A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése *"

Átírás

1 Kiss Gergely ezredes, HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökség, kiképzési osztályvezetõ-helyettes A szerzõdéses legénységi állományra alapozott új kiképzési rendszer bevezetése * Az önkéntes haderõ létrehozásával a Magyar Honvédség történetében új korszak kezdõdik. A kormány programjában évi határidõvel megjelölt feladat immár valósággá válhat. A 2002-ben elindított és közel egy évig tartó védelmi felülvizsgálat megállapította, hogy alapvetõen megváltozott hazánk biztonságpolitikai környezete, fenyegetettsége és védelmi szükséglete, amely új követelményeket támaszt és új lehetõséget teremt a magyar haderõ számára. A védelmi felülvizsgálat lezárulásával kialakíthatóvá vált a Magyar Honvédség jövõképe. A haderõ átalakítása következtében egy kisebb létszámú, békében feltöltött, felszerelt, harcképes és harckész honvédség jön létre, melynek mûködése, szükséglete anyagilag finanszírozható, az ország által felvállalható. A Magyar Honvédség létszámának csökkenése, valamint jövõbeni elkötelezettsége lehetõvé és szükségessé teszi a katonai szolgálat önkéntes alapokra helyezését. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövõben, békeidõben szünetel az általános hadkötelezettségen alapuló sorkatonai szolgálat, helyette az önként, hivatásként, foglalkozásként vállalt, meghatározott idõre szóló szerzõdéses szolgálat lép a hivatásos szolgálat mellett. Nemzetközi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a sorozott hadseregek kora lejárt. A hadviselés, a mûveletek formája megváltozott, a technikai-technológiai fejlõdés olyan magas szintet ért el, hogy a katonai szakma nagyon sokrétû ismereteket, szellemi és fizikai követelményeket teremt, ami csak az önkéntes katonákkal valósítható meg. * A tanulmány a HM OTF 4. sz. Programbizottságánál a HM HVK Hadmûveleti és Kiképzési Csoportfõnökségén végzett tudományos munka keretében készült 2004-ben. 107

2 Mindazonáltal megváltozik a hadsereg szociológiai összetétele, amelynek alapját a szolgálati viszony szerint hivatásos és szerzõdéses állományú katonák alkotják. Állománykategória és létszámarány szerint 11 14%-ban tiszt (hivatásos és szerzõdéses), 33 38%-ban tiszthelyettes (hivatásos és szerzõdéses), 33 45%-ban szerzõdéses legénység, valamint 11 15%-ban közalkalmazott, köztisztviselõ szolgál majd a hadseregben. Az önkéntes katonai szolgálatra való áttérés minõségi változást eredményez a Magyar Honvédség életében. Az így kialakult haderõ szakszerûség-centrikussá válik, melyben a ráfordítások szakmai eredményességgel és költséghatékonysággal párosulnak. Alapvetõen megváltozik a szolgálati foglalkoztatottság tartalma és szerkezete. A mindennapi elfoglaltság során a katonai szervezetek tagjainak meghatározó feladata a kiképzés lesz. A Magyar Honvédség számára meghatározott képességi követelményeket ugyanis csak megalkuvás nélküli kiképzõ, felkészítõ munkával lehet elérni. A tartós szerzõdéses szolgálattal rendelkezõ legénység kiképzettsége, szakmai tudása mûködési költség-csökkenést jelenthet a nagy értékû technika karbantartásában, mûködtetésében, az eszközök kezelésében. A sokoldalúan kiképzett katona jelenti az alapját az alegységek képességeinek. E képességek határozzák meg ugyanis az alegységek alkalmazhatóságát a kihívásoknak és a reagálásoknak megfelelõen. A flexibilis modulrendszerû katonai szervezetek kiválóan alkalmasak a váratlan kihívásokra reagáló erõkoncentráció létrehozására. A sorállomány szerzõdéses katonákkal való kiváltása felveti a napi foglalkoztatottság alapvetõ átszervezését. A csapatéletben jelentõs mértékben csökkenteni kell az improduktív, nem a képességek fejlesztésére irányuló tevékenységet (õrszolgálat, konyhai kisegítõ munka, épület állagmegóvás), melyet eddig fõ részben a sorkatonák végeztek. A kis létszámú kiválóan kiképzett, harcra felkészített és jól megfizetett szerzõdéses katonák nem a kiszolgálói feladatokra szegõdnek el. E szolgáltatás jellegû tevékenységek jelentõs része polgári munkavállalókkal kiváltásra kerülnek. Ezzel jelentõsen átalakul a haderõ finanszírozási rendszere. A személyi költségek gyökeres átalakításával (a szolgálati viszony és állománykategória függvényével) együtt új típusú mûködési (szolgáltatási) költségek merülnek fel, melyek az erre szerzõdött gazdálkodó szervezetek mûködési költségeit és profitját is tartalmazzák. A szerzõdéses haderõre való áttérés egy hosszú folyamat egyik utolsó állomása, amely befejezi a katonai rendszerváltozás több, mint egy évtizede elhúzódó folyamatát. Ezzel ugyanis végleg lezárul a tömeghadsereg-szemlélet, és kultúraváltás következik be a védelmi (katonai) felfogásban. A kényszersorozáson alapuló feltöltést és utánpótlást békeidõben felváltja a toborzáson és pályára irányításon alapuló humán erõforrás-gazdálkodás. Alapvetõen változik meg a hadsereg társadalmi megítélése, a védelem (biztonság) szolgáltatássá válik, melyet, egy sajátos hivatást, foglalkozást ûzõ embercsoporthoz kötnek. Ezzel együtt a társadalom tagjaiban az a tény is tudatosodik, hogy a katonai feladatokkal együtt járó veszélyek is részét képezik az önként és tudatosan vállalt szolgálatnak. A haderõ mindenkori igényeinek és követelményeinek megfelelõ kiképzési rendszer kialakítása mindenkor alapvetõ fontosságú feladat. Ennek érdekében 108

3 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE 2004-ben kidolgozásra került egy merõben új kiképzési rendszer, amelynek alapját a Nemzeti Biztonsági Stratégiára (NBS) és a Nemzeti Katonai Stratégiára (MKS) épülõ doktrínák, az azokhoz illeszkedõ haderõ struktúra, valamint a haderõ alkalmazási elvei képezik. A kiképzési rendszer átalakításának alapjai A Magyar Honvédség védelmi képességeinek a 65/2002. (HK 22.) HM utasítás szerinti felülvizsgálata befejezõdött, a Védelmi Felülvizsgálatot Irányító Bizottság javaslatait elkészítette. Ennek alapján a Kormány a 2236/2003. (X. 1.) sz. határozatában megfogalmazta a Magyar Honvédség közötti idõszakra vonatkozó átalakításakor, új struktúrájának kialakításakor követendõ szempontokat, a nagybani szervezeti felépítést és létszámadatokat, valamint kialakításával kapcsolatos kormányzati feladatokat. A honvédelmi miniszter a 01/2003. sz. utasításában határozta meg az ezzel összefüggõ tárcaszintû feladatokat. A védelmi felülvizsgálat keretében kidolgozott javaslatok, a különbözõ határozatokban, utasításokban és tervekben megfogalmazott feladatok megerõsítik, hogy a haderõ-átalakítása a Magyar Honvédség valamennyi elemére és mûködési területére, ezen belül a kiképzésre is kiterjed. Az MH kiképzését befolyásoló tényezõk A haderõ-átalakítást jellemzõ fontosabb változások: a NATO kollektív védelmi rendszeréhez hozzájárulni képes szervezetek létrehozása; a Szövetségnél hiányként jelentkezõ felajánlható új képességek kialakítása és a meglévõ képességek fejlesztése; az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek létrehozása; a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása; az egyes feladatok végrehajtására rendelt szervezetek kijelölése; új szervezetek, szervezeti elemek létrehozása; egyes katonai szervezetek képességeinek átalakítása; az önkéntes haderõre áttérés, a haderõ állományszerkezetének átalakítása; a haderõ állománykategóriái közötti feladat átrendezõdés; a haderõ békemûködési rendjének átalakítása; új mûveleti eljárási módok bevezetése; haditechnikai eszközcsere, modernizáció; nem szükséges képességek megszüntetése, haditechnikai eszközök kivonása. A haderõ-átalakítás legfontosabb jellemzõje a képesség orientáltság. A 10 év folyamán a szervezeti átalakítás, az önkéntes haderõre történõ áttérés, a technikai fejlesz- 109

4 tés, a kiképzés eredményeként új képességek jönnek létre, vagy meglévõ képességek fejlõdnek, emelkednek magasabb szintre. Az átalakítás három szakaszban történik, amelyek legfontosabb jellemzõi az alábbiak: I. szakasz ( ): szervezeti átalakítás; az önkéntes haderõre történõ áttérés; a szervezetek többségénél az alapképességek, néhány esetben a teljes képesség kialakítása. II. szakasz ( ): teljes képességek kialakításának folytatása; technikai fejlesztés mûködési és alkalmazási feltételek kialakítása. III. szakasz) ( ): technikai fejlesztés, mûködési és alkalmazási feltételek kialakításának befejezése; képességek megszilárdítása. A szakaszos átalakítás következtében a szervezetek elsõsorban a technikai fejlesztés elhúzódása miatt nem egyidõben érik el képességeiket. Az alap- és teljes képesség fogalma az így keletkezõ eltérõ képességbeli szinteket jelöli. Az alapképesség létrejötte fõként a szervezeti átalakításhoz és a kiképzéshez kötõdik, alapvetõen a meglévõ technikai eszközökkel, mûködési feltételekkel, esetleg kis mértékû fejlesztés, vagy modernizáció mellett. A teljes képesség a védelmi felülvizsgálat által megfogalmazott célkitûzések teljesülése esetén jön létre, alapvetõen a tervezett technikai fejlesztés, modernizáció végrehajtásával, illetve a mûködési és alkalmazási feltételek létrehozásával. A haderõ-átalakítás fontos feladata az új típusú kihívások és kockázatok kezeléséhez szükséges képességek, valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges katonai szervezetek létrehozása, amelyek rotációs alapon békeidõben is alkalmazásra kerülhetnek. Ezek feladat-végrehajtásra való készenlétét az alkalmazási képesség jelöli. Az alkalmazási képesség az alap- és/vagy teljes képességre alapozottan speciális képességfejlesztés (bevetés elõtti felkészítés) végrehajtásával, illetve a feladat-végrehajtáshoz szükséges alkalmazási feltételek biztosításával jön létre. A kiképzés területén jelentkezõ új feladatok A bekövetkezõ változások determinálják, illetve behatárolják a kiképzés jövõbeni irányultságát, amelynek keretében a régiek mellett végre kell hajtani egy sor újonnan jelentkezõ kiképzési feladatot. Közülük a legfontosabbak: az új képességek kialakítására irányuló kiképzés; a meglévõ képességek fejlesztése és szintentartása; az új szervezetek, szervezeti elemek összekovácsolása; az új alkalmazási módokra történõ felkészítés.; 110

5 a nemzetközi feladatokra kijelölt erõk folyamatos felkészítése; a személyi állomány egyéni és az elõmeneteli rendhez kapcsolódó kiképzése; az új technikai eszközök alkalmazására történõ felkészítés. A Magyar Honvédség új feladatrendszerének jellege megköveteli a modern, korszerû eszközökkel felszerelt önkéntes haderõ létrehozását, amelynek felkészítése és kiképzése az eddigi formában nem tartható fent. Az egyéni kiképzés A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE a) A szerzõdéses katonák egyéni kiképzése A szerzõdéses katonák egyéni kiképzésének fajtái kibõvülnek, illetve konkretizálódnak a szinten tartás, egyéni képességfejlesztés és elõmeneteli továbbképzés kategóriáival. Az egyéni kiképzés fajtái az alábbiak: alapkiképzés (általános katonai-, könnyû lövész- és szakalapozó kiképzés); szakbeosztásra történõ kiképzés; szakkiképzés; szinten tartás; egyéni képességfejlesztés; elõmeneteli továbbképzés. Az alapkiképzés 5 6 hónap idõtartamban, két szakaszban kerül végrehajtásra. Az I. szakasz (az elsõ három hónap) tartalma az általános katonai- és könnyû lövész kiképzés, amely fegyvernemtõl, szakcsapattól független, minden katonára kötelezõ kiképzési forma. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ, illetve Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képzõ Központ (KPTKK) objektumai (saját katonáik, hallgatóik vonatkozásában). A II. szakasz (a következõ két-három hónap) tartalma a fegyvernem, szakcsapat irányultságú szakkiképzés. Helyszíne az MH Tapolca Kiképzõ Központ objektumai (saját katonáik vonatkozásában). Amennyiben a szakkiképzés feltételei ezeken a helyeken nem biztosítottak, illetve gazdaságosan nem biztosíthatók, a szakkiképzés helyszíne lehet a KPTKK, a haderõnem kijelölt bázisai, továbbá vásárolt szolgáltatásként polgári szervezetek. Az alapkiképzésre történõ bevonultatás évi hat alkalommal történik. A szintentartás az elért kiképzettségi szint megtartására irányuló, alapvetõen önképzés jellegû állandó tevékenység. Az egyéni képességfejlesztés a meghatározott kiképzettségi szint elérését megalapozó, a kiképzésért felelõs állományilletékes parancsnok terve és követelménye szerint szervezett és irányított, rendszeresen ismétlõdõ tevékenység. Az elõmeneteli továbbképzés az elõmeneteli rendhez kapcsolódó, az elõmenetelért felelõs állományilletékes parancsnok terve alapján, katonai képzési intézményben, vagy kiképzõ központban végrehajtott idõszakos tevékenység. b) A hivatásos állomány egyéni kiképzése Az önkéntes haderõre történõ áttéréssel jelentõsen megváltozik a haderõ állománya. (A három állománykategória a hivatásos és szerzõdéses tiszt-, tiszthelyettes, szerzõ- 111

6 déses legénységi állomány). Ezzel együtt profiltisztábbá válik a három állománykategória feladatrendszere. (Erõsödik a tiszti állomány vezetõ-, a tiszthelyettes állomány irányító szerepe, míg az alapvetõ végrehajtó erõ a szerzõdéses legénységi állomány.) Az alapképzés, illetve a beosztásra történõ felkészítés után a hivatásos állomány egyéni kiképzésének fõ jellemzõje a kiképzettségi szint állandósulása, illetve az egyéni érdekeken alapuló képességfejlesztés. A kötelékek kiképzése a) A katonai szervezetek kiképzettségi szintjei Az I/1pontban definiált képességek (alap-, vagy teljes képesség) a katonai szervezetek részére meghatározott feladatok végrehajtására vonatkozó alkalmassági állapotot jelölnek, melyet fõként a személyi állomány feltöltöttsége, az egyének és kötelékek kiképzettségi szintje, a felszereltség, az alkalmazás feltételeinek rendelkezésre állása jellemez. Ebbõl következik, hogy adott képességhez meghatározott kiképzettségi szint rendelhetõ. Az alap- és teljes képesség a kötelék teljes egészére (harci, harci támogató, harci kiszolgáló támogató), vagy egyes elemeire jellemzõ harc- és szakfeladat végrehajtásra alkalmas állapotot jelöl. Emellett vannak olyan tevékenységek, amelyek végrehajtására valamennyi köteléknek képesnek kell lennie fegyvernemtõl, vagy szakcsapattól függetlenül. Ezt az állapotot a kötelékek általános katonai kiképzettségi szintje fejezi ki. Ennek alapján a haderõ részére meghatározott feladatrendszernek, alkalmazási rendnek és képesség szinteknek a következõ kötelék- kiképzettségi szintek felelnek meg: általános képesség kiképzettségi szint: a készenlét fokozásához, a mûveletek elõkészítéséhez szükséges, illetve a mûveletek közben elõforduló alaptevékenységek végrehajtására alkalmas állapot valamennyi szervezetre vonatkozóan; alapképesség kiképzettségi szint: a harci, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas, illetve a fegyvernemi és szakcsapatok kisalegységeinek (rajok, szakaszok) összekovácsoltsági állapota; teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységek, parancsnokságok összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; alkalmazási képesség kiképzettségi szint: kijelölt mûveleti egységek, parancsnokságok bevetésre alkalmas állapota. Az egyes kiképzettségi szinteknek való megfelelést a rendszeres idõközönként végrehajtott ellenõrzések, illetve a folyamatosan végzett szintentartó kiképzés, míg a magasabb kiképzettségi szintre jutást a képességfejlesztés biztosítja. Az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor az ellenõrzés eredményei alapján a szervezet nem felel meg ennek a szintnek, vagy amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött. A teljes képesség kiképzettségi szint programját kell 112

7 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy amikor a szervezet ebbe a kategóriába kerül besorolásra. Az alkalmazás, illetve pihenés után a mûveleti egység az ellenõrzés alapján besorol valamelyik kiképzettségi szintre, ahol újra megkezdi a szinten tartó, vagy képességfejlesztõ kiképzést. b) A katonai szervezetek átállítása az új kiképzési rendszerre Az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor valamennyi szervezetet be kell sorolni, és el kell juttatni valamelyik képesség szintre (alapképesség-, teljes képesség kiképzettségi szint) és ezek után az alkalmazási rendnek (rotáció) megfelelõ ciklikus kiképzést kell folytatni. A továbbiakban: az általános képesség kiképzettségi szint felmérését valamennyi kötelékre vonatkozóan végre kell hajtani, elsõ alkalommal az új kiképzési rendszerre történõ áttéréskor, vagy új kötelék létrehozásakor. A továbbiakban ennek a kiképzettségi szintnek a fenntartása képezi alapvetõen a kötelék általános katonai kiképzésének alapját; az alapképesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani, amikor a meghatározó beosztásokban lévõ szerzõdéses legénységi állomány 25%-a a fluktuáció miatt kicserélõdött, vagy ha a kötelék az ellenõrzés során nem felel meg a teljes készenlét kiképzettségi szint követelményeinek; a teljes képesség kiképzettségi szint programját kell végrehajtani a technikai eszközök váltásakor, vagy ha a köteléket az alapképesség szintrõl erre a szintre sorolják; az alkalmazási képesség kiképzettségi szint a katonai szervezet (mûveleti egység) legmagasabb készenléti szintje, amelynek programját az alkalmazásra kijelölt katonai szervezeteknél kell végrehajtani (bevetés elõtti felkészítés). c) A kötelékek ciklikus kiképzése A haderõ-átalakítás eredményeként megtörténik a feladat szervezet képesség összerendelése. A különbözõ feladatok végrehajtásában nem az egész Magyar Honvédség vesz részt, hanem különbözõ szervezetek eltérõ követelményekkel. Ebbõl következik, hogy a kiképzés szervezetenként, szervezet-csoportonként eltérõ jelleget ölt, emiatt az MH egészére nem lehet egységes kiképzési rendszert alkalmazni, így a kiképzettséget nem szükséges azonos szinten tartani valamennyi szervezetnél. Figyelembe véve az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, valamint azt, hogy a haderõ-átalakítás 10 éves idõszakában az egyes katonai szervezetek különbözõ idõszakokban érik el a teljes készenlétüket, megállapítható, hogy a meghatározott képességhez tartozó kiképzettségi szint folyamatosan változik, így a kötelékek kiképzésének egyik legfontosabb jellemzõje a ciklikusság (alkalmazás pihentetés kiképzés). Miután a katonai szervezetek az új kiképzési rendszerre történõ átállítás során végrehajtják az általános képesség kiképzettségi programot, illetve elérik a számukra 113

8 meghatározott képességhez (alap-, vagy teljes képességhez) tartozó kiképzettségi szintet, áttérnek a ciklikus kiképzési rendre. A szárazföldi katonai szervezetek ciklikus kiképzési rendje A ciklus három szakaszból épül fel (6 6 hónap idõtartam): I. szakasz: az új kiképzési rendre történõ áttéréskor meghatározott alap-, vagy teljes képesség kiképzettségi szint szinten tartása képességfejlesztés az alkalmazási szint elérése céljából (külön intézkedésre). A kötelék kiképzés elsõ idõszakában a parancsnokok és törzsek felkészítése és az alegységek kiképzése folyik. Ebben a ciklusban a kötelékeket mentesítik az egyéb nem kiképzés jellegû feladatoktól. A katonai szervezetek számára biztosítják a szükséges erõforrásokat. A ciklusba szakaszszintig az azonnali reagálási helyzeteket kell gyakorolni, míg század- és zászlóaljszinten a harctéri rendszerek tevékenységének összehangolására kell a hangsúlyt fektetni. II. szakasz: alkalmazás, készenléti szolgálat. A második ciklusban az alegységek (zászlóaljak) magas készenléti szinten vannak. Készen állnak harcfeladat ellátására, vagy (missziós) harcfeladatot látnak el (Pl: KFOR, Irak stb.). III. szakasz: pihentetés egyéni képességfejlesztés szintentartás/ kollektív képességfejlesztés az alap-, vagy teljes képesség szinten (ellenõrzés eredményétõl függõen). A harmadik ciklus az úgynevezett pihentetési ciklus, amelyben a szabadságokat, pihenõnapokat kiadják a személyi állománynak. Ezen idõszak alatt folyik az állomány tanfolyam jellegû kiképzése (átképzõ és elõmeneteli tanfolyamok). Az I. és III. szakasz tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A légierõ szervezetek lépcsõzetes kiképzési rendje A légierõ szervezeteinél a ciklikus kiképzési rend nem alkalmazható az állandó készenléti szolgálat ellátásának követelménye miatt, mivel az állandó, magas fokú kiképzettségi szintet feltételez. Emellett nem rendelkeznek a katonai szervezetek rotációjához szükséges mennyiségû szervezettel sem. Ciklikus kiképzés csak olyan értelemben képzelhetõ el, amikor a repülõ és helikopter szervezetek a kisköteléktõl a nagyobb kötelékig, a nemzeti köteléktõl a nemzetközi kötelékben végrehajtott feladatokig haladnak rendszeres ismétlõdéssel. Ciklikus kiképzés csak a szövetségi részleges/teljes alkalmazási képesség elérése után lehetséges, ami egyébként a haderõ-átalakítás célkitûzései között szerepel. A különbözõ kiképzettségi szinteket az alábbiak szerint kell értelmezni: alapképesség kiképzettségi szint: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató szervezetek szakfeladatai végrehajtására alkalmas állapota; 114

9 teljes képesség kiképzettségi szint: a mûveleti egységeknek, parancsnokságoknak a nemzeti és szövetségi készenléti szolgálat ellátására, valamint az összfegyvernemi feladatainak végrehajtására alkalmas összekovácsoltsági állapota; alkalmazási képesség kiképzettségi szint: részleges/teljes szövetségi feladat-végrehajtási készenlét a felajánlott erõkkel (külön igényre). Mindezt figyelembe véve a Légierõ szervezeteinél egy egymásra épülõ, lépcsõzetes kötelék-kiképzési rendet kell bevezetni. I. lépcsõ: a repülõ- és kezelõ személyzetek, váltások képességfejlesztése az alapképesség elérése céljából; II. lépcsõ: alapképesség szinten tartása képességfejlesztés a teljes képesség kiképzettségi szint elérése céljából; III. lépcsõ: a teljes képesség kiképzettségi szint szintentartása képességfejlesztés az alkalmazási képesség elérése érdekében (külön intézkedésre) Az I. és II. lépcsõ tartalmát képezi az általános képesség kiképzettségi szint szintentartása is. A kiképzés ellenõrzése, tapasztalatok feldolgozása A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE A párhuzamosságok elkerülése és az egységes elöljárói ellenõrzési követelmény- és értékelési rendszerek létrehozása érdekében az MH katonai szervezetei kötelék kiképzésének ellenõrzési rendszerét a harcászati felmérõ és értékelõ programok (TACEVAL/OPEVAL/CREVAL) ellenõrzési rendjéhez kell igazítani. A TACEVAL (Tactical Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt légi parancsnokságok és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF AIR kötelékbe kijelölt és minõsített parancsnokságokat és egységeket is. A CREVAL (Combat Readiness Evaluation) harcászati komplex értékelési rendszer, a NATO Szövetséges Mûveleti Fõparancsnokság által kialakított követelményeket tartalmazó program csomag az alárendelt szárazföldi parancsnokságok és törzsek és egységek részére, beleértve a nemzet által NRF kötelékbe kijelölt és értékeléssel jóváhagyott parancsnokságokat és egységeket is. A kiképzés ellenõrzõ tevékenysége szerepének és fontosságának megtartása mellett növelni kell a visszacsatolás más formáinak így a törzsek és parancsnokságok elemzõ-értékelõ tevékenységének szerepét. A hadmûveletei/mûveleti követelmények változásaira rugalmasan reagálni képes kiképzés rendszer mûködtetése érdekében a Magyar Honvédségben ki kell alakítani a saját és alárendelt szervezetek kiképzési tevékenységének az elemzésére és a tapasztalatok gyors hasznosítására való képességet, amelyet a törzsek és parancsnokságok béketevékenységének szerves részévé kell tenni. 115

10 Kiképzõ központok helye és szerepe a kiképzésben A sorállomány részére 2002 márciusában bevezetésre került a kéthavonkénti bevonultatási és kiképzési rend, mely mindhárom kiképzõ központ kapacitását igénybe vette július 1-jétõl a szerzõdéses katonák emelt szintû kiképzését is a kiképzõ központok hajtották végre. Mindhárom kiképzési központ leterheltsége és kiképzési struktúrája közel azonos volt. Az átmeneti idõszakban a hadköteles katonák részére a 2 hónapos egyéni kiképzés az MH ALFÖLDI Kiképzõ Központban és az MH SAVARIA Kiképzõ Központban került végrehajtásra. A sorállomány utolsó leszerelési idõpontját követõen a kiképzõ központok felszámolási munkálatai megkezdõdhettek, és december 31-én befejezõdtek januártól az MH TAPOLCAI Kiképzõ Központban sorállományú alapkiképzés már nem folyt. A központban a szerzõdéses legénységi állomány 2 hónapos alapkiképzése mellett a jóváhagyott állománytábla alapján elkezdõdött az 5 hónapos (3+2) alap- és szakkiképzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítása. A tervezett rend szerint a Magyar Honvédség TAPOLCAI Kiképzõ Központ (TKK) az egyéni kiképzés, a KGYLP bázisán létrehozásra kerülõ MH BAKONY Harckiképzõ Központ (BHK) pedig a kötelékkiképzés alapvetõ bázisává válik. A TKK hajtja végre az MH teljes állománya alapkiképzését évenkénti hatszori bevonultatással, valamint a szakkiképzés azon fajtáit, amelyekhez a feltételek a kiképzõ központban biztosítottak lesznek. A Bakony Harckiképzõ Központ egyesíti a kötelék- és törzskiképzés alábbi, jelenleg más-más katonai szervezet irányítása alatt mûködõ bázisait: a Központi Gyakorlótér jelenleg is meglévõ elemeit; a Táborfalva Központi Gyakorlóteret; az Újdörögd laktanyát a helységharc gyakorlópályával. Az MH BAKONY Harckiképzõ Központ jóváhagyott szervezete és állománytáblája nem teszi lehetõvé a kötelék- és törzskiképzés teljes spektrumának lefedését, ezért a központ üzemeltetése vásárolt polgári szolgáltatásokkal egészül ki. Az így kompletté váló harckiképzõ központ végzi a Magyar Honvédség harcoló, harci támogató és harci támogató-kiszolgáló alegységeinek, egységeinek harcászati kiképzését, a törzsek kiképzését és a parancsnokok felkészítését. Mind a kötelékek, mind pedig a törzsek kiképzése figyelembe veszi az alkalmazás rendjében bevezetendõ rotációt, így a kötelékek kiképzésének várható ciklikusságát (alkalmazás pihentetés kiképzés). A BHK-ban folyó harckiképzés célja, hogy a helyõrségi kis alegység szintû kiképzésre alapozva, az addig elért kiképzettségi szintek figyelembe vételével, a meghatározott rotációs rend szerint biztosítsa az alegységek teljes, vagy alkalmazási képesség kiképzettségi szintjét. Tegye képessé mind az alegységeket, mind pedig a parancsnokokat és a törzseket szövetségi, vagy koalíciós keretek között háborús és nem háborús katonai mûveletekben való részvételre. A harckiképzõ központot úgy kell fejleszteni, hogy legyen képes NATO szabvány kiképzés végrehajtására (szabvány harceljárások, törzsmunka módszerek, dön- 116

11 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE tési mechanizmusok, információáramlási rend stb.). A fejlesztések közül ezért prioritást kell kapnia a konstruktív szimulátorok, szimulációs rendszerek (MARCUS és MARS) folyamatos továbbfejlesztésének, valamint a MILES harctéri lézeres szimulátoros készlet 2004 évben tervezett rendszerbe állításának. A harckiképzõ központ mûködésének, hatékonyságának további elõfeltétele a harcászati doktrínák, harcszabályzatok mielõbbi kidolgozása, adaptálása. A kiképzést támogató alrendszer feladata a kiképzési feladatok végrehajtásához szükséges erõforrások, anyagi-technikai feltételek, kiképzési létesítmények, eszközök, anyagok biztosítása. A feladatokat a kijelölt pénzügyi szervek, az elhelyezési, haditechnikai, hadtáp és közlekedési anyagnem felelõsök együttesen, a logisztikai biztosítás keretei között végzik. Az anyagi-technikai támogatás megvalósításánál biztosítani kell a kiképzési feladatok, az adott idõszakra vonatkozó prioritások és a költségvetési lehetõségek összhangját. A rendszeresített haditechnikai eszközöket és harcanyagokat a kiképzéshez csak a legszükségesebb mértékben lehet felhasználni. Elõnyben kell részesíteni a kizárólag kiképzési célra rendszeresített eszközöket, szimulátorokat, csökkentett hatású harc- és imitációs anyagokat, lõszereket, amelyek hatékonyan és költségtakarékosan biztosítják a kiképzési feladatok végrehajtását, a környezetvédelmi elõírások betartását. A helyõrségekben kevésbé használt kiképzés-technikai eszközöket az MH Tapolcai Kiképzõ Központba kell áttelepíteni, illetve a csapatoknál tovább kell folytatni a kiképzés feltételeinek kialakítását a költséghatékonyság növelése érdekében. Az MH Bakony Harckiképzõ Központ létesítményein (lõ- és gyakorló terek) és eszközein (MARCUS, MILES) lefolytatott feladatok kiszolgálásának erõforrás szükséglete tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a feladatok kiszolgálása alapvetõen vásárolt szolgáltatásokra alapozva történik. Az MH katonai szervezetei kezelésében levõ helyõrségi és laktanyai létesítmények és eszközök üzemeltetését állománytáblás támogató alegységek végzik. A képzés, valamint az elõmeneteli rend keretében folytatott továbbképzések hatékonyságának növelése érdekében szélesíteni kell, és általánossá kell tenni a multimédiás és távoktatási rendszerek alkalmazását. A magasabb szintû képzés, valamint a kiképzést folytatók fokozottabb támogatása érdekében folytatni kell a megkezdett fejlesztést, a feladattárak és oktató programok körének bõvítésével. A kiképzés feltételei reális tervezéséhez, indokolt költségeinek meghatározásához, kiképzés-támogató erõforrás-tervezõ modell -t kell kidolgozni. A modell alkalmazásának alapját a kiképzési feladatok teljes körére (haderõnemi, fegyvernemi, szakági kiképzés) részletesen kidolgozott kiképzési feladatrendszer, valamint az egyes feladatokhoz rendelt tételes normák képezzék. A gazdálkodási rendszer az erõforrás-tervezõ modell alkalmazásával biztosítsa az eszközök és források hatékony felhasználását, a parancsnokok gazdálkodási, tervezési feladatainak végrehajtását. 117

12 A kidolgozott feladat- és követelményrendszeren (normákon) alapulva a kiképzési erõforrás-tervezés folyamatosan biztosítsa a Tárca Védelmi Tervezõ Rendszer Erõforrás-tervezõ Alrendszere gördülõ tervezéséhez szükséges adatokat. A kiképzés támogató rendszer átalakítását, korszerûsítését az átmeneti idõszakban kell végrehajtani. A mûködtetés tapasztalatait az idõszak végén összegezni, elemezni kell. Az ésszerû módosítások és korrekciók végrehajtásával az idõszak végére a rendszert véglegesíteni kell. Az új kiképzési rendszer bevezetésének szakaszai A kiképzési rendszer átalakítása a haderõ-átalakítás rendjéhez igazodva három szakaszban kerül végrehajtásra, amelyek fõbb jellemzõi az alábbiak: I. idõszak ( ): a feladat szervezet képesség szerint összehangolt haderõnek megfelelõ differenciált és feladatorientált kiképzési rendszer bevezetése; áttérés az önkéntes haderõ jellegének megfelelõ kiképzésre; a különbözõ képességszintekhez igazodó kiképzési szintek megfogalmazása és alkalmazásuk bevezetése; a kötelékek ciklikus és lépcsõzetes kiképzésének bevezetése; az új képességek kialakítását biztosító kiképzés végrehajtása; az MH integrációját segítõ kiképzési formák meghatározóvá tétele; a belépõ új technikai eszközökre történõ kiképzés elõkészítése és megkezdése; a kiképzési normák kidolgozása és bevezetése; a fizikai alkalmasság-vizsgálati rendszer továbbfejlesztése; a kiképzés anyagi-technikai biztosítási lehetõségeinek fejlesztése. II. idõszak ( ): a szövetségi követelményeknek való részleges/teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok bevezetése; az OPEVAL/TACEVAL ellenõrzési rendszer teljes kiterjesztése; a belépõ új technikai eszközök alkalmazására történõ kiképzés végrehajtása; a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének fejlesztése. III. idõszak ( ): a szövetségi követelményeknek való teljes megfelelésre történõ kiképzés végrehajtása; NATO kiképzési doktrínák és szabályzó okmányok alkalmazásának teljes körûvé tétele; a kiképzés személyi és technikai feltételrendszerének megszilárdítása. A kiképzési költségek tervezése két forráson alapul. Az elsõ forrás az MH katonai szervezetei kiképzési tervei, amelyek évente jelentkezõ változóként vannak a rendszerben. 118

13 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE A második az MH ÖLTP által az utóbbi évek felhasználási normái, szakanyagnem felelõsi bontásban. Ez egy tapasztalati adathalmaz, amely a megvalósult kiképzési rendezvényeken felhasznált erõforrásokat mutatja ki. A HM GTH-nál folyó 10 éves erõforrás tervezés is a fenti változókat használja kiinduló adatként a kiképzés területén. A kiképzés reálisabb költségtervezésének alapjait az alegységek kiképzésének szabványosítása teremtette meg, amely során kidolgozásra kerültek a szárazföldi csapatok harci, fontosabb harci támogató és harci támogató kiszolgáló alegységeinek (raj, szakasz és század) elemi és modellfeladatai, valamint a légierõ fegyvernemi kiképzésének szabványosítható, normásítható elemei. Jelenleg folyik az egyes küldetéstípusokhoz tartozó kiképzési csomagok kialakítása, amely azt mutatja meg, hogy egy alegységnek az alkalmazási készenlét eléréséhez figyelembe véve leendõ küldetését melyik modellfeladatot milyen szinten és hányszor kell végrehajtania, begyakorolnia. A rendszer bevezetése esetén a munka végterméke egy feladatorientált és szabvány alapú kiképzés lesz, amely melléktermékként a kiképzési költségek meghatározását is maga után vonja. A modellfeladat alapú kiképzés tesztelése 2005-ben, a rendszerbe történõ bevezetése pedig a 2006-ban induló kiképzési évben tervezett. Az éves szinten jelentkezõ kiképzési költségek alakulását befolyásolta a követelmény oldalról a katonai szervezetek száma, várható alkalmazási módja, helye és ideje, valamint az elérendõ képességek szintje határozza meg. Befolyással bír még erre a kiképzési rendszer korszerûsége (hatékony, költséghatékony és rugalmas megoldások), a katonai szervezetek eddig elért kiképzettségi szintje, továbbá a kiképzési követelményekben meghatározott prioritások. A kiképzési rendszer átalakításának feladatai A kiképzés megszervezésekor a következõ alapvetõ feladatokat kell elvégezni: a katonai szervezetek kiképzettségi szint szerinti besorolását; valamennyi szervezet feladatának pontosítását és a feladatnak megfelelõ kiképzettségi szint meghatározását (feladatorientált kiképzés); a rotáció figyelembevételével valamennyi szervezet alkalmazási rendjének, valamint alkalmazásra való készenléti idejének és az ahhoz tartozó kiképzettségi szintjének meghatározását (differenciált felkészítés); valamennyi szervezetre vonatkozó általános képességek meghatározását; az alap-, a teljes- és az alkalmazási készenlét kiképzettségi szint követelményeinek meghatározását; az egyes kiképzettségi szintekhez tartozó szinten tartó, illetve képességfejlesztõ kiképzés tartalmának, idõtartamának meghatározását; az alkalmazás pihentetés kiképzés ciklusának megtervezését valamennyi katonai szervezet vonatkozásában. 119

14 A kiképzési rendszer korszerûsítésének feladatai: a) Az intézkedési jogkörök újraszabályozása a vezetés-irányítás jog- és hatáskörének vizsgálata, a normatív intézkedések kiadványozási jogának szabályzása; a Magyar Honvédség Kiképzési Doktrína második kiadás kidolgozása és kiadása; a HM HVKF Kiképzési, Gyakorlatok, Ellenõrzési és Értékelési Intézkedés kidolgozása; a Magyar Honvédségben folytatott kiképzés felsõszintû irányításának rendjérõl szóló. 32/ (HK. 3) MHPK intézkedés átdolgozása; a hazai és nemzetközi gyakorlatok szabályozásának kidolgozása. b) A kiképzés vezetési-irányítási rendjének és okmányrendszerének felülvizsgálata A békevezetési rend változásainak megfelelõ kiképzés irányítási, tervezési és végrehajtási rend és egységes vezetési okmányrendszer kidolgozása a HVK szinttõl a zászlóalj szintig; A HM HVK feladata a kiképzési követelmények, alap dokumentumok (doktrína, kiképzés irányításának rendje, középtávú kiképzési célkitûzések és követelmények, éves kiképzési intézkedés, nemzetközi és hazai gyakorlatok), alap programok kidolgozása (irányítási szint); A középszintû irányító szervek végzik a kiképzés tervezését (tervezési szint); A csapattagozat a kiképzés gyakorlati megvalósításának színtere (végrehajtási szint). c) A különbözõ katonai szervezetek kiképzettségi szintjével szemben támasztott követelmények pontosítása az egyes katonai szervezetek készenléti kategóriájának, tervezett alkalmazási rendjének pontosítása és kiképzési követelményeinek összehangolása; a haderõ kiképzettségével szemben támasztott NATO-követelmények pontosítása és bevezetése az MH-ban; egységes cél-, követelmény- és feladatrendszer kialakítása a felmérési és ellenõrzési rendszer, illetve egyéb NATO-követelmények alapján. d) A kiképzés tartalmának felülvizsgálata az egyéni kiképzés formáinak és rendszerének pontosítása valamennyi állománykategóriára vonatkozóan; a különbözõ alkalmazási kategóriájú katonai szervezetek kiképzési formáinak és rendszerének pontosítása; a fegyvernemi és szakkiképzés rendjének és tartalmának pontosítása; a kiképzés nyilvántartási, értékelési rendjének átalakítása; az osztályba-sorolási rendszer korszerûsítése, a versenyeztetési rendszer kidolgozása. c) A kiképzési feladat- és követelményrendszer kidolgozása a kötelékek minimális kiképzési feladat- és követelményrendszerének kidolgozása; 120

