Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok aszfaltkeverékek gyártásához, felületi bevonatok készítéséhez

Átírás

1 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok aszfaltkeverékek gyártásához, felületi bevonatok készítéséhez Az MSZ EN alapján Nemzeti Alkalmazási Dokumentumként bevezetett e-ut (ÚT ):2008 Útügyi Műszaki Előírás alapján Dr. Ambrus Kálmán Dr. Pallós Imre Közlekedési létesítmények pályaszerkezetei 3. előadás

2 Aszfaltbetonok összetételi arányai kő- kő-

3 Kőanyag megnevezése Az új elnevezés, illetve mérethatár: Természetes Mesterséges Újrahasznosított csak mechanikai hatással előállított ipari eredetű ásványi anyag szervetlen építőanyagból származó < 2 mm - homok 2 45 mm zúzalék > 45 - zúzottkő

4 Útépítésben használt kőanyagok 1. Közetfajták: Magmás Mélységi: gánit, diorit, gabbró Átmeneti- telérkőzetek: diabáz Kiömlési vagy vulkáni kőzetek: riolit, trachit, andezit, dácit, bazalt Üledékes kőzetek Törmelékes kőzetek: homokkő, konglomerát, breccsa, kvarcit, Vegyi és biogén kőzetek: mészkő, kréta, dolomit Átalakult kőzetek: amfibolit, gneisz, granulit, szarukő, kalcit (dolomitárvány),

5 Útépítésben használt kőanyagok 2. Az eruptív kőzetek vulkáni tevékenység során keletkezett, döntően alumínium, vas, kalcium, nátrium, kálium, magnézium tartalmú szilikátolvadékok. Azon eruptív, vagyis magmás kőzetek, amelyek SiO 2 (kovasav) tartalma meghaladja a 65%-ot, savanyúak, amelynek SiO 2 tartalma 52-65% közé esik, neutrálisnak, illetve az 52%-nál kisebb SiO 2 tartalmú kőzetet bázikusnak nevezzük. A tömör, kemény, igen teherbíró és időjárásálló építőkövek gránit, andezit, bazalt tartoznak ebbe a csoportba. A legsavanyúbb mélységi magmás kőzet a gránit. Kemény, fagyálló, tömött, drága de viszonylag tartós kőanyag, lábazatok és szobortalapzatok számára, kültéren csiszolva, beltéren csiszolt, polírozott formában is. Ismeretes fehér, szürkés, sőt, rózsaszínű árnyalataiban. Útépítésre nem igazán alkalmas. A káliföldpát és kvarc-tartalmú sárgás, vagy szürkésbarna, igen szilárd, erősen üveges szövetű riolit elsősorban az út és a vasútépítkezések köve, de szegélyköveket is készítenek belőle. A szürkés, barnás andezit legfontosabb dioritmagmás kiömlési kőzetünk. Néhol zöldes, vöröses, rózsaszínes árnyalataiban is előfordul. Színe elsősorban vasvegyületeitől függ. Használjuk zúzottkőként, útépítési hasítottkőként. A bázisos bazalt valamennyi kiömlési kőzetünk közül a legszilárdabb és egyúttal a legjobb minőségű. Tömött, sötét kőanyag, szürkés, barnás, matt, feketébe hajló árnyalatai ismertek. Nefelin- és kőzetüveg tartalma építéskor hátrányos lehet. Útépítésre zúzottkőként és kockakőként is felhasználható.

6 Útépítésben használt kőanyagok 3. A legfontosabb, legáltalánosabban használatos kőzetanyag, Közép Európában a vegyi üledékes eredetű mészkő. Magyarország területének tekintélyes részén fordul elő a felszínen, vagy felszín közelében építésre alkalmas mészkő. A mészkő anyagának fő alkotórésze a kalciumkarbonát (CaCO 3 ), amely nagyjából kristályos állapotban van jelen ismeretes mészkőfajtáinkban. A mészkövek általában tengerekben és édes állóvizekben rakódtak le. A földtörténeti ókorban és középkorban keletkezett mészkövek kialakulásuk során nagyobb nyomás alá kerülve, kifejezetten tömötté váltak, míg a fiatalabb, újkori, tengeri eredetű mészkövek többnyire nagyobb szemcséjűek, ikrásak és durvábbak; bennük sok ősmaradvány ismerhető fel. Dolomit [CaMg(CO 3 ) 2 ] Gyenge szilárdság törik Porózus bitumen olajos részét beszívja

