4.5. Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben résztvevők száma a képzés típusa szerinti bontásban A Magyarországon dolgozó,

Átírás

1

2 Készítették: Dr. Abay-Nemes Orsolya Bélteki Zsolt Dr. Deutschman-Horváth Zsuzsanna Lídia Fekecs Máté Gyetvai Györgyi Dr. Papp Dávid Dr. Rikker Nándor Schwiegelhofer Bence Szabó Tamás Tóth István Dr. Veres Előd 2

3 Tartalom 1. Bevezetés Módszertani bemutatás Az egészségügy humánerőforrására vonatkozó adatok Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Létszámra vonatkozó adatok Korcsoportos megoszlás Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás Földrajzi megoszlás Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek száma szakterületenként földrajzi területenkénti, illetve munkáltató jellege szerinti bontásban Az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek száma és szakképesítésére vonatkozó adatok Az egészségügyi dolgozók tekintetében az idegen nyelvismerettel rendelkezők száma és aránya nyelvenként Képzésre vonatkozó adatok A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben résztvevők és végzettek száma szakképesítés szerinti és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben résztvevők száma, szakmacsoportos és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben végzettek száma, szakmacsoportos és területi megoszlása A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi alap szakképzést megkezdők és végzettek száma alap szakképesítés szerinti és területi megoszlása Az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek száma, valamint a képzésben részt vevők száma szakok szerinti megoszlásban Képzésre felvettek száma Képzésben résztvevők száma A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és az államilag finanszírozott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre jelentkezettek megoszlása, valamint a felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és a képzésbe jelentkezettek megoszlása a szakvizsgát tett személyek számára vonatkozó adatok a szakképzés típusa és szakiránya szerinti bontásban

4 4.5. Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben résztvevők száma a képzés típusa szerinti bontásban A Magyarországon dolgozó, külföldön megszerzett és Magyarországon elismert vagy honosított egészségügyi szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma szerinti bontásban, valamint az elismerések száma szakképesítésenként, a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek és az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek aránya Az elismerések száma szakképesítésenként, a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban A Magyarországon dolgozó, külföldön született egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma és születési ország szerinti bontásban, valamint a külföldi és kettős állampolgárságú egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma és állampolgárság szerinti bontásban Az egészségügyi ellátó rendszerből kilépőkre vonatkozó adatok Az elhalálozások számára vonatkozó adatok szakma szerinti bontásban A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók száma szakma szerinti bontásban Az egészségügyi tevékenységüket egy évet meghaladóan szüneteltető személyek száma és a szüneteltetés időtartama Szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám statisztikai adatok, valamint az egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok Összegzés Mellékletek

5 1. Bevezetés Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 114. szerinti egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működtetését az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja alapján az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ látja el. Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól szóló 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet (a továbbiakban: HMR rendelet) 5. -a alapján az ENKK évente egy alkalommal a tárgyévet követő év április 30-áig éves beszámolót (a továbbiakban: beszámoló) készít a egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adatainak elemzése és értékelése alapján az ágazati humánerőforrás helyzetéről a jogszabályban meghatározott tartalommal. A beszámolónak az ENKK honlapján történő közzétételére az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyását követően kerül sor. A beszámoló elsődleges célja, hogy a humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján elősegítse az ágazati stratégia kialakítását, a kormányzat és az egészségügyi ágazat humánerőforrással kapcsolatos döntéseinek megalapozását, a megtett intézkedések nyomon követését, valamint célja, hogy információt biztosítson a gyűjtött adatokat a munkájuk során felhasználó intézményeknek, szervezeteknek, társadalomkutatóknak, statisztikusoknak. A humánerőforrás-monitoringrendszer működtetéséhez kapcsolódóan június 1-től március 31-ig került megvalósításra a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül a TÁMOP /1 azonosító számú, Egészségügyi humánerőforrás monitoring című projekt, melynek elsődleges célkitűzése volt az egészségügyi humánerőforrás monitoring-rendszer fejlesztése révén az ágazati döntéshozatal naprakész és valid adatokkal történő megalapozásának elősegítése. A projekt számos eredményterméke közül a kimutatások, elemzések elkészítéséhez így az ágazati humánerőforrás helyzetét bemutató éves beszámoló összeállításához elsősorban az adatminőség javítására szolgáló validálási tevékenység és az adatok magasabb szintű kiaknázási lehetőségét biztosító adattárház járul hozzá. Az adattárház egységes, homogén struktúrában, idősorosan képes tárolni a különböző adatszolgáltatóktól a jogszabályban meghatározottak szerint személyazonosításra alkalmas módon érkező adatokat, lehetővé téve ezzel a különböző adatgazdák adatköreinek egységes alapon történő, összetett elemzéseit. Az adattárház fejlesztése 2015 márciusában fejeződött be, így jelen beszámoló elkészítéséhez közvetlenül még nem volt hasznosítható, ugyanakkor a validálási tevékenység eredménye a évi adatok minőségében már jelentkezik. A validálás célja az Eütv a szerinti egészségügyi szakképesítéssel rendelekező személyek alapnyilvántartásában és az Eütv a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő adatoknak, mint 5

6 az ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer alapadatainak felülvizsgálata és naprakésszé tétele volt. Az adattisztítási tevékenység a hagyományos papír alapú validálással, majd az azt felváltó önvalidálás komplex módszertanával (melynek keretén belül továbbképzési pont került jóváírásra annak az egészségügyi dolgozónak, aki saját adatait az erre a célra létrehozott internetes felületen felülvizsgálta, és szükség esetén korrigálta) sikeresen teljesítette a projekt vállalt indikátorát, elérve az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók 90,5 %-ának adatvalidálását. 6

7 2. Módszertani bemutatás Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer adattartalmát az Eütv 114. (2) bekezdése, a kapcsolódó adatszolgáltatók körét a HMR rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A jogszabályban szereplő adatkörök elemzési módszertan szempontjából két csoportra oszthatóak: az összetett elemzésekre lehetőséget biztosító, külön adatgazdáktól személyazonosításra alkalmas módon érkező részletes adatok, illetve a bizonyos ismérvek szerint már összesített adatokat tartalmazó jelentések. A évi beszámoló összeállításakor az alábbi adatszolgáltatók adatkörei kerültek felhasználásra. Adatszolgáltató Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal ( továbbiakban: EEKH) EEKH EEKH EEKH Oktatási Hivatal Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezet-fejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) GYEMSZI GYEMSZI GYEMSZI GYEMSZI orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (illetve Nemzetgazdasági Minisztérium) Adatkör Az Eütv a szerinti egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartása Az Eütv a szerinti egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása Az államilag támogatott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre vonatkozó, az Eütv. 116/A. (5) bekezdése szerinti adatok Az Eütv (2) bekezdés i) pontja szerinti adatok az oklevelét, bizonyítványát elismerni, vagy külföldön elismertetni szándékozó személyekről Az Eütv (2) bekezdés d) pontja szerint az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek számára vonatkozó adatokat szakok szerinti megoszlásban A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképesítést szerzettek, valamint a képzésben részt vevők számára és szakképesítés szerinti megoszlására vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés k) pontja szerinti adatok az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyekről Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó bér- és létszám-statisztikai adatok A szakvizsgát tett személyekre vonatkozó, az Eütv (6) bekezdés a) és d) pontja szerinti adatok Az Eütv (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok közül az orvosokra, fogorvosokra, gyógyszerészekre, valamint egyéb egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezőkre vonatkozó adatok Az adott évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött, az egyes egészségügyi szakképesítésekhez kapcsolódó egészségügyi állás- és létszámkimutatásra vonatkozó adatok Az Eütv (2) bekezdés j) pontja szerinti adatok az egészségügyi ágazati munkaerőigényre vonatkozóan Jelen beszámolóban az adatok feldolgozásának és elemzésének szempontjai nem változtak a 2013-as évről készült beszámolóhoz képest, azonban egyes esetekben a kimutatások beszámolóban történő 7

8 szerepeltetésének helye a HMR rendelet által a beszámoló felosztására és tartalmi egységére tett előírásoknak megfelelően módosultak. Az egészségügyi ágazati humánerőforrás évi helyzetét bemutató beszámoló fejezeti tagolása így a következők szerint történt. A harmadik fejezet foglalkozik az egészségügyi humánerőforrás létszámadataival. Itt találhatóak meg többek között az alapnyilvántartásban és működési nyilvántartásban szereplő adatok részletezése korfa, megoszlás, szakmák és szakmacsoportok, valamint földrajzi terület szerint. A negyedik fejezet a képzések, szakképzések kérdéskörét érinti: alapképzés, mesterképzés, felsőfokú szakképesítések, illetve a felsőfokú szakirányú szakképzés rendszere (a kapcsolódó ösztöndíjakkal). Ebben a pontban szerepel továbbá a korábbi beszámolóktól eltérő, módosított módszertan alapján elkészített külföldön megszerzett egészségügyi szakképesítések Magyarországon történő elismerésével kapcsolatos elemzések, valamint új elemként itt jelennek meg a szakképesítés megszerzésének helyétől független állampolgárság és származási ország szerinti adatkörök. Az ötödik fejezet taglalja az egészségügyi ellátó rendszerből kilépők adatait, így többek között az elhunytakra, a működési nyilvántartásukat meg nem újítókra, illetve a külföldi munkavállalás céljából hatósági bizonyítványt kérők adatait. A hatodik fejezet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében gyűjtött bér- és létszám adatokat tartalmazza. 8

9 3. Az egészségügy humánerőforrására vonatkozó adatok 3.1 Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 3. q) pontja szerint egészségügyi szakképesítésnek minősül az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség. Az alapnyilvántartás alapvető szabályait az Eütv a szabályozza, egyben kötelezően előírja, hogy az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alapnyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt egészségügyi szakképesítéseket az oklevél vagy bizonyítvány megszerzését, illetve magyarországi honosítását vagy elismerését követően alapnyilvántartásba kell venni. Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az Eütv. alapján az alapnyilvántartás a megszerzett szakképesítés megnevezése, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, valamint az egészségügyi dolgozó alapnyilvántartási száma és az alapnyilvántartásának jogszabályban meghatározott típusa tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Valamennyi egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy alapnyilvántartását az ENKK vezeti. A nyilvántartás személy alapú, ami azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozónak függetlenül a szakképesítései számától alapnyilvántartási típusonként egy nyilvántartási száma (alap- és működési nyilvántartási szám) és egy továbbképzési ciklusa van. Az alapnyilvántartás teljes rálátást biztosít arra, hogy hány fő és milyen egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, valamint tájékoztatást nyújt arról is, hogy közülük hányan rendelkeznek külföldön szerzett és Magyarországon egészségügyi szakképesítésként honosított vagy elismert szakképesítéssel. A kimutatott létszámot növelik az első egészségügyi szakképesítést szerzők, illetve csökkentik az elhalálozására vonatkozó bejegyzések számai. A 2014-ben összesen fő alapnyilvántartásban szereplő közül az aktívak jelentik azt a potenciális személyi kört, akik az egészségügyi ellátórendszerben egészségügyi tevékenységet végzőként megjelenhetnek. Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/2007. (VI.17.) EüM rendelet 2. -a alapján az alapnyilvántartás a következő típusú résznyilvántartásokat foglalja magába: 9

10 a) orvosok és fogorvosok nyilvántartása, b) gyógyszerészek nyilvántartása, c) klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók nyilvántartása és d) egészségügyi szakdolgozók nyilvántartása. Az alapnyilvántartásban szereplő személyek megjelölt résznyilvántartások szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja. Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó ( táblázat: Tárgyév december 31. napján az alapnyilvántartásban szereplő személyek száma) Orvosok: A Magyarországon orvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett és Magyarországon elismert/honosított szakképesítéssel rendelkező orvosok létszáma tekintetében folyamatos emelkedés tapasztalható. Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok száma összességében 1252 fővel emelkedett 2014-ben. Fogorvosok: A Magyarországon fogorvosi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított fogorvosi szakképesítéssel rendelkező fogorvosok létszáma esetén 2014-ben is megfigyelhető a korábbi években is tapasztalt, évi 4% körüli emelkedés. Gyógyszerészek: A Magyarországon gyógyszerészi diplomát szerzett, vagy a külföldön szerzett, és Magyarországon elismert/honosított gyógyszerész szakképesítéssel rendelkező gyógyszerészek száma az alapnyilvántartásban szinte a 2013-as növekedéssel (259 fő) megegyezően emelkedett 2014-ben is (255 fővel). Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Ebbe a csoportba a klinikai szakpszichológusi végzettséggel rendelkezők, a klinikai sugárfizikus, a klinikai mikrobiológus, a klinikai biokémikus, valamint a molekuláris biológiai diagnosztika szakképesítéssel rendelkező személyek tartoznak. Ennél a nyilvántartási típusnál figyelembe kell venni, hogy arányaiban sokkal kisebb a vizsgált létszám a többi csoporthoz képest, valamint azt, hogy ezek a személyek nem az alapdiploma alapján kerülnek felvételre az alapnyilvántartásba, hanem a diplomára épülő egészségügyi szakképesítés alapján. Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettséggel rendelkezők létszáma tekintetében is szinte teljesen megegyező a évi növekedés az azt megelőző évvel. Egészségügyi szakdolgozók: Az egészségügyi szakdolgozók kategóriája átfogó kategória, amely nagyon sok egészségügyi szakképesítést foglal magában évben a évhez képest az alapnyilvántartásban szereplő szakdolgozók száma 3,9%-kal, fővel emelkedett. 10

11 Az alábbi kimutatás az adott évben az alapnyilvántartásban első alkalommal felvett személyek számát mutatja 2011-től 2014-ig. Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (3-2. táblázat: Az adott évben alapnyilvántartásba újonnan felvett személyek száma) Az alapnyilvántartásba 2014-ben újonnan felvettek száma a 2013-as évhez viszonyítva az orvosok és a gyógyszerészek tekintetében csekély mértékű csökkenés, míg a fogorvosok és a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetén növekedés tapasztalható. A 2014-es létszámadatok ugyanakkor a megelőző három év átlagához viszonyítva az orvosok és a fogorvosok tekintetében 4,75%-os, valamint 14,37%-os növekedést, míg a gyógyszerészek és a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók tekintetében 6,58%-os, illetve 11,29%-os csökkenést mutatnak. Az alapnyilvántartásba vett egészségügyi szakdolgozók száma tavaly is nőtt, 2013-hoz viszonyítva 2092 fővel. Ez annak a tükrében, hogy 2012 és 2013 között az emelkedés 1010 fő volt, mintegy kétszer annyi újonnan alapnyilvántartásba vett szakdolgozót jelentett a 2014-es évre. Ápolók: A tavalyi évhez hasonlóan jelen beszámoló is külön ismerteti az ápolókra vonatkozó adatokat, tekintettel az egészségügyi szakdolgozók körén belül betöltött kiemelt szerepükre és magas számukra. Folytatva a évben megkezdett szempontrendszert, a kimutatásban a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK. európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének megfelelő ápoló végzettséggel rendelkeznek. A hivatkozott cikk alapján az ápolói képzés legalább hároméves vagy órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. Az irányelvi feltételeknek az alapnyilvántartásban a következő szakképesítések felelnek meg: általános ápoló és általános asszisztens, ápoló (54), ápoló (BSc), ápoló (főiskolai végzettség), ápoló és betegellátó (ápoló szakirány) (BSc), diplomás ápoló, egyetemi okleveles ápoló, okleveles ápoló (egyetemi végzettség), okleveles ápoló (MSc). 11

12 Az alapnyilvántartásban szereplő ápolók létszámváltozását (összesen és új felvétel tekintetében) az alábbi táblázat szemlélteti. Megnevezés Alapnyilvántartásban szereplő ápolók száma (fő) Első alkalommal alapnyilvántartásba vett ápolok száma (fő) (3-3. táblázat: A tárgyév december 31-én alapnyilvántartásban szereplő, illetve az adott évben alapnyilvántartásba első alkalommal felvett ápolók létszáma) Az alapnyilvántartásban szerelő orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és szakdolgozók életkor szerinti korcsoportos megoszlását az alábbi diagramok szemléltetik. Az alapnyilvántartásban szereplő orvosok korcsoportos megoszlása

13 Az alapnyilvántartásban szereplő fogorvosok korcsoportos megoszlása Az alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek korcsoportos megoszlása Az alapnyilvántartásban szereplő klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoportos megoszlása

14 Az alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók korcsoportos megoszlása A fenti diagramok tartalma alapján szembetűnő, hogy bizonyos nyilvántartási tipusonként a korcsoportos megoszlás nagyon hasonló. Az első ilyen hasonlóságot az orvosok és fogorvosok, valamint a gyógyszerészek korfája mutatja. A 25 év alattiak viszonylag alacsony számának oka természetesen az, hogy jellemzően legkorábban 24 éves korban kerülhetnek alapnyilvántartásba a diplomát szerzett személyek. Az orvosok és gyógyszerészek esetében 25 év fölött és 70 év alatt pedig közel egyeneletesen oszlik el a létszám, míg a 70 év fölötti nyitott intervallum pedig az átlag létszám duplájával jelenik meg. A fogorvosok korcsoportos megoszlását vizsgálva megállpítható, hogy túlsúlyban vannak az 50 év alattiak, ezen belül is meghatározó a 25 és 39 év közötti korosztály számossága. Hasonlóságot mutat a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és a szakdolgozók korcsoportos megoszlása. Növekvő létszám 39 éves korosztályig, majd pedig egyenletés csökkenés az idősebb korcsoportok felé. Az átfogó kategórián belüli egészségügyi szakdolgozói szakképesítések csoportosítására az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) 1. számú melléklete szerint van lehetőség. A január 1-jén hatályba lépett rendelet a egészségügyi szakdolgozói szakképesítéseket 17 szakmacsoportba sorolja. Egy adott szakképesítés (pl.: Ápoló BSc) ugyanakkor nem csak egy szakmacsoportba tartozik. A táblázat tartalmazza a NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportokat, illetve azt, hogy az adott szakmacsoport tekintetében korcsoportonként hány egészségügyi szakdolgozó szerepel az alapnyilvántartásban. A szakmacsoportokat bemutató táblázatban kimagasló számmal szerepel a Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport, amely jelzi, hogy a legtöbb egészségügyi szakdolgozó ebbe a szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel rendelkezik. Ebbe a szakmacsoportba 66 szakképesítés tartozik, többek között a teljesség igénye nélkül az általános ápoló és általános 14

15 asszisztens, az ápoló (54), a felnőtt szakápoló, a diplomás ápoló és a körzeti ápoló szakképesítés. Tekintve, hogy egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az alapnyilvántartásban szereplők számától. Szakmacsoportok Végösszeg általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport dietetikai szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport szülészeti ellátás szakmacsoport természetgyógyászat szakmacsoport védőnői ellátás szakmacsoport (3-4. táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában, a december 31-én alapnyilvántartásban szereplő egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban) 15

16 3.2 A működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók száma, korcsoportos megoszlása Létszámra vonatkozó adatok Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy abban az esetben végezhet önállóan egészségügyi tevékenységet Magyarországon, ha szerepel az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában. Az Eütv (3) bekezdés a) pontja szerint nem vehető fel a működési nyilvántartásba az, aki nem szerepel az alapnyilvántartásban. A működési nyilvántartás az önállóan végzett egészségügyi tevékenység további két feltételének, így az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítésének, valamint a működési nyilvántartásba való bejegyzésnek az igazolására szolgál. A működési nyilvántartás alapvető szabályait az Eütv /B. -a szabályozza, adatköreit az Eütv (4) bekezdése határozza meg. A működési nyilvántartás - a (4) bekezdés b) n) pontja szerinti természetes személyazonosító adatok, lakóhely adatok, valamint állampolgársági adatok kivételével a benne foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az alábbi táblázat az adott év december 31. napján működési nyilvántartásban szereplő személyek számáról ad tájékoztatást nyilvántartási típusonként. Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (3-5. táblázat: Tárgyév december 31. napján a működési nyilvántartásban szereplő személyek száma) 2014-ben a működési nyilvántartásban minden nyilvántartási típuson belül nőtt a személyek száma, a szakdolgozók esetén közel ötezer fős növekedés volt realizálható. Ezek az adatok minden esetben meghaladják az érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkezők számát (tehát azon személyek számát, akik teljesítették továbbképzési kötelezettségüket az adott szakképesítésre vonatkozóan és kérték a működési nyilvántartásuk megújítását). A működési nyilvántartásban szereplő, de érvényes működési nyilvántartással nem rendelkező személyek száma alapvetően két személyi körre bontható. Egyrészt tartalmazza a felügyelet mellett egészségügyi tevékenységet végzőket - melyet az Eütv (15) bekezdése alapján legkésőbb a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni a működési nyilvántartást vezető szervnek (ezen bejelentések azonban a gyakorlatban esetlegesek), másrészt tartalmazzák a pályaelhagyókat is. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező tehát önállóan egészségügyi tevékenység végzésére jogosult egészségügyi dolgozók létszáma tekintetében az elmúlt évekhez hasonlóan emelkedés volt tapasztalható 2014-ben is. Az összlétszám ebben a kategóriában összesen 1941 fővel 16

17 emelkedett, melyből kiemelkedő, közel 70 %-os aránnyal jelennek meg az orvosok. Ez a nagyfokú eltérés azért is jelentős, mert a működés nyilvántartásban érvényes ciklussal rendelkező szakdolgozók létszáma nagyságrendileg háromszorosa az orvosokénak. Különösen alacsony az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók számának növekedése az alapnyilvántartásba első alkalommal felvett személyek számával összehasonlítva. Az érvényes működési ciklussal rendelkező szakdolgozói létszám az elmúlt három évben évente átlagosan 1137 fővel emelkedett az ugyanezen időszakra és nyilvántartási típusra vetített újonnan alapnyilvántartásba vett személyek áltagos, megközelítőleg 8500 fős létszámnövekedése mellett. Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (3-6. táblázat: Tárgyév december 31. napján érvényes működési nyilvántartási ciklussal rendelkező személyek száma) A következő táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes években hány személy került felvételre első alkalommal a működési nyilvántartásba: Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (3-7. táblázat: Az adott évben működési nyilvántartásba újonnan felvett személyek száma) Érvényes működési nyilvántartási ciklussal, első alkalommal működési nyilvántartásba regisztráltak száma 2013-ra 6%-kal növekedett a 2012-es évhez képest. Ehhez hasonló növekedési ütem (6,5%) mutatható ki a 2014-es évre is az azt megelőző évhez viszonyítva. A nyilvántartási típus szerinti megoszlást tekintve egyedül a gyógyszerészek száma csökkent, de figyelembe véve az elmúlt négy év adatait, folyamatos negatív irányú tendenciáról esetükben sem beszélhetünk. A szakdolgozók esetében az érvényes működési nyilvántartással újonnan megjelenő személyek elmúlt három év átlaga alapján számított 4406 fős éves létszámnövekedése az alapnyilvántartásba kerülő szakdolgozók adatai tükrében azt mutatja, hogy a megszerzett szakdolgozói szakképesítés birtokában a végzettek kb. 52%-a tervezte, hogy el is helyezkedik az egészségügyben Korcsoportos megoszlás évben az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti létszáma a 2011-es, a 2012-es, valamint a 2013-es évekhez képest az alábbiak szerint alakult. 17

18 Orvosok: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok esetén a vizsgált időszakot tekintve a legtöbb korcsoportban emelkedő tendenciát láthatunk. A fokozatos elöregedés bár továbbra is megfigyelhető, ki kell emelni, hogy az érvényes működési nyilvántartással rendelkező éves korosztály az elmúlt évekkel ellentétben 2014-ben meghaladta a 3000 fős létszámot (a 2011-es évet bázisként tekintve a növekedés 51 %-os a tavalyi évhez viszonyítva). Az éves korcsoport létszáma ugyanakkor még mindig meghatározó, ami felhívja a figyelmet az orvosi humánerőforrás tekintetében a közeljövőben esetlegesen kialakuló problémák lehetőségére, hiszen ez a nagy létszámú korosztály fokozatosan inaktívvá válik. Korcsoport Fő Fő Fő Fő Összesen (3-8. táblázat: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok korcsoport szerinti megoszlása) Fogorvosok: Az orvosokkal ellentétben a korcsoportos besorolás jelentős részét az alapnyilvántartással összhangban a fiatalok töltik fel. A korábbi évekkel összehasonlítva megállapítható, hogy a korcsoportok szerinti megoszlás nagyságrendileg megegyezik a 2013-as adatokkal. Jelentősebb százalékos emelkedés a éves korosztályban tapasztalható (17,6%). Korcsoport Fő Fő Fő Fő Összesen (3-9. táblázat: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok korcsoport szerinti megoszlása) 18

19 Gyógyszerészek: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoportos megoszlásának vonatkozásában 2014-re jelentős eltérés nem történt az azt megelőző évhez viszonyítva. Korcsoport Fő Fő Fő Fő Összesen (3-10. táblázat: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek korcsoport szerinti megoszlása) Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók közül a legtöbb személyt a éves korcsoport tartalmazza, melynek létszáma évet követően 2014-ben tovább növekedett. Mivel az itt szereplők alapvégzettsége nem egészségügyi, így ez nem kerül a nyilvántartásba (csak majd az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítés megszerzésekor), a legfiatalabb korosztályok kisebb számban képviseltetik magukat. Korcsoport Fő Fő Fő Fő Összesen (3-11. táblázat: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók korcsoport szerinti megoszlása) 19

20 Egészségügyi szakdolgozók: A szakdolgozók száma a korcsoportos eloszlás alapján a éves kategóriákban a legmagasabb, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók gerincét a negyvenes éveikben járók teszik ki. Megállapítható, hogy a létszámváltozás aránya a as évről 2014-re két korsáv kivételével nem érte el az 1%-ot. A es, és a es korcsoport esetében azonban ez az 1% negatív előjelű. Egymást követő korsávokról lévén szó, a éves korosztály esetében mindez nem csupán az érintett szakdolgozói kör idősödését mutatja, hanem rámutat arra a néhány éve kimutatható tendenciára is, mely szerint a harmincas éveinek első felében járó érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma folyamatosan csökken. Korcsoport Fő Fő Fő Fő Összesen (3-12. táblázat: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók korcsoport szerinti megoszlása) Szakvizsga és szakmacsoport szerinti bontás Az adott szakvizsga vonatkozásában érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók száma a fentieken kívül további elemzésekre ad lehetőséget. Az alábbi táblázatok szakvizsga szerinti bontást követnek. Tekintettel arra, hogy egy adott orvos, fogorvos, gyógyszerész vagy klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó több szakvizsgával is rendelkezhet, az adatok nem összeadhatóak, viszont a szakvizsgák egymáshoz viszonyított arányát az érvényes működési nyilvántartásban így is szemléltetik. Az orvosok által megszerezhető szakvizsgák közül a táblázat a 15 leggyakoribb szakvizsgát mutatja be (az 1. melléklet tartalmazza az orvosi területen megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok számára vonatkozó teljes kimutatást). Megállapítható, hogy az elmúlt évben nem volt jelentős változás a szakvizsgák megoszlásában, az érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok közül a legtöbben továbbra is háziorvostan és belgyógyászat szakvizsgával rendelkeznek. A statisztikában elfoglalt vezető szerepük nem jelenti azt, hogy az ellátórendszerbe megfelelő számmal vannak jelen a háziorvosok. A 2014-es év végén az összes háziorvosi praxisok mintegy 3,5 %-a tartósan fél évet meghaladóan betöltetlen volt (

21 táblázat). Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező háziorvosok korcsoportos megoszlását, valamint a 4.3 pontban részletezett, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerbe háziorvostan szakorvosjelöltként belépő személyek létszámát vizsgálva megállapítható, hogy a betöltetlen háziorvosi praxisok aránya középtávon várhatóan tovább fog növekedni. Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) Az adott szakvizsgával 1 háziorvostan rendelkezők száma 5293 (fő) 2 belgyógyászat csecsemő-gyermekgyógyászat foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) sebészet aneszteziológia és intenzív terápia szülészet-nőgyógyászat pszichiátria radiológia neurológia kardiológia szemészet reumatológia fül-orr-gégegyógyászat tüdőgyógyászat 734 (3-13. táblázat: Az orvosok 15 leggyakoribb szakvizsgái vonatkozásában a december 31-én érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma) Felnőtt Gyermek Vegyes Összesen Megye összes betöltetlen összes betöltetlen összes betöltetlen összes betöltetlen BÁCS-KISKUN BARANYA BÉKÉS BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN BUDAPEST CSONGRÁD FEJÉR GYŐR-MOSON-SOPRON HAJDU-BIHAR HEVES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK KOMÁROM-ESZTERGOM NOGRÁD PEST SOMOGY SZABOLCS-SZATMÁR- BEREG TOLNA VAS VESZPRÉM ZALA Összesen (3-14. táblázat: A betöltött és a betöltetlen háziorvosi praxisok száma december 31-én) 21

22 Háziorvostan szakképzettségre tekintettel érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek korcsoport szerinti megoszlása Korcsoportok A táblázat a fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok számát szemlélteti. A konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgával rendelkezők száma kiemelkedik a többi szakvizsga közül. Szakvizsga megnevezése (figyelemmel a megfeleltetés szabályaira) Az adott szakvizsgával rendelkezők száma (fő) 1 konzerváló fogászat és fogpótlástan fogszabályozás dento-alveoláris sebészet gyermekfogászat parodontológia 73 (3-15. táblázat: A fogorvosok által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában a évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma) A táblázat a gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek számát mutatja be. A szakvizsgák sorrendjében a tavalyi évhez viszonyítva jelentős változás nem történt. A legtöbben gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés szakvizsgával rendelkeznek, a második helyen pedig a gyógyszerhatástan szakvizsga található. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet a szakgyógyszerészi képzés korábbi rendszerét jelentős mértékben átalakította. Az EMMI rendelet alapján a működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerészek számához viszonyítva csupán néhány főnek volt mindezidáig lehetősége új típusú (és elnevezésű) szakvizsgát tenni, a táblázat sorában szereplő alacsony számadatokat e tény indokolja. A korábban hatályos és az új képesítések megfeleltetését az EMMI rendelet 7. melléklete tartalmazza. A megfeleltetés alkalmazásával lehet konkrét következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az egyes szakgyógyszerész szakterületeken hány fő rendelkezik érvényes működési nyilvántartással. 22

23 Szakvizsga megnevezése Az adott szakvizsgával 1 gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés rendelkezők száma 2598 (fő) 2 gyógyszerhatástan gyógyszerellátási gyógyszerészet gyógyszertechnológia gyógyszerügyi szervezés és igazgatás kórházi gyógyszerészet gyógyszerellenőrzés minőségbiztosítás 72 9 klinikai gyógyszerészet farmakognózia gyógyszerhatástan-toxikológia orvosi laboratóriumi diagnosztika mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés toxikológia egészségügyi-gyógyszerügyi igazgatás gyógyszerészi mikrobiológia 5 17 radiogyógyszerészet 4 18 biológiai gyógyszerellenőrzés 2 19 gyógyszerkémia 2 20 kémiai /fizikai-kémiai/ gyógyszerellenőrzés 1 21 gyógyszerügyi szakigazgatás 1 22 praeparativ kémiai laboratóriumi vizsgálatok 1 23 közegészségügyi-járványügyi laboratóriumi vizsgálatok 1 24 egészségügyi és gyógyszerügyi szervezés 1 (3-16. táblázat: A gyógyszerészek által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában a december 31-én érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma) Szakvizsgáik vonatkozásában az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók számát az alábbi táblázat szemlélteti, melyből megállapítható, hogy klinikai és mentálhigiénia felnőtt szakpszichológus szakvizsgával rendelkeznek a legtöbben. Szakvizsga megnevezése Az adott szakvizsgával rendelkezők száma (fő) 1 klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus pszichoterápia klinikai biokémikus 25 5 igazságügyi klinikai pszichológia 15 6 klinikai mikrobiológus 13 7 klinikai addiktológia 13 8 neuropszichológus 12 9 molekuláris biológiai diagnosztika 2 10 klinikai sugárfizikus 2 (3-17. táblázat: A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók által megszerezhető szakvizsgák vonatkozásában a december 31-én érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma) A következő táblázatban szakma szerinti bontásban összesítettük azon érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozókat, akik szakvizsgával rendelkeznek. 23

24 Szakma Szakvizsgával rendelkezők száma (fő) Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó 998 (3-18. táblázat: A december 31-én érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakvizsgázott egészségügyi dolgozók) A évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportos megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza. A 3.1. fejezetben leírtaknak megfelelően egy dolgozó több szakmacsoportba tartozó szakképesítéssel is rendelkezhet, valamint egyes szakképesítések több szakmacsoportba is tartoznak, így az alábbi táblázatban szereplő személyek száma eltér az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők számától. Szakmacsoportok Összesen általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport dietetikai szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport szülészeti ellátás szakmacsoport természetgyógyászat szakmacsoport védőnői ellátás szakmacsoport (3-19. táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet szerinti szakmacsoportok vonatkozásában, a december 31-én érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók száma korcsoportok szerinti bontásban) A évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók számát szakképesítések szerinti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. 24

25 Földrajzi megoszlás Az Eütv január 1-től hatályos szövege alapján az egészségügyi szolgáltatónak a nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak a munkavégzéssel kapcsolatos adatairól, illetve ezen adatokban történő változásokról, annak bekövetkeztétől számított 90 napon belül tájékoztatni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát (a továbbiakban: OTH). Ezen adatszolgáltatást követően az OTH a munkahelyi adatokat az ENKK-nak továbbítja ben munkahelyre vonatkozóan nem érkezett adat a humánerőforrás monitoring rendszerbe, így a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók számának, földrajzi területi megoszlásának bemutatása helyett az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők bemutatására kerül sor a megjelölt bontásban. A területi megoszlásnál az adott személy tartózkodási helyét (akinél ezt nem tartalmazta a nyilvántartás, az állandó lakcímét) vettük alapul. A humánerőforrás monitoring projekt keretében lefolytatott validálási kampánynak is köszönhetően az érvényes működési ciklussal rendelkező egészségügyi dolgozók több, mint 95%-ánál rendelkezik az ENKK a kimutatáshoz szükséges az elmúlt két évben aktualizált adatokkal. Az egészségügyi dolgozók lakosságszámhoz viszonyított arányszámait, valamint a földrajzi megoszlást a ábrák, illetve a melléklet 3. táblázata mutatja be. Az előző évekhez hasonlóan Budapest jelentősége az egészségügyi dolgozók tekintetében továbbra is kiemelt, hiszen Budapesten található számos, az egész országot ellátó speciális egészségügyi intézmény, közigazgatási intézmény és az egyik orvosi egyetem is. Tekintettel arra, hogy a területi megoszlása önmagában nem elemezhető, mindenképpen szükséges figyelembe venni az adott megye nagyságát, lakosságának számát is. Budapest tekintetében a fenti adatokat a főváros központi szerepe miatt az ENKK külön elemezte, de a mellékletben található táblázatok ezen adatokat a többi adattal együtt tartalmazzák. Budapestre vonatkozó adatok: Egyértelműen látszik, hogy Budapest minden szegmensben kimagasló az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők létszáma tekintetében, a 10 ezer főre jutó orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, valamint egészségügyi szakdolgozók, illetve a 100 ezer főre jutó klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók számadatai alapján megállapíthatjuk, hogy az egészségügy tekintetében továbbra is Budapest a legjobban ellátott területi szegmens. Megyei összehasonlító adatok (Budapest figyelmen kívül hagyásával): Orvosok: évben az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása alapján a legtöbb orvos Pest és Hajdú-Bihar megyében van a legtöbb orvos regisztrálva (3207 fő, illetve 2348 fő), emellett a 25

26 másik két orvosi egyetemnek otthont adó megye is kimagasló az orvosok számát tekintve (Baranya: 1801 fő, Csongrád: 1956 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvos Nógrád megyénél szerepel (372 fő). A 10 ezer főre jutó legtöbb orvos Csongrád megyében található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében. (3-20. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok földrajzi megoszlása (fő) Forrás: ENKK) (3-21. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok száma lakosra vetítve megyénként (fő) Forrás: ENKK) 26

27 Fogorvosok: évben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvos Pest megyében dolgozott (573 fő), a legkevesebb pedig ennél a szakmánál is Nógrád megyénél szerepel (59 fő). A fent bemutatott két szélsőséges számadaton túl egyes megyékben átlag feletti létszám látható, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén az egyetemi központok orvosi humánerőforrás megtartó erejéből (Hajdú-Bihar megye: 374 fő, Csongrád megye: 333 fő) adódik. Kiemelkedő továbbá Győr- Moson-Sopron megye 438 fős létszámadata. Megyei bontásban az orvosokhoz hasonlóan a 10 ezer főre jutó fogorvosok száma követi a fentiek szerinti megoszlást. A lakosságszámhoz viszonyítva a fogorvosok esetén is megváltozik a megállapítás a tekintetben, hogy a 10 ezer főre jutó fogorvosok száma Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb, míg a vizsgálat eredménye nem változik arra vonatkozóan, hogy Nógrád megye van a legkedvezőtlenebb helyzetben a 10 ezer lakosra jutó fogorvosok létszámát illetően. (3-22. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok földrajzi megoszlása (fő) Forrás: ENKK), 27

28 (3-23. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok száma lakosra vetítve megyénként (fő) Forrás: ENKK) Gyógyszerészek: évben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerész Pest megyénél szerepel (840 fő). A legkevesebb érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészről szóló adat Nógrád megyében látható (77 fő). A fent bemutatott két szélsőségen túl egyes területeken átlag feletti a gyógyszerészek létszáma, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Csongrád megye: 530 fő), más területeken azonban a létszám elmarad az átlagostól (leginkább Zala, Vas és Tolna megye). A lakosságszámhoz viszonyítva a 10 ezer főre jutó gyógyszerészek száma Csongrád megyében a legmagasabb, ugyanakkor a vizsgálat eredménye nem változik a tekintetben, hogy a 10 ezer főre jutó gyógyszerészek aránya Nógrád megyében a legkedvezőtlenebb. 28

29 (3-24 ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek földrajzi megoszlása (fő) Forrás: ENKK) ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma lakosra vetítve megyénként (fő) Forrás: ENKK 29

30 Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók: A évben a legtöbb érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű személy Pest (100 fő) és Hajdú-Bihar Megyénél (83 fő szerepelt. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma Nógrád megyében volt a legalacsonyabb (4 fő). A fent bemutatott két szélsőség között egyes területeken átlag feletti a létszám, amely az orvosokhoz hasonlóan szintén adódhat az egyetemi központok humánerőforrás megtartó erejéből (Baranya megye: 49 fő). Fontos kiemelni, hogy a lakosságszámhoz viszonyítás eltér az előzőektől, mivel a klinikai végzettségűeknél ez lakosra nézve történik. A legtöbb klinikai végzettségű dolgozó Hajdú- Bihar megyében található, míg a vizsgálat eredménye változatlan a tekintetben, hogy 100 ezer főre Nógrád megyében (2,02 fő) jut a legkevesebb klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó. (3-26. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlása (fő) Forrás: ENKK) 30

31 (3-27. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma lakosra vetítve megyénként (fő) Forrás: ENKK) Egészségügyi szakdolgozók: A évben a legtöbb, érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozó Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szerepel (6937 fő), a legkevesebb pedig Nógrád megyében található (1955 fő). A lakosságszámhoz viszonyítva az egészségügyi szakdolgozók esetén ebben a vizsgálati környezetben a 10 ezer főre jutó legtöbb egészségügyi szakdolgozó nem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hanem Baranya megyében található, míg a legalacsonyabb arány Nógrád megyénél mutatható ki. 31

32 (3-28. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók földrajzi megoszlása (fő) Forrás: ENKK) (3-29. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma lakosra vetítve megyénként (fő) Forrás: ENKK) Az orvosok és szakdolgozók egymáshoz viszonyított arányát földrajzi megoszlás szerint térképek segítségével szemlélteti a következő két ábra. 32

33 (3-30. ábra: Az ENKK adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosokra jutó szakdolgozók aránya (fő) Forrás: ENKK) (3-31. ábra: Az EEKH adatbázisában szereplő, érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozókra jutó orvosok aránya (fő) Forrás: ENKK) 33

34 3.4 Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek száma szakterületenként földrajzi területenkénti, illetve munkáltató jellege szerinti bontásban Az egészségügyi ágazatban regisztrált üres álláshelyek számát illetően két nagy adatszolgáltató adatait és azok közlésének módját kell megvizsgálnunk a pontos kép kirajzolásához. Az álláshelyekkel kapcsolatosan az egyik adatszolgáltató a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH). A KSH az OSAP keretében 1019-es nyilvántartási számmal gyűjt adatokat az egészségügyi ellátás állás- és létszámkimutatásairól, munkaköri csoportok szerinti bontásban. Ez az adatszolgáltatás éves szinten történik, mindig a tárgyévet követő január 31-i határidővel. Az OSAP 1019 számú jelentés tartalmazza az egészségügyi ellátás szakdolgozóinak állás- és létszámkimutatását munkakörönként, a fekvő- és járóbeteg-szakellátás orvosi és szakdolgozói állás- és létszámkimutatását munkahely (osztály-szakrendelés) szerint, valamint a háziorvosi/házi gyermekorvosi praxisok számát praxisszervezés, típus és jogállás szerint. A KSH adatfeldolgozási üteme miatt jelen beszámolónkban a 2013-as adatokat tudjuk bemutatni. Beszámolónk álláshelyekkel kapcsolatos adatainak másik részét a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (továbbiakban: NFSZ) biztosította az ENKK-nak. A kormány döntése értelmében 2014-ben a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakításra került. Az NFSZ munkavédelmi- és foglalkoztatási szakterületei a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) vette át a múlt év harmadik harmadában. Az NGM, illetve az érintett tevékenység kapcsán jogelődje által megküldött adatok úgynevezett adminisztratív adatgyűjtésből származnak. A munkaadó köteles bejelenteni az olyan be nem töltött álláshelyet a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 15. (1) bekezdése alapján, amelyben a foglalkoztatásra a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 58. (5) bekezdés a) pont szerint munkaviszony keretében kerül sor. Tekintettel azonban arra, hogy az adatgyűjtő szerv az adatok be nem érkezése esetén szankciókkal nem léphet fel, az adatok teljességéről nincsenek információink. A beérkezett adatok feldolgozása minden hónap 20-án történik. A feldolgozást követően az álláshelyekről különböző ismérv szerinti bontásban áll rendelkezésre információ úgymint foglalkozás, foglalkoztatás jellege, bejelentés helye, munkavégzés helye, a bejelentő foglalkoztató gazdasági tevékenysége. Az egészségügyi ágazati munkaerőigényre vonatkozóan a hatályos jogszabályok alapján az NGM havonta szolgáltat adatot a humánerőforrás monitoring-rendszerbe. A KSH adatait vizsgálva megállapítható, hogy 2011 és 2013 között az álláshelyek kb. 96%-a került betöltésre. A betöltetlen álláshelyek számossága tekintetében tapasztalható némi növekedés 2013-ra. Ahogyan a 2013-as beszámolóban már említésre került, 2011-ben 5585 álláshely maradt betöltetlen, mely szám 2012-re szinte nem is változott ra azonban már 8,56%-kal, 6064-re nőtt az üresen maradt álláshelyek. 34

35 Az alábbiakban a KSH betöltött és betöltetlen álláshelyekkel, az alapnyilvántartásban és a működési nyilvántartásban szereplők számával, valamint az NGM felé bejelentett egészségügyi munkaerőigénnyel kapcsolatos adatokkal összevetve az alábbi táblázatban kerülnek egységesen bemutatásra. Év Összesen az állások száma Érvényes működési Az NFSZ-hez (illetve NGMhez) újonnan bejelentett Alapnyilvántartásban (KSH) nyilvántartással rendelkezők szereplők száma Működéshez száma eü-i munkaerőigények Betöltött (ENKK) szükséges (ENKK) száma nincs adat nincs adat (3-32. táblázat: Betöltött és betöltetlen álláshelyek, egészségügyi dolgozók) Az alábbi táblázat segítségével külön az orvosokra és fogorvosokra vonatkozó adatokat vizsgálhatjuk meg. Év Orvosi, fogorvosi állások száma (KSH) Működéshez szükséges Betöltött Alapnyilvántartásban szereplő orvosok, fogorvosok száma (ENKK) Érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok, fogorvosok száma (ENKK) Az NFSZ-hez (illetve az NGM-hez) újonnan bejelentett eü-i munkaerőigények száma (orvosok, fogorvosok) nincs adat nincs adat (3-33. táblázat: Betöltött és betöltetlen álláshelyek, orvos és fogorvos) Az orvosok és a fogorvosok tekintetében 2013-ra az előző évhez képest 945 álláshellyel nőtt a működéshez szükséges álláshelyek száma, 930-al pedig a betöltött orvosi, fogorvosi álláshelyek száma. A működéshez szükséges és betöltött álláshelyek közötti különbözet 2012-ben 1902 darab volt, 2013-ra 1917-ra változott. Megállapítható tehát, hogy a KSH adatai alapján az orvosi, fogorvosi álláshelyek esetén érdemben nem változott az előző években tapasztalt arány a betöltött és a betöltetlen státuszok között. A gyógyszerészek vonatkozásában 2011 és 2012 között csekély mértékű csökkenés volt megfigyelhető a működéshez szükséges álláshelyek tekintetében ra viszont ugrásszerűen megnőtt a szám az előző évhez képest. A 105 darabos növekedés a működéshez szükséges álláshelyek 18,65%-os emelkedését jelentette. A KSH adataival összhangban változott az NFSZ-hez újonnan jelentett munkaerőigények száma is. Az adatok összehasonlításánál a KSH és az ENKK adatai közötti lényeges eltérés abból adódik, hogy a KSH adatai kizárólag az intézményi gyógyszerészeket tartalmazzák. A működéshez szükséges és betöltött álláshelyek különbözetében éves megoszlásban jelentős eltérés nem tapasztalható: 2011-ben 65-tel, a következő évben 54-gyel, végül pedig 2013-ban 35

36 58-al több működéshez szükséges álláshely maradt üresen. A munkaerőigény változása tekintetében az NFSZ adataiból jelentős mértékű növekedés figyelhető meg a évre, majd az érték 2014-re a 2011-es és 2012-es nagyságrendre csökkent le. Az NFSZ-nek (illetve az NGM-nek) történő adatszolgáltatás jellemzőire tekintettel az eltérések inkább muttaják az adatszolgáltatási hajlandóság változását, mintsem a tényleges munkaerőigényt. Gyógyszerészi állások száma (KSH) Működéshez szükséges Betöltött Alapnyilvántartásban szereplő gyógyszerészek száma (ENKK) Érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek száma (ENKK) Az NFSZ-hez (illetve az NGM-hez) újonnan bejelentett eü-i munkaerőigények száma (gyógyszerészek) nincs adat nincs adat (3-34. táblázat: Betöltött és betöltetlen álláshelyek, gyógyszerész) A következő táblázat a szakdolgozókra vonatkozó adatokat tartalmazza a betöltött és betöltetlen álláshelyek, valamint az alap- és működési nyilvántartás vonatkozásában. Szakdolgozói állások száma (KSH) Működéshez szükséges Betöltött Alapnyilvántartásban szereplő szakdolgozók száma (ENKK) Érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma (ENKK) Működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma (ENKK) Az NFSZ-hez (illetve az NGM-hez) újonnan bejelentett eü-i munkaerőigények száma (szakdolgozók) nincs adat nincs adat (3-35. táblázat: Betöltött és betöltetlen álláshelyek, szakdolgozók) A szakdolgozó álláshelyek tekintetében 2013-ben az előző évhez képest eltérő mértékű növekedés figyelhető meg a működéshez szükséges álláshelyek és a betöltött álláshelyek tekintetében. A KSH adatgyűjtése alapján 2013-ra 1564-gyel több szakdolgozói álláshely betöltésére lett volna szükség, de ezen álláshelyek száma csak 1106-al emelkedett a megelőző évhez viszonyítva. A korábbi évekkel megegyező megállapítás tehető az ENKK működési nyilvántartásában szereplő szakdolgozói létszám figyelembe vétele alapján is: a működéshez szükségesnek minősített álláshelyek számát az érvényes működési nyilvántartással rendelkező szakdolgozók száma csak korlátozott mértékben tudja kielégíteni. Az NGM adatai, illetve az azokban kimutatható változás a korábban leírtak szerint korlátozottan alkalmas a munkaerőigényekkel kapcsolatos tendenciák kimutatására. A rendelkezésre álló információk alapján az évi 2871 fős csökkenés az előző évhez képest az ápoló, szakápoló és a fizioterápiás asszisztens, masszőr szakmák esetében bejelentett munkaerőigények számának 36

37 csökkenésével magyarázható (előbbi szakma esetében 634-gyel, utóbbi szakma esetében 1574-gyel kevesebb igényt jelentettek be 2014-ben, mint 2013-ban). 3.5 Az engedélyezett és nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet végző egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek száma és szakképesítésére vonatkozó adatok A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól. Amennyiben a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkező, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója, vagy a fentiek megbízása alapján más gazdálkodó szervezet ismertetési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI, korábban: GYEMSZI Országos Gyógyszerészeti Intézete) felé. Minden olyan tevékenység ismertetésnek minősül és bejelentés köteles, amely a gyógyszerek rendelésének, beszerzésének, értékesítésének vagy fogyasztásának előmozdítására irányul, a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre vonatkozik és az egészségügyi szakembereknek szól. Gyógyszerismertetést az OGYÉI-tel vagy az ismertetési tevékenységet folytatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus, vegyész, egészségügyi főiskolát végzett személy, továbbá olyan személy folytathat, aki a gyógyszerismertetői tevékenység végzéséhez előírt feltételek teljesítése alól március 14-ét megelőzően felmentést kapott. A bejelentett gyógyszerismertetői tevékenységet végző személyekről az OGYÉI vezet nyilvántartást. A 2014-ben a bejelentett gyógyszerismertetői tevékenységet végző személyek számát havi bontásban az alábbi táblázatban összegeztük. Hónap Fő január 1014 február 1025 március 1072 április 1025 május 1034 június 1066 július 907 augusztus 769 szeptember 937 október 920 november 913 december 842 (3-36. táblázat: A évben bejelentett gyógyszerismertetői tevékenységet végző személyek száma) 37

38 2014-ben a bejelentett gyógyszerismertetői tevékenységet végző személyek száma Fő 0 Hónapok 2014 első félévében jelentősen nem változott a havonta gyógyszerismertetői tevékenységet végzők száma. A második félévben azonban számuk minden hónapban elmaradt a januártól júniusig tartó időszakra kimutatott értékektől. Jelentősebb visszaesés júliusban és augusztusban, illetve decemberben figyelhető meg, de júliustól év végéig egyik hónapban sem haladta meg a gyógyszerismertetői tevékenységet végző személyek száma az ezer főt. Ez azt is jelenti, hogy a tavalyi, évről szóló beszámolóban megfigyelhető csökkenő trend 2014-ben is folytatódott. A nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet folytató személyek végzettség szerinti megoszlását az alábbi táblázat foglalja össze. Megoszlás az összeshez képest Megoszlás a kitöltött végzettségűekhez képest Megoszlás az eü. végzettséghez képest Rendelkezésre álló információ a végzettségről 90,90% x x Egészségügyi végzettséggel nem rendelkező 10,73% 11,81% x Egészségügyi végzettséggel rendelkező 80,17% 88,19% x Orvos 11,74% 12,92% 14,65% Fogorvos 0,39% 0,41% 0,47% Gyógyszerész 15,03% 16,53% 18,74% Szakdolgozó 53,03% 58,33% 66,14% (3-37. táblázat: A nyilvántartásba vett gyógyszerismertetői tevékenységet folytató személyek végzettség szerinti megoszlására vonatkozó adatok) A évre vonatkozóan elmondhatjuk, hogy az előző évekhez képest emelkedett azon gyógyszerismertetők száma, akik esetén van információ a szakképzettséget illetően. Tavaly 82,1 % volt ez a szám, idén ez az arány 8,89 százalékponttal emelkedett. A 2013-as évhez viszonyítva jelentősen változott az egészségügyi végzettséggel rendelkező gyógyszerismertetői tevékenységet végzők szakma szerinti megoszlása. A szakdolgozók korábban is meghatározó aránya tovább 38

39 növekedett a többi szakma egyidejű csökkenés mellett. A megoszlási arány visszaesése az orvosok és a gyógyszerészek tekintetében volt jelentős. 3.6 Az egészségügyi dolgozók tekintetében az idegen nyelvismerettel rendelkezők száma és aránya nyelvenként Amint az már a évi beszámolóban is említésre került, a TÁMOP /1 projekt keretében megvalósult adattisztítási folyamatnak köszönhetően sokat tisztult az egészségügyi dolgozókról nyilvántartott nyelvismereti adatok összessége. A validálás tevékenység keretében történt alap- és működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi dolgozók adatainak tisztítása során a hiányzó adatok pótlása, valamint a bejegyzett és a jelzett adatok közötti eltérés esetén a helyes adat rögzítésére a nyelvismeretre vonatkozó információkra is kiterjedt. Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek mintegy 90,5%-ának validálási áranya az adatminőség javítását eredményezte a nyelvismerettel kapcsolatos adatok terén is. A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának feltételeként előírt nyelvismeretre vonatkozó feltétel a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény nem változott. A törvény 51. (1) bekezdésének értelmében: A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az előírt nyelvvizsga letétele. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók, valamint a felsőfokú szakdolgozói végzettség esetén tehát a diploma kiállításának továbbra is feltétele a nyelvvizsga megléte. Ennek köszönhetően a nyelvvizsgával rendelkező egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők száma az említett személyi kör vonatkozásában minden évben növekedni fog. Az ENKK annak érdekében, hogy a nyelvvizsgára vonatkozó adatok könnyebben elemezhetőek és áttekinthetőek legyenek, nyilvántartási típus szerint, külön táblázatokban jeleníti meg az általános, valamint szakmai nyelvismeretre vonatkozó adatokat, de összesített adatokat is tartalmaz az egészségügyi dolgozók nyelvismeretére vonatkozóan. Kimutatásunkban a kiállított nyelvvizsgák száma alapján az öt legjellemzőbben ismert nyelv került feltüntetésre. 39

40 Nyelv Alapfok Nyelv Középfok Nyelv Felsőfok angol 748 angol angol orosz 709 német német német 690 orosz 984 román 333 francia 118 francia 915 orosz 260 olasz 66 latin 425 francia 185 Nyelv Szakmai alapfok Nyelv Szakmai középfok Nyelv Szakmai felsőfok angol 150 angol angol 751 német 99 német 176 német 156 orosz 68 orosz 39 orosz 67 francia 9 francia 21 román 55 olasz 7 olasz 3 francia 12 Nyelv Összesen angol német orosz francia olasz 476 Főbb nyelvek összesen (3-38. táblázat: Az orvosok esetén a működési nyilvántartásban szereplő nyelvismerettel kapcsolatos adatok évben) Nyelv Alapfok Nyelv Középfok Nyelv Felsőfok angol 144 angol angol 319 német 119 német német 236 orosz 71 francia 130 román 85 francia 29 orosz 92 orosz 25 olasz 16 olasz 60 francia 23 Nyelv Szakmai alapfok Nyelv Szakmai középfok Nyelv Szakmai felsőfok angol 43 angol 351 angol 33 német 24 német 29 német 12 orosz 8 orosz 1 román 6 latin 3 olasz 1 orosz 4 francia 1 arab 1 szerb 1 Nyelv Összesen angol német orosz 202 francia 183 román 111 Főbb nyelvek összesen (3-39. táblázat: A fogorvosok esetén a működési nyilvántartásban szereplő nyelvismerettel kapcsolatos adatok évben) 40

41 Nyelv Alapfok Nyelv Középfok Nyelv Felsőfok angol 232 angol 3823 angol 302 német 172 német 2170 német 182 orosz 77 orosz 211 román 73 francia 45 francia 157 francia 22 olasz 35 olasz 99 szerb 21 Nyelv Szakmai alapfok Nyelv Szakmai középfok Nyelv Szakmai felsőfok angol 30 angol 242 angol 66 német 22 német 69 német 5 orosz 6 orosz 6 orosz 3 francia 4 francia 3 román 3 olasz 3 olasz 1 szerb 2 Nyelv Összesen angol 4299 német 2350 orosz 307 francia 204 olasz 130 Főbb nyelvek összesen 7290 (3-40. táblázat: A gyógyszerészek esetén a működési nyilvántartásban szereplő nyelvismerettel kapcsolatos adatok évben) Nyelv Alapfok Nyelv Középfok Nyelv Felsőfok angol 53 angol 526 angol 90 német 48 német 186 német 52 francia 25 francia 42 román 16 orosz 23 orosz 24 francia 15 olasz 13 olasz 13 orosz 11 Nyelv Szakmai alapfok Nyelv Szakmai középfok Nyelv Szakmai felsőfok angol 5 angol 15 angol 14 olasz 1 német 2 román 3 francia 1 német 2 olasz 1 orosz 1 Nyelv Összesen angol 705 román 291 német 85 olasz 60 orosz 31 Főbb nyelvek összesen 1172 (3-41. táblázat: A klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók esetén a működési nyilvántartásban szereplő nyelvismerettel kapcsolatos adatok évben) 41

42 Nyelv Alapfok Nyelv Középfok Nyelv Felsőfok angol 6009 angol 4831 német 227 német 3236 német 2961 angol 208 orosz 322 cigány (lovári) 127 román 188 francia 99 francia 122 orosz 63 eszperantó 61 orosz 112 szerb 36 Nyelv Szakmai alapfok Nyelv Szakmai középfok Nyelv Szakmai felsőfok angol 1086 angol 595 román 26 német 727 német 297 angol 22 orosz 2 olasz 5 német 8 francia 2 orosz 3 orosz 7 arab 1 francia 3 szerb 4 Nyelv Összesen angol német 7908 orosz 541 román 317 francia 267 Főbb nyelvek összesen (3-42. táblázat: Az egészségügyi szakdolgozók esetén a működési nyilvántartásban szereplő nyelvismerettel kapcsolatos adatok évben) Az orvosok nyelvvizsga adatait vizsgálva látható, hogy az angol nyelv a leggyakrabban választott. Minden kategóriában ebből a nyelvből rendelkeznek a legtöbb nyelvvizsgával. Középfokú nyelvvizsgát angolból szereztek a legtöbben, darabot. Ezt követi a felsőfok majd az alapfok. A középfok magas száma részben köszönhető annak is, hogy a diploma kiadásának az egyik feltétele a középfokú nyelvvizsga megléte, egy, kettő, vagy akár több nyelvből. A kötelezően megszerzendő nyelvvizsgák száma szakonként és intézményenként is eltérő lehet. A második legnépszerűbb nyelv a német, szinte minden kategóriában ez követi az angolt az alapfok kivételével, ahol a második az orosz. Az előbbi mennyiségi arány szerinti megoszlás itt is megmaradt. A legtöbb német nyelvvizsga középfokon született, majd a felsőfok következett. A harmadik legnépszerűbb nyelv az orvosok körében foktól függetlenül az orosz, illetve egyenlő arányban a német és a román. Összességében tekintve a nyelvvizsgákat, és a fokot figyelmen kívül hagyva, az angol a legnépszerűbb nyelv, nem figyelembe véve a fokot: darabot regisztráltunk. Nagy lemaradással a német következik 8898 darab, majd 2131 orosz, 1263 francia és 476 olasz nyelvvizsgával. A francia nyelv például a középfokon jelenik meg erősen, az 1263 darabból 915-öt ezen a szinten szereztek meg. Ahogyan az orvosok esetén, úgy a fogorvosoknál is a leggyakoribb nyelvvizsga minden fok minden szintjén az angol. Most is középfokból szerezték a legtöbbet, pontosan 2557 darabot. Ismét a felsőfok következik számszerileg majd pedig az alapfok. Az orvosok nyelvvizsgáinak megoszlásától eltérően 42

43 itt a második legnépszerűbb nyelv mindenhol ugyan az, a német. Középfokúból 1322 darabot szereztek, majd ezt követi 236 darab felsőfok és 119 alapfok. Harmadik helyen az orosz, román és francia nyelvek következnek. Összességében legtöbb nyelvvizsgát tehát angol nyelvből szereztek a fogorvosok. Ahogyan az orvosok is, viszont a kisebb létszám miatt arányosan darabszámra vizsgálva is kevesebbet angol nyelvvizsga után 1745 német következik, majd közel egymáshoz darabra 202 orosz és 183 francia következik a sorban, végül pedig 111 román. A fogorvosok és gyógyszerészek nyelvvizsgák szempontjából sok esetben hasonlóságot mutatnak. Itt is mindig az angol a legnépszerűbb nyelv majd másodikként a német - még az arányok sem térnek el a fokok szempontjából. Itt a harmadik legnépszerűbb nyelv mind a hat kategóriában az orosz, egyetlen kivételt csupán a felsőfokú nyelvvizsgák jelentenek, ahol a harmadik legnépszerűbb a román volt. Hasonló a helyzet a negyedik legnépszerűbb nyelv körében is, ahol szakmai felsőfoktól eltekintve mindenhol a francia nyelv szerepel. A klinikai végzettségű egészségügyi szakdolgozók esetén a kis létszám miatt a nyelvvizsgák száma és aránya is érdekesebben alakul. A nem szakmai nyelvvizsgák esetén mindig az angol a legnépszerűbb nyelv, majd azt követi a német mindhárom fok esetén. A harmadik legnépszerűbb alap és középfokon a francia, felsőfokon azonban már a román. A szakmai nyelvvizsgák esetén a kis létszámnak köszönhetően alapfokon csak az angol nyelv jelenik meg 5 nyelvvizsgával és az olasz 1-el. Szakmai középfokon 15 angol, 2 német és 1 francia olvasható le. Szakmai felsőfokon ismét az angol a legnépszerűbb, majd a német helyett a román következik, azt követi a német végül egy-egy nyelvvizsgával az olasz és az orosz következik. A legtöbb szakdolgozói képesítés esetén nem feltétel, hogy a végzettség megszerzéséhez nyelvvizsgával kell rendelkezni a képzést végzőknek. Ennek köszönhetően a nyelvvizsgák fokának aránya és megoszlása megváltozott. Eddig a középfok után a felsőfok majd az alapfokú nyelvvizsgák következtek. Ennél a csoportnál ez másként alakult: 6009 angol alapfokú nyelvvizsga után 4831 középfokú következik majd pedig lényegesen kevesebb, 227 darab. Ezek a nyelvvizsgák részben vélhetően olyan személyekhez kötődnek, akik középfokú végzettségük mellett felsőfokú egészségügyi végzettséggel is rendelkeznek. Szakdolgozók esetén a másik legnépszerűbb nyelv a német, a megoszlás az angol nyelvet követi itt is darab alapfokú, 2961 középfokú és 208 felsőfokú nyelvvizsga van regisztrálva adatbázisunkba. Arányaiban eltérést a szakmai nyelvvizsgák sem jelentenek. Csökkenő sorrendben az alap, a közép majd pedig a felsőfokúak következnek. Ha az összes fontosabb nyelvvizsga számát vizsgáljuk, akkor angol, 7908 német 541 orosz 317 román majd 267 francia nyelvből szerzett nyelvvizsga jelenik meg a kimutatásban. 43

44 4. Képzésre vonatkozó adatok 4.1 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben résztvevők és végzettek száma szakképesítés szerinti és területi megoszlása Az egészségügyi szakmacsoportba tartozó szakképzések indításáról, illetve a kapcsolódó képzést megkezdők létszámára vonatkozó adatokról az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretein belül 2014-ben az a GYEMSZI Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (a továbbiakban: GYEMSZI EFF) havi rendszerességgel küldött adatot az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás rendszerbe. Az egyes képzést szervezők adatszolgáltatási hajlandóságára tekintettel az adatok a ténylegesen szakképzést megkezdők számát teljes pontossággal nem mutatják, de az egyes szakképesítések közötti arányok vizsgálatára, illetve a nagyságrend szemléltetésére lehetőséget biztosítanak A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben résztvevők száma, szakmacsoportos és területi megoszlása A rendelkezésre álló adatok szerint Heves és Veszprém megye szakképző helyei nem indítottak a tavalyi évben egészségügyi szakképzéseket. Budapest jelentősen kiemelkedik az indított szakképzések tekintetében: 3187 fő kezdte meg a fővárosban az egészségügyi szakképzéseket, amely az országos összesített adat (6492 fő) 49% részét jelentette. Négy megye eredménye emelkedik ki Budapest mellett, ahol 300-nál több személyt érintettek a tavaly induló egészségügyi szakképzések: Baranya megye 567 fő; Hajdú-Bihar megye 445 fő; Komárom-Esztergom megye 442 fő; Csongrád megye 360 fő. Viszonylag nagyobb számban vettek részt a 2014-ben elindult egészségügyi szakképzéseken Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (248 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (220 fő), valamint Fejér megyében (185 fő) az összes többi megyében 150-nél kevesebb főt érintettek. Bács-Kiskun megyében 130 fő, Zala megyében 116 fő, Tolna megyében 114 fő, Pest megyében 109 fő. Alig valamivel 100 fő alatt indítottak egészségügyi szakképzéseket Békés megye (94 fő) valamint Jász- Nagykun-Szolnok megye (92 fő) szakképzéssel foglalkozó intézményei. A legalacsonyabb számban Győr-Moson-Sopron megye (26 fő) és Vas megye (39 fő) szakképzésben érintett intézményei jelentettek induló egészségügyi szakképzésekben részt vevőkről. 44

45 Fő (4-1. ábra: évben szakképzést megkezdők területi bontása) 2014-ben országosan összesen 6492 fő kezdte meg tanulmányait egészségügyi szakképzésben. A legtöbben, 2861 fő (44%) felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport képzéseken vett részt. Jelentős számú, közel 1000 fős részvétel jellemezte a mozgásterápia és fizioterápia (978 fő) valamint a fogászati ellátás (978 fő) szakmacsoportokat. Viszonylag nagyobb számban vettek részt a sürgősségi ellátás (608 fő) és a gyermek ápolás és gondozás (433 fő) szakmacsoporthoz tartozó képzéseken. A gyógyszertári ellátás szakmacsoport képzésein országosan 266 fő, a műtéti ellátás szakmacsoport induló képzéseiről 112 főt jeleztek a szakképző intézmények az adatszolgáltatás keretében. A legkevesebben az általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport induló képzésein vettek részt (11 fő). 45

46 Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Fogászati ellátás szakmacsoport Gyógyszertári ellátás szakmacsoport Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-2. ábra: évben szakképzést megkezdők szakmacsoportos bontása) 2013-ban mindösszesen 9329 fő vett részt az országban induló egészségügyi szakképzéseken. Legnagyobb számban 3144 fő (33,7%) - a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport képzésein vettek részt. Ezt követték a mozgásterápia és fizioterápia (2017 fő) illetve a fogászati ellátás (1490 fő) szakmacsoportok. 990 fő jelent meg a Gyógyszertári ellátás szakmacsoport képzésein. A sürgősségi ellátás szakmacsoport induló képzésein 606 fő, a gyermek ápolás és gondozás szakmacsoporthoz kapcsolódó képzéseken 418 fő vett részt. A fennmaradó 7 egészségügyi szakmacsoport esetében elmondható, hogy a legnagyobb számban a képi diagnosztika szakmacsoport (180 fő), legkevesebben pedig az egészségügyi menedzser szakmacsoporthoz kapcsolódó képzéseket kezdték meg (11 fő). 46

47 Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Fogászati ellátás szakmacsoport Gyógyszertári ellátás szakmacsoport 990 Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Egészségügyi menedzsment szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-3. ábra: évben szakképzést megkezdők szakmacsoportos bontása) Országosan mintegy 7169 fő volt érintett a 2012-ben indult ágazati szakképzésekben. A legnagyobb számban ezúttal is a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport képzésein vettek részt 2436 fő (33,9%). Nagy számban kerültek be a mozgásterápia és fizioterápia (1000 fő), a fogászati ellátás (1085 fő), valamint a gyógyszertári ellátás (1014 fő) szakmacsoportokhoz kapcsolódó induló képzésekre. Ezt követték a sürgősségi ellátás (588 fő), a gyermek ápolás és gondozás (262 fő), valamint a képi diagnosztika (206 fő) szakmacsoportok. A további 6 egészségügyi szakmacsoport 2012-ben indult képzéseken 200 fő alatt vettek részt a hallgatók. 47

48 Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport 1014 Fogászati ellátás szakmacsoport Gyógyszertári ellátás szakmacsoport Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport 262 Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Egészségügyi menedzsment szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-4. ábra: évben szakképzést megkezdők szakmacsoportos bontása) évben 4569 fő kezdte meg országosan az egészségügyi szakképzéseket. Közülük a legtöbben, 1544-en (33,7%) a felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport képzéseken vettek részt, csakúgy, mint az összes többi vizsgált évben. 867 főt érintettek az induló gyógyszertári ellátás szakmacsoport képzése. Több, mint 500 fő vett részt a fogászat ellátás (544 fő), valamint a mozgásterápia és fizioterápia (505) szakmacsoport induló képzésein. Ezen kívül további hat szakmacsoport területén indultak szakképzések, a jelentkezők azonban eltérő arányban képviseltették magukat: a legkevesebben az egészségügyi menedzser szakmacsoport képzéseit kezdték meg (11 fő). 48

49 Felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport Gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport Sürgősségi ellátás szakmacsoport Laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport Képi diagnosztika szakmacsoport Általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport Fogászati ellátás szakmacsoport 867 Gyógyszertári ellátás szakmacsoport Mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport Műtéti ellátás szakmacsoport Közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport Egészségügyi menedzsment szakmacsoport Rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-5. ábra: évben szakképzést megkezdők szakmacsoportos bontása) A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképzésben végzettek száma, szakmacsoportos és területi megoszlása évben fő szerzett bizonyítványt az egészségügyi szakképzés keretein belül. A szakképesítést 2014-ben szerzettek száma a szakképző hely szerinti területi bontásban a következő ábrán látható. Legmagasabb létszámmal Pest megyében (5.262 fő) végeztek. Második helyen Budapest szerepel fővel, harmadik helyen pedig Komárom-Esztergom megye fővel. A legalacsonyabb létszám a végzettek tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt, 27 fővel. 49

50 Létszám (fő) (4-6. ábra: évben szakképesítést szerzettek területi bontása) évben fő végzett az egészségügyi szakképzéseken. A szakképesítést 2014-ben szerzettek száma szakmacsoportos bontásban a következő ábrán látható. A legtöbben (3.726 fő) felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoporton belül szereztek bizonyítványt. Legkevesebben (43 fő) pedig egészségügyi és menedzsment szakmacsoporton belül végeztek. Több, mint fő feletti létszám a következő szakmacsoportok esetében szerepel: mozgásterápia és fizioterápia, fogászati ellátás, gyógyszertári ellátás, sürgősségi ellátás felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-7. ábra: évben szakképesítést szerzettek szakmacsoportos bontása) 50

51 2013. évben fő szerzett szakképesítést igazoló oklevelet. A szakképesítést 2013-ban szerzettek száma szakmacsoportos bontásban a következő ábrán látható évben ugyanaz jellemző a legmagasabb és legalacsonyabb létszámmal rendelkező szakmacsoportokra. A legmagasabb létszámmal (2.693 fő) felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoporton belül, legkevesebben (13 fő) pedig egészségügyi és menedzsment szakmacsoporton belül végeztek. Több, mint fő feletti létszámmal a következő szakmacsoportok szerepelnek: gyógyszertári ellátás, mozgásterápia és fizioterápia, fogászati ellátás felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-8. ábra: évben szakképesítést szerzettek szakmacsoportos bontása) évben fő zárta sikeresen tanulmányait az egészségügyi szakképzéseken. A szakképesítést 2012-ben szerzettek száma szakmacsoportos bontásban a következő ábrán látható. A legtöbben ebben az évben is (2.143 fő) felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoporton belül szereztek bizonyítványt. Legkevesebben (9 fő) a laboratóriumi diagnosztika szakmacsoporton belül végeztek. 51

52 felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport laboratóriumi diagnosztika szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport (4-9. ábra: évben szakképesítést szerzettek szakmacsoportos bontása) évben fő szerzett szakképesítést az egészségügyi szakképzéseken. A szakképesítést ben szerzettek száma szakmacsoportos bontásban a következő ábrán látható. A legtöbben ebben az évben is (1.937 fő) felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoporton belül szereztek bizonyítványt. Legalacsonyabb létszámmal, 1 fővel a dietetikai szakmacsoporton belül végeztek felnőtt ápolás és gondozás szakmacsoport gyermek ápolás és gondozás szakmacsoport sürgősségi ellátás szakmacsoport képi diagnosztika szakmacsoport általános és elektrofiziológiai asszisztencia szakmacsoport fogászati ellátás szakmacsoport gyógyszertári ellátás szakmacsoport mozgásterápia és fizioterápia szakmacsoport műtéti ellátás szakmacsoport szülészeti ellátás szakmacsoport közegészségügyi és népegészségügyi szakmacsoport egészségügyi menedzsment szakmacsoport rehabilitációs és életvezetést támogató szakmacsoport dietetikai szakmacsoport (4-10. ábra: évben szakképesítést szerzettek szakmacsoportos bontása) 52

53 4.1.3 A szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi alap szakképzést megkezdők és végzettek száma alap szakképesítés szerinti és területi megoszlása A gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyerekápoló, gyakorló mentőápoló, ápoló, csecsemő- és gyerekápoló, mentőápoló szakképzést a beérkezett adatok alapján-, évben mindösszesen 4712 fő kezdte meg. Ez az előző évekhez képest kisebb fokú emelkedést jelez (2013. év 4350 fő, év 4015 fő, év 3254 fő). Alap szakképzést megkezdők létszáma Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemőés gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló (4-11. ábra: A ben indult alap szakképesítést megkezdők számadatai) Az elmúlt 4 évben alap szakképesítést megkezdők területi bontása jól mutatja, hogy Budapest jelentős túlsúllyal van jelen a képzési létszámokat illetően. A legmagasabb létszámok és a minden alap szakképesítésre kiterjedő részvétel, csak itt figyelhető meg. Sok megyében rendkívül alacsony a szakképzést megkezdők száma (Nógrád, Békés, Győr-Moson-Sopron). 53

54 Megye Alap szakképesítés Gyakorló ápoló Ápoló Bács-Kiskun Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Baranya Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Békés Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Borsod-Abaúj-Zemplén Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Budapest Főváros Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Csongrád Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Fejér Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Győr-Moson-Sopron Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló

55 Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló

56 Tolna Vas Veszprém Zala Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló (4-12. táblázat: A ben indult alap szakképesítéseken résztvevők területi bontása) évebn az alap szakképesítéshez kapcsolódóan mindösszesen 4816 fő végzett. Ez egy viszonylag kiegyensúlyozott és folyamatos emelkedés következménye (2013. év 4395 fő, év 3845 fő, év 2872 fő). A beérkezett adatok alapján megfigyelhető, hogy az elmúlt 4 évben a legmagasabb létszám az ápoló szakképesítés esetében jelenik meg, míg gyakorló csecsemő- és gyerekápoló (négy év alatt mindösszesen 11 fő), valamint gyakorló mentőápoló (négy év alatt mindösszesen 0 fő) szakképesítésekhez kapcsolódóan nagyon alacsony számban vagy egyáltalán nem végeztek az érintettek. 56

57 Alap szakképesítést szerzettek létszáma Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemőés gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló (4-13. ábra: A ben indult alap szakképesítésben végzettek számadatai) Az alap szakképesítésekben végzettek területi bontása kapcsán látható, hogy a szakképzést megkezdők létszámadataihoz hasonlóan Budapest túlsúlya figyelhető meg. Itt között gyakorló ápoló, gyakorló csecsemő- és gyerekápoló, gyakorló mentőápoló, ápoló, csecsemőés gyerekápoló, valamint mentőápoló szakképesítést mindösszesen 2639 fő szerzett. Megye Alap szakképesítés Gyakorló ápoló Ápoló Bács-Kiskun Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Baranya Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló

58 Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Főváros Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló

59 Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló Gyakorló ápoló Ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Mentőápoló (4-14. táblázat: A ben indult alap szakképesítésben végzettek területi bontása) 59

60 4.2 Az adott évben orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésre, mesterképzésre és egységes, osztatlan képzésre felvettek száma, valamint a képzésben részt vevők száma szakok szerinti megoszlásban A év egészségügyi képzésre vonatkozó kimutatásai az elmúlt évhez hasonlóan az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Információs Rendszerének (továbbiakban: FIR) adataira támaszkodnak. Tekintve, hogy egy hallgató egyidejűleg több képzésben is részt vehet, többször is szerepelhet ebben a rendszerben Képzésre felvettek száma A korábbi beszámolók nem tartalmaztak adatokat a címben megjelölt képzésekre felvett személyek számára vonatkozóan. Az ágazati stratégia kialakításához, a hosszú távú tervezéshez ugyanakkor támogatást nyújthat az ettől az évtől a beszámolóba új adatkörként megjelenő statisztika. Az alábbi táblázat a 2014-ben az általános és pótfelvételi eljárásban felvettek számát tartalmazza. Képzési szint Képzés (szak) Felvettek száma (fő) egységes, osztatlan képzés általános orvos 1072 egységes, osztatlan képzés fogorvos 258 egységes, osztatlan képzés gyógyszerész 415 alapképzés ápolás és betegellátás 1818 alapképzés egészségügyi gondozás és prevenció 483 alapképzés egészségügyi szervező 269 alapképzés egészségügyi szervező 40 alapképzés orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus 193 alapképzés orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus 90 mesterképzés ápolás 57 mesterképzés egészségpszichológia 33 mesterképzés egészségügyi menedzser 90 mesterképzés egészségügyi szociális munka 49 mesterképzés fizioterápia 49 mesterképzés klinikai laboratóriumi kutató 42 mesterképzés komplex rehabilitáció 29 mesterképzés népegészségügyi 82 mesterképzés táplálkozástudományi 137 Összesen: 5206 (4-15. táblázat: 2014-ben az általános és pótfelvételi eljárásban felvettek száma) A szakirány megnevezéseket, és a képzés formáját is tartalmazó táblázat a melléklet 4. táblája mutatja meg. 60

61 Képzésben résztvevők száma A FIR adatai alapján az orvos- és egészségtudományi alap- és mesterképzések, valamint az egységes, osztatlan képzésben résztvevők számadatai a következőképp alakultak 2014-ben. Képzési szint Képzés (szak) Résztvevők száma (fő) egységes, osztatlan képzés általános orvos egységes, osztatlan képzés fogorvos 2283 egységes, osztatlan képzés gyógyszerész 2263 mesterképzés (MA/MSc) ápolás 103 mesterképzés (MA/MSc) egészségpszichológia 53 mesterképzés (MA/MSc) egészségügyi menedzser 161 mesterképzés (MA/MSc) egészségügyi szociális munka 64 mesterképzés (MA/MSc) fizioterápia 88 mesterképzés (MA/MSc) klinikai laboratóriumi kutató 56 mesterképzés (MA/MSc) komplex rehabilitáció 37 mesterképzés (MA/MSc) népegészségügyi 116 mesterképzés (MA/MSc) táplálkozástudományi 175 alapképzés (BA/BSc) ápolás és betegellátás 6222 alapképzés (BA/BSc) ápolás és betegellátás_hiányos bejelentés 216 alapképzés (BA/BSc) egészségügyi gondozás és prevenció 1596 alapképzés (BA/BSc) egészségügyi gondozás és prevenció_hiányos bejelentés 104 alapképzés (BA/BSc) egészségügyi szervező 1356 alapképzés (BA/BSc) orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus 948 Összesen (4-16. táblázat: Egészségtudományi képzésben résztvevők száma 2014-ben) 2014-ben fő vett részt valamely orvos- és egészségtudományi alap- vagy mesterképzésen, illetve az egységes, osztatlan képzésen, mely a tavalyi megegyező képzések viszonylatában nagyságrendileg kétezer fős visszaesést jelent. A csökkenésből az egységes osztatlan képzésben részt vevők 1074 főt tettek ki (létszámot tekintve az általános orvosok 800, a fogorvosok 185, a gyógyszerészek 89 fővel voltak kevesebben 2014-ben, mint a megelőző évben. A szakirány megnevezéseket és a képzés formáját is is tartalmazó táblázat a melléklet 4. táblája mutatja meg. 61

62 4.3. A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és az államilag finanszírozott egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésre jelentkezettek megoszlása, valamint a felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere A felsőfokú szakirányú szakképzés támogatási rendszere és a képzésbe jelentkezettek megoszlása Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés költségvetési forrásának kezelését és az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokat az ENKK végzi az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központról szóló 29/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 2. (1) a) pontja és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. alapján. Az államilag támogatott szakképzésekkel kapcsolatos feladatokat illetően az EEKH mint az ENKK jogelődje 2014-ben döntés-előkészítő munkájával segítette az egészségügyért felelős miniszter döntését a 2014-ben kiadásra kerülő 2015-ös szakképzési évre vonatkozó hiányszakmák, valamint a évre vonatkozóan egyetemi régiókra lebontott államilag támogatott és költségtérítéses keretszámok meghatározása tekintetében. Az EEKH az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásban szereplő adatok felhasználásával a döntéshez szükséges adatokat továbbította az Emberi Erőforrások Miniszteréhez, annak érdekében, hogy meghatározza a keretszámokat. A miniszter által meghatározott hiányszakmákat és keretszámokat az EEKH a honlapján közzétette. A évtől indult támogatott szakképzési rendszerbe 2010-ben 421 fő, 2011-ben 761 fő, 2012-ben 819 fő, 2013-ban 891 fő, 2014-ben pedig 1011 fő jelentkezett, vagyis az elmúlt öt évben összesen 3903 fő. Mindezek alapján évről-évre emelkedő tendencia állapítható meg a támogatott szakképzésre jelentkezők számában. A legjelentősebb emelkedés évben volt, amikor az előző évhez képest kb. 80%-kal többen jelentkeztek, évben közel 9%-kal volt nagyobb a jelentkezők száma évhez képest, míg 2014-ben az előző évhez képest 13%-kal volt nagyobb a jelentkezések száma. A támogatott szakorvos képzésbe a 2013-as évhez (794 fő) képest 11 %-kal több 884 szakorvosjelölt jelentkezett. A 884 fő jelentkező közül 856 szakorvosjelölt az első szakképzésének támogatására nyújtott be kérelmet. Továbbra is a legnépszerűbb képzések közt szerepel a belgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat, valamint az aneszteziológia és intenzív terápia, de az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is sokan választják a radiológiát, a szülészet-nőgyógyászatot és a sebészetet. A támogatott szakorvosképzésbe jelentkezők szakterületenkénti megoszlását az alábbi ábra tartalmazza. 62

63 A támogatott szakképzésbe jelentkező szakorvosjelöltek száma 2010-től 2014-ig (fő) Szakképzés Összesen addiktológia allergológia és klinikai immunológia andrológia aneszteziológia és intenzív terápia arc-, állcsont- és szájsebészet belgyógyászat bőrgyógyászat csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat csecsemő- és gyermekgyógyászat endokrinológia érsebészet fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás foglalkozásorvostan fül-orr-gégegyógyászat gasztroenterológia geriátria gyermek- és ifjúságpszichiátria gyermek gasztroenterológia gyermekendokrinológia gyermekradiológia gyermeksebészet haematológia háziorvostan honvéd- és katsztrófa o. tan idegsebészet igazságügyi orvostan infektológia kardiológia kézsebészet klinikai farmakológia klinikai genetika klinikai onkológia megelőző orvostan és népegészségtan mellkassebészet nefrológia neonatológia neurológia nukleáris medicina ortopédia és traumatológia orvosi laboratóriumi diagnosztika orvosi mikrobiológia orvosi rehabilitáció oxyológia és sürgősségi orvostan patológia plasztikai és égés-sebészet pszichiátria radiológia reumatológia sebészet sugárterápia szemészet szívsebészet szülészet-nőgyógyászat transzfúziológia trópusi betegségek tüdőgyógyászat urológia Összesen (4-17. táblázat: A támogatott szakképzésbe jelentkező szakorvosjelöltek száma (fő) 2010-től 2014-ig) 63

64 2014. évben a támogatott képzésbe jelentkező szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, és szakpszichológusjelöltek létszáma szakterületenként az alábbiak szerint alakult. Szakképzés Összesen dento-alveoláris fogszabályozás gyermekfogászat konzerváló fogászat parodontológia összesen (4-18. táblázat: A támogatott szakképzésbe jelentkező szakfogorvos-jelöltek száma (fő) 2010-től 2014-ig) Szakképzés Összesen farmakológia, farmakoterápia gyógyszerellátási gyógyszerészet gyógyszerhatástan gyógyszertechnológia ipari szakgyógyszerészet kórházi-klinikai szakgyógyszerészet minőségbiztosítás összesen (4-19. táblázat: A támogatott szakképzésbe jelentkező szakgyógyszerész-jelöltek száma (fő) 2010-től 2014-ig) Szakképzés Összesen felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia összesen (4-20. táblázat: A támogatott szakképzésbe jelentkező szakpszichológus-jelöltek száma (fő) 2010-től 2014-ig) A korábbi évek adataira figyelemmel növekvő tendencia mutatható ki az aktuális hiányszakmák képzéseire való jelentkezések tekintetében. Mint azt az ábrák is mutatják 2011-ben 63%-os, 2012-ben7 %-os, 2013-ban 19%-os, 2014-ben 11%-os növekedés látható az előző évekhez képest. Fontos megjegyezni, hogy a humánerőforrásra és a munkaerőigényre vonatkozó statisztikák tükrében az adott hiányszakmák meghatározása változhat annak érdekében, hogy minden esetben az aktuális hiányszakmás területek részesüljenek célzott támogatásban. 64

65 Szakképzés Összesen aneszteziológia és intenzív terápia csecsemő- és gyermekgyógyászat gyermek- és ifjúságpszichiátria igazságügyi orvostan infektológia megelőző orvostan és népegészségtan neurológia nukleáris medicina ortopédia és traumatológia orvosi laboratóriumi diagnosztika orvosi mikrobiológia oxyológia és sürgősségi orvostan patológia pszichiátria radiológia sugárterápia transzfuziológia tüdőgyógyászat gyermekfogászat Összesen (4-21. táblázat: Az adott évben hiányszakmának minősített szakterületen szakképzésre jelentkezők száma (fő) 2010-től 2014-ig) Továbbra is érvényesülni látszik az a tendencia, miszerint az orvostan-hallgatók csak egy vagy több év elteltével lépnek be a szakképzési rendszerbe. A szakképzés megkezdése nincs időkorláthoz kötve, a diploma megszerzését követően bármikor megkezdhető. Mindezek alapján a végzett orvostanhallgatók szakképzésbe lépési aktivitásáról több éves távlatból lehet csak végleges megállapításokat tenni. Az orvos utánpótlás éves helyzetéről pontosabb képet kaphatunk támogatott szakképzésre jelentkezők számának az adott évben diplomát szerzők számához viszonyítva. Szakképzést megkezdők Összesen Magyar állampolgárságú orvosi diplomát szerzők száma évente Az adott évben támogatott szakképzésbe jelentkezők száma Százalékos arány 60% 94% 79% 91% 102% 86% (4-22. táblázat: Magyar állampolgárságú orvosi diplomát szerzők számának és az adott évben támogatott szakképzésbe jelentkezők számának összehasonlítása) 65

66 A és ábra is alátámasztja, hogy az új szakképzési támogatási rendszer hatékonyan hozzájárul a pályakezdő orvosok migrációjának visszaszorításához. Orvosi diplomát szerzők száma/év Végzés dátuma (év) * nem végleges adat Támogatott szakképzést kezdők száma Létszám Támogatott szakképzésbe lépők / graduális képzésben végzők létszáma * 22,47% ,10% ,39% ,53% ,88% (4-23. táblázat: óta orvosi diplomát szerzett személyek közül a támogatott szakképzésbe lépettek létszáma évfolyamonként) 66

67 A felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszere A Kormány az egészségügyben fennálló munkaerő-krízisre, az egészségügyi dolgozók különösen a fiatal pályakezdő orvosok és gyógyszerészek nagyfokú migrációjára tekintettel, továbbá figyelemmel a szakorvos, szakgyógyszerész képzés magas költségére, a jelöltek pályakezdésének elősegítése és szakmai megbecsültségének erősítése, valamint a hazai egészségügyi ellátásban történő elhelyezkedése érdekében évben ismételten meghirdette a szakorvosjelöltek Markusovszky Lajos Ösztöndíját, a szakgyógyszerész jelöltek Than Károly Ösztöndíját, a csecsemő- és gyermekgyógyász jelöltek Méhes Károly Ösztöndíját, valamint az oxyológia és sürgősségi orvostan jelöltek Gábor Aurél Ösztöndíját. Az ösztöndíjak célja, hogy az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevőket támogatásban részesítse, segítve ezzel a fiatal szakorvos és szakgyógyszerész jelölteket pályájuk kezdetén a szakmai gyarapodáshoz elengedhetetlenül szükséges anyagi biztonság megteremtésével, egyben motivációt biztosítson a hazai munkavállaláshoz, így is visszaszorítva a nagyfokú migrációt, valamint az ezzel járó munkaerő-krízist. Az ösztöndíj programokban részt vevő szakorvos, illetve szakgyógyszerész hallgatónak - szakképesítése megszerzését követően - legalább annyi ideig kell Magyarországon a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál főállásban végeznie egészségügyi tevékenységét, ahány évig az ösztöndíj folyósítását igénybe vette. Az ösztöndíj programok fontos lépést jelentenek a paraszolvencia jelenség megszűntetése érdekében is, tekintettel arra, hogy az ösztöndíjasok szerződéses kötelezettséget vállalnak a paraszolvencia elutasítására. A meghirdetett Markusovszky Lajos, Than Károly, Méhes Károly és Gábor Aurél ösztöndíjak nyerteseivel ösztöndíjas jogviszonyt keletkeztető szerződést kötött az EEKH, és a szerződéskötést követően az EEKH által kialakított jelentési rendszeren keresztül érkező adatok felhasználásával - kezdődhet meg az ösztöndíjak utalása. Az ösztöndíjak folyósítása havonta történik, az ösztöndíjasok megfelelő adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését követően, az ösztöndíjak mértéke a Markusovszky Lajos és a Than Károly ösztöndíjak esetében havi forint, míg a Méhes Károly és a Gábor Aurél ösztöndíjak esetében havi forint. 67

68 A Markusovszky Lajos, a Than Károly, a Méhes Károly és a Gábor Aurél ösztöndíj pályázatok újbóli kiírása 2015 januárjában történt meg. Szakképzés Összesen aneszteziológia és intenzív terápia arc-, állcsont- és szájsebészet belgyógyászat bőrgyógyászat csecsemő- és gyermekgyógyászat fizikális medicina érsebészet fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás foglalkozásorvostan fül-orr-gégegyógyászat gasztroenterológia gyermek- és ifjúságpszichiátria gyermeksebészet háziorvostan hematológia idegsebészet igazságügyi orvostan infektológia kardiológia klinikai genetika klinikai onkológia megelőző orvostan és népegészségtan neurológia nukleáris medicina ortopédia és traumatológia orvosi laboratóriumi diagnosztika orvosi mikrobiológia oxyológia és sürgősségi orvostan patológia plasztikai és égés-sebészet pszichiátria radiológia reumatológia sebészet sugárterápia szemészet szívsebészet szülészet-nőgyógyászat transzfuziológia tüdőgyógyászat urológia szakképzésbe lépés folyamatban Összesen (4-24. táblázat: Markusovszky Lajos Ösztöndíjpályázaton nyertesek szakképzésenként) 68

69 A Than Károly ösztöndíjra a kórházi-klinikai szakgyógyszerészet, a klinikai laboratóriumi gyógyszerészet, a klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet, a klinikai és kórházi gyógyszerészet szakképzésben részt vevők jelentkezhettek. Szakképzés Összesen kórházi-klinikai gyógyszerészet (4-25. táblázat: Than Károly Ösztöndíjpályázaton nyertesek) A Méhes Károly ösztöndíjra csecsemő és gyermekgyógyászat szakképzésben részt vevők jelentkezhettek. Szakképzés Összesen csecsemő és gyermekgyógyászat nem volt meghirdetve (4-26. táblázat: Méhes Károly Ösztöndíjpályázaton nyertesek) A Gábor Aurél ösztöndíjra oxyológia és sürgősségi orvostan szakképzésben részt vevők jelentkezhettek. Szakképzés Összesen oxyológia és sürgősségi orvostan nem volt meghirdetve nem volt meghirdetve (4-27. táblázat: Gábor Aurél Ösztöndíjpályázaton nyertesek) 4.4 a szakvizsgát tett személyek számára vonatkozó adatok a szakképzés típusa és szakiránya szerinti bontásban A évi beszámolóban egy 2011-től kezdődő tendenciát kezdtünk el figyelni, amely szerint a szakvizsgát tett személyek száma az évek folyamán csökkent. A 2014-es adatok alapján az összlétszám tekintetében ugyan növekedés tapasztalható, de ahogy az alábbi táblázat mutatja, a növekedés nem mindegyik nyilvántartási típusra általánosítható. Szakvizsgák Orvosok Fogorvosok Gyógyszerészek Klinikai szakpszichológusok Összesen (4-28. táblázat: Az elmúlt években szakvizsgát tett személyek száma) A csökkenő tendencia a szakvizsgát tett orvosok esetében továbbra is megfigyelhető. A folyamatos csökkenés eredményeképpen 2011-től évente átlagosan kb. 81 fővel kevesebben szakvizsgáztak, mely a 2011-es bázist tekintve 2014-re közel 19%-os visszaesést eredményezett. Emelkedett azonban a fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok a szakvizsgát tett személyek száma az előző évhez viszonyítva 9,93%-kal, 26,86%-kal és 13,39%-kal. 69

70 A szakvizsgák egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítésenkénti megoszlását a következő táblázatok részletezik: Alap szakképesítés Aneszteziológia és intenzív terápia Arc-állcsont-szájsebészet Belgyógyászat Bőrgyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Fül-orr-gégegyógyászat Gasztroenterológia Geriátria Gyermek- és ifjúságpszichiátria Gyermeksebészet Háziorvostan Honvédorvostan,katasztrófa orvostan Idegsebészet Igazságügyi orvostan Infektológia Kardiológia Megelőző orvostan és népegészségtan Neurológia Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika) Ortopédia Ortopédia-traumatológia Orvosi laboratóriumi diagnosztika Orvosi mikrobiológia Oxyológia Oxyológia és sürgősségi orvostan Patológia Pszichiátria Radiológia Repülőorvostan Reumatológia Sebészet Sugárterápia Sürgősségi orvostan Szemészet Szívsebészet Szülészet-nőgyógyászat Transzfuziológia Traumatológia Tüdőgyógyászat Urológia Összesen (4-29. táblázat: Az alap szakképesítésként megszerezhető szakorvosi szakképesítést szerzők száma) 70

71 Az előzőekben tárgyalt, orvosokat érintő csökkenés a fenti táblázatban részletesen kibontva is leolvasható. Jelentős és kiemelkedő visszaesés sehol sem vehető észre, inkább csak általános csökkenés tapasztalható. Arányaiban nagyobb a visszaesés a gasztroenterológia, pszichiátria és urológia szakon. A következő grafikon vizuálisan is segít visszaadni a legkedveltebb szakképesítéseket és azok számának változását. Kirajzolódik, hogy a háziorvostan továbbra is nagy népszerűségnek örvend (bár a 2014-es érték a 2011-es 80%-ára esett vissza, mely alátámasztja a pontban tett betöltetlen háziorvosi praxisokra vonatkozó várakozásokat), ahogyan a belgyógyászat, a csecsemő- és gyermekgyógyászat és az aneszteziológia és intenzív terápia is. Urológia Tüdőgyógyászat Traumatológia Transzfuziológia Szülészet-nőgyógyászat Szívsebészet Szemészet Sürgősségi orvostan Sugárterápia Sebészet Reumatológia Repülőorvostan Radiológia Pszichiátria Patológia Oxyológia és sürgősségi orvostan Oxyológia Orvosi mikrobiológia Orvosi laboratóriumi diagnosztika Ortopédia-traumatológia Ortopédia Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika) Neurológia Megelőző orvostan és népegészségtan Kardiológia Infektológia Igazságügyi orvostan Idegsebészet Honvédorvostan,katasztrófa orvostan Háziorvostan Gyermeksebészet Gyermek- és ifjúságpszichiátria Geriátria Gasztroenterológia Fül-orr-gégegyógyászat Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás Csecsemő- és gyermekgyógyászat Bőrgyógyászat Belgyógyászat Arc-állcsont-szájsebészet Aneszteziológia és intenzív terápia (4-30. ábra: Az alap szakképesítésként megszerezhető szakorvosi szakképesítést szerzők száma) 71

72 Az alap szakképzésen végzettek számának csökkenésével a ráépített szakképesítéseket elvégzők száma is csökkent a évre. Ráépített szakképesítések Addiktológia Allergológia és kl.immunológia Andrológia Audiológia Cytopatológia Csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat Csecsemő- és gyermekgyógyászat intenzív terápia Csecsemő- és gyermek kardiológia Egészségbiztosítás Endokrinológia Érsebészet Fizioterápia Foniátria Gyermek gasztroenterológia Gyermekneurológia Gyermeknőgyógyászat Gyermek radiológia Gyermekszemészet Gyermektüdőgyógyászat Haematológia Igazságügyi elmeorvostan Igazságügyi pszichiátria (igazságügyi elmeorvos) Intenzív terápia Iskolaegészségtan és ifjúságvédelem Kézsebészet Klinikai biokémia Klinikai farmakológia Klinikai genetika Klinikai mikrobiológia Klinikai neurofiziológia Klinikai onkológia Klinikai sugárfizikus Laboratóriumi haematológia és immunológia Mellkassebészet Molekulrási biológiai diagnosztika Molekuláris genetikai diagnosztika Munkahygienia Neonatológia Nefrológia Neuropatológia Neuroradiológia Orvosi rehabilitáció (mozgásszervi) Orvosi rehabilitáció (tüdőgyógyászat)

73 Orvosi rehabilitáció (kardiológia) Orvosi rehabilitáció (pszichiátria) Orvosi rehabilitáció (csecsemő és gyermekgyógyászat) Plasztikai (égési) sebészet Pszichoterápia Sportorvostan Trópusi betegségek Összesen (4-31. táblázat: A ráépített szakképesítésként megszerezhető szakorvosi szakképesítést szerzők száma) A 2013-ben jelentősen megnőtt egészségbiztosítás szakképesítés területén megszerzett szakvizsgák száma 2014-ben visszatért a évi szintre, és 75 fő után már csak 25-en végeztek ezen a szakirányon, vagyis mindössze harmadára változott ez a mutató. A gyermektüdőgyógyászat száma kis mértékben emelkedett, a klinikai farmakológia viszont ismételten visszaesett. Pozitívan változott viszont a klinikai onkológia és a neonatológia területen szakvizsgázottak száma. Előbbi szakképesítésen 4 fős, utóbbiban pedig jelentős, 10 fős emelkedés tapasztalható. Amint az a következő oldalon található grafikonon is látható, 2014-ben a legtöbb oklevél a ráépített szakképesítések tekintetében a már említett egészségbiztosítás vonatkozásában került kiadásra. Hasonló magasan kiugró értékkel más szakképesítés nem bír. Az átlagnál többen, de nem kiugróan sokan jelentkeztek a pszichoterápiára, a mozgásszervi orvosi rehabilitációra, a már szintén említett neonatológiára, a klinikai onkológiára és a farmakológiára. 73

74 Trópusi betegségek Sportorvostan Pszichoterápia Plasztikai (égési) sebészet Orvosi rehabilitáció (csecsemő és gyermekgyógyászat) Orvosi rehabilitáció (pszichiátria) Orvosi rehabilitáció (kardiológia) Orvosi rehabilitáció (tüdőgyógyászat) Orvosi rehabilitáció (mozgásszervi) Neuroradiológia Neuropatológia Nefrológia Neonatológia Munkahygienia Molekuláris genetikai diagnosztika Molekulrási biológiai diagnosztika Mellkassebészet Laboratóriumi haematológia és immunológia Klinikai sugárfizikus Klinikai onkológia Klinikai neurofiziológia Klinikai mikrobiológia Klinikai genetika Klinikai farmakológia Klinikai biokémia Kézsebészet Iskolaegészségtan és ifjúságvédelem Intenzív terápia Igazságügyi pszichiátria (igazságügyi elmeorvos) Igazságügyi elmeorvostan Haematológia Gyermektüdőgyógyászat Gyermekszemészet Gyermek radiológia Gyermeknőgyógyászat Gyermekneurológia Gyermek gasztroenterológia Foniátria Fizioterápia Érsebészet Endokrinológia Egészségbiztosítás Csecsemő- és gyermek kardiológia Csecsemő- és gyermekgyógyászat intenzív terápia Csecsemő- és gyermek fül-orr-gégegyógyászat Cytopatológia Audiológia Andrológia Allergológia és kl.immunológia Addiktológia (4-32. ábra: A ráépített szakképesítésként megszerezhető szakorvosi szakképesítést szerzők száma) 74

75 Ellentétben az általános orvosi alap- és ráépített szakképzésekkel, a fogorvosi szakképzések esetében szinte minden területen emelkedés látható. Szakma megnevezése Fog- és szájbetegségek Dento alveoláris sebészet Fogszabályozás Gyermekfogászat Konzerváló fogászat és fogpótlástan Parodontológia Szájsebészet Összesen (4-33. táblázat: Szakfogorvosi szakképesítést szerzők száma évek szerinti bontásban) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet szeptember 15-i hatályba lépését követően szakfogorvosi szakképesítésként a dentoalveoláris sebészet, fogszabályozás, gyermekfogászat konzerváló fogászat és fogpótlástan, valamint parodontológia szakképzésben van lehetőség új belépőként részt venni. Ez az oka annak, hogy az elmúlt két év tekintetében a fog- és szájbetegségek, valamint a szájsebészet szakképesítések vonatkozásában nem került kiadásra szakvizsga. Visszaesett ugyanakkor a rendeletben is szereplő dento-alveoláris sebészet szakképzésen szerezett szakvizsgák száma, míg a többi terület mindegyikén növekedés figyelhető meg. Az alábbi táblázat a megszerzett szakgyógyszerészi szakképesítések évenkénti megoszlását mutatja be 2010-től 2014-ig. Szakképesítés megnevezése Biológiai gyógyszerellenőrzés Egészségügyi gyógyszerügyi igazgatás Farmakognózia (gyógynövényismeret) Farmakognózia és fitoterápia Gyógyszerellátás-gyógyszerügyi szervezés Gyógyszerellátási gyógyszerészet Gyógyszerellenőrzés Gyógyszerészi mikrobiológia Gyógyszerhatástan Gyógyszerkémia Gyógyszertechnológia Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás Gyógyszerügyi szakigazgatás Kémiai (fizikai-kémiai) gyógyszerellenőrzés Klinikai gyógyszerészet Klinikai laboratóriumi diagnosztika Klinikai laboratóriumi vizsgálatok Kórházi gyógyszerészet

76 Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet Közegészségügyi járványügyi laboratóriumi vizsg Mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés Minőségbiztosítás Praeparatív kémiai laboratóriumi vizsgálatok Radiofarmakológia Radiogyógyszerészet Társadalomgyógyszerészet Toxikológia Klinikai mikrobiológiai gyógyszerészet Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet Összesen (4-34. táblázat: A szakgyógyszerészi szakképesítést szerzők száma évek szerinti bontásban) A évi beszámolóban azt a megállapítást tehettük, hogy a gyógyszerészek szakvizsgái az előző évekhez képest jelentős elmozdulást sehol sem mutatnak. Idén ez a megállapítás már nem állja meg a helyét maradéktalanul. Bizonyos esetekben ugyan valóban nem nőtt jelentős mértékben az adott szakképesítésen végzettek száma, vannak azonban szakok, ahol meghatározó növekedés könyvelhető el. Az első ilyen képesítés a gyógyszerellátási gyógyszerészet: 2014-ben 33 fővel többen, 77-en választották ezt a szakképesítést, mint egy évvel korábban. Ennek a képesítésnek egyébként töretlenül növekedett az évek során a népszerűsége. Nőtt továbbá a klinikai gyógyszerészet és a minőségbiztosítás szakképzésen szakvizsgázottak száma. Az egyes szakmák azonban népszerűség tekintetében nem csak stagnáltak vagy növekedtek, hanem helyenként erősen csökkentek is. Az egyik legszembetűnőbb csökkenés a gyógyszerügyi szervezés és igazgatás terén történt. Míg tavaly, ban 26-an végezték el ezt a szakirányt, úgy 2014-ben már csak 8-an. Ezzel egyébként visszaállt a 2011-ben és 2012-ben kimutatott mértékhez. A szakpszichológusi szakképesítési területeken végzettek számának alakulás 2011 és 2013 között lassú, de folyamatos növekedési tendenciát mutatott. A trend pedig összességében 2014-re sem állt meg. Szakma megnevezése Klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia Klinikai és mentálhigiéniai gyermek-és ifjúsági szakpszichológia Pszichoterápia Összesen (4-35. táblázat: Szakpszichológusi szakképesítést szerzők száma évek szerinti bontásban) Bár klinikai és mentálhigiéniai gyermek-és ifjúsági szakpszichológia szakon egy fővel kevesebben végeztek (45 fő), a klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia szakképzésen tapasztalt 9 fős növekedés a 2011-es évhez viszonyítva 48,84%-os növekedést jelentett. A szakpszichológusi oklevél birtokában ráépített szakképesítést pszichoterápia szakképzés területén szereztek. Számuk a tavalyival megegyező. 76

77 4.5. Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben résztvevők száma a képzés típusa szerinti bontásban A évi beszámolóban először jelenik meg a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek vagy valamint szakpszichológusok (a továbbiakban: szakorvos) által, vizsgával záruló egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés keretében megszerezhető tanúsítványok (a továbbiakban: licenc) száma, amely a tanúsítvánnyal rendelkezők esetében a szakképesítésére épülő szakmai tevékenység végzésére jogosítja a szakorvost. A licenc jogszabályi hátterét az Eütv. valamint a szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek és szakpszichológusok egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről szóló 23/2012. (IX.14.) EMMI rendelet határozza meg. A Nemzeti Vizsgabizottság jelentése alapján kerül a licenc a működési nyilvántartásban rögzítésre. A licenc birtokában végezhető tevékenység gyakorlásának feltétele, hogy a szakorvos a licenc bemeneti követelményeként meghatározott szakképesítés tekintetében érvényes működési nyilvántartással rendelkezzen. A licenc birtokában a szakorvos a bemeneti követelményként meghatározott szakképesítés működési nyilvántartási időszakához igazodóan, 5 éves időtartam keretén belül jogosult a licenc birtokában végezhető tevékenység gyakorlására. A bemeneti követelményként meghatározott szakképesítés tekintetében folyamatban lévő működési nyilvántartási időszak alatt szerzett licenc megújítása első alkalommal a működési nyilvántartási időszak lejártakor automatikusan történik évben 795 fő szerzett licenc vizsgát az alábbiak szerinti bontásban: Licenc megnevezése év Alvásmedicina szakértője (Szomnológus) 20 Diabetológia 483 Hipertonológia 131 Komplex radiológiai emlődiagnosztika 1 Lipidológia 58 Mellkas-sérültek traumatológiai ellátása 15 Neurointervenció 12 Neuro-ophtalmológia 9 Neurosonológia 68 Obezitológia 53 Palliatív orvoslás 82 Összesen 932 (4-36. táblázat: évben licenc vizsgát tettek száma Forrás: az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása) 77

78 4.6 A Magyarországon dolgozó, külföldön megszerzett és Magyarországon elismert vagy honosított egészségügyi szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma szerinti bontásban, valamint az elismerések száma szakképesítésenként, a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban Az elismert szakképesítéssel rendelkező személyek és az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek aránya A korábbi években az egészségügyben külföldön megszerzett és elismert szakképesítéssel rendelkező személyek arányán felül bemutatásra kerültek az EEKH hatáskörébe tartozó eljárások keretében elismert bizonyítványok és oklevelek mennyiségére és összetételére vonatkozó adatok is. Mivel az Európai Unión kívül megszerzett felsőfokú szakképzettségek mint például az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész oklevelek elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának (a továbbiakban: MEIK) hatáskörébe tartozik, a korábbi adatok nem nyújtottak teljes képet az elismert egészségügyi szakképesítésekről. Az egészségügyi humánerőforrás helyzetének bemutatása során törekedni szükséges a rendelkezésre álló adatok minél szélesebb körű bemutatására, ezért szükséges, hogy az elismert szakképesítések mennyiségének és összetételének bemutatása során számításba vegyük a MEIK által elismert egészségügyi okleveleket is. További változás a korábbi évek beszámolóihoz képest, amik kifejezetten az elismert szakképesítések számát mutatták be, hogy a jelen beszámolóban már azon személyeknek a számát is bemutatjuk, akiknek az egészségügyi szakképesítése, illetve szakképesítései elismerésre kerültek. Ennek indoka, hogy egy személy esetében több általa megszerzett bizonyítvány vagy oklevél is elismerésre kerülhet, viszont az egészségügyi humánerőforrás helyzetének bemutatása során célszerűbb először az egészségügyi szakképesítésüket elismertető személyek számát figyelembe venni. A módszertani változtatással egyidejűleg az összehasonlíthatóság érdekében a bemutatásra kerülő adatsorokban az elmúlt évek adatai is aktualizálásra kerültek. Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy többnyire növekvő tendenciát mutat azon személyek száma, akiknek a külföldön megszerzett egészségügyi szakképesítése Magyarországon elismerésre került ben a fogorvosi diplomák tekintetében kifejezetten erőteljes emelkedés, míg csökkenés kizárólag a gyógyszerészek esetén volt tapasztalható a megelőző évhez viszonyítva. Szakképesítés megnevezése Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó Összesen (4-37. táblázat: Külföldön megszerzett, Magyarországon elismert egészségügyi szakképesítés) 78

79 Az egyes nyilvántartási típusok tekintetében az elismert szakképesítéssel rendelkezők arányát az érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyekhez viszonyítva az alábbi táblázatok szemléltetik. Orvosok Honosítás Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarországon kiállított , , , , diplomával rendelkező Honosított / elismert diplomával , , , ,54 rendelkező Összesen (4-38. táblázat: Az elismert vagy honosított külföldön megszerzett szakképesítéssel rendelkező és az összes érvényes működési nyilvántartással rendelkező orvosok aránya) Fogorvosok Honosítás Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarországon kiállított , , , ,71 diplomával Honosított / rendelkező elismert diplomával 511 9, , , ,29 rendelkező Összesen (4-39. táblázat: Az elismert vagy honosított külföldön megszerzett szakképesítéssel rendelkező és az összes érvényes működési nyilvántartással rendelkező fogorvosok aránya) Gyógyszerészek Honosítás Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarországon kiállított , , , ,56 diplomával rendelkező Honosított / elismert diplomával 249 3, , , ,44 rendelkező Összesen (4-40. táblázat: Az elismert vagy honosított külföldön megszerzett szakképesítéssel rendelkező és az összes érvényes működési nyilvántartással rendelkező gyógyszerészek aránya) Szakdolgozók Honosítás Fő Arány Arány Arány Fő Fő (%) (%) (%) Fő Arány (%) Magyarországon szerzett szakképesítéssel rendelkező , , , ,01 Honosított / elismert szakképesítéssel rendelkező 292 0, , , ,99 Összesen (4-41. táblázat: Az elismert vagy honosított külföldön megszerzett szakképesítéssel rendelkező és az összes érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi szakdolgozók aránya) Megállapítható, hogy a szakdolgozók esetén mutat folyamatos növekedést az elismert vagy honosított szakképesítéssel rendelkező szakdolgozók aránya, és bár az érintett szakdolgozói kör létszáma a es 292-es létszám több mint háromszorosára emelkedett 2014-re, a tavalyi évi mutató a még így is 1% alatti. Az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek esetében az arány stagnál, ami az érvényes működési nyilvántartással rendelkezők összlétszámának növekedése mellett a Magyarországon és a külföldön megszerzett diplomákkal rendelkezők azonos intenzitású növekedését jelenti. 79

80 Az elismerések száma szakképesítésenként, a diploma vagy oklevél megszerzésének helye szerinti bontásban Az elmúlt néhány év adatait áttekintve megállapítható, hogy a külföldi szakképesítését elismertető szakemberek legnagyobb része magyar állampolgárságú és számuk folyamatos növekszik, ami egyrészről annak köszönhető, hogy egyre nagyobb számban szereznek magyarok külföldön egészségügyi szakképesítést, másrészről pedig jelentős a környező országokban élő magyar nemzetiségűek és köztük a magyar állampolgárok száma is. Állampolgárság Diploma megszerzésének helye belga Argentína belorusz Ausztria francia Belgium görög Csehország izraeli Franciaország magyar Görögország német Jemen norvég Lengyelország olasz Németország orosz Norvégia osztrák Olaszország portugál Oroszország román Portugália szlovák Románia szlovén Svédország ukrán Szerbia Összesen Szlovákia Ukrajna Összesen (4-42. táblázat: Azon orvosok száma, akiknek a külföldön megszerzett oklevele Magyarországon elismerésre került, állampolgárság, valamint a diplomát kiállító ország szerinti megoszlásban) Állampolgárság Diploma megszerzésének helye azerbajdzsán Amerikai Egyesült Államok görög Ausztrália iráni Ausztria lengyel Azerbajdzsán magyar Belgium magyar/román Csehország Német Franciaország olasz Lengyelország román Németország román-magyar Olaszország svájci Oroszország svéd Románia szlovák Svédország ukrán Szerbia Végösszeg Ukrajna Végösszeg (4-43. táblázat: Azon fogorvosok száma, akiknek a külföldön megszerzett oklevele Magyarországon elismerésre került, állampolgárság, valamint a diplomát kiállító ország szerinti megoszlásban) 80

81 Állampolgárság Diploma megszerzésének helye magyar Csehország magyar-szerb Németország Német Portugália portugál Románia román Szerbia román-magyar Szlovákia szerb-magyar Ukrajna szlovák Végösszeg Végösszeg (4-44. táblázat: Azon gyógyszerészek száma, akiknek a külföldön megszerzett oklevele Magyarországon elismerésre került, állampolgárság, valamint a diplomát kiállító ország szerinti megoszlásban) Állampolgárság Oklevél vagy bizonyítvány megszerzésének helye afgán Afganisztán belorusz Amerikai Egyesült Államok cseh Csehszlovákia dán Dánia dél-koreai Dél-Korea francia Egyesült Királyság kínai Észtország lengyel Fehéroroszrszág magyar Franciaország mongol Kanada német Kína olasz Lengyelország orosz Mongólia román Németország román-magyar Olaszország szerb Oroszország szlovák Románia ukrán Svédország Végösszeg Szerbia Szlovákia Ukrajna Végösszeg (4-45. táblázat: Azon szakdolgozók száma, akiknek a külföldön megszerzett oklevele vagy bizonyítványa Magyarországon elismerésre került, állampolgárság, valamint a diplomát kiállító ország szerinti megoszlásban) Az elismert szakorvosi, szakfogorvosi és szakdolgozói szakképesítések megoszlását az alábbi táblázatok tartalmazzák. Szakgyógyszerészi szakképesítés elismerésére nem volt példa az elmúlt években. 81

82 Szakorvosi szakképesítések aneszteziológia és intenzív terápia belgyógyászat bőrgyógyászat csecsemő- és gyermekgyógyászat fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás fül-orr-gégegyógyászat geriátria gyermek- és ifjúságpszichiátria háziorvostan infektológia kardiológia klinikai neurofiziológia mellkassebészet nephrológia neurológia ortopédia ortopédia és traumatológia patológia plasztikai (égési) sebészet pszichiátria sebészet sugárterápia szívsebészet szülészet-nőgyógyászat urológia Összesen (4-46. táblázat: Elismert szakorvosi szakképesítések megoszlása) Szakfogorvosi szakképesítések fogszabályozás konzerváló fogászat és fogpótlástan parodontológia Összesen (4-47. táblázat: Elismert szakfogorvosi szakképesítések megoszlása) Szakképesítés megnevezése Akupresszőr 2 2 Általános ápoló és általános asszisztens Általános asszisztens (52) 1 Általános betegápoló 2 Általános laboratóriumi asszisztens 1 Alternatív mozgás- és masszázsterapeuta 1 Ápolási asszisztens (33) 1 1 Ápoló (54) Ápoló (55) 2 Ápoló (BSc) Betegkísérő (33) 1 Citológiai szakasszisztens 1 Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló (54) 1 Felnőtt szakápoló Fizioterápiás asszisztens (52)

83 Fogászati asszisztens (52) Fogtechnikus (54) 2 3 Gyakorló ápoló (52) 1 Gyermekápoló 2 1 Gyógyszertári asszisztens (52) Gyógytornász 1 Gyógytornász-fizioterapeuta (BSc) Klinikai fogászati higiénikus (54) Laboratóriumi asszisztens 1 1 Masszőr (gyógy) (51) 1 Műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54) 1 Okleveles ápoló (MSc) 1 Optometrista - látszerész 2 Ortopédiai műszerész (51) 1 Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (képalkotó diagnosztikai analitika szakirány) (BSc) 1 Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus (optometria szakirány) (BSc) 1 Radiográfus (52) 1 Röntgenasszisztens (52) 1 Szülésznő Szülésznő (BSc) Összesen (4-48. táblázat: Elismert szakdolgozó szakképesítések megoszlása) A szakorvosi szakképesítések közül a háziorvostan, illetve a pszichiátria emelkedik ki a többi közül, a szakfogorvosi szakképesítések esetén azonban egyáltalán nem beszélhetünk számottevő adatokról. Az elismert szakképesítések tekintetében a szakdolgozók körében a különböző ápolói szakképesítések összesített aránya számottevő (minden évben kb. 70% az összes elismert szakdolgozói szakképesítésekhez viszonyítva). 83

84 4.7 A Magyarországon dolgozó, külföldön született egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma és születési ország szerinti bontásban, valamint a külföldi és kettős állampolgárságú egészségügyi dolgozók száma és aránya szakma és állampolgárság szerinti bontásban Az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozókat ebben a fejezetben alapvetően kétfajta bontásban tárgyaljuk. Az egyik csoportosítás a születési ország szerint, a másik az állampolgárság szerint történik. Ezeknél a kimutatásoknál nem vettük figyelembe azt, hogy az egészségügyi szakképesítését hol szerezte meg a nyilvántartásban szereplő személy. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi humánerőforrás helyzetét bemutató beszámolók korábban hasonló kimutatást nem tartalmaztak, az érintett személyek létszámát, egymáshoz viszonyított arányukat, szakmák szerinti bontásban, 2011-től kezdve éves bontásban mutatjuk meg, ezzel segítve elő az összehasonlíthatóságot, az esetleges hosszabb távú következtetések előkészítését. Az alábbi táblázatokban a születési ország szerint csoportosított dolgozók szakmacsoportjai kerülnek bemutatásra. Orvosok Ország Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarország ,09% ,79% ,37% ,75% Külföld ,91% ,21% ,63% ,25% Összesen (4-49. táblázat: Orvosok aránya születési ország szerint) Fogorvosok Ország Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarország ,03% ,70% ,83% ,66% Külföld ,97% ,30% ,17% ,34% Összesen (4-50. táblázat: Fogorvosok aránya születési ország szerint) Gyógyszerészek Ország Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarország ,81% ,62% ,39% ,08% Külföld 359 5,19% 386 5,38% 418 5,61% 450 5,92% Összesen (4-51. táblázat: Gyógyszerészek aránya születési ország szerint) Klinikai végzettségű eü. dolg Ország Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarország ,84% ,79% ,82% ,59% Külföld 33 4,16% 45 5,21% 49 5,18% 54 5,41% Összesen (4-52. táblázat: Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók aránya születési ország szerint) 84

85 Szakdolgozók Ország Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyarország ,42% ,21% ,00% ,79% Külföld ,58% ,79% ,00% ,21% Összesen (4-53. táblázat: Szakdolgozók aránya születési ország szerint) Természetes, hogy hazánkban továbbra is a Magyarországon született egészségügyi dolgozók vannak többségben. Lassú növekedés figyelhető meg ugyanakkor a külföldön született, de hazánkban érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók számában. A nem Magyarországon születettek 8,25%-os arányából és a növekedési ütemből arra lehet következtetni, hogy két éven belül 10% körül mozog majd ez az érték. A fogorvosok körében változott a legtöbbet az arány az évek során: esetükben 2.37 százalékpontos csökkenés figyelhető meg a Magyarországon születettek arányában. Nem változott ugyanakkor jelentősen a gyógyszerészek, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és a szakdolgozók aránya, illetve az azok alapját adó létszám szerinti megoszlás sem. A részletes születési ország szerinti megbontást a melléklet táblázatai tartalmazzák. A következő táblázatokban szereplő arányok az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók állampolgárság szerinti megoszlását mutatják. A kimutatások elkészítésénél a kettős állampolgárokat magyar állampolgárok között szerepeltettük. Alacsony számuk miatt külön sorban történő feltüntetésük nem indokolt, de számuk a melléklet táblázatai tartalmazzák. Orvosok Állampolgárság Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyar ,59% ,46% ,35% ,09% Külföldi 411 1,41% 469 1,54% 518 1,65% 628 1,91% Összesen (4-54. táblázat: Orvosok aránya állampolgárság szerint) Orvosok Állampolgárság Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyar ,06% ,79% ,13% ,49% Külföldi 153 2,94% 179 3,21% 228 3,87% 280 4,51% Összesen (4-55. táblázat: Fogorvosok aránya állampolgárság szerint) 85

86 Orvosok Állampolgárság Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyar ,94% ,79% ,60% ,39% Külföldi 73 1,06% 87 1,21% 104 1,40% 122 1,61% Összesen (4-56. táblázat: Gyógyszerészek aránya állampolgárság szerint) Orvosok Állampolgárság Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyar ,75% ,54% ,68% ,70% Külföldi 2 0,25% 4 0,46% 3 0,32% 3 0,30% Összesen (4-57. táblázat: Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók aránya állampolgárság szerint) Orvosok Állampolgárság Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Fő Arány (%) Magyar ,34% ,32% ,34% ,39% Külföldi 627 0,66% 647 0,68% 657 0,66% 594 0,61% Összesen (4-58. táblázat: Szakdolgozók aránya állampolgárság szerint) Az állampolgárság szerinti megoszlásban látható arányok már jóval kisebbek, mint a születési országnál vizsgáltak, bár az ott leírt tendencia itt is megfigyelhető. Az orvosok esetén a magyar és a külföldi állampolgárok aránya és között 0.5 százalékpontot változott a magyar állampolgárságú dolgozók hátrányára: míg 2011-ben a teljes orvosi létszám 1.41%-át tették ki a külföldi állampolgárságúak, addigra ez 2014-ben 1,91% volt. Fogorvosoknál drasztikusabb a változás, 1.57 százalékpontnyi változás következett be. A születési országnál tapasztalt változásokat is figyelembe véve mindez azt jelenti, hogy az orvosok esetében a magyar ellátórendszerben bár nő a külföldön született aránya, közülük jelentős arányt képviselnek a magyar állampolgárok, mely a környező országokból beáramló magyar állampolgárságú egészségügyi dolgozók számával magyarázható. A fogorvosok esetében ugyanakkor a külföldi születés mellé nagyobb százalékban párosul a külföldi állampolgárság. A gyógyszerészek, a klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók és a szakdolgozók esetében a születési ország szerinti arányhoz hasonlóan az állampolgárság szerinti arány sem változott jelentősen a vizsgált időszakban (bár a külföldi állampolgárságú gyógyszerészek létszáma tekintetében 2014-re 59,84%-os növekedés figyelhető meg összességében 2011-hez képest, ez ténylegesen mindössze 49 főt jelentett). A külföldön született és a külföldi állampolgárságú személyek részletes adatait ( számú mellékletek) együttesen elemezve megállapítható, hogy a Magyarországon dolgozó külföldön született személyek túlnyomó Romániából, valamint a volt Jugoszláviából és a volt Szovjetunióból, illetve azok utódállamaiból származó magyar nemzetiségű személyek, illetve magyar állampolgársággal rendelkező személyek. 86

87 5. Az egészségügyi ellátó rendszerből kilépőkre vonatkozó adatok 5.1 Az elhalálozások számára vonatkozó adatok szakma szerinti bontásban Az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek alap- és működési nyilvántartásáról, valamint a működési nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének engedélyezéséről szóló 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet 3. (3) bekezdése szerint az alapnyilvántartásba vett személy halála esetén ezt a tényt az alapnyilvántartási lapon fel kell tüntetni. Az elhalálozást a népegészségügyi szakigazgatási szervektől érkezett bejelentések, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatallal (a továbbiakban: KEKKH) történt adategyeztetés alapján tudja bejegyezni az ENKK ben (valamint az azt megelőző három évben) az alábbiak szerint jegyzett be elhalálozást az EEKH az alapnyilvántartásba: Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (5-1. táblázat: Az alapnyilvántartásba bejegyzett elhalálozások száma) Az 5.1. táblázat szerinti alapnyilvántartásban elhunyt személyek közül az adott évben érvényes működési nyilvántartással rendelkező személyek számát szakma szerinti bontásban az alábbi táblázat tartalmazza. Szakma Orvos Fogorvos Gyógyszerész Klinikai végzettségű egészségügyi dolgozó Egészségügyi szakdolgozó (5-2. táblázat: Elhalálozások száma az adott évben érvényes működési nyilvántartással rendelkezők között) Az elhalálozások meghatározó százaléka a KEKKH-val történt adategyeztetést követően jut az ENKK tudomására. A KEKKH-ban történt személyi változásokra visszavezethető okok miatt 2014-ben az adategyeztetés nem volt teljes körű, mely a bejegyzések számának jelentős csökkenését eredményezte az előző évekhez képest. A tavalyi évi elhalálozásokkal kapcsolatos adatok elemzésre így korlátozottan alkalmasak. 87

88 5.2 A működési nyilvántartásból törölt személyek számára vonatkozó adatok szakma szerinti bontásban Az Eütv. 113/A. (1) bekezdése alapján a működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv azt a személyt törli, a) akit a bíróság bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet részlegesen korlátozó vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, b) aki olyan bűncselekménnyel kapcsolatosan áll a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt, amely miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy aki az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, c) akit egészségi állapota következtében az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység folytatására véglegesen alkalmatlanná nyilvánított, d) akit az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi tevékenység gyakorlásától eltiltott, e) aki felróható magatartásával a működési nyilvántartást vezető szervvel a nyilvántartás körébe tartozó valótlan adatot közöl, f) aki szakirányú szakképesítéshez kötött tevékenységet ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a megfelelő szakképesítés, illetve szakirányú szakképesítés működési nyilvántartásba történő bejelentése nélkül vagy azt megelőzően kezd meg, g) aki elhalálozott, h) aki a törlését kéri, i) akinek feltéve, hogy törvény kötelező kamarai tagságot ír elő kamarai tagsága megszűnt. A működési nyilvántartásból elhalálozás miatt törölt személyek számát az előző fejezetben szereplő 5-2. táblázat tartalmazza. Az elhalálozáson kívüli egyéb, jogszabályban meghatározott feltételek fennállása miatt a működési nyilvántartásból törölt személyek számát az alábbi kimutatásban összesítetve kerül bemutatásra. Szakma orvos fogorvos 1 1 gyógyszerész 1 1 szakdolgozó (5-3. táblázat: A működési nyilvántartásból az adott évben törölt személyek száma az elhalálozásra vonatkozó adatok nélkül) 88

89 5.3 A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók száma szakma szerinti bontásban A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók számával kapcsolatos adatokat a korábbi, egészségügyi humánerőforrás helyzet bemutatásáról szóló beszámolók nem tartalmaztak, ezért az éves szintű összehasonlíthatóság érdekében az alábbi táblázat szakmánként és éves bontásban mutatja azon személyek számát, akiknek az érvényes működési nyilvántartása az adott évben lejárt, és az érvényes működési nyilvántartási ciklusukat nem újították meg. A év tekintetében, figyelembe véve, hogy az ügyek jelentős részében elhúzódhat a lejárt működési nyilvántartási ciklus megújításra vonatkozó eljárás időtartama, nem a tényleges megújításra vonatkozó adatokat, hanem az e tekintetben a beszámoló készítésének napjáig benyújtott kérelmek számát vettük alapul. A korábbi kimutatásoktól eltérően az első vizsgált év a 2010-es. Ennek oka, hogy az orvosok működési nyilvántartásának alakulásában március 31-e meghatározó dátum, mivel az orvosok, fogorvosok, és gyógyszerészek jelentős részének ekkor járt le egy időpontban a működési nyilvántartása. Hasonlóan fontos dátum ebben a tekintetben a következő ötéves ciklus lejárta (2015. március 31-e). Hosszú távú trendek vizsgálata szempontjából tehát lényeges, hogy a működési nyilvántartás megújítását nem kérő személyekre vonatkozó adatok az orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek esetében rendelkezésre álljanak. Az egészségügyi szakdolgozók esetén a működési nyilvántartás érvényességének lejárta nem koncentrálódik egy időpontra, ezért a működési nyilvántartásuk megújítást nem kérők számában sem figyelhető meg az előző bekezdésben említett jellegzetesség. A működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók számát jellemzően az inaktívvá vált korosztály, a pályaelhagyók, valamint a külföldre távozott szakembereket tartalmazzák. Megnevezés Orvos Fogorvos Gyógyszerész Adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők száma Megújítást nem kérők száma Megújítást nem kérők aránya 13,72% 46,75% 27,73% 41,10% 38,32% Adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők száma Megújítást nem kérők száma Megújítást nem kérők aránya 10,88% 29,09% 10,78% 17,22% 24,67% Adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők száma Megújítást nem kérők száma Megújítást nem kérők aránya 17,46% 25,63% 22,18% 31,25% 34,30% 89

90 Klinikai egészségügyi dolgozók Szakdolgozók Adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők száma Megújítást nem kérők száma Megújítást nem kérők aránya 27,78% 23,08% 35,42% 24,29% 40,00% Adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők száma Megújítást nem kérők száma Megújítást nem kérők aránya 36,22% 34,38% 26,17% 32,43% 38,09% (5-3. táblázat: Az adott évben lejáró működési nyilvántartással rendelkezők és a működési nyilvántartásuk megújítását nem kérő egészségügyi dolgozók száma, egymáshoz viszonyított aránya szakma szerinti bontásban) 5.4. Az egészségügyi tevékenységüket egy évet meghaladóan szüneteltető személyek száma és a szüneteltetés időtartama Az Eütv (3) bekezdésének alapján a működési nyilvántartás 5 éves érvényességi ideje egy alkalommal, jogszabályban foglalt feltételekkel, az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy más EGT tagállamban történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható. A három éves főszabálytól két esetben van lehetőség eltérni. Egyrészt abban az esetben, ha a nyilvántartott személy jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet. Ekkor a működési nyilvántartást a közfeladat ellátásának időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani. A jogszabály továbbá egy nyilvántartási cikluson belül egy alkalommal lehetőséget biztosít a ciklusnak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély jogosultsági ideje időtartamával, de legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbításra. A szüneteltetés kapcsán prognózist nem lehet előre jelezni, hiszen a működési nyilvántartás meghosszabbításának körülményeit (pl.: gyermekvállalási hajlandóságot), illetve a GYED és a GYES igénybevételének előrejelzését rendkívül sok tényező befolyásolja. A 5-4. és az 5-5. számú táblázat az egészségügyi tevékenységet egy évet meghaladóan szüneteltető személyek számát, nem szerinti megoszlását és a szüneteltetés időtartamát tartalmazza orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók, valamin egészségügyi szakdolgozók esetén. A táblázatból látható, hogy az elmúlt évben tapasztalt mutatókban jelentős változás egyik szakma esetén sem tapasztalható. 90

91 Időtartam Év Összesen Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet 8/A. szerinti okok miatt TGYÁS, GYED, GYES + közfeladat miatt és azt meghaladó Közfeladat miatt (5-4. táblázat: Az egészségügyi tevékenységet egy évet meghaladóan szüneteltető orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és klinikai végzettségű egészségügyi dolgozók száma és nem szerinti megoszlása december 31. napján) Időtartam Év Összesen Összesen Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen 18/2007. (IV. 17.) EüM rendelet 8/A. szerinti okok miatt TGYÁS, GYED, GYES + közfeladat miatt és azt meghaladó közfeladat miatt (5-5. táblázat: Az egészségügyi tevékenységet egy évet meghaladóan szüneteltető egészségügyi szakdolgozók száma és nem szerinti megoszlása december 31. napján) 5.5. Szakképesítésüket külföldön elismertetni kívánó egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok Az oklevelüket, bizonyítványukat külföldön elismertetni szándékozó személyek részére, kérelem alapján az ENKK a külföldön szerezett egészségügyi oklevelek és bizonyítványok elismerésénél már említett jogszabályok alapján különböző típusú hatósági bizonyítványokat állít ki. A hatósági bizonyítvány igénylése önmagában még nem jelenti azt, hogy az egészségügyi dolgozó ténylegesen el is hagyja az országot. A hatósági bizonyítványt kérők statisztikai létszámában szerepelnek azok a Magyarországon végzett külföldi hallgatók is, akik a képzés elvégzése után elhagyják az országot, visszatérnek hazájukba. Egy egészségügyi dolgozó többször is kérhet hatósági bizonyítványt, ha tehát valaki minden évben megpróbálja, de mégsem köt szerződést külföldön, akkor minden évben újra megjelenik a releváns adatsorban. Emellett az orvosok egy része magyarországi állását megtartva külföldön is vállalhat munkát (jellemzően hétvégénként vagy néhány hónap fizetés nélküli szabadsággal). Ők ugyanúgy megjelennek a hatósági bizonyítvány nyilvántartásban, mint akik valóban elhagyják a hazai egészségügyi rendszert. Ebből adódóan a hatósági bizonyítványt kérők száma nem egyezik meg a külföldön ténylegesen munkát vállalók számával. A tényleges migrációra 91

92 vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre.a kiadott hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos adatok ugyanakkor kiemelten fontos szerepet játszanak az ágazati humánerőforrás helyzetének bemutatása során, ugyanis a külföldi munkavállalásra irányuló szándékból következtetni lehet a magyar egészségügyi ellátórendszert ténylegesen elhagyó, és tevékenységüket külföldön folytató egészségügyi dolgozók számának nagyságrendjére. Az elmúlt évek egyik legnagyobb egészségügyi stratégiai kihívásaként, illetve beavatkozást igénylő pontjaként jelent meg a külföldön munkát vállalni kívánó egészségügyi dolgozóknak a magyar ellátórendszerben való tartása. A migráció leginkább az uniós szinten mérve alacsonyabb fizetéseknek, valamint az esetlegesen kedvezőtlenebb munkakörülmények következménye, de ezt a helyzetet tovább árnyalja az a tény, hogy a közismertté vált a külföldi munkavállalás lehetősége, mellyel párhuzamosan egyre több külföldi egészségügyi szolgáltató toboroz szakembereket Magyarországon mind a képző-, mind az ellátó intézményekben. Ezen felül lényegesen egyszerűbbé vált a külföldön történő elhelyezkedés is, hiszen a jelenleg már számos külföldön dolgozó magyar szakember segítséget jelent a berendezkedés és a beilleszkedés során, valamint a külföldi munkáltatók is igyekeznek megkönnyíteni ezt például ingyenes vagy kedvezményes lakhatás, illetve a teljes fizetés melletti nyelvtanfolyamok biztosításával. Jelen fejezetben csak a legfontosabb adatokat tartalmazó ábrákat mutatja be az EEKH, a kiállított hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos részletes adatok a mellékletekben találhatóak. A évben tovább csökkent azon személyek száma, akik részére hatósági bizonyítvány került kiállításra. Az orvosok tekintetében a már korábbi években is kedvezően alakuló tendencia tovább folytatódott, bár tény, hogy 2013-hoz képest csekély, csupán 7 fős a csökkenés. A kedvező adatsor indoka részben az lehet, hogy akik élni kívántak a külföldi munkavállalás lehetőségével, már a korábbi években megtették, de bizonyosan szerepet játszik több, elsősorban az orvosok itthon tartására fókuszáló kormányzati intézkedés is. Az intézkedések közül ki kell emelni az egészségügyi ágazatban évben megkezdett, célzottan az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetének javítását szolgáló béremelések évi folytatását, valamint a felsőfokú szakképzés ösztöndíj rendszerének folyamatos fejlesztését. Kis mértékben csökkent a hatósági bizonyítványt kérő fogorvosok száma, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a korábbi három év kedvezőtlen tendenciája megtorpant. A gyógyszerészek és a szakdolgozók esetében az előző évhez képest bár nem szignifikánsan, de növekedett azon személyek száma, akik részére hatósági bizonyítvány kiállításra került. Hatósági bizonyítványok Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó Összesen (5-6. táblázat: Azon személyek száma, akik részére az EEKH hatósági bizonyítványt állított ki) 92

93 A hatósági bizonyítványt igénylő személyek között számos olyan külföldi állampolgár is szerepel, akik csak a tanulmányaik idejére jöttek Magyarországra, azzal a céllal, hogy a diploma megszerzését követően már hazájukban kamatoztassák az itt megszerzett tudást. Velük nem számolhatunk úgy, mint akik elhagyják a magyar egészségügyi ellátórendszert, ezért némileg pontosabb képet kaphatunk a migrációs adatokról, ha nem számolunk a frissen végzett külföldi állampolgárokkal. A tapasztalatok alapján nem minden külföldi diák kéri meg közvetlenül a diploma megszerzését követően a szükséges hatósági bizonyítványt, ezért az alábbi táblázatban azokat a külföldi állampolgárokat nem vettük számításba, akik a megelőző év június 1-ét követően szerezték meg a szakképesítésüket. Hatósági bizonyítványok Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó Összesen (5-7. táblázat: Azon személyek száma, akik részére az EEKH hatósági bizonyítványt állított ki, a szakképesítésüket a megelőző év június 1. után megszerzett külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nélkül) A külföldi diákokon túl azon esetek is torzíthatják a képet, amikor a korábban már külföldre távozott egészségügyi szakember kér ismételten hatósági bizonyítványt. Erre több okból is szüksége lehet, akár munkahelyváltás miatt, akár azért, mert másik külföldi államban tervez munkát vállalni. Erre való tekintettel még pontosabb képet kapunk, ha külföldi diákokon felül azokat sem vesszük számításba, akik korábban már kaptak a külföldi elismertetéshez szükséges hatósági bizonyítványt. Hatósági bizonyítványok Orvos Fogorvos Gyógyszerész Szakdolgozó Összesen (5-8. táblázat: Azon személyek száma, akik részére az EEKH első alkalommal állított ki hatósági bizonyítványt, a külföldi állampolgárokra illetve a szakképesítésüket a megelőző év június 1. után megszerzett külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nélkül) Természetesen az így kapott eredmények sem jelentik azt, hogy ennyi egészségügyi dolgozó távozott külföldre, azonban pontosabb képet kapunk az ilyen szándékú személyek nagyságrendjéről. A hatósági bizonyítványt igénylő egészségügyi dolgozók földrajzi megoszlásáról (az egészségügyi dolgozó lakcíme szerint) az ábrákon szereplő térképek adnak részletes tájékoztatást. 93

94 (5-9. ábra: Orvosok részére kiállított hatósági bizonyítványok száma, valamint annak százalékos megoszlása az adott megyében dolgozó orvosok számához viszonyítva évben) (5-10. ábra: Fogorvosok részére kiállított hatósági bizonyítványok száma, valamint annak százalékos megoszlása az adott megyében dolgozó fogorvosok számához viszonyítva évben) 94

95 (5-11. ábra: Gyógyszerészek részére kiállított hatósági bizonyítványok száma, valamint annak százalékos megoszlása az adott megyében dolgozó gyógyszerészek számához viszonyítva évben) (5-12. ábra: Szakdolgozók részére kiállított hatósági bizonyítványok száma, valamint annak százalékos megoszlása az adott megyében dolgozó szakdolgozók számához viszonyítva évben) 95

96 2014-re tovább csökkent azon orvosoknak a száma, akik nem rendelkeznek szakorvosi szakképesítéssel, és külföldön szándékoznak munkát vállalni. A csökkenés okaként említhető meg a felsőfokú szakirányú szakképzés ösztöndíj rendszerének, valamint a bérfejlesztésekre irányuló intézkedések pozitív hatása. Orvos (fő) Csak általános orvosdoktori oklevéllel rendelkezők száma Szakvizsgával rendelkezők száma Összesen ( táblázat: Hatósági bizonyítványt igénylő általános orvosdoktori oklevéllel és szakvizsgával rendelkező egészségügyi dolgozók számának alakulása) Orvos (fő) Csak általános orvosdoktori oklevéllel rendelkezők száma Szakvizsgával rendelkezők száma Összesen ( táblázat: Azon személyek száma, akik részére az EEKH hatósági bizonyítványt állított ki, a szakképesítésüket a megelőző év június 1. után megszerzett külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nélkül) Orvos (fő) Csak általános orvosdoktori oklevéllel rendelkezők száma Szakvizsgával rendelkezők száma Összesen ( táblázat: Azon személyek száma, akik részére az EEKH első alkalommal állított ki hatósági bizonyítványt, a külföldi állampolgárokra illetve a szakképesítésüket a megelőző év június 1. után megszerzett külföldi állampolgárokra vonatkozó adatok nélkül) A szakorvosi területek tekintetében 2013-hoz hasonlóan 2014-ben is a háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkeznek a legtöbben a hatósági bizonyítványt igénylő orvosok közül, és kiemelkedően magas a belgyógyászat, az aneszteziológia és intenzív terápia, valamint a sebészet szakvizsgával rendelkezők száma is. A kapcsolódó részletes kimutatást az melléklet tartalmazza. A hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek van lehetősége megjelölni azt a célországot, ahol fel kívánja használni a hatósági bizonyítványt. A feltüntetett célország statisztikai jellegű, magán a hatósági bizonyítványon nem szerepel, így a kérelmet benyújtó a későbbiekben módosíthatja a felhasználás helyét, mellyel kapcsolatban visszajelzés nem érkezik az ENKK-hoz. A hatósági bizonyítványt igénylők által megjelölt célországok között 2014-ben is Németország és az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, melyet sorrendben Ausztria és Svédország követ. Az összes megjelölt célország szakmánkénti megoszlását a 8. melléklet tartalmazza. 96

97 Fő Célország Ausztria Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Írország Izrael Németország Norvégia Olaszország Románia Spanyolország Svájc Svédország (5-14. táblázat: Főbb célországok az összes egészségügyi dolgozó tekintetében) A migrációs szándék jellemzően a fiatal korosztály tekintetében a legerősebb, a kor előrehaladtával fokozatosan csökken. Az ápolók esetében az érvényes működési nyilvántartás szakmacsoportos megbontásánál megfigyelt trendek mellett jelzésértékű, hogy a középkorú szakemberek azok, akik a leginkább hajlandóak a külföldi munkavállalásra Életkor szerinti megoszlás (összes egészségügyi dolgozó) Időszak: (5-15. ábra: Életkor szerinti megoszlás az összes hatósági bizonyítványt kérő egészségügyi dolgozók tekintetében) 97

98 Fő Fő Életkor szerinti megoszlás (orvos) Időszak: (5-16. ábra: Életkor szerinti megoszlás a hatósági bizonyítványt kérő orvosok tekintetében) Életkor szerinti megoszlás (fogorvos) Időszak: (5-17. ábra: Életkor szerinti megoszlás a hatósági bizonyítványt kérő fogorvosok tekintetében) 98

99 Fő Fő Életkor szerinti megoszlás (gyógyszerész) Időszak: (5-18. ábra: Életkor szerinti megoszlás a hatósági bizonyítványt kérő gyógyszerészek tekintetében) Életkor szerinti megoszlás (ápoló) Időszak: (5-19. ábra: Életkor szerinti megoszlás a hatósági bizonyítványt kérő ápoló tekintetében) 99