és inni valóról a legények gondoskodnak. Amelyik lány nem vett részt a fonóban, voltak legények, akik ezt szigorúan ellenőrzték és lyukas kendőt tettek a kapujába. A táncos-fonóban hat órakor kezdődött a munka. Míg a lányok magukban voltak, beszélgettek, dalolgattak, mikor házasító nóták kerültek sorra, megjelentek a legények. Mikor megérkeztek, az ablak alatt nótával jelezték, aztán beléptek, de a kalap és pipa nélkül, mert a kalapviselés és pipázás, csak a házigazdának volt megengedve. Ki-ki a választottja lábához ült. Kis gyalogszékre, de a munka folyik tovább, mert pihenni csak két orsó lefonása után szabad. 114

117 Ruházkodásról, népviseletről Ha a leány leejti az orsót, a legény csak egy csókért adta vissza. Az időtöltéshez tartoztak a találós kérdések, vagy ügyesen mesélő vénasszonyt hívtak magukhoz, de főleg nótáztak. A legények közben a gazdával iszogattak és kártyáztak, az is előfordult, hogy regényt olvastak hangosan, felváltva. A két orsó lefonása előtt történtek fonólátogatások, a két orsó után már közös társasjátékokkal szórakoztak. Ha közben valamelyik legénynek el kellett távoznia, szeretője, vagy ha nincs, a ház lánya kikísérte. A napi fonás befejezése után megették a magukkal hozott élelmet, táncoltak egy keveset, aztán páronként hazamentek. Az asszonyok fonójában több volt a beszélgetés, pletykázás, kommendálás, ennek is meg voltak a saját nótái, játékai, táncot azonban sem közben, sem végzőkor nem járták. A megfont fonalat az orsóról lemotollálták. A motollán számolták a fonalat, 146 szálat kötöttek össze pászmába, ezt levették, eltették, és aztán folytatták tovább. A pászmába szedett fonalat kilúgozták, vagyis fehérítették. Lúgozás után a fonalat a Balogban kimosták. Fonálmosásra mindig világos ruhában mentek, mert ha valaki feketében ment volna, fekete lett M otolla volna a fonala is. Ha szapulás közben varjú repült el a ház felett, vagy feketehajú ember, pláne, ha cigány nézett a szapulóra, fekete lett a fonál is, ezért a gyerekek, ha ilyeneket láttak éktelen sivalkodásba kezdtek. Estére a szapulók mézes kukoricát kaptak, hajnalban a megszapult fonalat a patakhoz vitték, a hamut kirázták belőle, aztán a házhoz visszamenve mézes pálinkát ittak, és tejbekását reggeliztek, hogy fehér legyen a fonál. Estére töltött káposzta és fánk volt a vacsora, mézes pálinkával. Ezután következett a csőrlés, a fonalat a csőrlőn fajfikra (spulni) tekerték, a fajfiról a vetőre kétszálával vetették, a vetőről a karjukra szedve vették le, és innen került a szátyvára (szövőszékre). A szövést a tél végén és márciusban, de sokszor áthúzódott áprilisra is. A megszőtt vásznat vízbe mártják, mosószékhez verdesik, majd a napon fehérítik. Csörlő, orsófogó 115

118 Balogvölgy múltja és hagyom ányai Ruházkodásról, népviseletről G uzsaly Orsó Gom bolyító A szövés úgy történt, hogy az első zugoly előtt ülő asszony lábával lenyomta a lábítót. Erre az egyik nyist felemelkedik, a szálak szétválnak, úgy, hogy a keletkezett nyíláson át az asszony a vetélőt átcsúsztatja a fonalak között. Az áthúzott fonalat ezután a bordahajjal ütögeti, majd újból lábít, azaz a két fonal lemezt most már ellenkező irányba húzza szét, s a bordahajjal a már megszőtt részhez ütögeti a beoltott fonalat. Ez a folyamat addig ismétlődik, míg a szövés tart. Szátyva, szövőszék Felépítésére jellemző, hogy vízszintes deszkáit négy sarokpillér fogja össze. Eredetileg mint ruhás láda, majd az ezredforduló tájától gabona, kenyér tárolására is használták. Szuszék, az ácsolt láda - a képen B alogpádárból valót lehet látni a 19. század második feléből

119 Ruházkodásról, népviseletről Viselet Minden asszony alsóruhája a vászonpendely volt. Köznapi ruhájuk fehér vászonszoknya, köténnyel, ingvállal és mellénnyel. Ünnepi ruha volt a fekete bőszoknya, melyből többet is magukra szedtek, felsőtestükön testhezálló blúzt viseltek, de alkalmak szerint hordtak még ingvállat, pruszlikot, szállókát. Fejükre főkötőt, fejkendőt, nagykendőt, pártát, szalagokat stb. tettek. A kendő többnyire kázsmír, vagy selyem volt, M ellény Tam ásiból de télen bársony és plüsskendőt viseltek. Télen a felsőruha prémmel díszített kabátban, vagy ha nagy hideg volt bekecsben jártak. Az asszonyok télen puhaszárú gordován csizmában jártak, nyáron papucsban. Az asszonyok még díszes, felszedett, mintás, vagy varrott katrinca kötényeik voltak, amelyeket gyúrás alkalmával, vagy a nagy családi ünnepségek előtti csigacsináláskor viseltek. A férfiak szedett ujjú vagy lobogós ujjú inget viseltek, fölötte lajbit, melyet pitykegombok díszítettek. Alsó testükön bőgatyát hordtak, elől kékfestő köténnyel, melyet nálunk surcnak neveztek. Télen négynyistes vászonból varrt gúnyát (nadrágot) hordtak, amit idővel vízhatlanná tettek oly módon, Ing U zapanyitról hogy a zsíros kezüket bele-bele törölgették a nadrágba. A férfiak télen csizmába jártak, nyáron csak a templomban, vagy ünnepnapokon viselték, nyáron mezítláb jártak. Bőrtarisznya pásztortülökkel és ivóedénnyel (B alogpádár, v. Göm ör m., 20. sz. eleje)

120 Ruházkodásról, népviseletről Felső ruhaként nagykabátot, szűrt, bekecset, vagy bundát viseltek. N agybalogi viselet a 19. sz. 2. feléb ő l A bekecsről ju t szembe egy történet, mellyel valamikor a szomszéd falusiak bosszantották a balogiakat. Mivel a balogi templom nem a faluban, hanem a falu fölötti hegyen van, elhatározták, hogy beljebb kell tolni a faluhoz. Télen össze is jöttek a férfiak, hogy nekilássanak, hisz a havon majd jobban csúszik. A templom előtt gyülekeztek, s mivel nehéz munkára készültek levetették magukról a bekecseket és lerakták a hóra, majd elmentek a templom mögé és hozzáfogtak a toláshoz. Hosszabb erőlködés után, egyikük meggondolta, hogy megnézi haladtak-e előre. Valami zsivány addig a bekecseket ellopta. Az ember szaladt vissza a többiekhez kiabálva: álljanak le emberek, hiszen a templomot már rátoltuk a bekecsekre. 118

121 A táplálkozásról A táplálkozásról Kemence a szentendrei nemesradnóti házból 119

122 Balogvölgy m últja és hagyom ányai A táplálkozásról A népi hagyományaink közé tartoznak a mindennapi létfenntartás eszközei, a táplálékszerzés módjai és annak előállítása. A növényi eredetű ételek voltak a leggyakoribb fajtái a táplálékozásnak. A termesztett növények közül a gabonafélék vitték a vezető szerepet. A falusi embereknek, a parasztságnak a megélhetést a föld biztosította. Gabonafélét ritkán adott el, azt inkább az állatokkal etette meg, és aztán az állatot adta el, mert pénzt csak így tudott szerezni. A szegényebb embereknek is volt egy kis földecskéjük, amiből ha szűkösen is, de meg tudtak élni, a földnélküli szegények meg beálltak aratóknak és egyéb idénymunkákra, a nagy gazdákhoz, vagy az uradalomba, és így biztosították a család megélhetését. A község alkalmazottai: pap, tanító, harangozó, éjjeliőr, csősz, csordás, kondás, libapásztor porciót, komenciót (terményt) kaptak. Volt olyan hiedelem, hogy cséplés után, ha a koldusnak cipót sütöttek, biztosították a jö vő évi jó termést. A búzát megőröltették a malomba. A Balogvölgyében mindig volt malom, korábban vízimalom, majd gőzmalom. A búzából elsősorban kenyeret sütöttek. Minden háznál volt kemence, korábban bent a házban, majd később kinn az udvaron. A kemencét nemcsak kenyérsütésre, Búza, az élet hanem lepény, kalács, hús sütésére, sőt ősszel gyümölcsaszalásra is használták. > A mindennapi kenyér A táplálkozás legfontosabb kelléke a kenyér volt, ezt foglalták még imáikba is. A kenyeret búzából, rozsból, de szükség esetén árpából, sőt zabból is sütöttek nyúlós, savanyú kenyeret. A kenyérsütéshez általában korpából savanyított kovászt használtak. Egyszerre nagyobb mennyiséget is csináltak belőle, azt megszárították és tarisznyában a mestergerendára akasztották. A kenyérsütés nem mindig sikerült jól, ezért az ima mellett még igénybe vették a régi szokásokat, babonákat. A kenyérsütésnek voltak tiltott napjai, az ünnepek, a kedd és pénteki nap, főleg újhold péntekjén már biztos, hogy nem kelt meg a kenyér. Dagasztás idején nem lehetett jelen idegen. Dagasztás közben az asszonyok magasra hányták farukat, s azt a férjeinek meg kellett csipkedni. A bedagasztott kenyeret szakajtókba szedték ki, amibe kendő volt terítve. A kemence előtt a kendő segítségével vették ki a tésztát és tették rá a kenyeres lapátra. A megsült kenyeret a földre egymás mellé rakták és lemosták vízzel, a mosóvizet kelet felé kellett kiönteni. 120

123 A táplálkozásról > Lepény Kenyérsütés alkalmával lepényt is sütöttek. Ennek két oka volt, a kenyér kiszaggatásakor megmaradt tésztát használták, és a kemence is meleg volt. A lepénytésztáját laposra nyújtják, ha a tetejére krumplit tettek, az lett a krumplislepény, ha tejföllel kaprot tettek, az a kapros lepény, és ha túrót, az lett a túróslepény. > Gyúrt tészta A tésztafélék is gyakori ételek voltak a falusi ember számára. Gyúrt tésztából főzték a csíkot és a szélesebbre vágott haluskát. A haluskát tehéntúróval, vagy káposztával, a csíkot mákkal, dióval, lekvárral ízesítették. Ha nem volt tehéntúró úgynevezett gatyát főztek. A gatya tejből, tojásból és lisztből volt csinálva. Radnótban ezt tyúktúrós haluskának hívták. Szintén radnóti ünnepi eledel a Kálvinista mennyország (sült túrós tészta). > Rétes Ünnepnapokon gyakran sütöttek rétest. Tésztáját finomlisztből kelesztették, hártyavékonyra nyújtották, aztán ügyesen összehajtogatták. Töltelékül túrót, mákot, diót, almát, káposztát tettek bele. > Kalács A kalácsok tejjel dagasztott tészták voltak. Ünnepnapokon szokásban volt a fonott kalács. Lakodalmakra a fonott kalácsot kör alakúra formálták, hogy a karjukra lehessen akasztani, és a nézőknek, lesőbe jövőknek ebből osztogattak. Ugyanilyen volt a márványkalács vagy morványkalács, csak a kör közepébe pálinka volt téve és fehér kendővel lefedve, lakodalomkor ezt vitte a vőfély a papnak. Olykor ezt fel is díszítették és így lett belőle örömkalács vagy mennyasszony kalács. > Fánk, pampuska Főleg farsangkor nagyon népszerű volt a fánk, amit nálunk pampuskának hívnak. Ez is kelesztett tésztából készült, zsírban volt kisütve. > Csörögefánk, herőce Sütöttek cseregefánkot is, ezt Pam puska nálunk herőcének hívják. > Guba Karácsonykor, de egyéb ünnepnapokon is elterjedt volt a mákosguba és a mákos- vagy dióskürt. > Kása Az árpát mozsárban összetörték, ebből lett H erőce a kása. A kása nagyon felkapott és tápláló étel volt. A ludaskását, ami hússal volt keverve, kimondottan a úri ételek közé sorolták. 121

124 A táplálkozásról > Palócpogácsa, bodak A pogácsa is gyakori volt, főleg a tepertős pogácsa. Valamikor volt a hamuban sült pogácsa, ennek nagyobb formája volt a bodak. A cigányok még mai napig is sütnek bodakot, de az egészen másképp készül, mint egykor. Az igazi bodak, vagy palócpogácsa sütése a következőképpen történt: Amikor a rozs már érett, de a szeme még könnyen szétnyomható, a gazdasszony annyit szedett össze, amennyit szükségesnek tartott. Ezt haza vitte, és nyílt lángon megpörkölte, amíg a toklászok le nem égtek és a szemek meg nem duzzadtak. A szemet szakajtóba morzsolta és kiszelelte (megtisztította a toklászoktól). A szemeket megsózta és famozsárban megtörte, az így nyert pépet jó l megdagasztotta és parázson megsütötte. > Kukorica- vagy krumplibukta A kukoricalisztet megfőzték és liszttel sűrítették, majd kiszaggatták. meglocsolták tejföllel ez volt a kukoricabukta. Hasonlóképpen készült a krumplibukta is, csak arra a tejfölön kívül még túrót is szórtak. S ma már Uzapanyiton szalonna pörcöt is tesznek rá. Mákos kukorica > Kukorica málé, görhő Krumplibukta Kukoricalisztből készült a málé, vagy ahogy a környéken hívják, görhő. A kukoricát is felhasználták táplálékként. Télen megfőzték a szemes kukoricát és megszórták cukorral, mákkal, dióval, ez már csemegeként számított. A görhővel kapcsolatban megemlítek egy történetet. Az egyik asszonyt, aki túl kedveskedő volt, mindenkit galambocskámnak nevezett, rámaradt a galambom név. Történt egyszer, hogy Galambom ebédet vitt az urának a szőlőhegyre, ahol az kaszált. Már messziről illeteggete-billegette magát és kiabált: Galambocskám, hoztam neked ebédre f inom rétest. A nagy billegetésbe kicsúszott a kezéből a kosár, és a rétesek elkezdtek gurulni a hegyen befelé, mert bizony nem rétes volt az, hanem görhő. Azért mondták az emberek a hazugságra, hogy gurul, mint a Galambom rétese. 122

125 A táplálkozásról > Savanyú káposzta A zöldségek közül legfontosabb volt a káposzta, melyet többnyire füstölt hússal főztek, főleg vasárnaponként. A káposztát savanyítással tartósították. A meggyalult, vagy felvagdalt káposztát bödönbe, hordóba, vagy kádba taposták. A són kívül, melyet savanyítás végett tettek bele, még birsalmát, babérlevelet, tormát és köménymagot is szórnak bele. A tetejére dongát (fát) tettek és ezt egy nagy gömbölyű kővel nyomatnak le. A káposztás földek a faluhoz közel a legjobb földön voltak. Az Alsóbalogiaké az óvoda helyén és attól lefelé, a Felsőbalogiaké pedig a Cifrakert és a Balog között. * * * K áposztataposás A mindennapi étkezésben fontos szerepe volt a babnak, borsónak, lencsének, kölesnek. Olajat préseltek napraforgóból, tökmagból, dióbélből, mogyoróból, bojtos ételek készítéséhez, de préseltek, illetve olvasztottak is kendermagból, répamagból, repcemagból világítás céljára és szekérkenőcsnek. A szekérkenőccsel kapcsolatban emlegetettek egy furcsa esetet. Ibos Kopasz Gyuláéknál a macska megette a libazsírt. Haragudtak nagyon, mert a libazsír csemegének számított, mivel a gazda fegyelmezni sem tudta a macskát, mert elszaladt, azt mondta: " Piros, ezen már mink nem nem tudonk segíteni, de a macskát szemmel kell tartani, mert nem marad az abban, ha másra nem, szekérkenőcsnek még jó lesz!. * * * Állati eredetű táplálékból kevesebbet fogyasztottak őseink. Az ősi mesterséggel a halászattal nem foglalkoztak, mert nem volt rá lehetőség. Csak időnként fürdés közben halásztak kosárral, a gyerekek pedig gombostűt meghajlítva, madzagra kötve, próbálkoztak, nem sok sikerrel. A vadászat az urak szórakozására szolgált, orvvadászni nem mertek, mert az erdőt nagyon őrizték. Húsra és más hasznos dolgokra szolgáló állatokat tehát otthon kellett kitenyészteni. A parasztcsaládoknál az igavonó állatok és a tehéntenyésztés természetes dolog volt. A bikaborjakat meghizlalták és eladták, esetleg jelentős családi eseményekkor levágták. Az üszőborjakat vagy megtartották tehénnek, vagy a vásáron eladták. A család évi húskészletét disznóhizlalással biztosították. 123

126 Balogvölgy m últja és hagyom ányai A táplálkozásról Disznót minden családban tartottak, a módosabbak egy évben többször is vágtak, de a szegény családok is egy malackát fel tudtak hizlalni. Kivételek azért akadtak. Ilyen volt Vitárias Csukasz nagyapám esete, aki a jómódú gazdák közé tartozott. Az egyik lányának egy szegény sorsú legény kezdett udvarolni. Az első látogatás alkalmából megkérdezte: " Béla, aztán a malac hízik-e már?" A lesújtó válasz az volt: Azon kezdem, hogy nincs is". A disznóvágást minden család maga végezte a meghívott vendégekkel együtt. A disznó nagy részét besózták, majd füstölték, a hulladékhúsból csináltak kolbászt. A belsőségeket, májat, szívet, tüdőt, vesét, nyelvet és a fejet megabálták, és ebből készítették a disznósajtot és a hurkát. A szalonna készítésekor lemaradt zsíros részeket összevágták és kisütötték a zsírját. A tepertőt edénybe tették és zsírral leöntötték, így tartósították. A tiszta zsírt H agyom ányos disznótor Nem esradnóton bödönökbe rakták. A szalonnát, sonkát, oldalast, lapockát, orját és a sajtot megfüstölték és a kamrába, vagy egyesek az elsőházban a mestergerendára akasztgatták, hadd lássák, hogy ott módos gazda lakik. A szalonnát a téli és kora tavaszi időben a padláson akasztották ki, mondván hadd fagyjon ki és hadd fújja meg a tavaszi szél. Nyáron leszedték és ládába rakták úgy, hogy egy sor szalonna közé vékony lécet tettek, így levegőzött és nem csepegett. Egyedül a hurkát nem tudták tárolni. Ebből adtak a rokonoknak és szomszédoknak úgynevezett kóstolót, tudták, ha azok ölnek, visszakapják. > Levesek Legelterjedtebb és legkönnyebben elkészíthető ételek voltak a levesek. A rántottlevest még este is megfőzték, ha mezőről hazatértek. Errefelé az a szólás járta, hogy csak léféle hétféle!. Általában legelterjedtebb volt a káposztaleves, ezt minden vasárnap megfőzték füstölt hússal, talán azért, mert a káposzta is meg a füstölt hús is sokáig fő, és addig a gazdasszonyok is elmehettek a templomba. A szegények között el volt terjedve a cibereleves, de böjti napokon a jómódúak is megfőzték. Ezt a levest a következőképpen készítik: a búzakorpát meleg vízzel leöntötték, kenyérkovászt, vagy ecetet kevertek bele, és tettek hozzá egy kis káposztát is, hagyták megsavanyodni, aztán leszűrték és tejjel, tojással behabarva felforralták. 124

127 A táplálkozásról Laktatóleves a bableves, ezt háromféleképpen főzik, savanyún, habartan tarkababból, édesbablevest pedig rántva fehérbabból. Aratáskor, csépléskor a babot füstölt hússal főzték és szárított gombát is szórtak bele. Krumplit csak később kezdtek termeszteni, akkor sem sokat. Körítésnek a krumplit nem használták, csak levesként és sülten fogyasztották. A szegények a csicsókát használtál krumpli helyett. Mindennapi ételek közé tartozott még a lencseleves, borsóleves, keménymagos leves, és ősszel főzték a töklevest töklotyót. Ritkán ugyan, mert a pásztorok étele volt a lebbencsleves, de azért mifelénk is megfőzték. A krumplit a későbbi idők folyamán a levesen kívül többfajta ételek készítésére használták. A sparhelt tetején sütötték a krumplilángost, kedvelt volt a krumpligombóc és a begyerő (nudli), tavasszal a petrezselymes krumpli, zsíronkrumpli, paprikáskrumpli. A sült krumplit aludttejjel fogyasztották. Az aludt tejre, a krumplira a szegény ember gyakran rászorult. Krumplilángos Élt a faluban egy Mares tapadéknevű ember, aki valamikor nagygazda volt, de leszegényedett. Szegénységét szégyellte, ezért próbálta valahogy eltussolni. Egy vasárnapi ebéd után kiállt a kapuba és a fogát piszkálta. Az arra haladó falusi megjegyezte: úgy látom jó volt a vasárnapi ebéd, állapította meg a járókelő. Az hát, mondja Mares, csirkehús! Látom, mondja az illető, a vére még most is ott van az ingeden, rámutatva a lecseppent aludtejre. Ez a Mares szeretett tüntetni, míg megvolt a két szép lova, és ment vele a határba, az udvaron szivarra gyújtott, a falu végén meg kioltotta, hazafelé ugyanúgy, had lássa a falu, hogy ő milyen módos ember. Gulyáslevest csak akkor főztek, ha több embert kellett ellátni. Például cséplésnél. Előfordult, hogy a forró gulyáslevest, mely a zsírtól nem párolgott, Berkes nem vette észre, gyorsan bekapta az első kanállal és megégette a nyelvét. Na, ha már én megégettem égesse meg más is, gondolta és így szólt a gazdasszonyhoz: Ejnye Boris, hát elfogyott-e már a fád, hogy hidegen hozod az ételt a munkásaidnak!. Erre gyorsan mindenki nekilátott az evésnek, nehogy már teljesen kihűljön. Lett erre köpködés, káromkodás, szidták Berkest, amiért becsapta őket. A legrangosabb ételek közé tartozott a tyúkhússal főtt csigaleves, a töltöttkáposzta és a pörkölt, de ezt csak a nagyon fontos családi ünnepségeken lehetett így együtt fogyasztani. A főtt húsokhoz mártásokat is készítettek, sóskából, tormából, paradicsomból, fokhagymából, kaporból. 125

128 126

129 Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények Kamra részlet a Skanzenből 127

130 Balogvölgy m últja és hagyom ányai G yűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények A gyűjtögetés az emberi megélhetés legrégibb válfaja, mivel csak el kellett venni a természeti javakat, de nem kellett tenni semmit a megújításáért. Már ősidők óta ismerték a táplálkozásra alkalmas növényeket, ismerték az erdők-mezők gyógyításra alkalmas növényeit, azok hatásait. Semmi mást nem kellett tenni, csak összegyűjteni azokat. A gyűjtögetés egészen napjainkig fennmaradt, voltak idők, mikor egyes családok, nagyon szerényen, de meg tudtak élni belőle. A Balogvölgyet környező erdők, rétek, szülőhegyek, bőségesen kínálták gyümölcseiket, termésüket, virágjukat. Tavasszal a gyerekek kedvenc csemegéje volt a csicsóka, manapság már alig ismerik, pedig a gyógynövények közé van sorolva. A réteken, a Balog partján nő a sóska, Csicsóka a gyerekek jártak sóskázni, nagyon helyesen, mert sok C- vitamint tartalmaz. A sóska leveléből levest főztek, és mártást készítettek. Manapság már el is rakják télire, mert csak a tavaszi sóskának van a legjobb minősége. A csalánból is főztek levest, eddig ezt itt nem ismerték, az Oroszországba kihurcolt emberek terjesztették el, ott sokszor ez volt az egyedüli életük. Kökény Tavasszal virágzik a fekete bodza, virágjából szirupot, tojással bodzafánkot, és terméséből bodzabort készítettek. Késő ősszel szedték a vadkörtét, vagy vackort és kökényt, vagy vadszilvát. A vadkörtét megaszalták, vagy elrakták télire, és csak ha megpuhult, akkor fogyasztották. A vadszilvát is csak azután szedték, amikor már megcsípte a dér. Ősszel szedtek még somot és szedret, nyáron pedig a piros és fekete málnát. Som 128

131 Balogvölgy m últja és hagyom ányai G yűjtögetéssel szerzett táplálékok G yógynövények A gombázás A legelterjedtebb gyűjtögetés volt és még mindig az a gombázás. A balogiak csak a legismerősebb gombákat szedték, amit nem ismertek otthagyták. A nagy őzláb gombát, amit itt gortagombának hívtak, még fel is rúgták, hogy az mérges. A legbecsesebb volt a vargánya, ezt Balogon konferd gombának nevezik, de senki sem tudja, hogy miről nevezték el és milyen nyelven. A legjobb és legelterjedtebb gomba a tinóru, melynek nyáron barna, késő ősszel hívják. sötétbarna, majdnem fekete, ezért feketetetejűnek TinóruA királyvargányát már nem szedik, mivel ha a kalapja alját megnyomják, megkékül, hiába mondták nekik a szlovák emberek, hogy ha egy ilyen kosár gombát visznek nekik, ők adnak érte két kosár varganyát. A fenyőtinórut, csak akkor szedték, ha más nem volt. A tinóru gombákat aszalták és elrakták télire. K onferd azaz vargánya Az érdesnyelű tinórút nyúllábnak hívják, ennek csak a kalapját veszik le, mely nyáron barna, az őszinek narancs színe van. Nyáron szedték a rókagombát, vagy csirkegombát, nálunk tyúkgomba. Ebből levest főztek, de sütve, tejfölösen is fogyasztották. C sirkegom ba A galamb gombákat is szedték, csak nem galambgombának mondták, hanem színük szerint, a kéktetejű a kékcse, a piros, pirostetejű, a zöld pedig zöldtetejű gomba. Ezekből is főleg levest főztek, de vegyesen a tinóruval nagyon jó ízt ad a pörköltnek. Galam bgom ba 129

132 Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények A rizegegombát, már nem szedték, mivel ennek is megzöldül a kalapja. Ennek ellenére a fehér keserű gombából szedtek, pedig abból tejszerű fehér nedv folyik. Ezt a gombát a sparhelton pirították meg, de szalonnasütéskor, a szalonna közé nyársra húzták, és különös pikáns ízt adott. Ritkaságszámba ment, ha valaki császárgombát talált, biztosan azért nevezték nálunk úrigombának. Ez a gomba zamata miatt Ő zlábgom ba a húst pótolta a levesben. Fiatal korában tojás alakja van, alul fehér fátyol borítja, ahogy nő, úgy fejlődik ki a kalapja. Szintén levesbe szedték a koralgomba különféle fajtáit, ezt itt petrezselyemgombának nevezték. Réti gombák közül a csiperkét és a szegfű gombát (itt harmatgomba) gyűjtötték. Csak kevesen szedték az ízletes kucsmagombát (csutkagomba) talán azért nevezték így, mert úgy néz ki, mintha egy lemorzsolt kukoricacső állna ki a földből. Még az erdészek sem ismerték, mint ehető gombát. Mesélte Marci bácsi, aki favágó volt, hogy egyszer az erdőszélén egy nagy surccal szedett. Kedveskedni akart főnőkének Csatnocky nagyságos úrnak, aki a meleghegyi erdészet igazgatója volt. A főnök, hogy meggyőződjön a gomba fogyaszthatóságáról, Marci bácsit leültette, és meg kellett várnia, amíg a szakácsnő elkészíti és neki kellett enni elsőnek belőle. Egy idő után, amikor látták, hogy Marci bácsinak semmi baja az úr is megkóstolta. Neki is nagyon ízlett. El is dicsekedett Marci bácsi, hogy ilyen jó üzletet még nem csinált gombából, hogy megitatták, megetették, még meg is fizették, és megkérték, hogy máskor is vigyen ilyen finom gombát. Gyűjtöttek még az erdőben makkot, disznóhizlaláshoz, gubacsot (suskát) a vargának bőrcserzéshez, és borókabogyót amit eladtak a szeszfőzdének. Gyógynövényeket is gyűjtöttek egyesek, amit a gyógyszertárak vettek meg. Ma sem ártana, ha többen gyűjtenének maguknak gyógynövényeket, majdnem minden növény gyógynövény. Manapság is a gyógyszerek nagy része gyógynövényekből készül. Sokszor feleslegesen fizetünk sok pénzt gyógyszerért, és gyógyteáért, amit magunk is ingyen be tudunk szerezni, réteken, legelőkön, szülőhegyeken. A gyógynövényekből nyert teát nemcsak betegségben szenvedőknek, hanem az egészséges embereknek is ajánlatos fogyasztani, főleg a téli-tavaszi hónapokban. Az egészséges embereknek ajánlatos a többfajta gyógynövényből készült teakeverék, melynek gyengébb, de többféle hatása segít megelőzni a betegségeket. A következőkben ismertetek néhány nálunk is előforduló gyógynövényt, gyűjtési idejét és hatását: 130

133 Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények GYÓGYNÖVÉNYEK > Fehér akác - májusban virágzik, a fürtökről leszedve kell szárítani. Teája köhögéscsillapító, enyhe hashajtó, megakadályozza a súlyos gyomorsav képzést, kellemes aromás ízt biztosít. > Apróbojtorján - erdőszélén, szőlőhegyen, legelőkön található. Levele málna vagy szamóca levelére hasonlít, virága sötétsárga és a szár felső végén hosszú szórt füzérben helyezkednek el. Gyűjteni virágait, néhány levéllel együtt kell. Teáját légzőszervi, gyomor, epe, máj, és vesebántalmak ellen használják. Külsőleg toroköblögetőnek, kelések gyulladások borogatására alkalmazható, teája kitűnő üdídőital. Apróbojtorján > Fekete bodza - fája, illetve bokra bárhol, de főleg patakpartokon terem. Májusban- júniusban virágzik. Teája megfázás ellen izzasztóként, vizelethajtó, köhögéscsillapító, enyhe hashajtó. Teája kellemes ízű, üdítő hatású. > Cickafark - virágai szürkésfehérek és az ágcsúcson helyezkednek el. Júniustól késő őszig virágzik, csak a virágját gyűjtsük. A legsokoldalúbb gyógynövényünk. Teája étvágyjavító. Emésztést serkentő, epe, májműködést elősegítő, menstruációs zavarokat megszüntető, húgyszervi és légzőszervi bántalmakat, prosztata bántalmakat szüntető, gyomor és bélhurut ellen is ajánlatos, szem és íngyulladás ellen, borogatásra, illetve öblögetésre is alkalmas. Cickafark > Csalán - ez a növény mindenki előtt ismeretes. Leveleit kell gyűjteni és lehetőleg lakott, vagy fertőzött területekről távol. Teája reuma, köszvény, cukorbaj, csalánkiütés, hólyaghurut, magas vérnyomás, gyomor és bélhurut, bőrkiütések, vesehomok ellen, valamint vértisztítóként, vizelethajtónak, gyomor és bélvérzés ellen, köhögéscsillapításra isszák. Külsőleg aranyeres bántalmak ellen, valamint hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen mosóvízként használják. > Fehér árvacsalán - áprilistól augusztusig virágzik, árokparton, kerítésmentén, erdőszélén található. Teája légcsőhurut, bélhurut, hólyaghurut, álmatlanság ellen használatos, gyulladásos testrészekre borogatónak használják. > Fekete ribizli - ép és egészséges leveleit kell gyűjteni. Teája magas vérnyomás, vese és hólyagbántalmak, ízületi bántalmak, légzőszervi megbetegedések ellen használják. > Galagonya - legelőkön, erdők szélén, 2-3 méter magas fa, vagy cserje. Virágai fehérek és fürtökben állnak, termése vörös színű. Májusban virágzik. A virágot 131

134 Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények leveleivel gyűjtsük. Teáját szív és érrendszeri betegségek, szívidegesség, elégtelen szívműködés, magas vérnyomás, érelmeszesedés ellen használják. > Hársfa - nagyon elterjedt, nemcsak vadon, hanem kiültetve fasorokban is előfordul. A hárs június végén, július elején virágzik. Gyűjteni akkor a legjobb, mikor a virágok háromnegyed része már kinyílik. Teája legelterjedtebb a mindennapi fogyasztásban. Meghűlésre, izzasztásra, köhögés csillapításra, idegerősítőnek, vértisztítónak, szívműködés serkentőnek, toroköblítőnek használják. Alacsony vérnyomásúaknak ajánlatos. > Katán kóró- mezei katáng, cikória, gyökerét ősidők óta pótkávénak használták. Utak mellett, ugaron, legelőkön, kapásokon, fiatal korában, mint cserbóka ismeretes. A nyár folyamán erős szárat növeszt, melyen elszórtan, kék búzavirághoz hasonló virágok vannak. Szárral együtt kell gyűjteni. Étvágygerjesztő, emésztést serkentő, epe- máj bántalmak és magas vérnyomás ellen teaként fogyasztják. > Málna - finom gyümölcsű cserje, főleg erdei tisztásokon, Mez e i katáng vágásokban fordul elő. Aromás íze miatt kínai tea helyett is használják, egészségi szempontból, cukorbaj, vese és hólyagbántalmak ellen használják. C- vitamint tartalmaz. > Szamóca - vagy földieper, legelőkön, szőlőhegyeken tömegesen fordul elő. Finom gyümölcse van, gyűjteni az egészséges levelét kell. Teáját bélhurut, és cukorbaj ellen használják, íze viszont a valódi teára hasonlít. > Szeder - árok- és folyópartokon, kerítések mellett fordul elő. Gyümölcséből bort készítenek, teának a levelét kell gyűjteni. Hasmenés ellen, vizelethajtóul, valamint cukorbaj ellen használják. Kellemes aromája miatt a gyerekeknek és a szívbetegeknek az izgatóhatású kínai tea helyett használják. > Orbáncfű- füves, cserjés helyeken, szőlőhegyeken terem. Virágzata sötétsárga színű, tenyérben összemorzsolva vörösbarna színű levet enged. Gyűjteni a virágzó növény szárának felső részét kell. Egész nyáron át virágzik. Teáját gyomor- és bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, Orbáncfű belső és külső vérzések, vese és epebántalmak ellen használják. > Pásztortáska - mindenfelé tömegesen előfordul, kertjeink gyomnövénye. Virágzata a szár felső végén helyezkedik el, apró fehér virágokban, mivel április- májusban virágzik Szentgyörgyvirágnak is nevezik, gyűjteni a virágzó szár felső részét kell. Vérzéscsillapító, húgyutak megbetegedéseiben és Pásztortáska sárgaságban szenvedőknek ajánlatos. 132

135 Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok Gyógynövények > Mezei zsurló - nálunk bábaguzsaly- nyirkos réteken, árokpartokon, kapásokban, mint gyomnövény fordul elő. Nyári meddőhajtását kell gyűjteni. Főzete vizelethajtó, vesetisztító, izzasztó, vérzéscsillapító, epe- és májbántalmak ellen, de reuma, csúz- és mészlerakódás okozta bántalmak ellen is használatos. M ezei zsurló 133

136 134

137 Babonák és kuruzslások Babonák és kuruzslások 135

138 Balogvölgy m últja és hagyom ányai Babonák és kuruzslások Babonaság az egyszerű emberek között elterjedt hiedelem, melynek nincs tudományos alapja. Eredete egészen a sámánságig vezethető vissza. Sok babona vallási eredetű, soknak tiltó, nevelő hatása van. Néhány elterjedt babona: > Aki például a fecske fészkét leveri, vért ad a tehene. > A 13-as szám babonája az Utolsó vacsorában gyökerezik, ahol Krisztus és az apostolok tizenhárman ülnek egy asztalnál, s egyikük, maga Krisztus hamarosan meghal. Ugyan innen ered a pénteki nap szerencsétlen volta, Krisztus pénteken halt meg. > A balogiak a csütörtököt is szerencsétlennek tartották, mondván, csütörtökön ne fogjál semmibe, mert az is csütörtököt mond. > Ha a tükröt eltöri valaki, hét évig nem lesz szerencséje. > Ha a falon függő tükör, kép megmozdul, vagy leesik, meghal valaki. > Ha az orrod viszket, bosszúság ér, ha csuklasz, emleget valaki. > Ha az égen lehull egy csillag, meghal valaki. > Ha valakinek a bal szeme viszket, vagy bal füle cseng, jó hírt fog hallani, ha a jobb akkor rosszat. > Véletlenül talált négyágú lóhere szerencsét hoz. > Tavasszal, amikor meghallod a kakukkot és nincs nálad pénz, nem is lesz egész évben. Volt rá eset Balogon, hogy egy emberke még júliusban is a babonás nagyanyjától kakukkszóra kért pénzt. > Aki először kap fizetést, vagy pénzt talál, köpködje meg, és mondja: apád,anyád idejöjjön! > Aki felé dől a teli pohár, annál keresztelő lesz. > Akinek a testén gyerekkorában átlépnek kicsi marad. > Az udvaron, ha csörög a szarka, vagy magától kinyílik az ajtó, vendég jön a házhoz. > Kéményseprővel való találkozás, szerencsét jelent, meg kell fogni a ruhánk gombját, és addig nem szabad elengedni, amíg szemüveges embert, vagy törött ablakot nem látunk. > A feketemacska átfutása előttünk is szerencsétlenséget jelent. > Szerencsétlenséget jelent az is, ha üres vedret hozóval találkozunk, viszont ha a veder tele van, szerencsénk lesz. > Cigánnyal való találkozás szerencse, pappal, vagy apácával szerencsétlenség. > Jégeséskor kést vagy baltát kell élével felfelé állítani a lépcsőre, ez elvágja a további jéghullást. A forgószélbe is kést, baltát, vagy vasvillát kell beledobni, elmúlik a vihar. 136

139 Babonák és kuruzslások > Állapotos asszony ágyába szétnyitott ollót, vagy két keresztbehelyezett kést tesznek megrontás ellen. > Viselős asszonynak nem szabad halottat megnézni, és nem szabad rút emberre rácsodálkozni, mert torzszülött lesz a gyermek. > Kettő, összenőtt szilvát se egyen, mert akkor ikrei születnek. > A csecsemőnek nem szabad levágni a körmét, az anyjának kell azt levágni, ha azt akarja, ha azt akarja, hogy gyermeke tolvaj, vagy földönfutó ne legyen. > Nem tanácsos a szemetet este kivinni, mert az veszedelmet hoz a házra. > Karácsony első napján a szemetet lapáton kell hagyni a konyhában másnapig, mert ha kidobják, a következő év szerencséjét is kidobják vele. > Sosem seperd a szemetet a küszöb felé, mert kisepred vele a szerencsédet. > Szerdán és pénteken nem szabad hamut és szemetet kidobni, mert a kánya elhordja a baromfit. > Nem szabad a szemetet kivinni akkor sem, ha halott van a háznál, hanem a koporsó alá kell seperni. Hiába jelentette ki Könyves Kálmán királyunk, hogy boszorkányok pedig nincsenek hittek a boszorkányok létezésében, akik megrontanak embert és állatot. A faluban mindenki tudta, hogy ki a boszorkány. Arról nyíltan beszéltek egymás között. Balogon lakó Sebestyén András is az volt, főleg azért gondolták, mert éjjeli őr volt a faluban. Az egyik éjjel egy kószáló kecskét talált a falu közepén. A kecskét megfogta, gatyamadzagjára kötötte, majd haza vitte és bezárta a disznóólba. Reggel amikor ment a kecskét megnézni, egy asszonyt talált az ólban megkötözve. Hittek abban, hogy a boszorkányok ellopják a tehenek tejét. Ilyenkor vagy elapad a teje, vagy véres tejet ad. A boszorkányok megrontották a csecsemőket is. A rontás ellen különféle módszereket alkalmaztak. Ha úgy vélték, hogy valaki a kicsit szemmel verte, vagyis megrontotta, megkérték az illetőt, hogy köpködje meg. Ezt a módot annyira megszokták, hogy mindenki, aki megnézte a babát, előre megköpködte. Ugyanúgy megköpködték az újonnan vásárolt malacot, vagy egyéb állatot is. Ha a gyerek nyavalyatörős, öltöztessen fel az anyja egy bábut a gyermeke ruhájába, keresztelje el a gyermeke nevére és állítsa ki a falu végén az útra. Addig, amíg a bábu ott van, addig a saját gyermekét más néven szólítsa. Ha az ördög a bábut elviszi, a gyermek meggyógyul. Boszorkányok ellen nagyon hasznosnak tartották a fokhagymát. Ezt kis zacskóba kötve, vagy a gyerek nyakába, vagy a hónalja alá kötötték. Hogy a boszorkány ne jusson be a házba, vagy az istállóba, az ajtóra fokhagymával rajzoltak keresztet. Állítólag egy vénasszonyról úgy tudták meg, hogy boszorkány, hogy lefekvés előtt kihallgatták és a miatyánkot fordítva mondta. 137