7 Útépítésben használt kőanyagok 4. Másodlagos nyersanyagok: Bánya meddők ; erőműi pernye ; kohászati salak ; bontott építési anyag Kohósalak az acélgyártás mellékterméke. A kohósalakot izzó, még folyós állapotban cm vastag rétegben öntik ki, ami ott megdermed. A benne lévő gázok eltávoznak, így tömött szilárd kohósalakkő alakul ki belőle. Ezt azután törik és osztályozzák. A kohósalakkövet elsősorban szórt alapként, vagy mechanikai stabilizációhoz alkalmazzuk. Képes utószilárdulásra, mert nedvességet kapva hidraulikus kötés alakul ki benne. A benne lévő mésztartalom és kovasav (SiO2) tartalomtól függően lehet savanyú illetve bázikus. A savanyú anyag rideg, üveges és törékeny, a bázikus pedig mállásra hajlamos. A legjobb az enyhén bázikus anyag, aminek jó a tapadása és hidraulikus kötőképessége. Kedvező, jó minőségű a dunaújvárosi erőműből származó kohósalakkő.

8 Magyarország jelentősebb kőbányái

9 Fogalmak, jelölések zúzottkő termékek Mélységi, kiömlési, vagy vegyi üledékes kőzetből útépítési célra töréssel és osztályozással előállított, meghatározott fizikai, szemszerkezeti, tisztasági jellemzőkkel rendelkező termékek. zúzottkavics termékek Kavicsból (természetesen aprózódott, legömbölyödött, túlnyomóan kvarc, kvarcit szemekből álló üledékes kőzethalmaz) útépítési célra töréssel és osztályozással előállított szemekből álló vagy ilyen szemeket tartalmazó, meghatározott fizikai, szemszerkezeti, tisztasági jellemzőkkel rendelkező termékek

10 Szitaméretek a termékek szemmegoszlásának meghatározásához: A termékek szemeloszlását az un. alap+1 szitasorozat mm-ben megadott értékeivel kell meghatározni: 0,063 ; 0,125 ; 0,25 ; 0,5 ; 1 ; 2 ; 4 ; 5,6 (5) ; 8 ; 11,2 (11) ; 16 ; 22,4 (22) ; 31,5 (32) ; 45 A zárójeles kerekített értékeket a termékek (frakciók) egyszerűsített megadására kell használni.

11 d névleges alsó szitaméret: Az a szitaméret, amin a besorolási kategóriának megfelelően előírt aránynál (15 %) kevesebb esik át. D névleges felső szitaméret: Az a szitaméret, amin a besorolási kategóriának megfelelően előírt aránynál (85-90 %) kevesebb marad fent.

12 termékek (frakciók) a d névleges alsó és D névleges felső szitaméretű zúzott kőanyaghalmazok, szemnagyság határaikat d/d jellel fejezünk ki. A kőanyaghalmaz szűk szemnagyság-határú (szűk frakciós) D/d<2 feltétel esetén, egyébként nyújtott szemnagyság-határú (nyújtott frakciós). 0 ; 1 ; 2 ; 4 ; 5,6 (5) ; 8 ; 11,2 (11) ; 16 ; 22,4 (22) ; 31,5 (32) ; 45 Az ÚT Útügyi Műszaki Előírás szerint: KZ, NZ és Z jelű zúzottkő, ZK jelű zúzottkavics termékeket különböztetünk meg. szemszerkezet A szemszerkezet a termék szemmegoszlásának és szemalakjának összefoglaló megnevezése.

13 a szemszerkezet leíró jelölések: G C = az egyes termékek szemmegoszlási követelményeire, a felső és az alsó névleges szemnagyságú szitán előírtan áthulló értékekre vonatkozik. (Példa: KZ 11/16 termék esetében előírás: G c 90/15, Ez azt jelenti, hogy a felső D szitaméreten az anyag 90 %-ának át kell hullania, az alsó szitaméreten pedig legfeljebb 15 % eshet át. G F = a d=0 névleges alsó méretű termékek D=2mm névleges felső szemnagyságú szitán előírtan áthulló értéke. (Ez egyetlen magyar termékre az NZ 0/2 termékre vonatkozó előírás: NZ 0/2 G F 85, ami azt jelenti, hogy a 2 mm-es szitán az anyag 85 %-ának át kell esnie, azaz a 2 mm-es szitán legfeljebb 15 % anyag maradhat fenn! G A = a d=0 névleges alsó méretű nyújtott-frakciós termékeknek a névleges felső szemnagyságú szitán előírtan áthulló értéke. (Példa Z 0/11 termék esetében előírás: G A 85, azaz a 11,2 mm-es rostán az anyag legalább 85 %-ának át kell hullania.)

14 MSZ EN Lemezességi szám 4 mm-nél nagyobb szemcsék D 2 d esetén, szitálással több D i 2 d i d i / D i frakció alapján számolható Fl 20 < 20% lemezes szem

15 MSZ EN Szemalaktényező 4 mm-nél nagyobb szemcsék D 2 d esetén, d i / D i frakció alapján D 2 d esetén, szitálással több D i 2 d i d i / D i frakció alapján számolható Sl 20 < 20% lemezes szem

16 Kifolyási idő (szemalak) vizsgálat 2. (MSZ EN 933-6) M 1 ρ 2,70 rd = ± 0, 002 [ kg] 0,063/2 ill. 0,063/4 mm szemcse kifolyási idejének mérése E CS

17 Szemszerkezeti csoportok jelölése KZ 16/22 (G C 90/10, f 1, Sl 20 (ÚT) ) D szitán 90%, d szitán 10% esik át 0,063 szitán < 1% NZ 11/22 (G C 90/15, f 2, Sl 50 (ÚT) ) Z 4/22 (G C 85/20, f 4, Sl 70 (ÚT) ) Lemezes szemek mennyisége < 20% (Útügyi előírás!) ZK 90/1 11/22 (G C 90/15, f 2, Sl 25 (ÚT), C 90/1 ) tört / teljesen gömbölyű szemek (ez lehet megadott d 4mm esetén teljesen és részben tört, ha felület >50%-a tört d 4mm esetén teljesen gömbölyű, ha felület <10%-a tört

18 f = a 0,063 mm-es szitán áteső finomszem tartalom. (A jel utáni számérték az áteső finomszem tartalom megengedett mennyiségét jelzi tömeg %-ban), FI = szemalakot jellemző lemezességi szám az MSZ EN szerint vizsgálva. (A jel utáni indexben lévő számérték a nem megfelelő alakú szemek megengedett hányadát jelzi), SI = szemalak tényező az MSZ EN szerint vizsgálva. SI = szemalak tényező az MSZ EN szerint vizsgálva. (A jel utáni indexben lévő számérték a nem megfelelő alakú szemek megengedett hányadát jelzi.)

19 KZ, NZ, Z és ZK termékek szemszerkezeti követelményei A szemszerkezeti követelmények megadásánál az egyes tulajdonságok meghatározásra az alábbi vizsgálati szabványok alkalmazhatók: szemeloszlás meghatározására: MSZ EN szerint, a finomszem tartalom meghatározására az MSZ szerinti vizsgálattal a 0,063 mm-es szitán áthulló rész mennyiségét, tömeg %-ban. A finom kőanyaghalmaznak minősülő (D 2 mm) termék esetében és a d=0 névleges alsó szemnagyságú nyújtott frakciós termékek esetében ezen előírás az MSZ EN szerinti f10 finomszem osztályt, a durva kőnyaghalmazú (d 2 mm) termékek esetében pedig f1 és f2 finomszem osztályokat különböztet meg,

20 KZ termékek szemszerkezeti követelményei KZ 2/4 KZ 2/5 KZ 4/8 KZ 8/11 KZ 11/16 KZ 16/22 KZ 22/32 Szemszerkezeti jellemzők G c 90/15,f1 G c 90/15, f1, FI 20 G c 90/15,f1,FI 35 Szitaméret, mm KZ termékek szemmegoszlása, áthullott rész, tömeg% 45 mm felső méretet ellenőrző (2 D) felső méretet ellenőrző (1,4 D), legalább 98 felső (D) közbenső D/1, alsó (d), legfeljebb 15 alsó méretet ellenőrző, legfeljebb (d/2) 5 0,063, legfeljebb 1 lemezes szemek mennyisége az MSZ EN szerint, tömeg %, legfeljebb 20 35

21 100,0 KZ típusú kőanyag szemeloszlás 90,0 > 90% 80,0 70,0 60,0 KZ 4/8 (G C 90/15 f1 F20) áteső ő m % 50,0 40,0 30,0 20,0 f1 ha 0,063-nál < 1% d/2 -nél max 5% 10,0 < 15% 0,0 0 0,063; 0,125 0,25 0, ,6 8 11, ,4 ( d [mm])^

22 NZ termékek szemszerkezeti követelményei Szemszerkezeti jellemzők NZ 0/2 NZ 0/4 NZ 4/11 NZ 11/22 NZ 22/32 G F 85; f10 G A 85; f10 G c 90/15, f2, FI 50 Szitaméret, mm NZ termékek szemeloszlása, áthullott tömeg % 45 mm felső méretet ellenőrző (2 D) felső méretet ellenőrző (1,4 D) felső (D) közbenső ellenőrző (D/1,4) közbenső ellenőrző (D/2) alsó (d), legfeljebb - 15 alsó méretet ellenőrző (d/2), legfeljebb - 5 0,063 mm, legfeljebb 10 1) 2 metilénkék érték, (MB F ) megadandó - lemezes szemek mennyisége az MSZ EN szerint, tömegszázalék, legfeljebb 2)

23 Z termékek szemszerkezeti követelményei Szemszerkezeti jellemzők Z 0/4 Z0/11 Z 0/22 Z 0/32 G A 85, f10 Szitaméret, mm Z- termékek szemmegoszlása, áthullott tömeg % 45 mm felső méretet ellenőrző (2 D) felső méretet ellenőrző (1,4 D), legalább felső (D) közbenső ellenőrző D/ ,063 mm, legfeljebb 10 1) Metilénkék érték, (MB F ) 98 megadandó lemezes szemek mennyisége MSZ EN - nincs követelmény 933 szerint, tömeg %, legfeljebb 2)

24 ZK termékek szemszerkezeti követelményei Szemszerkezeti jellemzők ZK0/4 ZK 4/8 ZK 4/11 ZK 8/11 ZK 8/16 ZK 11/22 G A 85, f10 G c 85/15, f2, FI 25, C 90/1 Szitaméret, mm% ZK-termékek szemmegoszlása, áthullott tömeg % felső méretet ellenőrző (1,4 D) 100 felső (D) közbenső ellenőrző (D/1,4) közbenső ellenőrző (D/2) alsó (d), legfeljebb - 15 alsó méretet ellenőrző (d/2), legfeljebb - 5 0,063 mm-nél kisebb rész, legfeljebb 10 1) 2 Metilénkék érték, (MB F ) megadandó - lemezes szemek mennyisége MSZ EN szerint, tömeg %, legfeljebb 2) kifolyási tényező, e cs megadandó a tört/gömbölyű felületű szemek százaléka, tömeg%, legfeljebb - 90/1

25 Aszfaltok gyártásához felhasználható zúzott kőanyagok 1. Zúzott homokként az e-út (ÚT ):2008 Útügyi Műszaki Előírás szerinti; NZ 0/2 termék, G F 85, f10 szemszerkezetű, NZ 0/4 termék, G A 85, f10 szemszerkezetű, Z 0/4 termék, G A 85, f10 szemszerkezetű, ZK 0/4 termék, G A 85, f10 szemszerkezetű zúzottkő, zúzottkavics termékek használhatók fel. Az F-jelű kopóréteg keveréktípusok esetében csak NZ 0/2 és NZ 0/4 termékek használata megengedett.

26 Aszfaltok gyártásához felhasználható zúzott kőanyagok 2. Zúzottkő és zúzottkavics termékek az e-út (ÚT ) alapján AC réteg N igénybevételi kategória Termékek (frakciók) kopó NZ 4/11 ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11 1) KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, Kivételes esetekben: KZ 11/16 KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, KZ 11/16 kötő NZ 4/11, NZ 11/22 Z 0/11, Z 0/22 ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11, ZK 8/16, ZK 11/22 1) Kivételes esetekben: KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, KZ 11/16 alap NZ 4/11, NZ 11/22, NZ 22/32 Z 0/11, Z 0/22, Z 0/32 ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11, ZK 8/16, ZK 11/22 1) Kivételes esetekben: KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, KZ 11/16, KZ 16/22, KZ 22/32 F KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, KZ 11/16, KZ 16/22 NZ 4/11, NZ 11/22 KZ 2/4, KZ 4/8, KZ 8/11, KZ 11/16, KZ 16/22, KZ 22/32 NZ 4/11, NZ 11/22, NZ 22/32 Z 0/11, Z 0/22, Z 0/32 ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11, ZK 8/16, ZK 11/22 1)

27 Fizikai követelmények Az útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok általános kőzetfizikai tulajdonságainak megítélésére a Los Angeles aprózódási ellenállás, a vizes eljárású mikro-deval aprózódási ellenállás, a fagyállóság megítélésére pedig Magnézium-szulfátos kristályosítási veszteség vizsgálatokat kell végezni. LA = Los Angeles-aprózódási osztály, a jel utáni indexben lévő számérték az aprózódás mértékét jelzi.) MDE = Mikro-Deval aprózódási osztály (vizes eljárás), a jel utáni számérték az aprózódás mértékét jelzi.) MS = Magnézium-szulfátos kristályosítási osztály, a jel utáni számérték a kristályosítási aprózódás mértékét jelzi. PSV = Csiszolódási osztály, a jel utáni számérték a csiszolódási ellenállás értékét jelzi. E vizsgálatok eredményei alapján mindhárom jellemzőt tekintve külön-külön LA, M DE és MS (teljesítmény-szintet jelző) osztályokat kell megállapítani.

28 Aprózódás vizsgálat, Los Angeles dob MSZ EN

29 Los Angeles vizsgálat MSZ EN Aprózódás Referencia minta mm es frakció, 5000 g minta a 11,2 szitán essen át 30-40% vagy a 12,5 szitán essen át 60-70% (Szükség esetén a minta szétszitálásával kell a fentinek megfelelő keveréket kell létrehozni.) min -1 sebességgel 500 fordulat után 1,6 mm-es szitán vizes mosással átszitálni, a fennmaradt mennyiséget kiszárítani (m) mm-es alaphalmaz esetén 5000 ± 2 g tömegű minta mellé 11 db g acélgolyó A szabvány alternatív frakciók alkalmazását is megengedi: 4 8 mm esetén 8 db acélgolyó 6,2 10 mm esetén 9 db acélgolyó 8 11,2 mm esetén 10 db acélgolyó 11,2 16 mm esetén 12 db acélgolyó 5000 m LA = 50 LA 20 (15 20%) aprózódás

30 Aprózódási ellenállás: Los Angelesi aprózódás megengedett értéke szerinti osztályok Los Angeles aprózódás (tömeg %) Osztály (LA) 15 LA LA LA LA LA 40

31 Aprózódás: Mikro Deval aprózódás megengedett értéke szerinti osztályok Mikro-Deval aprózódás (tömeg %) Osztály (M DE ) 10 M DE M DE M DE M DE 25

32 Vizes mikrodeval vizsgálat MSZ EN Kopásállóság referencia minta mm közötti frakció, 500 g minta) a 11,2 szitán essen át 30-40% vagy a 12,5 szitán essen át 60-70%.(Szükség esetén a mintát szét kell szitálni és a fentinek megfelelő keveréket kell létrehozni.) 100 ± 5 min -1 sebességgel ± 5 fordulat után 1,6 mm-es szitán vizes mosással átszitálni, a fennmaradt mennyiséget kiszárítani (m) mm-es alaphalmaz esetén:500 ± 2 g tömegű minta mellé 5000 ± 5 g acélgolyó és 2,5 l víz MSZ EN :1996/A1 alternatív frakciók alkalmazását engedi meg: 4 6,3 mm esetén 2000 ± 5 g acélgolyó 6,3 10 mm esetén 4000 ± 5 g acélgolyó 8 11,2 mm esetén 4400 ± 5 g acélgolyó 11,2 16 mm esetén 5400 ± 5 g acélgolyó M DE 20 (aprózódás 15 20%) M DE = 500 m 5

33 Mikro Deval vizsgálat (MSZ EN )

34 Időállóság vizsgálata, szulfátos próba (MSZ EN ) MgSO 4 szulfátoldatot használunk (1500 g / 1 liter vízben) M 1 2 * 500 g, d = mm-es frakció 17±0,5 órán keresztül telítjük 2±0,25 óra lecsepegtetés 24±1 óra kiszárítás 110±5 ºC-on 5±0,25 óra hűtés és mosás Egy ciklus 48 óra, 5 ciklust kell végrehajtani. Az alsó szemcseméretű (d=10 mm) szitán át szitáljuk, fennmaradt mennyiséget mérjük (M 2 ). = M M M MS MS 18 (aprózódás 15 18%)

35 Fagyállóság ellenőrzése: A magnéziumszulfáltos kristályosítási veszteség megengedett értéke szerinti osztályok Magnéziumszulfáltos veszteség (tömeg %) Osztály (MS) 18 MS MS 25

36 Egyéb kőzetfizikai követelmények, jellemzők A KZ jelű termékek MSZ EN szerinti csiszolódási ellenállása legalább PSV 50 osztály legyen, ha a terméket az e-ut (ÚT ), az e-ut (ÚT ) és az e-ut (ÚT ) szerinti kopóréteg aszfalttípusokhoz kívánják felhasználni.

37 Ásványi anyag polírozódás vizsgálata P1 és P2 csiszolódási osztály

38 Ásványi anyag polírozódás vizsgálata

39 Kőzetfizikai besorolás

40 Az aszfaltbetonok gyártásához felhasználható zúzottkő és zúzottkavics termékek fizikai követelményei az e-út (ÚT ) alapján igénybevételi kategória AC réteg N F fizikai követelmények, legalább kopó LA 25, MDE 20, MS 18 LA 20, MDE 15, MS 18 kötő LA 30, MDE 25, MS 25 LA 25, MDE 20, MS 18 alap LA 40, MDE 25, MS 25 LA 25, MDE 20, MS 25

41 Egyéb fizikai jellemző megadandó értékkel Az MSZ EN szabvány magyarországi értelmezését adó e-út (ÚT ) Útügyi Műszaki Előírás ugyan nem támaszt követelményeket, de a kőzetfizikai jellemzőt vizsgálni kell, az megadandó érték: az MSZ EN szerint a szemek testsűrűsége és vízfelvétele, fagyállóság meghatározása az MSZ EN , vagy MSZ EN szerint, a fagyállósági osztály megfelelőségének vizsgálata az MSZ EN A melléklete alapján.

42 Egyéb fizikai jellemzők, amelyekre nincs követelmény előírva Az MSZ EN szabvány magyarországi értelmezését adó ÚME nem támaszt követelményeket, azaz nincs követelmény az alábbiakban felsorolt kőzetfizikai tulajdonságokra; az MSZ EN szerinti ütőszilárdságra, az MSZ EN szerinti felületi kopási ellenállásra, az MSZ EN szerinti szöges járműabroncsok koptató hatásával szembeni ellenálló-képességre, az MSZ EN szerinti vízfelvételre, az MSZ EN szerinti halmazsűrűségre, az MSZ EN szabvány pontja alatt felsorolt un. tartóssági jellemzőkre, az MSZ EN szerinti hőlökés-állóságra, az MSZ EN szerinti tapadó-képességre, az MSZ EN szerint a bazalt napszúrása, az MSZ EN pontja szerinti kémiai követelmények

43 MEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSE Az útépítési zúzottkő és zúzottkavics termék megfelelőség értékelése során a gyártó kezdeti típusvizsgálatokat és az MSZ EN B melléklete szerinti gyártásellenőrző rendszert kell működtetnie 2+ jelű megfelelőség igazolás módozat alkalmazásával.

44 Az üzemi gyártásellenőrzés körébe vonatkozó egyes tulajdonságok vizsgálatait a Gyártónak az alábbi gyakoriságokkal kell elvégezni: szemmegoszlási jellemzők hetente legalább 1 finomszem tartalom hetente legalább 1 finomszemek minősége (metilénkék érték) évente legalább 2 lemezességi szám (NZ 0/2, NZ 0/4, Z 0/4 és ZK 0/4 termékek kivételével) havonta legalább 1 szemalaktényező (NZ 0/2, NZ 0/4, Z 0/4 és ZK 0/4 termékek kivételével) havonta legalább 1

45 kifolyási tényező csak a ZK 0/4 termékre vonatkozóan havonta legalább 1 a tört/gömbölyű felületű szemek százaléka, a ZK 4/8, ZK 4/11, ZK 8/11,ZK 8/16 és ZK 11/22 termékek esetében havonta legalább 1 Los Angelesi aprózódás évente legalább 1 Mikro Deval aprozódás évente legalább 1 Magnézimuszulfátos krisztályosítás évente legalább 1 PSV csiszolódási ellenállás évente legalább 1 szemek testsűrűsége és vízfelvétele kétévente legalább 1 fagyállósági osztály (vízfelvétel, fagyállóság) kétévente legalább 1

46 A Gyártó kötelezettsége, hogy; a vizsgálati körülményekről és eredményekről vizsgálati jegyzőkönyvet állítson ki, a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot tegyen, a szállítói megfelelőségi nyilatkozatokat a szállítmányhoz csatolja, illetve a felhasználó (Vevő) rendelkezésére bocsássa, a vizsgálati jegyzőkönyveket, a szállítói megfelelőségi nyilatkozatokat 10 évig kell megőrizze.

47 MEGNEVEZÉS A Gyártónak Magyarországon az e-út (ÚT ) szerinti megnevezéseket és jelöléseket kell alkalmaznia, megadva Gyártó telephelynek nevét, a termék jelét, zárójelbe foglaltan a fizikai jellemzők szerződés szerinti követelményeire vonatkozó jeleket, továbbá a termék kőzetfajtájának megnevezését. Példák: Tállya, KZ 8/11 (LA 20, M DE 15, MS18) andezit, Uzsa, NZ 4/11 (LA 20, M DE 15, MS18) bazalt, Nógrádkövesd, Z 0/4 andezit Hegyeshalom, ZK 8/16 (LA 25, M DE 20, MS18) zúzottkavics

48 Töltőanyagok az e-út (ÚT ) (Az MSZ EN alapján bevezetett NAD) Idegen kőliszt (mészkőliszt) illetve max. az elszívás arányában visszaadagolt szállópor (exhausztorpor) Idegen kőliszt szemeloszlása (MSZ EN szerint vizsgálva) Szitaméret, mm Áthullott anyag tömegszázaléka 2, , , F kategóriájú aszfaltkeverékekhez való felhasználás esetén további vizsgálat: merevítő hatás kalciumkarbonát tartalom káros finom szemek

49 Töltőanyagok Ridgen féle készülék 10±1 g kiszárított anyagot 100 ütéssel tömörítünk Mérjük a tömörített térfogatot, abból a sűrűséget: H R =100*(1-s t /s 0 ),

50 A káros finom szemek vizsgálata metilénkék méréssel történik;

51 A töltőanyagok stabilizáló hatásának vizsgálata lágyuláspont méréssel történik; B 70/100 bitumennel bitumen : töltőanyag keveréket készítünk, és ennek mérjük a lágyuláspontját.

52

53 Köszönöm a figyelmet!