EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS

Átírás

1 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS Szerző: Dr. Könyves Erika Hekliné dr. Herbály Katalin Lektor: Dr. Pető Károly

3 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 5 II. A turizmus rendszere és környezete 7 1. A turisztikai piac jellemzői 7 2. A turizmus típusai 9 III. A vidéki turizmus főbb jellemzői A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata A vidéki turizmus háttere A vidéki turizmus megjelenési formái A falusi turizmus Az ökoturizmus A tematikus utak Az agroturizmus Kapcsolódó turizmusfajták 16 IV. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei Az elszállásolás Hulladékgazdálkodás Az ellátás A vendégfogadás során felmerülő költségek és költségkalkulációk Az ellátáshoz szükséges feltételek Étkeztetés, felszolgálás és ételkalkuláció Gasztronómiai programok Sütés főzés a szabadban A nyársalás Rostélyon sütés Bográcsolás Grillezés Egyéb eszközök Party-főzés Élmény-gasztronómia Főzőiskola Egyéb gasztronómiai programok Marketing Szolgáltatások A szabadidő-töltési lehetőség A szabadidős programok Az animáció formái A vendégfogadóház programkínálata Szezontól függő programkínálat 31 3

4 4.4. Szabadidős programok a faluban Természeti adottságok felhasználása Népi építészeti emlékek, sajátos települési mód felhasználása Kulturális programok Népi hagyományok, közösségi szokások felhasználása A tárgyi alkotó népművészet 34 V. Agroturizmus modellek az Európai Unió tagországaiból Ausztria Dánia Finnország Olaszország Németország 39 VI. A falusi turizmus marketingje Marketing-koncepció Helyzetelemzés Információ-források A kereslet főbb jellemzői A célcsoportok jellemzése Keresleti trendek a falusi turizmusban Célok Marketing-eszközök A termék Az ár Az értékesítési csatornák Marketing-kommunikáció 48 VII. Felhasznált irodalom 49 4

5 I. ALAPFOGALMAK Agroturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Falusi turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falu turisztikai javainak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Horgász turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Idegenforgalom (tágabb értelemben): az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött- idő és szabadidő tevékenységeik által. Kulturális turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a kulturális igények kielégítésére alkalmas javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Külföldi kiránduló: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál rövidebb ideig tartózkodik. Külföldi turista: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál hosszabb ideig tartózkodik. Lovas turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a lovas szolgáltatások igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Rekreációs turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a fizikai erőnlét fenntartását (kondicionálás), fejlesztését szolgáló javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Sport-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a sportrendezvényeken (versenyeken, bajnokságokon, barátságos mérkőzéseken stb.) nézőként való részvételre, illetőleg a rendezvények hasznosítására épül. Szabadidő szükségletek: pihenés (a fiziológiailag kötött pihenést kivéve), szórakozás, ismeretszerzés, szellemi és fizikai fejlesztés, személyiségfejlesztés, esztétikai igények kielégítése, egészségromlás megelőzése, egészségkárosodás hatásainak enyhítése, elhárítása. Természetjáró turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely a természetben való tartózkodással, fizikai erő kifejtésével, gyaloglással, esetleg kerékpározással nem csak a rekreációt, hanem a természetről való ismeretek szerzését, továbbá esztétikai szükségletek is szolgáló természeti javak ingyenes, vagy ellenértékes igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására (értékesítésére) épül. Turista (effektív, teljes): az az ember, aki szabadidő szükségleteinek kielégítése céljából ideiglenesen a lakóhelyétől különböző fogadóterülete(ke)n tartózkodik. A kirándulók azok a turisták, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak a fogadóterületen. Turistaéjszaka: a vendégéjszakáknak az a hányada, amelyet a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken eltöltenek. Turisztikai fogadóterület: az a társadalmi környezet, amely rendelkezik azokkal a társadalmi és természeti javakkal, amelyekkel az emberek kielégíthetik a lakóhelyükön nem, vagy igényeiknek nem megfelelő módon kielégíthető szabadidő szükségleteiket, valamint a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik. 5

6 Turisztikai javak: azok a természeti és társadalmi javak, amelyek az ember szabadidő szükségleteinek kielégítésére alkalmasak. Ezek jellemzője, hogy létezésük helyéhez kötöttek, nem mobilizálhatók. Igénybevételük céljából a turistának kell a javak létezési helyére (turisztikai fogadó-terület) utazni és ott a javak használati értéke, módja és a szükségletek által meghatározott időtartamig ideiglenesen tartózkodni. A javak részben értékesíthetők a turisztikai piacon, (turisztikai kínálat) a természeti javak részben ingyenesen fogyaszthatók. Turisztikai kínálat: azok a turisztikai javak, amelyek a turisztikai piacon ellenérték (ár) fejében értékesíthetők. Turisztikai küldő-terület: az a település vagy ország, amely az ember állandó lakóhelye és az abban ható társadalmi környezet, amely társadalmi, gazdasági, műszaki fejlettségénél fogva meghatározza az ember ottani életszínvonalát, részben meghatározza, részben befolyásolja a szükségleteit, minőségi igényeit és fogyasztói szokásait, de nem teszi lehetővé, hogy valamennyi szabadidő szükségletét ott elégítse ki, a kívánt módon, valamint az a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik. Turisztikai termék: amely egy szolgáltatáshalmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távol lévő turista igényeinek teljes kielégülését célozza meg. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő közlekedési-, szállás-, étkezési-, szórakozási-, egészségügyi-, biztonsági-, banki-, információs- és egyéb szolgáltatásokat. Turizmus: az idegenforgalomnak az alrendszere, amelyben az emberek szabadidő szükségleteiket lakóhelyükön kívül elégítik ki piaci viszonyok szerint, szabadidő tevékenységeik által. Vadász-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a vadászatra, vadászati szolgáltatások igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Vízi-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a természetes vizek (tó, folyó, tenger) által adott turisztikai javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. (Hanusz, 2004) 6

7 II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE A turizmus rendszerének és környezetének bemutatására szolgál a 1. ábra, amely a környezet fő tényezői mellett a turizmus rendszerének belső szerkezetét is feltünteti. 1. ábra: A turizmus rendszere és környezete társadalmi természeti gazdasági környezet környezet környezet Turisztikai kereslet Turista - szabadidő - szabadrendelkezésű jövedelem ti á ió utazás Turisztikai kínálat marketing Turisztikai termék - vonzerő (természeti, ember alkotta) - közlekedés és infrastruktúra - szállás és étkezés - szórakozás és más szolgáltatások - biztonság, higiénia - vendégszeretet - szervezet - árak politikai technológiai kulturális környezet környezet környezet Forrás: Lengyel, A turisztikai piac jellemzői A turizmus politikai, társadalmi, kulturális, egészségvédelmi és nem utolsó sorban gazdasági jelentősége közismert, ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt évtizedekben a turizmus növekedésének mértéke nagyobb volt, mint a termelő ágazatok fejlődési üteme. A piacgazdaság és a termelési szerkezet váltása fázisában álló országokban, így Magyarországon is, a turizmus gazdasági fejlődést előmozdító,,húzóágazat -i szerepe felértékelődik azáltal hogy gazdasági gondjaink megoldásához a turizmus jelentős mértékben hozzájárulhat. (Tasnádi, 2002) 7

8 A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac. A piac fogalmát nagyon sokféle értelemben használják. A közgazdaságtanban alkalmazott definíció szerint: a piac a tényleges és a potenciális eladók és vevők összessége, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. A piac legfőbb elemei: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Piaci keresleten az adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük, vagyis azt az árumennyiséget, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Az ár az áru értékének pénzbeni kifejezése. A jövedelem a termelő oldaláról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A jövedelem - a fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége. (Molnár, 1993) A turisztikai kereslet (mivel az emberek szükségletei kereslet formájában jelennek meg a piacon), jelen esetben is fizetőképes vásárlási szándékot takar. A turisztikai kereslet tehát a turista diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott turisztikai szükséglete. A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet tekintetében a közgazdászok felfogásával szemben ismeretesek más felfogások is. A pszichológusok vizsgálatának középpontjában a magatartás és az indítékok (motívumok) vizsgálata áll. (Tasnádi, 2002) Az 1. táblázat bemutatja, hogy a turisták milyen motivációk alapján döntenek és ezekhez milyen turizmusfajták kapcsolódnak. 1. táblázat: A turizmus indítékai és az ezekből levezetett turizmusfajták A turizmus indítékcsoportjai, indítékai Fizikai indítékok: pihenés (testi erő fizikai regenerálása) gyógyulás (testi egészség helyreállítása) sport (testmozgás) Pszichikai indítékok: kitörés a mindennapi elszigeteltségből szórakozás élményvágy Társadalmi indítékok: barátok, ismerősök felkeresése társas élet, társadalmi kapcsolatok a civilizált világból vissza a természethez Kulturális indítékok: más országok szokásainak, hagyományainak, nyelvének megismerése művészetek iránti érdeklődés vallási okok Státus- és presztízs indítékok: személyes kibontakozás (tanulás, továbbképzés stb.) elismerés és nagyrabecsülés iránti vágy Forrás: Tasnádi, 2002 Kiváltott turizmusfajta (kiemelt példák) üdülőturizmus gyógy-és termálturizmus sportturizmus élmény-, eseményturizmus, üdülőturizmus kulturális turizmus klubturizmus falusi turizmus baráti, rokonlátogató turizmus klubturizmus (lásd: élményturizmus is) kempingturizmus oktatási turizmus ismeretszerző turizmus kulturális turizmus vallási, zarándokturizmus üzleti, kongresszusi, rendezvényturizmus élmény-, kalandturizmus 8

9 Az turisztikai piac a többi piaccal összehasonlítva azonos és eltérő vonásokat is tartalmaz. Azonos, hogy a turisztikai piacon is döntő a kereslet és kínálat, valamint az ár kölcsönhatása. Eltérő, hogy a kereslet és kínálat térben és időben távol esik egymástól (pl. Magyarországon fizetünk be egy távol-keleti utazásra). A kínálatot rendszerint csak reklám segítségével látjuk. a turisztikai szolgáltatás megfoghatatlan, lényegében,,emléket vásárolunk a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidőben történik és annak a turista is részese a kínálat merev és eszközigényes (szállodák) és nem tárolható (az adott szezonban el nem adott szállodai szoba ára véglegesen elveszett) a kereslet rendkívül érzékeny és gyorsan reagál különböző eseményekre (pl. háború a környező országokban, ciánszennyezés a Tiszán, aminek hatására tömegesen mondják le utazásaikat a külföldi turisták) a szezonalitás a turizmusban az egyik legnagyobb rizikó-faktor (pl. esős nyár vagy hóesés elmaradása a síszezonban nagy árbevétel kiesést jelent). 2. A turizmus típusai A turizmus csoportosítható az alábbi szempontok alapján is, amely újabb dimenzióba helyezi ezt a tevékenységet. Földrajzilag Belföldi Nemzetközi turizmus Az utazás alapvető célja szerint Szabadidős Hivatásturizmus A résztvevők száma szerint Tömeg Alternatív turizmus Ökoturizmus Szervezettség szerint Szervezett (egyéni, csoportos) nem szervezett turizmus A vonzerő alapján Vízparti turizmus Téli sport-turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Örökségturizmus Falusi turizmus Városi turizmus Gyógyturizmus Ökoturizmus Kalandturizmus A környezetre gyakorolt hatás szerint Spontán Tudatos turizmus 9

10 III. A VIDÉKI TURIZMUS FŐBB JELLEMZŐI 1. A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata Az ország felzárkóztatása az európai centrumhoz elképzelhetetlen a vidék felzárkóztatása és fejlesztése nélkül. A turizmus a vidék fejlesztésében jelentős szerepet játszik, amely több tényezőnek köszönhető: a turizmus segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amellyel egyébként parlagon hevernének vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek. (pl. mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vagy az alól kivont területek, nemzeti parkok és természetvédelmi területek, tavak, folyók és víztározók, a falusi-tanyasi környezet és életmód, stb.) A turizmus tehát fontos terület- és településfejlesztő tényező; a turizmus több formája kapcsolódik a mezőgazdasághoz (pl. a lovaglás, a vadászat, a horgászás, a falusi és tanyasi turizmus, stb.) és ezáltal fontos kiegészítő tevékenységet jelenthet az ott dolgozó lakosságnak; helyben teremt piacot a mezőgazdasági termékeknek; az exportnál kedvezőbb árak érhetők el a csomagolási-, szállítási- és vámköltségek megtakarítása, illetve vendéglátó-ipari felhasználás esetén a magasabb feldolgozottsági szint elérése által; a jövedelmezőség mellett bővíti a foglalkoztatottságot is, mert új munkahelyeket teremt, ezekre való felkészítéssel növeli a vidéki lakosság képzettségi szintjét; segít a hagyományok megőrzésében, illetve felélesztésében (hímzés, korongozás és más népi mesterségek, népdal, tánc, szokások, stb.), ugyanakkor a jövedelmek növelésével és a szolgáltatások elterjesztésével hozzájárul a vidéki életmód kényelmesebbé és korszerűbbé tételéhez; hozzájárul az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztéséhez, valamint az urbanizációs folyamat gyorsításához. (Lengyel, 1999) Az elmúlt években végzett kutatás alapján bizonyítást nyert, hogy a sikeres gazdálkodó főbb ismérvei között az átlagosnál több munkaidő, a gyors reagáló képesség, a szakértelem, a megfelelő termékértékesítési formák, a pályázati lehetőségek kihasználása mellett szerepel a termék- és tevékenység diverzifikáció (benne elsősorban a falusi-, agro- és ökoturizmus). (Hekliné, 2002) Egy másik, a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy bár többségükben úgy látják, a turizmusba való bekapcsolódás a tevékenység diverzifikálás egyik lehetséges módja és valamennyi településen van a turisztikai kínálatba bevonható termék-, illetve szolgáltatáshalmaz (népi ételek, népzene, népi hagyományok, stb.) mégsem akarnak vagy nem tudnak ezen a területen dolgozni. Termékfeldolgozást és értékesítést a megkérdezettek mindössze 3%-a végzett. Örvendetes viszont, hogy a válaszolók több mint 70%-a fontosnak tartja a tevékenységéhez kapcsolódó ismereteinek bővítését pl. szakkönyvek, szakfolyóiratok olvasása, valamint továbbképzéseken való részvétel által. (Hekliné - Krizsán, 2005) A vidékfejlesztésben, így a vidéki turizmusban is természetesen kiemelkedő szerepe van a vidéki közösségeknek, a civil szervezeteknek, amelyek tevékenységét elemezve megállapíthatjuk, hogy munkájukkal valóban segítik egy jobb, élhetőbb környezet- és társadalom létrehozását az egészséges életmódra neveléstől a kulturális értékek megőrzésén át a környezettudatos viselkedés megvalósításáig. (Hekliné - Krizsán, 2005) Azt, hogy a vidéki turizmus (benne természetesen az agroturizmus) teljes mértékben illeszkedik a vidéki környezetben űzhető, ezzel egyidejűleg a vidékfejlesztést elősegítő tevékenységek sorába, szemléletesen mutatja a 2. ábra. Ugyanakkor jól követhető a tágabban értelmezett turizmusban elfoglalt helye és kapcsolódása a többi turizmusfajtához is. 10

11 2. ábra. A vidékfejlesztési politikába beilleszthető rurális turizmus és a turizmusfajták összefüggései TURIZMUS Városi turizmus Városkörnyéki turizmus Rurális turizmus Üdülőhelyi turizmus Hivatás- Turizmus Gazdasági turizmus Tanulmányi turizmus Bevásárló turizmus Agriturizmus Kulturális turizmus farmturizmus Viziturizmus Bioturizmus Örökségturizmus Vallási turizmus Ökoturizmus Élményturizmus Attrakció turizmus Gasztroturizmus Szabadidős turizmus Falusi turizmus Borturizmus Üdülőturizmus Természetjáró turizmus Pihenőturizmus Egészségturizmus Vadászturizmus Kalandturizmus Sportturizmus Gyógy és termálturizmus Horgász turizmus Kerékpáros turizmus Lovasturizmus Keményturizmus Szelídturizmus Forrás: Kóródi, 2004 A vidékfejlesztés főbb célkitűzései a vidéki (rurális) turizmus fejlesztésével az alábbiak alapján valósulhatnak meg: 11

12 A vidék gazdasági bázisának erősítése, a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a helyi lokális piacok és speciális termékek fejlesztése, a természeti és humán erőforrások ésszerű hasznosítása komplex célrendszer minden eleme érinti a rurál turizmust, vagy a vonzerőt, vagy a fogadóképességet. A rurál turizmus visszahatva a gazdasági bázisra, fejlődésének további lendületet ad. A települési és a mezőgazdasági termelő infrasruktúra fejlesztése is egyértelműen megalapozhatja a vidéki turizmust, mert az infrastrukúra fejletlensége elriaszthatja a vendégeket. Az infrastruktúra fenntartásának non-profit jellege időlegesen, a szezonban for-profit tevékenységgé válhat. Az infrastrukúra kiépítése során kis odafigyeléssel és költséggel az kiegészíthető a turisztikai infrastruktúra egyes elemeivel (tájékoztató és útirányjelző táblák). A helyi lakosság életszínvonala befolyásolhatja a bizalmat a meglátogatott térség iránt, ezért a vidéki életkörülmények és életfeltételek javítása szintén összefügg a turizmusfejlesztéssel. A rurál turizmusban résztvevők sem mondanak le a kényelemről, a komfort vidéki környezetben is biztosítható. Az első benyomás, a kiajánlhatóság, megjeleníthetőség függ a falufejlesztéstől, a falvak és tanyák megújításától, arculatok javításától. Ez felvetheti a reklámeszközökkel megjelenített és a tényleges falukép megfelelésének problematikáját. A nyitottságot, az alkalmazkodóképességet és a vendégközpontúságot növelheti a gazdaságilag aktív népesség korösszetételének, szakmai képzettségének javítása, a fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése és a vidéki lakosság általános műveltségi színvonalának növekedése. A kölcsönhatás egyértelmű, a turizmus is növeli a népességmegtartó képességet. A turistákkal való képességfelvétel pedig generálja az ismeretszerzés, a tájékozottság igényt. A vidék és a mezőgazdaság megerősítésével összefüggő szakoktatás, képzés, kutatás és szaktanácsadás egyik témaköre a vidéki turizmus. A rurális turizmus speciális jellemzőkkel bír, a vendégfogadásra felkészülés módszerei is eltérőek. Szelíd turizmuskén a rurális turizmus a fenntarthatóság követelményé, a környezet és a turizmus harmóniáját figyelembe veszi, így kapcsolódik az ökológiai prioritáshoz. A szociális ellátás, gondoskodás javítása, a foglalkoztatási és szociális feszültségek csökkentése a helyi lakosság életkörülményeinek javulásán túl a vendégfogadási képesség növekedésében is megjelennek. A vidék társadalmi közösségek felélesztése, a szakmai és civil szerveződések, a kulturális értékek megőrzése, védelme a turisták számára a programlehetőségeket szélesíti ki, a résztvevők számára pedig az érdeklődés, a siker további lendületet ad a tartalmi gazdagodáshoz. (Kóródi, 2004) 2. A vidéki turizmus háttere A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban - kevés kivétellel - valamennyi nemzetgazdaságban megfigyelhetők. Az is nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag alulfejlett vagy elmaradott térségek döntő hányadát képezik a vidéki térségek, ahol a vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökkenő tendenciát mutat. Mindezen folyamatok a vidék érdekérvényesítő képességének és a vidéki lakosság életminőségének romlását eredményezik. Az Európa Tanács már 1995-ben foglalkozott a vidéki térségek problémájával, amelynek eredményeképp elfogadta a,,vidéki Térségek Európai Kartáját és meghatározta a vidéki térség és a vidék hármas funkcióját az alábbiak szerint: 12

13 A vidéki térség kifejezés olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és falvakat is magában foglalja és a terület nagy részét a következő célokra használják: mezőgazdaság, erdészet, akvakultúra és halászat; a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenységei (kézművesség, ipar, szolgáltatások, stb) nem városi jellegű üdülési és pihenési (vagy természetvédelmi), továbbá más célokat (pl. lakóterületek) szolgáló funkciók. A vidéki térség mezőgazdasági (erdészet, akvakultúra és halászat is) és nem mezőgazdasági részei olyan egységes egészet alkotnak, amely különbözik a városi területektől, ahol - szemben a vidéki térséggel a lakosság nagyfokú koncentrációja, valamint a vertikális és horizontális struktúrák a jellemzők. A vidéki térségek funkciói: gazdasági (termelési) ökológiai és társadalmi funkció. Ezeket a megállapításokat tükrözik a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek jelenlegi tendenciái, ugyanis Ángyán et.al.(2002) szerint,,a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is,,termelt és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adott a vidék embere és közössége számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, regionális, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és helyi közösségek számára egyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás, a mezőgazdaság feladatai közül egyedül a tömegtermelést magára vállaló és kizárólag a tőkemegtérülést, az egydimenziós, rövid távú gazdasági hatékonyságot szem előtt tartó gazdálkodási rendszer úgy tűnik nem alkalmas. Erre csak olyan fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek képesek, amelyek úgy állítanak elő piacra vihető, jó minőségű, egészséges és biztonságos termékeket, hogy közben ökoszociális feladataikat is ellátják. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modell elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. A Turizmus Világszervezete (World Tourism Organization - WTO) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban,,,napfény-turizmusban való részvétel, helyette egyre többen választják az érintetlen természet, a vidéki táj által nyújtott természeti- és kultúrtörténeti értékeket is megtestesítő,,szelíd,,,zöld turizmust. A vidéki (falusi) turizmus alapvető célja a turisztikai kereslet alapján a vidéki lakosság - ezen belül is elsősorban az agrártermelők kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal életminőségük növelése, az elvándorlás megakadályozása. A vidéki (falusi) turizmus tehát szervesen kapcsolódik a Kartában megjelölt, vidéki térségeket jellemző funkciókhoz, mivel: az üdülés és a turizmus alapjául szolgál (az adott térség természeti- és egyéb értékeit hasznosítja) 13

14 megőrzi és védi a biológiai sokféleséget, a fajok- és a tájak sokféleségét (biztosítja az egészséges élet természeti alapjait, a helyi agro-ökológiai feltételeknek megfelelő termelés- és tájgazdálkodás, pl. biotechnológia alkalmazása révén) szociális-kulturális szerep megőrzése és továbbfejlesztése (pl. a helyi kulturális értékek, közösségi hagyományok felélesztése, továbbfejlesztése és turisztikai kínálatként történő értékesítése). A vidéki környezetben folytatott turizmus (rural tourism) az Európai Unión belül tágabb értelmet nyer, nemcsak a gazdák (farmerek) nyújtotta szállást foglalja magában, hanem mindenféle idegenforgalmi tevékenységet, amely vidéki környezetben zajlik. Franciaország, Németország, Ausztria és Spanyolország hazánktól igen eltérő gazdasági háttérrel és a falusi turizmus terén nagy múlttal rendelkeznek. A fent említett országok mindegyikére jellemző, hogy a falusi turizmus legtöbbször a mezőgazdasághoz kapcsolódik (agroturizmus) vagy a szállásadó közvetlen termékértékesítése vagy a térség mezőgazdasági termékeinek felhasználása révén. Egyre nagyobb teret kap az ökológiai termelés, illetve az abból származó termékek árusítása a vendég részére. Az agroturizmus nyugaton is a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kiegészítő jövedelemforrása. Az állam, a kamarák és a helyi szervezetek támogatása jelentős. A szerveződés nagyrégiós és kistérségi szinten egyaránt folyik.(holló, Mint az korábban már említésre került, az Európai Unió tagországaiban is az agrárágazatban bekövetkezett kedvezőtlen változások (termeléscsökkenés, termékértékesítési nehézségek, munkanélküliség) arra irányították a figyelmet, hogy ezeken - az elsősorban vidéki - területeken olyan alternatív tevékenységek kerüljenek előtérbe, mint pl. a vidéki turizmus, amely alkalmas a még kihasználatlan, illetve eddig alacsony hatékonysággal működtetett erőforrások megfelelő szintű hasznosítására, a mezőgazdasági termékek értékesítésére, a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatására, biztosítva ezáltal az ott élők számára jövedelemszerzési-, illetve jövedelem kiegészítési lehetőséget. 3. A vidéki turizmus megjelenési formái A vidéki turizmus megjelenési formáinak értelmezése fontos feladat, hiszen még ma sem teljesen egyértelmű az erre vonatkozó fogalomhasználat. A vidéki (rural)-, falusi-, néha még az öko- és agroturizmus szavakat is sokszor azonos tartalommal használjuk. Tény azonban, hogy ezeknek a turizmusfajtáknak közös pontja a vidéki (természethez kapcsolódó) környezet és azok a tevékenységek, amelyek ebben a környezetben végezhetők. Mivel hazánkban főleg a falusi turizmusnak vannak hagyományai, így elsősorban erre alapozva kívánjuk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek az agroturizmusban és a hozzá szorosan kapcsolódó turizmusfajtákban rejlenek. A következőkben a (Kulcsárné, 2003) által megadott definíciók alapján készült csoportosítást mutatjuk be: A vidéki turizmus: a városokon kívüli területek idegenforgalmi szolgáltatásainak összessége. A helyi adottságoknak megfelelően a vidéki turizmusnak különböző - megjelenési formáiban eltérő - változatai fejlődtek ki. Ilyenek: a falusi turizmus az agroturizmus az ökoturizmus tematikus utak 3.1. A falusi turizmus A falusi turizmus olyan gazdasági tevékenység és térhasználati mód, amely a helyi erőforrásokat használja fel a turisztikai termék kialakításához: a vidék vonzerejére alapozva kínálja a falusi környezet jellegzetes aktív szabadidős tevékenység, a szállás és étkezés lehetőségét. Így 14

15 a turizmus segíti az adott területi-, gazdasági-, társadalmi tér fennmaradását, megújulását. Tehát a falusi turizmus hozzájárul a vidék fenntartásához: a falusi környezet (természeti és épített) megerősítéséhez, a falufejlesztéshez, a vidéken élő családoknak pótlólagos jövedelmet biztosít, hozzájárul a falusi kultúra megőrzéséhez, újjáélesztéséhez (Könyves, 2002). A falusi turizmus a falusi és tanyasi térség komplex idegenforgalmi kínálatát hasznosító vendégfogadás. A falusi vendégfogadás legfontosabb jellemzői: nem vállalkozásként végzett jövedelemkiegészítő tevékenység, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő településen folyik, a magánszállásadáshoz, mint alaptevékenységhez kötődik, és nem csupán szállásadói tevékenységet, hanem komplex idegenforgalmi kínálatot jelent Az ökoturizmus Az ökourizmus erősen kötődik a falusi turizmushoz. Fő vonzereje a háborítatlan természet. Résztvevői a természetet kívánják felfedezni, megismerni és hozzájárulni annak védelméhez. A turizmus e formája a szakmai vezetéssel zajlik, döntően védett övezetekben: nemzeti parkokban, rezervátumokban, tájvédelmi körzetekben. Az ökoturizmus szállást és ellátást nyújtó létesítményei a védett területeken kívül, a környező településeken találhatók. Szervezése kapcsán elsőbbséget élveznek a szelíd turizmus elvei. A szelíd turizmus a kemény- vagy tömegturizmus tájpusztító, környezetromboló jelenségeivel szemben környezetbarát, szociális szellemi magatartás, gondolkodásmód. Környezetbarát magatartás az, amely a természettel összeegyezteti a környezetben együtt élő embert, állatokat, növényeket és ezek alapvető életfeltételeit, a tiszta levegőt, a talajt és a vizet. Az ökoturizmus a falusi vendégfogadás értékes kiegészítője, kapcsolódó programja lehet A tematikus utak A vidéki turizmus vendégkörének bővülése magával hozta a jellegadó vonzerők hangsúlyozását. Ilyen intenzív vonzóerő lehet egy tájegység hírnevet szerzett hagyományos terméke, például a bor, a sajt, a dohány. Ezeknek a mezőgazdasági adottságoknak a megismertetésére tematikus utak szerveződhetnek. A tematikus utak a vidéki élmények teljes körét nyújtva a hagyományos termékek készítését, fogyasztását, a hozzájuk kapcsolódó ünnepségeket, és a múlt épített emlékei együtt mutatják be. A vidéki turizmus egyik mozgatórugója lehet a szőlészet, borászat és az idegenforgalom kapcsolatára épülő, a bor köré szervezett tematikus út: pl. a borút. A borút olyan turisztikai szolgáltatások sorának tematikus egységbe rendezése, melyek között az összekötő kapocs, a vezérmotívum a szőlő és a bor. A borútnál a program vázát a szőlő és borkultúra helyi megjelenési formái adják a szőlőskertektől, a pincéken, a palackozókon át a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék előállításának fázisait. Megkóstolhatják a borokat, ismerkednek a történeti, kulturális hátérrel. A kapcsolódó rendezvényeken (szüreten, borfesztiválon, borárverésen, borrendi ceremónián stb.) megismerhetik a helyi mítoszokat, részesei lehetnek a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás és ellátás adott vidékre jellemző formái fűződnek fel, így téve teljessé a kínálatot. 15

16 3.4. Az agroturizmus Az agroturizmus a mezőgazdasági adottságok és termékek idegenforgalmi értékesítésére szervezett turizmus. Ebben az esetben az idegenforgalmi kínálatot a vidéki adottságok közül a mezőgazdasághoz kötődő adottságok jelentik. Az agroturizmusra a szakosított, a vendégcsoportnak megfelelően specializált kínálat jellemző, mely lehet: vendégfogadás gazdaházakban és-vagy mezőgazdasági adottságokra épülő idegenforgalmi-szabadidőtöltési elemek, termékek értékesítése. Az agroturizmus jelenti: a mezőgazdasági tevékenységekhez kötött sport és hobbi turizmust (így például a lovas-, horgász-, vadász-, borturizmust) bekapcsolódást a mezőgazdasági termelésbe, részvételt az agrártermékek feldolgozásában (szüret, munka a biofarmon, gyümölcsaszalás, mézpergetés, lekvárfőzés stb.). Fontos vonzereje a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, gyümölcs, füstölt áruk stb.) valamint a mezőgazdasági termékek közvetlen felhasználása feldolgozott formában a vendégétkeztetés során. A gazdaházakban történő vendégfogadással a mezőgazdasági termék helyben értékesíthető. Így az agroturizmus külön előnye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, segítve ezzel a mezőgazdasági piacszerzést. Az agroturisztikai szolgáltatás az agrárgazdaság egyes szereplőinek - többnyire falusi vendégfogadáshoz kapcsolódó - kiegészítő jövedelemszerzési tevékenysége. 3. ábra: Az agroturizmus főbb jellemzői (saját összeállítás) Vendégfogadás a gazdaságban (a szabadidő eltöltése és termékértékesítés) Aktív, sportoláshoz kapcsolható tevékenységekben való részvétel lovaglás, horgászat, vadászat, kirándulás, stb. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenységekben való részvétel szüret, must készítés, gyümölcsszedés, lekvár főzés, állatok etetése stb. Mezőgazdasági termékek helyben történő értékesítése közvetlen fogyasztás étkeztetések során friss gyümölcs, zöldség, stb. eladás lekvár, befőttek, húsáru, stb. 4. Kapcsolódó turizmusfajták A turizmus fajtákat (turisztikai termékeket) csoportosíthatjuk a falusi turizmussal való kapcsolata alapján, így lehet: rokon (zöld, vidéki) kiegészítő vagy kapcsolódó (kulturális, kerékpáros, vízi) 16

17 semleges (vallási) ellentétes (városi). A falusi turizmushoz kapcsolódó turizmusfajták, amelyek a szabadidő eltöltését, az üdülés alatti aktív tevékenységet nyújtja: Sétálóturizmus: a kisgyermekesek, a nagycsaládosak és az idősebb korosztályban különösen kedvelt. Egy átlagos városi család legfeljebb 5-6 km távolságú útra vállalkozik. Mivel nincs túrafelszerelésük, csak a kiépített utakon tudnak sétálni, gyalogolni. A gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása, rendben tartása nélkülözhetetlen feltétele a sétálóturizmusnak. Hobbiturizmus: az üdülők szabadságukat összekötik hobbijukkal, a kedvelt szabadidős tevékenységgel. Egyre többen sportolnak, kerékpároznak, túráznak szabadidejükben, amely egyben a kedvelt időtöltés, a hobbi is. A hobbi-turista az üdülés alatt új ismeretekre tesz szert, új élményekkel gazdagodik és kedvelt időtöltésének, hobbijának is hódol. Ez szakosodásra készteti a vendégfogadót, hogy biztosítani tudja a vendég számára a hobbijához szükséges feltételeket. Ilyen hobbi lehet a horgászat, kerékpározás is. Lovas turizmus: jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt, kb. két hetet töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik hazánkban is, amelyet történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. Különleges érdeklődést kiszolgáló turizmus: a turisták sajátos érdeklődésére épül. Alapja lehet természeti, kulturális, történelmi vagy más, a helyi környezet által sugallt téma pl.: madarászás, a helyi kézművesség, a néphagyományok, a zene, tánc tanulmányozása, történelmi építészeti stílusok megismerése, stb. A jó szervezés és a részletes információk feltétlenül szükségesek a sikerhez. Természet közeli turizmus: jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti környezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz pl.: a kerékpáros turizmus. A turistákra jellemző a környezettudatos gondolkodás, viselkedés. Borturizmus lényege, hogy egy meghatározott útvonalon több-kevesebb időt töltenek el a turisták. Ezalatt megismerkednek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal, és közben megtekintik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra: a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borozók, járható utak, és a szőlő- és borszakmában jártas idegenvezető (Könyves, 2004). 17

18 IV. A VIDÉKI (FALUSI) VENDÉGFOGADÁS ELEMEI A vidéki környezetben történő vendégfogadás során a turizmusfajtától (falusi, agro-, ökoturizmus) függetlenül nagy hangsúlyt kapnak az elszállásolással, az ellátással, a szolgáltatásokkal valamint programszervezéssel kapcsolatos feladatok. Ennek alapján elsősorban a falusi turizmushoz kapcsolódóan mutatjuk be a fent nevezett tevékenységekre vonatkozó legfontosabb ismereteket, mivel az elszállásolás helyszíneként a falusi lakóház- és gazdaság együttese, tanyaépület vagy lakott területtől viszonylag távol elhelyezkedő ingatlan (egyéb gazdasági épület) egyaránt szóba jöhet. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei: az elszállásolás az ellátás a szolgáltatás a szabadidő-töltési lehetőségek, programok. 1. Az elszállásolás A falusi turizmus szálláshelyei közé tartozik minden magánszemély állandó vagy ideiglenes használatában lévő, és a falusias-tanyai térségekben, tehát nem város belterületén és nem országos jelentőségű gyógy- és üdülőhelyeken vendégfogadást szolgáló vendégszoba, üdülőlakás/lakrész, üdülőház (nyaraló, hétvégi-ház), tanya, sátorozóhely. (Útmutató a falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez, 4.p. IKM-MT Rt.,Bp.1996.) A falusi turizmus szálláshelyei lehetnek: Vendégszobák (a vendéglátó lakásában, házában vagy ahhoz tartozó épületben üdülés céljára hasznosított lakószoba, egészségügyi helyiségek, étkező-főzőhely használatával. Üdülőlakások/lakrészek más lakásokkal egyazon épületben lévő vagy a vendéglátó lakásában elkülönített, külön-bejáratú és szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből és konyhából álló, kizárólag a vendég által használt, önellátásra alkalmas lakóegységek. Üdülőházak, nyaralók, hétvégi házak, tanyaházak különálló épületben lévő és szobából, vagy háló-nappali szobából, fürdőszobából, vagy zuhanyzóból, WC-ből álló, önellátásra alkalmas és kizárólag a vendég által használt lakóegységek. Sátorozóhely a lakóház, üdülőház, tanya kertjében, udvarán, gyümölcsösében kialakított, legfeljebb öt sátor vagy két lakókocsi elhelyezésére és a vendég gépkocsijának tárolására alkalmas terület. A falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozatai: összkomfortos szálláshely (négy napraforgós) komfortos szálláshely (három napraforgós) félkomfortos (két napraforgós) komfort nélküli szálláshely (egy napraforgós). A falusi turizmus keretében üdülni kívánó vendég a szép tájon, romantikus falusi környezetben és a természet közelségén kívül otthon megszokott környezetéhez hasonlóan kényelmes szállást keres, ahol gondtalanul pihenni tud. A falusi turizmus szálláshelyeinek ezt kell számára biztosítani: legyen hangulatos, otthonos, jól berendezett, hiánytalanul felszerelt, csendes, zaj-szag- és szennyezésmentes, biztonságos. A falusi turizmus szálláshelyek fogadókapacitást a vidéki (rurális) térségekben egyéb kereskedelmi szálláshelyek is bővítik, amelyek a tájra jellemző, sajátos hangulatúak is lehetnek pl.: 18

19 fogadók, panziók, kulcsosházak, tanyaházak, kempingek. Az elszállásolás különbözősége magában rejt bizonyos program/szolgáltatás választékot is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eltekintve az új házaktól, amelyek komfortjával, praktikus kialakításával alkalmasak a vendégfogadásra a falusi turizmusba bekapcsolódó falusi házak esetén beruházásokra, átalakításokra van szükség. Ez leggyakrabban lehet: épületek felújítása és egészségessé tétele elsősorban a nedvesség miatt nagy és kihasználatlan terek átalakítása kihasználatlan padlásterek helyrehozatala és a födémek kijavítása szobák berendezésének felújítása higiéniai szolgáltatás biztosítása, folyóvíz a vendégszobában, zuhanyzó kialakítása, csatornázás nélkülözhetetlen háztartási gépek beszerzése a háziasszony munkájának megkönnyítésére. Ha a ház építészeti szempontból értékes, akkor az átalakítás során a jellegét meg kell őrizni. A vendéglakrész kialakítható a családi házon kívüli régi épületekben is. Ezek főleg akkor lesznek vonzóak, ha különleges formájukkal, kialakításukkal felkeltik a vendég érdeklődését és komfortossá tehetőek. Pl.: csűrök, kunyhók, malmok, mező- és erdőgazdasági épületek, stb. A szálláshely közvetlen környezetében is legyen alkalmas a falusi üdülésre, legyen rendezett, biztonságos, nyugodt. A falusi házak általában rendelkeznek (fedett) terasszal, verandával, tornáccal, amely nemcsak hangulatnövelő, de funkcionálisan is kellemesebbé teszi az üdülést, hiszen lehetőséget ad társas és szabadidős tevékenységekre. Itt üldögélhet, pihenhet, teázhat, olvashat, beszélgethet, sakkozhat, kártyázhat a vendég. A szabadban kialakított játszóterület vagy a játszószoba, társalgó ugyancsak fontos tere a játéknak, szabadidős tevékenységeknek. A külön gyermekek részére kialakított játszószoba, játszó sarok játszótér (homokozó, hinta, futkározó, pancsoló) lehetősége elsősorban a családos, kisgyermekes vendégek részére lesz vonzó. A vendégfogadóház színvonalát növeli, ha a vendég gépkocsi(k) részére garázst vagy kocsibeállási lehetőséget biztosítanak. A gépkocsi tárolására a nem használt fészer, szerszámos is alkalmas lehet. Ha nagy alapterületű melléképületről van só, akkor hobbiszobát, dühöngőt is ki lehet alakítani, amely asztalitenisz, labdázás és egyéb mozgást igénylő játéknak helyet biztosít. A falusi porta melléképületeivel pl.: a nyári konyha nemcsak hagyományos funkciójában használható, de teret biztosíthat gasztronómiai, ill. egyéb programoknak is. A gazdasági udvar, az állattartó épületek (ólak, istállók) a falusi vendégfogadóház egyik vonzereje Hulladékgazdálkodás Napjaink egyik legfontosabb problémája a keletkezett háztartási- és ipari hulladékok mennyiségének csökkentése, illetve a hulladék feldolgozási technológiák tökéletesítése, amelynek végeredményeként a környezetre, így az emberi szervezetre is ártalmatlan anyagok kerülnek elhelyezésre. Sok olyan anyag van azonban, amelyet egyáltalán nem lehet kezelni vagy tárolni, sok hulladékfajtára nincs feldolgozó kapacitás. A kézműipar, az ipar és szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság részére gyártott vegyi termékpaletta is egyre nagyobb lesz. Valamennyi gazdaság számára célszerű, ha hulladékgazdálkodási döntéseik során az alábbi prioritáslistát figyelembe veszik: A hulladékkeletkezés minőségi és mennyiségi megelőzése. 19

20 Hulladékcsökkentés: minőségi és mennyiségi (pl. problémás anyagok gyűjtése). Hulladékok anyagának újrahasznosítása a régi anyagok gyűjtésével és a régi anyagokat feldolgozó ipar részére történő szállítással. A házilag nem komposztált zöld-, kerti-és konyhai hulladékok minél teljeskörűbb gyűjtése és újrahasznosításuk komposztálással. A hulladékok szerves összetevőinek biológiai kezelése. A hulladékok hőkezelése és a keletkező energia hasznosítása azzal a céllal, hogy maximálisan inert anyagokat kapjanak. Az inert azt jelenti, hogy ezek az anyagok más velük együtt tárolt anyagokkal és a csapadékvízzel nem lépnek reakcióba vagy csak a természetben szokásos folyamatokban vesznek részt. Inert és inertizált hulladékok rendszerezett lerakása. (Vogel, 1990) Csak az összes hulladékgazdálkodási módszer és eljárás gyors megvalósítása és kombinációja teheti elkerülhetővé a hulladékeltávolítási vészhelyzetet. A falusi porta része lehet a műhely is, amely nemcsak a gazdaságban szükséges javítás munkáihoz, hanem a programokhoz is lehetőséget ad. A kézműves mesterségek gyakorlásának is színtere lehet pl.: korongozás, kosárfonás, szövés, stb. A virágoskert, a szépen díszített, rendezett pihenőkert ugyancsak fontos része a falusi vendégfogadásnak. Sportolásra, játékra alkalmas füves területet is érdemes kialakítani. A konyhakert, gyümölcsös a vendégfogadóház fontos kínálati eleme. Az itt megtermelt zöldség, gyümölcs nemcsak saját fogyasztásra, de a vendégek panziós ellátására is felhasználható. A falusi portához illeszthető egyéb szabadidős tevékenységek számára is szükséges helyet biztosítani. A falusi porta nagyságában, elhelyezkedésében, jellegében meghatározó a kínálható programok és a szabadidős tevékenységek szempontjából. 2. Az ellátás Az ellátás formáit tekintve többféle megoldással találkozunk: Önellátás, amikor a vendég saját maga gondoskodik ellátásáról, pl.: kulcsosházak, üdülőházak, tanyaházak, stb esetén. A vendégfogadó reggelit biztosít, amelynek árát a szobaár tartalmazza. A vendégfogadó vendégigény esetén panziós ellátást biztosít, amely lehet félpanzió (reggeli és vacsora vagy ebéd), vagy teljes panzió (reggeli, ebéd, vacsora). A vendégfogadó esetenkénti étkezést is kínálhat egy-egy közös étkezés formájában pl.: közös szalonnasütés, grill-parti, vacsora, stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szállást igénybe vevő vendégek nagy része a szálláshelyén reggelizik. A kényszerből történő önellátástól eltekintve (amikor a vendég egyedül lakja a házat), a falusi turizmusban szükséges a legalább ágy és reggeli típusú ellátást nyújtani. A falvak jelenlegi ellátottsága nem teszi lehetővé, hogy a vendég a faluban kulturált módon reggelizzen, mert nincs tejivó, büfé, sőt sokszor az élelmiszerboltokban sem lehet naponta friss pékárút, tejterméket, felvágottat venni. Az ellátás biztosítása a vendég és a vendégfogadó számára is előnyös lehet: A vendégnek igénye van rá, mert szívesen együtt étkezik a vendégfogadó családdal, érdeklődik a helyi ételkülönlegességek iránt, kényelmes számára a kiszolgálás. Nincs a településen más étkezési lehetőség pl.: jókonyhájú kisvendéglő. 20