KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Természettudomány középszint írásbeli vizsga 1312

2 Fontos tudnivalók Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. Az alábbi feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több NAGYBETŰT KELL beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen HÚZZA ÁT, ÉS ÍRJA MELLÉ a helyes válasz betűjelét! A D helyes A D C elfogadható B D rossz A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló válaszokat kell alkotnia. A nyílt végű kérdésekre adott válaszokat a pontozott vonalra (..) írja. Ügyeljen a NYELVHELYESSÉGRE! Ha ugyanis válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen például egy mondatban nem világos, mi az alany nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Minden helyes válasz 1 pont, csak az ettől eltérő pontszámokat jelezzük. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon! Jó munkát kívánunk! írásbeli vizsga / május 26.

3 I. Só és cukor 12 pont A szilárd anyagok egy része szabad szemmel is látható kristályos szerkezetet mutat. A képen látható egyszerű modell rugókkal összekötött golyók hálózataként mutatja be a kristályok szerkezetét. A rugókban préselés hatására toló-, széthúzás hatására pedig húzóerők ébrednek. Jelölje I betűvel azt az állítást, ami ebből a modellből következik, és a valóságban is igaz, H betűvel pedig azt, ami ebből a modellből nem következik. 1. A részecskék szabályos (egy irányban azonos) távolságra találhatók egymástól. 2. A részecskék rezeghetnek a rácspontok körül. 3. Külső hatásra a részecskék között ellentétes hatású erők keletkezhetnek. 4. A golyókkal modellezett részecskék tetszés szerint helyettesíthetők más anyagok más méretű részecskéivel. 5. Az így modellezett kristályrácsos anyagok szilárd állapotban mindenképpen vezetni fogják az elektromos áramot. Hasonlítsa össze konyháink két jellemző anyagának, a konyhasónak (NaCl ) és a cukornak (szőlőcukor) a kristályrácsát! A megfelelő betűket írja az üres négyzetekbe! A) Csak a konyhasóra (kősóra) igaz. B) Csak szőlőcukorra igaz. C) Mindkettőre igaz. D) Egyikre sem igaz. 6. Molekulákból áll. 7. Szilárd állapotban vezeti az áramot. 8. Vizes oldata vezeti az elektromos áramot. 9. Ha széttörjük, sok kisebb, de az eredetivel azonos formájú kristályra esik szét. 10. Az élő szervezetben is előfordul. 11. Pozitív és negatív töltésű ionok alkotják. 12. Részecskéit az élő szervezet energianyerésre használhatja fel összesen írásbeli vizsga / május 26.

4 II. Miről beszél a gyertya lángja? 11 pont Michael Faraday angol természettudós tisztelői és a tudományszerető emberek kedvéért ismeretterjesztő előadás-sorozatokat tartott. Kedvenc témája a gyertya égése volt, az alábbi idézet egyik előadásán hangzott el. A most használatos gyertyák nem csinálnak olyan piszkot, mint a faggyúgyertyák; tiszták, és a lehulló cseppek lekaparhatók és szétmorzsolhatók anélkül, hogy valamit bepiszkítanának. Az eljárás a következő: a faggyút* mindenekelőtt oltott mésszel megfőzik, ezáltal szappanszerű anyag keletkezik, ezt a szappant kénsavval felbontják, a kénsav a mésszel egyesül, és a zsiradék sztearinsav formájában fennmarad. Ugyanakkor szörpszerű folyadék keletkezik, ez a glicerin. Préselés által az olajszerű anyagot eltávolítják; íme, itt van több sajtolt pogácsa. Minél erősebb a nyomás, annál több piszok távolodik el belőlük. A kezemben levő gyertyát, a sztearingyertyát az előbb említett módon gyártják. Aztán itt van mellette a cetvelőgyertya is, amely a cet megtisztított zsírjából készül**, azonkívül itt van ez a sárga meg ez a fehér viasz is, ebből is gyertyát készítenek; emitt pedig ez a furcsa holmi az ír mocsarakból származó paraffin, azonkívül néhány paraffingyertya *faggyú = A faggyúmirigyben termelődő zsírokban gazdag anyag. ** cetvelő = A ceteket, ezeket a nagytestű emlősöket ma már védik, de Faraday korában még kiterjedten vadászták őket, és anyagaikat nyersanyagforrásként használták. A fenti szöveg és előzetes ismeretei segítségével válaszoljon az alábbi kérdésekre! 1. Fogalmazza meg, hogy kémiai szempontból mi a közös a gyertyában végbemenő égési folyamat és az élő szervezet anyagcsere-folyamatai között! 2. Nevezzen meg két okot, amiért a sztearinsav a víz színén gyűlik össze a gyertyakészítés során!. Faraday több anyagot is bemutatott, amelyek egyaránt alkalmasak gyertyakészítésre. A megfelelő betűk beírásával sorolja be ezeket az anyagokat az alábbi csoportokba! A) faggyú B) szappan C) sztearinsav D) paraffin (= alkán) E) zsír (cetvelő). 3. szénhidrogén 4. élő szervezetben előforduló lipid 5. felületaktív anyag írásbeli vizsga / május 26.

5 6. Milyen típusú reakciók mennek végbe a szövegben leírt oltott meszes, azaz lúgos közegben történő főzés során? A megfelelő betűk beírásával válaszoljon! (2 pont) A) Sav-bázis reakció B) Oxidáció (redoxi reakció) C) Hidrolízis. D) Kondenzáció. 7. A zsírok változatos szerepeket tölthetnek be az élő szervezetekben (pl. a cetekében). Nevezzen meg ezek közül egyet! 8. Nevezze meg, hogy az élő szervezetben a tápcsatorna melyik szerve termel zsírbontásra alkalmas emésztőnedvet! összesen III. Élő kövületek 6 pont Egészítse ki a szöveget az alábbi kifejezések közül a megfelelővel. Nem minden kifejezést kell fölhasználnia! izotópjainak, környezeti viszonyok, szervetlen, szerves, magmás, kövületek, korának, üledékes, ásványok A földtörténeti múlt élővilágának dokumentumai az ősmaradványok, a fosszíliák. Az élőlények testének maradványai vagy élettevékenységük fennmaradt nyomai is (1).. Az egykor élt fajok (2) vázelemei fosszilizálódnak legjobban, mint a kagylók, csigák kalcium-karbonát váza. Ritka feltételek között maradhatott fenn az állatok testének (3). anyaga, mint a gyantába ragadt rovarok teste vagy a jégbe fagyott mamuttetemek. Az élő kövület kifejezés furcsa ellentmondás. Hiszen aligha várhatjuk, hogy az őslénytankutató kalapácsütése nyomán egy több százezer éves élőlény elevenen kerül elő egy kőzet belsejéből. Az élő kövületek olyan ősi, egykor változatos élőlénycsoport magányos túlélői, amelyek általában elszigetelt élőhelyen fordulnak elő. Az egyik legnevezetesebb közülük az 1938-ban az Indiai-óceánból kifogott bojtosúszós hal, amelynek devonkori rokonai már grönlandi (4) kőzetekből ismertek voltak. Az ősmaradványoknak a kőzetek (5) meghatározásában és az élő kövületekkel együtt az ősföldrajzi (6) feltárásában is szerepük van összesen írásbeli vizsga / május 26.

6 IV. Baglyok 8 pont A rajz néhány európai bagolyfaj földrajzi elterjedését jelöli észak-dél irányban, a tundrától a mediterránig, továbbá vizes élőhelyeken és ember formálta tájakon. Melyik fajra illik az alábbi jellemzés? 1. Nagy termetű, télen fehér tollazatú. Rendszerint nappal és magányosan vadászik sarki nyúlra, pehelyrécére és lemmingre. Négyévenként tömegesen a délebbi tajgába húzódik. Táplálékbőség idején több fiókát is nevel, míg szűk esztendőben egyet sem, ilyenkor messze elkóborol. macskabagoly Hazánkban csak egy-két alkalommal figyelték meg. gyöngybagoly. 2. Közepes termetű, alkonyatkor, de nappal is vadászó faj. Folyópartok, homokdűnék, erdei réti fülesbagoly vizenyős, lápos vidékek lakója. A földön fészkel. Fő zsákmánya a mezei pocok. hóbagoly fülesbagoly Tömegesebb előfordulása hazánkban a mezei pocok hirtelen fölszaporodása után füleskuvik figyelhető meg. uhu 3. Az ábrán szereplő fajok közül a legtöbbféle élőhelytípusban ez a faj fordul elő. Melyik fajra illik az alábbi jellemzés? 1. Nagy termetű, télen fehér tollazatú. Rendszerint nappal és magányosan vadászik sarki nyúlra, pehelyrécére és lemmingre. Négyévenként tömegesen a délebbi tajgába húzódik. Táplálékbőség idején több fiókát is nevel, míg szűk esztendőben egyet sem, ilyenkor messze elkóborol. Hazánkban csak egy-két alkalommal figyelték meg.. 2. Közepes termetű, alkonyatkor, de nappal is vadászó faj. Folyópartok, homokdűnék, vizenyős, lápos vidékek lakója. A földön fészkel. Fő zsákmánya a mezei pocok. Tömegesebb előfordulása hazánkban a mezei pocok hirtelen fölszaporodása után figyelhető meg. 3. Az ábrán szereplő fajok közül a legtöbbféle élőhelytípusban ez a faj fordul elő. 4. Az ábrán szereplő fajok elterjedése alapján melyek alkalmazkodtak leginkább az ember által átalakított tájhoz? Írjon egy példát! írásbeli vizsga / május 26.

7 5. A mellékelt klímadiagram tanulmányozása után állapítsa meg, hogy a feladatban szereplő baglyok közül melyik faj alkalmazkodott ezekhez az éghajlati feltételekhez! 6. A fenti leírások alapján milyen populációs kölcsönhatástól függhet egy adott területen a baglyok sűrűsége? 7. A legtöbb bagolyfaj Európában védett. Írjon egy példát arra, hogy az emberi gazdálkodás miként veszélyezteti e csúcsragadozók élőhelyét, szaporodási lehetőségét! 8. Milyen módon lehet e csúcsragadozókat ért káros hatásokat csökkenteni, szaporodásukat, elterjedésüket segíteni? Írjon egy példát! összesen írásbeli vizsga / május 26.

8 V. Éves ciklusok 10 pont Észak A grafikon a vízszintes tengelyen a hónapokat, a függőlegesen a földrajzi szélességeket ábrázolja. Dél 1. Mi a helyes sorrendje az alábbi nevezetes napoknak? A) Tavaszi napéjegyenlőség, nyári napforduló, téli napforduló, őszi napéjegyenlőség. B) Téli napforduló, tavaszi napéjegyenlőség, nyári napforduló, őszi napéjegyenlőség. C) Őszi napéjegyenlőség, tavaszi napéjegyenlőség, nyári napforduló, téli napforduló. D) Téli napforduló, őszi napéjegyenlőség, tavaszi napéjegyenlőség, nyári napforduló. 2. Melyik állítás igaz március 21-én és szeptember 22-én? A) A nappalok és éjszakák hossza az egész Földön óra. B) A Nap délben a Baktérítőn delel 90 -os szögben. C) Budapesten helyi idő szerint 5 órakor kel fel a Nap és 17 órakor nyugszik. D) A Nap délben a Ráktérítőn delel 90 -os szögben. 3. Melyik állítás igaz a nyári napforduló napján? A) A nappalok és éjszakák hossza az egész Földön óra. B) A Déli-sarkponton egész nap nem nyugszik le a Nap. C) Budapesten az évnek ezen a napján a legrövidebb az éjszaka. D) A Nap délben az Egyenlítőn delel 90 -os szögben. 4. Milyen földrajzi helyeket köt össze a grafikonon látható vonal? A) Ahol a Nap 90 -ban delel. B) Ahol a legmagasabb a napi középhőmérséklet. C) Ahol a legtöbb csapadék hull az év során. D) Ahol a legalacsonyabb a légnyomás. írásbeli vizsga / május 26.

9 5. Ha a Föld forgástengelye a keringési síkjára merőleges volna, a vonal A) hasonló lenne a rajzon láthatóhoz. B) párhuzamos lenne a vízszintes tengellyel. C) párhuzamos lenne a függőleges tengellyel. D) csak az északi és déli 10. szélességi fokok közötti területeket érintené. Az alábbi térképen a hőmérsékleti egyenlítő januári és júliusi helyzetét tüntették fel. Ez a vonal a Földön legerősebben fölmelegedett területeket köti össze. észak júliusban januárban 6. Milyen okokra vezethető vissza, hogy nem esik egybe a hőmérsékleti egyenlítő a földrajzi Egyenlítővel? A) A Nap az év folyamán nem csak az Egyenlítőn delel 90 -os hajlásszögben. B) A szárazföld és a tenger vizének fajhője eltérő. C) A Nap kering a Föld körül. D) A Föld forgástengelye 90 -os szöget zár be keringési síkjával. E) Az északi féltekén kevesebb a szárazföld, mint a délin. 7. A hőmérsékleti egyenlítő vándorlása a forró éghajlati övezetben az éghajlat és az élővilág éves ritmusára is hatással van. Keresse meg ezt a kapcsolatot az alábbi mondatok betűjeleinek párba állításával! Minden helyes betűpár 1 pont. (3 pont) A) A monszunvidékek dzsungele a téli évszakban lehullatja felső lombkoronáját. B) A rövid életciklusú egynyári virágok mag alakjában vészelik át a hosszú száraz időszakot. C) A ligetes szavanna nagytestű patás állatai a száraz évszakban a folyók árterein találnak zöld legelőt. D) Télen a szárazföld belseje felől érkező szelek száraz, derült időjárást okoznak. E) Az évnek csak nagyon rövid időszakában esik eső. F) A téli félévben az időjárást a passzát leszálló ága alakítja összesen írásbeli vizsga / május 26.

10 Természettudomány középszint VI. Mellkasunk 11 pont Nevezze meg a rajzon látható szerveket, illetve szervrészleteket a megfelelő betűjelek beírásával! I. D A B C E II. III. * 1. légcső 2. szív 3. borda 4. jobb oldali tüdőfél 5. rekeszizom 6. Mi látható az ábra II.-vel jelölt részén? A) B) C) D) légzsákok hörgőcskék és léghólyagok nyirokcsomók a három tüdőfél írásbeli vizsga / május 26.

11 7. A III. jelű ábrarészen a fekete nyilak a hajszálerek véráramlásának irányát jelölik. Mi a neve annak a fizikai folyamatnak, amely a vérerek és a tüdő légtere között a légzési gázok cseréjét biztosítja?.. Az alábbi táblázat tanulmányozása után párosítsa az egyes légterek nevét a táblázat egyes celláinak betűjeleivel! (3 pont) 8. A II. ábrarész csillaggal jelölt része: 9. A földi légkör alsó rétege (troposzféra): 10. Egy tanterem légtere kicsöngetéskor: gáz % A oxigén 21 nitrogén 77 szén-dioxid 0,03 B oxigén 19 nitrogén 74 szén-dioxid 0,04 C oxigén 13 nitrogén 74 szén-dioxid 0, Nő vagy csökken a légnyomás a csillaggal jelzett térben akkor, amikor a rekeszizom elkezd összehúzódni? összesen írásbeli vizsga / május 26.

12 VII. Hierón koronája 7 pont Arkhimédész ókori görög matematikus és fizikus ismerte föl a térfogatmérés legegyszerűbb módját: a vízbe merített test által kiszorított víz térfogatát mérte meg. Mivel a különböző anyagból készült testek sűrűsége is eltérő, ezen a módon bizonyítani tudta azt is, hogy a Hierón király által megrendelt korona aranyába a csaló ötvös ezüstöt kevert. Bár a korona a kívánt méretű és súlyú volt, és ránézésre a belekevert ezüstöt sem lehetett észrevenni, térfogata nem egyezett meg az azonos súlyú aranytömb térfogatával. Az egykori kísérletet szemlélteti a két képen látható mérleg: a bal oldali képen levegőn, a jobb oldali képen vízbe merítve mutatja a két test súlyát. Az arany sűrűsége 19,3 kg/dm 3, az ezüsté 10,5 kg/dm Állítsa növekvő sorrendbe! A) Az 1 kg-os aranytömb térfogata. B) Az 1 kg-os ezüsttömb térfogata. C) Az 1 kg-os arany-ezüst ötvözetből készült korona térfogata. 2. Állítsa növekvő sorrendbe! A) Az 1 kg-os aranytömbre ható felhajtóerő nagysága a víz alatt. B) Az 1 kg-os ezüsttömbre ható felhajtóerő nagysága a víz alatt. C) Az 1 kg-os arany-ezüst ötvözetből készült koronára ható felhajtóerő nagysága a víz alatt. írásbeli vizsga / május 26.

13 Tegyük föl, hogy a csaló ötvös 1 kg aranyat kapott, de ennek csak 80%-át használta föl a koronában, a többit ezüsttel pótolta. 3. Számolja ki, mennyivel lett könnyebb az így készült korona a víz alatt, mint a vele megegyező súlyú aranytömb (azaz mennyivel nagyobb felhajtóerő hatott rá)! (Tételezzük fel, hogy az ötvözés során a tömegekhez hasonlóan a térfogatok is egyszerűen összeadódtak! A víz sűrűségét 1,0 kg/dm 3 -nek tekintsük, a nehézségi gyorsulás értékét pedig 10,0 m/s 2 -nek). (3 pont) 4. A felhajtóerő a víziállatok életében is alapvető fontosságú. A plankton tagjai többnyire nem képesek aktív helyváltoztató mozgásra, de tudnak emelkedni vagy süllyedni. Amikor lebegnek, sűrűségük megegyezik a környező vízével. Mit tesznek, amikor arra törekszenek, hogy a felszínre emelkedjenek? 5. Egy kékbálna 30 m hosszú és 180 t súlyú. Tegyük fel, hogy lebeg, a ρ=1026 kg/m 3 sűrűségű tengervízben. Számítsa ki, hogy mekkora ennek a kékbálnának a térfogata! összesen írásbeli vizsga / május 26.

14 VIII. Oldódás 10 pont Írja a halmazábra megfelelő helyére (a nagy kereten belül) a felsorolt anyagok sorszámát! Egy szám csak egy helyre kerülhet. Vízben oldódó anyagok Savas kémhatású anyagok Bázikus kémhatású anyagok 1. nátrium-klorid 2. hidrogén-klorid 3. szőlőcukor 4. ammónia 5. cellulóz 6. benzin 7. nátrium-hidroxid 8. petróleum 9. szén-dioxid 10. kitin összesen írásbeli vizsga / május 26.

15 írásbeli vizsga / május 26.

16 maximális pontszám I. Só és cukor 12 II. Miről beszél a gyertya lángja? 11 III Élő kövületek 6 IV. Baglyok 8 V. Éves ciklusok 10 VI. Mellkasunk 11 VII. Hierón koronája 7 VIII. Oldódás 10 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 75 elért pontszám javító tanár Dátum: Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma) elért pontszám egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum: Dátum: írásbeli vizsga / május 26.