KÁZSMÁRK. Településképi arculati kézikönyv (TERVEZET)

Átírás

1 KÁZSMÁRK Településképi arculati kézikönyv (TERVEZET)

2 Tartalom Köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Kázsmárk bemutatása... 8 Társadalmi szolgáltatások Óvoda Iskola Meghatározó középületek Társas élet színterei Szociális lakások (régen és most) Egyházi és temetkezési vonatkozások Örökségünk Természetvédelem Építészeti útmutató Telepítés - telekalakítás Tömegképzés Magasság Tetőhajlás tetőforma Kerítés Színhasználat Külterület Impresszum

3 Múltból jelenből és jövőből van összegyúrva az emberiség. Akik ma élnek, csupán egy nagy folyamatnak részesei amit ma építesz, alkotsz magadnak, abban apáid és nagyapáid vére-verejtéke is benne van. Minden, ami a múltat idézi, otthonosabbá teszi a jelent is. (Rónaszéki Miklós) Köszöntő Tisztelt jelenlegi és leendő Kázsmárkiak! Az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvényben meghatározta, hogy minden településnek meg kell fogalmaznia a településképi identitását, majd ezt követően a partnerek bevonásával, valamint helyi szabályozással meg kell határoznia a településkép fejlődésirányát a hagyományokon alapuló, de a jövőképet is tartalmazó fejlesztések formáit. Ez a Településképi Arculati Kézikönyv lesz majd az alapja településképi rendeletnek, mely a település közmegegyezésen alapuló fejlesztési szabályzata lesz. Vegyék kézbe a kézikönyvet mely elősegíti az egyéni fejlesztéseik lebonyolítását, vagy ötleteket nyújthat leendő terveik megvalósításához Kázsmárk egységes arculatának megváltoztatása nélkül. Kázsmárk, 2017.november Bortnyik Béla polgármester 3

4 Az építészet folytonosságon alapul, és mindenkor az aktuális adottságokat és lehetőségeket integrálja az épített környezetbe, ezzel megvalósítja a meglévő értékek, a hagyomány és a kreatív fejlesztés, az innováció valóságos ötvözetét. A Kárpát-medencei vidék sokszínű paraszti-népi építészete és településkultúrája Európában is kimagasló és egyedi értéket képvisel. (Nemzeti Építészpolitika) Bevezetés A Cserehát az Északi középhegység részben erdőkkel borított dombvidéke, amely a szlovák-magyar határtól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Egyfajta hidat képez a Bükk és a Zempléni hegység között. A tájat a barna talajjal fedett dombhátak és széles völgyek váltakozása jellemzi. A terület keleti részén, a Hernád völgye felé a hegyhátak valamelyest magasabbak, szép kilátást nyújtva a Mátra és a Bükk magaslataira. A Cserehát délkeleti peremén a Vasonca patak mentén, a sűrű település hálózatú Szárazvölgy bejáratánál az első település Kázsmárk. 4

5 Falvaink valaha fontos és meghatározó szerepet játszottak az ország életében. Napjainkra azonban, a rég megkopott dicső múlt köszön vissza a kisközségek hangulatában. Ez a kopottság ott bujkál az emberek szemében, és az épületek állapotában egyaránt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyre megkérdőjelezhetetlenebbül érdemli ki a halmozottan hátrányos helyzetű régió címkét, aminek kézzelfogható jeleivel találkozunk, ha végigautózunk, vagy végigsétálunk egy borsodi kistelepülésen. 5

6 A falvakban utcáról utcára találkozhatunk az enyészeté lett régi házakkal, az egységességet nélkülöző eklektikus kivitelezésekkel, és természetesen a gondozott, ápolt portákkal is, melyek kitartóan őrzik, a tiszta udvar, rendes ház múltba nyúló üzenetét. Virágok, fehérre meszelt útpadkák, gyümölcsös-, és veteményeskertek, melyek a kétkezi munka értékeit vonultatják fel. Egy falu képe tulajdonképpen egy időutazás. Az udvarokon itt-ott felbukkanó kerekeskút és állatitatók a virágzó önfenttartó paraszti lét emléknyomai. Az egyforma, sablon épületek pedig a régmúlt szocializmust jelenítik meg. 6

7 A múlt a jelen és a jövő tehát összeér. Ha kicsit alaposabban nézzük végig a falu képét, akkor szemünk elé tárul a társadalmi múlt, a helyi kisközösségek múltja, a családok és egyének múltja, és mindezt összekapcsolja az épületek múltja. Mert az épített környezet mindig szoros kölcsönhatásban van a humán környezettel. Az ember működésére, lelkiállapotára, hangulatára egyértelmű hatást gyakorol az, hogy milyen épületek, terek veszik körül. Kicsit leegyszerűsítve, azt mondhatjuk, ha a faluban rendezettség és harmónia van, akkor az hatni fog az ott lakók működésére is. Az összefüggés visszafelé is érvényes. Ha a falu közösségének van egy egységes értékrendje, akkor ez a közös identitás meg fog jelenni a település épületeinek, utcáinak kialakítása során is. Jelen kiadvány is ilyen célt szolgál, hogy egy összefoglalót adjon a község állapotáról, ami segíthet kijelölni a közös gondolkodásra alkalmas keretet. Egy falu életében, és építészeti sajátosságainak meghatározásában sok résztvevővel kell számolnunk. Vannak jogi szabályozások, vannak helyi rendelkezések, vannak az építtetők igényei, vannak a tervezők szempontjai, és a kivitelezés szerteágazó lehetőségei. A cél az lenne, hogy ebben a sokszereplős rendszerben minden fogaskerék tudjon olajozottan együttműködni a harmonikus településműködés, és épületformálás érdekében. 7

8 Kázsmárk bemutatása Miskolc felől, Kassa irányába haladva, a 3. számú főút mellett, a halmaji körforgalomnál, Baktakék irányába fordulva érkezünk el Kázsmárkra. Kázsmárk község határa a falu körül 2477 kat. holdon terül el, melyet a falun áthaladó műút, és a Vasonca patak medre két nagy részre oszt. Az alsó-kázsmárktól Aszaló irányában található Déli határrészre, illetve a Léh felé húzódó Északi határrészre. A faluban vasútközlekedés nincs, ám az autóbuszforgalom megoldott. A közeli nagyobb települések Encs, Szikszó, és Miskolc a kázsmárki lakosok számára könnyedén megközelíthetőek. Ha egy térképvázlatot megnézünk, akkor a kázsmárki határ olyan, mint egy sokszobás nagy ház, ahol minden szobának neve van. Beszédes nevekkel van felparcellázva a külterületi termőterület (Kispipís, Nagypipís, Liliomtanya, Tölgyes dűlő, Kutyás kert, stb.). Ezeket a neveket a generációk örökítik át egymásnak, a mai napig is. 8

9 A település neve, 1332-ben bukkan fel először, a pápai tizedjegyzékben. A Kázsmárk szó nyelvészeti elemzése német eredetre következtet, ami arra enged következtetni, hogy a helység alapítói németek lehettek. A szó a felnémet kecske (gaiz) és a germán vásár (markt) szavak összetételéből áll, amiből az itt végzett tevékenységről is kapunk egy apró információt ban, már két Kázsmárk nevű helységről tudunk: Alsó Kasmark és Felsew Kasmark, melyek egymáshoz közel álltak, ám Zsigmond király adományaként, a felső rész önállóvá vált, és a Putnoky-család lett a földesura. A 15. században az ónodi Czudar család birtokába került, és 1427-ben, jelentős népességű és gazdag helység volt, 31 adózó portával. A 16. században, a mohácsi vészt követően, a lakosság áttért a protestáns vallásra. Római katolikus temploma, református lett. A 17. század elején, a kázsmárki reformátusoknak, szervezett egyházuk és iskolájuk is volt után, Kázsmárk vidéke, a törökkel szomszédos terület lett. A török portyázó csapatok, sokszor végigrabolták, gyújtogatták, fosztogatták a Cserehát és a Hernád-völgy falvait. Az embereket megölték, rabszíjra fűzték, állataikat elhajtották, az életben maradt lakói elbújdostak, Kázsmárk elnéptelenedett. A 18. század elején a Rákóczi szabadságharcot követő pestis járvány újra kihalttá, szinte lakatlanná tette a falut. A felső kázsmárki temetőben van egy hely, ahol egy nagy kő jelzi a pestisben elhunyt áldozatok nyughelyét. A 19. században már nem pusztult a két Kázsmárk, lakói sem menekültek, ám a szegénység még mindig jellemző volt a vidékre. A kisnemesek saját maguk művelték a földjeiket, paraszti módon éltek, és ők is szalma és zsindelytetős házakban laktak. Ebben az időszakban vágták ki a falu fölött emelkedő dombokról a nagy erdőket, és kimagasló gabonatermesztést, valamint állattenyésztést folytattak. A két falu végül, szeptember 1.-én, Kázsmárk néven egyesült. 9

10 Társadalmi szolgáltatások Óvoda A legfiatalabb iskolaköteles korú gyermekek számára a Kázsmárki Szivárvány Óvoda biztosít ellátást. A gyermekek nevelése, oktatása mellett meghatározó szerepet tölt be az óvodában működő konyha is, hiszen az itt készített étel biztosítja az iskolások közétkezését is. Nem csak Kázsmárkon, hanem a léhi és a rásonysápberencsi tagintézményekben is. 10

11 Iskola Kázsmárk iskolája, egy országosan ismert és elismert felső-kázsmárki nemesről. Fogarasi János jogtudós és nyelvtudósról kapta a nevét. Nyolc évfolyamos képzés működik a település és a környező falvak iskolaköteles korú gyermekei számára egyaránt. Az iskola komoly társadalmi szerepvállalásként tűzi ki célul, hogy a családi szocializációt kiegészítve, segítsen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak és családjaiknak az esélyegyenlőséghez szükséges felzárkózásban. 11

12 Meghatározó középületek A falu középpontjában, hangulatos fákkal szegélyezett bekötőút vezet a polgármesteri hivatal épületéhez. Több funkciót is ellát az épület, többek között itt található a települési postahivatal is. 12

13 Az Önkormányzati épület előtti téren álló épület falán található emléktábla szerint ez az épület már 1879-ben itt állt. 13

14 Mezőgazdasági vonatkozások A falvak életében a mai napig meghatározó a mezőgazdaság jelenléte. Ez Kázsmárkon sincsen másként. A faluba lépve, az első, ami szemünk elé tárul, az a mezőgazdasági telep szárító épülete. A falu utcáin és az utcáiról letérve pedig bármikor könnyedén szembetalálhatjuk magunkat az aktuális évszaknak megfelelő munkát végző munkagépekkel. 14

15 15

16 Társas élet színterei A falu fő utcáján meghatározó, figyelemfelkeltő épület a Teleház, ami több funkciót lát el. Egyrészt könyvtári szolgáltatást biztosít az itt lakóknak, házasságkötések helyszínéül is szolgál, az udvarán pedig a település közétkeztetését kiszolgáló üvegház és fóliasátrak is helyet kaptak. 16

17 A közös szabadidő eltöltését szolgálja a falu lakói számára, a focipálya és környéke, ahol falunapokat, ünnepségeket tudnak lebonyolítani, a fedett színpad segítségével. 17

18 Szociális lakások (régen és most) A hátrányos helyzetű vidék életében az önkormányzatok lakhatással is segítséget igyekeznek nyújtani a rászoruló lakóknak. Kázsmárkon a szociális lakások megújulása szemmel is jól látható. 18

19 Egyházi és temetkezési vonatkozások Még a legkisebb település sem képzelhető el a vallásgyakorláshoz és a temetkezéshez kijelölt helyek nélkül. Kázsmárkon a dokumentum későbbi oldalain bemutatott templom, és műemléktemplom mellett, helyet kapott egy görög katolikus egyházhoz tartozó imaház is. A temetők pedig hűen tükrözik a múlt a jelen és a jövő összefonódását. A régmúltat jelentő alsó és a felső kázsmárki temető mellett a falu vezetése hangsúlyt helyez a kastély eredeti tulajdonosaiként jegyzett Péchy síremlék méltó rendben tartására is. 19

20 A település közepén található az újonnan kialakított temetőben a ravatalozó is a sírhelyek mellett. A jelenleg is üzemelő sírkertben kapott helyet a II.világháborús elesettek emlékére állított turul szobor. 20

21 Örökségünk Az építészetben mindenkor ötvöződnek az adott időszakra jellemző társadalmigazdasági adottságok és lehetőségek. Az ilyen módon folyamatosan változó épített környezet több rétegben tartalmazza a történelmi korok térbeli és tárgyi lenyomatát. A település történelmének, kultúrájának és művészetének a pótolhatatlan örökségét képezik azok az elemek, melyek az épített és táji környezet kiemelkedő értékeiként a település arculatának jellegzetes meghatározói, a helyi közösség kulturális hagyományának a hordozói, ezen keresztül közösség teremtő és formáló eszközei. Az épített örökségünk értékeinek felismerése identitástudatunk egyik forrása, ezért az épített környezetünk gondos ápolása, jókarbantartása és a hagyományok megőrzése kiemelt feladatunk. Védett műemlékek: Az országosan műemléki védettséggel rendelkező két épület a Péchy-kúria és a gótikus református templom. "A Péchy-kúria klasszicizáló késő barokk épületét 1780-ban emelték. Az alsó szint ajtajának kőkeretén azonban "1678 PGBR" feliratot találtak. Az évszám mellett ez Péchy Gábor és Baán Róza monogramja. Domboldalban álló magasföldszintes, téglalap alaprajzú épület a völgy felé két szintet mutat. A hátsó, domboldali homlokzaton hatoszlopos folyosót találunk, és innen nyílik a főbejárat is. A másik hosszú és a rövidebb oldal középrésze is erősen kilépő oromzatú és timpanonnal díszített. Az elmúlt fél évszázad alatt csaknem teljesen elpusztult a kúria, különösen díszítése, belső kiképzése és berendezése szenvedett sok kárt. 21

22 A rendszerváltás után a régi tulajdonos jelentkezett hasznosítónak, és fokozatosan állítja helyre az épületet mely lepusztult állapotban van" A tetőszerkezeteket és a fedéseket megújították kijavították így az időjárásnak könnyebben ellenállnak az épületek. A területen lévő másik épület (vélhetően a régi cselédház) felújításra került. 22

23 A másik műemlék a gótikus stílusban épült egyhajós, egyszerű kőporos református templom. Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban ben és ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült. A festett karzatmellvédek, 1760-ban készültek. Kázsmárkon a mai napig is áll, jelenleg Védett műemlékként egy Árpád kori templom, ami a stílusjegyei alapján a 12 század végén, vagy a 13. század elején épülhetett. A falu eredetére vonatkozóan van olyan szájhagyomány is, hogy Árpád fejedelemnek, volt egy Kázmér nevű vezére, aki ezen a vidéken telepedett le, és tőle örökölte a település a nevét. 23

24 A műemlékvédelmi hatóság ellenőrzése alkalmával készült jelentés szerint: Állapota lényegében változatlan, de szerintem megérdemli az ötöst, hiszen nincsenek különösebb hibái. A kerítéskapu igen díszes acél (bronz színűre festve), érdekessége a dupla, egy- és többszemélyes kapu: a kisebbik a nagyobbikban nyílik. Oldalt csak léckerítése van, az is jó állapotú, karbantartott. 24

25 Utcafront vonalában, lakóház portájának szélén álló, kisméretű, gúlatetős kőkápolnácska, utcára nyíló vasajtóval és ráccsal. Benne egy kis szekrénykében álló kovácsoltvas kereszt található. 25

26 Természetvédelem Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján a település területén található gólyafészkek megőrzése elsődleges mivel a gólya fokozottan védett állat, egyedeire és élőhelyükre törvényi előírások vonatkoznak. Település közigazgatási területén az országos nyilvántartás szerint két gólyafészek található a Fő utcán. Az egyik villanyoszlopon a fészektartón nincs fészek. A gólyafészek a település arculatának is meghatározó része. Tájvédelmi szempontból nyilvántartott az Alsó-Kázsmárki régi temető feletti dombon található a kb. 500 m x 400 m kiterjedésű, pannóniai üledékű, halmazos és szőnyeges csuszamlás rendszer. Ép forma, jól kirajzolódó csúszási jelenségekkel. 26

27 A Nemzeti park tájékoztató levele értelmében az elhagyott temetőt már alig áthatolható cserjés és gaz borítja. A régi sírok is csak nehezen azonosíthatók. A temető rendbetétele folyamatosan zajlik és a mellékelt fotón látható Péchy családi síremlék valamint a többi síremlék is jól látható és megközelíthető mindenki számára. A régi síremlékek beazonosításának lehetősége a megközelíthetőség miatt már nem jelenthet problémát. 27

28 Építészeti útmutató A következő fejezetben kísérletet teszünk arra, hogy bemutassuk azokat a viselkedési módokat, melyek követése segíthet egy szebb lakókörnyezet kialakításá-ban. Az épületek vagy a település szépségének a mibenléte nehezen értelmezhető. Megoszlanak a vélemények arról, hogy az építészeti szépség mit is jelent, milyen formán értelmezhető és írható le. Az építészeti szépség nem szubjektív, mivel mindig jelen van valami féle elv, mely keretbe foglalja és rendszerezi. Az ilyen módon tudatosan - formált épület végül lehet megosztó, illetve kétségbe vonható a szépsége, de semmiképpen sem igénytelen. Fontos felismerni és tudni a különbséget az igényes és igénytelen, a művészi és giccses, az illeszkedő és kirívó között, mivel csak így lehet az egyén szabadságára való hivatkozással valóban felelősségteljes és tudatos döntést hozni. Minden építtető, telek, helyzet és adottság más, éppen ezért minden tervezési feladat megválaszolandó kérdések sokaságát veti föl. A település építészeti értékei között említendők a régi településszerkezet, a többnyire egységes utcakép, a rendezettség, a településrészenként többnyire azonos tömegképzés, az ereszvonal közel azonos magassága és nem utolsó sorban a néhol még ma is fellelhető hagyományos építészeti karakterjegyek. Az épületek tervezésekor legyen az új épület építése vagy a meglévő felújítása, bővítése, ezekhez illeszkedni kell. A tervezés során nagy körültekintésre van szükség, mivel az építtetői igényeknek a komplex települési szövet már kialakult rendszerébe való átültetése több munkát és kötöttséget, ezzel együtt nagyobb érzékenységet követel meg a tervezőtől és az építtetőtől. 28

29 29

30 Telepítés - telekalakítás A településkép legidőtállóbb eleme a településszekezet, melynek kialakulásában és formálásában jellemzően a domborzati és vízelvezetési viszonyok, a közlekedési kapcsolatok, valamint a telek tájolási viszonyai játszottak szerepet. Sok helyen a régi telkek még őrzik a korabeli parcellázás nyomait. Új építési telek kialakítása és ezen keresztül az építési hely létrejöttekor a települési környezet meglévő elemeire és azok arányaira fokozott figyelemmel kell lenni. Az ésszerűség határain belül a telekalakítás (telekhatár rendezés) elfogadható, de a már kialakult utcákban a több telek összevonásával létrejövő, a meglévőektől kirívóan eltérő formájú és méretű új telek, és ennek egyenes következményeként a rajta megvalósuló eltérő arányrendszerre alapozott épület létesítése a településen nem kívánatos. Az új épületünket figyelemmel a helyi építési szabályzat előírásaira a szomszédos házak kialakult építési tengelyének figyelembevételével szükséges megvalósítani. A túlzottan hátrahúzott épület megszakítja a már kialakult utcakép ritmusát és akadályozza egy védett kertrész kialakítását, ezért kerülendő. 30

31 Tömegképzés Új épület építése, meglévő épület átalakítása vagy bővítése során elsődleges szempont a telek adottságainak a felmérése, majd csak ezt követően szabad a tervezésnek hozzákezdeni. A meglévő állapot feltérképezése nem korlátozódhat kizárólag a saját ingatlanunk területére, mivel a közvetlen környezetet, illetve tágabb kitekintésben a település(rész)i adottságokat is kötelező figyelembe venni. Az épület tömegének meghatározása csak az utca és az épületek tömeg arányának megértésével lehetséges. Az épület léptékének, tömegének, arányának a meghatározása komplex megközelítést követel meg, tekintettel arra, hogy egyszerre kell figyelembe venni a telek adottságait (szélesség, domborzati viszonyok), az építtetői igényeket, lehetőségeket és ezt kell integrálni az adott korszak technikai színvonalához. A harmonikus lakókörnyezet titka a megfelelő teleknagyságokhoz illő, arányos beépítésben rejlik. Az építtetők hibát követnek el, ha a régi keskeny telekosztásra aránytalanul nagy és széles új házat építenek. A hagyományos vidéki életmódhoz igazodóan kialakult keskeny fésűs telekosztás esetén a hatalmas tömb, vagy tömegében kirívóan eltérő mediterrán típusú házak megbontják és zavarják a faluképet. 31

32 Keskeny telek esetén megoldás lehet az L vagy T elrendezésű ház elhelyezése, vagy ilyen formára történő bővítése. Ebben az esetben az 5-7 m traktusszélességű hossz- és keresztszárny nyugodt és kiegyensúlyozott épülettömeget hoz létre, mely nyeregtetővel fedve harmonikusan illeszkedik a település képébe. Kázsmárkon az egyszerű és a visszafogottan tagolt tömegképzés a meghatározó, ezért új épület építése esetén is ilyen módon kell eljárni. A túlságosan tagolt alaprajzú épület amellett, hogy nem illeszkedik a környezethez, épületszerkezeti problémákat is felvet, ezért. Kázsmárkon ilyen tömegképzésű épület építése nem ajánlott. 32

33 Magasság A településen egyaránt megtalálhatóak a parasztházak, az egy- és kétszintes kockaházak, a kétszintes 80-as években épült nagy tömegű családi házak. A jövőbeni egységesítés érdekében a településen legfeljebb az egy szint + tetőtér beépítéses épületek elhelyezését javasoljuk. 33

34 Tetőhajlás tetőforma Kázsmárkon az épületek jellemzően magas tetős kialakításúak, de a változatos tetőformákban is bővelkedik. A történelmi településrészeken a tető általában kontyolt nyeregtető vagy oromfalas nyeregtető, a tető hajlása jellemzően A tetőfedés anyagában nem, a tető formájában azonban jól elkülönül ez a keleti terület, a kontyolt nyeregtető, illetve ennek a kisfüstlyukas változata, ami nem csak a XX.szd. de már a XVIII.szd.-ban is kizárólagos lehetett

35 A kontyolt nyeregtető a legmeghatározóbb, ahol a tető hajlása általában A településen a jelenlegi állapotokkal összhangban lévő, közel azonos hajlásszögű cserépfedéses tetők építése az ajánlott

36 Új ház építésekor figyelemmel kell lenni a kialakult utcaképre, a jellemző tetőformára és hajlásszögre, mivel ezek a harmónikus településkép alapfeltételei. Messziről kerülni kell a kertvárosokban napjainkban elterjedt alacsony hajlásszögű, többszörösen összetett vagy mediterrán jellegű tetőformákat, mivel azok nem illenek a település arculatához. 36

37 Kerítés Amióta magántulajdon létezik, azóta szinte minden telket, telekrészt kerítéssel választanak el a tulajdonosok. A kerítések különleges pozíciójukból adódóan egyszerre elhatároló és kapcsolatteremtő szerepkörben is megjelennek. A kapuban legyen az a személy vagy gépjármű közlekedésére alkalmas kis és nagykapu, ölt testet a köz- és magánterületek összekötése. Az utcai határvonal építmény általi kijelölése, valamint azok kapcsolódó műtárgyai rendkívüli jelentőséggel bírnak a településkép formálása során. A településkép alatt egyszerre kell érteni a vizuálisan felfogható élmények mellett az általuk generált mentális képet is. Az áttört kerítés lehetőséget teremt arra, hogy a járókelők megcsodálják a szépen gondozott virágos előkertet. A nem tömör fémkerítések teremtik meg a legnagyobb átláthatóságot és az ilyen módon formált kerítés a védelmi funkció mellett biztosítja, hogy az épület teljes homlokzata feltáruljon az utca irányába. A kerítések fizikai korlátként való felfogása mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap annak esztétikai vetülete, és ilyen módon a kerítés lakóházunkat keretbe fogva díszítő, kiegészítő szerepet is kap. A magyar építészeti hagyományokra visszatekintve nem nagyon találunk olyan építőanyagot, technikát, vagy technológiát, amit ne alkalmaztak volna már kerítés építésre. 37

38 Előre gyártott vasbeton szerkezet. A településre nem jellemző a teljesen tömör, zárt utcai kerítés, így nem is kívánatos ilyen építése. Indokolt esetben a sűrűbb lécezéssel, vagy növényzet telepítésével korlátozható az átláthatóság. Kő lábazat acél szerkezet fa határoló betét. Kő pillér, monolit vasbeton lábazat kovácsoltvas kerítésbetét. 38

39 Az azonos magasságú kerítések vonala kellemesen vezeti végig a szemet az utcán, ezért törekedni kell az utcában kialakult, jellemző állapotokhoz igazodó magasságú lábazat és kerítés létesítésére. Hagyományos léckerítés. Ajánlások A kapuk elhelyezésére is érdemes figyelmet fordítani és az utcában már kialakult rendhez igazodni. A személyi- és a gépjárművek közlekedésére alkalmas kapuk kialakításakor törekedjünk azok diszkrét, nem hivalkodó hangsúlyozására. A kapu megfogalmazásakor nem szerencsés a más országrészek, vagy határon túli vidékre jellemző minták feltétel nélküli követése, ezért javasoljuk, hogy elsősorban a helyi hagyományokat vegyék alapul. A kerítés kialakításakor törekedjünk a hagyományos igényességre, semmiképpen sem hátrány, ha a lábazatot, oszlopokat, mezőket a legegyszerűbb eszközökkel formáljuk meg (pl: simított beton felületek, fa kerítés lécek). Az egyszerű beton lábazat és oszlopok képzésekor a plasztikus minták, az igényesen formált oszlopfej, vagy a felületi struktúrával való játék elegendő eszköz egy egyedi, de visszafogottan illeszkedő kerítés kialakításához. 39

40 A kerítések és kapuk anyaghasználatára elsősorban a fa, mint természetes anyag kínálkozik, ezt mindenkor bátran alkalmazhatjuk. A fa mellett a fém kerítések is rendkívül igényes módon alakíthatók ki. Jótékony, ha a kerítésekben visszaköszönnek épületünk egyes részletei, építészeti elemei (pl.: szín, anyag, minta stb.), ilyen módon egy teljesebb összhang teremthető meg. A településünk arculatához nem illik a lábazat nélküli fonott, vagy hegesztett dróthálóból készült utcafronti kerítés. Trapézlemez, cserepes lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez kerítésnek való felhasználása tilos! Az előre gyártott teljesen tömör beton kerítés elemek alkalmazását is kerülni kell. 40

41 Színhasználat Kázsmárkon az általánosan alkalmazott színvilág változatos. Az épületek színezése során a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, tört fehér, a homok- és agyag szín, a tégla- és terrakotta vörös színek, a pasztell földszínek, valamint természetes építőanyagok színeinek alkalmazása javasoltak. A homlokzat színezésekor tartózkodjunk a rikító, élénk, harsány és a nagyon sötét színektől. 41

42 A kerítéseken, kapukon, ajtókon és ablakokon a barna színárnyalatai mellett a szürke és zöld különböző (nem élénk) színárnyalatai is (épületenként csak egy színben) alkalmazhatók. Tetőfedő anyagok esetében szintén a környezethez való illeszkedés érdekében részesítsük előnyben a hagyományos natúr agyagcserép (terrakotta) színű anyagokat és a környezethez még megfelelő módon illeszkedni képes szürke, barna, rozsdabarna színűeket. Semmi esetre se alkalmazzunk a hagyományos tetőfedő anyagok természetes színvilágától eltérő (zöld, kék, fehér, körömlakk piros) vagy rikító, csillogó, fénylő anyagokat! 42

43 Külterület A település arculatának talán egyik leghangsúlyosabb tényezője a külterületi táj képe, melyet Kázsmárk vonatkozásában a szántó, rét-legelő területek látványa határoz meg. A táj az idelátogató vendéget éppen úgy elvarázsolja, mint a helyi lakosokat. A megőrzése a táj jellegzetességének megóvása szempontjából elengedhetetlen. 43

44 A település kapujában lévő mezőgazdasági üzemi területet leszámítva külterületen nem jellemző az épületek elhelyezése, ilyen módon ez a jövőben sem ajánlott, de amennyiben mégis külterületi építkezés valósulna meg, úgy a belterületre vonatkozó ajánlásokat az alábbi eltérésekkel szükséges figyelembe venni: A külterületi beépítések általában adott területen több funkciójú épületek csoportjában ölt testet, ilyen módon az összes épületet azonos rendezőelvek mentén szükséges kialakítani. A lakó funkciójú épületet önállóan szükséges megfogalmazni. Külterületen az épületek telepítése szabadon álló. A tájképbe kizárólag az egyszerű tömegképzésű, nyeregtetős épületek illeszkednek. 44

45 Mezőgazdasági funkciójú épületek esetén a közötti tetőhajlás megengedett. Az épületeket egyszintesként kell kialakítani. A tájtól idegen az élénk színűre festett homlokzatú épület, ezért az élénk színek alkalmazása, a hagyományostól eltérő színű tetőfedő anyagok használata tilos! Csarnok épületek esetében a trapézlemez fedés megengedett, de kizárólag nem tükröződő, matt felülettel és visszafogott színben (pl zöld). A külterületi gazdasági területeket takaró fásítással kell körbevenni, a megközelítést biztosító bekötő út mellett kísérő fasor telepítése szükséges. Telepítésre kizárólag őshonos és közvetlen környezetben fellelhető fajok alkalmazhatók. A külterületi útmenti, vagy mezővédő fasorok folyamatos pótolásával (újra telepítésével) szükséges az állományt megújítani. 45

46 Impresszum Kázsmárk KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Kázsmárk címe: Kázsmárk postai címe: 3831 Kázsmárk, Fő út 61. Telefon: Polgármester: Bortnyik Béla Főpítész: Gergely Péter főépítész címe: Készítette: Drahos László magasépítő üzemmérnök Fotó: Drahos László Építészeti útmutató ábrái: LECHNER Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. A kézikönyvben felhasználásra kerültek a Magyarszéphely minta arculati kézikönyv egyes szövegbetétjei. 46