E-LEARNING RENDSZER KIÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-LEARNING RENDSZER KIÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE"

Átírás

1 E-LEARNING RENDSZER KIÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE a szakmai tevékenységhez kapcsolódó informatikai, kommunikációs feltételek biztosítása és fejlesztése A tanulmány célja, hogy a STRATOSZ és tagvállalatai részére bemutassa és megteremtse az elektronikus képzési metodikák (e-learning) alkalmazásának technikai és tartalmi feltételeit. Szerző: Unio 2004 Consulting. Készült a MAT támogatásával, az FSzH közreműködésével, 2007-ben.

2 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 ONLINE TANULÁS ÉS BLENDED MEGOLDÁSOK... 5 Fogalmak meghatározása... 6 Online képzések... 7 Szinkron és aszinkron tanulás... 8 Vegyes oktatás ( Blended Learning )...10 A Blended Learning jelentése e-learning és/vagy Blended Learning? Oktatási komponensek Blended Learning tervezése a tanulási kritériumok figyelembe vételével A képzési architektúra kialakítása Az e-learning legfontosabb stratégiai előnyei Az e-learning akadályai, kihívásai AZ E-LEARNING KERETRENDSZER Az ILIAS keretrendszer általános jellemzői Az ILIAS legfontosabb szolgáltatásai Tananyagfejlesztési (Learning Content Management System) funkciók ILIAS (natív) tananyagok készítése: HTML tananyagok importja és exportja SCORM / AICC szabványnak megfelelő tananyag importja / exportja Office tananyagok konvertálása és betöltése (ilex alkalmazás segítségével) Távoktatást menedzselő (Learning Management System) funkciók: Főmenü: Munkaasztal: Taneszköz tároló (Repository): Szinkron, aszinkron kommunikáció: Teszt és felmérő kérdések: Kurzus- és csoportmenedzsment Gyakorlatok készítése, megküldése, megoldások nyilvántartása Rendszerüzemeltetési funkciók Telepítési támogatás, rendszerbeállítások Szerepkör- és jogosultság-menedzsment: Felhasználók menedzselése (LDAP támogatással) Chat- és mail-beállítások Nyelvi változatok kezelése Hozzáférési statisztikák, egyedi felhasználók és tananyag hozzáférések nyomkövetése Az ILIAS háttérszoftver-igénye Az ILIAS keretrendszer szoftverigénye a kliens-számítógépeken Az e-learning keretrendszer telepítése és fenntartása A keretrendszer és a tanyanyagok által követett technológiai szabványok AICC IMS SCORM IEEE /46

3 TANANYAGOK ÉS TANFOLYAMOK A me-learning szimulációs módszertan alkalmazása A kurzusok átlagos elsajátítási ideje A képzések előkészítése A képzési programok megtervezése A Blended Learning programok megvalósítása Bevezető workshop Szimulációs tréning Záró workshop Tananyagfejlesztés Az összetett szimulációs tananyagok alkotórészei A forgatókönyv A tananyagfejlesztő team Tesztelés A tananyagfejlesztés tevékenység-mátrixa ÖSSZEGZÉS /46

4 BEVEZETÉS Közhely, hogy a tudás a szervezeti for profit, non profit egyre megy sikerek első számú forrása. A tudás használatával válik lehetővé a különböző tevékenységek értékteremtő folyamatokká szervezése, a szervezeti teljesítmény optimalizálása, a költségek folyamatos csökkentése, a helyes döntések meghozatala. A tudás biztosítja a környezetben zajló történések minőségi értelmezését, a szervezet folyamatos fejlődésének megalapozását. Az új ismeretek megszerzése és megfelelő használata ezért kritikus sikertényező. Az ajánlott program célja, hogy a STRATOSZ és tagvállalatai részére megteremtse az elektronikus képzési metodikák (e-learning) alkalmazásának technikai és tartalmi feltételeit. Mindezt olyan költségkímélő formában, hogy az e-learning kiépítése, illetve használata ne igényeljen a felhasználók részéről informatikai (hardveres és szoftveres) beruházást, illetve a rendszer bevezetésével kapcsolatos szakértői tanácsadást. Az évente megújítható együttműködés keretében a tagvállalatok a következő szolgáltatások igénybevételére lesznek jogosultak: Keretrendszer és cégreszabott virtuális tanulási mező biztosítása Az UC által üzemeltetett keretrendszerhez való csatlakozás, és önálló tanfolyamok lebonyolításának lehetősége. A kurzusok intenzitását, vizsgafeltételeit és valamennyi a képzéssel kapcsolatos lényegi kérdést a tagvállalatok különkülön, saját maguk határozzák meg. A vállalatok saját tanulási mezőt alakítanak ki, melyet mások nem láthatnak. A felhasználói rekordokat (vizsgaeredményeket, illetve valamennyi a tananyaghasználattal kapcsolatban rögzített információt) csak a vállalat menedzsmentje által meghatározott személy(ek) számára tesszük hozzáférhetővé. Szabad hozzáférés az általános tananyagokhoz A projekt keretében az UC legyárt több olyan, általános érdeklődésre számot tartó tananyagot, melyet a rendszerhez csatlakozó vállalatok, illetve munkatársaik szabadon használhatnak. Az általános tananyagok pontos listáját, illetve ezek tartalmiandrgagógiai struktúráját a tagvállalatok menedzsmentjével történő egyeztetést követően határozzuk meg. Egyedi fejlesztésű tananyagok A rendszerhez csatlakozó szervezetek számára lehetőség lesz egyedi tananyagok fejlesztésére. Ezek kizárólag az adott vállalat munkatársai számára lesznek majd hozzáférhetők. Ebbe a kategóriába olyan tartalmak tartozhatnak majd, melyek kifejezetten egy-egy szervezet számára lehetnek relevánsak (pl. speciális ügyviteli eljárásokhoz tartozó oktatás, vagy új belépő programok, stb.). Jelen tanulmány a fent leírt gyakorlat elméleti hátterét mutatja be 4/46

5 ONLINE TANULÁS ÉS BLENDED MEGOLDÁSOK Az információ forradalmának korát éljük. Gyorsuló ütemben záporoznak ránk az információk, és a vállalatvezetőknek már nem az a legnagyobb problémája, hogy juthatnak hozzá egy adathoz, hanem hogyan rendszerezzék és dolgozzák fel az újságokból, televízióból vagy internetről eléjük tornyosuló adathalmazt. Azok a szervezetek, melyek vezetői és alkalmazottai a többieknél gyorsabban és hatékonyabban képesek információt értékelni, feldolgozni, összefüggéseket felismerni, versenyelőnyre tesznek szert. Olyan vállalatok ezek, melyek folyamatosan tanulnak és gondolkodnak. A 21. század sikervállalatai közül is kiemelkednek a tudásbázisú szervezetek. Az ilyen típusú szervezetekben a vezetői feladatok átalakulnak, a vezető inkább a csapat edzője (coach), mint a csapat kapitánya. Az operatív szinten dolgozó munkatársak nagyobb hatáskört és felelősséget kapnak, fontosabb döntéseket hoznak meg, mint hagyományos felépítésű vállalatnál dolgozó társaik, amihez viszont nagyobb tudásra és hozzáértésre van szükségük. Szinte már közhelynek számít az a meglátás is, miszerint környezetünk állandóan változik. Nő a szolgáltatások aránya, felgyorsult a technikai fejlődés, a tudás válik a legfontosabb versenytényezővé, kialakulóban van egy tudásbázisú gazdaság. Ilyen feltételek mellett a versenyelőny megszerzéséhez és megtartásához nem elegendő csupán az iskolában megszerzett tudás, a tanulást később, a munka mellett is folytatni kell. Ehhez a vezető teremti meg a feltételeket, utasítások helyett tanácsokat ad, támaszt nyújt, a beosztott pedig teret kap egyéni kezdeményezései kibontakoztatására, önállóan dolgozik és önmagát ellenőrzi. Egy közelmúltban zajlott kutatás szerint Magyarországon a vállalatok viszonylag rövidtávra, 4-5 évre előre tervezik meg dolgozóik képzését, a különféle tanfolyamokra, tréningekre költött összeget költségnek tekintik ahelyett, hogy befektetésként néznének rá, ha pedig bármilyen okból csökkennek a bevételek, az első dolog, amit megnyirbálnak, az az oktatási költség. Vezetőként fel kell ismerni, hogy mekkora szerepe van a folyamatos tanulásnak a szervezet életében. A leghasznosabb, ha olyan környezetet alakítunk ki, ahol a tanulás a munka része, nem pedig egy könnyű szívvel elhagyható, kiegészítő jellegű elfoglaltság. Legyen elvárás a munkatársakkal szemben a szakirodalom folyamatos követése, önmaguk képzése! A szervezetek tudás iránti igényét azonban nem elégítheti ki az egyének elszigetelt képzése. Ha meg tudják osztani egymással tudásukat, ha az a szervezet minden területe számára elérhetővé válik, akkor kezd jelentős többletértéket termelni a megszerzett ismeret. A vezetők képzésének megvan az a haszna is új ismeretek átadásán túl, hogy megismerteti egymással az új vezetőkkel, segíti az információáramlást. 5/46

6 Egyéneket sokan képeztek már eddig is. Új kihívást az jelent, hogy lehet egy egész szervezetet megtanítani tanulni. Az első nehéz lépés nyitottá tenni a szervezetet új ismeretek befogadására, fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezetek szembenéznek saját folyamataikkal, rendszeresen ellenőrzik és javítják azokat. Ennek a gyakorlatnak a kialakítását segíti a visszacsatolás bevezetése. Az állandó fejlődésre a legismertebb példa W Edwards Demming plan, do, check, act elnevezésű mód-szere. Ha nem csak a hibát keressük egy folyamatban, hanem kíváncsiak vagyunk a hiba okára is, a szervezet új tudást, új tanulási módszereket szerez. Ez a fajta gondolkodás sok szervezetnél hiányzik. Nem csak a változások sebessége, de gyakorisága is megváltozott, ma már egyre ritkábbak a csendesebb, konszolidációs időszakok. Ilyen körülmények között valóban csak azok a szervezetek képesek rugalmasan reagálni környezetük kihívásaira, melyek dolgozói kellően képzettek, motiváltak a változások tanulmányozására, nyitottak új ötletek befogadására és képesek kreatív megoldásokat adni eddig nem látott problémákra. Fogalmak meghatározása Több olyan fogalom felmerül az e-learninggel kapcsolatban, melyeket a tisztánlátás érdekében érdemes elöljáróban áttekintenünk. Magát az e-learning kifejezést először az ASTD (American Society for Training & Development), a világ legnagyobb munkahelyi képzésre szakosodott szervezetének definíciója szerint ismerte meg a világ: Az e-learning alkalmazások és folyamatok széles körét öleli át, úgymint web alapú oktatás (WBT), számítógép alapú oktatás (CBT), virtuális tantermek, és digitális kollaborációk. Továbbá magába foglalja tartalmak interneten, intraneten/extraneten, audió- és videókazettán, szateliten, interaktív tévén, CD-ROM-on keresztül történő közvetítését. Ez a meghatározás még 1998-ban született, és azóta valószínűleg megérett az újításra. Michael Allen e-learning guru a Learning Circuits szaklapnak adott interjújában azzal egészítette ki a fenti definíciót, hogy az e-learning interaktív. Marc Rosenberg szerint e-learningről csak akkor beszélhetünk, ha az hálózaton keresztül elérhető tartalmat jelent, ugyanis a képzési anyagok és információs bázisok azonnali frissítése, tárolása és lehívása, valamint megosztása jellemzi azt. (véleménye szerint az interaktív tévé sem felel meg ennek a kritériumnak) Az előző példákból is látható, hogy az e-learningnek számos eltérő megközelítése létezik. E tanulmányban az ASTD által megalkotott definíció szerint használjuk az e- learning kifejezést, kiegészítve azzal, hogy az m-learninget (mobile learning) is magába foglalja, továbbá hogy a korábbi évek tapasztalatait, a web terjedését, az internet átviteli kapacitásainak bővülését, a tömörítési technikák fejlődését, az egyre olcsóbb technológiát figyelembe véve, az internet alapú távoktatás elterjedtségét tekintve napról napra végérvényesen megelőzi, majd kiszorítja a hálózat nélküli 6/46

