LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM és AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS GAZDASÁGFEJESZTŐ KLASZTER Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM és AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS GAZDASÁGFEJESZTŐ KLASZTER Program"

Átírás

1 LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KLASZTER VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ a ban részt venni szándékozó LEADER Akciócsoportok és Partnerek részére (döntést előkészítő anyag) BEVEZETŐ GONDOLATOK A LEADER valójában a mikro-vállalkozások, kis- és középvállalkozások (KKV-k) létrehozását, valamint az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférését támogatja a megfelelő kapacitással (tudással, szakértelemmel és magatartással) rendelkező szereplők alapvető és döntő fontossággal bírnak a munkahelyteremtésében. Az élelmiszertermékek és a hozzáadott értékekkel rendelkező elsődleges termékek széles skálája jelentős mértékben hozzájárul a vidéki térségben foglalkoztatottak számának növekedéséhez, és ezek elengedhetetlen munkahelyteremtő hatással bírnak az adott térségben. (Laurent Van Depoele) A kezdeményezés alapötlete A lassan két évtizedre visszatekintő európai leader-mozgalom a vidékfejlesztés sikertörténete. Magyarországon egy kísérleti szakasz, majd az ezt követő LEADER+ program nagyon hasznos tapasztalatokkal szolgált. Ezek közül is (többek között) kiemelkedik az, amely arról szól, hogy a helyi vidékfejlesztési programba bevont pályázók ( kedvezményezettek ) legnagyobb problémája az, hogy az általuk pályázott fejlesztés eredményeként létrejött termék/szolgáltatás piacra jutása nem megoldott. Nyilvánvaló, hogy a vidékfejlesztésben résztvevő helyi szereplőknek nem az az elsődleges érdekük, hogy valamilyen produktumot előállítsanak, hanem az, hogy a megtermelt javak piaci értékesítéséből hogyan tud megélni, hogyan tudja önmagát és családját fenntartani. Ez a lényeg! És a LEADERprogramba ezeket a vidéken élő embereket bevonni szándékozó központi és helyi menedzsment felelőssége is ebből eredeztethető. A magyar vidék fennmaradásáról nem általában kell nagy lelkesedéssel beszélni, hanem a LEADER- mozgalom által felkínált eszköz- és módszer-rendszer, jelentős forráskeret hasznosulásának értelmes feltételeinek kidolgozásával együtt a folyamat (mindenféle direkt, illetve indirekt, civil köntösben megjelenő pártbefolyásolástól és -érdekektől mentes!), hálózati-rendszer keretében történő menedzselését kell megvalósítani. Ennek a végső kedvezményezettjei a helyi termelők és fogyasztók kell, hogy legyenek - amely kooperáció országos szinten megszervezett és működtetett, közös érdekeltségen alapul. A piaci-értékesítési hálózatba csak és kizárólag a magyar vidéki gazdaságokban előállított, megtermelt termékek (élelmiszertől a kézműves, művészeti termékektől kezdve a turisztikai szolgáltatásokon át) csak magyar produktumokkal lehet részt venni. A piaci megjelenés/részvétel csak a termelés szigorúan ellenőrzött minőségi-rendszer keretében előállított, védjeggyel ellátott termékekkel lehetséges. Maga az értékesítés franchise-rendszer keretében történik. A piac megszervezésének négy formáját alkalmazzuk: 1) hagyományos piac, 2) nagybani piaci értékesítés, 3) saját bolthálózat (vegyes élelmiszer és kisvendéglő), 4) ekereskedelem (csomagküldő szolgálat). Fontos! A teljes rendszer tulajdonosai (termeléstől, feldolgozástól a végső piaci értékesítésig) maguk a termelők, vállalkozók és az értékesítés szereplői. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 1

2 A korlátok helyett a lehetőségekre kell összpontosítani! A minőségi élelmiszereket előállító élelmiszer-termelő kisvállalkozások többsége már régen felismerték a fogyasztók minőségi, ezzel együtt innovációt és a helyi identitást is biztosító, különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlő lehetőségeket. Alapvetően a kicsi, de innovatív élelmiszereket előállító vállalatokat támogatja a program, ugyanakkor közreműködik/segíti a termelők hálózatának kiépítését is. Megérett a helyzet arra, hogy az élelmiszer-kultúra révén újabb dimenzió nyíljon meg! Első és legfontosabb, hogy a helyi, a térségi élelmiszer-kultúra láthatóbbá váljon - majd, ennek következtében egy komplex funkciókat is ellátni képes gazdasági üzlethálózat jöjjön létre. Különös figyelmet érdemel meg a kézműipari minőségi élelmiszer-termelés, amelynek fejlődéstörténete visszamenőleg követhető egészen az elsődleges termelőig. A helyi minőségi élelmiszer-termelési rendszerben előállított minőségi termékek felgyorsítják a nagy vásárlőerővel és a minőségi tudatossággal rendelkező fogyasztók számának emelkedését, amely a fenntartható és jövedelmező vállalkozások számára a minőségi termékek előállításnak és értékesítésének a további lehetőségeihez vezet. Kiemelt célkitűzés: a családi, kisüzemi élelmiszer-termelők csoportjainak (KKV-k), a vidéki kézművesség (a kosárfonástól a fa használati tárgyaktól a kékfestőig, stb.), a hagyományokra épülő naiv- és professzionális képző- és iparművészet termékeinek támogatása a tapasztalatok cseréje és az értékesítéssel, termékfejlesztéssel és a marketinggel kapcsolatos tanácsadás, a piacra jutás feltételeinek megteremtése révén. A VIDÉK-GAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK NORMARENDSZERE ÉS POLÉMIÁI - A CSELEKVÉS INDOKOLTSÁGA* 1) Az erőforrások hatékony összehangolása A Közös Agrárpolitika alapelveit a Római Szerződés 39. cikkelye tartalmazza. Ezek a következők: a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlesztés fokozásával, a termelés ésszerűsítésével és a termelési tényezők különösen a munkaerő lehető leghatékonyabb felhasználásával; a mezőgazdasági termelésből élő lakosság számára méltányos, társadalmilag elfogadható jövedelmi és életszínvonal teremtés; a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók védelme külső hatásoktól, az agrárpiacok stabilizálásával; a biztonságos élelmiszer-ellátás szavatolása, annak biztosítása, hogy a tagországok megtermeljék a Közösség számára az alapvető agrártermékeket, és így mentesüljenek a világpiaci ingadozásoktól; a fogyasztói igények kielégítése méltányos áron. A szabályozás főbb területei: a közös piacpolitika, a szerkezetpolitika, az értékesítést elősegítő intézkedések, az agrárjogszabályok összehangolása (harmonizációja). Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 2

