Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 5. szám május

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magángyógyszerészek Országos Szövetsége. III. évf. 5. szám 2004. május"

Átírás

1 Magángyógyszerészek Országos Szövetsége III. évf. 5. szám május

2 Béres

3 Alkotmánybírósági döntés után, a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló tervezet vitájának kezdetén A gyógyszerellátási piac racionális gazdasági stratégiájának kérdése, a rendszerváltás óta eltelt idôszak során átpolitizálódott és folyamatos reformelképzelések, viták színtere. Globalizálódó világunkban hazánk sikeres gazdasági integrációjának hozzáértôk (?!) állítása szerint szüksége van a multinacionális cégek erejére. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy ezen vállalatok érdekérvényesítésük, gazdasági és politikai befolyásuk folytán egyre inkább piacbarát reformokat kényszerítenek ki. A neoliberális gazdaságpolitika a piaci folyamatok fetisizálásával az egészségügyi és gyógyszerellátásban is korlátlan utat kíván engedni bizonyos piaci szereplôk rövid távú profitérdekeltségének (adók csökkentése, az állami szabályozás minél több területen történô felszámolása, a közszféra megcsonkítása stb.). A gyógyszerészi képviseletek folyamatos defenzívába szorulnak a szakma által támogatott és az EU országainak többségében is jól mûködô etikus gyógyszertármûködtetési modell védelme során. Ugyan tények bizonyítják, de ez az illetékeseket nem zavarja, hogy a szociális piacgazdaságban elfogadott gyógyszertár-mûködtetési forma, szemben a liberalizált, merkantil rendszerekkel, a lakosság és a költségvetés számára biztonságos és költség-hatékony gyógyszerellátást nyújt. Joggal vetôdik fel a kérdés, hogy akkor kinek, vagy kiknek állhat érdekében a gyógyszerészek több milliárdos befektetéseivel és áldozatos munkájával létrehozott, a mai magyar egészségügyi ellátáson belül példaértékû, jól mûködô gyógyszerellátási struktúra ami jó a betegnek és jó a finanszírozónak liberalizáció és gazdasági ellehetetlenítés útján történô szétverése. Egyes, a piaci térnyerés igényével fellépô befektetôknek, vagy rosszul értelmezett küldetéstudattal felvértezett csoportoknak, esetleg mindkettônek? Elgondolkodtató az is, hogy uniós csatlakozásunkkor, amikor az ország munkavállalói jelentôs részének tragikus az egészségi állapota, az egy fôre jutó egészségügyi költségek és a gyógyszertámogatás mértéke messze elmaradnak az EU tagországok mutatóitól, nem arra kellene-e törekednünk, hogy az egészségügyet felzárkóztassuk a gyógyszerellátás szintjére? A lakosságnak, a gyógyszerpiac szereplôinek, de az egészségügyi kormányzatnak is elemi érdeke lenne, hogy a valós gyógyszer-felhasználási adatok, az infláció, a költségek növekedésének és a költségvetés teljesítôképességének figyelembevételével, transzparens módon történjék az éves gyógyszer-költségvetés tervezése. A betegterhek elfogadható racionalizálásának kézbentartása mellett ez szolgálná a gyógyszerellátás biztonságát, a gyógyszerpiac és egészségügyi ellátás fejlôdését is. S ha így lenne, nem kellene a kormánynak és a gyógyszerpiaci szereplôknek Alkotmánybíróságra járniuk, s nem az Alkotmánybíróság kormányt elmarasztaló döntése után kellene elkezdeni gondolkodni azon, vajon milyen módon lehet a kormány által állított csapdából közösen kimászni. A gyógyszerpiac erôszakolt liberalizálása (patikanyitási korlátok törlése, a vény nélküli gyógyszerek kikerülése a patikából, az árverseny stb.), a versenypiaci szemlélet elôtérbe kerülése, a gyógyszerpiac elsôsorban nem szakmai szereplôinek térhódítása gazdaságilag automatikusan együtt járna a gyógyszerárak növekedésével, szakmailag az esetleges gyógyszer okozta egészségkárosodások gyakoriságának emelkedésével és többlet egészségügyi források felhasználásával. A gyógyszertárak veszteséges üzemelése következtében munkahelyek szûnhetnek meg, csökken az adó- és járulékfizetés, bizonytalanná válik a gyógyszerellátás. Nem véletlen, hogy az elmúlt idôszakban jövôkép hiányában a gyógyszerész társadalom a demonstráció különbözô formáit latolgatja. A fentiek figyelembevételével a gyógyszerészek joggal tartanak attól, hogy a jövôben a semmilyen perspektivikus alternatívát nem kínáló legfeljebb az elvégzett munkát szerény jövedelemmel elismerô alárendelt szerepet szánnak számukra. A gyógyszerésztársadalomnak olyan koncepciózus gyógyszerpiaci szabályozásra van szüksége, amely a jelenlegi feszültségektôl mentes, a lakosság biztonságos gyógyszerellátását és a gyógyszertárak hatékony mûködését, valamint bôvülô egészségügyi feladatai ellátásának lehetôségét teremti meg. A gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvénytervezet koncepciója azonban nem ilyen. Dr. Samu Antal Gyógyszertár a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének Kiadványa Felelôs kiadó: dr. Samu Antal Szerkeszti a szerkesztô bizottság: Hankó Zoltán (szerkesztésért felel), Mátyásné Simon Zsuzsa, dr. Mikola Bálint, dr. Samu Antal, Sándor Árpád, Schlégelné Békefi Csilla, dr. Simon Kis Gábor A MOSZ címe: 1134 Budapest, Huba utca 10. Telefon: ISSN Nyomdai elôkészítés: ABT 2000 Kft. Fotó: Hilbert Péter Sokszorosítás: Ritter Nyomda Hirdetésszervezô: G-Management Rt Bp., Huba u. 10. Telefon: Ára: 1000 Ft + 15% ÁFA Gyógyszertár III. évf. 5. szám 1

4 Gyökeres átalakítás elôtt az egészségügy? Bankok és biztosítók lehetnek az egészségügyi reform letéteményesei Alig telt el néhány nap a kormány és a gyógyszerpiaci szereplôk között márciusban kirobbant és április elején tetôzô konfrontációjának gyors válságkezelése után, amikor az egészségügy szinte valamennyi szereplôjét állásfoglalásra és tiltakozásra késztette a kormány következô lépése, az egészségügyi ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslat napvilágra kerülése. Összeállításunkban a tervezet elôzményeit, fôbb jellemzôit, eddigi és várható sorsát járjuk körül, valamint közzéteszünk néhány véleményt, amely a tervezetet vitatja. Elôzmények A tervezet egyik elôzménye az irányított betegellátási rendszer (IBR) 1999 óta folyó kísérletsorozata, amit hosszú ideig politikai konszenzus övezett. Ugyanis az elôzô és a jelenlegi kormány is támogatásáról biztosította és mind a szabályozási, mind pedig a finanszírozási hátterét biztosította. A politikai szélcsend nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt években folyamatosan nôtt az ellátásszervezôk száma, egyre nagyobb területre terjedt ki a modellkísérlet hatóköre és fokozatosan emelkedett a kísérletben ellátott lakosság száma. A kezdeti néhány tízezer fô helyett ma már egymillió fölött van a rendszerben ellátott biztosítottak száma, ami a pár hónapja deklarált ütemterv értelmében év végéig eléri a kétmilliót. Az irányított betegellátási modellel az elmúlt években a gyógyszerészi közvélemény nem sokat foglalkozott. Sôt azokat a gyógyszerészeket sem érintette meg a kísérlet, akiknek a területén (mûködési körzetében) idôközben megjelentek az ellátásszervezôk. Elôször a Gyógyszertár c. lap közölt kritikus hangvételû cikket egyik tavalyi számában az amerikai managed care rendszerrôl (dr. Simon Kis Gábor tollából), amely felhívta a figyelmet a managed care és az irányított betegellátási modellkísérlet közötti hasonlóságokra, illetve az amerikai gyakorlatot övezô vitákra és konfliktusokra. Ezt követte idén februárban szintén a Gyógyszertárban egy terjedelmes összeállítás. Ennek központjában egy interjú állt dr. Matejka Zsuzsanna OEP fôigazgatóval, aki nemcsak jelenlegi funkciójában felel ezért a kísérletért, hanem a nevéhez (és dr. Somody Imre volt Pharmavit vezérigazgatóéhoz) fûzôdött az elsô ellátásszervezô létrehozása Veresegyházán (Misszió), 1999-ben. Az összeállításban az OEP adatszolgáltatására támaszkodva bemutattuk a modellkísérlet fôbb jellemzôit és elmúlt négyéves történetét, valamint 16 grafikon segítségével a gyógyszerforgalomban bekövetkezett fontosabb változásokat is. Ezt követte a MOSZ siófoki márciusi konferenciáján az OEP delegáltjának (dr. Boncz Imre szakmapolitikai fôosztályvezetônek) az elôadása ugyanerrôl a témáról. Ezek a publikációk az érdeklôdô kollégák számára sok lényegi információt nyújthattak, másrészt ráirányíthatták a figyelmet arra, hogy a viszonylagos szélcsendben nagyléptékû változtatások elôkészítése zajlik, s ezek nem fogják érintetlenül hagyni a gyógyszerellátást és annak közvetlen környezetét sem. Az ellátásszervezôkrôl szóló törvénytervezet másik lényeges elôzményének tekinthetjük az egészségügy meghirdetett reformjával kapcsolatos korábbi eseményeket. Évek óta mûködnek az önálló orvosi praxisok. A finanszírozás reformjára is már korábban sor került, aminek a következtében az egészségügyben általánossá vált a teljesítményfinanszírozás. A háziorvosok díjazása fejkvóta alapján történik, a járóbetegszakellátás és a fekvôbeteg-ellátás finanszírozása az ellátott esetek számától és a beavatkozás módjától, illetve a betegség esetfinanszírozási normájától függ. Ezen elôzmények miatt az egészségügy reformjának a fogalmához egyre inkább a kórházak és a szakellátás privatizációjával kapcsolatos elképzelések fûzôdnek. Már több próbálkozás volt a kórházak érdekeltségi rendszerének a megváltoztatására és a magánkézbe adására, mondván, hogy egyrészt az állam a legrosszabb tulajdonos, másrészt a privatizáció a forráshiányos ágazat számára pótlólagos erôforrások bevonását eredményezheti. Sok vitát váltott ki az ún. Mikola-féle kórháztörvény, amely lényegében nonprofit vállalkozásokkal kívánta ezt a problémát megoldani, azonban a 2002-es kormányváltás után a jelenlegi kormányzó pártok ezt a törvényt hatálytalanították. A jelenlegi kormány is kidolgozott egy kórházprivatizációs törvényt, amely talán még nagyobb vitákat generált, s amelyet a változatosság kedvéért az Alkotmánybíróság semmisített meg. Mint ismeretes, ez után az egészségügyi reformért addig felelôs kormánybiztos (Györfi István) követte a nem sokkal korábban lemondott Csehák Judit egészségügyi minisztert és a feladatkörét még tavaly ôsszel dr. Radnai György vette át. Az Alkotmánybíróság határozatát követôen több nyilatkozatban elhangzott, hogy az egészségügyi reformhoz szükséges lépéseket a kórházprivatizációs törvény nélkül is meg lehet tenni. Akkor ez még nehezen volt értelmezhetô, az ellátásszervezôkrôl szóló tervezet azonban az akkori nyilatkozatoknak új értelmet adott és a reform kérdését új megvilágításba helyezte. A törvénytervezet közvetlen elôzményéhez tartozik még, hogy a kormány tavaly december 23-án fogadta el a jelen törvénytervezet alapját képezô egészségügyi reform koncepciót és ezután kezdôdött meg a jogszabálytervezet kidolgozása. 2 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

