+ + Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
|
|
- Klára Lili Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGFIZIKA Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. AZ ATOMMAG SZERKEZETE, RADIOAKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Vig Andrea A magfizika azonban még nem lezárt tudomány, mert csupán a jelenségekkel foglalkozik, míg átfogó elméletet nem ad. A RUTHERFORD-KÍSÉRLET A RUTHERFORD-ATOMMODELL A pozitív -részek az atom pozitív töltésének taszítása következtében eltérülnek. A Thomson-atommodell kicsiny eltérülést jósolt. A kísérletben azonban nagy szögek alatt szóródó, sőt visszalökődő (8 alatt szóródó) -részeket is megfigyeltek. Atommag felfedezése Elektronok körülötte keringenek. Neutron nincs! A modell hiányossága: elvileg instabil. -részecskék + + _ _ R =.4-5 m
2 A BOHR-MODELL Az elektronok körpályán keringenek a pozitív mag körül. Kvantált mennyiségek: energia, perdület, sugár Negatív töltésű elektron(ok) elektronfelhőben; az elektronok csak egy meghatározott térrészben lehetnek A FRANK-HERTZ KÍSÉRLET A Frank-Hertz kísérlet a Bohr-modell bizonyítéka. Frank és Hertz elektronoknak higanyatomokkal történő ütközését vizsgálták. (maximum ~ - m távolságra) Pozitívan töltött atommag protonról, neutronról szó sincs! A mag tovább nem bontható! Vizsgatétel! NUCLEUS = ATOMMAG Az atommag szerkezete Összeállnak, nem esnek szét! proton neutron nukleon A kémiai elemet a protonszám határozza meg. R R, fm fm m Az összes nukleon egy. szer kisebb térfogatba van bepakolva, mint az atom térfogat. R A 3 5
3 PROTON o A protont 98-ban Ernest Rutherford fedezte fel. A nitrogén gáz vizsgálatakor észrevette, hogy amikor alfa-részecske csapódott a gázba, akkor a szcintillátor hidrogént jelzett. o Kimutatta, hogy az csak a nitrogénből jöhet, tehát a nitrogénnek tartalmaznia kell a hidrogén atommagot, az egyes tömegszámú atomot. o A protont a görög első (protos) szóról nevezte el. (93-ig nem volt ismert a neutron, és az atommag szerkezete sem. A protont még sokáig elemi részecskének tartották.) NEUTRON 93 Walther Bothe és H. Becker: nagy energiájú alfa-részecskékkel bizonyos könnyű elemeket (berillium, bór, lítium) bombáznak rendkívüli áthatolóképességű sugárzás keletkezik. (röntgen-sugárzásnak gondolták, nagyobb áthatolóképessége, és az eredményeketnehéz értelmezni) 93 Irène Joliot-Curie és Frédéric Joliot publikálták. Ha a kijövő sugárzást paraffinra, vagy más hidrogéntartalmú anyagra bocsátották, akkor abból nagy energiájú protonok lökődtek ki. Ezt még nehezebb volt röntgen-sugárzással magyarázni. A neutront végül James Chadwick fedezte fel, aki ezért Nobel-díjat kapott. Azt feltételezte, hogy egy protonnal nagyjából egyező tömegű semleges részecske lökődik ki. alfa-részecskével (hélium-atommag) bombázott berilliumot, miközben neutron megjelenését tapasztalta. A részecskét semleges volta miatt nevezték el neutronnak. (neutral=semleges) Elektron: m e = 9, kg (Stoney-874/Thomson-897) e e = -,677-9 C Proton: m p =, kg (Rutherford - 99) e p =,677-9 C Neutron: m n =, kg (Chadwick - 93) e n = m p /m e = 836 m n /m p =,38 AZ ATOMMAG Z: rendszám Z A E A: tömegszám Nukleonok száma Protonok száma 3
4 AZ ATOMMAGOK CSOPORTOSÍTÁSA KÖTÉSI ENERGIA TÖMEGDEFEKTUS Felépítésük szerint: izotóp: azonos protonszám, eltérő neutronszám ( pl.: H és H) nuklid: azonos összetételű atommagok (egyféle izotóp) A Z X A A4 4 Z X Z X He e Az atommagok tömege kisebb, mint az összetevő protonok és neutronok tömegeinek összege. Az összetett magból látszólag hiányzó tömeg a mag kötési energiájával arányos. Energia szabadul fel, ha a mag szabad nukleonokból épül fel. m ( Z m N m ) m E mc pr n mag Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia MAGERŐ - ERŐS KÖLCSÖNHATÁS NUKLEON KÖTÉSI ENERGIÁJA FOLYADÉKCSEPP MODELL (LDM) Az elektromos taszítást kompenzálja. nagy intenzitású (erős) rövid hatótávolságú ( -5 m) elektromos töltéstől független mindig (!) vonzó erőhatás a neutronokra is hat, sőt! p-p, p-n, n-n között egyenlő nagyságú erő alakul ki A nukleonok kötési energiája azonos. (E K neutron = E K proton!) A mag teljes kötési energiája arányos a nukleonok számával (A). Az atommag térfogata arányos a nukleonszámmal. Az atommag sűrűsége minden atommagra mindig ugyanakkora. méretfüggetlen sűrűség összenyomhatatlan, Az atommag gömb alakú. A nukleon csak a szomszédos részecskékkel hat kölcsön. 4
5 Nukleononkénti kötési energia (MeV) Nukleononkénti kötési energia (MeV) FOLYADÉKCSEPP MODELL ENERGIATAGOK MAGYARÁZATA E K E 3 A A Z A 3 A Z 3 A K Etérfogati E felületi ECoulomb EPauli Eanti Hund! A A nukleonok feles spinű részecskék. Kvantummechanika alapján: Azonos kvantumszámú állapotok nem lehetségesek (Pauli elv): Pauli-energia Azonos típusú, de ellentétes spinű nukleonok arra törekednek, hogy egy energiaszintre kerüljenek (anti-hund szabály): anti-hund energia Az α, β, γ, δ, és η paraméterek kísérletesen határozhatók meg félempirikus formula! E p E n EGY NUKLEON KÖTÉSI ENERGIÁJA A RENDSZÁM FÜGGVÉNYÉBEN MIRE NEM HASZNÁLHATÓ A FOLYADÉKCSEPP MODELL? legstabilabb nuklidok Mágikus számú atomok: N vagy Z =, 8,, 8, 5, 8 Az elektronhéjaknál is vannak hasonló mágikus számok: A nemesgázok stabilabb elektronszerkezetűek! Rendszám (atomi tömegegység) Rendszám (atomi tömegegység) 5
6 ATOMHÉJ MODELL (GÖMBSZIMMETRIKUS) ATOMHÉJ MODELL Az atom mikroszkópikus tulajdonságain alapul. A kvantummechanika képes az elektronok elektronpályákon való viselkedését leírni. Elektronhéj atomhéj analógia! kvantált paraméterek: energia, perdület, mágneses momentum, spin kvantumszámok: atomhéjakat jellemzi (a spin csak ½ lehet, Pauli-elv érvényes) A zárt atomhéjakkal rendelkező atomok stabilabbak! Az elektronokkal ellentétben a nukleonok nem keringenek! H hidrogén H deutérium 3 H trícium 4 Hehélium 6 8Ooxigén E p E n ev legalacsonyabb energiaszint Radioaktivitás elektromos erők: Elektromosan töltött részecskék között: taszító és vonzó Kis távolságfüggés. erős kölcsönhatás, magerő: VONZÓ! Minden nukleon között. Nagyon kis hatósugarú. spontán,külső behatás nélkül rádioaktív sugárzás közben más elem magjává alakul át a kérdéses mag. Pl: két nukleon egy atomnyi távolságra egymástól nem fejt erőt ki egymásra. 6
7 IZOTÓPOK Kémiai elemek atommagjait sok különböző formában megtalálhatjuk. Azonos számú protont, de eltérő számú neutront tartalmaznak. Hidrogén: p + + különböző számú neutron Egy atommag stabilitását az összes nukleon közti erős vonzó-, és a protonok közötti elektromos taszító hatás határozza meg. A könnyű (alacsony rendszámú) stabil izotópokban Hidrogén - : H ( p + ) Hidrogén - : H ( p + + n ) Hidrogén - 3: 3 H ( p + + n ) A szén izotópjai: C : 3C : 4C = 98,9 :, : - C: kémiai anyagmennyiség 3C: eltérő magspin (NMR spektroszkópia) 4C: radioaktív (kormeghatározás, t/: 575 év) C: mesterséges (pozitronsugárzás, PET) hidrogén deutérium tricium nehéz víz: D O általában a proton-, és neutronszám kevéssé tér el egymástól. C (6 p n ) 3 C (6 p n ) C (6 p n ) 4 C (6 p n ) Stabil Instabil Instabil atommagok: - Újrarendezik nukleonjaikat, hogy egy stabil állapotba kerüljenek, követve az energiaminimumra való törekvést. - Magas energiájú fotont emittálnak. - Részecskét emittál, sugároznak. A részecskesugárzást radioaktív bomlásnak nevezzük. Kisugárzott részecskék a bomlási termékek. Azokat az izotópokat, amelyek részecskét sugároznak radioizotópoknak nevezzük. Radioaktivitás Kb. ~ 4 természetes radioaktív izotóp létezik. A8 fölött elvileg lehetséges az bomlás. Plutónium 39Pu, 4Pu Urán 35U, 38U Kűrium 4Cm, 44Cm Amerícium 4Am Tórium 3Th Rádium 6Ra, 8Ra Cézium 34Cs, 35Cs, 37Cs Jód 9I, 3I, 33I Antimon 5Sb Ruténium 6Ru Stroncium 9Sr Kripton 85Kr, 89mn Szelén 75Se Kobalt 6Co Klór 36Cl Szén 4C Trícium 3H Radon Rn Stabilitás szigete (X): 4 proton + 84 neutron: 7
8 A SUGÁRZÁSOK OSZTÁLYOZÁSA RADIOAKTÍV BOMLÁS Nem ionizáló sugárzások Fény Hang, ultrahang Ionizáló sugárzások Röntgensugárzás, -sugárzás Részecskesugárzások -sugárzás -sugárzás Részecskesugárzások: : He atommagok p + + n o A Z X szülő : e - ; e + elektron, pozitron n p p n e Elektromágneses sugárzások: A4 4 Z X leány e : foton Röntgen-sugárzás, gammasugárzás RADIOAKTÍV SUGÁRZÁS JELLEMZŐI típus színkép energia Áthatoló képesség vízben α vonalas 4- Mev,-,4 mm β folytonos -3 Mev -4 mm γ vonalas,- Mev - mm Ionizáló hatás: Áthatolóképesség: α >β> γ α < β < γ Radioaktív sugárzás detektálása: Wilson-féle ködkamra (ionizáció + gócképződés) Geiger-Müller számláló (ionizáció + áramvezetés) szcintillációs számláló (ZnS, fotonok emissziója) -sugárzás: U K 38 4 n p e természete s mesterséges: C 4, P 3, S 35, Ca 45,Sr 9 8
9 γ- SUGÁRZÁS: Ra 6, Co 6, Cs 37 természetes, ~ ionp/cm Általában után jön: megbomlik a mag szerkezete, gyors protonmozgás emisszió! A bomlási sorok 38U-család, (zárójelben a felezési idők): 38U (4,468 9 év), 34Th (4, nap), 34Pa (6,7 óra), 34U (45 5 év), 3Th (75 38 év), 6Ra (6 év), Rn (3,835 nap), 8Po (3, perc), 4Pb (6,8 perc) és 8At (,5 s), 4Bi (9,9 perc) illetve 8Rn (35 ms), 4Po (64,3 µs) és Tl (,3 perc), Pb (,3 év), Bi (5,3 nap),po (38,376 nap) és 6Tl (4,99 perc), 6Pb (stabil). 35U-család, (zárójelben a felezési idők): 35U (7,4 8 év), 3Th (5,5 óra), 3Pa (3 76 év), 7Ac (,77 év), 7Th (8,68 nap), 3Fr (, perc), 3Ra (,43 nap), 9Rn (3,96 s), 5Po (,78 ms), Pb (36, perc) és 5At (, ms), Bi (,4 perc), 7Tl (4,77 perc) és Po (56 ms), 7Pb (stabil) 3Th-család, (zárójelben a felezési idők): 3Th (,45 év, 8Ra (5,75 év), 8Ac (6,5 óra), 8Th (,96 év), 4Ra (3,639 nap), Rn (55,6 s), 6Po (,45 s), Pb (,64 óra), Bi (6,55 perc), Po (99 ns) és 8Tl (3,53 perc), 8Pb (stabil) 37Np-család, (zárójelben a felezési idők): 37Np (,4 6 év), 33U (,59 5 év), 9Th (7,34 4 év), 5Ra (4,9 nap), 5Ac (, nap), Fr (4,8 perc), 7At (3ms), 3Bi (46,5perc), 9Tl (, perc), 9Pb (3,5 óra), 9Bi (,9 9 év), 5Tl (stabil) Bomlási termékek energiáját általában ev-ban adjuk meg: ev =,6-9 J Radioaktív bomlás : kémiai kötések, látható fényfotonok: MeV ev Nagyságrend Egy darab radioaktív bomlásterméknek annyi energiája van, hogy milliónyi kémiai kötést fel tud szakítani. Töltött részecskék (α, e -, e + ) kölcsön hatnak az atomokkal elektromos kölcsönhatásban. Nagyobb valószínűséggel abszorbeálódnak, mint a gammafotonok. Rövidebb úton abszorbeálódnak. Pl. 5 MeV α-részecskék --néhány cm levegőben, <, cm vízben MeV e -, e ,4 cm vízben MeV γ-photon sok-sok cm vízben A test víztartalma 7%. Diagnosztikához a radioaktív bomlás során kisugárzott részecskének el kell hagyni a testet, hogy detektálni lehessen. A γ-foton az egyetlen bomlási termék, amely át tud hatolni megfelelő vastagságú testszöveten. 9
10 Minden radioaktív mag visszafordíthatatlanul bomlik, és ha elég időt adunk neki, stabil atommaggá válik. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy egy radioaktív mag átlagos élettartammal rendelkezik. Minden atommag saját valószínűséggel bomlik. Minden időperiódusban a bomlás valószínűsége állandó. Ha a mintában N start számú mag van, akkor a felezési után a megmaradt magok száma egyenlő ½ N start. Két felezési idő után ½* ½ =/4 N start marad és így tovább. A felezési idő megmutatja, hogy : - Hány darab radioaktív mag maradt egy bizonyos idő eltelte után a mintában. - Mennyit sugároz a minta bármely időpillanatban. Ezért az ún. T / felezési időt használjuk. Egy pillanathoz tartozó bomlások száma arányos az összes radioaktív magok számával. A felezési idő megmutatja, mennyi ideig sugároznak a radioaktív magok és így azt is mennyi ideig veszélyesek. Ha egyszer létrejött egy radioaktív mag, akkor ezt a radioaktivitást a bomlás törvény szerint tudja csak leadni. Nincs ismert mód ezen bomlás siettetésére. Radioaktív bomlási törvény: N N e t A medicinában radiofarmakonokat használunk: Az az idő, amíg a test megtartja a radiofarmakont, különbözik az izotóp felezési idejétől. Felezési idővel: N N e N N T/ T ln, 693 / t T/ Azt a fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy a test mennyi idő alatt tudja a radiofarmakon mennyiségének felét kiüríteni, anyagcserével. Ez a biológiai felezési idő, T B, Egy radioaktív forrást az aktivitással tudjuk jellemezni, ami megmutatja, hogy egy szekundum alatt hány bomlás ment végbe. A pontos értéke függ a test kémiájától és fiziológiájától, de egy kémiai elem összes izotópjára ugyanaz az értéke. A Bq bomlás / sec A A e t
11 T/ a felezési időt néha fizikai felezési időnek is hívják, hogy megmutassák, hogy az csupán a magfizika fogalma. A biológai kiürülés és a radioaktív bomlás együttesen határozza meg az ú.n. EFFEKTIV felezési időt, T E, ami egy radiofarmakon teljes kiürülést jellemzi a testből. TB T TE T T B / / SUGÁRZÁS MÉRÉS Általánosan egy gyógyszer mérgező hatását a letális dózis LD5/3 fogalmával lehet megadni: ez azt a gyógyszermennyiséget jelenti, ami a populáció 5 % -t megöli 3 napon belül. Sajnos ez nem jó mennyiség a sugárzások meghatározására. Nagyon magas dózisok gyorsan halálhoz vezethetnek, de sok olyan kockázati tényező is van, amely éveken át nem fejti ki hatását. A keresett mennyiségnek ki kell fejeznie mennyi sugárzás érte a testet, mennyi abszorbeálódott abból és mik a hatásai. sugárzás, ill. az abszorbció fiziológiai Fizikai dózisfogalmak: DÓZISFOGALMAK Dózis: elnyelt energia, vagy abszorbeált energia D:egységnyi tömegű test által elnyelt energia D=ΔE/ Δm, J/kg=Gy (gray) Nehezen mérhető. besugárzási dózis: egységnyi tömegű levegőben rtg, vagy gamma-sugárzás által elektronegyensúly esetében kiváltott pozitív, vagy negatív töltések mennyisége X= ΔQ/ Δm, C/kg Biológiai dózisfogalmak: Egyenértékdózis: legyen D T, R a T szövetben az R sugárzásból származó elnyelt dózis. A különböző sugárzások eltérő biológiai hatásosságát a sugárzási tényezővel w R vesszük figyelembe, így az egyenértékdózis: H= w R *D T, R Mértékegysége: J/kg=Sv (sievert) Effektív dózis: az egész testet ért károsító hatás mértéke: E= w T *H T (sv)
12 Származtatott dózisfogalmak: Kollektív dózis: Ismert létszámú embercsoport összesített sugárdózisa az egész testre, vagy szervekre kiszámolva, egy adott sugárzásból egy bizonyos időtartam alatt. S= N i *E i Dózisteljesítmény: a biológiai válasz az időbeli lefolyástól is függ. Kis dózis teljesítményeknél a biológiai károsodás általában kisebb. Ha a ~ csökken, a besugárzási idő meghosszabodik, és több idő marad a nem halálos károsodások kezelésére. RADIOAKTÍV IZOTÓPOK FELHASZNÁLÁSA Diagnosztika: -sugárzó izotópok In vitro laboratóriumi vizsgálatok koncentrációmérés Testkompartmentek térfogatmeghatározása időfüggésben élettartammérés Izotópeloszlás meghatározása Alak, méret, metabolikus aktivitás mérése Izotópos nyomjelzés Izotópok térbeli eloszlásának meghatározása Terápia: -sugárzó izotópok is! Köszönöm a figyelmet!
Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
RészletesebbenAtomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 12. Biofizika, Nyitrai Miklós Miért hiszi mindenki azt, hogy az atomfizika egyszerű, szép és szerethető? A korábbiakban tárgyaltuk Az atom szerkezete
RészletesebbenATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS
ATOMFIZIKA, RADIOAKTIVITÁS 2013. 11. 08. A biofizika fizikai alapjai Magfizika Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. A magfizika azonban még nem lezárt
RészletesebbenIzotópok és radioaktív sugárzások
Kémia atomok, molekulák közti kölcsönhatások Izotópok és radioaktív sugárzások Kölcsönhatások szubatomi részecskék között Radioaktív sugárzások biológiai hatásai. A sugárterápia alapelvei, megvalósítása
RészletesebbenAz atommag szerkezete
Az atommag szerkezete Biofizika előadások 2013 november Orbán József PTE ÁOK Biofzikai Intézet Filozófusok / tudósok Történelem Aristoteles Dalton J.J.Thomson Bohr Schrödinger Pauli Curie házaspár Teller
Részletesebben8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások fajtái, forrásai
Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai magsugárzás Magsugárzások Röntgensugárzás Függelék. Intenzitás 2. Spektrum 3. Atom Repetitio est mater studiorum. Röntgen Ionizációnak nevezzük azt a folyamatot,
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenAz atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.
Az atom szerkezete Rutherford kísérlet (1911): Az atom pozitív töltése és a tömeg nagy része egy nagyon kis helyre összpontosul. Ezt nevezte el atommagnak. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenFIZIKA. Atommag fizika
Atommag összetétele Fajlagos kötési energia Fúzió, bomlás, hasadás Atomerőmű működése Radioaktív bomlástörvény Dozimetria 2 Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 He Z A 4 2
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenMagsugárzások, Radioaktív izotópok. Az atom alkotórészei. Az atom felépítése. A radioaktivitás : energia kibocsátása
Magsugárzások, Radioaktív izotópok radioaktivitás : energia kibocsátása az atommagból részecskék vagy elektromágneses sugárzás formájában z atom felépítése z atom alkotórészei protonok neutronok nukleonok
RészletesebbenMag- és neutronfizika
Mag- és neutronfizika z elıadás célja: : megalapozni az atomenergetikai ismereteket félév során a következı témaköröket ismertetjük: Magfizikai alapfogalmak (atommagok, radioaktivitás) Sugárzás és anyag
RészletesebbenAz atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2018/2019. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
RészletesebbenELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenBővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM
Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM Sugárfizikai alapismeretek. A röntgen sugárzás keletkezése és tulajdonságai. Salik Ádám, sugárvédelmi szakértő salik.adam@osski.hu, 30-349-9300 ORSZÁGOS SUGÁRBIOLÓGIAI
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenRadioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése
Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése Mag és részecskefizika 1. előadás 2017. Február 17. A félév tematikája 1. Mikrorészecskék felfedezése 2. Kvark gondolat bevezetése, béta-bomlás, neutrínóhipotézis
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenTamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai
Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai A radioaktivitás a nem stabil magú atomok (más néven: radioaktív) természetes úton való elbomlása. Ez a bomlás igen nagy energiájú ionizáló sugárzást
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenA Nukleáris Medicina alapjai
A Nukleáris Medicina alapjai Szegedi Tudományegyetem Nukleáris Medicina Intézet Történet 1. 1896 Henri Becquerel titokzatos sugár (Urán) 1897 Marie and Pierre Curie - radioaktivitás 1901-1914 Rádium terápia
RészletesebbenHidrogén: 1 p + + különböző számú neutron
Kémia atomok, molekulák közti kölcsönhatások Kölcsönhatások szubatomi részecskék között atommag proton neutron nukleon A kémiai elemet a protonszám határozza meg. magfizika Összeállnak, nem esnek szét!
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenMAGFIZIKA. a 11.B-nek
MAGFIZIKA a 11.B-nek ATOMMAG Pozitív töltésű, rendkívül kicsi ATOMMAG Töltése Z e, ahol Z a rendszám 10 átmérő Tömege az atom 99,9%-a Sűrűsége: 10 rendkívül nagy! PROTON Jelentése: első (ld. prototípus,
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenMIKROFIZIKA. Atomok és molekulák. Avogadro törvénye. www.baranyi.hu 2010. szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS
MIKROFIZIKA Atomok és molekulák Avogadro törvénye A hidrogén a kémiai elemek között a legkönnyebb, részecskéi (atomjai) a legkissebbek. (A hidrogén kétatomos gáz, egyatomos állapotban nem fordul elő. Molekulája
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Részletesebben61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai
61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Töltött részecskék elnyelődése. Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra 2. Az ionizáló sugárzás és az anyag kölcsönhatása. Fizikai dózisfogalmak és az ionizáló sugárzás mérése Sugárzások és anyag kölcsönhatása. A sugárzások elnyelődése
RészletesebbenA testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
RészletesebbenJelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
RészletesebbenAz atommagtól a konnektorig
Az atommagtól a konnektorig (Az atomenergetika alapjai) Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai Intézet Pázmándi Tamás KFKI Atomenergia Kutatóintézet Szervező: 1 Az atom felépítése kb.
RészletesebbenBevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
RészletesebbenAz atombomba története
Az atombomba története Szegedi Péter TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék Déli Tömb 1-111-es szoba 372-2990 vagy 6670-es mellék pszegedi@caesar.elte.hu és http://hps.elte.hu Tematika 1. A
RészletesebbenDozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
RészletesebbenAtomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai. 2010. 10. 18. Biofizika, Nyitrai Miklós Emlékeztető Radioaktív sugárzások keletkezése, típusai A Z A Z α-bomlás» α-sugárzás A Z 4 X X + 2 X A Z 4 2 X 4
RészletesebbenBevezetés a magfizikába
a magfizikába Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Bevezetés 2 / 35 Bevezetés Bevezetés Kötési energia Magmodellek Magpotenciál Rutherford
RészletesebbenA sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α
Radioaktivitás, α-, β- és γ-bomlás, radioaktív bomlástörvény, bomlási sorok. röntgen sugárzás (fékezési és karakterisztikus), a Moseley-törvény, az uger folyamat Radioaktivitás: 1896 Becquerel uránérc
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenKvarkok. Mag és részecskefizika 2. előadás Február 23. MRF2 Kvarkok, neutrínók
Kvarkok Mag és részecskefizika. előadás 018. Február 3. A pozitron felfedezése A1 193 Anderson (Cal Tech) ködkamra kozmikus sugárzás 1300 db fénykép pozitrónium PET Antihidrogén Kozmikus sugárzás antirészecske:
RészletesebbenRadioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
RészletesebbenRadiometrikus kutatómódszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus kutatómódszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Ionizáló sugárzások különböző áthatoló képessége Alfa-sugárzást egy papírlap is elnyeli. hélium atommagokból áll (2 proton +
RészletesebbenSugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra. Méretek. Az ionizáló sugárzások fajtái. 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás
Az ionizáló sugárzások fajtái Sugárvédelem kurzus fogorvostanhallgatók számra Magsugárzások Röntgensugárzás 1. Atomfizika, Radioaktivitás és Röntgensugázás Dr. Smeller László Ionizáció: Az atomból vagy
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Különböző sugárzások tulajdonságai Típus töltés Energia hordozó E spektrum Radioaktí sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktí sugárzások detektálása. α-sugárzás pozití
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenAz ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása
Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása Dr. Voszka István Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Wilhelm Conrad Röntgen 1845-1923 Antoine Henri Becquerel 1852-1908 Ionizáló sugárzások
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenRadioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása.
Radioaktív sugárzások tulajdonságai és kölcsönhatásuk az elnyelő közeggel. A radioaktív sugárzások detektálása. Magsugárzások (α, β, γ) kölcsönhatása atomi rendszerekkel (170-174, 540-545 o.) Direkt és
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenA modern fizika születése
A modern fizika születése Lord Kelvin a 19. század végén azt mondta, hogy a fizika egy befejezett tudomány: Nincsen olyan probléma amit a tudomány ne tudna megoldani. A fizika egy befejezett tudomány,
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,
RészletesebbenAtommagok alapvető tulajdonságai
Atommagok alapvető tulajdonságai Mag és részecskefizika 5. előadás 017. március 17. Áttekintés Atommagok szerkezete a kvarkképben proton szerkezete, atommagok szerkezete, magerő Atommagok összetétele izotópok,
RészletesebbenIDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN
! " #! " 154 IDTÁLLÓ GONDOLATOK MOTTÓK NAGY TERMÉSZET TUDÓSOK BÖLCS GONDOLATAIBÓL A TUDOMÁNY ÉS A MINDEN NAPI ÉLET VONAKOZÁSÁBAN (Ludwig Boltzman) (James Clerk Maxwell)!" #!!$ %!" % " " ( Bay Zoltán )
RészletesebbenÚton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
RészletesebbenRadiometrikus módszer. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter
Radiometrikus módszer Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr. Vass Péter Történeti áttekintés Martin Heinrich Klaproth 1789-ban fedezte fel az uránt és a cirkóniumot, 1803-ban pedig a titánt. Megállapította,
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a
RészletesebbenMit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
RészletesebbenSugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések
Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás. 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 2016.04.11. Dr. Horváth Márk. 1901-ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.
2016.04.11. Környezetgazdálkodás Dr. Horváth Márk https://nuclearfree.files.wordpress.com/2011/10/radiation-worker_no-background.jpg 1868-ban gépészmérnöki diplomát szerzett. 1901-ben ő lett az első Fizikai
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS
Az atom felépítése RADIOAKTIVITÁS, SUGÁRZÁSMÉRÉS elektron proton Varga József Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézet atommag Atomi részecskék 2 Atomi részecskék mérete Jelmagyarázat: elektron proton
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenAz Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenAz atommagot felépítő részecskék
MAGFIZIKA Az atommagot felépítő részecskék Proton: A hidrogénatom magja. töltése: Q p = e = 1,6 10 19 C, tömege: m p = 1,672 10-27 kg. Neutron: a protonnal közel megegyező tömegű semleges részecske. tömege:
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások PTE ÁOK Biofizikai Intézet, 2012 december Orbán József A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi idő Maximalizált
RészletesebbenAtomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás. Varga József. Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet 2010. 2. Kötési energia (MeV) Tömegszám
Egy nukleonra jutó kötési energia Atomfizikai összefoglaló: radioaktív bomlás Varga József Debreceni Egyetem OEC Nukleáris Medicina Intézet Kötési energia (MeV) Tömegszám 1. 1. Áttekintés: atomfizika Varga
RészletesebbenRöntgensugárzás az orvostudományban. Röntgen kép és Komputer tomográf (CT)
Röntgensugárzás az orvostudományban Röntgen kép és Komputer tomográf (CT) Orbán József, Biofizikai Intézet, 2008 Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken
Részletesebbenhttp://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
RészletesebbenRADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.
RADIOAKTIVITÁS Az atommagoknak két csoportja van, a stabil és a radioaktív magok. Ez utóbbiak nagy energiájú sugárzást kibocsátva más atommagokká alakulnak. Ilyen radioaktív elem például a rádium a polónium
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenRöntgensugárzás. Röntgensugárzás
Röntgensugárzás 2012.11.21. Röntgensugárzás Elektromágneses sugárzás (f=10 16 10 19 Hz, E=120eV 120keV (1.9*10-17 10-14 J), λ
RészletesebbenAtommodellek. Készítette: Sellei László
Atommodellek Készítette: Sellei László Démokritosz Kr. e. V. sz. Az egyik legnehezebb kérdés, amire már az ókori görög tudomány is megpróbált választ adni: miből áll a világ? A világot homogén szubsztanciájú
Részletesebben