7 megoldásokat (CBT, CD-ROM, audió- és videókazetta), s a legelterjedtebb oktatási forma lesz az e-learning területén. Online képzések Az e-learning piaci kínálatot még világszerte hagyományos, szövegolvasáson és tesztek kitöltésén alapuló megoldások jellemzik. A hatékony online képzéseket azonban helyesebb nem úgy elképzelni, mint a hagyományos (papír-ceruza tesztek) elektronikus változatát. A képzési környezet megváltozásával az instrukciós stratégiát is újra kell formálni. Az online képzések megalkotásának kulcsfontosságú lépése az interakció megtervezése. Nem lehet a következő kérdést megválaszolatlanul hagyni egy képzés megtervezésekor: Milyen tevékenységei lesznek a tanulónak a tananyag használata közben? Ahhoz, hogy hatékonyan megtervezzünk egy tananyagot, tudnunk kell, hogy milyen konkrét problémákkal szembesülnek a tanulók. A hatékony online képzés kialakításánál vegyük figyelembe az alábbiakat: Értelmes és motiváló célok megalkotása. Mint korábban láthattuk, az online tréning esetében nagyobb tanulói motiváció szükséges, mint a hagyományos tantermi képzéseknél. Ennek érdekében a tanulási célokat nagyon körültekintően kell meghatározni. A tanulási célok adjanak választ arra is, hogy mit fognak a tanulók és az üzlet profitálni a képzésből. Például egy hotel recepciós képzés célja az alábbi megfogalmazásban a tanulók számára is motiváló: a képzés során olyan készségeket fognak elsajátítani, melyek segítségével jobban és hatékonyabban tudják a vendégek problémáit megoldani, ami növeli a lojalitást és a visszatérések számát, és így az üzleti értéket is. Sokkal motiválóbb egy ilyen cél, mint például az, hogy a képzés végére elsajátítják a fő lépéseit a vendégekkel kapcsolatos problémák megoldásának. Hibákból való tanulás. Ki ne ismerné a közmondást: az okos a mások kárából tanul, a buta a sajátjából sem. A tanulás antropológiai eredete nem más, mint a hibákból való tanulás. Szimulációk segítségével könnyen lehet olyan szituációkat modellezni, ahol a tanuló gyakorlatban próbálhatja ki ismereteit, és külső tényezők által, vagy saját maga által elkövetett hibákkal szembesül. A hibák számítógépes szimulálásával a következő előnyökhöz juthatunk: a hibák úgy irányíthatók, hogy a fókusz a képesség megszerzésére irányuljon; a hibák elkövetése után azonnal szakértői segítség adható; a hibák magánjellegűek maradnak. A hatékony tanulási folyamat feltétele a minél gyorsabb ( close loop ) visszajelzés. Visszacsatolások, magyarázatok nyújtása. A képzés során az egyes döntésekhez kapcsolódó rövid visszajelzések segítik még jobban megérteni az érintett probléma lényegét,a kritikus pontokon pedig bővebb, szemléltető magyarázatokkal meg lehet erősíteni a tanulási folyamatot. 7/46

8 Szakértői modellek és történetek használata. A tanfolyam alatt olyan lehetőségeket kell kínálni, ahol a tanuló megtekintheti, hogy egy igazi szakértő hogyan oldotta volna meg az adott szituációt. Az is sok tanulsággal szolgál, ha a tanuló mások véleményét hallhatja/láthatja az egyes problémák kapcsán. Hitelesség és naprakészség. Az eddig tárgyalt technikák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a képzést minél hitelesebbé tegyék. Ahhoz, hogy a hitelesség hosszabb távon is fennálljon, a tananyagok tartalmát folyamatosan a legutóbbi frissítés óta bekövetkezett változásokhoz kell igazítani, vagyis napra készen kell tartani. Ismétlődő használat. A tananyagokat nem egyszeri, hanem ismétlődő használatra kell tervezni. A tananyagokat képessé kell tenni ara, hogy a képzés elvégzése után is gyorsan meg lehessen bennük találni az éppen szükséges információt. Biztosítani kell azt is, hogy a folyamatos frissítésekről a tanulók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Szinkron és aszinkron tanulás Az online képzésnek három fajtája alakult ki: a vezető nélküli képzés, és a vezető által támogatott szinkron-, illetve aszinkron képzés. Az első esetben a tanuló saját maga határozza meg a tanulás módját, az utóbbi két esetben vezető (facilitátor) irányítja a tanulást. A szinkron képzés során valós idejű vezetést biztosítanak, és így a személyes kommunikációt majdnem megközelítő mértékű interakció válik lehetővé. Az aszinkron képzés során a vezetés nem valós idejű, ezzel az interakció mértéke csökken. A vezető nélküli esetben nincs tanár-diák interakció, és általában a tanulók közötti kommunikáció is limitált. Kutatások azt mutatták ki, hogy az emberek akkor tanulnak a legjobban, ha közben lehetőségük van hasonló érdeklődésű emberekkel megosztani és megvitatni tanulási élményeiket. Kommunikáció módja küli Hálózat nél- (offline) Hálózati (online) vezető nélkül Hálózati (online) aszinkron Hálózati (online) szinkron Személyes Szemtől szembe Interaktivitás Interaktivitás foka az egyes képzési módoknál Vizsgáljuk meg, hogy ez egyes kommunikációs módszerek mekkora interaktivitást tesznek lehetővé: 1. A legkisebb interakció a számítógép alapú képzésnél (CBT) alkalmazott hálózat nélküli (offline) módban tapasztalható. A hallgatóság és a tanár között 8/46

9 teljesen megszűnik a kommunikáció, ami nagymértékben gyengíti az oktatás hatásfokát. 2. A vezető nélküli képzés interaktivitás szempontjából alig különbözik a hálózat nélküli képzéstől. Mivel nincs egy kijelölt személy, aki a képzést irányítja, általában nincs lehetőség a tanulók közötti kommunikációra. 3. Az aszinkron képzés során a tartalom online formában áll ugyan rendelkezésre, de a képzések során tanári segítség általában nem érhető el. A kijelölt tananyagot megszabott időhatárokon belül, tetszőleges ütemben sajátíthatja el a hallgató. Ez nem azt jelenti, hogy a hallgatótársakkal vagy a tanárral megszűnik a közvetlen kommunikáció lehetősége. Az aszinkron oktatás fontos eszközeivel, úgymint a munkacsoportok (workgroup), munkafolyamatok (workflow) és hírcsoportok (newsgroup) alkalmazásával a kommunikáció szinte folyamatossá tehető. A felsorolt lehetőségek bővülhetnek még a csoportos problémamegoldást, a különböző esettanulmányok, projektek elkészítését segítő chat-ekkel, moderált fórumokkal, sőt akár megosztott képernyő-használattal. 4. A szinkron online képzéseken a földrajzilag szétszórtan elhelyezkedő hallgatók és a tanár egy időben érik el a képzési felületet (általában egy weblapot). Az oktató a technológiai megoldások révén hanganyagot és képanyagot is meg tud osztani a hallgatókkal. Nyilvánvaló előnye, hogy magas fokú interaktivitást és információcserét hoz létre a tanár és a hallgatók között. A szinkron online képzésen lehet jelentkezni, szóban vagy írásban kérdést feltenni, és azonnal válaszolni arra. 5. A hallgatók és az előadó közötti legmagasabb fokú, személyes kommunikációt kétségkívül a képzések hagyományos formája, a klasszikus tantermi oktatás teszi lehetővé. A vállalatok esetében a vezető nélküli képzés a legelterjedtebb forma, azt követi az aszinkron képzés, és a legritkábban használt forma a szinkron képzés, amit inkább felsőoktatási környezetben használnak. A vezető nélküli online képzés a számítógép alapú, hálózat nélküli korszak hagyatéka. Akik ezt a formát használják azok még nem ismerték fel a hálózati kommunikációban rejlő hatalmas lehetőségeket és véleményünk szerint, ezek a vállalatok hamarosan ki fogják használni az aszinkronvagy szinkron képzés adta előnyöket. Az aszinkron képzés feltehetőleg rugalmassága miatt elterjedtebb, mint a szinkron képzési forma, melynek alkalmazásában számtalan előnye mellett a kiküszöbölhetetlen időbeli kötöttség komoly korlátot jelent. 9/46

10 VEGYES OKTATÁS ( BLENDED LEARNING ) A Blended Learning jelentése A szervezetek, és különösen az üzleti szervezetek eredményessége egyre inkább azon múlik tehát, hogy képesek-e gyorsabban változni, mint az a környezet, amely őket körülveszi. A változtatásra való képesség pedig a tanulóképességtől függ. Ezért vált a tanulás az egyik legfontosabb tevékenységgé a vállalatokban. A gyorsabb változás a tanulás új, hatékonyabb formáit igényli. Ezért nem véletlen, hogy az élenjáró cégeknél ma már a tanulás egy egészen új változata is jelen van, az úgynevezett hipertanulás, amely a munka során szerzett gyakorlati ismereteket, a másoktól ellesett legjobb eljárásokat kombinálja az akciókra és szimulációkra alapozott tréningekkel. Ugyanakkor a hagyományos tanulási formákhoz hasonlóan a hipertanulásnak is van célja, témája, tárgya, s vannak szereplői. Az új és a hagyományos tanulási formák egyidejű, illetve egymást követő alkalmazását feltéve, hogy az, az érintett tanulócsoport igényeihez illeszkedően, valóban a tanulás hatékonyabb, eredményesebb módját is jelenti nevezzük Blended Learningnek. Ezt az angol kifejezést különösen a szóösszetétel első tagja miatt nehéz más nyelvekre lefordítani. A blended szónak ugyanis ebben a kifejezésben legalább három egymást átfedő értelme van, egyszerre jelent vegyítést, társítást és összehangolást. e-learning és/vagy Blended Learning? A könyvnyomtatás elterjedése tömegek számára tette lehetővé az ismeretszerzést. Az életben maradáshoz, a szaporodáshoz, s az ezek feltételeit biztosító társadalmi újratermeléshez azonban az ismeretszerzés már a korábbi korokban sem volt elég, ehhez az ismeretek generációk közötti cseréjére és felhasználására volt szükség. Így van ez napjainkban is azzal a különbséggel, hogy a tudáscsere már nemcsak generációk között zajlik, hanem a generációkon belül is, s a tanulás a mai korban már nemcsak az életre és a munkára való felkészülés eszköze, hanem ezek velejárója, mindennapi tevékenységünk egész életre szóló szükséglete. A megnövekedett tudásigény kielégítését az információ technológia fejlődése és terjedése alapozza meg. Az első e-learning programok fejlesztői és felhasználói azonban tévedtek, amikor azt hitték, hogy az új technológia ezt önmagában meg is oldja. A korábban nyomtatott formában létező információk elektronizálása, az e- book-ok létrehozása, az azokba kétségtelenül beépített újításokkal együtt is, csak az ismeretekhez való hozzáférés módját és költségeit változtatta meg. Bár ez sem kevés, hamar kiderült, hogy a fenti értelemben vett tanulást támogatni képes eszközök létrehozásához további fejlesztésekre van szükség. E fejlesztések jelenleg két irányban haladnak: 10/46

11 Előre meghatározott ismerettartalmon alapuló szimulált helyzetek, virtuális terek kialakítása felé, amelyekbe a technológia adta lehetőségeket kihasználva a tanuló beléphet, és a kiinduló feltételek ismeretében maga alakíthatja a történéseket. Szembesülhet beavatkozásai, döntései eredményeivel, ezekből következtetéseket vonhat le mind saját magára (ismerethiányaira, preferenciáira), mind a helyzet egyéb vonatkozásaira nézve, s ezeken menetközben sokkal kisebb kockázattal javíthat, változtathat, mintha ugyanezt a valóságban tenné. Az e-learningen alapuló egyéni tanulást hagyományos eszközökkel is ösztönző, a személyek közötti interakciók révén annak a valóságos problémahelyzetek megoldására átvihető eredményeit megerősítő módszertan kialakítása felé, amely az egyéni ismeretek és készségek fejlesztése mellett, a megosztott tudás csoportszintű alkalmazását is hatékonyan tudja segíteni. Oktatási komponensek A különböző tanulási technikák együttes használatával hatékonyabban lehet a kívánt tanulási célokat elérni, de ahhoz, hogy együtt lehessen alkalmazni a különböző képzési módszereket, megfelelő képzési architektúra kiépítésére van szükség. Képzési architektúrának nevezzük az elektronikus és nem elektronikus tanulási és tudás komponensek tervezését, szervezését és integrációját annak érdekében, hogy maximális kompetencia- és teljesítménynövekedést érjünk el. A különböző tanulási módok (komponenesek) együttes használatához, ismernünk kell a lehetséges összetevőket. A tanulási komponenseket hálózat nélküli, illetve hálózatban működő csoportokba oszthatjuk: Hálózat nélküli komponensek: 1. Munkahelyi tanulás: tanulás másoktól, tanulás munkavégzés közben, projekteken való részvétel, inaskodás, üzemlátogatás, rotáció, stb. 2. Tutorálás, mentorálás és coaching 3. Tanteremi képzés: előadások, prezentációk, workshopok, szemináriumok, szerepjátékok, szimulációk, konferenciák, stb. 4. Nyomtatott média: könyvek, magazinok, újságok, munkafüzetek, stb. 5. Elektronikus média: audió kazetták, audió CD, videó kazetták, CD/DVD 6. Műsorszórás: tv, rádió Hálózati komponensek: 1. Online képzési tartalmak: egyszerű tartalmak, interaktív tartalmak, testre szabott tartalmak szimulációk, stb. 11/46

12 2. E-tutorálás, e-mentorálás, e-coaching 3. Online kollaboráció: aszinkron ( , fórum, stb.), szinkron (chat, audió- és videó konferencia, virtuális tanterem, stb.) 4. Tudásmenedzsment: tudásbázisok, online dokumentumok, kollaboráció, teljesítmény támogatás, stb. 5. Web: kereső motorok, weboldalak, stb. 6. M-learning (mobil learning): laptopok, PDA-k, mobil telefonok Blended Learning tervezése a tanulási kritériumok figyelembe vételével A komponensek áttekintését követően meg kell határoznunk, hogy mikor, melyik komponens használata a legmegfelelőbb. Ehhez a következő kritériumokat tanácsos figyelembe vennünk: Tanulási célok. Vannak olyan tanulási célok melyekre inkább a hagyományos képzési formák a megfelelőek, és vannak olyanok, melyekre az elektronikus képzési formák felelnek meg. Egy bizonyos tudás megszerzésére az online képzések, tudásmenedzsment és a web a legjobban alkalmazhatóak. Egy folyamat megtanulására bizonyos esetekben (pl. szoftver műveletek) a teljesítmény támogatás, más esetekben a munkahelyi tanulás, vagy tantermi tanulás a legalkalmasabb. Mentális képességek (metódusok és elméletek alkalmazása új szituációkban) elsajátítása általában a cselekvés általi tanulással történik, amit támogathatunk szimulációkkal, (e-)tutorálással, vagy (e- )coachinggal. Személyközi kommunikációs (interperszonális) képességek fejlesztésére az online képzések is alkalmasak kiegészítve például szerepjátékokkal és workshopokkal. Pszichomotoros képességek (pl. vezetés, gépírás, darukezelés) növelésére általában a cselekvés általi tanulás a legjobb, de ez kiegészülhet szimulációkkal és coachinggal. Viselkedési (magatartási) képességek megváltoztatására megfelelő az elektronikus képzés és a kollaboráció. A tanulócsoport összetétele is meghatározza, hogy milyen komponensek használhatók hatékonyan. 12/46

13 Nagyszámú hallgatóságnál az online komponensek sokkal hatékonyabbak, mint az offline komponensek. Földrajzilag szétszórt tanulócsoportot hatékonyabban lehet az online komponensekkel képezni. Az offline komponensekből a műsorszórás lehet még eredményes. A rendelkezésre álló idő mennyiségét és beosztását is figyelembe kell venni a komponensek kiválasztásához. Például a hálózat nélküli komponensek hosszabb egybefüggő időt igényelnek, mint a hálózati komponensek. Minél nagyobb a tanulók motivációja, annál hatékonyabb lehet az online képzés. A kezdők általában több személyi támogatást igényelnek, mint a szakértők. Szervezeti elvárások és erőforrások. 1. A támogatási (frissítési) igény függ a tananyag témájától. A választott komponensek pedig meghatározzák, hogy milyen hatékonyan frissíthetők a tartalmak. Az offline komponensek (különösen a nyomtatott, elektronikus és műsorszórásos) nehezebben, az online komponensek könnyebben frissíthetők. 2. A skálázhatóság azt jelenti, hogy kis hozzáadott költséggel bővíthető a képzésben résztvevők száma. Az offline komponensek drágán skálázhatók (különösen a munkahelyi, tutori, mentori, coaching és osztálytermi képzés), míg az online komponensek olcsóbban skálázhatók (kivéve az e-tutori, e-mentori és e-coaching). 3. A fenntarthatóság határozza meg, hogy milyen hosszú távon lesz sikeres a vegyítés. Például az új technikákat igénylő komponensekkel szemben nagyobb az ellenállás, és így nehezebben fenntarthatók. 4. A szükséges erőforrások hiányában nem lehet kialakítani a vegyített képzési formákat. Mérlegelni kell az emberi erőforrások, a fizikai infrastruktúra, a technikai erőforrások és a pénzforrások meglétét. A képzési architektúra kialakítása A képzési architektúra létrehozásához olyan kérdésekre kell választ találni, mint: Mikor nem alkalmas az e-learning?, Hogyan kössük össze az online és offline elemeket?, Mennyi ideig tartson egy komponens, illetve mennyi idő legyen a komponensek között?, stb. 13/46

14 Aszerint, hogy az egyes komponensek mennyire vannak egymással kölcsönhatásban, milyen fokú az integráció, a képzési architektúra négy szintjét különböztethethetjük meg: Különálló komponensek: ezen a szinten a komponensek között semmifajta összefüggés nincs, egymás nélkül is ugyanolyan jól működnek, mint együtt. A komponensek lehetnek sorosan vagy párhuzamosan szervezve: az első esetben egymás után következnek egy meghatározott sorrendben, a második esetben egymást időben átfedik. Integrált komponensek: ezen a szinten a komponenseket úgy szervezik meg, hogy azok egymással összefüggésben vannak, például kereszthivatkozások vagy közös stílus révén. Kollaboratív komponensek: ezen a szinten az együttműködést támogató komponensek (pl. (e-)tutorálás, (e-)mentorálás, (e-)coaching) kiemelt szerepet kapnak. Használatukkal intenzívebb lesz a tanulók és tanárok részesedése a tanulási folyamatban. Kiterjesztett (expanzív) komponensek: ezen a szinten az eddigiek mellett olyan komponensek is komoly szerepet kapnak (pl. munkahelyi tanulás, tudásmenedzsment, web), melyek a formális tanulás mellett az informális tanulást is támogatják. Az e-learning legfontosabb stratégiai előnyei Az eddig leírtakból az e-learning alkalmazásának számtalan előnyét ismerhettük meg. Tekintsük át most összegzésképpen az elérhető előnyöket: Alacsonyabb fajlagos költség. E-learninggel számos, ha nem a legtöbb esetben költséghatékonyabb módon lehet a képzési és ismeretszerzési igényeket kielégíteni. Használatával csökkenek az utazási költségek, a képzési időigény miatti munkakiesésből származó költségek (alternatív költségek), az elszállásolási költségek, az infrastruktúrával (pl. tantermek száma és felszerelése) és a képzési személyzettel kapcsolatos költségek, stb. Számos példa szerint jól tervezett és jól szervezett e-learninggel körülbelül 40%-os költségcsökkentést lehet elérni az oktatási teljesítmény csökkenése nélkül, míg a bevezetési költségek hamar megtérülnek. Általános és személyre szabható üzenetek. Az e-learning mindenkihez képes ugyanazt az információt, ugyanolyan formában eljuttatni, ugyanakkor remekül alkalmas az információ tartalmának és prezentációjának egyéni vagy csoportos igények szerinti testreszabására. Megbízható és időszerű tartalom. A túlnyomó részt hálózati tartalom könnyen és gyorsan frissíthető, és így hosszabb időn át sem veszti el aktualitását. 14/46

15 Folyamatos elérhetőség, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Közösségépítő. A weben keresztül lehetőség van szinkron (chat, virtuális tanterem, videó konferencia, stb.) és aszinkron ( , fórum, stb.) kommunikációra is, melyek együtt hatékonyabb együttműködést tesznek lehetővé. Skálázható. A szabványos e-learning tartalmak viszonylag kis erőfeszítéssel eljuttathatók sokkal nagyobb számú közönséghez is, továbbfejleszthetőek, bővíthetőek Nyomon követhető. Mérhető a tanulók aktuális teljesítménye és igénye, valamint a tartalmak kihasználtsága és hatásossága egyedi, csoport vagy szervezeti szinten is. Ahhoz, hogy a fent bemutatott előnyök ténylegesen bekövetkezzenek, természetesen egy jól átgondolt e-learning stratégiára van szükség ellenkező esetben a vállalat jó eséllyel fog a következőkben bemutatásra kerülő akadályokkal szembesülni. Az e-learning akadályai, kihívásai Az elérhető előnyök mellett természetesen akadnak olyan tényezők is, melyek korlátozzák az e-learning fejlődését. Az e-learning alkalmazásának gátló tényezőit két fő területre oszthatjuk: az egyik a technológiai (informatikai), a másik a szervezeti (kulturális). Egy 2001-es felmérés a következő pontokat találta a legkritikusabbnak az e-learning alkalmazásában: Pénz, idő és támogatás hiánya Technológiai korlátok (kis sávszélesség, hálózati problémák, és gyenge hardverek a leggyakoribb gátló tényezők) Nehézségek a rendszer kihasználásában (technikai támogatás hiánya, szabványok alkalmazásának hiánya) Nehézkes a tanulási eredmények mérése Megfelelő tervezés és szervezés hiánya Tanulói ellenállás az online képzéssel szemben A technológiai akadályok szerepe egyre csökken, ám továbbra is szükséges lehet a szervezeti és környezeti kihívásokra válaszokat találni, melyek közül az alábbiakat emeljük ki: 15/46

