Civil szervezetek és közösségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Civil szervezetek és közösségek"

Átírás

1 Civil szervezetek és közösségek Készítette a Háló Egyesület Közösségi Műhelye I. Társadalmi bevonás társadalmi aktivitás közösségfejlesztés partnerségek A civil lakosságnak az Európai Unióban is csak egy szűk rétege tevékenykedik aktívan a társadalomban. Különösen alacsony ez a szám ma Magyarországon. Pedig az EU politikájában hangsúlyos szerepet kap a civil társadalom. Alapvető célkitűzés, hogy a társadalom tagjai minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben és aktívan járuljanak hozzá a saját helyzetüket érintő döntésekhez. Ezeknek a céloknak az elérése mára a demokratizálódás alapkérdésévé vált. A társadalmi részvételnek a közösségfejlesztés eszközével történő megteremtése során a szereplők aktivitásának növelése mellett a befogadás esélyei is fejleszthetőek. Az így kialakult mini-partnerségek által pedig új, belső erőforrások kerülnek a felszínre, melyek visszahatnak a társadalmi folyamatok javítására. Ugyanakkor számos kutatás kimutatta azt a tényt is, hogy a döntésekbe történő bevonás és az érdekek képviseletének javítása jelentős mértékben hozzájárul a helyi vagy szélesebb alapon nyugvó programok hatékonyságához is. A közösségfejlesztésre vonatkozóan az EU-ban használt nyelvezet inkább a közösségi bevonás, részvétel, helyi fejlesztés és partnerség kifejezéseket használja. Mindezeken keresztül inkább a foglalkoztatással és a társadalmi bevonással áll kapcsolatban. Regionális szinten azonban szinte minden programban elvárás, hogy olyan partnerségeket hozzanak létre és támogassanak, amelyek lehetővé teszik a helyiek számára az erőforrások elosztásával kapcsolatos döntéshozásban való részvételt. Ez a társadalmi szintű részvétel pedig a civil szervezetek és a közösségek helyi partnerségépítésbe való bevonásával valósulhat meg.

2 II. Közösségek A társadalmilag inaktív és a civil szervezetekben tevékenykedő személyek mellett van egy harmadik rétege a társadalomnak, amely közösségi életet él és többé-kevésbé szervezett keretek között épít kapcsolatot más személyekkel, de közösen kialakított csoportjuk nem rendelkezik jogilag tisztázott háttérrel és jogi személyiséggel. A fenti elhatároló körülírás mellett komoly problémát jelent ezeknek a csoportoknak a pozitív definiálása. Megpróbálkozhatunk két irányból: először induljunk ki a tagság és a csoport belső identitásából, majd próbáljuk meg ugyanezt a csoportot a társadalom irányából nézve meghatározni. belső definíció külső definíció Mostani elemzésünkben közösségnek nevezzük azokat a csoportokat, melyek tagjai személyesen ismerik egymást, rendszeresen találkoznak egymással és a tagság mindvégig önkéntes. A működtetési mechanizmus később részletezett nehézségei és a személyes kapcsolatok idő- és energiaigényessége miatt ezek a csoportok általában 8-15 személyből állnak. Ezzel legalábbis ebben az írásban kizártuk a közösségek közül például a településeket és más nagyobb létszámú csoportokat. A találkozások szükségességének hangsúlyozásával pedig eltekintettünk a virtuális közösségektől. A találkozók rendszeressége nagyon különböző is lehet. Kutatásaink és elemzéseink során találkoztunk már folyamatosan együtt élő és kéthavonta összejövő csoportokkal is. Az ennél ritkábban találkozó csoportok identitása túlzottan gyenge ahhoz, hogy kialakuljanak a minimálisan szükséges szabályok. Az önkéntesség hangsúlyozásával kizártuk a közösség definícióból a családokat és a munkahelyi vagy iskolai csoportokat. (Bár az önkéntesség bizonyos korlátozott formában mindegyikben jelen van.) A társadalom irányából kívülről nézve közösségnek nevezzük azokat a csoportokat, melyek a bennük személyes szinten megvalósuló szolidaritás által a társadalom aktív és hasznos építőelemei. Az ebben a mondatban rejlő belső ellentmondás feloldását a következő fejezetben kíséreljük meg.

3 III. Civil szervezetek és közösségek összehasonlítása civil szervezetek: társadalmi mobilizálás, közösségek: belső igények A kétféle szervezeti forma összehasonlítását az általunk látott legfontosabb különbség felvázolásával kezdjük. A civil szervezetek egy olyan cél érdekében jönnek létre és működnek, mely túlmutat kívül esik a tagság körén. Ez által egy külső társadalmi cél érdekében mobilizálnak. A közösségek tevékenységének célcsoportja azonban általában maga a tagság. (Természetesen mindezek mellett a közösségek gyakran maguk is rendelkeznek a civil szervezetekre jellemző célokkal például településfejlesztés, környezetvédelem, helyi iskola segítése, stb.) Ezt a fajta befelé fordulást azonban nem elzárkózásként kell értékelni. A szolidaritás és a társadalmi bevonás legelső gesztusa nyilvánul meg benne. Személyes szinten éppen a másik ember felé történő nyitás a legalapvetőbb esemény az énközpontúság oldódásában. A társadalmi szolgálat a másokért cselekvés alapszintű megélése a közösségekben jelen lévő személyes kapcsolatok erősségének köszönhető. A civil szervezetekkel szemben, ahol a tagok gyakran nem is ismerik egymást, a közösségek a személyes ismeretségre épülnek. Márpedig a szolidaritás leghatékonyabban éppen a személyes kapcsolatok mentén gyakorolható. A másik ember hiányait és szükségleteit akkor lehet felfedezni, ha ismerjük őt és ha bizalommal vagyunk egymás iránt. további különbségek A kifelé nyitottság mértéke és a személyes kapcsolatok erőssége mellett még számos különbség jellemzi a civil szervezeteket és közösségeket első hónapjaiban alkalmunk nyílt mintegy negyvenfős minta lekérdezésével megvizsgálni azt, hogy hogyan látják ezt a témát civil szervezetek képviselői. A kapott válaszok alapján a következő kép rajzolódik ki a civil szervezetek illetve a közösségek jellemzőiről. civil szervezetek közösségek szakmai (tematikus) alapokon nyugvó kapcsolatok közeli, szeretetteljes, baráti kapcsolatok szilárd jogi keretek kevesebb jogi megkötöttség hatékonyabb, szervezett munka több idő áll rendelkezésre nyitottabb tagi struktúrák nagyobb elköteleződés, erősebb összetartás önkéntesek és alkalmazottak csak önkéntesség egy kiemelt téma hatékony megközelítése széles tématerületek társadalmi célokra mobilizál egymás segítése struktúráltság spontaneitás nagyobb infrastruktúra rugalmasság érdekérvényesítés értékközvetítés forrásteremtés lehetőségei kis forrásigényű tevékenységek

4 A következő bekezdésekben röviden áttekintjük ezeket a jellemzőket. A civil szervezetekre jellemző jogi keretek meghatározzák a bennük folyó munkát és egyértelművé teszik a működés mechanizmusait is. A szervezeten kívüli személyek és más szervezetek számára is egyértelmű jogi megfogalmazások megalapozzák a szervezet identitását: minden civil szervezet rendelkezik célokkal, tagsággal, vezetéssel és elérhetőségekkel. Ugyanezek a szabályozott formák a közösségekben nem feltétlenül valósulnak meg. Ennek megfelelően működésük rugalmasabb és spontánabb. célok A civil szervezetek kizárólag saját céljaik meghatározásával jöhetnek létre. Mint már jeleztük, ezek a célok általában valamilyen társadalmi probléma megoldására irányulnak, globális vagy helyi szinten. A megfogalmazott célok megléte nem csak az identitás és a küldetés miatt fontos, hanem ezzel párhuzamosan meghatározza a működés alapvető jellegét is: a tervezettséget. A célok ismeretében elvileg könnyedén meghatározható a szervezet stratégiája és tevékenységei, és az is ellenőrizhető, hogy a szervezet a céloknak megfelelően és hatékonyan működik-e. Ilyen alapon az is eldönthető, hogy "jó szervezetről" van-e szó, és hogy milyen fejlesztési igények merülnek fel. A közösségek ezzel szemben általában nem rendelkeznek megfogalmazott célokkal. Megalakításuk is az esetek nagy többségében sokkal spontánabb folyamat, melyben a személyes baráti kapcsolatoknak van nagy jelentősége. Gyakran az alakulás pillanata sem érhető tetten, a célok hiánya pedig nem teszi lehetővé a tervszerű működést. Ennek figyelembevételével beláthatjuk azt is, hogy olyan kérdések felvetése, mint "jóe a közösség? jól működik-e?" nehezen értelmezhető. Ezeknek a kérdéseknek gyakorlatilag csak a közösségen belül van értelme, hiszen mint láttuk a fejezet elején is, a közösségek legerősebben a tagságban élnek. Ennek ismeretében megpróbálkozhatunk olyan áthidaló definíciókkal, mint hogy egy közösség akkor jó, ha azok a személyek, akik a közösséghez tartoznak jól érzik magukat benne. Ennek első látásra riasztó individualizmusa a személyek nyitottságával és a kölcsönös szolidaritás korábban megfogalmazott eszméjével válik elfogadhatóvá. A tervezés és tervezhetőség hiányát néha a közösségen belül is nehezen élik meg. Ilyenkor is fontos ennek a negatív érzésnek a tudatosítása, és a fent vázolt okok megismerése. Ugyanakkor éppen ennek a jellemzőnek köszönhetően a közösségek sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, és így sokkal erősebben igazodhatnak tagjaik egyéni hangulatához és érzelmeihez, ami ismét csak az elköteleződést és a személyes kapcsolatokat erősíti.

5 tagság és vezetés A tagság és vezetés szempontjából a civil szervezetek ismét jól körülhatárolt, egyértelmű helyzetben vannak. Az alapítás pillanatától fogva világos, hogy kik az alapítói a szervezetnek beleértve esetleg más szervezeteket is. A működés során a jogi keretek szükségessé teszik, hogy a tagságban történt változásokat a szervezetben nyilvántartsák. Ugyanígy minden szervezetnek világosan és egyértelműen rendelkeznie kell a vezetés milyenségéről és a vezetőség személyi összetételéről. Minden tag és tagszervezet részére világos, hogy milyen funkciót tölt be a szervezetben, és ehhez általában jól körülhatárolható felelősségek társulnak. A döntési jogkörök és a döntési mechanizmusok szintén jól körülhatárolhatóak. A közösségekben ezzel szemben a tagság nem ilyen szigorúan szabályozott. Gyakran nem is lehet egy közösségen belül meghatározni, hogy ki tagja a közösségnek és ki nem. Elképzelhető olyan szituációk kialakulása is, mikor A a közösség tagjának tartja X-t, míg B úgy gondolja, hogy X nem a közösség tagja. Vagy A a közösség tagjának érzi magát, míg B (vagy adott esetben akár több személy is) úgy véli, hogy A nem tagja a közösségnek. A közösség vezetése szintén nem minden esetben tisztázott, és ezzel együtt jár az is, hogy a döntési mechanizmusok sem feltétlenül világosak. Adott esetben lehetséges, hogy mindenki másképpen vélekedik arról, hogy hogyan születik meg egy döntés, illetve esetleg még arról is, hogy miről kell egyáltalán döntést hozni. A tagság és a vezetés ilyen kérdéses helyzetei megkövetelik a tagok rugalmas hozzáállását, és éppen ezek által a közösség a demokratikus attitűd és a személyes felelősségvállalás gyakorlásának kiváló terepe. Mindez ismét az immáron oly sokszor emlegetett személyes kapcsolatokat és közeli, emberi kommunikációt erősíti. elérhetőség A civil szervezetekben nem csak a belső identitás meghatározása, hanem a külső azonosíthatóság is nagyon fontos. Az egyértelműen meghatározott felelős vezető mellett minden szervezet rendelkezik egy székhellyel (és ezáltal egy elérhetőséggel) és egy névvel. Ezen jellemzők alapján a szervezet egyértelműen azonosítható, ezáltal kapcsolatba lehet vele kerülni és kommunikálni lehet vele. És fordítva: a szervezet kapcsolatot vehet fel a társadalom szereplőivel és egyértelművé tehető, hogy egy bizonyos megnyilatkozás a szervezet nézeteit tükrözi-e. A közösségek általában nem rendelkeznek a fenti tulajdonságokkal. Ennek nehézségeivel találkoztunk például a CIQ: Civil Intelligencia Nonprofit Keresztény Partnerség program keretében végzett közösségi kutatás során is. Hogyan lehet közösségeket nyilvántartani? Mennyire képviseli a közösség tagja, akivel a beszélgetés lezajlott a teljes közösséget? És egyáltalán hogyan találhatók meg ezek a közösségek? Ha a

6 korábban felvázolt definíciós nehézségtől mit is nevezünk tulajdonképpen közösségnek? eltekintünk, még mindig kellően nehéz problémával nézünk szembe, amikor például egy adott régió létező közösségeinek számát próbáljuk megbecsülni. Vagy amikor közösségek számára próbálunk szolgáltatásokat nyújtani. Hogyan határozhatjuk meg ilyen viszonyok mellett a szolgáltatások létjogosultságát, és milyen módon mérhetjük eredményességüket? IV. Civil szervezetek és közösségek kapcsolódási pontjai Nyilvánvaló tény, hogy mind civil szervezetek, mind közösségek léteznek. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a társadalom tagjainak mindkettőre szüksége van. Amint a fent idézett lekérdezés is igazolta, mindkét szervezeti forma tulajdonságai megfogalmazhatók pozitív formában. De emellett vajon érdemes-e feltenni azt a kérdést, hogy az egyes szervezeti formák negatív tulajdonságai orvosolhatók-e a másik szervezeti forma pozitív tulajdonságaival? célorientált közösség Az első kérdés az, hogy adoptálható-e a civil szervezetek célorientált, tervezett és önreflexív működése a közösségek számára. Egyáltalán szükség van-e erre? Meglátásunk szerint a válasz igen, amelyet alább néhány nemzetközi példával próbálunk demonstrálni. (Természetesen nem minden közösség számára lenne mindez hasznos, és talán szerencsére nincs is lehetőségünk ezeket kötelezővé tenni a közösségek számára.) Az Amerikai Egyesült Államokban találkoztunk olyan közösségekkel, melyek a megalapítás pillanatában egy működési nyilatkozatot fogadtak el, melyhez minden később csatlakozó tagnak is tartania kellett magát. Ezek a megállapodások olyan egyszerű pontokat tartalmaztak, mint pl. a közösségi találkozó alkalmával végig fogom hallgatni a másikat és igyekszem megérteni álláspontját vagy ami a közösségben elhangzik az bizalmas, kifelé nem adom tovább, stb. Nyilvánvaló, hogy egy ilyenfajta közös nyilatkozat nem csak a benne foglaltak miatt fontos, hanem növeli a közösség identitását és összetartozását is. Külső szankciókra természetesen ezek alapján továbbra sincs lehetőség. Volt alkalmunk megismerni egy németországi közösséget, ahol az új tagok bevonásának a következő módját alkalmazták. A jövendő tag egy évig részt vehetett az összes találkozón, programon, megbeszélésen, ráadásul teljes mértékben ingyen, de az egy év elteltével a közösség magának tartotta fenn a döntést, hogy a jelöltet tovább is

7 befogadják-e. Ez a módszer a közösségi tervezés mellett az önreflexiónak is szép példája: egy év múlva tehát foglalkoznia kellett a közösségnek azzal, hogy milyen volt az elmúlt 12 hónap. Az önreflexió alkalmazásának közösségi és egyéni szintű megvalósulásával több helyen is találkoztunk. Némelyik közösségben évente egy találkozót a konfliktusok átbeszélésének és feldolgozásnak szentelnek. Más közösségekben évente felteszik a kérdést van ahol közös fórumon, van ahol egyénileg, hogy személyesen kinek mit hozott az elmúlt év, illetve miért van a közösségben. személyes kapcsolatok civil szervezetben A másik irányú kérdések közül a legelső, hogy a közösségekre jellemző személyes kapcsolatok és az általuk erősödő elköteleződés létrehozható-e a civil szervezetekben. Erre a kérdésre már egyszerűbben adható igen válasz. Sok szervezetben észrevették, hogy a tagság, de legalább a vezetőség számára milyen fontos a személyes kapcsolatok erősítése. Ezt jelzik az egyre szaporodó csoport-tréningek, fejlesztő foglalkozások és kommunikációs, csapatépítő work-shopok a civil szervezetekben. Különösen szükséges ilyen tréningek szervezése a másodgenerációs szervezeti tagok számára. Hiszen egy-egy szervezet alapítói még kiemelkedően erős elköteleződéssel bírnak a szervezet céljai iránt, a később csatlakozókban azonban ez a vonzalom már nem feltétlenül olyan erős. Az itt feldolgozott mellett további kétirányú kérdések is feltehetők, hogy a civil szervezetek működési jellemzői mennyiben építhetők be a közösségek életébe és viszont. Ezekkel azonban most ebben a rövid elemzésben nem foglalkozunk. személyi összefonódások civil szervezetek a közösségekért A fejezet végén szeretnénk még néhány megállapítást tenni a kétfajta csoport kapcsolódási pontjait keresve. A személyeket figyelembe véve nagyon gyakran tapasztaljuk azt, hogy amennyiben valaki egy civil szervezet tagja, nagyobb valószínűséggel tartozik közösséghez és viszont. Hasonló jelenség megfigyelhető az egyszerre több civil szervezethez illetve több közösséghez tartozás terén is. Ezt az általános magatartást úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a társadalmilag aktívabb személyek általában egyszerre többféle szerepet is felvállalnak. Számukra különösen fontos, hogy a kétfajta szervezeti forma alapműködésével tisztában legyenek, ne támasszanak túlzott elvárásokat egyik irányban sem, ugyanakkor mégis érezzék magukat ösztönözve arra, hogy a pozitív tapasztalatokat a lehetőségekhez mérten igyekezzenek hasznosítani. A két szervezeti forma érintkezési pontjait keresve külön szeretnénk említést tenni azokról a civil szervezetekről, melyek kimondottan a közösségekkel foglalkoznak,

8 mint például Magyarországon a Közösségfejlesztők Egyesülete vagy a Háló Egyesület. Szintén érdemes megemlíteni azokat a közösségeket, melyek egy-egy civil szervezet tagságából vagy vezetőségéből jöttek létre. Érthető módon a civil szervezetek és közösségek közötti kapcsolatépítésben kiemelkedő munkát végeznek. V. Modern irányok a közösségi munkában a katolikus egyházban közösségi egyház-modell kisközösség A II. Vatikáni Zsinat ( ) legelső dokumentuma az Egyházról szólt. Sok fontos megállapítása közül kettőt szeretnénk kiemelni: a világiak nagyobb szerepvállalásának lehetősége és az Egyház, mint Isten népe. Mindkét gondolat a korábban meglehetősen arisztokratikus társaságként és intézményként megjelenő Egyház képe helyett a társadalom minden tagját aktívan megszólító és bevonó Egyház képét állítja elénk. A zsinat nyomán megindult reformfolyamatok egyik eredménye, hogy manapság az Egyházról többféle modell segítségével gondolkodhatunk. E tanulmány szempontjából ezek közül a legfontosabb a Közösségi Egyház-modell. Ennek lényege röviden abban foglalható össze, hogy az Egyház a közösségekből, mint építőkövekből áll össze. Maga a zsinat nem használta a közösség kifejezést. Az egyházjog pedig éppen úgy a mai napig adós a közösség fogalmának definiálásával, mint a polgári törvénykönyvek. A megszokott szóhasználatban az egyház építőköveiként szolgáló közösségeket kisközösségeknek vagy bázisközösségeknek nevezzük. Az előző megnevezés nemzetközileg így is elfogadott, de gyakran kiegészül még az egyházi vagy a keresztény szóval is. (Egyházi vagy keresztény kisközösség.) A bázisközösség elnevezés elsősorban Dél- Amerikában elterjedt, és a közösségekre, mint alapra utal, melyre az Egyház épül. Különösen Észak-Amerikában és Afrikában találkozunk nagyon gyakran azzal a modellel, mely az egyház szó jelentését ugyanúgy kiterjeszti a kisközösségekre is, mint az egyetemes egyházra. A centrum körül elhelyezkedő különböző méretű körök képe az új egyházmodell alapvető ábrája a régi hierarchikus, háromszögű felépítéssel szemben. Szintén érdekes eltolódás figyelhető meg az Egyház történelme során abban, hogy a személyes ismeretségek fóruma hogyan helyeződött át egyre kisebb egységekre az egyházmegyék, majd a plébániák növekedése során, hiszen manapság már a plébániai szinten is elképzelhetetlen a személyes és mély ismeretség. (Hasonló folyamat figyelhető meg össztársadalmi szinten a faluközösségek növekedésével és felbomlásával is.)

9 kisközösségi definíciók a szolidaritás személyessége közösségfejlesztési példák a világban Magyarország A II. fejezetben megadott közösségi definíciók az egyházi kisközösségekre is alkalmazhatók. A belső identitásra épülő definíciót tagjai személyesen ismerik egymást, rendszeresen találkoznak egymással és a tagság mindvégig önkéntes természetesen ki kell egészíteni azzal, hogy ezek a kisközösségek vagy vallásos témákkal foglalkoznak, vagy tagjai keresztények. A kívülről megfogalmazott definíciót viszont a személyes szinten megvalósuló szolidaritás által a társadalom aktív és hasznos építőelemei éppen a közösségi egyház-modell elméletének segítségével az előbbinél szabatosabban tudjuk megfogalmazni. A kisközösségek az Egyház olyan építőkövei, melyben személyesen ismerik egymást a tagok. Több egyházi tanításban is találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a caritas a másokkal vállalt szolidaritás nem a névtelen adakozásban nyilvánul meg, hanem a másik ember szenvedésének vagy hiányainak személyes odafordulással történő enyhítésében. Nyilvánvaló, hogy ez megköveteli a személyes kapcsolatot, ezért a segítés és adás logikailag legelső terepe a család mellett a kisközösség. Nemzetközi viszonylatban többféle példa létezik a közösségfejlesztésre az Egyházban. A legtöbb embert elérő és legjelentősebb módszer az úgynevezett lelkiségi mozgalmak módszere. Ezek az általában alulról induló mozgalmak a katolikus tanítás egy-egy szeletét emelik ki, programjuk középpontjába állítják, majd ehhez próbálnak meg kisközösségeket életre hívni. A módszer elsősorban Európában terjedt el. Észak-Amerikában ezzel szemben a meglévő plébániai rendszerre építve próbálnak meg kisközösségeket létrehozni. A kiadványokkal és képzésekkel támogatott programban minden plébánián egy belső csapatot hoznak létre, amelynek feladata a kisközösségek alapítása és a működés során adódó problémák kezelése. Ambiciózus céljuk, hogy a plébánia minden tagját kisközösségbe vonják. Afrikában egy harmadik modell működik: itt tulajdonképpen időben is előbb vannak kisközösségek, mint struktúrák. A feladat tehát visszafordul a talpára: nem csak logikailag, hanem valóban is a kisközösségekből épül az Egyház. Magyarországon az közötti években európai viszonylatban is jelentős számú kisközösség jött létre. Ezek a csoportok a sajátos politikai szituáció miatt egymástól elzártan, többnyire teljes láthatatlanságban éltek. A rendszerváltás körüli években ezt felismerve kezdte meg munkáját a Háló Egyesület, mely a kisközösségek közötti kapcsolatépítést tűzte ki célul. Az eltelt évek alatt mintegy 800 kisközösséggel kerültünk így kapcsolatba, összesen több mint 500 találkozót szerveztünk számukra. A megváltozott társadalmi helyzet és a kisközösségek változó igényei azonban új és új

10 feladatokat állítanak elénk. Ezeknek az elvárásoknak megfelelően kezdte meg munkáját a Háló Egyesület Közösségi Műhelye 2007 elején. Ennek a munkának az egyik gyümölcse ez a tanulmány. Impresszum Kapcsolat: Háló Egyesület, A dokumentum a CIQ: Civil Intelligencia Nonprofit Keresztény Partnerség program keretén belül készült. Létrejöttéhez az Európai Bizottság és a Nemzeti Civil Alapprogram nyújtott támogatást, a benne foglaltak a szerző nézeteit tükrözik, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé érte.

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC

Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

kapcsolatok erősítése Vácott

kapcsolatok erősítése Vácott Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. 2012-2014 Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. -Iroda - Tanácsadó tér - Térítésmentesen használható számítógépes állomások - Heti 40 órában nyitva tartó szolgáltató iroda Információs

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17

Beszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT People with learning disabilities in the labour market Yozgat workshop 2015.05.14-17 Beszámoló CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17 Résztvevők: Balla Gyula önkéntes, HR tanácsadó, tréner, pszichológus Erdei Gábor

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK

SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK ALAPÍTÓ OKIRAT SZIGETKÖZI VÍZ-CSÖPPEK KÖZÉP-SZIGETKÖZI TURISZTIKAI HÁLÓZAT ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS - 2013-1. oldal ELŐSZÓ Hálózat: több tagból álló, egymással összeköttetésben lévő együtt gondolkodó

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt pszicho-szociális és

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 4. Megyei Civil Partnerségi Fórum 2014. október 20. A közigazgatás és a civil szervezetek Dr. Kállai Mária Dr. Kállai Mária Kormánymegbízott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal A területi közigazgatás

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS

TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI

A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI A KÖZÖSSÉGI MUNKA ALAPJAI Vajdaság Giczey Péter Helyi társadalom Térben n (földrajzilag) jól elkülönült egység. Viszonylag állandó, nem túl nagy populáció. Személyes kapcsolatok hálózata» Információs hálózat»

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN 5,52 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG KOMPLEX VÁLLALATI TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉSRE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2013. október 31-én megjelentette a Közép-Magyarországi Operatív

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben