Emlékezés a Páneurópai Piknikre Erinnerung an das Paneuropäisches Picknick

Átírás

1 Emlékezés a Páneurópai Piknikre Erinnerung an das Paneuropäisches Picknick Oktatócsomag augusztus Unterrichtspacket August 2009

2 Nyitott Határok Open Borders Az élet és tanulás a határrégióban című kiadvány felhasználásával Feladatok a magyar-osztrák határvidék történelmének kölcsönös megismeréséhez Témák Módszerek Helyszínek Jelen projekt az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A kiadvány kizárólag a szerző nézeteit tükrözi, az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a kiadvány tartalmának bármely egyéb irányú felhasználásáért. Dieses Projekt wurde mit Unterstützung der Europäischen Kommission finanziert. Die Verantwortung für den Inhalt dieser Veröffentlichung trägt allein der Verfasser; die Kommission haftet nicht für die weitere Verwendung der darin enthaltenen Angaben. Auf Basis der Publikation Living and Learning in Border regions Leben und Lernen in Grenzregionen Grenzüberschreitendes Lernen Themen Methoden Orte

3 Hűség, szabadság, európaiság A soproniak a történelem során sokszor tettek tanúbizonyságot hazaszeretetükről és európaiságukról ben népszavazással döntöttek arról, hogy hűek maradnak a magyar hazához, amivel Sopron kiérdemelte a Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város elismerést. Az emberek szabadság iránti vágyát és elkötelezettségét pedig ékesen bizonyította az 1989-es Páneurópai Piknik, amikor több száz keletnémet polgár törte át a vasfüggönyt. Sopron minden korban a találkozások és új utak kiindulásának színhelye volt. Szeretnénk, ha a Páneurópai Piknik Európa újraegyesítésének szimbólumává, helyszíne pedig a nemzeti és európai történelem zarándokhelyévé válna. Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere Részlet Werner Fuhrmann elnök úr leveléből, Europa Berlin Baráti Kör Egyesület Szeretnék köszönetet mondani Melocco Miklós szobrászművésznek azért, hogy a berlini történelmi eseményt - egy szakasz berlini fal beépítésével is megörökítette alkotásában. Ez a faldarab Berlin híres Mitte negyedéből, a Brandenburgi Kapu mellől származik. Ez azért rendkívül fontos, mert a soproni határáttörés tette lehetővé a Berlini Fal november 9-én történt leomlását. Ajánlás 1989 nyarán sok NDK állampolgár reménye és célja volt Magyarország. Több mint hatszázan használták ki a nyugatra menekülés lehetőségét augusztus 19-én a magyar-osztrák határnál, Sopronkőhida - Szt.Margitbányánál, a Páneurópai Piknik rendezvényén. A vasfüggöny nemcsak földrajzi különlegesség, hanem ideológiai határ volt, amely államokat és embereket választott szét. Senki sem hitte volna, hogy ez az elválasztás ilyen sebesen és ilyen rövid idő alatt meg fog szűnni. Aki ma ezt a történelmi helyet felkeresi, magyar oldalon emlékparkot talál, amely több olyan stációból áll, amelyek a hajdani eseményekre emlékeztetnek. Ugyanis nincs tovább vasfüggöny. A fiatal generációnak legtöbbször nem egyszerű az előző évszázadmásodik felét uraló hidegháború történelmi jelentőségét teljes valóságában és súlyában megérteni. Ez az oktatóanyag abban segít, hogy az akkori eseményeket a fiatal generációnak közvetíti. Ennek a generációnak ez az időszak, rossz értelemben, történelem, ugyanis a legjobb esetben is csak a szülők elmeséléséből, vagy újságtudósításokból ismerik. Semmilyen vonatkozása, kapcsolata nincs az életükhöz. Ez a DVD és a mellé helyezett kísérőfüzet abban segít, hogy történelmünk ezen része ne merüljön feledésbe. Feladatunk, hogy a tanulók tudatosan szembesüljenek az eseményekkel, ugyanis a történelmet emberek alkotják, és emberek át is alakíthatják. A történelem az emberek kis bátor lépéseiből áll össze - mondta Dr.Angela Merkel kancellárasszony ünnepi beszédében augusztus 19-én a 20. éves emlékezés ünnepi eseményén Fertőrákoson. Ebben az értelemben ez az oktatócsomag nemcsak a történelem oktatásában alkalmazható, hanem hozzájárul a politikai képzéshez is. Alfred Lang, a Burgenlandi Tudományos Társaság ügyvezetője

4 Láss, ne csak nézz! Ki, hol, mikor, mit csinál? Általános leírás E feladattípus célja, hogy a tanulók megtanulják, hogyan nézzenek valamit alaposan és kritikusan. Kérdések nyomán a diákok felfedezik, hogy egy-egy fénykép, festmény, karikatúra mögött sokkal több minden lehet, mint első pillantásra tűnik. A Láss, ne csak nézz! alapelve, hogy az öt irányított kérdés nyomán a tanulók több információt mondjanak el az adott ábráról. A kérdések: Ki? Mit? Hol? Mikor? Miért? A kérdésekre adható válaszok lehetnek általánosabbak (absztraktabbak) vagy speciálisabbak (konkrétabbak). A látszólag zárt kérdésformákról a tanulók közötti beszélgetések és a tanárral való utómegbeszélés nyomán kiderül, hogy sokféle válasz adható rájuk. 1. A tanulók ezzel a módszerrel elsajátítják, miként tudhatnak meg többet egy-egy képről, de még ennél is jobban megtanulják, miként javíthatják strukturált módon a megszerzett információt mennyiségi és minőségi értelemben. A feladat lényege, hogy a tanulók meg akarják tudni, mi is rejlik még a közvetlenül látható információ mögött. Általános tapasztalat ugyanis, hogy sok félreértés következik abból, ha túl gyorsan értelmezünk, és túl kevés kérdést teszünk fel. 2. E feladat során a diákok azt is megtanulják, hogy a tanulás alapja a kérdezés. Ez az aktivitás az első gyakorlat ahhoz, hogy a tanulók elsajátítsák a kritikus gondolkodás képességét, vagy azt, hogy miként kezdjenek neki egy elemzésnek, és miként rakják össze a megszerzett információt. A Láss, ne csak nézz! változatai A feladatban variálhatjuk a feltálalt információt: használhatunk egy vagy több fényképet vagy egyéb képeket. Fényképek kombinációja sok járulékos információt tartalmaz, és az összefüggések felismerésének képességét is aktivizálja. Emellett olymódon is variálhatjuk a feladatot, hogy a különböző kiegészítő információkat különböző tanulóknak adjuk. Választhatjuk azt a formát is, hogy a tanulók csoportjai egymással párhuzamosan dolgoznak, de azt is, hogy komplementer módon. A tapasztalat azt mutatja, hogy az utólagos megbeszélés izgalmasabb, ha a különböző csoportok nem pontosan ugyanazokat az információkat kapták. Az is kiderült, hogy a tanulók sokkal aktívabban vesznek részt a munkában, ha egy csoporton belül különböző információkkal rendelkeznek. A diákoktól egyébként meg is kérdezhetjük: Mit szeretnél még tudni, hogy jó képaláírást találj ki, és hol juthatsz hozzá ehhez az információhoz? Didaktikai háttér A Láss, ne csak nézz! -re épülő feladat során a tanulók megtanulnak megfigyelni és elemezni, megtanulnak pontosabban fogalmazni és több érvet használni, elsajátítják az osztályozás és a szelektálás képességét, megtanulnak különböző típusú kérdéseket feltenni megtanulják pontosan megfogalmazni, hogy melyek a jó kérdés kritériumai, megtanulják, hogy egy elemzés/vizsgálat mindig a kérdésfeltevéssel kezdődik, megtanulják a kritikus gondolkodást, megtanulják, miként hozzanak összefüggésbe egymással különböző információforrásokat Példa a Láss, ne csak nézz! feladatra Kérdezd a képet! 1989: A fordulat éve Ez a feladat rávezeti a tanulókat képek vagy dokumentumok elemzési módszerére, valamint azok helyes értelmezésére. A tanulóknak kérdéseket kell megfogalmazniuk a kép tartalmára vonatkozólag (Mit mutat a kép?), valamint egy megfelelő címet is ki kell találniuk. Ezáltal elsajátítják az önálló gondolkodást, a kérdésfeltevés technikáját, valamint vizsgálati módszereket is. Érvelési technikájuk is fejlődik, amennyiben kérdéseik és válaszaik mellett érvelniük kell. Jelen feladat segítségével a XX. század egyik legfontosabb, az osztrák-magyar határrégióban lejátszódott történelmi eseményét dolgozhatjuk fel. A feladat az 1989-es évet tematizálja, főbb súlypontjai a Páneurópai Piknik és annak következményei. 1. A képek és a képelemzés módszerének segítségével a tanulók megismerkednek a vasfüggöny jelentésével, leomlásának körülményeivel, valamint a szabad és elnyomott egszisztenciák közti különbségekkel. 2. A tanulók lépésről-lépésre tesznek fel újabb és újabb kérdéseket a képpel kapcsolatban. E módszerrel jutnak minél több információhoz 1989 eseményeiről. 3. A feladatmegoldás során a tanulók egy detektív szerepébe bújnak. Ez a feladat arra ösztönzi a tanulót, hogy maga értelmezze a képet a rendelkezésére álló adatok segítségével. Jó lehetőséget biztosít arra is, hogy a tanulók többféle információt hozzanak összefüggésbe egymással: a meglévő tudás, a hétköznapi tapasztalatok és az új információk összekapcsolásával jutnak el a megoldáshoz.

5 Az óra áttekintése Téma: Feladat: Idő: Célok: Kezdeti szakasz: Előkészítés: Oktatás: Lebonyolítás: 1989, Pánerópai Piknik és a vasfüggöny leomlása A tanulók kapnak egy képet, amely a vasfüggöny áttörését ábrázolja 1989-ben. Találniuk kell egy megfelelő címet a képhez, és kérdéseket kell megfogalmazniuk a kép tartalmával kapcsolatban. 1 tanóra (45 perc) A tanulók megtanulják, miként nézünk meg egy képet pontosan, részletekbe menően. A tanulók megismerkednek vizsgálati módszerekkel. A tanulók elsajátítanak érvelési technikákat. A tanulók megtanulnak kérdéseket feltenni. A tanulók megtanulják, miként kombinálunk egymással különböző információkat. A tanulók megismerik a határ és a vasfüggöny fogalmának jelentéseit. Az előző órákon a 80-as évek eseményeivel foglalkozunk. másolatok a képről másolatok az információkat tartalmazó kártyákról Mit: Tegyünk fel kérdéseket a képhez, és találjunk hozzá egy megfelelő címet. Hogyan: A tanulók pontosan megnézik a képet, felteszik a ki-, hol-, mikor-, miért kezdetű kérdéseiket és megfogalmazzák a címet. Utána megkapják az információkat tartalmazó kártyákat és a kiegészítő képeket. Ezek segítségével ellenőrzik a kérdéseiket, válaszaikat és az eredetileg megadott címet. Miért: A tanulók elsajátítanak gondolkodási stratégiákat, megtanulnak önállóan dolgozni, kutatni, és tényeket, adatokat ismernek meg 1989-ről. Jelen kép a modern európai történelem egyik legfontosabb pillanatát örökíti meg. A tanulók a kép tanulmányozása után megfogalmazzák a kérdéseiket és a megfelelő címet. A tanulók megkapják az információs kártyákat, ötöt kell közülük kiválasztaniuk, amelyek szerintük a legjobban illenek a kép tartalmához. Meg kell indokolniuk a választásukat. Kiegészítő képeket osztunk szét. Az új képek és az előző információk segítségével a tanulók új címet keresnek a képnek. Pontosan meg kell fogalmazniuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján az új cím létrejött. A tanulók bemutatják egymásnak a megoldáshoz vezető utat és a megoldást A tapasztalatok Módszer megbeszélése: Utánkövetés: Mit: Mi jellemezte az 1989-es évet? Hogyan: Hogyan jutottatok a válaszokhoz? Miért: Egy fontos történelmi eseménnyel ismerkedhettek meg képek és dokumentumok tanulmányozása segítségével. A képek meghatározó szerepet töltenek be kultúránkban, ezért fontos, hogy helyesen értelmezzük őket. 1. A tanulóknak az adott képhez címet kell találniuk, valamint kérdéseket kell feltenniük a kép tartalmával kapcsolatban. A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor az NDK polgárai áttörték a vasfüggönyt és Ausztriába menekültek. A tanulók alaposan tanulmányozzák a képet, így tudnak releváns kérdéseket feltenni és válaszokat adni. 2. A tanulók kiegészítő anyagokat kapnak, képeket a vasfüggönyről és információkat 1989 eseményeiről. Ezek segítségével ellenőrizhetik előző feltevéseiket és állításaikat. A következő lépésben azt a feladatot kapják, hogy az új információk birtokában adjanak egy újabb címet a képnek. Idő 1 tanóra (45 perc) Célok A tanulókat arra ösztönözzük, hogy figyelmesen tanulmányozzanak egy képet, mielőtt annak jelentéséről beszélnének. A tanulók elsajátítják a kérdésfeltevés módszerét, amennyiben itt öt ki, hol, mikor, mit, miért csinál típusú kérdést fogalmaznak meg. Fejlődik az érvelési technikájuk is, mivel mind kérdéseiket, mind válaszaikat indokolniuk kell. Vizsgálati módszerekkel is megismerkednek, amennyiben hipotéziseket állítanak fel, és bizonyítják is azokat. A tanulók képeket kötnek össze történelmi adatokkal és beszámolókkal. Képek segítségével ismerik meg a határ és a vasfüggöny jelentését, valamint a szabadság és az elnyomás fogalmát. A tanulók ismereteket szereznek arról is, hogy milyen szerepet töltött be Magyarország Kelet- Közép-Európa államainak demokratizálásában és a kommunista rendszer összeomlásában. Megismerik és tudatosítják a szolidaritás fogalmát. Előfeltételek Az általános iskola 7. vagy 8. osztályos tanulói, akik rendelkeznek már ismeretekkel a XX. század második felének esményeiről. De a feladat felkészítésként is szolgálhat egy, a Páneurópai Piknik emlékhelyére történő kirándulásra. Előkészítés Minden négy főből álló csoport megkapja a képek másolatait. Minden négy főből álló csoport megkapja a kiegészítő információkat tartalmazó kártyák másolatait.

