Állásfoglalás az ÚT :2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című. útügyi műszaki előírás elvi alapjainak védelmében

Átírás

1 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című útügyi műszaki előírás (továbbiakban ÚME) az MSZ EN 3043:003, MSZ EN 34:003, MSZ EN 385:003 és MSZ EN 60:006 európai szabványok hazai értelmezését és nemzeti alkalmazását tárgyalja, és ezt az egységes szemléletét a jövőben is feltétlenül meg kell tartani. A hazai piaci keretek nem teszik lehetővé (nem is lenne inokolt) sem a kőbányáink mainál szűkebb specializálóását, sem egy kőbányán belül különféle útépítési célú termelési vonalak és tárolóhelyek kiépítését. Következésképpen hiába készülnének külön aszfalt-, betonaalékanyag, kötőanyag nélküli zúzottkő stb. műszaki előírások, a kőbányaipar csak ezek egyikének megfelelő zúzottkövet lenne képes gyártani, ezáltal a többi felhasználó követelményeiknek nem tuna érvényt szerezni. A fenti EN szabványok szisztémájának ily móon történő hazai leképezése renezetlenséget okozna az útépítési zúzottkő piacon, ami teljes mértékben ellentétes az ÚME célkitűzéseivel, arról nem is szólva, hogy félévszázaos hazai gyakorlatunkkal is szöges ellentétben állna. Továbbra is bármi áron biztosítani kell az útépítési zúzottkő termékek egységes szabályozását. Péla ennek lehetőségére, és az új ÚME előírásban is rögzíthető, hogy a legfontosabb 4 mm szemnagyság feletti, MSZ 4798-:004 betonszabvány szerinti szemnagyságú zúzottkő betonaalékanyag frakciók az ÚME szerinti zúzottkő (aszfaltaalékanyag) termékekkel az. táblázat szerint tekinthetők közel azonosnak, ill. az ÚME zúzottkő termékek kombinálásával állíthatók elő.. táblázat: Zúzottkő betonaalékanyag frakciók előállítása zúzottkő aszfaltaalékanyag termékekből MSZ 4798-:004 szerinti zúzottkő betonaalékanyag frakció szemnagysága mm Zúzottkő termék jele az ÚT -3.60:006 útügyi műszaki előírás szerint 4/8 KZ 4/8 8/ azonosnak vehető a KZ 8/ jelű zúzottkő termékkel 8/6 KZ 8/ + KZ/6 8/0 azonosnak vehető a KZ 8/ + KZ /6 + KZ 6/ jelű, vagy a KZ 8/ + NZ / jelű zúzottkő termékek kombinációjával 6/0 azonosnak vehető a KZ 6/ jelű zúzottkő termékkel 6/4 azonosnak vehető a KZ 6/ jelű zúzottkő termékkel 6/3 KZ 6/ + KZ /3 A zúzottkövet az alapanyag tulajonságai és a zúzottkővé történő felolgozás során szerzett terrméktulajonságok alapján kell minősíteni. Az ÚME a kőanyagot az alapanyag tulajonságok (kőzettani megnevezés, mechanikai és kristályosítási aprózóás) alapján kőzetfizikai csoportokba, a technológiai tulajonságok (szemnagyság, szemalak, tisztaság) Az állásfoglalás reagálás Cseh Zoltán Az ÚT -3.60:006 számú Útügyi Műszaki Előírás szerinti zúzottkőgyártói tapasztalatok összesítése című cikkre, amely a Magyar Építő Fórum 007. szeptemberi számának (No. 4.) -4. olalán jelent meg.

2 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című alapján termékosztályokba sorolja be. A zúzottkő a technológiai tulajonságok mellett az alapanyag tulajonságokat is horozza magában, azonban nem úgy, ahogy in situ, azaz ereeti helyzetében. Számos gyakorlati problémát is horozó elvi kérés, hogy a kőzetfizikai csoportba sorolás milyen anyagon, hol, miként és milyen követelmények alapján történjék. Az egyik lehetőség a kőalapanyag kőzetfizikai csoportba sorolása, amely elvégezhető a műrevalóság kutatása, a bányafal megnyitása, a jövesztés, esetleg a havi vagy heti termelés kijelölése során. A kőanyag minősége egy kőbányán, vagy annak egy részén belül sem azonos. Ezért az ilyen értékelés elvégzéséhez nem elegenő az átlag, hanem a terjeelem és szórás meghatározása is szükséges. El kell hagyni az átlag szerinti minősítést, és be kell vezetni a jellemző érték szerinti értékelést, értve alatta az építő- és építőanyagiparban általánosan elfogaott 5 %-os alsó küszöbértéket. A tapasztalati jellemző érték egyenlő vagy nagyobb kell legyen az előírt jellemző értéknél. A tapasztalati jellemző érték a tapasztalati átlag és az elfogaási tényezővel szorzott tapasztalati szórás különbségeként (jellemző érték = átlag alulmaraási tágasság) képezhető. Az elfogaási tényező nagysága a mintaszámon kívül attól is függ, hogy az eljárással mekkora alapsokaságot (minősítési tételt) kívánunk jellemezni, milyen a kőanyag útjának követhetősége a kitermelés, a felolgozás, a tárolás, a szállítás folyamán. Mennél kevesebb mintával, mennél nagyobb alapsokaságot, mennél rosszabb követhetőségi feltételek mellett jellemzünk, az elfogaási tényező értéke annál nagyobb szám (pl. ) kell legyen. Minez azért szükséges, mert ezzel ez eljárással a vevőt és a beruházót is kirekesztjük a kőzetfizikai tulajonságoknak a megvásárolt zúzottkő terméken való ellenőrzésének lehetőségéből, miáltal a felhasználó lényegesen nagyobb kockázatot vállal, mint amikor általa is ellenőrizhető (vagy végezhető) móon a kőzetfizikai tulajonságok vizsgálata a zúzottkő terméken történik. Ilyen, e csak ilyen renszer műköése esetén szaba és lehet a kőzetfizikai tulajonságokat az MSZ EN 97- :998/004, MSZ EN 97-:000/007, MSZ EN 367-:999 európai vizsgálati, ill. MSZ EN 3043:003, MSZ EN 34:003, MSZ EN 60:006 európai termék szabvány szerint a -4 mm szemnagysághatárú vizsgálati minták referencia-vizsgálatával meghatározni. Ilyen renszert a kőbányaipar saját minőségirányítási renszerében a megfelelőségi nyilatkozat háttereként akár önállóan is műkötethet, a vevő peig mérlegelheti, hogy a termék átaás-átvételi eljárás alapjául elfogaja-e. Minthogy ilyen viszonylag bonyolult renszer kiolgozásának iőigénye jelentős, és eig szükségessége sem merült fel, az ÚME elkészítői úgy öntöttek, hogy a kőzetfizikai csoportba sorolás a zúzottkő termék vizsgálata alapján történjék. A másik lehetőség tehát amelyet az ÚME elkészítői alkalmaztak a zúzottkő termék kőzetfizikai csoportba sorolása, amellyel több, mint három évtizees tapasztalattal renelkezünk, és amely renszer hazánkban már 970-ben csírájában létrejött (MSZ 99:970), és 978 óta (MSZ 89:978) lényegében kifogástalanul műköik; és a meghatározott átlagértékekkel, az ÚME előírásban rögzített tételekre a jövőben is az átaásátvételi eljárás alapját képezheti. Ebben a renszerben a kőzetfizikai tulajonságok referencia-vizsgálata nem alkalmazható, mert a -4 mm szemnagysághatárú vizsgálati mintát a zúzottkő termékből (a Z 0/ és afeletti Z termékosztályú, általában aláreneltebb célra használatos frakciók kivételével) nem lehet előállítani. Ebben a renszerben a zúzottkő terméken alkalmazható, az európai vizsgálati szabványok által is megengeett alternatívvizsgálati mószerek szerint kell eljárni. Az alternatív kőzetfizikai vizsgálatokat a visszavont, e iroalmi hivatkozásként, megengeett móon használható korábbi magyar szabványok alapján kell elvégezni. Ilyen esetben a zúzottkőből a megfelelő vizsgálati szemnagyságú és tömegű vizsgálati mintákat kell előállítani (laboratóriumi törés nélkül, osztályozással), és ezeken a vizsgálati mintákon kell alternatív-vizsgálatként a Los Angeles vizsgálatot az MSZ 887-:990 szerinti, a mikro-deval vizsgálatot az MSZ 887-6:984 szerinti, a

3 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című szulfátos kristályosítási vizsgálatot az MSZ 889-3:985 szerinti vizsgálati feltételek mellett végrehajtani. Az ÚME az aszfalt-útépítőipar mint legnagyobb zúzottkő felhasználó igényének megfelelően a zúzottkő frakciók szemnagysághatáraként az MSZ EN 3043:003, MSZ EN 34:003, MSZ EN 385:003 szabványokban és MSZ EN 60:006 szabványban is szereplő, és az aszfaltútépítésben használatos ún. alap + kiegészítő szitasorozat -ot (benne a 5,6;,;,4; 45 mm nyílású szitákkal) használja, amit a kőzetfizikai vizsgálati minta szemnagysághatáraival is követni kell. Az alternatív Los Angeles vizsgálat alkalmazanó jellemzői a. táblázatban, az alternatív mikro-deval vizsgálat alkalmazanó jellemzői a 3. táblázatban találhatók.. táblázat: Los Angeles vizsgálat jellemzői alternatív vizsgálat esetén, ha a zúzottkő frakció szemnagysághatára az alap + kiegészítő szitasorozat szerinti Zúzottkő és zúzottkavics frakciók jele Vizsgálati szemnagyság mm Vizsgálati minta tömege g Golyók száma Összes golyó tömege g Összes forulat száma KZ / ± ± KZ 4/ ± ± KZ 8/ ± ± KZ / ± ± KZ 6/ ± 4580 ± KZ / ± 5000 ± NZ 0/ ± ± NZ 4/ ± ± NZ / ± 4580 ± NZ / ± 5000 ± NZ 3/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± 4580 ± Z 0/ ± 5000 ± Z 0/ ± ± Z 0/ ± ± Z 4/ ± 4580 ± Z / ± ±

4 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című 3. táblázat: Mikro-Deval vizsgálat jellemzői alternatív vizsgálat esetén, ha a zúzottkő frakció szemnagysághatára az alap + kiegészítő szitasorozat szerinti Zúzottkő és zúzottkavics frakciók jele Vizsgálati szemnagyság mm Golyók tömege obonként g KZ / ± 5 KZ 4/ ± 5 KZ 8/ ± KZ / ± NZ 0/ ± 5 NZ 4/ ± NZ / 6000 ± Z 0/ ± 5 Z 0/ ± 5 Z 0/ ± Z 0/ ± Z 0/ ± Z 0/ ± Z 4/ 6000 ± A kőzetfizikai csoport beosztás igazoik az MSZ EN 3043:003, az MSZ EN 34:003, ill. az MSZ EN 60:006 szabvány követelmény renszeréhez, és a lehetőségeken belül követi az érvényét vesztett MSZ 89:978 szabvány és ÚT -3.60:998 útügyi műszaki előírás megszokott kőzetfizikai csoport beosztását. Kivétel ez alól a Kf-0 kőzetfizikai csoport, amely a Magyarországon az eig alkalmazott kőzetfizikai csoportok követelményeinél szigorúbb követelményeket támaszt. Az eigi nemzeti és az új európai előírások Los Angeles aprózóási (LA 30 és LA 40 ) és magnézium-szulfátos kristályosítási aprózóási (MS 5 és MS 35 ) követelményeinek összhangja tette szükségessé az eigi nemzeti C és D kőzetfizikai csoportok kettébontását Kf-C és Kf-C, ill. Kf-D és Kf-D csoportokra, ugyanis az MSZ EN szerinti osztályhatároknak az ÚME előírásban is meg kell jelenniük. Ha nem így járunk el, akkor pélául az európai LA 5 és LA 0, ill. LA 40 és LA 50 Los Angeles aprózóási osztályokat összemossuk, az európai M DE és M DE 5 mikro-deval aprózóási osztályokat szintén összemossuk, a fagy- és olvasztósó-állóság szempontjából oly fontos magnézium-szulfátos aprózóási osztályokat megengehetetlen móon fellazítjuk. A D, ill. D aprózóási osztályoknak felső határértéke is kell legyen.

5 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című A kőzetfizikai csoport a zúzottkő alap(anyag-)tulajonságának hazai kifejezője, amely az alaptulajonságok szerinti értékelést és a követelményrenszert leegyszerűsíti, az össze nem illő követelményértékek szerinti jellemzést és megjelölést, a követelményértékek önkényes, szabályozatlan kombinációit kizárja, ezért a kőzetfizikai csoport besorolás alkalmazását feltétlenül meg kell tartani. A Los Angeles vizsgálat és a mikro-deval vizsgálat ereménye a zúzottkő más-más tulajonságait, az aprózóást, ill. a kopást fejezi ki, ezért helytelennek tartanám, ha közülük beleértve a magnézium-szulfátos vizsgálat ereményét is nem a mértékaó határozná meg a zúzottkő kőzetfizikai csoportját. Az ÚME előírás elvi kérései közé tartozik a 4 mm feletti szemekre vonatkozó szemalak vizsgálat hazai termékminősítő mószerének kiválasztása az MSZ EN 933-3:998 és MSZ EN 933-4:000 szerinti szabványok ata lehetőségek közül. A szemalakot az MSZ EN 933-3:998 szabvány kettős, réses rostálással, az MSZ EN 933-4:000 szabvány h/v = 3 tengelyarányú szemalak tolómérő alkalmazásával vizsgálja. A réses rostálás és a h/v = 3, vagy v/s = 0,5 tengelyarányú szemalak tolómérő alkalmazása körüli vita régi keletű. Az MSZ 99:959 zúzottkő termékszabvány a lemezes és hosszúkás szemek arabszám%-át korlátozta, és az MSZ 473:955 szabvány szerint tolómérővel, a három főtengely hosszarányának meghatározásával vizsgáltatta. A zúzottkövek vizsgálati mószerei először 967-ben jelentek meg a természetes építési kövek vizsgálati mószerei között (MSZ 99:967). 967 és 970 között a szemalakot az MSZ 99:967 vizsgálati szabvány alapján a h/v = 3 szerinti vizsgálattal határoztuk meg, míg 97-től az MSZ 99:959 szabványt felváltó MSZ 99:970 termékszabvány az MSZ 99:967 vizsgálati szabvány szerinti réses rostálást írta elő. A réses rostát 97 és 978 között használtuk. Az MSZ 888-3:978 vizsgálati szabvány a réses rostálást már elhagyta a szemalak vizsgálati mószerek közül, és csak a h/v és a v/s tengelyarányok tolómércével történő meghatározásának móját tárgyalta. Az MSZ 89:978 termékszabvány az MSZ 888-3:978 szabvány alapján végzett v/s = 0,5 tengelyarány szerinti tolómérős vizsgálat alkalmazását írta elő, és ugyanígy járt el az MSZ 07-34:99 közlekeési ágazati szabvány, maj jártak el annak utó útügyi műszaki előírásai is egészen 005-ig. Az ÚT -3.60:006 útügyi műszaki előírás érvényre léptével, hivatkozva az MSZ EN 3043:003 ata lehetőségre, visszatértünk a h/v = 3 szerinti szemalak vizsgálatra, most már az MSZ EN 933-4:000 szabvány vizsgálati mószerét követve. Ez az elhatározás nem volt véletlen, ennek okait rövien vázoljuk: A v/s = 0,5 tengelyarány szerinti tolómérős vizsgálat nehézségét az okozta, hogy a v/s tengelyarányú szemalakvizsgáló tolómérce használata során a szem s szélesség (közbülső) tengelyét körülményes volt kiválasztani. Ez a nehézség a h/v = 3 tengelyarányú szemalakvizsgáló tolómérce használata során nem jelentkezik, mert a szem h hosszúság (leghosszabb) és v vastagság (legröviebb) tengelyét viszonylag könnyű kijelölni. Ez nem jelentett szigorítást, mert tapasztalatok szerint a v/s = 0,5 tömegarány szerinti lemezes szemek tömeg%-a a h/v = 3 tengelyarány szerinti lemezes szemek tömeg%-ának mintegy,04- szorosa. A réses rostálás mellőzése szintén nem jelent szigorítást, mert a réses rosta hozzávetőlegesen a (v/s) = D/(D+) 0,56 tengelyaránynál választja ketté a mintát lemezes és zömök szemekre (lévén /D értéke átlagban 0,794). A réses rostával való tapasztalatszerzésre hét év (97-978) állt renelkezésre. Nem találtunk olyan anyagtani összefüggést, amely a réses rostálás vagy a v/s tengelyarány szerint meghatározott szemalak jellemző függvényében 5

6 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című jobb korrelációt mutatott volna, mint a h/v tengelyarányon alapuló szemalak jellemző függvényében. A réses rostálás a szemeket részminta legnagyobb szemnagyságának függvényét képező eszmei vastagság (v = D/) szerint, a részminta alsó szemnagysághatárán a v/s = 0,65, felső határán a v/s = 0,5 tengelyaránynál választja ketté, ezért ±, %-os hibát horoz, amelytől a h/v tengelyarány szerinti mószer mentes. A 4 mm feletti szemekre vonatkozó szemalak vizsgálati mószerek közül a legkevésbé a réses rostálás, leginkább a h/v tengelyarány szerinti vizsgálat szabatos. A szabvány, különösen a műszaki előírás alkalmazása önkéntes, és csak valamely üzleti kapcsolatban az alkalmazásában megállapoó felekre nézve kötelező, ezért annak előírásai semmi esetre sem akaályozzák a külföli piacra jutás feltételeit, amelynek alapja nagy valószínűséggel nem a hazai műszaki előírásnak, hanem az európai szabványoknak való megfelelés. Függetlenül az ÚT -3.60:006 útügyi műszaki előírás sorsától fontos kihangsúlyozni, hogy általában a műszaki előírásokat és irányelveket ezeken belül is azokat, amelyek termék követelményeket tartalmaznak minél hamarabb nemzeti szabvány rangjára kell emelni, esetleg építőipari műszaki engeélyt kell rájuk kiolgoztatni, vagy meg kell változtatni azt a törvényi hátteret, amely a magyar nemzeti műszaki előírásokat és irányelveket hiába elégítik ki az építési alkalmasságra való követelményeket nem tekinti műszaki specifikációnak, és ezáltal az ezek alapján termelő vállalkozások termékeinek tanúsítása elé az üzemi gyártásellenőrzési tanúsítvány kiaása során nehézséget támaszt(hat); holott visszatérve szűkebb témánkhoz, az útügyi műszaki előírások alkalmazása hazánkban azok létrejötte óta az országos közutak vonatkozásában kötelező (bár ebben a jövőben változás várható). A tanúsítás nem képzelhető el a terméktanúsítás megfelelőségigazolási móozatainak meghatározása nélkül. Ennek vezérelve, hogy a magasabb osztályú termék szigorúbb ellenőrzésen, azaz szigorúbb megfelelőségigazolási eljáráson essék át, továbbá, hogy az építőanyag (pl. aszfalt, beton stb.) összetevőjének (pl. zúzottkő stb.) megfelelőségigazolási móozata érje el az építőanyag és a belőle készülő szerkezet (pl. útpálya, tartószerkezet stb.) megfelelőségigazolási móozatának fokozatát. Nyilvánvaló, hogy pélául valamely (+) megfelelőségigazolási móozatú aszfaltanyag vagy betonkeverék nem készülhet (4) megfelelőségigazolási móozatú zúzottkő felhasználásával. Ezért szerepel az ÚT -3.60:006 útügyi műszaki előírásban az a feltétel, hogy a Kf-0, Kf-A, Kf-B kőzetfizikai csoportú KZ, NZ termékosztályú zúzottkövek és ZK termékosztályú zúzottkavicsok megfelelőségigazolását a (+) móozat szerint kell, az itt fel nem sorolt termékekét a (4) móozat szerint szaba végrehajtani. A következő olalakon a 006. évi kiaású ÚT útügyi műszaki előírás. 6. táblázatainak az 998. évi kiaás azonos táblázataival történő összehasonlítása látható. Az összehasonlításból az olvasható ki, hogy a 006. évi kiaás lényegében (néhány esettől eltekintve) csak ott szigorúbb, ahol azt az európai zúzottkő szabványokhoz való 6

7 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című igazoás inokolja. Minthogy az 998. évi kiaás alkalmazása nyolc éven keresztül egyrészt zökkenőmentesen, másrészt szükségszerűen zajlott, véleményem szerint a most folyó ÚME móosítási munka nem ereményezhet lazább követelményrenszert, mint az 998. évi volt, még akkor sem, ha az európai szabványok erre helyenként lehetőséget is anak. ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁS ÚT GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI FŐOSZTÁLYA ÖSSZEHASONLÍTÁS Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok Roa builing crushe stone an gravel materials Első kiaás: 006. Útépítési zúzott kőanyagok Első kiaás: 998. Terjeelem: 33 olal Hivatkozási szám: ÚT -3.60: 998 és 006 7

8 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok általános kőzetfizikai követelményei és a kőzetfizikai csoportok alternatív vizsgálatok esetén b) táblázat Tulajonság és vizsgálati mószer Los Angeles aprózóás, M% MSZ 887- Mikro-Deval aprózóás, vizes eljárás, M% MSZ Kristályosítási aprózóás MgSO 4 olatban, M% MSZ Deval aprózóás, vizes eljárás Vizsgálható szemnagyság tartománya mm Kőzetfizikai csoportok alternatív-vizsgálatok esetén (jele felső inexben a ) Kf-C /D-a Kf-D /D-a Kf-0 /D-a Kf-A /D-a Kf-B /D-a Kf-C /D-a Kf-C /D-a Kf-D /D-a Kf-D /D-a a LA5-5 a MD - a Mg < a - LA0 0 5 < a - MD5 5 5 < a Mg - < 8,5 < 5, < a - LA < a - MD0 0-5 < a Mg5-5 8,5-, 5,7-7,7 5 < a LA < a MD5-5 5 < a Mg < 35 < a - LA35 a - LA < 5 < a - MD5 a - MD ,-5,9 7,7-,0 8 < a Mg - < a Mg5-5 5,9-30,3,0-3,7 40 < a LA < a MD < a Mg évi előírás szigorúbb az 998. évinél 006. évi előírás lazább az 998. évinél 8

9 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok különleges kőzetfizikai követelménye Különleges kőzetfizikai követelmény Különleges kőzetfizikai Kf-A-P Kf-A-P Kf-Bcsoport jele Kf-B-P P A vizsgálati minta szemnagyság-határai mm 8-7, Csiszolóási osztály MSZ EN 3043 Csiszolóási ellenállás legalább MSZ EN táblázat AA-P3 PSV 50 PSV , (a régi magyar előírás szerinti jele: 0,40) 006. évi előírás szigorúbb az 998. évinél 006. évi előírás lazább az 998. évinél

10 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkövek szemszerkezeti követelményei KZ jelű termékek esetén A KZ jelű zúzottkő frakciók (termékek) jele Szemmegoszlási jellemzők (tömeg%) Szemszerkezeti jellemzők és ellenőrző előírások megnevezése Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita (~,4 D) feletti rész Névleges felső méret (D) feletti rész Közbenső ellenőrző szita (D/,4) feletti rész Névleges alsó méret () alatti rész Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti rész UKZ /5 KZ /4 (G C 85/5, f 5-5 UKZ 5/8 KZ 4/8 (G C 90/, f, SI 0 UKZ 8/ KZ 8/ (G C 90/, f, SI 0 UKZ /6 KZ /6 (G C 90/, f, SI 0 UKZ 6/0 KZ 6/ (G C 90/, f, SI 0 Követelmények a KZ jelű zúzottkő frakciók (termékek) esetén táblázat UKZ 0/35 KZ /3 (G C 90/, f, SI ,0 mm-nél kisebb rész ,063 mm-nél kisebb rész Lemezes szemek mennyisége 4 mm felett (tömeg%) Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita lyukmérete (mm) Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) Névleges alsó méretet () ellenőrző szita lyukmérete (mm) 0,8 0, ~,4 D 5,6, 6,4 3,5 45 D/,4-5, / 4 5,6 8, 006. évi előírás szigorúbb az 998. évinél Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti részre 006-ig nem volt előírás évi előírás lazább az 998. évinél A 0,0 mm és a 0, mm-nél kisebb részre nem tartalmaz előírást. 0,8 0,8 0,8

11 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkövek szemszerkezeti követelményei NZ jelű termékek esetén Az NZ jelű zúzottkő frakciók (termékek) jele Szemmegoszlási jellemzők (tömeg%) Szemszerkezeti jellemzők és ellenőrző előírások megnevezése Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita (~,4 D) feletti rész Névleges felső méret (D) feletti rész UNZ 0/ NZ 0/ (G F85, f - UNZ 0/5 NZ 0/4 (G F90, f 6 UNZ 5/ NZ 4/ (G C90/5, f, Sl 50 UNZ /0 NZ / (G C90/5, f, Sl 50 UNZ 0/35 NZ /3 (G C90/5, f, Sl 50 Követelmények az NZ jelű zúzottkő frakciók (termékek) esetén 4. táblázat UNZ 35/55 NZ 3/56 (G C85/5, f, Sl Közbenső ellenőrző szita (D/ vagy D/,4) feletti rész Névleges alsó méret () alatti rész Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti rész ,0 mm-nél kisebb rész ,063 mm-nél kisebb rész 6 Lemezes szemek mennyisége 4 mm felett (tömeg%) Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita lyukmérete (mm) Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) Névleges alsó méretet () ellenőrző szita lyukmérete (mm) ~,4 D - 5,6 6 3, D/ D/, / - - 5,6, évi előírás szigorúbb az 998. évinél Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti részre 006-ig nem volt előírás évi előírás lazább az 998. évinél A 0,0 mm és a 0, mm-nél kisebb részre nem tartalmaz előírást.,5,5

12 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkövek szemszerkezeti követelményei Z jelű termékek esetén A Z jelű zúzottkő frakciók (termékek) jele Szemmegoszlási jellemzők (tömeg%) Szemszerkezeti jellemzők és ellenőrző előírások megnevezése Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita (~,4 D) feletti rész Névleges felső méret (D) feletti rész Közbenső ellenőrző szita (D/) UZ 0/5 Z 0/4 (G F85, f vagy (D/,4) feletti rész 3 Névleges alsó méret () alatti rész Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti rész legfelj Z 0/ (G A85, f, Sl 70 UZ 0/0 Z 0/ (G A85, f, SI 70 Z 0/3 (G A85, f 9, SI 70 Z 0/45 (G A85, f 9, SI 70 Z 0/80 (G A80, f 7, Sl 70 UZ 5/0 Z 4/ (G C85/0, f 4, SI 70 Követelmények a Z jelű zúzottkő frakciók (termékek) esetén 5. táblázat Z /45 (G C85/0, f, Sl ,0 mm-nél kisebb rész ,063 mm-nél kisebb rész legfelj Lemezes szemek mennyisége 4 mm felett (tömeg%) Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita lyukmérete (mm) ~,4 D 5,6 6 3, ,5 63 Közbenső ellenőrző szita D/ 5,6, 6,4 40, - lyukmérete (mm) D/, ,5 Névleges alsó méretet () ellenőrző szita lyukmérete (mm) / , 006. évi előírás szigorúbb az 998. évinél 006. évi előírás lazább az 99. évinél A 0,0 mm és a 0, mm-nél kisebb részre nem tartalmaz előírást. Az MSZ EN 34 szabvány szerint 3 A =0 névleges alsó méretű frakciók esetén a közbenső ellenőrző szita feletti rész az MSZ EN 385 szabvány 6. táblázata A szitasorának oszlopát követi.

13 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című Az útépítési zúzottkavicsok szemszerkezeti követelményei ZK jelű termékek esetén 6. táblázat A ZK jelű C 90/ vagy C megaott zúzási osztályú zúzottkavics frakciók (termékek) jele Szemszerkezeti jellemzők és ellenőrző előírások megnevezése Szemmegoszlási jellemzők (tömeg%) Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita (~,4 D) feletti rész Névleges felső méret (D) feletti rész Közbenső ellenőrző szita (D/ vagy D/,4) feletti rész Névleges alsó méret () alatti rész Névleges alsó méretet () ellenőrző szita (/) alatti rész UZK 0/5 ZK 0/4 (G F 90, f 6, UZK 5/8 ZK 90/ 4/8 vagy ZK megaott 4/8 (G C90/, f, Sl 5, C 90/ vagy C megaott UZK 5/ ZK 90/ 4/ vagy ZK megaott 4/ (G C90/5, f, Sl 5, C 90/ vagy C megaott UZK 8/ ZK 90/ 8/ vagy ZK megaott 8/ (G C90/, f, Sl 5, C 90/ vagy C megaott ZK 90/ 8/6 vagy ZK megaott 8/6 (G C90/, f, Sl 5, C 90/ vagy C megaott UZK /0 ZK 90/ / vagy ZK megaott / (G C90/5, f, Sl 5, C 90/ vagy C megaott Követelmények a ZK jelű C 90/ vagy C megaott zúzási osztályú zúzottkavics frakciók (termékek) esetén nem volt előírás ,0 mm-nél kisebb rész ,063 mm-nél kisebb rész 6 0,8 0,8 Lemezes szemek mennyisége 4 mm felett (tömeg%) Teljesen és részben tört szemek mennyisége C 90/ osztály esetén legalább (tömeg%) Teljesen gömbölyű szemek mennyisége C 90/ osztály esetén (tömeg%) - Névleges felső méretet (D) ellenőrző szita lyukmérete (mm) ~,4 D 5,6, 6 6,4 3,5 Közbenső ellenőrző szita lyukmérete (mm) D/ D/,4-5,6 8 -, 6 Névleges alsó méretet () ellenőrző / ,6 szita lyukmérete (mm) 006. évi előírás szigorúbb az 998. évinél 006. évi előírás lazább az 998. évinél A 0, mm-nél kisebb részre nem tartalmaz előírást. 3

14 Kausay Tibor: Állásfoglalás az ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok című HIVATKOZOTT SZABVÁNYOK, ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁS MSZ 99:967 MSZ 99:959 MSZ 99:970 MSZ 473:955 MSZ 4798-:004 Természetes építési kövek és kőzúzalékok vizsgálati mószerei Zúzottkő és zúzalék többször tört és osztályozott (NZ jelű) Zúzott kőtermékek A beton alapanyagainak vizsgálata Beton.. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 06- alkalmazási feltételei Magyarországon MSZ 887-:990 Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyezőési vizsgálata. Los Angeles vizsgálat MSZ 887-6:984 Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyezőési vizsgálata. Mikro Deval vizsgálat MSZ 888-3:978 Építési kőanyagok szemszerkezeti és szennyezőési vizsgálata. Szemalak vizsgálata MSZ 889-3:985 Építési kőanyagok iőállóságvizsgálata. Szulfátos kristályosítás MSZ 89:978 Zúzottkő MSZ EN 933-3:998 és MSZ EN 933-3:997/A:004 Kőanyaghalmazok geometriai tulajonságainak vizsgálata. 3. rész: A szemalak meghatározása. Lemezességi szám MSZ EN 933-4:000 Kőanyaghalmazok geometriai tulajonságainak vizsgálata. 4. rész: A szemalak meghatározása. Szemalaktényező MSZ EN 97-:998 és MSZ EN 97-:996/A:004 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajonságainak vizsgálata.. rész: A kopásállóság vizsgálata (mikro-deval) MSZ EN 97-:000 és MSZ EN 97-:998/A:007 Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajonságainak vizsgálata.. rész: Az aprózóással szembeni ellenállás meghatározása MSZ EN 367-:999 Kőanyaghalmazok termikus tulajonságainak és iőállóságának vizsgálati mószerei.. rész: Magnéziumszulfátos eljárás MSZ EN 60:006 MSZ EN 3043:003 Kőanyaghalmazok (aalékanyagok) betonhoz (Az angol nyelvű változat évszáma 003 volt) Kőanyaghalmazok (aalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz MSZ EN 34:003 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hiraulikus kötőanyagú anyagokhoz MSZ EN 385:003 Kötőanyag nélküli keverékek. Előírások MSZ EN ISO 900:00 Minőségirányítási renszerek. Követelmények (ISO 900:000) MSZ 07-34:99 Útépítési zúzott kőanyag. Közlekeési ágazati szabvány ÚT -3.60:998 Útépítési zúzott kőanyagok ÚT -3.60:006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. Útügyi műszaki előírás Buapest, 008. január 8. Dr. Kausay Tibor 4