Új számvitel. Új számvitel. Új számvitel. Új számvitel. Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése 2014.

Átírás

1 Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése kredit, államháztartási szakterületen (nem költségvetési szervnél dolgozó mérlegképes könyvelők részére) 1. Az államháztartás új számviteli szabályozása Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet január 1-től hatályba lépő változata Új számvitel Célja egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére, a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása, a vagyonváltozás és vagyonértékelés azonos módon történő elszámolása, a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága, egységes kimutatások elkészítése az államháztartás valamennyi bevételére, kiadására, a nemzeti vagyonra, egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosítása, középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével (2011/85/EU irányelv). Új számvitel Megvalósítása az államháztartásban mindenkire kiterjedő hatályú kormányrendelet, az egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját szabályozó NGM rendelet, költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül azonban egységes számlakeret, egységes rovatrend, követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel, a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel, konszolidáció módszertanának pontos meghatározása. Új számvitel A kormányrendelet hatálya: az államháztartás egészére kiterjed költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a tb. alapok kezelő szervei (saját vagyonuktól, költségvetésétől elkülönített könyvvezetés vezetése), tulajdonosi joggyakorló szervezetek, helyi, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, a Magyar Államkincstár a rendelet 1. mellékletében meghatározott központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan (a rendelet 2. mellékletben nevesített szervek által meghatározott gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján analitikus nyilvántartó helyek). Új számvitel Értelmező rendelkezései - a rendelet alkalmazásában fontosabb fogalmi meghatározások, - a rendeletben használt egyéb fogalmakat az Szt, az Áht., a Gst, és az Ávr. által használt fogalmak szerint kell érteni. 6

2 1. Behajthatatlan követelés a) a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) 3. (4) bekezdés 10. pont a) d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. 2. Informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső számítógép-modemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek, jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot a százmillió forintot, 4. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. 7.vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot Számviteli alapelvek Szt-ben meghatározott alapelvek a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokkal Szt. szerint alkalmazott elvek: valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, bruttó elszámolás, tartalom elsődlegessége a formával szemben, lényegesség elve, eltéréssel alkalmazott elvek: vállalkozás folytatásának, teljesség, óvatosság, összemérés, egyedi értékelés, időbeli elhatárolás, költség-haszon összevetésének elve, Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a rendelet kifejezetten elrendeli. Alapelvek Vállalkozás folytatás elve Kiegészítő elvek: Egyedi értékelés elve, Bruttó elszámolás elve, Időbeli elhatárolás elve, Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv, Lényegesség elve, Költség-haszon összevetése elve, Tartalmi elvek: Teljesség elve, Valódiság elve, Óvatosság elve, Összemérés elve, Formai elvek: Világosság elve, Folytonosság elve, Következetesség elve. 12

3 Államháztartás számvitele Új szabályozás alapja Államháztartás számvitele egységes Költségvetési számvitel Teljesség és összemérés sajátosan Pénzügyi számvitel Időbeli elhatárolás Céltartalék kivételével óvatosság Egyedi értékelés sajátosan Vállalkozás folytatás Világosság, folytonosság Következetesség Valódiság Bruttó elszámolás Lényegesség Tartalom elsődlegessége formával szemben Költség-haszon összevetés 13 Költségvetési számvitel Előirányzatok, bevétel, kiadások, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, követelések 0. számlaosztály Pénzügyi számvitel Vagyon bemutatása egységesen, változások Eredmény számbavétele 1-9 számlaosztály 14 Költségvetési számvitel Pénzügyi számvitel A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja Beszámolási kötelezettség Éves költségvetési beszámoló részei: 1. Költségvetési számvitellel biztosítható: költségvetési jelentés, maradvány-kimutatás (rendelet 3. melléklete), adatszolgáltatás a személyi juttatások és foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről [az Áht (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon], adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egye ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről (rendelet 4. melléklete), önkormányzati alrendszer gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások [az Áht (2) bekezdése alapján a Kincstár által kiadott űrlapon]. 17 Adatszolgáltatások A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás a 4. melléklet szerinti adatokat tartalmazza. Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat az Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetből kapott támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésről szóló törvényben szereplő jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, a Kincstár által az Áht (2) bekezdése alapján kiadott űrlapokon kell bemutatni.

4 2. Pénzügyi számvitellel biztosítható: mérleg (rendelet 5. melléklete), eredmény-kimutatás (rendelet 6. melléklet), költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás (rendelet 7. melléklete), kiegészítő melléklet (rendelet melléklete). Az éves költségvetési beszámolót a rendelet szerinti formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az abban szereplő adatokat az Áhsz. 6. (2) bekezdés szerinti elszámolásokban forintban, más részeiben ezer forintban kell megadni Elkészítése, jóváhagyása, megküldése: elkészítéséért a szerv vezetője, a gazdálkodó képviseletére jogosult személye (nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv) felelős, aláírások: szerv vezetője, gazdasági vezető, (kiemelt figyelemmel az Ávr.12. előírásaira), A költségvetési jelentés az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait tartalmazza. 21 Mérleg A maradvány kimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. A mérleget az 5. melléklet szerint kell elkészíteni. A mérleg tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tételek felvitele nem megengedett. A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.

5 Eredménykimutatás Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett. Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók. A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás a 7. melléklet szerint formátumban, szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei bemutatását. A kiegészítő melléklet tartalmazza az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását, az eszközök értékvesztésének alakulását, és a kiegészítő tájékoztató adatokat. Önkormányzati vagyonkimutatás A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be. A vagyonkimutatás a vagyont az 5. melléklet legalább római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza. A mérlegkészítés időpontja a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év február 15-e, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 28-a, a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 15-e, a Kincstár által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e, a tulajdonosi joggyakorló szervezet által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e. Költségvetési számvitel Célja: az előirányzatok, a követelések, kötelezettségvállalások és ezek teljesítésének folyamatos mérése, a zárszámadás alátámasztása. 30

6 Könyvvezetés: egységes rovatrend alapján, az egyes rovatok tartalmának leírását a 15. melléklet tartalmazza, az elszámolás a 0-ás számlaosztályban (00 és számlacsoportban) kettős könyvvitellel, valamennyi rovat egy számlát képez, amely tovább tagolódik (05 és 09. számlacsoport): előirányzatok nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számlára (1-es végű) a követelések, kötelezettségek, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló állományi számlára, (2-es végű), teljesítés forgalmi számlára,(3-es végű), 31 a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak: követelés, kötelezettségvállalás esetén annak esedékességéről, időbeliségéről (költségvetési évben vagy azon túl esedékes), teljesítés esetén annak tevékenység és funkcionális osztályozás szerinti besorolásáról, függő és biztos (jövőbeni) követelések, függő kötelezettségekről, kötelező egyezőségek biztosítása a követelések és a végleges kötelezettségvállalások, pénzeszközök esetén a pénzügyi számvitellel (17. melléklet), részletező nyilvántartások kötelező tartalma (rendelet 14. melléklet), bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 001. ellenszámlával szemben (gazdasági események: eredeti, módosítás, átcsoportosítás, zárolás, törlés) K512 Tartalékok rovathoz csak nyilvántartási számla tartozik ( Tartalékok előirányzata) követelések nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 004. ellenszámlával szemben (növekedés, csökkenés teljesítés kivételével) - kivétel az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követelés, költségvetési évben esedékes követelések nyilvántartása, költségvetési évet követően esedékes követelések nyilvántartása, behajthatatlan követelések, követelések értékesítése, átadása, elengedése, árfolyamváltozások, elszámolt értékvesztés, külföldi pénzértékre szóló követelések nyilvántartásba vétele kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása: nyilvántartási számlákon 002. ellenszámlával szemben (növekedés, csökkenés teljesítés kivételével) - függetlenül attól, hogy végleges vagy nem végleges [biztos (jövőbeni) kötelezettségeket is], költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása, költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások nyilvántartása, kötelezettségvállalások átvállalása, elengedése, árfolyamváltozások, végleges kötelezettségvállalások átvezetés ellenszámlára kivételek, határozatlan idejű vagy költségvetési évet követő június 30-át követően is fennálló kötelezettségvállalások megosztása, kötelezettségvállalással terhelt maradványt alkotó kötelezettségvállalásokat tárgy évi esedékességűeknek kell tekinteni, kötelezettségvállaláshoz nem kapcsolódó teljesítés nyilvántartásba vételéhez kötelező a kötelezettségvállalás elszámolása is (teljesítéssel egyidejűleg), külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásba vétele, teljesítések nyilvántartásba vétele kiadások teljesítésének ellenszámlája, bevételek teljesítésének ellenszámlája, nyilvántartási számlák megoszlása alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül kormányzati funkciók szerint, teljesítésként elszámolandó tételek [kormányrendelet 44. (2)], külföldi pénzértékre szóló teljesítések nyilvántartása (árfolyam-különbözetek elszámolása), központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó teljesítések elszámolása. 36

7 A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. A nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül az Áht (3) bekezdés 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható. 37 A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig az Áht. 34. (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig, b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr c) pontja és 138. (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. 38 Kötelező egyezőségek a követelések és a végleges kötelezettségvállalások, pénzeszközök esetén a pénzügyi számvitellel (17. melléklet), részletező nyilvántartások kötelező tartalma (rendelet 14. melléklet), Pénzügyi számvitel Célja: a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartása, a beszámoló megbízható és valós összképet mutató elkészítésének biztosítása Könyvvezetés: egységes számlakeret alkalmazása, elszámolás az 1-9-es számlaosztályban adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztására könyvviteli számlák további tagolásával, vagy könyvviteli számlákhoz kapcsolódó résztelező nyilvántartással (minimum tartalom a rendelet 14. mellékletében) kettős könyvvitel szabályai szerint, 41 a vállalkozások számviteléhez hasonló felépítés: 1-4. számlaosztály: nemzeti vagyonhoz igazodó mérlegszámlák, 5-9. számlaosztály: eredményszámlák, 0 számlaosztály: mérleg szerinti eredményt és saját tőkét nem befolyásoló tételek (01. és 02. számlacsoportok), költségek elszámolása elsődlegesen - költségnemek szerint (5. számlaosztály) megtérült költségek elszámolása másodlagosan - tevékenységek szerint (7. számlaosztály) nem lesz kötelező minden szervezetnek- szakfeladatok szerint tovább kell tagolni, ahol kötelező lesz szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek elszámolása közvetett költségek (6. számlaosztály) 42

8 1.Befektetett eszköz 2.Forgóeszköz 3.Pénzeszköz 4.Követelés 5.Egyéb sajátos eszköz oldali elszámolás 6.Aktív időbeli elhatárolás MÉRLEG TARTALMA 1.Saját tőke 2.Kötelezettség 3.Egyéb sajátos forrás oldali elszámolás 4.Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolás 5.Passzív időbeli elhatárolás 43 Számlatükör ESZKÖZÖK FORRÁSOK 1.Számlaosztály Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök 4. Számlaosztály 2.Számlaosztály Források Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök 3.Számlaosztály Pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások KÖLTSÉGEK,RÁFORDÍTÁSOK Eredményszemléletű BEVÉTELEK 5. Számlaosztály 9. számlaosztály Költségnemek Eredményszemléletű 6. Számlaosztály bevételek Általános költségek 7. Számlaosztály Szakfeladatok költségei 8. Számlaosztály Elszámolt költségek és ráfordítások 44 Sajátos elszámolások (nettó módon) 36. számlacsoportban a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni. A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett általános forgalmi adót nem tartalmazó összegből, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott más előlegekből, az adott előlegek értékvesztéséből és annak visszaírásából származnak, a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, a más által beszedett, de más szervezetet megillető összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy jogszabály felhatalmazása alapján azok felhasználását követően a szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig, a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig, a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig. A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegek, a visszatérítendő költségvetési bevételek összege, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök, a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, a más által beszedett, de más szervezetet megillető összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy jogszabály felhatalmazása alapján azok felhasználásáig, a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál, a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. Rendelet alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulást a nyugdíjfolyósítás évéig. Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalmat.

9 Konszolidálás Kincstár feladata, kivéve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvény 13. (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén, összevont (konszolidált) beszámoló készítése: helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás és az általa irányított szervek beszámolóiból, az önkormányzati alrendszert alkotó államháztartási szervek beszámolóiból, államháztartási központi alrendszert alkotó államháztartási szervek beszámolóiból, államháztartás egészére valamennyi beszámolóból, 49 részei: konszolidált mérleg, konszolidált költségvetési jelentés, konszolidált eredménykimutatás, konszolidálást követően államadósságról szóló kimutatás (13. melléklet). 50 A konszolidálás során elvégzendő műveletek részletes leírását a 12. melléklet tartalmazza. Területei: központi, irányító szervi támogatások konszolidálása visszatérítendő támogatások, kölcsönök folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálása, elszámolt támogatások folyósításának, az ezekre vonatkozó kötelezettségek konszolidálása, társulási részesedések konszolidálása, az államháztartáson belüli megelőlegezések folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálása, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások konszolidálása. Számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a költségvetési szerv vezetője, 31. (1) bekezdése szerinti személyek felelősek. a számviteli politika elkészítésére az Szt. 14. (3) (6), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat kiegészítésekkel kell alkalmazni. mérlegkészítés időpontja, Szt. 14. (5) szerinti szabályzatok készítése eszközök és források értékelésének szabályzata, eszközök és források leltározási, leltárkészítési szabályzata önköltségszámítás rendje, pénzkezelési szabályzat: a napi készpénz záró állomány kezelése (eltérés az Szt.-től). 52 Könyvviteli zárlat Számviteli bizonylatok folyamatos könyvelés a költségvetési számvitelben bizonylatok alapján, a költségvetési számvitelből történő feladás, a költségvetési és pénzügyi számvitel közötti egyezőségek biztosítása. 53 A könyvviteli zárlat során a havi, negyedéves és éves elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és a könyvviteli zárlat alátámasztására a főkönyvi kivonat elkészítését.

10 Könyvviteli zárlat elvégzése havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és évente, a mérlegkészítés időpontjáig. Nyitás és nyitás utáni feladatok A költségvetési év kezdetére el kell végezni az 1 4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben. A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul a folyó könyvelésben el kell végezni: a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára, a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt. A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni. Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni. 2. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) változásai alapján A tavaszi időszak jogszabályváltozásai Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele, a gazdasági társaság megszűntetése: állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a feladatot átadó társaság (társaság) megszűntetéséről szóló kormányrendelet tartalmi elemei, társaság kötelezettségei az átadás előtt, társaság vezető tisztségviselőinek átadással kapcsolatos kötelezettségei, nyilatkozatai, felelőségük szabályai, társaság megszűntetését kizáró okok, társaság vagyonának átadása, társaság jogutódlása, cégbíróság eljárása, a társaság megszűntetésének Cégközlönyben történő megjelentetése, állami feladatok átvétele új, vagy már működő költségvetési szerv által, költségvetési szerv által átvett munkavállalók munkajogviszonyának változása. Áht. 9/A. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele 11/A előírásai Időigény Feladat meghatározása Átvételt megelőző feladatok Teljességi nyilatkozatok Jegyzőkönyv Társaság megszűnését kizáró okok Vagyon átadás szabályai Vagyon felvétele a könyvekbe Átadás áfa törvény szerinti megítélése Bevallások, beszámolási kötelezettség teljesítése Jogok és kötelezettségek Folyamatban lévő peres és nemperes ügyek Uniós projektek, közbeszerzési eljárások Cégbírósági eljárás

11 Új vagy meglévő költségvetési szerv által történő feladat átvétel Feladat folyamatossága biztosított legyen Alapító okirat tartalmazza a feladatot Foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos kérdések rendezése Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele, a gazdasági társaság megszűntetése Áht. 9/A. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele 11/A előírásai Időigény (A Kormány az állami feladat központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaság e törvény alapján történő megszüntetéséről kormányrendelettel dönt. Az átvétel időpontjának, illetve a kormányrendelet kihirdetésének és hatálybalépésének megállapításakor figyelemmel kell lenni az állami feladat átvételéhez, valamint az ebben az alcímben és törvényben meghatározottak teljesítéséhez szükséges időigényre.) 62 Feladat /kormányrendeletben meg kell határozni: a) a társaságot cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma feltüntetésével, b) azt a központi költségvetési szervet, amely az állami feladatot alaptevékenységként a továbbiakban ellátja, ideértve az e célból a kormányrendelet alapján vagy azzal összhangban alapításra kerülő költségvetési szervet is (átvevő költségvetési szerv), c) azt a személyt, aki az államot képviseli, d) azt a személyt, aki a szervezeti átalakítással, az átadásátvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős (átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert, e) az állami feladat átvételének időpontját. 63 Az állami feladat átvételének időpontját megelőzően a társaság ügyvezetése a) felméri a társaságot megillető jogokat, követeléseket és a társaságot terhelő kötelezettségeket, b) előkészíti a társaság szerződéseinek az átvevő költségvetési szerv által történő átvételét, ezen belül előkészíti az eszközök és a források leltározását, a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló és a záró adóbevallás elkészítését, c) írásban tájékoztatja a társasággal szerződéses jogviszonyban álló feleket az állami feladat átvételéről, így értesíti különösen a társaság fizetési számláját, értékpapírszámláját és ügyfélszámláját vezető pénz-, tőke- és biztosítási piaci szolgáltatókat az átvevő költségvetési szervnek vagy a 11/C. (2) bekezdése szerinti esetben az államnak a társaság jogviszonyaiba történő belépéséről, d) teljesíti a társaság megszűnésével összefüggő bejelentéseket és adatszolgáltatásokat mindazon hatóságok, állami és önkormányzati szervek felé, amelyeknek nyilvántartásában a társaság szerepel, vagy amely által kiadott hatósági engedély engedélyese, és e) gondoskodik a társaságnál foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő költségvetési szervnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról, ezen belül tájékoztatja különösen az átvevő költségvetési szervet az átvétellel érintett munkaviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről azzal, hogy a tájékoztatás elmaradása nem érinti az átvevő költségvetési szervvel vagy a 11/C. (2) bekezdése szerinti esetben az állammal szemben e jogviszonyokból 64 származó igények érvényesíthetőségét. Jegyzőkönyv felvétele A két fél jegyzőkönyvet vesz fel arról, hogy a társaság vagyonát, iratait, számviteli és adóbizonylatait, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, illetve megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratokat az átvevő költségvetési szerv az állam képviselője - átvette, a szükséges tájékoztatást megkapta. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átvevő költségvetési szerv irat- és bizonylat megőrzési kötelezettségét. 65 Nyilatkozat az átadó gazdasági társaság részéről jegyzőkönyvben nyilatkoznak a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről, b) a társaság fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről, c) a társaság vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról, és d) a társaság részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok 66 átadásáról.

12 Társaság megszűnését kizáró okok: a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy b) egy évnél régebben lejárt adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. 67 Vagyon átadás szabályai A társaság legkésőbb az állami feladat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére. A pénzeszközök átadását a társaság saját tőkéjével (ezen belül az eredménytartalékával) szemben kell elszámolni. Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság tulajdonában álló vagyon a törvény erejénél fogva ingyenesen az államra száll. Az állam tulajdonába került vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog a törvény erejénél fogva ingyenesen az átvevő költségvetési szervet illeti meg. 68 Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést. Áfa szerinti megítélés az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 17. (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá Bevallások, számviteli beszámoló elkészítése Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság - az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapra vonatkozó, a számvitelről szóló évi C. törvény (Szt.) szerinti - tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról. A társaság számviteli beszámolójának elkészítésére a törvényben meghatározott eltérésekkel az Szt (1) bekezdés f) pontja felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. 71 Jogok és kötelezettségek átvétele Az állami feladat átvételének időpontjában a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv. 72

13 Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint polgári peres és nemperes eljárásokban a társaság jogutódjának az átvevő költségvetési szerv - az állam - tekintendő, és ezen eljárásokban hozott határozatban megállapított kötelezettség vagy jogosultság az átvevő költségvetési szervet, illetve az államot terheli vagy illeti meg. Az átvételi felelős gondoskodik arról, hogy a fél személyében történő változás az állami feladat átvételekor folyamatban lévő eljárásokban bejelentésre kerüljön. Az állami feladat ellátásával összefüggő hatósági engedélyek jogosultjának az állami feladat átvételének időpontjától az átvevő költségvetési szerv tekintendő. A hatósági engedélyek ennek megfelelő módosítását az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontját követően haladéktalanul kezdeményezi. 73 Uniós projektek, közbeszerzés Az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a kedvezményezett társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. A jogutódlás miatti szerződésmódosítást az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított 10 napon belül kezdeményezi. A támogató, illetve a közreműködő szervezet a szerződésmódosításokat a kezdeményezéstől számított 30 napon belül hajtja végre. Az európai uniós társfinanszírozású pályázati konstrukciók tekintetében az állami feladat átvételének időpontjában a pályázó társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. Az állami feladat átvételekor folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban az állami feladat átvételének időpontjában a társaság helyébe az átvevő költségvetési szerv lép. 74 Cégbírósági eljárás, megszűnés A megszűnésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (Ctv.) végelszámolásra vonatkozó szabályait - ideértve a jogutód nélküli megszűnés bejegyzése iránti eljárás szabályait is - nem kell alkalmazni. 75 vegyes rendelkezések: átlátható szervezet fogalma, költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelés szabályainak módosulása, kincstári biztos intézményének megszűntetése, önkormányzati biztos szabályai, települési önkormányzatok gépjárműadóval kapcsolatos kötelezettségeinek kincstári ellenőrzése, a Kincstár eljárása, állami kezességvállalás szabályainak változása, törvényi rendelkezés alapján keletkezett állami kezességvállalás, egyedi állami kezességvállalás, kincstári nyilvántartással kapcsolatos szabályok módosulása, törzskönyvi nyilvántartás, éven túli kötelezettségvállalás a 3 éves költségvetési tervszámok hiányában, Ptk. szerinti kamat számítása, 76 Állami kezességvállalás szabályainak változása Egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez az állam nevében állami kezességet, állami garanciát (egyedi állami kezesség) a Kormány egyedi határozatában vagy törvényben foglalt felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter vállalhat. Egyedi állami kezesség abban az esetben vállalható, ha az nemzetgazdasági vagy valamely ágazatpolitikai cél megvalósítását szolgálja és a szerződéses kötelezettség teljesítése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján, és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel - az egyedi állami kezesség beváltása és egyéb állami többlettámogatás nélkül - megalapozott. 77 Törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén állami kezesség, állami garancia (jogszabályi állami kezesség) szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül keletkezik. A jogszabályi állami kezesség részletes feltételeit és szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. 78

14 Kincstári nyilvántartással kapcsolatos szabályok módosulása, törzskönyvi nyilvántartás A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (törzskönyvi jogi személy). A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. 79 törzskönyvi okirat: a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat - a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata 80 A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során a Ket. rendelkezéseit a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tizenöt nap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére legfeljebb húsznapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás. A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat vagy az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti az alapító szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól. 81 Éven túli kötelezettségvállalások idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra a) az államháztartás központi alrendszerében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. (3) bekezdés és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, egyéb esetben a költségvetési évet követő három évben a 29. (2) bekezdése szerinti kiadási tervszámokkal, az azt követő években a kiadási tervszámok utolsó évére megállapított kiadási tervszámmal, b) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell. 82 Többlet bevételek szabályai A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők. A nemzetbiztonsági szolgálatok alaptevékenységével összefüggő, nemzetbiztonsági szempontból speciális többletbevételei kivételével kormányrendelet előírhatja, hogy a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatain felüli többletbevétel csak előzetes engedéllyel legyen felhasználható. 83