Új fogalmak, képletek, mértékegységek. számegyenes, egység felvétele

Átírás

1 Tanmenetjavaslat A tanmenetjavaslat 144 órára lebontva dolgozza fel a tananyagot. Amennyiben ennél több idő áll a rendelkezésünkre, minden alkalmat ragadjunk meg arra, hogy a tanulók matematikai kultúráját növeljük, szélesítsük látókörüket. Ebből a célból feldolgozhatjuk a munkafüzet nehezebb, több kreativitást igénylő feladatait, kereshetünk érdekes (a gyerekek figyelmét felkeltő szövegezésű) feladatokat, kipróbálhatunk matematikai és logikai játékokat (játék). Használjuk azokat az oktat okat (), amelyek a tankönyv mellékleteként a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó honlapján megtalálhatóak. A tanmenetjavaslatban szereplő I-XI. melléklet ennek a késikönyvnek a végén található. 1. A term szetes sz mok Óraszám Témán belül Lecke címe A természetes számok kialakulása A természetes számok helyiértékes írása Számok írása, olvasása Számok és pén- Szükséges ismétlés számlálás helyiértéktáblázat Új fogalmak, képletek, mértékegységek pénzegységek A számegyenes természetes számok nagyságviszonya Gyakorlás Gyakorlás Összeadás természetes számok összeadása Kivonás természetes számok kivonása Gyakorlás Gyakorlás egység felvétele Eszközök, ajánlott tevékenység játékpénz gyufa, játék, vonalzó, színes ceruza ismétlés, gyakorlás, ismétlés, gyakorlás, Kapcsolódás más tantárgyakhoz nyelvtan zek Római számok római számjelek a római számírás szabályai művészettörténet történelem Szorzás fejben szorzás kis természetes számokkal Szorzás fejben szorzás kis természetes számokkal Műveletek tulajdonságai anégyalapművelet megismert tulajdonságai anégyalapművelet megismert tulajdonságai ismétlés, gyakorlás, megfigyeltetés ismétlés, gyakorlás, megfigyeltetés, ismétlés, gyakorlás, megfigyeltetés A munkafüzetben található feladatsorok A) és B) változatban készültek. Az A) feladatsor feladatai kifejezetten a gyakorlást szolgálják, a B) feladatsor feladatai inkább igénylik a komplex gondolkodást. A feladatsorokat szinteztük, a nehézségi fokot a feladatszám melletti ikonok száma jelzi. 3

2 Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Műveletek tulajdonságai anégyalapművelet megismert tulajdonságai Új fogalmak, képletek, mértékegységek anégyalapművelet megismert tulajdonságai a szorzás algorit- Eszközök, ajánlott tevékenység ismétlés, gyakorlás, megfigyeltetés Szorzás írásban egyjegyű számok szorzása musa Kerekítés, becslélyolyok kerekítési szabá- kerekítési szabá- játék, Kerekítés, becslélyolyok kerekítési szabá- kerekítési szabá- játék, Osztás 1. megfigyeltetés Osztás 2. egyjegyűvel való osztás Zárójel, műveleti sorrend Zárójel, műveleti sorrend Maradékos osztás Osztó, többszörös az osztás algoritmusa megfigyeltetés megfigyeltetés az osztás algoritmusa gyakorlása, a maradékos osztás alkalmazása Számrendszerek a maradékos osztás alkalmazása, Számrendszerek a maradékos osztás alkalmazása, Dolgozatírás A dolgozat javítása Kapcsolódás más tantárgyakhoz 2. Bevezet s a geometri ba Óraszám Témán belül Lecke címe Bevezetés a geometriába Tárgyak csoportosítása Test, felület, vonal, pont Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek síkgörbék, térgörbék, félegyenes, szakasz, félsík Eszközök, ajánlott tevékenység Kapcsolódás más tantárgyakhoz technika 4

3 Óraszám Témán belül Lecke címe Testek építése és geometriai jellemzői Testek szemléltetése Téglalap, négyzet Gyakorlás Szükséges ismétlés téglalap, négyzet Új fogalmak, képletek, mértékegységek paralelogramma, trapéz, derékszög Eszközök, ajánlott tevékenység építőkockák, kartonpapír, szívószálak, zsinór, olló, gyufásdoboz, I IV. mellékletek, színes ceruza, I IV. mellékletek, egyenes vonalzó Kapcsolódás más tantárgyakhoz rajz 3. A negat v sz mok Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység Negatív számok negatív számok számegyenes felidézése Abszolútérték abszolútérték Kapcsolódás más tantárgyakhoz A nagy kivétel számegyenes történelem Dolgozatjavítás az összeg változása az összeg változása akülönbségváltozása megfigyeltetés, megfigyeltetés, megfigyeltetés, megfigyeltetés megfigyeltetés természetismeret, földrajz Műveletek az egész számok körében. Összeadás Műveletek az egész számok körében. Összeadás Műveletek az egész számok körében. Kivonás; Játék Egész szám szorzása, osztása természetes számmal Egész szám szorzása, osztása természetes számmal Dolgozatírás természetismeret, földrajz 5

4 4. sszef gg sek, sorozatok Óraszám Témán belül Lecke címe Helymeghatározás szerepe környezetünkben Helymeghatározás matematikaórán. A számegyenes A derékszögű koordinátarendszer Pontok ábrázolása, leolvasása Szükséges ismétlés egész számok, törtek nagyságviszonya számegyenes koordinátarendszer Az ábrázolás gyakorlása. Számegyenesek egyéb elrendezései Gyakorlás koordinátarendszer Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység Kapcsolódás más tantárgyakhoz számegyenes természetismeret, földrajz egység felvétele, intervallum derékszögű koordinátarendszer; x (abszcissza), y (ordináta) tengely; rendezett számpár síknegyed; első, második jelzőszám térben elhelyezett koordináta-rendszer, z tengely vonalzó, színes ceruza vonalzó, színes ceruza, négyzetrácsos lap, VIII., IX., XI. mellékletek rajzolás koordináta-rendszerben; vonalzó, színes ceruza, rajzolás koordináta-rendszerben; vonalzó, színes ceruza, természetismeret, földrajz Összefüggések keresése, szabályjátékok Számsorozatok egész számok nagyságviszonyai, műveletek Nevezetes, érdekes sorozatok Szabályjátékok a koordinátarendszerben Szabályjátékok a koordinátarendszerben Dolgozatírás aszámokkal természetes számok sorozat fogalma, koordinátarendszerben történő tájékozódás sorozat fogalma, koordinátarendszerben történő tájékozódás négyzetszámok, háromszögszámok rajz, összefüggéskeresés számsor, számsorozat összefüggéskeresés rajz, összefüggéskeresés, VIII., IX., XI. mellékletek számsor, számsorozat négyzetszámok, háromszögszámok összefüggéskeresés rajz, összefüggéskeresés természetismeret, földrajz geometria, biológia geometria, biológia A dolgozat javítása 6

5 5. T rtek, tizedest rtek Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek Osztozkodás arészfogalma törtrészek kifejezése, nevező, számláló Törtek másképpen Ki evett többet? törtek összehasonlítása, első látogatás Ki evett többet? törtek összehasonlítása, második, harmadik látogatás arészfogalma közös nevező bővítés, egyszerűsítés Ki evett többet? atörtkétféle értelmezése Törtek összeadása Eszközök, ajánlott tevékenység megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet, megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet, megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet, megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet, megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, számegyenes megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet Törtek kivonása közös nevező megfigyeltetés, csokoládé, sajt, torta, színesrúd, VI., X. melléklet Egyre több tört közös nevező megfigyeltetés, helyiértéktáblázat Többször tört közös nevező megfigyeltetés, helyiértéktáblázat, VI. melléklet, Kapcsolódás más tantárgyakhoz 7

6 Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység Osztozás tovább megfigyeltetés, helyiértéktáblázat, VI. melléklet, Dolgozatírás Kapcsolódás más tantárgyakhoz Dolgozatjavítás Tizedestörtek összeadása, kivonása Tizedestörtek összehasonlítása, kerekítése Tizedestört szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel, ::: Tizedestörtek szorzása természetes számmal Tizedestörtek osztása természetes számmal Gyakorlás Tizedestörtek. Hogyan írjuk, hogyan olvassuk? mértékegységváltás, tizedestört osztás, szorzás 10 hatványaival a műveletek algoritmusa a tizedestörtekkel végzett osztás, szorzás előkészítése a tizedestörtekkel végzett osztás, szorzás előkészítése a tizedestörtekkel végzett osztás, szorzás előkészítése megfigyeltetés, helyiértéktáblázat, helyiértéktáblázat bővítése megfigyeltetés, helyiértéktáblázat megfigyeltetés, helyiértéktáblázat, megfigyeltetés, helyiértéktáblázat megfigyeltetés, helyiértéktáblázat megfigyeltetés, helyiértéktáblázat Dolgozatírás Dolgozatjavítás 6. M r sek Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Mérések egész számok, törtek Mértékegységek egész számok, törtek Új fogalmak, képletek, mértékegységek alapegység, előtag Eszközök, ajánlott tevékenység Kapcsolódás más tantárgyakhoz történelem 8

7 Óraszám Témán belül Lecke címe A hosszúság mérése Szükséges ismétlés egész számok, törtek, közelítő érték egész számok, törtek Atestektömegének mérése Az idő mérése egész számok, törtek Dolgozatírás Új fogalmak, képletek, mértékegységek időpont, időtartam Eszközök, ajánlott tevékenység mérőszalag, vonalzó, mérleg óra, Kapcsolódás más tantárgyakhoz földrajz Dolgozatjavítás 7. Statisztika Óraszám Témán belül Lecke címe Bevezetés a statisztikába Az oszlopdiagram használata Készítsünk oszlopdiagramot Gyakorlás Szükséges ismétlés táblázat A táblázat használata Táblázatok, grafikonok koordinátarendszer Táblázatok, grafikonok koordinátarendszer adatok, adatsokaság, grafikon oszlopdiagram, táblázat Új fogalmak, képletek, mértékegységek számsokaság, adatsokaság grafikon, táblázat grafikon, táblázat oszlopdiagram Eszközök, ajánlott tevékenység rajz, táblázat értelmezése, rajz, táblázat értelmezése, adatgyűjtés, adatok rendezése, adatgyűjtés, adatok rendezése, táblázatból oszlopdiagram készítése Kapcsolódás más tantárgyakhoz adatgyűjtés, adatok rendezése, táblázat készítése természetismeret, nyelvek földrajz, biológia földrajz, biológia földrajz, köznapi ismeretek természetismeret, magyar nyelvtan Az átlag fogalma táblázat átlag, számtani közép Az átlag tulajdonságai átlag, számegyenes átlag nagyságviszonya a megadott számokhoz képest, átlagtól való eltérés műveletek a tanult számok körében grafikon, táblázat, oszlopdiagram használata, számokkal végzett műveletek hétköznapi élet, sport természetismeret, sport, hétköznapi ismeretek 9

8 Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Gyakoroljunk átlag, tulajdonságai Dolgozatírás Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység grafikon, táblázat, oszlopdiagram használata, számokkal végzett műveletek Kapcsolódás más tantárgyakhoz természetismeret, sport, hétköznapi ismeretek Dolgozatjavítás 8. Geometria Óraszám Témán belül Lecke címe Merőleges egyenesek, párhuzamos egyenesek Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek párhuzamos egyenesek távolsága Téglatest, kocka téglatest, kocka egybevágó, lapátló, testátló Párhuzamos és kitérő egyenespár merőleges síkok. Kitérő egyenesek Gyakorlás Síkidomok, sokszögek háromszög, négyszög konvex, konkáv, szár, alap Kör, gömb kör, gömb középpont, sugár, átmérő, körív, körszelet, körcikk Szakaszfelező merőleges Szerkesztések euklideszi szerkesztés, vázlat Szerkesztések euklideszi szerkesztés, vázlat Aszögfogalma félegyenes tartomány, csúcs, szár A szögek mérése nullszög, hegyes, egyenes, tompa, homorú, teljes szög; szögpárok Gyakorlás Dolgozatírás Dolgozatjavítás Eszközök, ajánlott tevékenység vonalzók, térkép dobozok, olló papír, olló vonalzó, körző vonalzó, körző, színes ceruza, vonalzó, körző, vonalzó, körző, vonalzó, körző, szögmérő, vonalzó, körző, szögmérő, Kapcsolódás más tantárgyakhoz földrajz magyar nyelv nyelv, földrajz testnevelés, földrajz történelem nyelv 10

9 Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek k =2(a + b) Eszközök, ajánlott tevékenység Kapcsolódás más tantárgyakhoz A téglalap és a négyzet kerülete hosszúság mértékegységek mérőszalag A terület mérése spárga, történelem A téglalap és a négyzet területe A téglatest és a kocka felszíne Számolás, a terület mértékegységeinek használata A térfogat mérése A téglatest és a kocka térfogata Számolás, a térfogat mértékegységeinek használata Dolgozatírás Dolgozatjavítás szövegértés, mértékegységek mértékegységek t = ab A = =2(ab + ac + + bc) V = abc olló méterrúd földrajz Ageometriából tanultak áttekintése Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat javítása 9. Ar nyoss g Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Arányosságok műveletek számokkal Nem arányosan változó mennyiségek Összetett arányos következtetések műveletek számokkal műveletek számokkal Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység következtetés, önálló problémamegoldás, értő-elemző olvasás, műveletek tanult számokkal, értő-elemző olvasás, műveletek tanult számokkal Kapcsolódás más tantárgyakhoz magyar nyelvtan 11

10 Óraszám Témán belül Lecke címe Mértékegységváltások még egyszer Mértékegységváltások még egyszer Szükséges ismétlés mérőszám, mértékegység, mértékegység átváltása, szorzás, osztás 10 hatványaival mérőszám, mértékegység, mértékegység átváltása, szorzás, osztás 10 hatványaival Új fogalmak, képletek, mértékegységek Eszközök, ajánlott tevékenység átváltások, összehasonlítás adott mennyiség különböző mértékegységei között, átváltások, összehasonlítás adott mennyiség különböző mértékegységei között, Kapcsolódás más tantárgyakhoz 10. Nyitott mondatok Óraszám Témán belül Lecke címe Nyitott mondatok Egyenletek. A próbálgatás módszere A következtetés módszere Gyakoroljuk az egyenletmegoldást Összefoglalás Szükséges ismétlés műveletek sorrendje műveleti sorrend, zárójel használata Új fogalmak, képletek, mértékegységek nyitott mondat, igazsághalmaz, alaphalmaz egyenlet lebontogatás módszere Eszközök, ajánlott tevékenység próbálgatás próbálgatás, következtetés, ellenőrzés szövegértő olvasás, folyamatábra értelmezése, ellenőrzés, lebontogatás alkalmazása, ellenőrzés Kapcsolódás más tantárgyakhoz magyar nyelvtan Dolgozatírás Dolgozatjavítás 12

11 11. Val sz n s g Óraszám Témán belül Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, képletek, mértékegységek Alapfogalmaik táblázat ismerete esemény fogalma, lehetetlen, biztos esemény, gyakoriság, relatív gyakoriság Lehetetlen? Biztos? Lehetséges? Valószínűségi játékok I Valószínűség játékok II Miről tanultunk? Összefoglalás táblázat ismerete A lehetetlen és a biztos fogalma. A lehetséges mint a nem lehetetlen, de nem is biztos matematikai megfogalmazása Eszközök, ajánlott tevékenység esemény, valószínűség nagyszámú kísérletezés: pénzfeldobás, kockadobás, a tanulók készítette testek feldobása, dobókocka, korong, kísérletezés, megfigyelés, VII. melléklet nagyszámú kísérletezés: pénzfeldobás, kockadobás, a tanulók készítette testek feldobása, dobókocka, korong, kísérletezés, megfigyelés, megfigyeltetés, vita dobókockakísérletezés, játék statégiájának megfigyelése, elemzés, számolás, Kapcsolódás más tantárgyakhoz 13

12 A Nemzed kek Tud sa Tank nyvkiad j Matematika 5. c m k nyv hez k sz lt, a kiad honlapj n tal lhat, a tan t st seg t anim ci s s interakt v ok Száma Cím Melyik fejezethez készült 1. Különböző számírások 1. fejezet 2. Átváltás a számrendszerek között 1. fejezet 3. Helyiértéktáblázat a 10-es számrendszerben, számok írása 1. fejezet 4. Helyiértéktáblázat a 2-es számrendszerben, számok írása 1. fejezet 5. Az összeadás gyakorlása 1. és az 5. fejezet 6. A kivonás gyakorlása 1. és az 5. fejezet 7. A szorzás gyakorlása 1. fejezet 8. Az osztás gyakorlása 1. fejezet 9. Kerekítés szemléltetése 1. fejezet 10. Arab számok átalakítása római számokká 1. fejezet 11. Római számok átalakítása arab számokká 1. fejezet 12. Törtbarkochba 5. fejezet 13. Az arányosság szemléltetése 9. fejezet 14. Az idő, digitális-analóg óraátírás 6. fejezet 15. Háromszög szerkesztése három szakaszból 8. fejezet 16. Tájékozódás a koordináta-rendszerben 4. fejezet 17. Az abszolútérték és az ellentett fogalmának gyakorlása 3. fejezet 18. Mértékegység-átváltás 6. fejezet 19. Hosszúságmérés 6. fejezet 20. Területmérés 8. fejezet 21. Grafikonkészítés 4. fejezet 22. Törtmeghatározás ábráról 5. fejezet 23. Törtszínezés 5. fejezet 24. Törtek közös nevezője 5. fejezet 25. Összeg változásainak megfigyelése 1. fejezet 26. Különbség változásainak megfigyelése 1. fejezet 27. Szorzat változásainak megfigyelése 1. fejezet 28. Hányados változásainak megfigyelése 1. fejezet 29. Egy animáció az egyenletek megoldására következtetéssel 10. fejezet 30. Szögpárok felismerése 8. fejezet 31. Testek építése kis kockákból 2. és 8. fejezet 32. Alapszerkesztések 8. fejezet 33. Szög nagyságának meghatározása 8. fejezet 34. Térbeli látásmód fejlesztése 8. fejezet 35. Szerencsejáték: Forog a dobókocka 11. fejezet 36. Egyszerű következtetések 11. fejezet 37. Mértékegység-átváltás 6. és 9. fejezet 38. Számegyenes 4. fejezet 39. Játék kavicsokkal (egyszerű nim játék) 11. fejezet 40. Valószínűség 7. és 11. fejezet 14

13 El lj r ban A tanulás összetett folyamat, ráadásul egyénenként és témánként változó, hogy ki milyen módszerrel és hatékonysággal képes valamit megtanulni. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy a tapasztalás, az absztrakció, illetve a rögzítés vagy bevésés a matematikában a tanulás három legalapvetőbb része. Könyvünkben a tapasztalásra és a rögzítésre kívánunk nagy hangsúlyt fektetni, mert az absztrakció kialakítása több évre szóló feladat. Egy tankönyvbe nem fér bele. Ez a munka komplexitásánál fogva a megvalósíthatóság keretein belül természetesen a tanárra marad. A tapasztalás folyamatát úgy igyekszünk irányítani és a könyvünkből tanító tanárokat is erre buzdítjuk, hogy az minél szerteágazóbb legyen. A megfigyelés alapja a hasonlóságok és a különbözőségek tapasztalása. Ez egy példán keresztül nem fog menni. Sok példát kell látniuk a gyerekeknek ahhoz, hogy képet alkothassanak magukban egy adott matematikai fogalomról. Úgy kell tehát alakítanunk a tapasztalatszerzést, hogy az arra képes gyerekek akár az absztrakcióig is eljuthassanak. Ennek ellenére sem tartjuk bajnak, ha nem minden gyerek fogalmazza meg magától az összefüggéseket: például azért sem, mert a matematika némiképp önkényes; az, hogy éppen azokat a fogalmakat és összefüggéseket tárjuk fel (tanítjuk), jelentős részben a mindennapi igényeknek köszönhető, de ezen a szinten nincs is még itt az ideje. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben egyik másik tanulónk olyan felfedezést tesz a metematika világában, amely nem tartozik a tananyaghoz, ne kedvetlenítsük el azzal, hogy ezt nem kell tudni. A fogalmak akkor épülnek be legjobban a gondolkodásunkba, ha használjuk azokat. Még akkor is, ha ez nem a szokványos kereteken belül történik. A mindennapi életből fakadó matematika tanítása pedig egyszersmind azt is garantálja, hogy (sok más elképzeléssel szemben) a matematika ezen a szinten gyakorlati(as) tantárgy. Elképzelhető, hogy a homályba vesztek azok a mai szemmel igen egyszerűnek tűnő problémák, amelyekre a matematika adott választ, ezeket kell nekünk visszaidéznünk ahhoz, hogy rávilágítsunk a matematika gyakorlatias voltára. Az absztrakció sok gyerekben nem vagy nem azonnal alakul ki. Újra és újra szükségük lenne rá, hogy átismételjék az absztrakcióhoz elvezető lépéseket, ez azonban nem feltétlenül segít és nem feltétlenül szükséges. Ezt helyettesíthetjük azzal, hogy a rögzítést, a bevésést az absztrakt gondolat megfogalmazása után azonnal megkezdjük. Fontos, hogy egy egységen belül ne váljék szét az absztrakció kialakítása és a feladatokon, problémákon keresztül történő rögzítés. A tapasztalatszerzés akár egy-két héttel előbb is elkezdődhet, mint ahogy a matematikai fogalmat, összefüggést észre akarjuk vetetni. Ne merüljön azonban homályba, mire sor kerülne a fogalomalkotásra. A fenti hármas egység jellemzi az anyagrészeket ebben a könyvben, és ezekre is fogunk hivatkozni a kézikönyvben. A tapasztalatszerzés céljára bevezető problémafelvetés, feladat(ok) található(k), az absztrakció esetenként új fogalom alkotása vagy matematikai összefüggések feltárása, a megerősítést pedig gyakorlófeladatok szolgálják. A feladatokkal kapcsolatban fontos elmondani, hogy matematikában nincs megoldhatatlan feladat. Ha túl kevés az adat, akkor általában több megoldás is lehetséges. Ha ellentmondásosak az adatok, akkor a feladatnak az a megoldása, hogy nincs megoldás. Meg kell tanulják a gyerekek, hogy a feladat diszkusszi ja, elemzése ugyanúgy része a megoldási menetnek, mint akár csak egy megoldás megtalálása. Természetesen ezt nem egyik napról a másikra tesszük, hanem fokozatosan. Ebből a célból sok olyan feladat szerepel a könyvben, amelyek megoldása nem csupán egyszerű rutinfeladat. Ami talán a legfontosabb: a gyerekek a látott példákból tanulják a legtöbbet. A feladatok megoldásakor ha ez a gyerekeknek nem jut eszébe időről időre magunk vessünk fel alkalmas kérdéseket Lehet-e más megoldás?, Mi a válasz a feladat kérdésére? stb. 15

14 Javaslat az rabeoszt sra Óraszám: Témában: Téma: 1. óra 1. óra A természetes számok kialakulása, a természetes számok helyiértékes írása 2. óra 2. óra A természetes számok kialakulása, a természetes számok helyiértékes írása 3. óra 3. óra Számok írása, olvasása 4. óra 4. óra Számok és pénzek 5. óra 5. óra Római számok 6. óra 6. óra A számegyenes 7. óra 7. óra Gyakorlás 8. óra 8. óra Gyakorlás 09. óra 09. óra Összeadás 10. óra 10. óra Kivonás, írásbeli kivonás 11. óra 11. óra Gyakorlás 12. óra 12. óra Gyakorlás 13. óra 13. óra Szorzás fejben 14. óra 14. óra Szorzás fejben 15. óra 15. óra Műveletek tulajdonságai 16. óra 16. óra Műveletek tulajdonságai 17. óra 17. óra Szorzás írásban 18. óra 18. óra Kerekítés, becslés 19. óra 19. óra Kerekítés, becslés 20. óra 20. óra Osztás óra 21. óra Osztás óra 22. óra Zárójel, műveleti sorrend 23. óra 23. óra Zárójel, műveleti sorrend 24. óra 24. óra Maradékos osztás 25. óra 25. óra Osztó, többszörös 26. óra 26. óra Számrendszerek 27. óra 27. óra Számrendszerek 28. óra 28. óra Dolgozatírás 29. óra 29. óra Dolgozatjavítás 1{2. ra. A term szetes sz mok kialakul sa, a term szetes sz mok helyi rt kes r sa A matematikatörténeti összefoglaló a tapasztalatszerzés körébe sorolható. Érdekesség, nem unalmasan hoszszú: a gyerekek szívesen elolvassák. Felismerhetik, hogy a számírás, a számrendszerek kialakulása nem egyféle; nem szükségszerű, hogy mindenütt ugyanúgy írjanak, számoljanak. Felfedezhetik a különbözőségeket, ezáltal jobban megérthetik a saját számírásuk logikáját, az elnevezések szerepét, jelentőségét, eredetét. Mekkora a legnagyobb sz m, amelynek ismered a nev t, amelyet m g ki tudsz mondani? Érdemes órán feltenni ezt a kérdést, esetleg versengés formájában: Ki tudja a legnagyobb számot mondani? Ezzel a kérdéssel nemcsak a számok neveinek ismeretét kívánjuk felmérni, hanem tudatosítani szeretnénk, csak azon múlik, hogy milyen legnagyobb számot tudunk kimondani, hogy melyiknek adtunk nevet. 16

15 Semmik ppen ne fogadjuk el v laszk nt azt, hogy v gtelen. A végtelen nem egy szám neve. Gondoljunk bele: mást jelent a geometriai végtelen, mint az algebrai. Ha mégis ezt a választ adja valamelyik gyerek, kérdezzünk vissza: Melyik szám után következhetne a végtelen? Ezzel rávilágíthatunk arra, hogy a természetes számok egymás után következő sorozatába nem illik bele a végtelen. Ha majd a nem véges megfogalmazásához fognak eljutni a gyerekek, akkor is használjuk inkább a nem korlátos kifejezésnek megfelelő akár milyen (vagy tetszőlegesen) nagy lehet fogalmakat. Ezzel azonban lehetőleg most ne foglalkozzunk! A tank nyv feladatainak megold sa 1 Készíts helyiérték-táblázatot, és írd be a következő számokat: 2956; 374; ; ; 7642; ; ; milliós százezres tízezres ezres százas tízes egyes Írd le a következő számokat, majd állítsd őket nagyság szerint növekvő sorredbe! 5 ezres + 7 tízes; 7 tízezres + 5 ezres + 8 százas; 5 egyes + 7 százas; 5 ezres + 7 százas; 5 ezres + 70 tízes; 4 milliós + 9 tízezres + 5 egyes. 5070; ; 705; 5700; 5700; < 5070 < 5700 = 5700 < < Nevezd meg a következő számokban használt helyiértékeket! Sorold fel növekvő sorrendben a bennük szereplő különböző alaki értékeket! Állítsd nagyság szerint növekvő sorrendbe a számokat! ; ; ; milliós, százezres, tízezres, ezres, százas, tízes, egyes 4, 9, 6, 7, 6, 1, 5 milliós, százezres, tízezres, ezres, százas, tízes, egyes 5, 7, 6, 5, 7, 6, 5 milliós, százezres, tízezres, ezres, százas, tízes, egyes 4, 7, 6, 4, 7, 6, 4 milliós, százezres, tízezres, ezres, százas, tízes, egyes 5, 9, 6, 7, 6, 1, < < < Válogasd szét az alábbiakat aszerint, hogy helyiértéket, alaki értéket vagy valódi értéket jelölnek. Figyelj, mert egy-egy szám többféle is lehet! 17

16 a = 120; b = 200; c =5; d =1; e = 195; f = 100; g =8. Csak valódi értéket jelöl: 120, 200, 195. Valódi és alaki értéket is jelölhet: 5; 8. Valódi és helyiértéket is jelölhet: 100. Valódi, alaki és helyiértéket is jelölhet: 1. A feladat összetett gondokodást igényel. Ha nehezen boldogulnak vele a gyerekek, elindíthatjuk őket egy-két kérdéssel: Melyik jelöl helyiértéket? Lehet-e alaki érték a 195? Stb. 5 Készíts helyiérték-táblázatot, és írd be a következő számokat! 5007; 5070; ; ; ; 4648; ; milliós százezres tízezres ezres százas tízes egyes tojást tesznek egy dobozba, 10 doboz tojást tesznek egy kartonba. a) Ha egy konyhán 278 tojást rendeltek, akkor milyen csomagolásban várhatják a szállítmányt? b) Megrendelésekre a következő csomagokat állították össze: 3karton+4doboz+5darab; 5karton+12doboz+3darab; 7karton+2doboz+11darab; 3 karton + 3 doboz + 3 darab Hány tojást szállítanak ki? Lehet-e ésszerűsíteni a csomagok összeállítását? a) 2 karton, 7 doboz és még 8 tojás. b) = 345, = = 623, ez ésszerűsíthető, = = 731, ésszerűsíthető; = Vizsgáld meg az számot! a) Melyik a benne szereplő legnagyobb alaki értékű szám? Melyik helyiértéken szerepel? Mennyi a valódi értéke? b) Melyik a legkisebb alaki értékű szám? Melyik helyiértéken szerepel és mennyi a valódi értéke? c) A 6 melyik helyiértéken szerepel? Mennyi a valódi értéke? d) A 4-esek melyik helyiértéken szerepelnek? Mennyi a valódi értékük? e) Milyen alaki értékű szám szerepel a legnagyobb helyiértéken? f) Milyen valódi értékű szám szerepel a százas helyiértéken? a) 7, ezres, 7000; b) 1, tízezres, ; c) egyes, 6; d) százezres és tízes, , 40; e) 5; f) A százas helyiértéken 2-es szám szerepel, a 2 valódi értéke 2. 8 Írj föl olyan számokat, amelyekben csak az 1 és a 2 alaki értékű számok szerepelhetnek, és amelyekben a) csak egyes helyiérték szerepel! 18

17 b) csak tízes, egyes helyiérték szerepel! c) csak százas, tízes, egyes helyiérték szerepel! d) csak ezres, százas, tízes, egyes helyiérték szerepel! a) 1 vagy 2; b) 11; 12; 21; 22, de ha a csak tízes, egyes kifejezést enyhébb (más nem, legfeljebb ezek) értelemben használjuk, akkor elfogadható még: 1; 2. c) 111; 112; 121; 122; 211; 212; 221; 222, illetve az enyhébb értelmezésben a kétjegyűek és az egyjegyűek is elfogadhatóak. d) 1111, 1112, 1121, 1122, 1211, 1212, 1221, 1222, 2111, 2112, 2121, 2122, 2211, 2212, 2221, 2222 Amennyiben a csak ezres, százas, tízes, egyes kifejezést úgy értelmezzük, hogy más nem, csak ezek közül valamelyek, akkor elfogadható még: 111, 112, 121, 122, 211, 212, 221, 222, 11, 12, 21, 22, 1, 2 Nem fogadható el: 101 vagy 1020 vagy 2011 stb. A gyerekektől elvárható, hogy minden lehetőséget megtalálnak, de nem tartozik a feladathoz. A feladat egyik buktatója, hogy azt hihetik, hogy ha egy helyiértéken 0 áll, akkor az nem szerepel. Ugyanennek az éremnek a másik oldala az, hogy a csak ezres, százas, tízes, egyes nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindegyiknek szerepelnie kell. 9 Keresztrejtvény Vízszintes: Fősor: a számjegyek; Egy kétjegyű szám és a 2-szerese; százas és 5 5egyes Függőleges: tól 3-asával növekvő számok Az első számjegy 2-szerese a második, a másodiknak a harmadik, a harmadiknak a negyedik; Két egymás utáni 2 jegyű szám 10 Készíts számokat a 3; 6; 9; 1; 4 számjegyekből! Mindegyiket csak egyszer használhatod fel. a) Melyik az így készíthető legnagyobb 4 jegyű szám? 9643 b) Melyik az így készíthető legkisebb 5 jegyű? c) Melyik az így készíthető legkisebb 3 jegyű? 134 d) Melyik az így készíthető legnagyobb 2 jegyű páros? 96 e) Melyik az így készíthető legkisebb 2 jegyű páros? 14 f) Melyik az így készíthető legkisebb szám? 1 g) Melyik az így készíthető legnagyobb szám? Készíts számokat a 3; 6; 9; 1; 4 számjegyekből! Mindegyiket annyiszor haszálhatod, ahányszor csak akarod. a) Melyik az így készíthető legnagyobb 4 jegyű szám? 9999 b) Melyik az így készíthető legkisebb 5 jegyű? c) Melyik az így készíthető legkisebb 3 jegyű? 111 d) Melyik az így készíthető legnagyobb 2 jegyű páros? 96 e) Melyik az így készíthető legkisebb 2 jegyű páros? 14 19

18 f) Melyik az így készíthető legnagyobb 18 jegyű páros? g) Melyik az így készíthető legkisebb szám? 1 h) Melyik az így készíthető legnagyobb szám? Ilyen nincs, mert ha minden számjegyet annyiszor használhatok fel, ahányszor csak akarok, akkor minden felírt számnál van nagyobb. *12 Hány olyan háromjegyű szám van, amelyben csak az alábbi számjegyek szerepelnek, de azok akár többször is: a) 2; 4; 6 b) 0; 3; 9 a) 666, 664, 662, 646, 644, 642, 626, 624, 622; 466, 464, 462, 446, 444, 442, 426, 424, 422; 266, 264, 262, 246, 244, 242, 226, 224, 222 (27 darab). b) 999, 993, 990, 939, 933, 930, 909, 903, 900; 399, 393, 390, 339, 333, 330, 309, 303, 300 (18 darab). 3. ra. Sz mok r sa, olvas sa A számok helyesírása ugyanolyan fontos, mint bármely más magyar szóé. Lehet, hogy a sújtás vagy a fojt szó írását nem tudjuk teljesen biztonsággal, de a számok nevét nagyon fontos pontosan írni. A tapasztalatszerzéshez jól használható, ha mutatunk szerződést, számlát, átutalást stb. Ugyan ma már arra is lehetőség van, hogy a pénzügyeinket számítógépen, telefonon keresztül intézzük, így a számok helyesírása háttérbe szorul, mégsem hanyagolhatjuk el, mert bármikor szükségünk lehet rá. A tank nyv feladatainak megold sa 1 Írd le betűkkel a következő számokat! a = 501; b = 5001; c = ; d = ; e = ; f = ; g = 5007; h = 5070; i = ; j = ; k = ; l = 4648; m = ; n = a: ötszázegy; b: ötezer-egy; c: ötvenezer-egy; d: ötvenezer-tíz; e: ötvenezer-száz; f: ötvenegyezer; g: ötezer-hét; h: ötezer-hetven; i: ötvenhétezer; j: ötvenezer-hétszáz; k: ötvenezer-hét; l: négyezer-hatszáznegyvennyolc; m: kétmillió-hatszáznyolcvanhétezer-ötszáztizenhat; n: egymillió-kétszázharmincnégyezer-ötszázhatvanhét. Ezt a feladatot bármilyen számokkal gyakoroltathatjuk. Tipikusan az írd le százszor feladat. Ne adjunk belőle egyszerre sokat, inkább csak ha szükséges, egy-egy órára 4 5 számot. 2 Írd le a következő számokat helyiértékes írásmód szerint! Állítsd őket nagyság szerinti sorrendbe! hétmillió-négyszáznegyvethatezer-ötszáztizenkettő; hétmillió-negyvenezer-nyolcvan; hétmillió-négyszázezer-nyolc; hetvenmillió-négyezer-nyolcszáz ; ; ; > > > vagy fordítva: < < <

19 3 Írd le számokkal és írd helyiérték-táblázatba: négymillió-hatszázhuszonkétezer-negyvenhárom négymillió-hatszázkétezer-négyszázhárom négymillió-hatszázhúszezer-háromszáznégy ötszáztizenhatezer-ötszáztizenhat , , , milliós százezres tízezres ezres százas tízes egyes ra. Sz mok s p nzek A pénzekkel való ismerkedés az egyik gyakorlati alapja a matematikának. Ahogyan arról a bevezetőben szóltunk, a problémák alakították a matematikát. Mit gondolsz, mi rt nem szerepel minden helyi rt k p nzb l minden alaki rt k? Mit gondolsz, mi rt nem csak az 1-es alaki rt k p nzek szerepelnek minden helyi rt k p nzb l? Ezek fontos gyakorlati kérdések. Szánjunk rá egy-két percet, beszélgessünk el a gyerekekkel róla! A könyvben szereplő tréfáknak az a szerepe, hogy a kevésbé érdeklődő gyerekek figyelmét odavonzza a témára. Ezzel a tréfával kapcsolatban felhívhatjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy a pénz fénymásolása bűncselekmény. Mit gondolsz, h ny ilyen bankjegyet" lehet kapni egy holland 200 guldenes rt? Ha a 33 guldenes valódi lenne, akkor 6 33 = 198 miatt 6 darabot, és még maradna 2 gulden. De nem valódi, csak egy papír, aminek a forgalmi értéke biztosan kevesebb, mint 1 gulden, ezért mondhatjuk, hogy elég sokat. Hollandia az eurózónához tartozik, vagyis ott már nincs 200 guldenes. (33 guldenes sincs.) A Holland Antillákon és más, egykor holland gyarmatokon még használják a guldent, és bár guldenes nincs, de 5 -es, azaz 2 és feles gulden van. 2 Vagyis nem is olyan képtelenség a 33 guldenes papírpénz. 5. ra. R mai sz mok A római számírás jelentősége a hagyományokban rejlik. Mai formájában szinte logikátlan, nehezen nyomon követhető a kialakulása, mégsem áll olyan távol a tízes számrendszeres felírástól. A helyiértékek és az alaki értékek jelölésével fejezhetjük ki a számokat. 21

20 Ha a korábbi órákon feladjuk feladatnak, hogy keressenek a miénktől eltérő számítást, akkor elképzelhető, hogy találnak olyat (pl. kínai), amelyben az alaki értékeket is és a helyiértékeket is feltüntetik egy-egy szám írásakor. A számrendszeres felírásban a helyiértéket a számjegyek helye határozza meg, azokat nem kell jelölnünk; a római számírásban az alaki érték helyett (elvileg) annyi darab számot szerepeltetünk, ahányat azon a helyiértéken számolunk. A pénzegységek a római számírásnak felelnek meg! Erre a korábban felmerült :::miért nem szerepel minden helyiértékű pénzből minden alaki értékű? és :::miért nem csak az 1-es alaki értékű pénzek szerepelnek minden helyiértékű pénzből? kérdések feltevésekor is rávezethetjük a gyerekeket, de még most sem késő összevetni a létező pénzegységeket a római számjelekkel. Minden helyiértékhez van egy fajta pénz és hogy ne kelljen annyi darabbal vesződni, a félhelyiértékekhez (esetenként kisebb részhez is) is alkottak pénzt. A visszaadás felel meg a római számok kivonásos felírásának: a 2-es, 20-as, 200-as nem létezik a római jelek között, az 1, 5, 10, 50, 100, 500, 1000 viszont igen. Érdeklődőbb, motiváltabb osztályban eljátszhatunk azzal, hogy egy-egy számot pénzzel fejezünk ki (nem használva a 2, 20, 200 pénzegységeket), és abból írjuk fel a szám római jelekből álló alakját. A római számok nem érnek véget azokkal, amelyeket manapság tanulunk. Bár a rómaiak igen szűkös aritmetikát használtak, haderőik megszámlálásához a 4000 kevés lett volna. A ma ismert jelek fölé írt vonás 1000-rel szorzást jelentett. Így milliós nagyságrendig tudtak számolni. A ma használt (szűkebb) jelkészletnek az az oka, hogy kevés helyen használjuk a római számokat. Érdemes a gyerekekkel gyűjtetni ilyeneket, de példaként: hónapszám (kiveszőfélben, helyette az erősen formális, erőltetetten kétjegyű matematikailag helytelen felírás terjed), városokban a kerületek számozása, évszázad száma, felsorolások (versenyhelyezések) stb. Akárhány jelet költhetnénk, készíthetnénk, egy jel mégis hiányozni fog: a 0. Ez ugyanis nem helyiérték. A tank nyv feladatainak megold sa 22 1 Melyek római számok az alábbiak közül? Azokat írd át helyiértékes számírás szerint! XC; CIX; CCIX; CXCIV; MXCIX; MMCCX; MMCCIX; DMCCIX; DMCXCIX; MDMXCIV Helyiértékekre bontva: [XC] = 90; [C][IX] = 109; [CC][IX] = 209; [C][XC][IV] = 194; [M][XC][IX] = = 1099; [MM][CC][X] = 2210; [MM][CC][IX] = 2209; DM nem létezik, félhelyiértéket (D) nem vonunk ki; DM ez sem létezik; MDM sem lézetik. 2 Amelyik számot tudod, írd le római számokkal! 2567; 4583; 2010; 699; MMDLXVII; nem tudjuk leírni; MMX; DCXCIX; 349; 956; 989; 998; 999 CCCXLIX; CMLVI; CMLXXXIX; CMXCVIII; CMXCIX 3 Keresd meg, hogy melyik az a legnagyobb szám, amit római számokkal le tudsz írni! A 4000 nem írható le a szabályok szerint, mert abban négy ugyanolyan számjegy szerepelne egymás után. A 3999 római számokkal: MMMCMXCIX. 4 Írd le számokkal, betűkkel, és írd helyiérték-táblázatba: MCMXCIX; MXLIX; XXIII; CCCVI; MMMDCCCLXXXVIII

21 1999; ezerkilencszázkilencvenkilenc; 1049; ezernegyvenkilenc; 23; huszonhárom; 306; háromszázhat; 3888; háromezer-nyolcszáznyolcvannyolc ezres százas tízes egyes Helyezz át egy gyufát, hogy igaz kifejezést kapj! VIII + II = V; VIII IV = II; IV III = I; XVIII II + X = X. Készíts, gyűjts hasonlót! Ne zavarjon meg bennünket, hogy a kifejezések között van olyan, amelyik eleve igaz! Néhány lehetséges megoldás: VIII + II = V: VIII II = VI; VIII III = V VIII IV = II: VII IV = III; VIII VI = II IV III = I: IV II = II; V III = II; IV = III I XVIII II + X = X: XVIII + II X=X 6 Falióránk porcelán számlapja kettérepedt. A repedés a számlapra írt római számokat úgy osztotta szét, hogy azok összege a két egyben maradt részen éppen egyenlő. Hol keletkezhetett a repedés? A számlapon szereplő számok összege: 78. A fele 39. Keressük meg, hogy mely egymást követő számok összege lehet > 39, tehát a 12-essel legfeljebb a 11-es és a 10-es szerepelhet együtt = 33, ehhez még hozzájön az 1+2+3, így lesz 39. Ha csak a 11 lenne a 12-essel együtt, akkor = 13-at kellene kapunk az első néhány szám összegéből. Ez lehetetlen, mert = 10, = 15. Ha a 12 nem szerepel egy darabon a 11-essel, akkor a = 26-ot kellene megkapjuk az első néhány szám összegeként. Ez is lehetetlen, mert =21,de =28. A megoldás: = 39 és = 39 szerepel egy-egy darabon. Ezt a feladatot csak elmerülten lehet megoldani. A megoldás esetleg hosszabb időt vesz igénybe. Kifejezetten alkalmas differenciálásra. Esetleg házi feladatnak is feladhatjuk, de nem várhatjuk el, hogy próbálgatáson kívül más módszert találjanak a gyerekek! 7 Falióránk porcelán számlapja három részre repedt. A repedés a számlapra írt római számokat úgy osztotta szét, hogy azok összege a három egyben maradt részen éppen egyenlő. Hol keletkezhetett a repedés? = 26. Ennek a feladatnak a megoldása még az előzőnél is összetettebb, elmerültebb meggondolásokat igényel! A számok összege 78, a harmada 26. Ismét vizsgáljuk meg, hogy a 12-essel mely számok állhatnak együtt. Ha nem kerül egy darabra a 11-essel, akkor = 27 > 26, ha pedig egy darabon szerepelnek, akkor = 23, ehhez jöhet még az Mivel = 27 és = 25, más lehetőséget kell keresnünk. X IX VIII VII XI XII VI I V II IV III 23

22 Mely egymást követő számok összegeként kaphatunk még 26-ot? Több lehetőséget kipróbálva az = 26 összeget találjuk meg. Így a megmaradó = 26 a harmadik darabon maradt számok összege. *8 a) Írd le azt a római számot, amely a legtöbb római számjegyből áll! Hány jegyű ez a szám? Hány lehetőség van? b) Írd le a leírható legnagyobb római számot! Ugyanazt a két számot írtad-e le? c) Írd le azt a 12-jegyű számot, amely arab számmal írva a lehető legtöbb jelet tartalmazza! Hányat találtál? Írd le a legnagyobb 12-jegyű számot! Ebből mennyit találtál? a) A római számok felírásában a kivonás következtében legfeljebb három ugyanolyan római számjegy állhat egymás mellett. Félszámjegyből pedig csak egy szerepelhet. Így semmiképpen sem használhatunk több jelet, mint M, M, M, D, C, C, C, L, X, X, X, V, I, I, I. (15 jel) Ez pedig létező római számmá írható: MMMDCCCLXXXVIII (3888), és ez az egyetlen megoldás. A kivonással ugyan növelhetnénk például eggyel az M-ek számát: MMMCM, de azzal elveszítenénk a DCCC, százasokat jelölő négy betűt. b) A 4000 már nem írható le, mert négy ugyanolyan betű nem szerepelhet egymás mellett, a 3999 római számokkal MMMCMXCIX. E kettő nem ugyanaz a szám. c) Azok a 12-jegyű számok, amelyek a lehető legtöbb számjegyet tartalmazzák, 10 darab különböző számjegyet tartalmaznak, és még további két számjegyet. Az ilyen számok számát kombinatorikai eszközökkel határozhatjuk meg, nem várjuk el a gyerekektől, nem is lényeges ebben a feladatban. A legnagyobb 12-jegyű szám a , ez egyértelmű, egy ilyen van. 9 Keress olyan római számokat, amelyek értelmes magyar szavak is egyben. Mivel a római számok között csak egyetlen magánhangzó szerepel, ezért nem számíthatunk hosszú szavakra, sok megoldásra: MI. 10 Alkoss értelmes magyar szavakat római számjegyekből! IMI, VILI, CILI, ILI, DILI, MIDI, MIMI, ICI, VICC, LILI, MILLI, LICI, MICI, LIDI, DIXI, CIVIL, ILDI, ILDIM, (javarészt nevek, becenevek). Ennek a feladatnak egyetlen célja, hogy minden gyereknek alkalma nyíljon rá, hogy megjegyezze a római számjegyeket. 11 a) Írd le római számokkal ha lehet: 9; 476; 53; 1999; 499; 501; 0! b) Írd le arab számokkal: MCMI, MMMCMXLIX, IMICX a) IX; CDLXXVI; LIII; MCMXCIX; CDXCIX; DI; a 0-ra nincs jel. b) 1901; 3949; IM kivonás nem alkalmazható. 12 a) Ha szeretsz számítógéppel ozni, próbálj meg olyan ot írni, amely előállít római számokat! b) Készíts olyan ot, amely átírja a helyiértékes számokat római számokra és vissza! Ha most nem sikerül, előveheted a feladatot később is! 24

23 13 Római keresztrejtvény I II III IV V VI VII M C M X M C C C D C X I L X I I Vízszintes: I. Római számként két darab 1000-es van benne, de kisebb, mint V. Három százas szerepel benne. VI. Különböző jelekből áll, és pontosan egy félhelyiértéket jelölő szám szerepel benne. VII. 30-cal kisebb függőleges IV-nél, 549-cel kisebb vízszintes VI-nál. Függőleges: I. Ennek az évezrednek az 550-edik éve. II. 3 százas szerepel benne. III. Tízes helyiértékek római számokkal nagyság szerint csökkenő sorredben. IV. 8-cal kisebb, mint ra. A sz megyenes A számegyenesen történő ábrázolás jelentősége abban áll, hogy a számokat el tudjuk képzelni egymáshoz képest. Könnyebb elvégezni számok összehasonlítását, műveletek becslését stb., ha el tudjuk helyezni a számokat. A számegyenes kritériumai: ki kell jelölnünk a számok növekedésének irányát (nyíl), ki kell jelölnünk az egység távolságot (a 0 és az 1 pontot) vagy egy olyan távolságot, amelyből következtetni lehet az egységre. Minden más, a számegyenesen jelölt számnak a megfelelő helyen kell lennie. 7{8. ra. Gyakorl s Szánjunk rá időt, hogy a gyerekek az eddig tanultakat (a számegyenes témájával együtt) gyakorolják! Minél alaposabbak az alapok, annál könnyebb építeni rájuk. Ne sajnáljuk rá az időt, később behozhatjuk a lemaradást, mert gyorsabban tudunk haladni a biztos tudás birtokában. A tank nyv feladatainak megold sa 1 Rajzolj alkalmas számegyenest, és jelöld rajta a 0-tól 10-ig a számokat!

24 2 Számegyenesek-e az alábbi ábrák? Ha igen, jelöld a hiányzó számokat, ha nem, indokold meg, miért nem? Dolgozz a füzetedben! a) Nem. Nincsen rajta nyíl b) Igen c) Nem. 43 Nincs megadva az egység vagy egy olyan távolság, amelyből az egységre lehet következtetni. d) Nem A megadott számok nagyságrendi viszonya nincs összhangban a számok növekedési irányát jelző nyíl helyzetével. e) f) Írd be a jelölt számokat a számegyenesek alá! Dolgozz a füzetedben! Igen. Igen. a) b) c) Melyik számot melyik számegyeneseken tudod megtalálni? Keresd meg az összes megoldást! 1; 3; 10; 48; 127; 254; 900 Dolgozz a füzetedben! a) 0 1 b) c) Az a) számegyenesen ábrázolható az 1; 3; 10. A b) számegyenesen ábrázolható az 1; 3; 10; 48. A c) számegyenesen ábrázolható az 1; 3; 10; 48; 128; 254; 900. Két fontos dolgot kell megértentnünk a gyerekekkel: 1. Ha nem is rajzoltuk meg elég hosszúra a számegyenest, azért minden pontot el tudunk rajta képzelni esetleg nem kényelmes. 2. Ha nem is tudjuk pontosan meghatározni egy szám helyét, azért az ott van esetleg nem tudjuk pontosan megtalálni. 26

25 5 Készíts számegyenest! Legyen egy osztásrész hosszúsága 1 cm! a) Jelöljön egy osztás 1 egységet! Jelöld az alábbi számok helyét: 1; 10; 5; 4! b) Jelöljön egy osztás 5 egységet! Jelöld az alábbi számok helyét: 1; 10; 35; 4; 43! c) Jelöljön egy osztás 12 egységet! Jelöld az alábbi számok helyét: 1; 10; 24; 4; 48; 8! a) b) c) ra. sszead s A téma alsó tagozatos matematika tananyag ismétlése. Ha valamelyik tanulónk akkor nem látta át a műveletet, az ismétléssel alkalom nyílik arra, hogy az összeadást ismét átgondolja. Ismét megfogalmazzuk az összeadás néhány fontos tulajdonságát. Gondolkodj: Lehet-e k t sz mjegy sszege 20 vagy ann l nagyobb? Mi rt? Két számjegy összege legfeljebb = 18 lehet. Az összeadás fontos tulajdonságait figyeltetjük meg. Több példát is felhozhatunk. Arra ügyeljünk, hogy ne keveredjen a felcserélhetőség (5 + 7 = 7 + 5) és a társíthatóság (régebbi nevén: csoportosíthatóság) ((3 + 5) + 6 = 3 + (5 + 6)) fogalma. Inkább ne erőltessük a szöveges feladatokkal történő magyarázatot, ha úgy tűnik, hogy a gyerekek nem tudnak ráhangolódni erre a különbségre. Akkor inkább számpéldákon figyeltessük meg az azonosságokat. A tank nyv feladatainak megold sa 1 Add össze a következő számokat a neked legegyszerűbb sorrendben! a) 47; 153; 36 c) 36; 145; 64 b) 16; 24; 100 d) 63; 25; 75 a) = 200, = = 83, = = 200, = = 189, = = 83, = = 189, = 236. b) Minden lehetséges csoportosításban és sorrendben 140. c) 245. d) Végezd el írásban a következő összeadásokat! a) ; c) ; b) ; d) a) 7772; b) 1688; c) ; d)

26 10. ra. Kivon s, r sbeli kivon s A példában azon kívül, hogy gyakoroljuk a kivonást, felidézzük hogy az összeadás inverzművelete a kivonás. Ezt meg is fogalmazzuk. Az írásbeli kivonás algoritmusának ismertetése azt a célt szolgálja, hogy az a gyerek, aki eddig nem értette meg, de most érett a befogadáshoz, az megértse. Ezzel további összefüggések felismerésére, megértésére tesszük őt képessé. Lehetőség szerint felismertetjük velük a kivonás műveleti tulajdonságait, azok eltéréseit az összeadás tulajdonságaitól. 11{12. ra. Gyakorl s A tank nyv feladatainak megold sa 1 Végezd el a következő kivonásokat! a) ; ; ; 392 6; b) ; ; ; ; ; a) = 386; = 386; = 386; = 386; b) Ezzel a feladattal az a szándékunk, hogy megfigyeltessük a különbség változását a kivonásban szereplő számok változtatásaival. Itt nyílik például lehetőség arra, hogy a gyerekek szélesítsék a látókörüket a műveleteket tulajdonságait illetően. 2 Végezd el írásban a következő kivonásokat! ; ; Végezd el a műveleteket! Figyeld meg az összeg, a különbség változásait az egyes oszlopokban! ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; ; = ; = ; = ; = 9 767; = ; = 2783; = 3083; = 3383; = 2483; = 2183; = 7593; = 7593; = 7593; = 7593; = 7593; = 3081; = 3081; = 3081; = 3081; = 3081; Ennek a feladatnak kettős célja van. Egyrészt az összeg és különbség változásának megfigyeltetése az operandusok változtatásával, másrészt annak gyakorlati alkalmazása. A fejben történő számolás egyik alapvető trükkje az, hogy egy-egy művelet eredményét esetenként egyszerűbben is ki tudjuk számítani. Nagyon fontos feladat. Lehet néhány órán keresztül bevezető feladatnak ilyeneket feladni. Jelentősen javulhat a gyerekek számolási készsége. 28

27 4 Írd be a kerettel jelölt helyekre a hiányzó számjegyeket! Ezeken a feladatokon keresztül egyrészt lehetőség nyílik a gyerekek számolási, algoritmus követési képességének fejlesztésére, másrészt ismét ráérezhetnek a kivonás és az összeadás közt fennálló kapcsolatra. 5 Oldd meg a feladatokat, majd párosítsd össze őket aszerint, hogy melyek fejezik ki ugyanazt a gondolatot! a) Gondoltam egy számot. Hozzáadtam 2-t, 7-et kaptam. Melyik számra godoltam? b) Gondoltam egy számot. Kivontam belőle 15-öt, 6-ot kaptam. Melyik számra godoltam? c) Gondoltam egy számot. Hozzáadtam a 2-höz, 7-et kaptam. Melyik számra gondoltam? d) Gondoltam egy számot. Kivontam belőle 6-ot, 15-öt kaptam. Melyik számra godoltam? a) 5, mert 5-höz kell 2-t adni ahhoz, hogy 7-et kapjunk: = 7, 7 2=5. b) 21, mert = 6. c) 5, mert 2-höz kell 5-öt adni ahhoz, hogy 7-et kapjunk: = 7, 7 2=5. d) 21, mert 21 6 = 15. A gondolatmentet tekintve az a) és a c), illetve a b) és d) feladatpárok tartoznak össze. A felírt művelet szerint csak az a) és a c), mert az összeadás kommutatív, a kivonás nem. Eredményüket tekintve is az a) és a c), illetve a b) és a d) feladatpárok tartoznak össze. 6 Két szám különbsége 416. Az összegük 680. a) Mennyivel változhat az összegük, ha mindkettőt 25-tel növeljük? b) Mennyivel változhat az összegük, ha az egyikhez 30-at adunk, a másikból 30-at kivonunk? c) Mennyivel változhat a különbség, ha az egyikhez 3-at hozzáadunk, a másikból 3-at elveszünk? d) Mennyivel változhat a különbség, ha az mindkettőhöz 42-t adunk? e) Hogyan változik az összeg és a különbség, ha mindkettőt 100-zal csökkentjük? f) Hogyan változtassuk a számokat, hogy a különbségük ne változzék, az összegük pedig egyenlő legyen a különbségükkel? g) Melyik az a két szám, amelyek különbsége és összege egyaránt 416? h) Melyik az a két szám, amelyek különbsége 416, összege 680? a) Összesen 2-szer növeljük az összeget 25-tel, vagyis 50-nel nő. Az összeadás kommutativitásából következik. b) Az összeget növeljük is 30-cal, csökkentjük is 30-cal, ezért nem változik. c) A különbség növekedhet, ha a kisebbítendőt növeljük, a kivonandót csökkentjük, illetve csökkenhet, ha a kisebbítendőt csökkentjük, a kivonandót növeljük. A változás mértéke mindkét esetben összesen 6. d) A különbség nem változik. 29