OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA MUNKAERŐ-PIACI NYITÁS ÖNKÉNTESSÉG A MUNKAVÁLLALÁS MOTORJA?

Átírás

1 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining/Városszalónak; Szombathely MUNKAERŐ-PIACI NYITÁS ÖNKÉNTESSÉG A MUNKAVÁLLALÁS MOTORJA? 3

2 4

3 OSZTRÁK-MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA május Stadtschlaining/Városszalónak; Szombathely MUNKAERŐ-PIACI NYITÁS ÖNKÉNTESSÉG A MUNKAVÁLLALÁS MOTORJA? A konferencia védnökei Rudolf Hundstorfer szövetségi munkaügyi, szociális és fogyasztóvédelmi miniszter Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár A konferencia szervezői L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A konferencia támogatói Európai Unió: Európai Regionális Fejlesztési Alap Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyar Köztársaság Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 5

4 Szerkesztette Trender-com Bt. Fordította és lektorálta L&R Szociális Kutató Intézet PIROSPONT 2000 Kft. (dr. Mátyás Gyöngyi, Szatmári József) ISBN Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés DTPeRINT Bt. Nyomdai munkák DTPeRINT Bt. 6

5 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...9 A KONFERENCIA PROGRAMJA...11 MEGNYITÓ BESZÉDEK, KÖSZÖNTŐK...15 Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság...15 Jáczku Tamás főosztályvezető, Foglalkoztatás Irányítási Osztály, Nemzet gazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság...20 Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja...22 Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság...24 Molnár Miklós alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város...26 Dr. Takátsné Dr. Tenki Mária tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város...26 KEREKASZTAL: HATÁROK NÉLKÜLI MUNKAERŐPIAC FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KIHÍVÁSOK...28 Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat...28 Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja...28 Peter Rezar tartományi tanácsnok, Burgenlandi Tartományi Kormányzat...29 Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság...29 Harangozó Bertalan kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal...30 Jáczku Tamás főosztályvezető, Foglalkoztatás Irányítási Osztály, Nemzet gazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság...31 SZAKMAI ELŐADÁSOK...34 Peter Huber, Osztrák Gazdaságkutató Intézet, WIFO, Bécs...34 Moskó Mónika osztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság...37 Arno Heimgartner, Nevelés- és Képzéstudományi Intézet, Karl-Franzens- Egyetem, Graz...44 Genoveva Brandstetter, 3 S Vállalkozási Tanácsadó Kft., Wien...56 Kovács Sándor koordinátor, Ötlet program

6 BEMUTATOTT MODELLEK, PROJEKTEK, SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉSEK...67 Németh Zsolt, a Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ vezetője, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Josef Kurta, az Üzemi Tanács elnöke, Osztrák Vöröskereszt, Burgenlandi Tartományi Szervezet Christian Koller, Önkéntes Tűzoltók, Gänserndorf Kovács István, Nyugat-dunántúli Régió Önkéntes Centrumának vezetője Gregersen-Labossa György, Kapu program, Magyar Köztársaság MEGLÁTOGATOTT PROJEKTEK...83 Caritas Burgenland, Rohonc...83 Hegypásztor kör, Oszkó...86 A KONFERENCIA ZÁRÁSA...89 Rodler Tamás igazgatóhelyettes, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja...89 A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI

7 ELŐSZÓ Kedves Olvasó! A XVII. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát tartja a kezében. Az évente megrendezésre kerülő foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar nemzeti foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióhoz történő évi csatlakozásunkat követően a magyar munkaerőpiacnak az európai munkaerő-piacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van az osztrák-magyar munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak. Az Európai Unió egyik legfőbb alapelve a szolgáltatásnyújtás és a munkaerő áramlás szabadsága az Unió határain belül. Mivel május 1-én megszűntek az átmeneti korlátozó intézkedések az osztrák munkaerőpiacon, a konferencia első napjának súlypontja a munkaerő-piaci nyitás témaköre volt, valamint az ezzel kapcsolatos esélyek és kihívások. A 2011-es tematikus évet az Európai Unió az önkéntesség témájának szenteli. Az Önkéntesség Európai Éve Magyarország számára is lehetőséget teremt arra, hogy egyrészt összegyűjtsük és bemutassuk eddigi nemzetközi szinten is példaértékű jó gyakorlatainkat az önkéntesség terén, másrészt minél szélesebb körben, minél több társadalmi réteget megszólítva tudatosítsuk az emberekben az önkéntes tevékenységek és az aktív állampolgárság pozitív következményeit. A konferencia második felében munkaügyi szakértők vitatták meg az önkéntes munka kérdését. A téma foglalkoztatáspolitikai jelentősége különböző szemszögekből került megvilágításra, pl. az önkéntes munka, mint a munkavállalás motorja, mint foglalkoztathatósági tényező, vagy fi zetés és szociális biztosítás az önkéntes munkáért. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa kellőképpen érdekes és igazán hasznosítható lesz. A kötetből kitűnik, hogy a megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. 9

8 Ezúton is köszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt. Szombathely, szeptember Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 10

9 Program május 18., szerda 12:00-13:00 Regisztráció Szombathelyen a Hotel Claudiusban 13:00 óra: Indulás autóbusszal Szombathelyről Stadtschlainingba/Városszalónakra vagy 13:00-14:00 Regisztráció Stadtschlainingban/Városszalónakon a Várban Munkaerő-piaci nyitás: esélyek és kihívások Köszöntés és a konferencia megnyitása Moderáció: Barbara Zuschnig, Bécs 14:00-15:30 Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság 15:30-16:00 Kávészünet Jáczku Tamás főosztályvezető, Foglalkoztatás Irányítási Osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság Kerekasztal: Határok nélküli munkaerőpiac foglalkoztatáspolitikai kihívások Helene Sengstbratl tartományi ügyvezető igazgató, Burgenlandi Munkaerő-piaci Szolgálat Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Peter Rezar tartományi tanácsnok, Burgenlandi Tartományi Kormányzat Harangozó Bertalan kormánymegbízott, Vas Megyei Kormányhivatal Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Jáczku Tamás főosztályvezető, Foglalkoztatás Irányítási Osztály, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság 11

10 A munkaerőpiac megnyitása: prognózisok, esélyek és kihívások 16:00-16:45 Peter Huber, Osztrák Gazdaságkutató Intézet, WIFO, Bécs Kérdések, hozzászólások 17:00 Indulás Szombathelyre a Hotel Claudiusba 19:30 Ünnepélyes fogadás a Hotel Claudiusban május 19., csütörtök Önkéntesség a munkavállalás motorja? A konferencia résztvevőinek köszöntése Hotel Claudius, Szombathely Moderáció: Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 09:00-09:30 Kovács Ferenc elnök, Vas Megyei Közgyűlés Molnár Miklós alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város Roland Hanak osztályvezető, VI/INT/ST Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Osztrák Köztársaság Takátsné Tenki Mária tanácsnok, Szombathely Megyei Jogú Város Önkéntes munka problémák és trendek Magyarországi és ausztriai helyzetjelentés 09:30-10:30 Moskó Mónika osztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Köztársaság Kérdések, hozzászólások 10:30-11:00 Kávészünet 11:00-12:00 Arno Heimgartner, Nevelés- és Képzéstudományi Intézet, Karl-Franzens-Egyetem, Graz Kérdések, hozzászólások 12

11 12:00-13:30 Ebéd a Hotel Claudiusban Önkéntességgel felkészülni a munkavállalásra? Moderáció: Mészárosné Németh Lívia igazgatóhelyettes, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 13:30-14:00 Genoveva Brandstetter, 3 S Vállalkozási Tanácsadó Kft., Wien Kérdések, hozzászólások 14:00-14:30 Kovács Sándor koordinátor, Ötlet program, Szombathely Kérdések, hozzászólások 14:30-15:00 Kávészünet Szakértői beszélgetések Moderáció: Németh Zsolt, a Szombathelyi Kirendeltség és Szolgáltató Központ vezetője, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 15:00-16:30 Josef Kurta, az Üzemi Tanács elnöke, Osztrák Vöröskereszt, Burgenlandi Tartományi Szervezet Christian Koller, Önkéntes Tűzoltók, Gänserndorf Kovács István, Nyugat-dunántúli Régió Önkéntes Centrumának vezetője Gregersen-Labossa György, Kapu program, Magyar Köztársaság A konferencia összefoglalása és zárása 16:30-17:00 Rodler Tamás igazgatóhelyettes, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 19:00 Vacsora a Hotel Claudiusban 13

12 2011. május 20., péntek Fakultatív program: szakmai tanulmányutak 09:00-13:00 Szakmai tanulmányút magyar konferenciavendégek számára Ausztriába: Caritas Burgenland Cím: 7471 Rechnitz/Rohonc, Klostergasse 1-3, Burgenland Caritas Idősek Lakó- és Ápolási Központja Caritas bölcsőde Jótékonysági futófesztivál burgenlandi fiatalok számára Prezentáció: Önkéntesek bevonása Az intézmények meglátogatása Szakmai tanulmányút külföldi konferenciavendégek számára Magyarországon: Hegypásztor kör Cím: 9825 OSZKÓ, Petőfi Sándor utca 1 Közösségi Ház és Teleház Erdei Iskola Prezentáció: Önkéntesek bevonása Az intézmények meglátogatása 13:00 Ebéd a Hotel Claudiusban 14

13 MEGNYITÓ BESZÉDEK, KÖSZÖNTŐK Roland HANAK beszéde az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián május 18-án, a schlainingi várban. Jó napot kívánok! Tisztelt JÁCZKU TAMÁS főosztályvezető úr, tisztelt HELENE SENGSTBRATL tartományi ügyvezető igazgató asszony, tisztelt RIMÁNYINÉ SOMOGYI SZILVIA igazgató asszony, tisztelt PETER REZAR tartományi tanácsos úr, tisztelt HARANGOZÓ BERTALAN kormánymegbízott úr, kedves magyar és osztrák kollégák, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket itt, a schlainingi várban a évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia megnyitója alkalmából. Megtiszteltetés számomra, hogy átadhatom Önöknek RUDOLF HUNDSTORFER miniszter úr üdvözletét, aki parlamenti kötelezettségei miatt ma sajnos nem tud jelen lenni. Jómagam az osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztériumában töltök be vezető szerepet a kétoldalú munkaügyi együttműködésért felelős részleg élén, és ezzel együtt hozzám tartoznak azok a bilaterális projektek, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott Európai Területi Együttműködési Program korábban Interreg keretében valósulnak meg. E projektjeink egyike az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia, röviden EXPAK, egy munkaerő-piaci fórum, amely osztrák-magyar partnerségi együttműködésben, változó szervezeti keretek között ugyan, de immár 16 éve működik. Ma, amikor magyar kollégámmal, Dr. Jáczku Tamás főosztályvezető úrral együtt megnyitom az idei Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciát, elmondhatom, hogy ez a 17. a hasonló konferenciák sorában. Hölgyeim és Uraim, képzeljék csak el ezt az időtávlatot! Az első Osztrák- Magyar Munkaügyi Konferencia évében, 1995-ben, még csak néhány év telt el a keletet és nyugatot elválasztó határ megnyílása óta. Most egy olyan időszakról beszélek, amely számomra mindig Magyarországhoz, különösen Budapesthez fog kötődni. Ennek oka pedig, és itt engedjenek meg egy kis személyes kitérőt, hogy tanulmányaim végeztével, 1989-ben és 1990-ben első munkahelyem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt, ahol a német nyelv, valamint az osztrák irodalom és országismeret lektora voltam. Az egyetemi kar épülete a Váci utcában, Pest turisztikai és üzleti központjában állt, és ezek után bizonyára elhiszik nekem, hogy azóta is a legnagyobb érdeklődéssel követem Magyarország fejlődését különösen, ami az osztrák és az európai vonatkozásokat illeti. 15

14 Ausztria maga is csak 1995-ben, első közös munkaügyi konferenciánk évében lépett be az Európai Unióba. Kilenc évvel később, május 1-én Magyarország, és további tíz állam is az Unió tagjává vált. Az EU-10 érintett országa Németország és Ausztria viszonylatában csak további 7 év elteltével, május 1.-én nem egészen három hete - vált hivatalosan is az Unió egyenjogú tagjává. És, hölgyeim és uraim, azt kell, hogy mondjam, sok osztrák állampolgárral együtt nagyon örülök, hogy ez végre megtörtént, hogy az úgynevezett munkaerő-piaci nyitás ténylegesen megvalósult. Az EXPAK projekt az évek során mindkét országban fi gyelemmel kísérte és támogatta a munkaerő-piaci folyamatokat, valamint jelentős mértékben hozzájárult a két ország közötti kölcsönös párbeszédhez és tudástranszferhez. Amint az Önök előtt is ismeretes, a munkaerőpiac megnyitásához a határ mindkét oldalán nagy reményeket és várakozásokat fűztek a polgárok, a munkavállalók és a munkaadók is. Mára a négy alapszabadság közül a személyek és szolgáltatások szabad áramlása is megvalósult Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia, valamint Észtország, Lettország és Litvánia számára Ausztria és Németország vonatkozásában. A négy alapszabadság az Európai Unión belüli békét és prosperitást hivatott előmozdítani. Ma már szerencsére mindez magától értetődőnek tűnik számunkra, 25 évvel ezelőtt azonban még teljességgel elképzelhetetlen volt. Az EU évi bővítését és az utána következő átmeneti munkaerő-piaci korlátozó intézkedéseket tekintve az osztrákok többségéhez hasonlóan mi is úgy gondoljuk, hogy Ausztria számára kizárólag a fokozatos nyitás volt a járható út. Engedjék meg, hogy rávilágítsak ennek okaira: 2004-ben az újonnan csatlakozó és a régi tagországok között húzódó határ nem csak politikai, hanem gazdasági jellegű is volt: az egy főre eső jövedelem az új tagországokban jelentősen alacsonyabb volt, a bérszintbeli különbség pedig jelentős. Akkoriban az Unió tagállamai közül Ausztriában volt az egyik legmagasabb az EU-n kívüli országokból bevándorlók aránya. Ez önmagában még nem jelentett volna nagy problémát, azonban valamivel korábban, a 90-es években rövid idő alatt nagyszámú munkavállaló áramlott az országba, családjaik letelepedése 2004-ben még javában folyt, és a külföldi munkavállalók integrációja még nem zárult le. Nem lehetett kizárni, hogy az azonnali nyitás rövidtávon a munkaerőpiac egyensúlyának felborulását eredményezi. Hogy ez mit jelent, azt itt nem szükséges magyaráznom. Röviden: munkanélküliséget és a munkahely elvesztésétől való félelmet. Felelősségteljesen kellett tehát az új helyzetet kezelnünk, nem vállalhattunk kiszámíthatatlan kockázatokat. Az összes előrejelzés, tanulmány, felmérés, és a tudomány által kínált általunk hálásan fogadott és felhasznált - egyéb anyagok ellenére nem tudhattuk teljes bizonyossággal, hogy mi fog történni, ha azonnal megnyitjuk a munkaerőpiacot. 16

15 Ennek szellemében nem tettünk mást, mint hogy létrehoztunk egy biztonsági védőgátat, az átmeneti korlátozások ugyanis nem megszorítási célzattal kerültek bevezetésre. Szabályozó mechanizmusként működtek akkor, amikor a munkaerőpiacon túlkínálat jelentkezett, de megnyitották a kapukat, amikor új munkavállalókra mutatkozott igény, valamint és ez számunkra különösen fontos általuk garantálni lehetett a munkavállalók számára a bérezési és egyéb munkafeltételek betartását. Összességében nézve elmondható, hogy nemzetgazdaságunk és országunk munkaerőpiaca az EU-bővítésből jelentős mértékben profi tált. Azzal együtt, hogy az új EU-tagországokból érkező munkaerő beáramlását Ausztriába az elmúlt évek során az átmeneti munkaerő-piaci korlátozások szabályozták, új tagországbeli munkavállaló és családjuk lelt munkára és egzisztenciára Ausztriában, ami egy ilyen kis ország esetében mindenképpen fi gyelemre méltó. Azok, akik letelepedtek, társadalmunk részévé váltak, de a nagyszámú ingázó is munkaerő-piaci potenciált képez. Ők munkajogilag a belföldiekkel azonos elbírálás alá esnek, és teljes mértékben integráltak a társadalombiztosítási rendszerbe. Nálunk Ausztriában a legtöbb uniós tagországhoz képest alacsony a munkanélküliség, az EUROSTAT adatai szerint március végén a munkanélküliségi ráta 4,3 % volt, és már sorozatban tizennegyedik alkalommal mutatott csökkenést. A foglalkoztatás szintje Ausztriában a majdnem 3,4 millió munkavállalóval rekordot döntött. Ráadásul a Munkaerő-piaci Szolgálatnál regisztrált betöltetlen álláshelyek száma is 15,7 %-kal nőtt. Az EU-bővítés új piacokat nyitott meg Ausztria előtt; fellendítette a szolgáltatások és áruk exportját. Az osztrák befektetések új gazdasági impulzusokat adtak. Figyelemre méltó mértekben járultunk hozzá az új tagországok gazdasági növekedéséhez. Ez fordítva is igaz: mi is jelentős mértékben az uniós bővítésnek köszönhetjük saját gazdaságunk növekedését, valamint foglalkoztatási adataink javulását. A valamikor hátrányos helyzetű peremrégiók gazdasága fellendült, így ezek ismét prosperáló térségekké váltak. Ami a szakképzett munkaerőt illeti, egyes ágazatokban eddig is hiány volt belőle és jelenleg is ez a helyzet: ha e tekintetben nem meríthettünk volna az EU-8 munkaerőpiacairól, akkor egyik-másik termékek gyártására és bizonyos szolgáltatások nyújtására nem kerülhetett volna sor, és ezzel esélyeket szalasztottunk volna el. A szakmunkásrendelet 67 szakmában jelentősen megkönnyítette az ausztriai munkavállalást. A szakképzett egészségügyi dolgozók is jöhettek az egészségügybe és gondozóként a magánháztartásokba is. Mindeközben maguk a bevándorlók is fontos tényezőnek számítanak a gazdaság dinamizálása szempontjából, hiszen van jövedelmük, lakásokat bérelnek, vásárolnak, fogyasztanak, ezáltal élénkítik a gazdaságot, ugyanúgy, mint bármelyikünk. 17

16 Az összes tanulmány azt igazolja, hogy egyelőre még kiszorító hatás vagy a bérszerkezetre gyakorolt kedvezőtlen befolyás nem volt tapasztalható. Ez bizonyára másként alakul, ha nem irányítottuk volna a munkaerő-áramlást a keresletnek megfelelően, a munkaerőpiac szükségleteihez igazodva. Az átmeneti korlátozások másik célja a bérdömping megakadályozása volt. Hogyan tekintünk tehát a május 1. óta egyelőre eltelt két és fél hétben végbement változásokra? Válaszom: aggodalmaktól mentesen. A munkaerőpiac alaposan felkészült a nyitásra. Az új tagországok azon munkavállalói, akik számára lehetővé tettük Ausztriában a munkavállalást, jól képzettek és megfelelően integrálódtak. A munkavállalást speciális kritériumokhoz kötő új engedélyezési rendszer, a piros-fehér-piros kártya (Rot-Weiß- Rot-Card) célja, hogy a jövőben az EU-n kívüli országokból érkező munkavállalók közül szigorúan csak magasan képzettek, illetve szakmunkások jöhessenek Ausztriába dolgozni. Az új uniós állampolgárok számára így továbbra is biztosított az elhelyezkedési lehetőség bármely szakterületen. Nem szabad azonban a problémák felett sem szemet hunynunk. A bevándorlók sérülékeny csoportot képeznek a munkaerőpiacon: rendszeresen viszszatérő jelenség a hátrányos megkülönböztetés, az alulfi zetés, sőt a kizsákmányolás. Az engedélyezés korábbi, a továbbiakban már nem alkalmazott eszközrendszerét alkalmas intézkedésekkel kellett helyettesíteni. A szociális partnerek egyeztetését követően új, a bér- és szociális dömping megakadályozását célzó törvényt terjesztettük be az országgyűlés elé. Ennek lényege a hatékony bérkontroll megvalósítása. Az új törvény a feketemunkáért, valamint a munkavállalókat megillető munkabérek biztosítása és könnyebb érvényesíthetősége érdekében elég súlyos büntetéseket irányoz elő. Ezzel egyidejűleg ébernek kell lennünk a kreatív megoldások tekintetében is: nem engedhetjük, hogy a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés, a munkavállalók kiküldetése valamint az adó és a társadalombiztosítás körében fennálló mozgástérrel való visszaélés révén egyes munkaadók tisztességtelenül gazdagodjanak! Végül, ami az aktuális helyzetet illeti: a munkaerő-piaci korlátozások megszűnését követően a munkavállalók számának kezelhető mértékű növekedésével számolunk. A munkaerőpiac felvevőképessége ugyanis adott. Itt emlékeztetek arra, hogy 4,3 %-kal Ausztria rendelkezik az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Európában; a foglalkoztatás mértéke rekordokat dönt, holott a válság még nem múlt el teljesen. Felelősségteljesen mértük fel a május elsejét követő bevándorlás várható intenzitását. Egy sor tanulmány elkészítésére adtunk ki megbízást abból a célból, hogy képet kapjunk a bevándorlási hajlandóság becsült nagyságrendjéről. Az eredmények természetesen nem pontosak, és a tudomány sem képes garantálni őket az előrejelzések problémája mindig is az volt, hogy vizsgálatuk tárgya a jövőben következik be, de nagy vonalakban a következő hely- 18

17 zetkép bontakozik ki: Aki szeretett volna Ausztriába bevándorolni, már megtette ezt. Az átmeneti korlátozások megszűnését követően további munkavállalók megjelenésével számolunk, azonban nem volt és nem is lesz kimondott roham tapasztalható. Tehát a potenciális bevándorlók nagy része már Ausztriában van. Az egyéni elbírálás alapján történő engedélyezés, a szakmunkásrendeletek, a határmenti ingázókra vonatkozó egyezmények már korábban is a keleti szomszédos országok körülbelül uniós állampolgárának tették lehetővé a bevándorlást és a foglalkoztatást a gazdasági élet azon területein, ahol munkaerőhiány volt tapasztalható. A jövőben csak azok fognak bevándorolni, akik vonzó munkalehetőséget találnak. Ezen új bevándorlók száma azonban kezelhető, a tanulmányok és felmérések alapján további olyan munkavállalóról beszélhetünk, akik a munkaerő-piaci nyitás következtében fognak Ausztriába jönni. Mindannyiunk felelőssége, hogy az Unió szabadságelveire ne veszélyforrásként, hanem esélyként tekintsünk. Ezzel kívánok Önöknek, mindnyájunknak, sikeres és érdekfeszítő konferenciát, és ezzel a hagyományosan jó magyar-osztrák kapcsolatok továbbfolytatását nem csak a munkaügy területén! Konferenciánk másik témájáról, az önkéntességről, holnap reggel Szombathelyen szeretnék majd beszélni. Köszönöm szépen a fi gyelmet! Konferencia-megnyitó Stadtschlainingban: Rimányiné Somogyi Szilvia igazgató, Helene Sengstbratl tartományi igazgató, Jáczku Tamás főosztályvezető, Roland Hanak osztályvezető, Harangozó Bertalan kormánymegbízott és Peter Rezar tartományi tanácsnok (balról jobbra) 19

18 JÁCZKU TAMÁS Munkaerő-piaci nyitás Önkéntesség a munkavállalás motorja? május :00 óra Stadtschlaining, Ausztria Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy osztrák partneremmel közösen megnyithatom az immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő osztrák-magyar munkaerő-piaci konferenciát. Immár hagyomány, hogy minden évben ezen a fórumon fontos és aktuális kérdéseket vitatunk meg egymással. A Munkaerő-piaci nyitás és Önkéntesség a munkavállalás motorja, az idei év mottója május 1. fontos dátum Magyarország számára: ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunk 7. évfordulója, és ez évtől egybeesik azzal a nappal is, amikor a munkavállalók szabad mozgása, mint az alapító Szerződések által garantált egyik alapvető szabadságjog már nem esik semmilyen korlátozás alá a 2004-ben csatlakozott nyolc érintett tagállam, köztük Magyarország számára. Külön örömömre szolgál, hogy a munkavállalók szabad mozgásának kiteljesedése éppen a magyar Elnökség idejére esik, hiszen számunkra ez a kérdés, az uniós tagságból fakadó jogok és kötelezettségek teljessége mindig is kulcsfontosságú volt. De ne szaladjunk még ennyire előre. Engedjék meg, hogy egy pár mondat erejéig felidézzem a közelmúltat. Az Európai Unió 2004-es és a 2007-es bővítése előtt az EU -15 tagállamaiban félelmeket keltett az új tagállamokból várhatóan beáramló, akkori feltételezések szerint tömeges és olcsó munkaerő. Ezek a félelmek az idő múlásával azonban összességében véve alaptalannak bizonyultak olyannyira, hogy a legtöbb EU-15 tagállam már az átmeneti időszak lejárta előtt megnyitotta munkaerőpiacát az EU-8 munkavállalói előtt. Magyarország a kezdetektől fogva a munkaerő teljesen szabad áramlásának híve volt, az európai versenyképesség javítása és az új tagállamok minél hamarabbi integrációjának teljessé tétele érdekében. Ugyanakkor ismerve az adott munkaerő-piaci körülményeket, tudomásul vettük azt is, hogy több tagállam, így Ausztria is úgy érzékelte, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezt a számunkra kiemelkedően fontos lépést az átmeneti időszak lejárta előtt megtegye. Becslések szerint eddig hozzávetőlegesen ezer magyar munkavállaló fordult már meg az EU különböző tagállamaiban. A statisztikai adatok a 20

19 jelenleg Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számát mintegy 25 ezerre teszik ami másként megfogalmazva azt jelenti, hogy az összes Ausztriában dolgozó külföldi munkavállaló mintegy 6 %-a magyar állampolgár, illetve az EU-10 tagállamokból származó, Ausztriában dolgozó munkavállalók mintegy 40 %-a magyar. Ez a viszonylag magas arányszám elsősorban történelmi okokra, de Ausztria földrajzi elhelyezkedésére is visszavezethető. Köztudott, hogy igen nagyszámú határon át ingázó munkavállaló érkezik ide a környező országokból, így Magyarországról is. Másik oldalról viszont a migráns munkavállalók olyan munkaerő-piaci igényeket, hiányosságokat töltöttek be az osztrák munkaerőpiacon, amit a fogadó állam máshonnan nem tudott volna pótolni. És arról sem szabad elfelejtkezni, hogy ezek a migráns munkavállalók mindeközben természetesen hozzájárultak a befogadó állam gazdaságához is. A magyar állampolgárok ausztriai munkavállalása azonban a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatoknak csupán egy vetülete. Ausztria a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon, Magyarország Ausztria hetedik legfontosabb exportpiaca, miközben a magyar gazdaság számára Ausztria a negyedik legfontosabb felvevőpiac. A két ország közötti kereskedelem volumene 2008-ban 7,3 milliárd eurót tett ki. A másik uniós alapszabadság, de elsősorban a tőke szabad áramlása segítségével megvalósuló gazdasági kapcsolataink tehát mindkét fél számára gyümölcsözőnek bizonyultak május 1-én tehát fontos mérföldkőhöz érkeztünk a 2004-ben csatlakozott tagállamokra nézve: magunk mögött hagyunk egy átmeneti időszakot, amelyben komoly jogállásbeli különbségek állhattak fenn az Európai Unió állampolgárai között, attól függően, hogy melyik tagállamból származnak. A munkaerőpiaci nyitás fokozatossága miatt ez a pillanat számos tagállam viszonylatában inkább szimbolikus, mint gyakorlati jelentőségű. Ugyanezen okból meggyőződésem, hogy tömeges munkaerő-beáramlásra nem kell számítani idén május 1-től. Az osztrák kormány a nyitás esetleg káros következményeitől, és a szociális dömpingtől tartva - jogszabályt kezdeményezett a bér- és szociális dömping megakadályozása érdekében, amely időközben hatályba is lépett. Ennek értelmében egyrészt a munkavállalók szélesebb körére terjed ki a kollektív szerződések által garantált védelem, másrészt a szabályozást megszegő munkáltatók szigorúbb szankciókra számíthatnak. A szabályozással kapcsolatban köszönettel vettük az osztrák félnek egyeztetésre vonatkozó javaslatait. Fontosnak tartom, hogy ez a kérdés megnyugtató módon legyen rendezve, és ezért (az uniós elnökségi periódus lejárta után) nyitottak vagyunk a témakörben a szakértői szintű egyeztetésre. 21

20 A munkaerő-piaci nyitásnak különböző találkozókon, mint például a február 25-én megrendezésre került bécsi konferencián, amelyet Andor biztos úr, Hundstorfer szövetségi miniszter úr és a magyar kormány képviseletében Dr. Czomba Sándor államtitkár úr is megtisztelt jelenlétével több aspektusát sikerült megvitatni. A mai és holnapi konferencia témaválasztása azonban ezen túlmutat. A munkaerő-piaci nyitás témaköre mellett a konferencia az önkéntességet, az önkéntes munka fontosságát is be kívánja mutatni. A kérdésnek további aktualitást ad, hogy 2011 az Önkéntesség európai éve. Az önkéntes tevékenységeknek mindenki hasznát látja: közelebb hozza egymáshoz a különböző közösségeket, az önkénteseknek pedig lehetőséget teremt arra, hogy munkájuk révén visszafi zessenek valamit a társadalomnak, és egyúttal új készségeket sajátítsanak el. Az önkéntes tevékenység számos formát ölthet: segítségnyújtás sportklubban, iskolában, kórházban, jótékonyság, hogy csak néhány példát említsek. Jelenleg az európaiak kb. 20%-a végez önkéntes munkát. Az önkéntes tevékenység, illetve akár a külföldön töltött önkéntes munka hasznos eszköze lehet a munkaerő-piaci integrációnak. Az önkéntesség a munkatapasztalat szerzés fontos eszköze. Egy fi atal esetében az önkéntesség az első lépés lehet a munkába állás felé. Az önkéntesség során a fi atalok társadalmi érzékenysége is fokozottabbá válhat. A magyar Kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy a jövőben a felsőbb évfolyamos középiskolás diákok mindegyike önkéntes munkát végezzen tanulmányai kiegészítéseképpen. Remélem, hogy a mai és holnapi konferencia hasznos iránymutatásként szolgálhat majd minden résztvevő számára. A konferenciához, a közös munkához, az együtt gondolkodáshoz sok sikert kívánok! Köszönöm megtisztelő fi gyelmüket! RIMÁNYINÉ SOMOGYI SZILVIA igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kedves résztvevők, kollégák! Megkezdjük konferenciánk második napját. A tegnapi nap kicsit a szabadság ünnepe volt, hiszen elkezdődött az a munka, amely a határ megszűnésével, a munkavállalási engedély megszüntetésével indult, s megjelentek a gondok, örömök, remények is. Azt gondolom, hogy azokról a feladatokról, amelyek tegnap elhangzottak, még szakmai berkekben is sokszor fogunk beszélni. 22