Vidékfejlesztés, agrárkörnyezetvédelem a as. időszakban

Átírás

1 Vidékfejlesztés, agrárkörnyezetvédelem a as időszakban Hódi Ágota osztályvezető Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP

2 A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben Nemzeti célok/stratégiák EU Kohéziós politika Operatív Programok* Növekedési Terv EU Prioritások EU 2020 Stratégia Nemzeti Reform Program CSF (Közös Stratégiai Keret) GINOP VEKOP TOP Szakpolitikai Stratégiák Megyei fejlesztési Igények OFTK NVS Partnerségi Megállapodás EFOP KEHOP IKOP VP KAP célkitűzések EMVA vidékfejlesztési prioritások MAHOP Közös Agrárpolitika * 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok alapján

3 Hatályosodó jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (KSK) (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013 EU rendelete (EMVA rendelet) (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (KAP reform) (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

4 A Vidékfejlesztési Programot meghatározó irányelvek közötti költségvetési időszak Támogatási tengelyek: I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely LEADER Teljes közkiadás mértéke: 1370 milliárd forint közötti költségvetési időszak Prioritások 6 db / Fókuszterületek -18 db Prioritások tématerületei: 1. K+F+I 2. az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3. élelmiszerláncok szervezése 4. ökoszisztémák állapotának helyreállítása 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása Teljes közkiadás mértéke: Hasonló nagyságrend, de még egyeztetés alatt. Még változhat, a magyar kiegészítéstől függően!

5 A Vidékfejlesztési Program prioritásai EMVA prioritások Prioritások tématerületei: 1. K+F+I, képzés, szaktanácsadás 2. az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása 3. élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás 4. ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrárkörnyezetgazdálkodás 5. erőforrás-hatékonyság előmozdítása 6. társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek Vidékfejlesztési Program Kiemelt nemzeti prioritások Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben

6 A közötti Vidékfejlesztési Program tervezési keretei PIB Dr. Fazekas Sándor, miniszter OIB V. Németh Zsolt, állam;tkár Búsi Lajos, helyeaes állam;tkár (IH) Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, projek;rányító Projek+roda (NAKVI VP, MAHOP és KEHOP) Koordinációs Csoport EMVA Tanácsadó Testület Munkacsoportok Dr. Maácz Miklós, VP programfelelős Szabó Mátyás, vezető tervező Hódi Ágota, koordinációs vezető Társadalmasítás: - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat - Miniszterelnökség

7 A vidékfejlesztési Program tervezésének folyamata ÚMVP monitoring Szervezeti struktúra kialakítása Ex-ante értékelés Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) SWOT analízis, Helyzetérté- kelés VP 1.0 Fejlesztési célok, irányok megfogalma- zása VP 2.0 Prioritások megfogalma zása VP 3.0 Intézkedések indikawv tartalmának megfogalmazása VP 4.0 Intézkedések Monitoring és értékelési terv

8 A PM mérföldkövei január 22. Kormányülés április 22. benyújtás az Európai BizoAság részére július 22. OP- k benyújtása az Európai BizoAság részére A VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás negyedév július 22. VP 2.0 Első tartalmi változat (30%) VP 3.0 Társadalmi és bizoasági egyeztetési változat (40%) VP 4.0 Teljes változat (100%) VP véglegesítése, lezárása és hazai elfogadása VP brüsszeli benyújtás

9 Újdonságok a VP 4.0-ban Fejlesztési szükségletek véglegesítése Intézkedési struktúra véglegesítése intézkedések, alintézkedések, műveletek Intézkedések teljes kidolgozása: jogosultak köre, indikátorok Pénzügyi terv véglegesítése,műveletenként Támogatási arányok és keretek rögzítése A más OP-kból finanszírozott intézkedések lehatárolása Beavatkozási logika lezárása: belső koherencia megteremtése Társadalmasításból beérkezett vélemények beépítése

10 Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejleszt ési Program VP EMVA Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek, társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák, agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás), országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (eközigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP ERFA, ESZA Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP ESZA Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program KEHOP KA, ERFA

11 Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejleszt ési Program VP EMVA Mezőgazdaság, erdészet, agrárkörnyezetgazdálkodá s, élelmiszerfeldolgozás, élelmiszerlánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti, közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD). Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP ERFA, ESZA Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program VEKOP ERFA, ESZA Magyar Halgazdálkodási Operatív Program MAHOP ETHA

12 Tervezett forrásarányok Vidékfejlesztési Program prioritásai 1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása 3. Az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása 4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban 6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Tervezett forrásarány (OP-n belül) 3% (~39 Mrd Ft) 42% (~546 Mrd Ft) 3% (~39 Mrd Ft) 26% (~338 Mrd Ft) 5% (~65 Mrd Ft) 17% (~221 Mrd Ft)

13 Tudásátadás és tájékoztatás Tanácsadás, üzemvezetés Minőségrendszerek Beruházás tárgyi eszközökbe Mzg termelési potenciál Mzg üzemek és vállalkozások Falumegújítás vidéki területeken Erdősítés és fásítás Agrár-erdészeti rendszerek Erdőkárok Erdei ökoszisztémák Erdőgazdálkodási technológia Termelői csoportok és szervezetek Agrár-körny.véd és éghajlatváltozás Ökológiai gazdálkodás Natura2000 és VKI Hátrányokkal küzdő térségek Állatjólét Erdő-körny.véd, természet Együttműködés Kockázatkezelés LEADER kezdőcsomag LEADER együttműködés Működési ktg és szervezés Technikai segítségnyújtás Nemzeti vidékfejlesztési hálózat Európai vidékfejlesztési hálózat Pénzügyi eszközök 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk 36. cikk 43. cikk 44. cikk 45. cikk 51. cikk 54. cikk 52. cikk KSK 32. cikk Lehetséges intézkedések Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013 EU rendelete

14 Új fejlesztési eszközök a közötti időszakban CLLD (Community- led Local Development ) Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés a helyi fejlesztés az EU integrált terülenejlesztési poli+kájának kulcspillére mul;- funding = több alapos tervezés à hatékonyság növelése, egyszerűsítés, integrált szemléletű, szektorokon átnyúló fejlesztési elképzelések megjelenése LEADER koncepció kiterjesztése Helyi Akciócsoportok (HACS) Tema+kus Alprogramok az adoa tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos szükségleteivel foglalkozik az alprogramok hatálya alá tartozó műveletek esetében magasabb támogatási mértéket írható elő (+10% ) Terveze[ alprogramok: Rövid ellátási lánc tema;kus alprogram Fiatal gazdálkodók tema;kus alprogram Európai Innovációs Partnerség (EIP) Hálóza+ tevékenység - operawv csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba szervezése, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában

15 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 1. prioritás K+F+I, képzés, szaktanácsadás, átfogóan valamennyi prioritásra, szakterületre 1. A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az agrárágazathoz kötődő vállalkozásokban, kiemelten KKV-kban, a Jó gyakorlatok terjedésének elősegítése. 2. Kapcsolatok, együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás és az innováció, valamint az élelmiszerlánc egyes szereplői között. 3. Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai továbbképzési rendszer megújítása strukturálása és megerősítése, tekintettel a szakágazati igényekre. 4. A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítása, strukturálása és megerősítése. 5. Agrár-tudásközpontok megerősítése a vidéki területeken, az érintettek mind teljesebb körű bevonásával. 6. Az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és használatának növelése. 7. Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése.

16 Tervezett intézkedések 1. prioritás 1. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 1.2 Bemutató üzemi programok 1.3 Tájékoztatási szolgáltatás 2. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 2.2 Szaktanácsadók továbbképzése 2.3 Csoportos szaktanácsadás 3. Együttműködés A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

17 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 2. prioritás 1. Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban. 2. A meglévő vizilétesítmények vízfelhasználás hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése. 3. Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a termelői együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása. 4. Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai léptékű fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többlet-vállalások, ahol szükséges gazdálkodási mód váltás. 5. A kockázatkezelési, növény biztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. Kockázat-csökkentő beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése, valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése. 6. A mezőgazdaság energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energia-racionalizálásával. 7. Gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomasszaerőművek, illetve állattenyésztő telepek esetében biogázerőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő támogatása. Agrárgazdaság

18 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 2. prioritás Erdészet (környezet- és vízgazdálkodási területekkel) 1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által. 2. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű erdőkben. 3. Erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése által. 4. Az erdő-potenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási módok ösztönzése révén. 5. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza energetikai hasznosítás által ( bio-gazdaság ). 6. Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése. 7. Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.

19 Tervezett intézkedések 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése Tervezet intézkedésiek struktúrája: I. Kertészeti és állattenyésztési intézkedések: 1. Kertészet technológia és eszközfejlesztése 2. Építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzés 3. Ültetvény-korszerűsítés 4. Állattenyésztés hatékonyságának javítása 5. Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása II. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések: 1. Vízrendezés és az öntözés hatékonyságának javítása III. Erdészettel kapcsolatos intézkedések: 1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által

20 Támogatás formája, tervezett eszközök Ø vissza nem térítendő támogatás (VNT) Ø kedvezményes hitel formájában, hitelalapból nyújtott visszatérítendő támogatás(pénzügyi eszköz) Ø Kamattámogatás Tervezett intézkedések 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése + elérhetővé kívánunk tenni a tisztán nemzeti forrásból működtetett kedvezményes és kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a kedvezményes kezességvállalást

21 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 3. prioritás Mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, az élelmiszerlánc erősítése 1. Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések: magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása versenyképesebb termékstruktúra kialakítása, szerkezetátalakítás, piacra jutást célzó fejlesztések. 2. Az élelmiszer-feldolgozásban használt inputok (első sorban energia- víz, nyersanyag) hatékonyság-javítását célzó beruházások által a gazdálkodás és az élelmezésbiztonság fenntartható fejlesztése érdekében. 3. Együttműködések erősítése: Új részvétel támogatása EU minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása nemzeti minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben.

22 Tervezett intézkedések 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása Kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszer- feldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerekben való részvétel előmozdítására Tervezett intézkedések struktúrája: 1. Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása 2. Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása 3. Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások 4. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése 5. Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése 6. Mezőgazdasági kockázatkezelés 7. Állatjóléti intézkedés 8. Termelői csoportok létrehozása

23 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 4. prioritás Agrár-környezetgazdálkodás, természetmegőrzés, környezet- és vízgazdálkodás 1. A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit figyelembevevő földhasználat). 2. A zöld infrastruktúra fejlesztése, az ökológiai hálózat koherenciájának javítása. 3. Extenzív gazdálkodás ösztönzése, az extenzív termelésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. 4. A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás fejlesztése. 5. Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése. 6. A mezőgazdasági genetikai alapok megőrzése (a tájfajták, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése). 7. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése. 8. A talajok termékenységének megőrzése, a degradációs folyamatok megelőzése, illetve mérséklése, a talajkímélő gazdálkodás ösztönzése. 9. Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése. 10. Mezőgazdasági területek művelésben tartásának ösztönzése. 11. Környezetbarát technológiák fejlesztése, öko-innováció ösztönzése.

24 Tervezett intézkedések 4. prioritás A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Tervezett intézkedések struktúrája 1. Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. 2. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben. 3. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések. 4. Ökológiai gazdálkodás 5. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. 6. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 7. Együttműködés - környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések 8. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás 9. Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése

25 Tervezett intézkedések 5. prioritás Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban Tervezett intézkedések struktúrája 1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések 2. Erőforrás hatékonyságot célzó beruházások és együttműködések 3. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése első sorban lokális biomassza energetikai hasznosítás által ( bio-gazdaság )

26 Szakágazatok fejlesztési szükségletei 6. prioritás Vidékfejlesztés, vidéki közösségek és gazdaság 1. Többfunkciós, vidéki tudásátadást biztosító módszertani és szolgáltató terek létrehozása és működtetése. 2. Helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció. 3. Népességmegtartást és helyi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti terhelés csökkentését szolgáló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, alapvető szolgáltatások. 4. Belső, térségi együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések. 5. A helyi közösségi rendszerek működésének biztosítása (LEADER).

27 Tervezett intézkedések - 6. prioritás A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Tervezett intézkedések struktúrája 1. Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések (tervek szerint első 2 év): 1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja 2. CLLD keretében tervezett intézkedések (tervek szerint 3. évtől): 1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése 2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja Aktuális tervezési feladatok: Intézkedések kidolgozása, OP egyeztetések

28 Vidéki térségek (6-os prioritás és CLLD)

29 Az AKG közötti időszakban Jelenleg az új EMVA rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU Rendelete] szerinti prioritásokhoz kötődő intézkedések kidolgozása zajlik. Az AKG a közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program 4. és 5. prioritásához kapcsolódik 4. prioritás - a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre: 5. prioritás - az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre.

30 Az AKG közötti időszakban A 2014 utáni időszakot tekintve kiemelt szakmai célkitűzés az eddigi eredmények megőrzése, javítása, valamint az önkéntes vállalások rendszerének további közelítése a célterületek természeti, környezeti adottságaihoz. A következő időszakban az AKG-tól elkülönülten működtetni tervezett ökológiai termelés intézkedés is hasonló célokat fogalmaz meg.

31 Az AKG közötti időszakban A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program terület-alapú intézkedéseit megvizsgálva megállapítható, hogy miközben maguk az intézkedések alapvetően környezet- és természetvédelmi célokat igyekeztek szolgálni, addig csak részben sikerült azt elérni, hogy a jogcímek kedvezményezettjei valós környezeti szolgáltatásokért kapott kifizetésként, és ne egyfajta top-up -ként értelmezzék azokat. Lehetőség mutatkozik továbbá az intézkedések területi/környezeti megfontolások alapján történő hatékonyabb differenciálására, valamint az egymás mellett felvehető kifizetések jobb összehangolása is.

32 Javaslatok ra Az AKG jogcím tekintetében a kidolgozás alatt álló rendszer egyik fő jellemzője, hogy nem a jelenlegi célprogram struktúra alapján épül fel, hanem a vállalható kötelezettségeket előírás alapon határozza meg. Eszerint minden gazdálkodó (szaktanácsadói segítséggel, illetve a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén önállóan) a saját területi adottságai alapján valójában egyénre szabott célprogramokat állíthatna össze, amelyek az adott tájhoz és a gazdálkodó igényeihez történő jobb igazodást tennének lehetővé, miközben a rendszer felépítése jelentősen egyszerűsödne.

33 Javaslatok ra Terület-használati kifizetési rendszer 2. generációs agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer Képes kezelni az összes terület-alapon működő támogatási rendszert (KAT, AKG, NATURA) Nem célprogram, hanem előírás alapú támogatási (kifizetési) rendszer Az előírásokat nem blokkszinten, hanem gazdaságonként harmonizálja Megszüntethetőek a célprogramok közötti nagy aránytalanságok 33

34 Javaslatok ra Lehetőség van az előírások további differenciálására az alábbi kategóriáknak megfelelően: Kötelező (minimális) előírások Területileg kötelező előírások (Érzékeny Természeti Területek; NATURA 2000 területek; Víz Keretirányelv, Nitrát Direktíva, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése által érintett területek; szélvagy vízeróziónak kitett terület; élővíz parti sávja) Választható előírások: A kötelező (minimális) előírások A területileg kötelezően választandó előírások A választható előírások köréből a gazdálkodó szabadon választhat 34

35 Az AKG közötti időszakban Várhatóan maradnak az 5 éves kötelezettségvállalási periódusok. Az új rendszertől hatékonyabb forrásfelhasználás, kevesebb szankció és mérhetőbb környezeti hozadék várható A tervezet komoly szaktanácsadó háttér működtetését igényli A tervezett rendszer két legfontosabb eleme az önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése Az agrár-környezetgazdálkodási és éghajlati kifizetések vonatkozásában az ország teljes területére rendelkezésre fog állni egy olyan előírás-készlet, mellyel a korábbi rendszer horizontális célprogramjaihoz hasonló, de legalább minimális környezeti hozzáadott értékkel rendelkező előírás-kombináció összeállítható. 35

36 Mindenkori cél: A gazdálkodóknak kifizetni a támogatást, nem az EU-nak visszafizetni! Ugyanakkor az AKG nem talált pénz, hanem a többlet kötelezettségek és kieső jövedelem ellentételezése céljából adott kifizetés. Mindenkinek körültekintően kell átgondolni, hogy milyen kötelezettség vállalással, és mekkora területtel kíván belépni az AKG támogatásba, hogy a vállalt kötelezettségeket a támogatási időszak teljes időtartama alatt be tudja tartani!!!

37 Köszönöm figyelmüket! Hódi Ágota osztályvezető Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP