A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2016) 666 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Összegző jelentés az ivóvíz minőségéről az EU-ban a 98/83/EK irányelv 13. cikkének (5) bekezdése szerinti, a közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések vizsgálata alapján HU HU

2 ÖSSZEGZŐ JELENTÉS AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGÉRŐL AZ EU-BAN A 98/83/EK IRÁNYELV 13. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSE SZERINTI, A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI JELENTÉSEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN 1. BEVEZETÉS Az irányelv Az ivóvízről szóló irányelv 1 célja annak biztosítása, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz biztonságos legyen. Az irányelv előírja, hogy az ivóvíznek mentesnek kell lennie minden olyan mikroorganizmustól, parazitától vagy anyagtól, amely potenciálisan veszélyeztetheti az emberi egészséget, és ennek érdekében előírásokat fogalmaz meg az ivóvízben található leggyakoribb potenciálisan káros mikroorganizmusokra és anyagokra vonatkozóan. A jelentés Az ivóvízről szóló irányelv szerint a tagállamok kötelesek rendszeresen ellenőrizni a fogyasztók számára nyújtott ivóvíz minőségét. A tagállamoknak háromévente jelenteniük kell a felügyeleti eredményeket a Bizottságnak. Az összegző jelentés összegzően ismerteti az ivóvíz minőségére vonatkozó adatokat az uniós tagállamok tekintetében a közötti időszakban. A jelentéssel teljesül az ivóvízről szóló irányelv 13. cikkének (5) bekezdésében foglalt azon kötelezettség, amelynek értelmében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a tagállami jelentéseket és az uniós ivóvíz minőségéről háromévente összegző jelentést kell megjelentetnie. Az ezen jelentésben feltüntetett információk egy kivételével valamennyi tagállamra kiterjednek: Horvátország mentesült a jelenlegi jelentési kötelezettség alól, hiszen 2013 közepén, azaz e jelentéstételi időszak végéhez közel csatlakozott az EU-hoz. Ez a jelentés független attól a szolgálati munkadokumentumtól, amely az ivóvízről szóló irányelv REFIT-értékeléséről szól, és amelyet 2016 utolsó negyedévében fognak elfogadni. Az irányelv különbséget tesz a kis és a nagy vízszolgáltató létesítmények között. A nagy vízszolgáltatók átlagosan napi 1000 m³-t meghaladó ivóvízhozammal rendelkeznek vagy 5000 főnél többet látnak el. A minimális vízminőségi követelmények egyformák a kis és a nagy vízszolgáltató létesítmények esetében, de a jelentési kötelezettségek csak a nagy vízszolgáltatókra vonatkoznak. Ennek megfelelően ez az összegző jelentés a nagy vízszolgáltató létesítményekre vonatkozó ivóvízminőséget foglalja össze. Ennek ellenére az adatgyűjtés során 15 tagállam (BE, BG, CY, ES, FR, GR, HU, IE, LU, MT, PT, RO, SE, SI, SK) önkéntes alapon információt nyújtott a kis (napi 1000 m³-nél kisebb hozamú) vízellátási körzetekről is. A kis vízszolgáltatók átfogó uniós megfelelőségi értékelését a Bizottság nem tartotta célszerűnek, mivel a rendelkezésre álló adatok nem voltak teljesen reprezentatívak az egész Unióra, ezért a jelenlegi jelentés nem tartalmazza 1 A Tanács november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., ). 2

3 ezeket az információkat. A 15 tagállam által nyújtott információk szerint az általános megfelelőség átlagosan 98%-os, és komoly problémák nem merültek fel. A Bizottság azonban úgy véli, hogy további információkra van szükség ahhoz, hogy megfelelő képet lehessen alkotni a pontos helyzetről, és ezért további vizsgálatokat fog végezni. Azokban az esetekben, ahol a tagállamok a kis vízszolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokról is adtak tájékoztatást, ezek az információk az egyes országok adatlapjának végén kerültek feltüntetésre. A tagállamonként részletesebb információt nyújtó országokról szóló adatlapok a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának honlapján 2 érhetőek el. A közötti időszakra vonatkozó, a nemzeti honlapokon feltüntetett tagállami ivóvízjelentések hivatkozásai e jelentés I. mellékletében találhatók. Az ivóvíz minőségi paraméterei Az irányelv előírásokat határoz meg az ivóvízben található leggyakoribb potenciálisan káros mikroorganizmusok és anyagok vonatkozásában. Összesen 48 alapvető paramétert kell rendszeresen ellenőrizni és vizsgálni. Az irányelv a paraméterek három csoportját különbözteti meg: mikrobiológiai paramétereket, kémiai paramétereket és indikátor paramétereket (részletesen kifejtve az irányelv I. mellékletében). Az Escherichia coli és az Enterococcus két mikrobiológiai paraméternek nullát helyettesítő határértéke van. Más szóval a víz minőségének és biztonságának garantálása érdekében ezeknek az organizmusoknak nem szabad jelen lenniük az ivóvízben. A kémiai paramétereket az emberi egészségre való potenciális hatásuk miatt választották ki. Vegyi anyagok a baleseteket leszámítva szinte soha nincsenek jelen az ivóvízben olyan koncentrációban, amely akut egészségkárosító hatásokat váltana ki. A vegyi anyagok közé tartoznak a nyomelemek, mint például az arzén, a nikkel vagy az ólom, illetve egyéb anyagok, mint a cianid, a policiklikus aromás szénhidrogének vagy nitrogén összetevők: a nitrát és a nitrit. A vegyi anyagok hatása függ a túllépés mértékétől, az expozíció időtartamától és az emberi testre gyakorolt hatás jellegétől. A számszerű értékek többnyire az élethosszig tartó expozíción és személyenként naponta két liter átlagos ivóvízbevitelen alapulnak. Az indikátor paraméterek olyan paraméterekre vonatkoznak, amelyek közvetetten érintik a víz minőségét: annak jelzésére szolgálnak, hogy valami megváltozott a vízforrásnál, a víz kezelésénél vagy a víz elosztásánál. Ha a paraméterek túllépése figyelhető meg ebben a paramétercsoportban, a helyzetet tovább kell vizsgálni és a problémát meg kell oldani. Bár a legtöbb indikátor paraméter nem jelent közvetlen veszélyt az emberi egészségre, a vízminőségre közvetetten hatással lehet a víz megjelenése, íze vagy illata révén (és ezáltal befolyásolja a fogyasztó általi elfogadhatóságot) vagy zavarhatja a megfelelő kezelést, pl. a szerves anyag jelenléte miatt elégtelen lehet a fertőtlenítés

4 Az ellenőrzési követelményeket az irányelv II. és III. mellékletének módosítása révén 3 a tudományos és műszaki fejlődésnek megfelelően nemrég aktualizálták. E módosítás egy kockázatalapú megközelítését vezetett be, amelyet a tagállamok önkéntes alapon alkalmazhatnak az ellenőrzés kiterjesztése, a gyakoriság csökkentése vagy a paraméterek törlése céljából a kockázatértékelés eredményei alapján. A módosítás október 27-én lépett hatályba és a nemzeti jogba 24 hónapon belül kell átültetniük a tagállamoknak. 2. EREDMÉNYEK UIÓS SZINTEN Általános információk Az Európai Unióban különböző forrásokból nyernek ki ivóvizet. Összességében a tagállamok fő forrásai a felszín alatti és a felszíni vizek (pl. ivóvíz gátak), amelyek ivóvízellátásunk 50, illetve 36%-át teszik ki (1. ábra). 1. ábra Ivóvízforrások az Európai Unióban ( ) 2% 2% 1% 7% 2% 50% Felszín alatti víz Felszíni víz Szárazföldi vizek Parti víz Parti vízszűrés 36% Egyéb víz Mesterséges talajvízpótlás A 2. ábra a vízforrások tagállami megoszlását mutatja be. 2. ábra Ivóvízforrások a különböző tagállamokban ( ) 3 A Bizottság október 6-i 2015/1787/EU irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének módosításáról. 4