16 Fel kell gyorsítani a képzési módszerek átalakulását, a hagyományos szemléletből az e-learning szemléletre való áttérést. Ki kell használni, hogy a döntéshozók egyre nyitottabbak lesznek az új technológiák iránt, és fel kell kelteni, vagy fenn kell tartani (esetleg növelni) az érdeklődést az e-learning iránt. Meg kell találni az optimális megoldásokat a rohamosan növő és változó e- learning iparban. Meg kell találni, és alkalmazni azokat a képzési metodikákat, melyek a legjobban elégítik ki a tanulási és üzleti igényeket. Harmonikus egyensúlyt és együttműködést kell teremteni a tudásmenedzsment és oktatásmenedzsment megoldások között. Egyre alacsonyabb áron, magasabb minőségű és megbízhatóbb e-learning alkalmazásokat kell készíteni. És mindezt egyre rövidebb időkereteken belül. Az e-learning stratégiát úgy kell megalkotni, hogy minél teljesebb mértékben ismerje fel és használja ki az e-learningben rejlő újszerű lehetőségeket, a szóba jöhető akadályok káros hatásai minimálisra csökkenjenek, és stratégia a jövőbeli kihívásoknak minél jobban megfeleljen. 16/46

17 AZ E-LEARNING KERETRENDSZER Az e-learninges infrastruktúra központi eleme az e-learning keretrendszer (Learning Management System, LMS). A keretrendszer egy spaciális tartalommenedzsment rendszer, amelynek feladata kifejezetten az oktatási tartalmak kezelése; a tartalomfejlesztés támogatása, az a tananyagbázis ( repository ) kezelése, a tanulók és az oktatási szervezet adminisztrációja. Az alábbiakban az általunk kiválasztott ILIAS keretrendszer példáján keresztül mutatjuk be az e-learning keretrendszer szerepét, illetve képességeit. AZ ILIAS KERETRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Az ILIAS (Integriertes Lern-, Informations- und Arbeitskooperations System = Integrált Oktatási, Információs és Csoportmunka Rendszer) webalapú tananyagfejlesztő és távoktató keretrendszert a Kölni Egyetem 1997 óta fejleszti a VIRTUS projekt keretében, amelyet a német szövetségi kormány jelentős forrásokkal támogat, továbbfejlesztése folyamatos. Az ILIAS-t egyre szélesebb körben alkalmazzák, 15 ország 59 felsőoktatási intézményében működtetik. Eddig 14 nyelvre fordították le, a magyar nyelvű változatot a Gábor Dénes Főiskola gondozza. Az EU 7 tagállamában 27 egyetem és 19 főiskola használja. Több keretrendszer összehasonlító értékelése, tesztelése mutatja, hogy az ILIAS-t szolgáltatásai versenyképessé teszik a piacon kapható legjobb e- learning rendszerekkel (lásd az Osztrák Oktatási Minisztérium összefoglaló értékelését 120 keretrendszer több éves vizsgálatáról és teszteléséről a publikationen/evaluation-lms- Schulen.pdf címen). Az ILIAS keretrendszer ingyenes, nyílt forráskódú szoftver (letölthető a webhelyről), korlátozás nélkül használható, terjeszthető és továbbfejleszthető. Az ILIAS működtetéséhez szükséges szoftverkörnyezet szintén kiépíthető ingyenes, nyílt forráskódú programcsomagokkal (LINUX, MySQL stb.), ugyanakkor a rendszer Windows NT, 200x és XP alatt is futtatható. Az ILIAS 3-as verzióját a korszerű rétegmodell alapján tervezték meg, moduláris és objektum-orientált rendszerarchitektúrája támogatja a létező informatikai rendszerekbe történő beillesztését. A szoftverkörnyezet felépítését a címen tanulmányozhatjuk. Az ILIAS megfelel a nemzetközi e-learning szabványoknak, SCORM és AICC kompatibilis, metaadatkezelése a LOM szabvány szerint történik. 17/46

18 AZ ILIAS LEGFONTOSABB SZOLGÁLTATÁSAI Az ILIAS integrált rendszerben biztosítja a tananyagfejlesztéshez és az internetes távoktatáshoz szükséges összes funkciót. Webböngésző-felületen lehetővé teszi a tanároknak a tananyagok készítését, szerkesztését és a hallgatók számára való szolgáltatását. Támogatja az internetes tutorálást, belső - és chatrendszerével, fórumaival segíti a hallgatói és tanári szinkron és aszinkron kommunikációt. Tananyagfejlesztési (Learning Content Management System) funkciók ILIAS (natív) tananyagok készítése: fejezet, alfejezet, al-alfejezet stb. és lapstruktúra-kezelés metaadatok kezelése az összes hierarchiaszinten a LOM szabvány szerint stílusok kezelése (stylesheet-ek tananyagokhoz illetve kezelőfelülethez) 1, 2, 3 ablakos és teljes képernyős felosztás on-line szövegszerkesztés, táblázatok kezelése navigáció a tananyagban belső (tananyagokon belüli, fogalomtárakba mutató) és külső Internet címek (link) kezelése különböző médiaobjektumok beillesztése a tananyagba és kezelésük paraméterek beállításával (pl. gif, jpg, flash, java stb.) 18/46

19 tananyagok részbeni vagy teljes publikálása, illetve továbbfejlesztésre munkapéldány létesítése HTML tananyagok importja és exportja SCORM / AICC szabványnak megfelelő tananyag importja / exportja Office tananyagok konvertálása és betöltése (ilex alkalmazás segítségével) Távoktatást menedzselő (Learning Management System) funkciók: Főmenü: keresés (tananyagobjektumra, csoportra, felhasználóra metaadat és tartalom szerint) aktuális hely kijelzése az elérési úttal Munkaasztal: taneszköz objektumok másolása, törlése jelszóváltoztatás, személyes adatok (név, , telefon, arckép stb) kezelése bookmarks határidőnapló rendszerüzenetek megjelenítése aktív, on- line felhasználók listája Taneszköz tároló (Repository): hierarchikus könyvtárrendszer (kategóriák) kezelése mappákkal objektumkezelés: on-line ILIAS tananyagok (natív, SCORM, AICC, HTML, digitális könyv), fórum, chat, gyakorlat, teszt, kérdőív, fogalomszótár, letölthető fájlok, felhasználói (tanuló) csoportok, kurzusok, kérdéstár, médiatár objektumok mappák szerepkörök egymáshoz való hozzárendelése 19/46

20 Szinkron, aszinkron kommunikáció: belső levelezőrendszer: levelek előállítása és küldése (ILIAS csoportoknak is), bejövő levelek kezelése, külső -re levél továbbítása fórum nyitása, törlése, moderálása, hozzászólások kezelése (fastruktúra), fájlcsatolás hozzászóláshoz chat nyitása, törlése, moderálása, hozzászólások kezelése, fájl csatolása Teszt és felmérő kérdések: teszt és felmérő kérdések szerkesztése, teszt típusok kezelése egyszeres, többszörös feleletválasztásos abszolút illetve intervallum számértékes sorrend meghatározásos, hozzárendeléses szókitöltéses képet, Java applet-et alkalmazó kifejtő kérdéses teszt- és kérdéskatalógus adatbázis létrehozása, kezelése teszt és felmérő kérdésekből dolgozatok összeállítása (kérdések kiválasztása szűrőkkel, logikai operátorokkal) tesztek és felmérések automatikus kiértékelése, az eredmények kategorizálása határidők, megoldási idők kezelése, nyilvántartása statisztikai feldolgozások és azok Excel valamint SPSS exportja felmérőlapok összeállítása és automatikus kiértékelése anonim kitöltés és értékelés lehetősége 20/46

21 Kurzus- és csoportmenedzsment Gyakorlatok készítése, megküldése, megoldások nyilvántartása Rendszerüzemeltetési funkciók Telepítési támogatás, rendszerbeállítások Szerepkör- és jogosultság-menedzsment: szereporientált jogosultsági rendszer alapértelmezett szerepkörök (szerző, tutor stb.) szerepkör létesítése, törlése szerepminták tesztszerepkörök szerepkörökhöz elemi jogok, elemi jogoknak az objektumokhoz rendelése tesztjogosultságok ( homokozó = teszt és tanuló rendszerrész elkülönített kezelése) automatikus regisztráció ( ) vendég jogosultság kezelése Felhasználók menedzselése (LDAP támogatással) Chat- és mail-beállítások Nyelvi változatok kezelése Hozzáférési statisztikák, egyedi felhasználók és tananyag hozzáférések nyomkövetése Az ILIAS teljes körű funkcionalitását angol és német nyelvű elektronikus dokumentációk tartalmazzák, amelyek a címen érhetők el. 21/46

22 AZ ILIAS HÁTTÉRSZOFTVER-IGÉNYE Az ILIAS rendszer telepítéséhez szükséges, nyílt forráskódú, nyílt liszenszelésű háttérszoftverek a következők: Apache httpd , web server - [www.apache.org] MySQL 4.1.2, better , database - [www.mysql.com] PHP 5.0.4, Hypertext Preprocessor - [www.php.net] zlib 1.2.3, compression library - [www.info-zip.net] IJG JPEG 6b, JPEG library - [ftp://ftp.uu.net/graphics/jpeg/jpegsrc.v6b.tar.gz] libpng , PNG library for GD and ImageMagick - [sourceforge.net] GD , graphics library for use with PHP - [www.boutell.com/gd/] ImageMagick , graphics tool - [www.imagemagick.org] Info-ZIP Zip 2.3, compression utility - [www.info-zip.org] Info-ZIP Unzip 5.50, decompression utility - [sourceforge.net] libxml , XML C parser - [gnome.org] libxslt 1.1.6, XML C parser - * [www.xmlsoft.org] libexpat , XML parser - * [www.libexpat.org] Sablotron 0.98, XSLT processor * [www.gingerall.com] AZ ILIAS KERETRENDSZER SZOFTVERIGÉNYE A KLIENS-SZÁMÍTÓGÉPEKEN Az ILIAS keretrendszer és benne az elektronikus tananyagok lejátszásához alapértelmezésben a következő összetevők szükségesek: Internet kapcsolat Internet Explorer 5.5 böngésző vagy annak újabb változata Minimum Flash Player 7.0 Java plug-in engedélyezése Automatikus kódolás beállítása 22/46

23 Felugró ablakok engedélyezése AZ E-LEARNING KERETRENDSZER TELEPÍTÉSE ÉS FENNTARTÁSA A keretrendszer telepítése Az ILIAS keretrendszert a nagyobb megbízhatóság érdekében külső szolgáltatóknál hostolt szerverekre, elkülönült tárhelyen telepítjük. A telepítés két példányban, két külön szolgáltató szerverére való feltöltést jelent. A két példány tükörszerverként funkcionál, és az állandó elérhetőséget biztosítja üzemzavar esetén az a redundáns tükörszerverek átállásának ideje (így a maximális elveszthető adatmennyiség) 60 perc, vagy rövidebb idő is lehet. Helpdesk szolgáltatás A keretrendszer felhasználói számára két szintű helpdesk szolgáltatást indítunk. Ez a helpdesk válaszolja meg a működéssel, elérhetőséggel kapcsolatos kéréseket, és a tartalmi kérdések csatornázásában is közrreműködhet. Felhasználói profilok kialakítása A hozzáférési nevek és jelszavak elkészítése és a keretrendszerbe való feltöltése elvégezhető központilag, vagy lehetőség van arra is, hogy a vállalatok maguk admisztrálják felhasználói köreiket. A legmegfelelőbb előre láthatóan az admisztrátori hierarchia rétegzett kialakítása, amelyben központi, és helyi adminisztrátori tevékenységkörök is meghatározhatóak. A keretrendszer vizuális cégre szabása Lehetőség van a keretrendszer látványának grafikai módosítására: a látvány illeszkedhet a felhasználó vállalatok látványvilágához, de akár ennél részletesebb (pl. divíziós) megosztás is kialakítható. A KERETRENDSZER ÉS A TANYANYAGOK ÁLTAL KÖVETETT TECHNOLÓGIAI SZABVÁNYOK Az érvényben levő, az iparágban általánosan elfogadott szabványoknak megfelelő keretrendszer alkalmazása, és a szabványoknak megfelelő tananyagok használata esetén a tananyagok és tananyag-elemek a konkrét keretrendszertől függetlenül hordozhatóak, újrakombinálhatóak, és szabványos eszközökkel módosíthatóak vagy továbbfejleszthetőek. Az alábbiakban röviden bemutatjuk azokat az e-learning szabványokat, amelyeket a keretrendszerek széles körben támogatnak, és amelyeket a tananyag-adatbázis kialakításakor, a tananyagok kifejlesztésekor figyelembe fogunk venni. AICC Az AICC (Aviation Industry CTB Committee) a technológiai-alapú oktatási szakértők nemzetközi szövetsége. A szövetség alapulása óta (1988) igyekszik ajánlásokkal és kidolgozott szabványokkal segíteni a elektronikus oktatást. A CTB rövidítés Computer Based Training-et, azaz számítógép-alapú oktatást jelent. 23/46

24 Az AICC legfontosabb javaslatait, irányelveit, útmutatásait egy úgynevezett AGR (AICC Guidelines and Recommendations) lista összegzi: AGR AICC publikációk, kiadványok AGR Javasolt konfigurációk, a céleszköz leírása (hardware) AGR Digitális hang AGR Operációs rendszerekről és kezelőfelületekről AGR CTB perifériák, I/O eszközök AGR Elektronikus oktatási keretrendszer (kommunikáció, adatáramlás) AGR Multimédiás komponensek a tananyagban, formátumok (szöveg, kép, animáció, hang) AGR Digitális videó AGR Felhasználói felület AGR Web alapú komponensek Az AICC szabványról bővebben a weboldalon olvashatnak. IMS Az IMS (Instruction Management system) szabvány az elektronikus oktatásban használatos keretrendszerek megtervezéséhez szükséges szabványokat és leírásokat tartalmazza. Ez a szabvány a metaadatok katalogizálásának és elérésének módszertanát, valamint a dinamikus kommunikáció feltételeit fogalmazza meg. Az IMS szabványról bővebb információt a címen találhatnak. SCORM A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) rövidítés szó szerinti fordításban megosztható tartalmú objektumok modellezését jelenti, ez a mindenki számára ajánlatos szabvány azonban ennél jóval többet jelent. A SCORM a Webalapú oktatási anyagok referencia modellje. Egy olyan nyelv amely magában foglalja a tananyagon belüli szerkezetet, elnevezéseket, a képek, animációk, szövegek helyét és neveit, a fejlécektől a lábjegyzetekig. Ez a szabvány az összekötö láncszem, ha úgy tetszik folyamat-sorozat a használni kívánt technológiák és a teljes kivitelezés között, ami végül majd "kereskedelmi" forgalomba kerül. Jelenleg a 24/46

25 SCORM 1.2-es verziója van érvényben. A SCORM szabvány három fő részegységből áll össze: XML specifikáció, ami a tananyag szerkezetét mutatja, illetve az anyag szerverről-szerverre való átillesztését segíti Futásidejű (Run-time) környezeti specifikációk, a tartalomtól-tananyagig kapcsolat leírása, valamint a tartalom alakulásának nyomonkövetése Metadata létrehozásának specifikációi az IEEE szabványra építve A SCORM szabvány az ADL Network szervezet dolgozta ki, további információt a szervezet hivatalos oldalán olvashatnak: IEEE Az IEEE szabványok is tartalmazzák technikai követelmények leírásait a CBT területére vonatkozóan. A szabvány megalkotóinak célja a használható eszközök, tananyagok kialakítása, és a mindenki által alkalmazható standardok használata volt. Az IEEE hivatalos oldala: ltsc.ieee.org 25/46

26 TANANYAGOK ÉS TANFOLYAMOK Vannak cégek, amelyek mint a finn Nokia egyetlen év leforgása alatt képesek majd másfélszáz hellyel előrerukkolni a Fortune 500-as listáján, mások ellenben, amelyek évtizedeken keresztül a lista elején foglaltak helyet, nyomtalanul eltűnhetnek a süllyesztőben. Mi az az erő, amely szokatlanul rövid idő alatt a lista élére repíti a vállalatokat, miközben más cégeket ugyanolyan hirtelenséggel ránt le a mélybe? Mitől függ az, hogy az egyik vállalat a szerencsés csoportba kerül, míg a másik menthetetlenül belegabalyodik egy lefelé sodró spirálba? Ha igaz, hogy nem elhanyagolható részben az oktatás minőségétől, akkor níilvánvaló, hogy ezen belül kitüntetett figyelmet kell, hogy kapjanak a tanyanyagok és a Blended Learning tanfolyamok, azok módszertana, kialakítása, és lebonyolítása. A ME-LEARNING SZIMULÁCIÓS MÓDSZERTAN ALKALMAZÁSA Az Unio Consulting által forgalmazott SCORM-szabvány alapú me-learning elektronikus tananyag sorozat vezetés-szervezési témákat dolgoz fel. Újszerű megközelítéssel, a gyakorlatban bizonyított szervezetfejlesztő módszertanok leképezésével a vezetői munka eredményességének fokozásához nyújt színvonalas támogatást. Az alábbiakban bemutatjuk ezeknek a tananyagoknak a jellegzetességeit, illetve példaként részletesen elemezzük a VáltozásMenedzsment című e-learninges tananyagot. A me-learning tanagyagok lényege a mikro-szimuláció, azaz adott vezetésszervezési, gazdálkodási, munkavégzési dilemmák kerettörténetbe helyezése és döntési folyamként történő feldolgozása. A felhasználó egy történet részesévé válik, melyben az általa rendszerezett információkra alapozva és az általa allokált erőforrások segítségével vezetői döntéseket hoz. 26/46

27 fókuszában konkrét szituációk és a felhasználó azokkal összefüggő döntései állnak. Mindemellett ha segítségre van szükség, a szakirodalom bármikor akár kulcsszavak alapján történő intelligens kereséssel elérhető. Személyes hangvétel Az ALEAS metodikát alkalmazó szimuláció a felhasználók saját személyes vezetési stílusának és gyakorlatának megfelelő folyamatos értékelést és visszacsatolásokat ad. Nincs két egyforma vezető. Miért is lenne két egyforma fejlődési út? Döntési rutin A vezetőt saját döntései és annak következményei minősítik. A felhasználók nem teszt-kérdésekre válaszolnak, hanem a történet szereplőjeként döntéseket hoznak. Vagyis aktívan alakítják a rájuk bízott szervezet sorsát. Vezetnek. Tesztek helyett megmérettetés A vezetés nem olyan "tantárgy", amely tankönyvből elsajátítható. A felhasználók teljesítményét ezért nem teszttel minősítjük. A megmérettetés lényege az adott menedzsment témát feldolgozó helyzetgyakorlatokban való döntéshozás (vezetői alkalmasság) minősége. Eredmény-orientáció A tananyag sikeres teljesítését nem osztályzatokban mérjük. Az eredményességet a történethez kapcsolt teljesítménymutatószámok változása jelzi. A mutatók a tananyagok témájához illeszkedve különbözőek lehetnek. Haszon, költségek, csapatmunka-intenzitás, motiváció vagy az idő. A több dimenziós értékelő rendszer a döntési optimum egyéni, gazdasági és szervezetfejlesztési szempontjait is kielégíti. A VáltozásMenedzsment me-learning tananyag J. P. Kotter változásmenedzsment eljárását dolgozza fel interaktív formában. A feladat egy problémákkal küzdő szervezet, a Minerva Étterem belső megújításában való aktív részvétel. A kurzus kilenc logikailag és tartalmilag egymásra épülő fejezetből áll. 28/46

28 Fejezetek (modulok) 1. Fejezet ALEAS kalibráció 2. Fejezet A változás halaszthatatlanságának érzékeltetése 3. Fejezet A változást irányító csapat kialakítása 4. Fejezet Jövőkép és stratégia kidolgozás 5. Fejezet A jövőkép és a változási folyamat kommunikálása 6. Fejezet Munkatársak felhatalmazása 7. Fejezet Gyors és látványos eredmények 8. Fejezet Az új szervezeti működési struktúrák megszilárdítása 9. Fejezet Az új intézményesítése Főbb tartalmi elemek, feldolgozandó vezetés-szervezési dilemmák A kerettörténet felvázolása, A változásmenedzsmenttel kapcsolatos főbb megközelítések bemutatása, az ALEAS kalibrációja (a visszacsatolási rendszert meghatározó vezetői teszt-sorozat kitöltése) A változás szükségszerűségének felismerése és szervezeti szintű megfogalmazása, Az aktuális szervezeti teljesítmény értékelése, objektív információforrások felderítése, Az aktuális problémák közti prioritássorrend felállítása, a prioritások belső kommunikálásának technikái, Érintetti térkép összeállítása (stakeholder elemzés) a szükséges változások személyekre és érdekcsoportokra való hatásának azonosítása, szemléltetése, A tervezett változásokat támogató kritikus tömeg kialakítása szövetséges csapatok létrehozásával, A változások megvalósításának biztosítása személyre szabott motivációs technikák alkalmazásával, A jövőképalkotás technikái, illetve a különböző technikák alkalmazásának szervezetfejlesztési és motivációs hatásrendszere, A változási folyamatnak általános belső legitimációt biztosító jövőkép jellemzői, A vezető változásra vonatkozó elképzeléseinek és konkrét intézkedéseinek kommunikálása, A belső párbeszéd megteremtésének lehetőségei és technikái (a munkatársak bevonásának kérdése, a kreatív munkalégkör kialakításának lehetőségei, a közös gondolkodás fórumai), Az üzleti modell fogalma és jelentősége a változások gyakorlati megvalósításában, A változtatások megvalósításához szükséges belső szervezeti akadályok felszámolásának alternatívái, A belső szervezeti-működési rend megváltoztatása és várható következményei, A Szituatív Vezetési Modell és gyakorlati alkalmazásának aspektusai, Az operatív szintű feladatok delegációja, Az alsóbb vezetői és munkatársi szintek által képviselt felelősség és cselekvési lehetőség közötti harmónia megteremtése, A vezetői kontroll minősége a változásmenedzsment projekt során, A rendelkezésre álló belső kommunikációs csatornák működtetésének technikái, Elismerés és negatív visszajelzés a vezető-munkatárs relációban, A szervezet változási hajlandóságának fenntartása, A megújulás tartósságát biztosító szervezeti rutinok kialakítása és a fenntartásukkal kapcsolatos vezetői feladatok, A változásokat támogató belső szövetségek fenntartásának kérdései a változási célkitűzések teljesítése után, A megújulás tartósságát biztosító szervezeti rutinok kialakítása és a fenntartásukkal kapcsolatos vezetői feladatok, A me-learning VáltozásMenedzsment elektronikus tananyag felépítése 29/46

29 A szimulációs tananyagok a teamek vezetői és tagjai, illetve a vezetői utánpótlásképzésben résztvevő munkatársak egyéni tanulás formájában megvalósítható önfejlesztéséhez járulnak hozzá, miközben a megfelelő Blended Learning módszerek alkalmazásával a csoportos, szervezeti szintű fejlesztést is megalapozzák. A szimulációs kurzus sikeres elvégzéséhez nincs szükség előzetes vezetés-szervezési tanulmányokra, de a csapatmunkában szerzett gyakorlat, illetve a vállalat működését meghatározó összefüggésrendszerek ismerete jelentős mértékben segítheti a tanulási folyamatot. A kurzusok átlagos elsajátítási ideje A tananyagok elsajátításához szükséges idő jelentős mértékben függ a felhasználónak az adott modulokon belül meghozott döntéseitől, illetve a döntéselőkészítés során áttanulmányozott referenciatartalom mennyiségétől. A visszajelzések szerint az a felsőfokú iskolai végzettségű felhasználó, aki legalább két-három éves munkahelyi tapasztalattal rendelkezik, fejezetenként 1,5-2 órát tölt a mikro-szimulációs környezetben. A kurzusokat a tartalmilag és logikailag is egymásra épülő döntési rendszer jellegéből adódóan intenzíven célszerű elvégezni. Napi egy fejezet egyéni feldolgozását feltételezve, két hetes átfutási idővel érdemes számolni. A képzések előkészítése Az előkészítés tartalmát elsősorban az határozza meg, hogy mire akarjuk az adott képzési programot felhasználni. Mi a továbbiakban csak a célszerű, a Blended Learningen alapuló felhasználás teendőivel foglalkozunk. Nem mondunk újat azzal, ha kijelentjük, hogy a tréningprogramok csak akkor hozhatnak eredményt, ha azokat gondosan megtervezik és előkészítik. Bár az előkészítésnek nincsenek kőbevésett szabályai, létezik néhány olyan a tréningcégek és a vállalatok együttműködésében kialakult standard kérdés, amelyekre az előkészítés és a tervezés során célszerű választ keresni. Ezek a következők: Kitől vagy kiktől származik a döntést megelőző javaslat? Azt milyen megfigyelések, tapasztalatok indokolják? Előbbiek konkrétan mely területre és kikre vonatkoznak? Ennek alapján mire van szükség? új rendszerek, eljárások bevezetésére, azaz új képességekre? 30/46

30 új hatáskörökre, megközelítésekre, azaz új kompetenciákra? új emberekre, új magatartásra, új teamek létrehozására? Az új jelzőt itt mindig a jelenleg alkalmazotthoz, a meglévőhöz viszonyítva használjuk. A válaszokból így nemcsak a vállalat igényeit olvashatjuk ki, hanem a résztvevők jelenlegi képességeiről is sokat megtudunk. Ezeket az ismereteinket mind a két vonatkozásban tovább finomíthatjuk adatgyűjtéssel, saját megfigyeléssel, az érintettek közvetlen megkérdezésével. A képzést megrendelő, illetve a képzésért felelős vezető szempontjából fontos tisztázni: A program miként illeszkedik a vállalat képzési tervébe? A résztvevők a vállalat mely területeiről érkeznek? Milyen szerep jut ezeknek a területeknek a változtatási folyamat elindításában, illetve folytatásában? Mit várnak tőlük? Ez milyen előképzettséget, jártasságot igényel? Melyek azok, amelyekkel ezek közül a résztvevők még nem rendelkeznek? Mi motiválhatja e területek vezetőit abban, hogy ösztönözzék és támogassák munkatársaik részvételét a képzésben? A vállalatnál használt számítógépes hálózat alkalmas-e a keretrendszer futtatására? A résztvevők rendelkeznek-e olyan irodai, esetleg otthoni munkaállomással, amelyről ez a keretrendszer elérhető? A résztvevők szempontjából pedig megvizsgálandó: Mi az, amiben jó az általuk képviselt terület? Mi az, ami ugyanott nehézségeket, problémákat okoz? Melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek az adott területen a fejlődés lehetőségét jelentik? Melyek azok a belső és külső tényezők, amelyek ugyanott akadályozzák, hátráltatják a fejlődést? A körülményektől függően további kérdések is felmerülhetnek. A jó előkészítéshez azonban nemcsak jó kérdések kellenek. Arra is szükség van, hogy a megfelelő következtetéseket vonjuk le a kapott válaszokból. 31/46

31 A képzési programok megtervezése Túljutva a képzés céljának meghatározásán, már konkrét ismereteink vannak a résztvevők létszámáról, munkaköréről, előképzettségéről, s arról, hogy a mit vár tőlük a szervezet. Ennek alapján azonosíthatjuk a képzés konkrét céljait (az elérni kívánt eredményeket), s azt, hogy miként fogjuk azokat elérni. Más szavakkal, megtervezhetjük a képzés menetét. Ez a terv a legtöbbször egy olyan forgatókönyv alakját ölti, amely tartalmazza a képzés kezdő- és befejező időpontját, a képzési folyamat fázisait, azok funkciójának leírását, ütemtervét, a folyamat helyszínét, helyszíneit, a fejlesztendő kompetenciákat, az ennek érdekében elvégzendő feladatokat, a várható eredményeket, a feladatokhoz szükséges eszközöket, egy olyan monitoring meghatározását, amellyel követni és mérni lehet a résztvevők előrehaladását, a résztvevőket támogató visszajelzés, értékelés módját, A forgatókönyv tartalmazhatja a szakmai vezető és az egyéb tevékenységekért felelős személy(ek) nevét, teendőit, kötelezettségeit, a képzés költségtervét, de ezek az egyéb információkkal együtt más dokumentumokban (külön szerződésben, megállapodásokban, stb.) is szerepelhetnek. A Blended Learning keretében megvalósított mikro-szimulációs tréningek általunk vázlatosan léírt folyamata a következő: 32/46

32 BEVEZETŐ WORKSHOP Cél: az eredményes egyéni tanulás előkészítése, ösztönzése Feladat: a hiányzó ismeretek pótlása, közös szintre hozása, a változtatási folyamat előre viteléhez szükséges vezetői kompetenciák azonosítása, fejlesztése. Ajánlott időtartam: 1 vagy 2 nap Javasolt módszer: tréningelemekkel kombinált, interaktív csoportos műhelymunka SZIMULÁCIÓS TRÉNING Cél: Az (ön)ismeret önálló fejlesztése Feladat: a) a változtatáshoz szükséges döntések gyakorlása szimulált helyzetben, b) az eredmények értékelése és javítása ismeretszerzés útján, c) a tapasztalatok öszszegzése, rögzítése és a további önfejlesztési igények meghatározása. Ajánlott időtartam: 1,5 2 hét Módszer: önálló tanulás ZÁRÓ WORKSHOP Cél: Az aktuális célokhoz illeszkedő vezetésiszervezési kompetenciák tudatosítása, megerősítése. Feladat: az egyéni tanulási eredmények értékelése, a tapasztalatok megvitatása és becsatornázása az aktuális változtatási folyamatba. Ajánlott időtartam: 1 nap Javasolt módszer: interaktív csoportos műhelymunka A Blended Learning programok megvalósítása Bevezető workshop Cél: az eredményes egyéni tanulás előkészítése, ösztönzése Fontos, hogy a képzés kezdetén a résztvevők átlássák a teljes folyamatot, ismerjék a képzés konkrét céljait és várható eredményeit, legyen egy átfogó képük a csoportszintű és az egyéni tanulás előnyeiről, hátrányairól, illetve arról, hogy e kettő ötvözetével milyen szinergikus hatásokat lehet elérni. A workshop vezető feladata az elektronikus tananyag rövid bemutatása. A résztvevőkre ösztönzően hathat, ha ennek során a workshop vezető kiemeli: az alkalmazott metodika jellemzőit, ami egyben jó alkalom arra, hogy röviden kitérjen a személyre szabott tanulás vonatkoztásaira, valamint azt, hogy a résztvevők munkáltatója miért, és milyen feltételekkel támogatja ezt a programot. 33/46

33 A résztvevők informatikai jártasságától függően egy rövid bemutató keretében ajánlatos kitérni azokra a technikai szempontokra, amelyek ismerete megkönnyíti a program kezelését. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a workshop vezető akkor képes hiteles tájékoztatást adni és ezzel kedvet csinálni az egyéni tanuláshoz, ha előzetesen maga is elvégzi a kurzust, és saját magán méri le először a program fejlesztő hatását. Emellett fontos tapasztalatot szerezhet az újszerű tanulási formák előnyeiről és határairól. A workshop vezetőknek rendelkezniük kell mind andragógiai, mind a tanfolyamtémájához tartozó ismeretekkel, tapasztalatokkal. E kétféle jártasság szükséges ahhoz, hogy az előkészítés eredményeire támaszkodva azonosítani tudja a résztvevők ismerethiányait, valamint a valós vállalati változtatási folyamat(ok) előre viteléhez szükséges kompetenciákat. A folyamatábra szerinti feladatoknak ez az alapja. A műhelymunka konkrét tematikáját erre az alapra építve lehet megvalósítani. A workshop időtartamát elsősorban a képzéssel elérni kívánt cél(ok), valamint a résztvevők felkészültsége és tapasztalata közötti különbségek mértéke fogja meghatározni. Ha a résztvevők nem rendelkeznek gyakorlattal vagy olyan rendszerezett tudással, amelyre az eredményes gyakorlat építhető, akkor ezeket a hiányokat és a workshop további bevezető funkcióit is figyelembe véve, legalább kétnapos intenzív közös munkára van szükség. Ugyanezt indokolhatja az is, ha a résztvevők többsége új feladatkört lát el a vállalatnál vagy ez a tréninget követően várható, illetve, ha olyan új munkatársakról van szó, akiknek még nincs elegendő cégismerete és tapasztalata. A képzési programok ugyanakkor olyan munkatársak fejlesztésére is alkalmas, akik az adott összefüggésben ugyan kompetensnek tekinthetők, de nézeteik, beállítódásaik észlelhető eltéréseket mutatnak a változtatási folyamat előre viteléhez szükséges módszerek alkalmazhatóságát illetően. Ilyenkor nem annyira a kompetenciafejlesztés, mint inkább a meglévő kompetenciák összeillesztése, s az eredményesen alkalmazható módszerek helyzetfüggő közös értelmezése válik hangsúlyossá. Ez az igény általában egynapos bevezetővel is megalapozható. A tréningelemekkel kombinált, interaktív csoportos műhelymunka elnevezés első olvasatra talán kicsit bonyolultnak tűnhet, de jó összefoglalása azoknak a módszertani elemeknek, amelyek együttes alkalmazása eredményes bevezető workshophoz vezethet. A csoportos műhelymunka ebben az esetben olyan problémamegoldó kiscsoportok létrehozását jelenti, amelyeknek működése tagjaik meglévő tudására és tapasztalatára épül, az interaktív jelző pedig egy olyan kommunikációra utal, amely a kiscsoportok között jön létre. A tréning elemek azoknak a csoportdinamikai eszközöknek a pozitív felhasználására utalnak, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a résztvevők között tudásmegosztás és tapasztalatcsere jöjjön létre. Ez utóbbiak a kiscsoportok közötti nyílt kommunikáció révén plenáris jelleget öltve válnak hozzáférhetővé a workshop vezető számára, aki ekkor 34/46

34 kiegészítheti ezeket a saját tudásával, tapasztalatával, s eközben iniciatív módon szembesítheti a résztvevőket a vállalati vs. környezeti igényekkel, miközben mindezt olyan facilitatív eszközökkel és módon kell végrehajtania, amely mind a csoport tagjai, mind közte kölcsönös bizalmi viszonyt teremt. Szimulációs tréning Cél: a döntéshozói (ön)ismeret önálló fejlesztése A résztvevő-felhasználó alternatíva választásait, döntéseit a szimulációs programok többféle módon is értékelik. A me-learning VáltozásMenedzsment tananyag egyrészt a fejezetek végén adott szöveges visszajelzés formájában, másrészt a felhasznált idő, az elért hozam és a felhasznált költség folyamatos visszajelzésével ad értékelést. A szimulációs történetben kitűzött cél elérését jelentősen megkönnyítheti, ha előre tudatosítjuk a résztvevőkben, hogy döntéseik mind az adott esetben, mind általában saját ismereteiken és preferenciáikon is múlnak, a megfelelő ismeretek birtokában hozott döntések általában jobbak: a programba beépített referenciatartalmak tanulmányozására fordított idő a felhasznált idő mérésébe nem számít bele, viszont a tanulás eredményei a jobb döntések révén mind a három mérőszámban (idő, hozam, költség) pozitív módon tükröződnek, a fejezetek végén megjelenő szöveges visszajelzések a résztvevő által hozott konkrét döntések értékelése mellett azért utalnak egyéb lehetséges választásokra is, hogy azok előnyeit és hátrányait a felhasználó összevethesse saját választása hasonló jegyeivel. Ahhoz, hogy a résztvevő megértse, átélje a teljes döntési folyamatot, célszerű, ha átlátja a program működését, és azt ennek megfelelően kezeli, lépésről lépésre kell haladnia, s végig kell csinálnia a programot. Ha a résztvevő nincs megelégedve az elért eredménnyel, vagy ha azt bármilyen más okból szükségesnek tartja, akkor az egyéni tanulási folyamat akár többször is megismételhető. A Záró workshop eredményességét és az elsajátított ismeretek adaptálását jelentősen megkönnyítheti az, ha a résztvevők az egyéni tanulás során elért 35/46

35 eredményeket azok későbbi továbbfejlesztése és megerősítése érdekében azonos módon rögzítik. Ha azt a körülmények indokolják, akkor a Blended Learning programok lebonyolítása időben kinyújtható. Azt azonban tudnunk kell, hogy az egyéni tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja annak folyamatossága és koncentráltsága. A túl tág időkeretek rontják a hatékonyságot, esetenként növelhetik a felejtésből eredő kudarcok számát, ami a motiváció csökkenéséhez vezet. Az önálló tanulásnak számos előnye van: igaz, a fenti indokok miatt kötött keretek között, de a résztvevő maga határozhatja meg a tanulás ütemét, önállóan választhatja ki azokat a szakirodalmi referenciákat, amelyeket döntései megalapozásához fontosnak tart, a tanulás közvetlen célja nem a minél nagyobb ismeretmennyiség birtoklása, hanem a helyzet megértése, a résztvevő közvetlenül, ugyanakkor külső kockázatok nélkül szembesülhet önmagával és döntései következményeivel. Az egyéni tanulás hátrányaként szokás említeni azt, hogy a tanuló az ilyen helyzetben akkor is magára lehet utalva, amikor elakad, valamilyen értelmezési problémával néz szembe vagy megerősítést igényelne, s annak hiányában elbizonytalanodik. Az itt bemutatott Blended Learning megközelítés hangsúlyos előnye, hogy a Bevezető és a Záró workshop révén jelentősen csökkenti, ki is zárhatja a tanulás ilyen elszemélytelenedését. A Bevezető workshop-on ugyanis valamennyi résztvevő számára nyilvánvalóvá válik, hogy nincs egyedül, van kihez fordulnia. Ezért célszerű fenntartani azt a lehetőséget, hogy a résztvevők az egyéni tanulás során is megoszthassák egymással a tapasztalataikat, ha azt szükségesnek látják. Előnyös, ha ebben az időszakban en vagy telefonon a workshop vezető is elérhető és kapható egy-egy rövid konzultációra. Az egyéni tanulás közben folytatott eszmecserék is nagymértékben hozzájárulhatnak a közös értelmezés kialakulásához. Azoknak a megrendelő szervezeteknek az esetében, amelyek vezetőik fejlődését saját mentor programmal is támogatják, a résztvevők mentorukhoz is fordulhatnak az egyéni tanulás során. Ahhoz, hogy a szervezet ezt a lehetőséget saját munkatársain keresztül a saját javára fordíthassa, előzetesen meg kell ismertetnie a mentorokkal ezt a képzési programot. Ez elsősorban a képzésért felelős vállalati szakember feladata. 36/46

36 Záró workshop Cél: az aktuális célokhoz illeszkedő kompetenciák tudatosítása, megerősítése Ha a résztvevők szervezete magáévá tette a tananyagban oktatott irányelveket, akkor az egyéni tanulás során szerzett kompetenciák megerősítése a szervezet aktuálisan tervezett lépéseihez is illeszkedni fog. A differenciált megközelítést legfeljebb az indokolhatja, ha a résztvevők helyzetüknél és feladatkörüknél fogva várhatóan a vállalati folyamatoknak csak egy-egy meghatározott szakaszában vesznek részt. Könnyen belátható azonban, hogy részvételük ebben az esetben is csak akkor lesz igazán eredményes, ha átlátják a teljes folyamatot. Az ehhez szükséges kompetenciák megerősítésében a workshop vezetőnek kiemelt a szerepe. Az egyéni tanulási eredmények értékelése azok megismerése útján lehetséges. Erre az egyéni tanulási szakasz befejezése és a Záró workshop megtartása között mindenképpen célszerű időt hagyni. A Záró workshop az esetek többségében egy nap alatt eredményesen lebonyolítható. Növeli a megrendelő szervezet érdekeltségét az, ha a képzést követően a workshop vezető egy Összefoglaló javaslatot készít a képzés eredményeiről, valamint arról, hogy milyen módon támogathatja a vállalat azt, hogy a képzés vezetői munkára gyakorolt pozitív hatása hosszabb távon fennmaradjon. Ha a Záró workshop utolsó szakaszában kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a résztvevők egyéni és csoportos vállalásait tartalmazó akciótervek a kívülállók számára is értelmezhető és nyomon követhető formában jelenjenek meg, akkor a képzés eredménye mérhetővé válik. Természetesen a workshop vezetőnek mind a két erről szóló vállalását célszerű előre jelezni, a képzést követően pedig ezt az ígéretet be is kell tartani. 37/46

37 A kurzusokhoz kapcsolható vezetői workshopok Ráhangoló workshop Utánkövető workshop Célrendszer A változásmenedzsmenttel kapcsolatos legfrissebb szakmai ismeretek gyakorlatorientált közvetítése, ráhangolás a me-learning VáltozásMenedzsment kurzusra. A me-learning VáltozásMenedzsment kurzus elvégzése során szerzett tapasztalatok megosztása és összegzése, a tananyagba integrált referencia-tartalom rendszerezett és célirányos áttekintése, egyéni akciótervek kidolgozása a vezetői készségek további fejlesztéséhez (a személyes erőforráskészletek és a kurzuson nyújtott teljesítmények figyelembevételével). Főbb tartalmi elemek A szervezeti változások sajátosságai, A változások hatékony és sikeres menedzselése, A változásokkal összefüggő konfliktusok értékteremtő feloldása, A változásokat generáló külső és belső tényezők, A változásmenedzsment folyamat szakaszai (Kotter-féle megközelítés), Új vezetési paradigmák Bevezetés a mikroszimulációs környezetbe Az elektronikus tananyag főbb jellemzőinek és értékelőrendszerének bemutatása Részletes plenáris visszacsatolás a mikro-szimuláció során nyújtott teljesítmények átlagolt értékéről, az eredménymutatók alakulásáról, A mikro-szimuláció legkritikusabb pontjai (mit lehetett kellett volna másképpen csinálni?) A változási folyamatot menedzselő középvezetői szerepvállalás lehetséges alternatíváinak összevetése az aktuális vállalati lehetőségekkel és szervezeti kultúra által preferált magatartásmintákkal, A tananyag által közvetített változásmenedzsment elmélet és gyakorlat célirányos áttekintése, az operatív szintű alkalmazás aspektusainak felvázolása, Személyes konzultáció az egyéni eredményekkel kapcsolatban, akciótervek rögzítése. 38/46

38 TANANYAGFEJLESZTÉS Az egyedi helyzetekre kifejlesztett, vagy testreszabott tananyagok kifejlesztése a referenciaanyagok elektronikus könyvvé való konvertálásánál összetettebb és erőforrás-igényesebb munka, azért az alábbiakban bemutatjuk, hogyan épül fel, illetve milyen alapanyagokból, és hogyan készíthető el egy, a fentiekben bemutatott, korszerű fejlesztő tananyag. (Ez a leírás csak az elektronikus tananyag kifejlesztésére koncentrál, nem érinti a teljes Blended Learning képzés kialakításának folyamatát.) Az összetett szimulációs tananyagok alkotórészei Szakmai tartalom: 1-2 A/4-es oldalas referenciaolvasmányok jpg, gif, bmp illusztrációkkal, aktív linkekkel (mutathatnak külső oldalakra és más szakmai referenciákra egyaránt), Excel-táblák, pdf-ek és ppt-k beillesztésének lehetőségével. Összesen kb. 40 ilyen elemet használ egy átlagos méretű tananyag.. Kerettörténet: A sztori a tanulási célnak megfelelően halad előre. (Például: 1. külföldi leányvállalat megalapításához döntések meghozatala, feltételek meghatározása otthon /a játékos a külföldi cég ügyvezetője lesz/; 2. kiutazás, ismerkedés a környezettel és kollégák felvétele az egyes vezetői pozíciókba; 3. alapítási adminisztrációs / mentalitásbeli problémák leküzdése a célországban; 4. interkulturális konfliktusok kezelése, működés beindítása.) A történet alapvetően lineárisan, a tipikusan megoldandó feladatok és felmerülő problémák érintésével halad előre. Elképzelhető egy-egy fejezet duplázása-triplázása is, melyben a tanulási cél ugyanaz, de mérhető az ismeretanyag elsajátításában való fejlődés, a komplex problémák egyre jobb megoldása (egy fejezet pl. 3-szor ismételhető). Fejezetenként 6-10 döntési pont van, egyenként legalább 3-féle feleletválasztási lehetőséggel. Amellett, hogy a felhasználó döntéseit máshogy hozhatja meg, a változatosságról az is gondoskodik, hogy minden fejezetben 3-4 olyan esemény történik, melyre a játékosnak nincs ráhatása, és a történetet pozitív vagy negatív irányba befolyásolja ahogy a való életben is vannak körülmények, szabályozások, melyekkel együtt kell élni. Összesen tehát oldalnyi történetszöveg, 35 feleletválasztós (rosszoptimális-jó-legjobb stb.) döntési lehetőség, db 4-5 soros esemény kerül a történetbe. Visszacsatolások és értékelések: A felhasználó minden fejezet végén értékelést kap a fejezetben meghozott minden döntéséről, egy néhány soros összefoglalással együtt a tanulási célról. Összesen tehát kb rövid bekezdésnyi szövegről van szó, melyből egy-egy játék során kb. 40 jelenik meg egy-egy felhasználónak. A visszacsatolások nagy száma, sokfélesége a garanciája annak, hogy mindenki teljesítménye szerint egyéni, a fejlődését legjobban szolgáló feedbacket kapjon. 39/46

39 A kerettörténethez kapcsolódó olvasmányok: A tartalmat színesítik azon rövid (1-1,5 oldalas, illusztrált) olvasmányok, melyek nem annyira a tanulási célhoz, mint inkább a játékhoz kapcsolódó érdekességeket tartalmazzák (pl. egy hegymászós kerettörténetnél a menetfelszereléssel, sátortípusokkal, a hegyi emberekkel kapcsolatos ismertetések). Ezekből kb. 20 db kell. Kötelező tartalmi elemek: Bevezetés, játékszabályok ismertetése, a teljesítményt folyamatosan, rugalmasan mérő változók (3 db) és az ezekhez kapcsolódó (a felhasználó által nem látható) algoritmusok, kalibrációs tesztek (melyek a felhasználó habitusához igazítják az előbbi algoritmusokat). Összesen kb. 20 oldalnyi dokumentum. Hátterek és hangok: Betöltőképernyő, fejezetenként egy db enyhén animált háttérkép (összesen 5-6 db swf, 800*600-as felbontásban). Gomb- és változóhangok, zene (bevezető, feladat-ismertető, feedback, outro stb.), narráció (pl. fejezetek ismertetői). A hang opcionális. Az egyes fejezetek elválasztására videobetétek is alkalmazhatók. 40/46

40 A forgatókönyv A tananyag előállítását egy vagy több ötletelő megbeszélés előzi meg az írásos tartalmi elemekért és a működésért felelős összes érintett részvételével. A megbeszélés(ek)en rögzítésre kerülnek a következők: tanulási cél; történet: alapsztori, változók; fejezetek száma, képernyők száma; hang kell-e, ha igen, mennyi; alkalmazandó tesztek fajtái; az egyes részekért felelős személyek (kontaktlista!), főbb mérföldkövek (határidők); 41/46

41 külső közreműködők (lehetőleg minél részletesebb lista). A következő lépés a tananyag összefoglaló folyamatábrájának összeállítása, mely a következőképpen nézhet ki (példa, részlet): Összetett, többlépéses feladatok (ún. egyedi template-ek), narráció, videobetétek alkalmazása esetén részletes continuity script-ek is készülhetnek. A nagyobb egységek jóváhagyása, illetve a bonyolultabb feladat-, képi és hangelemek felvázolása után elkezdődik a szövegrészek kidolgozása (a történet részletes leírásához mindenképpen szükséges a szakmai szövegek többségének rendelkezésre állása), illetve a programot vezérlő összefoglaló excel-tábla kitöltése. Ennek részlete szerepel a következő ábrán. 42/46

42 A tananyagfejlesztő team Szakmai tartalom biztosítója külső szakértő, konzulens (1-2 fő) Gyártásvezető kapcsolattartó lektor (1 fő) Szakmai tartalomfejlesztő és html-kódoló (1 fő) Történetfelelős és xls-kódoló (1 fő) Designer (1 fő) Hátterek és hangok felelőse (külső partner) (2-5 fő) Programozók (2 fő) A belső munkatársak folyamatos leterheltségét a már elkészült részek tesztelésének kötelezettsége biztosítja. Azaz: ha a történet elkészült és a szakmai tartalom is lekódolt, a tartalomfejlesztők a folyamatosan egyre több funkcióval rendelkező működést, feedback-rendszert próbálgatják (alfa-, béta-teszterek lesznek). 43/46

43 Tesztelés A fentiekben leírt tananyag előállítása, meglehetősen feszes tempóban, legalább 3 hónap. Késznek akkor lehet nyilvánítani, ha legalább 3-féleképpen tesztelésre került a weben kívül és legalább 2-féleképpen a webes rendszerben, illetve legalább 1 külső partner / csoport kipróbálta (egyetemisták, a külső tartalmi szállító kollégái stb. lényeg, hogy a témához valamelyest értő, de a konkrét tartalomban járatlan legyen). Minden tesztfázis során rendszerezetten rögzítjük a javítandó hibákat. A külső tesztelés utáni javítások végén a tananyag 1-es verziója késznek nyilvánítható. A tesztelési és javítási folyamat már a fejlesztés során elkezdődik, utolsó három köre azonban az előállítás 3 hónapja után kell, hogy végbemenjen, 2-4 hét alatt. A tananyagfejlesztés tevékenység-mátrixa Munkafázis Szerződés megkötése, szállítási határidők, fontosabb partnerek meghatározása Brainstorming: tananyagvízió, gyártási terv előállítása Időigény 1 hét Megelőző tevékenység (Meglévő me- Learning tananyagok kipróbálása) 1 hét Szerződéskötés Szakmai tartalom megírása 4 hét Brainstorming Szakmai tartalom html-be tétele Szakmai tartalom lektorálása, jóváhagyása (ha külső partnertől származik) Történet felvázolása, jóváhagyása (amennyiben a szakmai tartalom külső partnertől származik) 3 nap 2 nap Szakmai tartalom megírása Szakmai tartalom html-be tétele 1 hét Brainstorming Történet kidolgozása 3 hét Történet felvázolása / jóváhagyása Pontozási algoritmusok kidolgozása, tesztek 1 hét Történet kidolgozása kiválasztása, beépítése Történet lektorálása 1 hét Történet kidolgozása Bevezetőszövegek, súgószövegek megírása, alap-marketinganyagok összerakása 1 hét Történet lektorálása Visszacsatolások készítése 3 hét Történet lektorálása 44/46

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

VáltozásMenedzsment Success is Only Eight Steps Ahead

VáltozásMenedzsment Success is Only Eight Steps Ahead VáltozásMenedzsment Success is Only Eight Steps Ahead me-learning vezetés-fejlesztő elektronikus szimuláció 1. A KURZUS CÉLJA... 1 2. A KURZUS MEGCÉLZOTT EREDMÉNYEI... 2 3. ELSAJÁTÍTÁSI IDŐ... 2 4. CÉLCSOPORT...

Részletesebben

AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA

AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA AZ ILIAS E-LEARNING KERETRENDSZER ALKALMAZÁSA ADAPTATION OF THE ILIAS LEARNING MANAGEMENT SYSTEM Budai Attila, budai@gdf-ri.hu Gábor Dénes Főiskola 1. Az ILIAS általános jellemzői Az ILIAS webalapú tananyagfejlesztő

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység Tematikai egység tartalma e-learning alapok Alapfogalmak Az e-learning módszerei Az e-learning rendszer elemei E-learning rendszerek felépítése, rendszer szabványok

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ. Hernyak

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ. Hernyak Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ ILIAS távoktatási keretrendszer Hernyak Távoktatás és az ILIAS keretrendszer Az ILIAS 1 gyakorlatilag egy webalapú tananyagfejlesztő és oktató keretrendszer,

Részletesebben

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft.

SDL Trados szervermegoldások. Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. SDL Trados szervermegoldások Szekeres Csaba SDL Trados partner szekeres.csaba@m-prospect.hu M-Prospect Kft. Fókuszban A fájlalapú fordítási memória korlátai SDL TM Server 2009 A fájlalapú terminológiai

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan Bácsi Zoltán Bedecs Szilárd Napirend Közép Európai Egyetem (CEU) bemutatása IT stratégia kialakítása Változás előtt Termék

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján. www.ritek.hu BEVEZETŐ az ASP-szolgáltatásról Az ASP-szolgáltatás (Application Service Providing) előnyei A megrendelő

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel Kerekes Anikó számvevő főtanácsos Kerekes Anikó

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1.

Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Networkshop2005 Országos Konferencia 2005. március 30.-április 1. Vigh György: E-learning és multimédia -postás szemmel Networkshop 2005 -Szeged 2005.04.01. 1. oldal e-learning és multimédia postás szemmel

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

ILIAS e-learning mint versenyképességet előmozdító tényező magyar nyelven

ILIAS e-learning mint versenyképességet előmozdító tényező magyar nyelven 2015. Báthory-Brassai Konferencia Óbudai Egyetem ILIAS e-learning mint versenyképességet előmozdító tényező magyar nyelven Dr. Szász Antónia Budai Attila Magyar ILIAS Közösség Egyesület (2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok

E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok E-learning tananyagfejlesztő képzés tematika oktatott modulok 1142-06 - Számítógépkezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés o Hardvert üzemeltet, szoftvert telepít o Irodai programcsomagot egyedi és integrált

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR

ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR ÉRTÉKESÍTÉSI FOLYAMATOK FEJLESZTÉSE KONCEPCIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉS GALAMB ANDRÁS ÉRTÉKESÍTÉSI TRÉNER, COACH SALES MENTOR Melyik tréningcéget válasszam? Avagy mi a helyes koncepcionális megközelítés egy fejlesztésnél?!

Részletesebben

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Dr. Szentiványi Gábor ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. Az ULX-ről röviden Magyarországi központú technológiai vállalat,

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010

Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Internet alkamazások Készítette: Methos L. Müller Készült: 2010 Tartalomjegyzék - Tartalomkezelő rendszerek Miért jó a CMS alapú website? CMS rendszerek - Mi szükséges ezen CMS-ekhez? - Információ építészet

Részletesebben

Microsoft SQL Server telepítése

Microsoft SQL Server telepítése Microsoft SQL Server telepítése Az SQL Server a Microsoft adatbázis kiszolgáló megoldása Windows operációs rendszerekre. Az SQL Server 1.0 verziója 1989-ben jelent meg, amelyet tizenegy további verzió

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció

V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció V/6. sz. melléklet: Táv- és csoportmunka támogatás funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2. 1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete) meghatározza

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM

SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM SZÁMÍTÓGÉP AZ IRODÁBAN KÉPZÉSI PROGRAM a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 12. (1) bekezdésének megfelelően. A képzési program Megnevezése Nyilvántartásba vételi száma Számítógép az irodában

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola

LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés. Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola LMS rendszerek és LMS független tananyagfejlesztés Szabó Bálint Eszterházy Károly Főiskola elearning múlt 2001 Informatikus könyvtáros szak távoktatásban Félévenként egy face-to-face konzultáció Folyamatos

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás

Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás Crossplatform mobil fejlesztőkörnyezet kiválasztását támogató kutatás A Mobil multimédiás kliens fejlesztői eszközkészlet létrehozása című kutatás-fejlesztési projekthez A dokumentum célja A dokumentum

Részletesebben

Új távoktatás forma lehet a Blended-learning? Would Blended learning be a new method for Open University?

Új távoktatás forma lehet a Blended-learning? Would Blended learning be a new method for Open University? Új távoktatás forma lehet a Blended-learning? Would Blended learning be a new method for Open University? Hegyesi Franciska, hegyesi.franciska@kvk.bmf.hu Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó Kálmán Villamosmérnöki

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban Vágvölgyi Csaba Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elearning CBT (Computer Based Training) Interaktivitás Hipertext

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26.

A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer. Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net Egységes Tanulmányi Rendszer Előadó: Fauszt Zoltán Budapest, 2007. április 26. A Neptun.Net kifejlesztése A verzióváltás okai A korábbi technológia elavult Nem volt bővíthető A fejlesztés

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Verifikáció és validáció Általános bevezető

Verifikáció és validáció Általános bevezető Verifikáció és validáció Általános bevezető Általános Verifikáció és validáció verification and validation - V&V: ellenőrző és elemző folyamatok amelyek biztosítják, hogy a szoftver megfelel a specifikációjának

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN

ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN ÜDVÖZÖLJÜK AZ M-ROAD PLATFORM FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓJÁBAN Milyen általános követelményekkel kell számoljunk? Mint minden IKT eszköznek, a jelen m-learning platformnak is megvannak a maga technikai követelményei,

Részletesebben

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16.

Agilis vezető, eredményes csapat. 2015. április 16. MEGHÍVÓ LEAN Office Konferencia Agilis vezető, eredményes csapat 2015. április 16. MEGHÍVÓ Vezetőként az a legfőbb dolgom, hogy a csapatban mindenkit jobbá tegyek. (Kemény Dénes) A vállalat, akár az emberi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak

Részletesebben

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység

A projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális

Részletesebben

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés Tartalom Cél Tervezés A tananyagok formai elemei A tananyag szerkezete A tananyagok kialakításának folyamata A tananyagszerzők feladatai a tananyag megjelenítése

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

I n n o v a t í v t r é n i n g e k mellékhatások nélkül

I n n o v a t í v t r é n i n g e k mellékhatások nélkül I n n o v a t í v t r é n i n g e k mellékhatások nélkül Miben más a GDP? >> cégre, szakterületre, csapatra, egyénre szabott tréningek a valós fejlődésért Mit nyújt a GDP Önnek? >> komplex fejlesztési

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

ivir vezetői információs rendszer

ivir vezetői információs rendszer Cégvezetés egyszerűbben, gyorsabban, hatékonyabban: sikeresebben. Kerüljön előnybe velünk! Kevesebb időt a válaszokra, többet a döntésekre! ivir segítségével Hatékony döntések pillanatok alatt; Új lehetőségekre

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Oktatási környezetek vizsgálata a programozás tanításához

Oktatási környezetek vizsgálata a programozás tanításához Oktatási környezetek vizsgálata a programozás tanításához Horváth Győző, Menyhárt László Gábor Zamárdi, 2014.11.21. Készült az "Országos koordinációval a pedagógusképzés megújításáért című TÁMOP- Tartalom

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben