EBERGŐC TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Átírás

1

2 EBERGŐC TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 3 2. EBERGŐC BEMUTATÁSA 5 3. ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK 8 4. ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK 17 Régi lakószövet Új lakószövet Beépítésre szánt terület Vegyes felhasználású terület Beépítésre nem szánt terület 5. ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 27 Homlokzatképzés Párkányok, vakolatrétegek Anyaghasználat Nyílászárók, bevilágítás Kerítések, térfalak, kapuk Részletképzés Színdinamika 6. ELŐKERT, NÖVÉNYZET UTCÁK, TEREK AJÁNLOTT NÖVÉNYEK HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK JÓ PÉLDÁK 60

5

6 1 3 BEVEZETŐ Tisztelt Érdeklődő, Tisztelt Olvasó! Szeretettel köszöntöm Ebergőc Települési Arculati Kézikönyvének böngészőjét! Lakókörnyezetünk színvonala életünk minőségének egyik legfontosabb feltétele mindannyian tudjuk. Az esztétikai minőség, a korszerűség igényét szem előtt kell tartanunk lakóházaink építése és településünk fejlesztése során. Arra kell törekednünk, hogy régi és új épületeinkkel egy rendezett község településképe alakuljon ki és azok harmonikusan illeszkedjenek épített és természeti örökségünkkel. Ebergőc, a maga 165 fős lakosságával csak úgy tud előbbre jutni, ha legyőzi azokat a hátrányokat, amelyek az alacsony lélekszámmal, a szolgáltatások hiányával járnak, és azokat előnyökké változtatja. Ehhez szükséges, hogy az itt élők szeressék ezt a kisfalut, csinosítgassák, ápolják portáikat, az Önkormányzat mindent megtegyen az esetleges és elérhető fejlesztések érdekében. Ez a szemléletformáló kiadvány elsősorban a lakosság tájékoztatását segíti. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően, mindenki számára érhető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. Látogasson el Ebergőcre! Szeretettel várjuk!

7 4 2 EBERGŐC BEMUTATÁSA Ebergőc a Kisalföld nyugati peremén, Győr-Moson-Sopron megyében, Soprontól 25 km-re található. Határközségei: kelet felől Röjtökmuzsaj, északnyugat felől Nagylózs, Pinnye, délnyugat irányban Sopronkövesd, délkeletre Pusztacsalád és Csapod. Közigazgatásilag először Röjtökmuzsajhoz, majd Fertőszentmiklóshoz tartozott ben nyerte vissza önállóságát, amelyet a továbbiakban is szeretne megtartani. A földrajzi tájegységek közül érzékelhetjük a Kisalföld zöld rétjeit, dunántúli dombvidék nyúlványait, illetve a Soproni-hegység vonulatait. Nyugatra a tájban már fellelhetőek az Alpok hófödte csúcsai. A település összterülete 502 km2. Geológiailag a Pannon tenger hordaléka tölti ki ezt a medencét. A talaj ennek a tengernek agyagos, homokos üledéke, valamint az Ősikva kavicsos hordalékai. A község éghajlatát az alig 10km-re fekvő Fertő tó is befolyásolja. Az Alpok közelsége végett csapadékban gazdag ugyanakkor kissé szelesebb, mint a tájegység keleti részei. Ebegőc kialakulásában nagy szerepet játszott az Ikva folyó közelsége. Legrégebbi említése Gőti, szláv eredetű szó, amely erdei nyilallást, tisztást jelent. Ez a név a falu területen egykor letelepedett szláv népcsoportra utal. Régi történelmi nevei még fellelhetőek úgymint: Eburgheuch, Ebergewlcz, Ebergocz, Ebergeelcz, Ebergölcz, Ebergőcz. A település területe már a kőkorban lakott volt. Később a rómaiak megjelenése előtt íllirek és kelták lakták. Röjtökmuzsaj és Ebergőc közötti dombon római villa és avar temető lelőhelyeit találták meg.

8 A Római Birodalom bukása után hun, germán, szláv törzsek telepedtek le, később az Avar-, majd a Frank Birodalom részévé vált. A XII. században Feketevárosi István, az Osli nemzetség leszármazottja királyi adományként jutott ebergőci birtokához, habár a falu első okleveles említése csak 1335-re tehető. A terület ben, majd 1475-től Kanizsay család birtoka lett. A török-, valamint később kuruc-labanc harcok során sok épített örökség megsemmisült a környéken. XVI. században a zalai Ebergényi Péter földbirtokos lesz az úr a községben, majd a XVII. század második felétől Szécheny-, később Viczay család birtokába került a település as évek derekán 538 lakosa volt a falunak, azóta a lélekszám fokozatosan csökken ban a község leégett, városszövete ekkor épült át először. Az 1950-es évektől a 80-as évekig nagymértékben csökkent a falu lélekszáma. Ekkor főleg fiatalok hagyták el a falut a közeli városok vonzóbb munkalehetőségei miatt. A lakosság létszáma az utóbbi 10 évben stagnál, ma 153 főre tehető. A központban 2001-ben felállított Milleniumi Kereszt emlékeztet a falu 658 éves fennállására. 5

9 6 Ikva patak Forrása Ausztriában a Soproni hegység északi oldalán található. Vízhozama ma változó. Teljes vízgyűjtő területe 688 km2. Ma vizét a Hansági főcsatornába vezetik. A patak medrének vonala a középkor végéig alig változott. A korai szabályozási tevékenységek főleg a belvizek elvezetésére irányultak. Később a malmok létesítése végett szükségessé vált a meder módosítása. Ekkor malomcsatornákat, zúgókat, zsiliprendszert építettek ki. A 19. Század végén 20. Század elején került sor az ágak egyesítésére, új medrek kialakítására. Az es években az árvízproblémák orvoslatára szabályozták a patak medrét. Áradása a történelem során több pusztítást végzett az útjába eső településeken, szántókon. A beavatkozással azonban a patak gazdálkodásban és természet formálásában betöltött szerepe csökkent. Az Ikva és medrének védelme, esetleges rehabilitációja a falu jövőbeni feladata, mivel szerepe nemcsak a környező települések összekötésében jelentős, hanem térségi ökológiai folyosójaként is.