5 [%] AT DK LT SK DE SI LV PL BE IT NL ES LU FR EE HU MT FI BG RO CZ GR PT SE UK IE CY Felszín alatti víz Felszíni víz Szárazföldi vizek Parti víz Parti vízszűrés Egyéb víz Mesterséges talajvízpótlás *Csehországban a szárazföldi víz egyet jelent a felszíni vízzel Az Európai Unióban nincs hivatalosan összegyűjtött statisztikai adat arról, hogy hány ember használja a közüzemi vízhálózatot. A 3. ábra a nagy vízellátási körzetek által lefedett lakosság arányát mutatja (>1 000 m³/nap és/vagy 5000 főnél többet ellátó). 3. ábra A nagy vízellátási körzetek lakossága a tagállamokban ( ) 5

6 NL LU MT GR UK SK BE DE PT SE ES FI FR BG CY CZ IE SI PL AT IT EE DK LV HU LT RO Lakosság [%] Hollandia és Luxemburg lakosságának 100%-át nagy vízszolgáltató létesítmények révén látja el. Az EU lakosságának nagy vízszolgáltatók útján el nem látott jelentős részét kis vízszolgáltatók szolgálják ki, amelyeknek meg kell felelniük az irányelv követelményeinek. A nagy és kis vízszolgáltatás tekintetében Málta, Szlovákia, Portugália, Franciaország, Bulgária és Magyarország is lefedi a lakosság 100%-át, és a legtöbb egyéb tagállam is eléri a lakosság nagy részét Románia kivételével, ahol a lakosságnak csupán 66%-át látja el mindkét szolgáltatás. Mivel csak 15 tagállam számolt be kis vízszolgáltatókról, ezt a kiegészítő információt nem jeleníti meg a 3. ábra. Az ivóvíz minősége - Megfelelés A vízellátási körzet ivóvízminőségének felmérése céljából a tagállamok a közötti jelentéstételi időszakban igen nagyszámú elemzést végeztek: 4,1 milliót a mikrobiológiai paraméterekről, 7,1 milliót a kémiai paraméterekről és 17,5 milliót az indikátor paraméterekről. Minden egyes paraméter tekintetében rendelkezésre állt az előírásoknak való megfelelésre vonatkozó információ. A megfelelés százalékos aránya a vizsgált minták számának és az észlelt túllépések számának arányát tükrözi. Ha az adott évben végzett minden elemzésnek legalább 99%-a megfelel az adott szabványnak, úgy tekinthető, hogy a tagállam az érintett 6

7 paraméterre vonatkozóan megfelel az irányelvnek. Az indikátor paraméterek túllépései nem feltétlenül jelentik az irányelvnek való meg nem felelést a fent említett okok miatt (ha közvetlenül nem fenyegetik az emberi egészséget). A 4. ábra az egyes paramétercsoportok megfelelőségének százalékos arányát mutatja be az Európai Unióban. Az eredmények az előírásoknak való nagymértékű, 99% feletti megfelelést mutatnak a kémiai és mikrobiológiai paraméterek esetében. Az E. coli és az enterococcus két mikrobiológiai paraméter jelenléte az ivóvízmintában azt jelezheti, hogy vagy a víz forrásánál vagy a vízelosztó hálózaton belül szennyeződés történhetett. Az E. coli vagy enterococcus kimutatása az ivóvízmintában túllépésnek tekintendő. Az indikátor paraméterek (a szín, a szag, az íz és a zavarosság kivételével) csaknem 99%-os megfelelést jeleznek a közötti jelentéstételi években. 4. ábra Az előírásoknak való megfelelés százalékos aránya a mikrobiológiai, a kémiai és az indikátor paraméterek esetében a közötti jelentéstételi időszakban az Európai Unióban Az irányelv betartása %-ban 97,0 97,5 98,0 98,5 99,0 99,5 100,0 Mikrobiológiai paraméterek Kémiai paraméterek Indikátor paraméterek Az 5. ábra a sajátos kémiai paraméterek megfelelőségére vonatkozó információkat mutatja az Európai Unióban. 5. ábra A kémiai paraméterek megfelelőségének aránya az Európai Unióban ( ) 4 4 Az 5. ábrában használt rövidítések: Ö = összesen, E =egyenként. 7

8 Megfelelés [%] 98,0 98,2 98,4 98,6 98,8 99,0 99,2 99,4 99,6 99,8 100,0 1,2-diklór-etán Cianid Kadmium Benzol Króm Higany Benzo[a]pirén Policiklusos aromás szénhidrogének Antimon Tetra-/triklór-etán Növényvédő szerek Ö Réz Vízművi nitrit Nitrát Bromát Vízkivételi hely nitritje Bór Szelén Nitrát-Nitrit/formula Trihalometán összesen Ólom Nitrit Nikkel Növényvédő szerek - E Fluorid Arzén Szinte minden más paraméterrel ellentétben az arzén mutatja a legalacsonyabb megfelelőségi arányt 98,83%-kal. Ezt a viszonylag alacsonyabb (de a 98,8%-nál még mindig magasabb) megfelelési arányt főként a vízgyűjtő jellemzői okozzák, és például a Magyarországon vagy Olaszországban található geológiai háttér-koncentrációnak köszönhető. A 6. ábra az egyes indikátor paraméterek túllépéseivel kapcsolatos információt mutatja be. A szám csupán áttekintést ad a túllépésekről, és nem tükrözi az irányelvnek való meg nem felelést, mert számos indikátor paraméternek, úgy mint a színnek, íznek, illatnak vagy zavarosságnak, nincsen numerikus értéke. Mindazonáltal az ebben az indikátor paramétercsoportban leggyakrabban túllépéseket mutatott paraméter az összes szerves szén (TOC) és a vas. Az összes szerves szén önmagában nem káros. Ez a vízben lévő szénben kifejezett szerves molekulákat jelzi közvetett módon. Emellett a vízforrás és az elosztási rendszer vízminőségének egészségességét és biztonságát jelzi, és kapcsolódik a fertőtlenítés melléktermékeihez. Ha fertőtlenítőszerrel lép reakcióba, káros melléktermékeket bocsáthat ki. Az összes szerves szén fontos a kezelési eljárással kapcsolatos költségek optimalizálása és ezáltal a csökkentésük céljából is. A természetes vas-, illetve mangántartalmú víz azt eredményezi, hogy a vízben oldott vas és mangán oxidálódik és színtelen, oldott formájúról színes, szilárd formájúra változik. 6. ábra Az indikátor paraméterek megfelelőségi aránya az Európai Unióban ( ) 8

9 Oxidálhatóság Megfelelés [%] 95,0 95,5 96,0 96,5 97,0 97,5 98,0 98,5 99,0 99,5 100,0 Vezetőképesség ph Clostridium Alumínium Ammónium Nátrium Telepszám Klorid Coliform baktériumok Mangán Szulfát Vas Összes szerves szén 9

10 1. keretes szöveg Növényvédő szerek az ivóvízben Az ivóvízről szóló irányelv 0,1 mg/l koncentrációs határértéket jelöl meg az egyes növényvédő szerekre, valamint 0,5 mg/l koncentrációs határértéket a növényvédő szerek összességére. A tagállamok jelentős számú növényvédő szert és metabolitot (bomlás- és reakciótermékek) ellenőriznek az ivóvízben, amelyeket nemzeti szinten választanak ki, és amelyek ily módon minden tagállamban egyediek. Azonban csak azokat a növényvédő szereket kell ellenőrizni, amelyek valószínűleg jelen vannak egy adott készletben. Jelentéstételi célból az Európai Bizottság és a tagállamok 13 növényvédő szer rövid listájáról állapodtak meg. Ezek vonatkozásában jelentés készült az ellenőrzés gyakoriságáról és a nem megfelelésről as időszak tekintetében. Annak ellenére, hogy a növényvédő szerek rövid listájának közlése összehangolt hozzáállást tükröz és összehasonlítható, nem mutatja az összes növényvédő szer és az egy országban előforduló összes releváns metabolit teljes képét. Az alábbi ábrán látható a rövid listában foglalt növényvédő szerek előfordulása és paramétertúllépése tekintetében megfigyelt vízellátási területek százalékaránya az Európai Unióban a as beszámolási időszakban. Atrazin Nagy ellenőrzött vízszolgáltatók* [%] Csak azokat a növényvédő szereket kell ellenőrizni, amelyek valószínűleg jelen vannak egy adott készletben Diuron Atrazin-dezetil MCPA Mekoprop Bromacil S-metolaklór Az alacsony ellenőrzési értékek (átlagosan 27,4%) azt mutatják, hogy az ivóvízről szóló irányelvben előirányzott ellenőrzési megközelítés nem teszi lehetővé az átfogó uniós értékelést az ivóvíz növényvédőszer-szennyezettségéről, bár a megfelelőség jelentett arányai következetesen magasak (összesen 99,9%-ot meghaladóak, lásd 5. ábra). A tagállamokban végzett felmérés alapján a Bizottság 10

11 készített egy aktualizált listát az aggodalomra okot adó növényvédő szerekről és metabolitokról az ellenőrző programokban történő figyelembevétel céljából

12 Az előírásoknak való nem megfelelés okai Az ivóvízről szóló irányelv előírja a tagállamok számára, hogy jelentsék a vízellátási körzetekben észlelt nem megfelelések okait és a javító intézkedéseket. A túllépések okait a jelentésekben vízgyűjtővel összefüggő, kezeléssel összefüggő és (közszolgáltatási hálózati és házi hálózati) elosztással összefüggő kategóriák szerint osztályozzák. A 7. ábra azon elemzések számát mutatja, amelyek a fő paraméterek tekintetében túllépést tártak fel. A 2011 és 2013 közötti jelentéstételi időszakban a legtöbb túllépést a coliform baktériumok tekintetében jelentették, és ezt követte a vas, az összes szerves szén és az ammónium. Ezen paraméterek legtöbbje indikátor paraméter, amelyek közvetlenül nem veszélyeztetik az emberi egészséget. 7. ábra Azon elemzések száma, amelyek az ivóvízről szóló európai uniós irányelv paraméterei esetében túllépést tártak fel ( ) Coliform baktériumok Vas Összes szerves szén Ammónium Telepszám Mangán E.coli ph Enterococcusok Klorid Szulfát Alumínium Clostridium Arzén Nitrit Ólom Vezetőképesség Fluorid Vízkivételi hely nitritje Nátrium Nikkel Nitrát-Nitrit/formula Elemzések száma A 8. ábra bemutatja a leggyakrabban megjelölt paraméterekre vonatkozó okokat. Míg a biológiai paramétereknek (Coliform baktériumok, telepszám, E-coli, Enterococcus, Clostridium) és a vasnak köszönhető paramétertúllépések okait nem lehet pontosan meghatározni, az ammónium-, a mangán-, a ph-, a klorid-, a szulfát-, az arzén- és a nitrittúllépés elsősorban a vízgyűjtővel vannak összefüggésben. Az összes szerves szén és az alumínium paraméter túllépése főleg a kezeléssel kapcsolatos, míg az ólomé egyértelműen a házi elosztó hálózat problémáival áll összefüggésben. 8. ábra A nem megfelelés okai a leggyakrabban megjelölt paraméterek esetében 12

13 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Coliform baktériumok Vas Összes szerves szén Ammónium Telepszám Mangán E.coli ph Enterococcusok Klorid Szulfát Alumínium Clostridium Arzén Nitrit Ólom Vízgyűjtővel összefüggő Egyéb okok Kombinált okok Nem ismert Házi elosztó hálózattal összefüggő Nyilvános elosztó hálózattal összefüggő Kezeléssel összefüggő Országok közötti összehasonlítás A paramétercsoportokra vonatkozó nem megfelelést az 1. táblázat mutatja be nemzeti szinten a tagállamokban. Az értékelés az egyes paramétercsoportok as időszakra vonatkozó átlagos megfelelőségi arányán alapul. 1. táblázat Nemzeti szintű megfelelési arányok a tagállamokban ( ) Ország Mikrobiológiai paraméterek Kémiai paraméterek Indikátor paraméterek* AT 99,84 99,9 99,6 BE 99,75 99,9 99,1 BG 99,25 99,5 99,3 CY 99,01 99,9 96,3 CZ 99,91 99,9 99,2 DE 99,88 99,9 99,7 DK 99,80 99,8 98,6 EE 99,99 99,8 99,1 ES 99,62 99,8 99,4 FI 100,00 99,9 99,6 FR 99,84 99,8 99,4 GR 99,64 99,9 99,5 HU 99,71 98,6 97,1 IE 99,97 99,5 99,3 13

14 Ország Mikrobiológiai paraméterek Kémiai paraméterek Indikátor paraméterek* IT 99,20 99,6 99,6 LT 100,00 99,3 99,0 LU 99,77 100,0 99,5 LV 99,92 100,0 98,7 MT 100,00 99,9 90,1 NL 99,97 100,0 100,0 PL 100,00 100,0 99,8 PT 99,57 99,9 99,3 RO 99,69 99,7 99,2 SE 99,94 100,0 99,1 SI 99,25 100,0 98,7 SK 99,52 100,0 99,4 UK 99,98 99,9 99, %-os megfelelési arány %-os megfelelési arány < 98%-os megfelelési arány *kivéve a szagot, az ízt, a színt és a zavarosságot A mikrobiológiai paraméterek tekintetében valamennyi tagállam %-os mértékű megfelelési arányt jelentett. A kémiai paraméterek tekintetében 26 tagállam jelentett %-os mértékű megfelelési arányt, és csak Magyarország jelentett 99%-ot éppen el nem érő arányt. Az indikátor paraméterek esetében három tagállam megfelelési aránya volt 98% és 100% között, három tagállamé volt 98% alatt, és 21 tagállam ért el 99%-nál magasabb megfelelési szintet. Az indikátor paraméterek esetében Málta meglehetősen alacsony, átlagosan 90,1%-os megfelelési arányt jelentett a kloridra vonatkozó igen alacsony megfelelési arányok miatt. Összességében nem figyeltek meg jelentős különbségeket a tagállamok között. A 9. ábra a különböző javító intézkedések (pl. forrásra irányuló intézkedések, forrás cseréje, javítása, tisztítása és fertőtlenítése) százalékos arányát mutatja. A műveleteket kördiagramok jelenítik meg három fontos paraméter, a coliform baktérium, az arzén és az ólom esetében: 9. ábra A javító intézkedések százalékos aránya választott vízminőségi paraméterekre Európában ( ) Coliform baktériumok Arzén Ólom 14

15 (C=vízgyűjtő; D = házi elosztási hálózat; E=szükséghelyzet; P=nyilvános elosztó hálózat; T=kezelés) (C=vízgyűjtő; D=házi elosztási hálózat; E=szükséghelyzet; P=nyilvános elosztó hálózat; T=kezelés) Az ok megszüntetését vagy mérséklését célzó C1 tevékenység(ek) N Nem szükséges C2 A forrás cseréjét célzó tevékenység(ek) O Egyéb D1 A meghibásodott alkatrészek cseréje, eltávolítása vagy javítása P1 A meghibásodott alkatrészek cseréje, el tá vol ítá s a va gy ja vítá s a D2 E A szennyezett alkatrészek tisztítása, mosása és/vagy fertőtlenítése A fogyasztók értesítése és utasítása, pl.: a használat megtiltása, utasítás a víz felforralására, a fogyasztás átmeneti korlátozása P2 T A szennyezett alkatrészek tisztítása, mosása és/vagy fertőtlenítése A kezelés megkezdése, korszerűsítése vagy javítása Az észlelt coliform baktériumok esetében a legtöbb javító intézkedés (67%) a nyilvános elosztó hálózattal vagy a kezelési infrastruktúrával és a működéssel volt kapcsolatos (vagyis jobb fertőtlenítéssel). Az arzén ivóvízben található magas koncentrációjának minimalizálása érdekében tett javító intézkedések többnyire a kezeléssel (46%) vagy a vízgyűjtővel (29%) voltak összefüggésben. Ahol az ólomkoncentráció meghaladta a parametrikus értéket, a javító intézkedések a jelentett esetek 67%-ában az ólom vízvezeték cseréjét vagy eltávolítását vonták maguk után a házi elosztó hálózatban. Összefoglalva megállapítható, hogy az ivóvíz minőségi paramétereivel vagy paramétercsoportjaival kapcsolatos sajátos problémákat az ivóvízellátási lánc különböző pontjain megnyilvánuló problémák okozzák: a víz forrásánál, kezelésénél, elosztásánál és a vízvezeték végén, a fogyasztónál. Ez arra utal, hogy több helyen is hasznos ellenőrző programokat kell létrehozni a nem megfelelés ezen okait figyelembe véve, hogy azonnali javító intézkedéseket hozhassanak Európa egészséges ivóvízellátásának biztosítása érdekében. A tagállamokra bízzák a betartás eszközeinek és intézkedéseiknek a megválasztását, mert nekik kell legjobban ismerniük a helyi vízminőség helyzetét, és ők tudnak megfelelő válaszokat adni a valós helyi problémákra. Ha azonban az előírásoknak való folyamatos nem megfelelés strukturális problémák miatt figyelhető meg, és a javító intézkedések nem voltak elegendőek az ivóvíz minőségének helyreállítására, a Bizottság intézkedést hozhat az uniós jog potenciális megsértésével kapcsolatban. A Bizottság strukturált párbeszéd útján 15

16 megpróbálja gyorsan megoldani az érintett tagállammal a mögöttes problémát, és ha az érintett tagállam nem talál megoldást a vélt uniós jogsértés orvoslására, a Bizottság hivatalos kötelezettségszegési eljárást indíthat. Az általánosságban nagy mértékű megfelelés miatt erre eddig csak néhány esetben volt szükség. 3. KÖVETKEZTETÉS Ez az összegző jelentés azt mutatja, hogy a fogyasztókhoz juttatott ivóvíz minősége amely közvetlenül tükrözi a paraméterek megfelelési arányait első alkalommal legalább 99%-ot ért el egy kivételével az összes tagállamban a közötti jelentéstételi időszakban. Ez pozitív eredmény, amely tükrözi az összes érintett fél erőfeszítését az ivóvízről szóló irányelv helyes végrehajtásáért. E jelentés közzétételekor szerkesztés alatt áll az ivóvízről szóló irányelv részletes értékelő jelentése, 6 amely többek között a jelentéstételi rendszert is vizsgálja. Ezzel párhuzamosan folyik az Unió környezetvédelmi ellenőrzési és jelentéstételi 7 vizsgálata. Mindkét kezdeményezés vélhetően további következtetéseket és utólagos ellenőrzést fog tartalmazni az ivóvízről szóló irányelv szerinti jelentéstételi folyamat javítása érdekében. 6 A referencia szerepeltetendő, amint elkészül. 7 A referencia szerepeltetendő, amint elkészül. 16

17 I. melléklet: Nemzeti ivóvízjelentések és információk hivatkozásai ( ) Ta Tagállami jelentés helye gáll am AT BE BG CY Expand=1&Seq=1 CZ DE DK pdf/manage_document EE ES FI FR GR HU IE IT LT LU LV MT NL PL PT uprincipal%5cdocumentacao%5cpublicacoesirar&section=menuprincipal&folderpath=%5croot%5c Contents%5cSitio%5cMenuPrincipal%5cDocumentacao&BookTypeID=3&BookCategoryID=1 RO SE SI SK UK 17