EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS"

Átírás

1 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 EU VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKÁJA AGROTURIZMUS Szerző: Dr. Könyves Erika Hekliné dr. Herbály Katalin Lektor: Dr. Pető Károly

3 Tartalomjegyzék I. Alapfogalmak 5 II. A turizmus rendszere és környezete 7 1. A turisztikai piac jellemzői 7 2. A turizmus típusai 9 III. A vidéki turizmus főbb jellemzői A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata A vidéki turizmus háttere A vidéki turizmus megjelenési formái A falusi turizmus Az ökoturizmus A tematikus utak Az agroturizmus Kapcsolódó turizmusfajták 16 IV. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei Az elszállásolás Hulladékgazdálkodás Az ellátás A vendégfogadás során felmerülő költségek és költségkalkulációk Az ellátáshoz szükséges feltételek Étkeztetés, felszolgálás és ételkalkuláció Gasztronómiai programok Sütés főzés a szabadban A nyársalás Rostélyon sütés Bográcsolás Grillezés Egyéb eszközök Party-főzés Élmény-gasztronómia Főzőiskola Egyéb gasztronómiai programok Marketing Szolgáltatások A szabadidő-töltési lehetőség A szabadidős programok Az animáció formái A vendégfogadóház programkínálata Szezontól függő programkínálat 31 3

4 4.4. Szabadidős programok a faluban Természeti adottságok felhasználása Népi építészeti emlékek, sajátos települési mód felhasználása Kulturális programok Népi hagyományok, közösségi szokások felhasználása A tárgyi alkotó népművészet 34 V. Agroturizmus modellek az Európai Unió tagországaiból Ausztria Dánia Finnország Olaszország Németország 39 VI. A falusi turizmus marketingje Marketing-koncepció Helyzetelemzés Információ-források A kereslet főbb jellemzői A célcsoportok jellemzése Keresleti trendek a falusi turizmusban Célok Marketing-eszközök A termék Az ár Az értékesítési csatornák Marketing-kommunikáció 48 VII. Felhasznált irodalom 49 4

5 I. ALAPFOGALMAK Agroturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Falusi turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falu turisztikai javainak igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Horgász turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Idegenforgalom (tágabb értelemben): az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött- idő és szabadidő tevékenységeik által. Kulturális turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a kulturális igények kielégítésére alkalmas javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Külföldi kiránduló: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál rövidebb ideig tartózkodik. Külföldi turista: az a külföldi állampolgár, aki szabadidejének eltöltése céljából érkezett az országba és ott 24 óránál hosszabb ideig tartózkodik. Lovas turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a lovas szolgáltatások igénybevételére, illetőleg azok hasznosítására épül. Rekreációs turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a fizikai erőnlét fenntartását (kondicionálás), fejlesztését szolgáló javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül. Sport-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a sportrendezvényeken (versenyeken, bajnokságokon, barátságos mérkőzéseken stb.) nézőként való részvételre, illetőleg a rendezvények hasznosítására épül. Szabadidő szükségletek: pihenés (a fiziológiailag kötött pihenést kivéve), szórakozás, ismeretszerzés, szellemi és fizikai fejlesztés, személyiségfejlesztés, esztétikai igények kielégítése, egészségromlás megelőzése, egészségkárosodás hatásainak enyhítése, elhárítása. Természetjáró turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely a természetben való tartózkodással, fizikai erő kifejtésével, gyaloglással, esetleg kerékpározással nem csak a rekreációt, hanem a természetről való ismeretek szerzését, továbbá esztétikai szükségletek is szolgáló természeti javak ingyenes, vagy ellenértékes igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására (értékesítésére) épül. Turista (effektív, teljes): az az ember, aki szabadidő szükségleteinek kielégítése céljából ideiglenesen a lakóhelyétől különböző fogadóterülete(ke)n tartózkodik. A kirándulók azok a turisták, akik 24 óránál rövidebb ideig tartózkodnak a fogadóterületen. Turistaéjszaka: a vendégéjszakáknak az a hányada, amelyet a turisták a kereskedelmi szálláshelyeken és magánszálláshelyeken eltöltenek. Turisztikai fogadóterület: az a társadalmi környezet, amely rendelkezik azokkal a társadalmi és természeti javakkal, amelyekkel az emberek kielégíthetik a lakóhelyükön nem, vagy igényeiknek nem megfelelő módon kielégíthető szabadidő szükségleteiket, valamint a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik. 5

6 Turisztikai javak: azok a természeti és társadalmi javak, amelyek az ember szabadidő szükségleteinek kielégítésére alkalmasak. Ezek jellemzője, hogy létezésük helyéhez kötöttek, nem mobilizálhatók. Igénybevételük céljából a turistának kell a javak létezési helyére (turisztikai fogadó-terület) utazni és ott a javak használati értéke, módja és a szükségletek által meghatározott időtartamig ideiglenesen tartózkodni. A javak részben értékesíthetők a turisztikai piacon, (turisztikai kínálat) a természeti javak részben ingyenesen fogyaszthatók. Turisztikai kínálat: azok a turisztikai javak, amelyek a turisztikai piacon ellenérték (ár) fejében értékesíthetők. Turisztikai küldő-terület: az a település vagy ország, amely az ember állandó lakóhelye és az abban ható társadalmi környezet, amely társadalmi, gazdasági, műszaki fejlettségénél fogva meghatározza az ember ottani életszínvonalát, részben meghatározza, részben befolyásolja a szükségleteit, minőségi igényeit és fogyasztói szokásait, de nem teszi lehetővé, hogy valamennyi szabadidő szükségletét ott elégítse ki, a kívánt módon, valamint az a földrajzi térség, amelyen e társadalmi környezet működik. Turisztikai termék: amely egy szolgáltatáshalmaz, amely a vonzerőn alapul (amiért a turista éppen az adott térségbe jön) és az otthonától távol lévő turista igényeinek teljes kielégülését célozza meg. Azaz tartalmazza a vonzerőnek megfelelő közlekedési-, szállás-, étkezési-, szórakozási-, egészségügyi-, biztonsági-, banki-, információs- és egyéb szolgáltatásokat. Turizmus: az idegenforgalomnak az alrendszere, amelyben az emberek szabadidő szükségleteiket lakóhelyükön kívül elégítik ki piaci viszonyok szerint, szabadidő tevékenységeik által. Vadász-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a vadászatra, vadászati szolgáltatások igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. Vízi-turizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsődlegesen a természetes vizek (tó, folyó, tenger) által adott turisztikai javak igénybevételére, illetőleg ezek hasznosítására épül. (Hanusz, 2004) 6

