homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagyságára és a zúzottkövek kőzetfizikai csoportjára, valamint szemalakjára.

Átírás

1 1 Az MSZ EN :2004 Beton. 1. rész. Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség. Az MSZ EN és alkalmazási feltételei Magyarországon című szabvány Aalékanyagok című szakasza javaslatunk alapján ajánlást tesz a homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagyságára és a zúzottkövek kőzetfizikai csoportjára, valamint szemalakjára. A homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagyságának és a zúzottkövek kőzetfizikai csoportjának újrafogalmazása, a szemalak követelményének szabályozása az európai szabványok bevezetése folytán vált szükségessé. Ennek az olalnak az a célja, hogy felhívja a figyelmet a betonaalékanyagokra vonatkozó, az európai szabványokkal kapcsolatos változásokra, és ösztönözze a keves Olvasót az MSZ :2004 szabvány és a kapcsolóó, MSZ EN jelzetű európai szabványok beszerzésére, tanulmányozására és alkalmazására. Magyarországon a betonaalékanyagként alkalmazott homok, kavics, homokos kavics termékek szemnagysága összhangban az MSZ EN 12620:2003 szabvánnyal az 1. táblázat szerinti legyen. Az 1. táblázat nem helyettesíti az MSZ EN 12620:2003 szabvány előírásait. Az 1. táblázatban a G F 85, G F 85/20, G C 85/20, G C 90/15, G C 80/15, G C 85/15 jel a betonaalékanyag termékek MSZ EN 12620:2003 szabvány szerinti szemnagysági osztály jele (F: fine = finom, C: coarse = urva, pl. 85/20 = a D ellenőrző szitán áthullott megkövetelt legkisebb, azaz 85 tömegszázalék per a ellenőrző szitán áthullott megengeett legnagyobb, azaz 20 tömegszázalék). A szemmegoszlás meghatározásához alkalmazható, négyzetes lyukú sziták nyílását az MSZ EN 933-2:1998 szabvány tág keretek között írja elő. A Magyarországon alkalmazott móosított Tyler-féle szitasorozat, az ún. uplázóó sziták nyílásainak mérete: 0,063 mm; 0,125 mm; 0,25 mm; 0,50 mm; 1 mm; 2 mm; 4 mm; 8 mm; 16 mm; 32 mm; 63 mm, és az ún. felező sziták nyílásainak mérete: 12 mm; 20 mm; 24 mm; 48 mm.

2 2 Ha a legnagyobb szemnagyság vagy valamely szabványos vizsgáló illetve ellenőrző szita mérete 6,3 mm (6 mm), 11,2 mm (12 mm), 12,5 mm (12 mm), 17,5 mm (20 mm), 22,4 mm (24 mm), 25 mm (24 mm), 31,4 mm (32 mm), 31,5 mm (32 mm), 44,1 mm (44 mm), 44,8 mm (44 mm), 45 mm (44 mm), akkor Magyarországon ezek helyett szaba a zárójelben feltüntetett lyukbőségű vizsgáló szitákat használni. A vizsgálati jegyzőkönyvben a fentiekhez hasonlóan kell a ténylegesen alkalmazott méretet feltüntetni, pl. így: 31,5 mm (32 mm). A 31,4 mm-es és 31,5 mm-es szemnagyságok helyett a finomsági moulus számításánál is szaba a 32 mm-es értéket figyelembe venni.

3 3 1. táblázat: Homok, kavics, homokos kavics betonaalékanyag termékek szemnagysága Megnevezés és osztály Homok G F 85 Homok frakció G F 85/20 Homokos kavics frakció G C 85/20 Szemnagysághatár Legkisebb Legnagyobb () (D) szemnagyság, mm Feltétel = 0 D 4 - > 0 D = 4 - = 2 4 < D 11,2 (12) Szűk frakció D/ 6 Szitanyílás mm Ellenőrző szita Áthullott anyag tömegszázaléka 0, a ; 0-5 b ; 0-3 c D/ D/ D ,4 D 95 0, / ,4 D 95 0, / D/1, D ,4 D 98 Péla mm/mm 0/1 a ; 0/2 b ; 0/4 c 1/4; 2/4 2/8; 2/12

4 4 Az 1. táblázat folytatása: Megnevezés és osztály Homokos kavics frakció G C 90/15 Kavics frakció G C 80/15 Kavics frakció G C 85/15 Szemnagysághatár Legkisebb Legnagyobb () (D) szemnagyság, mm = 2 11,2 (12) < D 20 4 D 8 4 D > 8 Feltétel Nyújtott frakció 6 < D/ 10 Szűk frakció D/ 2 Nyújtott frakció D/ > 2 Szitanyílás mm Ellenőrző szita Áthullott anyag tömegszázaléka 0, / D/ D ,4 D 98 0, / D/1, D ,4 D 98 0, / D/ D ,4 D 98 Péla mm/mm 2/16; 2/20 4/8; 8/16; 16/32 4/16; 8/24; 8/32 Homokos kavics = 0 D 63 NAD M1. NAD M8. ábra szerint (keverék) a, b, c A 0/1; 0/2; 0/4 mm szemnagyságú homok 0,063 mm nyílású szitán áthulló megfelelő megengeett tömegszázaléka. Magyarországon szaba a zárójelben feltüntetett nyílású szitát használni.

5 5 Zúzottkő aalékanyag esetén a szemmegoszláson és a tisztaságon kívül meg kell határozni: - a Los Angeles aprózóást (MSZ EN :2000); - a mikro-deval aprózóást (MSZ EN :1998); - a magnézium-szulfátos kristályosítási aprózóást (MSZ EN :1999); - a szemalakot (urva szemek esetén az MSZ EN 933-3:1998, illetve az MSZ EN 933-4:2000 szerinti mószerrel, és ha szükséges, finom szemek esetén az MSZ EN 933-6:2003 szerinti tölcséres méréssel); - ha szükséges, megállapoás szerint az egyéb mechanikai, iőállósági, hirotechnikai, kémiai, szikramentességi stb. tulajonságokat is. A betonaalékanyagként alkalmazott zúzottkövet vagy zúzottkő terméket a Los Angeles aprózóás, a mikro-deval aprózóás és a magnézium-szulfátos kristályosítási aprózóás vizsgálat ereménye alapján a 2. táblázat szerint kőzetfizikai csoportba lehet sorolni. A 2. táblázat kőzetfizikai csoport beosztása igazoik az MSZ EN 12620:2003 szabvány követelmény renszeréhez, és a lehetőségeken belül követi az MSZ 18291:1978 szabvány és az ÚT :1998 útügyi műszaki előírás megszokott kőzetfizikai csoport beosztását. Kivétel ez alól a Kf-0 kőzetfizikai csoport, amely a Magyarországon az eig alkalmazott kőzetfizikai csoportok követelményeinél szigorúbb követelményeket támaszt. Az eigi nemzeti és az új európai előírások követelményeinek összhangja tette szükségessé az eigi nemzeti C és D kőzetfizikai csoportok ketté bontását Kf-C1 és Kf-C2, ill. Kf-D1 és Kf-D2 csoportokra. A zúzottkő vagy zúzottkő termék akkor sorolható be valamely kőzetfizikai csoportba, ha a Los Angeles, a mikro-deval és a magnézium-szulfátos kristályosítási vizsgálatot ugyanazon szemnagyságú laboratóriumi mintából (frakcióból) előállított vizsgálati mintákon végezték el, és a vizsgált anyag a kőzetfizikai csoport minen követelményét egyiejűleg kielégítette. Az MSZ EN , MSZ EN és MSZ EN európai szabvány mm szemnagysághatárú vizsgálati minták referencia-vizsgálatát írja elő, e az MSZ EN és MSZ EN szabvány bizonyos alternatív-vizsgálati szemnagysághatárok alkalmazását is megengei. Ha a vizsgálati anyag, illetve a vizsgálanó termék (laboratóriumi minta) szemnagysága kívül esik az MSZ

6 6 EN :2000, az MSZ EN :1998, az MSZ EN :1999 szabványokban szereplő mm-es vizsgálati minta szemnagysághatárokon, akkor a mm szemnagyságú vizsgálati mintát a laboratóriumi mintából töréssel és/vagy osztályozással kell előállítani, ha a laboratóriumi minta szemnagysága lehetővé teszi. Ha ez nem lehetséges, vagy a szemek struktúrájának megbontása miatt nem célszerű (tehát magát a terméket kívánják vizsgálni), akkor megegyezés szerint szaba a vizsgálati anyagból a Los Angeles aprózóási vizsgálat MSZ :1990 szerinti, a mikro-deval vizsgálat MSZ :1984 szerinti, a szulfátos kristályosítási aprózóás vizsgálat MSZ :1985 szerinti vizsgálati szemnagyságú és tömegű vizsgálati mintáját előállítani (laboratóriumi törés nélkül, osztályozással), és szaba ezeken a vizsgálati mintákon alternatívvizsgálatként a Los Angeles vizsgálatot az MSZ :1990 szerinti, a mikro-deval vizsgálatot az MSZ :1984 szerinti, a szulfátos kristályosítási vizsgálatot az MSZ :1985 szerinti vizsgálati feltételek mellett elvégezni. A referencia-vizsgálati ereményekből és az alternatív-vizsgálati ereményekből képezett kőzetfizikai csoportok nem feltétlenül esnek egybe, és a vizsgálat ereményét illetve a kőzetfizikai csoportba sorolást a vizsgálati minta szemnagysága is befolyásolhatja. Ezért a kőzetfizikai csoport jelében minen esetben fel kell tüntetni a laboratóriumi minta (frakció) szemnagysághatárait (/D) és a referencia-vizsgálat (r), vagy az alternatívvizsgálat (a) betűjelét. (pl. 12/20 mm névleges szemnagysághatárú termék alternatív-vizsgálata esetén pl. Kf-A 12/20-a ). Ha alternatív-vizsgálatot végeztek, akkor az alternatív-vizsgálat jelében meg kell ani a vizsgálati minta szemnagysághatárait ( 1-2 ) (pl mm szemnagyságú vizsgálati minta Los Angeles aprózóása esetén a LA ). Minen esetben meg kell ani a vizsgálati szabvány számát is, hivatkozással arra, hogy használatát e szabvány megengei. Az MSZ EN 12620:2003 szabvány 5. fejezete az aalékanyagok alkalmazása fizikai tulajonságok szerinti feltételeinek szabályozását nemzeti hatáskörbe utalja. Magyarországon a Kf-D2 kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C8/10

7 7 nyomószilársági osztályú; a Kf-D1 kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C12/15 nyomószilársági osztályú; a Kf-C2 kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C16/20 nyomószilársági osztályú; a Kf-C1 kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C20/25 nyomószilársági osztályú; a Kf-B kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C25/30 nyomószilársági osztályú; a Kf-A kőzetfizikai csoportú zúzottkövet legfeljebb C50/60 nyomószilársági osztályú beton készítéséhez szaba aalékanyagként felhasználni; ha nagyszilárságú beton (szilársági jele C55/67) készül zúzottkő aalékanyagból, akkor a zúzottkő kőzetfizikai csoportja Kf-0 legyen. (Lás a 2. táblázatot). A zúzottkő MSZ EN 933-4:2000 szerint, a hosszúság és vastagság tengelyaránya alapján (pl. szemalak tolómérővel) meghatározott szemalaktényezője a C8/10 C12/16 nyomószilársági osztályokban legfeljebb SI 55 (a lemezes szemek mennyisége legfeljebb 55 tömegszázalék); a C16/20 C20/25 nyomószilársági osztályokban legfeljebb SI 40 (a lemezes szemek mennyisége legfeljebb 40 tömegszázalék); a C25/30 C50/60 nyomószilársági osztályokban legfeljebb SI 20 (a lemezes szemek mennyisége legfeljebb 20 tömegszázalék); a nagyszilárságú betonok (szilársági jele C55/67) esetén legfeljebb SI 15 (a lemezes szemek mennyisége legfeljebb 15 tömegszázalék) legyen. (SI: shape inex = szemalaktényező.)

8 8 Tulajonság és vizsgálati mószer Los Angeles aprózóás, M% MSZ EN Mikro-Deval aprózóás, vizes eljárás, M% MSZ EN Kristályosítási veszteség MgSO 4 olatban, M% MSZ EN Vizsgálati minta szemnagysága mm 2. táblázat: A zúzottkő betonaalékanyagok kőzetfizikai csoportjai LA A zúzottkőbeton legnagyobb nyomószilársági osztálya, amelynek készítéséhez a zúzottkövet fel szaba használni Kőzetfizikai csoportok referencia-vizsgálatok esetén Kf-C /D-r Kf-D /D-r Kf-0 /D-r Kf-A /D-r Kf-B /D-r Kf-C1 /D-r Kf-C2 /D-r Kf-D1 /D-r Kf-D2 /D-r M DE MS 5 5 Nincs korlátozva LA < M DE 15 5 < MS C50/60 LA 25 M DE < MS 15 LA 30 M DE 25 MS < LA M DE < MS < LA M DE < MS < LA M DE 30 MS 30 C25/30 C20/25 C16/20 C12/15 C8/10

9 9 A 2. táblázat folytatása: Tulajonság és vizsgálati mószer Los Angeles aprózóás, M% MSZ Mikro-Deval aprózóás, vizes eljárás, M% MSZ Kristályosítási veszteség MgSO 4 olatban, M% MSZ Vizsgálható szemnagyság tartománya mm 3-80 a 1-2 LA A zúzottkőbeton legnagyobb nyomószilársági osztálya, amelynek készítéséhez a zúzottkövet fel szaba használni Kőzetfizikai csoportok alternatív-vizsgálatok esetén Kf-C /D-a Kf-D /D-a Kf-0 /D-a Kf-A /D-a Kf-B /D-a Kf-C1 /D-a Kf-C2 /D-a Kf-D1 /D-a Kf-D2 /D-a a MD a Mg Nincs korlátozva a 1-2 LA < a 1-2 MD15 5 < a 1-2 Mg10 10 C50/60 a 1-2 LA25 a 1-2 MD < a 1-2 Mg15 a 1-2 LA30 a 1-2 MD25 a 1-2 Mg < a 1-2 LA35 35 a 1-2 MD25 18 < a 1-2 Mg < a 1-2 LA40 40 a 1-2 MD30 21 < a 1-2 Mg25 40 < a 1-2 LA45 45 a 1-2 MD30 a 1-2 Mg30 C25/30 C20/25 C16/20 C12/15 C8/10

10 Noteszlapok abc-ben Vissza a Noteszlapok tematikusan tartalomjegyzékhez