TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL VII. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár

Átírás

1 TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL VII. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár 1

2 A sorozat eddig megjelent kötetei: TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL I. TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL II. TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL III. TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL IV. TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL V. TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL VI. 2

3 TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES ÉS MAGYAR TÖTÉNELEM KÖRÉBŐL VII. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza,

4 A kötet megjelenését támogatta: a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Tudományos Bizottsága Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréből VII. Szerkesztette: Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár Lektorálta: Dr. Nagy Ferenc a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár c. igazgatója ISSN ISBN Technikai szerkesztő: Gárdonyi Erika Kiadja a Bessenyei György Könyvkiadó Felelős kiadó: Dr. Fazekas Rózsa Kiadóvezető: Száraz Zoltán 4

5 Tartalomjegyzék Fazekas Rózsa Károlyi György bevételei 1829 és 1848 között a Nagykárolyi kerület uradalmaiból 9 Reszler Gábor A Páneurópa-mozgalom erdélyi nézőpontból 15 Zsoldos Ildikó Új utak a dualizmus választásainak vizsgálatában 25 Buhály Attila Caesarral csetelni, avagy infokommunikációs lehetőségek a történelemtanításban 31 Szoboszlay Történelem: tanítás és a Prolog György Cs. programozási nyelv 39 Óbis Hajnalka Beszédes képek (nyomtatott alapú multimédiás eszközök használata a történelemtanításban) 55 Oláhné Történelem új megközelítésben: a fiatalkori Szirota Szilvia bűnözés visszaszorításáért 65 Vinnai Győző Műhely Czövek István Fejezetek Szabolcs-Szatmár megye közigazgatás-történetéből ( ) 91 Oroszország szláv politikája a 19. század második felében 99 5

6 6

7 Tisztelt Olvasó! A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke, az akkor még Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Tudományos Bizottsága nevet viselő grémium anyagi és erkölcsi támogatását is felhasználva 2009-ben is megjelentette aktáját. Immáron hetedik alkalommal. A kötet azon túl, hogy rendszeresen bemutatja a történész műhely legújabb tudományos kutatói eredményeit, most a hagyománytól kicsit eltérve helyt ad egy elmaradt, A kreativitás fejlesztése az iskolában című konferenciára elkészült tanulmányoknak is. Ez utóbbiak inkább a történelem tanításával foglalkozó cikkek. A Szerkesztő ezen túl továbbra is a kronologikus sorrendet vette figyelembe, hiszen így a különböző korok érdekes, vitára sarkalló kutatási nóvumai kerülnek az olvasó kezébe, mint ahogyan a Műhely rovat is ezt a célt szolgálja. Az előzőekhez hasonlóan ajánlom a kötetet tanároknak, történész hallgatóknak, akik sokrétűen fel tudják használni az alapos kutatómunkával létrehozott szellemi produktumokat. a Szerkesztő 7

8 8

9 FAZEKAS RÓZSA Károlyi György bevételei 1829 és 1848 között a Nagykárolyi kerület uradalmaiból A Szatmár vármegyében legnagyobb birtokkal és befolyással bíró Károlyiak közül György gróf Nagykárolyi kerületben lévő uradalmaiban folyó gazdálkodás eredményességét vizsgáltam 1829 és 1848 között. 1 Még pontosabban: azt elemeztem, hogy a vizsgált időszakban hogyan változott a gazdálkodásból származó bevételek aránya Károlyi György éves összbevételén belül, illetve, hogy a Nagykárolyi kerület uradalmainak bevételei hanyad részét tették ki az összes birtok bevételeinek. Egyszerűbben úgyis megfogalmazható a kérdés, hogy hogyan változott a Károlyi György birtokállományának magját képező Nagykárolyi kerület súlya az 1829 és 1848 közötti időszakban. A bevételek alakulásának elemzéséhez a Magyar Országos Levéltárban lévő Károlyi György irategyüttesében található főkönyveket használtam. 2 Az egyes évek bevételeit és kiadásait tartalmazó főkönyveket titkára, Bártfay László vezette. Ezek rendszere 1828-tól haláláig, 1858-ig változatlan. A főkönyveken belül először a bevételek, majd a kiadások tételei követik egymást hónapokra lebontva. A főkönyvek sok-sok adatot tartalmaznak Károlyi György mindennapi életéről, és nélkülözhetetlenek az uradalmakban folyó gazdálkodás megismeréséhez is. A főkönyvek adatainak értelmezését segíti, megkönnyíti Károlyi György és Bártfay László naplójának, levelezésének ismerete. A főkönyvek adataiból levonható következtetések ismertetése előtt szólnom kell néhány szót a birtokosról, az 1802 és 1877 között élt Károlyi Györgyről, családjáról és a birtokigazgatásról. A Károlyi család a 19. század elején a legnagyobb birtokos családok közé tartozott. Kállay István kísérletet tett arra, hogy meghatározza a 19. század elején a tíz legnagyobb birtokos család birtokállományának kiterjedését 3. Ebben a rangsorban a Károlyiak a 1 Előadásként elhangzott a XVI. Szabolcs-Szatmár-Beregi Nemzetközi Levéltári Napok konferencián Nyíregyházán, október 7-én. 2 Magyar Országos Levéltár, P 414 Károlyi György iratai, , D Főpénztár. A továbbiakban a főkönyvek alapján végzett számításokra külön nem hivatkozom. 3 Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata, Bp.,

10 legnagyobb birtokkal rendelkező herceg Esterházy család mögött a második helyet foglalták el. A Károlyi család ősi birtokai Északkelet-Magyarországon, Szatmár megyében és a szomszédos törvényhatóságokban helyezkedtek el. A 19. század elejére azonban már az ország más részein is kiterjedt birtoktesteket szereztek. Ahhoz, hogy a szétszórt birtokokon eredményesen, vagyis minél jövedelmezőbben tudjanak gazdálkodni, egy jól működő birtokigazgatást kellett kiépíteni. A Károlyi birtokok igazgatási szervezetének élén a 18. század közepétől a jószágigazgató állt. Az uradalmak három felügyelőség, a nagykárolyi, a surány-megyeri és az alföldi alá tartoztak. A birtokok igazgatási központja a 18. század közepéig Nagykároly volt. A 18. század második felében a család rezidenciális központja Pest lett, ami maga után vonta a birtokigazgatás két központúvá válását ben új korszak kezdődött a Károlyiak birtokgazdálkodásának történetében. A több generáció óta egy kézben lévő, folyamatosan gyarapodó birtokegyüttest a három Károlyi fivér, István, Lajos és György felosztották egymás között. A kor szokásának megfelelően a legfiatalabb fivér, György kapta a család ősi birtokközpontját, Nagykárolyt a kastéllyal. A felföldi birtokokból ugyan a legkisebb, de juhtenyésztésre a legalkalmasabb részt jutatták neki. Az alföldi birtokokat is három részre osztották. Az önálló gazdálkodásra való átállás 1828 és között történt meg. Saját birtokszervezetének kialakításakor támaszkodott az eddigi birtokigazgatási tapasztalatokra. Birtokigazgatásának központja Nagykároly, majd 1831-től Pest és Nagykároly lett ben ugyanis megvette bátyjától, Lajostól a pesti palotát, és ettől kezdve Pesten volt az állandó lakhelye. Viszont jószágigazgatója, Fleckl Károly, aki 1831-ben 43 éves korában lépett a szolgálatába és haláláig, 1848-ig látta el valamennyi jószágának kormányzását, Nagykárolyban lakott. Kúriája az Arany Szarvas fogadó szomszédságában volt. Fleckl Károly felügyelete alatt állt a Nagykárolyi kerületbe tartozó nagykárolyi, nyírbátori, bélteki, kéci uradalom, az alföldi jószágokat összefogó orosházi uradalom, a Károlyi György által szerzett keresztesi, majd csurgó-keresztesi és a debrői uradalom. Hatásköre kiterjedt az 1862-ig osztatlan állapotban maradt misztótfalusi, muzsaji és fehérgyarmati jószágokra is. 4 4 Korizmics László Benkő Dániel Morócz István: Mezei gazdaság könyve. Pest,

11 A Károlyiak, így György gróf is vallotta, hogy a gazdálkodás eredményességének egyik legfontosabb feltétele, hogy gazdatisztjei jól képzettek és megbízhatóak legyenek. A vezető tisztséget betöltőknél a világlátottságot is fontosnak tartotta. Fleckl Károly kora legképzettebb gazdatisztjei közé tartozott. Az ország legrangosabb intézetében, a keszthelyi Georgikonban alapozta meg ismereteit. A legjobbak számára az intézmény külföldi tanulmányutat is szervezett. Ennek keretében megismerkedett Európa legelismertebb mezőgazdasági intézményeivel és mintagazdaságaival. Két évet töltött Albrecht Thaer möglini, Geisler morvaországi és Emanuel Fellenberg hofwyli intézetében, ahol elméleti és gyakorlati ismereteit gazdagította. Ezt hazatérése után is folytatta. Három évig Keszthelyen tanított, majd báró Brudern József Gyöngyös vidéki gazdaságát irányította tól a szatmári püspökségnek volt a praefectusa. 5 Az éppen ekkor önállósodó Károlyi Györgynek jószágigazgatóra volt szüksége. Hogy ő maga figyelt-e fel Fleckl Károlyra, vagy ismerősei ajánlották-e neki, nem tudjuk. Mindenesetre új jószágigazgatója megfelelt elvárásainak, irányításával egyre több birtokon tértek át a racionalizált gazdálkodásra. A gazdálkodás irányításában legfelső szinten három ember vett részt, másmás szerepkörrel. Károlyi György hozta meg a stratégiai döntéseket, időnként azonban konkrét feladatok megoldásával is foglalkozott: pl. szerződést kötött a terménykereskedőkkel. A gróf titkára, Bártfay László kulcsszerepet játszott a Károlyi-ház életében. Minden információ hozzá futott be. A gróf minden tervének, elképzelésének ismerője, tanácsadója, utasításainak megfogalmazója és közvetítője volt egy személyben. A gróf távollétében teljhatalmú megbízottja. A jószágigazgatóra maradt a tervek kivitelezése. Károlyi György felnőtté válása egybeesett a racionalizált gazdálkodás eszméjének magyarországi térhódításával és a gyapjúkonjunktúra kibontakozásával. Érdekelték az új eljárások, olvasta a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket és szakfolyóiratokat. Utazásai során meglátogatta a leghíresebb hazai és külföldi mintagazdaságokat, mezőgazdasági kiállításokat, amelyeken uradalmai termékei is megjelentek, és díjat nyertek. Fiatalkori barátai, Széchenyi István és Wesselényi Miklós mindenben, így az új gazdálkodási mód meghonosításában is példaképei voltak. Egyébként is a leggazdagabb birtokosok között egyfajta verseny 5 Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon, Bp.,

12 alakult ki az 1820-as, az 1830-as években, hogy ki tud okszerűbben, és nagyobb haszonnal gazdálkodni. A racionalizált gazdálkodás népszerűsítéséért is sokat tett. Széchenyivel, Wesselényivel együtt részt vett az Országos Gazdasági Egyesület létrehozásában, aminek 1839 és 1849 között elnöke is volt. Károlyi György egyik legfontosabb életcéljának azt tekintette, hogy utódai számára megőrizze, illetve szerzemények által gyarapítsa azt a vagyont, amelyet őseitől örökölt, és így megóvja őket az elszegényedéstől. Hat gyermekről, öt fiúról és egy leányról kellett gondoskodnia. A vagyongyarapításnak, a jövedelemnövelésnek mindkét formájával élt. Egyrészt folyamatosan korszerűsítette a birtokain folyó gazdálkodást, másrészt új birtokokat szerzett ig három birtoktesttel gazdagította vagyonát, a Fejér megyei Keresztessel és Csurgóval, majd a Heves megyében fekvő debrői uradalommal. Széchenyi kissé gúnyosan jegyezte meg, hogy Károlyi, ha így halad, felvásárolja fél Magyarországot. Bár Károlyi György 1870-ig irányította birtokait, 1848 két szempontból is korszakhatár birtokgazdálkodásában. Egyrészt megszűnt az úrbéri rendszer, ez minden birtokost érintett, másrészt elhunyt a birtokait 17 év óta kormányzó jószágigazgatója, Fleckl Károly. Ez a magyarázata, hogy elemzésünket most 1848-cal zárjuk. Bár az önálló gazdálkodásra való áttérés 1828, a bevételek összehasonlítása szempontjából ezt az évet figyelmen kívül hagytuk, mert a gyapjú árával való elszámolás 1832-ig mindig a következő évben történt, és annak az évnek az összbevételét gyarapította. Fleckl Károly egyik újítását fedezhetjük fel a gyapjúértékesítés módjának megváltozásában. A kereskedők ettől kezdve mindig a gyapjúnyírás évében számoltak el. Az új rendszerre való áttérés miatt 1832 két év gyapjúbevételét tartalmazza. Az 1829 és 1848 közötti 20 év alatt a jószágokból, más szóval az uradalmakból származó bevételeknek az összbevételen belüli aránya döntő volt. Három év kivételével az összbevétel legalább 2/3 részét adták az uradalmak bevételei, de 1834-ben, 35-ben és 37-ben több mint 4/5-ét tették ki. Sokkal nehezebb meghatározni a Nagykárolyi kerületbe tartozó uradalmak részesedét a jószágokból származó bevételeken belül. Ennek legfőbb oka az, hogy együtt értékesítették az összes jószág gyapjúját, és csak ritkán tüntette fel Bártfay László a főkönyvekben a gyapjúbevétel uradalmak szerinti megoszlását, illetve az egy-egy uradalomból származó bevételek összesítését. A nagykárolyi kerületi pénztár négy uradalom, a nagykárolyi, 12

13 a nyírbátori, a bélteki és a kéci bevételeit együtt kezelte. Az egyes uradalmak befizetéseinek különválasztása a főkönyv adatai alapján nem lehetséges. Az 1829 és 1848 közötti időszakon belül van négy olyan év, 1831, 41, 47 és 48, amelyekben pontosan meghatározhatók az uradalmak bevételei. A nagykárolyi kerület négy uradalmának bevétele 1831-ben és 1841-ben is 41% volt ben az orosházi uradalom teljesített jobban néhány százalékkal, 1841-ben viszont a nagykárolyi kerület uradalmai. Az 1840-es években aztán kivétel nélkül a nagykárolyi kerület uradalmaiból származott a legtöbb bevétel. A csurgói uradalom a bevételek alig több mint 10%-át adta. A debrői uradalomnak 1840-ben történt megvásárlása után is a nagykárolyi kerületi pénztár maradt a pesti főpénztár legnagyobb befizetője. De az arányok megváltoztak. Az 1847-es és az 1848-as adatok szerint a debrői uradalom a bevételek közel ¼-ét szolgáltatta. Megközelítette az orosházi uradalomból származó bevételek arányát. A csurgói uradalom súlya nem változott. A Nagykárolyi kerület pedig Károlyi György gazdálkodásból származó bevételeinek továbbra is a legnagyobb, több mint 1/3-ad részét adta, de a súlya csökkent. Az egyes uradalmak bevételeinek az összes jószág bevételén belüli aránya Károlyi Orosházi Csurgói Debrői

14 14

15 RESZLER GÁBOR A Páneurópa-mozgalom erdélyi nézőpontból Az első világháborús pusztítás után bontott zászlót a Páneurópa-mozgalom. Az Európa jövőjéért felelősséget érző, aggódó gondolkodók körében visszhangra talált Richard Coudenhove-Kalergi Páneurópa-gondolata. 1 A bécsi gróf aktív közreműködésével kibontakozott az európai népek egységét célul tűző mozgalom. A páneurópai törekvés hatással volt a két világháború közötti magyar politikai és szellemi életre, Magyarországon is létrejött a Páneurópatagozat. 2 Azonban ahogyan a nemzetközi élet minden mozzanatát, úgy ezt a bontakozó egységtörekvést is Trianon szemüvegén át nézte a hazai politikai elit és a közvélemény formálóinak többsége. A Páneurópa-gondolat kezdetben a magyar baloldali és liberális ellenzéki körökben terjedt, míg a kormánypolitika és az azt támogató politikai erők elutasították. A magyar külügyi kormányzat gyakorlatilag nem foglalkozott Coudenhove-Kalergi mozgalmával, jellegzetes zsidó szélhámosságnak tartotta, amelyik igyekezett a megbékélési politikai eredményeit kisajátítani. A magyar elutasítást jól tükrözte Bethlen István miniszterelnök Coudenhove- Kalergi-hoz intézett válaszlevele, amiben leszögezte, hogy nem lelkesedik a Páneurópa-mozgalomért részben annak utópikus célkitűzései miatt, de legfőbbképpen azért, mert az azt követelné meg a magyaroktól, hogy elfelejtsük a bennünket ért égbekiáltó jogtalanságokat, amelyeket a Páneurópa mozgalomhoz hasonlóan szépen csengő jelszavakkal való visszaéléssel elkövettek, hogy a kegyetlenül megcsonkított, életerejében érdemtelenül csaknem halálosan megsebzett Magyarország egyszerűen túltegye magát mindazokon a megaláztatásokon, jogsérelmeken, amelyek őt érték. A trianoni béke felülvizsgálata előtt Magyarország számára tárgytalan 1 Richard Coudenhove-Kalergi: Krise der Weltanschauung. Paneuropa Verlag, Wien, 1923.; Paneuropa. Paneuropa-Verlag, Wien-Leipzig, Az európai egységgondolat első világháború utáni jelentkezését, annak fogadtatását magyar nyelven mindmáig legátfogóbban Kövics Emma tárta fel Az európai egység kérdése és Németország ( ) című könyvében. Akadémiai Kiadó, Budapest, (a továbbiakban: Kövics, 1992.) A magyarországi Páneurópa-szekcióról Kiss Henrietta: Páneurópa-szekció Magyarországon I-II. Valóság szám és szám

16 a Páneurópa keretében való együttműködés azokkal, akik felelősek ezekért a jogtalanságokért - fogalmazott levelében Bethlen István. 3 A mozgalom céljainak elutasítása nem jelentette azt, hogy Magyarországon nem jöhetett létre Páneurópa-szekció, illetve, hogy a kormányzat ne használta volna fel külpolitikai propagandája eszközeként a Páneurópa Unió szervezetét. A magyarországi Páneurópa-tagozat június 24-én jött létre a kormánypárthoz tartozó Lukács György elnökletével. 4 A magyarországi szekció már alakulásától kezdve több volt a kormánypolitika eszközénél, hiszen részt vettek munkájában az európai egyesülés gondolatát meggyőződésből elfogadó politikusok és értelmiségiek. Az összefogás gondolata a demokratikus polgári ellenzék és a szociáldemokrata munkásmozgalom képviselői számára támogatható volt. De mit jelentett a Páneurópa-mozgalom a trianoni határokon kívül került magyar kisebbségieknek, például az erdélyi magyarság szellemi elitjének? Ebben a rövid írásban Ligeti Ernő kortársi értelmezését tekintjük át. Ligeti Ernő 5 politikai esszéje A páneurópai mozgalom 6 címmel 1926-ban jelent meg a Korunk Könyvtára 7 ötödik füzeteként Kolozsvárott. Richard Coudenhove-Kalergi Páneurópa című munkájának elemző-értelmező áttekintéséhez az aktualitást a Páneurópa-mozgalom közelgő első bécsi kongresszusa adta. 8 Írásával az volt a cél, hogy a tagolt, sokszínű európai 3 Idézi Kövics, Lukács György ( ) politikus, a Fejérváry-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt és 1931 között egységes párti programmal került az országgyűlésbe. 5 Ligeti Ernő erdélyi magyar író, publicista, szerkesztő 1891-ben született Kolozsvárott ben szülővárosában Független Újság címmel hetilapot alapított ben átköltözött Magyarországra, és a Magyar Nemzet főmunkatársa lett januárjában Budapesten a nyilasok családjával együtt meggyilkolták. 6 Ligeti Ernő: A páneurópai mozgalom. Korunk Könyvtára V. Kolozsvár, (a továbbiakban: Ligeti, 1926.). Az idézeteket a mai magyar helyesírás szabályai szerint közöljük. 7 A Korunk Könyvtára a Dienes László által szerkesztett világnézeti havi szemle, az 1926-ban indult Korunk könyvsorozata volt. A sorozat nyitó darabjaként jelent meg Czakó Ambró: Kereszténység és modern élet című tanulmánya, amit Kassák Lajos: Az új művészet él, Keresztury Sándor: Szlávok a háború után című kötetei és Radóné Kempner Magda: Integrállények című regénye követett. 8 Az első Páneurópa-kongresszusra Bécsben került sor október 3. és 6. között. 16

17 föderációs mozgalmakból a legmarkánsabbnak tartott bécsi Páneurópa Uniót emelje ki, és újszerűségére, valamint időszerűségére ráirányítsa olvasói figyelmét. Ligeti Ernő tanulmányát azzal a történelem által sajnálatosan igazolt megállapítással kezdte, hogy az első világháború után a párizsi békék nem teremtették meg a nyugalmat Európa számára. A kontinenst belső ellentétek feszítették, amelyek már-már beigazolták Spengler európai kultúra bukására vonatkozó jóslatát. 9 A fasizmus által felerősítve hatott a nemzeti elkülönülés és elkerülhetetlennek tartott összeütközés jelszava, másfelől erősödött a nemzetek összefogásának eszméje. Ezen utóbbi meggyőződés a Nemzetek Szövetsége létrejöttével intézményesült. A világszervezet mellett Ligeti Ernő szerint nélkülözhetetlenekké váltak azok a békeegyesületek, társadalmi szervezetek, mint például amilyen a PEN Klub 10 volt, amelyek a Népszövetség segítségére siethettek, hatékonyságát növelhették. Nem az idealista békevágy hatja át ezeket a szervezeteket, vallotta az erdélyi író, hanem a reális gondolkodás és az európai gazdasági életből eredő szükségszerűség. Ez a szükségszerűség kényszeríti ki a győztesek és legyőzöttek összefogását, ez vezetett a locarnói szerződésekhez, vagy a német-francia-belga vaskartellhez. A béketörekvéseket a józan ész és a jobb belátás szele dagasztja és teszi lehetővé, hogy a tegnap utópiája: az Európai Egyesült Államok ma már egyik-másik hivatalos és döntő politikai tényezők eszmekörébe is beszivárgott. 11 A Nemzetek Szövetsége azzal az alapvető céllal jött létre, hogy az egyes államok közötti jövőbeni konfliktusokat képes legyen idejében kezelni, és megőrizni a világbékét. Wilson ideája gyönyörű Ligeti szerint, csak éppen az összetákolt, hevenyészett intézményből hiányzik a wilsoni szellem, azaz a népek önrendelkezési elve. Azontúl a Népszövetség úgy akarta megszervezni a világot, hogy maga a lecsúszó kontinens, Európa belső harmonikus rendje nem született meg. Coudenhove-Kalergi gróf szerint a Nemzetek Szövetségének átszervezése elkerülhetetlen, és csak kontinentális államcsoportok kialakításával válhat a nemzetközi szervezet jóval hatékonyabbá. Szerinte a lakható világ öt 9 Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. I-II. k. Európa Könyvkiadó, Budapest, A PEN Klubot 1921-ben alapították, első elnöke John Galsworthy, elnökségi tagjai pedig H. G. Wells és George Bernard Shaw voltak. A Magyar PEN Klub 1926-ban jött létre Radó Antal indítványára tól Kosztolányi Dezső volt az elnöke, akinek a kezdeményezésére 1932-ben Magyarországon tartották a PEN Klub kongresszusát. 11 Ligeti,

18 kontinensre osztható: Eurázsiára, Afrikára, Ausztráliára, Észak- és Dél-Amerikára. A páneurópai egység megfogalmazásánál Európát nem a földrajzi fogalom és nem a történeti, kulturális határai alapján értelmezi. Számára a kontinentális Európa az összes demokrata és féldemokrata államot jelenti kikapcsolva Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót. Előbbit kiterjedt világbirodalma miatt, utóbbit politikai berendezkedése és soknemzetiségű jellege miatt. Az 1923-ban megjelent Páneurópa című könyvében kifejtett nézetet később maga Coudenhove-Kalergi vette revízió alá, és úgy módosította, hogy amennyiben Nagy-Britannia és a Szovjetunió részt akar venni az európai államszövetségben, sor kerülhet az együttműködésre. De még ez az új értelmezés sem jelenti a két állam teljes bevonását az európai egységbe, csak egy kelet-nyugati Locarno-rendszer 12 alapján. A Coudenhove-Kalergi által megálmodott európai politikai kontinens 26 nagy államot és hét kisebb területet (például Danzig, Fiume stb.) ölelt volna fel. Páneurópa nem nélkülözhetné a gyarmatokat, így a tömbként kezelt zárt afrikai gyarmatok és a világ különböző pontjain található szétszórt francia, holland gyarmatok egészítenék ki a páneurópai birtokállományt 13. Coudenhove-Kalergi a világot öt hatalmi csoportból álló, többpólusú rendszerként értelmezte. A 26 millió négyzetkilométerével és 431 millió lakosával Páneurópa alkotná az egyik hatalmi csoportot, a brit világbirodalom a másikat, az orosz birodalom a harmadikat, a mongol birodalom a következőt és végül Pánamerika az ötödik pólust. Páneurópa határait nem körzővel és vonalzóval jelölnék ki, mint ahogyan az első világháborút lezáró békéket vesztesekre kényszerítő nagyhatalmak tették. Az európai államok föderációja fokozatosan, időben elnyújtva is kifejlődhet, hasonlatosan az Amerikai Egyesült Államok létrejöttéhez. Miért időszerű a páneurópai elképzelés megvalósítása? Milyen célok eléréséhez van szükség a nemzetközi társas munkára? 14 Ligeti Ernő 12 Ahogyan a locarnói szellem az ellenségeskedéssel való szakítást jelentette a kortársak számára az első világháború után győztesekre és vesztesekre tagolt Európában, úgy a Locarnó-rendszer a döntőbíráskodás intézményét magába foglaló átfogó, kollektív biztonsági szerződésekre vonatkozott. Ormos Mária Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Felemelkedés és hanyatlás Osiris Kiadó, Budapest, Ligeti, Ligeti,

19 Coudenhove-Kalergihez hasonlóan úgy látta, hogy Európát az 1920-as években három irányból fenyegette katasztrófa. Egyrészt a győztes és legyőzött államok között folyamatosan felmerültek konfliktusok, nem múlt el az újabb háború veszélye. Másrészt a bolsevikok által képviselt világforradalmi eszme sem szűnt meg, a szovjet vezetés nem mondott le Európa későbbi forradalmasításáról. Coudenhove-Kalergi szerint a fehér vagy vörös Oroszország terjeszkedő külpolitikája miatt egyforma veszedelmet jelent Európára. Ligeti Ernő kiegészíti ezt a megállapítást azzal, hogy az első világháború után felerősödött jobb- és baloldali szélsőséges politikai mozgalmak bármelyik országból érkezve veszélyt jelentenek az európai kontinensre. A diktatúrák mindinkább elharapódzó rendszerére gondolunk, amelyek nacionalista túlhevítettségüknél fogva makacs elszigetelődéseket teremtenek, és amelyek ellen hatásosan felvenni a küzdelmet csupán Páneurópa keretei között lehetséges. 15 Végül harmadikként a gazdasági és pénzügyi összeomlás réme fenyegette Európát. A fenyegetettség legfőbb oka, hogy az egyes államok nem hajlandók belátni, hogy Európa összefüggő gazdasági egész. Hogyan kerülhetőek el ezek a katasztrófák? A háborús veszély kiküszöböléséhez páneurópai döntőbírósági szerződésre van szükség. A szovjet-orosz expanzív törekvések páneurópai védelmi szerződéssel hiúsíthatók meg. A gazdasági összeomlás elleni leghatékonyabb ellenszer pedig a páneurópai vámunió lehet. Az első világháború után a világgazdaság egyik fontos, bár pozícióját tekintve gyengülő szereplője maradt Európa. A békerendezéssel létrejött új államok többsége az elzárkózást választotta, és védővámokkal bástyázta magát körül. Ez a gazdaságpolitika csak a nagyipari tőkéscsoportok önérdekeit szolgálta, és ezek az önös magánérdekek a páneurópai mozgalom szabad kifutását is meglassítják, mindaddig, amíg az európai nagyiparos osztály rá nem jön arra, hogy Európa huszonhat állama közötti vámhatár lebontása, ha mindjárt más termelési feltételeket is von maga után, az egész gazdasági élet szanálását fogja eredményezni. 16 Látható volt, hogy az európai gazdasági egység megteremtésénél is csak lépésről lépésre lehet haladni. Előbb azon országok kisebb csoportjait kell megteremteni, melyek között a nemzetközi gazdasági együttműködés már gyakorlat. Az erdélyi író egyetértett azzal, hogy a közép-európai vámunió 15 Ligeti, Ligeti,

20 kiépítése az egyik legfontosabb lépés, aminek lehetséges változata a Dunaföderáció lehet. Ahogyan a gazdasági együttműködés kontinentális méretű kiépítésénél, úgy a biztonsági szerződések létrehozásánál is a regionális szerződésekből lehetett volna kiindulni. A Népszövetség szintén az egymással intenzívebb kapcsolatban álló országok közötti biztonsági szerződések megkötését szorgalmazta, amire jó példát jelentettek a locarnói konferencián aláírt szerződések. 17 A gazdasági és politikai együttműködések egymást erősítették, és így kiteljesedhet a páneurópai egységre irányuló törekvés. Ligeti Ernő ezekről az egymásra ható folyamatokról a következőket állapította meg: Igen valószínű tehát, hogy a politikai és a gazdasági kérdések hajszálcsöves érintkezése folytán a vámszövetség ügye is a regionális paktum sorsát követi [eredeti kiemelés RG] és elsősorban ott találkozunk majd több állam vámuniójával, ahol a biztonság politikai problémája már a békeszerződéseken túlmenő egymás közötti garanciára talált. Ám ez mit sem változtat az alapelven, hogy Európa rekonstrukciója csupán a kontinentális, egész Európa vámuniójának megteremtése után válhat valósággá. 18 A kisebbségi sorban élő erdélyi író a páneurópai törekvések és a kisebbségi kérdés összefüggéseire ugyancsak kitért tanulmányában. Az első világháború utáni terület- és határváltozások következtében negyvenmillióan éltek kisebbségiként. 19 A Népszövetség védelme alatt álltak, de a nemzetközi szervezet gyengesége talán ezen a téren volt a legszembetűnőbb. Ligeti Ernő tanulmányában egyértelműen fogalmazott. A többségi nemzetek nem törekedtek méltányossági álláspontra kisebbségeikkel szemben, a Népszövetség pedig a kisebbségi panaszok kivizsgálásánál nem járt el kellő alapossággal. A kisebbségek közjogi helyzetének intézményes feljavítása immár az európai béke érdekében elmulaszthatatlan feladattá vált. ( ) Mindaddig, amíg a nemzeti öntudat megtartja a mai szétroncsolt Európában 17 A locarnói konferenciát október 5. és 16. között tartották. Ez a diplomáciai esemény a Gustav Stresemann irányította német diplomácia nagy sikere volt. A weimari köztársaság egyenrangú félként vehetett részt a tárgyalásokon. Lehetővé vált a francia-német kapcsolatok további normalizálása, és 1926-ban Németország a Nemzetek Szövetségének tagjává válhatott. 18 Ligeti, A kisebbségi kérdésről Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. Maecenas Kiadó, Budapest,

21 jelenlegi kártékony alakzatát, teljesen kizártnak tekinthető olyan politikai légkör megteremtése, amely a kisebbségi állampolgárok szabad kulturális fejlődését biztosítja. 20 A kisebbségi kérdésre is megoldást kínált a páneurópai eszme, gyengíthette, kiolthatta a nacionalizmusból fakadó ellentéteket. Ugyanakkor Páneurópa nem vetette el a nemzeti eszmét, hanem lehetőséget teremtett a nemzetek és a különböző kultúrák békés együttéléséhez hasonlatosan a Svájcban megvalósulthoz. Ha Európa számára megérik az összhang új idénye, ha az eddig ég és föld között lebegő kisebbségiek épp oly zavartalanul fejthetik ki kulturális tevékenységüket, mint a többségiek, ha a gazdasági vámok nem húznak mesterséges határokat, úgy a reváns gondolata a kisebbségiekben visszafejlődik, mert már nem lesz érdemes számukra a történeti határok visszaállítását még csak érzéseikben sem fenntartaniuk. Az eddigi elveszített történeti egység helyett az európai egységben oldódnak fel, az eddigi nemzeti öntudatuk mellé kialakul az európai öntudat érzelemvilága, amely meg fogja teremteni a maga nemzeti hőseit, a maga ékesszóló dalnokait, a maga közvetlenül ható hagyományait, mint a középkorban a keresztény hit megteremtve az egységes Európát, megteremtette a különböző nyelveket beszélő érzelmi közösséget és egyházi irodalmat. 21 Ezekből a reményekből következően nem meglepő, hogy a kisebbségek jövőjét az első világháború után létrejött határok között elképzelő politikusok a Páneurópa-gondolat híveivé váltak. A párizsi békerendszer nyomán kiformálódott, illetve területekkel kikerekített utódállamok többségi nemzetei már másként viszonyultak Coudenhove-Kalergi kezdeményezéséhez. Például Romániában a többségi sajtó részéről támadások érték a páneurópai törekvéseket. Ligeti Ernő szerint ez félreértésből, a mozgalom lényegének torz értelmezéséből adódott. Míg Csehszlovákiában cseh, magyar, német páneurópai csoport is működött és Benes külügyminiszterként többször kinyilvánította, hogy a páneurópai mozgalom lelkes híve, addig Romániában csak hézagosan épült ki a mozgalom. 22 A romániai Páneurópa-szekció inkább csak a kisebbségi társadalom érdeklődésére számíthatott, az államtöbbség a mozgalomra vontatottan és erőtlenül reagált. 20 Ligeti, Ligeti, Ligeti,

22 Nem meglepő, hogy Coudenhove-Kalergi gróf amerikai felolvasó körútját nagy érdeklődés kísérte, hiszen az amerikai polgár saját országa történetéből tudta, mit jelentett az Egyesült Államokat alkotó tagállamok egyesítése. Látta, tapasztalta, hogy milyen óriási gazdasági fellendülést hozott az északi és déli államok közötti ellentét felszámolása, és tisztában volt azzal is, milyen mélységekbe taszította 1914 és 1918 között az európai testvérháború az óvilágot. Természetesen lekopírozni a washingtoni alkotmányt Európa számára nem lehetséges. Amerika uniója egynyelvű, Európa számára pedig még csak egy úgynevezett hivatalos nyelv sem képzelhető el. 23 Ligeti Ernő az eszperantót legfeljebb a nemzetközi kereskedelmet és társadalmi érintkezést segítő nyelvként tudta elfogadni, de az európai, vagy ha úgy tetszik a páneurópai költészet nyelveként egyáltalán nem. bármennyire is groteszkül hangzik, nem tudjuk elképzelni, hogy eszperantó nyelven el lehessen mondani egy jóízű anekdotát, vagy szerelmet lehessen vallani. De nem is volt ilyen cél Európa egységesítésénél. 24 A kontinenst átfogó gazdasági egység létrehozásával nem szűnik meg a nyelvi és kulturális sokszínűség. Ligeti Ernő kifejezte azon reményét, hogy az Egyesült Államok nagyvonalúan elengedi Európa első világháborús adósságait, és az amerikai tőke tevékenyen részt vállal az európai újjáépítésből. 25 Milyen eszközök segíthették elő a páneurópai gondolat megvalósítását, és kik voltak a legfőbb ellenzői a bontakozó mozgalomnak? Coudenhove- Kalergit idézve Ligeti megállapította, hogy a páneurópai mozgalom ellenzői négy csoportba sorolhatók: a nemzeti soviniszták, a kommunisták, a militaristák és a védvámos nagyipar képviselői nem tudták elfogadni Európa egységesülésének eszméjét. Minden más politikai irányzat, legyen az polgári, vagy szociáldemokrata össze tudta egyeztetni meggyőződését a páneurópaisággal. Kérdésként vetődött fel az 1920-as évek derekán, hogy vajon ez a hangsúlyosan társadalmi és nem politikai mozgalom képes lesz-e gyökeres változásokat elérni, képes lesz-e az országok parlamentjeivel és 23 Ligeti, Ligeti, A német háborús jóvátétel rendezésénél az USA nem bizonyult ilyen nagyvonalúnak, de a Dawes- majd a Young-terv legalább hatékonyan hozzájárult Németország gazdasági talpra állásához. A német jóvátétel teljesítését Nagy-Britannia és Franciaország amerikai adósságaihoz hasonlóan az 1929-ben kirobbant nagy világgazdasági válság helyezte új dimenzióba. 22

23 kormányaival elfogadtatni a páneurópaiságot? Ligeti Ernő biztatónak látta a helyzetet, mert pár év elegendő volt ahhoz, hogy az értelmiség gondolkodásába beszivárogjanak a páneurópai mozgalom által képviselt értékek. Nagyobb és kitartó társadalmi propagandával a mozgalom elfogadottsága tovább erősödhet. Ilyen hatást is remélt az 1926 őszére tervezett első páneurópai kongresszustól. A legfontosabb elérendő cél egy európai alkotmány megszerkesztése, ami lerontja a vámhatárokat és lehetővé teszi, hogy az utódállamokban élő magyar úgy érezze magát Csehszlovákiában vagy Romániában, mint Magyarországon. Egy szászországi polgárhoz hasonló helyzetbe kerülhessen, akinek teljességgel közömbös, hogy Szászországban vagy Poroszországban telepszik-e le. Páneurópát az európai államok kormányai hozhatják majd létre, és az új egységes Európa nem a Népszövetség ellenében teremtődik meg, hanem a genfi központú szervezetet segítő intézményként. Ligeti Ernő megítélése szerint a bécsi páneurópai konferenciának egyetlen tárgya az lehet, hogyan tudják a páneurópai mozgalomnak megnyerni a Népszövetséget. A tanulmány Coudenhove- Kalergi páneurópai mozgalom lényegét kifejező gondolatával zárul: Nem lehet a holnaputánt a holnap ellenében kijátszani! Elképzelhetetlen hatékony világszövetség a többi kontinenssel egyenértékű Európa nélkül. Rá kell venni a Népszövetséget, hogy fokozottabb lendülettel építse ki az igazi békét miközben Clemenceau Népszövetségéből wilsonivá válik. Bő nyolc évtized távlatából visszatekintve Ligeti Ernő tanulmányára nem könnyű mérleget vonni. Európa politikai integrációja még a XXI. század elején sem teljesedett ki, a páneurópai mozgalom betetőzéséig, az 1920-as évek derekán reménykedve várt gyümölcsszedésig nem jutottunk el. Sem a páneurópai eszme, sem a Népszövetség nem volt képes megakadályozni a terjeszkedő külpolitika harmincas évekbeli újjáéledését, majd az újabb világégést. A második világháborút, amelynek áldozatául esett az európai horizontból vizsgálódó erdélyi író is. 23

24 24

25 ZSOLDOS ILDIKÓ Új utak a dualizmus választásainak vizsgálatában Az 1970-es, 1980-as évektől egyre gyakrabban beszéltek a new history, azaz az új történet, az új történetírás jelenségéről. A magát új történetiként azonosító vagy mások által így számon tartott történetírói törekvések országonként igen tág tematikai keretek között mozogtak. Az új történetírás definíciós ismérveit Gyáni Gábor Az új történetírás jelensége című munkájában a következőkben összegezte. 1. Az ide sorolható munkák anyagukat analitikusan (nem pedig narratív módon) közelítik meg. 2. Problémafelvetéseik fókuszában az emberi lét anyagi alapjai feltételei, elsősorban a demográfiai, a földrajzi, az ökológiai és a gazdasági struktúrák állnak. Sajátos vonás a társadalomtörténeti tematika, melynek keretében a nemzet szintje alatti integrációs-intézményes formák, valamint a társadalmi folyamatok és mozgalmak (földrajzi szociális mobilitás, a státusz, a pozíció, a hatalom, a politikai mobilizáció) vizsgálatára helyeződik a súly. Megjelenik az igény egy új típusú kulturális társadalomtörténeti szemléletmódra, amely a népi, a nem legitim (gyakorta artikulálatlan) világkép és szokásrend, tágabban pedig az értékek, a szimbólumok, viselkedési rituálék kutatását ambicionálja. 3. Hangsúlyozni kell ezen új irányzatok populista beállítottságát, tehát figyelmük leginkább a tömegekre, a politikai hatalom sáncain kívüliekre irányul. 4. Kiemelendő az új történet inter- vagy multidiszciplinaritása, azaz a kutatók alkalmazzák a társadalomtudományokban, főként a közgazdaságtanban, a szociológiában, a pszichológiában, a matematikai statisztikában, a politológiában használt koncepciókat és módszereket. 5. E kutatási stílus gyakori velejárója a kvantifikáció valamilyen formájának és szintjének használata, a kérdések számszerű vizsgálatának kidomborítása. 6. Egyik módszertani talpköve pedig az összehasonlítás. 1 A hazai történetírásban meglehetősen sokáig a politikatörténet primátusa volt jellemző. A politikai társadalomtörténet-írás alakulásával mely Magyarországon még csak kevéssé indult meg Szabó Dániel foglalkozott. 2 1 Gyáni Gábor: Az új történetírás jelensége. In: Világtörténet 1986/ Szabó Dániel: Politikai társadalomtörténet a politikai társadalomtörténete. In: Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. 25

26 Az új politikai társadalomtörténet kifejezés alatt országonként mást értettek. A Geschichte und Gesellschaft (Történelem és társadalom) című folyóirat tizenötödik évfolyamának második füzete 1989-ben politikai társadalomtörténet címmel jelent meg. A politikatörténetnek a társadalomtörténettel való ötvözése nem volt új gondolat. A társadalomtörténet és a társadalom története közötti különbség már a folyóirat megindításakor megfogalmazódott, magában foglalva a múltbeli politikai jelenségek vizsgálatát is. Visszautalva mintegy a sokak által totális történetnek, totális történetírásnak nevezett kísérletekre, melyek alapvető munkájaként tartják számon Jürgen Kocka 1973-ban kiadott első világháborús művét, vagy Zeldin Franciaország történetét. A brit Theodore Zeldin 1976-os Társadalomtörténet és totális történet című tanulmányában a történészi szakma és a történészi kutatás és ábrázolás túlzottan diszciplínákra bontása ellen foglalt állást. Leszögezte: Magán a történetíráson belül a társadalomtörténészek megszokottan a legnyitottabbak a társadalomtudományi gondolatok iránt, jóllehet ma már ez alig érvényes. Létezik már új politikai történetírás, amelyik van annyira kvantitatív és társadalmi orientáltságú, mint a történetírás bármely más formája 3 A fiatalabb és újító nyugatnémet történésznemzedék prominensei között számon tartott Kocka historiográfiai törekvése arra példa, hogyan egyeztethető össze az angolszász szcientizmus a hagyományos német elméletiséggel. A német társadalomtudományi irányzatnak köszönhetően a történelemben a gazdasági és társadalmi folyamatok analitikus elemzése kapott fő hangsúlyt, előtérbe kerültek a gazdasági változás, a népességnövekedés, a szociális egyenlőtlenség, a társadalmi mobilitás és a választási magatartás kérdései. 4 A francia történetírás új irányairól szólva a politikatörténethez való visszatérésről Le Goff úgy fogalmazott, hogy egy új politikatörténet-írásról van már szó, amely nem a politika, hanem a politikum történetére koncentrál. Ez nem veszíti szem elől sem a gazdasági hatalmat, sem a Hagyományok, irányzatok, módszerek. Osiris Kiadó, Bp., (a továbbiakban: Szabó, 2003.) 3 Zeldin, Theodore: Társadalomtörténet és totális történet. In: Világtörténet 1986/ Az idézetet Szabó Dániel is közli: Szabó, Kocka, Jürgen: Elméletek és kvantifikáció a történetírásban. In: Világtörténet 1986/

27 társadalmi presztízst. A megújult politikatörténet különösen figyelmet kell hogy szenteljen a hatalom szimbolikus elemeinek. Ez a megújult és kibővült politikatörténet-írás interdiszciplináris összefüggésben tárgyalja a hatalom reprezentációjának hatásait kifejező új dokumentumokat: ikonográfiai emlékeket, rítusokat, liturgiákat stb. 5 A politikai társadalomtörténet-írás alakulása szoros kapcsolatban áll a politikatudományi kutatások fejlődésével és a politikai szociológia alakulásával. Érdemes megemlíteni Seymour Martin Lipsetnek a Homo politicus című munkájában meghatározott politikai szociológia témáit (a szavazást, a politikai mozgalmakat, a bürokrácia sajátos politikáját, a civil szervezeteket, ezek belső kormányzatát, valamint a társadalmi intézmények integratív funkcióit), amelyeknek elemzése szükséges a politika, s a politika társadalmi alapjainak megértéséhez. 6 Szabó Dániel szerint a társadalom és a politika kapcsolata kétféleképpen közelíthető meg. Egyfelől vizsgálható az, hogy a politikai szféra hogyan befolyásolta a társadalom strukturálódását, stratifikációját. Másfelől elemezhető a politikai magatartás társadalmi megalapozottsága, s ehhez kapcsolódóan a politikai elit összetétele és döntési mechanizmusa is. A politikai választások, a korlátozott választójogosultság időszakában a választójogosultak társadalmi összetételének és politikai döntéshozatali mechanizmusainak a vizsgálata a leggyakoribb a politikai társadalomtörténet területén. Szabó azon a véleményen van, hogy bizonyos fokig a politikai társadalomtörténet témaköreihez tartozhat a társadalom szerveződésének, egyesületi struktúrájának vizsgálata is. 7 A dualizmus kori pártviszonyok és országgyűlési képviselő-választások mélyebb, a politikai társadalomtörténet módszereit alkalmazó vizsgálata tulajdonképpen csak néhány évtizede indult meg. Az ezt megelőző időkből meg kell említeni Harrer Ferenc 1905-ös munkáját, mely a választások törvényi feltételeinek taglalását tartalmazza. 8 A két világháború közötti időkben figyelmet érdemel Rudai Rezsőnek A politikai ideológia, pártszerkezet, hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok 5 Szabó, Lipset, Seymour Martin: Homo politicus. A politika társadalmi alapjai. Osiris Kiadó. Bp., Szabó, Harrer Ferenc: A parlamenti választói jog terjedelme a nagyobb európai államokban. Bp.,

28 életében ( ) című munkája 9, amelyről megoszlanak a vélemények. Pap József szerint a máig az egyik legjobban használható elemzés 10, Cieger András viszont részben elavultnak és pontatlannak titulálja 11. A polgári pártok programjait Mérei Gyula gyűjtötte össze és adta ki, először 1934-ben, majd 1971-ben. Ezt 2003-ban Pölöskei Ferenc egészítette ki. 12 Jónás Károly Pártpanoptikum 35 választás, 256 párt Magyarországon című dokumentumgyűjteménye, melyben helyet kapnak a századelőn működő pártok adatai is, 1990-ben látott napvilágot. 13 A dualizmus kori Magyarország meghatározó pártjainak monografikus feldolgozása azonban még várat magára. Megalapozó munkák Dolmányos Istvánnak A magyar parlamenti ellenzék történetéből ( ) és A koalíció az évi kormányzati válság idején című könyvei. 14 Gerő András és Szabó Dániel kutatásai jelentik a mérföldkövet. Ki kell emelni Gerőnek Az elsöprő kisebbség című munkáját 15, Szabónak az 1977-ben publikált tanulmányát a Néppárt megalakulásáról, melyet egy évvel később A Néppárt az évi országgyűlési választásokon című követett, majd 1992-ben A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. 16 Ez utóbbiban határozta meg a dualizmus kori pártfogalmat, 9 Rudai Rezső: A politikai ideológia, pártszerkezet, hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok életében ( ). Bp., Pap József: Két választás Magyarországon. In: Aetas 2007/1. 11 Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában. In: Nagy Ferenc (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári évkönyv XII. Nyíregyháza, Mérei Gyula (összeállította és sajtó alá rendezte): A magyar polgári pártok programjai ( ). Akadémiai Kiadó, Bp., 1934., 1971.; Mérei Gyula Pölöskei Ferenc (szerk.): Magyarországi pártprogramok Eötvös Kiadó, Bp., Jónás Károly: Pártpanoptikum 35 választás, 256 párt Magyarországon. Bp., Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből ( ). Akadémiai Kiadó, Bp., 1963.; Dolmányos István: A koalíció az évi kormányzati válság idején. Akadémiai Kiadó, Bp., Gerő András: Az elsöprő kisebbség. Bp., Szabó Dániel: A Néppárt megalakulása. In: Történelmi Szemle 1977/2.; Szabó Dániel: A Néppárt az évi országgyűlési választásokon. In: Századok 1978/4.; 28

29 a pártrendszer frontvonalait, jellemzőit. Kutatási eredményeinek szintéziseként jelent meg 1999-ben a Parlamentarizmus Magyarországon ( ) című monográfia 17, melyet Boros Zsuzsannával közösen írt. Figyelemre méltó Zsuppán Ferenc Tibornak A fegyveres erők és a parlamenti választások Magyarországon ( ) 18, továbbá Varga Lajosnak az Országgyűlési választások a dualizmus korában című tanulmánya 19, Koroknai Ákosnak pedig a választási statisztikák és választói névjegyzékek elemzésére tett kísérlete 20. Választójogi problémákat feszeget Szabó P. Csaba A századelő magyar választási rendszerének problémája című munkája 21. Az 1905-ös és 1906-os szabolcsi országgyűlési képviselő-választásokat értékelő monográfiámban 22 a politikai társadalomtörténet módszereit adaptáltam egy régióra, egy megyére, ennek egy konkrét időszakára. Vizsgáltam egyrészt a választások előkészületeit, melyek egyfajta rítusrend szerint zajlottak. A kérdést két fő szempontból közelítettem meg: a hatóságok részéről tett előkészületek és a pártok tevékenysége szempontjából. Fontosnak tartottam a választási előkészületek kapcsán is a szimbolikus politizálás vizsgálatát, feltérképeztem a helyi hatalom reprezentációjának sajátosságait, eszközeit, a szimbólumokat, a gesztusokat, mint a politikai mentalitás, illetve a közösségteremtés kifejezőit. Vizsgáltam a kampányok elemzésekor, hogy milyen rítusai voltak a mozgósításnak, s ezek mennyiben tekinthetőek hagyományos, rendies rítusoknak, vagy esetleg modernebb Szabó Dániel: A magyar társadalom politikai szerveződése a dualizmus korában. In: Történelmi Szemle 1992/ Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon Korona Kiadó, Bp., Zsuppán Ferenc Tibor: A fegyveres erők és a parlamenti választások Magyarországon ( ). In: Történelmi Szemle 1989/ Varga Lajos: Országgyűlési választások a dualizmus korában. In: Földes György - Hubai László (szerk.): Parlamenti választások Magyarországon Napvilág Kiadó, Bp., Koroknai Ákos: Az évi választások Délkelet-Dunántúlon. (Módszertani kísérlet a választási statisztikák és a választói névjegyzékek elemzésére). In: Baranyai Helytörténetírás Pécs, Szabó P. Csaba: A századelő magyar választási rendszerének néhány problémája. In: Aetas Acta Invenum Különszám 22 Zsoldos Ildikó: Hatalom és pártstruktúra a századelő Szabolcsában. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza,

30 eszközök, elemek is alkalmazásra kerültek. A jelöltállítás mechanizmusának górcső alá vétele során választ kerestem arra, hogy az 1905-ös szabolcsi választásoknál milyen tényezők befolyásolták a jelölést. A továbbiakban a választási aktust jártam körül, s kísérletet tettem az 1905-ben elkövetett választási visszaélések feltérképezésére is. Az 1905-ös és 1906-os szabolcsi országgyűlési képviselő-választások kapcsán fel kellett tenni a kérdést: mi határozta meg a választói magatartást vagy minek volt ebben meghatározó szerepe (társadalmi [osztály]helyzet; politikai intézményrendszer; hagyományok, szokások, választói rítusok, mentalitások továbbélése, jelöltek ismertsége; pártok programjai közötti racionális választás vagy protest-szavazás). Ehhez kapcsolódóan utalhatunk a polgári kori választásokról kialakult két elméletre. Az egyik szerint a választások lehetőséget nyújtanak a társadalmi csoportok számára, hogy békésen oldják fel konfliktusaikat, hogy kiegyezve érvényesítsék szemben álló érdekeiket, és a választók racionálisan döntenek a versengő pártok által nyújtott alternatívák között. A másik elmélet szerint a választások alapvetően szimbolikus jellegűek, a demokrácia szekuláris rítusai, amelyek lehetővé teszik a választók számára, hogy az ország kormányzata részének tekintsék magukat. A győztes képviselőket a prozopográfiai vizsgálatoknál alkalmazott komparatív metódussal elemeztem mely az új történetiként aposztrofált történetírás egyik módszertani talpköve származásuk, családi nexusaik, életkoruk, a vármegyéhez, illetve annak régiójához való kötődésük, karrierútjuk (polgári/polgárosodó karrierminták, a nemesi, polgári származásúak aránya; bürokratizáció, a társadalmi-egzisztenciális önállóság vagy az államtól való függőség problémája, az állami fizetés és a saját jövedelem aránya), végül választóik iránti politikai elkötelezettségük alapján. Ennek elkészítéséhez levéltári forrásokat, a megyei sajtót, helytörténeti munkákat, illetve adattárakat használtam fel. A new history tudományos kutatási módszertanának alkalmazása Magyarországon még csak gyermekcipőben jár, ám az egyre inkább gyarapodó lokális részletkutatások ígéretesnek tekinthetőek. Úgy vélem, a szemléleti megújulás elkezdődött. 30

31 BUHÁLY ATTILA Caesarral csetelni, avagy infokommunikációs lehetőségek a történelemtanításban You: Tell me about the Civil War Abraham Lincoln: The Civil War was one of the darkest periods in our young nation's history. I tried to maintain harmony, and fought for emancipation and unification even though my views were opposed by many. The Union and all that was to come was at stake. You: Tell me about the Presidency Abraham Lincoln: The presidency is a difficult job! A fenti beszélgetés Abraham Lincoln amerikai elnök és köztem játszódott le. Sok mindent megtudhattam még tőle, például hogy négy fia közül csak az egyik élte meg a felnőttkort, és mivel kortörténeti ismereteim, be kell valljam, kezdenek megkopni az amerikai polgárháborút illetően mikor is volt pontosan a Gettysburg-i csata. Még mielőtt az olvasó félreértené a dolgot, nem valamiféle időutazásról van szó, hanem egy szoftverről, pontosabban egy beszélgetőrobotról, ún. chatbot -ról, amit bárki elérhet az ún. Virsona Projekt honlapján. A projekt és az azt megelőző ötlet egy amerikai üzletembertől származik, akinek egy ismerőse hirtelen halála után az a gondolata támadt, hogyan is lehetne pótolni a vele való beszélgetéseket. 1 Közben a számítástechnikában megjelentek az ún. beszélgetőrobot szoftverek, akik/amelyek emberi beszédet és hanglejtést animálva közölnek valamilyen információkat. (Mi hétköznapi emberek akkor találkozunk ilyesmivel például, amikor vasútállomások emberi hangon megszólaló programozott szoftvereit hallgatjuk.) Az ötletet további gondolatok és tettek követték, majd a beszélgetőrobot-technológia révén megszületett egy webes szolgáltatás, egy fiktív személyeket webes felületen életre keltő alkalmazás. A következő lépés egy olyan közösségi portál létrehozása volt, ahol mindenki, programozói és 1 A Virsona Project kialakulásáról l. 31