A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC"

Átírás

1 ZSKF TKK FÜZETEK 6. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK KÉSZÜLT A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJÁBAN AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST FEBRUÁR

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR /TKOKA II. PÁLYÁZATI KUTATÁS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER FEJLESZTÉSE MAKÓ FERENC ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT AZ OKTATÁSÉRT KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK ZSKF TKK BUDAPEST FEBRUÁR ZSKF TKK FÜZETEK 6. 2

3 A jelen kiadvány a 37/tkOKA II. Pályázati Kutatás A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. A munkaerőpiac keresleti oldalán megfogalmazódó elvárások kompetencia-alapú módszertani kutatása a műszaki szakmai képzés különböző szintjein (érettségi előtti, utáni és felsőfokú szakképzés) keretein belül készült kutatásokra épül. A kiadvány megjelenését támogatta a PEGAZUS TÁMOP /2/KMR program. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Makó Ferenc, A kiadványt szakmailag lektorálta: Bánhidyné Szlovák Éva ISBN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK OLDALAK 1. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE A KÉPZÉSI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERBE 8. ILLESZTÉSE 1.2. AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS AZ ÚJ OKJ FEJLESZTÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁRSADALMI PARTNERSZEREPEK 1.4. KOMPETENCIA ELV ÉS MODULARIZÁCIÓ A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN 1.5. A SZAKKÉPZÉS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE, INDIKÁTORAINAK BEVEZETÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSE A SZAKKÉPESÍTÉSEK SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNY (SZVK) 27. JELLEMZŐI 2.2. A SZAKKÉPESÍTÉSEK AJÁNLOTT KÖZPONTI PROGRAMJAINAK FELÉPÍTÉSE (KP) 2.3. A SZAKKÉPZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TARTALOMFEJLESZTÉS AZ OKTATÁS-GAZDASÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN, A KVALIFIKÁLT SZAKEMBERKÉPZÉS KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSE 2.5. A KIMENETI KOMPETENCIÁK MÉRÉSI RENDSZERE, A VIZSGARENDSZER FEJLESZTÉSE 2.6. A TANULÁST, PÁLYAVÁLASZTÁST ÉS FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE FORRÁSJEGYZÉK ZSKF TKK FÜZETEK 6. 4

5 1. A MAGYAR SZAKKÉPZÉSI RENDSZER STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE A napjainkra kialakult tudásalapú társadalmakban a legjelentősebb értékteremtő tényezővé a versenyképes tudás vált. A felgyorsuló tudományos-technológiai fejlődés világszerte új kihívások elé állítja az oktatási rendszereket. Olyan új intézményi modellek bevezetése válik szükségessé, amelyek dinamikusan képesek összehangolni az átfogó társadalmi kezdeményezéseket, a regionális foglalkoztatási igényeket. A tudásátadás hagyományos (rendszerközvetítő) útjai immáron egyre kevésbé képesek kiszolgálni a megváltozó társadalmi-gazdasági és munkaerő-piaci igényeket. Az oktatás céljának homlokterébe a képességek, készségek elsajátíttatása került, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyén saját egyedi élethelyzeteinek és adottságainak megfelelő tudást szerezzen meg, amellyel újra meg újra biztosítani tudja érvényesülését a társadalmi-, gazdasági-, munkaerőpiaci környezetben. A magyar szakképzés-fejlesztési stratégia az európai szakképzési rendszerek azon élenjáró tapasztalatainak figyelembe vételével készült, amelyek szerint a szakképzésnek korszerű oktatási szolgáltatásként kel funkcionálnia. Célja a gazdaság által igényelt mennyiségi és minőségi szakemberigény szerinti munkavállaló képzése. A vállalkozások számárára is kulcsfontosságú a szakképzésben történő aktív szerepvállalás, abból a célból, hogy leendő, illetve alkalmazásban álló munkavállalóik magas színvonalúan képzett személyek legyenek. Az egész életen át tartó tanulási stratégiával összhangban a 2013-ig tartó időszakban az alábbi kihívásokra kell felkészülnie a szakképzésnek: - a gazdaság versenyképességének növelése, a gazdasági aktivitás növelése és a potenciális munkaerő mobilizálása; - a munkaerő fokozott alkalmazkodásának segítése, a képességek fejlesztése, a tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés; - a foglalkoztatást meghatározó készségek és képességek, szakmai személyiségjellemzők elsajátításának biztosítása a képzés rendszerében; - megfelelő színvonalú képzési infrastruktúra, tárgyi- és humánerőforrás feltételrendszer biztosítása minden szakképzésbe kapcsolódó számára. 5

6 A stratégiát megalapozó kutatások szerint az utóbbi évtized munkaerő-piaci változásai során differenciáltabbá vált a munkaadók által támasztott igény a munkaerő-piaccal, a potenciális és tényleges munkavállalókkal szemben. Nőtt a kereslet a magas képzettségű szellemi és fizikai munkavállalók, a betanítható mobil munkaerő iránt, a szakmák egy része leértékelődött, mások felértékelődtek. Egyre erőteljesebb, a munkaerőpiaccal szembeni elvárásként jelenik meg a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás képessége. Elvárás lett a korszerű szakmai-, informatikai-, idegen-nyelvi kompetenciák készség szintű elsajátítása, amelynek a munkaerő-piaci kínálat jelenleg még csak részben képes megfelelni. A szakképzés tartalmi fejlesztése, korszerűsítése az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti szakképzési programokhoz kapcsolódóan indult meg, de ennek érdemi hatása csak az első teljes szakképzési ciklusok lefutása után válik teljes mértékben érzékelhetővé. Az iskolarendszerű szakképzéssel szemben támasztott erős elvárás a gyakorlat orientáltság, amelyet számos szakképzési kutatás emel ki az utóbbi években. Minden szakterületen szükségessé vált a gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek növelése, amelyhez a gyakorlati képzés rendszerének kialakítására, továbbá pedagógiai és módszertani munka megújítására (paradigma-váltásra) van szükség. A magyar szakképzés egyik jelentősen gyenge pontja a megfelelő- és korszerű gyakorlati tudás alacsony színvonala, pedig éppen az alkalmazható gyakorlati ismereteket kérik számon leginkább a munkaadók. Következésképpen a jelenleg biztosítottnál lényegesen nagyobb számban kellene a gazdálkodó szervezeteknél megszerezniük a tanulóknak a gyakorlati ismereteket. A gyakorlati képzés eredményességéről a szakmai vizsga bizonyítványa ad érdemi információkat, folyamat-közbeni minősítő mérés nincs. Fontos volt ebben a tekintetben a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) kezdeményezése a gyakorlati szintvizsgák rendszerének általános bevezetésére, amelynek hatására növekszik a gyakorlati képzés színvonala, illetve a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedése. A munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer irányába tett progresszív lépés a tanulószerződés intézményrendszerének kiszélesítése. A vállalkozásokhoz szakmai gyakorlatra kihelyezett tanulók tanulószerződéssel történő foglalkoztatása bevezeti a fiatalokat a munka világába, biztosítja a gazdasági szektorok, a foglalkozások, a munkaerő-piac megismerését, továbbá a képzettek értékteremtő munka folyamatában ismerik meg szakmájuk munkahelyi 6

7 körülményeit. A tanulószerződés rendszerének általánossá válását különösen a hiányszakmák képviselői támogatják- és hajlandók harmonikus együttműködésre. A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK-ek) létrehozásával megkezdődött a szakképzés tagolt intézményrendszerének koncentrációja, a képzési és beiskolázási létszámok racionalizálása. Funkciójukat tekintve a szakmai gyakorlati képzés és vizsgáztatás modern, rugalmas és széles körű fejlesztési lehetőségeket nyújtó központjaiként működnek. A TISZK-ek a szakmai és az élethosszig tartó tanulás oktatási-módszertani központjainak szerepét is betöltik. A fejlesztési folyamatok fő céljaivá a fentiekkel összhangban az alábbiak váltak: - kompetencia elvű, modulrendszerű és gyakorlatorientált szakképzési struktúra megteremtése, amely rugalmasan alkalmazkodik a foglalkoztatási igényekhez; - szolgáltatásorientált, korszerű tanulási feltételeket biztosító iskolarendszer kialakítása; - a szakképzés modernizációjában a gazdasági szereplők, a vállalkozói szektor partnerségi együttműködésének megteremtése, továbbá az azt megalapozó szakmai érdekegyeztetés rendszerének a kialakítása; - a gazdasági kamarák a szakképzés területén betöltött állami feladatok szélesítése az elért eredményekre építve, új feladatok átadása, különös tekintettel a tanulószerződés rendszerének koordinálására; - a gazdálkodó szervezetek számára a gyakorlati képzésben történő részvétel érdekeltségi és sokoldalú funkcionális kapcsolódási rendszerének további növelése. Magyarország jelenleg még nem rendelkezik készségek-, kvalifikációs szükségletek előrejelzéséhez kapcsolódó stratégiával. A munkaerő-igény előrejelzésével kapcsolatban a szakképzés-politika az elmúlt években két fő célra helyezte a hangsúlyt. Annak biztosítására, hogy a képzési kínálat megfeleljen a regionális és helyi foglalkoztatási igényeknek, valamint az OKJ szerkezeti és tartalmi korszerűsítésére. A képzési kínálathoz kapcsolódó intézkedések közül az alábbiak emelhetők ki: - a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) feladatul kapták a régiók hiányszakmáinak meghatározását, az ezen szakmákban való képzés elősegítése érdekében a tanulószerződéses képzésben résztvevő tanulók és képzést folytató gazdálkodók anyagi ösztönző rendszerének kidolgozását; 7

8 - (2008-tól) az RFKB-k határozzák meg a szakképzés regionális szükségleteit, valamint a szakképzés főbb irányait és a beiskolázási arányokat; - a szakképzés helyi tervezését segítő szakmai tanácsadó testületet kell felállítani minden TISZK mellett; - a szakképzésben végzettek pályakövetési rendszerének kidolgozása. Utóbbi rendszer célja az lesz, hogy közvetlen visszacsatolást nyújtson a szakképzés munkaerő-piaci hasznosulásáról és a képző intézmények hatékonyságáról, továbbá nagy segítséget nyújt majd a tanulási útvonalak kiválasztásában a pályatanácsadás számára. A rendszerbe jogszabály szerint érkeznek majd információk az OKJ képesítésekkel rendelkezők végzettségéről és (a szakképesítés megszerzését követő 3 éven át) munkahelyéről, munkaköréről. Az iskolarendszerből kikerülők elhelyezkedéséről szóló információk rendszerezett gyűjtése a szakképzés- és foglalkoztatáspolitika kiemelt fontosságú területe lett az elmúlt egy-két évben. A szakpolitika feltett szándéka, hogy ezeket az információkat a képzési keretszámok tervezéséhez felhasználja, sőt, azok ezen alapuljanak. (Átfogó és reprezentatív szakképzési pályakövetési felmérésekre csak az utóbbi években; 2008-ban és 2009-ben került sor.) A szakképzési partnerek az utóbbi években nagy hangsúlyt fektettek a szakiskolai beiskolázás növelésére, különösen a hiányszakmákban. Az elmúlt években a fejlesztési törekvésekkel megegyező irányban, mintegy 3 százalékkal csökkent a középfokon gimnáziumban továbbtanulni kívánók száma (42,5%-ról 39,5%-ra), és 2,4 százalékkal nőtt a szakiskolába jelentkezők aránya (19,1%-ról 21,5%-ra). A szakközépiskolába törekvők aránya gyakorlatilag változatlan maradt (kb. 39%) A KÉPZÉSI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERBE ILLESZTÉSE A közelmúltig fennálló szakmastruktúra és a megváltozott munkaerő-piaci igények között tapasztalható súlyos eltérések szükségessé tették a szakképzési rendszer gyökeres átalakítását, ezáltal egy munkaerő-piaci irányultságú, keresletvezérelt szakképzési rendszer kialakítását Magyarországon. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 1993-ban keletkezett és noha folyamatosan, minden évben módosult nem tudta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A Jegyzékben szerepeltek elavultnak tekinthető 8

9 szakképesítések, de voltak olyan (modern, napjainkban a munkaerőpiacon hangsúlyos) szakmák is, amelyek hiányoztak belőle. Az eddigi képzési jegyzékben a szakképesítések csak laza kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes szakmák egymásra épülése. Ez azt is eredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem volt lehetőség a korábban megszerzett ismeretek beszámítására, így nem jöhettek létre hatékony és modern képzési pályák. Mindez nagyon megnehezítette az élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósulását, azt, hogy a tanulni vágyók lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel. Az "Új szakképzési szerkezet" Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) komponens a szakképzés tartalmának és szerkezetének a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén és a moduláris szakképzési rendszer újonnan kidolgozott programjainak a fejlesztésén alapuló megújítását foglalta magában. Egyik legfőbb célja az volt, hogy olyan munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követő szakképzési rendszer jöjjön létre, amely felkészíti a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre. A projekthez kapcsolódó feladatelemzések 480 foglalkozásra terjedtek ki. A feladatelemzés a foglalkozás/munkakör feladatainak tartalmát, valamint azoknak a dolgozóval szembeni elvárásokkal és a foglalkozás/munkakör további ismérveivel fennálló összefüggéseit tárta fel AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS Magyarországon a szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon folyik szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés (1. számú táblázat). Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik. Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni 9

10 vállalkozó által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. 1. számú táblázat: Az iskolai rendszerű szakképzés intézménytípusai Szakiskola [1] (ISCED 3) Szakiskola [2] (A kurzus / B kurzus [3] ) (ISCED 2 + ISCED 3) Szakiskola [4] (ISCED 4) Szakközépiskola (ISCED 3) éves korig (2 + 2 év) 15/16-18/19 éves korig ( év) 18-19/20 éves korig (1-2 év) 14-18/19/20 éves korig (általában 4 év) (Forrás: OKM, 2009.) [1] Ez a Szakiskola lényegében az eredeti Szakmunkásképző Iskolát váltja fel. 2 év általános és további 2 év szakképzésből áll. [2] Ez a típusú felzárkóztató Szakiskola egy általános felzárkóztató, 1-2 éves kurzusból, valamint egy rövid 2 éves szakmai képzésből áll. Ezek az iskolák általában olyan diákokat fogadnak, akik nem tudták befejezni az általános iskolát, vagy problémáik vannak az alapkészségekkel (írás, olvasás, számolás). [3] Az A és B kurzusok közötti különbség az, hogy más szinten kezdik el a felzárkóztatást. Azon diákok számára, akiknek speciális alapoktatási igényeik vannak. [4] A Szakiskolák által szervezett kiegészítő szakképzés, 1-2 év A SZAKISKOLAI OKTATÁS- ÉS ANNAK FEJLESZTÉSE A szakiskolának kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakképzési évfolyama van. A szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhetnek egymástól. A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás, továbbá a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, valamint az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. 10

11 A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében folyhat szakképzés. A szakképzési évfolyamokon a tanuló a szakmai vizsgára készül fel. A szervezett oktatásban résztvevők számára rész-szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az előrehozott szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében. Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma (kb óra) az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. Az (eredetileg a os időszakra tervezett, majd a közötti időszakra kiterjesztett) Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP) a szakiskolai képzés korszerűsítését, a lemorzsolódás csökkentését, a szakiskolákból kikerülők felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelését és a szakiskolák presztízsének javítását tűzte ki célul. A program első szakaszában 90, második szakaszában 70 szakiskola vett részt. A szakiskolai képzés fejlesztésének között (Szakiskolai Fejlesztési Program I.) két társadalmi cél megvalósulását szolgálta. Egyrészt a szakiskolai képzés első szakaszában a tankötelezettség teljesítésének érvényre jutása mellett, a tanulóknak el kellett sajátítaniuk azokat az általános készségeket és ismereteket, amelyek az életben való eligazodáshoz, továbbá a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz elengedhetetlenül szükségesek, másrészt törekedni kellett a gazdaság munkaerőigényének kielégítésére, a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci értékének növelésére. A program forrásai az oktatás és képzés tárgyi feltételeinek javítását, a szakiskolák gép/berendezés- és eszközparkjának tervszerű modernizálását szolgálta. Az eszközfejlesztés elsődleges célja a korszerű ismeretek átadását segítő körülmények és lehetőségek biztosítása volt. Az új elemek (módszerek és programok) szerinti képzés bevezetéséhez feltétlenül szükségessé vált a tanárok, oktatók korszerű pedagógiai és szakmódszertani eljárások alkalmazására történő felkészítése, továbbképzése, valamint a modern oktatástechnikai eszközök hatékony használatához szükséges ismeretek biztosítása. Hasonló 11

12 jelentőségű volt a tanárok és szakoktatók felkészítése a fejlesztések nyomán telepített új/korszerűsített gépek/berendezések és eszközök bevezetésére és alkalmazására A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI PROGRAM II. E program keretében a szakképzés fejlesztés fő céljai az alábbi hangsúlyozott területeken kerültek meghatározásra: - hátrányos helyzetűek reintegrációja, amelynek célja kis létszámú osztályok indításával az általános iskolát el nem végzett hátrányos helyzetű, aszociális, tanulási problémákkal küzdő tanulók felzárkóztatása, akik egy tanév alatt megszerzik az általános iskola kilépő, illetve a szakképzés belépő kompetenciáit; - a közismereti oktatás- és szakmai alapozás a szakiskolák évfolyamán az alapismeretek hiánypótlásával, a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztésével, a gyakorlati oktatás időkeretének növelésével, tevékenységközpontú tananyagfejlesztéssel, hatékonyságnövelő módszerek bevezetésével és kipróbálásával, a tárgyi feltételek javításával, továbbá a pedagógusok módszertani és pedagógiai és szakmai ismereteinek fejlesztésével. a közismereti és szakmai alapozó oktatásának átalakításához járul hozzá; - a szakképzési évfolyamokon megvalósítandó módszertani fejlesztés révén a szakmai tanárok és oktatók felkészítése valósul meg a kompetencia alapú, moduláris jellegű szakképzésre, amely a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT-II.) keretében kidolgozott modulrendszerű tananyagok adaptálására és a szakmai tartalom munkaerő-piaci igényeknek megfelelő fejlesztésére irányul; - a szakiskolai mérés értékelés programrész keretében a tanulók ismeretanyagában, készségeiben, jártasságaiban fellelhető hiányosságok, erősségek gyors módszerekkel történő, objektív feltárása; az országos és helyi elvárásoknak megfelelő mérésiértékelési rendszer kidolgozása valósul meg. - a szakiskolai minőségfejlesztés jegyében a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (CQAF) alapján adaptált hazai modell bevezetése. A szakiskolai képzés fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósított munkaerő-piaci megfelelőség értékelések részeként, 2009-ben második alkalommal került sor az MKIK GVI 12

13 szakiskolai kutatására, melynek alapját egy 9000 vállalkozásra és közintézményre kiterjedő kérdőíves adatfelvétel képezte. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az üzleti szektor és a közszféra munkaerő-keresletét a szakképző iskolát végzettek iránt. Az adatelemzés eredménye azt mutatta, hogy a szakképzett pályakezdők iskolájukkal, szakmájukkal és gyakorlati képzőhelyükkel kapcsolatban általában elégedettnek mondhatóak. A szakiskolát végzett fiatalok munkaerő-piaci helyzetéről ugyanakkor problémákkal telített képet formálnak az adatok: a kérdezés időpontjában a megkérdezetteknek csak 45%-a volt alkalmazott, 20%-uk munkanélküli volt és 29%-uk éppen továbbtanult szakmája megszerzése után. A munkanélkülieket, a továbbtanulókat és a foglalkoztatottakat egyaránt figyelembe véve elmondható volt az is, hogy a szakképzettek 60-70%-a nem a szakmájában dolgozott (vagy egyáltalán nem dolgozott) a felmérés időpontjában A SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok számát az OKJ határozza meg. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében szakmai vizsgára készít fel. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény értelmében a szakközépiskolák működhetnek kizárólag szakképző évfolyamokkal is, amennyiben érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készítenek fel szakmai vizsgára. A szakközépiskolák felsőoktatási intézménnyel együttműködve a felsőfokú szakképzéshez kapcsolódva az új, OKJ szerinti 55 szintkódú szakmai képzések (ISCED 5B) indítására is jogosulttá váltak. 13

14 FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS A szakképzés egy új szintje az úgynevezett felsőfokú szakképzés (FSZ) 1998-ban került bevezetésre. E felsőfokú szakképzettséget, de felsőfokú végzettséget nem nyújtó programok (ISCED 5B) eredeti célja, hogy a felsőoktatásnál rövidebb idő alatt moduláris, a változó munkaerő-piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó képzést adjon, mely magas szintű szakmai munkára készíti fel a résztvevőket, ugyanakkor biztosítja a megszerzett ismeretek (kreditek) beszámítását is a szakképzésből a felsőoktatásba történő belépés elősegítésére. Felsőfokú szakképzést csak főiskolák és egyetemek szervezhetnek, de a képzés folyhat és jelentős arányban folyik is szakközépiskolában, az intézmények közti megállapodás alapján, így a résztvevők jogállása és az irányítási, finanszírozási rendszerek a képző típusától függően változnak. A belépés általános előfeltétele az érettségi bizonyítvány (ISCED 3A), ezen kívül az adott OKJ-s szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (SZVK) meghatározhatnak további (pl. egészségügyi/szakmai alkalmassági) feltételeket is. Amennyiben a képzés hallgatói jogviszonyban folyik, a felsőoktatási intézménybe történő felvétel az általános a kormány által rendeletben meghatározott felvételi szabályok szerint történik, a kétszintű érettségi vizsga és a középiskolai tanulmányi eredmények alapján működő pontrendszer révén. Amennyiben a képzés szakközépiskolában tanulói jogviszonyban folyik, a felvétel feltételeit a szakközépiskola határozza meg, a fenntartó által meghatározott keretek között. Az előzetes, megegyező tartalmú szakképzésben folytatott tanulmányok a képzés során kredit értékben beszámíthatóak a felsőoktatás alapképzési programjaiba A TISZK RENDSZER KIALAKÍTÁSA A szakképzésről szóló törvény szerint a közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A törvény a TISZK-ek számos jogi formáját engedi meg (pl. iskolafenntartó helyi önkormányzatok szakképzés-szervezési társulása, non-profit gazdasági társaság, szakképzés-szervezési társaság, iskolák egy intézmény keretében történő fenntartása stb.), melyeket önkéntes alapon hozhatnak létre az iskolafenntartók, esetleg a gyakorlati képzést végző gazdasági szervezetekkel és felsőfokú 14

15 szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel együttműködve. A TISZK-ek szakképző iskolát tarthatnak fenn, illetve bekapcsolódhatnak a felnőttképzésbe is, meghatározzák az általuk vagy tagjaik által fenntartott iskolák szakképző évfolyamain indítható osztályok számát és egyetértési jogot gyakorolnak az iskolák szakmai programjának jóváhagyásánál júliusáig 77 ilyen központ jött létre az országban. A TISZK rendszer kialakításának célja, hogy a tartalmi, módszertani fejlesztések megvalósulásával, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével a képzési rendszer azokat a naprakész ismereteket adja át, amelyekre a gazdaság igényt tart. (Mind a közoktatási, mind a szakképzési törvény módosítása szorosabbra fűzte a szakképző intézmények integrációját a szakképzésnek a munkaerőpiaci igényekkel való erősebb összehangolása érdekében elsősorban a térségi integrált szakképző központok új koncepciója által.) Az integráció ösztönzésével nem kizárva a vertikális TISZK-ek létrehozását, a tartalmi, módszertani fejlesztések összehangolásával a munkaerő-piaci igényekre jobban reagáló, versenyképes szaktudást biztosító, fenntartható intézményrendszer megteremtésére nyílik lehetőség CSATLAKOZÁS AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERHEZ, AZ ORSZÁGOS KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER LÉTREHOZÁSA Az EKKR-hez (Európai Képesítési Keretrendszer) történő csatlakozás a magyar oktatásügy kitüntetett érdeke. Egyfelől előfeltétele annak, hogy az elkövetkező évek során Magyarország a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség egyenrangú szereplőjévé váljon, s a magyar oktatási rendszerben mindenekelőtt a felsőoktatásban keletkezett képesítések tekintélye, elismertsége növekedjék, ez által oktatási rendszerünk európai és szélesebb nemzetközi kitekintésben kellő vonzerőt gyakoroljon. Másfelől elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk lépést tartson az európai oktatási, képzési rendszerekben jelenleg végbemenő átfogó strukturális és tartalmi reformokkal. Magyarország az EKKR-hez történő csatlakozás szakmapolitikai, jogi és költségvetési kereteit az Országos Képesítési Keretrendszer (OKKR) létrehozásával (2069/2008. VI. 6. kormányhatározat) teremtette meg. A jogszabály az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) elveivel és szerkezetével kompatibilis OKKR létrehozásáról és 2013-tól történő egységes bevezetéséről rendelkezik. 15

16 Az OKKR létrehozásának átfogó célja az oktatás és a képzés különböző szintjeinek és formáinak egységes az Európai Képesítési Keretrendszer elveivel megegyező és szerkezetével kompatibilis rendszerbe foglalása, általa az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításához szükséges feltételek megteremtése. Az OKKR kidolgozásának közvetlen céljai: - az oktatás és képzés különböző szintjei kimeneti szabályozóinak egységes rendszerbe foglalása, e kimeneti szabályozók harmonizációjának segítése; - az oktatás és képzés minőségbiztosítási rendszereinek az erősítése és összhangjuk kialakításának támogatása; - a nem-formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és kompetenciák elismerése; - az oktatási és képzési rendszeren belüli szakmapolitikai koordináció, a társadalmi partnerekkel való együttműködés erősítése; - az oktatási-képzési programok tervezésének és kidolgozásának eredményesebb orientálása; - az egyén pályaválasztásának, a pályaorientációs és tanácsadási rendszerek eredményesebb működésének a támogatása; - a vállalkozások (munkaadók) számára európai kontextusban is értelmezhető rendszerszerű információk szolgáltatása a képesítésekről AZ OKKR BEVEZETÉSÉNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELVÁRT EREDMÉNYEI Az Országos Képesítési Keretrendszer kialakítása a következő elvárásokhoz kapcsolódik: 1. Javul az oktatási és képzési rendszerek átláthatósága, amely - orientálja az egyént, az oktatás és a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét a képesítések tartalma és gyakorlati hasznosíthatósága tekintetében; - hozzájárul az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának, munkaerőpiaci relevanciájának az erősítéséhez. 2. Javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, továbbá a formális, nem formális tanulási utak közötti átjárhatóság, és ennek révén össztársadalmi méretekben erősödik a tanulás 16

17 vonzereje, a tanulás különböző formáihoz való hozzáférés lehetősége, javulnak a társadalmi mobilitás esélyei. 3. Megteremtődnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő csatlakozás szakmai, jogi feltételei. Ennek eredményeként: - Magyarország belátható időn belül a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség aktív szereplőjévé válik; - európai méretekben erősödik a bizalom a magyarországi képesítések iránt, ami nemzetközi szintéren növeli a hazai oktatási rendszerek, mindenekelőtt a felsőoktatás elismertségét, vonzerejét; - javítja a magyarországi képesítéssel rendelkező munkaerő versenyképességét az európai munkaerő-piacon AZ ÚJ OKJ FEJLESZTÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁRSADALMI PARTNERSZEREPEK Magyarországon 1993-ban adták ki először az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Az újabb, 2006-ban kibocsátott jegyzék modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát. Az új OKJ kialakításának fő célja a modernizáció volt. Korábban ugyanis mind mennyiségi problémák (a kapacitásfejlesztés elmaradása), mind minőségi problémák (tartalmi fejlesztések elmaradása) jelentkeztek. Emellett hiányzott a formális tanulás keretein kívül szerzett ismeretek elismerésének gyakorlata, a vizsgarendszer pedig nem vette figyelembe a piaci elvárásokat (ismeret alapú volt). Az 1/2006. (II.17.) OM rendeletben kiadott új OKJ a szakképesítések számát 804-ről 416- raredukálta, és egy olyan szakképzési rendszert vezetett be, melynek résztvevői képzési modulok egy előre meghatározott csoportjának követelményeit teljesítve teljes szakképesítést szerezhetnek az iskolarendszeren belül vagy kívül, és amely részképesítések és ráépülő képesítések meghatározásával elősegíti az egész életen át tartó tanulást. Az új jegyzékben a kompetencia-alapúság és a modularitás elve érvényesül. Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők: 17

18 jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések kialakítása; kompetencia-alapú kimenet felőli szabályozás létrehozása; különösen kívánatossá vált egy korszerű, többcélú és funkciójú oktatási és képzési intézményrendszer kialakítása, amely egyszerre teszi lehetővé a szakmai ismeretek gyakorlatorientáltabb átadását, valamint a regionális szintű gazdasági párbeszéd ösztönzését; a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése. A tartalmi fejlesztés fő eleme az említett kompetencia-elv, vagyis annak elérése, hogy a szakképesítés tananyaga és annak vizsgakövetelményei ténylegesen az adott szakmához szükséges készségekre készítsenek fel, olyan szakképesítéseket váljanak elérhetővé, amelyek valóban összhangban vannak a munkaerőpiac igényeivel, továbbá a képzési tartalmak és képzési programok modularitása; a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása. Az új rendszer legfőbb célkitűzése a munka és a szakképzés világának közelítése; a gazdaságban bekövetkező változások rugalmas és gyors követése, a szakképzés tartalmának hatékony korszerűsíthetősége, a már megszerzett kompetenciák eredményesebb továbbfejlesztése, a képzésben részt vevők naprakész gyakorlati ismereteinek bővítése. az előzetesen megszerzett tudás elismerhetősége, és a szakmák közötti átjárhatóság szabályainak kidolgozása, lehetőségeinek biztosítása; AZ ÚJ OKJ JELLEMZŐI A szakképzés tartalmának korszerűsítésére és az új szakmaszerkezet kialakítására irányuló fejlesztések megteremtik a modularitás érvényesíthetőségét, illetve az országos modultérkép létrehozását (több szakmában azonos modulok bevezetését, a szakmák csökkenthetőségét, az átfedések megszüntetését, a rész-szakképesítések, elágazások és ráépülések megvalósítását, a szakmák közötti átjárhatóságot). A moduláris szerkezet bevezetése azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így aki egy szakma megszerzése során sikeres 18

19 vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy az első szakma keretében már megismert része alól is. A kompetencia alapú szakképesítések kidolgozása pedig a munkaerő-piaci igényeknek is megfelelő, gyakorlat-, illetve alkalmazásorientált tartalomfejlesztést, képzést, mérést, értékelést és vizsgáztatást vezeti be a szakképzés rendszerébe. A korábbiaktól eltérő, a munkaerő-piaci orientáltságot és az életpálya szemléletet erősítő szakképesítés típusok kerültek bevezetésre az alábbiak szerint: Az alap-szakképesítés a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. A rész-szakképesítés egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. A rész-szakképesítés egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Ezek segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzését valamilyen okból nem tudja befejezni, illetve a szakmai vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik azt is biztosítják, hogy a már megszerzett ismeretek későbbi beszámításával folytathassák tanulmányikat. Elágazások, ráépülő szakképesítések esetében a szakképesítések sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így amellett, hogy az OKJ is átláthatóbbá válik hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre. Az elágazás a szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. A ráépülésnél a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazás moduljaira épül a képzés, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, így együtt újabb munkakör ellátására képesít. 19

20 Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozott. Az eddig 8 számjegyű kód helyét 15 számból álló azonosító vette át, amely leírja az adott szakma helyét a rendszerben, tükrözi az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. A korábbi OKJ több mint 800 alapszakmájával szemben az új OKJ-ban csak 420 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Az új OKJ szerinti szakképzést az újonnan kiadott szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben január 1-től, az iskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a 2008/2009. tanévben kellett megkezdeni. Az SZVK-k új OKJ alapján történő kidolgozása és megjelentetése 2006-tól 2008-ig zajlott, ezt követte a kerettantervek (központi programok) Szakmai és Vizsga Követelmények (SZVK-k) alapján történő kidolgozása. Jelenleg 2010 elején folyik a modulszintű tartalomfejlesztés, valamint egy nagyszabású informatikai fejlesztés, amely a modul-tananyagok internetes letölthetőségét fogja eredményezni. A kompetencia-alapúság és a kimeneti követelményrendszer a szakképzésben erőteljesebben érvényesül, mint a közoktatásban. A ban kiadott új OKJ és a hozzá kapcsolódó SZVK-k ugyanis munkakörelemzésekre épülő, kompetencia alapú tanulási kimeneteket határoznak meg. Az egyes foglalkozások kompetenciaprofiljai melyeket képzési tapasztalattal bíró gyakorló szakemberek dolgoztak ki meghatározzák az adott foglalkozás/munkakör részét alkotó különböző feladatok végzéséhez szükséges szakmai ismereteket és készségeket, valamint emellett a módszer (gondolkodás, problémamegoldás, munkastílus), társas (kommunikáció, kooperáció, konfliktuskezelés) és személyi (rugalmasság, kreativitás, önállóság, adottságok, jellemvonások) kompetenciákat is. A tanárok/oktatók bevonásával készült új, központilag meghatározott kerettantervek és az ezekre épülő helyi szakképzési tantervek az SZVK-ban meghatározott szakmai követelményeknek megfelelő tananyagegységekből épülnek fel, és a kompetenciák fejlesztésére összpontosítanak. 20

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Vizsgaügyviteli Főosztály Zalaegerszeg, 2013.07.04.

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA ZSKF TKK A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ELVÁRÁSAI A SZAKMAI KÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA ZÁRÓTANULMÁNY SZAKKÉPZÉS-VIZSGÁLATOK 2008-2010. KÉSZÍTETTE A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA AZ OKTATÁSÉRT

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

Budapest, 2006. május

Budapest, 2006. május OKTATÁSI MINISZTER TERVEZET! az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet módosításáról Budapest, 2006.

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók

Iskolafenntartó. Szülői munkaközösség Szakiskola Gazdálkodó szervezetek. Tanárok, oktatók Diák önkormányzat Tanulók SZAKMAI PROGRAM A szakiskola környezete: A szakiskolák így a Montenuovo Nándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működését, alapvető céljait és feladatait az őket körülvevő gazdasági, társadalmi

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAPOLITIKAI CÉLOK A SZAKKÉPZÉSBEN Kereslet-orientált szakképzés kialakítása: Átlátható, finanszírozható intézményrendszer

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola

Az OKJ jelenlegi rendszere. A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Az OKJ jelenlegi rendszere A Magyar Tudomány Ünnepe 2014. november 11. Nyíregyházi Főiskola Célok A közeljövőben az érettségi után elérhető szakképzések felé irányítják a fiatalokat, akik a felsőoktatásból

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA

Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA Továbbtanulási utak VÉGH ATTILA 2014. NOVEMBER 4. A szakmai szerepe A fiatalok, munkavállalók megfelelő szakmai felkészültsége A foglalkoztatási problémák megoldása Versenyképes, fejlődő gazdaság 2010:

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás

A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás A szakképzési stratégia és a tervezett OKJ módosítás Wayda Imréné Igazgató VM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Képzési Igazgatóság Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására Reformintézkedések:

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program. Csontó Béla belacs@mechwart.hu

Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program. Csontó Béla belacs@mechwart.hu Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv munkaanyag- szakmai program Csontó Béla belacs@mechwart.hu Szakképzési változások - új OKJ - informatikai ágazati kerettanterv tervezete

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET A MODERNIZÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE

NAGY LÁSZLÓ A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET A MODERNIZÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE 337 NAGY LÁSZLÓ A KOMPETENCIA ALAPÚ, MODULÁRIS SZAKKÉPZÉSI SZERKEZET A Humánerőforrás-fejlesztési Program 3.2.1 intézkedésének eddigi eredményei 1 A MODERNIZÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE A HEFOP 3.2.1 intézkedés

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság

Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság Szakmai vizsgák az egészségügyi szakképzésekben Dr. Betlehem József MESZK Oktatási, tudományos és továbbképzési Bizottság MESZK OTTB továbbképzés a szakképzési szakmai bizottsági tagok részére Budapest,

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS

55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Államháztartási szakfeladatrendi besorolás (Alapító Okirat melléklete) 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS 559 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 55901 Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

Villanyszerelő. A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00. Szakképesítés-elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: 7624

Villanyszerelő. A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00. Szakképesítés-elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: 7624 Villanyszerelő A szakképzés megnevezése: Villanyszerelő A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00 Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7624 Szakképzési évfolyamok száma:

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

Az OKJ szintjei. Az OKJ szakmacsoportjai 2014.03.04. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK. A szakképzési programok Magyarországon

Az OKJ szintjei. Az OKJ szakmacsoportjai 2014.03.04. Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK. A szakképzési programok Magyarországon A szakképzési programok Magyarországon Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK Az OKJ szakmacsoportjai Az OKJ szintjei (21- Fizikai állatgondozó munkát + ezüstkalászos igénylő munkakör,

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

HOGYAN ÉRINTIK A VASÚTI, VASÚTGÉPÉSZETI SZAKKÉPESÍTÉSEKET A SZAKKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI?

HOGYAN ÉRINTIK A VASÚTI, VASÚTGÉPÉSZETI SZAKKÉPESÍTÉSEKET A SZAKKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI? HOGYAN ÉRINTIK A VASÚTI, VASÚTGÉPÉSZETI SZAKKÉPESÍTÉSEKET A SZAKKÉPZÉS VÁLTOZÁSAI? A képzett szakemberekért Lovász Tibor vezető tanácsadó 2008. március 4. Mottó: Moduláris képzéssel a képzett szakemberekért

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

XIII. Informatika ÁGAZAT

XIII. Informatika ÁGAZAT XIII. Informatika ÁGAZAT A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra és az egyéves szakképző évfolyamra

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Tisztelt Szülők! Kedves Tanulók! Iskolánk szakmai képzésének minél jobb megismerését segítjük tájékoztatónk megjelentetésével.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A Kormány Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11.

A Kormány Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11. Versenyképes Gazdaság Versenyképes Szakképzés Az MKIK megnövekedett szerepvállalása a szakképzésben és az új OKJ Forrás: KSH A Kormány Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód

Megnevezés (tanult idegen nyelv) Létszám (fő) Tagozatkód KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító: 030716

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak KÖZOKTATÁSI VEZETŐ és PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél

FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJÉKOZTATÓ PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK PROGRAMFÜZET a Centroszet Szakképzés-szervezési NKft.-nél Készítette: Marosvölgyi Ágnes A készítés dátuma: Budapest, 2011.07.08. Jóváhagyás dátuma: Budapest, 2011.07.11. Némedi

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz)

Osztályszám Tagozatkód Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (angol olasz) GYŐRI KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. utca 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu OM azonosító:

Részletesebben