Települési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Települési Környezetvédelmi Koncepció. Kazincbarcika 2008. Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály"

Átírás

1 /2008. (II.22.) sz. Ökt. határozat melléklete Települési Környezetvédelmi Koncepció Kazincbarcika Készítette Kazincbarcika Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály Kazincbarcika, február 22.

2 BEVEZETÉS A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított évi LIII. törvény (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei biztosításának. A környezetvédelmi tervezés megalapozásához a KT előírja az Országgyűlés által jóváhagyandó és 6 évente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban NKP) kidolgozását és ezzel összhangban helyi környezetvédelmi programok készítését. Kazincbarcika Város a KT elfogadását követően foglalkozott a Környezetvédelmi Koncepcióval és Környezetvédelmi Programmal, azonban elfogadásra ezidáig egyik sem került. A jelen települési környezetvédelmi koncepció az alábbi dokumentumok figyelembe vétele mellett került megfogalmazásra: - A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény, - A a környezet védelmének általános szabályairól szóló módosított évi LIII. törvény, - A természet védelméről szóló évi LIII. törvény, - A Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára, ( ) elfogadott 1117/2001. (X. 19.) Kormány határozatot, - Az Észak-Magyarországi Régió Környezetvédelmi Programja, - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezetvédelmi Programja, - Kazincbarcika Város Önkormányzata által az elmúlt időszakban tárgyalt környezetvédelmi program tervezete és a programhoz kapcsolódóan az elmúlt esztendőkben tárgyalt önkormányzati előterjesztések, határozatok. A koncepció elkészítése során a lehetőségekhez mérten bevontuk az érintett szakmai szervezeteket (Környezetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ, Hivatásos Tűzoltóság, Polgármesteri Hivatal). A program szerkezetét tekintve, a fejezetek az alábbi megosztás szerint épülnek egymásra: 0) Bevezetés 1) Az elvek meghatározása, összefüggések ismertetése 2) A környezet állapotának általános bemutatása és speciális területek megjelölésével 3) Önállóan kezelt hatótényezők állapot felmérése és értékelése helyzet elemzéssel kiterjedve a speciális területekre is 4) Önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok meghatározása, intézkedések kitűzése (6 évre, illetve távlati célok meghatározással) A program készítésekor a KT ában meghatározott elemeket vizsgáltuk, - mint önállóan kezelt hatótényezőket - kiegészítve két olyan szorosan kapcsolódó területtel (természetvédelem és környezeti nevelés), amelyek nem kötelező tartalmi elemek, 2

3 de a koncepció készítőiként is fontosnak és kezelendőnek tartjuk. A vizsgált hatótényezők így a következők: a) Települési környezet tisztasága, b) Csapadékvíz elvezetés c) Szennyvízkezelés, elhelyezés,- ártalmatlanítás, d) Hulladékkezelés, e) Zaj- és rezgésvédelem, Légszennyezés elleni védekezés, f) Közlekedésszervezés, g) Ivóvíz ellátás, h) Zöldterület gazdálkodás, i) Természetvédelem és tájvédelem, j) Környezeti nevelés, k) Havária. A célok, valamint a feladatok meghatározásánál megpróbáltunk tekintettel lenni a város anyagi és természetbeni lehetőségeire és speciális adottságaira. A feladatok megvalósításához, pedig igyekeztünk megjelölni azokat a jelenleg működő állami és egyéb forrásokat, amelyek bevonása biztosíthatják a financiális alapot (részben, vagy egészben). A koncepcióhoz környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését javasoljuk, valamint a "Nemzeti Természetvédelmi Alaptervbe" foglalt program végrehajtását a kétéves időintervallumonkénti felülvizsgálattal szükséges segíteni. A környezetvédelmi állapot felméréseknek ki kell terjedni az illetékességi területen lévő működő - és létesítendő új beruházásokra, illetve a szomszédos települések felőli környezetterhelő tényezőkre is. Erre szükség van az esetleges rövid-távú feladatok korrekciója miatt és az áthúzódó feladatok elvégzése miatt is, hiszen azok megvalósítása jelentős mértékben külső tényezőktől is függ. Itt feltétlen meg kell jegyezni, hogy az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen, de nem garantálható. A készítendő intézkedési tervnek mindezek összefüggésében kell vizsgálni a környezetvédelmi hatástanulmány eredményeként kialakuló program anyagának tartamát is. A helyzetelemzés során a speciális környezeti probléma feltárás és annak értékelése is feldolgozásra kell, hogy kerüljön az általános, illetve a helyi adottságokkal együtt. 3

4 1. ELVEK MEGHATÁROZÁSA, VÉGREHAJTÁSÁNAK KERETEI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az EU csatlakozásból eredő követelményeket nemzeti, vagy esetünkben települési szinten kell tudjuk teljesíteni, a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó tematikus akcióprogramot, mely (környezet,- természetvédelem,- valamint a vízügyi,- és egyéb ) átfogó komplex területein meghatározzák a specifikus és operatív célokat, illetve intézkedéseket is. A környezetpolitikai stratégiai célként kell meghatároznunk, hogy a különleges kezelést igénylő területekre vonatkozó akcióprogram ágazati és környezetvédelemben élenjáró települések sorához kell felzárkóznunk, s céljainkat és intézkedési elveinket is e szerint kell meghatároznunk, hogy a program ágazati és regionális integrációjának erősítésével a Nemzeti Környezetvédelmi Program előrehaladását, védelmét és az intézkedések végrehajtását célozzuk meg. Az adott helyi települési program elveinek minden esetben és minden területen a kistérségi,- a megyei,- és az országos programba illeszkedően kell felépülnie és a célkitűzéseket azzal összhangban kell alkalmazni. 1.1 Az egzakt megismerés elve Igazából megbízhatóan csak akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha minél több, egzakt paraméterrel jellemezni tudjuk azt. A megfigyeléseket hosszú távon kell végezni és egységes, korszerű módszerekre kell hogy alapuljanak helyi környezetre is kiterjedően, azon speciális területekre vonatkozó egyedi előírások, állapot felmérési és adatgyűjtési és elemzéseinek felhasználásával. Az illetékességi területeken és a környező érintett szomszéd településekkel szoros együttműködésben kell az alapelveket, intézkedéseket megvalósítani és alkalmazni. Az egzakt megismerés feltétele az időszakos, illetve a folyamatos állapotfelmérés, azok helyzetelemzése majd a változással kapcsolatos időszerű intézkedések módosítása válhat szükségessé. Tehát ezeknek a méréseknek a periodikus elvégzést és az adatok értékelését nevezzük környezeti monitoringnak. A monitoring kialakításának első lépése annak meghatározása, hogy a környezet mely elemeit, azokon belül is mely paramétereket kívánjuk mérni. A megfelelő paraméterek kiválasztásánál igyekezni kell a szükséges és elegendő elv betartására. Meghatározandó a legfontosabb elemek köre, melyek nélkül nem lehetséges valódi kép kialakítása, ugyanakkor a mérőműszerek és mérési tevékenységek nagy költségigénye miatt kerülni kell a felesleges paraméterek vizsgálatát. A monitoring eszközei között megkülönböztethetünk fizikai, kémiai és biológiai módszereket. A legutóbbi módszer használata élőlények reakcióira alapul, így ezekkel kapható a legkomplexebb kép a környezetről. Ma még sajnos nem megfelelően széles körben elterjedt ez a módszer. 1.2 Az élet tiszteletének és védelmének elve A környezetvédelem alapvető célja az élet komplex védelme, pusztulástól való széleskörű megóvása. Az igazi környezetvédelem az ember belsőjéből származik, 4

5 nem pedig a külső szankcióktól való félelem tükröződik benne. A valódi környezettudat kialakításához megfelelő szocializáció szükséges minden életkorban. Az élet tisztelete kell, hogy tükröződjön az ember cselekedeteiben, ami alapját jelenti egy környezeti etika kialakításának. Egy, a környezeti etika intézményesítésére tett 1991-es javaslat szerint egy világszervezet kellene, hogy gondoskodjon a környezeti világerkölcs formálásáról. A következő lépésben a szervezet kidolgozna egy nemzetközi nyilatkozatot, amelyhez csatlakozó országok garantálnák, hogy beépítik az új etikát nemzeti joganyagukba. Magyarországon sajnos ez az etika még a társadalom igen kis részét érintette meg, de törekedni kell az állapot fenntartására, illetve annak fejlődését elősegítő tevékenységgel kell erősíteni. 1.3 A károk megelőzésének és megszüntetésének elve Jogilag három eset különböztethető meg az emberre, vagy környezetre veszélyes tevékenység végzése esetén. Az első esetben az adott tevékenység még kezdeti stádiumban van, ilyen esetben a megelőző munkálatok mellett a fejlődés feltételes eszköze az adott településre és illetékességi területre vonatkozó egyedi környezeti hatásvizsgálat készítése, melyben utalásnak kell lenni a környezetben meglévő és új beruházásként várható speciális jellegű létesítményekre és területekre vonatkozóan is. Magyarországon a környezeti hatásvizsgálat bármely beruházás elengedhetetlen törvényi feltétele. A második esetben az adott tevékenység éppen folyamatban van, így azt kell eldönteni, hogy a tevékenység okozott-e kárt. Ettől függően lehet eldönteni, hogy folytatható-e a tevékenység, vagy éppen le kell állítani. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot környezetvédelmi szempontú felülvizsgálatnak, vagy állapotfelmérésnek (auditálás) nevezzük. A harmadik esetben az okozott kár megszüntetéséről beszélhetünk csak, ilyenkor valamilyen eszközzel rá kell venni a károkozót, hogy megszüntesse a károkat. Ebben a fázisban is beszélhetünk megelőzésről, hiszen az alkalmazott szankció elrettentő hatással lehet a következő lehetséges elkövetőre is A visszaforgatás (Recycling) elve Ez az elv azt jelenti, hogy az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkező hulladékokat különböző, speciális technológiák segítségével igyekszünk visszavezetni a termelésbe. A visszaforgatásnak három típusa van. Az egyik, amikor ugyanabban a formában, ugyanabba a termelési folyamatba vezetjük vissza a hulladékot. Ez jár a legnagyobb környezeti haszonnal, hiszen gyakorlatilag nem kell új adag energiát belefektetni a folyamatba. Erre jó példa lehet az üres üvegek újrafelhasználása begyűjtés, majd újratöltés révén. A második fajta a közvetlen visszaforgatás, vagy direct recycling, amely a hulladékok közvetlen visszaforgatását jelenti a termelési folyamat valamelyik fázisába. Természetesen ez már nagyobb energiainputot igényel, erre legjobb példa az üvegtörmelék újraolvasztása lehet. 5

6 A harmadik típus a közvetett visszaforgatás, vagy indirect recycling, melynek során a keletkezett hulladékok nem ugyanabba a termelési folyamatba kerülnek visszavezetésre, amelyben keletkeztek. Általában ez a módszer jelenti a legkisebb környezeti hasznot, de alkalmazása gyakran indokolt lehet. 1.5 A takarékosság elve Energia- és nyersanyagforrásaink egy része nem megújuló, belőlük csak véges nagyságú készlet áll rendelkezésünkre. Ezek megőrzésének legjobb módja a takarékosság, amely egyben a környezet fokozott védelméhez is hozzájárul. A termelésnek és a fogyasztásnak a takarékosság elve szerinti megszervezése természetesen rendkívül összetett feladat, de a fenntartható növekedés egyik alapfeltétele ennek az elvnek a társadalomban és a gazdaságban való gyökeres megvalósítása. 1.6 Az elővigyázatosság elve Számos környezeti rendszer jelenleg még nem teljes mértékben feltárt, de törekedni kell a teljességre, így viselkedésüket nem tudjuk nagy biztonsággal előre jelezni. Legmegfelelőbb, ha ilyen esetekben a legrosszabb szcenárió bekövetkezésére készülünk fel, hiszen így nem érhet bennünket meglepetés. 1.7 Az alkalmazkodás elve Dacára a legkorszerűbb technikai, technológiai vívmányoknak, megállapíthatjuk, hogy az emberiség korántsem ura a természetnek. Számtalan példa mutatja, hogy a környezeti adottságokat nem megfelelően figyelembe vevő fejlesztések visszaütnek a társadalomra. Időleges sikerek ellenére a végeredmény a környezeti károkon túl felesleges anyag- és energia befektetést, emberi elnyomorodást jelent. Sokkal célszerűbbnek látszik a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása. 1.8 A fenntartható fejlődés elve Az 1970-es években kibontakozó különböző világmodellek alapján megállapítható, hogy a kizárólagosan csak a növekedést célzó modellek tarthatatlanok. A Római Klub jelentése alapján elkezdtek a növekedés határairól beszélni. Napjainkban egyre inkább a harmonikus fejlődés, fejlesztés elve válik uralkodóvá. Ez alapján csak olyan fejlődést szabad serkentenünk, amely a természet értékeinek rombolása nélkül megvalósítható, illetve ha ezzel nem sértjük az elkövetkező nemzedékek fejlődési esélyeit. Fontos továbbá az ökológiai határok megtartása, a megújuló energia- és erőforrások a megújulás mértékét túl nem haladó, azokat ki nem zsákmányoló kiaknázása. 6

7 1.9 A környezetvédelem tervszerű alakításának elve A harmonikus fejlesztéssel elengedhetetlen a környezetvédelem tervszerű alakítása. Ez a tervszerűség meg kell, hogy jelenjen országos, regionális és helyi szinteken is. A tervszerű környezetvédelem együtt kezelendő a terület- és gazdaságfejlesztéssel, településrendezéssel. Természetesen megfelelő környezetvédelmi tervezés végrehajtásához elengedhetetlen a megfelelő környezeti politika megléte, amelynek legfontosabb dokumentumai a hosszú távú környezetpolitikai koncepció és a középtávú nemzeti környezetvédelmi program. Ezekre épülhetnek azután a regionális és helyi sajátosságoknak megfelelő, de a központi forrással kompatíbilis területi programok Az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve Természetesen a környezetvédelem nem tekinthető csupán állami feladatnak, de alapvetően fontos szerepet kell, hogy vállaljon a különböző szinteken. Elsődlegesen a környezetvédelmet saját állami érdekként kell felfogni, így az állam kell, hogy legyen a legfőbb irányító a környezetvédelmi tevékenységek rendszerében. Erre az irányítási funkció betöltésére ki kell alakítani egy különleges, elkülönült szervezetrendszert, amely jogi alapjának megteremtése ugyancsak állami feladat. A gazdasági szabályozás feladatkörének betöltése, a környezetvédelmi kutatások finanszírozása, irányítása ugyancsak elsősorban állami feladat kell, hogy legyen. A környezetvédelmi információs rendszer kialakítása és menedzselése is állami feladat, ahogyan az ilyen irányú oktatás és ismeretterjesztés is. Végül, de nem utolsósorban a különböző anyagi-információs támogatások folyósításán túl a nemzetközi együttműködés szervezése és koordinálása is elsősorban állami feladatnak minősíthető. Mindezeken túl az állam felelősséget és kötelezettséget is kell, hogy vállaljon a környezetvédelemért Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve A környezeti károk általában egész emberi közösségeket érintenek egyszerre. A káros hatások felmérése, elhárítása legnagyobb sikerrel úgy remélhető, ha a folyamatokba bevonjuk az érintett területek lakosságát egyénenként, de csoportonként is. A közösség részvétele nagyban javíthatja a hatásfokot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásánál, hiszen a helyi döntések mindig jobban érintik a lakosságot, mint az országos szintűek Az együttműködés elve Ez az elv felfogható két értelemben is. Először meg kell emlékezni az állam, a környezetet használó és a társadalom közötti partnerségről. A környezeti problémák 7

8 akkor legjobban megoldhatók, ha az érdekelt felek összehangoltan cselekednek. A másik felfogás szerint a környezeti szektor rendkívül összetett, számos szereplőt, társadalmi szférát érint. Ez az összetettség párhuzamosságot eredményezhet, melynek következtében a hatások sorra kiolthatják egymást. Ennek elkerülése érdekében az érdekelt felek, szervezetek, gazdasági egységek együttműködése javallt. Ennek jegyében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezetvédelmi stratégiájában megállapította: A környezetvédelem nem tekinthető külön szektornak, hanem integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. Ezért a társadalom valamennyi szektorának részt kell vállalnia a környezet iránti felelősségből Az életminőség javításának elve A társadalmi fejlődés leginkább úgy értelmezhető, hogy elsősorban az egészséges életre kell lehetőséget adni, másodsorban az emberi igényeket igyekszünk minél magasabb szinten kielégíteni, a társadalom tagjai számára jobb életminőséget biztosítani. Az alapvető élelmiszereken és egészséges ivóvízen túl a teljes emberi élet részét képezik az egészségügyi, a kulturális, oktatási igények is, amelyeknek biztosítása csakis a környezettel harmóniában lehetséges A távlati gondolkodás elv Sajnos jelenleg áthidalhatatlannak tűnő szakadék feszül a környezeti problémák és a társadalmi-politikai döntéshozatali folyamatok időtávlata között. A politikusok általában rövidtávon, négy évre, a következő választásokig terveznek, míg a környezeti problémák több évtizedes tervezést tesznek szükségessé. Megállapítható, hogy valószínűleg generációváltás szükséges a megfelelő mentalitás meghonosításához a döntéshozó körökben. Kérdéses és éppen ezért nyugtalanító azonban, hogy az egyre sürgetőbbé váló környezeti gondok hagynak-e elegendő időt erre a természeténél fogva lassú változásra Az információk szabad áramlásának elve A Riói konferencián elfogadott 10. elv szerint a társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek mindazon információkhoz, amelyekkel a hivatalos szervezetek rendelkeznek. Ez a passzív részvétel azonban nem elég, beleszólást kell, hogy kapjanak a döntéshozatali folyamatokba is. Sajnos egy meglehetősen alacsony szintű környezettudattal rendelkező lakosság esetén ez az elv csak nehezen érvényesíthető. Megállapítható, hogy igazából ez az elv csak megfelelő nevelésioktatási tevékenységgel együtt valósítható meg. Az információk szabad áramlásának egy másik oldala a különböző kutatóintézetek közötti együttműködés, információcsere megkönnyítése, a mérési adatok megosztása, így szélesebb körű analízis lehetővé tétele. 8

9 1.16 A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve A legtöbb környezetvédelmi elv csak akkor érvényesíthető megfelelően, ha fogékony társadalommal és benne megfelelően művelt egyénekkel találkozik. Ezért kiemelt fontosságú az intézményes nevelés-oktatás környezeti szempontokra fogékonyabb átszervezése. 9

10 2. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A Sajó-völgye éghajlata jóval hűvösebb és csapadékosabb az országos átlagnál. Az év leghidegebb hónapja általában a január, a legmelegebb a július. A csapadék megyei átlaga évi mm. A csapadék évi járására a júniusi csapadékmaximum a jellemző. A tél száraz, különösen a január és a február szegény csapadékban. A hótakaró átlagos vastagsága a Sajó-Hernád völgyében 5 cm. A napfényben legszegényebb hónap a december, a napsütésben leggazdagabb hónapja július. Az évi napfénytartam átlag 1900 óra. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. Az észak-északkeleti szelek a leggyakoribbak. A völgyek irányába eső, szélcsatornaszerű áramlás a legjellemzőbb. Az Északi-Kárpátok szélvédő és szélirány-eltérítő hatása erősen érvényesül. Környezetünk az ország egyik nehézipari központja volt. A rendszerváltás után jelentős átalakuláson ment keresztül. Jelenleg a hőerőművek, a nehézvegyipari üzemek, az építőanyag-ipari üzemek, a régi nagyvállalatokból alakult különböző Kft-k tartoznak a jelentősebb cégek közé. Az ipari üzemek jelentős része a Sajó-völgyi agglomerációban van. A koncentrált ipartelepítés következtében az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége alakult ki. Legkedvezőtlenebb helyzetben az Ózd - Sajószentpéter - Miskolc ipari tengely mentén elhelyezkedő települések voltak és vannak. Kazincbarcikán található az ország egyik legjelentősebb vegyipari centruma. Emellett a Berente külterületén üzemelő erőmű adja a környék ipari kibocsátásának jelentős százalékát. Általánosságban hazánkra, de globálisan is elmondható, hogy míg a környezetvédelem eszközrendszere és jelentősége szemmel láthatóan növekszik, addig magáról a környezet állapotáról ugyan ez nem mondható el. Közép-Kelet-Európai sajátosság, hogy az 1990-es évek elején a gazdasági szerkezet váltásnak köszönhetően több mutatót tekintve javultak hazánk környezeti mutatói. Kazincbarcika tipikusan ipari város, de ennek ellenére a környezetvédelem erősödő hatása városunkban is nyomon követhető volt. Az elmúlt időszakban a vonatkozólag kijelölt célok, feladatok megvalósításában mind a hivatal, mind az önkormányzat Képviselő-testülete sikeresen vizsgázott, hiszen a kijelölt feladatok közül számos esetben mint ahogy az egyes elemeknél kibontásra kerül sikerült számottevő eredményeket felmutatni, illetve az előkészületeket sikeresen zárni. 2.1 Környezeti elemek állapota Levegő A levegőtisztaság-védelem a környezetvédelem egyik legfontosabb feladata. A légszennyezés közvetlenül hat az emberi egészségre, egyben befolyásolja a környezet más elemeinek állapotát is. A levegőtisztaság-védelem felmérésénél figyelembe kell vennünk az országhatárokon kívülről jövő levegő állapotát, a 10

11 termelési és fogyasztási tevékenységeket, valamint a közlekedés következtében a légtérbe kerülő szennyező anyagok mennyiségét, minőségét. A Környezetvédelmi Programhoz a Közlekedés eredetű légszennyezések t/év mértékegységben a szükséges az alábbiak vizsgálata: szilárd SO2 CO NOX A Kommunális tüzeléstechnikai eredetű légszennyezés t/év mértékegységben a szükséges vizsgálni: szilárd SO2 CO NOX korom Az Ipari eredetű légszennyezés t/év mértékegységben a hasonlóan az előzőhöz: szilárd SO2 CO NOX korom A BorsodChem Zrt. vélhetően, további feladatot jelenthet még, más szennyezőanyagok vizsgálatára vonatkozóan. A rendelkezésre álló adatok szerint, Kazincbarcikán ipari légszennyező forrást a BorsodChem Zrt, AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű, a Framochem Kft. és a Kazincbarcikai Fűtőmű jelenti. Részletes mérési adattal csak az alábbi két cég esetében rendelkezünk. Telephely neve Kibocsátás [t/év] Nitrogén-oxidok Szilárd /nem /mint NO2/ toxikus/ por Kibocsátás %-ban Nitrogén-oxidok Szilárd /nem /mint NO2/ toxikus/ por BORSODCHEM ZRT. 16,99, 23,07 0,1983 0,6574 AES Borsodi Energetikai KFT. Borsodi Hőerőmű 1288, ,91 15, ,5276 A város levegőminőségére vonatkozó adatokat az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete ellenőrzi. A szálló por terhelés legmagasabb értékei a tél végi, tavaszi hónapokra esnek. A városban egy állandó megfigyelő állomás működik az Egressy B. u. 1 szám alatt, mely a levegő SO2, CO, NO, NO2, O3, PM10 tartalmát és Meteorológiai adatokat szolgáltat A 26 sz. közút közlekedési eredetű légszennyezését a járműforgalmi adatok és a fajlagos kibocsátási jellemzők ismeretében számíthatjuk ki, erre vonatkozóan részletes méréseket kell végezni. A levegőben "szennyeződésként" értelmezhető a allergén pollenek megjelenése is. A környezeti terheltség növekedése okozza az immunproblémákat, melyek egyik 11

12 formája a pollenallergia. Már történtek ez irányban kezdeményezések és felmérések, melyek ezek mennyiségét csökkenthetik megfelelő beavatkozással Vizek állapota A felszíni vizek Természetes vízfolyások: Kazincbarcika közigazgatási területén a Sajó folyó - a terület leghosszabb és legnagyobb vízgyűjtővel rendelkező természetes vízfolyása is egyben - gyűjti össze a vizet. A várost keresztülszelő Tardona patak gyűjti össze a vizeket, mely a Sajóba torkollik. A tisztított szennyvizet a Sajó folyóba engedik. Csatornák: A város területén több csatorna is található. Állóvizek: A terület tavakban nem gazdag. Természetes vizek tulajdonképpen néhány tavat látnak el (Csónakázó, Herbolyai I-II), melyek vízhozama a tavaszi és téli csapadéktól függnek. Mesterséges tó ezek közül a Csónakázó tó, amely egyben horgásztó is. Vízutánpótlása a Tardona patakból biztosított. A vízfolyásokba "bekerülő" tisztítatlan szennyvizek miatt azok minősége kifogásolható, jelentős a vizekbe jutó szerves anyagok és azok bomlásából származó anyagok mennyisége. A felszín alatti vizek Kazincbarcika sérülékeny vízbázis területén helyezkedik el. A felszín alatti vizek életfeltételeink biztosítása szempontjából nélkülözhetetlenek, ugyanis kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban. Igaz, hogy jelenleg kitermelés már nem folyik, azonban a vízbázis védelmét nem szabad elhanyagolni, bár a szennyeződése folyamatosan nő, a kitermelő kutak leállítása is részben ezzel függ össze. Kiemelt szerepük van az ivóvízellátásban, valamint a környezet egyéb elemeivel való összefüggésük révén. Mennyiségi szempontból a bányászati vízelvételek megszűnésével a regenerálódás megkezdődött. Minőségi szempontból a felszín alatti vizek szennyeződése a rendszeresen mért komponensek körében elsősorban a nitrátosodásban mutatkozik meg. Vízminőségi problémákat okoz a bányászati tevékenység, ahol fennáll a közvetlen szennyeződés veszélye; a szennyezőanyagok, hulladékok szakszerűtlen szállítása, elhelyezése, tárolása és a már nem üzemelő, ellenőrizhetetlen hulladéklerakók léte. Az ivóvízbázisok esetében a vízminőségvédelem legfontosabb eszköze a védő-területek és védőidomok kialakítása lenne. Meg kell akadályozni az engedély nélküli felszín alatti vízkitermeléseket. 12

13 A föld A földvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel a talaj -, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és ásványok, ezek természetes és átmeneti folyamatai védelmére. A talaj természetes tisztuló, és átmeneti tározó képessége jelentősen hozzájárul a felszín alatti vizek védelméhez. A várost körülvevő talajok túlnyomó többsége elfogadható mezőgazdasági tulajdonságú és termőképességű. Kazincbarcika közigazgatási területén a talajok adottságai igen változatosak. A terület erdősültsége meghaladja a 45 %-ot, ezzel a megyében első helyen áll. Igen alacsony a szántóterület aránya, alig éri el a 20 %-ot, hasonló nagyságú területen találunk gyepeket is A települési és az épített környezet állapota A települési környezet A települési környezet az ember által kialakított anyagi rendszer, melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az ember biológiai léte, az élethez szükséges feltételeinek biztosítása olyan mellékterméket állít elő, melyek az ember számára feleslegesek, közvetlenül nem hasznosíthatók. A települési környezet állapotát jellemző tényezők: a, az épületek állapota, a települési infrastruktúra és a köztisztaság helyzete b, az iparból és közlekedésből adódó légszennyezés c, a közterületek állapotának elhanyagolása pénz hiányában, d, a települési zöldfelület aránya Az emberi egészség alakulásának környezeti összefüggései Az emberiség a természet szerves része. Befolyását a természetre létszámának nagyságrendje, valamint a természetre kifejtett hatása határozza meg Épített környezet Kazincbarcika közigazgatási területén belül az épített környezet védelméről elsősorban a város belterületén beszélhetünk, de figyelembe kell venni a zártkerti területeket is, hiszen a város ez ad lehetőséget a város továbbterjeszkedéséhez. A "belterületi" épített környezet védelméről a Helyi Szabályozási Terv, szabályozási, tilalmi előírásokkal, továbbá a védettségek rögzítésével rendelkezik. Alapvetően meghatározható, a város településszerkezete, amelynek védelme, megóvása kiemelt 13

14 feladat, városrendezési elképzeléseknél, módosításoknál külön kezelve a településszerkezet megőrzése érdekében meghatározott szabályozási irányelveket. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák: a, a lakásállomány, a lakóépületek állapotának romlása, (lakásállomány) b, a középületek, közterek, autóbuszmegállók állagromlása (pénzügyi források hiánya, kialakult emberi magatartásformák, viselkedéskultúra) (közlekedés) c, a reklámfelületek számának elszaporodása, a reklámok és plakátok illegális kihelyezésének növekedésének negatív tendenciája, várhatóan a hasznosításba adás ezen kedvezően fog változtatni 14

15 3. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE 3.a. A települési környezet tisztasága Egy település köztisztasága magába foglalja az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartását. A köztisztasági feladatokat a Arborétum Kht. végzi a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának együttműködésével. A településkép megjelenése akkor nevezhető esztétikusnak, ha az rendezett, gondozott, fenntartásáról folyamatosan gondoskodnak. Az egységes települési környezetre gyakorolt hatások alapján, mint fontos környezetvédelmi eszköz, ezért megtartása, fejlesztése teljes egészében a környezetvédelem tevékenységi körébe tartozik. Az elmúlt néhány esztendőben Kazincbarcika számos pozitív változáson ment keresztül, így a település környezetének tisztasága is sokat javult. Azonban jó néhány feladat áll a város előtt. Ilyen megoldásra váró probléma az illegális hulladéklerakók számának drasztikus emelkedése, melynek megoldásában a Közterület-felügyeleti ellenőrzéseknek és a szervezett hulladékgazdálkodási programnak nagy jelentősége van. A problémát sajnos mind külterületen, mind a városon belül nagy számban lehet észlelni, ezért ennek felszámolását illetve megelőzését prioritásként kell kezelni. Szükségszerű a város közterületein az elmúlt években kihelyezett hulladéktároló edényzetek minőségi, mennyiségi felülvizsgálata, hiszen némely a város frekventált területén található hulladéktároló igen rossz állapotban van. Kazincbarcika zöldfelületeinek köztisztasága kielégíthetőnek mondható, bár időszakosan itt is jelentkezhetnek problémák. Megállapíthatjuk, hogy településünk köztisztasági problémája minden évszakban más és más. Az őszi évszak beköszöntével lokális problémákat okoz a lombhullás, melyre fokozottabb figyelmet kell fordítania a város vezetésének. A téli síktalanítást és a hó eltakarítását a frekventált területeken túl tovább szükséges bővíteni, mind a városon belül, mind kívül. A nyári hónapok egyik fontos feladata az útburkolatok locsolása, ami városunk tekintetében kielégíthetőnek mondható, azonban a peremkerületek locsolása bővítést kíván. Ez fontos a szálló por mennyiségének csökkentése érdekében. 3.b. Csapadékvíz elvezetés Kazincbarcika város területét az ország más városaihoz viszonyítva meglehetősen jó morfológiai viszonyok jellemzik. A terepet egyenletes, viszonylag nagy mértékű- 1%- DK-ÉNY irányú esés jellemzi. A térségre - a nagy terepesés miatt - elsősorban a terepen való lefolyás volt a jellemző, illetve a közterületeken ma is gyakori jelenség, amit az aránylag ritka csatornahálózat is igazol. A nagy terepesésnek és a jó vízgazdálkodású talajnak köszönhetően korábban a városra belvízi problémák nem voltak jellemzőek. Időszakos vízállások ott keletkeznek, ahol a lefolyó víz útját mesterséges létesítmény zárja el (pl. a Miskolc - Ózd vasútvonal töltése). Az utóbbi évek szélsőséges időjárása megmutatta, hogy a városterület nagy részére kiterjedő, rendkívüli csapadékmennyiség esetén, az egyébként többé-kevésbé megfelelő 15

16 mérettel megépült csapadékvíz elvezető hálózat is túlterhelt állapotba kerülhet. Ilyenkor a víz kilép a terepre, s esetenként épületkárokat, elöntéseket okozhat. A város jelenlegi csapadékvíz elvezető rendszere a település morfológiai helyzetének, beépítettségének, a burkolt felületek arányának megfelelően spontán fejlődés útján alakult ki. A terepviszonyokból adódóan többnyire nyílt, felszíni, sok esetben burkolattal ellátott csatornarendszer jellemzi a csapadékvíz elvezető rendszert. Jellemzőek az utak mindkét oldalán hosszan futó kis beágyazottságú nyílt árok. Azonban a város csapadékvíz elvezető rendszere korántsem elégíti ki maradéktalanul az igényeket, a zárt csapadékcsatorna alap, illetve gerincvezetékei az egykori városterület vízgyűjtő területére lettek méretezve. A város fejlődésével, növekedésével újabb és újabb területek lettek rákapcsolva a korábbi hálózatra, ami esetenként túlterhelést okozhat, melynek fejlesztése szükségszerű és elkerülhetetlen. Csapadékvíz elvezető csatornák Befogadók: A város vízgyűjtő területén keletkezett csapadékvizek befogadója a Sajó folyó. Kazincbarcika város területén a keletkezett csapadékvizek túlnyomó részét a Tardona patak fogadja be, illetve gyűjti össze és vezeti a Sajó folyóba. A város nyugati részén kiépített övárok a hegyoldalról lefolyó felszíni vizeket fogja össze és vezeti a vasúti töltésben elhelyezett árvíz zsilipen keresztül a befogadó Sajó folyóba. Azonos funkciót tölt be a Völgyparktól kiépített felszíni vízelvezető rendszer. A Tardona patakba a csapadékvizet túlnyomórészt a várostól nyugatra eső völgyekben keletkezett élő vízfolyások ( Völgy úti, Vécsetál tanya stb. ) a kiépített övárkok és zárt csapadék csatornák juttatják. Lakott területen felszíni vízelvezető árkok főként Herbolya városrészben és régi település részeken találhatók. Ugyancsak a Tardona patak a befogadója a Herbolya városrészben a spontán bányavíz fakadásokban keletkező burkolt árokban elvezetett vizeknek is. Belterületi csapadékvíz csatorna - hálózat: Az épülő város zárt csapadékcsatorna alap, illetve gerincvezetékei az akkori vízgyűjtő területnek megfelelően felszíni átfogó vízelvezetési koncepció alapján lettek megtervezve, illetve megépítve. A Tardona patak szabályozása, mederburkolása, a kiépült övárok rendszer és a Tardona patakba bekötő burkolt vízfolyások és a zárt csapadék csatornák biztosították a megfelelő felszíni vízelvezetést. A város fejlődése során a további beépített területek csapadékvíz elvezetése már láthatóan átfogó felszíni vízelvezetési koncepció nélkül készült el. Ennek következményei jelentkeznek a felszíni vízlevezetés üzemeltetése során. A jelentősebb csapadékvíz intenzitások felszínre hozták a vízelvezetés megoldatlan vagy csak részben megoldott problémáit. A családi házas területek útfejlesztéseivel együtt csak részben történt meg a korszerűsített utak felszíni vízelvezetésének rendezése. Városunk csapadékvíz elvezető rendszerének elvi működését a KEVITERV által készített tanulmánytervek határozták meg. A jelenleg üzemelő csatornahálózat, ezen tanulmányterv alapján tölti be funkcióját. 16

17 3.c. Szennyvízkezelés, elhelyezés, -ártalmatlanítás Kazincbarcika város területe alatt található talajvíz szennyezett. Ez egy folyamat eredménye, mivel a vízvezetékek építésének ütemét nem követte a szennyvízhálózat kiépítése. Több ütemben sikerült részben kiépíteni a város szennyvízhálózatát, így még az alábbi területek szennyvízcsatornázása vár megoldásra: Gorkij utca - Arany János út - Új élet út - Akotmány utca - Balassi út - Kölcsey út Adám völgy Vadvirág út - Margaréta út Aranyalma utca Herbolya- Régi telep - Herbolya Régi telep (Barak - Balázsvölgy Tervtáró ipari épületek és lakások Nyárfa utca. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztéseket a Képviselő- testület által jóváhagyott ütemterv szerint céltámogatásból, TEKI támogatásból, Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból és saját erőből finanszíroztuk. A kiépített szennyvízcsatorna hálózat hossza gravitációsan: 75,72 km, nyomottan: 1,29 km hosszúságú. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 86%. A meglévő szennyvíztisztító kapacitása biztosítja a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát is. A szennyvíz tisztítás mechanikai. A tisztított szennyvíz a Sajó folyóba kerül elvezetésre. 3.d. Hulladékkezelés A nem megfelelő hulladékgazdálkodás komoly problémákhoz vezet, komoly szennyezéseket okozhat. Ezzel magyarázható, hogy a települések zömén próbálják helyes megoldásokkal megelőzni a problémákat, forrásokat teremtve rá. Városunkban, a legnagyobb mennyiségben jelentkező hulladék: a lakossági és ipari eredetű szilárd hulladék. Komm. hulladék megoszlása ( tömeg% ) Papír 18% Veszélyes 2% Mű a+papír 3% Fém 4% Textil 6% Üveg 5% Szerves 32% Mű anyag 12% Egy éb 18% 17

18 A hulladék összetételére vonatkozó országos átlag: Kevés az adat a lakosság körében keletkező veszélyes hulladékokról (növényvédő szer maradványok, gyógyszerek, akkumulátorok, szárazelemek). Eddigiekben történtek kezdeményezések szárazelemek gyűjtésére, mely példaértékű. Nem teljeskörű a települési szilárd hulladékok gyűjtése, még alacsony fokú a szelektív hulladékgyűjtés, az alkalmazott eszközök műszaki színvonala és állapota rendkívül rossz, jelentős az olyan illegális lerakók száma, melyek jelenleg potenciális szennyezőforrások. 3.e. Zaj- és rezgésvédelem, légszennyezés elleni védekezés 3.e.1. Zaj- és rezgésvédelem A lakosság körében negatív hatással jelentkezik a zaj és a rezgés okozta hatás, mely nem feltétlenül egészségkárosító, határértéket nem meghaladó mértékben különböző pszichés zavarokhoz vezethet, károsan befolyásolja az emberek közérzetét és az életminőséget. A közlekedési rezgés épületkárokat is okoz. Megállapítható, hogy sajnos elég kevés adat áll rendelkezésre, valamint a rezgésekről, melyek a közlekedési utak mellett jelentenek problémát egyáltalán nincs adat, pedig ezen tényező hatása sem elhanyagolható. Legnagyobb zajforrás természetesen a közlekedés, mely főleg a nagyobb forgalmú utak mentén jelentkezhet károsító hatással. Település Mérés helye Mért érték (db) Irány érték(db) nappal/éjjel nappal/éjjel Kazincbarcika 26 sz. főút 63,6 / 57,5 60/50 Szintén nagyobb zajforrásnak tekinthetők a különböző ipari létesítmények, a szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek, melyekről nem áll rendelkezésünkre adat van. A meglévő hőellátási rendszerek átalakításakor az elérhető legjobb technológiával megvalósítható, helyi emisszióval nem járó rendszereket, vagy ennek hiányában a lehető legkisebb helyi szennyezéssel járó technológiákat lehet alkalmazni. 3.f. Közlekedés Általános ismertetés: Kazincbarcika Miskolctól 20 km-re, a Sajó völgyében fekszik, mint a térség vegyi üzemeinek központja. Kialakulását, ill. a mai kiépítettségét is az ide telepített vegyi üzemeknek köszönheti. A várost a fő forgalom a 26. számú Miskolc Bánréve fkl. úton tudja megközelíteni Miskolc ill. Ózd irányából. Észak irányból Múcsony Aggtelek, Déli irányból Tardona Eger útirányból érhető el. A vasúti közlekedésbe a Sajó völgyében közlekedő Miskolc Bánréve villamosított vasútvonallal kapcsolódik be úgy a tömegközlekedésbe, mint a teherszállításba. 18

19 A város úthálózata a forgalmi viszonyoknak és a terhelésnek megfelelően került kialakításra, így az osztott pályás úttesttől, a 6-8 m-es burkolatszélességű utaktól a felületileg alig kezelt, illetve kezeletlen földútig minden típusú út megtalálható. Közlekedés szervezés: Egyre sürgetőbb feladat a város főutcájában kialakult forgalmi helyzet megoldása. Az Egressy úton a fokozódó forgalmi igényeket már nem lehet kielégíteni és az út számottevő bővítésére sincs lehetőség. A városközpont közlekedési rendszerét az egész települést átfogó szemléletben kell vizsgálni és speciális funkcióihoz illeszkedően, azok ellátására kell kialakítani és szabályozni. Szükséges ezért egyrészt a forgalmi igények számbavétele és a létfontosságú forgalom lebonyolításának biztosítása. A központra vonatkozó közlekedéstervezési és forgalomszervezési elgondolás alapelveit a központ tehermentesítése, a gyalogosforgalom prioritása és a megmaradó forgalom feltételeinek megteremtése kell hogy alkossa. A figyelmet elsősorban a kiszolgálás megfelelő működésére kell fordítani, fő célnak a városközpont életképességének a fenntartását kell tekinteni. Ennek megfelelően kell meghatározni és alkalmazni a mozgó járműforgalom és a parkolás szabályozására vonatkozó intézkedéseket. Az elmúlt 12 esztendőben, több ízben volt napirenden a város közlekedésfejlesztését koncepcionálisan érintő előterjesztés, s ezekben a dokumentumokban a meghatározott célok alapvetően gondolták végig a közlekedésszervezés egészséges, a város igényének való megfelelést, ám alapvető változásokról nem lehet beszámolni. Gépjárműforgalom és útüzemeltetés: A növekvő motorizáció hatására a városiasodás negatív hatásai is érzékelhetők. Mindamellett, hogy a motorizációnak a zaj- és légszennyezésből fakadó káros kibocsátásaival kell számolni, az utak állapota és áteresztőképessége is kívánnivalót hagy maga után. A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (Kkt.) alapján a közúthálózat országos-, és helyi közutakból áll. Az országos közutak az állam, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. A Kkt. az alapvető közútkezelői feladatok és a felelősség tekintetében nem tesz különbséget országos-, és önkormányzati tulajdonú közút kezelője között, mert ez az egyenlőség fejezi ki legjobban a közúthálózat összefüggő rendszerét. Az úthasználók azonos igényeket támasztanak a közúthálózat egészével szemben, de a tulajdonforma különbözőségéből adódóan ezen elvárásoknak teljesen eltérő szervezeti rendszerben kell megfelelniük. Míg az állami közutak kezelését a miniszter által az üzemeltetésre, fenntartásra és fejlesztésre alapított közhasznú társaság, vagyis külön e célra létrehozott szakapparátus végzi, addig a helyi közutak vonatkozásában e feladat, egy speciális önkormányzati szervezeti és felelősségi rendszeren keresztül kell, hogy megvalósuljon. Kazincbarcika városban a közúthálózat területe több mint 470 ezer m 2, míg a járdák 145 ezer m 2 -t tesznek ki. A folyamatos karbantartásra fordítható költségkeretről lehetőségeihez mérten Kazincbarcika Város Képviselő Testülete rendelkezik. 19

20 Az egész városra kiterjedő útjavítási költségigények nyilvánvalóan mindig messze meghaladják a reális pénzügyi lehetőségeket, ezért a feladatok elvégzésére fontossági rangsort kell felállítani. Ebben a javítási rangsorban természetesen első helyen szerepelnek a tömegközlekedési járatok és a nagy forgalmat bonyolító útvonalak és csak ezek után következhetnek az egyéb kategóriába tartozó lakó és kiszolgáló utak. Az elmúlt években pályázati forrás (NORDA TEUT) segítségével több - hálózatot alkotó - útszakasz burkolat felújítására kerülhetett sor. Több ütemben megvalósult a város főhálózati útjának, a Jószerencsét útnak és a gyűjtőutaknak a burkolat felújítása. A jövőben az elhasználódott lakó és kiszolgáló utak, járdák felújítását szükséges előtérbe helyezni, azokat a jogos igényeket, amelyeket a város úthálózatának fejlesztése követel. Az úthálózat üzemeltetésével összefüggő feladatokon túl, a biztonságos parkírozás lehetőségei sem kielégítők. Itt lehet kiemelni az Egressy út mellett az ún. Béke városrészt, ahol a városépítés kezdetén és azóta sem épült elegendő (helyenként egyetlen sem) számú parkoló. Kazincbarcika belterületi úthálózatán kívül jelentős külterületi úthálózattal bír, amelynek karbantartása jelentős terhet ró az önkormányzatra. Kerékpáros közlekedés: Dicséretes, hogy városunkban a kerékpározás elég népszerű. Ezzel szemben sajnálatos, hogy nem sikerült ennek biztonságosságát és komfortosságát segíteni az elmúlt időszakban. Bár engedélyezési tervek készültek, de pénzügyi fedezet hiányában nem bővült a városi kerékpárút hálózat. Jelenleg a 26. sz. fkl úttal párhuzamosan (BC IV. kapu Jószerencsét u. közötti szakasz) elhelyezkedve, mintegy 3,8 km hosszú kerékpárúttal rendelkezünk. A kerékpárút hálózat karcsúsága mellett az un. komfortosság tekintetében is érdemes jellemezni a hiányosságokat. A kerékpár tárolási kapacitás sok helyen megoldatlan, s ahol megoldottnak tekinthető, ott sem mindig éri el az esztétikai megfelelhetőség szintjét. Tömegközlekedés: A város tömegközlekedésére jellemző, hogy helyközi viszonylatban Miskolc mint megyeszékhely közelsége, annak ingázó vonzatával sokakat érint. Az autóbuszt, mint közlekedési eszközt igénybevevők száma jelentős. A személyszállítást közúton úgy a városon belüli, mint a távolsági járatokat, a BORSOD VOLÁN bonyolítja. A városban két autóbusz végállomás került kialakításra, az egyik a belvárosban, a másik a BorsodChem főbejáratánál. Ezen kívül a város Tardona felé eső végénél egy buszforduló is üzemel. 3.g. Ivóvízellátás Az Észak-magyarországi Régió vízháztartása éves átlagban nyereséges, mert a nagy területek csapadékosabbak az országos átlagnál. Az éghajlat-változással együtt jelentkezik az időszakos nagy nyári záporok hatása, mely rendkívüli nagy párolgást is okozhat, ezzel jelentősen meghaladva az országos átlag értéket. A vízfelesleg egy 20

21 része tehát lefolyik, nagyobb része azonban főként az enyhe lejtésű terepeken, illetve a felszínalatti víztartó rétegekben halmozódik fel. Hazánkban a felhasznált ivóvíz jelentős része hozzávetőleg 90 %-a - a felszín alatti rétegvizekből származik. A megye területe vízföldtani szempontból rétegvizek tekintetében kedvező adottságokkal rendelkezik. Talajvíz állapot A felszínalatti vízkészleteket leggyakrabban veszélyeztető szennyező források a következők: - Csatornázatlanság miatti szennyvízszikkasztás, - Ipari üzemek, valamint a kommunális és veszélyes hulladéklerakók csurgalékvize. A talajvíz általános jellemzése A korábbi évtizedekben Kazincbarcika ivóvízhálózatának bővítése rohamos ütemben nőtt, így a 90-es évekre a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások száma elérte a 98%-ot. Ezzel szemben a szennyvízhálózat kiépítése nem kellő ütemben fejlődött, aminek következtében a településre jellemző közműolló kitágult. A szennyvízhálózatra nem csatlakozott, de ivóvízzel vezetékesen ellátott kertes házakban a keletkező szennyvizet legtöbbször házi szennyvízszikkasztókban tárolják, majd annak megtelése esetén szippantó-autó segítségével a szennyvíztelepre szállítják. A módszer abban az esetben elfogadható lenne, ha a házi szennyvízszikkasztó oldal- és fenékfalának szigetelése vízzáró volna, ami megakadályozná a talajvízzel való hidraulikai kapcsolatot. Ez azonban az esetek döntő többségénél nem így van, vagyis a házi szennyvíz közvetlenül szennyezi a felszín alatti vizeket. A kommunális szennyvizek eredetéből és sajátosságaiból adódóan leginkább a nitrát, a nitrit, valamint a különböző foszforformák jelentik a veszélyt és okozzák a talajvíz használhatatlanságát. Ezáltal gátolva más célokra való felhasználását (öntözés, itatás). Talajvíz állapot Kazincbarcika belterületén Mivel adatokkal nem rendelkezünk, így csak általánosságban határozható meg, mely összetevők vizsgálatára kell nagy hangsúlyt fektetni a program elkészítésekor. A talajvíz szennyezettségről az alábbi paraméterek jelenlétének bemutatásán keresztül lehet reprezentálni az állapotot, amelyek jól jelzik annak minőségét: - nitrát (N mg/l), - összes foszfor (P mg/l), - összes sótartalom (mg/l), - ammónium (NH4 mg/l). 21

22 Nitrát Jellemző tendencia Magyarországon a talajvíz nitrát-szennyezettségének növekedése, amely leginkább a települések esetén a fenti okokra (nem megfelelő szikkasztók használata és az állattartás) vezethetők vissza. Veszélyessége elsősorban emberi fogyasztás esetén jelentkezik, nagy koncentrációban irritálja a belek nyálkahártyáját, illetve az emésztőrendszerben nitritté alakul, amely gátolja a vér oxigén-szállítóképességét, amely akut oxigénhiányhoz vezet. A talajvízre vonatkoztatott nitrit határérték (N-ben) mg/l (megfelelő-tűrhető), míg egyedi kutas vízellátás esetén a tűrhető kategória enyhébb: 80 mg/l. A közel tíz éves távlatú kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a nitrát tartalom sok esetben messze a határérték fölötti (bizonyos esetekben 250 mg/l értéket is eléri), bér ez nem trendszerű, a téli hónapokban az értékek sok esetben a határérték közeliek, illetve alattiak is lehetnek. Összes foszfortartalom A foszfor a természetes felszíni vizekben többnyire csak nyomokban fordul elő, de hidrobiológiai szerepét tekintve igen lényeges elem a vízkémiában. A foszfátok főleg a szennyvizekből, vagy műtrágya-bemosódással kerülhetnek a felszín alatti vizekbe. Az összes foszfortartalom határértékei 0,5 mg/l-től (megfelelő), 5 mg/l-ig (tűrhető) terjednek. Összes só A talajvízben oldott sótartalom egyrészt a víztartóréteg tulajdonságaiból származtatható, másrészt a felszínről bemosódó szervetlen vegyületek, illetve ezek sói alkotják. Nagymértékben befolyásolja a talajvíz felhasználhatóságát, hiszen például öntözővíznek való felhasználása esetén meghatározó lehet az oldott sótartalom szikesedését okozó hatása miatt is. Állatok itatására kerülő vízzel szemben támasztott határérték összes sótartalomra vonatkoztatva mg/l, míg öntözővízzel szemben támasztott igény mg/l között van. Ammónium Az emberi beavatkozás a természetes nitrogénciklust megzavarja. Az emberi tevékenység révén kibocsátott bármelyik nitrogénforma környezeti problémákat okozhat. A kommunális szennyvizek nagy ammónia- és szerves nitrogén tartalmukkal növelik a rendszer nitrogéntartalmát. Tisztítatlan szennyvizek talajba kerülésekor ugrásszerűen nő a szerves nitrogén mennyisége, amely a természetes tisztulási folyamatok révén a vizek nitrát koncentrációját növeli. Az elpusztult élő szervezetek testében lévő szerves anyagok nitrogéntartalmát a különböző aerob és anaerob mikroszervezetek bontják le úgy, hogy először ammónium keletkezik. A természetes vizek NH 3 -tartalmának jelentősrésze e bakteriális tevékenység eredménye. A nitrogénciklus első lépéseként a fixálódott elemi nitrogén révén létrejött szerves nitrogén bomlása adja az ammóniumot. Ha e vizes rendszerekbe 22

23 szennyvízkibocsátás, vagy növényi részek bomlása révén ammónium jut, akkor amennyi elegendő oxigén áll rendelkezésre, az mindig oxidálódik nitritté és nitráttá. A talajvíz ammónium tartalmának határértéke 0,1-02 mg/l (megfelelő - tűrhető). A fentiekből leszűrhető következtetések alapján megállapítható e néhány paraméter vizsgálata alapján a város alatti vizek szennyezettségének mértéke. 3. h. Zöldterület gazdálkodás A város zöldfelülete m 2, fenntartása folyamatos, melyet az Arborétum Kht. lát el. A jelenleg folyamatban lévő városközpont rehabilitációs pályázatok keretén belül a szűk belváros zöldfelületeinek átalakítása, gazdagabbá tétele a tervezés fázisában tart. 3.i. Természetvédelem A természet védelméről szóló évi LIII. törvény meghatározza az Önkormányzatok természetvédelmi feladatait. A törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is elláthatnak. A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító Önkormányzat köteles gondoskodni. A város helyi zöldfelületi és természeti értékvédelméről gondoskodni kell. Ehhez egyeztetéseket kell kezdeményezni a város területén feladatot ellátó Aggteleki és Bükki Nemzeti Parkkal is, különösen a Tardona vulkán területének, a Sajó völgy területének és a Herbolyai tölgyes tekintetében. 3.j. Környezeti nevelés Az oktatás, a nevelés és a tudatformálás, mint humáneszközök igénybevétele a program következetes végrehajtásához elengedhetetlen. S ehhez a programban megjelölt majd nem minden területen tudatosan tervezett felvilágosító munka kell, hogy kapcsolódjon nem csak a fiatalok, hanem a felnőtt lakosság körében is, amelyhez eszközöket és forrásokat kell biztosítani. A környezet védelmének szempontjából hosszú távon nem a kényszer, például a bírsághatásra történő, vagy gazdasági érdekből végzett cselekvések a legelőnyösebbek, hanem az a viselkedésforma, amely belső motiváltságon alapul, és olyan területeken is hat, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva. A belső motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkező tudatformálásnak a hatására alakul ki. A környezeti tudat kialakításában életkortól függően más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a: - családi nevelés - intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor) - média 23

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja

1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének (Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról. Bevezető rendelkezések Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (III.1.) rendelete Dévaványa Környezetvédelmi Programjáról (módosításokkal egységes szerkezetben) Bevezető rendelkezések Dévaványa Városi Önkormányzat

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja

1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata

Dévaványa Város Önkormányzata Dévaványa Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi és Fenntarthatósági Terv Készítette: Educatio Bene Kft. 21. március 11. I. BEVEZETŐ...4 II. III. 1. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG...4 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS...4

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32

ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

f e l l e b b e z é s t

f e l l e b b e z é s t Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi

Részletesebben

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 69/2004. (IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út forgalmával kapcsolatban JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a veszprémi Házgyári út

Részletesebben

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1

TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2000.(VI.5.) számú önkormányzati rendelete a környezet- és természetvédelemről 1 Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ELVI STRATÉGIÁJA Elfogadva: 2010. július 26. TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. A NYÍREGYHÁZI

Részletesebben

TARANY. Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009.

TARANY. Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. TARANY Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Tarany Község Környezetvédelmi Programjának Felülvizsgálata 2009. Megbízó: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG KÖZMŰVESÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG KÖZMŰVESÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÍZ- ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK Tanszékvezető: Dr. habil Tamás János Egyetemi docens A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG KÖZMŰVESÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.

H A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 106901-2-14/2015. Ügyintéz : dr. Baltazár Éva Csókási Anita Berényi Anita Balatonyi Zsolt Bánfi Szabolcs Koczkáné Kristó Gyöngyi Miklós Tímea Tel.: +36 (62)

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete

Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról

Részletesebben

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei 1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. II.KÖRNYEZETVÉDELEM, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 1.1. Előzmények Söréd Község Önkormányzata módosítani kívánja a település hatályos településrendezési eszközeit.

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes Közös Jelentése az AJB-2031/2014. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Az alapvető jogok

Részletesebben

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ

Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya

Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31.

teljes költségvetése A megvalósítás ideje 2011. január 1 2011. december 31. Homokháti Kistérség Többcélú Társulása, és Pécska Város Polgármesteri Hivatala pályázatot nyújtott be a Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program keretei között Környezetvédelmi

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 64343-7-15/2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Balatonyi Zsolt Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Kiss Brigitta Tel.: +36 (62) 553-060/44268 Tárgy: Raklap és Tüzép

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

Debrecen, 2008. augusztus

Debrecen, 2008. augusztus A TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉNEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA 2007. ÉVBEN Debrecen, 2008. augusztus 2 A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA CÍMLAP KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015. december hó www.vatikft.hu 06-1/413-0959 1 KAZINCBARCIKA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.. A rendelet hatálya Maklár Község Önkormányzatának 6/2009. (XI.2.) rendelete a település Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 14/2005. (XI.15.) rendelete módosításáról Maklár Község Önkormányzatának

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 94.661-1-5/2013. Ea.: Dr. Kiss Renáta Kovács Tibor (táj- és természetvédelem) Csókási Anita (víz- és talajvéd. + összefogó)

Részletesebben

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012.

A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A MÓRAHALMI ÉS A KISTELEKI KISTÉRSÉG TANYAFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2012. A Mórahalmi és a Kisteleki Kistérség Tanyafejlesztési Programja 2012. MEGJEGYZÉS: A tanyaprogram elkészítéséhez végzett kérdőíves felmérés

Részletesebben

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról

Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról 1 Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelete Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezethasználaton alapuló adatok 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék A környezeti adatok csoportosítása

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése

Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának

Részletesebben

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról

Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14 /2012. (XII. 01.) önkormányzati rendelete Bélapátfalva Város Helyi Építési Szabályzatáról Bélapátfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról

BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról 1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyási dokumentáció 2014. június 24. NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÚJ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TERVEZETT TERÜLETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁS (Dokumentáció a 314/2012.(XI.8.) korm. rendelet

Részletesebben

Komplex bányászati tervezés

Komplex bányászati tervezés 1 Komplex bányászati tervezés Összefoglaló beszámoló Az irodalmi hivatkozások között római számmal jelöltek nem szerepelnek a kutatási közleményjegyzékben, mivel vagy a kutatást közvetlenül megelőzően

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A jelen rendelet hatálya Kál nagyközség igazgatási területére (bel- és külterületére) terjed ki. KÁL NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/2006.(VII.20) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE KÁL NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL Kál Nagyközség képviselőtestülete az 1997.

Részletesebben

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE II. KÖTET LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott A és SZABÁLYOZÁSI TERVE M-TEAMPANNON KFT.

Részletesebben

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat

Részletesebben

2000. évi CXII. törvény

2000. évi CXII. törvény 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

Fenntarthatósági jelentés. PROTECTA Elektronikai Kft.

Fenntarthatósági jelentés. PROTECTA Elektronikai Kft. Fenntarthatósági jelentés PROTECTA Elektronikai Kft. 2009 Protecta Kft. fenntarthatósági jelentés 2009 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az ügyvezetı igazgató levele az olvasóhoz A cég bemutatása Vállalatirányítás

Részletesebben

Ú j s z á s z V á r o s Ö n k o r m á n y z a t P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l a

Ú j s z á s z V á r o s Ö n k o r m á n y z a t P o l g á r m e s t e r i H i v a t a l a Ú J S Z Á S Z V Á R O S P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL: 56/552-022; FAX: 56/552-102 E-mail: ujszasz@pr.hu; Web: http://www.ujszasz.hu Ú j s z á s z V á r o s

Részletesebben

(1) E rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(1) E rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki. KÉTÚJFALU KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 7/2006 (IV. 1.) RENDELETE A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL melly hatályon kívül helyezi a 4/1992 (VII. 23.) sz. Önk. rendeletet. Kétújfalu község

Részletesebben