7 II. A TURIZMUS RENDSZERE ÉS KÖRNYEZETE A turizmus rendszerének és környezetének bemutatására szolgál a 1. ábra, amely a környezet fő tényezői mellett a turizmus rendszerének belső szerkezetét is feltünteti. 1. ábra: A turizmus rendszere és környezete társadalmi természeti gazdasági környezet környezet környezet Turisztikai kereslet Turista - szabadidő - szabadrendelkezésű jövedelem ti á ió utazás Turisztikai kínálat marketing Turisztikai termék - vonzerő (természeti, ember alkotta) - közlekedés és infrastruktúra - szállás és étkezés - szórakozás és más szolgáltatások - biztonság, higiénia - vendégszeretet - szervezet - árak politikai technológiai kulturális környezet környezet környezet Forrás: Lengyel, A turisztikai piac jellemzői A turizmus politikai, társadalmi, kulturális, egészségvédelmi és nem utolsó sorban gazdasági jelentősége közismert, ennek egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt évtizedekben a turizmus növekedésének mértéke nagyobb volt, mint a termelő ágazatok fejlődési üteme. A piacgazdaság és a termelési szerkezet váltása fázisában álló országokban, így Magyarországon is, a turizmus gazdasági fejlődést előmozdító,,húzóágazat -i szerepe felértékelődik azáltal hogy gazdasági gondjaink megoldásához a turizmus jelentős mértékben hozzájárulhat. (Tasnádi, 2002) 7

8 A modern gazdaság egyik legfontosabb jelensége a piac. A piac fogalmát nagyon sokféle értelemben használják. A közgazdaságtanban alkalmazott definíció szerint: a piac a tényleges és a potenciális eladók és vevők összessége, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. A piac legfőbb elemei: a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Piaci keresleten az adott áru valamennyi szóba jöhető fogyasztójának fizetőképes keresletét értjük, vagyis azt az árumennyiséget, amelyet a fogyasztók különböző árak mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Az ár az áru értékének pénzbeni kifejezése. A jövedelem a termelő oldaláról az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerülő költségek különbözete. A jövedelem - a fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze, vásárlóképessége. (Molnár, 1993) A turisztikai kereslet (mivel az emberek szükségletei kereslet formájában jelennek meg a piacon), jelen esetben is fizetőképes vásárlási szándékot takar. A turisztikai kereslet tehát a turista diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott turisztikai szükséglete. A turisztikai szolgáltatások iránti kereslet tekintetében a közgazdászok felfogásával szemben ismeretesek más felfogások is. A pszichológusok vizsgálatának középpontjában a magatartás és az indítékok (motívumok) vizsgálata áll. (Tasnádi, 2002) Az 1. táblázat bemutatja, hogy a turisták milyen motivációk alapján döntenek és ezekhez milyen turizmusfajták kapcsolódnak. 1. táblázat: A turizmus indítékai és az ezekből levezetett turizmusfajták A turizmus indítékcsoportjai, indítékai Fizikai indítékok: pihenés (testi erő fizikai regenerálása) gyógyulás (testi egészség helyreállítása) sport (testmozgás) Pszichikai indítékok: kitörés a mindennapi elszigeteltségből szórakozás élményvágy Társadalmi indítékok: barátok, ismerősök felkeresése társas élet, társadalmi kapcsolatok a civilizált világból vissza a természethez Kulturális indítékok: más országok szokásainak, hagyományainak, nyelvének megismerése művészetek iránti érdeklődés vallási okok Státus- és presztízs indítékok: személyes kibontakozás (tanulás, továbbképzés stb.) elismerés és nagyrabecsülés iránti vágy Forrás: Tasnádi, 2002 Kiváltott turizmusfajta (kiemelt példák) üdülőturizmus gyógy-és termálturizmus sportturizmus élmény-, eseményturizmus, üdülőturizmus kulturális turizmus klubturizmus falusi turizmus baráti, rokonlátogató turizmus klubturizmus (lásd: élményturizmus is) kempingturizmus oktatási turizmus ismeretszerző turizmus kulturális turizmus vallási, zarándokturizmus üzleti, kongresszusi, rendezvényturizmus élmény-, kalandturizmus 8

9 Az turisztikai piac a többi piaccal összehasonlítva azonos és eltérő vonásokat is tartalmaz. Azonos, hogy a turisztikai piacon is döntő a kereslet és kínálat, valamint az ár kölcsönhatása. Eltérő, hogy a kereslet és kínálat térben és időben távol esik egymástól (pl. Magyarországon fizetünk be egy távol-keleti utazásra). A kínálatot rendszerint csak reklám segítségével látjuk. a turisztikai szolgáltatás megfoghatatlan, lényegében,,emléket vásárolunk a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egyidőben történik és annak a turista is részese a kínálat merev és eszközigényes (szállodák) és nem tárolható (az adott szezonban el nem adott szállodai szoba ára véglegesen elveszett) a kereslet rendkívül érzékeny és gyorsan reagál különböző eseményekre (pl. háború a környező országokban, ciánszennyezés a Tiszán, aminek hatására tömegesen mondják le utazásaikat a külföldi turisták) a szezonalitás a turizmusban az egyik legnagyobb rizikó-faktor (pl. esős nyár vagy hóesés elmaradása a síszezonban nagy árbevétel kiesést jelent). 2. A turizmus típusai A turizmus csoportosítható az alábbi szempontok alapján is, amely újabb dimenzióba helyezi ezt a tevékenységet. Földrajzilag Belföldi Nemzetközi turizmus Az utazás alapvető célja szerint Szabadidős Hivatásturizmus A résztvevők száma szerint Tömeg Alternatív turizmus Ökoturizmus Szervezettség szerint Szervezett (egyéni, csoportos) nem szervezett turizmus A vonzerő alapján Vízparti turizmus Téli sport-turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Örökségturizmus Falusi turizmus Városi turizmus Gyógyturizmus Ökoturizmus Kalandturizmus A környezetre gyakorolt hatás szerint Spontán Tudatos turizmus 9

10 III. A VIDÉKI TURIZMUS FŐBB JELLEMZŐI 1. A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata Az ország felzárkóztatása az európai centrumhoz elképzelhetetlen a vidék felzárkóztatása és fejlesztése nélkül. A turizmus a vidék fejlesztésében jelentős szerepet játszik, amely több tényezőnek köszönhető: a turizmus segítségével hasznosíthatók olyan erőforrások, amellyel egyébként parlagon hevernének vagy csak szerényebb gazdasági hozamot eredményeznek. (pl. mezőgazdasági termelésre alkalmatlan vagy az alól kivont területek, nemzeti parkok és természetvédelmi területek, tavak, folyók és víztározók, a falusi-tanyasi környezet és életmód, stb.) A turizmus tehát fontos terület- és településfejlesztő tényező; a turizmus több formája kapcsolódik a mezőgazdasághoz (pl. a lovaglás, a vadászat, a horgászás, a falusi és tanyasi turizmus, stb.) és ezáltal fontos kiegészítő tevékenységet jelenthet az ott dolgozó lakosságnak; helyben teremt piacot a mezőgazdasági termékeknek; az exportnál kedvezőbb árak érhetők el a csomagolási-, szállítási- és vámköltségek megtakarítása, illetve vendéglátó-ipari felhasználás esetén a magasabb feldolgozottsági szint elérése által; a jövedelmezőség mellett bővíti a foglalkoztatottságot is, mert új munkahelyeket teremt, ezekre való felkészítéssel növeli a vidéki lakosság képzettségi szintjét; segít a hagyományok megőrzésében, illetve felélesztésében (hímzés, korongozás és más népi mesterségek, népdal, tánc, szokások, stb.), ugyanakkor a jövedelmek növelésével és a szolgáltatások elterjesztésével hozzájárul a vidéki életmód kényelmesebbé és korszerűbbé tételéhez; hozzájárul az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztéséhez, valamint az urbanizációs folyamat gyorsításához. (Lengyel, 1999) Az elmúlt években végzett kutatás alapján bizonyítást nyert, hogy a sikeres gazdálkodó főbb ismérvei között az átlagosnál több munkaidő, a gyors reagáló képesség, a szakértelem, a megfelelő termékértékesítési formák, a pályázati lehetőségek kihasználása mellett szerepel a termék- és tevékenység diverzifikáció (benne elsősorban a falusi-, agro- és ökoturizmus). (Hekliné, 2002) Egy másik, a gazdálkodók körében végzett kérdőíves felmérés alapján megállapítható, hogy bár többségükben úgy látják, a turizmusba való bekapcsolódás a tevékenység diverzifikálás egyik lehetséges módja és valamennyi településen van a turisztikai kínálatba bevonható termék-, illetve szolgáltatáshalmaz (népi ételek, népzene, népi hagyományok, stb.) mégsem akarnak vagy nem tudnak ezen a területen dolgozni. Termékfeldolgozást és értékesítést a megkérdezettek mindössze 3%-a végzett. Örvendetes viszont, hogy a válaszolók több mint 70%-a fontosnak tartja a tevékenységéhez kapcsolódó ismereteinek bővítését pl. szakkönyvek, szakfolyóiratok olvasása, valamint továbbképzéseken való részvétel által. (Hekliné - Krizsán, 2005) A vidékfejlesztésben, így a vidéki turizmusban is természetesen kiemelkedő szerepe van a vidéki közösségeknek, a civil szervezeteknek, amelyek tevékenységét elemezve megállapíthatjuk, hogy munkájukkal valóban segítik egy jobb, élhetőbb környezet- és társadalom létrehozását az egészséges életmódra neveléstől a kulturális értékek megőrzésén át a környezettudatos viselkedés megvalósításáig. (Hekliné - Krizsán, 2005) Azt, hogy a vidéki turizmus (benne természetesen az agroturizmus) teljes mértékben illeszkedik a vidéki környezetben űzhető, ezzel egyidejűleg a vidékfejlesztést elősegítő tevékenységek sorába, szemléletesen mutatja a 2. ábra. Ugyanakkor jól követhető a tágabban értelmezett turizmusban elfoglalt helye és kapcsolódása a többi turizmusfajtához is. 10

11 2. ábra. A vidékfejlesztési politikába beilleszthető rurális turizmus és a turizmusfajták összefüggései TURIZMUS Városi turizmus Városkörnyéki turizmus Rurális turizmus Üdülőhelyi turizmus Hivatás- Turizmus Gazdasági turizmus Tanulmányi turizmus Bevásárló turizmus Agriturizmus Kulturális turizmus farmturizmus Viziturizmus Bioturizmus Örökségturizmus Vallási turizmus Ökoturizmus Élményturizmus Attrakció turizmus Gasztroturizmus Szabadidős turizmus Falusi turizmus Borturizmus Üdülőturizmus Természetjáró turizmus Pihenőturizmus Egészségturizmus Vadászturizmus Kalandturizmus Sportturizmus Gyógy és termálturizmus Horgász turizmus Kerékpáros turizmus Lovasturizmus Keményturizmus Szelídturizmus Forrás: Kóródi, 2004 A vidékfejlesztés főbb célkitűzései a vidéki (rurális) turizmus fejlesztésével az alábbiak alapján valósulhatnak meg: 11

12 A vidék gazdasági bázisának erősítése, a mezőgazdaság multifunkcionális jellegének kialakítása, a gazdasági tevékenységek diverzifikálása, a helyi lokális piacok és speciális termékek fejlesztése, a természeti és humán erőforrások ésszerű hasznosítása komplex célrendszer minden eleme érinti a rurál turizmust, vagy a vonzerőt, vagy a fogadóképességet. A rurál turizmus visszahatva a gazdasági bázisra, fejlődésének további lendületet ad. A települési és a mezőgazdasági termelő infrasruktúra fejlesztése is egyértelműen megalapozhatja a vidéki turizmust, mert az infrastrukúra fejletlensége elriaszthatja a vendégeket. Az infrastruktúra fenntartásának non-profit jellege időlegesen, a szezonban for-profit tevékenységgé válhat. Az infrastrukúra kiépítése során kis odafigyeléssel és költséggel az kiegészíthető a turisztikai infrastruktúra egyes elemeivel (tájékoztató és útirányjelző táblák). A helyi lakosság életszínvonala befolyásolhatja a bizalmat a meglátogatott térség iránt, ezért a vidéki életkörülmények és életfeltételek javítása szintén összefügg a turizmusfejlesztéssel. A rurál turizmusban résztvevők sem mondanak le a kényelemről, a komfort vidéki környezetben is biztosítható. Az első benyomás, a kiajánlhatóság, megjeleníthetőség függ a falufejlesztéstől, a falvak és tanyák megújításától, arculatok javításától. Ez felvetheti a reklámeszközökkel megjelenített és a tényleges falukép megfelelésének problematikáját. A nyitottságot, az alkalmazkodóképességet és a vendégközpontúságot növelheti a gazdaságilag aktív népesség korösszetételének, szakmai képzettségének javítása, a fiatal vállalkozók vidéki kötődésének megerősítése és a vidéki lakosság általános műveltségi színvonalának növekedése. A kölcsönhatás egyértelmű, a turizmus is növeli a népességmegtartó képességet. A turistákkal való képességfelvétel pedig generálja az ismeretszerzés, a tájékozottság igényt. A vidék és a mezőgazdaság megerősítésével összefüggő szakoktatás, képzés, kutatás és szaktanácsadás egyik témaköre a vidéki turizmus. A rurális turizmus speciális jellemzőkkel bír, a vendégfogadásra felkészülés módszerei is eltérőek. Szelíd turizmuskén a rurális turizmus a fenntarthatóság követelményé, a környezet és a turizmus harmóniáját figyelembe veszi, így kapcsolódik az ökológiai prioritáshoz. A szociális ellátás, gondoskodás javítása, a foglalkoztatási és szociális feszültségek csökkentése a helyi lakosság életkörülményeinek javulásán túl a vendégfogadási képesség növekedésében is megjelennek. A vidék társadalmi közösségek felélesztése, a szakmai és civil szerveződések, a kulturális értékek megőrzése, védelme a turisták számára a programlehetőségeket szélesíti ki, a résztvevők számára pedig az érdeklődés, a siker további lendületet ad a tartalmi gazdagodáshoz. (Kóródi, 2004) 2. A vidéki turizmus háttere A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban - kevés kivétellel - valamennyi nemzetgazdaságban megfigyelhetők. Az is nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag alulfejlett vagy elmaradott térségek döntő hányadát képezik a vidéki térségek, ahol a vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatásban betöltött szerepe csökkenő tendenciát mutat. Mindezen folyamatok a vidék érdekérvényesítő képességének és a vidéki lakosság életminőségének romlását eredményezik. Az Európa Tanács már 1995-ben foglalkozott a vidéki térségek problémájával, amelynek eredményeképp elfogadta a,,vidéki Térségek Európai Kartáját és meghatározta a vidéki térség és a vidék hármas funkcióját az alábbiak szerint: 12

13 A vidéki térség kifejezés olyan szárazföldet, belső vagy tengerparti területet jelent, amely a kisvárosokat és falvakat is magában foglalja és a terület nagy részét a következő célokra használják: mezőgazdaság, erdészet, akvakultúra és halászat; a vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenységei (kézművesség, ipar, szolgáltatások, stb) nem városi jellegű üdülési és pihenési (vagy természetvédelmi), továbbá más célokat (pl. lakóterületek) szolgáló funkciók. A vidéki térség mezőgazdasági (erdészet, akvakultúra és halászat is) és nem mezőgazdasági részei olyan egységes egészet alkotnak, amely különbözik a városi területektől, ahol - szemben a vidéki térséggel a lakosság nagyfokú koncentrációja, valamint a vertikális és horizontális struktúrák a jellemzők. A vidéki térségek funkciói: gazdasági (termelési) ökológiai és társadalmi funkció. Ezeket a megállapításokat tükrözik a mezőgazdasági termelés és a hozzá kapcsolódó tevékenységek jelenlegi tendenciái, ugyanis Ángyán et.al.(2002) szerint,,a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. Az élelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot, talajt, vizet, környezetet is,,termelt és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adott a vidék embere és közössége számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedes agráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: a mezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, regionális, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és helyi közösségek számára egyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nem importálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. E feladatok egyidejű megoldására az iparszerű mezőgazdálkodás, a mezőgazdaság feladatai közül egyedül a tömegtermelést magára vállaló és kizárólag a tőkemegtérülést, az egydimenziós, rövid távú gazdasági hatékonyságot szem előtt tartó gazdálkodási rendszer úgy tűnik nem alkalmas. Erre csak olyan fenntartható mezőgazdasági földhasználati és gazdálkodási rendszerek képesek, amelyek úgy állítanak elő piacra vihető, jó minőségű, egészséges és biztonságos termékeket, hogy közben ökoszociális feladataikat is ellátják. Ezek a felismerések vezettek el a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazásához, az e modell elterjesztését szolgáló közös agrár- és vidékpolitika reformjához, támogatási rendszerének kiépítéséhez és közösségi költségvetési forrásainak európai megteremtéséhez. A Turizmus Világszervezete (World Tourism Organization - WTO) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban,,,napfény-turizmusban való részvétel, helyette egyre többen választják az érintetlen természet, a vidéki táj által nyújtott természeti- és kultúrtörténeti értékeket is megtestesítő,,szelíd,,,zöld turizmust. A vidéki (falusi) turizmus alapvető célja a turisztikai kereslet alapján a vidéki lakosság - ezen belül is elsősorban az agrártermelők kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal életminőségük növelése, az elvándorlás megakadályozása. A vidéki (falusi) turizmus tehát szervesen kapcsolódik a Kartában megjelölt, vidéki térségeket jellemző funkciókhoz, mivel: az üdülés és a turizmus alapjául szolgál (az adott térség természeti- és egyéb értékeit hasznosítja) 13

14 megőrzi és védi a biológiai sokféleséget, a fajok- és a tájak sokféleségét (biztosítja az egészséges élet természeti alapjait, a helyi agro-ökológiai feltételeknek megfelelő termelés- és tájgazdálkodás, pl. biotechnológia alkalmazása révén) szociális-kulturális szerep megőrzése és továbbfejlesztése (pl. a helyi kulturális értékek, közösségi hagyományok felélesztése, továbbfejlesztése és turisztikai kínálatként történő értékesítése). A vidéki környezetben folytatott turizmus (rural tourism) az Európai Unión belül tágabb értelmet nyer, nemcsak a gazdák (farmerek) nyújtotta szállást foglalja magában, hanem mindenféle idegenforgalmi tevékenységet, amely vidéki környezetben zajlik. Franciaország, Németország, Ausztria és Spanyolország hazánktól igen eltérő gazdasági háttérrel és a falusi turizmus terén nagy múlttal rendelkeznek. A fent említett országok mindegyikére jellemző, hogy a falusi turizmus legtöbbször a mezőgazdasághoz kapcsolódik (agroturizmus) vagy a szállásadó közvetlen termékértékesítése vagy a térség mezőgazdasági termékeinek felhasználása révén. Egyre nagyobb teret kap az ökológiai termelés, illetve az abból származó termékek árusítása a vendég részére. Az agroturizmus nyugaton is a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező területek kiegészítő jövedelemforrása. Az állam, a kamarák és a helyi szervezetek támogatása jelentős. A szerveződés nagyrégiós és kistérségi szinten egyaránt folyik.(holló, Mint az korábban már említésre került, az Európai Unió tagországaiban is az agrárágazatban bekövetkezett kedvezőtlen változások (termeléscsökkenés, termékértékesítési nehézségek, munkanélküliség) arra irányították a figyelmet, hogy ezeken - az elsősorban vidéki - területeken olyan alternatív tevékenységek kerüljenek előtérbe, mint pl. a vidéki turizmus, amely alkalmas a még kihasználatlan, illetve eddig alacsony hatékonysággal működtetett erőforrások megfelelő szintű hasznosítására, a mezőgazdasági termékek értékesítésére, a rendelkezésre álló munkaerő foglalkoztatására, biztosítva ezáltal az ott élők számára jövedelemszerzési-, illetve jövedelem kiegészítési lehetőséget. 3. A vidéki turizmus megjelenési formái A vidéki turizmus megjelenési formáinak értelmezése fontos feladat, hiszen még ma sem teljesen egyértelmű az erre vonatkozó fogalomhasználat. A vidéki (rural)-, falusi-, néha még az öko- és agroturizmus szavakat is sokszor azonos tartalommal használjuk. Tény azonban, hogy ezeknek a turizmusfajtáknak közös pontja a vidéki (természethez kapcsolódó) környezet és azok a tevékenységek, amelyek ebben a környezetben végezhetők. Mivel hazánkban főleg a falusi turizmusnak vannak hagyományai, így elsősorban erre alapozva kívánjuk feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek az agroturizmusban és a hozzá szorosan kapcsolódó turizmusfajtákban rejlenek. A következőkben a (Kulcsárné, 2003) által megadott definíciók alapján készült csoportosítást mutatjuk be: A vidéki turizmus: a városokon kívüli területek idegenforgalmi szolgáltatásainak összessége. A helyi adottságoknak megfelelően a vidéki turizmusnak különböző - megjelenési formáiban eltérő - változatai fejlődtek ki. Ilyenek: a falusi turizmus az agroturizmus az ökoturizmus tematikus utak 3.1. A falusi turizmus A falusi turizmus olyan gazdasági tevékenység és térhasználati mód, amely a helyi erőforrásokat használja fel a turisztikai termék kialakításához: a vidék vonzerejére alapozva kínálja a falusi környezet jellegzetes aktív szabadidős tevékenység, a szállás és étkezés lehetőségét. Így 14

15 a turizmus segíti az adott területi-, gazdasági-, társadalmi tér fennmaradását, megújulását. Tehát a falusi turizmus hozzájárul a vidék fenntartásához: a falusi környezet (természeti és épített) megerősítéséhez, a falufejlesztéshez, a vidéken élő családoknak pótlólagos jövedelmet biztosít, hozzájárul a falusi kultúra megőrzéséhez, újjáélesztéséhez (Könyves, 2002). A falusi turizmus a falusi és tanyasi térség komplex idegenforgalmi kínálatát hasznosító vendégfogadás. A falusi vendégfogadás legfontosabb jellemzői: nem vállalkozásként végzett jövedelemkiegészítő tevékenység, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő településen folyik, a magánszállásadáshoz, mint alaptevékenységhez kötődik, és nem csupán szállásadói tevékenységet, hanem komplex idegenforgalmi kínálatot jelent Az ökoturizmus Az ökourizmus erősen kötődik a falusi turizmushoz. Fő vonzereje a háborítatlan természet. Résztvevői a természetet kívánják felfedezni, megismerni és hozzájárulni annak védelméhez. A turizmus e formája a szakmai vezetéssel zajlik, döntően védett övezetekben: nemzeti parkokban, rezervátumokban, tájvédelmi körzetekben. Az ökoturizmus szállást és ellátást nyújtó létesítményei a védett területeken kívül, a környező településeken találhatók. Szervezése kapcsán elsőbbséget élveznek a szelíd turizmus elvei. A szelíd turizmus a kemény- vagy tömegturizmus tájpusztító, környezetromboló jelenségeivel szemben környezetbarát, szociális szellemi magatartás, gondolkodásmód. Környezetbarát magatartás az, amely a természettel összeegyezteti a környezetben együtt élő embert, állatokat, növényeket és ezek alapvető életfeltételeit, a tiszta levegőt, a talajt és a vizet. Az ökoturizmus a falusi vendégfogadás értékes kiegészítője, kapcsolódó programja lehet A tematikus utak A vidéki turizmus vendégkörének bővülése magával hozta a jellegadó vonzerők hangsúlyozását. Ilyen intenzív vonzóerő lehet egy tájegység hírnevet szerzett hagyományos terméke, például a bor, a sajt, a dohány. Ezeknek a mezőgazdasági adottságoknak a megismertetésére tematikus utak szerveződhetnek. A tematikus utak a vidéki élmények teljes körét nyújtva a hagyományos termékek készítését, fogyasztását, a hozzájuk kapcsolódó ünnepségeket, és a múlt épített emlékei együtt mutatják be. A vidéki turizmus egyik mozgatórugója lehet a szőlészet, borászat és az idegenforgalom kapcsolatára épülő, a bor köré szervezett tematikus út: pl. a borút. A borút olyan turisztikai szolgáltatások sorának tematikus egységbe rendezése, melyek között az összekötő kapocs, a vezérmotívum a szőlő és a bor. A borútnál a program vázát a szőlő és borkultúra helyi megjelenési formái adják a szőlőskertektől, a pincéken, a palackozókon át a gasztronómiai létesítményekig. A látogatók a kijelölt úton végighaladva megismerhetik a helyi termék előállításának fázisait. Megkóstolhatják a borokat, ismerkednek a történeti, kulturális hátérrel. A kapcsolódó rendezvényeken (szüreten, borfesztiválon, borárverésen, borrendi ceremónián stb.) megismerhetik a helyi mítoszokat, részesei lehetnek a hagyományok továbbélésének. A program gerincére a szállásadás és ellátás adott vidékre jellemző formái fűződnek fel, így téve teljessé a kínálatot. 15

16 3.4. Az agroturizmus Az agroturizmus a mezőgazdasági adottságok és termékek idegenforgalmi értékesítésére szervezett turizmus. Ebben az esetben az idegenforgalmi kínálatot a vidéki adottságok közül a mezőgazdasághoz kötődő adottságok jelentik. Az agroturizmusra a szakosított, a vendégcsoportnak megfelelően specializált kínálat jellemző, mely lehet: vendégfogadás gazdaházakban és-vagy mezőgazdasági adottságokra épülő idegenforgalmi-szabadidőtöltési elemek, termékek értékesítése. Az agroturizmus jelenti: a mezőgazdasági tevékenységekhez kötött sport és hobbi turizmust (így például a lovas-, horgász-, vadász-, borturizmust) bekapcsolódást a mezőgazdasági termelésbe, részvételt az agrártermékek feldolgozásában (szüret, munka a biofarmon, gyümölcsaszalás, mézpergetés, lekvárfőzés stb.). Fontos vonzereje a mezőgazdasági termékek helyben fogyasztása és eladása (bor, sajt, gyümölcs, füstölt áruk stb.) valamint a mezőgazdasági termékek közvetlen felhasználása feldolgozott formában a vendégétkeztetés során. A gazdaházakban történő vendégfogadással a mezőgazdasági termék helyben értékesíthető. Így az agroturizmus külön előnye, hogy támogatja a helyi termékek közvetlen értékesítését, segítve ezzel a mezőgazdasági piacszerzést. Az agroturisztikai szolgáltatás az agrárgazdaság egyes szereplőinek - többnyire falusi vendégfogadáshoz kapcsolódó - kiegészítő jövedelemszerzési tevékenysége. 3. ábra: Az agroturizmus főbb jellemzői (saját összeállítás) Vendégfogadás a gazdaságban (a szabadidő eltöltése és termékértékesítés) Aktív, sportoláshoz kapcsolható tevékenységekben való részvétel lovaglás, horgászat, vadászat, kirándulás, stb. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenységekben való részvétel szüret, must készítés, gyümölcsszedés, lekvár főzés, állatok etetése stb. Mezőgazdasági termékek helyben történő értékesítése közvetlen fogyasztás étkeztetések során friss gyümölcs, zöldség, stb. eladás lekvár, befőttek, húsáru, stb. 4. Kapcsolódó turizmusfajták A turizmus fajtákat (turisztikai termékeket) csoportosíthatjuk a falusi turizmussal való kapcsolata alapján, így lehet: rokon (zöld, vidéki) kiegészítő vagy kapcsolódó (kulturális, kerékpáros, vízi) 16

17 semleges (vallási) ellentétes (városi). A falusi turizmushoz kapcsolódó turizmusfajták, amelyek a szabadidő eltöltését, az üdülés alatti aktív tevékenységet nyújtja: Sétálóturizmus: a kisgyermekesek, a nagycsaládosak és az idősebb korosztályban különösen kedvelt. Egy átlagos városi család legfeljebb 5-6 km távolságú útra vállalkozik. Mivel nincs túrafelszerelésük, csak a kiépített utakon tudnak sétálni, gyalogolni. A gyalogutak, pihenőhelyek kialakítása, rendben tartása nélkülözhetetlen feltétele a sétálóturizmusnak. Hobbiturizmus: az üdülők szabadságukat összekötik hobbijukkal, a kedvelt szabadidős tevékenységgel. Egyre többen sportolnak, kerékpároznak, túráznak szabadidejükben, amely egyben a kedvelt időtöltés, a hobbi is. A hobbi-turista az üdülés alatt új ismeretekre tesz szert, új élményekkel gazdagodik és kedvelt időtöltésének, hobbijának is hódol. Ez szakosodásra készteti a vendégfogadót, hogy biztosítani tudja a vendég számára a hobbijához szükséges feltételeket. Ilyen hobbi lehet a horgászat, kerékpározás is. Lovas turizmus: jellemzője, hogy a turisták hosszabb időt, kb. két hetet töltenek a fogadóhelyen, szeretik az állatokat és a természetet. A lovaglás egyre népszerűbbé válik hazánkban is, amelyet történelmi gyökere, a hagyományok erősödése is magyaráz. A lovas turizmus népszerűsége, támogatottsága várhatóan tovább növekszik, feltételrendszere javul. Különleges érdeklődést kiszolgáló turizmus: a turisták sajátos érdeklődésére épül. Alapja lehet természeti, kulturális, történelmi vagy más, a helyi környezet által sugallt téma pl.: madarászás, a helyi kézművesség, a néphagyományok, a zene, tánc tanulmányozása, történelmi építészeti stílusok megismerése, stb. A jó szervezés és a részletes információk feltétlenül szükségesek a sikerhez. Természet közeli turizmus: jellemzője a természet iránti érdeklődés, a természeti környezetben végzett fizikai aktivitás, ami kötődhet vízi adottságokhoz (vízi turizmus), ill. egyéb természeti vonzerőhöz, természeti tájhoz pl.: a kerékpáros turizmus. A turistákra jellemző a környezettudatos gondolkodás, viselkedés. Borturizmus lényege, hogy egy meghatározott útvonalon több-kevesebb időt töltenek el a turisták. Ezalatt megismerkednek a szőlő- és borkultúrával, speciális tájjellegű ételekkel és borokkal, és közben megtekintik a vidék kulturális és természeti nevezetességeit. A borturizmus fontos feltétele az infrastruktúra: a színvonalas szálláshelyek, éttermek, borozók, járható utak, és a szőlő- és borszakmában jártas idegenvezető (Könyves, 2004). 17

18 IV. A VIDÉKI (FALUSI) VENDÉGFOGADÁS ELEMEI A vidéki környezetben történő vendégfogadás során a turizmusfajtától (falusi, agro-, ökoturizmus) függetlenül nagy hangsúlyt kapnak az elszállásolással, az ellátással, a szolgáltatásokkal valamint programszervezéssel kapcsolatos feladatok. Ennek alapján elsősorban a falusi turizmushoz kapcsolódóan mutatjuk be a fent nevezett tevékenységekre vonatkozó legfontosabb ismereteket, mivel az elszállásolás helyszíneként a falusi lakóház- és gazdaság együttese, tanyaépület vagy lakott területtől viszonylag távol elhelyezkedő ingatlan (egyéb gazdasági épület) egyaránt szóba jöhet. A vidéki (falusi) vendégfogadás elemei: az elszállásolás az ellátás a szolgáltatás a szabadidő-töltési lehetőségek, programok. 1. Az elszállásolás A falusi turizmus szálláshelyei közé tartozik minden magánszemély állandó vagy ideiglenes használatában lévő, és a falusias-tanyai térségekben, tehát nem város belterületén és nem országos jelentőségű gyógy- és üdülőhelyeken vendégfogadást szolgáló vendégszoba, üdülőlakás/lakrész, üdülőház (nyaraló, hétvégi-ház), tanya, sátorozóhely. (Útmutató a falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozat szerinti besorolásához és minősítéséhez, 4.p. IKM-MT Rt.,Bp.1996.) A falusi turizmus szálláshelyei lehetnek: Vendégszobák (a vendéglátó lakásában, házában vagy ahhoz tartozó épületben üdülés céljára hasznosított lakószoba, egészségügyi helyiségek, étkező-főzőhely használatával. Üdülőlakások/lakrészek más lakásokkal egyazon épületben lévő vagy a vendéglátó lakásában elkülönített, külön-bejáratú és szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből és konyhából álló, kizárólag a vendég által használt, önellátásra alkalmas lakóegységek. Üdülőházak, nyaralók, hétvégi házak, tanyaházak különálló épületben lévő és szobából, vagy háló-nappali szobából, fürdőszobából, vagy zuhanyzóból, WC-ből álló, önellátásra alkalmas és kizárólag a vendég által használt lakóegységek. Sátorozóhely a lakóház, üdülőház, tanya kertjében, udvarán, gyümölcsösében kialakított, legfeljebb öt sátor vagy két lakókocsi elhelyezésére és a vendég gépkocsijának tárolására alkalmas terület. A falusi turizmus szálláshelyeinek komfortfokozatai: összkomfortos szálláshely (négy napraforgós) komfortos szálláshely (három napraforgós) félkomfortos (két napraforgós) komfort nélküli szálláshely (egy napraforgós). A falusi turizmus keretében üdülni kívánó vendég a szép tájon, romantikus falusi környezetben és a természet közelségén kívül otthon megszokott környezetéhez hasonlóan kényelmes szállást keres, ahol gondtalanul pihenni tud. A falusi turizmus szálláshelyeinek ezt kell számára biztosítani: legyen hangulatos, otthonos, jól berendezett, hiánytalanul felszerelt, csendes, zaj-szag- és szennyezésmentes, biztonságos. A falusi turizmus szálláshelyek fogadókapacitást a vidéki (rurális) térségekben egyéb kereskedelmi szálláshelyek is bővítik, amelyek a tájra jellemző, sajátos hangulatúak is lehetnek pl.: 18

19 fogadók, panziók, kulcsosházak, tanyaházak, kempingek. Az elszállásolás különbözősége magában rejt bizonyos program/szolgáltatás választékot is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eltekintve az új házaktól, amelyek komfortjával, praktikus kialakításával alkalmasak a vendégfogadásra a falusi turizmusba bekapcsolódó falusi házak esetén beruházásokra, átalakításokra van szükség. Ez leggyakrabban lehet: épületek felújítása és egészségessé tétele elsősorban a nedvesség miatt nagy és kihasználatlan terek átalakítása kihasználatlan padlásterek helyrehozatala és a födémek kijavítása szobák berendezésének felújítása higiéniai szolgáltatás biztosítása, folyóvíz a vendégszobában, zuhanyzó kialakítása, csatornázás nélkülözhetetlen háztartási gépek beszerzése a háziasszony munkájának megkönnyítésére. Ha a ház építészeti szempontból értékes, akkor az átalakítás során a jellegét meg kell őrizni. A vendéglakrész kialakítható a családi házon kívüli régi épületekben is. Ezek főleg akkor lesznek vonzóak, ha különleges formájukkal, kialakításukkal felkeltik a vendég érdeklődését és komfortossá tehetőek. Pl.: csűrök, kunyhók, malmok, mező- és erdőgazdasági épületek, stb. A szálláshely közvetlen környezetében is legyen alkalmas a falusi üdülésre, legyen rendezett, biztonságos, nyugodt. A falusi házak általában rendelkeznek (fedett) terasszal, verandával, tornáccal, amely nemcsak hangulatnövelő, de funkcionálisan is kellemesebbé teszi az üdülést, hiszen lehetőséget ad társas és szabadidős tevékenységekre. Itt üldögélhet, pihenhet, teázhat, olvashat, beszélgethet, sakkozhat, kártyázhat a vendég. A szabadban kialakított játszóterület vagy a játszószoba, társalgó ugyancsak fontos tere a játéknak, szabadidős tevékenységeknek. A külön gyermekek részére kialakított játszószoba, játszó sarok játszótér (homokozó, hinta, futkározó, pancsoló) lehetősége elsősorban a családos, kisgyermekes vendégek részére lesz vonzó. A vendégfogadóház színvonalát növeli, ha a vendég gépkocsi(k) részére garázst vagy kocsibeállási lehetőséget biztosítanak. A gépkocsi tárolására a nem használt fészer, szerszámos is alkalmas lehet. Ha nagy alapterületű melléképületről van só, akkor hobbiszobát, dühöngőt is ki lehet alakítani, amely asztalitenisz, labdázás és egyéb mozgást igénylő játéknak helyet biztosít. A falusi porta melléképületeivel pl.: a nyári konyha nemcsak hagyományos funkciójában használható, de teret biztosíthat gasztronómiai, ill. egyéb programoknak is. A gazdasági udvar, az állattartó épületek (ólak, istállók) a falusi vendégfogadóház egyik vonzereje Hulladékgazdálkodás Napjaink egyik legfontosabb problémája a keletkezett háztartási- és ipari hulladékok mennyiségének csökkentése, illetve a hulladék feldolgozási technológiák tökéletesítése, amelynek végeredményeként a környezetre, így az emberi szervezetre is ártalmatlan anyagok kerülnek elhelyezésre. Sok olyan anyag van azonban, amelyet egyáltalán nem lehet kezelni vagy tárolni, sok hulladékfajtára nincs feldolgozó kapacitás. A kézműipar, az ipar és szolgáltatás, valamint a mezőgazdaság részére gyártott vegyi termékpaletta is egyre nagyobb lesz. Valamennyi gazdaság számára célszerű, ha hulladékgazdálkodási döntéseik során az alábbi prioritáslistát figyelembe veszik: A hulladékkeletkezés minőségi és mennyiségi megelőzése. 19

20 Hulladékcsökkentés: minőségi és mennyiségi (pl. problémás anyagok gyűjtése). Hulladékok anyagának újrahasznosítása a régi anyagok gyűjtésével és a régi anyagokat feldolgozó ipar részére történő szállítással. A házilag nem komposztált zöld-, kerti-és konyhai hulladékok minél teljeskörűbb gyűjtése és újrahasznosításuk komposztálással. A hulladékok szerves összetevőinek biológiai kezelése. A hulladékok hőkezelése és a keletkező energia hasznosítása azzal a céllal, hogy maximálisan inert anyagokat kapjanak. Az inert azt jelenti, hogy ezek az anyagok más velük együtt tárolt anyagokkal és a csapadékvízzel nem lépnek reakcióba vagy csak a természetben szokásos folyamatokban vesznek részt. Inert és inertizált hulladékok rendszerezett lerakása. (Vogel, 1990) Csak az összes hulladékgazdálkodási módszer és eljárás gyors megvalósítása és kombinációja teheti elkerülhetővé a hulladékeltávolítási vészhelyzetet. A falusi porta része lehet a műhely is, amely nemcsak a gazdaságban szükséges javítás munkáihoz, hanem a programokhoz is lehetőséget ad. A kézműves mesterségek gyakorlásának is színtere lehet pl.: korongozás, kosárfonás, szövés, stb. A virágoskert, a szépen díszített, rendezett pihenőkert ugyancsak fontos része a falusi vendégfogadásnak. Sportolásra, játékra alkalmas füves területet is érdemes kialakítani. A konyhakert, gyümölcsös a vendégfogadóház fontos kínálati eleme. Az itt megtermelt zöldség, gyümölcs nemcsak saját fogyasztásra, de a vendégek panziós ellátására is felhasználható. A falusi portához illeszthető egyéb szabadidős tevékenységek számára is szükséges helyet biztosítani. A falusi porta nagyságában, elhelyezkedésében, jellegében meghatározó a kínálható programok és a szabadidős tevékenységek szempontjából. 2. Az ellátás Az ellátás formáit tekintve többféle megoldással találkozunk: Önellátás, amikor a vendég saját maga gondoskodik ellátásáról, pl.: kulcsosházak, üdülőházak, tanyaházak, stb esetén. A vendégfogadó reggelit biztosít, amelynek árát a szobaár tartalmazza. A vendégfogadó vendégigény esetén panziós ellátást biztosít, amely lehet félpanzió (reggeli és vacsora vagy ebéd), vagy teljes panzió (reggeli, ebéd, vacsora). A vendégfogadó esetenkénti étkezést is kínálhat egy-egy közös étkezés formájában pl.: közös szalonnasütés, grill-parti, vacsora, stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szállást igénybe vevő vendégek nagy része a szálláshelyén reggelizik. A kényszerből történő önellátástól eltekintve (amikor a vendég egyedül lakja a házat), a falusi turizmusban szükséges a legalább ágy és reggeli típusú ellátást nyújtani. A falvak jelenlegi ellátottsága nem teszi lehetővé, hogy a vendég a faluban kulturált módon reggelizzen, mert nincs tejivó, büfé, sőt sokszor az élelmiszerboltokban sem lehet naponta friss pékárút, tejterméket, felvágottat venni. Az ellátás biztosítása a vendég és a vendégfogadó számára is előnyös lehet: A vendégnek igénye van rá, mert szívesen együtt étkezik a vendégfogadó családdal, érdeklődik a helyi ételkülönlegességek iránt, kényelmes számára a kiszolgálás. Nincs a településen más étkezési lehetőség pl.: jókonyhájú kisvendéglő. 20

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Falusi turizmus. Nagy Katalin. Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök

Falusi turizmus. Nagy Katalin. Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök Falusi turizmus Nagy Katalin Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete elnök 1 A falusi turizmus fogalma A falusi turizmus a falu komplex idegenforgalmi kínálatának a hasznosítása. A falusi

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication

A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA. Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication A BORÁSZAT, MINT TURISZTIKAI LEHETŐSÉG A RÉGIÓ SZÁMÁRA Győrffy Zoltán bormarketing szakértő VinOliva pr & communication BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR, TURIZMUS, VÁLLALKOZÁS BOR A bor helyzete ma a világban

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek

Turizmus-vendéglátás alapképzési szak. Záróvizsga A tételek Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Záróvizsga A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről

A Kormány. /2007. ( ) Korm. rendelete. a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 150 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Közlekedési infrastruktúra Szállítás mint turisztikai szolgáltatás Elérhetıség kérdése A turisztikai fogyasztás összetevıje (25 25-50% 50% a termékek árából) A fogyasztás egyetlen nélkülözhetetlen eleme

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig

Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig Az ökoportáktól a Baranya Zöldútig vidéki turizmus termékmárkák és turisztikai klaszterek a Dél-Dunántúlon Dr. Szabó Géza elnök A turizmusfejlesztés dimenziói Termékfejlesztés Látszólagos termékdömping

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Családias hangulat, magas színvonalon

Családias hangulat, magas színvonalon 20 Namibia ÉV TAPASZTALATÁVAL Családias hangulat, magas színvonalon AFRIKAI KÖRNYEZET KÉNYELEM ÉS KOMFORT FELSŐ SZNTEKEN Vendégeink kényelmét 4 szoba teszi lehetővé, mindegyik szoba saját fürdőszobával,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága

a postát. Gesztelyi Nagy László: 1927 Dánia Tanyavilága A tanyás s térst rségek környezetk rnyezetéről (különös s tekintettel a Homok Hátságra) Dr. Váradi József Mi a tanya? Klasszikus tanya:bibó István: (Eredi Ferenc, Győrffy István után) a városban házzal,

Részletesebben

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN

Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Dr. Dávid Lóránt tanszékvezető főiskolai docens KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TURIZMUS TANSZÉK A TURIZMUS JELENTŐSÉGE A VIDÉKFEJLESZTÉSBEN Vidékfejlesztés Olyan komplex tevékenység, amelynek a végső célja, hogy

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának iii alpontja és az 55. cikk

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben