Készítette. Téglás Város Önkormányzatának megbízása alapján a. ZÖLD KÖR a Föld Barátai Magyarország tagja. Hajdúböszörmény, 2010.

Átírás

1 Közreműködők: Kathi Imre energetikus, villamosmérnök Kiss Csaba kertészmérnök Kincses Dániel vízrendezési szakmérnök Jónás Zoltán közlekedésmérnök Molnár Antal területfejlesztési szakértő Molnár Attila környezetvédelmi szakértő Sánta Krisztián környezetvédelmi szakmérnök Készítette Téglás Város Önkormányzatának megbízása alapján a ZÖLD KÖR a Föld Barátai Magyarország tagja Hajdúböszörmény, november -1-

2 TARTALOMJEGYZÉK Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november BEVEZETÉS...3 ELVEK MEGHATÁROZÁSA...5 AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖRNYEZETI POLITIKAI FELADATAI...8 LÉGSZENNYEZÉS ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA IVÓVÍZELLÁTÁS TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ENERGIAGAZDÁLKODÁS KÖZLEKEDÉSSZERVEZÉS HAVÁRIA, KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉS, REKULTIVÁCIÓ TALAJ-, ÉS TERMŐFÖLD VÉDELEM FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK, VÍZBÁZISOK VÉDELME TERMÉSZETVÉDELEM AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE RÖVID TÁVÚ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ( ) Mellékletek: 1. melléklet: Téglás hulladékgazdálkodással kapcsolatos és vízügyi adatai

3 BEVEZETÉS Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november Az élő, élhető és fenntartható településért! A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt). határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a Kvt. előírja, az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Téglás Város Önkormányzatának döntése értelmében szükséges ú, a hatályos jogszabályoknak, rendelkezéseknek megfelelő települési környezetvédelmi program elkészítése, mellyel a Zöld Kört bízták meg. Ez a környezetvédelmi program az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra: A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény, A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény, A természet védelméről szóló évi LIII. törvény, A Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik tervezési időszakára elfogadott anyaga, Egyéb a Magyar Köztársaság kormánya vagy parlamentje által elfogadott, nemzeti szintű a környezeti fenntarthatósággal és a környezet védelmével kapcsolatos stratégiák, koncepciók, A területileg illetékes környezetvédelmi hatóság állapot jelentései, adatai, A környezetvédelmi közszolgáltatásokat végző cégek közérdekű adatai. A program készítésekor a Kvt.-ben meghatározott elemeket vizsgáltuk - mint önállóan kezelt hatótényezőket -, a vizsgált hatótényezők, így a 48/E. (1) rendelkezéseiben leírtakkal összhangban a következők fejezetenként kerülnek kifejtésre: a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Ezen túl, az idézett szakasz (2) bekezdése értelmében, amely további fejezetek beépítésére is lehetőséget nyújt, a település adottságaiból adódóan, a következő fejezeteket is beemeltük a programba: a) a talaj, illetve termőföld védelem, b) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, c) a természetvédelem, d) települési szintű klímavédelem, e) a környezeti nevelés, szemléletformálás és tájékoztatás. A program szövegének struktúrájánál a következő szintén a Kvt.-ben, a 48/B. (2) bekezdésben meghatározott felépítést figyelembe véve állítottuk össze a különböző fejezeteket: -3-

4 a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; b) a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; d) a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A célok, valamint a feladatok meghatározásánál megpróbáltunk tekintettel lenni a település anyagi és természetbeni lehetőségeire és adottságaira. A feladatok megvalósításához pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg működő EU-s és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A program végrehajtását kétéves időintervallumonkénti felülvizsgálattal javasoljuk segíteni. Erre szükség van az esetleges rövidtávú feladatok korrekciója miatt, hiszen azok megvalósítása jelentős mértékben külső tényezőktől függ. Itt feltétlen meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható. -4-

5 ELVEK MEGHATÁROZÁSA Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november Az Európai Unió tagállamaként számos, a Közösség által fontosnak tartott horizontális elv figyelembe vétele szükséges a települési környezetvédelmi program kidolgozása során. Ezért nemcsak arra kell választ keresni, hogy a hazai "nemzeti", vagy esetünkben települési szinten hogyan tudjuk teljesíteni ezeket a célokat és elvárásokat, hanem stratégiai célként kell meghatároznunk, hogy a környezetvédelemben élenjáró európai települések sorához kell felzárkóznunk, s céljainkat és elveinket is e szerint kell meghatároznunk. 1.1 Az egzakt megismerés elve Igazából megbízhatóan csak akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha minél több, egzakt paraméterrel jellemezni tudjuk azt. A megfigyeléseket hosszú távon kell végezni és egységes, korszerű módszerekre kell, hogy alapuljanak. Ezeknek a méréseknek a periodikus elvégzését és az adatok értékelését nevezzük környezeti monitoringnak. A monitoring kialakításának első lépése annak meghatározása, hogy a környezet mely elemeit, azokon belül is mely paramétereket kívánjuk mérni. A megfelelő paraméterek kiválasztásánál igyekezni kell a szükséges és elegendő elv betartására. Meghatározandó a legfontosabb elemek köre, melyek nélkül nem lehetséges valódi kép kialakítása, ugyanakkor a mérőműszerek, és mérési tevékenységek nagy költségigénye miatt kerülni kell a felesleges paraméterek vizsgálatát. A monitoring eszközei között megkülönböztethetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. A legutóbbi módszer használata élőlények reakcióira alapul, így ezekkel kapható a legkomplexebb kép a környezetről. Ma még sajnos nem megfelelően széles körben elterjedt ez a módszer. 1.2 Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvető célja az élet komplex védelme, pusztulástól való széleskörű megóvása. Az igazi környezetvédelem az ember belsőjéből származik, nem pedig a külső szankcióktól való félelem tükröződik benne. A valódi környezettudat kialakításához megfelelő szocializáció szükséges minden életkorban. Az élet tisztelete kell, hogy tükröződjön az ember cselekedeteiben, ami alapját jelenti egy környezeti etika kialakításának. Egy, a környezeti etika intézményesítésére tett 1991-es javaslat szerint egy világszervezet kellene, hogy gondoskodjon a környezeti világerkölcs formálásáról. A következő lépésben a szervezet kidolgozna egy nemzetközi nyilatkozatot, amelyhez csatlakozó országok garantálnák, hogy beépítik az új etikát nemzeti joganyagukba. Magyarországon sajnos ez az etika még a társadalom igen kis részét érintette meg. 1.3 A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Jogilag három eset különböztethető meg az emberre, vagy környezetre veszélyes tevékenység végzése esetén. Első esetben az adott tevékenység még nem kezdődött el. Ilyen esetben a megelőzés fontos eszköze lehet a környezeti hatásvizsgálat elvégzése. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat elvégzését törvény határozza meg. A második esetben az adott tevékenység éppen folyamatban van, így azt kell eldönteni, hogy a tevékenység okozott-e kárt. Ettől függően lehet eldönteni, hogy folytatható-e a tevékenység, vagy éppen le kell állítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatnak, vagy állapotfelmérésnek (auditálás) nevezzük. A harmadik esetben az okozott kár megszüntetéséről beszélhetünk csak, ilyenkor valamilyen eszközzel rá kell venni a károkozót, hogy megszüntesse a károkat. Ebben a fázisban is beszélhetünk megelőzésről, hiszen az alkalmazott szankció elrettentő hatással lehet a következő lehetséges elkövetőre is A visszaforgatás (Recycling) elve Ez az elv azt jelenti, hogy az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkező hulladékokat különböző, speciális technológiák segítségével igyekszünk visszavezetni a termelésbe. A visszaforgatásnak három típusa van. Az egyik, amikor ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot. Ez jár a legnagyobb környezeti haszonnal, hiszen gyakorlatilag -5-