5 A tervezet sorsa A tervezetet, amely a normaszöveg mellett az általános és a részletes indoklást valamint a kormány-elôterjesztés szövegét is tartalmazta, a hírek és a jelek szerint eredetileg egy hagyományos véleményezésre küldték meg április második felében a különbözô szakmai és érdekvédelmi szervezetekhez, a szokásos néhány napos határidôvel. Az eredeti elképzelés szerint a vélemények beérkezését követôen a kormány még az Országgyûlés tavaszi idôszaka alatt A tervezet fôbb szabályozási pontjai A tervezet az egészségügyi ellátást illetôen gyökeresen új rendszer bevezetését kezdeményezi: az ország területét kistérségi bontásban ezer fôs egységekre bontja, melyek egészségügyi ellátásának megszervezésére és koordinálására, valamint a finanszírozás lebonyolítójaként a társadalombiztosítási intézmények és az egészségügyi szolgáltatók közé ún. ellátásszervezôket állít. A felosztásra a közigazgatási kistérségek szerint kerül sor, a háziorvosok csatlakozása a rendszerhez kötelezô. Az ellátásszervezôket pályázaton határozatlan idôre választják ki, akik nem lehetnek a gyógyszerpiac szereplôi, így gyógyszer- vagy GYSE gyártók és forgalmazók, továbbá egészségügyi szolgáltatók, illetve egészségügyi szolgáltatók vezetô tisztségviselôi. Elhangzott nyilatkozatok szerint elsôsorban bankok és biztosítók jelentkezését várják, bár az újabb verzió szerint ellátásszervezô tulajdonosai lehetnek önkormányzatok és egészségügyi dolgozók (magánszemélyként) is. Az ellátásszervezô az elnyert pályázatot követôen ún. ellátásszervezési szerzôdést köt az OEP-pel. Az ellátásszervezô a tevékenységet fôtevékenységként folytató jogi személy, így Kft., Rt. vagy Kht. lehet. beterjesztette volna a tervezetet a parlamenthez. Ugyanis eredetileg jövô év január elsején szerették volna az országban mindenütt elindítani az új modellt. Ehhez viszont már nyáron meg kellett volna hirdetni és kora ôsszel le kellett volna bonyolítani a pályázatokat, amiknek a kiírásához elfogadott és kihirdetett törvényre lenne szükség. Az egészségügy azonban egyöntetûen tiltakozott és az érintett illetve a fontosabb társadalmi csoportok többsége (pl. a betegszervezetek) is a tervezet ellen foglaltak állást. Egyes hírek szerint a nagyobbik kormánypárton belül is komoly szakmai és politikai vitákat váltott ki a tervezet, amely az egyöntetû társadalmi elutasítás ismeretében tovább fokozódott. Így a kormány az eredeti ütemtervet módosította. Május 5-én csak elsô Az ellátásszervezôknek biztosítaniuk kell az adott térség biztosítottjainak komlex egészségügyi ellátását. Feladatuk az OEP-pel kötött ellátásszervezési szerzôdésben meghatározott területen élô biztosítottak egészsége megôrzésének, egészségügyi ellátásának és gondozásának, rehabilitációjának szervezése, az egészségfejlesztési tevékenység megszervezése. Az ellátásszervezôk ezeket a szolgáltatásokat nem maguk nyújtják, hanem a mûködési engedéllyel rendelkezô egészségügyi szolgáltatókkal szerzôdést kötnek az egészségügyi ellátásokra. A szerzôdésekben rögzített szolgáltatási díjak az OEP normától 15%-ban eltérhetnek. Az ellátásszervezôk szakmailag és ügyintézési szempontból is ellenôrzik a szerzôdött egészségügyi szolgáltatókat és szakmai illetve terápiás protokollokat állíthatnak. Meghatározhatják a biztosítottak betegútjait is, elsôsorban azáltal, hogy a háziorvosnak elôírják, hogy az egyes ellátásokat a betegeik mely egészségügyi szolgáltatónál (szakrendelésnél, fekvôbeteg gyógyintézetben stb.) vehetik igénybe. A betegutak betartása esetén a biztosított részére az egészségügyi ellátás térítésmentes. Az eredeti javaslat szerint a meghatározott betegúttól való eltérés esetén az adott ellátásszervezôvel nem szerzôdött szolgáltatók igénybe vételéért a betegnek 10% hozzájárulást kellett volna fizetni. A társadalmi ellenállás hatására a menet közben már finomított javaslat a copayment bevezetésétôl eltekint. olvasatban tárgyalta meg a tervezetet és a május 19-i ülésére visszakérte, azzal, hogy ezt követôen bocsátja társadalmi vitára. Továbbá a tervezet a tiltakozások hatására több ponton is módosult és ma még nem lehet tudni, hogy végleges formát ölt-e és ha igen, az milyen lesz. Az új rendszer 2005 januárjában tehát nem indul el, de a hivatalos kormányzati megnyilatkozások szerint jövô év közben mindenképpen be akarják vezetni. Az ellátásszervezô nemcsak a területi ellátási kötelezettséggel rendelkezô egészségügyi szolgáltatóval köt szerzôdést, hanem jogában áll e kötelezettséggel nem terhelt egészségügyi szolgáltatóval is szerzôdni. A területi ellátási kötelezettsége a szolgáltatóknak megmarad és az önkormányzatok eddigi ellátásszervezési felelôssége sem változik. Az ellátásszervezônek önálló munkaszervezetet kell létrehoznia, ahol kötelezôen elôírt végzettségû személyeket (pl. orvost, közgazdászt, egészségügyi szakmenedzsert, jogászt) kell alkalmazni. A vezetô tisztségviselônek 5 éves gyakorlattal rendelkeznie kell. A tervezet hangsúlyt helyez arra, hogy az ellátásszervezônek önálló irodája és fejlett számítástechnikai rendszere legyen. Az ellátásszervezôket a tervezet meghatározott összegû befektetésre kötelezi és azért, hogy a befektetésük megtérüljön, költségtakarékos ellátásban érdekeltek. Az elôterjesztés szerint a cég jegyzett tôkéje el kell érje a tevékenység megkezdésének évében a várható bevétel 5 %-át. Ennek 20%-a kockázati biztosíték. Az ellátásszervezô részére az OEP az irányított betegellátási modellkísérlethez hasonlóan ún. elvi folyószámlát nyit, ahol Gyógyszertár III. évf. 5. szám 3

6 az egyenleget nyilvántartják és az év végén a megtakarítást az OEP az ellátásszervezônek átutalja. Év közben a szolgáltatók finanszírozása az OEP-en keresztül történik. A finanszírozás elvét a csatolt ábra részleteiben bemutatja. Az elszámolás alapja az életkor és nem szerint korrigált fejkvóta. Az ez alapján járó összegen felül az ellátásszervezô prevenciós díjként minden évben biztosítottanként a mindenkori minimálbér 1%-ának megfelelô összeget kap, amit egészségfejlesztésre, egészségnevelésre és szûrésre kell fordítania. Az elsô évben szintén ugyanekkora összeget kap szervezési költségtérítésként. A várt megtakarítások egy része az egészségügyi szolgáltatókat illeti, egy másik része tartalékalap képzését szolgálja, egy harmadik pedig egészségfejlesztési célokat szolgál, a fennmaradó hányad az ellátásszervezôt illeti, a megtakarítás felhasználása tehát szabályozott. Az éves keret 5%-os mértékig a megtakarítást egészségfejlesztésre, a szerzôdött szolgáltatóknak, illetve mûködtetésre kell fordítani. A tervezet szerint az elsô két évben a megtakarításból az ellátásszervezô nem vehet ki pénzt. A modellszámítások szerint a befektetés megtérülése a nyolcadik évben várható. A tervezet lehetôvé teszi az egyes ellátásszervezôk közötti együttmûködést, egyes szolgáltatások nyújtásának közös megszervezését. A tervezet szerint az elvi számlát az OEP kezeli. Az OEP feladata még a monitoring, az adatszolgáltatás, a szerzôdések kötése és az ellenôrzés. Az ellátásszervezôk és az OEP ellenôrzésére a tervezet új felügyeleti szervezetet kíván létrehozni. Kompetenciakörébe tartozik az ellátásszervezôi tevékenység engedélyezése (alapítás, tevékenység engedélyezés, egyesülés, szétválás, megszüntetés engedélyezése), az ellenôrzés (megállapodások törvényessége, kifizetések jogszerûsége). Felügyeleti jogkörében eljárva összehívhatja az ellátásszervezô taggyûlését, határozatot hozhat, bírságolhat és kezdeményezheti az ellátásszervezô felszámolását is. Az új rendszer célja az elôterjesztés szerint az egészségügy mûködése során a racionalitás növelése, az új szakmai szereplô bevonásával a szolgáltatók együttmûködésének kialakítása, a közpénzek hatékonyabb felhasználása, a betegutak szervezése, az egészségügyi szolgáltatók ellenôrzése, egy új, szakmai ellenôrzést végzô rendszer felállítása. A tervezet megalkotói a fennálló kapacitások igényekhez igazodását is remélik, ami elsôsorban a kórházi ágyak számának csökkenését illetve a krónikus ágyak számának növekedését jelenti. Remélik a háziorvosi ellátás minôségének a javulását és a definitív ellátás térhódítását. A tervezet a paraszolvencia visszaszorítására is lépéseket tesz. Az ellátásszervezésbe bevont források értékállóságának biztosítására a tervezet rögzíti, hogy a rendelkezésre álló keretet minden évben legalább az elôre jelzett fogyasztóiár-növekedés mértékével növelni kell. Ami a sorok közül kiolvasható 1. A megfogalmazott szakmai célok (pl. egészségfejlesztés) helyesek és támogathatók. Más kérdés, hogy ezek többsége eddig is megvalósítható lett volna, hiszen ezek jelenleg is az állam, pontosabban az OEP és az önkormányzatok törvényben rögzített feladatai közé tartoznak. Kérdés tehát és ez már az irányított betegellátási modellkísérlet elemzése során is felvetôdött, hogy az OEP és az önkormányzatok e feladataikat miért nem végezték el? Magyarázat lehet egyfelôl a finanszírozás elégtelensége (ami lényegében a jövôben sem változik), másfelôl a motiváció hiánya(?). Mégis megkérdôjelezhetô, hogy a jogszabályban rögzített, de el nem látott feladatok elvégzéséhez egy új érdekeltségi rendszeren túl egy új szervezeti struktúra létrehozása és egy új tulajdonosi viszonyrendszer felállítása is szükséges. A helyes és várt szakmai célok teljesülését sokan megkérdôjelezik a továbbra is fennálló finanszírozási hiány miatt. Kérdéses továbbá, hogy a felállítandó szervezeti struktúra önmagában alkalmas lesz-e a meghirdetett célok megvalósítására. Ezt sokan közöttük ellenzéki egészségpolitikusok és szakemberek is vitatják és arra hivatkoznak, hogy a mintaként szolgáló managed care rendszerek az USA-ban (és a GP Fundholding az Egyesült Királyságban) sem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket és ma már ezeket egyre többen bukott modellként emlegetik. Forrás: Dr. Horváth Eszter, OEP 2. Köztudott, hogy az elmúlt években az egészségügyre fordított források egyre szûkültek, az elmúlt tíz évben a reálértékük a felére apadt. Mindeközben (1) romlik a magyar lakosság egészségi állapota (2) öregszik a társadalom (3) technológiai forradalom zajlik az 4 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

7 orvosi ellátásokban. Ezek a tényezôk a forrásigényt nagymértékben növelik, amelyeket a központi finanszírozás növelésével és pótlólagos (külsô) források bevonásával lehet biztosítani. Az ellátásszervezôk elôírt befektetései azonban nem olyan léptékûek (mindösszesen egyszeri 50 milliárd forintról van szó országosan), amelyekbôl a legfontosabb technológiai és egyéb intézményi fejlesztéseket meg lehetne valósítani. A javaslat tehát elsôsorban a további takarékoskodásra ösztönöz, ami a minôségi ellátás még további romlását okozhatja és az egészségfejlesztési valamint a minôségfejlesztési célok realitását kérdôjelezheti meg. A takarékoskodás egyik meghatározó eleme, hogy korlátok közé szorul az orvos gyógyító tevékenysége és csökken a beteg választási szabadsága. A tervezet továbbá szerzôdésre kötelezi az egészségügyi szolgáltatót egy az OEP-pel szerzôdött magánvállalkozással. A tervezet ugyan biztosítja az inflációkövetô büdzséemelést és ez a kiszámíthatóságot növeli, ez a növekedés azonban biztosan nem lesz elegendô az egészségügyi ellátásokkal szembeni növekvô szükségletek kielégítésére. A fentebb említett folyamatokon túl ugyanis az egészségügyi technológia robbanásszerû fejlôdése a továbbiakban is a hivatalos inflációs rátát messze meghaladó forrásnövelést tenne indokolttá. Emiatt várható, hogy tovább növekszik majd az orvosilag lehetséges és gazdaságilag megengedhetô ellátások közötti különbség, ami szükségszerûen elvezet a kétszintû (elit- és szegényellátás) egészségügyhöz. Ez a szolidaritáselv érvényesülésének a további csökkenését okozza, azonban ennek a politikai és társadalmi következménye már elsôsorban nem a mindenkori kormányra hullik vissza, hanem a csatákat a profitorientált befektetôkkel fogják a betegek megvívni. 3. Mivel a kórházprivatizációval elôre nem várt problémák adódtak, ennek megvalósítása rövid idôn belül politikailag nem reális célkitûzés. Valószínûleg emiatt került elôtérbe az ellátásszervezôi modell egész országra kiterjedô, azonnali bevezetésének az igénye. Ebben a modellben azonban a befektetôknek nem kell az intézményeket megvásárolni és a fenntartásukkal illetve a fejlesztésükkel bíbelôdni, hiszen ez a feladat továbbra is az állami (önkormányzati) tulajdonosokat terheli. Ugyanakkor az ellátásszervezôk az OEP pénze fölötti rendelkezési jogot így is megszerzik. Ez számukra sokkal olcsóbb megoldás. Mivel az egészségügyi szolgáltatókkal kötött szerzôdéseken keresztül közvetlen befolyásuk lesz ezen intézmények mûködtetésére, a késôbbi privatizáció során helyzeti elônybe kerülhetnek egyrészt mint vásárlók, másrészt mint az ingatlanvagyon értékének alakulását közvetlenül befolyásolni képes szereplôk. A tervezet megalkotói a nyilatkozataik szerint elsôsorban bankok és biztosítóintézetek jelentkezését várják, ami a külföldi befektetések térnyerését valószínûsíti. 4. Az ellátásszervezô dönti el, hogy melyik szolgáltatóval, milyen szolgáltatásra és mennyiért szerzôdik, miközben az önkormányzatoknak az ellátási felelôssége megmarad. Így az ellátásszervezô meghatározhatja, hogy a biztosított milyen szolgáltatótól és milyen szolgáltatáshoz jut hozzá. Azt is meghatározhatja, hogy a szolgáltató milyen technikákkal és módszerekkel gyógyíthat, hiszen a helyi protokollok megalkotásának a jogát is megkapja. Ez utóbbi egyes szakértôk szerint alkotmányossági problémákat is felvethet. 5. Az ellátásszervezôk rendelkezhetnek a biztosítottak személyi és egészségügyi adataival, a szolgáltatók adataival és jelentéseivel, így igen komoly stratégiai és üzleti értékkel bíró adatbázist hozhatnak létre. Ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos úgyszintén jelezte az aggályait. Ráadásul a humán reprodukcióval kapcsolatos adatbázis felbecsülhetetlen értékû nemzeti kincs, ami így magánbefektetôk (pl. biztosítók(!) és bankok) kezébe jut, ráadásul lényegében ingyen. 6. A tervezet sokak szerint az elsô lépés az egységes bismarcki típusú társadalombiztosítás megbontásának útján, bár az igazsághoz tartozik, hogy ezt a vádat a tervezet alkotói konzekvensen cáfolják. A bismarcki típusú, egységes, szolidaritáselvû társadalombiztosítás megbontása egyrészt kisebb kockázatközösségeket hoz létre, másrészt (a fentebb már írtak szerint) többszintû egészségügyi ellátásra teremtheti meg a feltételeket. Ez úgyszintén alkotmányossági aggályokat hordoz. Aggályos továbbá, hogy pl. egy 150 ezer fôs kockázatközösség elegendô nagyságú-e ahhoz, hogy a biztosítottak ellátási biztonsága és esélyegyenlôsége megmaradjon. 7. A tervezet szerint közvetlen gyógyszerellátási vonatkozásokkal nem kell számolnunk. Azonban a gyógyszerkassza integráns részévé válik az ellátásszervezô rendelkezésére bocsátott forrásoknak és az ellátásszervezô szintjén a kasszák átjárhatóvá válnak. Így a gazdálkodásának közvetlen és mintegy 30%-ot kitevô része lesz a gyógyszerkassza. Az ellátásszervezô elemi érdekévé válik a gyógyszerfogyás mennyiségének és struktúrájának közvetlen irányítása. Ehhez a jogosítványokat megkapja, hiszen terápiás protokollokat állíthat, amelyeket az ellátás valamennyi szintjén érvényesíthet, másrészt már a jelenlegi irányított betegellátási modell is lehetôvé teszi, hogy pl. a gyógyszergyárakkal közvetlen kapcsolatokat építsen. Ez tálcán kínálja a lehetôséget a gyógyszerellátó hálózat mûködését érintô beavatkozásokra, továbbá a gyógyszerforgalmazás és értékesítés útvonalának alakítására. Ezen túl fontos lesz a szakmai programok (pl. gyógyszerészi gondozás) összehangolása az ellátásszervezôk munkájával. Összegezve tehát az ellátásszervezôk megkapják az OEP pénze fölötti rendelkezés jogát, az ellátóhálózat fölötti rendelkezés jogát, a technológia feletti rendelkezés jogát, a biztosított feletti rendelkezés jogát, a biztosítottak személyes és egészségügyi adatai fölötti rendelkezés jogát, továbbá a majdani intézmény-privatizáció számukra kedvezményes feltételei kialakításának lehetôségét. Ahhoz tehát, hogy a gyógyszerészet a szakmai és gazdasági pozícióit biztosíthassa, a törvénytervezet szakmai és társadalmi vitájában aktívan részt kell vennie. Az összeállítást készítette: Hankó Zoltán Gyógyszertár III. évf. 5. szám 5

8 A Magyar Kórházszövetség Állásfoglalása az egészségügyi ellátásszervezôkrôl szóló törvény tervezetérôl A törvényjavaslatot mind annak koncepcióját mind pedig alább felsorolt részleteit illetôen a Magyar Kórházszövetség elutasítja. Elhatárolódásunk alapvetô indokai: 1. A betegek érdekében: a) A javaslat a kötelezô beteg-utak elôírásával jelentôsen csökkenti a szabad orvosválasztás lehetôségét (6., 32., 37. ). b) Komoly anyagi terhet ró mindazokra, akik nem az ellátásszervezô által elôírt beteg-utakat veszik igénybe (38. ). c) Nem biztosítja a betegek számára kötelezettségeik megismerését és evvel fokozza anyagi és egészségi kockázataikat ( ). d) A szervezôt profit érdekelté teszi a költségek visszafogásával a szolgáltatások korlátozásában, ami alulkezelésekhez vezethet (l2., 13., 14. ). e) A betegek személyi és az orvosi titoktartás alá esô adataikat arra illetéktelenek kezelnék (5., 34., , 65. ). 2. A szolgáltatók érdekében: a) A szolgáltatások és szolgáltatók struktúráját, igénybevételét, finanszírozását nem tulajdonosuk és a közpénzek legitim gazdái, hanem egészségügyi gyakorlattal nem feltétlenül rendelkezô üzletemberek határoznák meg (6., 23., 70. ). b) A szakellátást szolgáltatók többsége jelentôs számú ellátásszervezôvel kerülne szerzôdéses kapcsolatba, mely áttekinthetetlen rendszert és jelentôs adminisztrációs terheket jelentene (3., 29., 39., 40., 59. ). c) A szervezôk helyi ellátási protokollokat készíthetnének, ezek egymástól való eltérései a szakmai munka egységességét, azonos színvonalon történô hozzáférhetôségét szüntetné meg (29., 70. ). d) A szolgáltatók teljesen kiszorulnának az ellátás szervezésébôl, pénzügyi és szakmai értelemben kiszolgáltatódnának a szervezôknek (3., 15., 32., 37., 64. ). 3. A közfinanszírozás dominanciájának, a közpénzek rendeltetésszerû felhasználása érdekében: a) Az Európai Unió egyetlen tagállamában sem kap súlyponti szerepet a magántôke a közpénzek elosztásában (7., 12., 13. ). b) Csak profitorientált magánbiztosítók és bankok jelentkezése várható ellátásszervezôként az 50 mrd Ft-os befektetési kényszer miatt. Ezek azután a harmadik esztendôtôl csak 5%-os megtakarítási szintet feltételezve is évi 15 mrd Ft-ot vihetnek ki a kötelezô egészségbiztosítási szolgáltatások pénzalapjából profitként (l2., 13., 14. ). c) A pénzbeni betét nem játszik pozitív szerepet a szolgáltatások finanszírozásában, mivel ennek csak 20%-a kerül a likviditási alapba, a maradék 80% sorsa ismeretlen (14. ). d) Bizonytalan az ellátásszervezôk tôkekövetelményeinek meghatározása és mértéke. Érvényesíthetetlen, hogy az valódi többlettôkeként felhasználva a fejlesztési források, az egészségnyereség céljaira fordítódjanak (14., 55. ). e) Az egészségfejlesztési szolgáltatások nem tartoznak ma az alapvetô szolgáltatások (E Alap) körébe. Ezekre a tervezet szerint évente 22,5 milliárdot lehetne kivenni az E Alapból, sôt ennek terhére lehetne elszámolni a kötelezô 50 mrd-os befektetést is. Ebbôl fejlesztés címen rekreációs (pl. uszoda) beruházástól a magánkórházig bármi létesíthetô, támogatható (8., 9., 14., ). f) Az ellátásszervezôi rendszerben definiálatlanok az állam feladatai és a feladatellátás garanciái (28. ). g) Tisztázatlan, hogy mi az állam felelôssége ill. az OEP útján vállalt garancia tartalma az ellátás szervezô csôdje esetén (l4., 28., 46., 1O0., 101. ). 4. A szolidaritás alapú egészségbiztosítási rendszer megôrzéséért: a) Az egészségbiztosítás mûködési költségei legalább is duplázódnának a betegellátás terhére (47., 52., 88. ). b) Az ellátásszervezônek a törvény koncesszióba átadott biztosító pénztári szerepkört biztosít (7., 12. ). c) Az ellátásszervezô-finanszírozó for-profit alapú mûködése a szolgáltatói oldalon is for-profit intézmények elôretörését hozhatja a kölcsönös érdekeltség miatt (40. ). d) Az ellátás szervezôk és azok Felügyelete, valamint a szerzôdéskötések új rendszere szükségtelenné teszi az OEP mûködését (30., 47., 87. ). e) Az ellátás szervezôk felügyelete az OEPre is kiterjedne, ami összeférhetetlen (3., 88., 101. ). f) EU követelmény a biztosításban az átlátható térítési formák, elismert és tényleges költségek bemutatása, most ettôl a rendszer teljesen elszakad (31. ). g) A fejkvóta számításának szabályai hiányoznak a törvénybôl (54. ). h) A minôségbiztosítási kritériumok szervezônkénti meghatározása összeférhetetlen a közfinanszírozás szabályaival (70. ). 5. Az alkotmányosság és törvényesség érdekében: a) Az általánosan érvényes finanszírozási szabályoktól történô szervezônkénti eltérés sérti az egységes hozzáférés és elbánás alkotmányos elvét (31., 38. ). b) Az egészségfejlesztési szolgáltatások E Alapból történô finanszírozásával ezek is kikerülnek az egységes hozzáférés alkotmányos hatálya alól (8., 9., 55. ). c) A területi elv alapján mûködô szervezôk felfüggesztik az ÔTV önkormányzati jogosultságait, tartalom nélkülivé teszik ellátási felelôsségüket (6., 10., 73. ). d) A beutalási szabályzatok elkészülésének ellátás szervezôi új jogosítványa ellentmond az önkormányzatok törvénybe foglalt jogosultságainak (38. ). e) Az átmeneti két év alatt a fejkvóta számítás térségeket preferál, ami az azonos állampolgári elbánás és esély sérelméhez vezet. A Magyar Kórházszövetség Vezetôsége 6 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

9 Véleményezés az Egészségügyi Ellátásszervezôkrôl szóló törvényjavaslatról A törvényjavaslat (a késôbbiekben: Tervezet) alapkoncepciója, miszerint megfelelô betegirányítással a hazai betegellátó rendszer jobban kihasználhatóvá és gazdaságosabban üzemeltethetôvé válik, helyes és kívánatos. Ugyancsak nem kifogásolható, hogy a kormányzat változtatni kíván azon a gyakorlaton, miszerint a betegek alulinformáltsága, esetenként prekoncepciója miatt egyes intézmények indokolatlanul túlterheltek, mások pedig még ha szakmailag hasonlóan jók is kihasználatlan kapacitásokkal küzdenek. Az a törekvés is érthetô és elfogadható, hogy az egészségügybe újabb forrást vonjanak be. Sôt, még a több biztosítós rendszerre való törekvést is elvileg elfogadhatónak tartanám, ha azt egyenesen, nyíltan kívánják bevezetni és az érdekeltek jogsérelme ill. érdeksérelme nélkül, esetleg a biztosítottak érdekeinek figyelembevételével történik. A problémát azonban a Tervezet nem szerencsésen próbálja megoldani. A cél eléréséhez ugyanis számos szereplô (fôként a magyar társadalom, azaz a biztosítottak ill. a szolgáltatók) érdekeit, szempontjait nem, vagy nem kellô súllyal veszi figyelembe. A Tervezet a jelenlegi törvényi szabályozás szigorúbb betartatása (pl. a közgyógyellátottak szelektálása) vagy célszerû pontosítása, korrigálása (az indokolt egészségügyi kiadások elismerése) helyett egy merôben új rendszert vázol fel. Pedig az új intézményrendszer elfogadása és elfogadtatása, az új szabályrendszer betartása és betartatása ugyanolyan nehéz lesz, mint a mostanié. Kapkodással ill. következetesség és kitartás nélkül pedig a legjobb teória sem hozza meg a kívánt változásokat. Különösen nem a napjainkban észlelt, minden szempontot a pénznek alárendelô idôszakban. A problémás pontok a következôk: A) A meglévô OEP-MEP szervezet megtartása mellett kíván kiépíteni országos Egészségügyi Ellátásszervezô (a késôbbiekben: EESZ ill. Szervezô) hálózatot és ehhez tartozó ellenôri-felügyelôi rendszert úgy, hogy a mai elégtelen OEPköltségvetési keretekhez mért finanszírozása mellett még profitorientált mûködést is elvár a rendszertôl. B) Korlátozza a beteget a szabad orvosválasztásban, azaz nem az orvosba vetett bizalom, hanem a Szervezô szerzôdéses kapcsolata válik irányító tényezôvé. A beteg tiltakozásának lehetôségeit ugyancsak korlátozza a Tervezet. C) Pontatlan fogalomhasználat miatt(?) kérdéses a Tervezet gyógyszerészekre/ gyógyszerészetre történô alkalmazása/ vonatkoztatása. D) Korrupció és diszkrimináció veszélyét rejti magában a kötelezô (?) betegirányítás és a nem kellôen átlátható szerzôdéses kapcsolatrendszer. A Tervezet intézményesíti a hálapénzt. Mind e mellett bújtatva nyit utat a több biztosítós modellnek és lehetôvé teszi az Állam kihátrálását társadalombiztosítási feladatai alól. E) Nem biztosítja a magas szintû szakmai és társadalmi kontrollt a Szervezôk felett, így fennáll annak a veszélye, hogy a Szervezô által jó minôségûnek ítélt ellátást kell a lakosságnak elfogadnia a valóban jó minôség helyett. Indoklások Ad A) Gazdaságtalan szervezet A Tervezet az EESZ létrehozásával a családorvosok és az OEP valamint az önkormányzatok eddigi feladatait osztja meg. Az egészségügynek több forrás nem áll rendelkezésre mint eddig, mégis jelentôs létszám-emelkedéssel lesznek elláthatók a feladatok. Az EESZ-rendszer országos szinten kb. 30 ellátásszervezô vállalkozással számol. Ezek saját apparátusa a követelményrendszer alapján [Tervezet 25. ] egyenként min emberrel indul. Ezt kiegészíti a Szakmai Felügyelô Bizottság [Tervezet 22. ] 6-10 fôvel. Az OEP erre külön koordinációs szervezeti egységet hoz létre [Tervezet 48. ]. Ugyancsak az OEP megalkotja a 7 tagú Ellátásszervezést Értékelô Bizottságot [Tervezet 52. ], melynek jelentôs kiszolgáló személyzete is lesz. A Kormány Egészségügyi Felügyeletet létesít [ ]. Mindezek mellett az EESZ, mint profitorientált vállalkozás nem igazán érdekelt abban, hogy tevékenysége valóságos egészségjavulást eredményezzen. Abban érdekelt ugyanis, hogy minél alacsonyabb költséggel oldja meg a biztosítottak gyógykezelését, s ez ellen az eü-büdzsét szûkre szabó kormány ill. annak intézményei nem fognak minôségbiztosítás címén hatékonyan fellépni. Sôt, az EESZ érdekeivel ellentétes a Nemzeti Egészségügyi Program is, mely forráshiányos helyzetben is fokozná a szûrôvizsgálatokat és az így idejekorán felfedezett új betegeket (egyre alacsonyabb OEP-támogatás mellett) kezelteti. Ez a mai finanszírozás mellett a lakosság egészségmegtartással és helyreállítással kapcsolatos kiadásainak jelentôs emelése nélkül kivitelezhetetlen. Az állam tehát most vállalkozókkal (pénzemberekkel) kívánja elvégeztetni azt a munkát, amit maga nem mer felvállalni, ill. amit nem tudott megvalósítani. És a látszatintézkedések érdekében hajlandó az egészségügyre fordítandó kevéske pénzbôl is egy jelentôs részt az EESZ-k (azaz a jelenlegi Tervezet szerint elsôsorban bankok és biztosítók) számára átadni. Ad B) A betegek jogai A hatályos egészségügyi törvény (késôbbiekben: Eütv) alapelveinek felsorolása úgy kezdôdik: Az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ezzel ellentétben áll a tervezet 5. (6) szövege, mely szerint A betegutak hatékonyságának elve alapján az ellátásszervezô az e törvényben foglaltaknak megfelelôen meghatározhatja az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének és a biztosítottak beutalásának helyi rendjét és kibocsáthat helyi ellátási protokollt. A gyógyítás bizalmi ügy, ahol a beteg gyógyulásának egy részét teszi ki az orvosába vetett hit és bizalom. Ettôl megfosztani a gyógyulni vágyó embert annyit tesz, mint hátráltatni, következésképpen drágítani a gyógyulás folyamatát. Gyógyszertár III. évf. 5. szám 7

10 A Tervezet a 67. -ban felsorolja azokat a lehetôségeket, melyekre kiterjednek a beteg panasztételre vonatkozó jogai. Nem szól azonban arról, hogy a Szervezôre vonatkozó panaszait hol adhatja elô ill. azokat ki fogja ellenôrizni/kivizsgálni? A szolgáltatók pénzügyi/elszámolástechnikai kérdéseivel kapcsolatban felsorolt reklamációnak ( az egészségügyi szolgáltató által elszámolt eü. szolgáltatásban nem részesült, vagy azt az eü. szolgáltatást, melyben ôt részesítették, feleslegesnek ítéli. ) csak akkor lenne létjogosultsága, ha a beteg valóban kapna távozásakor egy másolatot a vele összefüggésben elvégzett vizsgálatok, beavatkozások kvázi-számlájáról. Célszerû lenne, ha a beteg az eü. szolgáltatónál elérhetô betegjogi képviselônél is jelezhetné a EESZ-el kapcsolatos panaszait. A jogorvoslat lehetôségét a Tervezetben a beteg-eesz viszonyában is kodifikálni kellene. A Tervezet 69. -a szerinti EESZ-Ügyfélszolgálat elérhetôségét a szerzôdött Szolgáltatóknál több helyen ki kellene függesztetni, hogy ez mindenki számára elérhetô legyen. Ad C. A gyógyszerészek és a gyógyszerellátás Az egészségügyi szolgáltatás és egészségügyi szolgáltató megfogalmazás a hatályos Eütv. értelmében a gyógyszertárakat ill. magángyógyszerészeket (személyi jogos gyógyszerészeket) is lefedi [3. e) és f)]. Ennek ellenére név szerint sem az említettek, sem a gyógyszer, mint az egészségügyi szolgáltatás egyik igen jelentôs eszköze, nincs megemlítve a Tervezetben. Célszerû lenne ezeket tisztázni a Törvény tárgyalása elôtt, hiszen a le nem írt, de a késôbbi intézkedésekre lehetôséget adó szövegrészek meghagyása jogos bizonytalanságot okoz az érintettekben. Különösképpen, hogy a gyógyszertárak anyagi függôségi viszonyban állnak a MEP-ekkel, akik szerepét részben az EESZ-k veszik át! Az aggodalom annál inkább érthetô, mert a szövegtervezetben további, bennünket érintô utalások is fellelhetôk. Igy a tervezet 7. (2) szerint az ellátásszervezô az e törvényben foglaltak szerint jogosult az érintett lakosság kötelezô egészségbiztosítás terhére történô ellátásban közremûködô egészségügyi szolgáltatók ellenôrzésére. Ugyanez kerül szabályozásra a 34. (1),(2)-ben is. Ez újabb gyógyszertár-ellenôrzési rendszert is magában rejthet! A tervezet 31. (1-3) szerint A szolgáltatói szerzôdésben meghatározható az egészségbiztosítási finanszírozás általánosan érvényes szabályaitól eltérô rendelkezés, finanszírozási módszer. És (3) szerint az eltérô finanszírozásból adódó alacsonyabb szintû ellentételezés önmagában a diszkriminációt nem alapozza meg. Mi a biztosíték arra, hogy ezt a gyógyszerek esetében nem fogják alkalmazni? Sôt tovább kell mennünk, mert a tervezet 5. (5) szerint az ellátás hatékonyabbá tételében szerepet játszó ellátásszervezôk és szolgáltatók, valamint az érintett biztosítottak részesednek a hatékonyabb ellátás következtében elért megtakarításokból. Továbbá a tervezet 31. (4) szerint az általános szabályokhoz képest alacsonyabb finanszírozásból származó megtakarítások kizárólag az ellátásszervezôvel szolgáltatási szerzôdésben álló szolgáltatók közremûködésével megvalósított egészségfejlesztési programokra továbbá ( ) egészségügyi szolgáltatók részére juttatások kifizetésére ( ) használható fel. E szerint a gyógyszer-megtakarítás nemcsak az orvosokat illeti meg, mint ahogy az eddig a mintarendszerekben történt, hanem mindenkit a gyógyszerészt is, aki ebben a költség/hatékonyság javításban részt vesz. Sôt, nemcsak a gyógyszer-megtakarításért, hanem a gyógyszerész által idejében az orvoshoz irányított betegért, a gyógyszerész által észlelt káros gyógyszer-interakciókért, a gyógyszertárban tanácsadás során felderített mellékhatásért stb. is jár anyagi elismerés, hiszen a lakosság károsodását, ezáltal költséges gyógykezelését elôzték meg. Persze, ezt sokkal nehezebb mérni, mint az orvos által felírt gyógyszerek havi összértékét Ad D) Szerzôdések, betegutak A törvény célja a minél nagyobb egészségnyereség és hatékonyság érdekében elônyös változások (végrehajtása) az egészségügyi ellátórendszerben. [Részletes indoklás, A törvény célja, hatálya, fogalommeghatározások, alapelvek c. rész 1. bek.] Ez a célkitûzés a jelenlegi ellátórendszer elemeit a túlélésük érdekében tettekre sarkallja. A szolgáltatók versengeni fognak azért, hogy a Szervezôk velük kössenek szerzôdést ill. hogy a késôbbiekben ôk kapjanak támogatást felszerelésre, minôségfejlesztésre, egészségfejlesztô projektekre [Tervezet a]. Ha ez a versengés tiszta, átlátható és az ugyanazt olcsóbban vagy ugyanannyiért, de többet, szebbet, jobbat elv szerint megy végbe, az mindenképp támogatandó. Viszont az indokolatlan és érdemtelen elônyszerzésnek, sajnos, Magyarországon (is) kialakult módszereit, eszközeit már ismerjük Továbbá a mûködés során az ellátásszervezô szubjektív módon megteremtheti annak jogi alapjait, hogy a szolgáltatók között kedve (és érdeke) szerint válogathasson. Ha az átláthatóság nincs deklarálva, ez diszkriminációra ad lehetôséget. Mindkét tekintetben a szerzôdések nyilvánossá tétele ill. a társadalmi kontroll biztosíthatna tiszta viszonyokat, ez viszont nincs benne a Tervezetben. A Tervezet 30. szerinti felügyeleti jóváhagyás nem elégséges. Egyes megfogalmazások egyértelmûen a forráskiáramlás ill. vagyonkimentés lehetôségét hordozzák. Ilyen a Tervezet 39. -a, de a 43. (3) szerint is egészségfejlesztést támogató beruházások esetén a keletkezett vagyon kizárólag az ellátásszervezôvel szolgáltatási vagy együttmûködési szerzôdést kötött szolgáltatók, önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tulajdonába kerülhet. Az önkormányzatokkal kapcsolatos paragrafusok (a Tervezet IX. fejezete, azaz a ) nem teljesen érthetôk. Az un. nem-köteles szolgáltatásokat ma vagy intézményi társulások formájában biztosítják, vagy magasabb önkormányzati szintre adják át. 8 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

11 (A Tervezet szerinti önkormányzati társulások szóhasználat az Önkormányzati Törvényben [Ötv., 1990., LXV] mást jelent!) Ennek átvétele az Ellátásszervezôk számára csak mellékfeladat. Viszont ha ezeket felvállalják, módjukban áll az önkormányzati finanszírozásokat, beruházási pénzeket is befolyásolni, sôt megszerezni. Ezzel ellentétben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakkal kialakítható (és számukra kialakítandó) kapcsolat (a Tervezet X. fejezete, azaz a ) burkoltan megalapozza a jövôbeli több-biztosítós ellátási rendszert. Ma, amikor az állam gazdasági szabályozókkal segíti a kötelezô egészségbiztosítás kiegészítésére szolgáló mellékbiztosítások vállalását, a legtöbb biztosító ügyfélkörében a szélesebb körû (prevenciót is magába foglaló ill. egészségfejlesztésre is kiterjedô) termékeket, továbbá az egyre nagyobb kórházi kényelmet, kezelési biztonságot kínálja fel. Ez nem kifogásolható, hiszen örömteli az életszínvonal és a betegek igényeinek emelkedése, valamint az ezzel együtt járó erôsödô fizetôképes kereslet is ezt támogatja. Ami itt kifogásolható, az az, hogy a kötelezô egészségbiztosítás az alapszolgáltatásait egyre szûkíti, az ellátásszervezôk révén érdekei szerint becsatornázza, s a szegény beteg ellátása megmarad a sokágyas kórtermekben, erôsen megosztott figyelmû személyzettel ellátott, gyengén felszerelt közkórházak szintjén. Ebbe pedig sem az egészségügyi kormányzat, sem a most bevonni szándékozott magántôke nem fog invesztálni. Az állam az EESZ jelen törvényi létrehozásával kibúvót keres az Eütv-ben megfogalmazott és a lakosság részérôl elvárható kötelezettsége alól. Az Eütv (2) szerint az állam felelôsségének tartalma az egyén egészségügyi ellátáshoz való joga gyakorlásához az egészségügyi ellátórendszer megfelelô mennyiségû, minôségû, eloszlású, összetételû és hatékonyságú mûködése általános ( ) feltételeinek megteremtése, mûködtetésének biztosítása. A 141. (3) szerint Az állam felelôssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen a) az egészségmegôrzés és egészségfejlesztés alapvetô feltételeinek biztosítása ( ) d) az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerének meghatározása, ideértve az egészségügyi szolgáltatások minôségének biztosítását és ellenôrzését h) az e törvényben meghatározott esetekben a közérdek védelme az egyéni érdekkel szemben. A fentiekkel nincs összhangban a Tervezet X. fejezete, mely 8 paragrafusban támasztja alá az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak egészségügyi ellátásban játszott szerepét. Így a Tervezet 78. szerint Az ellátásszervezô önkéntes kölcsönös egészségpénztári szolgáltatóként, a pénztárral kötött írásbeli szerzôdés alapján ( ) szolgáltatás-szervezési tevékenységet folytathat, továbbá [a Tervezet 80. ] az ÖKEP a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatásokhoz kapcsolódó további, ( ) a TB által nem finanszírozott ( ) szolgáltatásokat ( ) az ellátásszervezôn keresztül finanszírozza. Innen csak egy lépés a TB által finanszírozott szolgáltatások lépcsôzetes, de radikális szûkítése, csökkentése. A Tervezet 47. -a szerint az OEP már csak felülrôl nézi az ellátásszervezôk tevékenységét. Ad E) Ellenôrzés A tervezet 22. (2) szerint A Szakmai Felügyelô Bizottság véleményt nyilváníthat és javaslatokat tehet az ellátásszervezô egészségügyi-szakmai mûködését érintô kérdésekben. Ez a csak lehetôségeket felsorakoztató mondat biztosítja azt, hogy az ellátásszervezôt semmilyen egészségügyiszakmai kötelezettség ne terhelje. Ha ugyanis az ellátásszervezô ezeket a javaslatokat nem akarja figyelembe venni, akkor a Bizottság semmit nem tehet. Mintha nem A Tervezet áttanulmányozása után úgy tûnik, hogy egy nemes cél mögé bújtatva olyan lehetôségeket kíván a törvényelôkészítô elfogadtatni a Parlamenttel, melyek segítségével lépcsôzetesen az egészségügyet is teljes mértékben a nagytôke irányítása alá lehet hajtani. is volna. Sôt, a szakasz (2)-(3)-(4) bekezdése értelmében az sem kell, hogy hozzáértô emberek legyenek a Bizottság tagjai, hiszen az önkormányzatok, a munkavállalók érdekképviselete és a betegek jogvédelmét ellátó szervezetek delegáltjai csak kis eséllyel lesznek egészségügyi diplomások, még kisebb eséllyel egészségügyi szervezésben és betegellátásban egyaránt jártas egyének. Egyedül az ÁNTSZ delegáltja tekinthetô biztosan szakembernek. A Tervezet 70. (4) szerint Az ellátásszervezô minôségbiztosító tevékenysége körében meghatározza különösen az egyes szolgáltatások szakmai tartalmát. Ezzel szemben a ma hatályos Ebtv 3. szerint Az egészségügyi szolgáltatások azonos szakmai tartalommal illetik meg az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira jogosult személyeket. Kell az országosan egységes ellátáselôírás. Ha van egységes elvárás-rendszer, akkor egy külsô ellenôrzô szerv (de nem az A szolidaritás-alapon mûködô egészségbiztosítást mind erôsebben fogja korlátozni a profitéhség. Ha ez megvalósulna, néhány éven belül csak a (csökkenô számú) jómódúaknak fog megadatni a kor színvonalának megfelelô egészségügyi ellátás. EESZ embere) vagy az OEP, mint a biztosítottak ellátásáért elsôdlegesen felelôs szerv, már megítélheti az ellátás minôségét. A Tervezet EESZ-OEP viszonyát taglaló paragrafusaiban ( ) azonban nem tartalmaz az OEP számára olyan pontot, mely alapján szankcionálhatná azt az ellátásszervezôt, mely (kisarkított esetben) profitját az alacsony szolgáltatási minôségre törekvés révén kívánja növelni. A Tervezet sem A Felügyelet feladatai, Felügyelet ellenôrzési, intézkedési és bírságolási jogköre, sem a Szakmai Felügyelô Bizottság vagy más címszó alatt nem utal arra, hogy a lakossági panaszok, kifogások miként kerülnek feldolgozásra és jogorvoslatra. Összegzés A Tervezet áttanulmányozása után úgy tûnik, hogy egy nemes cél mögé bújtatva olyan lehetôségeket kíván a törvényelôkészítô elfogadtatni a Parlamenttel, melyek segítségével lépcsôzetesen az egészségügyet is teljes mértékben a nagytôke irányítása alá lehet hajtani. A Tervezet újabb törvényi támaszt ad a feladatát európai szinten ellátni képtelen egészségügyi kormányzat kihátrálására. Az ellátás-finanszírozás nehézségeit úgy próbálja áthárítani magánvállalkozásokra, hogy nem biztosít garanciákat a betegek egészségügyi ellátásának fokozatos javulására. Sem egészségügyi célszámok, sem konkrét egészségjavulási adatok nem találhatók a szövegtervezetben. Egységes (netán javuló) ellátási minôségrôl nem is tesz említést. A biztosítottak befizetésébôl összegyûjtött jelentôs pénznek egyre kisebb hányada fogja szolgálni a befizetôk európai szintû betegellátását. A szolidaritásalapon mûködô egészségbiztosítást mind erôsebben fogja korlátozni a profitéhség. Ha ez megvalósulna, néhány éven belül csak a (csökkenô számú) jómódúaknak fog megadatni a kor színvonalának megfelelô egészségügyi ellátás. Szomorúan kell megállapítani, hogy a Tervezetben sem a betegek érdekei, sem a transzparencia nem érvényesülnek az elvárható szinten. Dr. Télessy István Gyógyszertár III. évf. 5. szám 9

12 Tovább gondolkodó Hankó Zoltántól megszoktam, hogy nemcsak olvasni kell a sorait, hanem érteni is. Sokszor jár egy csavarra az agyunk, ami részben neveltetésünk közös vonásaival, részben a folyamatosan egyeztetett informális szinttel is magyarázható. Esetleg az is elég lehet, ha utalok a Folyamatosan építkezô szellemi mûhelyrôl témájú korábbi írásomra. Szerénytelenség lenne a részemrôl, ha kommentálnám a Gyógyszertár legutóbbi számában megjelent, elég világos Tükör által homályosan címû gyógyszerpiaci elemzést. Amiért mégis annak (egyelôre) csak egy gondolatát akár személyes érintettség okán továbbfûzöm, annak motivációja roppant egyszerû. Sokszor és sok helyen megfogalmaztam magam is azt az igényt, hogy gondolkodjunk el az elôre kiszámítható folyamatok mentén a gyógyszerpiacot érintô változásokon. Készítsünk stratégiát, gondoskodjunk annak operatív megvalósításáról, vezényeljünk, alakítsunk és korrigáljunk. Szélesítsük a látóteret, de legalább ne mi homályosítsuk el a tükröt. Változásokat irányítani, folyamatokat befolyásolni csak az tud, aki helyzetben van. Milyen helyzetben? Hát nézzünk néhány önkényesen kiragadott státust: Aki intellektuálisan és informálisan felkészült. Aki karizmatikus, közösséget irányítani tudó. Aki hatalmi és/vagy tulajdonosi pozíciót élvez. Aki egzisztenciális és/vagy gazdasági elônyszerzés okán, érdekbôl motivált. Aki agresszív és rámenôs Gondoljuk végig, a kontúrok kristálytiszták. Pro memoria: Jogelôd nélküli gyógyszertárak létesítésének lehetôsége, privatizáció, privilegizált szakmai/gazdasági pozíció, közgazdasági/menedzsment ismeretek elsajátítása, gyógyszerészi gondozás, továbbképzési programok, ezek mind töretlen szakmai célkitûzések. Egyetlen, folyamatosan bizonytalan tényezô a közgazdasági (piaci) környezet érvényesítésének üteme a gyógyszerellátásban. Hangsúlyozom, nem az iránya, csak az üteme! óta minden októberi kongresszus resume-jában megtalálható a gazdasági regresszió kérdésének elemzése ban néhány gyógyszerész és segítô társaik megfogalmazták a felszínen maradáshoz nélkülözhetetlen több lábon állás haladéktalan szükségességét. Elemzésekben feltárták a gyógyszerpiac három szegmense (a gyártás, a nagykereskedelem, a gyógyszertár) szakmai és gazdasági érdekközösségének erôsítésre érdemes elemeit. Megfogalmazták a közvetlen lakossági ellátásban dolgozó gyógyszerészek gazdasági súlyának növelése, szakmai és társadalmi presztízsének megtartása érdekében lehetséges stratégiai lépéseket. Ezzel szoros összefüggésben létrehozták a gyógyszer nagy- és kiskereskedelem közös tulajdonosi struktúrájának csíráját, az (Elsô) Magyar Gyógyszer Rt.-t, majd aktívan közremûködtek a hasonló filozófiával indított Patika Egészségpénztár Rt. gazdasági szervezeteiben. Mi történik ma? A gyógyszerpiac szereplôi az április 1-jei kedvezôtlen hatósági intézkedéseket követôen saját gazdasági érdekeikre apellálva intenzív kormányzati segítséggel, látványosan cserbenhagyták egymást. Tették ezt alapvetô egyeztetések nélkül, a médián keresztül üzenve meg a partner számára a lépéseiket. A kedvezôtlen gazdasági folyamatokat kivédô intézkedések is hamarosan megszülettek. A gyártó átalakítja a termékszerkezetet, még erôsebben promóciónál és behozza a 15%-os lemaradást. A nagykereskedô felbontja a patikai szerzôdéseket, behúzza a kedvezmény oldalt és alkuszik a gyártókkal a fizetési feltételekrôl. Az elmúlt alig két hónap rendkívül érdekes tanulságokkal szolgál ez ügyben. A gyógyszertár pedig magára maradt. Racionálisan bár durva helyzet nem is kifogásolható üzleti(védelmi) magatartás ez, hiszen errôl szól a piacgazdaság, a versenyszemlélet és a globalizáció, a XXI. évszázad kezdete. A Magyar Gyógyszer Rt. nyilvánosan bemutatott és széles szakmai körökben, több mint harminc alkalommal országos és megyei fórumokon ismertetett stratégiai terve szerint öt év alatt tervezett tôkeakkumulációval, meghatározó, többségi tulajdonosai lettek volna a gyógyszertárak (így a gyógyszerészek), a piaci szegmens mintegy 40%-át kézben tartó gyógyszer-nagykereskedelmi szervezetnek. A gyógyszergyárak mint társtulajdonosok feltehetôen fogékonyabbak lennének gazdasági/ kereskedelmi kérdésekben is a véleményünkre. Nem úgy, mint napjainkban. Az öt év azóta letelt. Ma közel 5 milliárdos vagyon tulajdonosai lehetnénk, mi valamennyien, a gyógyszertárak gyógyszerész tulajdonosai, jelentôsebb beruházás nélkül. Ugye, milyen más lenne az érdekérvényesítés lehetôségének akusztikája. Ugye nem a küszöb alatt bekúszva, váltott szereplôkkel kellene közlekednünk köztestületileg, demonstrációkkal fenyegetve felhívni magunkra a kormányzati, döntéshozói figyelmet. Nem igaz, hogy a tendenciát nem tudtuk elôre. Nem igaz, hogy váratlan a helyzet. Errôl ír Hankó Zoltán. Csak érteni kell. Most már elég tanulság jött össze, most már ez elég kell, hogy legyen! Ne halmozzunk tovább hibát hibára! Ne kullogjunk még mindig az események után, miközben áhítva szomjazzuk saját félrevezetett és (olykor szándékosan) alulinformált környezetünkben a népszerûséget. Talán fény van az alagút végén. Az évi gondolat (kicsit lapozni kell visszafelé ahhoz, hogy megkeressük, de bízvást megtalálható), újra megjelent: Kivonat az MGYK elnöksége április l-jei hajdúszoboszlói kihelyezett ülése anyagából, melynek címe: A Hungaropharmarészvények közvetlen vásárlási lehetôségérôl a gyógyszerészek számára : ( ) Koncepcionális kérdés: A gyógyszerészek (rész)tulajdonában lévô nagykereskedés esetén a gyógyszerészek közvetve, vagy közvetlenül tulajdoni hányaduknak megfelelôen befolyásolni tudják a gyógyszertári kínálatot és az engedményrendszert. Megfelelô feltételek esetén a gyógyszerészek nemcsak tulajdonosok lehetnek, hanem jelentôs rendelésállományt is biztosíthatnak, ami a cég stabilitásához, piacon elfoglalt helyének biztosításához hosszú távon hozzájárulhat. ( ) Végre a megfelelô személy került pozícióba, aki reményeim szerint meg tudja értetni a célkitûzést, amely úgy tûnik mit sem változott az idôk során. A környezet viszont változott. A gyógyszertárak gazdasági eredménye az elmúlt hat év alatt a negyedére csökkent. Tartalékaink már nincsenek. Ebben a formában meghatározó, a döntési helyzetet érdemben befolyásoló, a személyi jogos, tulajdonos gyógyszerészek gazdasági mozgásterét bôvítô, nagykereskedelmi tulajdonosi pozícióról már szó sem lehet. Valószínûleg így gondolja az elôterjesztô is, amikor summáz: Tekintettel arra, hogy ez igen jelentôs, önálló gazdasági döntés, melyben a kamara nem kíván véleményt nyilvánítani, minden gyógyszerésznek saját magának kell eldöntenie, hogy élni kíván-e ezzel a lehetôséggel. Hát errôl ír Hankó Zoltán! Megírja november 1-jét, megírja júniusát és megírja 2004 április 1-jét. S ha így haladunk, megírja majd július 15-ét, és megírja február 1-jét is. Talán emlékszünk még: Adj tért az észnek, az sem baj, ha nem a tiéd Dr. Mikola Bálint a Magyar Gyógyszer Rt. elsô elnöke az MGYK (fentiek miatt visszahívott) volt elnökségi tagja 10 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

13 Hozzászólás a Tükör által homályosan címû vitaindítóhoz Az elmúlt évek sorozatos csapásai szakmánkra, kétféle viselkedésformát alakítottak ki a gyógyszerész társadalomban. A kollégák egyik része belefásulva és sokszor értetlenkedve, nem törôdik a múlttal, a jelennel és sajnos a jövôvel sem. Talán úgy gondolják, hogy mint a rendszerváltozás elôtt majd lesz valahogy, majd a fejünk felett eldöntik sorsunkat, ezért tenni érte, vagy a rossz ellen nem lehet. A kollégák másik része vehemensen próbál szólni, szervezni, tenni a rosszabbodó környezet ellen. Sajnos a magyar átok itt is mûködik, mert széthúzunk és talán dacból sem ismerjük el a másik tábor erényeit, eredményeit, még berkeinken belül sem. Úgy gondolom, hogy másként alakult volna napjainkra a szakma pozíciója, ha a gyógyszerészet évekkel ezelôtt nem egymás torkának esik a Magyar Gyógyszer Rt. ügyében, hanem megvalósítja azt ban már késô volt a kamarai vezetés hangadói részérôl elismerni, hogy az Rt. szervezése nem egyesek öncélú lépése volt, hanem gazdasági szükségszerûség lett volna ahhoz, hogy a Hungaropharma részvények többségét megszerezve, jelentôsen megerôsödött pozíciót érjünk el a gyártás nagykereskedelem kiskereskedelem vertikumban. Továbbá, hogy óriási hiba volt a kamara vezetésébôl eltávolítani (kiutálni) a fentiekre hivatkozva azt a négy kiemelkedô, szakmapolitikában elismert és aktív személyiséget, akik távlatokban, stratégiában és taktikában tudnak gondolkodni. Az eredmény íme érezhetô és látható. Egy olyan kamarának, amely a mindenkori kormányzat kénye és kegye szerint alakított gyógyszer-politikájától függ (árrés és egyéb szabályzók), kötelessége jóban lenni a kormánnyal. Ennek a célnak az eléréséhez okosan, taktikusan, diplomatikusan, elôre kidolgozott stratégiák szerint, kompromisszumokra képesen kell lépéseket tenni, a háttérben jól lobbizni és nem a pillanatnyi történésekre hevesen reagálva, kapkodva, a hatalmasokat nyílt színen megsértve, látható koncepció nélkül létezni egyik napról a másikra ig tagadhatatlan módon a politikai árnyalatnyi szembenállás miatt nehéz volt a sorsunk, bár 1998-ban választhattunk volna olyan vezetést, amely az akkori irányzatnak kedvesebb lett volna. De eljött 2002 májusa és reméltük, vártuk, hogy majd az egyezô vezetôi hozzáállás miatt javul a kommunikáció és kéréseink befogadása. És mi történt? Négy évig Bíró Boldizsár ejtôernyôsként pihent, számára megfelelô anyagiakkal elismerve a kamaránk keblén, cserébe most pedig úgy tûnik, nem is akar semmit sem tenni az érdekünkben, a miniszter úr pedig dehonesztáló kijelentéseket tesz a nyilvánosság elôtt rólunk. Így nem mehet tovább, tanuljunk, okuljunk belôle! A április 1-én bevezetett készletleértékelés elôtti csatározások és a vidékiek számára láthatatlan egyeztetések (ha voltak) a gyártók nagykereskedôk patikák vonalán egyértelmûvé tette számomra, hogy csak hamis illúzió az egység keresése és nem bízhatunk többé az ugyanazon torta megszerzésében érdekelt szereplô társakban. Fájdalmas kimondani, de álljunk a saját lábunkra, mert a másik két szereplô egyszer sem tett semmit az érdekünkben! Többször volt már fogadkozás, hogy nem lépünk egymás nélkül és mégis, ha saját érdek került elôtérbe, meg tudta osztani a mindenkori kormányzat a szereplôket. Ezt lássuk be! A gyáraknak és a nagykereskedôknek mi ki vagyunk szolgáltatva, de van egy nagy esélyünk: az ország minden szegletében ott vagyunk a településeken és a közvéleményt tudjuk formálni. És ezt a kormányzatok is tudják! A Kamarának és a MOSZ-nak össze kell fognia, a szakértôknek együtt kell mûködnie, mert nagy a veszély! Mindenki tegye félre a sérelmét, a hiúságát, mert elsüllyed a hajó, ha rövid idôn belül nem nyitunk új fejezetet. A tárgyaló delegációknak kellô háttéranyaggal kell rendelkezniük és elengedhetetlen a megfelelô tárgyalókészség, a széles látókör, a meglévô kapcsolatrendszer és jó modor. Kamaránknak az évek óta tervezett szimpatikus arca nincsen meg, pedig a nyilatkozó személyrôl általánosít a nézô ill. a hallgató. Be kellene látni, hogy ez is egy szakma és profi kell ide, aki jó megjelenéssel, kellemes orgánummal, kellô szimpátiát keltve nyilatkozik a számára megadott témáról. Végül itt van az elmúlt 14 év legnagyobb támadása ellenünk, a gyógyszerpiac újraszabályozása címû kormányelôterjesztéstervezet, ami a tavalyi GVH anyag alapján kelt életre és a jól mûködô gyógyszertár hálózat létét fenyegeti, nem tagadva a szándékot, miszerint nem lenne baj, ha a külföldi tôke uralná a gyógyszer-kiskereskedelmet. Az anyagban szereplô liberalizációs tézisek mind ezen irányba mutatnak. Most aztán fogjunk össze, alaposan és okosan mérje fel a szakma minden koponyája a helyzetet és közösen dolgozzanak ki egy stratégiát, megfelelô érvanyaggal alátámasztva, hogy túléljük ezt is. Dr. Varga Imre Gyógyszertár III. évf. 5. szám 11

14 Nem csak egy Túlságosan merev szó a partnertalálkozó, komolynak és hivatalosnak tûnik, nem érzékelteti azt a hangulatot, amelyben a Medimpex Gyógyszer Rt. vendégeinek volt része, május 14-én, Rönökön. Táncosok, ostort pattogtató betyárok, szabadban sült hús és kürtôskalács illata várta az érkezôket. A szeszélyes tavaszi idôjárás is kegyeibe fogadta a rendezvényt, hisz az esôs, hûvös napok helyett gyönyörû napsütésben és kellemes idôben volt részük. Komoly gondolatokat és fontos információkat közölt Palotai Károly vezérigazgató úr az esemény hivatalos megnyitóján. Ez volt az elsô olyan alkalom, mely a Szombathelyen, július 1-jén nyíló új raktárbázisról szólt. A Medimpex az új telephelyen is gyors, pontos, megbízható szolgáltatást fog nyújtani.

15 partnertalálkozó! Az érintett megyékben a kiszolgálás minôsége tovább javul. A napi kétszeri kiszállítással, helyi rendelésfelvétellel, futárszolgálattal, s így kiszámíthatóbb szállítási idôpontokkal fogják vevôik munkáját megkönnyíteni. Az est házigazdájának célja, hogy ebben a régióban is elégedett partnereket tudhasson magáénak. A megnyitón elhangzott komoly gondolatokat Nagy Bandó András humorista Rönök kérték! címû mûsora követte. A mûsor után és a vacsora alatt mindenkinek lehetôsége nyílt arra, hogy a Medimpex menedzsmentjének személyesen tegye fel kérdéseit az új raktárbázissal kapcsolatban, illetve kölcsönösen megvitassák a gyógyszerészeket érintô változásokat. (X)

16 Megkezdôdtek a minisztériumi tárgyalások Az április 17-re meghirdetett, de menet közben felfüggesztett demonstrációt, illetve a gyógyszerárképzés liberalizációs célú, április 19-re tervezett módosításának elmaradását követôen elôször április 28-án ültek tárgyaló asztalhoz a szaktárca és a szakmai-érdekvédelmi szervezetek képviselôi. A minisztérium tárgyaló delegációját dr. Vojnik Mária államtitkár vezette, a minisztérium képviseletében jelen volt dr. Prodán Endre államtitkár és Torjákné Amberger Terézia minisztériumi szakértô. A szakmai oldal tárgyaló delegációját Horváth Tamás kamarai alelnök vezette, rajta kívül a kamara képviseletében dr. Sohajda Attila és dr. Torma Árpád, a Gyógyszertár-Tulajdonosok Egyesülete részérôl Bartus György volt jelen. A MOSZ-t dr. Samu Antal elnök és Hankó Zoltán képviselte. A minisztérium a gyógyszerpiaci rendtartásról készülô törvénytervezetrôl kívánt csupán tárgyalni, a szakmai tárgyaló delegáció viszont ragaszkodott ahhoz, hogy az elôzô tárgyaláson elhangzottak értelmében az árrés-kompenzációról és a középtávú stratégiai megállapodásról is kezdôdjenek egyeztetések. A tárgyaláson megállapodás született arról, hogy az árréskompenzációról és a gyógyszerpiaci rendtartásról külön szakértôi csoportokban kezdôdik meg az egyeztetés és az utóbbi munkacsoport egyben a stratégiai megállapodás elôkészítését is feladatul kapja. A gyógyszerpiaci rendtartásról készülô jogszabály koncepciója a tárgyalás idôpontjában még nem készült el, de a kormányoldal vállalta, hogy annak elkészülte után azt a szakmai szervezetek megismerhetik és egyeztetések kezdôdhetnek róla. Ennek várható idôintervallumát mintegy két hétben jelölték meg. A gyógyszerpiaci rendtartás vonatkozásában a kormányoldal kifejtette, hogy a leendô jogszabály szabályozási területeit illetôen a gyógyszertárak vonatkozásában a legfontosabbnak a patikai szolgáltatások betegbarátabbá tételét és a generikus programban való részvételt tekintik. *** A törvénytervezet szakmai koncepciója idôközben elkészült és azt május 14-én a minisztérium a szakmai érdekvédelmi szervezeteknek megküldte. A koncepciót, amely a gyógyszertárak vonatkozásában messze túlterjed a tárgyaláson elhangzottakon, a Szövetség tájékoztatásul és véleményezésre valamennyi elnökségi tagnak és megyei elnöknek haladéktalanul megküldte. Az elsô tárgyalás a koncepció általános elveirôl és a kormány-elôterjesztés szövegérôl május 19-én volt. A minisztériumot képviselô dr. Hamvas József vezette a tárgyalást, a kormányoldal részérôl jelen volt Torjákné Amberger Terézia és dr. Baraczka Mariann, továbbá az OEP és a minisztérium szakapparátusának több tagja, a szakmai oldal tárgyaló delegációjában részt vett Horváth Tamás, dr. Sohajda Attila, dr. Szekfü Gábor és dr. Torma Árpád a kamara, Bartus György a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete valamint dr. Samu Antal és Hankó Zoltán a MOSZ részérôl. A tárgyaló felek álláspontja egymástól igen távol esett. A szakmai delegáció koncepcionálisan és részleteiben is kifejtette aggodalmait és ellenvetéseit. A tárgyalás végén a szakmai érdekvédelmi szervezetek az alábbi álláspontot alakították ki és közölték a minisztériumi tárgyaló delegációval: A Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete tárgyalódelegációja támogatja, hogy a gyógyszerpiaci szabályozás felülvizsgálatra kerüljön egyrészt jogtechnikai okok miatt, másrészt a kialakult feszültséggócok csökkentése, harmadrészt a gyógyszertárak egészségügyi feladatainak bôvítése, egészségügyi jellegének erôsítése céljából. Ugyanakkor koncepciójában és részleteiben vitatja a gyógyszerpiac újraszabályozásának jelen határozat-tervezet mellékletét képezô anyagot, amelynek átdolgozását szükségesnek tartjuk. A tárgyaló delegáció tehát kinyilvánította a tárgyalásokra és megegyezésre vonatkozó szándékát, de nem járult hozzá, hogy a kormány elôterjesztés változatlan tartalommal kerüljön a kormány elé. A következô tárgyalási idôpont kijelölésére a késôbbiekben kerül sor. A koncepció részleteivel a Gyógyszertár következô számában részletesen foglalkozunk. hz Szabályozás-szigorítás a budapesti taxisoknál Május közepén tudósítottak a hírközlô szervek arról, hogy Böhm András a Szabad Demokraták Szövetsége országgyûlési képviselôje egy képviselô társával közösen jogszabály módosítási kezdeményezéssel élt a fôvárosi taxizással kapcsolatban. A tervezet szerint jogszabályban kellene maximálni a Budapesten kiadható taxiengedélyek számát, továbbá be kellene vezetni a taxi tarifák hatósági szabályozását. Mivel jelenleg több engedély van hatályban, mint amennyit a tervezet kívánatosnak tart, a honatyák úgy tartják kivitelezhetônek a taxiengedélyek számának leendô jogszabályi szintre való csökkentését, hogy mindaddig szünetelne az új engedélyek kiadása, ameddig a természetes engedély-visszaadásokkal a kívánatos szintet el nem érnék. A hatósági árszabályozást a honatyák elsôsorban a lakossági érdekek jobb érvényesítésével indokolják. A tervezet elkészítését megelôzôen komoly viták voltak a városvezetés és a taxisok között, elsôsorban a bevezetni kívánt drosztrendelet miatt, sôt a fôvárosban sor került taxis demonstrációra is. A taxisok érdekvédelmi szervezeteinek képviselôi a kezdeményezéssel egyetértenek, csupán azt kifogásolják, hogy velük errôl elôzetesen senki sem egyeztetett. Semmi sem tökéletes méltatlankodhatnánk Saint-Exupéry Kis hercegének rókájával együtt, aki elszomorodott, amikor megtudta, hogy az egyik kisbolygón nem élnek tyúkok, holott a vadászok hiánya ideális életteret biztosított volna a számára. De ebben a hírben nem az érdekvédelmi egyeztetés hiányára kell elsôsorban felfigyelni, hanem arra, hogy a szabad piac legfôbb hirdetôiként megismert liberális kormánypárt vezetô politikusai a taxi-engedélyek maximálását és a hatósági árszabályozást szorgalmazzák egy olyan területen, ahol sem a közpénzek védelmére, sem különleges társadalmi érdekre, sem a szolgáltatás igénybe vevôjének kiszolgáltatottságára, sem a termék (szolgáltatás) különleges veszélyességére nem kell figyelemmel lenni. Viszont a politikusnak célszerû figyelni a taxisok közvélemény formáló erejére és érdekérvényesítô képességére. De így miként érvényesülhetnek a szabad piac és a szabad verseny elsôbbségét hirdetô magasztos társadalom- és gazdaságpolitikai alapelvek? MOSZinfo 14 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

17 Tárgyalás kezdôdött az árrés-kompenzációról Az ESZCSM-ben az április elsejei intézkedések miatti árréskiesés kompenzációjáról az elsô megbeszélésre május 7-én került sor. A minisztériumi tárgyaló delegációt Holló Imre helyettes államtitkár vezette, jelen volt még dr. Hamvas József fôosztályvezetô, továbbá a PM és az OEP, illetve a szaktárca szakapparátusának több tagja. A szakmai tárgyaló delegációt Hávelné Szatmári Katalin vezette, a tárgyaló delegációban a kamara részérôl Horváth Tamás, dr. Szekfü Gábor és dr. Torma Árpád, a MOSZ részérôl dr. Samu Antal elnök és dr. Télessy István volt jelen. A tárgyaló delegáció abból kiindulva, hogy április 1-én károkozás történt, bejelentette a kártérítés iránti igényét, ami ÁFA mentes. Ezt a tárgyaló partner vitatta, mert nem kívánta elfogadni, hogy károkozás történt. Megítélésük szerint ugyanis mindaz, ami történt, egy kormánydöntés velejárója és nem (szándékos) károkozás. Új jogszabály a gyógyszerek rendelésérôl és kiszolgálásáról A Magyar Közlönyben április 28-án jelent meg a 3/1995 (II.8.) NM rendeletet hatályon kívül helyezô új miniszteri rendelet, amely az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek rendelésérôl és kiadásáról szóló szabályokat rögzíti. A rendelet a 44/2004 (IV. 28.) ESZCSM r. számot viseli. A rendelet a gyógyszertári munka mindennapjait alapjaiban meghatározó rendelkezéseket tartalmaz. Ilyenek például a gyógyszereket rendelô orvosra, a rendelhetô gyógyszerek besorolására és osztályozására, az orvosi vénnyel kapcsolatos alaki és tartalmi elôírásokra, a gyógyszerek rendelésére és kiadására vonatkozó részletes rendelkezések. Az új jogszabály augusztus 1. napján lép életbe, azonban az egyedi import igényléssel kapcsolatos rendelkezései már két hónappal korábban, június 1-én hatályosulnak. A rendelet sok passzusa a most hatályon kívül helyezett 3/1995-ös NM rendelettel Az árréskiesés eddig elfogadott mértéke 2,6 Mrd HUF, ami jelenleg 25% ÁFA-val növelt összeg. Az ÁFA-tartalmának kompenzálására hajlanak, azaz elfogadják, hogy a 2,6 Mrd nettó összeg legyen, ha sikerül megállapodni olyan tevékenységben, amelyre a fizetés jogszerûen megtörténhet. Az ÁFA kompenzációt várhatóan a PM fizeti, aminek szintén kell hogy legyen ÁFA-tartalma, de közös törekvés, hogy ennek mértéke 5% legyen. Az ez utóbbi ÁFA-t az ESZCSM már hajlandó magára vállalni. A PM a tényleges árréskiesésbôl adódó veszteségek elismeréséhez április és május hónapok tényleges árrés-alakulását össze kívánja hasonlítani a korábbi árrésbevétellel és csak ez alapján hajlandó elismerni a veszteség mértékét. Ennek megítélésében módszertani különbség van, ugyanis nem a korábbi forgalom árréstömegéhez kell majd viszonyítani, hanem az eddigi természetes növekedéssel korrigált árréstömeget kell alapul venni. Ellenkezô esetben a kormány megint hátrányba hozná a gyógyszertárakat, mint gazdálkodó szervezeteket. A készlet árváltozása miatt elszenvedett kár kompenzálására elvileg hajlandók, lényegében változatlan tartalommal, sôt sok esetben azonos szövegezésben jelent meg. Ez mindenképpen dicsérendô, mert az átállással kapcsolatos szükségszerû értelmezési nehézségeket csökkenti mind az orvos-beteg, mind az orvos-gyógyszerész, mind pedig a gyógyszerész-beteg kapcsolatrendszerben. Ezzel együtt, az új rendelkezések hatályba lépését megelôzôen szisztematikusan össze kell gyûjteni és értékelni a változtatásokat, amit a Gyógyszertár következô számában (még idôben) tervezünk elvégezni. Azonban már most is két szakmapolitikai szempontból jelentôs rendelkezésre hívjuk fel a figyelmet. 1. A rendelet 1. -a definiálja, hogy az orvosi rendelvény a gyógyszert rendelô orvos közleménye a gyógyszert kiadó vagy elkészítô gyógyszerész, külön jogszabályban meghatározott esetben gyógyszerkiadó szakasszisztens számára. Orvosi rendelvénynek minôsül az orvosi vény és a megrendelô lap. A rendelet ezen megfogalmazása frontáttörésként értelmezhetô, ugyanis elôször nevesíti a gyógyszerkiadó szakasszisztenst, mint az orvosi rendelvény címzettjét és közvetve akár az alanyi jogú expediálás elismeréseként is értelmezhetô. Emlékeztetôül álljon itt a gyógyszertári törvény 38. -a, de a mértéke továbbra is nyitva maradt. A PM állítása szerint erre nincsen pénz, de az ESZCSM ezt talán rugalmasabban kezeli. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben érdemi egyeztetés kezdôdjön, a gyógyszertáraktól be kell gyûjteni az április 1-i fordulónap készlet- illetve leltárérték-változásait, hogy a konkrét összeg megjelölésekor ne általános (ill. teoretikus) számítások, hanem tényleges számadatok álljanak rendelkezésre. Feltehetôen eltekintenek mind a 2060 patika adataitól, de a patikák jelentôs részének adatait ismernünk kell. (Ha a kormányoldal mégis ragaszkodik a patikánkénti adatszolgáltatáshoz és a patikánkénti pontos kompenzációhoz, azok a patikák, amelyek nem végeztek változás elôtt és után leltárt vagy nem szolgáltatnak adatot, kiesnek a kompenzálásból! Mivel nem volt elrendelve kötelezô leltározás, ez bajok forrása lehet.) A következô tárgyalási forduló idôpontjáról nem született döntés, annak kijelölése a szakmai oldal adatgyûjtésének és feldolgozásának a függvénye. Dr. Télessy István amely akkor még igencsak szemérmes megfogalmazásban tette lehetôvé a törvény hatályba lépése elôtt szakasszisztensi végzettséget szerzetteknek, hogy expediáljanak: A gyógyszertárból gyógyszert gyógyszerész, kézigyógyszertárból orvos (állatorvos) szolgáltathat ki. A személyi jog jogosultja írásban megbízást adhat meghatározott feladatok ellátására olyan szakasszisztensnek, aki képesítését a törvény hatálybalépése elôtt szerezte. 2. A rendelet háromszáz forintra emeli és ÁFA-köteles befizetésként határozza meg az ún. csengetési díjat, ugyanis a 19. (1) bek.-ben a következôképpen fogalmaz: A gyógyszertár szolgálati idejét követô ügyeleti vagy készenléti szolgálat alatt a gyógyszerek és egyéb termékek kiadásáért az indokolt igénybevétel kivételével mennyiségüktôl és a tételek számától függetlenül esetenként 300 Ft + 25% áfa számítható fel. Továbbra sem kötelezô tehát a csengetési díj felszámolása és nem lehet továbbra sem az indokolt igénybevételért a betegtôl többletdíjat kérni. A rendelet nem szól arról, hogy az indokolt igénybevétel esetén a beteg helyett kell-e valakinek (pl. a tb-nek) fizetni, de errôl nem is ennek a jogszabálynak kell rendelkezni. MOSZinfo Gyógyszertár III. évf. 5. szám 15

18 A MOSZ elnökségi ülést tartott A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége május 5-én tartotta soron következô elnökségi ülését. A napirendi pontok megtárgyalásának megkezdése elôtt a MOSZ elôkészítés alatt álló új honlapjával ismerkedtek meg a jelenlévôk és alkottak róla véleményt. Az elhangzottak figyelembe vételével készül majd el várhatóan május 31-ig a Szövetség új honlapja. A továbbiakban dr. Samu Antal elnök ismertette az ESZCSM és a PM képviselôivel folytatott tárgyalások alakulását, döntöttek a MOSZ képviseletében a tárgyalódelegációban résztvevôk személyérôl. Madár György, mint a Galenus Kft. MOSZ által delegált felügyelô bizottsági tagja, beszámolt a Kft as évérôl, gazdasági eredményeirôl. Az idén áprilisban is 3 hetet töltött el Magyarországon a MOSZ vendégeként két gyógyszerészhallgató a tennesse-i egyetemrôl. Dr. Samu Antal, Csejtei Marianna és Rixer Mária gondoskodtak itt-tartózkodásukról és a megfelelô szakmai programokról. Tapasztalataikról az elnökségi ülésen számoltak be. Az ülés további részében a GYOK 2004-rôl, a lillafüredi rendezvényrôl és egyéb aktualitásokról volt szó. MOSZinfo Gyógyszerészi gondozás Lillafüreden Az idén már harmadszor rendezzük Magyarország talán legszebb, igazi békebeli hangulatot idézô szállodájában, a lillafüredi Palotaszállóban a már egyébként is hagyományossá vált tavaszi gyógyszerészi gondozás továbbképzésünket. Témája az egyre nagyobb populációt érintô, jelentôs szezonális aktualitású allergia volt. Dr. Samu Antal a MOSZ elnöke nyitotta meg a továbbképzést. A rendezvény elsô elôadója dr. Sándor István (OGYI) fôigazgatóhelyettes volt, aki a kommunikációval kapcsolatos elôadásában kiemelte az adekvát kommunikáció jelentôségét a mindennapokban és a gyógyszerészi gondozás folyamatában egyaránt. Ezután dr. Samu Antal elôadásában részletesen elemezte az egészségi állapotot meghatározó tényezôk, az életmód, a genetikai tényezôk, a környezeti hatások és az egészségügyi ellátás szerepét. Kitért az allergiás megbetegedések kiváltó tényezôire, melyek közül a környezetszennyezés, a városi életforma, a stressz, a tartósítószerek, a szoptatás idôtartamának lecsökkenése a leggyakoribb ok. Elôadásának további részében a gyógyszerészi gondozás konkrét lehetôségeivel foglalkozott. A primer prevencióval, azaz az egészséges életmód minél szélesebb körû elterjesztésével, a veszélyeztetettek korai felismerésével, a szûrés jelentôségével a szekunder prevenció területén, végül a további ártalmak csökkentésével a rehabilitáció és az utógondozás során. A gyógyszerészi gondozás a jelenlegi gazdasági helyzetben az egyik lehetséges kitörési pont a gyógyszertárak számára, hiszen a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy segítségével költséghatékonyabb gyógyítás érhetô el, s ezt a tevékenységet a biztosító finanszírozza. Olyan szolgáltatásokat kell nyújtanunk, olyan kommunikációs kapcsolatra kell törekednünk, melynek célja a betegek igényeinek jobb megismerése. Javul a betegorvos-gyógyszerész kapcsolat, nô a gyógyszertár image -a. 16 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

19 A szokásos szombati szakmapolitikai délután egyik témája az irányított betegellátási rendszer gyógyszerészeti vonatkozása volt, melyrôl dr. Törô Bálint fôtanácsos, az OEP Szakmapolitikai Koordinációs Fôosztály munkatársa tartott vitaindító elôadást. Tájékoztatójában kitért a gyógyszerészi gondozás OEP által történô esetleges finanszírozásának lehetôségére is. Dr. Samu Antal tájékoztatást adott a kormánnyal folytatott tárgyalások aktuális, optimizmusra okot nem adó eredményérôl. Vasárnap délelôtt ismét a gyógyszerész gondozás témaköre került elôtérbe. Az allergiás bôrbetegségekrôl dr. Soós Gyöngyvér tartott részletes, alapos, kiváló elôadást. A tesztírást megelôzô zárszóban a MOSZ elnöke értékelte a továbbképzést, s kikérte a kollégák véleményét is. Az ott elhangzottak alapján úgy érzem, ismét egy nagyon színvonalas és sikeres továbbképzést zártunk. Rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptunk a magas szakmai színvonalú elôadásokról is. Az idén a továbbképzés résztvevôi regisztrációkor kézbe kapták az elôadások A továbbképzés gyakorló allergológusok elôadásaival folytatódott. Dr. Schlezák Judit elôadásának elsô szakaszában az allergiák egyik leggyakoribb megnyilvánulási formájával, a rhinitissel foglalkozott, kitérve az allergiás és a nem allergiás rhinitis elkülönítésének fontosságára. A lehetséges kezelési módok ismertetésénél ô is felhívta a figyelmet a prevenció, az allergén kerülésének fontosságára. Gyakorlati bemutatót tartott az asztma kezelésében alkalmazott turbohalerek, aerosolok használatának oktatására. A kiváló elôadó a továbbiakban a táplálékallergia klinikai tüneteit, kialakulásuk okait, diagnosztizálásukat és kezelésüket ismertette. Dr. Szilasi Mária tüdôgyógyász az asthma bronchiale kezelésének korszerû elveirôl tartott elôadást. A gyógyszeres kezeléssel szemben elvárás, hogy egyensúlyban tartsa a betegséget, a mellékhatások minimálisra csökkenjenek és a nem kívánt hatások tartós alkalmazás esetén se tegyék szükségessé a kezelés felfüggesztését. Dr. Szabó Márta szemész az allergiás szembetegségekkel és terápiájukkal foglalkozott elôadásában. Részletesen ismertette az allergiás conjunctivitis differenciáldiagnosztikáját, kialakulásának patomechanizmusát. Az alkalmazott terápia kapcsán felhívta a figyelmet a vény nélkül is kapható vasoconstrictor tartalmú szemcseppek tartós alkalmazásának rendkívül káros következményeire. Dr. Tósaki Árpád felelevenítette az asztma kezelésében használatos gyógyszerek farmakológiájával kapcsolatos ismereteinket. Elôadása nagyban segíti a különbözô monokomponensû és kombinált készítmények sokasága közötti eligazodást, a gyógyszer megfelelô, célzott alkalmazását. Részletesen kitért az egyes ATC csoportok mellékhatásaira, gyógyszeres interakcióira. rövidített írásos anyagát, mely nagyban megkönnyítette az elôadások követését és minden bizonnyal hasznos segítség lesz a mindennapi gyógyszertári munka során is. A csodálatos környezet, a kellemes légkör, a baráti beszélgetések egy kicsit feledtették velünk mindennapi gondjainkat. A továbbképzés zárszava: Jövôre, májusban, ugyanitt. Csejtei Marianna Gyógyszertár III. évf. 5. szám 17

20 Ülésezett a MOSZ Országos Választmánya A MOSZ Országos Választmánya az április 2-i pátyi ülését követô megbeszélésére április 22-én került sor Budapesten a Hotel Ében különtermében. Miután dr. Samu Antal elnök köszöntötte a rendkívüli választmányi ülésen megjelent elnökségi és választmányi tagokat, a résztvevôk elsôsorban az elmúlt másfél hét történéseivel, a pénzügy- és az egészségügyi miniszterek kamarának írt levelével, a MOSZ pátyi határozatával és a közeljövôben szükségessé váló lépésekkel foglakoztak. A történtekrôl dr. Samu Antal számolt be. Informális megkeresést követôen a tervezett demonstráció elôtt néhány nappal, április 14-én találkoztak a kamara és a MOSZ képviselôi a minisztériumban dr. Vojnik Mária államtitkárral és dr. Rácz Jenô helyettes államtitkárral. A kamara részérôl Horváth Tamás, dr. Torma Árpád és dr. Sohajda Attila, míg a MOSZ részérôl dr. Samu Antal és Hankó Zoltán voltak jelen. A következô napon Kökény Mihály és Draskovics László miniszterek levelet írtak a Kamarának, melyben az egészségügyi tárca vezetôje lényegében megkövette a gyógyszerészeket a keményebb nyilatkozatokért és kilátásba helyezte kompenzációs tárgyalások indítását valamint a liberalizációs törekvések leállítását. Az április 17-re tervezett demonstrációt a szervezô szervezetek felfüggesztették, de az ügy nem zárult le. Az MGYK elnöksége egyhangú, a MOSZ elnöksége többségi határozattal döntött a demonstráció felfüggesztésérôl. Schlégelné Békefi Csilla is megköszönte a választmányi tagok segítô hozzáállását az elmúlt idôszak eseményeihez. Tájékoztatta a jelenlevôket, hogy a kamara megyei elnökeinek is küldött a MOSZ néhány köszönô sort az aktív munkájukért. Fontos a jó kapcsolat, ebben a nehéz helyzetben példamutató volt az összefogás. Dr. Samu Antal tájékoztatott az újrakezdôdô tárgyalásokról és a jelenlévôk döntöttek a tárgyaló delegációba felkért személyekrôl és egyben arról is határozott a választmány, hogy a tárgyalásokon milyen álláspont képviseletére kapnak a delegáltak felhatalmazást. Hankó Zoltán kifejtette, hogy el kell végezni a gyógyszerészetet utóbbi években ért három rendkívül negatív kihatású kormányzati döntésének és a szakmai reakcióknak a mélyelemzését. Erre azért van szükség, hogy a közeljövôben ne kövessük el ugyanazokat a típushibákat. Hozzászólásokat és vitát követôen, melyen többek között szóba kerültek a kormány további várható intézkedései, felvetôdött a lobbizás hatékonyságának növelése, a kamarával folytatott együttmûködés és a szakmai-szakértôi háttér erôsítésének az igénye, a választmány jóváhagyólag tudomásul vette a MOSZ elnökének a beszámolóját. A választmányi ülésen bemutatkozott a Hálózat tv képviseletében Kernya István, akivel megkezdôdtek az elôkészületei egy gyógyszerészek közremûködésével létrehozandó mûsorfolyamnak. Csejtei Marianna beszámolt a lillafüredi allergológia bôrgyógyászat továbbképzéssel kapcsolatos elôkészületekrôl, amelynek szakmapolitikával foglalkozó része is lesz. Ezután a választmány új tagok felvételérôl döntött. MOSZinfo Mátyásné Simon Zsuzsa a MOSZ fôtitkára január 27-én születtem Szolnokon, édesanyám és szülei gyógyszerészek voltak, édesapám orvos. Ez a tény alapvetôen meghatározta pályaválasztásomat. Gyógyszerész diplomámat 1978-ban szereztem meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán. Pályakezdôként szülôvárosom egyik közforgalmú gyógyszertárban helyezkedtem el, majd gyermekeim születése pár év kihagyására kényszerített ban néhány hónapig gyógyszerészeti elôadóként a Szolnok Megyei Gyógyszertári Központban, 1984 januárjától a rendszerváltásig megyei fôgyógyszerészként dolgoztam.1985-ben Budapesten szakvizsgát tettem Gyógyszerellátás és Gyógyszerügyi Szervezésbôl, 1999-ben másoddiplomát szereztem a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképzô Intézetében. Pályakezdô kollégával 1983-ban részt vettem a Rozsnyay Mátyás emlékversenyen. A rendszerváltozáskor válaszút elé kerültem, folytatom pályafutásomat az államigazgatásban, vagy élve az adódó lehetôséggel magángyógyszertárat nyitok, visszatérve a tárához. Ez utóbbit választva április 17-én a megyénkben elsôként, országosan 42.-ként jogelôd nélküli gyógyszertárat nyitottam Caritas Patika néven, Szolnokon, melyet a mai napig üzemeltetek. A Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító tagja vagyok. Kezdetben mint megyei referens, 1999 óta mint a Szövetség fôtitkára veszek részt a munkában. Gyermekeim nem folytatták a hagyományt, egyikük sem választotta hivatásaként a gyógyszerészetet. Fiam azonban a diplomamunkáját a gyógyszermarketingrôl írta és mint közgazdász, marketing tevékenységet folytat az egyik gyógyszer-nagykereskedésnél. Választottja gyógyszerész. Kapcsolatom a MOSZ-szal A MOSZ születésénél alapító tagként voltam jelen. A hívó szóra azért indultam rögtön Kecskemétre, mert tudtam, hogy hiába van több mint tíz éves államigazgatási gyakorlatom, a hiányosan szabályozott helyzetben sok nyitott kérdésre csak közösen tudunk megoldást találni. A konzultációk segítettek a problémák megoldásában, a tapasztalatcserék pedig megerôsítették, vagy pedig jó irányba fordították egy-egy témakörben az elképzeléseimet. A taglétszám növekedése szükségessé tette, hogy területi egységek alakuljanak ki között, mint megyei referens igyekeztem a legjobb tudásom szerint az információáramlást segíteni a tagok és az elnökség között óta elnyerve a tagság bizalmát, fôtitkárként a szövetség gazdasági feladatait intézem. Legszebb, de ugyanakkor legnagyobb kihívás volt a számomra, hogy a GYOK 2002 rendezô bizottságnak elnökeként megtapasztalhattam szövetségünk súlyát és erejét. Megdöbbentô volt számomra belülrôl látni, hogy az ország gyógyszerészete miként mozdul meg egy ilyen nagyszabású szakmai összejövetelre. A MOSZ számomra eleinte a támaszt és a segítséget jelentette, mára az állandóságot és a biztos tudatát annak, hogy érdemes és kell a gyógyszerészetért a tára mellett küzdeni. Az elmúlt évek során ez a Szövetség szakmai iránytûként számtalanszor utat mutatott. Ebben a körben nemcsak az általam olyan nagyon szeretett szakmát találtam meg, hanem igaz barátokra is leltem. 18 Gyógyszertár III. évf. 5. szám

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA. Siófok, 2014. április 3.

A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA. Siófok, 2014. április 3. A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ GYÓGYKEZELÉSEK SZABÁLYOZÁSA Siófok, 2014. április 3. A MAGYARORSZÁGI JOGI HÁTTÉR 1997. Évi LXXXIII törvény 83. (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás. Alaptörvény 15. cikk (1)

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS június 30-i rendes ülésére Új napirendi pont Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. június 30-i rendes ülésére Tárgy: A szociális szolgáltatásokról szóló 22/2003. (VIII. 26.) rendelet

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

a vizitdíj és a napidíj elsô éve

a vizitdíj és a napidíj elsô éve a vizitdíj és a napidíj elsô éve A vizitdíj és a napidíj bevezetésének fô indoka az volt, hogy a legális önrészfizetés segít visszaszorítani a hálapénzt, jelentôs bevételhez juttatja a háziorvosokat, és

Részletesebben

A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes

A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása. Molnár Attila Főosztályvezető helyettes A laboratóriumi diagnosztikai tevékenység finanszírozásának változása Molnár Attila Főosztályvezető helyettes Országos Egészségbiztosítási Pénztár Gyógyító-Megelőző Ellátási Főosztály molnar.at@oep.hu

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. évi törvény

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

A gyógyszertárak szerződéses viszonyai

A gyógyszertárak szerződéses viszonyai A gyógyszertárak szerződéses viszonyai Dr. Sohajda Attila Magyar Gyógyszerészi Kamara SOTE GYTK rezidensképzés Budapest 2015. Szeptember 26. A szerződés fogalma, alapelvei A szerződés két vagy több természetes,

Részletesebben

Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban

Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban Határon átnyúló egészségügyi ellátások az EU-ban Budapest, 2013 december 6 Dr Kiss Csaba osztályvezető OBDK Nemzetközi Kapcsolatok Irodája TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Előzmények: ellentmondás az Unióban a

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28.

Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei Szeptember 28. Piaci átrendeződés, a hazai gyártók lehetőségei, esélyei 2011. Szeptember 28. 1 A Teva Magyarországon A Teva mennyiségben első, árbevételt tekintve a harmadik legnagyobb vállalat a magyar gyógyszerpiacon

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

. 7-ágaywéa Hivatala. trkezctt' 2006 NOV 3 0. Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

. 7-ágaywéa Hivatala. trkezctt' 2006 NOV 3 0. Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot . 7-ágaywéa Hivatala szám. T`40 3jA~3 Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága trkezctt' 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete

A nemzeti erőforrás miniszter. /2011. ( ) NEFMI rendelete A nemzeti erőforrás miniszter /2011. ( ) NEFMI rendelete az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról,

Részletesebben

2015/27. SZÁM TARTALOM

2015/27. SZÁM TARTALOM 2015/27. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 31/2015. (VII. 01. MÁV-START Ért. 27.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

EBA/GL/2015/ Iránymutatások

EBA/GL/2015/ Iránymutatások EBA/GL/2015/04 07.08.2015 Iránymutatások a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás november -i ülésére Esély Szociális Társulási Tanács 2040 Budaörs Szabadság út 134. ELŐ TERJESZTÉS az Esély Szociális Társulás 2013. november -i ülésére Tárgy: Az Esély Szociális Társulás 2014. évi költségvetési koncepciója

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. az Önkormányzat és a GYARD 65 Kft között kötendő szerződések tárgyában

E l ő t e r j e s z t é s. az Önkormányzat és a GYARD 65 Kft között kötendő szerződések tárgyában Kunfehértó Község Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s az Önkormányzat és a GYARD 65 Kft között kötendő szerződések tárgyában (Képviselő-testület 2014. november 26-i ülésére) Kunfehértó Község Önkormányzata

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

T/... számú. törvényjavaslat. a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról

T/... számú. törvényjavaslat. a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/... számú törvényjavaslat a 2008. március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról Előadó: dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 2008. március

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kormányzati elvárásoknak való megfelelés a közúthálózat üzemeltetésben és fenntartásában Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2016. április 22. 1 Társadalmi cél Hazánk gazdasági fejlődésének és állampolgárai jólétének

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020

Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 16.12.2013 Gyorsfelmérés: EU-források 2014-2020 A felmérésről Felmérés típusa: online-megkérdezés a DUIHK-tagság körében Felmérés ideje: 2013.12 14. Résztvevők (értékelésbe bevont): N=80 Legfontosabb eredmények

Részletesebben

Gyógyuló egészségügy?

Gyógyuló egészségügy? Gyógyuló egészségügy? Az A Napi Gazdaság egészségügyi konferenciája 2010. szeptember 29. gyógyuló egészségügy gyógyuló gyógyszerellátás beteg egészségügy beteg gyógyszerellátás átkozott vagy áldott betegség

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató

A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédelem története, az OBDK helye és szerepe a jogvédelmi rendszerben Dr. Novák Krisztina főigazgató.

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Tanácsadási terület:

Tanácsadási terület: Tanácsadási terület: Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint a kiszervezett és kiszervezhető önkormányzati

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

AZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja. Dr. Németh László ÁEEK főigazgató

AZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja. Dr. Németh László ÁEEK főigazgató AZ EHEALTH FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÓ PROJEKTJEI Avagy a fejlesztések motorja Dr. Németh László ÁEEK főigazgató ÁEEK feladatai No1: Fenntartói feladatkör No2: Középirányítói feladatkör No3: Tulajdonosi joggyakorlás

Részletesebben

Szép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

Szép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Szép Új Világ 2015. Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Ok - okozat Az elmúlt években elmaradt az iparág pozicionálása. Ennek következtében a kormány az iparágat nem tekinti komoly

Részletesebben

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor

Részletesebben

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármestere ELŐTERJESZTÉS

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2010. november 24-i munkaterv szerinti ülésére a 2011. évi belső ellenőrzési terv elfogadására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Társulási Népjóléti Gondozási Központ létrehozására

ELŐTERJESZTÉS. Társulási Népjóléti Gondozási Központ létrehozására ELŐTERJESZTÉS Társulási Népjóléti Gondozási Központ létrehozására A szociális és gyermekjóléti ellátás teljes körű szakmai összehangolása és kedvezőbb fenntarthatósága érdekében a Várpalotai Kistérség

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Vasúti Erősáramú Konferencia

Vasúti Erősáramú Konferencia Vasúti Erősáramú Konferencia 2015. NOVEMBER 17-19. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. Pályaműködtetési szerződés a Magyar Állam és a MÁV Zrt. között 2016-2025 A MÁV Zrt. 2016-ra tervezett

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

Az Egészségporta Egyesület stratégiája

Az Egészségporta Egyesület stratégiája Az Egészségporta Egyesület stratégiája A Nemzeti Népegészségügyi Program és az ehhez csatlakozó Nemzeti Programok (A a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, a

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 30-i ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 30-i ülésére 7. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 30-i ülésére Tárgy: Az alapellátásban dolgozó orvosok szakmai beszámolójának megvitatása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-i ülésére

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének november 24-i ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. november 24-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2016. ( ) önkormányzati rendelete az egyes

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

EGYÜTT, NYITOTTAN A BETEGEKÉRT. Közzététel tól

EGYÜTT, NYITOTTAN A BETEGEKÉRT. Közzététel tól EGYÜTT, NYITOTTAN A BETEGEKÉRT Közzététel 2016- tól Az átláthatóság iránti igény erősödése Világszerte fokozatosan szigorodnak a gyógyszer-promócióra vonatkozó jogszabályok A társadalom részéről egyre

Részletesebben

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből Dr. Fekete István Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatárs SzigmaSzervíz Kft. ügyvezető XXIII. Magyar

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

ÉRTESÍTŐ 2016/7. SZÁM TARTALOM

ÉRTESÍTŐ 2016/7. SZÁM TARTALOM 2016/7. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 5/2016. (II. 18. MÁV-START Ért. 7.) sz. vezérigazgatói utasítás a típusszerződések alkalmazásáról szóló 36/2014. (III. 20. MÁV-START Ért. 17.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu 22-116/2014. Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 6/2014.(II.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete májusi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete májusi ülésére Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterétől Csanytelek Község Önkormányzata J e g y z ő j é t ő l 852/2014. 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24.

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24. Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP-1.4.2-16 kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, 2016. június 24. Előterjesztő: Társulás Elnöke Előkészítő: Munkaszervezet Hatósági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

Erről értesül: 1. Nagy Szilárd polgármester 2. Dr Fekete Nóra jegyző 3. Csató Ferenc és Csató Ferencné Kengyel, Kossuth út Irattár. K.m.f.

Erről értesül: 1. Nagy Szilárd polgármester 2. Dr Fekete Nóra jegyző 3. Csató Ferenc és Csató Ferencné Kengyel, Kossuth út Irattár. K.m.f. rendkívüli ZÁRT ülés könyvéből. 72/2015.(VI.22.) Kt. Az önkormányzat 23/2015.(II.26.) határozatának módosításáról Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 23/2015.(II.26.) Kt határozatát az alábbiak

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére

Részletesebben

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései

A szociális szolgáltatások aktuális kérdései A szociális szolgáltatások aktuális kérdései MACSGYOE XXII. Szakmai Konferenciája Siófok, 2013. május 15. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter Helyzet áttekintése 2011: Nemzeti

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu

:1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 11 :231-3155 Fax: 231-3156 e-mail: NagyI@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának Képviselő-testület

Részletesebben

A Kormány. /2006. (.) Korm. r e n d e l e t e

A Kormány. /2006. (.) Korm. r e n d e l e t e Melléklet a 2077-1/2006. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2006. (.) Korm. r e n d e l e t e TERVEZET a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.)

Részletesebben