A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató,

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, 1 2015 2"

Átírás

1 A diitális azdasá és társadalom fejlettséét mérő mutató, Orszáprofil Maarorszá Maarorszá összesített e 3 0,41, ezzel a 20. helen áll a 28 uniós taállam sorában. Maarorszá az elmúlt évben lefőképpen az összekapcsoltsá terén tudott előrelépést felmutatni: a vezetékes szélessáv a háztartások 94%ába eljut, 76%uknál pedi na sebesséű a szoláltatás. Emellett az internethasználat arána is kiemelkedően maas. A maarok ebben a tekintetben felülmúlják az uniós átlaot: előszeretettel interneteznek, 80%uk használ közösséi hálózatokat, ami a lenaobb arán az ban. Maarorszá teljesítméne uanakkor átla alatti, ha a diitális közszoláltatásokat (online kormánzati, köziazatási és eészséüi szoláltatásokat) nézzük. Az internetezőknek csak 31%a vesz iénbe rendszeresen ekormánzati 1 A diitális azdasá és társadalom fejlettséét mérő mutató (DESI) e összetett mérőszám, amelet az Európai Bizottsá Tartalmak, Technolóiák és Kommunikációs Hálózatok Főiazatósáa (DG CNECT) dolozott ki, ho felmérje az taállamaiban a diitális azdasá és a diitális társadalom fejlettséének aktuális szintjét. A mutató 5 ténező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat: az összekapcsoltsá, a humán tőke, az internethasználat, a diitális technolóiák interáltsáa és a diitális közszoláltatások alapján. A DESI adatairól és módszertanáról bővebben itt olvashat: 2 A DESI 2015 alapjául szoláló mutatók javarészben a 2014es naptári év adataira (illetve ezek hiánában a leutolsó rendelkezésre álló adatokra) épülnek. 3 A DESI 0 és 1 között osztálozza a fejlettséet. Minél jobb e orszá teljesítméne, az annál közelebb áll az 1hez.

2 szoláltatásokat, a háziorvosoknak pedi mindössze 2,2%a juttatja el elektronikus úton a recepteket a ószerészekhez. A diitális technolóiák interáltsáa terén Maarorszá szintén alulmarad a többséhez képest: a vállalkozásoknak csak 16%a él az elektronikus információcserét biztosító technolóiák lehetőséeivel, 5%a használ felhőalapú szoláltatásokat és 8,9%a van jelen a közösséi médiában, ami az eik lealacsonabb arán az ban. Maarorszá az alacson teljesítménű orszáok 4 csoportjába sorolható, azon belül viszont teljesítméne jobb az átlaosnál. Maarorszá Csoport Hel Eredm ezés én DESI ,41 0,38 0,47 DESI ,37 0,34 0,44 4 Az alacson teljesítménű orszáok csoportjába a DESI 2015 szerint Bulária, Ciprus, Göröorszá, Horvátorszá, Maarorszá, Olaszorszá, Lenelorszá, Szlovénia és Szlovákia tartozik. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 2. / 8. oldal

3 1. Összekapcsoltsá 1. Összekapcsolt sá Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,54 0,45 0,55 DESI ,43 0,39 0,51 Összekapcsoltsá tekintetében Maarorszá teljesítméne éppen az uniós átla alatt marad. Az előző időszakhoz képest ez jelentős előrelépés, ami elsősorban a frekvenciafelosztásban elért haladásnak és a na sebesséű szélessávú szoláltatások terjedésének köszönhető. 1a1 vezetékes szélessávú lefedettsé háztartások %a 1a2 vezetékes szélessáv iénbevétele háztartások %a 1b1 mobil szélessáv iénbevétele 100 lakosra jutó előfizetők száma 1b2 spektrum a rádióspektrum uniós szintű harmonizálása kapcsán előiránzott célérték %a 1c1 NGAlefedettsé az összes háztartás %a 1c2 előfizetések na sebesséű szélessávra a vezetékes szélessávra való előfizetések közül a lealább 30Mbps sebesséű szélessávra előfizetők %a 1d1 vezetékes szélessáv ára a leolcsóbb önálló vezetékes szélessávú internetelőfizetés ára a bruttó személi jövedelem %os aránában Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték % % 94 % 68 % % 76 % 36 % 1,5 % % % % % 14 1,7 % % % % % 18 1,3 % Maarorszáon a háztartások 94%a fér hozzá vezetékes szélessávú szoláltatásokhoz, azaz a lefedettsé hiána szemben az uniós 3%kal 6%os. A na sebesséű szélessávú technolóiák mindazonáltal a háztartások 76%ába jutnak el, ami mehaladja az uniós 62%ot. Maarorszáon éles a versen az xdsl és a kábeles szélessávú platformok között. A na sebesséű szélessáv térhódítása a kábeltechnolóia elterjedtséével maarázható, de a VDSLlefedettsé is növekedésnek indult. Maarorszá kezd felzárkózni a vezetékes szélessávú hozzáférés terjedését tekintve: a DESI 2015 táridőszakában a háztartások 68%a rendelkezett vezetékes szélessávú internetelőfizetéssel, í ez csak kevéssel maradt el a 70%os uniós átlatól. Ami azonban a mobil szélessávú szoláltatások terjedését illeti, Maarorszá az utolsó helen áll. Az elkövetkező években ez várhatóan változni fo, mert a rádióspektrum közelmúltbeli felosztása növekedést indíthat el ezen a fronton. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 3. / 8. oldal

4 2. Humán tőke 2. Humán tőke Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,48 0,42 0,54 DESI ,47 0,38 0,52 A humán tőke (diitális készséek) terén elért 0,48 pontjával Maarorszá a 19. helen áll az uniós taállamok sorában, de az alacson teljesítménű orszáok csoportjának átlaánál jobban teljesít. 2a1 internetfelhasználók a év közötti összes személ %a 2a2 diitális alapkészséek a év közötti összes személ %a 2b1 IKTszakemberek a folalkoztatottak %a 2b2 természettudománi, technolóiai, műszaki és matematikai vézettséű diplomások 1000 főre jutó reáldiplomások száma (20 29 év közöttiek) Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték % % 75 % 54 % 2,7 % 9, % 14 2,7 % 26 9, % 14 2,8 % A maarok 75%a használja, ami mefelel az uniós átlanak, és az előző időszakhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat. Ha a diitális alapkészséek melétét és az IKTszakemberek aránát nézzük, Maarorszá teljesítméne azonban némile elmarad az uniós átlatól. A diitális azdasá kiteljesítéséhez elenedhetetlen, ho kiemelt fielmet kapjon a diitális készséfejlesztés. Maarorszáon más taállamokhoz képest nincs elé természettudománi, technolóiai, műszaki és matematikai vézettséű diplomás. Márpedi ők az üzleti vilában fontos szerepet játszanak a diitális technolóiák nújtotta lehetőséek kiaknázásában. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 4. / 8. oldal

5 3. Internethasználat 3. Internethasználat Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,45 0,38 0,41 DESI ,4 0,33 0,39 Az internetfelhasználók Maarorszáon összesséében számtalan különböző tevékenséet véeznek online, és aránuk mehaladja az uniós átlaot. 3a1 hírek a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3a2 zene, videók és játékok a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3a3 online videotéka (VoD) tvkészülékkel rendelkező háztartások %a 3a4 IPTV tvkészülékkel rendelkező háztartások %a 3b1 videohívások a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3b2 közösséi hálózatok a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3c1 banki tranzakciók a év közöttiek %a, akik az elmúlt 3 hónapban használták 3c2 online vásárlás a év közöttiek %a, akik az elmúlt évben használták az internetet Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 85 % 47 % 23 % 12 % 52 % 80 % 40 % 42 % 6 83 % % % % 7 37 % 1 78 % % % 9 67 % % % % % 1 58 % % % A maar internetfelhasználók körében a hírolvasás (85%) és a közösséi hálózatok használata (80%) volt a lenépszerűbb online tevékensé a vizsált időszakban. Ami ez utóbbit illeti, a közösséi hálózatokban való részvétel arána a lemaasabb az ban. Az internetet a felhasználók 47%a használja zenehallatásra, filmnézésre va online játékra, 52%a pedi videohívásra. Az előző időszakban tapasztalt fejlődés ellenére Maarorszá mé mindi jóval az uniós átla alatt teljesít az internetes banki tranzakciók és az online vásárlás terén. Az e kereskedelmet is számításba véve ez a kínálati oldalt is érinti, mivel a termékeiket és szoláltatásaikat online értékesítő kkvk arána szintén nem éri el az átlaot. DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 5. / 8. oldal

6 4. A diitális technolóiák interáltsáa 4. A diitális technolóiák interáltsáa Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,22 0,27 0,33 DESI ,18 0,23 0,3 A DESI 2015 által elemzett szempontok közül a lerosszabb t Maarorszá a diitális technolóiák üzleti interáltsáa terén érte el (0,22). Az volna a kívánatos, ha a vállalkozások naobb mértékben kihasználnák az online kereskedelemben, a közösséi médiában és a felhőalapú alkalmazásokban rejlő lehetőséeket. 4a1 elektronikus információcsere a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a2 RFID a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a3 közösséi média a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a4 eszámlázás a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4a5 felhő a vállalkozások %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b1 online kereskedő kkvk a kkvk %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b2 ekereskedelemből származó foralom a kkvk foralmának %a (a főt folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) 4b3 határokon átívelő online kereskedés a kkvk %a (a 10 főnél többet folalkoztatók, a pénzüi szektor kivételével) Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 16 % 3,9 % 8,9 % % 16 1,1 % (2011) 23 9,4 % n. a. 5,2 % 5 % 9,8 % 6,9 % 3,9 % % 22 3,8 % % % 23 n. a. 11 % 21 9,6 % 19 5,1 % 25 3,9 % % 24 8,8 % 25 6,5 % Csak akkor beszélhetünk valódi diitális azdasáról, ha a vállalkozások teljes mértékben élnek a diitális technolóiákban rejlő előnökkel és lehetőséekkel efelől azért, ho javuljon hatékonsáuk és termelékenséük, másfelől pedi azért, ho elérjenek a vevőkhöz, és üzleti foralmat bonolítsanak. Maarorszának ehhez mé hosszú utat kell bejárnia. A diitális technolóiák mehonosítása a munkatermelékensénövekedés fontos motorja, ezért ösztönözni kell. Maarorszáon aránaiban naon kevés vállalkozás használ ilen technolóiákat. Ebben a tekintetben í serehajtónak számít az ban: az elektronikus információcserét csak a vállalkozások 16%a, a felhőalapú szoláltatásokat 5%a, a közösséi médiát pedi 8,9%a veszi iénbe. Diitalizálás nélkül a vállalkozások nem DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 6. / 8. oldal

7 tesznek szert olan fokú hatékonsára és termelékensére, amellel me tudnák vetni lábukat a diitális viláazdasá piacán. Az online kereskedelem üzleti szempontból renete lehetőséet tartoat, amit ki kellene tudni használniuk a maar vállalkozásoknak. A kkvk közül naon kevesen értékesítenek online (9,8%). Akik méis, azok elsősorban nem az n belül (uniós taállamokban csak 3,9%uk), és nem számottevő az ebből származó foralmuk (6,9%). DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 7. / 8. oldal

8 5. Diitális közszoláltatások 5. Diitális közszoláltatások Maarorszá Hel Eredm ezés én Csoport DESI ,27 0,34 0,47 DESI ,31 0,33 0,45 Ez az a terület, ahol Maarorszá a harmadik lerosszabb t érte el. Teljesítméne a csoportján belül is jóval átla alatti. 5a1 ekormánzati szoláltatások felhasználói elektronikus űrlapot kitöltő személek %a a év közötti internetfelhasználók körében 5a2 űrlapok automatikus kitöltése (0 és 100 között) 5a3 teljes körű online üintézés (0 és 100 között) 5a4 nílt adatok (0 és 700 között) 5b1 beteadatok cseréje a háziorvosok %a 5b2 erecept a háziorvosok %a Maarorszá Érték Helezés Érték Helezés Érték 31 % % 2,2 % % % n. a % 25 2,2 % % % A közkiadások csökkentésének eik módja, ha a közszoláltatásokat korszerű, hatékon eszközökkel, online kínáljuk a felhasználóknak. Az í elért hatékonsánövekedésnek a vállalkozások, a polárok és a közhivatalok earánt előnét látják. Az online közszoláltatások terén Maarorszáon rendkívül sok mé a tennivaló. Az ek alapján 5 e tekintetben a serehajtók között van az ban. Diitalizálás révén az eészséüi rendszerben kínált szoláltatások hatékonsái foka is namértékben javítható. A maar háziorvosoknak mindössze 12%a oszt me emással beteadatokat elektronikusan, szemben az 36%os átlaával. Uanez érvénes az elektronikus vénekre is: a háziorvosoknak mindössze 2,2%a küldi át elektronikus úton a ószerészeknek a recepteket, ami az Unión belül az eik lerosszabb aránnak számít pontból 19et ért el az űrlapok automatikus kitöltését értékelő mutató alapján (amel azt méri, ho a felhasználók által kitöltendő formanomtatvánokba milen mértékben vannak már eleve beírva a köziazatási rendszerben ismert adatok), valamint 100 pontból 45öt kapott a teljes körű online üintézés mutatója alapján (amel azt méri, ho e adott életeseménhez kapcsolódó hivatali üintézés összes lépését el lehete véezni online a köziazatási rendszerben). DESI 2015 Orszáprofil Maarorszá 8. / 8. oldal

Tartalomjegyzék. Vállalkozók Európában 3

Tartalomjegyzék. Vállalkozók Európában 3 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék AJÁNLÁS...5 I. ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN...6 II. AZ IKT ESZKÖZHASZNÁLAT ÉS AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI

Részletesebben

Kochmeister díj. Új típusú értékpapír kereskedési platformok az Európai Unióban

Kochmeister díj. Új típusú értékpapír kereskedési platformok az Európai Unióban Kochmeister díj Új típusú értékpapír kereskedési platformok az Európai Unióban Készítette: Vajda Viktor 2011 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. A pénzügyi piacok szerepe... 5 2.1. Mitől hatékonyak a

Részletesebben

Angelusz Róbert Fábián Zoltán Tardos Róbert: Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs

Angelusz Róbert Fábián Zoltán Tardos Róbert: Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs Angelusz Róbert Fábián Zoltán Tardos Róbert: Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe

Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe Befektetés a munkahelyekbe és a növekedésbe A fejlődés és a felelősségteljes kormányzás elősegítése az EU régióiban és városaiban Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról Regionális

Részletesebben

Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon

Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon Tévézés nem tévén, televíziós tartalmak fogyasztása egyéb platformokon VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készült: Mihalik Natália MEME titkár részére Készítette: Dr. Babocsay Ádám kvalitatív kutatási igazgató Virág

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés 2013. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2013 Országos jelentés Szerzők Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos, Szabó Lívia Dóra, Vadász Csaba Tördelő Szabó Ágnes Balázsi Ildikó, Lak Ágnes Rozina, Szabó Vilmos,

Részletesebben

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA

A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA Kiss Károly Miklós A TÁVKÖZLÉSI SZEKTOR SZABÁLYOZÁSA A tanulmány a távközlési szektor hazai szabályozásának áttekintésére és értékelésére vállalkozik. Első felében az európai uniós és a hazai jogi környezetet

Részletesebben

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa

A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A válság és az egyenlőtlenségek alakulása egy lokális példa A kutatás célja, előzményei és körülményei Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. november A kis- és középvállalkozások jellemzői Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezetés...2 Összefoglalás...2 A működő vállalkozások száma, szervezeti jellemzői...4 A

Részletesebben

A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban

A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban Tartalom Tartalom... 1 I. Összefoglaló... 2 II. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék fogalma az új magyar médiaszabályozásban

Részletesebben

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon

A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség. szegregáció a mai Magyarországon TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón

Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Által-ér vízgyűjtő területének társadalmi és gazdasági helyzete az ezredfordulón Domokos Tamás, Kulcsár László Copyright Echo Nonprofit Network, 1999 A

Részletesebben

Merre tovább az idegenforgalomban? Felmérés a Tokaj-Zemplén-Abaúj térség turisztikai szolgáltatói körében

Merre tovább az idegenforgalomban? Felmérés a Tokaj-Zemplén-Abaúj térség turisztikai szolgáltatói körében Merre tovább az idegenforgalomban? Felmérés a Tokaj-Zemplén-Abaúj térség turisztikai szolgáltatói körében 2012 1 2011 végén, 2012 elején 4 helyi desztinációban végeztünk kérdőíves felmérést a turisztikai

Részletesebben

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 1 Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája a 2014/2020 közötti időszakra 2 3 Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 2. BEVEZETÉS... 6 2.1. A KERETSTRATÉGIA SZÜKSÉGESSÉGE... 6

Részletesebben

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában

Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában Beszorulva: a baloldal a Fidesz és a Jobbik földrajzi szorításában A 2014-es országgyűlési választások eredményeinek mélyelemzése a baloldali ellenzék szemszögéből 2014. július Vezetői összefoglaló A 2014-es

Részletesebben

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban E-Government Tanulmányok Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Szerkesztette: Zemplén Bertalan Lektorálta: Budai Balázs Benjámin Kiadja: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért ISSN

Részletesebben

ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI

ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI Melléklet: az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról szóló /2005. ( ) OGY határozathoz ORSZÁGOS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓ I. RÉSZ A JÖVŐÉPÍTÉS ALAPJAI KIINDULÓPONTOK MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSPOLITIKÁJÁHOZ

Részletesebben

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS Állami támogatások joga 1 (2009/1) 85 101. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKNAK A SZÉLESSÁVÚ HÁLÓZATOK MIELŐBBI KIÉPÍTÉSÉRE VALÓ ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZÖSSÉGI IRÁNYMUTATÁS GALAMB ZSÓFIA KÁNYÁSI

Részletesebben

Számítógépek az iskolában

Számítógépek az iskolában Tót Éva Számítógépek az iskolában No. 229 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Tót Éva Számítógépek az iskolában OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2001. KUTATÁS KÖZBEN 229 (219 228-ig

Részletesebben

ENERGIA NAPLÓ 2012. / 4. szám

ENERGIA NAPLÓ 2012. / 4. szám A Get Energy Magyarország Kft. energetikai tájékoztatója A kiszámíthatóságnak ára van Energiagazdálkodási ajánlatok Energiatárolás és SmartGrid 1 Tisztelt Olvasó! A napokban beköszöntött a jó idő, a legtöbben

Részletesebben

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata

2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Közgazdasági Elemzések Főosztál ya 2010-es új öregségi és öregségi jellegű nyugdíjasok vizsgálata 2012. július Készítette: Hollósné dr. Marosi Judit Dr. Császár

Részletesebben

Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április

Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április Az ifjúsági munkanélküliség magyarországi sajátosságai Matheika Zoltán 2013 április Magyarországon az uniós átlagtól lényegesen nem elütő általános munkanélküliséghez kiemelkedően magas ifjúsági munkanélküliségi

Részletesebben

A MAGYAR VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE

A MAGYAR VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Deli Zsuzsa Bernschütz Mária: A MAGYAR VÁLLALATOK EXPORTTEVÉKENYSÉGE VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK

Részletesebben

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel A sokszínű tájékozódás esélyei Arra a kérdésre, hogy mennyire szabad és sokszínű a média, nem csak abból az irányból érdemes választ adni, hogy milyen

Részletesebben

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP

EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ Σειτε 1 EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Befektetés az emberekbe immár 50 éve πϖ7080146_50ψεσφ ΗΥ Ινηαλτ.θξδ7:Μισε εν παγε 1 22.11.2007 1:10 Υηρ

Részletesebben

TÖBB JUTTATÁS, RENGETEG ÉLMÉNY! OTP SZÉCHENYI PIHENŐKÁRTYA LAKÁSHITEL- TÁMOGATÁS ADÓMENTESEN OTP ADLAK EGYBEN EGYSZERŰBB! OTP CAFETERIA KÁRTYA

TÖBB JUTTATÁS, RENGETEG ÉLMÉNY! OTP SZÉCHENYI PIHENŐKÁRTYA LAKÁSHITEL- TÁMOGATÁS ADÓMENTESEN OTP ADLAK EGYBEN EGYSZERŰBB! OTP CAFETERIA KÁRTYA 2015 A Z O T P C S O P O R T I N F O R M Á C I Ó S M A G A Z I N J A I N G Y E N E S K I A D V Á N Y 06 13 18 TÖBB JUTTATÁS, RENGETEG ÉLMÉNY! OTP SZÉCHENYI PIHENŐKÁRTYA LAKÁSHITEL- TÁMOGATÁS ADÓMENTESEN

Részletesebben

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén

Bevezetés. 8.2. Kulcskompetenciák a természettudomány, az idegen nyelvek és a gazdasági indikátorok területén 8. A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények Lannert Judit A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények 137 8.1. Bevezetés Az oktatás- és szakképzéspolitikák központi szerepet játszanak

Részletesebben

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási

Részletesebben

Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért?

Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért? Mikor vásárolj, és mikor adj el a profit eléréséért? A TŐZSDEI GRAFIKONOK ELEMZÉSE 1. Bevezetés A grafikonok elemzése még sosem volt ennyire népszerű. Ennek az az egyik oka, hogy manapság már olcsón lehet

Részletesebben