6 Utasítások és a tevékenység irányítása 1. fázis: Jelen kép a modern európai történelem egyik legfontosabb pillanatát rögzíti. Nézzétek meg alaposan a képet, találjatok hozzá egy megfelelő címet, és tegyetek fel öt kérdést, hol, mikor, mit, miért, kik kezdettel! Válaszoljátok meg a kérdéseiteket! 2. fázis: Most további információkat tartalmazó kártyákat kaptok. Válasszatok ki közülük ötöt, amelyek véleményetek szerint a legjobban kapcsolódnak a képhez! Indokoljátok meg a megoldást! 3. fázis: Most újabb képeket kaptok, az előző információk és a képek segítségével adjatok új címet a képnek! Nevezzétek meg azokat az okokat, amelyek szerepet játszottak az új cím létrehozásában! 4. fázis: Mutassátok be egymásnak a megoldásaitokat, és mondjátok el egymásnak, hogyan jutottatok a végső eredményhez! Lebonyolítás Mit: A tanulók négyfős csoportokban címet keresnek a képhez, amely az osztrákmagyar határ áttörését ábrázolja, majd kérdéseket tesznek fel, illetve megvitatják a lehetséges megoldásokat, válaszokat. A tanulók a kiegészítő információk segítségével ellenőrzik és javítják az első megoldási kísérletüket. Hogyan: A csoportok alaposan tanulmányozzák a képet, kitalálják a címet. Kérdéseket és válaszokat dolgoznak ki, majd kiegészítő anyagokat kapnak: további képeket a vasfüggönyről és kártyákat, amelyek eseményeket, beszámolókat tartalmaznak 1989-ből. Miért: A tanulók megtanulnak önállóan dolgozni, kutatni, gondolkodni, amennyiben azt kapják feladatul, hogy pontosan és részletekbe menően elemezzék a képet. Érvelési technikákat is gyakorolnak, amennyiben kérdéseiket és válaszaikat megindokolják. Fontos: A munka kezdete előtt fontos tisztázni a tanulókkal, hogy itt elsősorban nem a helyes megoldás a fontos, hanem az, hogy miként érvelnek és bizonyítják hipotéziseiket. Tapasztalatok megbeszélése Mit: A feladat kiindulási pontul szolgálhat a rendszerváltás kérdéseinek megvitatására, vagy a határ egykori és mai jelentésének tisztázására. Hogyan: A megoldáshoz vezető utak tudatosítása. Miért: Egy viszonylag egyszerű feladat segítségével összetett ismereteket és információkat közvetíthetünk. A tanulók a képelemzés módszerével szereznek ismereteket 1989-ről. Az önálló gondolkodást és tanulást produktív módon gyakorolhatjuk. A tanulók felfigyelnek a kép és a szöveg összefüggéseire is. A kép, amelyet elemezni kell Információs kártyák november 9-én leomlik a Berlini Fal október 5-én a magyar határőrparancsnok, Székely János, egy titkos feliratban kifejti, hogy a vasfüggöny morálisan és technikailag elavult január 1-jén a magyar polgárok kiválthatják az ún. világútlevelet, szabadon utazhatnak. A határőrző rendszer annyira elavult volt, hogy gyakran voltak téves riasztások április 18-án Magyarország elkezdi lebontani a vasfüggönyt június 27-én Horn Gyula és Alois Mock szimbolikusan átvágják a szögesdrótkerítést az osztrák-magyar határon. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) prágai, budapesti, varsói nagykövetségein több ezer, a Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) érkező és menekülni akaró polgár tartózkodott. A fotó azt a pillanatot örökíti meg, amikor augusztus 19-én Sopron közelében az NDK polgárai tömegesen áttörik a szögesdrótkerítést és Ausztriába menekülnek. Magyar ellenzéki politikusok és Otto von Habsburg augusztus 19-én Sopron mellett, Sopronpusztán rendezték meg az ún. Páneurópai Pikniket. A cél az volt, hogy osztrák és magyar polgárok találkozhassanak a határon.

7 A Budapesten tartózkodó NDK-polgárokat arról tájékoztatják, hogy a Páneurópai Piknik alkalmából rövid időre megnyitják a határt. Több mint ezer NDK-polgár menekült Nyugatra, a határáttörés képei bejárták az egész világot. Az NDK-ban tömegesen igénylik a kiutazási engedélyeket. A kaput alig nyitották ki, a turisták már tömegesen tódultak át rajta. A határőrök nem avatkoztak be őszétől folyamatos zavargások, tüntetések voltak az NDK városaiban, Prágában, Temesváron. A szocialista rendszer összeomlik Kelet-Közép-Európában. Magyarországot és Kelet-Közép-Európa államait a vasfüggöny egy szigorúan ellenőrzött, elektronikus riasztórendszerrel felszerelt határ zárta el Nyugat-Európától tól Magyarországon az ellenzéki mozgalmak folyamatosan tüntetéseket szerveznek a diktatórikus kormány és rendszer ellen. További képek Képek megjegyzése Általános leírás E feladat során a tanulóknak egy képet (festményt, rajzot, karikatúrát, ábrát) kell lemásolniuk úgy, hogy a másolat a lehető leghűbb legyen az eredetihez. A feladat rövid, és mind a diákokból, mind a tanárokból élénk lelkesedést vált ki. Ha egy kicsit még versenyszerűvé is tesszük, akkor a következőket mozgósíthatjuk: a csapatmunkára való készséget, a vizuális képességeket, valamint azt a felismerést, hogy mind a részletek, mind az átfogó kép fontos. A Képek megjegyzésének változatai A Képek megjegyzésének többféle változata létezik. Az alapváltozatban a hangsúly a tevékenységgel való ismerkedésen, a feladat alapelveinek és folyamatainak tisztázásán van. A diákok ebben az alapváltozatban tanulják meg, hogyan írjanak le és elemezzenek pl. egy festményt, karikatúrát vagy tárgyat. Ilyenkor derül ki, hogy egy-egy látszólag könnyen áttekinthető, egyszerű képben mennyi kincs rejlik. A második változatban bevezetjük a megfigyelőt, abból a célból, hogy a tanulókat tovább segítsük a gondolkodási folyamatban, és feltérképezzük az általuk kifejtett stratégiai együttműködést. Minden változat esetében fontos megbeszélnünk a feladatot a diákokkal, hogy tudatosodjon bennük a tanulás végeredménye, valamint azok a gondolkodási stratégiák, amelyek az eredményhez vezettek (tehát maga a folyamat). Általános javaslatok tartsuk szem előtt a gyakorlat céljait: adjunk információt a diákoknak a kognitív készségekről és a tanulási stratégiákról! nyitott kérdéseket tegyünk fel, és ösztönözzük a tanulókat ( Jutott egy másik csoport is valami hasonló eredményre?, Vannak más elképzelések is? Miért? Kifejtenéd? Mindenki egyetért vele?, stb.)! feladat közben is hallgassuk a csoportokat, hogy megjegyzéseiket fel tudjuk használni a megbeszélésnél ( Az imént azt hallottam, hogy azt mondtátok... )! térjünk ki a váratlan felismerésekre és megjegyzésekre! Tapasztalatok Az ugyanarról a képről különböző szintű (VMBO-tól VWO-ig) csoportoknak tartott órák során kiderült, hogy az intelligensebb diákok sokat terveznek, és sokat és hatékonyan egyeztetnek a többiekkel (már előzetesen is); az intelligensebb diákok először nagy vonalakban próbálják megérteni a képet, és csak ezután fordítanak figyelmet a részletekre; az intelligensebb diákok segítik egymást, pl. úgy, hogy kérdéseket tesznek fel egymásnak, vagy éppen úgy, hogy a feladat elején csendben maradnak;

8 az intelligensebb diákok a már meglévő struktúrákat, az előzetes tudásukat használják arra, hogy megjósolják, mi következik majd/mit kell majd csinálniuk; az intelligensebb diákok feladatorientáltak. Didaktikai háttér A Képek megjegyzése jelentős segítséget ad ahhoz, hogy a diákok megtanulják, hogyan kell jól leírni egy képet. A történelemoktatásban és a modern képkultúrában egyre nagyobb teret hódítanak a vizuális információforrások. De vajon valóban látjuk-e is azt, amit nézünk? A Képek megjegyzése arra készteti a diákokat, hogy alapos részletességgel írjanak le egy képet, még mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnának le vele kapcsolatban. Ez fontos aspektusa a történettudomány mesterségének: először jönnek a tények, majd az értelmezésük, és csak ezután a következtetés. A feladat felépítésének köszönhetően a kooperatív tanulás olyan fontos alapelvei jelennek meg itt, mint a kölcsönös, pozitív egymásra utaltság, a személyes felelősségvállalás, a közvetlen interakció és más szociális készségek. Az által, hogy a diákoknak meg kell fogalmazniuk a közös megoldásaikat, a saját hozzájárulásukat egy nagyobb egység, a csoport munkájához, stb., a Képek megjegyzése láthatóvá teszi a tanulók gondolkodási folyamatait és kognitív lépéseit. Tanárként gyakran nem tudjuk előre meghatározni egy óra kimenetelét, ahogy nem mindig tudjuk megválaszolni a tanulók összes kérdését sem. Most viszont ez beépül magába az órába: a Képek megjegyzése segít a tanároknak a saját szakmai tudásuk elmélyítésében. Betekintést nyújt abba, hogyan dolgoznak, gondolkoznak és indokolnak meg dolgokat a diákok. Ezt a tapasztalatot aztán minden más órán is hasznosíthatjuk. A Képek megjegyzése során a diákok felfedezhetnek (történelmi vagy földrajzi vonatkozású) összefüggéseket; tudatosul bennük, hogy az elszigetelt információ/összefüggés nélküli ismeret kevés jelentőséggel bír; megtapasztalják a ténybeli tudás hasznosságát: többféle és változatosabb ismeret mozgósítása más képhez és más értelmezéshez vezet; megtapasztalják, hogy az ábra pontos leírása feltétele a kép jelentésének megállapításához; felfedezik, hogy a kép leírását saját ismereteik, képességeik, elképzeléseik és előzetes feltételezéseik is befolyásolják. Részlet a mellékelt DVD oktatófilmből Szabó Miklós kérdez: Mi az, hogy Páneurópai? Válasz: Talán összeurópai? Szabó M.: Helyes a válasz. A pán előtag a szavak előtt, mindig valami együtt, összességet, egységet jelent. Tehát egy egységes európai. A piknik szó mit jelent? Válasz: Amikor szabadtéren eszünk, s kihozzuk magunkkal az ennivalót. Szabó M.: Így van. Egy jó hangulatú szabadtéri találkozó, evészettel. A szervezők is arra gondoltak, hogy az osztrák-magyar határon meghívott vendégek leülnek, szalonnát sütnek, Ausztriából is átjönnek, Magyarországról is, és a határon, mintegy jelképesen megmutatják ezzel az ünnepséggel, hogy a határok átjárhatóságára várnak. De sokkal fontosabbak nálam a Páneurópai Piknik egyik szervezőjének, Dr. Magas Lászlónak a szavai, aki így emlékezik vissza erre a piknikre: Nagy várakozással tekintettünk a gyűlölt vasfüggöny megszüntetése elé. Ezt volt hivatott megünnepelni, a debreceni fiatalok kezdeményezésére a soproni ellenzéki szervezetek által életre hívott Páneurópai Piknik. Egy vidám hangulatú találkozóra hívtuk a határ mentén lakó magyar és osztrák polgárokat. Lehetővé tettük, hogy mindenki vágjon magának a szögesdrótból, hogy ő is cselekvő részese lehessen ennek az eseménynek. Még jelmondatot is adtunk a rendezvénynek : Bontsd és vidd! Az engedélyek megszerzése után magyar és német nyelvű térképpel ellátott meghívókkal hirdettük rendezvényünket, amelynek híre csakhamar eljutott a hazánkban üdülő keletnémet polgárokhoz. A délután 3 órára tervezett határnyitást a protokoll szabályai szerint már nem tudtuk végrehajtani, mert az idesereglett NDK-s polgárok 14 óra 57 perckor elemi erővel áttörték a vasfüggöny kapuját. Hogy ez a hely emlékhely, s nem kegyhely lett, azoknak a bátor határőröknek köszönhető, akik a fegyverhasználat helyett inkább segítették a menekülőket. [...] Arra senki nem számított tehát, ezt láttuk az emlékezésből is, hogy itt hirtelen megjelennek az NDK-s polgárok is. Ennek az eseménynek a képi krónikása volt a korán elhunyt Lobenwein Tamás. Az ő képeit a világsajtó is közölte, jókor volt jó helyen. Nagyon fontos képeket készített erről az eseményről. [...] És akkor most nézzük meg ezeket a híres képeket! Íme, így kezdődik az egész, még békés útlevél-ellenőrzés, osztrák és magyar állampolgárokat ellenőriznek, akik tehát azért érkeztek, mert 3 órakor majd megnyitják a határt. A következő képen azonban azt vesszük észre, hogy egyszerre egy útlevél nélküli nagy tömeg érkezik, ők az NDK-sok. Lehet látni távolról, hogy onnan, a bokrok közül jön az utánpótlás, de hamarosan nagyon sokan érkeznek. Mit látunk az arcokon, piknikre érkeztek-e? Válasz: Nem ezt látjuk.

9 Szabó M.: Milyen érzelmeket veszünk észre az arcokon? Válasz: Szomorúság... Szabó M.: Szomorúság, fáradtság. Merre néznek ezek az emberek? A határőrök felé-e? Válasz: Nem. Szabó M.: Nem mindenki. Itt lehet látni két arcot, akik a határőröket nézik. Mi olvasható ki a két fiatalember arcából? Válasz: Talán, hogy bizonytalanok. Szabó M.: Ez az. De az is látható, hogy nem tudják, hogy mi várható. A többiek azonban rájuk sem néznek. Mindenki ebbe az irányba néz, a határ felé. [...] Még egy megrázó dologra szeretném felhívni a figyelmet. Kik tartják a gyermekeket? Válasz: Az apák. Szabó M.: Az apák. Miért az apák tartják? Válasz: Biztonságérzetet nyújt. Szabó M.: Ha arra kerülne a sor talán ők kevésbé ejtik el. [...] És akkor eljön a pillanat, egyszerre csak, ahogy halljuk a tudósításból, reccsen a jobb oldali ajtó, és áttörnek. Ez a kavarodás ugye azt a pillanatnyi káoszt mutatja, amiben mindenki hirtelen át akar jutni a szabad világba. Ott nyomorognak, és látjuk azt is, ez a határőr hátranéz a parancsnokára, mit tegyenek. Igazán semmiféle tiltás nincs benne. Látjuk itt is, a határőr tartja ugyan a kaput, de nem tesz semmit az ellen, hogy ezek a fiatalok áttörjenek. [...] Itt látunk egy kislányt. Mit olvasunk ki az arcáról? Válasz:Talán a boldogságot? Szabó M.: Igen a boldogságot látjuk. Együtt örül ezzel az idegen családdal. Ez a kislány ma talán a 30 felé közeledik, de állítom, hogy ez a pillanat benne maradt egész életére Ugyanazt a családot látjuk, még egyszer, el se engedik egymást, de micsoda indulatok szabadulhatnak most fel bennük. Átjutottak mind. Egy másik család. Külön kis epizód, külön kis történet, külön kis tragédia. A kisgyerek arcán látjuk, hogy az áttörés nagyon megijesztette. Ordít szinte, úgy sír. Az édesanya nyugtatgatja, az édesapán a teljes ziláltságot látjuk, valami rettenetes fáradságot, rettenetes ziláltságot. Egyelőre nem is tud mit kezdeni a síró gyermekével, talán most fújja ki magát. [...] És akkor még egy dolgot, valahol a végén egy nagyon boldog ember, aki a végén, látjuk, már a határőrök beszélgetnek, ő még átjön, kurjongat. Megint felhívom a figyelmet: egy nejlonzsákba összepakolva az, amit menteni tud, de a szabad világban van. Ennek örül most. Számomra azonban a legérdekesebbek ezek a képek, mert ezek nagyon-nagyon fontosak számunkra. Ugye, vége. Átfutottak. [...] Treue, Freiheit, Europäertum Im Laufe der Geschichte stellten die Soproner sowohl ihre Heimatliebe als auch ihr Europäertum oft unter Beweis entschieden sie in einer Volksabstimmung, dass sie ihrer ungarischen Heimat treu bleiben wollen, deshalb wurde Sopron mit dem Titel Civitas Fidelissima, die treueste Stadt ausgezeichnet. Ihren Drang und ihre Liebe zur Freiheit brachten die Menschen beim Paneuropäischen Picknick 1989 deutlich zum Ausdruck, als mehrere hundert ostdeutsche Bürger die Chance nutzten, die ihnen die Organisatoren des Picknicks boten und den Eisernen Vorhang durchbrachen. Sopron war zu jeder Zeit Schauplatz von Begegnungen und Ausgangspunkt für neue Wege. Wir würden uns wünschen, dass dieser Ort, am dem vor 20 Jahren ein entscheidender Schritt in Richtung europäischer Einheit getan wurde, zu einem Symbol für die Wiedervereinigung Europas wird. Dr. Fodor Tamás Bürgermeister der Komitatsstadt Sopron Empfehlung Die Hoffnung vieler DDR-Bürger hieß im Sommer 1989 Ungarn. Weit mehr als 600 Personen nutzten am 19. August 1989 das Paneuropäische Picknick an der ungarischösterreichischen Grenze bei St. Margarethen / Sopronkőhida zur Flucht in den Westen. Der Eiserne Vorhang war nicht nur eine geografische sondern auch eine ideologische Grenze, die Staaten und Menschen trennte. Kaum jemand hätte geglaubt, dass diese Trennung so rasch und in so kurzer Zeit überwunden werden würde. Wer heute den historischen Ort aufsucht, trifft auf ungarischer Seite auf einen Gedächtnispark, bestehend aus verschiedenen Stationen, die an die Ereignisse von damals erinnern. Den Eisernen Vorhang gibt es nicht mehr und so ist es vor allem für jüngere Generationen meist nicht mehr einfach, die historische Bedeutung dieses sichtbarsten Zeichens des Kalten Krieges, der beinahe die gesamte zweite Hälfte des vorigen Jahrhunderts dominierte, in seiner ganzen Tragweite zu erfassen. Das vorliegende Unterrichtsmaterial soll dabei helfen, die Ereignisse von damals jüngeren Generationen zu vermitteln, für die diese Zeit im schlechten Sinne Geschichte ist, nämlich eine Zeit, die sie bestenfalls aus Erzählungen der Eltern oder aus Zeitungsberichten kennen, und die wenig bis gar keinen Bezug zu ihrem Leben hat. Die DVD und das beiliegende Booklet sollen dabei helfen, das Wissen um diesen Teil der Geschichte nicht in Vergessenheit geraten zu lassen. Durch die Auseinandersetzung mit den Ereignissen soll den Schülerinnen und Schülern aber auch bewusst werden, dass Geschichte letztlich von Menschen gemacht wird und daher von diesen auch verändert werden kann. Geschichte setze sich aus kleinen mutigen Schritten einzelner Menschen zusammen, sagte die deutsche Bundeskanzlerin Angela Merkel anlässlich ihrer Rede bei der Festveranstaltung zum 20jährigen Gedenken am 19. August In diesem Sinne ist dieses Unterrichtsmaterial nicht nur für den Geschichteunterricht relevant, es ist auch ein Beitrag zur politischen Bildung. Alfred Lang, Geschäftsführer der Burgenländischen Forschungsgesellschaft

10 Detail aus dem Brief von Herrn Werner Fuhrmann, Präsident, Freundeskreis Europa-Berlin Danken möchte ich dem Bildhauer und Künstler Miklós Melocco ganz herzlich dafür, dass er den Berlin-Bezug in der Form herstellte, BERLINER MAUER von der Sandkrugbrücke im Bezirk-Mitte von Berlin (unweit des Brandenburger Tores ) in dieses Denkmal einzubauen. Denn erst durch diesen Grenzdurchbruch innerhalb des Paneuropäischen Picknick am 19. August 1989 war es möglich, dass in Berlin am 09. November 1989 die Mauer fiel. Weißt du, was du siehst? Allgemeines Bei dieser Lernmethode lernen SchülerInnen genau und kritisch eine Abbildung zu betrachten. Indem die SchülerInnen die 5W-Fragen stellen, entdecken sie, dass hinter einem Foto, einem Gemälde oder einer Karikatur viel mehr steckt, als man auf dem ersten Blick sieht. Bei der Aufgabe Weißt du, was du siehst werden einer Abbildung mit fünf zielgerichteten Fragen wichtige Informationen entnommen. Was? Wer? Wo? Wann? Warum? Die Antworten auf diese Fragen sind entweder allgemein (abstrakt) oder spezifisch (konkret). Die scheinbar geschlossenen Fragen können im konkreten Gedankenaustausch zwischen den SchülerInnen und in der Nachbesprechung mit dem Lehrer für unterschiedliche Interpretationen genutzt werden. SchülerInnen lernen so, den Schaubildern mehr Informationen zu entlocken und die Informationsquantität und -qualität in strukturierter Weise zu verbessern. SchülerInnen wollen wissen, was sich hinter den angebotenen Informationen verbirgt. Auf Grund zu schneller Interpretationen und geringen Hinterfragens werden oft viele Missverständnisse oder auch Unverständnis hervorgerufen. SchülerInnen lernen in dieser Aufgabe, dass Fragenstellen der Anfang allen Lernens ist. Die Lernmethode ist eine erste Übung zum Lernen des kritischen Denkens, Nachforschens und Kombinierens der vorhandenen Informationen. Anwendungsmöglichkeiten zu Weißt du, was du siehst? In der Aufgabe können vorhandene Informationen variiert werden: ein Foto oder mehrere Fotos oder andere Bilder. Eine Kombination von Fotos liefert Zusatzinformationen und fördert das Denken in Zusammenhängen. Außerdem kann man einigen SchülerInnen auch ergänzende Informationen zukommen lassen. Man könnte sich dafür entscheiden, Schülergruppen parallel oder komplementär arbeiten zu lassen. Aus Erfahrung wissen wir, dass die Nachbesprechung interessanter ist, wenn nicht alle Gruppen dieselben Informationen erhalten. Die SchülerInnen arbeiten besser mit, wenn sie innerhalb einer Gruppe über unterschiedliche Informationen verfügen. Man kann die SchülerInnen zum Beispiel auch fragen: Welche Information braucht ihr noch zum Ausdenken eines Untertitels und wo kann man diese Informationen finden? Didaktischer Hintergrund In den Lernaktivitäten zu Weißt du, was du siehst? lernen SchülerInnen gut hinzuschauen und zu analysieren. mit mehr Argumenten und exakter zu formulieren. zu rubrizieren, zu klassifizieren und auszuwählen. verschiedene Typen von Fragen zu stellen. Argumente für die Kriterien zu finden, die für eine gute Frage erfüllt werden müssen.

11 werden sich SchülerInnen der Tatsache bewusst, dass Fragenstellen der Anfang des Untersuchens ist. kritisch zu denken. verschiedene Informationsquellen miteinander in Verbindung zu bringen. Weißt du, was du siehst? Ein Beispiel 1989: Das Jahr des Umbruchs Diese Aufgabe zeigt den SchülerInnen, wie man ein Bild, ggf. ein Dokument detailliert analysieren bzw. richtig verstehen kann. Indem die SchülerInnen aufgefordert werden Fragen zum Bild zu stellen (Was zeigt das Foto?) und dem Bild einen Titel zu geben, lernen sie Denken, Fragen formulieren, und Untersuchungsmethoden. Ihre Argumentationstechnik entwickelt sich auch dadurch, dass sie ihre Fragen und Antworten begründen müssen. Diese Aufgabe dient dazu, eines der wichtigsten historischen Ereignisse des 20. Jahrhunderts, das sich in der ungarisch-österreichischen Grenzregion abgespielt hat, zu bearbeiten. Das Umbruchsjahr 1989 wird in der Aufgabe thematisiert, wobei der Schwerpunkt auf das sog. Paneuropäische Picknick und dessen Folgen gelegt wird. 1. Mit Hilfe von Bildern sowie der Methode der Bildanalyse werden den SchülerInnen die Bedeutung des Eisernen Vorhangs, sein Fall sowie die Unterschiede zwischen freier und unfreier Existenz näher gebracht. 2. Während der schrittweise erfolgenden Befragung von Bildern gelangen die SchülerInnen zu Kenntnissen über das Jahr Die SchülerInnen übernehmen während der Bildinterpretation die Rolle eines Detektivs, eine Art suchende Haltung wird von Ihnen gefordert, damit sie das Bild sowohl im Ganzen als auch im Detail verstehen können. Die Verbindung von Vorwissen, Alltagserfahrung und neuen Informationen wird intensiv gefördert. Die Unterrichtsstunde auf einen Blick Thema: Methode: Zeit: 1989 Das Paneuropäische Picknik und der Fall des Eisernen Vorhangs Die SchülerInnen erhalten ein Bild über den Durchbruch des Eisernen Vorhangs im Jahre Sie müssen eine Überschrift und Fragen zum Bild bzw. zum dessen Inhalt formulieren 1 Unterrichtseinheit Ziele: Voraussetzung: Vorbereitung: Anleitung: Durchführung: Nachbesprechung: Brückenschlag: SchülerInnen lernen ein Bild genau anschauen SchülerInnen lernen Untersuchungsmethoden kennen SchülerInnen lernen argumentieren SchülerInnen lernen Fragen stellen SchülerInnen lernen Informationen miteinander kombinieren SchülerInnen lernen die Bedeutung der Grenze bzw. des Eisernen Vorhangs Die vorhergehenden Unterrichtseinheiten befassen sich mit der Geschichte der 80er Jahren. Kopien der Bilder Kopien der Informationskärtchen Was: Zum Bild Fragen und einen Titel formulieren Wie: Die SchülerInnen schauen sich das Bild an formulieren Fragen und die Überschrift. Danach erhalten sie Informationen in Form von Informationskärtchen und Bildern, mit deren Hilfe sie ihre Fragen und Antworten sowie den Titel überprüfen bzw. ändern können. Warum: Die SchülerInnen lernen denken, selbständig arbeiten, forschen und die Bedeutung des Jahres 1989 für Europa und Ungarn Das vorliegende Bild hält einen der wichtigsten Momente der modernen europäischen Geschichte fest. Die SchülerInnen sehen sich das Bild genau an. Sie sollen einen passenden Titel dazu finden. Außerdem sie müssen Fragen und Antworten zum Bildinhalt formulieren. Die SchülerInnen erhalten die Informationskärtchen. Sie müssen 5 davon auswählen, die Ihrer Meinung nach am besten zu dem Bild passen. Sie müssenihre Wahl begründen! Zusätzliche Bilder werden verteilt. Die SchülerInnen formuliert vor dem Hintergrund der Informationen und der neuen Bilder einen neuen Titel zum Bild. Sie müssen ganz genau ihre Kriterien begründen, nach denen der neue Titel entstand. Sie müssen einander ihre Lösungen und den Weg, der zu ihren Ergebnissen führte präsentieren! Was: Was zeichnete das Jahr 1989 aus? Wie: Wie seid ihr zu diesen Antworten gekommen? Warum: Ihr lernt ein wichtiges historisches Ereignis kennen, indem ihr Bilder oder Dokumente genau beobachtet, untersucht. Bilder bestimmen unsere Kultur, es ist wichtig Bilder richtig verstehen zu können.

12 Methode 1. Die SchülerInnen haben die Aufgabe, zu einem Bild eine Überschrift zu finden, danach bzgl. des Bildinhalts Fragen zu formulieren. Das Bild zeigt den Moment, wo DDR- BürgerInnen eine Stelle des Eisernen Vorhangs durchbrochen haben und nach Österreich geflüchtet sind. Die SchülerInnen müssen sich intensiv mit dem Bild auseinandersetzen, damit sie relevante Fragen stellen und Antworten geben können. 2. Die SchülerInnen erhalten Zusatzmaterialien, z.b. weitere Bilder über den Eisernen Vorhang, und Informationskärtchen, mit deren Hilfe sie ihre vorherigen Vermutungen und Behauptungen kontrollieren können. Vor diesem Hintergrund werden sie aufgefordert, eine neue Bildüberschrift zu formulieren. Zeit Unterrichtseinheit Ziele Die SchülerInnen werden dazu motiviert, ein Bild genau anzuschauen, nach dessen Bedeutung zu fragen. Die SchülerInnen lernen, 5W-Fragen zu formulieren. Ihre Argumentationstechnik wird entwickelt, indem sie ihre Fragen, Antworten begründen müssen. Sie lernen auch Forschungsmethoden kennen, indem sie Hypothesen formulieren und diese beweisen müssen. Die SchülerInnen lernen, Bilder mit historischen Daten und Berichten zu verbinden. Mit Hilfe von Bildern erfahren sie die Bedeutung der Grenze, des Eisernen Vorhangs, das Gefühl der Unfreiheit und den Wunsch nach Freiheit. Die SchülerInnen erhalten Kenntnisse über Ungarns Beitrag zu den Demokratisierungsprozessen sowie zum Fall der kommunistischen Systeme in Ost- Mittel-Europa. Sie können nachvollziehen was Solidarität bedeutet. Voraussetzung SchülerInnen der 7. und 8. Klassen (Die Aufgabe kann man vor dem Ausflug zum Gedenkort des Paneuropäischen Picknicks als Vorbereitungsmaterial verwenden) Vorbereitung Kopien der Bilder für jeweils 4 SchülerInnen Kopien der Informationskärtchen Fotos. Formuliert vor dem Hintergrund der Informationen und der neuen Bilder einen neuen Titel zum Bild. Bitte begründet ganz genau eure Kriterien, nach denen der neue Tite entstand. 4. Phase: Präsentiert einander eure Lösungen und den Weg, der zu euren Ergebnissen führte! Durchführung Was: In Vierergruppen müssen die SchülerInnen zu dem Bild das den Moment des Durchbruchs der österreichisch-ungarischen Grenze darstellt, einen Titel finden sowie Fragen stellen und mögliche Antworten ausdiskutieren. Die SchülerInnen kontrollieren sowie korrigieren ihre Titelwahl mit Hilfe von Informationskärtchen. Wie: Die Gruppen schauen sich das Bild genau an und denken sich einen Titel aus. Sie formulieren Fragen und Antworten zum Bild. Danach erhalten Sie Bilder und Informationskärtchen. Auf den letzteren gibt es Informationen darüber, wo und wann das Bild aufgenommen wurde, was für Ereignisse das Jahr 1989 bestimmt haben. Mit Hilfe dieser Zusatzmaterialien überlegen sie ihre ersten Lösungsversuche. Warum: Die SchülerInnen lernen, selbständig zu arbeiten, zu forschen sowie zu denken, indem sie aufgefordert werden, ein Bild genau zu analysieren. Sie üben auch Argumentationstechniken, indem sie einander ihre möglichen Fragen und Antworten erklären müssen. Wichtig: Vor der Arbeit wird den SchülerInnen erklärt, dass es hier in erster Linie nicht um die richtige Lösung geht, sondern darum, wie sie ihre Argumente ausführen, ihre Hypothesen beweisen können. Nachbesprechung Was: Die Aufgabe kann als Ausgangsbasis zur Diskussion der Fragen des Systemwechsels sowie der Bedeutung von Grenzen in der Geschichte und heute dienen. Wie: Nachvollziehen der Lösungswege. Warum: Komplexe Informationen bzw. Kenntnisse werden mit einer relativ einfachen Aufgabenstellung vermittelt, indem die SchülerInnen mit Hilfe der Bildinterpretation die Umbruchzeit 1989 kennen lernen können. Das selbständige Denken, Argumentieren erfolgt auf eine sehr effektive Art und Weise. Die SchülerInnen eignen sich auch die Fähigkeit an, Bilder mit Texten zu verbinden und werden sich der Text- und Bildbeziehungen bewusst. Anleitung 1. Phase: Das vorliegende Bild hält einen der wichtigsten Momente der modernen europäischen Geschichte fest. Seht euch das Bild genau an. Findet einen passenden Titel dazu. Stellt 5W-Fragen zum Bild und findet auch dazu Antworten. 2. Phase: Jetzt erhaltet ihr Informationskärtchen. Wählt davon 5 aus, die eurer Meinung nach am besten zu dem Bild passen. Bitte begründet eure Wahl! 3. Phase: Jetzt werden noch weitere Bilder verteilt. Bitte untersucht genau die einzelnen

13 Das zu analysierende Bild Ungarische oppositionelle Politiker und Otto von Habsburg organisierten für den 19. August 1989 das Paneuropäische Picknik, eine Veranstaltung in Sopronpuszta bei Sopron, deren Ziel es war, ein Treffen zwischen österreichischen und ungarischen BürgerInnen zu arrangieren. Die DDR-Flüchtlinge in Budapest wurden vor dem Picknick darüber informiert, dass die Grenze anlässlich des Ereignisses kurz geöffnet wird. Mehr als tausend DDR-BürgerInnen konnten in den Westen fliehen, die Bilder von der Massenflucht gingen durch die ganze Welt. In der DDR stellt man massenhaft Anträge auf ständige Ausreise. Das Tor war kaum geöffnet, die Touristen drängten schon durch, die Grenzsoldaten mischten sich nicht ein. Ab Herbst des Jahres 1989 gab es Unruhen und Demonstrationen in den Städten der DDR, in Prag, in Temesvár. Das sozialistische System in den ost-mittel-europäischen Staaten bricht zusammen. Ungarn sowie die Staaten von Ost-Mittel-Europa wurden durch den sogenannten Eisernen Vorhang - ein streng bewachtes Grenzsystem mit elektrischer Alarmanlage ausgestattet - von Westeuropa getrennt. Ab dem Jahre 1988 gab es oppositionelle Bewegungen, Demonstrationen gegen die Regierung sowie das diktatorische System in Ungarn. Zusätzliche Bilder Informationskärtchen Am 9. November 1989 kommt es zum Fall der Berliner Mauer. Am 5. Oktober 1987 erklärt János Székely, der ungarische Grenztruppen-Chef, in einer geheimen Denkschrift, der Grenzzaun sei moralisch veraltet Am 1. Januar 1988 erhalten die ungarischen BürgerInnen die Reisefreiheit. Der Stacheldraht war so verrostet, dass es oft zu Fehlalarmen kam. Am 18. April 1989 beginnt Ungarn den Zaun abzubauen. Am 27. Juni 1989 durchschneiden Gyula Horn und Alois Mock symbolisch den Stacheldraht. Tausende von DDR-BürgerInnen halten sich auf den BRD-Botschaften in Prag, Budapest, Warschau auf, sie wollten die DDR verlassen. Das Foto hält den Moment fest, wo am 19. August 1989 in der Nähe von Sopron die DDR-Bürger massenhaft den Zaun zwischen Österreich und Ungarn durchbrochen haben und nach Österreich geflüchtet sind.

14 Bilder, die im Gedächtnis bleiben Allgemeines Bilder, die im Gedächtnis bleiben ist eine Lernmethode, bei der die SchülerInnen eine Abbildung (ein Gemälde, eine Zeichnung, eine Karikatur, ein Schema) nachzeichnen und eine gute Kopie anfertigen sollen. Es ist eine kleine Aufgabe, von der die SchülerInnen im Allgemeinen begeistert sind. In spielerischer Wettbewerbsform werden Teamarbeit, visuelles Gedächtnis, die Beachtung des Details und das Erkennen einer Gesamtansicht trainiert. Anwendungsmöglichkeiten zu Bildern, die im Gedächtnis bleiben Es gibt verschiedene Anwendungsmöglichkeiten zu der Lernmethode Bilder, die im Gedächtnis bleiben. Im Mittelpunkt der Basisform steht das Kennen lernen und die Verdeutlichung der Prinzipien und Verfahren der Aktivität. Mit Hilfe dieser Basisform lernen SchülerInnen zum Beispiel ein Gemälde, eine Karikatur oder ein Objekt zu beschreiben und zu analysieren. Es stellt sich heraus, dass die SchülerInnen auf einer scheinbar übersichtlichen Abbildung plötzlich viele zunächst unsichtbare Schätze entdecken. In einer weiteren Form wird der Beobachter eingeführt. Er soll den SchülerInnen weitere Denkschritte ermöglichen und sich eine Übersicht über die strategische Zusammenarbeit verschaffen. In allen Varianten ist die Nachbesprechung mit den SchülerInnen durchaus wichtig, damit sich die SchülerInnen ihres Lernergebnisses (Produkt) und ihrer zu diesem Produkt führenden Denkstrategien bewusst werden. Allgemeine Tipps dafür sind: Beachten Sie das Übungsziel: SchülerInnen über die kognitiven Fertigkeiten und Lernstrategien zu informieren. Stellen Sie offene Fragen und ermutigen Sie die SchülerInnen ( Hat eine andere Gruppe auch so etwas ähnliches herausgefunden? Gibt es andere Auffassungen? Warum? Könnt ihr das erklären? Seid ihr damit einverstanden? usw.). Hören Sie die Gespräche in den einzelnen Gruppen ab und zu mit, so dass Sie bestimmte Bemerkungen in der Nachbesprechung nutzen können. (Ich habe gehört, dass ihr...). Gehen Sie auf unerwartete Einsichten und Bemerkungen ein. Erfahrungen In den Unterrichtsstunden in unterschiedlichen Klassen und Schultypen (Hauptschule, Realschule, Gesamtschule, Gymnasium) hat sich gezeigt, dass: intelligentere SchülerInnen viel planen und von vornherein sinnvolle Vereinbarungen treffen. intelligentere SchülerInnen erst versuchen, ein umfassende großes Bild (big picture) zu erarbeiten und dann ins Detail gehen. intelligentere SchülerInnen sich gegenseitig helfen, indem sie zum Beispiel Fragen stellen oder zunächst einmal das Bild in Ruhe betrachten. intelligentere SchülerInnen den vorgegebenen Rahmen (Vorkenntnisse) zur Planung der weiteren Arbeitsschritte nutzen. intelligentere SchülerInnen zielgerichtet an der Lösung der Aufgabe arbeiten. Didaktischer Hintergrund Die Lernmethode Bilder, die im Gedächtnis bleiben leistet wichtige Hilfestellungen zur guten Beschreibung einer Abbildung. Im Geschichtsunterricht und in der modernen Medienkultur nehmen visuelle Quellen einen immer größeren Platz ein. Aber, sehen wir wirklich auch das, was wir uns anschauen? Bilder, die im Gedächtnis bleiben zwingt die SchülerInnen eine Abbildung ausführlich zu beschreiben, bevor sie (voreilige) Schlussfolgerungen ziehen. Das ist ein wichtiger Bestandteil des Handwerks im Geschichtsunterricht: zunächst Tatsachen betrachten, danach Interpretationen vornehmen und erst dann Schlussfolgerungen ziehen. Auf Grund des Konzepts können wichtige Prinzipien des gemeinsamen Lernens wie positive gegensei-tige Abhängigkeit, individuelle Ansprache, direkte Interaktion und soziale Fähigkeiten angewandt werden. Bilder, die im Gedächtnis bleiben macht Denkprozesse und kognitive Schritte der SchülerInnen transparent, da sie über die Gruppenlösungen und den Eigenbeitrag zum großen Ganzen debattieren müssen. Für den Lehrer ist es oft nicht möglich, das Ergebnis der Stunde genau zu bestimmen. Ebenso unmöglich ist es, alle Schülerfragen zu beantworten. Das wird jetzt in die Unterrichtsstunde eingebaut: Bilder, die im Gedächtnis bleiben hilft LehrerInnen bei der Entwicklung der eigenen Professionalität. Die Lernmethode verschafft Einsichten in die Arbeits- und Denkweise der SchülerInnen. In allen anderen Unterrichtsstunden kann man sicherlich von diesen Erkenntnissen profitieren. Mit Hilfe der Lernmethode Bilder, die im Gedächtnis bleiben entdecken SchülerInnen Zusammenhänge/Beziehungen (im historisch-politischen oder geografischen Kontext). erkennen SchülerInnen, dass isoliertes Fachwissen wenig hilfreich ist. sehen SchülerInnen den Nutzen von Faktenwissen ein: die Einbeziehung von mehr und variierterem Wissen ermöglicht ein anderes Bild und eine andere Interpretation. lernen SchülerInnen, dass eine fundierte Bildbeschreibung eine gute Voraussetzung für das Erkennen der Bildbedeutung ist. entdecken SchülerInnen, dass die Bildbeschreibung durch eigenes Wissen, eigene Fertigkeiten, Ideen und Behauptungen mitbestimmt wird.

15 Ausschnitt aus der DVD-Unterrichts-DVD Miklós Szabó Direktor Széchenyi István Gymnasium, Sopron: Was heißt zunächst einmal paneuropäisch? Antwort: Vielleicht gesamteuropäisch? M. Szabó: Richtig. Die Vorsilbe pan bedeutet gemeinsam, eine Gesamtheit, eine Einheit. Also einheitlich europäisch. Was ist ein Picknick? Antwort: Wenn wir Mitgebrachtes im Freien essen. M. Szabó: Ja, ein Treffen im Freien, in guter Stimmung, mit Essen. Auch die Veranstalter des Paneuropäischen Picknicks hatten solches geplant. Sie wollten an der österreichisch-ungarischen Grenze Gäste treffen und Speck braten. Auch aus Österreich sollten Gäste kommen. Diese Feier an der Grenze war aber mehr als das: sie sollte den Wunsch nach einer Öffnung der Grenzen symbolisieren. Einer der Veranstalter, Dr. László Magas, erinnert sich: Wir, die hier an der Grenze lebten, hatten große Hoffnungen auf den Abbau des gehassten Eisernen Vorhanges gesetzt. Auf Initiative von Debreziner Jugendlichen veranstalteten die oppositionellen Organisationen von Sopron aus diesem Anlass das Paneuropäische Picknick. Wir luden die an der Grenze lebende österreichische und ungarische Bevölkerung zu diesem fröhlichen Treffen ein. Wir hatten es ermöglicht, dass ein Jeder ein Stück vom Stacheldraht schneiden kann, um auch die Bürger aktiv am Abbau des Eisernen Vorhanges teilnehmen zu lassen. Es wurde sogar ein Slogan für die Veranstaltung gefunden: Abschneiden und mitnehmen! Nachdem die Genehmigungen eingeholt waren, wurden Einladungen zu der Veranstaltung angefertigt, denen Geländekarten mit Hinweisen in Ungarisch und Deutsch beigelegt waren. Die in Ungarn urlaubende DDR-Bürger erfuhren sehr rasch davon. Die für 15 Uhr anberaumte Grenzöffnung konnte nicht mehr dem Protokoll nach stattfinden, weil die hier versammelten DDR-Bürger um 14:57 Uhr mit Gewalt das Tor des Eisernen Vorhangs durchbrachen. Dass die Stelle des Durchbruchs zu einer Gedenkstätte ohne Märtyrerdenkmal wurde, ist jenen mutigen Grenzsoldaten zu verdanken, die statt von ihrer Schusswaffe Gebrauch zu machen, den Flüchtlingen sogar Hilfe leisteten. Niemand rechnete damit, dass hier plötzlich auch DDR-Bürger erscheinen würden. Der Fotograf dieses Ereignisses war der früh verstorbene Tamás Lobenwein. Die Weltpresse veröffentlichte seine Fotos. Er war zur richtigen Zeit am richtigen Ort. Schauen wir uns jetzt diese berühmten Bilder an. So fängt das Ganze an. Eine zunächst geordnete Passkontrolle österreichischer und ungarische Staatsbürger. Auf dem nächsten Bild sehen wir, dass eine Menschenmenge ohne Reisepässe kommt. Es sind die DDR-Bürger. Man sieht in der Ferne, dass noch mehr aus den Büschen kommen. Bald sind es sehr viele. Was sehen wir? Kommen sie zum Picknick? Antwort: Nein. M. Szabó: Welche Emotionen können wir auf den Gesichtern sehen? Antwort: Traurigkeit. M. Szabó: Traurigkeit, Erschöpfung. Wo blicken die Menschen hin? Zu den Grenzsoldaten? Antwort: Nein. M. Szabó: Nicht alle. Hier sind zwei, die die Grenzsoldaten beobachten. Was sagt uns ihr Gesichtsausdruck? Antwort: Vielleicht Unsicherheit M. Szabó: Das ist es. Sie lesen in den Gesichtern der Grenzsoldaten, dass denen nicht klar ist, was jetzt kommen wird. Ich möchte auch auf eine weitere berührende Szene aufmerksam machen. Wer trägt die Kinder auf dem Arm? Antwort: Die Väter. M. Szabó: Ja. Warum die Väter? Antwort: Sie geben das Gefühl der Sicherheit. M. Szabó: Wenn es so wäre, würden sie das Kind anders halten. Wir sehen aber vor allem die Entschlossenheit des Mannes auf seinem Gesicht. Er sieht überhaupt nicht sein Kind an, er drückt es an sich und blickt in Richtung der Grenze. Und dann kommt der Augenblick, wie im Bericht zu hören war, als das rechte Tor krachte, und die Menge durchbrach. Dieses Durcheinander zeugt von dem Chaos vor Ort. Wir sehen auch, dass dieser Grenzsoldat fragend zu seinen Kommandanten blickt: Was sollen wir tun? In dessen Blick ist kein Befehl erkennbar. Der Grenzsoldat hält das Tor, er tut aber nichts dagegen, dass diese Menschen durchbrechen. Hier sehen wir den großen, jungen Mann von vorhin wieder. Auch er schaffte es, hier läuft hinüber. Es ist nicht unwichtig zu beobachten, was die Flüchtlinge bei sich tragen: bloß Plastiktüten und Umhängetaschen. Mit so wenig gehen sie in die freie Welt, den Rest lassen sie zurück. Familiendramen? Wir wissen es nicht, wir können nur darauf schließen. Ein Vater streckt seine Hand nach seinem Kind aus. Sie sind schon durch. Sie umarmen sich. Hier sehen wir ein Mädchen. Was drückt sein Gesicht aus? Antwort: Vielleicht Glück? M. Szabó: Ja, wir sehen das Glück. Es freut sich mit der fremden Familie. Dieses Mädchen ist heute vielleicht 30 Jahre alt, wahrscheinlich bleibt dieser Moment fürs ganze Leben in Erinnerung. Dieselbe Familie noch einmal. Sie lassen einander nicht los. Sie sind durch. Eine andere Familie. Auf dem Gesicht des Kindes sehen wir, dass es erschrocken ist. Es weint. Die Mutter beruhigt es, auf dem Gesicht des Vaters sehen wir Verwirrung und totale Erschöpfung. In diesem Augenblick kann er mit dem weinenden Kind nichts anfangen, vielleicht atmet er jetzt durch. Auf dem nächsten Bild sehen wir schon, dass das Kind das Bein der Mutter umklammert, der Vater bückt sich zu ihm, auch sie sind nun beisammen. Wir sehen hier, was wir auch im Bericht lesen konnten, dass die in späteren Wellen ankommenden DDR-Bürger nicht mehr aufgehalten worden sind. Diese Aufnahme ist schon viel entspannter. Hier spaziert die zweite Welle von DDR- Bürgern über die Grenze. Angeblich standen die verlassenen Trabis bis zur Strafanstalt in Sopronkőhida. Ihr wisst, wie weit es bis Sopronkőhida ist. Die Trabis standen hintereinander. Hier noch etwas zum Schluss. Ein überglücklicher Flüchtling, der an den sich unterhaltenden Grenzsoldaten vorbei noch hinüberkommt.

16 Impresszum A mintatanításon közreműködnek: Szabó Miklós, középiskolai tanár és diákjai, Széchenyi István Gimnázium, Sopron Dr. Tóth Imre, történész-kutató Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere A kiadványt Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata készítette. Arculatterv: Szücsy Róbert, Solbus Design Bt. Készült a FORENO Nonprofit Kft. digitális nyomdájában Felelős vezető: Földes Tamás Az Európai Unió Kultúra Programjának támogatásával Förderung durch das Programm Kultur der EU A kiadványban szereplő fotográfiákat Lobenwein Tamás készítette. A fényképek jogaival Lobenwein Tamás örökösei rendelkeznek Mit der Genehmigung der / Engedélyével: Volkshochschule Aachen/ Community Centre of Adult and Further Education Aachen This publication, or parts of it, may be reproduced provided the source is duly cited. Volkshochschule Aachen Peterstraße 21-25, D Aachen, Germany Phone Lernen.ohne.Grenzen@mail.aachen.de

17