10 3 7 ÖRÖKSÉGÜNK A település történeti magját meghatározta a templom és annak környezete, amely ma központi szerepet tölt be. A falu történeti szövetét a Kossuth lajos és a Petőfi utca határozza meg, amelyek a település szövetét templomnál zárodó patkó formában szelik át. Az itt található lakóépületek szalagtelkes beépítési módja és sorolt alaprajza őrzi a régi falu arculatát. SZAKRÁLIS ÉPÍTMÉNYEK Kislózsi Mária Kápolna Pinnyéből Röjtökmuzsajra vezető út mentén található. A település külterületen a Kislózsi majorsággal szemben elhelyezkedő szakrális építmény. Az építményhez fűződő vallásos népszokás a Mária keresés körmenet, amely minden év szeptember 8-án a templomból indult a kápolnában lévő Mária szoborhoz. Az épület homlokzata egyszerű román stílusú, szépen felújított. A bejárat felett szoborfülke található. Szent Imre templom Petőfi Sándor utca elején található. Barokk stílusú római katolikus templom, amely a falu északi kapujában található. Építése a XIV. század második felére (a nagylózsi Szent István kápolnával egy időben) a tatárjárást követő időszakra tehető. A környékben mindig a lózsi plébánia maradt a vallási gyülekezeti központ as török dúlás folyamán az építmény erősen megrongálódott. Egyhajós elrendezésű, egytornyos építmény. Tornya órapárkánnyal záródik, amelyet nyolcoldalas kősisak fed. A toronyszobát kívülről félköríves ablakokkal látták el. Homlokzata oromzatos, dísztelen, részletképzéseiben néhol román jegyeket fedezhetünk fel. A hajófalak kívülről kosáríves nyílásokkal és téglatetős támpillérekkel tagoltak. Belső térben orgonakarzat található, falait pillérek osztják fel ig a templom mennyezete fagerendás volt, azonban ezt később dongaboltozat váltotta fel. Szentélye román stílusú, amelyet sekrestye és oratórium fog körül. Főoltár a XIX. század második feléből származik. A mellékoltár XVIII. század végén készült, ezen egy Kálvária csoport látható. A templom homlokzatát teljes körűen 2009 őszén újították fel. Ma műemléki védettség alatt áll.

11 8

12 9 ÚTMENTI SZOBROK Településképi szempontból meghatározó a község feltűnően sok vallási tárgyú emlékműve, melyek fontos hangulati, térszervező elemei a községnek. Ezen alkotások jó példái az adott korszakokra jellemző ábrázolásmódnak. A vidéken a szoborcsoportokat, alakokat többnyire oszlopokra állítva találjuk, amely gondolatiság a népi barokkos hitvilágot tükrözi. Általában különböző védőszenteket, feszületek, emlékkeresztek ábrázolnak, amelyek megfogalmazása, díszítményei többnyire a barokk vagy klasszicista korszakból valóak. Piéta Temetőhöz vezető út mentén található ban állítatták. Az oszlop felületét latin felirattal és szőlőindás díszítménynyel látták el. Felülete meszelt, anyaga mészkő. Jelenetében Jézust tartó Szűzanya látható. A barokk népi hitvilág gondolatisága tükröződik vissza ebben az ábrázolásmódban, amely a Magyarok Nagyasszonya és a Mária kultusz jegyében fogalmazódott meg egykor. Ma vaskerítéssel körülvett, műemlékileg védett szoborcsoport Őrangyal szobor Temetőben található. A Petőfi-, Hunyadi utca kereszteződésénél, kisebb parkosított teresedésben helyezkedik el. Díszítményei barokk stílusjegyűek, úgymint a volutás pillérek, karélyos mezők. A jelenetben Krisztus szenvedéstörténetének hagyományos ábrázolása látható.

13 10 Feszület Szent Imre templom előtt áll. Az alkotás a Mária kegyszobor mellett, jobbról fogja közre a Szent Imre templom kapuzatát. Körülbelül 2 m magas, késő klasszicizáló stílusú mészkő feszület. Jelenetében Krisztus keresztre feszítésének hagyományos ábrázolásmódja látható. Felirata: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mária kegyszobor Szent Imre templom előtt áll. Szent Imre templom előtt álló szoborcsoport, melyet körül állítattak. Pillérének fejezete klasszicista stílusjegyeket mutat. Írástábláján a felirat elmosódott az idő folyamán. Jelenete a kismartoni kegyszobor másolata, amelyen Szűz Mária és a gyermek Jézus látható köntösben. Körülbelül 2 m magas, anyaga mészkő. Műemlékileg védett szoborcsoport. Szűz Mária a kereszt lábánál A Kossuth Lajos utca 19. előtt. Előzőleg a határban állt, majd védelme érdekében a Kossuth Lajos utca kisebb, parkosított teresedésében telepítették át. Késő barokk stílusú mészkő feszület, népiesen Fejir kipnek =Fehér képnek is nevezik ban Ebörgöci Görög János csináltatta, felirata: Ájtatos kerestinyi indulatból boldog emlikezetre tsinaltatta. Feszület alatt Szűz Máriát ábrázolták. A kereszt közvetlen környezetében kis cserjéket, virágokat ültettek. Ma műemlék.

14 11 MAJOR Kislózs, Malom A falutól északra található majorsági terület, amely hajdani Solymossy báró tulajdona volt es évekig Nagylózshoz tartozott utána került közigazgatásilag Ebergőchöz. Itt állt az Alsó Malom, amit a régi Ikva vize működtetett, amelynek ma már térkép sem jelzi helyét. Első említése 1603-ból fedezhető fel és a későbbi katonai térképek mindegyikén fel van tüntetve, azonban építésének idejéről nincs adat. Az I. világháborúban felszámolták a lózsi uradalmat, ekkor a malom is elvesztette funkcióját. A major állami tulajdonba került, az 50-es években még termelőszövetkezet működött a területen. Ma a malompataknak és zsiliprendszernek már csak lenyomata fedezhető fel. Az Ikva szabályozott, új mederben folyik. A gazdaság épületei közül ma 2 régi barokk stílusú, felújításra szoruló mezőgazdasági épületet találunk.

15 12

16 13 Kalabukos házak Hagyományos építkezési forma, amely főképp az Őrségben terjedt el, de ugyanígy megtalálható Ny-Dunántúl, DNy-Kisalföld településeiben. A település egy 1944-es felvételén még felfedezhetőek olyan lakóházak, amelyek ebben a formában készültek. Ma már sajnos egy sem áll közülük. Jellegzetessége, hogy a tető szelemenjeit a ház homlokzata elé ugratták. Ezekre a szélesen előrenyúló gerendavégekre a ház homlokzatát védő csonkakontyot, kalabukot építettek. A vendégszelemenek vége nem ritkán 2-2, 5-3 méternyire is kiállt. Ez a tetőforma készülhetett teljesen nyitott padlástérrel, amellyel hasznos tárolási, beépítési teret nyertek használóinak.

17 14 Ebergőci-láprét és Természetvédelmi Terület A 2007-ben alapított tanösvény célja az Ikva-sík kistáj lápréti jellegű élőhelyének megőrzése. A 45 hektár összterület több védett növény- és állatfaj együttes élőhelye, ennél fogva Natura 2000 élőhelyvédelmi területnek is minősül. Ma a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága tartja karban a területet. A láprét a községből délre forduló földúton közelíthető meg. Északon a Bruttor-csatorna, más irányokból földutak képezik határait. Védelem alatt álló növényfajok például: a kékperje, barna sás, serevényfűz, bozontos kutyatej, szibériai nőszirom, kosborfélék, sásfélék, számos orchideafaj és a fehér zászpa. Állatfajok közül megtalálható itt a vöröshasú unka, a fürge gyík, a törpedenevér, a törpeegér, a vörösbegy, nádirigó, egerészölyv és a fekete harkály. A láprét különlegessége, hogy itt mindhárom ismert hazai boglárkalepkefaj fellelhető egy területen. Ebergő A HÁROM, ITT ÉLŐ HANGYABOGLÁRKA: AZ

18 4 15 ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK Telekvásárláskor, leendő otthonunk megtalálása előtt érdemes messzebbről kezdeni, megismerni Magyarország tájegységeit, azok jellegzetességeit, természeti képeit. Kiválasztva a kedvenceket, ellátogatni városokba, falvakba. Ha már tudjuk, mely települések keltették fel figyelmünket, mielőtt telket vásárolnánk, keressünk fel egy építészt, aki nekünk tetsző stílusban, munkamorállal dolgozik. Vele együtt nézzük ki a a végleges telket, meglévő házat. Számos olyan adottsággal, tulajdonsággal rendelkeznek a telkek, porták, melyekhez később nekünk kell idomulnunk. Ilyen a tájolás, a benapozás kérdése, a beépítési módja, és még sorolhatnánk. Ebben szeretnénk most segítséget nyújtani, bemutatva Nagylózsi különböző arcait, karaktereit.

19 16 EBERGŐC KÜLTERÜLETI TÉRKÉP Ebergőc közigazgatási területe 502 hektár, ennek több mint 90%-át külterület képezi. Természetes határait a Kisalföld tájegység erdei és szántói alkotják. Terület nagyobb részét mezőgazdasági céllal hasznosítják. Külterületéhez tartozik az északon fekvő egykor virágzó major, Kislózs. Vízgazdálkodási szempontból két meghatározó vízfolyama északon az Ikva patak és a délen eredő Buttor-ér, amely később az Ikvába ömlik. Külterületén található az első híd, amely pinnyei vasúttól jövet biztosít átkelést az Ikva felett a faluba érkezőnek. Régen a folyam szabályozása előtt összesen 5 fahid volt Ebergőc és Kislózs között. Meghatározó a falu szempontjából délen a belterületet érintő láprét, amely 45 hektár természetvédelmi területet foglal magába. JELMAGYARÁZAT lakószövet általános mezőgazdálkodási terület erdő terület Ikva patak főbb utak műemlékek

20 17

21 18 EBERGŐC BELTERÜLETI TÉRKÉP Ebergőc belterületének nagysága az összterület kb 7 %-át teszi ki. A település a környező településekhez főként a Pinnyéból Röjtökmuzsajra tartó főúttal kapcsolódik, amelyhez a belterületén lévő Kossuth Lajos utcával csatakozik. A lakószövet arculata ma is a XVIII. századi képet tükrözi. A település központjának tekinthető a Szent Imre templom és annak tere a település északi kapujában helyezkedik el. Itt válik ketté a Kossuth Lajos és a Petőfi utca, amelyek egy patkó alakban érnek össze ismét délen. A beépítésre szánt területek az új lakószöveten kívül, a település déli peremterületein találjuk. Elszórtan találhatóak még vegyes felhasználású területek, úgymint a temető és a sportpálya. Emellett a falu bővelkedik belterületén belül is mezőgazdálkodási-, zöld-, illetve vizgazdálkodási területekkel. Meghatározó a központban, a Petőfi utca és a Mező utca találkozásánál található mára magánkézben lévő 3 tó. Név szerint: Gábor-tó, Sikátori-tó, Sámson-tó, melyek feltehetően vályogházak földkitermelésével alakultak ki. JELMAGYARÁZAT régi lakószövet új lakószövet vegyes felhasználású terület beépítésre szánt terület erdő terület általános mezőgazdálkodási terület templom tere - központ műemlékek főbb utak Ikva patak

22 19

23 20 TÖRTÉNETI LAKÓSZÖVET A város történeti magját és központját a templom és annak parkja határozza meg. Ehhez kapcsolódik a történeti lakószövet, amelynek szövete az első kataszteri felmérések óta változatlan képet mutat. Az utcák szerkezete patkó formát alkot, mely a templom térrel átellenben (Kossuth Lajos és Petőfi utca találkozásánál) szintén egy zöld teresedést hoz létre. Ez a forma kissé hasonlít a zsákfalvas falvak szerkezetéhez, azonban itt Sopronkövesd irányában mindig volt egy szabad földút. Ez ma is másodrendű útként funkcionál, főképp mezőgazdasági céllal veszik igénybe. A történeti mag beépítésében őrzi a régi jellegzetességeit. Itt többnyire oldalhatáron álló, előkert nélküli szalagtelkes beépítési mód a jellemző. A telkeken belül sorolt alaprajzú paraszti házakat találunk, ahol a helyiségeik egy sorban egymást követve épültek. Az utca felől találjuk elsőként a két ablakos első szobát, utána konyhát, majd hátsó szobát. A többi helyiség az udvarra nyílt egymás után: kamra, istálló, etetőkamra, préskamra, kocsiszín. A pajtát hátrébb a telekre kereszt irányban építették. A módosabb háztelket homlokzati utcaajtóval, kapuval és kerítéssel látták el. Ezekből ma is fellelhetünk párat a történeti magban. Ma helyenként utcafronton sátortetős 60-as években épült toldásokkal is találkozhatunk. Ezek folytatásaként sorakoznak a régi téglalap alakú parasztházak és mezőgazdasági melléképületek.

24 21 ÚJ LAKÓSZÖVET Az újabb telkek kiosztásánál szempont volt a megváltozott, a városias telekhasználatot figyelembe vevő rendszer kialakítása. Itt szélesebb, de rövidebb portákat találunk, valamint merőlegesen szerkesztett utcaszövetet. A régi, történeti lakószövethez képest, megváltozik a telekhasználat, megjelenik az előkert, az udvar pedig lassan átalakul virágos díszkertté. Az alaprajzi elrendezések itt már sokkal szabadabban váltakoznak. Ebben az övezetben mind a szabadon álló, mind az oldalhatárra illesztett építési mód megjelenik. Megtalálhatóak itt a 60-as évek jellegzetes négyzetes alapterületű, sátortetős építményei, a 70-es 80-as évek kétszintes lakóházai, valamint a modern egyszintes, mediterrán stílusú épületek is.

25 22 VEGYES FELHASZNÁLÁSÚ TERÜLETEK Ide a vegyes szerkezetű településrészek tartoznak úgy mint: a faluközpont, a temető, valamint a szabadidős tevékenységeknek helyet adó sportpálya, játszó tér. A temető és központ helye az első kataszteri felmérések óta változatlan. A falu szempontjából meghatározó és központi szerepet játszik a templom tere, amely ma kellemes, rendezett környezetet biztosít az oda látogatóknak. A tér helyet ad a pihenőparknak, a játszótérnek, a falumúzeumnak, a Szent Imre forrásnak, több emlékműnek és magának a katolikus templomnak.

26 23 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A falu kedvező földrajzi fekvése, gazdasági tényezői alkalmassá teszik új területek kiparcellázására. A belterületen falusias-, valamint kertvárosias lakóövezeti beépítések megengedettek, ezzel is védve a falu szerkezetének egységét, léptékét. Ebergőc megfelelő azok számára is, akik mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységbe fognának és azoknak, akik a környező nagyvárosokban, esetleg határon túl szeretnének munkát vállalni. A faluban található közintézmények régiek, lehetőség szerint rendben tartottak. A közművek kiépítettek, mindenki számára hozzáférhetőek. Az utak és a járdák folyamatos karbantartása, javítása viszont a jelen és a jövő fontos feladata. A falukép összességében az utóbbi években javult, rendezettek a közterüle-

27 24 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A település közigazgatási területének zöldterületi, közlekedési, mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg egyéb célokra szolgáló része. A falu mindennapi életéhez szükség van a parkok, a közkertek, a növénytermesztés, az állattartás, valamint a vízgazdálkodás céljára szolgáló területekre. Itt az épületek elhelyezése nem vagy csak igen korlátozott módon lehetséges. Ebergőc természetes határait a Kisalföld tájegység erdei és szántói alkotják. A régen virágzó szőlőtermesztés területeit mára többnyire szántóvá tették. Erre a sorsa jutott a fél évezredes szőlő és gyümölcs termesztési hagyományra visszatekintő, a falu legmagasabb pontján fekvő Hegy-dűlő. Terület nagyobb részét mezőgazdasági céllal hasznosítják. Szántók közül sok még a történeti nevét őrzi. Ilyen például: a Gyepszil, a Hegyalja-dűlő, a Hosszi, az Irtás dűlő, a Kántorföldek és Káposztáskert. Külterületéhez tartozik az egykor lózsi birtok részét képező virágzó major, Kislózs. Ma itt 2 romos állapotban lévő gazdasági épület várja új gazdáját. Emellett a falu földjei ma is termékenyek, a leggyakrabban termesztett növények a kalászosok, a kukorica és a répa. A főként nyugdíjasok lakta kisközségben szinte mindenki saját szükségleteinek kielégítésére termel, habár az állatokkal foglalkozók száma évről évre csökken. A település vízgazdálkodási létesítményei közé tartozik a délről eredő északon Ikvába ömlő Buttor-ér, valamint a falu északi felét behálózó Ikva patak. Meghatározó a délen található láprét, amely nemcsak turisztikai, hanem ökológiai szerepet is betölt a falu életében. A település jövőbeni feladatai között javasolt a meglévő tájértékek és biodiverzitás óvása, valamint az erdők minőségi és mennyiségi megőrzése.

28 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az utcán sétálva sokat tanulhatunk a régi házaktól. Megfigyelhetjük a tájolásukat, ereszkilógásukat, díszítettségüket. Ihletet meríthetünk a kerthasználathoz és kerítéskialakításhoz. Tartsuk szem előtt, hogy lakóházunk egy adott környezetbe illeszkedve épül, melynek részévé válik, együtt él és kommunikál vele. Ezért fontos, hogy a helyi jelleget figyelembevéve, annak jó oldalát erősítve alakítsuk ki álmaink házát. A következő oldalokon elsőként sorravesszük a település különböző, már kialakult saját karakterrel rendelkező részeit, majd a teljes településre értendő építészeti útmutató, ajánlások kerülnek bemutatásra.

29 26 TÖRTÉNETI LAKÓSZÖVET TELEPÍTÉS A történeti településrészen a családi házak helyzete oldalhatáron álló, a telken belüli telepítése az utcára merőleges rendszerű. A nem utcára merőlegesen telepített, előkerttel tervezett családi ház építése nem javasolt. A családi házak a telek elején, oldalhatárán állnak, zárt kapuval és kerítéssel elérhető a védett kert kialakítása. Több utcában megmaradt egy ősi beépítési forma, úgynevezett fűrészfogas beépítés, mely esetén a telek nem merőleges az utcára, a ház oldalhatáron áll és 90 foknál kisebb szögben találkozik az utca felőli oldallal.

30 27 ÉPÜLETTÖMEG A régi típusú házak utcai oldala keskeny, a kert felé bővülő. A parasztházak a helyiségeket egymás után rakták, melyeket tornáccal kötöttek össze, ebből adódik hosszanti jellegük. Az egyszerű, sorolt tömegen egy-egy bővítés, kiugrás jelenik meg markánsan. Kerüljük a teljes telekszélességet elfoglaló, vagy túlzottan elaprózott, többszörösen tördelt épülettömeget. MAGASSÁG Ebben a szövetben földszintes, a padlásteret tárolásra hasznosító házak jelenléte a hangsúlyos. Több szint helyett gondolkodjunk tetőtér-beépítésben, akár térdfalas megmagasítással is. Így házunk karaktere az egységes utcaképet erősítve is bővülhet hasznos terekkel.

31 28 TETŐFORMA A Kisalföld tájegység jellegzetes utcaképét meghatározó oromfalas homlokzatok itt is teret nyernek, nem ajánlott ezektől eltérő, kontyolt tető formát építeni az utcafrontra! Az udvar felől viszont néhol megjelent régebben is akontyolt záródás, így az itt is megengedett. Több házsor típusterv alapján épült, ezért nagyszámban fellelhetőek a kontyolt és csonkakontyos tetőformák is. Formájuk helyett arányaikat, részleteiket vegyük követendő példának. A tető a tömeghez hasonlóan legyen nyugodt, egységes. Kerülni kell a sok felépítménnyel, töréssel tagolt bonyolult tetőformákat. TETŐHAJLÁSSZÖG A tető hajlásszöge általában közé esett. Kerüljük a túl alacsony, vagy épp túl meredek hajlásszögű tetőket.

32 ÚJ LAKÓSZÖVET 29

33 30 TELEPÍTÉS A történeti lakószövethez hasonlóan itt is oldalhatáron épülnek családi házak. Az idők folyamán megváltozott telekhasználat előhívta az előkertes megoldást. Az igényelt magánszféra kialakítása itt nem zárt kerítéssel oldódik meg, hanem az épület kerül hátrébb 4-5 méterrel az utcától. A telken először egy díszkert vagy előkert kap helyet és utána következik maga az épület, de mindig hangsúlyosabb a hátsó udvar mérete, mint az előkert! A zártabb kialakítás megoldható erre alkalmas növényzettel is, de mindig őshonos, a környékre jellemző növényeket telepítsünk. ÉPÜLETTÖMEG Mindig törekedni kell a kompakt formára, ez biztosítja a letisztult építészti arculat mellett az alacsony házfenntartást, alacsony rezsit. Egy tömeg, ne legyen túltagolt, elaprózott, kerüljük a fölösleges síktöréseket. Átgondolt, komplexen tervezett alaprajz egyszerű formával is képes világos, családias otthont varázsolni.

34 31 ÉPÜLET MAGASSÁG A településképhez igazodva ezen területeken is főkként földszintes családi házak épülnek. Törekedjünk erre mi is. További helyiségek, szobák kialakítására elegendő lehet egy jól szervezett tetőtér vagy az udvar felé bővítve a földszint. TETŐFORMA A település összképét nézve a tetőformák egységes képet mutatnak. Ajánlott ehhez igazodva egyszerű tetőszerkezetet megálmodnunk. A forma lehet nyeregtetős, kontyolt vagy éppen csonka végződésű, igazodva a közvetlen környezetben lévőkhöz. Tervezés idején célszerű már foglalkozni a gépészeti kivezetések, kémények megjelenésével.

35 32 TETŐ HAJLÁSSZÖG A tető egyik legmeghatározóbb része egy épületnek. Hát ne féljünk tőle! Nem ajánlott alacsony, tájidegen hajlásszöget alkalmazni. Ajánlott a között hajlásszög. Legyen a ház része, gazdagítsa az utca karakterét.

36 VEGYES FELHASZNÁLÁSÚ TERÜLET 33

37 34 TELEPÍTÉS A történeti lakószövethez hasonlóan itt is oldalhatáron épülnek családi házak. Az idők folyamán megváltozott telekhasználat előhívta az előkertes megoldást. Az igényelt magánszféra kialakítása itt nem zárt kerítéssel oldódik meg, hanem az épület kerül hátrébb 4-5 méterrel az utcától. A telken először egy díszkert vagy előkert kap helyet és utána következik maga az épület, de mindig hangsúlyosabb a hátsó udvar mérete, mint az előkert! A zártabb kialakítás megoldható erre alkalmas növényzettel, de mindig őshonos, a környékre jellemző növényeket telepítsünk. ÉPÜLETTÖMEG Mindig törekedni kell a kompakt formára, ez biztosítja a letisztult építészti arculat mellett az alacsony házfenntartást, alacsony rezsit. Egy tömeg, ne legyen túltagolt, elaprózott, kerüljük a fölösleges síktöréseket. Átgondolt, komplexen tervezett alaprajz egyszerű formával is képes világos, családias otthont varázsolni nekünk.

38 35 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Érintetlen, csendes, nyugodt maradjon is ilyen. Egy tájba simuló épített elem, ne legyen hivalkodó, ne burjánozzon el. Egyszerű, időtálló megoldásokban gondolkodjunk, természetes anyagokból. Értékteremtés és a meglévő értékek kiemelése legyen a cél. Fontos hogy a helyiek is lássák értékeiket. Nyissuk meg a köz számára (túra, felfedezés, piknik), gondoskodjuk a háttér funkicókról, infrastruktúráról ivókutak, pihenők, kuka, ösvények stb. ERDŐK Vidéki környezetben az erdők látványa hozzátartozik a falvakhoz. Erdőben csak indokolt esetben lehet épületeket, építményeket elhelyezni. A táj védelmében csak kis alapterületű, természetes anyagokban gondolkodjunk.

39 36 RÉTEK-LEGELŐK A táj karakterét, első benyomását erősen meghatározza a rétek-legelők, gyümölcsösök, kiskertek tagoltsága, művelési kultúrája. Gazdasági épületeinknek épp úgy illeszkedniük kell környezetükbe, a természetbe, mint családi házainknak. Ezen épületek alaprajzi kialakítását, méretét sokszor az adott funkció határozza meg. Ugyanakkor jó arányokkal, tagolt tömeggel, célszerű, természetes anyagokból tervezhetünk odaillő, példaértékű modern épületeket is.

40 37 ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ A teljes falu képét, karakterét meghatározó építészeti szempontokra az alábbiakban térünk ki. Ez településszövettől függetlenül érvényes minden meglévő, épülő házra. Ezen a szinten is fontos az építész bevonása, a szakmai segítség! Figyeljük meg a település hagyományos házait, azok arányait és hangsúlyait! Az építészeti nyelv anyagok, szerkezetek változhatnak, viszont az épületek karaktere illeszkedjen a falu általános hangulatához!

41 38 HOMLOKZATKÉPZÉS Az épületek utca felőli homlokzata két ablakos, esetleg a tornác mentén bejáratos elrendezésű, melyet vakolatkeretezésekkel tagoltak. Ezen a térségen jellemző a látszó kő lábazat, és az eresz magasságában elhelyezett párkány. Az épületnek nem csak utcai homlokzata van, fordítsunk figyelmet a szomszéd, és a kert felé nézőkre is. Használjunk nyíláskeretezéseket, vakolat díszítéseket, vakolathímeket. Az oromfal díszítésére helyi motívumokból építkezzünk, kerüljük a túl elaprózott, hivalkodó díszítettséget. Az arányokra és hangsúlyokra figyeljünk! Erős építészeti elemekből csak keveset alkalmazzunk, de azt jó helyen, arányosan, ettől lesz házunk nem hivalkodóan karakteres.

42 39

43 40 PÁRKÁNYOK, VAKOLATKERETEK A hagyományos épülethomlokzatokon a nagy felületeket párkányokkal, vakolatdíszekkel tagolták. Ezekkel emelték ki, erősítették meg, vezették át a tető fal találkozásának vonalát. Egy jó arányú, egyszerű profilú párkány kiemeli a homlokzat arányait. Figyeljük meg régi díszes házak, vagy épp a templom párkányzatát, vegyük azt alapul és illesszük a mi házunk karakteréhez. Vakolatkeretezés, vakolathím készült a nyílászárók köré és a falmezőkben. Itt is alapvető a helyi motívumkincs tanulmányozása. A keretek legyenek egyszerű, geometrikus formájúak, melyek kiegészítik a nyílászárókat és nem vonják el a figyelmet. Színezésük lehet változatos, ha az a homlokzat és tető színpárjaihoz illeszkedik. Kis léptékű épületeknél azonban érdemes a homlokzattal azonos színűre festeni ezeket is, elkerülve a túlzsúfolt, széteső megjelenést.

44 41

45 42 ANYAGHASZNÁLAT Ne utánozzuk az anyagokat, használjunk a funkcióhoz megfelelőeket. A régi típusú házak nagy százalékban természetes anyagokból épültek, kövessük mi is a példájukat. A lábazat készüljön terméskőből, a homlokzat legyen vakolt. A tető héjalása készüljön, lehethőség szerint kiselemes, kerámiafedéssel. Igyekezzünk időtálló, újrahasznosítható anyagokat használni!

46 43 NYÍLÁSZÁRÓK Legerősebben az utcai ablakok és ajtók határozzák meg a ház és az utca karakterét is. Hagyományos, kétfelé nyíló, osztott nyílászárót javaslunk, melyhez a legtöbb régi ház, műemléki épület például szolgálhat. Kerüljük a redőnytokos árnyékolást, használjunk zsalugátert, vagy spalettát. A nyílászárók anyaga legyen fa, vagy ezt utánzó műanyag, fémkompozit.

47 44 BEVILÁGÍTÁS Különböző típusú megoldások közül válogathatunk, milyen módon világítjuk be tereinket. Tetőtéri bevilágításnál jánlott tetősíkba illeszkedő tetőtéri ablakok alkalmazása, vagy kis méretű kiállásokban gondolkodni. Érdemes fejben tartani, minél több ablaknyílást nyitunk a tetősíkban, annál erősebb melegszik fel a tetőterünk. Vízelvezetés megoldását a tetőforma határozza meg. Ha túlbonyolítjuk a formát törésekkel, több esélyt adunk későbbi beázásnak, hiba lehetőségnek. Kerüljük a kutyaól ablakokat, toronyszerű kiállásokat, vápákat, hózugot.

48 45 KERÍTÉSEK, TÉRFALAK, KAPUK A régi településszövetben a zárt, kissé áttört kerítések, kapuk az ajánlottak. Főként célszerű ezek alkalmazása zajosabb, forgalmasabb utak mentén. A kisebb utcák, az új telepítések telkein alacsonyabb, áttört kerítések készülnek, oda illően. Anyaga lehet fa, betonelem.

49 46 RÉSZLETKÉPZÉS Házunkat részletei koronázzák meg. Figyeljük meg, és tanuljunk a régi házak részleteiből. Alkalmazzunk olyan anyagokat, melyek megjelennek a házon, vagy a kertben. Gondolkodjunk rendszerben, ne hagyjuk, hogy a túl sokféle tárgy, dísz és anyag gyengítse házunk és településünk karakterét!

50 47 SZÍNDINAMIKA A színek hatnak az ember pszichikai és fizikai állapotára egyaránt. Ezen megközelítésen keresztül szín és épített, valamint adott környezet között szoros kapcsolat áll fent. Kérjünk segítséget építésztől, hogy házunk színe az utcaképet gazdagítsa és kiegészítse megjelenésével! Szép egységes képet érhetünk el egy épületen, ha monokróm, azaz egyszínű színskálát alkalmazunk. Itt a szín árnyalataival játszhatunk, de a mértékletesség határain belül. Fontos, ha szélesebb színpalettát szeretnénk ne használjunk 3 különböző színnél többet egy homlokzaton és törekedjünk arra, hogy az alkalmazott színek egymással színharmóniában legyenek.ideális, ha a nagyobb felületekre kiválasztunk egy világos színt mérvadónak (a fehér egy árnyalatát) és a többit csak kisebb mértékben használjuk emellett. HOMLOKZATOK Homlokzatokon törekedjünk a pasztell árnyalatok alkalmazására. Hagyományosan a házakat fehérre meszelték. Használjunk mi is bártan fehéret, vagy színezzük mértékkel! Igazodjunk az épített környezet és az adott környezet látványához. Ne díszítsük, ne színezzük túl - elég egy erős szín, egy erős karakteres anyag házunkra! monokróm színskála használata 2-3 szín harmónikus alkalmazása fehér vakolat és annak árnyékrajzolatai Javasolt színpaletta homlokzatokra (RAL színkódokkal jelölve):

51 48 Egy szép színskálát nemcsak színekkel lehet létrehozni, hanem például a fehér fal és annak árnyékai szép színharmóniát adnak. Ezért kell figyelembe vegyük az alkalmazott anyagok textúráját és az abból fakadó fény árnyék hatásokat, mivel díszítőelemként jelennek meg az épületen. Ilyenek a vakolat díszítések, kő felületek, fa burkolatok, illesztésből fakadó dilatációk. Emellett törekedjünk a helyi épített környezet sajátosságait követni és abba illeszkedni. Mindenekfelett fontos, hogy az épület különböző egységeit egy egészként kezeljük, mert csak így hozhatunk létre a szemnek is tetsző építményeket. BURKOLATOK, NYÍLÁSZÁRÓK Tehát homlokzataink nagyobb felületén használjunk világos színeket. Viszont kisebb méretekben előforduló felületeinket kiemelhetjük egy-egy erősebb színnel, mely passzol, harmóniát alkot a homlokzatunk teljes képével. Például egy sötétebb barnára vagy kékre festett ablakkal, vagy az oromfalat lezáró deszka lazúros lefestésével

52 49 TETŐ A tető színének és anyagának megválasztásánál vegyük figyelembe homlokzatunk kialakítását is. Válasszunk helyi épített környezetre jellemző anyagokat, amelyek illeszkednek a falu látképének egészébe. Törekedjünk kisebb elemekből álló (pl. cserepes) fedési módokra, mivel azok fény-árnyék hatása szépen feloldja a tető egybefüggő felületét. új kerámia tetőcserép és fehér vakolat modern betoncserép és részletei bontott tetőcserép és faburkolat Javasolt színpaletta tető fedésre (RAL színkódokkal jelölve):

53 50 6 ELŐKERT, NÖVÉNYZET Előkertünk ápolása az utcakép ápolásával egyenlő. Ültessünk fát, gyümölcsfákat, virágokat. Tartjuk karban vízelvezető árkainkat, parkolóhelyünket és ágyásainkat. Kérjük kerttervező segítségét a növények és szegélyek kiválasztásában. Kertünk teremti meg a kapcsolatot a természettel; a pihenés, kikapcsolódás színtere. A növények növekedésével, visszahúzódásával minden évszakban más képet mutat. De a kert nem csak egy alkotás, hanem élőhely is egyben: változatos növényalkalmazással többféle élőlénynek biztosíthatunk életteret (például madárbarát kertek). A fajok, arányok, színek, stílus jó megválasztásával egész évben élvezhetjük kertünk szépségét. Egy település, egy utca megjelenésében, arculatában a közterületről is jól látható elő- és oldalkert játszik nagyobb szerepet. Az előkert a legtöbb esetben az utcafrontról is jól látható; ilyenkor védelmi szerepe mellett a díszítés jobban előtérbe kerül. Rendezett, rendszeresen fenntartott előkertünkkel jó benyomást kelthetünk, hozzájárulunk utcánk megjelenéséhez, értéket közvetít. Előkertünk lehet zárt, ha forgalmas utcán lakunk; ekkor jól megválasztott fajokkal az út felől érkező porszennyezés mérsékelhető, és korlátozza a nem kívánt belátást.

54 51

55 52 7 UTCÁK, TEREK A településkép kialakításában nagy szerepet vállalnak az utcák, közterületek kialakítása, rendezettsége. Ha betérünk, áthaladunk gépkocsival egy városon, falun, az első szembetűnő jellegzetesség az utca és házsorok viszonya, méretük, arányaik. Innen tudjuk, milyen méretű településen járunk. Vannak-e légvezetékek, csak egy oldalon van e járda, van e bicikli út elkülönítve, fasor. Parkolók, padok, járda szélességek, házak elrendezése, telepítése mutatja meg milyen minőségű az utca. Más egy fő út, egy bekötő út, kis utca, földút. Mindennek megvan a helye, mit mikor hol használunk, hol elégíti ki az adott igényt. Reggel munkába, iskolába indulva mind

56 53 áthaladunk rajtuk. Fontos az élhető környezet, minél több zöld beiktatása a hétköznapokba. Ajánlott kétoldali fasor telepítése, hoszszútávra tervezhető őshonos, magyar (nem tájidegen) fajtákból. Mindig nézzünk utána az adott fajta jellemzőire, mikor mennyi törődést, gondozást igényel, milyen közökkel ültethetők. Általánosságban igaz, hogy kerítéstől nézve legalább 3 méterre ültessünk fát, cserjét 2 méterre. Fák közötti távolság alacsonyabb fajták között 5-6 méter, magas növekedésű fák esetén 6-10 méter. Légvezeték alá, valamint a légvezetéktől számított 3 méter távolságban 3 méternél magasabbra növő fa nem ültethető. Utcák, terek, kocsibehajtók burkolatánál figyeljünk a különböző anyagok, színek harmóniájára. Kerüljük a túlzóan sok féle elem használatát. Tagoljuk az egybefüggő járda/zöld területeket.

57 54 8 AJÁNLOTT NÖVÉNYEK UTCAI FASOR FÁI JUHAR (ACER) FÉLÉK mezei, korai, hegyi, tatár juhar KŐRIS (FRAXINUS) FÉLÉK magyar, magas, virágos kőris NYÁR (POPULUS) FÉLÉK fekete vagy rezgő nyár BERKENYE (SORBUS) FÉLÉK lisztes, madár-, házi, barkóca berkenye HÁRS (TILIA) FÉLÉK kislevelű vagy nagylevelű hárs SZIL (ULMUS) FÉLÉK hegyi, vénic- vagy mezei szil

58 55 CSERJE FAJOK SOM (CORNUS) FÉLÉK húsos vagy veresgyűrű som GALAGONYA (CRATAEGUS) FÉLÉK kétbibés vagy egybibés galagonya KECSKERÁGÓ (EUONYMUS) FÉLÉK csíkos vagy bibircses kecskerágó TOVÁBBI AJÁNLOTT FAJTÁK közönséges nyír közönséges gyertyán vadkörte cser-, kocsánytalan, molyhos vagy kocsányos tölgy fehér fűz vadalma madárcseresznye zselnicemeggy TILTOTT FÁSSZÁRÚ FAJTÁK akác amerikai kőris bálványfa keskenylevelá ezüstfa fekete fenyő erdei fenyő gyalogakác kései meggy zöld juhar TILTOTT LÁGYSZÁRÚ FAJTÁK alkörmös japánkeserűfű fajok kanadai aranyvessző magas aranyvessző parlagfű selyemkóró süntök

59 56 9 HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK Épületek és növényzet mellett a hirdetések, cégtáblák megjelenése is része az utcaképnek. A túlméretezett, harsány színekben pompázó, töménytelen táblaerdő csupán elvonja a figyelmet és távol tartja az arra járó védtelen érdeklődőket. Nem szabad túlzásokba esnünk, itt a legjobban kifizetődő a kevesebb, de ízléses, visszafogott reklám, cégér. Induljunk ki épülethomlokzatunk arányaiból, méreteiből. Hol, hogyan hatna rajta vagy körülötte egy hirdetőtábla, vitrin vagy épp falra festett felirat. Csak egy erős karakterű színnel vagy anyaggal hirdessük termékünket. Míves, ötletes megoldásokban gondolkodjunk! Merjünk bevonni grafikust, építészt erre a célra. Gondolkozzunk hosszútávban, válasszunk olyan megoldásokat, melyek időjárás és UV állóak.

60 57

61 60 10 JÓ PÉLDÁK Ahogy az Útmutatóban is írtuk, ismerjük meg a kiválasztott települést kívül-belül, környező tájaktól kezdve köztereken, utcákon át egészen a részletekig. Milyenek a kémények, nyílászárók, visszatérő anyagok, burkolatok. Minden megismert településen találunk 1-2 vagy akár több kedvenc, nekünk tetszetős házat. Merjük lefotózni, közelebbről meglesni, beszélgetésbe elegyedni lakóival. Hasznos információkat kaphatunk egy tál süteményért cserébe környező megbízható tervezőkről, kivitelezőkről, mesterekről. Az általuk betervezett szerkezetek, anyagok, hogyan viselkednek többéves használat során. Nagylózs, Petőfi utca 36. Jó például szolgál a szomszédos falu új lakószövetében található családi ház. Telekhasználatot tekintve előkertes, oldalhatáron álló, L alaprajzú épület. Tömegében és részleteiben egyszerűségre és egységre törekszik.

62 59 Megfogalmazásában jól illeszkedik a történeti lakószövet épületeihez is, nem hivalkodó. A tetőn alkalmazott hódfarkú cserép, a kerítésen és ablakokon használt deszkázat textúrájában, színében illik egymáshoz. A fa nyílászárók arányosan tagolják a fehérre meszelt homlokzatokat. A visszafogott, természetes anyaghasználat egységes, környezetébe illeszkedő megjelenést biztosít az épületnek. Színhasználata visszafogott, harmonizáló, monokróm. Előkertjébe díszfákat telepítettek, gyepesítették.

63 60 Ebergőc, Mező utca Jó például szolgál a falu történeti lakószövetében található családi ház, amely tömegében és részletképzéseiben megőrizte a régi paraszti kultúra jegyeit. Telekhasználatot tekintve oldalhatáron álló beépítettségű szalagtelek. Homlokzatai szépen felújítottak, egyszerűek, fehérre meszeltek, vakolathímekkel ellátott felületűek. A renoválás során hagyományos fa nyílászárókat és környezetébe illő bontott tetőcserepet alkalmaztak. Előkertjébe díszfákat ültettek, gyepesítették.

64 61 Fertőrákos, Várfal Vendégház, A falutól alig 25 km-re található a melléképület renoválására vonatkozó követendő példa, amely elnyerte a Fertővidéken UNESCO pályázat díját. A terv egy műemléki környezetben található pajtának újraértelmezése, amely ma már vendéglátóhelyként funkcionál. A megvalósult épület jegyei jól ötvözik a hagyományt mai korunk vívmányaival. Így a Fertő vidékre jellemző építészeti elemeket, a modern gépészeti és állagmegóvó technológiákkal. Belső és külső tér megformálásban a természetes anyagok használatát részesítették előnyben.

65 62 Hegykő, Csipkeház A településtől kevesebb, mint 10 kmre található UNESCO díjat nyert épület. Egykori bíró háza a történeti lakószövetben helyezkedik el. Ma elsősorban csipkemúzeumnak ad helyet a több, mint 100 éves építmény. Átalakításánál megőrizték régi stílusjegyeit: főhomlokzatán lévő padlásbevilágítókat, szoborfülkét, vakolathímeket. Új anyagok, mint fémkorcos fedések, új hódfarkú tetőcserép, bádogozás, térkő, fatokos nyílászárók illenek a régi formavilághoz.

66 63 JÓ PÉLDA ÚJ TELEPÜLÉSRÉSZEKRE A nyugati határ közelsége okán a környező települések népessége folyamatosan növekszik, nem várható a tendencia változása a közeljövőben. Így új településrészek alakulnak ki, melyeknél igencsak fontos a tudatos, hosszútávú tervezés. Hagyományaink, kultúránk része a magyar településkép, épületeinket alkotó részletek. Új településrész kialakításánál nem szabad ezeket felednünk! A mai kornak megfelelő, modern, komfortos házakat gondoljunk ki, a régi házak arányaival, részleteivel fűszerezve.

67 64 Példaként a katasztrófa súlytotta Devecsert ajánljuk ben átadott új településnegyed több utcából és központi teresedésből tevődik össze. Egységes beépítést használtak, egységes szín és anyag használatot. De mégis az utcákon végig sétálva nem találunk két megegyezőt, mind eltér részleteiben, az adott család igényeire szabva. Ettől kapunk erős képet, saját arculatot Devecseren. fotók, további érdekességek a beruházásról:

68 65 JÓ PÉLDA FALUSI TEREK ÚJRAGONDOLÁSÁRA A Pest megyei Nagykovácsin ötletpályázatot hirdettek építész és tájépítész hallgatók számára. A sikerek terveket felhasználva a Budapesti Corvinus Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszéke formálta tovább, majd 2010-ben el is készült a beruházás. A régi, szövevényes úthálazótatot újragondolva, a mai forgalomnak megfelelve rajzolták át a régi úttest és patka vonalát. Cél volt a tér használatának újragondolása, gyalogos baráttá és használhatóvá tétele. Itt helyezkedik el a település éke, a templom és a plébánia épülete. Előttük most burkolt, fákkal beültetett, csak gyalogosan megközelíthető teresedés alakult ki. fenti kép: tervezett állapot lenti kép: régi állapot

69 66 fotók, további érdekességek a beruházásról:

70 67 JÓ PÉLDA VÍZPART REHABILITÁCIÓ Az Ikva patak és medre egykor fontos szerepet töltött be a település életében. A beépítésre szánt, újonnan kiosztott parcellák esetében gondolni kell a vízparti környezet újragondolására, védelmére, valamint a folyó falu életterébe való bevonására. Erre kiváló példát nyújt a Szamos partjának rehabilitációjára kiírt 2017-es pályázat, melynek fő koncepciója volt újra jelentőséget adni a városképből kirekeszett folyónak. A nyertes I. helyett a Practica spanyol studio nyerte el. Ötletükkel a folyót új kerékpárutak, zöldterületek és közterületek kiépítésével vezetik vissza a városi szövet vérkeringésébe. Elsődlegesen a partról induló teraszrendszerrel terjesztenék ki a part területét. A teraszok helyi vizparti növények, homokdűnék, sziklapartok alkalmazásával oldódnak fel és kapcsolódnak az épített városi környezethez. A folyópart ezáltal könnyen hozzáférhetővé válik a lakosok számára és lehetőséget ad a szabadidós tevékenységek számára is. Szamos folyót a közlekedési útvonalak segítségével város élő gerincévé válik, állandó mozgás helyszínévé, ezáltal a város életének

71 IMPRESSZUM EBERGŐC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Polgármester: Szabó Szabolcs Telefon: polgármester címe: Ebergőc honlap címe: Ebergőc címe: Ebergőc postai címe: Ebergőc, Kossuth Lajos utca 16., 9451 Főpítész: Zágorhidi-Czigány Csaba főépítész címe: Készítők: Nyugat-Pannon Terület-és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Hagyományos Házépítő Kft. Bakos Judit Piroska, Bihari Ádám, Radev Gergő, Vati Vivien Fotók: Bakos Judit Piroska, Vati Vivien Régi felvételek: Ebergőc története c. kötetből Felhasznált irodalom: Foltányi Gábor: Ebergőc története c. kötet A kiadvány készítése során felhasználásra kerültek a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. által biztosított ábrák, sablonok. A kiadványra a szerzői jogról szóló évi LXXVI. tv. védelme alatt áll. Ebergőc, 2017.