140 Babonák és kuruzslások Ha az egyik fiatal bele szeretett egy másik fiatalba, de az nem viszonozta szerelmét, vagy ha két fiatalt a szülők egymásnak szánnak, de azok nem szeretik egymást, ilyenkor kerülnek elő a szerelmi bájitalok. Erre mindig találtak alkalmas javasasszonyt, aki biztos módszert, vagy hatásos italt tudott kotyvasztani. Íme tehát néhány praktika a szerelemre: > A lány, vagy a fiú vágjon le néhány hajszálat, vagy szőrt és azt égesse meg, s annak porát keverje valamilyen italba és azt itassa meg a kiválasztottjával. > Egy liter borban mosakodjon meg a lány és azt a bort itassa meg a legénnyel. > Kilenc hajagmogyorót megfőzni és a levelét megitatni azzal, akit szeret. > A vadrózsának van olyan szőrös gumója, amelyből hernyó kel ki. Ebből a hernyót ki kell venni és titokban elfakasztani annak a tenyerében, akit meg akar nyerni magának. Ez által úgy be lesz hálózva, mint a hernyó volt. Ugyan így kell eljárni a póktojással is, az is olyan hatásos. > Ha azt akarják, hogy szerelmük örökös legyen, egymás hajának aprólékát süssék pogácsába, és közösen egyék meg. A leány meghódíthatja a legényt, ha észrevétlen hajat lop tőle, azt saját vérével megáztatja és elássa, ha viszont a legény lop a lány hajából, ugyanúgy örökre beleszeret. Pünkösd előtti estén a küszöbre sót szórtak, és fokhagymával kenték meg, hogy rontás, vagy egyéb ártalom ne kerüljön a házba. A gyerekek, hogy erős foga legyen, a kihúzott fogát átdobja a háta mögé és ezt mondja: Egér, egér, adok neked csontfogat, te meg adjál vasfogat! Ha a gyermek beteg, aprópénzről isznak, s a pénzt a fejük fölött hátradobják az utcára, aki a pénzt felveszi, arra ragad a betegség. Ha valaki fordítva veszi fel valamelyik ruhadarabját, szerencséje lesz. Amelyik asszony fordítva veszi fel az alsószoknyáját, azt nem lehet megrontani. A kisgyermeket, hogy meg ne rontsák, fordítva adják rá az inget. Ha a fiatalember először megy a lányos házhoz és a macska hozzádörgölődzik, abból a házból fog nősülni. A lány úgy tudja meg, hogy a falu melyik részébe viszik férjhez, hogy fog egy katicabogarat, a tenyeréből elengedi, amelyik irányba röpül, arra lakik a vőlegény. Ha esküvőkor esik az eső, az azt jelenti, az új pár gazdag lesz. Ha esküvő napján jó idő van, boldogok lesznek, ha rossz, viharos lesz a házasságuk. Ha valakinek kiesik a falat a szájából, éhes vendég jön a házhoz. Ha valaki tavasszal először sárga lepkét lát, egész évben beteg lesz, ha pirostarkát akkor jó egészségnek fog örvendeni. Ha tavasszal először repülve látja meg a gólyát, akkor szorgalmas lesz a nyáron, ha állva, akkor lusta. Ha a tűz pattog, duzzog, haragos ember jön a házhoz. 138

141 Jeles napok Jeles napok 139

142 Jeles napok A népi kalendárium sok jeles napot tart számon, mi csak néhány jelentősebbel ismerkedünk meg. Január- Kéksólyom hava Nagyboldogasszony hava - Vízöntő hava - Télhó - Fergeteg - Medvetor 1. Újév - minden népnél választóvonalat jelent, a múlt lezárását, és az újrakezdést. Ilyenkor sokan fogadalmat tesznek, amit legtöbb esetben nem tartanak be. Az új évben az ember sok jót szeretne, elsősorban a családjának, de a közeli és távoli rokonainak és a szomszédoknak. Ezért ősi szokás ilyenkor a koledálás, vagyis ezeket az embereket meglátogatják, akikhez legények, gyerekek járhattak, asszonyok esetleg férjeikkel, de csak délután. Mint az év kezdő napján, nagyon kell vigyázni, hogy ki mit csinál, mert a néphit szerint, amit az első napján tesz valaki, az történik vele egész évben. 6. Vízkereszt - a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a Farsang kezdete. A karácsonyfán még egyszer meggyújtják a gyertyát, a megmaradt édességet leszedik és megeszik, a fát pedig a tűzre dobják. Ez a háromkirályok ünnepe is, melynek elsősorban egyházi jellege van. Házszentelés, a hívők lajstromba való szedése, a pap és a kántor kifizetése is ekkor történik. 25. Pál fordulása - időjóslás: A medve kijön a barlangjából, ha jó idő van, visszabújik. Ha rossz idő van, kint marad, mert a rossz után már csak a jó jöhet. Február-Kékfarkas hava Böjtelő hava - Halak hava - Télutóhava - Jégbontó - Szarvastor 2. Tüzáldó- Gyertyaszentelő - Boldogasszony - egyházi ünnep a katolikusoknál, más népeknél a tavasz kezdetét jelenti. Fontos energiával bíró nap, a növények ébredeznek. 14. Bálint nap - Kelta ünnep, ahol a madarak párkeresésének a napját jelenti, a párkutatás napja, de nem a szerelem ünnepe, mert az májusban van. 23. Farsang - a tél, az óév, a böjt eltemetése, a bevonuló tavaszősi örömünnepe. A tavasznak a téllel való küzdelmét egy nőnek öltöztetett vagy nagy kalapú férfi szalmabábu szimbolizálja, melyet megölnek, vagyis elégetnek, vízbe dobnak stb. Ennek a ceremóniának a neve vidékenként változik: villő, budó, moréna stb. nálunk a kiszézés volt szokásban. Délután a lányok színes pántlikával díszített fűzfaággal a kezükben vonultak végig a falun, őket követte a szalmabábuvivő, majd az érdeklődők következtek. A falu végén daloltak, körültáncolták a bábut, majd meggyújtották, ahol közel volt a víz, bedobták a Balog folyóba. 140

143 Balogvölgy m últja és hagyom ányai Jeles napok Ilyenkor szokás volt még a kongózás, amikor a zajt keltő dolgokat, fazekat, fémfedőt vertek össze, csengőztek, kolompoltak, ostorral pattogtak, mindezzel a rosszat, a hideget akarták kiűzni a faluból. A hagyom ányt N agybalogon ma is megtartják, s a Csem adok alapszervezet és az iskola, óvoda közrem űködésével elűzik a telet a kiszebábu égetéssel. A hivatalos Farsang Vízkereszttől Hamvazószerdáig tart, a magyar farsangba még a következő heti csütörtök is beletartozik. Ezt az időszakot, szombattól húshagyó keddig farsangfarkának nevezték. A csütörtök kivételes nap volt, ekkor még megehették a farsangi maradékot, ezért elnevezték zabáló csütörtöknek. A zabáló, vagy kövér csütörtök még sonka- és kocsonyaföző nap is. Húshagyókor morzsolják le a vetőmagnak való kukoricát, de egyben vetőnap is a mákra és a palántákra. A farsangi szokásoknak termésvarázsló hatásuk van. Ez az oka az asszonyok hosszú szánkóztatásának, a tánc közben való magasra ugrálásnak, hogy a kender abban az évben magasra nőjön. Szokásban volt még a farsangolás is, aminek egyik formája, hogy a gyerekek és a fiatalok házról- házra járnak kántálni. Ilyenkor a gazdasszony szalonnát, kolbászt, kalácsot ad nekik, amit később közösen elfogyasztanak. Ezt a versikét mondják: Ó, ó Farsang, Kedves idő, Elmúlt már az óesztendő, Ebben az újban vigadjanak, Nekem szalonnát adjanak! Ha nincs a házban, Van a kamrába, Supsz a tarisznyába! Ezt a hagyom ányt a cakói alapiskolások őrzik. 141

144 Jeles napok Március- Kékmén hava Böjtmás hava - Kos hava - Tavaszelő hava - Kikelet - Bölénytor 12. Gergely- vetőnap a búzára, rozsra, hüvelyesekre és a palántás növényekre. 21. Tavaszi napéjegyenlőség. Az ősök Bor tengri szert tartottak, azaz a hun bor szó jelentése szerint a fény és az árnyék egyensúlyát ünnepelték. 24. Gyümölcsoltó Boldogasszony - alkalmas nap a februárban levágott oltógallyak berakására (oltás). A kertekben való munka megkezdésének a napja. Április- Fehérdaru Szent György hava - Bika hava - Tavaszhó - Rügyezés (Szelek) - Báránytor 1. Júdás felakasztásának napja - ezért nem jó kezdőnap. A gyerekek ezen a napon beszokták csapni egymást, április bolondját járatják. 12. Hugó a századik nap - vetőnap az indás növényekre (dinnye, uborka, tök) Nagypéntek - Jézus keresztre feszítésének napja- gyásznap. Nagyszombat - tűzszentelés Húsvét - sok népszokás kapcsolódik hozzá: öntözködés, pirostojás-festés, harmatszedés, határjárás. Ma már Jézus feltámadásának ünnepe. 23. Szent György - tavaszkezdő nap. Ilyenkor hajtják ki a jószágot a legelőre. Május- Fehér sárkány Pünkösd hava - Ikrek hava - Tavaszutó hava - Ígéret (Virágzóélet) - Borjútor 1. A tavasz hatalmába lépésének ünnepe. Májusfaállítás. Szerelem ünnepnapja. Termékenység ünnep. 12. Pongrác- fagyosszent 13. Szervác- fagyosszent 14. Bonifác- fagyosszent 21. Áldozócsütörtök - dologtiltó nap. Az ezen a napon megivott bor vérré változik, ezért a beteget borral itatják, az egészségesek pálinkával böjtölnek. Jézus mennybemenetelének napja. Májusfa Uzapanyiton 30. Pünkösd - e napon bontják le a májusfát. Egészség, szépség és termésvarászló nap. Ehhez tartozik a lepedővel való hajnali harmatszedés és a patakban való hajnali fürdés. A májusfaállítás a völgyben még legtöbb faluban szokásban van. 142

145 Jeles napok Június- Fehér bika Szent István hava - Rák hava - Nyárelő - Napisten (Eper hava) - Gödölyetor 2. Sarlósboldogasszony ünnepe. 8. Medárd - az utolsó fagyosszent. E napon kezdődött az özönvíz, ha e napon esik, negyven napos eső várható. 20. Nyári napforduló. Az ősök Kök tengri szert tartottak. Ilyenkor van a legnagyobb erejében a nap. A Kök kéket jelent, az ég végtelenségét jelképezi. 21. Szent Iván éj 29. Péter Pál- ekkor szakad meg a búza töve s kezd elsárgulni. Július- Arany sas Szent Jakab hava - Oroszlán hava - Nyárhó - Áldás (Aratás hava) - Tehéntor 25. Jakab nap - e napon hagyja abba a szőlő a növekedést és barnulni kezd. 26. E napon szakad meg a virágos kender töve. Augusztus- Arany kos Kisasszony hava - Szűz hava - Nyárutó - Újkenyér (Bőség hava) - Aranyasszony 10. Lőrinc - a kígyó már az odvába búvik. Lőrinc "belevizel" a dinnyébe és a vízbe, ezért a dinnye már nem jó és be kell fejezni a fürdőzést. Ha e napon esik az eső, jó szőlő és gyümölcstermés lesz. 15. Nagyboldogasszony - derült idővel jó szőlő és gyümölcstermést ígér. Kicsépelik a magnak való búzát, szellőztetik a hombárt, azaz a gabona tárolót. 20. Nyár - ősz ünnepe, Újkenyér Szeptember- Arany szarvas Szent Mihály hava - Mérleg hava - Őszelő - Földanya(Almaszüret) - Tigris hava 8. Kisasszony napja- vetőnap az ősziekre, a dióverés kezdete. 22. Őszi napéjegyenlőség. Az összegzés ideje. 29. Mihály- nap- a pásztorkodás befejezésének napja, bérfizető és pásztorfogadó nap. Megszakad a fű gyökere. 143

146 Balogvölgy múltja és hagyom ányai Jeles napok Október- Fekete hal Mindszent hava - Skorpió hava - Őszhó - Magvető (Begyűjtés) - Halak 27. Simon Júdás - az első télkezdő nap, a marhabehajtás utolsó napja. November- Fekete kígyó Szent András hava - Nyilas hava - Őszutó - Enyészet - Disznótor 1. Mindenszentek- délután megtisztítják, este kivilágítják a sírokat. Éjszakára enniinnivalókat raktak az asztalra, amit másnap szétosztottak a szegények között. A halottak nyugodalma miatt dologtiltó nap. 2. Ősök napja, az a Halottak napja. Elalszik, tér vissza a földbe a természet. 11. Márton-nap - a nép levágja a maga libáját, s a lakomán megkóstolják az újbort. Ezen a napon sokat esznek és isznak, hogy legyen egész évben elég enni- inni valójuk. Vásár- és búcsúnap is. 30. András-nap az utolsó mulatság napja, éjfélkor kezdődik a népi advent. E naptól kezdődnek a disznóölések. December- Fekete tigris Karácsony hava - Bak hava - Télelő - Álom (Tárkányok hava) - Istenfiak hava 6. Miklós - Mikulás, az ajándékozás napja. 13. Luca-nap - e naptól számolja a nép a nappalok rövidülését és az éjszakák hosszabbodását. Este az ablakot szimbolikusan bezárták, hogy a rossz be ne jöjjön. Ezen a napon készítették a gyógyszereket egész évre az állatok részére. E napon kezdték el a Luca-szék készítését, mindennap csináltak rajta valamit, hogy Karácsony böjtjére elkészüljön, és az útkereszteződésben éjfélkor megláthassák a boszorkányt. 21. Téli napforduló ünnepe. Őseink Kara tengri szert tartottak. A vidéken hosszú-hosszú idő után az első ilyen ünnepet 2008-ban a Bástya Egyesület szervezte a B alogvölgyhöz közeli alsópokorágyi hegyen. A kerecsenysólyom ünnepének tartották, mivel a kerecsenysólyom (turul) a magyarok szent madara volt, tőle várták a fény elhozatalát. A Karácsony a Kara, azaz a sötétségből való átlépésből, az újjászületésből származik. 144

147 Jeles napok Fényünnepnek, Hun karácsonynak is nevezik. Az ünnepet ma már Nagybalogon újra megtartják a Kerecsen Motoros Egyesület jóvoltából a Torhegyen gyújtanak tüzet. 24. Ádám-Éva - Karácsony böjtje, Jézus születésének előestéje. Az ekkor elfogyasztott élelemnek gonoszűző és termésvarázsló célja van. Az emberek vacsora előtt megettek két cikk fokhagymát, hogy egész évben megszabadítsa őket a rontástól, utána Balogon kolbászos savanyú gombalevest, egyes helyeken káposztalevest majd mákosgubát ettek. 25. Karácsony - Jézus születésének emléknapja, a tél fordulása. Azt tartották, hogy a vacsorához mindent az asztalra kell készíteni, mert vacsora közben a gazdasszony nem állhat fel az asztaltól, mert nem ülnének meg a kotlósai. A szarvasmarhák külön abrakot kaptak, szinte minden szemes-terményből került eléjük. Hasonlót kaptak a tyúkok is, de ők még kaptak fiaskukoricát, hogy jól szaporodjanak. Az asztal alatti morzsákat összeseperték, mert a karácsonyi morzsának gyógyító, gonoszűző, jó termést biztosító hatása van. Karácsony másnapján kora reggel jártak a gyerekek köszöngetni. Délután estig tartó tánccal fejezték be az ünnepet. Ennek tiszteletére Nagybalogon napjainkban is megrendezik a Karácsonyi Bált. E néhány jeles nap ismeretében megállapíthatjuk, hogy őseink mennyire jelentősnek tartották hitüket, saját maguk és családjuk, közösségük megélhetését, biztonságát és hagyományaikat. Őseink a rovás betűinkben is megőrizték a tudást: Forrás: magyaristentudat. blogter. hu/ 145

148 Jeles napok Most hasonlítsuk össze a mai kor jelentős napjaival, azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok van belőlük. Egyes emberek, embercsoportok igyekeznek saját érdekükre, érdeklődési területére felhívni az emberiség figyelmét. Mostani jeles napok Január 1. A Szlovák Köztársaság létrejöttének napja Január 22. A magyar kultúra napja Január 30. A lepra elleni harc napja Február 11. A betegek világnapja Február 14. Bálint nap Epilepsziások napja Március 3. A békéért küzdő írók napja Március 8. Nemzetközi nőnap Március 15. A magyar sajtó napja Március 19. A cigányság világnapja Március 22. A víz világnapja Március 23. Meteorológia világnap Április 7. Egészségügyi világnap Április 8. Az emberszeretet világnapja Április 10. Rákellenes világnap Április 11. A költészet napja. A nárciszok napja. Április 14. A könyvtárosok napja Április 16. A holokauszt világnapja Április 18. Műemlék védelmi világnap Április 22. Környezetvédelmi világnap. A Föld napja Április 23. A könyv napja Április 26. A szellemi tulajdon világnapja Április 29. A táncművészet világnapja Május 1. Az EU- csatlakozás napja Május 5. Európa napja, Az esélyegyenlőség napja Május 8. Nemzetközi vöröskereszt napja Május 10. Madarak és fák napja Május 15. A család nemzetközi napja Május 18. A múzeumok nemzetközi napja Május 24. Az európai nemzeti parkok napja Május 25. Afrika napja Május 30. Dohánymentes nap Június 1. Nemzetközi gyereknap Június 4. A trianoni diktátum aláírásának napja, az Összetartozás Napja Június 5. Környezetvédelmi világnap Június 14. A véradók napja Június 16. A Rákóczi szabadságharc kezdete Június 20. Menekültek világnapja Június 21. A Nap napja Június 25. A barlangok világnapja Június 26. A kábítószer- fogyasztás elleni küzdelem napja Június 27. A cukorbetegek világnapja Július 4. Az amerikai függetlenség napja Július 7. Nemzetközi szövetkezeti nap Július 11. Népesedési világnap Augusztus 2. A cigány holokauszt emléknapja Augusztus 6. A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc Augusztus 12.A fiatalok nemzetközi napja Augusztus 13. A balkezesek világnapja Augusztus 15. A repülősök világnapja Augusztus 23. A rabszolgakereskedelem eltörlésének napja Augusztus 30. Az eltűntek világnapja Augusztus 31. A nemzetközi szolidaritás napja Szeptember 8. Az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napja Szeptember 9. A terrorcselekmények áldozatainak emléknapja Szeptember 16. Az ózon világnapja Szeptember 18. A rokkantak világnapja Szeptember 21. Az Alzheimer- kórban szenvedők világnapja 146

149 Jeles napok Október 15. A gyengénlátók és halláskárosultak napja Október 16. Élelmezési világnap Október 21. A Földünkért világnap Október 22. A dolgozók világnapja, misszionáriusok világnapja Október 24. Az ENSZ napja November 5. Európai kereskedelmi nap November 7. Rákellenes világnap November 9. A berlini fal lebontásának napja November 10. Ifjúsági világnap November 17. A totalitarizmus elleni harc napja November 20. Itjú zenebarátok napja November 25. A magyar labdarúgás napja December 1. AIDS elleni világnap December 3. A fogyatékosok világnapja December 10. Az emberi jogok napja December 11. Az UNICEF születésnapja December 18. A kisebbségek napja Szólások és közmondások az időjárásról A mezőgazdasággal foglalkozó parasztemberek számára az időjárás alakulása életbevágóan fontos szerepet játszott. Ezért annak változásait állandóan figyelték, próbáltak valamilyen összefüggést, törvényszerűséget találni a jelenségek között. Ezeket a megfigyeléseket, megállapításokat szólások, vagy közmondások formájában hozták nyilvánosságra. Ezek a megállapítások nem babonák, hanem hosszú megfigyelés eredményei, és tegyük hozzá, sokszor be is válnak. > Az időjárást próbálták megjósolni egy évre előre is. Az úgy történt, hogy december 13-tól Luca naptól Karácsony estéig a tizenkét nap időjárását minden nap feljegyezték, és ebből a tizenkét napból, következtették a tizenkét hónap várható időjárását. Például a harmadik napon délelőtt jó idő van, délután havazik, ebből következik, hogy március első fele napos, második csapadékos lesz. > Ha Karácsony böjtjén megsüti a nap a mezőt bő termés lesz. > Ha az újév napján megjárja a nap a határt szintén jó termés lesz. > Viszont a verőfényes Karácsony, sötét csűröket jelent. > Vízkereszt (január 6) nagy jelentőséget tulajdonítanak az időjárás alakulására az emberek. Ezen a napon nagy zajt csapva járják a falut, hogy a rosszat, a telet kiűzzék. Aki tehette befogott a szánkóba és úgy járták a határt, hogy olyan hosszú legyen a kender, mint a szánkónyom. > Vízkeresztre a következő rigmust találták: Ha Vízkereszt úgy fordul, / Hogy az eresz megcsordul, / Örülhetsz már előre, / Mert áldás száll a mezőre. > Ha fénylik Gyertyaszentelő (február 2), az ízéket vedd elő (ízék, az állatok által elszórt takarmány). > Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be. > Ha fénylik Vince, megtelik borral a pince. > Ha Pál fordulása tiszta, bőven terem mező, puszta. > Ha Pál fordul köddel, ember elhull döggel. 147

150 Jeles napok > Ha Pál napja szeles, háború lesz, ha ködös, emberhullás. > Bálint napján jön vissza a vadgalamb, ha annyi száraz helyet talál, hogy lelephet, itt marad. > Julianna tágítja a jeget, Mátyás hasítja, Gergely kihányja. > Mátyás hasítja a jeget, ha talál, ha nem talál, csinál. > Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. > József napján már az özvegyasszony ekéje is kimegy mezőre. > Ha Tekla napján veted a búzát üszkös lesz. > Áprilisi árpa maradjon a zsákba. > Pongrác, Szervác, Bonifác, fagyos szentek. > Ha Medárd napján esik, negyven napon esik. > Hogyha nedves Barnabás, száraz lesz az aratás. > Margit felhőktől fél, égi háborút vél. > Szent János napján megszakad a búza töve. > Illés- napra megérik a búza, akkor is ha vízben áll. > Hogyha deret lehel Dénes, nem lesz a bor idén édes. > Inget rázott Erzsébet, lám a világ fehér lett. > Ha Katalin kopog, Karácsony locsog. > Ágota, Dorottya, hull a hó rakásra. > Ha az újhold sarlója lefelé áll, eső lesz. > Ha a Holdnak udvara van, eső lesz. > Ha a napfeljötte piros, eső lesz, ha napnyugta piros, szél lesz. > Ha sötét felhők közben fehér fellegek vannak, jégeső lesz. > Ha eső akar lenni, a varjak az erdő felé szállnak. > Ha alacsonyan repül a fecske eső lesz. > Ha a tyúk nem akar elülni, eső lesz. > Ha kukorékol a kakas, eső lesz. > Ha a kéményből a füst lefelé áramlik, eső lesz, ha felfelé száll, jó idő. > Ha a csont hasogat, fájnak az ízületek, megváltozik az idő. > Ha a só megnedvesedik, eső lesz. > Ha a hangyák tömegestől előmásznak, eső lesz. > Ha eséskor buborékok jelennek meg a vízen, sok eső lesz. > A reggeli leszálló, nem lesz az megszálló. (A reggeli eső nem sokáig tart) > Ha Karácsony előtt zúzmarásak a fák, jó gyümölcstermés lesz. > Ha sok az akácvirág, sok bab lesz. > Ahány nappal hamarább szólalnak meg a békák Szent György-nap előtt, annyival hallgatnak utána. (szárazság) Azt tartották őseink, hogy az időjárás hét évenként változik. A hét szűk esztendőt hét bő váltja fel. 148

151 Anekdoták Anekdoták 149

152 Anekdoták Közszájon forgó hír, pletyka, gyakran humoros jellegű történetek. Az idegen hangzású anekdota magyarosabb megfelelője az adoma. Az anekdota, tehát olyan műfaj, amely keresetlenül elbeszél eseményeket, történeteket. Gyakran korhoz és személyhez kötődtek. Tartalmaz népies bölcsességeket, emberi gyarlóságokat, érdekes humoros történeteket. Az anekdoták a népi hagyományok részéve váltak, ezért igyekeztem én is már az előzőekben is néhányat említeni. Így a könyv végén is szeretnék még néhány Balogon gyűjtött anekdotát közreadni. Az öreg Berkes (tapadéknév), Amerikát járt ember volt. Ez nem látszott meg anyagi helyzetén. Továbbra is kisbíróságból és kevéske földjéből tartotta el a családot. Humora, az megmaradt, főleg mások beugratását, átverését szerette: A szófacsarás Egy alkalommal nagyon összeveszett feleségével. Az asszony már három napja nem szólt hozzá. Negyedik napon kitalálta, hogyan tudja megszólaltatni az asszonyt. Elkezdett keresgélni a lakásban. Amíg csak kotorászott, nem szólt az asszony semmit, de mikor már kezdte dobálni a dolgokat, nem bírta tovább és megkérdezte: - Mi a csudát keresel, Lajos? - Ezt, ezt kerestem, hogy szólalj meg - válaszolta Lajos. Az amerikai cibe Egyszer nyár elején Berkes sas fó k á k a t hozott haza, valószínűleg kifosztotta fészküket. Tollaik már voltak, repülni még nem tudtak, ott sétálgattak az udvaron. A szomszédok még sosem láttak ilyen madarat, azért kérdezgették: - Mi fajta madár ez, Lajos? - Mi vóna, amerikai cibe! - válaszolta. - Osztán, milyen nagyra nő meg, ha már most ilyen? - Olyanra, mint egy lúd. Kell-e belőle? - ragadta meg az érdeklődést Lajos. Az lett belőle, hogy némi ellenérték fejében mind megvették tőle a fó kákat. Néhány nap múlva hozták vissza az elpusztult madarakat. Berkes kártérítést nem adott, csak tanácsot: - Az amerikai cibe nem búzát eszik, hanem legyet meg egeret. 150

153 Anekdoták A feketeeper Berkesnek az udvara közepén állt egy nagy eperfa. Minden évben rengeteg gyümölcs volt rajta. A környékbeli gyerekek oda jártak epret enni. Egyszer eszébe jutott, jó lenne a gyerekek szüleit kicsit felbosszantani. Elmagyarázta a gyerekeknek, hogy az eper úgy a legfinomabb, ha azt markukba összetörik, és úgy eszik meg. Amikor már a kezük, no meg a ruhájuk is jó l össze volt maszatolva, kitalálta, hogy most meg játszunk bújócskára. - Most ti lesztek a hunyók, én bújok el, és aki megtalál, kap tőlem valamit. Fogjátok be a szem eteket és számoljatok. Azzal a piszkos kezükkel befogták a szemüket, mondanom se kell, hogy feketeeperről van szó, így már arcuk is fekete lett. - Na, most már elm ehettek haza, mondta Berkes megelégedve. Lekvár és a kastély Élt a faluban egy favágó, akinek Lekvár volt a tapadékneve. Nem tartozott az istráng szaggatók közé. Nem is szerettek vele dolgozni, csak ketten bírták ki vele a faluból. Napi teljesítmény tíz méter fa volt, de az övé alig érte el a nyolcat. Mikor jött az erdész ellenőrizni a napi teljesítményt, ő mindig azzal kezdte, hogy: - Fusson ki a szeme annak, aki ebben a rakás fában nem látja meg a tíz métert! Az erdész egyszer sem mert szólni, főleg azért, mert látta, hogy a többieké annyival több. Lekvár Budapesten katonáskodott. Ott közeli barátságba került egy nővel. Sok mindennel bolondította, többek között azzal is, hogy neki Balogon kastélya van. A kastély igaz volt, ott állt és áll ma is a falu fölötti dombon, csak a tulajdonosa éppen Coburg bolgár trónörökös volt. Mikor leszerelt, elhozta a hölgyet Balogra, hogy feleségül veszi. Rimaszombatból gyalog jöttek, és amikor a menyasszony meglátta a kastélyt, Lekvár nyakába ugrott, csókolgatta: - Nem akartam elhinni, de már saját szemmel látom, hogy nem hazudtál - örvendezett. A faluban pedig egy kis házikóba vezette be a menyasszonyjelöltet, mondván, a személyzet még nem tud érkezésünkről, nincsenek felkészülve a nagy meglepetésre. A meglepetést a szomszédok szolgáltatták, mert felvilágosították, hogy Lekvár kastélya az a ház, amelyikben most van. A hölgy csalódottan és dühösen másnap visszautazott Budapestre. 151

154 Anekdoták Babik esetei a munkával és a tartozással Babik (szintén tapadéknév) a helyi földműves szövetkezetben dolgozott. A szövetkezet elnöke gyakran szóba eredt vele, mivel szerette a humorát. Tudniillik Babik sokat olvasott, főleg a Rejtő-könyveket szerette. Egy beszélgetés alkalmával megkérdezte az elnök, hogy hol szeretne dolgozni, hol volna a legjobb. Babik azt válaszolta, hogy neki mindenütt jó, de legjobb sehol. Babik nagyon szerette az italt, a fizetése nem tartott ki, ezért tovább csak hitelben ihatott. Hiteleztek neki, mert fizetéskor mindig megadta. Úgy szokta mondani, hogy deficitben van, mint Copperfild Dávid. Egy fizetéskor ott járt az elnök is, és megkérdezte, hogy soknak tartozik-e most. A válasz az volt, most csak kettőnek, fűnek meg fának, de azért a maradékból még felöltözködött tetőtől talpig. Veszek egy baretkát és egy pár zoknit. Cica, a pénzham isító Élt a faluban egy érdekes ember, akit egyesek bolondnak, mások nagyon is okosnak tartottak. Cica volt a csúfneve, mert télen mindig a kemencén heverészett a macskával együtt. Egyszer pénzt is hamisított, igaz csak egy helyen próbálta, egy félig vak kocsmárosnál, de még az is mindjárt rájött, mert a tapogatásánál észrevette, hogy a szélén nincs rece. A csendőrök is a kihallgatáskor ezt hozták fel, nem volt rajta rece, ebből jöttünk rá. Erre Cica azt válaszolta, hogy nem baj, legközelebb m ajd teszek azt is. Cica és a bőrkereskedő zsidó Mikor felcseperedett neki is bele kellett kapcsolódni a kenyérkeresésbe. A balogi gazdák nem igen bíztak meg benne, ezért messzebb Rimaszécsen talált munkát. A munkába egy idő után beleunt, és már haza akart szökni, azonban húsz kilométer gyalogolásra nehezen szánta el magát. Nemsokára rá egy bőrszedő zsidó robogott be ócska autóján a faluba és állatbőrök iránt érdeklődött. Cicának nagyon jó ötlete támadt, odament a bőrszedőhöz, és mondja: neki van otthon a padláson négy róka, két borz, három görény, öt nyesd, a nyúlbőrnek meg számát sem tudja. A zsidónak felcsillant a szeme, ennyi áru hallatán, csak szomorúan jegyezte meg, éppen abból az irányból jön. De ha valóban ennyi sok a bőr és nem adja drágán ő hajlandó visszafordulni. Amikor felértek Balogra, Cica bevezette a bőröst a pitvarba, onnan volt a padfeljáró. A bőrszedőt leültette és megnyugtatta, hogy csak üljön nyugodtan, ő most 152

155 Anekdoták felmegy a padlásra összeszedni a bőröket. A kereskedő mikor megunta a hosszú várakozást, elkezdett kiabálni, a nagy kiabálásra előkerült Cicának az apja. - Hát maga meg mit kiabál, és egyáltalán hogy került ide? - kérdezte az apja. - Nekem ez az úr bőröket ígért, és most nem akar lejönni a padlásról - mondta a bőrös. - Hát idefigyeljen, az akit maga úrnak nevez, az én félbolond Pesta fiam. Ennél a háznál egyetlen bőr se volt soha. Ő ugyan felment a padlásra, hátul meg leugrott, mert be sincs csinálva és ki tudja, azóta már hol jár. Az úr meg, ha hagyta magát becsapni, vessen magára. A viszont látásra! A cigányok Rebu nenője Balogon is volt valamikor a cigányoknak bírójuk, de ez a későbbiek során megszűnt, nekik is a falusi bíró parancsolt. Illetve volt egy öregasszony a sárga házba, akit a cigányok nagyon tiszteltek és tartottak tőle. Rebu nenőnek hívták és olyan nyolcvan éves lehetett abban az időben, amikor először megbetegedett. Megijedtek a cigányok, szaladtak volna Šesták doktor úrért, a körzeti orvosért. - Nem kell Šesták nekem, csak Fukszit hozzátok - mondta Rebu nenő. Fuksz doktor úr is majdnem annyi idős volt, mint Rebu nenő, sehogysem akart kijönni Balogra, de mégis nagy rimánkodásra vagy fenyegetőzésre, kihozták. Alaposan megvizsgálta Rebut, és azt állapította meg, hogy olyan erős a szervezete, hogy száz évig is elélhet (itt meglehet jegyezni, hogy fiatal korától egészen mostanáig pipázott). Fuksz a vizsgálásban nagyon elfáradt, és beledőlt a szoba közepén díszelgő fotelba. A fotelról meg kell jegyezni, hogy csak három lába volt, a negyediket egy élére állított tégla pótolta. Amikor Fuksz beledőlt, a tégla kifordult, a fotel felborult, Fuksz doktor úgy beütötte a fejét, hogy eszméletlen lett, hozzá meg el kellett hívni Šesták doktort. Rebu sem érte meg a száz évet, de jóval kilencven fölött volt, amikor meghalt. Nagy temetést rendeztek neki. Cigányok szokás szerint a virrasztóban és a halotti torban sokat ettek-ittak. A torból hazafelé Zsidót (tapadéknév) az anyja és nagynénje támogatta hazafelé. Az anyja áradozott a nagy temetéssel kapcsolatban: Jaj, micsoda gyönyörű temetése volt ennek a Rebunak, az a gyönyörű koporsó, meg az a sok koszorú, csuda! Erre fel Zsidó megállt és azzal bíztatta az anyját: - Ne félj anyám, te se élsz már soká, majd azt nézd meg, amit én veszek terád. 153

156 Forrásmunkák Forrásmunkák Felhasznált irodalom: 1. Ila Bálint Gömör megye- (a megye története ig) I.- IV. kötet. Akadémia könyvkiadó- Budapest Czakó Elemér- Viski Károly: A magyarság néprajza. Királyi magyar egyetemi nyomda, Debrecen 1941 I. kötet 3. Csatár István- Ölvedi János- (Szechi): Visszatért Felvidék- Mark Ottó Rákóczi könyvkiadó, Budapest 4. dr. Mihályfalusi Forgon Mihály: Gömör- Kishont vármegye nemesi családjai, Kolozsvár I- II Czirbesz József: A Coburg- Koháry birtok Felső- és Alsóbalogi részlegének leírása. Gazdatiszt Múzeum, Rimaszombat. 6. Lőrinczi György: Magyar csodák:- Urak és cigányok, A liba, Ezermesterek elbeszélések, Budapest, Singer és Wolfner intézet R-T kiadása. 7. Zsámbok Tamás: Fejezetek Nagybalog néprajzából, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai Segítséget nyújtó személyek 1. néhai dr. Szepesházy Kálmán (Budapest) 2. néhai Vitárius Andrásné, született Ibos Margit, Hagymási - Nagybalog 3. néhai Balázs János, Nagybalog 4. Hadobás Lászlóné, Rimaszombat 154

157 Támogatók Támogatók Rákóczi Szövetség (Budapest) Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete Csemadok Nagybalogi Alapszervezet Nagybalogi Református Egyházközség Nagybalogi Polgári Társulás Instinct a.s. (Nagybalog) Agrotrade spol. s.r.o. (Nagybalog) Magukat megnevezni nem kívánó nagybalogi lakosok Mgr. Elek Béla... köszönet a gyűjtés megszervezéséért Mgr. Ibos Emese (Nagybalog) Molnár András (Nagybalog) Ing. Simon Zsolt (Balogpádár) Cégéň Gábor (Nagybalog) Mgr. Gál Károly (Nagybalog) Ing. Simon Gyula (Balogpádár) Csúr Tibor (Nagybalog) Pósa Zoltán (Nemesradnót) Ing. Pósa Dénes (Nemesradnót) Ing. Ibos Zoltán (Nagybalog) Ifj. Báthory Ottó (Rimaszombat) Bátka Község Nemesradnót Község Balogtamási Község Uzapanyit Község Zádorháza Község 155

158 156

159 TAR TALO M JEG YZÉK TARTALOMJEGYZÉK Pál Dénes: Balogvölgy múltja és hagyományai Előszó...5. oldal Nagybalog történetéről...7. oldal Balog vára és a Balog nemzetség tagjai oldal Balog nemzetség tagjai - Atfyak, Derencsényiek oldal Balog nemzetség tagjai - Széchyek oldal Széchy M ária oldal Wesselényi család oldal Balog nemzetség tagjai - U zák oldal Koháry-Coburg kastély, az angolpark, azaz a Cifrakert oldal A Koháry család rövid története oldal A Szász Gothai Coburg család oldal Coburg Fülöp herceg oldal Coburg Ferdinánd bolgár c á r oldal Gyöngyösi István, a költő oldal Híres emberekről, akik Balogon születtek, vagy itt tevékenykedtek oldal Oláh Kálmán, Balogh György, Vitéz Ibos István Kopasz, Zsámbok Piros, Znám István, Gál Tibor, Poznán Alfréd, Koleszár János oldal Fery Oszkár, Dr. Szepesházy Kálmán oldal Id. Pál D énes oldal Zsámbok Tamás, Poznán Béla, Koós István oldal Balog egyházáról és iskolájáról oldal A gazdálkodásról oldal Az erdőgazdálkodásról oldal A falusi gazdálkodásról oldal A gyümölcstermesztésről oldal Neves balogi iparosok oldal Balogvölgy és települései oldal Balogvölgyről (Meleghegytől Rimaszécsig) oldal 157

160 TARTALOMJEGYZÉK Balogpádár oldal Perjése oldal Uzapanyit oldal Balogtamási oldal Rakottyás oldal Bátka oldal Dúlháza oldal Z síp oldal Balogújfalu oldal Nemesradnót oldal C akó oldal Balogiványi oldal Zádorháza oldal Rimaszécs oldal Település és hajlék oldal A tapadéknevekről oldal A cigányokról oldal Népszokások oldal A csecsemőkor oldal A gyermekkor oldal Gyerekjátékok oldal Az ifjú évek oldal Kézfogó oldal Lakodalom oldal Kikérő oldal Vacsora oldal Haláleset, temetés oldal Ruházkodásról, népviseletről oldal A textília előállítása oldal Viselet oldal A táplálkozásról oldal Ételek oldal Disznótor oldal Gyűjtögetéssel szerzett táplálékok oldal A gombázás oldal A gyógynövények oldal Babonák és kuruzslások oldal Jeles napok oldal 158

161 TAR TALO M JEG YZÉK Január oldal Február oldal M árcius oldal Á prilis oldal M ájus oldal Június oldal Július oldal Augusztus oldal Szeptember oldal Október oldal November oldal December oldal Mostani jeles napok oldal Szólások és közmondások az időjárásról oldal Anekdoták oldal Felhasznált irodalom oldal Segítséget nyújtó személyek oldal Támogatók oldal Tartalomjegyzék oldal Adatok a kiadványról oldal 159

162 ******** Kiadta: a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete (cím: Uzovská Panica - Uzapanyit 26., balogvolgy@citromail.hu.) Felelős kiadó: Bástya Egyesület Szerkesztő: Homoly Erzsébet Tördelő: Gál Tamás Nyomdai kivitelezés: MT GOLD Kft. Megjelent: 2012-ben a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete fennállásának 10. évfordulóján ISBN Borítókép: Felvételek Balogvölgyről Címoldalon: a Koháry -Coburg kastély Borítólapon belíven elöl: Nagybalog és környéke térképe (a szerző rajza) Borítólapon belíven hátul: A széles Balogvölgy térképe (a szerző rajza) A kiadvány fényképeit Homoly Erzsébet készítette Eddig megjelent kiadványaink (sorozatszerkesztő: Homoly Erzsébet) Pál Dénes Vörös Ilona Koós István Homoly Erzsébet Homoly Erzsébet Pósa Lajos Nagybalog múltja és hagyományai Nevelésről mindenkinek Nagybalogi tragédiák Pósa Lajos emlékezetei - Emléktár Pósa Lajos emlékezetei - Emléktár A hazáért 2004 tavasza 2004 ősze 2006 nyara 2008 tavasza 2010 tele 2010 tele 160

163

164