Népvándorkáskori művészet. Kelták, germán népek

Átírás

1 Népvándorkáskori művészet Kelták, germán népek

2 Kelták időszámítás kezdetétől 12. szd végéig díszítőművészet Durrow-i Biblia (7.szd) Kells-i kódex (800) Lindisfarne-i Bibilia (698) Tara fibula (700)

3 Germán népek Keleti germánok: gótok, vandálok, gepidák, burgundok, longobárdok Nyugati germánok: frankok, alemannok, szászok, frízek, türingek Meroving kor Theodorik-Ravenna, Petrossa, St Gallen

4

5 Germán népek Indoeurópai nyelvcsalád Gótok, gepidák, frankok, szászok, alemannok, vandálok Nomád, vándorló életmód Ötvösség Építészeti emlék: Aachen, Ravenna

6 Aachen, császári palota kápolnája, 805 oktogon

7

8

9

10 St Gallen

11 kórház orvoslak novíciusiskola temető őr templom kertészet árnyékszék iskola háló kerengő vendégház étkező konyha kocsiszín főbejárat kamra istállók

12

13 Inzuláris művészet (szigeti)

14 Az angolszászok Angol, szász és jüt törzsek árasztották el a Kr. u. V. és VI. században a kelta Britanniát, és kisebb királyságokat hoztak létre, amelyek Nagy Alfréd korában (IX. szd. utolsó harmada) jórészt egyesültek, de az ő hatalmát a dán hódítók törték le. A vikingek, később mint normannok térnek vissza: hercegük, Hódító Vilmos kikötött a szigeten, megdöntötte II. Harold uralmát (1066- os ütközet Hastings- nál), és birtokába vette a királyság területét. Ám a folyamatos dúlás ellenére ennek az öt évszázadnak a termékeny művészete egyedülálló értékeket hagyott ránk. A szakrális építészetben ősi struktúrákat alkalmazó, puritán, a funkcióra kihegyezett gondolkodást látunk, ami a Szigetekre be- betörő barbár népcsoportok kultúraromboló fellépése miatt nem is volt kérdéses. A kolostorokat magas védőfallal vették körül, a védelmi funkció fontossága egészen a nyílások méretének meghatározásáig tetten érhető. Archaikus építkezésbeli struktúra alatt értjük például az álboltozat alkalmazását, a fedélszéknél is a kő alkalmazását. A híres kőkereszteken kívül a szobrászat monumentális emlékeinek híján vagyunk, ellenben a kolostorok szerzetesi illuminátor- műhelyei nagyon magas művészi fokon és dekorációs igénnyel készítik el kódexlapok és miniatúrák sokaságát. Három ilyen könyvművészeti alkotást veszünk majd szemügyre. Az inzuláris művészet nagy hatást gyakorol a későbbiekben a Karoling dinasztia műhelyeire.

15 Gallarus oratóriuma, Dingle-félsziget VII. szd eleje. Az oratórium a korai középkorban kis kápolnát, imaházat jelöl. A magándevóció ( egyéni vallásosság, temetkezési kultusz helyszínének vonatkozásában) vagy valamely szerzetesrend tartja fönn. Mindenképpen a környező vidék védelmi adottságaihoz kell viszonyulnia, védőfal zónák.(ld. nomád betörések)

16

17

18 A térfedés módja itt: álboltozat A boltozat ősi, kezdetleges alakja. A kő- vagy téglasorokat rétegesen, vízszintben helyezik el egymás fölött, s fölfelé lépcsőzetesen egyre közelítik egymáshoz, míg végül fölül találkoznak. Ellentétben a valódi boltozattal, az álboltozat köveinek szilárdságát külső leterheléssel kell biztosítani, vagy igen nagy falvastagságot méretezni szükséges.

19 Skellig Michael, sziklasziget 15 km- re Ny- ra Írország DNy-i partjaitól. Kolostor (szerzetesi cellák), oratórium és temető. Kr. u. 588.

20 Skellig Michael szigete Falvastagság 4-5m az álboltozat megtartására A szerzetesek kőcellái, életmódjuk spártai. A conventus több viking rajtaütést túlélt a IX. században, 1000 körül új oratóriumot építenek, majd a XII. szd. végén elhagyják a szigetet és a szárazföldi Ballingskelligs kolostorába költöznek.

21

22

23

24 Glendalough, Írország. A helységnév: a két tó völgye

25 Glendalough St. Kevin s Kitchen Szent Kevin kápolnája -egyhajós kápolna és őrtorony IX. szd. eleje

26 A kolostoregyüttes helyszínrajza. Kettős védőfalöv.

27 Glendalough, kápolna és háttérben az őrtorony. A fedélszék is kőből készült (gyújtogatás)

28

29 Glendalough: nonfiguratív ornamentikával díszített kőkereszt a temetőben. Indafonat- dísz és fonódó hullámmotívum (az ókor görög és latin kultúráiban futó-kutya) az abroncson. E kereszteket hívták a mindenki keresztjének, a névtelenül eltemetetteknek. IX. szd. eleje

30 Monasterboice Apátság: kápolna, őrtorony és temető. IX. X. század a kiépülés ideje

31 A hátoldalon középen: Utolsó Ítélet, a függőleges keresztszáron ószövetségi jelenetek Az ír kereszt különleges formai jegye a két keresztszárat közrefogó abroncs, amely a kincsművészet keresztjeinek granulációszegélyezését utánozza Monasterboice, Muiredach apát keresztje, 920-as évek eleje.

32 Monasterboice, Muiredach apát keresztje, 920-as évek eleje

33 Monasterboice, Muiredach apát keresztje, 920-as évek eleje

34 A kolostor legfontosabb épületrészei: 1.A Skriptórium (a kódexfestő- és másolóműhely) 2. A Refektórium (az étkező) 3.A Dormitórium (a hálótermek)+ a zárt udvar kerengője, kertek a gazdálkodáshoz Iona, kolostoregyüttes, X. szd

35 Írország művészete Futó kutya motívum, ld: Glendalough, Mindenki Keresztje abroncsán - Az írországi művészetnek jelentős emlékei főleg fémművesség, miniatúraművészet - A VI. század végén az Ír sziget egyházi művészete a kolostorok mélyen kelta jellegű, evangéliumi szellemiséget felvett környezetében jött létre. A szakrális központok hittérítő szerzetesei bárhova is mentek, magukkal vitték könyveiket és az inzuláris írást (tehát magát a műveltséget), amely egész Britannia öröksége lett - A korszakokkal később barbároknak nevezett népcsoportok alapította kolostoroknak igen jelentős szerepe volt a klasszikus és a kelta, valamint a germán kultúrák összeolvasztásában. -Karoling császárság képzőművészetére nagy hatást gyakorolnak a Szigetekről elszármazott miniátorok, kódexfestők

36

37 Ardaghi kehely (Dublin

38 ötvösművészeti technika, a középső medallionban és a száj pereme alatti övvonalban: SODRONY-FILIGRÁN, mely sokszorosan összefont finom aranydrót Ardaghi kehely (Dublin)

39 Monymusk ereklyetartó (Edinburgh) Szt. Columba tetején mustra finom vésésű, Köralakú, négyzetes rátétek sodronyfiligrán, végső finommunkálás, csiszolás = cizellálás

40

41 Tara-melltű, 7.szd, ír ötvösmunka, (Dublin)

42 A rézlemez-abroncs körívének rekeszeiben látszik a kifinomult sodronyfiligrán technika (ír ötvösök). A végtelenített fonódó motívum Keletről származik, föltűnik a népvándorláskor kultúráinak formakincsében. Tara-melltű, 7.szd, ír ötvösmunka, (Dublin)

43 vésés és sodrony-filigrán technika Tara-melltű, 7.szd, ír ötvösmunka, (Dublin)

44 Tara-melltű, hátoldal (Dublin)

45 Book of Durrow (Dublin, Trinity College), fol. 21 v és 84v indafonat v. szalagfonat- ormentika. János evangelista és sasmadara.

46

47

48 Book of Durrow (Dublin, Trinity College), fol. 86r Márk evangéliumának kezdete A sajátos, kora középkori ír művészet kezdetét az V. szd. végétől számítjuk, amikor fölvették a keresztény hitet. A formakincsre nagyon erős hatással volt a kelta motívumok világa. Ennek a kódexlapnak az iniciáléján a körkörös, örvényszerűen ismétlődő és fonódó szalagmotívumban érhető ez tetten.

49 M

50 Lindisfarne-i evangeliárium 700 körül Ún. szőnyegoldal (British Library), fol. 2v

51

52 Lindisfarne- i evangeliárium, 700 körül Máté evangelista (fölötte a kerub) Imago hominis : képe az embernek Összevetésképp: Codex Amiatinus (Firenze, Biblioteca Laurenziana), fol. Vr, Ezsdrás próféta. A beállítás ugyanaz, mint az inzuláris előképen.

53

54

55

56

57

58

59

60

61 Book of Kells VIII. század vége (Dublin, Trinity College), fol. 27r Szalagfonatos keretben a négy Evangelista szimbólumállata 680 oldal Velinpapír A könyv fő tartalma a négy evangélium.

62 Book of Kells (Dublin, Trinity College), fol. 114r Krisztus elfogatásának jelenete Architekturális keret. A Karoling miniátor- műhelyekre ez jelentős hatást gyakorolt Összehasonlításképp: Egy korai Karoling kódexlap, jelentős inzuláris hatással

63 Book of Kells (Dublin, Trinity College), fol. 33r Az ún. szőnyegoldal Köztes lap az egyes tartalmi egységeket elválasztandó. Kelta ornamentika hatása

64 Book of Kells (Dublin, Trinity College), fol. 34r A >khi< ( χ ) és a >rhó< ( ϱ ) az ógörög ábécé két betűje, első két betűje Krisztus nevének. Chi Rho oldal Ez a krisztogram Jézus görög nyelvű nevének első két betűjének összeolvasztása. ("ΧΡΙΣΤΟΣ" = Krisztus)

65 Egy oldalon egy egérről olvashatunk, mely ostyát lopott, egy másik oldalt pedig teljes egészében egy macska kergetésének történet foglalja el. Az egyik bibliai idézetnél - "Senki sem szolgálhat két Úrnak" a latin kezdőbetűje a senkinek - az N (nemo) két férfit ábrázol, akik egymás szakállát ráncigálják.

66

67 Madonna a gyermekkel

68 Sutton Hoo, 1939

69 Térítő Raedwald, a keleti angolszászok vezetője lehetett a főrangú, akit a gazdag sírmellékletekkel körbevett hajósírba elhelyeztek. A rítus lényege az áthajózás a túlvilágra, az elhunythoz méltó felszereltséggel.

70

71

72

73

74 Sutton Hoo, ceremoniális sisak és rekonstrukciója

75

76

77

78 Övcsat végtelen indafonatmotívummal és tarsolylemez almandinberakással

79 Sutton Hoo, pasztoriális bot és korsó vésett aranylemezrátéttel, kürt rekonstrukciója

80 Antik római jellegű kézmosótál

81 Sutton Hoo, méltóságjelvény, a szarvas mint szimbólumállat: keleti eredet VII. szd eleje

82 Bradford- on- Avon: kora középkori építésű egyhajós templom, X. század vége

83

84 Az összehasonlítás kedvéért: keleti gót templomépítészet Hispániában: Santa Cristina de Lena, k.

85 Viking ornamentika Vonalornamentika stilizálás

86 Kékfogú Harald rúnaköve: A jellingi nagy oroszlán

87 A ledbergi rúnakövek gazdag epikus rajzolatúak A vikingek hite szerint a titkos tanok félszemű istene, Odin ajándékozta nekik ezt az írásformát. A legrégebbi rúnaírásos feliratok kb. 150-ből származnak. A rúna szó gótul titkot, ófelnémet nyelven pedig mormogást, bűvös cselekedetet, feliratot jelent. A rúnafeliratokat legtöbbször kardok pengéjébe, ékszerekbe, serlegekbe és más használati tárgyakba, illetve sziklákba vésve találjuk A keresztény vallás felvételével a rúnákat a latin ábécé rendszerint leváltotta, úgy 700-ban Közép-Európában, majd 1100 körül Skandináviában is.

88 A Codex Runicus, egy pergamen kézirat az 1300-as évek elejéről, kizárólag rúnákkal írva

89 Szigurd királyfi ledöfi a Fafnir sárkányt: a viking művészet kedves témája. A Hylestadti templom fafaragású kapuján is meg van örökítve.

90

91

92 Csavart arany viking karperec

93 A Prózai Edda címlapja

94 Az osebergi viking hajót egy sírban lelték az Oseberg farmon Norvégiában, közel az Oslo-fjord partjához ban találták meg

95

96

97

98 Irodalomjegyzék Zarnecki, G.: Kolostorok, szerzetesek, barátok (Pantheon) Bp.: Corvina, 1986 (1. rész) Dixon, Ph.: Britek, frankok, vikingek (A múlt születése) Bp.: Helikon, 1985 Hubert, J. - Porcher, J. - Volbach, W.F.: Europe in the Dark Ages. London: Thames & Hudson 1969 Hubert, J. - Porcher, J. - Volbach, W.F.: Carolingian Art. London: Thames & Hudson, 1970 Szőke B. M.: A korai középkor hagyatéka a Dunántúlon, in: Ars Hungarica XXVI (1998), Garam É. Kiss A.: Népvándorlás kori aranykincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban. Bp.: Helikon Electa, 1992 A honfoglaló magyarság. Szerk.: Fodor I. Katalógus, Bp.: Magyar Nemzeti Múzeum, 1996

99 Angi J. et al.: Európa a korai középkorban. Debrecen: Debrecen University Press, 1997 Roth, H.: Kunst der Völkerwanderungszeit (Propyläen Kunstgeschichte) Berlin, 1979 Barral i Altet, X.: The Early Middle Ages (Taschen's World Architecture) Köln: Taschen, 1997 Connant, K.J.: Carolingian and Romanesque Architecture (Pelican History of Art) New Haven London: Yale University Press, 1993 (Part One, ) Dodwell, C.R.: The Pictorial Arts of the West (Pelican History of Arts) New Haven London: Yale University Press, 1993 (45-90.) Lasko, P.: Ars Sacra (Pelican History of Art) New Haven London: Yale University Press, 1994 (1-75.)

100 Il futuro dei Longobardi. Katalógus, Monastero di Santa Giulia, Brescia. Milano: Skira, 2000 Krautheimer, R.: Rome. Profile of a City. New Jersey: Princeton University Press, 1980 (kül ) Palol, P. de: Spanien, Kunst des frühen Mittelalters. München: Hirmer, 1965 The Art of Medieval Spain, A.D Katalógus, Metropolitan Museum, New York, 1993 (kül ) Rácz I.: A vikingek öröksége. Bp.: Képzőművészeti Alap, 1983 Lasko, P.: The Kingdom of the Franks. London: Thames & Hudson, Kunst und Kultur der Karolingerzeit (Katalog und Beiträge, Paderborn, 1999). Mainz: Philip von Zabern, 1999 Heitz, C.: L'architecture religieuse carolingienne. Paris, 1980

101 László Gy.: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1970 Bóna I.: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében (Hereditas) Bp.: Corvina, 1974 Szilágysomlyó. A gepida királyok aranykincsei. Katalógus, Magyar Nemzeti Múzeum, 1999 Az avarok aranya. A nagyszentmiklósi kincs. Katalógus, Magyar Nemzeti Múzeum, 2002 Dienes I.: A honfoglaló magyarok (Hereditas) Bp.: Corvina, 1972 Mesterházy K.: A honfoglaló magyarok művészete és az abbaszida-iraki művészet, in: Századok CXXXII (1998),