6 nem kell plusz energiát és nyersanyagot belefektetni a folyamatba. Erre jó példa lehet az üres üvegek újrafelhasználása begyűjtés, majd újratöltés révén. A második fajta a közvetlen visszaforgatás, vagy direkt recycling, amely a hulladékok közvetlen visszaforgatását jelenti a termelési folyamat valamelyik fázisába. Természetesen ez már nagyobb energiainputot igényel, erre legjobb példa az üvegtörmelék újraolvasztása lehet. A harmadik típus a közvetett visszaforgatás, vagy indirekt recycling, melynek során a keletkezett hulladékok nem ugyanabba a termelési folyamatba kerülnek visszavezetésre, amelyben keletkeztek. Általában ez a módszer jelenti a legkisebb környezeti hasznot, de alkalmazása gyakran indokolt lehet. 1.5 A takarékosság elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belőlük csak véges nagyságú készlet áll rendelkezésünkre. Ezek megőrzésének legjobb módja a takarékosság, amely egyben a környezet fokozott védelméhez is hozzájárul. A termelésnek és a fogyasztásnak a takarékosság elve szerinti megszervezése természetesen rendkívül összetett feladat, de a fenntartható növekedés egyik alapfeltétele ennek az elvnek a társadalomban és a gazdaságban való gyökeres megvalósítása. 1.6 Az elővigyázatosság elve Számos környezeti rendszer jelenleg még nem teljes mértékben feltárt, így viselkedésüket nem tudjuk nagy biztonsággal előre jelezni. Legmegfelelőbb, ha ilyen esetekben a legrosszabb szcenárió bekövetkezésére készülünk fel, hiszen így nem érhet bennünket meglepetés. 1.7 Az alkalmazkodás elve Dacára a legkorszerűbb technikai, technológiai vívmányoknak, megállapíthatjuk, hogy az emberiség korántsem ura a természetnek. Számtalan példa mutatja, hogy a környezeti adottságokat nem megfelelően figyelembe vevő fejlesztések visszaütnek a társadalomra. Időleges sikerek ellenére a végeredmény a környezeti károkon túl felesleges anyag- és energia befektetést, emberi elnyomorodást jelenthet. Sokkal célszerűbbnek látszik a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása. 1.8 A fenntartható fejlődés elve Az 1970-es években kibontakozó különböző világmodellek alapján megállapítható, hogy a kizárólagosan csak a növekedést célzó modellek tarthatatlanok. A Római Klub jelentése alapján elkezdtek a növekedés határairól beszélni. Napjainkban egyre inkább a harmonikus fejlődés, fejlesztés elve válik uralkodóvá. Ez alapján csak olyan fejlődést szabad serkentenünk, amely a természet értékeinek rombolása nélkül megvalósítható, illetve ha ezzel nem sértjük az elkövetkező nemzedékek fejlődési esélyeit. Fontos továbbá az ökológiai határok megtartása, a megújuló energia- és erőforrások a megújulás mértékét túl nem haladó, azokat ki nem zsákmányoló kiaknázása. 1.9 A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztéssel elengedhetetlen a környezetvédelem tervszerű alakítása. Ez a tervszerűség meg kell, hogy jelenjen országos, helyi és regionális szinteken is. A tervszerű környezetvédelem együtt kezelendő a terület- és gazdaságfejlesztéssel, településrendezéssel. Természetesen, a megfelelő környezetvédelmi tervezés végrehajtásához elengedhetetlen a megfelelő környezeti politika megléte, amelynek legfontosabb dokumentumai a hosszú távú környezetpolitikai koncepció és a középtávú nemzeti környezetvédelmi program. Ezekre épülhetnek azután a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelő, de a központi forrással kompatibilis területi programok Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Természetesen a környezetvédelem nem tekinthető csupán állami feladatnak, de alapvetően fontos szerepet kell, hogy vállaljon a különböző szinteken. Elsődlegesen a környezetvédelmet saját állami érdekként kell felfogni, így az állam kell, hogy legyen a legfőbb irányító a környezetvédelmi tevékenységek rendszerében. Erre az irányítási funkció betöltésére ki kell alakítani egy különleges, elkülönült szervezetrendszert, amely jogi alapjai megvannak. A gazdasági szabályozás feladatkörének betöltése, a környezetvédelmi kutatások finanszírozása, irányítása ugyancsak elsősorban állami feladat -6-

7 kell, hogy legyen. A környezetvédelmi információs rendszer kialakítása és menedzselése is állami feladat, ahogyan az ilyen irányú oktatás és ismeretterjesztés is. Végül, de nem utolsósorban a különböző anyagiinformációs támogatások folyósításán túl a nemzetközi együttműködés szervezése és koordinálása is elsősorban állami feladatnak minősíthető. Mindezeken túl az állam felelősséget és kötelezettséget is kell, hogy vállaljon a környezetvédelemért Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezeti károk általában egész emberi közösségeket érintenek egyszerre. A káros hatások felmérése, elhárítása legnagyobb sikerrel úgy remélhető, ha a folyamatokba bevonjuk az érintett területek lakosságát egyénenként, de csoportonként is. A közösség részvétele nagyban javíthatja a hatásfokot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásánál, hiszen a helyi döntések mindig jobban érintik a lakosságot, mint az országos szintűek Az együttműködés elve Ez az elv felfogható két értelemben is. Először meg kell emlékezni az állam, a környezetet használó és a társadalom közötti partnerségről. A környezeti problémák akkor legjobban megoldhatók, ha az érdekelt felek összehangoltan cselekednek. A másik felfogás szerint a környezeti szektor rendkívül összetett, számos szereplőt, társadalmi szférát érint. Ez az összetettség párhuzamosságot eredményezhet, melynek következtében a hatások sorra kiolthatják egymást. Ennek elkerülése érdekében az érdekelt felek, szervezetek, gazdasági egységek együttműködése javallt. Ennek jegyében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi stratégiájában megállapította: A környezetvédelem nem tekinthető külön szektornak, hanem integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. Ezért a társadalom valamennyi szektorának részt kell vállalnia a környezet iránti felelősségből Az életminőség javításának elve A társadalmi fejlődés leginkább úgy értelmezhető, hogy elsősorban az egészséges életre kell lehetőséget adni, másodsorban az emberi igényeket igyekszünk minél magasabb szinten kielégíteni, a társadalom tagjai számára jobb életminőséget biztosítani. Az alapvető élelmiszereken és egészséges ivóvízen túl a teljes emberi élet részét képezik az egészségügyi, a kulturális, oktatási igények is, amelyeknek biztosítása csakis a környezettel harmóniában lehetséges A távlati gondolkodás elv Sajnos jelenleg áthidalhatatlannak tűnő szakadék feszül a környezeti problémák és a társadalmi-politikai döntéshozatali folyamatok időtávlata között. A politikusok általában rövidtávon, négy évre, a következő választásokig terveznek, míg a környezeti problémák több évtizedes tervezést tesznek szükségessé. Megállapítható, hogy valószínűleg generációváltás szükséges a megfelelő mentalitás meghonosításához a döntéshozó körökben. Kérdéses és éppen ezért nyugtalanító azonban, hogy az egyre sürgetőbbé váló környezeti gondok hagynak-e elegendő időt erre a természeténél fogva lassú változásra Az információk szabad áramlásának elve A Riói Konferencián elfogadott 10. elv szerint a társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervezetek rendelkeznek. Ez a passzív részvétel azonban nem elég, beleszólást kell, hogy kapjanak a döntéshozatali folyamatokba is. Sajnos egy meglehetősen alacsony szintű környezettudattal rendelkező lakosság esetén ez az elv csak nehezen érvényesíthető. Megállapítható, hogy igazából ez az elv csak megfelelő nevelési-oktatási tevékenységgel együtt valósítható meg. Az információk szabad áramlásának egy másik oldala a különböző kutatóintézetek közötti együttműködés, információcsere megkönnyítése, a mérési adatok megosztása, így szélesebb körű analízis lehetővé tétele A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve A legtöbb környezetvédelmi elv csak akkor érvényesíthető megfelelően, ha fogékony társadalommal és benne megfelelően művelt egyénekkel találkozik. Ezért kiemelt fontosságú az intézményes nevelésoktatás környezeti szempontokra fogékonyabb átszervezése. -7-

8 AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS ÉS KÖRNYEZETI POLITIKAI FELADATAI Az önkormányzatok politikai és közszolgáltatói funkciója A helyi önkormányzatok az Európai Unió országaiban egyre növekvő jelentőségre tesznek szert, amely egyrészről a szubszidiaritás alapelvét is érvényesítve mindenütt megfigyelhető decentralizációból, másrészről pedig az integrációban betöltött kiemelkedő szerepükből fakad. Az önkormányzatok az európai államokban alkotmányos státusszal rendelkeznek (az Egyesült Királyság speciális berendezkedésétől eltekintve), színterei az állampolgárok politikai hatalomban való részvételének, érdekeik kifejezésének. Mivel földrajzi és politikai értelemben is az állampolgárokhoz eső legközelebbi szintet képviselik, ideálisan alkalmasak a polgárok igényeinek megismerésére és szükségleteik kielégítésére. Annak ellenére, hogy a helyi és regionális önkormányzatok rendszere és hatásköre, viszonya a központi kormányzathoz az adott állam politikai-közigazgatási berendezkedésétől függően eltéréseket mutat, általánosan elmondható, hogy a helyi önkormányzatok közszolgálati szolgáltatási funkciókat töltenek be, amelyekkel alapvetően befolyásolják az állampolgárok mindennapi életét. Az önkormányzatok hatáskörébe tartozó néhány feladatot kiemelve csupán: a különböző helyi közigazgatási feladatok ellátása, az állampolgárok különféle adatairól nyilvántartások vezetése, területi tervezés, településfejlesztés, lakásellátás, közlekedés megszervezése, közutak fenntartása, a környezetvédelem számos feladatának ellátása, szociális, egészségügyi szolgáltatások nyújtása, oktatási - képzési intézmények fenntartása, foglalkoztatáspolitika, kulturális és sporttal kapcsolatos tevékenységek feltételeinek biztosítása, stb. Az önkormányzatok feladataik ellátása érdekében a helyi közügyekben hatósági jogkörrel, szabályozói, jogalkotói hatáskörrel rendelkeznek. S bár az Európai Közösségi Jog nem tartalmaz rendelkezéseket a helyi önkormányzatok működésére vonatkozóan, tevékenységüket az európai politikák és jogszabályok végrehajtása (és az azok alakításában való részvétel), számottevően befolyásolja, feladataikat megnöveli, hatásköreiket és azok gyakorlását átstrukturálja. Magyarországnak az Unióhoz való csatlakozási folyamatában, mind annak előkészítése fázisában, mind pedig a teljes jogú tagsági státusz elnyerését követően meg kellett felelnie az uniós elvárásoknak. Az Európai Tanács által júniusában megfogalmazott ún. "koppenhágai kritériumok" egyik feltétele a jogállamiság működőképes intézményrendszerének megteremtése, amelynek integráns része az önkormányzatiság, a helyi önkormányzatok megfelelő működése. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) felhatalmazza az önkormányzatokat a feladat- és hatáskörükbe tartozó helyi közügyek önálló szabályozására és igazgatására, törvényben meghatározott feladatok kötelező ellátását írja elő, s lehetővé teszi, más szerv hatáskörébe nem utalt helyi közügyek önálló ellátását. Az Ötv. 8.. a települési önkormányzatok feladatait példálózó módon sorolja fel, megemlítendők különösen a helyi közszolgáltatások körében a településfejlesztés, településrendezés, az épített és természetes környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, a köztisztaság biztosítása, a tűzvédelem, az energiaszolgáltatás, a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás, a közművelődés, sport támogatása, stb. Az Ötv. a kötelezően ellátandó feladatokat ennél sokkal szűkebb körben határozza meg, az egészséges ivóvízellátásról való gondoskodáson és a közkutak fenntartásán kívül a környezetvédelem általános feladatai nem tartoznak ebbe a körbe. Egyes környezetvédelmi feladatokat az önkormányzatok más jogforrások előírásai alapján, illetőleg a lakosság igényeinek és az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek megfelelően és mértékben látnak el. Az Ötv. 69. a megyei önkormányzatok feladatait a települési önkormányzatok kötelező feladatává nem tett körben határozza meg, elsősorban a törvény által előírt olyan körzeti jellegű feladatok ellátása tartozik hatáskörükbe, amelyek a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjednek. Az Ötv alapján a megyei önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül kiemelendő különösen az oktatási, kollégiumi, egészségügyi intézmények fenntartása, a térségi foglalkoztatási feladatok és szakképzés összehangolása, a természet és a társadalom kulturális javainak megőrzése, az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területfejlesztéssel kapcsolatos feladatok összehangolása, a területi információs rendszer kialakítása, a megyei idegenforgalommal kapcsolatos -8-

9 feladatok ellátása, területfejlesztési feladatok, stb. Az Ötv. a megyei önkormányzatok számára is lehetővé teszi olyan közfeladatok vállalását, amelyeket törvény nem utal más szervek kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Az önkormányzatok feladatairól az Önkormányzati törvényen kívül számos ágazati törvény rendelkezik, amelyek meghatározzák az önkormányzatok feladatai ellátásának módját, valamint a hatósági jogkörben meghatározott feladatait. Az önkormányzatok környezetpolitikai feladatai Az önkormányzatok speciális helyzetükből és szerteágazó feladataikból következően meghatározó szerepet játszanak a tiszta és egészséges környezet biztosításában, az állampolgárok életminőségének javításában, a környezeti követelményeknek a gazdaság működésében való figyelembevételében, a fenntartható fejlődés biztosításában, a környezeti politika helyi szintű alakításában, valamint a nemzeti és európai környezeti politika formálásában. Az Ötv. rendelkezéseiből is kitűnően mind a települési, mind a megyei önkormányzatoknak vannak kötelezően ellátandó környezeti politikai feladatai, azonban tevékenységük ennél sokkal szélesebb körű. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, a évi LV. törvénnyel módosított évi LIII. törvény (Ktv.) IV. Fejezetének 46.. a helyi önkormányzatok feladatává teszi a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtásának biztosítását, a kapcsolódó hatósági feladatok ellátását, a önálló települési környezetvédelmi program kidolgozását, környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletek és határozatok kibocsátását, környezetvédelmi feladatot ellátó más hatóságokkal, önkormányzatokkal és társadalmi szervezetekkel való együttműködést, a környezet állapotának elemzését, értékelését, és arról a lakosság tájékoztatását, a fejlesztések során a környezetvédelmi követelmények érvényesítését és a környezeti állapot javításának elősegítését. A Ktv. 58. az önkormányzatokat felhatalmazza környezetvédelmi alap létrehozására, amelynek felhasználásáról a képviselőtestület évente dönt. A Ktv. a megyei önkormányzatok környezetvédelmi feladatai közé sorolja a környezetvédelmi program készítését, a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjai megalkotásának kezdeményezését és azoknak, valamint a települési önkormányzatok környezetvédelmi rendelettervezeteinek véleményezését, továbbá a települési önkormányzatok között, a környezetvédelmi alap felhasználására kötött egyezség előmozdítását. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szempontjából kiemelendő a települési önkormányzatok kötelezettsége a jogszabályok végrehajtására, és felhatalmazása a helyi jogalkotásra. E hatáskörük gyakorlása során már nem csupán a nemzeti jog rendelkezéseinek végrehajtása, vagy az azzal kapcsolatos önálló jogalkotás tartozik feladataik közé. A helyi önkormányzatok mint közfeladatot ellátók, hatósági jogkört gyakorlók, munkáltatók, vagyonkezelők, vállalkozási tevékenységet végzők, jogalkotók és jogalkalmazók, a közösségi jogszabályok címzettjei lehetnek, amelyekből többlet feladataik, jogosultságaik és kötelezettségeik keletkeznek. A helyi önkormányzatok környezeti politikai szerepe és jogalkotói funkciója a már említett szubszidiaritás elvének alkalmazása miatt is egyre jelentősebbé válik. Az önkormányzatoknak közszolgáltatási tevékenységük során figyelemmel kell lenniük a közösségi jog előírásaira, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladataikban pl. az ivóvízellátásra, a szennyvízelvezetésre, a hulladékkezelésre vagy a légszennyezésre vonatkozó közösségi jogszabályokra. E szabályok végrehajtásával kapcsolatos mulasztásnak minősül a közösségi jogszabállyal ellentétes önkormányzati normaalkotás, de a kollíziós tagállami norma alkalmazása is. Az önkormányzatok eljárása ezekben az esetekben a tagállam kötelezettségszegő magatartásának minősül, s mint ilyen alapot ad az Európai Bíróság előtti eljárásra. Az önkormányzati rendeletek tehát nem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal, amely az önkormányzatokra a csatlakozási folyamat jelenlegi szakaszában a helyi normák felülvizsgálatának feladatát rója. Az átvilágítás eredményeképpen a közösségi jogba ütköző önkormányzati rendeleteket hatályon kívül kell helyezniük, vagy módosítaniuk kell. A közösségi jog előfoglalási alapelvéből fakadóan a közvetlenül alkalmazandó -- azaz további végrehajtási rendelkezést nem igénylő közösségi jogszabályokkal (Rendeletek, Határozatok) azonos tartalmú nemzeti jogszabályok, ideértve az önkormányzati rendeleteket is, szintén hatályon kívül helyezendők. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának folyamata már megkezdődött, a Belügyminisztérium és az érintett ágazati minisztériumok által az 1058/2001 (VI. 21.) Korm. határozat alapján elkészített program szerint, amely határidőket tűzve rögzíti az átvilágítás menetrendjét és a közösségi joggal való harmonizáció céljából az -9-

10 önkormányzatok deregulációs és szabályozási feladatait. Az önkormányzati rendeletek átvilágításának egyik kiemelt ágazata éppen a környezetvédelem, különösen az ivóvíz minősége, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a zaj- és rezgésvédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint a helyi környezetvédelmi programok területén. Környezeti tervezés Az önkormányzatok funkcióinak betöltéséhez számos eszköz áll rendelkezésére. Első helyen említendő a jogalkotás, amely minden olyan központi vagy helyi politikai tárgykört érint, amelyben az önkormányzatoknak végrehajtási szerepük van, vagy amelyekben életviszonyokat önállóan, elsődlegesen szabályozhatnak. Az önkormányzatok önállóan gazdálkodnak, anyagi eszközeikből különböző programokat, beruházásokat finanszírozhatnak, támogatásokat nyújthatnak. Az önkormányzati eszközök közül kiemelkedő jelentősége van a tervezésnek, amely a különböző ágazatokban rögzíti az önkormányzat céljait és a célok eléréséhez szükséges tevékenységét, eszközeit. A környezeti politika terén a Ktv kifejezetten kötelezi a települési és a megyei önkormányzatokat a kormány által kidolgozott és az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (az aktuális verziójával természetesen) és a településrendezési tervével összhangban álló, környezetvédelmi program készítésére. Az önkormányzatok környezetvédelmi programjait a képviselő testület hagyja jóvá. A települési önkormányzatok környezetvédelmi programjait a megyei önkormányzatok előzetesen véleményezik, s saját programjukat a települési önkormányzatokkal egyeztetve dolgozzák ki. A Ktv. nem utalja egyetlen szerv kötelező feladatkörébe sem a regionális környezetvédelmi program készítését, azonban azt -- szóhasználatából következően- más törvény rendelkezései alapján kívánatosnak tartja. A Ktv. lehetővé teszi azt is, hogy települési önkormányzatok közös környezetvédelmi programot készítsenek. A program futamidejét a Ktv. nem szabályozza, felülvizsgálatára azonban szükség szerint, de legalább kétévente sort kell keríteni. A Nemzeti Környezetvédelmi programmal való megfeleltetés követelménye miatt célszerű az önkormányzati programot legalább hatévente megújítani. A Ktv a települési önkormányzatok környezetvédelmi programjainak lényeges tartalmi elemeit rögzíti csupán. Az önkormányzati környezetvédelmi programok a Ktv.-ben meghatározott minimumelemeken kívül az önkormányzat helyi sajátosságainak és szükségleteinek megfelelően számos egyéb, más önkormányzatokétól eltérő feladatokról is rendelkezhetnek. A környezeti tervkészítés szükségességét nem csupán a törvényi előírásnak való megfelelés indokolja. Az önkormányzatok számos feladatának teljesítése kapcsolódik környezetvédelmi kérdésekhez, s a különböző gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi, sokszor egymással ellentétes érdekek összehangolását szolgálja a megalapozott környezeti program végrehajtása. A környezeti program a helyi környezet állapotának felmérése alapján meghatározott problémák megoldása érdekében kijelöli az önkormányzat céljait, meghatározza a prioritásokat és a célok eléréséhez vezető stratégiát. A programnak ki kell térnie a végrehajtásban együttműködő szereplőkre, azok konkrét feladataira, a feladatok elvégzésének határidejére, a felelősségre, a végrehajtáshoz szükséges eszközökre, jogi szabályozásra, a finanszírozási forrásokra, a program végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, az ellenőrzés eszközeire, módszereire, gyakoriságára, jelentéstételi kötelezettségekre, s az esetleges korrekciókra, alternatív megoldásokra. A települési környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia, s figyelemmel kell kísérnie az abban foglalt feladatok megoldását. A környezetvédelmi programban meghatározott feladatokat a település rendezési tervének jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozattal, szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával kell végrehajtani. A környezetvédelmi program végrehajtásának sikere függ a helyi lakosság általi támogatottságtól is, így a program elkészítésének és végrehajtásának folyamán törekedni kell az állampolgárok bevonására és folyamatos informálására. -10-

11 LÉGSZENNYEZÉS Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november Helyzetértékelés A település levegőminőségére vonatkozóan, az Országos Környezetvédelmi Rendszer LAIR adatbázisában az alábbi, a településre vonatkozó adatok találhatóak (2002- időintervallumra vonatkozóan, valamint év adatai): : Szennyezőanyag Összesen (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO <0,5 <0,5 <0,5 <0, Pentán Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) Kén-dioxid (SPECIFIKUS) <0,5 1 <0,5 1 <0,5 <0,5 <0, Xilolok <0,5 <0,5 <0, Etil-benzol Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként <0,5 <0, Sztirol Szén-monoxid Foszforsav Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként 3 3 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Ásványolaj gőzök <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Paraffin-szénhidrogének C9-től <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Cink és vegyületei Zn-ként 4 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Szilárd anyag Króm (VI) vegyértékű vegyületei <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Mangán és vegyületei Mn-ként 5 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Nátrium-nitrit <0, Nikkel és vegyületei Ni-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Nátrium és vegyületei mint Na, kivéve a nátrium-hidroxid Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C- ban kifejezve Összes szerves anyag C-ként ( kivéve metán ) <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 80 <0,5 80 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID Légszennyező anyag kibocsátás I. (forrás: OKIR/LAIR, 2010.) -11-

12 Telephely Szennyezőanyag Mennyiség [kg/év] Fgsz Zrt. Gázátadó Állomás (4243 Téglás külterület) SZÉN-DIOXID HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) HAJDU Infrastruktúra Rt. Vízmű (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység (4243 Téglás) Aranykalász Gazdák Szövetkezete Szárító üzem (4243 Téglás Külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) Fgsz Zrt. Gázátadó Állomás (4243 Téglás külterület) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói tevékenység (4243 Téglás) HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) 7 - Szilárd anyag Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) Pentán Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Szilárd anyag Paraffin-szénhidrogének C9-től 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Foszforsav Szén-monoxid Sztirol 7 HAJDU Infrastruktúra Rt. Vízmű (4243 Téglás) 2 - Szén-monoxid 4 HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. (4243 Téglás) Etil-benzol 4 Hajdu Autotechnika Zrt. Autóipari gyártási-beszállítói 7 - Szilárd anyag 1 tevékenység (4243 Téglás) Légszennyező anyag kibocsátás II, évre vonatkozó adatok alapján. (forrás: OKIR/LAIR, 2010.) -12-

13 Év Telephely név Anyag azonosító Anyag név Kibocsátás összesen kg/év, Gázátadó Állomás 2 Szén-monoxid 0,9682 Gázátadó Állomás Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint 3, NO2 27,5932, Gázátadó Állomás 999 SZÉN-DIOXID 88308,0626, Szárító üzem 2 Szén-monoxid 2298,6780 Szárító üzem Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint 3, NO2 1882,8160, Szárító üzem 7 Szilárd anyag 108,8720, 2 Szén-monoxid 487,6973 Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint 3, NO2 1794,1535, 7 Szilárd anyag 2524,9733, 12 Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 1300,7451, 24 Foszforsav 22,3509, 104 Pentán 1245,5270, 152 Xilolok 0,3310, 157 Etil-benzol 4,3183, 160 Sztirol 7,9193, 598 Paraffin-szénhidrogének C9-től 66,3859 Autóipari gyártási-beszállítói Szén-monoxid 2, tevékenység 16,4735 Autóipari gyártási-beszállítói Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint 3, tevékenység NO2 196,6412 Autóipari gyártási-beszállítói Szilárd anyag 7, tevékenység 1,6428 Autóipari gyártási-beszállítói Ásványolaj gőzök 530, tevékenység 0,3378, Autóipari gyártási-beszállítói Összes szerves anyag C-ként (kivéve 981 tevékenység metán) 0,1078, Vízmű 2 Szén-monoxid 4,0527, Vízmű 3 Nitrogén oxidok (NO és NO2) mint NO2 1000,4841, Vízmű 16 Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és ciánklorid 0,4352 HCL-ként. évi légszennyezési adatok (Forrás: TIKTVF, 2010.) -13-

14 Téglás város jelentősebb légszennyező forrásai ( forrás: OKIR, 2010.) A 21/2001. Kormány rendelet alapján a jegyző hatáskörébe tartoznak a háztartási berendezések forrásai, valamint a 140 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaival kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi ügyekben. Azonban ezekről a forrásokról nem áll rendelkezésre adat. Hasonlóképen nem áll rendelkezésre adat az avar és kerti hulladék égetés gyakorlatára a településen. Ezek felmérése szükséges a további intézkedések megtételéhez. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Téglás levegőminőségét alapvetően a közlekedési eredetű és a fűtési eredetű légszennyező anyagok határozzák meg, valamint az őszi időszakban a lehullott avar égetése jelent nagyobb mértékű levegőszennyezést. Az illegális hulladékégetésekről és az avar, kerti hulladék égetéséről nem áll rendelkezésre adat. Ipari eredetű légszennyező források is találhatók a településen, melyek közül a legjelentősebb a Hajdúsági Ipari Zrt., valamint a én található kapcsolódó vállalkozások pontforrásai. A vizsgált terület jelenlegi levegőminőségére vonatkozó kevés mérési adat miatt, a levegő minőségét más módon, becsléssel kell meghatároznunk. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 7. (5) bekezdése alapján az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónába sorolás kritériumait a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, akárcsak a különböző zónatípusokhoz (A-F csoport) tartozó határértékeket. Magát a zónába sorolást (A-F csoport) a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A hivatkozott rendeletek alapján Téglás és környezete a 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat sorolandó, ahol a SO 2, a NOx, a CO az F zónacsoportba, a szilárd anyag az E zónacsoportba tartozik. -14-

15 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid PM10 Benzol Talajközeli ózon PM10 Arzén PM10 Kadmium PM10 Nikkel PM10 Ólom PM10 benz(a)- pirén F F F E F O-I F F F F D Zónacsoport a szennyezőanyagok szerint 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat Kén-dioxid Zónacsoport: F Levegőszennyezettségi határérték Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Zónacsoport: F Levegőszennyezettségi határérték Szálló por (PM10) Zónacsoport: E Levegőszennyezettségi határérték Szén-monoxid Zónacsoport: F Levegőszennyezettségi határérték Kéndioxid Nitrogéndioxid Szénmonoxid Szilárd anyag (PM10) Benzol F F F E F 24 órás egészségügyi határérték (µg/m3) Éves ökológiai határérték (µ g/m3) Órás egészségügyi határérték (NO2) (µ g/m3) 24 órás egészségügyi határérték (NO2) (µ g/m3) Éves ökológiai határérték (NOx) (µ g/m3) órás átlag (µ g/m3) Éves átlag (µ g/m3) Nyolcórás átlag (µ g/m3) A 14/2001. Kormány rendelet 4. sz. melléklete alapján a fenti kategóriák az alábbi tartalommal bírnak: E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. A jogszabályi környezet is változott az elmúlt időszakban, melyek meghatározóak a program szempontjából. Az legfontosabb, az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos változás, mivel megalkotásra került a NÉS (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia), valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) is külön fejezetben foglalkozik az éghajlatváltozás veszélyeinek a visszaszorítása érdekében szükséges tevékenységekről. Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos tevékenységekkel a program külön fejezetében foglalkozunk. Fontos jogszabályi változás még, hogy év novemberében elfogadta az Országgyűlés az NKP III.-t, mely a helyi önkormányzatok számára, a levegőminőség védelmével kapcsolatban feladatokat határozta meg: 1. A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, elsősorban a kis tüzelőberendezésekkel kapcsolatosan

16 2. Közreműködés a jogszabály által kijelölt, szennyezett levegőjű légszennyezettségi zónákra készült területi levegőtisztaság-védelmi intézkedési programok ütemezett végrehajtásában (pl. helyi közlekedéssel, lakossági fűtéssel kapcsolatos intézkedések). 3. Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. 4. Szmogriadó tervek készítése, rendszeres felülvizsgálata és az új előírásoknak megfelelő módosítása. 5. A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása). 6. A lakosság folyamatos tájékoztatása. Ezen meghatározott feladatok közül Téglás szempontjából nem releváns a 2. sz. feladat, mivel a település területe nem tartozik azon csoportba, akiknek levegőtisztaság-védelmi intézkedési programot kell készítenie. Ezen kívül az 5. sz. pont sem értelmezhető a településre, mivel a rendelkezésre álló információk és adatok ismeretében, főleg azok hiányában, megállapítható, hogy szmoghelyzet kialakulásának ez esélye csekély. Célok meghatározása Az Önkormányzat számára meghatározott levegőtisztaság-védelmi feladatok teljesítése, ellátása. A hatályos jogszabályok meghatározta feladatok alkalmazása a döntések során. A jogszabályi változások nyomon követése. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. Az avar és kerti hulladék égetés felmérése a településen. Amennyiben problémaként jelentkezik, helyi szintű szabályozás és szankciórendszer kidolgozása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal elvégzi a felmérést a tavaszi és őszi időszakban. Amennyiben a fennálló probléma igényli szabályozás elkészítése. Ütemezés: A program időtartama alatt szükséges a felmérés elkészítése, az intézkedések megtétele. Források: Nincs forrásigénye. Szennyezés nélküli, vagy a legkisebb levegőszennyezést okozó megoldások előnyben részesítése a közlekedésfejlesztést, iparfejlesztést érintő önkormányzati döntések során. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. A lakosságot veszélyeztető levegőminőségi helyzet (szmogriadó, havária) esetén a szükséges intézkedések megtétele (pl. gépjárműforgalom korlátozása). Intézkedési mód: Kapcsolattartás az érintett hatóságokkal. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. -16-

17 Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november A lakosság folyamatos tájékoztatása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. -17-

18 ZAJ ÉS REZGÉS ELENI VÉDELEM Helyzetértékelés Megállapítható, hogy a település vonatkozásában zajra vonatkozó adatok igen kis számban állnak rendelkezésre. A FETIKVF végzett ben egy közérdekű bejelentés alapján mérést. Nagyobb zajforrásnak tekinthetők a különböző gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, melynek nem jelentős a száma. A legjelentősebb forrásként jelentkező Hajdúsági Ipari Zrt. e egyrészt távolabb helyezkedik el a településtől, valamint az megfelelőképpen védett, mivel erdő veszi körül. Jelentősebb forrásnak tekinthető a településen áthaladó vasútvonal, mely mivel fővonal, így nagyobb forgalom jellemzi, ezáltal a vasútvonal mentén jelentősebb a zajterhelés. Hasonló a helyzet a településtől nem messze haladó 4-es számú főút esetében. Ebben az esetben a FETIKVF által végzett mérés alapján megállapításra került, hogy a közlekedésből származó zajterhelés jelentősen meghaladja a 27/. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében megállapított határértékeket. Nyilvánvaló a mérés alapján, hogy a nem kizárólag a mérés helyszínén, hanem a 4-es főúthoz közel helyezkedő lakóépületek esetében is hasonló eredményekkel számolhatunk. Időszakos zajforrásként jelentkeznek a szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek. Ezek zajterheléséről azonban nincs konkrét méréseken alapuló, rendelkezésre álló adat. Az NKP III. meghatározta azokat az Önkormányzatokat érintő feladatokat, melyeket a zaj és rezgés elleni védelem területén el kell végezni. Ez alapján: 1. A főnél népesebb városokra június 30-ig stratégiai zajtérkép és július 18-ig intézkedési terv készítése, valamint ezek szükség szerinti, de legalább ötévenkénti felülvizsgálata. 2. Az intézkedési tervek megvalósítása elsősorban azokon a sűrűn lakott területeken, ahol a zajterhelés 75 db-nél magasabb. 3. Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele a főnél kisebb népességű településeken. 4. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése; zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése). 5. A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. Téglás Város szempontjából a 3., 4. és 5. sz. feladatok jelentenek konkrét teendőket, melyek a feladatok meghatározásába beemelésre kerülnek. Célok meghatározása Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele. A zajvédelmi szempontok integrálása a helyi szintű tervezésbe, fejlesztések megvalósításába. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. A helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása, folyamatos ellenőrzése, szükség esetén módosítása, racionalizálása (pl. csendes övezet, illetve zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület kijelölése; zajkibocsátási határérték megállapítása, ellenőrzése). -18-

19 Intézkedési mód: A hatósági és rendeletalkotási feladatok esetében a Jegyző feladata az intézkedések meghozatala, valamint a Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, figyelembe véve a szabályozás változásait is, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. A helyi lakosság tájékoztatása, szemléletformálása. Intézkedési mód: A Polgármesteri Hivatal napi munkájába szükséges beépíteni, felelős kijelölésével. Ütemezés: A program időtartama alatt folyamatosan, éves értékelés beépítésével a nyomon követhetőség érdekében. Források: Nincs forrásigénye. A közlekedési eredetű zajforrások felmérése, mérések elvégzése (vasút, 4. sz. főút). Intézkedési mód: Mérés megrendelése. A mérés alapján szükséges intézkedések megtétele. Ütemezés: A program időtartamának végére. Források: Ft. -19-

20 ZÖLDFELÜLET-GAZDÁLKODÁS A zöldfelület egyes elemei közvetlenül hatnak a településképre, és így a lakók és látogatók közérzetére, hangulatára is. Az első benyomás, ami elsősorban a külsőségek észlelésével keletkezik, meghatározó egy település megítélésében, de az első benyomáson túl a polgároknak nap mint nap ezen adottságok közepette kell élniük, dolgozniuk, boldogulniuk. A zöldfelületi elemek vizsgálatával megállapítható a szükséges intézkedés módja, ideje, annak anyagi és tárgyi feltételei. Egy település zöldfelületei az alábbi elemekből állnak össze rendszerré: parkok, terek, fasorok, közlekedési útvonalak zöldfelületei, sportcélú területek, játszóterek, közintézmények zöldfelületei, temetők, emlékhelyek, erdők (jóléti-, véderdők stb.), beépítetlen önkormányzati telkek, területek, gazdasági, kereskedelmi területek zöldfelületei, magánkertek. Egy település zöldfelületi rendszere számos különböző rendeltetésű területből áll össze, melyek eltérő funkciójából adódóan szinte minden téren különböznek egymástól. A közlekedési területek zöldfelületei elsősorban a biztonságos közlekedést szolgálják, másrészt annak káros hatásait csillapítják. A parkok a lakosság pihenését, és a jobb mikroklímát biztosítják, a sportpálya az aktív kikapcsolódás és számos közösségi esemény színtere, a játszóterek a gyermekek tartalmas és biztonságos szabadtéri időtöltését teszik lehetővé. De a zöldfelületi rendszerbe a temető is beletartozik, mely egyrészt szükségből adódó közszolgáltatás, másrészt emberhez méltó nyughely kell, hogy legyen. Egy település, terület biológiai aktivitásértéke meghatározó a zöldfelület és a táj szempontjából. Ennek fogalmát a évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény vezette be és határozta meg. Ez alapján, egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték, a biológiai aktivitásérték. Ennek számítását a 9/2007. ÖTM rendelet tartalmazza. A számítás alapján a évi LXXVIII. törvény 8. (2) határozza meg azt, hogy a település rendezés során az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Helyzetértékelés Téglás településközpontját közepes mértékben terheli a közúti forgalom, nem csak környezetvédelmi szempontból, hanem tájképi szempontból is. Téglás központjában több rendezett zöldterület található. Értékes zöldterületek még a közintézmények kertjei is (Polgármesteri hivatal, általános iskola, óvoda). A városkép kialakításában az összes élőlény közül a fáknak van a legnagyobb szerepe. Hangulatot, színt, életet, stílust, egyéniséget, szemléletet, igényességet tükröznek. A szoliter fák egy-egy adott tér, városrészlet képét befolyásolják, a fasorok azonban a város egészét hivatottak alakítani, arculatot teremtenek. A település adottságai folytán kevés lehetőség van a közparkok számának vagy méretének növelésére. Ahol még vannak beépítetlen önkormányzati területek, ott mindenképp törekedni kell a közcélú zöldfelületek kialakítására. A település szervezés és rendezés során a biológiai aktivitásérték alkalmazására még nem került sor a településen, valamint a fejleszétsek során sem kerültek figyelembe vételre a településre vonatkozóan ezek a mutatók. Szükséges ezen mutatók alkalmazása és a biológiai aktivitásértékét növelni, vagy legalább is szinten tartani. -20-

21 Célok meghatározása Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november Átfogó terv készítése a zöldfelületek kialakításáról, a zöldterületeken telepítendő növényekről, a viharkárok által szükséges pótlásokról. Intézkedési mód: Az Önkormányzat tárgyalja meg a kérdést, kezdeményezzék a tervek elkészítését. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A tervek alapján, azok mértékében. Zöldfelületek karbantartását magas színvonalon kell biztosítani közhasznú munkások foglalkoztatásával. Különös figyelmet kell fordítani a parlagfű szennyeződés megelőzésére. Intézkedési mód: A közhasznú foglalkoztatás kiterjesztése erre a tevékenységre. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A közhasznú foglalkoztatás keretei közt. Mind szélesebb körben - de szakmai irányítás mellett - be kell vonni a lakosságot a szűkebb és tágabb környezetük védelme, alakítása és fenntartása érdekében. (Tiszta udvar, rendes ház akció stb.) Intézkedési mód: Az Önkormányzat tárgyalja meg a lehetőséget, akár élő példák alapján és indítsa el a kezdeményezést. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. A település biológiai aktivitásértékének a szinten tartása, a településrendezés és tervezés során a biológiai aktivitásérték nem csökkenhet. Ezen tevékenységeket a tervezési dokumentumokban ki kell munkálni, igazolni. Intézkedési mód: Az terület és településtervezés és fejlesztés során a fentiek alkalmazása, figyelemmel kísérése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A tervek alapján, azok mértékében. -21-

22 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET TISZTASÁGA Helyzetértékelés A város köztisztasága magába foglalja az egyes ingatlanok ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását. A települési környezet tisztasága nem csak esztétikai, hanem közegészségügyi szempontból is kiemelkedő fontossággal bír. A településkép megjelenése akkor nevezhető esztétikusnak, ha az rendezettek, gondozott, folyamatos tisztántartásukról, fenntartásukról gondoskodnak. Az egységes települési környezetre gyakorolt hatások alapján mint fontos környezetvédelmi eszköz és megtartásuk, fejlesztésük teljes egészében beleillik a környezetvédelem tevékenységi körébe. Az elmúlt néhány esztendőben Téglás számos pozitív változáson ment keresztül, így a település környezetének tisztasága is sokat javulhatott, azonban jó néhány olyan feladat van, amelynek megoldása még a város előtt áll. Ilyen feladat például az illegális hulladéklerakók számának csökkentése, a jelenség kezelése. A problémát sajnos mind külterületen, mind a városon belül nagy számban lehet észlelni. Gyakori jelenség a szelektív gyűjtőedények körüli illegális hulladék elhelyezés is. Ezen problémák megoldása prioritásként kell, hogy szerepeljen az önkormányzat feladatkörében. A település köztisztasági problémája minden évszakban más és más. Az őszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítania a település vezetésének. Téglás Város Önkormányzatának 2/2003. (I. 28.) TÖ sz. rendelete a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaság fenntartásáról (a 21/2005. (IX. 30., a 28/2005. (XII. 22.) és a 27/2006. (XII. 21.) rendelet módosításával) részletesen szabályozza a kérdéskört. Célok meghatározása A legegyszerűbb megfogalmazás a települési környezet tisztaságával kapcsolatos célkitűzésekkel kapcsolatban az, hogy egy higiénikus, tiszta, ápolt városkép alakuljon ki, maradjon fenn, ahol nem csak kellemes élni de vonzó a turistáknak és ide látogatóknak egyaránt. El kell érni hogy az illegális hulladéklerakások száma csökkenjen, tovább kell folytatni a település kül- és belterületén az illegális hulladéklerakók felszámolását és olyan szankciók alkalmazása szükséges, melyek elrettentő hatással bírnak. Zöldkommandó időszakos ellenőrzésekkel, hatósági háttérrel hatékonyan léphet fel a jelenség ellen, ahogyan azt többször bizonyította is. Folyamatos ellenőrzés szükséges a város kivezető útjai mentén. Intézkedési mód: Beépíteni a Polgármesteri Hivatal munkájába. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye, illetve közhasznú foglalkoztatás keretében. A köztéri hulladéktároló edényzeteket illetően, folyamatossá kell tenni az ellenőrzést a karbantartást, ahol szükséges ott biztosítani az edényzetek cseréjét. A település frekventáltabb helyein szükségszerű újabb hulladéktárolók kihelyezése és folyamatos ürítése. Lehetőleg rongálásálló, esztétikus megjelenésű edényzetek kihelyezését kell előnyben részesíteni, ha lehet, helyi vállalkozók termékeit. Intézkedési mód: Közterületfenntartó tevékenységek közzé beemelni, valamint források keresése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Pályázati lehetőségek függvényében. -22-

23 A téli hónapokban, a hóeltakarítást, és síktalanítást mind a közutakon, mind járdákon minél szélesebb körben ki kell bővíteni. A környezetünk védelme érdekében ahol lehet minimalizálni kell a sózást. Sózás helyett más, környezettel szemben inert anyagok alkalmazását meg kell vizsgálni (homok, fűrészpor, zeolit, kalcium-klorid stb ). Intézkedési mód: A települési közútfenntartó tevékenységbe beemelni a változásokat. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. Egy közelmúltban megszületett Kormányrendelet szerint, járdát, játszótereket síktalanítani csak környezetbarát (tehát nem konyhasó) anyagokkal lehet második felétől. Ezeknek az anyagoknak az ára magasabb mint a hagyományos útszóró só ára, ilyenek pl. a zeolitos csúszásmentesítő vagy a kalcium kloriddal kevert zeolit amelynek jégoldó hatása is van. Intézkedési mód: A települési közútfenntartó tevékenységbe beemelni a változásokat. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: A szükséges forrás mértékének meghatározása, finanszírozása az Önkormányzat költségvetéséből. Téglás Város Önkormányzatának 2/2003. (I. 28.) a közterületek használatának rendjéről és a köztisztaság fenntartásáról TÖ sz. rendeletében foglalt előírások ( ) maradéktalan betartása. A jogszabályi változások nyomon követése és beültetése a helyi szintű szabályozásba. Intézkedési mód: Beépíteni a Polgármesteri Hivatal munkájába. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. -23-

24 IVÓVÍZELLÁTÁS Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november Helyzetértékelés A város rendelkezik közüzemi vízellátó rendszerrel. A település vízmű hálózata, a Kösely VIII/1014 vízikönyvi számon kapott vízjogi üzemeltetési engedélyt. A vízjogi üzemeltetési engedély december 31-ig érvényes. A város vízellátását a Geszterédi vízműről biztosítják, egy NA 300 gerincvezeték részben már kiépült iker távvezetéken. Hajdúhadház Téglás közötti vízválasztó magas ponton 500 m 3 -es víztorony biztosítja a hálózat nyomástartását és víztermelés-fogyasztás kiegyenlítését. Az ivóvízellátás meghatározó mértékben a felszín alatti vízbázisokra épül és ez a jövőben is így marad. A felszín alatti vizek minőségét, az üzemelő és a távlati ivóvízbázisokat sok térségben a pontszerű (szennyvízszikkasztás, állattartó telepek, illegális, illetve szakszerűtlen kialakítású hulladéklerakók szivárgó vizei) és a helytelen műtrágyahasználat, illetve a légköri kiülepedés okozta diffúz szennyezőforrások, elsősorban a nitrátosodás előidézésével veszélyeztetik. Az ivóvízellátásra használt mélységi vizek egy részében a természetes eredetű anyagoknak (arzén, bór, szervesanyag, ammónium, vas és mangán) az ivóvízben megengedhetőnél nagyobb koncentrációi fordulnak elő. Jó minőségűek a partiszűrésű és a karsztvízbázisok vizei. A vízkészletek védelme érdekében fontos szempont a beruházások vízbázisokat, vésztározókat és fakadóvizes területeket érintő elhelyezésének visszaszorítása. Vízföldtani viszonyok, felszín alatti vizek: Hajdúhadház hidrogeológiai viszonyai a település K-i és NY-i részein nagymértékben eltérőek. A pleisztocénben kifejlődött vízadó rétegek a K-i részen jobb kifejlődésűek, mint a NY-i oldalon. A terület földtani felépítésében a paleozoós-mezozoós alaphegység, kréta paleogén flis, miocén, pliocén, pannóniai, 100 m vastag levantei üledék és kb m vastag pleisztocén összlet vesz részt. Hidegvíztermelésre a pleisztocén vízadó rétegek alkalmasak. A pleisztocén összleten belül három vízadó szint különíthető el: A 20,0 45,0 közötti pleisztocén vízadó rétegek várható vízhozama: l/p. A kitermelt víz minőségét a határértéket meghaladó vas, mangán tartalom jellemzi. A 60,0 80,0 m közötti rétegek várható vízhozama: l/p. A kitermelt víz minőségét a határértéket meghaladó vas, mangán tartalom jellemzi. A 120,0 140,0 m közötti pleisztocén porózus vízzáró rétegek várható vízhozama: l/p A városközüzemi ivóvízellátása közel 100%-os. A meglévő hálózaton a vezetékek egy része ágvezetékként üzemel, melyet a tervezet tömbök kialakításával párhuzamosan körvezetékké kell alakítani, a tervezett új tömbök esetén pedig a tervezett vízhálózatot eleve körvezetékként kell kiépíteni. Hévíz: 2001-ben elkészült és elvi vízjogi engedélyt kapott a Téglás Dégenfeld kastély tervezett hévízkútjának vízbeszerzési terve. A tervezett kút pontszerű helyének EOV koordinátái: EOV X=266,83 EOV Y=846,72 A vízkivétel célja: a tervezett strandfürdő vízigényének kielégítése. Az igényelt vízmennyiség a pleisztocén-pliocén öszletet harántoló felső pannon rétegre telepített m mélység előirányzatú kútból nagy valószínűséggel kielégíthető. A kitermelt hévíz nagy valószínűséggel kis mennyiségű alkálikloridos, hidrogénkarbonátos hévíz, kedvező esetben jelentős jodid, bromid és fluorid tartalommal. -24-

25 Amennyiben az utóbbi nyomelemek is megtalálhatóak benne jodid és bromid tartalmánál fogva a jódos, brómos gyógyvizek közzé tartozhat. Várhatóan nagy metabórsav tartalmánál fogva a kitermelt víz, ivásra és palackozásra csak kezelés után alkalmazható. Metán tartalma miatt a kitermelt hévizet zárt téri felhasználás esetén gáztalanítani szükséges. A kút vize ráfűtéssel hőcserélőn keresztül valószínűleg lakások fűtésére is alkalmas lehet. A direkt módon történő lakásfűtést megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a víz magas só tartalma és agresszív volta. A hévíz gyógyászati és idegenforgalmi lehetőségei még kiaknázatlanok de nagyszabású fejlesztések várhatóak. -25-

26 TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZ-GAZDÁLKODÁS Helyzetértékelés A település területe a VIII. számú főfolyás vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek csatornái közül a település területén a VIII/7. sz. téglási folyás és a VIII/7-2 sz. hadházi folyás egy-egy szakasza található. A település belterületén meglévő csapadékvíz csatornák befogadója az említett két csatorna. A városközpont területének egy részén zárt csatornahálózat, illetve nyílt árokhálózat található. A meglévő nyílt árkok egy része szikkasztó árokként üzemel. Téglás város belterületén a csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítése több mint 15 évvel ezelőtt megkezdődött, azonban egységes rendszer kialakítása a mai napig folyamatban van. A különböző helyeken jelentkező csapadékvíz elvezetési igények megoldása, minden esetben a már megépített rendszerhez való kapcsolódás lehetőségének vizsgálata alapján történt. A megvalósított csapadékvíz elvezető csatornák egy része zárt, betoncsőből épített gravitációs, másik része nyílt felszínű vízelvezető csatorna. A város csapadékvíz elvezető rendszere alapvetően gravitációs rendszerű. A belterületről a csapadékvíz elvezetés gazdaságosan minden területről nem oldható meg. Ez különösen a város Északi- régi 4. sz. fkl. Út melletti rész, a Bóti utcától- és Észak-Keleti részén- Kuruc u.- Pillangó u.- Temető u. egyes szakaszain jelentkezik, ahol a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé a gravitációs levezetést. A csapadékvíz elvezetés megoldására 2005-ben megvalósíthatósági tervdokumentáció készült. A település csapadékvíz elvezetése a 37/ vízikönyvi számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A hálózat az évek során a rendelkezésre álló anyagi keretek függvényében fokozatosan fejlődik. Téglás közigazgatási területén található a Kisréti tározó, amely a Hajdúhadház belterületről érkező csapadékvizek levezetését biztosítja. Célok meghatározása A csapadékvíz elvezetés fundamentumai az árkok, melyek a közmunkaprogramnak köszönhetően kielégítő állapotban vannak. A kiépített vízelvezető hálózat állaga belterületen gyorsan tönkremehet, ezért éves rendszeres fenntartással biztosítani kell a kiépítési vízhozamnak megfelelő kapacitás rendelkezésre állását. A nyíltszelvényű medrekből évenként el kell távolítani a lerakódott iszapot, a lefolyást gátló növényzetet, a bekerült hulladékot. Intézkedési mód: A vízelvezető árkok időszakonkénti takarításának, karbantartásának elvégzése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. A zárt csatornák esetében a folyamatos üzemképesség elérése végett szükség esetén az iszapeltávolítást, a mosatást el kell végeztetni. A belterületi belvízvédelmi művek, eszközök, berendezések állapotát minden évben legalább egyszer, ellenőrizni szükséges. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni a feltárt hiányosságok rögzítésével, és azok megszüntetésének felelősével, határidejével. Az ellenőrző bejárásra célszerű meghívni a FETIKÖVIZIG képviselőjét is. Intézkedési mód: A zárt vízelvezető árkok időszakonkénti takarításának, karbantartásának elvégzése. Évente egyszer ellenőrzések elvégzése, jegyzőkönyv felvétele az ellenőrzésekről. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. -26-

27 A mélyfekvésű területeken, melyek belvízzel veszélyeztetettek, nem javasolt az építési telkek kijelölése, illetve ha nagyon szükséges, akkor a belvízelvezetést meg kell oldani, és beépítésre alkalmassá tenni az adott területet. Az utak építésénél a megfelelő csapadékvíz elvezetés kialakítására kell törekedni. A fenti területek csak költséges vízrendezéssel, illetve tereprendezéssel tehető beépítésre alkalmassá. Intézkedési mód: A Hivatal az építési engedélyezési eljárások során vegye figyelembe a belvíz veszélyes terülteteket. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. -27-

28 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZKEZELÉS Helyzetértékelés Téglás város rendelkezik közüzemi szennyvízelvezető és tisztító teleppel. A település szennyvízelvezető rendszere a VIII./1522 vízikönyvi számon és a Ht. 852/124/1997 ügyiratszámon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Téglás szennyvíztisztító telepének üzemeltetője a Tisza Menti Vízművek zrt. Címe: 5000, Szolnok, Kossuth Lajos u. 5. A szennyvíztisztító telep I. üteme 1995 óta működik. A tisztító elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat. A város közüzemi szennyvizét gravitációs csatornán átemelőkbe vezetik. Az átemelő szivattyúk segítségével a végátemelőbe, majd a közös szennyvíztisztítóba kerül a szennyvíz megtisztításra. A szennyvíz nyomóvezetéken érkező kommunális szennyvíz gépi rácson át a denitrifikáló reaktorhoz, majd innen az I. és II. számú levegőztető műtárgyrészbe kerül. Fázis szétválasztás az utóülepítőben történik. A tisztított szennyvíz szükség szerinti fertőtlenítés után fogadóműtárgyon keresztül jut a befogadóba. Az elvezetett szennyvíz mennyiségét áramlásmérő segítségével határozzák meg, melynek mennyisége m 3 /d között van. A tisztítómű fölös iszapja szivattyú segítségével iszapsűrítőbe kerül. A tisztított szennyvizet befogadó csatorna a VIII-7/2 belvízcsatorna. A kiépítendő csatornahosszak miatt szükségessé vált a telep kapacitásának bővítése. A bővítés II. üteme 2003-ban a Ht. 852/291/2003 ügyiratszámú vízjogi létesítési engedélyben rögzítettek szerint elkezdődött Vízügyi Célelőirányzat (VICE) támogatásával. A LE tervezett kapacitású telep próbaüzeme 2005 májusában kezdődött el. A létesítmény elvi tisztítás technológiája gyakorlatilag megegyezik a korábbi technológiával, viszont a rendszerben keletkező szennyvíziszapot a korábbiakkal ellentétben nem a hulladéklerakóra szállítják, hanem egy zárt rendszerű komposztálás után mezőgazdasági területen hasznosítják. A telep bővítése során a térség legkorszerűbb komposztálási technológiája valósult meg. A próbaüzem során problémát okozott, hogy csapadékos időben jelentős mennyiségű csapadék jut be a rendszerbe. Az ekkor végzett szennyvízvizsgálatok során jelentősen leromlott a tisztított szennyvíz minősége. A tisztítómű hatásfoka a gyorsteszttel végzett ammónia és nitrát koncentráció vizsgálatok szerint 24 órán belül helyreállt. A létesítmény a nagy csapadékos időszakot kivéve jó hatásfokkal tisztította a város szennyvizét, így a próbaüzem augusztus 31-én sikeresen lezárult. A szennyvízhálózat az elmúlt években jelentősen fejlődött. A III. ütem átadásával tavaszára a lefedettség megközelíti a 100%-ot, ezzel az értékkel a város országos szinten is kiemelkedő helyen áll. A hálózatra az intézmények 100%-a van bekapcsolva, a lakossági rákötési arány az új csatornaszakaszok üzembe helyezésével folyamatosan nő, jelenleg kb. 70%. Szippantott szennyvíz kezelése: A szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék rácskosáron keresztül jut az átemelő aknába, ahol mésztejet adagolnak hozzá. Az átemelő szivattyú a korábbi kétszintes ülepítőből átalakított előlevegőztető műtárgyba nyomja a szippantott szennyvizet. Az előkezelt szennyvíz a biológiai szennyvíztisztításban a nyers városi kommunális szennyvízzel együtt kerül megtisztításra. Célok meghatározása A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendeletet, mely szerint a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program keretében Téglás Hajdúhadházzal közös agglomerációban történő szennyvizeinek elhelyezését legkésőbb december 31-ig kell megvalósítani. Hajdúhadház Város Téglással a jogszabályban lakosszámmal (LSZ) és lakosegyenértékkel (LE) szerepel. Intézkedési mód: A szennyvízberuházás kivitelezése. Ütemezés: A fenti határidőig -28-

29 Források: A beruházás költségének függvényében. A csatornahálózatra rákötéssel nem rendelkező ingatlanok az egyedi szikkasztójukban gyűjtött szennyvizet legálisan a szennyvíztisztító telepre szállíthatják engedéllyel rendelkező vállalkozóval. A tisztítóműbe így beszállított szennyvíz mennyiségből megállapítható, hogy a keletkező folyékony hulladék töredéke kerül csak leadásra. A nagyobbik rész vagy az egyedi gyűjtőberendezések hiányosságaiból a talajba szivárgó, vagy szippantást követően nem a kijelölt helyen kerül lerakásra. A szabálysértők tettenérésére évente 1-2 esetben kerül sor, többi esetben megtorlás nélkül marad a környezetszennyezés. Szükséges a külterületeken is a szennyvíztisztítás megszervezése, ahol lehetőség nyílhat a kisebb mennyiségek megfelelő tisztítási technológiák kialakítására (pl. gyökérzónásra), ezek előkészítése beindulhat. Intézkedési mód: A megfelelő szennyvízkezelési megoldás alkalmazására történő kötelezés, segítség a pályázati források felkutatásában. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. A szennyvízcsatornával még lefedetlen, de csatornával gazdaságosan el nem látható településrészeken a 174/2003.(X.28) Kormányrendelet szerint egyedi módon kell megoldani a szennyvíz gyűjtését, tisztítását és ártalommentes elhelyezését. Intézkedési mód: A csatornázatlan településrészeken a szennyvízszállítás biztosítása. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs forrásigénye. A város szennyvízterhelésének feltérképezéséhez szükséges pontos képet nyerni a városban található szennyvízaknák műszaki állapotának felmérése, melyet kiegészíthet egy kútkataszter is. Intézkedési mód: A felmérés elvégzése, mely eredmények alapján kataszter és intézkedési terv elkészítése. Ütemezés: A program időtartama alatt. Források: Nincs jelentős forrásigénye. -29-

30 TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Helyzetértékelés A Hajdú-Bihar megyében megvalósult ISPA forrásból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer észak-hajdúsági üteme 14 település kommunális hulladékkezelési problémáját hivatott megoldani. A 2004 év végére megvalósult rendszer tulajdonosa a Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás, melyet a rendszerben lévő 14 település hozott létre. A megvalósult beruházások és beszerzések között legfontosabbak a hulladékgyűjtő járművek, hulladékdepónia, komposztálótelep és válogatócsarnok, mely utóbbiak a Hajdúböszörmény Cégényi útfél 01329/4 hrsz. alatt valósultak meg. A rendszer üzemeltetésével és a közszolgáltatói feladatok ellátásával a társult önkormányzatok a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft.-t (továbbiakban HHG Kft.) bízták meg. A HHG Kft. tulajdonosai 51%-ban a társult 14 települési önkormányzat, lakosságszám arányban, míg 49%-ban tulajdonosa a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Kft. (melyet 100%-ban Hajdúböszörmény Városa tulajdonol) A Cég 2005 januárjától végzi közszolgáltatási teendőit. A hulladékbegyűjtés és szállításon kívül a cég feladata a Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó és Kezelő Telep irányítása, szelektív hulladékgyűjtés a településeken, ügyfélszolgálat működtetése, végeredményben egy európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszer fenntartása és szakszerű üzemeltetése a térségben. A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft kezelési engedély száma: 1677/04/. illetve 1677/07/. számon módosított 933/1/2005. számú IPPC engedély. Hulladék begyűjtési és szállítási engedély száma: 1585/08/. Forrás: HHG Kft. A HHG Kft. Polgáron és Hortobágy térségében alvállalkozó bevonásával végzi a hulladékgyűjtést, ezek a cégek a Polgári Városgondnokság és a Balmazújvárosi Városüzemeltetési Kft. Ezek a cégek 100%-ban az adott önkormányzat tulajdonában állnak. Hulladékszállítás A településeken a lakosságtól hetente egyszer történik a hulladék elszállítása szabványos 110 literes kukaedényzetből. Ezen kívül lehetőség van a Kft. logójával ellátott zsákokban is a hulladék kihelyezésére, melyet szintén elszállítunk. Vállalkozóktól és közületektől egyedi szerződés alapján történik a hulladék elszállítása. A szelektív hulladékgyűjtés jelenleg 3 frakciós gyűjtőszigeteken valósul meg, melyből a Tégláson 8 db van kihelyezve, az összes kapacitásuk tehát 26.4 m3 hetente történő szállítással. A kihelyezett -30-

31 gyűjtőszigetek összes éves kapacitása közel 1400 m3 szelektíven begyűjtött hulladék. A műanyag, papír és üveghulladékok elkülönített gyűjtésének részbeni finanszírozását az Öko-Pack Kht.-val kötött szerződés biztosítja. ás: HHG Kft. Forr A hulladékok keletkezésének megelőzése céljából több kampány is célozta meg a térség lakosságát. 1., Az ISPA program megvalósulása során a projekt kommunikációs feladatainak ellátását a nyíregyházi E-misszió Egyesület végezte. A kampány része volt hulladék megelőzési üzenetek továbbítása, szelektív gyűjtésre, házi komposztálásra történő oktatása a lakosságnak. 2., A Hajdúböszörményi Zöld Kör az évek során számos hulladékmegelőzési kampányt vitt véghez a Társulás 14 településének iskoláiban, oktatási intézményeiben. Az előadások, bejárások célja szintén a keletkező hulladékok megelőzésének üzenete (fogyasztási szokások, tudatos vásárlás). Házi komposztálásra, a meglévő szelektív gyűjtőszigetek használatára is több kampány buzdított. 4., A Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. kiadványokkal, illetve honlapján ( is jelenít meg a hulladékok képződésének csökkentésére, szelektív gyűjtésre nevelő, tudatformáló üzeneteket. A települési hulladékgazdálkodás céljai: A hulladékgazdálkodási célok meghatározását legegyértelműbb és célravezetőbb kvantitatív módon megközelíteni. Célként tűzhetjük ki, a keletkező hulladékok,ezen belül a vegyes települési szilárd hulladék egy főre vetített mennyiségét, mely esetében ha csökkenést nem is sikerül elérni, a jelenlegi mennyiség szinten tartását kell szem előtt tartani. Összegszerűen rövidtávú célként a 225 kg/fő/év alatti értéket tekinthetjük irányadónak! A szelektíven begyűjtött hulladékok esetében az egy főre jutó mennyiség növelését kell elérnünk, mely célt leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével tudnánk elérni. Így elérhető lenne a 15 kg/fő/év mennyiség, valamint a begyűjtött zöldhulladék mennyisége is legalább a duplájára növelhető, mely a hulladéklerakóra kerülő szerves hulladékok mennyiségének csökkentésében játszik szerepet. Ez a vállalás pedig nemcsak hazai, hanem Európai Uniós elvárás is egyben az üvegházhatású gázok képződésének megakadályozása érdekében. A lerakásra kerülő veszélyes hulladékok mennyiségét elsősorban a hulladékudvar kialakításával lehetne elérni, indikátor lehet a szelektíven begyűjtött/leadott veszélyes hulladékok mennyisége, ami jelenleg 0 kg, célként a lakosonkénti 0,3 kg mennyiséget célozzuk meg. Hulladékudvart a földrajzi sajátosságok miatt Bocskaikert, Téglás és Hajdúhadház vonatkozásában egyet lehetne tervezni. Indikátor Kiindulási érték Rövidtávú cél (2012) Egy főre jutó képződött hulladék mennyisége (TSZH, 222,73 < 225 kg/fő/év) Egy főre jutó szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége (kg/fő/év) 8,

32 Egy főre jutó begyűjtött zöldhulladék mennyisége (kg/fő/év) Begyűjtött lakossági veszélyes hulladék mennyisége (kg/fő/év) Házi komposztálók a lakosságnál Téglás Város Települési Környezetvédelmi programja november , Meg kellene vizsgálni egy, a település közvetlen határában kijelölt zöldhulladék begyűjtő hely kialakítását, ahol komposzt is készülhetne lakossági felhasználása. Egy város közeli komposztálótelep megvalósulása esetén korlátozni lehetne az őszi avarégetést, amely gyakran elviselhetetlenné teszi a város levegőjét az őszi, téli hónapokban. A Hajdúsági Regionális Hulladéklerakó Telep látképe 2004-ben. A Telep 15 km-re található Téglástól nyugati irányban. Ide szállítják a Téglásról begyűjtött kommunális hulladékot valamint a szelektíven begyűjtött hulladékokat is. Rekultiváció: Téglás felhagyott hulladéklerakója Téglás 0194/2,5,8,13 hrsz. alatti területen található. Ennek rekultivációs munkálatainak terveit a Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. készítette el, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alapján. A rekultiválásra a Felügyelőség a /2007. számú határozatban foglalt feltételekkel engedélyezte. Célok meghatározása A fent vázolt adatok alapján a célkitűzéseket a következőkben foglalhatjuk össze: Cél 1: Csökkenteni szükséges a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét, a hasznosítható hulladékfrakciók és szerves hulladékok elkülönített gyűjtésével és hasznosításával, valamint lakossági eredetű egyéb hulladékok (lom, elektronikai hulladék, veszélyes hulladék) gyűjtőudvarban történő begyűjtésével egyaránt. Intézkedési mód: A megalkotott Települési Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak megvalósítása, annak nyomon követése Forrás/költségigény: - Ütemezés: folyamatos -32-