Civil szervezetek és közösségek
|
|
- Klára Somogyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Civil szervezetek és közösségek Készítette a Háló Egyesület Közösségi Műhelye I. Társadalmi bevonás társadalmi aktivitás közösségfejlesztés partnerségek A civil lakosságnak az Európai Unióban is csak egy szűk rétege tevékenykedik aktívan a társadalomban. Különösen alacsony ez a szám ma Magyarországon. Pedig az EU politikájában hangsúlyos szerepet kap a civil társadalom. Alapvető célkitűzés, hogy a társadalom tagjai minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben és aktívan járuljanak hozzá a saját helyzetüket érintő döntésekhez. Ezeknek a céloknak az elérése mára a demokratizálódás alapkérdésévé vált. A társadalmi részvételnek a közösségfejlesztés eszközével történő megteremtése során a szereplők aktivitásának növelése mellett a befogadás esélyei is fejleszthetőek. Az így kialakult mini-partnerségek által pedig új, belső erőforrások kerülnek a felszínre, melyek visszahatnak a társadalmi folyamatok javítására. Ugyanakkor számos kutatás kimutatta azt a tényt is, hogy a döntésekbe történő bevonás és az érdekek képviseletének javítása jelentős mértékben hozzájárul a helyi vagy szélesebb alapon nyugvó programok hatékonyságához is. A közösségfejlesztésre vonatkozóan az EU-ban használt nyelvezet inkább a közösségi bevonás, részvétel, helyi fejlesztés és partnerség kifejezéseket használja. Mindezeken keresztül inkább a foglalkoztatással és a társadalmi bevonással áll kapcsolatban. Regionális szinten azonban szinte minden programban elvárás, hogy olyan partnerségeket hozzanak létre és támogassanak, amelyek lehetővé teszik a helyiek számára az erőforrások elosztásával kapcsolatos döntéshozásban való részvételt. Ez a társadalmi szintű részvétel pedig a civil szervezetek és a közösségek helyi partnerségépítésbe való bevonásával valósulhat meg.
2 II. Közösségek A társadalmilag inaktív és a civil szervezetekben tevékenykedő személyek mellett van egy harmadik rétege a társadalomnak, amely közösségi életet él és többé-kevésbé szervezett keretek között épít kapcsolatot más személyekkel, de közösen kialakított csoportjuk nem rendelkezik jogilag tisztázott háttérrel és jogi személyiséggel. A fenti elhatároló körülírás mellett komoly problémát jelent ezeknek a csoportoknak a pozitív definiálása. Megpróbálkozhatunk két irányból: először induljunk ki a tagság és a csoport belső identitásából, majd próbáljuk meg ugyanezt a csoportot a társadalom irányából nézve meghatározni. belső definíció külső definíció Mostani elemzésünkben közösségnek nevezzük azokat a csoportokat, melyek tagjai személyesen ismerik egymást, rendszeresen találkoznak egymással és a tagság mindvégig önkéntes. A működtetési mechanizmus később részletezett nehézségei és a személyes kapcsolatok idő- és energiaigényessége miatt ezek a csoportok általában 8-15 személyből állnak. Ezzel legalábbis ebben az írásban kizártuk a közösségek közül például a településeket és más nagyobb létszámú csoportokat. A találkozások szükségességének hangsúlyozásával pedig eltekintettünk a virtuális közösségektől. A találkozók rendszeressége nagyon különböző is lehet. Kutatásaink és elemzéseink során találkoztunk már folyamatosan együtt élő és kéthavonta összejövő csoportokkal is. Az ennél ritkábban találkozó csoportok identitása túlzottan gyenge ahhoz, hogy kialakuljanak a minimálisan szükséges szabályok. Az önkéntesség hangsúlyozásával kizártuk a közösség definícióból a családokat és a munkahelyi vagy iskolai csoportokat. (Bár az önkéntesség bizonyos korlátozott formában mindegyikben jelen van.) A társadalom irányából kívülről nézve közösségnek nevezzük azokat a csoportokat, melyek a bennük személyes szinten megvalósuló szolidaritás által a társadalom aktív és hasznos építőelemei. Az ebben a mondatban rejlő belső ellentmondás feloldását a következő fejezetben kíséreljük meg.
3 III. Civil szervezetek és közösségek összehasonlítása civil szervezetek: társadalmi mobilizálás, közösségek: belső igények A kétféle szervezeti forma összehasonlítását az általunk látott legfontosabb különbség felvázolásával kezdjük. A civil szervezetek egy olyan cél érdekében jönnek létre és működnek, mely túlmutat kívül esik a tagság körén. Ez által egy külső társadalmi cél érdekében mobilizálnak. A közösségek tevékenységének célcsoportja azonban általában maga a tagság. (Természetesen mindezek mellett a közösségek gyakran maguk is rendelkeznek a civil szervezetekre jellemző célokkal például településfejlesztés, környezetvédelem, helyi iskola segítése, stb.) Ezt a fajta befelé fordulást azonban nem elzárkózásként kell értékelni. A szolidaritás és a társadalmi bevonás legelső gesztusa nyilvánul meg benne. Személyes szinten éppen a másik ember felé történő nyitás a legalapvetőbb esemény az énközpontúság oldódásában. A társadalmi szolgálat a másokért cselekvés alapszintű megélése a közösségekben jelen lévő személyes kapcsolatok erősségének köszönhető. A civil szervezetekkel szemben, ahol a tagok gyakran nem is ismerik egymást, a közösségek a személyes ismeretségre épülnek. Márpedig a szolidaritás leghatékonyabban éppen a személyes kapcsolatok mentén gyakorolható. A másik ember hiányait és szükségleteit akkor lehet felfedezni, ha ismerjük őt és ha bizalommal vagyunk egymás iránt. további különbségek A kifelé nyitottság mértéke és a személyes kapcsolatok erőssége mellett még számos különbség jellemzi a civil szervezeteket és közösségeket első hónapjaiban alkalmunk nyílt mintegy negyvenfős minta lekérdezésével megvizsgálni azt, hogy hogyan látják ezt a témát civil szervezetek képviselői. A kapott válaszok alapján a következő kép rajzolódik ki a civil szervezetek illetve a közösségek jellemzőiről. civil szervezetek közösségek szakmai (tematikus) alapokon nyugvó kapcsolatok közeli, szeretetteljes, baráti kapcsolatok szilárd jogi keretek kevesebb jogi megkötöttség hatékonyabb, szervezett munka több idő áll rendelkezésre nyitottabb tagi struktúrák nagyobb elköteleződés, erősebb összetartás önkéntesek és alkalmazottak csak önkéntesség egy kiemelt téma hatékony megközelítése széles tématerületek társadalmi célokra mobilizál egymás segítése struktúráltság spontaneitás nagyobb infrastruktúra rugalmasság érdekérvényesítés értékközvetítés forrásteremtés lehetőségei kis forrásigényű tevékenységek
4 A következő bekezdésekben röviden áttekintjük ezeket a jellemzőket. A civil szervezetekre jellemző jogi keretek meghatározzák a bennük folyó munkát és egyértelművé teszik a működés mechanizmusait is. A szervezeten kívüli személyek és más szervezetek számára is egyértelmű jogi megfogalmazások megalapozzák a szervezet identitását: minden civil szervezet rendelkezik célokkal, tagsággal, vezetéssel és elérhetőségekkel. Ugyanezek a szabályozott formák a közösségekben nem feltétlenül valósulnak meg. Ennek megfelelően működésük rugalmasabb és spontánabb. célok A civil szervezetek kizárólag saját céljaik meghatározásával jöhetnek létre. Mint már jeleztük, ezek a célok általában valamilyen társadalmi probléma megoldására irányulnak, globális vagy helyi szinten. A megfogalmazott célok megléte nem csak az identitás és a küldetés miatt fontos, hanem ezzel párhuzamosan meghatározza a működés alapvető jellegét is: a tervezettséget. A célok ismeretében elvileg könnyedén meghatározható a szervezet stratégiája és tevékenységei, és az is ellenőrizhető, hogy a szervezet a céloknak megfelelően és hatékonyan működik-e. Ilyen alapon az is eldönthető, hogy "jó szervezetről" van-e szó, és hogy milyen fejlesztési igények merülnek fel. A közösségek ezzel szemben általában nem rendelkeznek megfogalmazott célokkal. Megalakításuk is az esetek nagy többségében sokkal spontánabb folyamat, melyben a személyes baráti kapcsolatoknak van nagy jelentősége. Gyakran az alakulás pillanata sem érhető tetten, a célok hiánya pedig nem teszi lehetővé a tervszerű működést. Ennek figyelembevételével beláthatjuk azt is, hogy olyan kérdések felvetése, mint "jóe a közösség? jól működik-e?" nehezen értelmezhető. Ezeknek a kérdéseknek gyakorlatilag csak a közösségen belül van értelme, hiszen mint láttuk a fejezet elején is, a közösségek legerősebben a tagságban élnek. Ennek ismeretében megpróbálkozhatunk olyan áthidaló definíciókkal, mint hogy egy közösség akkor jó, ha azok a személyek, akik a közösséghez tartoznak jól érzik magukat benne. Ennek első látásra riasztó individualizmusa a személyek nyitottságával és a kölcsönös szolidaritás korábban megfogalmazott eszméjével válik elfogadhatóvá. A tervezés és tervezhetőség hiányát néha a közösségen belül is nehezen élik meg. Ilyenkor is fontos ennek a negatív érzésnek a tudatosítása, és a fent vázolt okok megismerése. Ugyanakkor éppen ennek a jellemzőnek köszönhetően a közösségek sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, és így sokkal erősebben igazodhatnak tagjaik egyéni hangulatához és érzelmeihez, ami ismét csak az elköteleződést és a személyes kapcsolatokat erősíti.
5 tagság és vezetés A tagság és vezetés szempontjából a civil szervezetek ismét jól körülhatárolt, egyértelmű helyzetben vannak. Az alapítás pillanatától fogva világos, hogy kik az alapítói a szervezetnek beleértve esetleg más szervezeteket is. A működés során a jogi keretek szükségessé teszik, hogy a tagságban történt változásokat a szervezetben nyilvántartsák. Ugyanígy minden szervezetnek világosan és egyértelműen rendelkeznie kell a vezetés milyenségéről és a vezetőség személyi összetételéről. Minden tag és tagszervezet részére világos, hogy milyen funkciót tölt be a szervezetben, és ehhez általában jól körülhatárolható felelősségek társulnak. A döntési jogkörök és a döntési mechanizmusok szintén jól körülhatárolhatóak. A közösségekben ezzel szemben a tagság nem ilyen szigorúan szabályozott. Gyakran nem is lehet egy közösségen belül meghatározni, hogy ki tagja a közösségnek és ki nem. Elképzelhető olyan szituációk kialakulása is, mikor A a közösség tagjának tartja X-t, míg B úgy gondolja, hogy X nem a közösség tagja. Vagy A a közösség tagjának érzi magát, míg B (vagy adott esetben akár több személy is) úgy véli, hogy A nem tagja a közösségnek. A közösség vezetése szintén nem minden esetben tisztázott, és ezzel együtt jár az is, hogy a döntési mechanizmusok sem feltétlenül világosak. Adott esetben lehetséges, hogy mindenki másképpen vélekedik arról, hogy hogyan születik meg egy döntés, illetve esetleg még arról is, hogy miről kell egyáltalán döntést hozni. A tagság és a vezetés ilyen kérdéses helyzetei megkövetelik a tagok rugalmas hozzáállását, és éppen ezek által a közösség a demokratikus attitűd és a személyes felelősségvállalás gyakorlásának kiváló terepe. Mindez ismét az immáron oly sokszor emlegetett személyes kapcsolatokat és közeli, emberi kommunikációt erősíti. elérhetőség A civil szervezetekben nem csak a belső identitás meghatározása, hanem a külső azonosíthatóság is nagyon fontos. Az egyértelműen meghatározott felelős vezető mellett minden szervezet rendelkezik egy székhellyel (és ezáltal egy elérhetőséggel) és egy névvel. Ezen jellemzők alapján a szervezet egyértelműen azonosítható, ezáltal kapcsolatba lehet vele kerülni és kommunikálni lehet vele. És fordítva: a szervezet kapcsolatot vehet fel a társadalom szereplőivel és egyértelművé tehető, hogy egy bizonyos megnyilatkozás a szervezet nézeteit tükrözi-e. A közösségek általában nem rendelkeznek a fenti tulajdonságokkal. Ennek nehézségeivel találkoztunk például a CIQ: Civil Intelligencia Nonprofit Keresztény Partnerség program keretében végzett közösségi kutatás során is. Hogyan lehet közösségeket nyilvántartani? Mennyire képviseli a közösség tagja, akivel a beszélgetés lezajlott a teljes közösséget? És egyáltalán hogyan találhatók meg ezek a közösségek? Ha a
6 korábban felvázolt definíciós nehézségtől mit is nevezünk tulajdonképpen közösségnek? eltekintünk, még mindig kellően nehéz problémával nézünk szembe, amikor például egy adott régió létező közösségeinek számát próbáljuk megbecsülni. Vagy amikor közösségek számára próbálunk szolgáltatásokat nyújtani. Hogyan határozhatjuk meg ilyen viszonyok mellett a szolgáltatások létjogosultságát, és milyen módon mérhetjük eredményességüket? IV. Civil szervezetek és közösségek kapcsolódási pontjai Nyilvánvaló tény, hogy mind civil szervezetek, mind közösségek léteznek. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a társadalom tagjainak mindkettőre szüksége van. Amint a fent idézett lekérdezés is igazolta, mindkét szervezeti forma tulajdonságai megfogalmazhatók pozitív formában. De emellett vajon érdemes-e feltenni azt a kérdést, hogy az egyes szervezeti formák negatív tulajdonságai orvosolhatók-e a másik szervezeti forma pozitív tulajdonságaival? célorientált közösség Az első kérdés az, hogy adoptálható-e a civil szervezetek célorientált, tervezett és önreflexív működése a közösségek számára. Egyáltalán szükség van-e erre? Meglátásunk szerint a válasz igen, amelyet alább néhány nemzetközi példával próbálunk demonstrálni. (Természetesen nem minden közösség számára lenne mindez hasznos, és talán szerencsére nincs is lehetőségünk ezeket kötelezővé tenni a közösségek számára.) Az Amerikai Egyesült Államokban találkoztunk olyan közösségekkel, melyek a megalapítás pillanatában egy működési nyilatkozatot fogadtak el, melyhez minden később csatlakozó tagnak is tartania kellett magát. Ezek a megállapodások olyan egyszerű pontokat tartalmaztak, mint pl. a közösségi találkozó alkalmával végig fogom hallgatni a másikat és igyekszem megérteni álláspontját vagy ami a közösségben elhangzik az bizalmas, kifelé nem adom tovább, stb. Nyilvánvaló, hogy egy ilyenfajta közös nyilatkozat nem csak a benne foglaltak miatt fontos, hanem növeli a közösség identitását és összetartozását is. Külső szankciókra természetesen ezek alapján továbbra sincs lehetőség. Volt alkalmunk megismerni egy németországi közösséget, ahol az új tagok bevonásának a következő módját alkalmazták. A jövendő tag egy évig részt vehetett az összes találkozón, programon, megbeszélésen, ráadásul teljes mértékben ingyen, de az egy év elteltével a közösség magának tartotta fenn a döntést, hogy a jelöltet tovább is
7 befogadják-e. Ez a módszer a közösségi tervezés mellett az önreflexiónak is szép példája: egy év múlva tehát foglalkoznia kellett a közösségnek azzal, hogy milyen volt az elmúlt 12 hónap. Az önreflexió alkalmazásának közösségi és egyéni szintű megvalósulásával több helyen is találkoztunk. Némelyik közösségben évente egy találkozót a konfliktusok átbeszélésének és feldolgozásnak szentelnek. Más közösségekben évente felteszik a kérdést van ahol közös fórumon, van ahol egyénileg, hogy személyesen kinek mit hozott az elmúlt év, illetve miért van a közösségben. személyes kapcsolatok civil szervezetben A másik irányú kérdések közül a legelső, hogy a közösségekre jellemző személyes kapcsolatok és az általuk erősödő elköteleződés létrehozható-e a civil szervezetekben. Erre a kérdésre már egyszerűbben adható igen válasz. Sok szervezetben észrevették, hogy a tagság, de legalább a vezetőség számára milyen fontos a személyes kapcsolatok erősítése. Ezt jelzik az egyre szaporodó csoport-tréningek, fejlesztő foglalkozások és kommunikációs, csapatépítő work-shopok a civil szervezetekben. Különösen szükséges ilyen tréningek szervezése a másodgenerációs szervezeti tagok számára. Hiszen egy-egy szervezet alapítói még kiemelkedően erős elköteleződéssel bírnak a szervezet céljai iránt, a később csatlakozókban azonban ez a vonzalom már nem feltétlenül olyan erős. Az itt feldolgozott mellett további kétirányú kérdések is feltehetők, hogy a civil szervezetek működési jellemzői mennyiben építhetők be a közösségek életébe és viszont. Ezekkel azonban most ebben a rövid elemzésben nem foglalkozunk. személyi összefonódások civil szervezetek a közösségekért A fejezet végén szeretnénk még néhány megállapítást tenni a kétfajta csoport kapcsolódási pontjait keresve. A személyeket figyelembe véve nagyon gyakran tapasztaljuk azt, hogy amennyiben valaki egy civil szervezet tagja, nagyobb valószínűséggel tartozik közösséghez és viszont. Hasonló jelenség megfigyelhető az egyszerre több civil szervezethez illetve több közösséghez tartozás terén is. Ezt az általános magatartást úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a társadalmilag aktívabb személyek általában egyszerre többféle szerepet is felvállalnak. Számukra különösen fontos, hogy a kétfajta szervezeti forma alapműködésével tisztában legyenek, ne támasszanak túlzott elvárásokat egyik irányban sem, ugyanakkor mégis érezzék magukat ösztönözve arra, hogy a pozitív tapasztalatokat a lehetőségekhez mérten igyekezzenek hasznosítani. A két szervezeti forma érintkezési pontjait keresve külön szeretnénk említést tenni azokról a civil szervezetekről, melyek kimondottan a közösségekkel foglalkoznak,
8 mint például Magyarországon a Közösségfejlesztők Egyesülete vagy a Háló Egyesület. Szintén érdemes megemlíteni azokat a közösségeket, melyek egy-egy civil szervezet tagságából vagy vezetőségéből jöttek létre. Érthető módon a civil szervezetek és közösségek közötti kapcsolatépítésben kiemelkedő munkát végeznek. V. Modern irányok a közösségi munkában a katolikus egyházban közösségi egyház-modell kisközösség A II. Vatikáni Zsinat ( ) legelső dokumentuma az Egyházról szólt. Sok fontos megállapítása közül kettőt szeretnénk kiemelni: a világiak nagyobb szerepvállalásának lehetősége és az Egyház, mint Isten népe. Mindkét gondolat a korábban meglehetősen arisztokratikus társaságként és intézményként megjelenő Egyház képe helyett a társadalom minden tagját aktívan megszólító és bevonó Egyház képét állítja elénk. A zsinat nyomán megindult reformfolyamatok egyik eredménye, hogy manapság az Egyházról többféle modell segítségével gondolkodhatunk. E tanulmány szempontjából ezek közül a legfontosabb a Közösségi Egyház-modell. Ennek lényege röviden abban foglalható össze, hogy az Egyház a közösségekből, mint építőkövekből áll össze. Maga a zsinat nem használta a közösség kifejezést. Az egyházjog pedig éppen úgy a mai napig adós a közösség fogalmának definiálásával, mint a polgári törvénykönyvek. A megszokott szóhasználatban az egyház építőköveiként szolgáló közösségeket kisközösségeknek vagy bázisközösségeknek nevezzük. Az előző megnevezés nemzetközileg így is elfogadott, de gyakran kiegészül még az egyházi vagy a keresztény szóval is. (Egyházi vagy keresztény kisközösség.) A bázisközösség elnevezés elsősorban Dél- Amerikában elterjedt, és a közösségekre, mint alapra utal, melyre az Egyház épül. Különösen Észak-Amerikában és Afrikában találkozunk nagyon gyakran azzal a modellel, mely az egyház szó jelentését ugyanúgy kiterjeszti a kisközösségekre is, mint az egyetemes egyházra. A centrum körül elhelyezkedő különböző méretű körök képe az új egyházmodell alapvető ábrája a régi hierarchikus, háromszögű felépítéssel szemben. Szintén érdekes eltolódás figyelhető meg az Egyház történelme során abban, hogy a személyes ismeretségek fóruma hogyan helyeződött át egyre kisebb egységekre az egyházmegyék, majd a plébániák növekedése során, hiszen manapság már a plébániai szinten is elképzelhetetlen a személyes és mély ismeretség. (Hasonló folyamat figyelhető meg össztársadalmi szinten a faluközösségek növekedésével és felbomlásával is.)
9 kisközösségi definíciók a szolidaritás személyessége közösségfejlesztési példák a világban Magyarország A II. fejezetben megadott közösségi definíciók az egyházi kisközösségekre is alkalmazhatók. A belső identitásra épülő definíciót tagjai személyesen ismerik egymást, rendszeresen találkoznak egymással és a tagság mindvégig önkéntes természetesen ki kell egészíteni azzal, hogy ezek a kisközösségek vagy vallásos témákkal foglalkoznak, vagy tagjai keresztények. A kívülről megfogalmazott definíciót viszont a személyes szinten megvalósuló szolidaritás által a társadalom aktív és hasznos építőelemei éppen a közösségi egyház-modell elméletének segítségével az előbbinél szabatosabban tudjuk megfogalmazni. A kisközösségek az Egyház olyan építőkövei, melyben személyesen ismerik egymást a tagok. Több egyházi tanításban is találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy a caritas a másokkal vállalt szolidaritás nem a névtelen adakozásban nyilvánul meg, hanem a másik ember szenvedésének vagy hiányainak személyes odafordulással történő enyhítésében. Nyilvánvaló, hogy ez megköveteli a személyes kapcsolatot, ezért a segítés és adás logikailag legelső terepe a család mellett a kisközösség. Nemzetközi viszonylatban többféle példa létezik a közösségfejlesztésre az Egyházban. A legtöbb embert elérő és legjelentősebb módszer az úgynevezett lelkiségi mozgalmak módszere. Ezek az általában alulról induló mozgalmak a katolikus tanítás egy-egy szeletét emelik ki, programjuk középpontjába állítják, majd ehhez próbálnak meg kisközösségeket életre hívni. A módszer elsősorban Európában terjedt el. Észak-Amerikában ezzel szemben a meglévő plébániai rendszerre építve próbálnak meg kisközösségeket létrehozni. A kiadványokkal és képzésekkel támogatott programban minden plébánián egy belső csapatot hoznak létre, amelynek feladata a kisközösségek alapítása és a működés során adódó problémák kezelése. Ambiciózus céljuk, hogy a plébánia minden tagját kisközösségbe vonják. Afrikában egy harmadik modell működik: itt tulajdonképpen időben is előbb vannak kisközösségek, mint struktúrák. A feladat tehát visszafordul a talpára: nem csak logikailag, hanem valóban is a kisközösségekből épül az Egyház. Magyarországon az közötti években európai viszonylatban is jelentős számú kisközösség jött létre. Ezek a csoportok a sajátos politikai szituáció miatt egymástól elzártan, többnyire teljes láthatatlanságban éltek. A rendszerváltás körüli években ezt felismerve kezdte meg munkáját a Háló Egyesület, mely a kisközösségek közötti kapcsolatépítést tűzte ki célul. Az eltelt évek alatt mintegy 800 kisközösséggel kerültünk így kapcsolatba, összesen több mint 500 találkozót szerveztünk számukra. A megváltozott társadalmi helyzet és a kisközösségek változó igényei azonban új és új
10 feladatokat állítanak elénk. Ezeknek az elvárásoknak megfelelően kezdte meg munkáját a Háló Egyesület Közösségi Műhelye 2007 elején. Ennek a munkának az egyik gyümölcse ez a tanulmány. Impresszum Kapcsolat: Háló Egyesület, halo@halo.hu, A dokumentum a CIQ: Civil Intelligencia Nonprofit Keresztény Partnerség program keretén belül készült. Létrejöttéhez az Európai Bizottság és a Nemzeti Civil Alapprogram nyújtott támogatást, a benne foglaltak a szerző nézeteit tükrözik, az Európai Bizottság nem tehető felelőssé érte.
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21.
Önkéntesség és tapasztalatok az egyházi ifjúsági szervezetekben Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium 2011. szeptember 21. Gábor Miklós, Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány MKPK Ifjúsági
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
IKTATÓSZÁM: 26-26/77-1/2017. TÁRGY: A HELYI IDENTITÁS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE PÉCS VÁROSÁBAN CÍMŰ PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSA (TOP-6.9.2-16) MELLÉKLET: 2 DB E L Ő T E R J E S Z T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenTársadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP
Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenEFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL
EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
Részletesebben1. Eredményes befolyásolás Kapcsolatépítés és eredmények elérése (20 óra)
Felnőttképzés Képzéseink jelentős része a fejlesztéspolitikai témákhoz kapcsolódik: érintik az egyedi projekt szintet, ugyanúgy, ahogy a programozás ciklusát is. Ügyfeleink számára előzetes igényfelmérés
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenKészítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC
Készítette: Kiss András Operatív igazgató, KEMAFI Sz-Sz-B megyei Civil Információs Centrum Kerekes Tímea irodavezető, CIC Civil Információs Centrum általában az Emberi Erőforrás Minisztérium szakmai partnere
RészletesebbenAjánlások. az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához
Ajánlások az 50 év feletti potenciális önkénteseket célzó általános képzések kidolgozásához Ways to enhance active aging through volunteering WEActiveVol Erasmus+ Strategic Partnership 2016-1-PL01-KA204-026166
RészletesebbenÉpíts teljesítmény-központú kultúrát!
Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak
RészletesebbenIfjúsági Közösségi Szolgálat IKSz. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet
Ifjúsági Közösségi Szolgálat IKSz Magyar Környezeti Nevelési Egyesület MKNE Fogadó szervezet Egy jó gyakorlat: MKNE - BNAG Együttműködési megállapodás a közösségi szolgálat megszervezéséről... Vállalások:
RészletesebbenKecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.
RészletesebbenElőterjesztés. - a Közgyűléshez
NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenMagyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV
Intézmény neve: Szabolcsi Bence Zenei AMI OM azonosító: 039663 Intézmény vezető: Barta Dóra Intézkedési terv kezdő dátuma: 2017. december 12. Intézkedési terv befejező dátuma: 2022. december 11. 1. Pedagógiai
RészletesebbenA CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA
A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK
Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező
RészletesebbenElőadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.
Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenA közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP
A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP Galánta, 2013. 07. 03. Előadó, foglalkozás vezető: Bárdos Gyula Miért is beszélünk ezekről a kérdésekről: térségfejlesztés, közösségfejlesztés?
RészletesebbenA szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt
A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
RészletesebbenTÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002
Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos
RészletesebbenEgyütt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,
RészletesebbenCivil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június
Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három
RészletesebbenÉLETFA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT EGYESÜLET
ÉLETFA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT EGYESÜLET Jelenlegi projektjeink Közösségfejlesztés KÖZTÁMHÁLÓ - közösségfejlesztés, a közösségi munka munkaformái, módszerei terjesztése Közösségi Munka Műhely - közösségfejlesztők
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenKonfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben
Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee
RészletesebbenIntézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176
Részletesebben2. A hitoktatás struktúrája
2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a
RészletesebbenA projekt folytatási lehetőségei
"Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,
RészletesebbenA BAGázs-módszer A BAGázs Közhasznú Egyesület szakmai munkájának rövid bemutatása
A BAGázs-módszer A szakmai munkájának rövid bemutatása Írta: dr. Aczél Zsófia, dr. Both Emőke 2018. november A Pest megyei romatelepeken settlement típusú közösségi munkával komplex és holisztikus megközelítésű
RészletesebbenSzéttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
RészletesebbenHelyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
Részletesebben2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.
KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók
RészletesebbenEgyüttműködés az ÉReTT hálózatában
Együttműködés az ÉReTT hálózatában Matehetsz Tehetséghálózati műhelybeszélgetés Miskolc, 2019.01.17. Tóth Ilona ÉReTT titkár Előzmények a tehetséggondozás területén Miskolci Rendészeti Szakközépiskola
RészletesebbenEgyüttműködő partnerszervezetek
Együttműködő partnerszervezetek 1. Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete 2. Dejtár Község Önkormányzata 3. Drégelypalánk Község Önkormányzata 4. Érsekvadkert Község Önkormányzata 5. Gondoskodás
RészletesebbenKözművelődés a településfejlesztésben
Közművelődés a településfejlesztésben Közművelődés és településfejlesztés szakmai fórum Kunszállás, 2017. október 18 A közművelődési ek Közművelődési alapszolgáltatások A helyi közművelődési tevékenység
RészletesebbenNavigációs megoldások. www.newscoaching.hu
Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei
RészletesebbenÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30
ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása
RészletesebbenCím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404
Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA AZ ELŐADÁS TARTALMA A helyi problémák Felelősségvállalás
RészletesebbenGenerációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.
Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenTársadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában
Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenBibliai szemléletű szervezetfejlesztés
Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program
RészletesebbenÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk
Részletesebbenkapcsolatok erősítése Vácott
Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése Vácott ÁROP 1.A.6 2013 2013 0017 0017 A pályázati konstrukció A Közigazgatási partnerségi kapcsolatok erősítése elnevezésű pályázat célja a közigazgatási
RészletesebbenBELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE
BELSŐ ÉS KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERV A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓS TERVE B e l s ő é s k ü l s ő k o m m u n i k á c i ó s t e r v Oldal
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenElvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában. Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett
Elvárási rés a könyvvizsgálati tevékenység folyamatában Előadók: Dr. Ladó Judit Dr. Füredi-Fülöp Judit Ternován Bernadett Amiről szó lesz 1 2 3 4 Elvárási rés megjelenési formái Gyakorlatorientált vizsgálat
RészletesebbenA PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)
A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenKi fizeti meg a bizalom/bizalmatlanság árát?
Ki fizeti meg a bizalom/bizalmatlanság árát? Prof. dr. habil Bencsik Andrea Széchenyi István Egyetem Győr, Magyarország Selye János Egyetem Komarno, Szlovákia Mottó Személyes hitelességünk és bizalmi tőkénk,
RészletesebbenUniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában
Uniós források a települési ifjúsági munka szolgálatában Batta Zsófia Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály Budapest, 2017. március Fiatalokat érintő, közösségfejlesztést szolgáló
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenHETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA
HETÉNYEGYHÁZI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET STRATÉGIÁJA KÉSZÜLT 2014 NYARÁN JÖVŐKÉP: Azt ismertük fel, hogy Isten olyan krisztusközpontú gyülekezetet akar látni Hetényegyházán, amely felismeri és cselekszi az
RészletesebbenA bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés
A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenRegionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?
Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb
RészletesebbenA társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon
A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenFehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.
2012-2014 Fehérvári Civil Központ Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. -Iroda - Tanácsadó tér - Térítésmentesen használható számítógépes állomások - Heti 40 órában nyitva tartó szolgáltató iroda Információs
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenBeszámoló. CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17
Beszámoló CEIPES-LEONARDO PROJECT "People with learning disabilities in the labour market" Yozgat workshop 2015.05.14-17 Résztvevők: Balla Gyula önkéntes, HR tanácsadó, tréner, pszichológus Erdei Gábor
RészletesebbenTowards Inclusive Development Education
Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak
RészletesebbenIII. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum
III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak
RészletesebbenSzakmai beszámoló. Testvértelepülések találkozója Szentpéterszeg, október
Szakmai beszámoló Testvértelepülések találkozója Szentpéterszeg, 2016. október 7-8-9. Az Európa a polgárokért program támogatásával 2016. október 7-8-9-én az Európa jövője Az euroszkepticizmus és az aktív
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenSzendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenBROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél
BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi
Részletesebben