15 A SZERZÕDÉSES LEGÉNYSÉGI ÁLLOMÁNY KIKÉPZÉSE a kiképzettségi szint meghatározásához szükséges mutatók kidolgozása; az alkalmazás elõtti közvetlen felkészítés programjának kidolgozása; a lõgyakorlatok rendszerének Egységes Lövészeti Szakutasításban történõ kidolgozása; az alapkiképzés és az általános katonai kiképzés programjának kidolgozása; az MH SZFP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; az MH LEP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása; az MH BHP szakirányítása alá tartozó beosztásokra a szakkiképzési programok kidolgozása; az MH ÖLTP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek szakkiképzési programjainak kidolgozása. f) A kiképzési feladatok költségei normarendszerének kidolgozása az egyes kiképzési feladatok, gyakorlások és gyakorlatok bekerülési költségeinek meghatározása; a kiképzési költségek számvetéséhez szükséges mutatók kidolgozása; a nemzetközi és hazai gyakorlatok költségtervezési eljárásainak összehangolása; a hazai gyakorlatok központi költségkeretei létrehozása lehetõségeinek vizsgálata. g) A NATO dokumentumok jogharmonizációja A kiképzés NATO követelményeit tartalmazó dokumentumai MH-ban történõ bevezetésének folyamatos végzése. h) A Kiképzõ Központ mûködési rendjének kialakítása a laktanyai kiszolgáló alegységek szervezetének, létszámának felülvizsgálata; a laktanya õr-, kiszolgáló- és ellátó állománya létszámszükségletének meghatározása, állománytáblák kialakítása. i) A kiképzés személyi és tárgyi feltételeinek javítása a kiképzõ központban és a csapatoknál a kiképzõ központ rendeltetésének felülvizsgálata, feladatkörük szükség szerinti módosítása; a kiképzõ rajparancsnoki állomány feltöltése a kiképzõ központban és a csapatoknál; a szakbeosztásra történõ felkészítés kiképzõ központban történõ végrehajtás személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása; a szerzõdéses legénységi állomány kiképzõ központban történõ szakkiképzési, át- és továbbképzési feltételeinek kialakítása; a kiképzõ állomány kiképzése; a kiképzõ állomány módszertani felkészítése. j) Az önkéntes tartalékos állomány kiképzési rendjének kialakítása Az önkéntes tartalékos állománnyal feltöltött alegységek összekovácsolási módjainak kidolgozása. 121

16 k) A törzskiképzés rendjének kialakítása a törzsgyakorlások, gyakorlatok rendszerének kialakítása; a különbözõ felkészítési formák tartalmának, irányultságának korszerûsítése; a szimulációs rendszereken történõ gyakoroltatás rendjének kialakítása; a nemzetközi és hazai gyakorlatok rendszerének kidolgozása, pontosítása; szimulációs eszközökkel támogatott gyakorlatok könyvtárának létrehozása. l) A kiképzést támogató alrendszer korszerûsítése az alrendszer funkcióit teljes körûen ellátó szervezet kialakítása; korszerû szimulációs és kiképzés-technikai eszközbázis kialakítása; az MH és nemzetközi igényeket kielégítõ kiképzõ bázisok, lõterek fejlesztése. m) Ellenõrzés Terv kidolgozása a meghatározott feladatok ellenõrzésének koordinálására. Mindezen feladatok egy része már végrehajtásra került, más részük teljesítése pedig az elkövetkezõ idõszak feladata lesz. 122

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI

A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI Sári Gábor A LOGISZTIKAI KIKÉPZÉS HELYZETE, KIHÍVÁSAI (a Katonai logisztika időszerű kérdései konferencián 2014. december 3-án megtartott előadás alapján) Absztrakt: A központi logisztikai feladatokat

Részletesebben

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN

A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Sári Gábor sgkatona@gmail.com A RENDSZERSZEMLÉLETŰ CSAPATKIKÉPZÉS LOGISZTIKAI SPECIFIKUMAI AZ MH KIKÉPZÉSI DOKTRÍNA TÜKRÉBEN Absztrakt Megkezdődött a kiképzés új rendszerének fejlesztése, az MH Kiképzési

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG 2008.04.11. SZOLNOK Tömböl László mérnök altábornagy 1 A KÖZELMÚLT 20 ÉVE 1987.07.01- től. 1991.11. 01-től. 1997.09. 01-től. 2007.01. 01-től. MN LÉRE PSÁG

Részletesebben

A KATONAI LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA

A KATONAI LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA A KATONAI LOGISZTIKA BIZTOSÍTÁS GYAKORLATA KÉPESSÉG- ÉS FELADAT TERVEZÉS A TÁRCA VÉDELMI TERVEZŐ RENDSZER (TVTR) KÉPESSÉG- ÉS FELADAT TERVEZŐ ALRENDSZER (KFTAR) TERVEZÉSI FOLYAMATÁBAN Rovács Gábor 1 A

Részletesebben

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem

Részletesebben

KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS

KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS KIKÉPZÉS FELKÉSZÍTÉS A CSAPAT LOGISZTIKAI SZAKKIKÉPZÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A LÉGIERŐNÉL Sári Gábor 1 A kiképzési rendszer professzionális jellegűvé alakítása érdekében került kiadásra a HVKF 65/2004

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és

Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és Prax, Jean Christophe (Guyotville, 1955 ) A védés időpontja: 2001 PhD-értekezés címe: A francia haderő átalakításának logisztikai tapasztalatai és ennek adaptációs, illetve hasznosítási lehetőségei a magyar

Részletesebben

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15

MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés. 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 MANS Munkacsoport Megalakuló és Feladatszabó Ülés 2005. szeptember 15. HM Tervezési és Koordinációs Főosztály 1/15 Munkacsoportok A Magyar Honvédség légiforgalom-szervezésének korszerűsítéséről szóló 40/2004.

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4.

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. CXL. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. június 4. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Alapító okiratok A Magyar Honvédség Összhaderõnemi Parancsnokság alapító okirata (a módosításokkal

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2011. 01. 26. Dr. Szabó Tibor MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2011

Részletesebben

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY. MANS munkacsoportok összesített ütemterve HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TERVEZÉSI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY MANS munkacsoportok összesített ütemterve MUNKACSOPORT 2005. NOVEMBER 2005. DECEMBER 2005. JANUÁR Szakmai Feladat: A kiválasztási rendszerre

Részletesebben

Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata. Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy

Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata. Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy Véget ért az EUFOR 15. váltásának szolgálata Cs. Sárkány Beáta hadnagy Fotó: Hegedűs Csaba őrnagy Ünnepélyes keretek között köszöntötte Böröndi Gábor dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2013. 02. 07. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI

Részletesebben

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE

A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály. számú példány J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2014. 01. 10. Dr. Szabó Tibor alezredes MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY TUDOMÁNYOS KUTATÁSI

Részletesebben

A MH Logisztikai Központ helye, szerepe és feladatai a log. gazdálkodás rendszerében

A MH Logisztikai Központ helye, szerepe és feladatai a log. gazdálkodás rendszerében A MH Logisztikai Központ helye, szerepe és feladatai a log. gazdálkodás rendszerében Erdődi Zsolt ezredes MH Logisztikai Központ mb. logisztikai igazgató 2014.04.15. 1 Témakörök 1. A védelemgazdasági és

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

MH KKB & MH KPTSZI Szentendre. feladatvégzése számokban

MH KKB & MH KPTSZI Szentendre. feladatvégzése számokban MAGYAR HONVÉDS DSÉG KÖZPONTI KIKÉPZ PZŐ BÁZIS MH KKB & MH KPTSZI Szentendre feladatvégzése számokban Isaszegi János mk. vőrgy előadása a HM SZEF részére 2009. március 16. 2008. Végrehajtott feladatai 1.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.

Részletesebben

A honvédelmi miniszter../2006. (MK ) HM utasítása

A honvédelmi miniszter../2006. (MK ) HM utasítása MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE számú példány A honvédelmi miniszter./2006. (MK ) HM utasítása a Magyar Köztársaság Honvédelmi Miniszterének Humánpolitikai Irányelvei a 2006-2007. személyügyi

Részletesebben

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve

A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Szűcs Endre alezredes A könnyűlövész-tiszti és -tiszthelyettesi hallgatók helységharc-képzése a NATO elveket és a 21. század kihívásait figyelembe véve című doktori

Részletesebben

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK URBÁN LAJOS AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK SZEREPE A JÖVŐBENI MAGYAR HADERŐBEN Azáltal, hogy békeidőben Magyarország áttért az önkéntes haderőre, számos kihívással, de ugyanakkor

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. Határozatok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. Határozatok CXXXIX. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2012. december 28. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat alapító okirata (a módosításokkal egységes

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS FELÁLLÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB TAPASZTALATAI

A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS FELÁLLÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB TAPASZTALATAI ELŐADÁSOK VASS JÁNOS A MAGYAR MŰSZAKI KONTINGENS FELÁLLÍTÁSÁNAK LEGFONTOSABB TAPASZTALATAI Vass János mk. ezredes 1995-ben részt vett a Magyar Műszaki Kontingens felállításának munkálataiban, majd a kontingens

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Ellenőrzött beszállítás = Jó minőségű termék! Textilruházati Beszerzési és Gyártói Szakmai Fórum Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet

Részletesebben

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport

KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport KATONAI LOGISZTIKAI INTÉZET Hadtáp és Katonai Közlekedési Tanszék Hadtáp Szakcsoport 1) Az MH NTE alkalmazásának tapasztalatai az Afganisztáni Hadszíntéren (témavezető: Dr. Pohl Árpád) 2) Az Afganisztánban

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett létszámai

A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett létszámai A Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és közalkalmazotti állományának meghirdetett belső tanfolyamai. A 2010/2011. tanév II. szemeszterében végrehajtásra kerülő tanfolyamok kezdési időpontjai és tervezett

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. Jogszabályok CXXXIX. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2012. december 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 22/2012. (XI. 13.) HM rendelet A honvédségi jármûvek fenntartásáról szóló 18/2009.

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek. 2. Alaki kiképzés

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek. 2. Alaki kiképzés 4. sz. melléklet a HHK/1123-1/2014. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 90. (1)

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar KATONAI GAZDÁLKODÁSI ALAPKÉPZÉSI SZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során

Részletesebben

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban. Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Ughy Antal ezredes 2003 2 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Ughy Antal ezredes A GYAKORLATTERVEZÉS KORSZERÛ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN DOKTORI (PhD)

Részletesebben

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG

KATONAI TANANYAG. 1. Szolgálati szabályzat ismeretek HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG HONVÉD VEZÉRKAR KIKÉPZÉSI CSOPORTFŐNÖKSÉG 8. melléklet a 1518/137/26-201/2013. nyt. számhoz KATONAI TANANYAG A 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete

A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány TERVEZET A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről,

Részletesebben

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről

Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről HONVÉDELMI MINIS ZTÉRIUM KÖZGAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HIVATAL Tájékoztató a Hvt., a Hjt., valamint a Hft. módosításával kapcsolatos pénzügyi jellegű rendelkezésekről A Magyar Közlöny 2010. évi 201. számában

Részletesebben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben

Életpálya és mobilitás a honvédelemben Életpálya és mobilitás a honvédelemben ÁROP 2.2.21 Tudásalapú közszolgálati előmenetel Mobilitás Társadalmi mobilitás Vándorlás Karriermobilitás Munkaerőáramlás Átjárhatóság Vándorlás lakhatási támogatás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1 Dr. Jakab László Phd. alezredes Egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Sárkányhajtómű Tanszék A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Mogyorósi József ezredes MH Katonai Közlekedési Központ központparancsnok FELHASZNÁLT IRODALOM HM KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLAT FŐNÖKSÉG: Az MN. Közlekedési Szolgálat

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. április 21. Határozatok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. április 21. Határozatok CXXXVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2011. április 21. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok 67/2011. (III. 16.) KE határozat 69/2011. (III. 16.) KE határozat 71/2011. (III.

Részletesebben

A Magyar honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai-tudományos folyóirata. sereg szemle

A Magyar honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai-tudományos folyóirata. sereg szemle A Magyar honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság szakmai-tudományos folyóirata sereg szemle Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio! (Zrínyi Miklós) AZ MH ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG

Részletesebben

ÁTTEKINTÉS A FOGYASZTÓI LOGISZTIKAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ (2012.-2021.) KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAIRÓL

ÁTTEKINTÉS A FOGYASZTÓI LOGISZTIKAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ (2012.-2021.) KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAIRÓL Sári Gábor sgkatona@gmail.com ÁTTEKINTÉS A FOGYASZTÓI LOGISZTIKAI RENDSZER HOSSZÚ TÁVÚ (2012.-2021.) KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAIRÓL Absztrakt A Honvédelmi Miniszter az országvédelmi feladatok ellátását

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

A LOGISZTIKAI TISZTEK OKTATÁSI KÉPZÉSI KIKÉPZÉSI - FELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN

A LOGISZTIKAI TISZTEK OKTATÁSI KÉPZÉSI KIKÉPZÉSI - FELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN Sári Gábor sgkatona@gmail.com A LOGISZTIKAI TISZTEK OKTATÁSI KÉPZÉSI KIKÉPZÉSI - FELKÉSZÍTÉSI RENDSZERE A KÖVETELMÉNYEK DIFFERENCIÁLÓDÁSÁNAK FÜGGVÉNYÉBEN Abszrakt Az Országgyűlés döntést hozott a katonai

Részletesebben

KIKÉPZÉS - FELKÉSZÍTÉS

KIKÉPZÉS - FELKÉSZÍTÉS KIKÉPZÉS - FELKÉSZÍTÉS AZ ÖNKÉNTES HADERŐRE TÖRTÉNŐ ÁTTÉRÉS LOGISZTIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI Bevezetés II. RÉSZ. Buzai László 1 Az évezred és az évszázadok fordulópontján az európai régió katonai erőviszonyaiban

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben

Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben XI. HONVÉDELMI MINŐSÉGTALÁLKOZÓ A HADIK TERV A MINŐSÉG FÓKUSZÁBAN Állami minőségbiztosítás a védelmi beszerzésekben Gyöngyösi Ferenc mk. alezredes HM FHH Haditechnikai Intézet Minőségirányítási, Kodifikációs

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Vasúti Erősáramú Konferencia

Vasúti Erősáramú Konferencia Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett

Részletesebben

Az önkéntes haderõ személyi szükséglete biztosításának hosszútávú lehetõségei és rövidtávú feladatai

Az önkéntes haderõ személyi szükséglete biztosításának hosszútávú lehetõségei és rövidtávú feladatai Az önkéntes haderõ személyi szükséglete biztosításának hosszútávú lehetõségei és rövidtávú feladatai DR. CSABAI KÁROLY nyá. ezredes DR. HÉJJA ISTVÁN nyá. ezredes DR. JÁROSCSÁK MIKLÓS ezredes DR. NAGY LÁSZLÓ

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVII. ÉVFOLYAM 15. SZÁM október 19. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVII. ÉVFOLYAM 15. SZÁM október 19. Jogszabályok CXXXVII. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 2010. október 19. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 15/2010. (X. 5.) HM rendelet A hivatásos és szerzõdéses katonák, a honvédségi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázatok beérkezési határideje: 2012. augusztus 25.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. A pályázatok beérkezési határideje: 2012. augusztus 25. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár (MH 25. KGYLDD) parancsnoka pályázatot hirdet a Magyar Honvédség 25. Klapka György Lövészdandár, Vezető Szervek, Gazdálkodás Támogató

Részletesebben

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15.

Bíró László mk. alezredes. MH Altiszti Akadémia mb. támogató parancsnokhelyettes. Balatonkenese, 2014. április 15. Honvédelmi szervezetek tapasztalatai az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények érvényesítése terén, különös tekintettel az ismételt üzembe helyezésekkel kapcsolatos

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

II. Főcsoportfőnök-helyettes "M" és Szervezési Csoportfőnök IV/I. Csoportfőnök I/II. Csoportfőnök

II. Főcsoportfőnök-helyettes M és Szervezési Csoportfőnök IV/I. Csoportfőnök I/II. Csoportfőnök 13-28/79/1975. BM BM. BM BM. II. Főcsoportfőnök-helyettes "M" és Szervezési Csoportfőnök IV/I. Csoportfőnök I/II. Csoportfőnök Szigorúan titkos! Jóváhagyom: Egyetértek: / Benkei András / belügyminiszter

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉLELMEZÉSI SZAKANYAGELLÁTÁSÁNAK ÚJ RENDSZERE

A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉLELMEZÉSI SZAKANYAGELLÁTÁSÁNAK ÚJ RENDSZERE A MAGYAR HONVÉDSÉG ÉLELMEZÉSI SZAKANYAGELLÁTÁSÁNAK ÚJ RENDSZERE Jósvai Attila 1 A Magyar Honvédség szakanyagellátás rendszere több évtizede funkcionál, melynek meghatározott elemét képezte az akkori előírásoknak

Részletesebben

ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN BEVEZETÉS A Magyar Honvédség (MH) immár több mint egy évtizedes átalakítási folyamata

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE TERVEZET MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány A honvédelmi miniszter /2009. ( ) HM rendelete az étkezési utalvánnyal való ellátásról A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a

Részletesebben

2017. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG

2017. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG 22. sz. melléklet a HHK/57-1/2017. nyt. számhoz 2017. ÉVI FOKOZATI VIZSGA TANANYAG a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.)

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1

A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI. BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 BALOGH IMRE vezérőrnagy 1 A MAGYAR HONVÉDSÉG LÉGIERŐ HADERŐNEM HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR HONVÉDSÉG TŰZTÁMOGATÁSÁBAN A HADERŐNEM ALAPFELADATAI A Magyar Honvédség légierő feladatait a 61/2000. (VI. 21.)

Részletesebben

A honvédelmi miniszter. HM rendelete. a Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet módosításáról

A honvédelmi miniszter. HM rendelete. a Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter. / 2009. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség élelmezési ellátásáról szóló 22/2006. (VIII. 8.) HM rendelet módosításáról A Magyar Honvédség

Részletesebben

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező

Részletesebben

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei: Seres György: A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER 2003-ban, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét 1. Csak emlékeztetőül mutatom be az akkori előadás néhány

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. a személyi állomány 2008. évi illetményfejlesztéséről és a kereset növelését szolgáló intézkedésekről

MEGÁLLAPODÁS. a személyi állomány 2008. évi illetményfejlesztéséről és a kereset növelését szolgáló intézkedésekről HONVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM. sz. példány MEGÁLLAPODÁS a személyi állomány 2008. évi illetményfejlesztéséről és a kereset növelését szolgáló intézkedésekről A Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum (HÉF) munkaadói

Részletesebben

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT

A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT A HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁI A 2016/2017. TANÉVRE KUTATÁSI TERÜLETENKÉNT 1. BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK KUTATÁSI TERÜLET Vezető: Prof. Dr. Szenes Zoltán CSc, egyetemi tanár 1. A NATO kollektív

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

2016. évi ellenőrzési terv

2016. évi ellenőrzési terv A Közgyűlés X-145/271.670/2015. sz. határozatának 1. melléklete 2016. évi i terv I. fejezet i terv elkészítése során felhasznált kimutatások, elemzések, egyéb dokumentumok Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri

Részletesebben

MUNKATERV a 2010-es évre

MUNKATERV a 2010-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2010-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Tájékoztató előadások megtartása az európai és a világ konfliktus gócairól és azok kezelésének helyzetéről;

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN

A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN A MAGYAR HONVÉDSÉG RÉSZVÉTELE A NEMZETKÖZI MŰVELETEKBEN Dr. Isaszegi János vezérőrnagy MH Központi Kiképző Bázis parancsnoka Szentendre 2009. május 29. 1 A Magyar Honvédség részvétele a nemzetközi műveletekben

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI RENDSZERE. Múlt jelen jövő

A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI RENDSZERE. Múlt jelen jövő A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI RENDSZERE Múlt jelen jövő Gáspár Tibor 1 A HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség Tudományos Tanácsa által kiírt pályázat díjnyertes tanulmányának szerkesztett változata.

Részletesebben

A mentő tűzvédelem diszlokációja

A mentő tűzvédelem diszlokációja Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség A mentő tűzvédelem diszlokációja 2013. november 06. Fülep Zoltán tű. ezredes Tűzoltósági Főosztályvezető A mentő tűzvédelem magyarországi

Részletesebben

A GY A KO R LAT TER V EZÉ S KORSZERŰ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MA G YA R HO N VÉ D SÉG B EN SZERZŐI I SMERTET Ő

A GY A KO R LAT TER V EZÉ S KORSZERŰ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MA G YA R HO N VÉ D SÉG B EN SZERZŐI I SMERTET Ő ZRÍNYI MIKLOS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Ughy Antal ezredes A GY A KO R LAT TER V EZÉ S KORSZERŰ ELVEI ÉS ELJÁRÁSAI A MA G YA R HO N VÉ D SÉG B EN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI I SMERTET Ő

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete

A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A fővárosban működő fegyveres biztonsági őrségek helyzete A H A T Ó S Á G I E L L E N Ő R Z É S E K É S A Z Ő R S É G P A R A N C S N O K I K O N F E R E N C I A T A P A S Z T A L A T A I Nyikos Attila

Részletesebben

A VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK VÁRHATÓ HATÁSA A SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HADRENDJÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA

A VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK VÁRHATÓ HATÁSA A SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HADRENDJÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA A KONFERENCIA VITAANYAGA NAGY TIBOR dandártábornok 1 A VÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK VÁRHATÓ HATÁSA A SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK HADRENDJÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA Samuel P. Huntington A nyugat nem egyetemes

Részletesebben

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN

A FELDERÍTÉS ÁLTAL BIZTOSÍTOTT ADATOK A TERVEZÉS ÉS A VÉGREHAJTÁS KÜLÖNBÖZŐ FÁZISAIBAN NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK D. HÉJJ ISTVN nyá. ezredes 1 FELDEÍTÉS LTL BIZTOSÍTOTT DTOK TEVEZÉS ÉS VÉGEHJTS KÜLÖNBÖZŐ FZISIBN katonai felderítés feladata a terepről, az időjárásról, illetve a szembenálló

Részletesebben

y n á ld é p ú m. szá E V R E I T S S O S O I T rsa . É . 1 i T sztá . 0 est, 2 zér S a d r H

y n á ld é p ú m. szá E V R E I T S S O S O  I T rsa . É . 1 i T sztá . 0 est, 2 zér S a d r H Magyar Hadtudományi Társaság Tüzér Szakosztály J Ó V Á H A G Y O M! Budapest, 2005. 01. 12. MHTT Tüzér Szakosztály elnöke A TÜZÉR SZAKOSZTÁLY 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERVE 2005. számú példány T A

Részletesebben

Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA MAGYAR HONVÉDSÉG ALTISZTI AKADÉMIA Az MH Altiszti Akadémia parancsnokának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA az MH Altiszti Akadémia állományában lévő beosztások betöltésére Pályázatot nyújthatnak be korlátozás nélkül

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére

KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖK. sz. példány J ó v á h a g y o m! Budapest, 2011. augusztus - n. Dr. Benkő Tibor vezérezredes KIKÉPZÉSI PROGRAM az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei részére A HVK KIKÉPZÉSI

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Melléklet a 82/2007. (MK 108.) HM utasításhoz MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. számú példány A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2007. 2 A Honvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Kismagasságú katonai folyosók

Kismagasságú katonai folyosók 1 Kismagasságú katonai folyosók 2 KIINDULÁSI ALAP A fent említett szabályzók alapján jelenleg földközeli- és kismagasságú repülések végrehajtása a G típusú légtérben 250 csomó (460 km/h) sebesség alatt

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben