Magyar Labdarúgó Szövetség. Alapszabály módosító javaslatok

Átírás

1 Magyar Labdarúgó Szövetség Alapszabály módosító javaslatok 2013

2 (1) A Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) a Magyarország területén működő, a labdarúgó sportággal foglalkozó országos sportági szakszövetség. Az MLSZ a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a labdarúgó sportágat az önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet. (1) A Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) a Magyarország területén működő, a labdarúgó sportággal foglalkozó országos sportági szakszövetség. Az MLSZ a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a labdarúgó sportágat az önkormányzatiság elvén irányító, közhasznú társadalmi szervezet (3) Az MLSZ székhelye: 1112 Budapest, Kánai út 2/D. (3) Az MLSZ székhelye: 1112 Budapest, Kánai út 2. D (1) A Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) a Magyarország területén működő, a labdarúgó sportággal foglalkozó országos sportági szakszövetség. Az MLSZ a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a labdarúgó sportágat az önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet. (3) Az MLSZ székhelye: 1112 Budapest, Kánai út 2./ D. Az MLSZ központi feladatai: Az MLSZ központi feladatai: Az MLSZ központi feladatai: z3) a labdarúgással kapcsolatos archivumok és gyűjtemények kezelése, gondozása és gyarapítása. z3) a labdarúgással kapcsolatos archivumok és gyűjtemények kezelése, gondozása és gyarapítása. A jogszabály megszüntette a kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet fogalmát, ezért célszerű azt törölni az Alapszabályból. A Szövetség Alapszabályban rögzített címe eltér a földhivatali regisztrációban szereplőtől, célszerű ezt pontosítani. A Szövetség a jövőben jelentős pénzügyi és humán forrásokat kíván fordítani arra, hogy mind az elektronikus, mind a hagyományos megjelenítési formákat felhasználva gyarapítsa és gondozza a magyar labdarúgás történelmi emlékeit, hagyomámyait. Ezen tevékenységet, mint a Szövetség központi feladatát szükséges az Alapszabályban is rögzíteni.

3 A küldöttek választási rendje, a Közgyűlésen szavazásra jogosult küldöttek (1) Az egész (1) bekezdés törölve május 01.-i hatállyal (1/A) Az MLSZ Küldöttközgyűlésen résztvevő küldöttek megválasztásán szavazati joggal rendelkezik: a) a sportszervezet bíróságon bejegyzett törvényes képviselője, illetve a sportiskola igazgatója, a diáksportkör elnöke b) a sportegyesület közgyűlésén (taggyűlésén) megválasztott - a sportszervezet bírósági végzéssel nyilvántartásba vett alapszabálya szerinti - küldött, amennyiben közgyűlés, illetve taggyűlés érvényes választási hitelesített jegyzőkönyvét a bajnokságot szervező hoz, szervezeti egységhez eljuttatták az MLSZ küldöttválasztást megelőzően legalább 8 (nyolc) nappal. (2) Az egész (2) bekezdés törölve május 01.-i hatállyal A küldöttek választási rendje, a Küldöttközgyűlésen szavazásra jogosult küldöttek (1) Az MLSZ Küldöttközgyűlésen résztvevő küldöttek megválasztásán szavazati joggal rendelkezik a sportszervezet bíróságon bejegyzett törvényes képviselője, illetve a sportiskola igazgatója, a diáksportkör elnöke, az alapítvány törvényes képviselője. A küldöttek választási rendje, a Küldöttközgyűlésen szavazásra jogosult küldöttek (1) Az egész (1) bekezdés törölve május 01.-i hatállyal (1/A) Az MLSZ Küldöttközgyűlésen résztvevő küldöttek megválasztásán szavazati joggal rendelkezik: a) a sportszervezet bíróságon bejegyzett törvényes képviselője, illetve a sportiskola igazgatója, a diáksportkör elnöke, az alapítvány törvényes képviselője. b) a sportegyesület közgyűlésén (taggyűlésén) megválasztott - a sportszervezet bírósági végzéssel nyilvántartásba vett alapszabálya szerinti - küldött, amennyiben közgyűlés, illetve taggyűlés érvényes választási hitelesített jegyzőkönyvét a bajnokságot szervező hoz, szervezeti egységhez eljuttatták az MLSZ küldöttválasztást megelőzően legalább 8 (nyolc) nappal. (2) Az egész (2) bekezdés törölve május 01.-i hatállyal (2/A) Az MLSZ küldöttek választásának rendje: (2) Az MLSZ küldöttek választásának rendje: (2/A) Az MLSZ küldöttek választásának rendje: Minden sportszervezet 1 (egy) szavazattal rendelkezik. Még azok a sportszervezetek is, amelyek különböző Minden tagszervezet 1 (egy) szavazattal rendelkezik, beleértve azokat a sportszervezeteket is, amelyek különböző Minden sportszervezet tagszervezet 1 (egy) szavazattal rendelkezik, beleértve. Még azokat a sportszervezeteket is, A versenyrendszer és az induló csapatok száma változott, szükséges ezt az Alapszabályban is tükrözni, illetve ennek megfelelően a küldötti létszámokat a megváltozott indulólétszámok, illetve az egyes versenyrendszerek eltérő jellege szerint adaptálni. A további változások a küldöttválasztás rendjére vonatkozó technikai és adminisztratív pontosítások.

4 versenyrendszerekben több csapatot is indítanak (NB I NB III, illetve NB I - NB II) abban az esetben, a legmagasabb osztályban szereplő felnőtt csapat a mérvadó, kivéve az önálló utánpótlás sportszervezeteket, ahol a legmagasabb korosztályú csapat a mérvadó. A Küldöttre javaslatot írásban a választási ülést megelőzően legalább 2 (kettő) nappal, illetve szóban a választási ülésen tehet a sportszervezet. A választási ülésen a szavazás mindig nyílt. Az a személy tekinthető megválasztott Küldöttnek, aki a legtöbb szavazatot kapta és a jelenlévő sportszervezetek szavazatainak több mint 50%-át megszerezte. Amennyiben a szavazás után nem állapítható meg a Küldött személye, akkor a be nem töltött küldötti helyre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani, a nem megfelelő számú szavazatot elért küldött jelöltek között mindaddig, amíg a küldötti helyek betöltése nem történik meg. a) A küldöttválasztási eljárást (továbbiakban: küldöttválasztás) a megyei bajnokságokban résztvevő sportszervezetek részére a megyei igazgatóság ( vagy más az elnökség által kijelölt bizottság) bonyolítja le. b) A küldöttválasztási eljárást (továbbiakban: küldöttválasztás) a nagypályás, futsal és strandlabdarúgó Nemzeti Bajnokságokban résztvevő sportszervezetek részére az versenyrendszerekben több csapatot is indítanak. Ilyen esetben a legmagasabb osztályban szereplő felnőtt csapat a mérvadó. Az önálló utánpótlás sportszervezetek esetében pedig a legmagasabb korosztályú csapat a mérvadó. A küldöttre javaslatot írásban a választási ülést megelőzően legalább 2 (kettő) nappal, illetve szóban a választási ülésen tehet a sportszervezet. A választási ülésen a szavazás mindig nyílt. Az a személy tekinthető megválasztott Küldöttnek, aki a legtöbb szavazatot kapta és a jelenlévő sportszervezetek szavazatainak több mint 50%-át megszerezte. Amennyiben a szavazás után nem állapítható meg a küldött személye, akkor a be nem töltött küldötti helyre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani, a nem megfelelő számú szavazatot elért küldött jelöltek között mindaddig, amíg a küldötti helyek betöltése nem történik meg. a) A küldöttválasztási eljárást (továbbiakban: küldöttválasztás) az alábbi b) pontban nem nevesített bajnokságokban résztvevő sportszervezetek részére a megyei igazgatóságok bonyolítják le. b) A férfi felnőtt nagypályás NBI és NBII osztályok, a női felnőtt és utánpótlás nagypályás és futsal, a férfi felnőtt és utánpótlás futsal és strandlabdarúgás amelyek különböző versenyrendszerekben több csapatot is indítanak. (NB I NB III, illetve NB I - NB II) abban azilyen esetben, a legmagasabb osztályban szereplő felnőtt csapat a mérvadó. Az, kivéve az önálló utánpótlás sportszervezetek esetében pedig et, ahol a legmagasabb korosztályú csapat a mérvadó. A kküldöttre javaslatot írásban a választási ülést megelőzően legalább 2 (kettő) nappal, illetve szóban a választási ülésen tehet a sportszervezet. A választási ülésen a szavazás mindig nyílt. Az a személy tekinthető megválasztott Küldöttnek, aki a legtöbb szavazatot kapta és a jelenlévő sportszervezetek szavazatainak több mint 50%-át megszerezte. Amennyiben a szavazás után nem állapítható meg a kküldött személye, akkor a be nem töltött küldötti helyre vonatkozóan újabb szavazást kell tartani, a nem megfelelő számú szavazatot elért küldött jelöltek között mindaddig, amíg a küldötti helyek betöltése nem történik meg. a) A küldöttválasztási eljárást (továbbiakban: küldöttválasztás) az alábbi b) pontban nem nevesített a megyei bajnokságokban résztvevő sportszervezetek részére a megyei igazgatóságok ( vagy más az elnökség által kijelölt bizottság) bonyolítjáka le. b) A férfi felnőtt nagypályás NBI és NBII osztályok, a női felnőtt és utánpótlás nagypályás és futsal, küldöttválasztási eljárást (továbbiakban: küldöttválasztás) a

5 alábbi szervezetek bonyolítják le: küldötteinek megválasztását az MLSZ Versenyigazgatósága bonyolítja le. ba./ nagypályás NB I-NB II férfi felnőtt bajnokság MLSZ bb./ nagypályás NB III férfi felnőtt bajnokság MLSZ VB irányításával a 6 bc./ nagypályás NB I-NB II női felnőtt bajnokság MLSZ bd./ futsal NB I-NB II és strandlabdarúgó felnőtt bajnokság MLSZ férfi felnőtt és utánpótlás nagypályás, futsal és strandlabdarúgás ó Nemzeti Bajnokságokban résztvevő sportszervezetek részére az alábbi szervezetekküldötteinek megválasztását az MLSZ Versenyigazgatósága bonyolítja le. bonyolítják le: ba./ nagypályás NB I-NB II férfi felnőtt bajnokság MLSZ bb./ nagypályás NB III férfi felnőtt bajnokság MLSZ VB irányításával a 6 bc./ nagypályás NB I-NB II női felnőtt bajnokság MLSZ bd./ futsal NB I-NB II és strandlabdarúgó felnőtt bajnokság MLSZ c) A küldöttválasztást minden évben választási ülésen - a bajnokság megkezdése előtt legalább 8 (nyolc) nappal köteles lebonyolítani a bajnokságot szervező MLSZ illetve a megyei igazgatóság, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hitelesített és érvényes választási jegyzőkönyvet a bajnokságot szervező MLSZ illetve megyei igazgatóság a küldött választást követő 8 (nyolc) napon belül kell megküldje az MLSZ Főtitkárának c) A küldöttválasztást minden évben a bajnokság megkezdése előtt legalább 8 (nyolc) nappal kell lebonyolítani az a) és b) pontban foglaltak szerint, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hitelesített és érvényes választási jegyzőkönyvet a küldöttválasztást követő 8 (nyolc) napon belül kell az MLSZ Főtitkárának megküldeni. c) A küldöttválasztást minden évben választási ülésen - a bajnokság megkezdése előtt legalább 8 (nyolc) nappal köteles kell lebonyolítani a bajnokságot szervező MLSZ illetve a megyei igazgatóságaz a) és b) pontban foglaltak szerint, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A hitelesített és érvényes választási jegyzőkönyvet a bajnokságot szervező MLSZ illetve megyei igazgatóság a küldött választást követő 8 (nyolc) napon belül kell megküldje az MLSZ Főtitkárának megküldeni. d) A Küldöttválasztási ülés időpontjáról a d) A Küldöttválasztási ülés időpontjáról a d) A Küldöttválasztási ülés időpontjáról a

6 meghívókat a küldöttválasztás előtt legalább 15 (tizenöt) nappal ki kell küldeni a sportszervezeteknek. A Küldöttválasztási ülés a megjelent sportszervezetek számára tekintet nélkül határozatképes. meghívókat a küldöttválasztás előtt legalább 15 (tizenöt) nappal ki kell küldeni a sportszervezeteknek levélben vagy elektronikus úton. A Küldöttválasztási ülés a megjelent sportszervezetek számára tekintet nélkül határozatképes. meghívókat a küldöttválasztás előtt legalább 15 (tizenöt) nappal ki kell küldeni a sportszervezeteknek levélben vagy elektronikus úton.. A Küldöttválasztási ülés a megjelent sportszervezetek számára tekintet nélkül határozatképes. e) A megválasztott küldöttek mandátumát az alábbiak szerint kell igazolni: - a választásról szóló hitelesített jegyzőkönyv MLSZ-be 8 (nyolc) napon belül történő leadásával. f) A mandátum egy bajnoki évre - a következő küldött megválasztásáig, de legkésőbb a következő bajnokság kezdetéig - szól. A megválasztott küldött visszahívható. Visszahívására a küldöttválasztás szabályai az irányadóak. g) A megválasztott küldöttek az MLSZ főtitkára által kiállított mandátumigazolványt kapnak. A mandátum egy bajnoki évre szól, a korábbi tag mandátuma az új tagok mandátumának átvételével jár le. e) A megválasztott küldöttek mandátumát 8 (nyolc) napon belül a választásról szóló hitelesített jegyzőköny MLSZ Főtitkárának való megküldésével kell igazolni. f) A mandátum egy bajnoki évre - a következő küldött megválasztásáig, de legkésőbb a következő bajnokság kezdetéig - szól. A megválasztott küldött visszahívható. Visszahívására a küldöttválasztás szabályai az irányadóak. Amennyiben a sportszervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, úgy megszűnik küldöttválasztó joga., Amennyiben küldött, úgy ez a joga is megszűnik, ebben az esetben a sportszervezet bejelentése alapján küldöttválasztó ülést kell tartani, amire a küldöttválasztás szabályai az irányadóak. g) A mandátum egy bajnoki évre szól, a korábbi tag mandátuma az új tagok mandátumának átvételével jár le. e) A megválasztott küldöttek mandátumát 8 (nyolc) napon belül a választásról szóló hitelesített jegyzőköny MLSZ Főtitkárának való megküldésével kell igazolni.az alábbiak szerint kell igazolni: - a választásról szóló hitelesített jegyzőkönyv MLSZ-be 8 (nyolc) napon belül történő leadásával. f) A mandátum egy bajnoki évre - a következő küldött megválasztásáig, de legkésőbb a következő bajnokság kezdetéig - szól. A megválasztott küldött visszahívható. Visszahívására a küldöttválasztás szabályai az irányadóak. Amennyiben a sportszervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, úgy megszűnik küldöttválasztó joga. Amennyiben küldött, úgy ez a joga is megszűnik, ebben az esetben a sportszervezet bejelentése alapján küldöttválasztó ülést kell tartani, amire a küldöttválasztás szabályai az irányadóak. g) A megválasztott küldöttek az MLSZ főtitkára által kiállított mandátumigazolványt kapnak. A mandátum egy bajnoki évre szól, a korábbi tag mandátuma az új tagok mandátumának átvételével jár le. (3) Az egész (3) bekezdés törölve (3) Az MLSZ küldöttek száma 76 fő, az alábbi (3) Az MLSZ küldöttek száma 76 fő, az alábbi

7 2007. május 01.-i hatállyal megosztásban megosztásbanegész (3) bekezdés törölve május 01.-i hatállyal (3/A) Az MLSZ küldöttek száma 100 fő az alábbi megoszlásban: - férfi felnőtt nagypályás NB I 20 fő választott küldött minden NB I-es sportszervezet 1 küldött + az előző bajnoki év eredménye alapján az 1. helyezettől kezdődően 1-1 fő, amíg a 20 fő létszám be nem telik - férfi felnőtt nagypályás NB II 20 fő választott küldött - férfi felnőtt nagypályás NB III 12 fő választott küldött; - futsal és strandlabdarúgás NB I és NB II 1 fő választott küldött; - női nagypályás NB I és NB II 1 fő választott küldött - A megyei igazgatóságok versenyrendszerében szereplő sportszervezetek 46 fő választott küldötte oly módon, hogy minden szövetségtől 2 fő, továbbá a területén legtöbb tagszervezetet regisztráló hat megyei igazgatóság plusz 1-1 fő. Azonos számú tagszervezet esetén az a megyei igazgatóság állíthat plusz 1 fő küldöttet, ahol több érvényes versenyengedély kerül regisztrálásra és kiadásra - A rendelkezés január 1-én hatályát - férfi felnőtt nagypályás NB I - sportszervezetenként 1 fő, összesen 16 fő küldött; - férfi felnőtt nagypályás NB II - sportszervezetenként 1 fő, összesen 16 fő küldött; - női felnőtt és utánpótlás nagypályás és futsal - 3 fő küldött; - férfi felnőtt és utánpótlás futsal és strandlabdarúgás - 1 fő küldött; (3/A) Az MLSZ küldöttek száma 100 fő az alábbi megoszlásban: - férfi felnőtt nagypályás férfi felnőtt nagypályás NB I 20 fő választott küldött minden NB I - es sportszervezetenként 1 fő, összesen 16 fő küldöttküldött + az előző bajnoki év eredménye alapján az 1. helyezettől kezdődően 1-1 fő, amíg a 20 fő létszám be nem telik; - férfi felnőtt nagypályás és futsal férfi felnőtt nagypályás NB II - sportszervezetenként 1 fő, összesen 16 fő küldött;20 fő választott küldött - férfi felnőtt nagypályás NB III 12 fő választott küldött; - futsal és strandlabdarúgás NB I és NB II 1 fő választott küldött; - női felnőtt és utánpótlás nagypályás és futsal - 3 fő küldött NB I és NB II 1 fő választott küldött; - A megyei igazgatóságok versenyrendszerében szereplő sportszervezetek 46 fő választott küldötte oly módon, hogy minden szövetségtől 2 fő, továbbá a területén legtöbb tagszervezetet regisztráló hat megyei igazgatóság plusz 1-1 fő. Azonos számú tagszervezet esetén az a megyei igazgatóság állíthat plusz 1 fő küldöttet, ahol több érvényes versenyengedély kerül regisztrálásra és kiadásra - A rendelkezés január 1-én hatályát

8 veszti és így az MLSZ küldötteinek száma 100 fő (4) A megyei igazgatóságok versenyrendszerében szereplő sportszervezetek választott küldötteinek megoszlása a) 2 fő küldött esetén az alábbi - megyei I. oszt. és II. oszt. - 1 fő, - megyei III. és IV. oszt., és önálló utánpótlás sportszervezetek 1 fő b) 3 fő küldött esetén az alábbi - megyei I. oszt. - 1fő - megyei II. oszt.- 1 fő, - megyei III. és IV. oszt., és önálló utánpótlás sportszervezetek 1 fő - a fentiekben nem nevesített tagszervezetek - 2 fő megyénként, összesen 40 fő küldött; veszti és így az MLSZ küldötteinek száma 100 főférfi felnőtt és utánpótlás futsal és strandlabdarúgás - 1 fő küldött; - a fentiekben nem nevesített tagszervezetek - 2 fő megyénként, összesen 40 fő küldött; (4) Törölve (4) A megyei igazgatóságok versenyrendszerében szereplő sportszervezetek választott küldötteinektörölve megoszlása a) 2 fő küldött esetén az alábbi - megyei I. oszt. és II. oszt. - 1 fő, - megyei III. és IV. oszt., és önálló utánpótlás sportszervezetek 1 fő b) 3 fő küldött esetén az alábbi - megyei I. oszt. - 1fő - megyei II. oszt.- 1 fő, - megyei III. és IV. oszt., és önálló utánpótlás sportszervezetek 1 fő

9 (1) Rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívása az alábbiak szerint történhet: a) az elnökség hívja össze az ok és a cél megjelölésével, különösen abban az esetben, ha az elnökség létszáma 5 főre csökken, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma 4 főre csökken, illetve ha a tagok legalább egyharmada az összehívását ok és a cél megjelölésével indítványozza; (1) Rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívása az alábbiak szerint történhet: a) az elnökség hívja össze az ok és a cél megjelölésével; (1) Rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívása az alábbiak szerint történhet: a) az elnökség hívja össze az ok és a cél megjelölésével;, különösen abban az esetben, ha az elnökség létszáma 5 főre csökken, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma 4 főre csökken, illetve ha a tagok legalább egyharmada az összehívását ok és a cél megjelölésével indítványozza; Szabályozni szükséges, hogy a rendkívüli küldöttközgyűlés összehívására milyen esetekben kerülhet sor, pontosan megjelölve azt is, hogy ez milyen esetekben kötelező. Ezzel együtt az Ügyvezető Elnökség fogalma törlésre kerül az Alapszabályból. d) az Ügyvezető Elnökség hívja össze; d) kötelező a rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívása, ha (i) az Elnökség létszáma 6 fő alá, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma 4 fő alá csökken, illetve (ii) ha a tagok legalább egyharmada az összehívását ok és a cél megjelölésével indítványozza.; d) kötelező a rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívása, ha (i) az Elnökség létszáma 6 fő alá, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma 4 fő alá csökken, illetve (ii) ha a tagok legalább egyharmada az összehívását ok és a cél megjelölésével indítványozza.az Ügyvezető Elnökség hívja össze; Az Elnökség tagjai Az Elnökség tagjai Az Elnökség tagjai (5) Az elnökségi tagság megszűnik: (5) Az elnökségi tagság megszűnik: (5) Az elnökségi tagság megszűnik: d) az elnökség tagjainak felénél nagyobb arányú csökkenése esetén; d) Törölve május 13-i hatállyal d) az elnökség tagjainak felénél nagyobb arányú csökkenése esetén; Törölve május 13-i hatállyal Törlésre kerül az Alapszabályból az Ügyvezető Elnökség fogalma. Egyértelműsíti a javaslat, hogy az Elnökség létszámának 6 fő alá történő csökkenése esetén is az Elnökség tovább funkcionál, hatásköre és funkciói nem csökkennek, de ezzel együtt a szükséges tisztújítás érdekében rendkívüli (tisztújító) Küldötközgyűlést kell összehívni.

10 Az Elnökség hatásköre, feladatai Az Elnökség hatásköre, feladatai Az Elnökség hatásköre, feladatai (4) Az elnökség feladata és hatásköre: (4) Az elnökség feladata és hatásköre: (4) Az elnökség feladata és hatásköre: p) az MLSZ Megyei Társadalmi Elnökségei és a megyei állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezése, beszámoltatása, visszahívása; p) az MLSZ Megyei Társadalmi Elnökségei elnökeinek és tagjainak kinevezése, beszámoltatása, visszahívása q) törölve; q) indokolt esetben a megyei állandó bizottságok elnökeinek visszahívása; 27./A 27./A 27./A p) az MLSZ Megyei Társadalmi Elnökségei és a megyei állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezése, beszámoltatása, visszahívása; q) indokolt esetben a megyei állandó bizottságok elnökeinek visszahívásatörölve; Az Ügyvezető Elnökség Törölve TörölveAz Ügyvezető Elnökség (1) Amennyiben az Elnökség létszáma 5 fő alá csökken, az elnökség Ügyvezető Elnökségként működik tovább, tagjai közül Elnököt választ. (2) Az Ügyvezető Elnökség feladata az új Küldöttközgyűlést előkészíteni és összehívni. Az Ügyvezető Elnökség Elnöke jogosult az MLSZ-t képviselni, aláírási jogkört gyakorolni. Az Ügyvezető Elnökség köteles a Küldöttközgyűlést tizenöt napon belül a rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívására vonatkozó általános szabályok szerint összehívni. (1) Amennyiben az Elnökség létszáma 5 fő alá csökken, az elnökség Ügyvezető Elnökségként működik tovább, tagjai közül Elnököt választ. (2) Az Ügyvezető Elnökség feladata az új Küldöttközgyűlést előkészíteni és összehívni. Az Ügyvezető Elnökség Elnöke jogosult az MLSZ-t képviselni, aláírási jogkört gyakorolni. Az Ügyvezető Elnökség köteles a Küldöttközgyűlést tizenöt napon belül a rendkívüli Küldöttközgyűlés összehívására vonatkozó általános szabályok szerint összehívni. A javaslat szerint a 34. (1) és 35. (6) pontok módosításs révén a Megyei Társadalmi Elnökségek hatáskörébe kerül a megyei állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezése, azzal, hogy indokolt esetben az MLSZ Elnöksége jogosult a megyei társadalmi elnökségek elnökeinek kinevezését visszahívni. Ilyen esetben új megyei állandó bizottsági elnököt kinevezni a Megyei Társadalmi Elnökség jogosult. Az Ügyvezető Elnökség fogalma törlésre kerül, ezzel együtt az Alapszabály 20. d) egyértelműen rögzíti, hogy az Elnökség létszámának aránytalan csökkenése estén Küldöttközgyűlést kell összehívni.

11 Állandó és ad-hoc bizottságok Állandó és ad-hoc bizottságok Állandó és ad-hoc bizottságok (1) Az állandó és megyei állandó bizottságok elnökeit és tagjait a Felügyelő Bizottság kivételével az elnökség öt éves időtartamra nevezi ki. (1) Az állandó bizottságok elnökeit és tagjait a Felügyelő Bizottság kivételével az MLSZ Elnöksége legfeljebb öt éves időtartamra nevezi ki. A megyei állandó bizottságok elnökeit és tagjait a megyei Társadalmi Elnökségek legfeljebb öt éves időtartamra nevezik ki. (6) A Megyei Társadalmi Elnökségek jogosultak a jelen Alapszabályban nevesített bizottságokon túl saját hatáskörben megyei illetékességű bizottságokat létrehozni és megszüntetni, ezek elnökeit és tagjait kinevezni és visszahívni, beszámoltatni. Ezen bizottságok véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek azokban az ügyekben, amelyeket a Megyei Társadalmi Elnökség a hatáskörükbe utal. Ezen bizottságok hatásköre, illetve illetékessége nem terjedhet ki a jelen Alapszabályban vagy az MLSZ Elnökség által elfogadott egyéb szabályzatban vagy határozatban nevesített testületek hatáskörére, illetve illetékességére. (1) Az állandó és megyei állandó bizottságok elnökeit és tagjait a Felügyelő Bizottság kivételével az MLSZ Elnöksége, valamint a megyei Társadalmi Elnökségek elnökség legfeljebb öt éves időtartamra nevezik ki. A megyei állandó bizottságok elnökeit és tagjait a megyei Társadalmi Elnökségek legfeljebb öt éves időtartamra nevezik ki. (6) A Megyei Társadalmi Elnökségek jogosultak a jelen Alapszabályban nevesített bizottságokon túl saját hatáskörben megyei illetékességű bizottságokat létrehozni és megszüntetni, ezek elnökeit és tagjait kinevezni és visszahívni, beszámoltatni. Ezen bizottságok véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek azokban az ügyekben, amelyeket a Megyei Társadalmi Elnökség a hatáskörükbe utal. Ezen bizottságok hatásköre, illetve illetékessége nem terjedhet ki a jelen Alapszabályban vagy az MLSZ Elnökség által elfogadott egyéb szabályzatban vagy határozatban nevesített testületek hatáskörére, illetve illetékességére. Szükségtelen, hogy az Elnökség vagy a Megyei Társadalmi Elnökség saját mandátumánál sokkal hosszabb időtartamra legyen köteles bizottsági tagokat kinevezni, ebben a kérdésben a döntés jogát célszerű a döntést hozó testületnél hagyni azzal, hogy a kinevezés időtartama öt évnél hosszabb nem lehet.

12 Az MLSZ megyei társadalmi elnökségei Az MLSZ megyei társadalmi elnökségei Az MLSZ megyei társadalmi elnökségei (6) Törölve május 17-i hatállyal. (6) Az MLSZ Megyei Társadalmi Elnökségei hatáskörébe tartozik a megyei állandó- és egyéb bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezése, beszámoltatása, visszahívása, figyelembe véve a 22. (4) q) pont rendelkezéseit; (6) Az MLSZ Megyei Társadalmi Elnökségei hatáskörébe tartozik a megyei állandó- és egyéb bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezése, beszámoltatása, visszahívása, figyelembe véve a 22. (4) q) pont rendelkezéseit; Törölve május 17-i hatállyal. (3) A főtitkár feladata és hatásköre: (3) A főtitkár feladata és hatásköre: (3) A főtitkár feladata és hatásköre: n) az MLSZ hivatali működésének technikai kérdéseit szabályozó szabályzatok (mobil szabályzat, gépkocsi szabályzat, információ biztonsági szabályzat stb.) Főtitkári utasítás formájában történő kiadása (3) Jelen Alapszabály módosításai május 17-én, május 15-én, illetve május 13-án lépnek hatályba. (3) Jelen Alapszabály módosításai május 17-én, május 15-én, illetve május 13-án lépnek hatályba. n) az MLSZ hivatali működésének technikai kérdéseit szabályozó szabályzatok (mobil szabályzat, gépkocsi szabályzat, információ biztonsági szabályzat stb.) Főtitkári utasítás formájában történő kiadása. (3) Jelen Alapszabály módosításai május 17-én, május 15-én, illetve május 13-án lépnek hatályba.(3) Jelen Alapszabály módosításai május 17-én, május 15-én, illetve május 13-án lépnek hatályba. A javaslat szerint a Megyei Társadalmi Elnökségek hatás és feladat köre kibővül a megyei állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak kinevezésére, beszámoltatására és visszahívására irányuló jogosítványokkal, annak érdekében, hogy a nem országos szintű (megyei és fővárosi) kérdések vonatkozásában a Megyei Társadalmi Elnökségek a helyi viszonyok ismeretében, saját hatáskörben dönthessenek. Szükséges egértelműen rögzíteni, hogy a Főtitkár, aki a 38. előírásai szerint irányítja az MLSZ Hivatalát, felügyeli a megyei igazgatók munkáját, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók felett kivéve a 22. (4) bekezdés k), l) és p) pontokban foglaltakat gyakorolja a munkáltatói jogokat, ideértve a megyei igazgatókat is, mindezen feladatai hatékony és szervezett ellátása érdekében jogosult a szükséges szabályzatokat megalkotni és kiadni. Az Alapszabály változásának javasolt hatálybalépési dátuma a Küldöttközgyűlés dátuma, május 13.

13 1. melléklet 1. melléklet 1. melléklet 1. Állandó bizottságok 1. Állandó bizottságok 1. Állandó bizottságok i) Igazolási és Átigazolási Bizottság i) Igazolási és Vitarendezési Bizottság i) Igazolási és Átigazolási Vitarendezési Bizottság j) Játékos Bizottság j) törölve j) Játékos Bizottságtörölve A FIFA vonatkozó követelményeinek megfelelően szükséges felállítani egy megfelelő vitarendezési fórumot a klubok és játékosok közti vitás kérdések rendezésére, elsősorban a köztük lévő jogbiszonyok, átigazolási kérdések rendezésére. A Játékos Bizottság 2010 felállítása óta egyetlen alkalommal sem ülésezett, érdemi tevékenységet nem fejt ki, illetve tevékenységi területének jelentős részét érdemben fedi le a hivatásos labdarúgók szervezett érekvédelme. Erre tekintettel javasolt a Bizottság megszüntetése.