FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA

Átírás

1 FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) TOM. XXV Nr. 35. Társasági élet Rovatvezető: Dr. MÉSZÁROS ZOLTÁN A Magyar Rovartani Társaság 1972.január 21-én tartotta meg szokásos évi köz gyűlését A közgyűlés programja: évi tisztikari beszámolók, az évi Frivaldszky Emlékplakettek átadása, tiszteleti tagok választása és a lejárt mandátumu tisztségek betöltése. A közgyűlés 95 tag, i l l. vendég jelenlétében zajlott le. Az Elnök megnyitotta a közgyüléat, majd bemutatta a január 7-én kelt jegyzőkönyvet, mely szerint az akkorra hirdetett közgyűlés a megjelentek elégtelen száma következtében - az alapszabályok értelmében - határozatképtelen volt. A tisztikari beszámolók közül az Elnök elsőként a Rovartani Közlemények szerkesztőjét, dr. PAPP JENOt kérte beszámolója felolvasására: S z e r k e s z t ő i j e l e n t é s Tisztelt Közgyűlés! - Mint ismeretes folyóiratunk szerkesztését az elmúlt évben vettem át dr. STEINMANN HENRIK tagtársunktól, tehát legutolsó kötetünk már szerkesztésemben jelent meg. A Közlemények 24. kötetének 1. füzete júniusban látott napvilágot - bizonyára számos tagtársunk már ismeri, olvasta. Ellenben a 2. füzet mind a mai napig /1972. január 21./ nem hagyta el a nyomdát. Nem a szerkesztőséget terheli a késés, pedig nehézségeink akadtak a határidők betartásakor október 4-én jut- Fol. Ent. Hung. XXV

2 tattuk el a kiadóhoz a 2. füzet sokszorosításra kész kéziratát - remélhetőleg a majdnem 4 hónapi várakozás után hamarosan kézbevehetjük legfrissebb kötetünket. A Rovartani Közlemények 24.kötete 500 oldalas /majdnem 35 iven/, összesen 32 tanulmányt, 4 megemlékezést és szokásos rovatainkat: Apró közlemények, Könyvismertetés, Társasági élet tartalmazza. A tanulmányok témakörök szerint a következőkép oszlanak meg: rovaranatómia 1, természetvédelem 1, beszámoló külföldi gyüjtőutról 1, Acari 1, cecidológia 2, Coleoptera 10, Diptera 2, Heteroptera 1, Homoptera 1, Hymenoptera 3? Lepidoptera 3 5 Orthoptera 2, Thysanoptera 1 és Trichoptera 1 tanulmány. Mint az összeállításból kitűnik, a szakcikkek közt kiugróan legtöbb a bogarászati tanulmány, ennek ellenére a tanulmányok megoszlása rendszertani csoportok szerint arányosnak tartható. A napokban kerül nyomdába idei /1972. évi/ kötetünk 1. füzete, amit előreláthatóan márciusban követ a 2. füzet. Ez a kötet lesz a 25. kötet a Rovartani Közlemények óta megjelenő "series nova" sorozatában. Várhatóan egy "Supplementum" kiadásával tekintünk vissza a Rovartani Közlemények utolsó 25 kötetére. Kérem a T. Közgyűlést, hogy szíveskedjék szerkesztői jelentésemet tudomásul venni. Az Elnök a beszámolót a közgyűléssel egyetértésben elfogadta. Ezután felkérte RETEZÁR IMRE pénztárost, hogy SZALKAY JÓZSEP távollétében az Ellenőr beszámolóját olvassa fel. E l l e n ő r i j e l e n t é s Tisztelt Közgyűlés! - Megbízatásomból folyó feladatomnak eleget téve ismertetem az évi gazdálkodásunkról és 1972.évi költségvetésünkről szóló jelentésemet. Mint emlékeznek rá, anyagi helyzetünk stabilizálása érdekében bevezettük az uj, 30 Pt-os évi tagsági dijat. A dij háromszorosra emelését a Tagság megértéssel fogadta, s egy év leforgása alatt gondjaink megszűntek.

3 Nem szabad azonban elhallgatnom, hogy a tagok megértő hozzáállása ellenére igen tekintélyes lemaradás jelentkezik az évre visszamenően. Kereken 11 ezer forint. Bár az előző évről, 1970-ről áthozott készpénzünk és OTP keretünk meghaladta a 10 ezer forintot,s igy zavarba nem jöttünk, mégis az a kérésünk Tagságunkhoz, hogy azzal a megértéssel tegyenek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, amilyennel annak felemelését fogadták. Engedjék meg, hogy gazdálkodásunk adatait a végösszegek ismertetésével tegyem közzé. Ezek szerint pénzgazdálkodásunk a következőképpen alakult 1971-ben: 1971.január 1-i megnyitó készletünk ,46 Pt /otp Z együtt S/ évben tagdij és ajándékozás cimén Pt folyt be, teljes bevételünk ,46 Pt volt. 1971oévben felmerült kiadásaink 4 382,60 Pt-ot tettek ki, január 1-én pénztári naplónkat 9 603,86 Pt-al nyitottuk évre tervezett költségvetésünk: Bevételünk az áthozott maradvánnyal Kiadás Várható maradvány december 31-én ,86 Pt Pt ,86 Pt Költségvetési tervünket, azzal a reális elgondolással készítettük el, hogy a nagy tagdíjhátraléknak legalább 70 %-a be fog folyni. Vagyonkimutatásunk adatai: Aktíváink: ,86 Pt-ot, Passzíváink: Pt-ot tesznek ki. Az aktívákba felvettük a várható tagdíjbevételeket, mig a paszaziva 3500,- Pt-ja a feltételezett behajthatatlan tagdijakra felvett összeg.

4 Az Elnök a Közgyűléssel egyetértésben a beszámolót elfogadta, és az Ellenőrnek a felmentést megadta. Ezután felkérte a Pénztárost, hogy ismertesse a Társaság vagyonkimutatását, 1971, évi zárszámadását és 1972, évi költségvetését 0 MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG VAGYONKIMUTATÁSA 1971«évi december 31-én A/ Tevőleges vagyon: 1. Készpénz a kézi pénztárban 1 297,40 Pt 2. OTP csekkszámlán 8 306,46 Pt 3. Tagdijhátralék , Pt 4. Felszerelési tárgyak: a/ pénzkazetta, bélyegző, bélyegzőpárna,kézi nyomda 182, Ft ,86 Ft B/ Nemleges vagyon: 1. Tagdíjhátralék l/3-a,mint be nem hajtható Ft C/ Tiszta vagyon: ,86 Ft MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG 1971-EVI ZÁRSZÁMADÁSA Bevételek: 1.Készpénz maradvány 1970-ről OTP számlán maradvány 1970-ről évi bevételek: a/ tagdíjhátralékból b/ évi tagdijakból c/ évi tagdijakból d./ adományokból K iadások: loügyvitel: a/ postaköltség b/ OTP kezelési költség c/ ülésterem bére d/ meghivók nyomtatványok e/ vegyes 2.Frivaldszky emlékplakettel kapcsolatos költségek Ebből készpénzben: OTP számlán: Összes maradvány: 1 297,40 Ft 8 306,46 Ft 2 352,80 Ft 8 203,66 Ft ,46 Ft 970, Ft 2 070, Ft 210, Ft 180, Ft Ft 1 427, Ft 17,20 Ft 1 122, Ft 747, Pt 869, Ft ,46 Ft 200,40 Ft 4 382,60 Ft 9_603 i 86_Ft

5 MAGYAR ROVARTAHI TÁRSASÁG 1972.ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE évi pénztári maradvány OTP számlán évi tagdíjakból a/ 100 tagtól ápo.- Ft b/ tagdíjhátralékból c/ Adományokból d/ Régi Rov.Közi.eladásából Kiadások; 1. Ügyvitel: a/ postaköltség b/ ülésterem használatáért c/ vegyes /meghivók^nyomása, boriték,nyomtatványok,stb 2. Frivaldszky emlékplakettel kapcsolatos költségek Maradvány: ' I 297,40 Ft 8 306,46 Ft 9 603,86 Ft 3 000, Ft 7 500, Pt 100, Pt 200. Ft , Ft 1 500, Ft I 000, Ft 1 500, Ft ,86 Ft 1 000, Ft 5 000, Ft ,86 Ft Ezután az Elnök megköszönte az Ellenőr és a Pénztáros munkáját, és felkérte Dr. MÉSZÁROS ZOLTÁNt, hogy tartsa meg titkári beszámoló j át: Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégeink! A mai közgyűléssel Társaságunk kereken hatvanadik évét zárja le. Vessünk egy pillantást az elmúlt évre, melyben Társaságunk ezt a tisztes kort megérte. Először is hadd köszöntsem Dr.FODOR JENŐ tagtársunkat, alapitó tagjaink közül az egyetlent, aki ma is közöttünk van. Kívánjuk, lehessen közöttünk még sokáig, s tölthessen sok időt szeretett Coleopterái között! Az elmúlt évben Társaságunk 22 uj taggal gyarapodott. Szeretettel üdvözöljük körünkben BOGNÁR PÉTERt, BUZA JÁNOSt, ERŐSS ZOL- TÁNt, FÜZESI LÁSZLÓt, HADANIGH PÉTERt, HANÓ GÉZÁt, ILOVAI ZOL- TÁNt, JÁSZBERÉNYI EMŐKEt, KENDI JÁNOSt, LASKAY TAMÁSt, Dr. LU KACS DEZSŐt, MIHÁLYI KRISZT INÁt, MOLNÁR JÓZSEFNÉt,NAGY FERENC et, PÉNZES BÉLÁt, id. RÁCZ GÁBORt, SÜVEGES ZSIGMONDot, SURJÁN JÓ- ZSEFet, SCHÜTZ NÁNDORt, SZABÓKY CSABÁt, SZENTES ANDRÁSNÉt és ZSÁMBOKI JUDITot. Kivánunk nekik körünkben eredményes, jó mun-

6 kát éa kellemes szórakozást. Uj tagjaink után köazöntaük jubilánaainkat ia 1972-ben tagságának 40 éves évfordulóját ünnepelhetjük BALOGH IMRÉnek, 30 éveat WIRTH TIBORnak és 20 éveat Dr. SÁRINGER GYULÁnak. Szomori szivvel kell búcsúznunk az elmúlt évben elhunyt barátainktól, ERDŐS JÓZSEFtől és MÓCZÁR MIKLÓStól. Róluk folyóiratunk jelen kötetében külön is megemlékezünk. Emléküket, nevüket munkájuk fogja megőrizni. Az elmúlt évben Társaságunk életében aok feljegyeznivaló akadt. A teljeaaég igénye nélkül azeretnék kiragadni néhányat az örvendetesen szaporodó külföldi gyűjtő- éa tanulmányutak közül. A Terméazettudományi Múzeum Állattárának kutatói folytatták az előző évben megkezdett koreai gyüjtéaeiket ben Dr. PAPP JENŐ éa HORVATOVICH SÁNDOR tagtáraaink gyűjtöttek hat hétig a Koreai Népi Demokratikua Köztáraaaágban. Munkájukról, tapaaztalataikról egyik legutóbbi üléaünkön számoltak be. Dr. DESEŐ KA TALIN tagtáraunk három hónapot dolgozott a kaliforniai egyetemen, Dr.SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ tagtáraunk pedig Franciaországban, VÁGÓ professzor mellett töltött fél évet. Tagtársaink irodalmi munkássága nagyon termékeny. Ismét csak példákat ragadok ki: a Magyarország Állatvilága sorozatban nemrég jelent meg Dr. ENDRŐDI SEBŐ tollából az ormányosbogarak utolsó, befejező füzete és Dr. KASZAB ZOLTÁN tollából a régen várt cincéres füzet. A közelmúltban látott napvilágot Dr. BÁLÁS KLÁRA-VAJNA LÁSZLÓ: Bogyósgyümölcsüek védelme cimü és Dr. DESEŐ KATALIN-Dr.SÁRINGER GYULA-SEPRŐS IMRE:A szilvamoly cimü könyve. Pillantsunk vissza elmúlt évi előadásainkra. Az előadások átlagos látogatottsága jó,az átlagos létszám üléseinken 65 fő volt. Ha az előadásokat rovarrendek, i l l. csoportok szerint kategorizáljuk,akkor a következő megoszlást kapjuk:coleopterákkal foglalkozott 2 előadás, Hymenopterákkal 2, Dipterákkal 3>0rthopterákkal 3,Coccoideákkal 1,Thyaanopterákkal 1 és atkákkal 3.Élettan ás metodikai előadást egyet-egyet hallottunk, megemlékezést hármat, éa legállandóbb műfajunkat: utibeazámolót tizenegyet.

7 Az előadások tematikájával kapcsolatban fel kell figyelnünk néhány furcsaságra. Ha feltételezzük, hogy az előadások tematikája többé-kevésbé spontán módon alakul ki, és az egyes témák iránti érdeklődést is tükrözi, el kell gondolkoznunk azon,miért nem hallottunk egész évben egyetlen lepkészeti előadást sem. A coleopterológiai előadások alacsony száma sem tükrözi reálisan a bogarászat iránti érdeklődést. S ebben az évben sem láttunk több amatőrt az előadói dobogón mint a korábbiakban. Utibeszámolóink vonzóak, látogatottak. Vigyáznunk kell azonban arra, át ne essünk a túloldalra, ne tegyük legfőbb kívánalommá a látványosságot, legyenek az utibeszámolók elsősorban szakmailag tanulságosak. Kialakulóban van egy uj műfaj /vagy inkább megujulóban egy régi műfaj?/ - a rövid, tizperces előadások, bejelentések műfaja. Támogatni kell a jövőben is ezt a törekvést. Sokkal sikeresebbek azok az ülések, amelyeken több,rövid ebb előadás hangzik el, mint azok, melyeken kevesebb, hosszabb előadást hallunk. De ezeknek a tanulságoknak a levonása és ennek szellemében a továbblépés már az uj titkár feladata lesz. Szeretném e helyről is megköszönni minden előadónknak az aktivitást. Ennek eredménye volt az, hogy az előadásokra való spontán jelentkezés nagyjából fedte az előadások iránti igényt. S köszönöm azt is, hogy akiket felkértünk egy-egy előadás megtartására, azok sohasem zárkóztak el, igy a felmerülő igényeket mindig ki tudtuk elegiteni. Külön köszöntöm azokat a tagtársakat, akik az év folyamán két előadást is tartottak. Dr. BOGNÁR SÁNDOR, Dr* DESEŐ KATALIN, Dr. ENDRŐDI SEBŐ, Dr. HORVATOVICH SÁNDOR, Dr. JENSER GÁBOR, Dr.NAGY BARNABÁS, Dr.PAPP JENŐ és Dr. SZABÓ JÁNOS BARNA 1971-ben kétszer álltak az előadói dobogón. Az elmúlt évben - az előző évhez hasonlóan - módunk nyilt arra, hogy tagtársainkat gyüjtőigazolvánnyal lássuk el. Az igazolvány iránt nagy volt az érdeklődés, hatvannál több tagtársunk kérte. Ez az igazolvány csak egy évre, tehát 1971-re volt érvényes, most újra felhívjuk minden, rendszeresen gyűjtő tagtársunk figyelmét arra, hogy ezt az akciót az előző évhez hasonlóan idén is az első negyedévben megismételjük.

8 Szólnom kell - sajnoa - egy negatívumról ia. Az elmúlt évre tervezett Középeurópai Entomofaunisztikai Szimpózium, amely Budapesten került volna megrendezésre - szervezési nehézségek miatt - elmaradt. Az elmúlt év nyara-ősze a Vadászati Világkiállítás jegyében zajlott le, igy a hivatalos szervek közölték, hogy a szimpózium résztvevőit nem lehet Budapesten elhelyezni. Az elmaradt szimpóziumot 1973-ban, vagy 1974-ben fogjuk Budapesten megrendezni. Végül i t t szeretném megemlíteni, hogy alapszabályunk, melynek utolsó megfogalmazása 1946-ban készült, a mai követelményeknek már nem mindenben felel meg. Felettes hatóságunk, a Művelődésügyi Minisztérium felhívására alapszabályunkat a közeljövőben hozzáigazítjuk a kor követelményeihez, vigyázva azonban arra, hogy Társaságunk eddigi célkitűzései a jövőben is megvalósulhassanak, s önállóságunk a jövőben se csorbulj on D Az Elnök a Közgyűléssel egyetértésben elfogadta a Titkár beszámolóját, s neki a felmentést megadta évi szaküléseink tárgysorozata: 422. ülés és egyben évi közgyűlés: január 15-én 1. Tisztikari beszámolók - 2. Dr. KASZAB ZOLTÁN: Megemlékezés FRIVALDSZKY IMRÉről, halálának századik évfordulóján - 3. Az évi Frivaldszky emlékérem átadása - 4. Lejárt mandátumu tisztségek betöltése - 5<= Dr. ENDRŐDI SEBŐ: Entomológiai és más utiélmények Nyugat-Afrikában I. /szines diapozitivekkel/ - 5. Indítványok. Megjelentek száma 75 fő ülés: február 19-én 1. Dr. LUKÁCS DEZSŐ: Paszlavszky József, az ember és a tudós - 2. Dr. PAPP JENŐ: Adatok Mongólia brakonida-faunájához /Hymenoptera/ - 3. Dr. ENDRŐDI SEBŐ: Entomológiai és más utiélmények Nyugat-Afrikában I I. /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma 115 fő. 528

9 424. ülés; 1971«március 19-én 1, Dr. JENSER GÁBOR: A himek elleni védekezés jelentősége a kaliforniai pajzstetii kártételének megakadályozásában - 2. Dr. SZABÓ JÁNOS BARNA: Tata-környéki púposszúnyog-rajzás és felszámolásának lehetőségei /vetítéssel/ - 3. Dr. MÓCZÁR LÁSZLÓ: Tanulmányúton Nyugat-Európában /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 74 fő ülés: április 16-án 1. Dr. BOZAI JÓZSEP: A hazai gyümölcsféléken kárositó takácsatka-fajok, elterjedésük és dominancia-viszonyaik - 2. Dr. VARJAS LÁSZLÓ: Juvenilhormon hatású szerek hatékonyságának vizsgálati módszere - 3«Dr. BOGNÁR SÁNDOR - Dr. JENSER GÁBOR: Beszámoló a VII.Európai Akarológiai Szimpóziumról. Megjelentek száma:34 fő ülés: május 21-én 1. Dr.NAGY BARNABÁS - V.L.VICKERY /Lyman Entomological Museum/: Ökofaunisztikai adatok Nyugat-Kanada sáskáiról - 2. SZALKAY JÓ ZSEP: Imádkozósáskák nevelése az Állatkert rovarházában /bemutatással/ - 3= Dr. MILKOVITS ISTVÁN: Tudomány vagy kultúra.,, /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 53 fő, 427. ülés: Junius 18-án 1. Dr. PÁPAY JÓZSEP - Dr. SZABÓ JÁNOS BARNA - TARJÁNYI ISTVÁN: Az I9700 évi tiszai cseszle-rajzás és anyagi következményei Dr. MAHUNKA SÁNDOR: Gyüjtőuton az Ötztali Alpokban /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 36 fő ülés: szeptember 17-én lo Dr. SZELÉNYI GUSZTÁV: Megemlékezés Dr.ERDŐS JÓZSEFről /I9OI- 1971/ - 2. Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony-hegység Coleopterainak kutatottságáról - 3 V.Dr.DESEŐ KATALIN: Három hónap egy amerikai egyetemen /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma 74 fő ülés: október 15-én 1. V. Dr. DESEŐ KATALIN: Zoológiai munka a kaliforniai egyetemen /UCLA/ - 2. Dr.HORVATOVICH SÁNDOR: A Nebria reichi /Coleoptera/ alfajainak rendszertani és állatföldrajzi problémái - 3» Dr.

10 NAGY BARNABÁS: Egy himnős azöcske élete - 4. Dr. PAPP JENŐ: Jugoszláviai utiélmények /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 51 fő ülés: 1971 november 19-én le Dr. BOGNÁR SÁNDOR: Pitofág atkák f a j i összetétele termesztett növényeinken - 2. KEHÉ Ff INÉ NEMESTÓTHY KLÁRA: Ujabb adatok a virághagymákon élő atkákról - 3. ÖRDÖGE" GIZELLA - Dr. BOGNÁR SÁNDOR: A dohánytripsz populációdinamikája vöröshagymán - 4.Dr. FARKAS KAROLY: A termesztett csiperkegomba nematológiai vizsgálatának néhány eredménye / elmaradt/ - 5. Dr. FARKAS KÁROLY: Üzbegisztáni utiélmények /szines diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 51 fő ülés: I97I. december 17-én 1. Dr. BÁLÁS GÉZA: A szőlőlevél-gubacsszunyog /Jenatiella oenophila Haimh./ előfordulás helyei hazánkban - 2. Dr. PAPP JENŐ: Aphrastobracon antefurcalis /SZÉPL./ etiopikumi gyilkosfürkász Fiume környékéről - 3. Dr. MÉSZÁROS ZOLTÁN: Néhány külföldön használt ujabb fénycsapdatipua bemutatása /diapozitivekkel/ Dr.HORVATOVICH SÁNDOR: Beszámoló a Természettudományi Múzeum második koreai gyüjtőutjáról/diapozitivekkel/. Megjelentek száma: 85 fő. A titkári beszámoló után került sor a közgyűlésnek egy soronés napirenden kivüli programjára. A Társaság választmánya régi hagyományt ujitott fel azzal, hogy tiszteleti tagok választását javasolta a közgyűlésnek. Az Elnök a választmány nevében két tiszteleti tag megválasztására tett javaslatot. A két je lölt világszerte köztiszteletben álló entomológus, Dr. SZENT- IVÁNYI JÓZSEF és M.SZ.GILJAROV professzor. Az Elnök felolvasta életraj zukat«dr. SZENT-IVÁNY JÓZSEF, Uj-Guinea ás a Pápua Terület nyugalmazott főentomológuaa, a pacifikus régió entomológiájának egyik vezető alakja, a trópusi entomológia világhírű művelője.

11 Pályája Magyarországon, a Természettudományi Múzeum Állattárában indult el, ahol lepkékkel és kollembolákkal foglalkozott. Társaságunk munkájában lelkesen részt vett és a harmincas évek derekán aktiv tagja volt annak a DUDICH professzor körül csoportosult fiatal entomológua-gárdának, amely a korszerű faunisztikai kutatásokat kezdte el hazánkban. Eveken át szerkesztette lapunkat, a Polia Entomologica Hungarica-t; megalapítója volt a Fragmenta Paunistica Hungarica c» folyóiratnak, amely ma mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszékének folyóirata, Opuscula Zoologica néven él tovább. Az ötvenes évek elején került Uj-Guineába, ahol mint entomológu3, rövid idő alatt szellemi vezető szerephez jutott és tudományos munkássága Uj-Guinea partjain tul az egész pacifikus régió területére kisugárzott. Kiváló nyelvismerete, szakmai olvasottsága, az Európából magával v i t t korszerű ökológiai szemlélet óriási rendszertani tudással, alak ismerettel párosulva alkalmassá tette arra, hogy a trópusi agrár-entomológiát sikerrel művelje. A rovartani alapkutatásokat és a kártevők elleni védekezés gyakorlati kérdéseit mindig szerencsés kézzel ötvözte. A védekezésben elért sikereit ennek a kettősségnek és ökológiai szemléletének köszönhette. Tizenegy éven át dolgozott é3 kutatott Uj-Guineában. BÍRÓ LAJOSsal együtt ők ketten az a két magyar entomológus, aki legtöbb időt töltött Uj-Guineában, és legtöbbet tett ennek a területnek entomológiai kikutatásáért. Számos nagyjelentőségű tudományos munkája közül az uj-guineai rovartani irodalom kritikai összeállítását külön ki kell emelnünk. Dr. SZENT-IVÁtJYI JÓZSEF nem szakitotta meg a szellemi és baráti kapcsolatot Társaságunkkal és a magyar rovartannal. A magyar cirkumtrópikus talaj zoológiai expediciók megindulásakor azonnal felajánlotta segitségét, és azóta négy ausztráliai - uj-guineai expedició megszervezésében vett részt. Az egész pacifikus régióra kiterjedő tudományos és személyes kapcsolatait felhasználta, hogy a magyar zoológusok útjait elősegítse, két expedícióban személyesen is résztvett és gyűjtött anyagát Muzeumunk-

12 nak adta át. Az ő szervező munkájának köszönhető, hogy Társaságunk tagjai a világon elsőnek kutathatták fel az uj-guineai Ply River, Sepik River és más eldugott helyek talajfaunáját. Az ő kezdeményezésére jött létre a Bishop Museumnak az az expedíciója, amelyben ugyancsak tagtársaink a Mt.Wilhelm alpin régiójában a szubantarktikus talajfaunát felfedezték. Az ő személyes segítségének köszönhető, hogy entomológusaink olyan távoli területek, mint a Salamon-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Számoa és Hawai-szigétek faunáját kutathatták től napjainkig fáradságot és anyagi áldozatokat nem kiméivé segítette elő a. magyar entomológusok kutatásait. Különösem kiemelendő az a nemes fáradozás, amellyel Dr. SZENT- ÍV ÁFY JÓZSEP az Uj-Guinea területén működő két világhírű magyar kutató: BLRÓ LAJOS és FENICHEL SÁMUEL nyomainak felkutatását és munkásságuk nemzetközi elismertetését mozdította elő. Mindig és mindenütt hangsúlyozta, hogy Uj-Guinea tudományos feltárásában e két magyar kutatónak kiemelkedő érdemei vannak. Ennek az ügynek érdekében az Ausztráliában és Uj-Guineában élő magyarok egy rászével összefogva előbb a sajtó utján, majd minden más elérhető fórumon szorgalmazta BIRÓ és FENICHEL emlékének megörökítését. Ebből a lelkes és magyarságára büszke gárdából alakult meg a "Biró-Penichel Emlékbizottság", amely elnökéül Dr. SZENT- TVÁNY JÓZSEPet, a két nagy magyar kutatásainak jelenkori folytatóját választotta meg. Ez a cél az ott élő magyarokat Sydneytől Madangig egybekovácsolta. Ennek köszönhető, hogy az emlékmű felavatására, amelyre BIRÓ és FEFICHEL domborművű képmását a Magyar Tudományos Akadémia készíttette el,előreláthatóan szeptemberében sor kerül. Ugy véljük, hogy amikor több mint két évtizedes szünet után először teszünk javaslatot tiszteleti tagságra, Választmányunk az egész Társaság, sőt az egész magyar biológus-közvélemény hallgatólagos kívánságának tesz eleget, amikor egyhangúlag javasolja, hogy Dr. SZENT-IVÁNY JÓZSEFet Társaságunk tiszteleti tagjává válassza.

13 MERKURIJ SZERGEJEVICS GILJAROV professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Állatmorfológiai Intézetének igazgatója, a Szovjet Biológusok Nemzetközi Bizottságának elnöke,a mai szovjet entomológiai kutatás vezéregyénisége. Életmüvét a sokoldalúság és a rendkivüli precizitás jellemzi. Pályája kezdetén mezőgazdasági rovartani kutatásokkal foglalkozott, majd figyelme egyszerre fordult az ökológiai és a funkcionális morfológiai problémák felé. Úttörő munkát végzett a biocönózisok evolúciójának elméleti megalapozása, a vizi és szárazföldi rovarok evolúciójának kutatása terén és általános nemzetközi elismerést aratott talajzoológiai iskolájának munkásságával. Az irányitása alatt álló Intézet munkatársai sok alapvető fontosságú müvet adtak közre az emiitett tudományterületek köréből. Hazánkkal való szakmai és baráti kapcsolatai két évtizedre nyúlnak vissza, amikor a burgonyabogár elleni védekezés tudományos problémáival foglalkozó szovjet kutatócsoport vezetőjeként szoros együttműködést alakitott ki a magyar mezőgazdasági rovartani kutatóintézményekkel. Több izben igen aktivan vett részt a hazánkban megtartott nemzetközi entomológiai rendezvényeken, az elmúlt évtizedben pedig különösen a magyar talajzoológus kutatókkal való kapcsolatai bizonyultak kölcsönösen igen gyümölcsözőeknek. A GILJAROV professzorral való személyes érintkezést rendkívül kellemessé teszi vonzó egyénisége, a tudományok és művészetek nagy területeit átfogó széleskörű műveltsége, de nem kevésbé korrektsége és közvetlensége, ezért nem csoda, hogy az elmúlt két évtized folyamán Társaságunk számoa tagja őszinte jóbarátként zárta szivébe. Mindezeket mérlegelve Társaságunk Választmánya egyhangúlag javasolja, hogy a Közgyűlés válassza meg MERKURIJ SZERGEJEVICS GILJAROV professzort a Társaság tiszteleti tagjává. A két életrajz elhangzása után a Közgyűlés egyöntetű lelkesedéssel a két tiszteleti tagot megválasztotta.

14 A napirend következő pontja értelmében az Elnök ismertette a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság 1971=» november 19-én kelt határozatát.ennek értelmében a Bizottság ez évben a Frivaldszky Emlékplakett arany fokozatát Dr.SOÓS ÁRPÁDnak, az ezüst fokozatot Dr. ÚJHELYI SÁNDORnak, a bronz fokozatot pedig BENEDEK PÁLnak Ítélte oda. Az Elnök felolvasta az alább közölt méltatásokat, melyek után a jelöltek az emlékérmet a hallgatóság tapsa kiséretében átvették az Elnöktől. Dr. SOÓS ÁRPÁD a mai magyar zoológus nemzedéknek kétségtelenül legképzettebb, legsokoldalúbb tagja. Munkásságának három fő tevékenységét szeretnénk most kiemelni: a kutató tudósét, a szervező-nevelő vezetőét és a muzeológusét. Dr. SOÓS ÁRPÁD első tudományos közleményei és egyetemi doktori disszertációja a csigák tárgyköréből készültek. Mivel nem akart nagynevű édesatyja által kitaposott uton epigon szerepet vállalni, csakhamar uj utakat keresett ban jelent meg első tanulmánya a fonalférgekről, 1938-ban a furólegyekről, 1939-ben a piócákról.azóta több mint száz tudományos dolgozat tanusitja, milyen eredményes és nemzetközileg elismert munkát végzett mindhárom témában. A fonalférgekről közel 20 dolgozata jelent meg 14 esztendő alatt, és a téma szeretete indította arra, hogy 1940-ben átadja a stafétabotot kiváló tanítványának, dr. ANDRÁSSY ISTVÁNnak. Mindvégig hü maradt azonban második témájához, a legyekhez. Megjelent munkáinak közel fele a dipterológia köréből, főleg az akalyptráa legyek családjainak feldolgozásából került ki. Ezért mind idehaza, mind a világ szakmai köreiben SOÓS ÁRPÁDot elsősorban dipterológusnak ismerik. Munkássága eleinte a hazai,majd egyre szélesebb körben a palearktikus és világfauna kutatására terjedt ki. Ma a Clusiidák világspecialistáját és a Sepsidae, Otitidae családok legjobb palearktikus szakemberét ismerjük benne. Közben jelentős részt vállalt a hazai szunyogfauna kollektiv vizsgálatában. Mint a Múzeum Rhynchota gyűjteményének őre számos munkát i r t a hazai poloska és kabóca fauna megismertetésére ia.

15 A piócákról i r t első munkái után ezek kutatását csaknem husz évig szüneteltette, csak akadémiai doktori disszertációja elkészítésekor fogott újra hozzá. Alaposságával, szigorú kritikai szemléletével valósággal újjáteremtette e osoport törzsfejlődésére, rendszerére vonatkozó ismereteinket. Megjelent dolgozatai a szakkörökben rendkívüli nemzetközi visszhangot váltottak ki, és ma a Hirudineák elismerten legjobb szakembere. Őt bizzák meg a legjelentősebb nemzetközi munkák pióca kötetének megírásával. SOÓS ÁRPÁD tudományos munkájában megtalálta az örök ifjúság titkát! Évtizedekig egy témával foglalkozni azzal a veszéllyel jár, hogy a munka sablonossá, rutinná, unottá válik. Uj téma fellobbantja a fiatalos kíváncsiságot,s a felfedezés uj örömét, lendületét adja a munkához. Ugyanakkor a mult tapasztalatai számos tévedéstől, elhamarkodott következtetéstől óvják meg. Mint nevelő és tudományszervező SOÓS ÁRPÁD már egyetemi tanársegéd korában kitűnt. Néhány évre rá egyetemi magántanár,lelke s előadásaival számos ifjú zoológust inditott el munkájában. A Rovartani Társaságnak 1937 óta tevékeny tagja, 1957-ben alelnöke, 19É>3-ban elnöke lett. Az üléseken rendszeresen résztvett, előadott, hozzászólt. Évekig szerkesztette a Rovartani Közleményeket. Hasonlóan jelentős szerepet vállalt az Állattani Szakosztály munkájában, amelynek jelenleg is elnöke. Jelentős feladatokat kapott az Akadémia munkájában is. Husz éve tagja a Magyar Tudományos Akadémia Zoológiai és Hydrobiológiai Bizottságának. Sok éve szerkesztője az Acta Zoologica Hungaricá-nak. Egy időben a Természettudományi Múzeum Annaleseit is szerkesztette. Szerkesztői munkája sohasem szorítkozott a technikai feladatokra, mindig céljának tekintette a szerzők irányitását, nevelését is. Ugyanakkor jelentős munkát végez a vidéki muzeumok zoológus kutatóinak patronálásával, irányításával is. Szerényen, önzetlenül, a magyar zoológia áldozatos szolgálatában végzett nevelő munkája mellett érthető, hogy szobájában a látogatók egymásnak adják a kilincset - arra kényszerítve őt, hogy otthon, éjszakába nyúló estéken végezze kutató munkáját, A muzeológusi feladatok hálátlan és időrabló teljesítésében SOÓS ÁRPÁD eredményeit példás rendszereiének és rendszerességé-

16 nak köszönheti. Először a légygyüjteményt, majd a poloska-kabóca gyűjteményt bizták gondjaira. A szekrényhiány miatt kisebbnagyobb dobozokban és a szivarskatulyák tömegébe zsúfolt sokszázezer légyből, poloskából kellett szakszerűen felállított, kezelhető tudományos gyűjteményt teremtenie. Ezt a végtelen türelmet igénylő munkát példamutató módon oldotta meg. Ugyanakkor saját gyűjtései révén jelentős anyaggal gyarapította a gyűjteményeket. Csaknem négy évtizedes kutató, szervező és muzeológus munka után sem mondhatjuk el SOÓS ARPÁDról, hogy pályája delelőjére érkezett, mert munkáinak értéke és jelentősége egyre emelkedik. Kivánjuk, hogy jó erőben és egészségben még sok évig gazdagítsa a magyar zoológiát és gyarapítsa annak nemzetközi tekintélyét. Dr. ÚJHELYI SÁNDOR tagtársunkban, a Frivaldszky-Emlékplakett Bizottság a rovarász amatőrizmus magasrendű megtestesítőjét tüntette ki. Olyan amatőrt,akit nem kötöttek le csupán a rovarvilág külsőre nézve legszebb, gyűjtésre nézve legkönnyebb csoportjai, hanem - részben hallgatva neves zoológusok, MÉHELY LA JOS és PONGRÁCZ SÁNDOR tanácsára - olyan kevéssé kutatott, nehezebben gyűjthető és vizsgálható csoportok kutatására adta magát, mint a kérészek, szitakötők, álkérészek, recésszárnyuak és tegzesek. ÚJHELYI SÁNDOR kiválóan megállta helyét középiskolai és egyetemi pedagógusként is, kerek 50 esztendőn keresztül oktatva a természetrajz különböző diszciplínáit a magyar diákokon kivül német és koreai csoportoknak, diákoknak, tanárjelölteknek és tanároknak egyaránt. Középiskolai kémiai tankönyvek Írására kapott megbízásai a szakpedagógust dicsérik benne. A Budapesti Tudományegyetem Kémiai, majd az Orvostudományi Egyetem Orvosi Fizikai Intézetében adjunktuskánt, később docensként folytatott pedagógiai munkássága mellett ÚJHELYI SÁN DOR fizikus kutatóként is maradandót alkotott, különösen különböző kristályok, kristálylemezek mesterséges előállítására vo-

17 natkozó kutatásaival, mely témakörben számos dolgozata jelent meg. Az egész embert kivánó pedagógusi, továbbá fizikus-kutatói főhivatása mellett azonban még egy külön entomológus ÚJHELYI 3ÁN- DORra is telett és telik, s Társaságunkhoz természetesen a faunista és taxonómus rovarász Sándor Bátyánk áll legközelebb. S bár nem ránk tartozik ennek eldöntése, mi ugy érezzük, hogy nemes szenvedélyek iránt lobogó, korrekt egyéniségébe éppen az entomológia eresztett legmélyebben gyökeret. Csak igy tudjuk megmagyarázni, hogy számos évtizeden keresztül, évről-évre megújuló erővel ás lelkesedéssel járja Magyarország, az egész Kárpát-medence területét, s ezen idő alatt már eddig is rendkivül értékes gyűjteményt hozott össze. Kezdetben főleg szitakötőkkel, majd kérészekkel, recésszárnyuakkal, álkérészekkel és ujabban a tegzesekkel foglalkozó entomológiai tanulmányaival, könyvrészleteivel hazánkban korábban elhanyagolt rovarcsoportok faunisztikai, taxonómiai ismeretét vitte előre; l e i r t, illetve kimutatott számos, faunánkra, sőt a tudományra uj fajt is. A "Magyarország Állatvilága" sorozatban ő készitette el a szitakötőkről és a kérészekről szóló füzeteket. A Magyar Rovartani Társaságnak óta tagja; társasági üléseinken elhangzott előadásai, s Társaságunk ügyeiben tanusitott önzetlen tevékenysége folytán már régebben és több cikluson keresztül választmányi tagjaink között foglalt helyet. A hazai entomológiában kifejtett, s e rövid vázlatba összesüritett munkássága ÚJHELYI SÁKDORt amatőr rovarászaink legelső sorába emeli és egyben példát mutat Társaságunk fiatal amatőr ás hivatásos rovarászainak arra, hogyan lehet és kell szeretni a természetet, a magyar tájakat, s hogyan lehet hasznosan munkálkodni - mellákhivatásként is - a rovartanban. Bárcsak sok hasonló amatőr természetbúvárunk lenne! Születésének közelgő 70. évfordulója, 3 évtizedet betöltő társasági tagsága alkalmából a Frivaldszky Emlékplakett ezüst fo kozatának átnyujtásakor további töretlen munkakedvet és jó egészséget kivánunk Sándor Bátyánknak!

18 BENEDEK PÁL középiskolai tanulmányait Budapesten a I I. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban végezte.már ebben az időben lelkes és rendszeres gyűjtő, aktivan részt vesz a gimnázium biológiai szakkörének munkájában, s faunisztikai vizsgálatokat végez a Tapolca patak környákén. Főiskolai tanulmányai során Mosonmagyaróvárétt bekapcsolódik az Agrártudományi Főiskola Állattani Tanszékén folyó kutató munkába, az Odonaták kiváló szakértőjévé képezi magát,s foglalkozik a hazai Eurydema fajok rendszertani problémáival. Főiskolai tanulmányainak befejezését követően egy évig az Ujszilvá3i Állami Gazdaságban, majd a Győr-Soproni megyei Növényvédő Állomáson dolgozik, i t t közeli kapcsolatba kerül a növényvédelmi rovartannal, ugyanakkor folytatja faunisztikai és rendszertani munkáit től napjainkig a MÉM Növényvédelmi Szolgálat Központi Laboratóriumában működő Országos Előrejelzési Központ vezetője, a hazai előrejelzési szervezet lelkes irányitója és szervezője. Első cikkének megjelenése óta végzett tudományoa munkájának eredményeiről 68 hazai és külföldön megjelent dolgozatában és 3 könyvében számol be. Taxonómiai munkássága során feldolgozta az Állattár kinai és a Dr. KASZAB ZOLTÁN mongóliai gyűjtéséből származó Odonata anyagot. A kaparódarazsakon faunisztukai, zoogeográfiai, ökológiai é3 biológiai vizsgálatokat végzett. A Heteropterákkal kapcsolatos tudományos munkássága különösen termékeny. Az Eurydemákon kivül a Pentatoideákon faunisztikai, etológiai és tápnövény vizsgálatokat végzett. Revideálta a Reduviidae, Phymatidae és Saldidae családokat ás 8 faunánkra, valamint 1 tudományra uj fajt i r t le. Rendszerezte a Nabiinae alcsaládba tartozó fajokat, fenológiai, elterjedési és etológiai vizsgálatokat végzett a gazdaságilag jelentős fajokon. Vizsgálta a növényvédelmi vonatkozásban jelentős Miridák populációdinamikáját, elkészitette a Magyarország Állatvilága Heteroptera kötetének egy füzetét is, s foglalkozott a Kárpátmedence szemiaquatikus Heteroptera fajainak elterjedésével és fenológiájával. Tudományos munkásságának egyik legjelentősebb elméleti és gyakorlati területe a gazdasági növények - elsősorban a pillangósok - rovar-megporzásának vizsgálata. Ujabb ismeretekkel egé-

19 az it ette ki a vadméhek eltérjedéaére, rajzására, dominanciaviazonyaira vonatkozó ismereteinket. Munkatársaival közösen tisztázta a fajok tevékenységét és szerepét a megporzásban, valamint a megporzásra ható különböző ökológiai tényezőket. Több munkája bizonyítja, hogy Dr.SZELÉNYI GUSZTÁV zoocönológiai iskolájának nemosak elméletben, de a gyakorlatban is követője. Társaságunknak I960 óta tagja, a előadóüléseinek nemcsak rendszeres látogatója, de alkalmanként előadója is. Mindezek alapján a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság egyhangúlag ugy döntött, hogy az emlékérem bronz fokozatát BEFEDEK PÁLnak adományozza. Ezután az Elnök éa a Titkár átadták a helyüket a azavazatazedő bizottaág elnökének: Dr.SZELÉNYI GUSZTÁVnak, aki iamertette a válaaztáa technikai lebonyolitáaát.lejárt a mandátuma az Elnöknek, a Titkárnak, az Ellenőrnek és öt választmányi tagnak. Ezen kívül /az uj jelölések miatt/ megüresedett a helye két számvizsgáló bizottsági tagnak éa egy választmányi tagnak. A azavazatazedő bizottaág két tagja, KERÉFYTFÉ NEMESTÓTHY KLÁRA éa Dr. RÁGZ VERA a szavazást lebonyolította, majd a bizottság visszavonult a szavazás értékelésére. Erre az időre az Elnök a közgyűlést berekesztette és felkérte vendégeinket: SZALAY-MARZSÓ ALADÁRt és SZALAY-MARZSÓ ALADÁRNÉt, hogy "Rovargyűjtés másodállásban Jemenben" cimmel meghirdetett előadásukat tartsák meg. A nagysikerű előadás után a azavazatazedő bizottság elnöke újra megnyitotta a közgyűlést éa ismertette a azavazáa eredményét, melyet 72 leadott azavazat alapján állítottak össze. Érvényes volt 70, érvénytelen volt 2 szavazat. A szavazás eredménye: elnök Dr. BOGNÁR SÁNDOR 60 szavazattal, titkár Dr. MARTINOVICH VALÉR 66 szavazattal, ellenőr SZALKAY JÓZSEP 64 szavazattal. Választmányi tagok három évre: Dr. GOZMANY LÁSZLÓ 66 szavazattal, Dr. SZALAY-MARZSÓ LÁSZLÓ "59 szavazattal, Dr. SÁRINGER GYU LA 54 szavazattal, Dr. MANNINGER G. ADOLF 41 szavazattal éa Dr. SZONTÁGH PÁL 34 azavazattal. Válaaztmányi tag egy évre Dr. SZA BÓ JÁNOS BARNA 28 azavazattal. A azámvizagáló bizottaág két uj tagja Dr. JENSER GÁBOR és Dr. MÉSZÁROS ZOLTÁN 70 szavazattal.

20 A közgyűlés elé Írásbeli javaslat nem érkezett, igy a hivatalbe lépő uj Elnök a közgyűlést bezárta. K R Ó N I K A NATTÁN MIKLÓS, 1970-ben elhunyt lepkész Társaságunk közismert, aktiv tagja voit» Hátrahagyott lepkegyüjtemenyét a pécsi Janus Pannonius Múzeum vásárolta meg, s 1971«októberben kiállitás keretében mutatta be a nagyközönségnek, X Dr 0 ENDRŐDI SEBŐ 1971«májusban két hétig dolgozott a genfi múzeum Goleoptera-gyüjteményében. Hazafelé jövet Zágrábban és Sarajevóban előadásokat tartott 1970 o évi afrikai utazásáról. X Dr. RÁGZ VERA tagtársunk, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa a gödöllői Agrártudományi Egyetemen "A gabonapoloskák /Eurygaster spp./ vizsgálata, különös tekintettel az üzemi előrejelzés és a védekezés lehetőségeire" cimü disszertációjának megvédésével szerezte meg az egyetemi doktori fokozatot. X BEGZNER LÁSZLÓ - BODOR JÁNOS - PAJZS LÁSZLÓNÉ 1970-ben a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent "Zöldségfélék növényvédelme" c. könyve a Művelődésügyi Minisztériumtól nivódijat kapott. X Dr. VOJNITS ANDRÁS tagtársunk, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa 1971«júniusban Humboldt-ösztöndijjal egy évre az NSZK-ba utazott, ahol a bonni Alexander Koenig múzeumban lepideptorológiai témákon dolgozik. X A lengyelországi Pulawy-ban augusztus között szimpóziumot rendeztek "A lucernamagtermesztés biológiai és technikai aapektusai" cimmel. A szimpóziumon Társaságunk részéről Dr. MANNINGER G. ADOLF, MANNINGER SÁNDOR és ERDÉLYI CSABA vett részt. Dr. MANNINGER G. ADOLF és ERDÉLYI CSABA a maglucerna ro varkártevői elleni védekezés hazai kérdéseiről, MANNINGER SAN-

21 DOR a 30* beporzást biztogitó lueerna-azabóméh /Megachile ro~ tundata/ mesterséges azaporitáaában elért eddigi hazai tapasztalatokról számolt be előadásában, X azepteinber 7-10-ig dr. RÁCZ VERA, a Növényvédelmi Kutatóintézet tudományoa munkatársa a Bukareat melletti Punduleában tanulmányúton tartózkodott. Tanulmányozta a gabonapoloakák /Eurygaater app./ előrejelzését éa a fajok romániai elterjedési viazonyait. G. POPOV tudományos munkatárs szóbeli közlése szerint a terjedőben lévő Eurygaster integriceps fajt a magyar határ közelében Bihardiószeg /Dioaig/ és Biharszentandrás /Sintadrei/ környákén megtalálták. Az Alexander von Humboldt Alapitány A Porosz Tudományos Akadémia egy évvel ALEXANDER von HUMBOLDT halála után, 1860-ban hozta létre az Alapítványt a nagy természettudós emlékére. HUMBOLDT a mult század közepén nemcsak hazájában, az akkori Poroszországban, hanem szerte Európában a természet titkai feltárásán fáradozó Kutatók neszt órának számított. Munkássága óriási területet ölelt fel. Nem merült el a részletekben, hanem szintézisre törekedett. A természet megszámlálhatatlan megjelenési formája mögötti egység felrajzolását többkötetes, világszerte ismert munkájában, a "Kosmos"-ban kisérelte meg. HUMBOLDT tudományos munkásságán kivül mint nagyvonalú mecénás egyengette kora számos kiváló tudósának életútját. Közülük egynek, a kémikus LIEBIGnek megemlékezéséből néhány sor: "Wie viele kenne ich, welche gleich mir die Erreichung ihrer wissenschaftlichen Zwecke Ihrem Schutze und Wohlwollen verdanken! Der Chemiker, Botaniker, Physiker, der Orientalist, der Reisende nach Persien und Indien, der Künstler, alle erfreuten sich gleicher Rechte, gleichen Schutzes; vor Ihnen war kein Unterschied der Nationen und der Länder." HUMBOLDT élete, munkássága és az Alapitvány között a szellemi folytonosság töretlen, az anyagi azonban nem. HUMBOLDT nem ha-

22 gyott hátra vagyont. Az Alapítvány működését magánadakozásokon kivill főleg az angol Royal Society, továbbá a peteraburgi Tudományos Akadémia támogatása tette lehetővé. Az elaő világháborút követő infláció azonban ezt a pénzügyi alapot megsemmisítette től kezdődően a német állam elsősorban német kutatók külföldi utazását, továbbá külföldi egyetemisták és kutatók németországi tartózkodását támogatta. Az Alapítványt 1953-ban immáron harmadízben hívták életre,bonn- Bad-Godesberg szákhellyel. Ezúttal megváltozott a program is, az Alapítvány azóta kizárólag fiatal, év közötti külföldi kutatók munkásságának támogatására szorítkozik. Az újonnan megfogalmazott célkitűzés a HUMBOLDT-i hagyományokat idézi: "Zweck der Stiftung ist es, wissenschaftlich hochqualifizierten jungen Akademikern fremder Nationalität, ohne Ansehen des Geschlechtes, der Rasse, Religion oder Weltanschauung, durch die Gewährung von Porschungsstipendien die Möglichkeit zu geben, ein Porschungavorhaben in der Bundearepublik Deutschland durchzuführen... Daa einzige Kriterium bei der Auawahl iat die wissenschaftliche Qualifikation." 1970-ben 52 ország összesen 663 kutatója dolgozott különböző német intézményekben HUMBOLDT-ösztöndijjal. A nyugati országok /Ausztrália: 12, Franciaország: 7, Ausztria: 19, Nagy-Britannia: 18, Japán: 81, Kanada:7, Egyesült Államok:56/ és a "harmadik világ" /Chile: 11, India: 34, Pakisztán: 7, Venezuela: 8, Egyiptom: 25/ képviselői mellett a szocialista államok részesedése is feltűnően magas /Bulgária: 26, Jugoszlávia: 38, Lengyelország: 11, Románia: 67, Csehszlovákia: 101, Magyarország: 8/0 Az ösztöndíjban részesedett kutatók 60 %-a /a mérnökökkel együtt 70 %/ a termeszéttudományok területén dolgozott i l l. d o l gozik. Közülük 1970-ben 49 biológus volt:botanikus éa zoológus, 3zisztemat ikua éa ökológus, mikrobiológua éa agrárazakember. A legazebben hangzó okirat, s a legdúsabb anyagi támogatás aem elég peraze önmagában. Minden - vagy caaknem minden - azoktól függ, akik a rájuk bizott lehetőségekkel gazdálkodnak. Az Ö3Z-

23 töndijasok németországi tartózkodásuk során minden lehetőséget megkapnak az Alapitványtól munkájuk'sikeres elvégzéséhez Valóban csak rajtuk múlik, hogy milyen eredménnyel térnek haza 0 Magam egy évig dolgoztam HUMBOLDT-öszt'ónd ij j al a bonni múzeumban /Zoologisches Forschungsinstitut und Museum Alexander Koenig/, mely Németország egyik legnagyobb lepkegyüjteményének birtokosa. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a lepkegyüjtemény vezetőjének, Herr Dr, RoUoROESLERnek, valamint az Alapítvány vezetőjének,herr Dr. HEISENBERG professzornak, főtitkárának, Herr Dr. PFEIFFERnek és munkatársainak, Herr Dr 0 BERBE- RICHnek, Frau Dr.GOTHnak és Frau ROSTOSKYnak megköszönjem, hogy ezt lehetővé tették, s egyben mindazt az önzetlen támogatást, mellyel munkámat segitették. Dr. Vojnits András c 43

24 A Magyar Rovartani Táraaaág az 1972 c évben tiaztikiara éa választmánya Elnök: Dr.Bognár Sándor I. alelnök: Dr.Móczár Láazló I I. alelnök: Dr.Nagy Barnabás Titkár: Dr Martinov ich Valér Szerkesztő: Dr.Papp Jenő Pénztároa: Retezár Imre Ellenőr: bzaikay Józaei Jegyző: Dr. Vojnita András Könyvtáros: Dr.Steinmann Henrik Választmányi tagok 1972-ig: Dr.Balogh János Dr.Endrődi Sebő Dr.Fodor Jenő Gaskó Kálmán Dr.Szabó János Barna Választmányi tagok 1973-ig: Dr.Kaszab Zoltán Dr.Mahunka Sándor Dr.Mihályi Ferenc Dr.Soós Árpád Dr.Szelényi Gusztáv Választmányi tagok 1974-ig: Dr.Gozmány László Dr.Manninger G.Adolf Dr.Sáringer Gyula Dr.Szontagh Pál Dr.Szalay-Marzsó László Számvizsgáló Bizottság tagjai: Dr.B.Balázs Klára Dr.Jen3er Gábor Dr.Mészaros Zoltán

25

26