3 2) Kapcsolódás az EU agrárpiacaihoz Az EU agrártermelési és értékesítési folyamatai jelenleg, a magyar termelők számára a közeljövőben, az új mezőgazdasági termékek és szolgáltatások kifejlesztését, kereskedelmi forgalomba hozatalát, a termelés és értékesítés finanszírozását illetően (beleértve a hely-specifikus mezőgazdasághoz kapcsolódó fogyasztási vagy kézműves termékeket, az esetleges Hungaricumokat is) egyre komplexebb, bonyolultabb, nehezebben átlátható és kezelhető kapcsolati rendszer megszervezését igénylik. Ezek a folyamatok egyre több szakértő és egyre többféle szakértelem rendelkezésre állását, bevonását igénylik. A termelés, értékesítés és a folyamatok hatékonyságának, a meglévő és az új termékek előállításának, piacra vitelének a sikere, a termelők mellett, nem kevésbé a szakértők felkészültségétől és annak minőségétől függ, hogy miként koordinálják, integrálják és összpontosítják tevékenységeiket. Ebben a kapcsolati hálóban sok, különböző funkcióval rendelkező beszállító és szervezet is részt vesz: a termelők, a termelésre és értékesítésre szakosodott integrációk, kooperációk szervezetei, kereskedelmi bankok, multinacionális vállalatok, közintézmények, a központi költségvetés kapcsolódó dekoncentrált intézményei, hatóságai, esetenként nemzetközi szervezetek stb. Átalakulóban van a beszállítói tevékenység alapkondíciós rendszere. Egyrészt megjelent az "idő-alapú" és "just-in-time" beszállítás, amely azt jelenti, hogy mindig csak az előre, szerződésben rögzített mennyiséget kell beszállítani a termékből, mert különösen a zöldséggyümölcs szektorban az értékesítés nincs felkészülve az ideiglenes, több napos, hetes tárolásra. A tárolást a termelőnek kell megoldania. A termelő továbbá csak akkor tud a termékkel megjelenni a polcokon, ha az előre rögzített kiszerelést, csomagolást is képes biztosítani. Ugyanakkor a vevő a magasabb minőség és az ütemezett beszállítás mellett hagyományosan igyekszik alacsonyabb átvételi árakat elérni és kitolni a fizetési határidőket. Ezzel együtt épp ezek az alapfeltételek teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a termelők a termékeik egy részét nagy biztonsággal tudják termelni és értékesíteni, a szállítást követően, pedig nagyjából azzal egy időben hozzájussanak finanszírozók segítségével a vételár kb. 95%-hoz. Ehhez járul még az a tény, hogy a biztos piac tervezhető termelést, olcsóbb beszerzéseket és olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé. Az agrárbeszállítás alapkondícióinak ilyetén alakulása nyomán szükségessé válik olyan termelési, tárolási, feldolgozási, csomagolási, szállítási, finanszírozási, kapcsolattartási (információs) rendszer, technológia kidolgozása, esetleg a már meglévő eljárás(ok) átvétele, adaptálása, illetve transzferálása, működtetése, amely képes az értékesítést és a piacorientált termelési és kereskedelmi folyamatot irányítani, kontrollálni, szükség esetén korrekciókat végrehajtani. Meggyőződésünk, hogy egy, a fenti funkciókat ismerő, tudó rendszer, a magyar piacon, a megfelelő integrátori irányítás mellett olyannyira költséghatékony, hogy a termelő változatlan eladási ár mellett is képes jelentős mértékben csökkenteni a költségeit. A fenti feladatok megvalósítása megköveteli a szereplők (termelők, értékesítők, feldolgozók) összehangolt működését. A termelőnek, beszerzőnek, szállítónak, értékesítőnek egy egységként kell működniük. 3) A specializálódás növekedése a kistermelőknél A mezőgazdaságában, a közelmúltban bekövetkezett, egymást követő nemegyszer drámainak nevezhető, vagy ahhoz hasonló hatásokat előidéző változásokat megelőzően, a termelő (családi gazdaság) volt a mezőgazdasági termékek előállítója, feldolgozója, elosztója, kiskereskedője és fogyasztója és ő biztosította, a rendszeren belülről a legtöbb inputot és szolgáltatást. Mivel minden egyes termelőegység önálló volt, és főként, hogy a termékek, termények 90%-ka többnyire a lokális piacokon került értékesítésre, a mezőgazdasági termelés és értékesítés viszonylag kevés kommunikációt és koordinációt alkalmazott. A hagyományos családi gazdaság-modell nem a termelés intenzitásának és költséghatékonyságának meglévő korlátai miatt Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 3

4 szorul az agrárszektor peremére, hanem elsősorban azért, mert kicsi a kommunikációs és a családon túlnyúló koordinációs teljesítménye. Nem rendelkezik a megfelelő eszközökkel, szaktudással, ahhoz, hogy új technológiákat fogadjon be, új termékeket állítson elő, hogy új piacokat tárjon fel, hogy a meglévő lehetőségeket képes legyen megismerni, értelmezni, értékelni, kihasználni. Nem a családi gazdaság-modell átstrukturálása a cél, hanem a kistermelők, a családi gazdaságok között működő integráció és kooperáció kialakítása a feladat - kizárólag professzionalista értékek és tevékenységek révén. Ez azt jelenti, hogy a termelő a lehető legnagyobb nyereséghez jusson az Integrátor közreműködésével. A modern mezőgazdaság számára a lokális piacok hagyományos értékek mentén megjelenő szükségleteinek kielégítése mellett a nagyvárosi népesség kiszolgálásának a magas termékminőségi elvárásokkal összekapcsolt logisztikai igényei, szükségletei mozgatják. Ez ma már számos, nagymértékben specializálódott tevékenységből tevődik össze, amelyekbe különböző szereplők, intézmények, szervezetek kapcsolódnak be. A különböző szaktudást képviselő szakértők (Integrátorok) tervezik, fejlesztik, alkalmazzák és irányítják azokat a tevékenységeket, amelyeket valaha csaknem teljesen a termelők végeztek. A termelőnek saját magának mára már képtelenség megszerezni és alkalmazni mindazt a szaktudást, amely alkalmassá teszi a gazdaságát arra, hogy átlépjen az egyszerű, csak jelentős támogatással működő reproduktív termelésen. A környezet, a természeti erőforrások, az élelmiszer biztonságosság, a munkahelyeken meglévő biztonság, a társadalmi hatás és más problémák kezelésének növekvő tudatossága a mezőgazdaságot is komplexebbé teszi, ez egyre több szakértelmet, szaktudást, gyakorlati tapasztalatot feltételez, és ez természetesen egyre több szakértő bevonását követeli meg. Az egyes fogyasztók és fogyasztói csoportok különböző igényeinek és szükségleteinek a kiszolgálásához, kielégítéséhez, továbbá a mindenkor fennálló piaci versenyben való eredményes részvételhez valójában a termelő-értékesítő tevékenységeknek magas fokú szervezettséggel kell rendelkezniük. Ennek alapja egy tudásalapú, magas kommunikációs teljesítménnyel rendelkező, komplex értékesítési rendszer. 4) A szakosodás előnyei és hátrányai A határokon kívüli legértékesebb eljárások, tapasztalatok, mint best parctice -ek azt bizonyítják, hogy a specializáció nagymértékben megnövelte a mezőgazdasági termelékenységet és hatékonyságot. Az európai példák mellé vegyünk egy tengeren túli adatot is: napjainkban például, az amerikai munkaerőnek alig több mint 20 %-a szükséges a mezőgazdasági termékek és szolgáltatások előállításához és ez a gazdaság már 20 évvel ezelőtt is akkora teljesítménnyel rendelkezett, hogy egy kb. még egyszer akkora piacot, mint az USA el tudott volna látni agrártermékekkel. Ez éles ellentétben áll a fejletlen országok mezőgazdaságával, ahol ma még az ország emberi és fizikai erőforrásainak igen nagy részére van szükség a mezőgazdasági igények kielégítéséhez. Nem szólva arról, hogy a birtokaprózódás és a munkanélküliség növekedése, illetve kezelése, az alacsony átlagkereset jelentősen megnöveli az agrárszektorban, főmunkaidőben vagy kiegészítő tevékenységként dolgozók létszámát, amíg a fejlett országokban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak nem a fenti kényszerítő jelenségek miatt tevékenykednek a szektorban. Az agrárgazdaságban a méretek növelésével olyan megtakarítások is realizálhatók, olyan költségmegtakarítások is elérhetők, amelynek némely következménye, pl. alacsonyabb ár, átvihető a fogyasztókra is. Azok a cégek, amelyek készek elkötelezni magukat egyetlen beszállítóra, lehetővé teszik, hogy a beszállító és integrátor vállalat egyaránt kihasználja a volumenből származó előnyöket: a beszállító biztos piaccal rendelkezik, a vevő learathatja a beszállítójának megnövekedett hatékonyságából eredő előnyöket. A termékvonalra történő szakosodással a termelő és vevő egyaránt képes lehet piaci kockázatuk megosztására. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 4

5 Természetesen a specializációnak lehetnek hátrányai is. Ezek azonban nem a diverzifikációból erednek, hanem abból, ha a szereplők közötti kommunikáció, koordináció és az együttműködés akadozik, vagy elmarad. Valós és képzelt érdekellentétek alakulhatnak ki a különböző beszállítók között, vagy a meglévő ellentétek olyannyira kezelhetetlenné válnak, hogy sokkal inkább a másik ellehetetlenítése lesz a cél, mintsem a kölcsönös haszonnal járó partnerkapcsolatok szisztematikus építése. 5) Diverzifikálás vagy univerzalitás Nagy kérdés, hogy a termelő a hagyományokat követve differenciálja a termelést vagy mindent termeljen, ami után pl. támogatás kapható, vagy amiből valamennyi biztonsággal eladható. A termelő pozíciójából ez úgy is megfogalmazható, hogy mindenhez értenem kell-e, hogy fennmaradjak, vagy szükséges a szakosodás és a specializáció. A valóságban ma már senki sem tud elegendő ismeretet felhalmozni a mezőgazdaság komplex iparáról vagy akár annak nagyobb szegmenseiről ahhoz, hogy mindenhez értsen. A következő években rendkívül fontos a mezőgazdasági és kistermelői szektorban dolgozók számára saját képzésük, és meglévő termelési-értékesítési tapasztalatuk korlátainak, határainak felismerése, amelyet az EU Strukturális Alapjai is támogatnak. A szakértők és a termelést folytatók tradicionális és megújuló kollektív ismerete, tapasztalata vezet el egy új tudásalapú termelés és értékesítés kialakításához. A mezőgazdaság ma már megköveteli olyan ismeretek folyamatos bevonását a termelésbe és az értékesítésbe, amelyek nem következnek közvetlenül sem az egyetemi és kutatóintézeti alapkutatásokból, sem a termelési hagyományok kis lépésekben történő - a termelők szűkre szabott termelési lehetőségeihez és az éppen rendelkezésre álló támogatások feltételeihez igazodó - megújításából. A családi gazdaságok többsége ma képtelen egymaga biztosítani a megváltozott termelési-piaci feltételek közötti nyereséges termeléshez szükséges szaktudást. De ez e jelenség nem csak az agrárszektorban jellemzi a kis és közepes méretű vállalkozók többségét. A feldolgozóiparban, különösen a beszállítói hálózatokban, már a 90-es évek közepétől elterjedt az EU-ban az integrátori hálózatok kialakításának támogatása. Ez elsősorban azoknak a szaktudásoknak (marketing, pályázatkészítés, projektmenedzsment, innováció stb.) az adott termelőegységen kívülről történő igénybevételét jelenti, amelyekkel a kisvállalkozás nem rendelkezik. Ezeknek a szolgáltatásoknak a megvétele egy-egy vállalat számára jelentős költséggel járna, azonban egy hálózati együttműködésben dolgozó kisvállalkozó ezeket a költségeket megosztja a hálózat többi tagjával. Ma a termelőknek (integrációknak és kooperációknak) a termékportfóliójuk alapján el kellene igazodniuk például a molekuláris biológia és a makro ökonómia ismeretanyagában egyaránt, olyan, korábban az adott termelői szegmensben még csak nem is hallott tudásokra, alkalmazott ismeretanyagra is szükség lenne, mint az ipari elemzés, a hálózati feldolgozás elmélete, játék-elmélet, logisztika, rendszerelemzés, rendszer-tervezés, rendszer-tudomány, üzleti rendszerek és műveletkutatás (operations research). Mindez ahhoz kell, hogy a termelők képesek legyenek költségtakarékosan irányítani a saját termelésüket, termelési integrációjukat vagy képesek legyenek megfelelni az agrárbeszállítás feltételrendszerének. 6) A koordináció iránti növekvő igény Az információknak a hely specifikus kezelésre vonatkozó kialakításával és átvitelével kapcsolatos lehetőség és probléma előrevetíthető a gyártói trendek tanulmányozásával. Valójában a mezőgazdaság hasonlóan működik sok vonatkozásában, mint az ipari termelés. A mezőgazdasági rendszerek irányításának számos hely-specifikus technológiája gyártási (ipari) jellegű. A feldolgozóiparban a gyártók új szervezési megközelítések elfogadásával reagáltak a növekvő versenyre és a globális piacok nyomására. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 5

6 Ezek közé tartozik a kívülről történő beszerzés (outsourcing) vagy a just-intime termelés. A szofisztikált koordináció ma már alapkövetelmény az ipari, feldolgozóipari termelésben. A termelők az általuk megtermelt vagy létrehozott javakat és szolgáltatásokat egyre növekvő mértékben specializált beszállóktól vásárolják meg. Ahhoz, hogy a folyamat működőképes legyen, mindegyik beszállított komponensnek illeszkednie kell a végtermékbe. A beszállított termékeknek, szolgáltatásoknak időben kell beérkezniük, úgyhogy szükségtelen a gyártó számára nagy alkatrészkészletek tartása ( just-in-time gyártás). A kívülről történő beszerzési helyzetben minden beszállítónak marketing, tervezési, gyártási, pénzügyi, finanszírozási és adminisztrációs feladatai és funkciói vannak, ezek között a legfontosabb az, hogy a feladatokat szorosan koordinálnia kell a vevővel. Ebben a helyzetben a kölcsönös függés, és egymásra utaltság a gyártók és ellátó beszállítóik között, jól szervezett, naprakész, magas szintű kommunikációt, együttműködést és koordinációt igényel. A feldolgozóiparban ma már az egész gyártási folyamat koordinálható egy kidolgozott számítógépes hardver és szoftver rendszeren keresztül, ami összekapcsolja a marketing, tervezési, gyártási, számviteli, üzleti adminisztratív és más funkciókat (számítógépes integrált termelés). A feldolgozóipari beszállítói feltételek, és működési mechanizmusok a piacok kiterjesztésével és a multinacionális kereskedelmi hálózatok megjelenésével erőteljesen jelentkeznek az agrárszektorban is. A kommunikáció, együttműködés és koordináció a virtualizált mezőgazdaság földrajzilag szétszórt és decentralizált környezetében is alapfeltétel. 7) Értékláncok a mezőgazdasági termékek kereskedelmében A fogyasztó által megvásárolt élelmiszer, mezőgazdasági termék előállítása a modern mezőgazdaságban előfeltételezi a közbenső termékek hosszú sorának előállítását. Mindegyiket alkotó elemként vagy nyersanyagként használják a folyamat következő lépésében. A gazdaság nyelvén mindegyik lépés a hozzáadott érték egymásra következésben egy gazdasági fázis, egy kapcsolat egy hosszú érték-láncban. Minden terméknek megvan a saját piaca, például egy konkrét élelmiszer, egy hot-dog esetében sok különböző termelő, szolgáltató és egyéb mezőgazdasági vállalkozás kapcsolódik a láncba. Ezek közé tartoznak a vetőmagtermelők és kereskedők, gabonatermelők, sertéstenyésztők, vágóhidak, húsfeldolgozók, húskereskedők, pékek, és a végén az elárusítóhelyek. Minden egyes termelővállalkozáshoz kapcsolódnak pénzintézetek, gépgyártók, szállítók, tanácsadók, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek, kormányzati ágensek, helyi vagy térségi kormányzati képviseletek, egyetemek, kutatóintézetek, egyéb intézmények és a média. És nem szóltunk még az értékláncban meglévő koordinációról és kommunikációról, illetve az azt biztosító technológiákról. Az értéklánc feltételezi, hogy a kapcsolódó információk és a technológia mindegyik eleme illeszkedik a hely-specifikus irányítási rendszerbe. 8) A funkcionális integráció növekvő igénye Az értéknövelő partnerkapcsolat, a funkcionális együttműködés alapszükséglete, működési feltétele a lehető legintenzívebb strukturált és irányított kommunikáció és koordináció. A növekvő verseny a globális és hazai piacokon, a többet és mindig újat igénylő fogyasztók, az intenzív fejlődés a termékeknek az igényekhez történő harmonizációjában, felhasználva pl. a biotechnológia eredményeit, szorosabb integrációra készteti a partnereket. A termelők és a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások úgy próbálják elkerülni a kiélezett, költség-alapú versenyt a piacokon, hogy differenciált termékeket és szolgáltatásokat akarnak nyújtani, olyan termékeket akarnak előállítani, amelyek a fogyasztókra egyedülálló minőségi jellemzőikkel hatnak. Ha a speciális termékeket más speciális termékektől és a hagyományos változatoktól eltérően kell kezelni, akkor a bonyolultság egy új szintje jelenik meg a termékkörben. Azok, akik képesek Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 6

7 felismerni és megoldást találni az eltérő piaci szükségletekre, vagy képesek maguk is szegmentálni a piacot versenyelőnyökre tesznek szert. 9) A piaci koordináció mechanizmusai Az egészségesebb termékek előállításának egész folyamatát ellenőrizni, koordinálni kell. Képzeljük el, hogy milyen összetetté válnak a piacok, ha sokkal több eltérő termény, illetve terméktípus, és az egyes hagyományos élelmiszerek változata áll rendelkezésre. Sokkal több hely- és helyzet-specifikus információnak kell áramlania a termékek előállításába bekapcsolódó partneri együttműködéseken belül, továbbá a piaci koordináció új mechanizmusaira lesz szükség. Jelenleg a legtöbb mezőgazdasági piac is, ebbe tartozik a magyarországi piac is, olyan mechanizmuson keresztül koordinált, amelyet nyitott piac -ként határozunk meg. Az érték-lánc egyes szintjein elhelyezkedő termelők termékeiket a piacra viszik. A minőséget és az árat informálisan megtárgyalják a vásárlók és az eladók egymás között, a kereslet és kínálatra vonatkozó információk alapján. A jövőben a piacot egyre inkább az ún. manifeszt (nyílt) szerződések és megállapodások irányítják: a kereskedők szerződések útján koordinálják az együttműködésüket, az érték-láncon belül és ezek között kialakulnak az egész értékláncot meghatározó, általában a fogyasztóval közvetlen kapcsolatban lévő értékesítési pontok. Ezek szerződéseket kötnek a koordináló integrátor vállalatokkal a termékek és termékváltozatok előállítására. Így a speciális termékek előállításával foglalkozók, egy vertikális, hozzáadott érték alapú partner-kapcsolatba szervezhetők be. Mi ösztönöz egy szervezetet arra, hogy egy felépítsen és működtessen egy ilyen bonyolult szerződéses kapcsolatot? Milyen előnyei lennének ebből az erőfeszítésből? A termeléshez, értékesítéshez vagy a kapcsolódó innovációhoz kötődő tulajdonjogok gyakran fontosak a hozzáadott érték partner-kapcsolatokban, lehetővé téve a partnereknek, hogy differenciált pozíciót tartsanak fenn a vertikálisan vagy funkcionálisan koordinált piacokon, elég hosszan ahhoz, hogy a kezdeti befektetéseket fedezzék és nyereséget érjenek el. Egyes esetekben a szellemi tulajdonjogok védelme igen fontos az innovatív kezelési technológia sikeres piacra vitelében. Ha az ügyfelek több értéket látnak a hagyományostól eltérő kezeléssel társított differenciált termékekben, akkor többet vásárolnak ezekből és többet fizetnek értük. Ez a járulékos gazdasági előny a szerződések alapján kerül szétosztásra a partnerek között, beleértve azokat is, akik kifejlesztették a technológiát és megszervezték a termelési folyamatot. 10) A termelés és az értékesítés kapcsolata A termelésben és az értékesítésben mára nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági termékek előállítása és a szolgáltatások biztosítása bonyolultabb lett, mint az akár még a közelmúltban is volt. A termékek előállításához, értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése is sokkal eszközigényesebb, finanszírozási szükséglete nagyobb, egyszóval komplexebb, mint korábban volt. A piacon már meglévőtől eltérő termékhez vezető kutatásnak foglalkoznia, elemeznie, értékelnie, esetenként modelleznie szükséges a termék előállításában szereplő összes közbenső gazdasági fázist. Ennek a folyamatnak tartalmaznia kell az összes kutatási és fejélesztési funkciót, beleértve az alapkutatást, a fejlesztési kutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és a technológiai transzfert is. A technológiai transzfert már sikeresen alkalmazó piacvezető vállalatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a termékbővítésre, termékváltásra irányuló vagy az értékesítést intenzívvé tevő kezdeményezések (innovációk) több mint 90 %-a (nem csak ötletek, hanem olyan koncepciók, amelyeknek a kifejlesztése elindult) elégtelen volt. Pontosabban az eredmények igazolják, hogy a sikertelen kezdeményezések több mint 90 %-a koncepcionálisan megfelelő és technikailag megvalósítható volt, de az alkalmazásban kudarcot vallottak. Ennek egyik fontos tanulsága, hogy a technológiai transzfer integrálása szükséges más kapcsolódó helyi innovációkkal, amelyek lehetővé teszik a fejlesztők Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 7

8 számára a technológiák adaptálása során felmerülő problémák azonosítását és a megoldásuk módjait, eszközeit. Gyakran nem csak tudományos és technikai, hanem gazdasági, társadalmi, környezeti, jogi és néha politikai korlátai is vannak egy új termék piacra vitelének. Egy termék kereskedelmi sikeressége tehát nagymértékben függ a társult termékek és/vagy melléktermékek piacra hozatalának sikerétől is. Differenciált, sokrétű tudományos és technikai szakértelemre van szükség információk és technológia biztosításához egy érték-lánc számára. Ahogy a gyártók is előnyre tesznek szert a just-in-time (éppen időben) gyártásból, a funkcionális partneri kapcsolat számtalan addicionális előnyt biztosít az éppen időben történő innovációs tevékenységben is. Az új terméknek a fogyasztó számára történő biztosításához szükséges sokféle információ és technológiai elemet ütemterv szerint kell biztosítani. Ezeknek be kell illeszkedniük a teljes folyamatba, és teljesíteniük kell egyedi funkcióikat. A partnereknek szorosan együtt kell működniük egymással a folyamat felgyorsításához, hogy versenytársaiknál jobb terméket állítsanak elő ( idő-alapú verseny ). A legtöbb hasonló helyzetben sokkal szorosabban kell koordinálni az innovációs folyamatot, mint ahogyan azt a részt vevők az induláskor feltételezik. Valószínűleg a kutatási és fejlesztési folyamatokat egyidejűleg kell elvégezni ahelyett, hogy egymás után végeznék el őket, párhuzamosan, funkcionálisan és integrált módon kell végezni. A maximális értékesítési hatékonyság eléréséhez az integrált innovációs tevékenységekben igen fontos a folyamat átfogó céljának világos megfogalmazása, ahol minden egyes összetevőt a célra kell összpontosítani, biztosítva, hogy az egyes összetevők hatását mérni lehessen az átfogó cél megvalósulásához való hozzájárulásukkal. A folyamatban meg kell határozni a szűk keresztmetszeteket, minimálissá téve az általuk előidézett korlátozásokat. Ez a cél-orientált megközelítés hasonló ahhoz, ami a gyártásban már kipróbált hatékonyságot eredményezett. 11) Az integrátorok szerepe a kereskedelmi folyamatokban A nagybani felvásárlókat egyre inkább az integrátorok váltják fel, akik igyekeznek eleget tenni a kereskedelmi/megrendelői elvárásoknak mind a megbízhatóságban, a mennyiségben és a minőségben. A jelentős volumenű megrendelések az utóbbi évben a hazai piacon is megjelent multinacionális kiskereskedelmi láncoktól érkeznek, melyek elosztási központjain illetve áruházaik standjain keresztül jut el az áru a termelőktől a végső fogyasztókhoz. Amikor egy komplex hálózati rendszerbe belépő termelő helyzetét és lehetőségeit akarjuk megállapítani, látnunk kell azokat a folyamatokat és elvárásokat, amelyeket az adott rendszer, illetve a piac határoz meg. Ebben a megközelítésben fontos szerepet kap a minőségbiztosítás és logisztika rendszere is. 12) A kereskedelem logisztikai rendszere Az elmúlt évtizedben az élelmiszerkereskedelem gyökeres átalakulása figyelhető meg: számos kisebb-nagyobb nemzetközi üzletlánc kezdte meg működését Magyarországon vagy a régi üzleteket felújítva, vagy korszerű létesítményeket építve. A nemzetközi beruházások révén az élelmiszerkereskedelem egy része megkezdte a felzárkózást a korszerű nyugat-európai színvonalhoz. A magyar tulajdonú élelmiszerkereskedelmi láncok egyre jobban bővülnek, fejlődnek, és az élelmiszertermelőkkel szemben legalább olyan kemény feltételeket szabnak, mint a külföldi tulajdonúak. A magyar kereskedelmi vállalkozások többsége azonban tőkeszegény kis- és középvállalkozás. A kereskedelmi logisztika a fejlett piacgazdaságú országokban is a nyolcvanas évek közepétől nyert nagyobb teret mind az elméletben, mind pedig a gyakorlatban. A magyar élelmiszerkereskedelemben a logisztika és az informatika szintje nem volt kielégítő a 90-es évek elejéig. A nemzetközi láncok megjelenése és fokozódó térnyerése Magyarországon, valamint az infrastruktúra fejlődése azonban előnyösen hatott a logisztika fejlődésére. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 8

9 A verseny arra kényszeríti a piaci szereplőket, hogy csökkentsék a költségeket és növeljék a hatékonyságot. A logisztika egyik fő célja az élelmiszerkereskedelem területén, hogy a lehető legkisebb készlettel legyen képes kielégíteni a vevők igényeit. A gazdaságban működő logisztikai rendszerek egymásra épülnek, összekapcsolódnak az infrastruktúrán keresztül. A két legjellemzőbb kapcsolódási hely a közlekedési, valamint az informatikai infrastruktúra. A közlekedési infrastruktúra viszonylagos elmaradottsága a további logisztikai fejlesztések hatékonyságát is rontja. Az egyes logisztikai tevékenységek egymásra épülése, kölcsönhatása miatt átfogó szemléletre, a folyamatok átfogó vizsgálatára, értékelésére, felügyeletére van szükség. Minél élesebb a verseny a piacon, annál fontosabb a vevők magas színvonalú kiszolgálása. Így van ez az élelmiszerek piacán is, az élelmiszertermelők és kereskedők kapcsolatrendszerében is. Igaz, elsődleges fontosságú a vevő meghatározó szerepe, de a termékek versenyét nem csak a termékjellemzők befolyásolják. Általában véve igaz, hogy a specialitásoktól eltekintve sokan tudnak hasonló termékeket előállítani, a verseny azonban azon a téren is folyik, hogy ki tud fejlettebb elosztási, logisztikai szolgáltatást nyújtani (amely térben, időben és ezért árban is előnyösebb). Az agrárlogisztika a termékek (mezőgazdasági és élelmiszeripari) eltérő sajátosságai miatt különbözik más ágazati logisztikáktól, ettől eltekintve természetesen egy sor területen ugyanazon kritériumok érvényesek, mint bármely más ágazatra. Például a mezőgazdasági termelés szezonális volta miatt többletraktározási igény merülhet fel a termelőnél és a feldolgozónál egyaránt. A termelők, különösen az élelmiszertermelők és az élelmiszerkereskedők kapcsolata a hazai és multinacionális élelmiszerkereskedelmi láncok fokozódó térnyerésével egyre inkább a kereskedők erősebb alkupozícióját eredményezi. Az ennek való megfelelés, illetve az erőfölény elfogadása a fejlett piacgazdaságú országokban is problémát jelent. A termelők és a kereskedők kapcsolata a logisztikai igényeknek való megfelelés területén a kapcsolatok új, akár technikai alapokra való helyezését is igényli már jelenleg is, de még inkább a jövőben. A fejlődés útja azonban a termelők és kereskedők kapcsolatában a logisztika fejlesztése, amelynek felügyelete, a tevékenységek összefogása kiemelt jelentőséggel bír. A mezőgazdasági termelők logisztikai helyzetén javíthat a termelői-értékesítő szervezeteken keresztüli integrálódás. A kereskedelmi kis- és középvállalkozások számára szintén esélyt jelenthet az összefogás, a beszerzési társaságokhoz való csatlakozás, amely nem csak a logisztika területén jelent előnyt a résztvevők számára. EGY ILYEN TERMELŐI-ÉRTÉKESÍTŐ SZERVEZETI FORMA: A LEADER PIAC- ÉS BOLTHÁLÓZAT A fentebb említett céloknak és kihívásoknak csak egy jól tervezett-szervezett és menedzselt program keretében tudunk megfelelni. Ebben a struktúrában a piaci- és bolthálózaton túl kiemelkedően fontos szerepe van a termelő menedzselésének és képzésének. Versenyképes terméket csak jól felkészült termelő tud a piacra vinni. Ennek a komplex nak a megszervezését és menedzselését szándékozik megvalósítani (Európában egyedülálló módon) a magyar LEADER HACS-ok közreműködésével alkotott országos hálózati menedzsment-szervezet. Tulajdonképpen a LEADER ilyen módon tudja mozgalommá szervezni a vidék fejlesztését, és integrálni az abban részt venni szándékozókat. (Lásd 1. sz. táblázat: Prof. Dr. Dinya László - Tudáshálózatra alapuló integrált vidékfejlesztési program felépítése és menedzsmentje) Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 9

10 A PROGRAM CÉLJA A termelők (kertészek, állattartók, élelmiszer-feldolgozók, kézművesek, képző- és iparművészek, kulturális termékeket, használati eszközöket és -tárgyakat előállítók, stb.), boltosok, kisvendéglősök, akik a vidéki életformát választva részt kívánnak venni a vidéki gazdaság újrateremtésében, saját maguk és családjuk számára élhető életfeltételek megteremtésében (az önmaguk és családjuk szorgalmára alapozva), azok részére a piac szervezésével egyidejűleg a részvételhez szükséges ismeretek megszerzésében is felajánljuk segítő közreműködésünket, úgymint: a helyi stratégia fejlesztési programokhoz illeszkedően termelői csoportok létrehozásának segítése; a részt vevő kistermelők, családi-, mikro-, kis- és közepes vállalkozók részére képzési lehetőséget nyújtunk, az ÚMVP 1-2. tengely (képzendő létszám: ), - majd későbbiek során a 3. tengely (képzendő létszám: ) - képzési és tanácsadási intézkedései alapján az ország teljes lefedettségét biztosító négy Képző Szervezet Konzorciumai szakmai közreműködésével a kötelező és nem kötelező, valamint OKJ-s és hatósági képzési formák szerint, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 139/2008, ill. 50/2009. rendeleteknek megfelelően; a LEADER PIAC- ÉS BOLTHÁLÓZAT, a leader-vidék üzlet-hálózatának kiépítése, franchiserendszerű működtetésével a vidéki minőségi életlehetőség feltételeinek a menedzselése. A PROGRAM LÉTREHOZÁSA ÉS ORSZÁGOS KITERJESZTÉSE több célt is szolgál, amely a leadervidék termelő-feldolgozó (közösségek) és a fogyasztó érdekrendszerét foglalja magába, és érvényesíti azt piaci körülmények között. A célja a leader-vidéki termelők piacra jutási feltételeinek megteremtése egy sikeres, európai színvonalú országos piaci és bolthálózat kiépítésével és működtetésével. A Hálózat, tagjai és egyben tulajdonosai közreműködésével, a másokkal való szoros együttműködésből adódó termelési, beszerzési, értékesítési, logisztikai és disztribúciós (diverzifikációs) előnyöket a franchise rendszeren keresztül kívánja önmaga és a fogyasztók számára is elérhetővé tenni. A célja egyrészről, az egyre gyorsuló és élesedő versenyben, valamint a multinacionális élelmiszer-láncok által diktált, és életre menően kiélezett konkurenciaharcban olyan alternatívát kíván nyújtani a leader-vidék termelőinek, élelmiszer feldolgozóinak, beszállítóinak, fogyasztóknak, amely újrateremti és megőrzi a régi hagyományú, vásárlóközpontú kereskedelmi módszerek alkalmazását. Másrészről, a termelő számára biztos piaci felületet teremt, megfelelő gazdasági megtérülést, életminőségében minőségi változást, egyúttal garantáltan jó minőségű terméket, kedvező áron kínál a fogyasztó számára. A célja, hogy a termelőt segítse a piaci igényeknek megfelelő termék kiválasztásában és előállításában, az értékesítés során pedig a legfejlettebb piaci technikák alkalmazásával magas színvonalú áruellátást korrekt árakon biztosítson a fogyasztó számára. Ennek érdekében egységes, hagyományos és virtuális piaci- és bolthálózatot hoz létre és működtet. A célja, hogy a piaci sikereit minden szereplő megelégedésére érje el. Ennek érdekében a termelőtől, feldolgozótól, a terméket, az árut a fogyasztóhoz menedzselő, továbbító munkatársakig mindenkit folyamatos képzésben, illetve továbbképzésben részesít. A tudás, a hozzáadott plusz az, ami eredményre vezet, sikerre visz. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 10

11 A LEADER Piac- és Bolthálózat előnye más értékesítési láncokkal szemben az, hogy a Hálózat beszállítói maguk a hálózat- és terméktulajdonosok. A termőföldről a család asztalára szinte közvetlenül kerül az élelem. Nincs közbeiktatott közreműködő - ami a termék minőségének és a kiváló termék megfizethetőségének is a garanciája. A LEADER Piac- és Bolthálózat egyik legfőbb értéke az, hogy bárhol is az országban, azonos elven működő és saját arculattal megjelenő, másoktól a termék minőségben és árban is jól megkülönböztető, fogyasztó-orientált hálózat. A Hálózat termelő- és fogyasztópárti termelő - piaci- és bolthálózat. A két fél egymás iránti bizalmának és ebből eredő piaci együttműködésének hasznából kölcsönösen profitálnak. Ennek tartalmát, keretét és szervezet-rendszerét jelenti a Hálózat. A PROGRAM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE - PARTNERSÉG A rendszer bemutatására lásd: 2. sz. táblázatot. A HACS-ok részvételének a lehetősége folyamatos. Most a gel együttműködési keret-megállapodást kötő szervezetekkel indítjuk el a ot. A későbbiek során, azok a HACS-ok, amelyek kapcsolódni akarnak a hoz, azok a Térségi Koordinátorhoz integrálva vesznek részt a munkában. A HACS-ok önállóan (saját belátásuk szerint) építik a területen saját partnerkapcsolataikat, de tevékenységükért ők tartoznak felelősséggel. A Fenntartható Vidékfejlesztés érdekében kifejtett tevékenységeket és ennek szervezeti struktúráját lásd a 3-4. sz. LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER táblázaton. VEZETÉS - MARKETING MENEDZSMENT RENDSZER - ELLÁTÁSI LÁNC Az egész rendszer infokommunikáció technológia közreműködésével segíti a rendszer működését - különös tekintettel a vezetői döntések előkészítésére, a marketing- és a logisztikai menedzsmentmunkákra. (Lásd: 5. sz. táblázat.) A PROGRAM MŰKÖDÉSE - ELVÁRÁSOK, OPERATÍV FELADATOK Forma: KONZORCIUM - KLASZTER Integráció: termelő-piac-képzés-foglalkoztatás-logisztika-marketing I. TERMELŐI SZERVEZTEK/TÉSZ - PIAC Alapvető elvárások a rendszerrel szemben: - az EU-s trendeknek és normarendszereknek, valamint a hazai érvényes jogszabályoknak való megfelelés és teljesítés - hatékonyság növelése (termelés - feldolgozás - piacszervezés) - a termelési/előállítási és fogyasztói költségek csökkentése - termelési és piaci integráció, menedzsment Működési jellemzők: - résztvevő termelői szervezet/csoport szervezete (változások kezelése!) - piac- és bolthálózat szervezete (változások kezelése!) - pontos regisztráció - naprakészség - európai jogharmonizációhoz való illeszkedés - magyar törvényeknek való megfelelés Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 11

12 - professzionális üzleti folyamatok integrált rendszere - modern üzletvitel - forráslehetőségek felajánlása - információk folyamatos és gyors rendelkezésre állása - döntési pontok részére operatív döntés-előkészítő infokommunikációs technológia biztosítása, alkalmazása - folyamatos monitoring feltételeinek megléte - komplex kontrolling lehetőség Termelők és fogyasztók által meghatározott piac érdekében elvégzendő feladatok: - térkép: termelői - termelési - piaci lehetőségek - térkép: termelési/feldolgozói erőforrások feldolgozása (termelő/termék/milyen célra) - térkép: települési, térségi foglalkoztatás és munkanélküliség - termelési/feldolgozói előrejelzések (projekt tervek) - piaci szükségletek (hagyományos - nagybani - bolthálózat - ekereskedelem) - termelői/feldolgozói előszerződések - piaci előszerződések - logisztikai program kidolgozása - országos hálózati rendszer - diszpécseri szolgálat - termelésbe bevont terület/idő, ütem - feldolgozói terület - betakarítás/idő, ütem, mennyiség - kiszerelés - feldolgozás/ idő, ütem, mennyiség - csomagolás/idő, ütem, mennyiség - ár/kinek - mikor - hol - sáv/limit - fizetési eszköz (Ft., helyi pénz, kártya) - szállítás/ idő, ütem, mennyiség - áru átadása/ idő, ütem, mennyiség - számlázás/fizetési idő - készletezés - tárolás - elszámolás a beszállítóval - visszáru kezelése - minőség-kontroll - promóció - marketing - kontrolling és monitoring - interaktív kapcsolattartási rendszer kidolgozása - illeszkedő vezetői döntések rendszere II. KÉPZÉS 1) Cél: a I. alatt szereplő személyek - összevetve az 1. és 4. sz. melléklet a 139/2008. (X. 22.) valamint az ezt módosító 50/2009. (IV. 16.) FVM rendeletek által nevesített képzései területekkel. 2) Komplex módon kell kezelni a térség - település - személy - szervezet - képzési terület/gyakoriság/terv/megvalósulás/egyéni motiváció és a I.-nek megfelelő szükséglet összevetésével 3) Tanácsadás: a képzésben részt vevők által készített projektek megvalósulásának segítése Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 12

13 A PROGRAM PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI A országos menedzsmentje non-profit módon történik. Az összes többi, a termelőtől a különböző vezetési szintekig - beleértve valamennyi közreműködő szereplőt - a piaci viszonyoknak megfelelő finanszírozásban részesül. Minden közreműködő saját üzleti kockázatára vesz részt a ban, saját vállalásának megfelelő mértékben és mértékig. EGYEBEK A Együttműködési Keret-megállapodást köt a ban részvevő Akciócsoport arra illetékes vezetőjével. Az operatív feladatokban való részvétel területi - formai - tartalmi kérdéseit illetően a Keret-megállapodás mellékletét képező szerződés kerül aláírásra. Mivel minden HACS eltérő helyi adottságokkal, a sajátosságoknak megfelelő HVS-sel, kapacitással, forrással, stb. rendelkezik, ezért kell egy, a ba jelenleg bejelentkezett 28 HACS-ra általánosan vonatkozó keret-megállapodást kötni, és ezt fogjuk a helyi szerződésekkel konkretizálni. Erre érvényes az is, hogy azok a HACS-ok, akik csak saját működési területükre vonatkozó feladatokat kívánják csupán felvállalni, azokra a által fontosnak tartott teendőket konkretizálják a szerződésben; azok (és már többen is jelezték előre ezt a szándékukat), akik a saját működési területükön kívül más térségekben is szívesen vállalnak feladatot, azokkal pedig az ennek megfelelő szerződés kerül aláírásra. A standard minden hol ugyan az (I.): 1) termelő kiválasztása - képzése - menedzselése a teljes folyamatban 2) termék - piac - bolt menedzsment 3) helyi - térségi logisztika rendszerben feladat ellátás (adatgyűjtés, információ, koordinálás, stb.) 4) képzésben részt vevő termelők, vállalkozások szervezése - képzési helyek biztosítása Nem kötelező elem (II.): 1) saját települési piaci megjelenés - saját bolt, üzlet működtetése, illetve ilyen partnerekkel az együttműködés kialakítása 2) más HACS-ok (csak a ba be nem jelentkezettek!) területén a standard feladatok ellátása 3) más HACS-ok területén az II/1. pontban leírtak felvállalása 4) a hoz a későbbiek során kapcsolódni kívánó HACS-csal (amelynek területén feladatot lát el) való együttműködés kialakítása, annak a területnek a képviseletének az ellátása a Tanácsban 5) regionális szintű koordináció munka vállalása és ellátása 6) országos szintű feladatok (pl. Expo szervező bizottságában való részvétel) vállalása 7) minden olyan plusz feladat vállalása, amely a hoz szorosan kapcsolódik/kapcsolható. Bízunk abban, hogy együtt sokat tehetünk a magyar vidék megújulásáért! Nagykőrös, augusztus 2. Mészáros István programvezető * Ennél a résznél Minőségi termékek Interregionális piacra tétele megvalósíthatósági tanulmány kiváló anyagát forrásként használhattam. Köszönet: Móricz Sándor és munkatársainak. Döntést előkészítő vezetői összefoglaló a ban részt venni szándékozó HACS-ok részére 13

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ

8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ 8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei Dr. Bokor Zoltán MTA KTB közgyűlési képviselő 1 Tartalom Célok Az együttműködés

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN

GLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER

LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER A KONZORCIUM Szövetkezés nagyobb szabású közös pénzügyi műveletre, tőkebefektetésre, projekt cél megvalósítására. A terv-cél megvalósításának

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben