Természetföldrajz: - vízföldrajz - éghajlattan - talajföldrajz - állat és növényföldrajz (biogeográfia) - felszínalaktan (geomorfológia)

Átírás

1 Földrajzi burok: 1. A földfelszín közelében a többi burok (talaj, levegı, víz) találkozási helye + az emberi társadalom és alkotása. Többdimenziós. 2. Az egymással kölcsönhatásban álló geoszférák érintkezési terében azok kölcsönhatására kialakult rendszerek természetes egysége. Geoszférák: - atmoszféra - litoszféra - hidroszféra - bioszféra - pedoszféra (talaj) - morfoszféra?? - társadalmi szféra A természeti földrajz ezek tulajdonságainak, térbeli elrendezıdédnek általános és regionális törvényszerőségeivel foglalkozik. Természetföldrajz: - vízföldrajz - éghajlattan - talajföldrajz - állat és növényföldrajz (biogeográfia) - felszínalaktan (geomorfológia) Geomorfológia: a földfelszín domborzati formáinak magyarázó ismerete a földrajzi burok különbözı szféráiban lejátszódó természeti folyamatok általános mőködése és térbeli összefüggései elnevezés: 1854: Neumann föld-alak-tan Története: 1. a felszín stabil, változás csak különleges hatásra (földrengés, vulkánkitörés) de 1505: Leonardo da Vinci a hegyekben tengeri csigákat talált : Celsius bizonyította Skandinávia parti SZINLİINEK emelkedését (ezek a tenger egykori szintjét mutatják, de évi 8-9mm-t emelkednek) a felszín nem stabil : Buffon; 1796: Cuvier katasztrófa-eméletek a Föld katasztrófák során, lépcsıkben fejlıdött - neptunisták mindent a tenger hoz létre - plutonisták mindent a föld belsejébıl származó erık hoznak létre : Lyell aktualizmus kis erı, sok idı az esıcsepp kivájja a követ a felszín lassan, észrevétlenül ma is változik, ma is létezı erık okozzák de manapság új elméletek 1848, Collomb jégárak 1869, Rütimeyer folyóvíz 1877, Richthofen szél 5. Powel, Gilbert USA tudományos feltárása közép-nyugat kevés növény, jól látszanak a kızetek szerkezetmorfológia a kızet minısége befolyásolja a domborzatot geologizáló geomorfológia az alak szorosan kapcsolódik a szerkezethez külsı hatások és folyamatok felszínalakítása , Richthofen a geomorfológia megalapítása szerkezeti mozgások és külsı erık munkájának kölcsönhatása genetikus elv oknyomozás Magyarországon Lóczy Lajos követte , Davis geomorfológiai szintézis ciklustan minden élılény meghatározott életpályát jár be, a Föld fejlıdése is ilyen - gyors kiemelkedés - > korai juvenilis stádium - lepusztulás -> késıi juvenilis stádim - lekerekítıdés -> maturus (érett) stádium

2 - alacsonyra pusztulás -> szenilis (elöregedı) stádium geológia és geomorfológia szétválása Magyarországon Cholnoky Jenı ( ) , Bulla Béla; 1950, Julius Büdel klimatikus geomorfológia a külsı erık és a belsı erık is mőködnek egyszerre, csak a különbözı helyeken másmilyenek nem érvényes csak egy rendszer az egész Földre Geomorfológia ágai: - elemzı - szerkezeti - dinamikus (folyamatok) - klimatikus - kızetmorfológia (kızetenként eltérı folyamatok) - kísérleti - alkalmazott (konkrét célokért kutat pl építkezés) - antropogén (ember és társadalom hatásai) Belsı erık: eredményük a domborzat alapvonásainak kialakítása - nehézségi erı - földmágnesség - belsı hı - magmás folyamatok - anyagáramlások - geokémiai folyamatok - égitest jellegébıl fakadó hatások Külsı erık: szerkezeti formák átalakítása, energiaforrásuk a Nap - aprózódás-mállás - folyóvíz - jég - tenger - szél - lejtıs tömegmozgások Szerkezetmorfológia: denudáció: lepusztulás szelektív denudáció: ellenállóképesség szempontjából vannak kemény és puha kızetek erre nincsenek mérıszámok, csak viszonyítani lehet területtıl (éghajlattól) is függ pl gránit. a szilárdság jelképe, de Indiában kézzel lehet bontani Szerkezetmorfológiai egységek: - ısmasszívumok - táblák - nyesett síkságok - réteglépcsık - röghegységek - győrt hegységek İsmasszívumok: a szárazföld legidısebb részei, több mint 600M évesek óidı elıtti hegységképzıdés maradványai eredetileg győrthegységek, késıbb lepusztultak többé-kevésbé egyenletes felszín a győrıdés látszik a tavak rajzából - fedett - fedetlen max nagyon vékony posztglaciális (pár ezer éves takaró) legközelebb Skandinávia Táblák: vízszintesen egymásra rakott rétegek

3 üledékesedés majd lepusztulás kemény kızetbıl a völgyek egyre mélyülnek kisebb-nagyobb darabokra szakadozik a tetején vékony, ellenálló kızet -> meredek lejtı Vulkáni táblák: fıleg bazaltból híg lávából keletkezett nem a magassága, hanem a kiterjedése csökken Tanúhegyek: kevés bazalt fiatal, 2-2,5M éves Nyesett síkságok: nem maradnak szintben, az erózió szép lassan simára csiszolja ıket többféle kızetbıl vannak Réteglépcsık: még jobban kibillennek több fokos eltérés majd az erózió egy szintbe hozza ıket eltérı kızetek nem lesz egyenletes a folyó keskeny, meredek szurdokvölgyet hoz létre a kemény részen

4 a rétegborda meg még jobban kibillen: Töréslépcsı: Árok, sasbérc: kiemelkedés-lesüllyedés a törésvonalak mentén Győrıdéses-vetıdéses vidék: a felszín a kızettípusokhoz igazodik - antinális - szintinális Appalache-típusú domborzat ívesen hajló hegygerincek Geomorfológiai inverzió: - a magasabb részek jobban pusztulnak -> alacsonyabbak lesznek - a láva kitölti az alacsony részeket, majd ez lesz a tanúhegy Erózió: lepusztulás a kızetfelszínen, a geoszférák találkozásánál történik

5 az átalakult réteg málladéktakarót képez: REGOLIT egy határon túl a folyamat leáll (védıréteget képez) egyensúlyi állapot a külsı erık az átalakult réteget viszi el vastagságát befolyásolja: - alapkızet (tömör/repedezett/kemény/puha) - éghajlat (hımérsklet, csapadék, csapadékeloszlás) - növényzet (mállást csökkenti) az éghajlat hatása - regolit vastagsága erózió fajtái: 1. Aprózódás fizikai folyamat apró darabokra esik szét sok fajtája van, az oka szerint: 1. egyenlıtlen térfogatváltozás miatt - inszolációs napsugárzás hatására - tőzhatás természetes körülmények között is gyakori (erdıtőz) 2. kristálynövekedés miatt - fagyaprózódás zárt tér, a víz ne vándoroljon, teljesen kitöltse a terer függ: vízmennyiség, kızet típus, fagy erısség és hosszúság, gyakoriság nedves éghajlaton gyakoribb - izlandi típusú gyenge, naponta - szibériai típusú nagyon erıs, ritkán, hosszú ideig

6 - sóaprózódás kiválik, szétfeszíti a kızetet kızet típusától is függ (mélységi magmás kızeteknél nincs, mészkıbe-homokkıbe könnyen bemennek a vízzel) a szulfátok jelenléte is erısen befolyásolja 3. víz hatására - vízfelvétel - hidratáció új anyaggá alakulás (rendezett vízmolekulák nyomása) 4. kızetnyomás csökkenése - UNLOADING a magma fölötti részek lepusztulnak relatív belsı nyomása megnı felszínnel párhuzamos repedések egy mélységig a formái szerint: 1. szemcsés gránit pár centis (Velencei-hg ösvényein a murva) 2. gömbhéjas (hagymahéjszerő) lemezecskék jönnek le róla 3. blokkos kockaszerő darabok 4. lemezes 2. Mállás kémiai folyamat belsı átalakuláson megy át 1. oldódás vízben oldódnak a sókızetek reverzibilis folyamat, de nem kémiai oldási formák 2. karbonátosodás karbonáttartalmú kızet kerül vizes oldatba szénsavtartalmú víz kell hozzá, amiben a karbonátok oldódnak a víz CO2 felvevı képessége hımérsékletfüggı, a hidegebb többet tud oldani reverzibilis, a visszafordítása a cseppkı a talaj levegıjébıl veszi fel az ottani élılények által termelt CO2-t a karszt biológiai produktum 3. oxidáció-redukció mindenhol van vas, oxidálódhat is színben különbözik a 2+ és a 3+ az oxidáció térfogatnövekedéssel jár reverzibilis 4. hidrolízis a szilikátok mállása a molekulák alkotórészeikre esnek szét mállást meghatározza: - kızet típusa, ellenállóképessége - benne lévı ásványok átalakulási hajlama - kızet fizikai szerkezete - éghajlat aprózódás -> kvarchomok mállás -> agyag

7 3. Biológiai hatások aprózódás+mállás lokális hatások (mikroléptékő) anyagcseretermékek: - szerves savak - CO2 - komplexképzı szerves vegyületek 4. Lejtıs tömegmozgások a nehézségi erı hatására történı anyagátrendezıdés szállítóközeg (víz/jég) nélkül mőködik oka az egyensúlyvesztés 1. omlás hirtelen fellépı, váratlan mozgás az anyag útjának egy részét szabadeséssel teszi meg meredek lejtı mérettıl függıen: - kıpergés - kızetomlás - földomlás - hegyomlás periodicitása szerint: - szabálytalan: partomlás, sziklaomlás, lavina nem tudhatjuk mikor lesz - szabályos évszakos/napszakos - epizodikus: földrengés különleges okból, nem lehet egyáltalán elırejelezni 2. csuszamlás nyíróerık hatására, csúszópálya mentén gyors mozgás T=N tg[fi] +C T: nyíróerı N: normálerı (tömeg nyírási felszínre merıleges komponense) [fi]: belsı súrlódási szög C: kohézió stabil: nyírószilárdság>nyíróerı feltétele: - domborzati meredekség, lejtı típus, anyag (jellemzı nyírószilárdság)

8 agyag vizet vesz fel plasztikus csuszamlás homok/sóder vizet vesz fel nyírószilárdság nı de ha még több vizet vesz fel pépesedik megfolyik csuszamlás - anyag merev, rugalmas konzisztenciaváltozás feltétele: víztartalom növekedése / vízfelvételre képlékenyé váló anyag jelenléte / a lejtı meredekebbé válása / alátámasztás elvesztése /földrengés csúszópálya: a lejtı belsejében lévı felület a kızet tetején vagy két kızetréteg között, ezen csúszik a fölötte lévı réteg - preformált a lejtı belsejében, de pontosan meghatározhtaó rétegcsuszamlás köpenycsuszamlás pl a regolit csúszik a szilárd kızet tetején szeletes földcsuszamlás komoly károkat okozhat a lecsúszott anyagot elhordják lehetıség az újabb csuszamlásra pl INTERCISA (Dunaújváros) római erıdítmény fele már a Dunában van megelızés a lejtıt teraszokkal bontják, a vizet betonozott csatornákon vezetik - szingenetikus valahol a lejtı belsejében, a csúszás hozza létre rotációs mozgást végez a szingenetikus csúszópályán történı csuszamlás a suvadás 3. lejtıkúszás (CREEP) a csuszamlások egymásra csúsznak alul vizenyıs mélyedés

9 a málladék vagy törmelék nagyon lassú mozgása az egész lejtı mozog lefelé nem látszik, csak a 70-es években fedezték fel ok: a lejtı anyagának térfogatváltozása kiterjedés nı (a lejtıre merılegesen) térfogat csökken (kb függılegesen) az egész takaró együtt mozog oka lehet: hımérsékletváltozás / nedvességváltozás / fagyhatás (a legerısebb hatás) - kıkerítés szétesik - sírkövek szétesnek - villanyoszlopok kidılnek - pipa alakú fák részeg erdı 4. folyás átmenet a folyóvízi erózió felé az egész lejtı pépessé válik és megfolyik lehet lamináris/turbulens - sárfolyás, iszapfolyás agyagos üledékeken, gyors - talajfolyás mérsékelt övben, lassabb - SZELI sáros-iszapos kızettörmelék áramlat a V alakú völgyekben magashegységekben, nagy esı vagy hirtelen olvadás után - kıfolyás lassan mozgó görgeteg ha nem mozog, a növényzet megtelepszik

10 5. DERÁZIÓ eredetileg korráziónak mondták, de ez a szó akkor már foglalt volt magyarázat azokra a völgyekre, ahol puha, laza a talaj, nincs vonalas bevágódás az alján, nincs nyoma folyóvízi eróziónak tömegmozgások, iszapfolyások a völgy egész felületén keresztbe + egy mozgás lefelé areális + lineáris mozgás elviszi a törmeléket 5. A felszínen folyó víz munkája az interglaciális korszak ennek kedvez - areális pusztítás csapadékból származik a) puha felszínre esnek a cseppek kráterek, minimális anyagmozgás, max fellazul a talaj b) lejtıre esik gyenge anyagmozgás lefelé, majd lefolyás kezdıdik c) lamináris áramlás (SHEET WASH) az egész felületen vékony rétegben folyik, anyagokat vihet magával ritka jelenség, sivatagokra jellemzı d) turbulens áramlás (RILL WASH) barázdás erózió (kis erecskék) változtatják a helyüket sok vonalas erózió felületi eróziót képez ha egy erecske megnı rögzül (pl szántıföldön, de ha betömik, akkor felszíni erózió alakul ki) (amikor 25cm-nél mélyebb a barázda, nem tudják beszántani árokká/vízmosássá mélyül) ha nagyon sőrőn vannak, az egész felszín elpusztul BADLAND -> különleges formák - kısapkás földpiramis durva kıtörmelék finom üledékbe ágyazva, addig pusztul, amíg ki nem látszik ha nincs kıtörmelék, akkor sima badland száraz éghajlat, ritka növényzet glaciális üledék, hegyi patak torrens áradása 20-50mm csapadékok ritkán - folyóvízi erózió a turbulens áramlás törmeléket kap fel, és szállít támadja a saját medrét vízhozam: 1s alatt átáramló vízmennyiség

11 esés: 1km alatti szintkülönbség -> sebesség esésgörbe: - konkáv (homorú) - lépcsızött - normál - egyensúlyi 0. folyamkilométer: torkolat erózióbázis: az a legalacsonyabb szint, ameddig a folyó folyik (abszolút: tengerszint; lokális függ: hordalék mérete, víz sebessége) nagyon kis szemcse nagy relatív felület összeáll úgy csinál mintha nagy szemcse lenne nagy kritikus sebesség, de ha elindul, akkor már nem szükséges akkora sebesség ütközési sebeség túl nagy, bizonyos szemcséket már nem tud mozgásban tartani nagy szemcsék erózió kis szemcsék egy részét csak szállítja, másik részét nem is szállítja folyó adatai az idıjárás függvényében folyton változnak az áradó folyó sebessége jóval nagyobb, mint az apadó folyóé hordalékszállítás: - oldott - lebegtetett agyag, iszap állandó keveredés, emelkedik-süllyed - ugráltatott (SZALTÁCIÓ) - homok - pörgetett-csúsztatott nagy darabok, kövek (több méteresek is lehetnek) szakaszjelleg: Cholnoky Jenı után a munkavégzı-képesség (rendelkezésre álló energia) és az elvégzendı munka aránya nem számszerősíthetı - felsıszakasz-jelleg: E>M errodál, mélyíti a medrét V alakú völgyeket hoz létre és álteraszokat völgyek falának meredeksége a kızettıl függ - középszakasz-jelleg: E=M az erózió és az akkumuláció térben és idıben dinamikus egyensúlyban kanyarodás oldalazó erózió, holtágak

12 meanderméretet befolyásolja: vízhozam, esés, meder anyaga minden kanyarulat más I: inflexiós pont h: húrhossz (amplitúdó) H: ívhossz (hossz) r: sugár M: tágasság övzátony: a belsı ívre lerakott rész; sorozatban van több is sarlólap: az övzátonyok közötti rész amikor kilép a medrébıl lecsökken a sebessége lerakja a hordalékot parti hát ha elzárja a holtág bejáratát malágy - alsószakasz-jelleg: E<M

13 lerakódás (zátony, sziget, fattyúág, hordalékkúp) fonatos vízhálózat felületi akkumuláció mellékfolyók elvonszolódása Vízfolyások rendszere: fıfolyók és mellékfolyók elhelyezkedése Davis szerint 3 alaptípus (elsıdleges eróziós völgyek) - konzekvens lejtın lefelé - szubkonzekvens kisebb lejtıkön, a konzekvensekre merılegesen - renekvens mellékfolyók a konzekvensekkel egyirányban vagy ellenkezı irányban domborzathoz való alkalmazkodás szerint: - ágas - rákollós - tollas - ágazó - párhuzamos - párhuzamosszerő - szétfutó - összefutó földtani felépítéshez való alkalmazkodás szerint: - győrős réteglépcsık elıtt bemélyedés - visszakanyarodó kiemelkedés, lepusztult antiklináris - hasadékos-surgaras törésvonal -... feltöltıdı területeken (alföldeken): - kanyargó - elvonszolt - fonatos - legyezı Diszkordáns (áttöréses) völgyek: szabálytalanság pl átvág a hegyen ahelyett hogy megkerülné - antecendens völgy lassú tektonikus emelkedés a folyó mélyítı eróziója lépést tud vele tartani a folyó két partján kinı egy hegy (Vág, Szlovákia) - epigenetikus (átöröklött) völgy egyedül a kızet miatt valahol a mélyben más, ellenállóbb kızet van, ebbe kénytelen belevágni amikor eléri meredek szurdokvölgy (Hesdát-patak, Szlovákia) - regressziós völgy áttöréses völgyfıhátrálás hosszú idı alatt keresztülvághatja a völgyet - obszekvens völgy van két folyó, mindkettı hátrál az egyik folyó regressziója erısebb (meredekebb lejtı, több csapadék), ez elviszi a másik folyó vizét, megfordítja ahol találkoznak, az a hely az OBSZEKVENCIA a teraszok szintkülönbsége folyamatosan nı a Dunakanyar: antecendens, epigenetikus, álobszekvens (a valamikori teraszok tektonikus deformációt szenvedtek el megemelkedett az egész) Folyótalálkozások: völgyfı+völgyfı=regresszió völgyfı+völgyoldal=bifurkáció a másik folyó vizének egy részét elvezeti egy idı után még tovább hátrál, mélyül, elveszi a másik folyó vízterületét, az kiszárad KAPTURA (folyólefejezés) (pl a Zala ZEG után) völgyoldal+völgyoldal is találkozhat köztes völgyközi hátságok, gerincek

14 6. A mozgó jég felszínalakító munkája: a szf felszín 10%-ám jégtakaró = 15M km^2 97% Antarktisz+Grönland (99 tömeg%) 3% Kanada+magashegységek a legnagyobb eljegesedés idején volt még 20M km^2 Magyarországot nem érintette - csiszoló erózió törmelékkel gyalul - tördelı-pattintó erózió nyomás alja megolvad ezen csúszik ezért mozog ez a túlhőt vízréteg a repedésekben azonnal megfagy hozzáfagy a jégtömeghez gyökerestül letépi azt a darabot bizonyítékok: - fenékmoréna törmelék - gleccsertej olvadékvizek + hordalék + iszap - jégkarcok -> mozgásirány felhalmozódás magasabb szélességeken jégtakaró (kb stat. egy.), magasan jégsapka (dinamikusabb egy.) magashegység lineáris/irányított/ erózió szabadban areális/glaciális erózió - csúcsrégióban völgyfıkben hófelhalmozódás kárfal kárküszöb konfluencia lépcsı összefolyás, sekély völgyek kızetminıségi lépcsı ellenállób kızetsávok magasabbak maradnak divergencia lépcsı szétfolyás végmoréna kárfülke kárpiramis Matterhorn-típusú tipikus hegyforma kárgerinc U alakú völgyek fjordok a jégárak a tengerbe érnek (a víz megemeli letörik borjadzás) többszáz méter hosszú völgyek hegység képe: periglaciális lankás, lekerekített glaciális jégárak, csúcsok, gerincek

15 posztglaciális magashegységi kép, de jég nélkül magashegység definíció: glaciális formakincse van turkesztáni típusú jégár a tetején kıtörmelék (nyáron erıs napsütés) jégtakaró mozgását a domborzat nem befolyásolja eróziós formák: - vásottszikla - tómedence - glintlépcsı a jégtakaró végénél - glinttó - glintvonal felhalmozódási formák: - moréna jég által szállított, lerakott hordalék anyaga változatos, osztályozatlan századmm- többm jégkarcos részben glac, részben periglac eredető - belsı - fenék átlag 60km, kormeghatározásra alkalmas - végmoréna - torlaszolt a jég a korábbit tolja el - visszahúzódási mindig ugyanott olvad el, ugyanott teszi le - oldalmoréna - középmoréna két jégár találkozásánál, két oldalmorénából - vándorkı (diluviális rög) északról kerültek oda, a legnagyobbak km-es nagyságrendőek - DRUMLIN (aszimmetrikus domb) jégtakaró alatt képzıdött - SOLL (holtjég-tó) a jégtakaróból leszakadt darabok megakadályozták a feltöltıdést lyuk Olvadékvizek: (fluvioglaciális anyag) szubglaciális jég alatti - eróziós barázdák ároktavak / csorgótavak-tóláncok - folyóvíz felhalmozódása (ÓZ) repedésekben folyó víz hordalékot tesz le töltésszerő - KAME (teraszféle) hátráló jégtakarónál) - SZANDRMEZİ (olvadékvíz-síkság) aprószemő hordalék - ısfolyamvölgy mai vízhálózat is ezt követi 7. A szél munkája, az eolikus felszínformálás a szárazföldek 30%-án érvényesül (szárazság, kevés növény, aprószemő anyagok borítják a felszínt, a domborzat elısegíti) van lineáris+areális erózióbázis a mindenkori talajvízszint hordalékszállítás: ugráltatott-lebegtetett-csúsztatott nagyságrendekkel nagyobb sebességek, mint a vízi szállításnál nagy energia koptatás + osztályozottság 1. sivatagi formakincs 2. féligkötött formakincs (itthon is) szélerózió defláció felületi defláció: - deflációs medence zárt, nem megy belıle kifelé folyó

16 - szfinx-sziklák áramvonalas forma, a teteje szélesebb - deflációs tanúhegy kiterjedése csökken, a magassága nem a tetején ellenálló kızet van - maradéktakaró (DESERT PAVEMENT) a szél a homokot elviszi, a köveket nem egysoros takaró kavicssivatag REG sziklasivatag HAMADA - sarkos kavics a szél jellemzıen egy irányból koptatta vonalas defláció: - szélbarázda (YARDANG) az eredeti felszín marad a maradványgerinc sok párhuzamos csatorna - szél-korrázió szelektív lepusztulás (kıcsipke, kıfüggöny) - kıgomba olyan mint a szfinx, csak nincs uralkodó szélirány felhalmozódás: - sivatagi máz sötét bevonat - homokfodor (RIPPLE-MARK) minden szabad homokfelületen kialakul, az ugráltatott szállítás miatt függ a szélsebességtıl és a szemcsemérettıl - barkán alakja áramvonalas idıben nem változik, a szél irányában vándorol (más elméletek szerint 18 -os eltéréssel)

17 egyik oldalán 32 -os, a másikon 15 -os lejtı -> luv -> lee oldal Kádár L.-féle elmélet: ovális ripple mark-mezı bálnahát barkán (ma megkérdıjelezik) összeolvadás líbiai dőne oldalirányú összeolvadás transzverzális dőnék - hosszanti buckák (SEIF kard dőnék) uralkodó széliránnyal párhuzamosan ez a leggyakoribb összefonódnak-szétágaznak (fölöttük helikoidális szél) szélessége a magasság ötszöröse - csillag/piramis/kúp alakú buckák (GHOURD) emberi léptékőek gyakran csoportosulnak, alakjuk változatos nincs rájuk elfogadott magyarázat (függıleges helikoidális szél / három irányú szél / statikus vonzás) a homok kényszerformái: - NEBHKA -> karélybucka -> tanúhegy -> uszálybucka - szélzászló ugyanez kicsiben - keretbucka (LUNETTE) vizenyıs mélyedés kiszárad, a szél kipakolja belıle a sós agyagot, félkörben halmozza, esı hatására összecementálja - echo dőne a hegyrıl visszaverıdı szél hatására lógódőne/függıdőne Geomorfológiai szintézis: a felszínfejlıdés általános törvényszerőségei 1846, Ramsay abráziós (tenger általi) tönk, elegyengetés 1899, Davis ciklustan 1. fiatal (juvenilis) - abráziós tönk a tengerszint közelében - tektonikus mozgás emelkedik -> csúcsszint - pusztulás, felszabdalódás 2. érett (matulus) - pusztulás -> középhg 3. elöregedett (szenilis) - teljes lepusztulás körfolyamat végsı tönk PENEPLÉN ha megszakad a ciklus, tönklépcsık

18 felszín anyagát nem veszi figyelembe nem lehetséges kormeghatározás éghajlat hatását elhanyagolja belsı és külsı erık teljes elválasztása továbbfejlesztése: ARID ciklus defláció glaciális ciklus éghajlati hatás abráziós ciklus karsztos ciklus 1909 Cvijic kızetminıség, csak karsztos kızetekre 1924, Penck morfológiai analízis külsı és belsı erık állandóak, függetlenek azt kell vizsgálni, melyik az erısebb domború lejtı kiemelkedés homorú lejtı lepusztulás folyamatosan változhatnak 1950, Bulla Béla, Julius Büdel trópusi tönk az eddigiek a trópusokon igazak éghajlat döntı szerepe klimatikus geomorfológia: kapcsolat csapadék mállás meleg mállás hideg aprózódás (fagy) szél aprózódás növényzet mállás talajtakaró 10 öv, nem szabályosak 1906, Lozinsky periglaciális zóna jég körüli víz geomorf. hatását annak állandó vagy idıszakos szilárd halmazállapota irányítja 2.vh: kutatások nagy jelentısége örökfagy típusai: - tenger alatti - összefüggı - szaggatott - szigetszerő 50%- aktív zóna idıszakosan fagyott kanadai def: örökfagy min 3 nyáron át kitartott jégsapka alatt nincs örökfagy, az hıszigetelı felszín alatti jég: - in szitu (cementjég) ahol épp a víz volt kötıanyag kemény - szegregációs jég alulról közelít a víz a fagyhatárhoz, a többihez fagy sok vékony réteg - jégék lefele keskenyedı tiszta jég nyílt repedés tágul lehet benne szennyezıdés - injekciós túlhőlt víz fölfele kitör, azonnal megfagy kızeteket megemeli PINGO - eltemetett jég felszínen képzıdött, üledék van rajta felszíni jég:

19 - jégtő szegregációs jég levegı hől kavics hől le elıször határra szívódik a víz megemeli a kavicsot talajlazító - NÁLEGY injekciós jég áttöri a kızetet, kijut, megfagy nagy területet borít be peiglaciális formák: - cementjég - injekciós jég 1. Mackenzie-típ. zárt rendszerő kráter tóval 2. Grönlandi nyílt rendszerő kisebb, nem sík vidéken - szegregációs PALOA szaggatott/szigetszerő örökfagy területén, lápokban évrıl évre hízik nyáron a láp kiszárad, a jég nem olvad el - vándorló kıdarabok fagy emelı hatása olvadáskor nem az eredeti helyére kerül vissza, kicsit magasabbra nagyobb kı gyorsabban vándorol osztályozás méret szerint csoportosulnak ha nem izometrikusak (gömb/kocka), akkor élükre állnak - talajkúszás itt a szegregációs jég emeli meg - talajfolyás (szoliflukció) - fagyos talajfolyás fagyott rétegen periglac lejtıs folyamatok: - lavina - latyakfolyás - olvadékcsuszamlás - gravitációs törmeléklejtı - kıfolyás - sziklagleccser jégmag is van periglac erózió krioplanáció - kriop. lépcsı mozgó anyag torlódik - rétegzett lejtıtörmelék nagyon jól osztályozott kicsi GRÉZES LITÉES nagy EBOULIS ORDONNÉS hótakaró hatására - niváció termokarsztos jelenségek: olvadás egyenlıtlen mértékben tajgán füves mélyedés az álász olvadás jégék összetett eredető formák: - krioturbáció fagy hatására keletkezett rétegzavar agyagos kızetekben a víz kötött hidegebb kell hogy megfagyjon jég máshová nyomja - fagykúp/tufur/bugur vakondtúrás jellegő - kıtörmelék-győrő kibuggyan a víz - kıpoligonok nem teljesen ismert Cholnoky anyagfeláramlás inkább fagyemelés + kıosztályozás +...

20 Sivatagok, félsivatagok: klímaindexek - De Martonne - Thornthwaite - Gaussen növényzet hatása is benne van egyszerőbbek nagyobb területekre alkalmasak - aprózódás inszolációs, só - mállás oldódás-kicsapódás - mikromigráció mangán, vasoxid sivatagi máz (többszáz éves folyamat) - nagy távolságú migráció kéregképzıdés karbonátok, szulfátok, kloridok eróziónak jobban ellenáll szerkezettípusok: - barázdált hosszanti dőnék - FEIDZS homok a tevének jobb - GASSZI - maradéktakaró - láncos (csomós) sorba rendezıdött csillag/piramis buckák - hálós hosszanti + keresztirányú dőnék - kompakt AKLÉ hálósnál sőrőbb, néhol rendezetlen - hullámos lapos keresztirányú dőnék folyók térben és idıben szakaszos mőködés hirtelen nagy vízhozam pluviális-interpluviális (csapadék) idıszakok egy adott helyen hegylábfelszín PEDIMENT (kemény kızet) / GLACIS (kérge van) A lösz 13M km^2 1834, Lyell folyóvízi eredet 1877, Richthofen eolikus származás ma sem döntötték el győjtıfogalom a típusos lösz: fakósárga, egynemő, állékony, porózus, anyag fele kvarc elterjedése: Európa és Ázsia kis kihagyásokkal periglac hideg lösz sivatag meleg lösz lebegtetett szállítás, ha van homok is, akkor kisebb szélsebesség kell hozzá (katalizátor) ülepedési sebessége óra nagyságrendő átalakul talajképzıdés agyagásványosodás, limonit színezi felhalmozódás teraszok-lejtık, medencék ármentes részei, 400m alatt eredet: - fluviális - proluviális - deluviális völgyi - poligenetikus sokféle - valódi hullóporos - infúziós (alföldi) hullóporos + ártéri - völgyi (deráziós) lejtıs t.m.-sal átkevert - homokos pusztulás: - talajképzıdés - karsztosodás (löszdolinák, löszkutak, löszmélyutak) - szuffózió/alagosodás (alagutak, löszkapuk) - erózió