(SERIES NOVA) TOM. XXIII Nr. 12. Társasági élet. Rovatvezető: Or. MÉSZÁROS ZOLTÁN

Átírás

1 R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) TOM. XXIII Nr. 12. Társasági élet Rovatvezető: Or. MÉSZÁROS ZOLTÁN A IV. Középeurópai Entomofaunisztikai Szimpózium (Symposium Internationale Entomofaunisticae Europae Mediane, Bia^owieza, 1969.IX.1-4.) A I I I. szimpóziumon, Görlitzben elhangzott a lengyel résztvevők meghívása és igy 1969-ben a negyedik összejövetelre a bölényrezervátumáról világhíres Bia^owiezában gyűlt egybe 7 nemzet (Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, NSZK és Szovjetunió) 83 entomológusa. (Mint ismeretes, az I. és I I. szimpózium Csehszlovákiában, a I I I. pedig a Német Demokratikus Köztársaságban került megrendezésre.) Magyarország részéről Dr. Kaszab Zoltán az MTA lev. tagja, Dr. Endrődi Sebő és Dr. Vojnits András a feleségével utazott Lengyelországba. Útközben látogatást tettünk Varsóban az Állattani Intézetben, majd délután autóbusz v i t t a mintegy 300 km-re fekvő Bia/owiazába. A szimpózium Állandó bizottsága (melynek tagjai Dr. H. ASPÖCK, Dr. M. BEIER, Dr. W. DUNGER, Dr. S. ENDRŐDI, Dr. W. FORSTER, Dr. C. KANIA, Dr. Z. KASZAB, Dr. V. LANDA, Dr. G. PE TERSEN, Dr. H. SANDNER, Dr. G. SCHERER, Dr. Z. TESAR) és a lengyel Szervezőbizottság (tagjai voltak Dr. C. KANIA, Dr. A. SZÜ- JECKI, Dr. G. 0K0LÓW, Dr. T. RIEDL, Dr. M. BIElEv/ICZ, A. BOR- KOWSKI, Dr. J.S. DABROWSKI, A. SKALSKI, Dr. H. SZELEGIEWICZ és Fol. Ent. Hung., XXIII

2 L. WOJDYNA) mindent megtettek, hogy a szimpózium programja változatos, érdekes és színvonalas, a lebonyolítás pedig zökkenőmentes legyen. A szimpózium résztvevőit a Nemzeti Park most épült hatalmas szállodájában szállásolták el, ezenkívül egy pazarul berendezett vadászlak állt a vendégek rendelkezésére. Mi ez utóbbiban nyertünk elhelyezést. Szeptember 1-én 10 órakor Dr. CZESLAW KANIA, egyetemi docens, a IV. szimpózium elnöke nyitotta meg a szimpóziumot. Lengyel, magyar és német nyelven, meleg szavakkal köszöntötte a megjelent résztvevőket. Ezután a közérdekű, általános jellegű faunisztikai kérdéseket plenáris üléseken hallgatták és vitatták meg a résztvevők, majd a szűkebb érdeklődésre számitó előadások részére szekciókat szerveztek. Az elhangzott előadások legnagyobb része a középeurópai, főleg a lengyel faunakutatás problémáit és eredményeit tárgyalta, de számos előadás foglalkozott.ökológiai, alkalmazott entomológiai, szisztematikai, taxonómiai és metodikai kérdésekkel is. Magyar részről 2 előadás hangzott el: Dr. KASZAB a faunisztikai kutatás terén szorosabb és valóságos együttműködést javasolt: hangsúlyozta, hogy minden állattani munka alapja a fauna, a faunát alkotó fajok minél behatóbb ismerete; az együttműködés kimunkálására konkrét javaslatokat tett, amelyeket a résztvevők lelkesedéssel fogadtak (reméljük, hogy ezúttal nem állapodunk meg a lelkesedésnél!). Dr. ENDRŐDI SEBŐ a rendszertani formák taxonómiai értékeléséről beszélt; rámutatott arra, hogy az egyes taxonok jellegzetességeit helytelen tul magasra értékelni, mert az illetéktelenül magasabb kategóriába sorolt taxonok feszültséget idéznek elő és a természetes rendszer kialakítását veszélyeztetik. Általában elmondható, hogy sok volt az értékes előadás, ezeket a szimpózium beszámolójában majd nyomtatásban is olvashatjuk. Az előadások befejezte után Dr. KASZAB ZOLTÁN bejelentette, hogy az V. Középeurópai Entomofaunisztikai Szimpóziumot 1971-ben Magyarországon kivanjuk megrendezni és reméli, hogy a jelenlévőket minél nagyobb számban üdvözölhetjük Budapesten. Dr. C.KANIA elnök záróbeszéde során még javaslatot tett arra, hogy az Állandó Bizottságot résztvevő országonként további l - l taggal bővitsük

3 ki, aki lehetőleg az alkalmazott rovartan müvelője legyen. A jelenlévő bizottsági tagok nagy része meg is tette javaslatát és a plénum a javaslatokat tudomásul vette. Magyarország részéről igy Dr. JERMY TIBOR került a bizottságba. Ezek után az elnök a szimpózium előadóüléseit befejezettnek nyilvánította. Szeptember 2-án délben a Kerületi Tanács elnöke fogadást adott az állandó bizottság és a lengyel elnökség tagjai részére. Szeptember 3-án egész napos kiránduláson vettünk részt a védett bia/owiezai őserdő faunájának és flórájának megtekintésére. A résztvevőket panyefogatok" vitték ki a terepre. Az érintetlen őserdőben olyan faóriásokat láttunk, amilyenekről hazánkban sajnos már álmodni is elfelejtettünk. Az őserdő állatvilágából csak keveset láttunk, hiszen már javában ősz volt. Sajnos bölénnyel sem találkoztunk. Délben szép tisztáson Ízletes ételek és italok üdítették fel a társaságot, amely után a rezervátum állattani intézetének néhány kisérletét mutatták be az erdőben. Már esteledett, amikor a fogatok visszakocogtak velünk szállásunkra. Szeptember 4-én reggel a rezervátum bölény-tenyésztelepét tekintettük meg. Vezetőnk elmondta, hogy a környező erdőségekben mintegy 250 bölény él szabadon, mint évszázadokkal ezelőtt. A I I. világháború alatt az egész állomány elpusztult és azóta növekedett egyetlen importált párból az állomány ilyen magas létszáma. Az állományt szigorúan védik, amibe a téli etetés is beleértendő. A tenyésztelepen nem is a bölényeket tenyésztik, hiszen azok természetes körülményeik között bőven szaporodnak, hanem néhányukkal a házi szarvasmarhát keresztezik, hogy ezáltal nagyobb, jobb minőségű háziállatokat tenyésszenek ki. Láttuk a tenyészállatokat és láttuk azok ivadékait: hatalmas bikát, amely egyébként a szarvasmarha küllemét örökölte és több olyant is, amelyek feje és nyaka kimondottan bölény szerű volt. Kétségtelen, hogy a keresztezés nehézség nélkül végrehajtható és hogy az ivadékok nagyobbak, erősebbek mint a szarvasmarha. Vezetőnk szerint az eredmények véglegesen csak néhány év múlva értékelhetők ki. Ugyanott kísérleteznek a vaddisznó és a házi-

4 sertés keresztesésével, valamint egy kistermetű vádló tenyésztésével is. A nap hátralevő részén még alkalmunk volt megtekinteni a Nemzeti Park természetrajzi múzeumát, amelyben a modernül elrendezett látnivalók közül különös figyelmet érdemel a rezervátum néhány nevezetes és hatalmas termetű bölényének kitömött példánya és csontváza. Láttuk még a Lengyel Tudományos Akadémia apró emlőskutató intézetét, ahol modern felszerelés segítségével a legkülönbözőbb kisérleteket végzik az őserdő ketrecekbe zárt kisemlőseinek ezreivel. Mindaz, amit láttunk, dicséretére válik a lengyel tudományos körök magasfokú haladó felfogásának. Ezzel befejeződött a IV. Középeurópai Entomofaunisztikai Szimpózium. Szeptember 5-én reggel melegen búcsúztunk el Dr.CZESLAW KANIA elnöktől, mgr. ALPRED BORKOWSKI muzeológustól, aki mint a magyar résztvevőkhöz beosztott összekötő, előzékenyen és kedvesen intézte ügyes-bajos dolgainkat, valamint régi és uj barátainktól. Sok szép emlékkel gazdagodva tértünk vissza Budapestre. Mi is reméljük, hogy 1971-ben Budapesten ismét találkozunk! Dr. Endrődi Sebő és Dr. Vojnits András

5 KRÓNIKA: Néhány Tagtársunk az elmúlt év folyamán a Társaság anyagi helyzetén önkéntes felajánlással kivánt lenditeni. E helyen is köszönetet mondunk EABULYA PÁL, GASKÓ KÁLMÁN, GÁL IMRE, JUHÁSZ JÁNOS, KALLÓ IMRE, KISMARJAI EMIL és RETEZÁR IMRE tagtársunknak, valamint SZALÓKI DEZSŐnek és SZÉCSÉNYI LAJOSnak adományaikért. Az International Union of Biological Sciences" kezdeményezésére Amsterdamban 1969.XI között számos szakember vitatta meg egy, a biológiai védekezési kutatások és e módszerek gyakorlati alkalmazásának koordinálását végző világszervezet létrehozásának lehetőségeit. Hazánkat az értekezleten Dr.JERMY TIBOR, Társaságunk elnöke, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója képviselte. Dr.KASZAB ZOLTÁN választmányi tagunk,az Állattár vezetője szeptemberében a Stuttgarti Rovartani Társaság 100 éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepi ülésen mongóliai expedícióiról tartott vetitettképes előadást. Dr.BALOGH JÁNOS egyetemi tanár, választmányi tagunk november elején érkezett ismét haza távoli kutatóutjárói.ausztráliában, Uj-Guineában, Salamon-szigeteken, Szamoán, valamint Uj- Kaledóniában a talaj-alapfauna feltárását végezte, valamint az Állattár számára rovarokat gyűjtött. Dr.NAGY BARNABÁS tisztikari tagunk, a Növényvédelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa augusztusától novemberéig

6 tartó tanulmányúton Észak-Amerikában járt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjasaként, korábbi féléves bécsi tanulmányút jának folytatásaképpen Kanadában és az Egyesült Államokban tett látogatást. A rovarok tömegtenyésztésének olyan korszerű módszereivel ismerkedett, melyek az autocid védekezésben felhasználhatók. Ezt követőleg Amsterdamban és Wageningenben (Hollandia) ugyanebben a témakörben dolgozó rovartani intézményeket látogatott meg. Dr.DO1INKA BERTALAN tagtársunk, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének tudományos munkatársa márciusában Humbold-ösztöndijjal egy évre az NSZK-ba utazott. Weichnestefanfreinsingben, a Bayerische Landessaatzuchtanstalt-nál G. FISCHBECK professzor mellett egy éven át rezisztencianemesitési témakörben dolgozik. A Magyarország Állatvilága" (Fauna Hungáriáé) sorozatban 1970 folyamán előreláthatólag a következő entomológiai vonatkozósu füzetek megjelenése várható: Dr.ERDŐS JÓZSEF: Fémfürkészek VIII. - Chalcidoidea VIII. (XII.kötet, 9-füzete) Dr.GOZMÁNY LÁSZLÓ: Bagolylepkék I. - Noctuidae I. (XVI.kötet, 11. füzete) Dr.MAHUNKA SÁNDOR: Atkák V. - Acari V. (XVIII.kötet, 9.füzete) Dr.STEINMANN HENRIK: Rovarok - Insecta (általános bevezetés ) (V.kötet, 1.füzete) novemberében a KGST országok egyhetes növényvédelmi előrejelzési szimpóziumot tartottak Leningrádban. A szimpózium ci-

7 me: A mezőgazdasági növények fő kártevői és betegségei fejlődésének előrejelzési módszerei és a védekezési munkák szignalizációja". Az értekezleten magyar részről NAGY BÁLINT MÉM főosztályvezető vezetésével Dr.MANNINGER. G.ADOLE és BENEDEK PÁL tag társaink vettek részt. A MTA Elnöksége a Magyarország Állatvilága sorozat szerkesztőbizottsági és szerkesztői munkáival kapcsolatban kifejtett tevékenységükért Dr. DUDICH ENDRE akadémikust, Társaságunk I. al elnökét és Dr. KASZAB ZOLTÁN-t, a MTA lev. tagját, választmányunk tagját novemberében Nivó-dijjal tüntette ki. Dr. GOZMÁNY LÁSZLÓ választmányi tagunk az elmúlt évben háromhónapos tanulmányúton vett részt Bonnban, ahol az Alexander Koenig" Múzeum Microlepidoptera-anyagának feldolgozását végezte. VAJNÁNÉ Dr. DESEŐ KATALIN, a Növényvédelmi Kutató Intézet tudományos munkatársa a francia fél meghívására részt vett és előadott Franciaországban, Toursban 1969 szeptemberében rendezett A környezeti tényezők hatása a rovarok gametogenezisére" 0. szimpóziumon. Előadásának cime: Az olfaktorikus inger hatása néhány molylepkefaj petézésének megkezdésére és peteprodukciójára" volt. Az NSZK-beli Hoechst vegyipari konszern meghívására több magyar szakemberrel együtt két tagtársunk: Dr.MANNINGER G.ADOLF egyetemi tanár és SEPRŐS IMRE igazgató 1969.júliusában tanulmányúton járt az NSZK-ban. Frankfurtban a cég bemutatta növényvédelmi kutatólaboratóriumait, valamint kisparcellás és nagyüzemi

8 kísérleteit, ezután a delegáció a stuttgarti egyetem növényvédelmi és géptani tanszékén folyó munkákkal ismerkedett meg. RUZICA RA.TAJAC, a Novi Szad-i egyetem Növényvédelmi Tanszékének akarológusa 1969.VII között a Növényvédelmi Kutató Intézet vendégeként tapasztalatcsere-uton hazánkban járt. Tanulmányozta a Növényvédelmi Kutató Intézet, a Természettudományi Múzeum Állattára és a Növényvédelmi Szolgálat akarológiai, i l l. egyes növényvédelmi munkáit. Leningrádban, a Szovjet Tudományos Akadémia Zoológiai Intézete novemberében ötnapos Középázsiai Faunakutatási Szimpózium" -ot tartott.magyar részről Dr.KASZAB ZOLTÁN:Mongol Tenebrionidák faunisztikai-állatföldrajzi képe, Dr.LOKSA IMRE: Mongólia Chilopoda-faunája és annak kapcsolatai a belsőázsiai területekkel, Dr. MABUNKA SÁNDOR: A mongóliai Acari-fauna kapcsolatai a holarktikus területekkel, Dr. PAPP JENŐ: Mongóliai Braconidafauna első alapvetése és Dr. STEINMANN HENRIK: A mongol faunaterület Neuropteroideái cimmel tartottak előadásokat. Dr. KASZAB ZOLTÁN a szovjet Rovartani Társaság felkérésére a leningrádi szekció ülésén: Mongol expedícióim cimmel vetitettképes utibeszámolót is tartott júliusában a lucerna rovarvilágának két kutatója, Dr.J. SEDIVY, a Prága-Foizine-i Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa, valamint Dr.M.DYLEVSKA, a Lengyel Tudományos Akadémia Zoológiai Intézetének munkatársa járt hazánkban. Mindketten elsősorban a pillangósok megtermékenyülési kérdéseit vizsgálták. A vendégeket BENEDEK PÁL, ERDÉLYI CSABA és MANNINGER SÁNDOR tagtársaink kalauzolták.

9 Dr.JERMY TIBOR, Társaságunk elnöke részt vett a PAO által augusztus között Rómában tartott Peszticid-rezisztencia Szimpózium"-on.A Szimpóziumon a világ 83 szakembere vitatta meg a rovaroknak és egyéb kárositóknak a növényvédőszerekkel szembeni ellenállóságát. Dr. STEINMANN HENRIK-et az illattár tudományos főmunkatársát, szerkesztőnket a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya a Magyarország Állatvilága sorozatban kifejtett intenziv szerzői tevékenységéért Nivó-jutalomban részesítette július között az EPPO Az előrejelzés, a kárbecslés és a fertőzés felmérésének módszerei" cimmel Bécsben értekezletet tartott. Az értekezleten 15 országból 32 küldött,valamint' osztrák megfigyelők vettek részt. A háromtagú magyar küldöttség a következő előadásokat tartotta. BENEDEK PÁL: Az országos fénycsapda-hálózat a növényvédelmi előrejelzés szolgálatában", SEPRŐS IMRE: A növényvédelmi előrejelzés szervezete Magyarországon" és Dr.SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ: A Mysus persicae megfigyelési és előrejelzési hálózat szerepe a magyar vetőburgonya-termesztésben".

10 A Magyar Rovartani Társaság tisztikara és választmánya az évben Elnök: I. alelnök: I I. alelnök: Titkár: Szerkesztő : Pénztáros : Ellenőr: Jegyző: Könyvtáros : Dr.Jermy Tibor Dr.Móczár László Dr.Nagy Barnabás Dr.Mészáros Zoltán Dr.Papp Jenő Zsirkó Gizella Szalkay József Dr.Vojnits András Dr.Steinmann Henrik Választmányi tagok 1970-ig: Dr.Kaszab Zoltán Dr.Loksa Imre Dr.Mihályi Perenc Dr.Soós Árpád Dr.Szelényi Gusztáv Választmányi tagok 1971-ig: Dr.Gozmány László Seprős Imre Dr.Szabó János Barna Dr.Szalay-Marzsó László Dr.Székessy Vilmos Választmányi tagok 1972-ig: Dr.Balogh János Dr.Bognár Sándor Dr.Endrődi Sebő Dr.Podor Jenő Gaskó Kálmán Számvizsgáló bizottság tagjai: Dr.Martinovich Valér Retezár Imre Dr.Sáringer Gyula