Tartalomjegyzék. Vállalkozók Európában 3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalomjegyzék. Vállalkozók Európában 3"

Átírás

1

2

3 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék AJÁNLÁS...5 I. ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI HELYZETKÉP MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN...6 II. AZ IKT ESZKÖZHASZNÁLAT ÉS AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ÖSSZEFÜGGÉSEI A VÁLLALKOZÁSOKNÁL...6 ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM...11 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM JOGI HÁTTERE...16 BEVEZETÉS...16 UNIÓS HÁTTÉR...16 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM HAZAI SZABÁLYOZÁSI KERETEI...17 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES JOGSZABÁLYI KÖVETELMÉNYEK RÉSZLETESEN...20 EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK ILLETVE SZABÁLYOK...32 HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS...35 PRAKTIKUS TANÁCSOK A JOGSZERŰ WEBES MEGJELENÉSHEZ...37 III. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK LOGIKAI SÉMÁJA...40 B2C, B2B ON-LINE FOLYAMAT BEMUTATÁSA...40 ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁS...41 ELEKTRONIKUS MEGRENDELÉS...44 ELEKTRONIKUS FIZETÉS...46 ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS...48 IV. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMI RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELEKTRONIKUS NYILVÁNTARTÁS...52 SZERZŐDÉSKÖTÉS...54 ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS...55 AZ ELEKTRONIKUS SZÁMLÁZÁS...59 AZ ELEKTRONIKUS FIZETÉS...62 AZ EDI / ELECTRONIC DATA / ELEKTRONIKUS ADATCSERE MEGHATÁROZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA...63 ELEKTRONIKUS PIACTEREK...66 AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMI RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK...67 ON-LINE AUKCIÓ...69 ON-LINE AUKCIÓ SZEREPLŐI...71 AZ ON-LINE AUKCIÓS FOLYAMAT...71 ON-LINE AUKCIÓ ELŐNYÖK - KÖNNYEN ELÉRHETŐ ÉS FENNTARTHATÓ...72 ELEKTRONIKUS PIACTEREK ELŐNYEI VEVŐKNEK...73

4 4 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon INFORMÁCIÓ SZÁLLÍTÓKNAK, AZ ELLÁTÁSI LÁNC ÉS ÜZLETI MODELL...73 ELEKTRONIKUS PIACTEREK ELŐNYEI SZÁLLÍTÓKNAK:...74 KATALÓGUS MENEDZSELÉS...75 TRANZAKCIÓS SZOLGÁLTATÁS...75 V. AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELMI RENDSZER BEINDÍTÁSA A DÖNTÉSTŐL AZ ÁRUHÁZNYITÁSIG...76 STRATÉGIAI DÖNTÉSEK...76 MŰSZAKI TERV, A MEGFELELŐ INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÓ KIVÁLASZTÁSA..76 VI. GYAKORLATI SÉMA ON-LINE TARTALMI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE...78 ADMIN PARAMÉTEREK...78 FELTÖLTÉS, MODERÁLÁS...78 FELTÖLTÉSI JOGOSULTSÁGOK ADMINISZTRÁLÁS...79 FELHASZNÁLÓK...80 TERMÉKEK...80 A HTML SZERKESZTŐ...82 TERMÉK IMPORT MODUL...83 PARTNEREK ÉS REFERENCIÁK...84 HÍRLEVÉL...85 HÍRLEVÉL FELHASZNÁLÓK...85 VII. A MEGVALÓSÍTÁS PÉNZÜGYI LEHETŐSÉGEI...87 AZ ELKÉPZELÉSTŐL A MEGVALÓSÍTÁSIG...87 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK...90 VIII. PÉLDÁK WEBÁRUHÁZ/E-BOLT LÉTREHOZÁSÁRÓL AZ ÖSSZES FELTÉTEL FELSOROLÁSÁVAL (KÉT MEGVALÓSÍTOTT RENDSZER BEMUTATÁSA)...96 IX. FÜGGELÉK AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMI RENDSZER GYAKORLATI KIALAKÍTÁSA INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, E-KERESKEDELEM ALAPFOGALMAI AZ INTERNET TECHNOLÓGIA ÉRTELMEZÉSÉHEZ ÉS HASZNÁLATÁHOZ AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS FONTOSABB JOGSZABÁLYOK AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TÉMAKÖRÉBEN MŰKÖDŐ FONTOSABB MAGYARORSZÁGI SZERVEZETEK AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TÉMÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FONTOSABB HONLAPOK FELHASZNÁLT IRODALOM:...112

5 Vállalkozók Európában 5 Ajánlás Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótársam! Ön a Vállalkozók Európában kiadványsorozat egy újabb kötetét tartja kezében. Bízunk abban, hogy ez a kiadvány, ahogyan a sorozat eddig megjelent több mint 30 kötete is, elnyeri tetszését és a napi munkája során jól hasznosítható ismereteket tartalmaz. Az európai uniós választások lezárultával tovább folytatódik az a munka, mely vállalkozásaink megerősítését és versenyképességük javítását célozza. Ez a folyamat napjainkban, a gazdasági világválság által teremtett körülmények között csak abban az esetben lehet eredményes, ha Ön, kedves Vállalkozótársam, kellően felkészült a kihívások kezelésére, és felvállalja, hogy a rendelkezésére bocsátott információkat megfelelő módon beépíti mindennapi munkájába. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szerkesztők és szerzők ehhez a munkához kívánnak e kiadvánnyal, ha szerény mértékben is, hozzájárulni. Külön köszönetet szeretnénk mondani a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak azért, hogy a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzaton keresztül támogatta a kiadvány megjelentetését. Kárpáti György az MKIK Külgazdasági Kollégiumának alelnöke

6 6 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon I. Elektronikus kereskedelmi helyzetkép Magyarországon és az Európai Unióban Az információs társadalom korát éljük. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközei átszövik életünket, a mindennapokat formáló erejük megkérdőjelezhetetlen. Manapság már kétségbevonhatatlan megállapítás az is, hogy ezen eszközöknek kiemelt jelentősége van a gazdaság versenyképessége szempontjából. Ezt támasztja alá az Európai Uniónak az Amerikai Egyesült Államokkal és a gazdaságilag gyorsan növekvő távol-keleti országokkal, különösen Kínával folytatott globális versenyben bekövetkezett pozícióromlása is, amely nagymértékben az információs társadalom terén bekövetkezett lemaradásának tudható be. Ha Magyarországnak az Európai Unió többi tagállamai között betöltött helyét vizsgáljuk, hasonló következtetésre juthatunk az IKT eszközök fontossága kérdésében. Ahhoz, hogy az egyes gazdaságok versenyképességét, az egyes államok információs társadalombeli fejlettségét megítélhessük, megfelelő statisztikai adatokra van szükség. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a tagállamok, hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország vonatkozásában egyaránt végeznek a vállalkozások IKT eszközökkel való ellátottságára, a használati szokásokra, valamint az elektronikus kereskedelem állapotára vonatkozó felméréseket. Az e körben rendelkezésre álló és a következőkben bemutatásra kerülő legfrissebb adatok e fejezet megírásakor a évre vonatkoznak. Az IKT eszközhasználat és az elektronikus kereskedelem összefüggései a vállalkozásoknál A számítógépet, internetet használó, illetve saját honlappal rendelkező vállalkozások aránya az IKT eszközök terjedése szempontjából a fejlettség egyes fokozataiként is felfogható, ahol a számítógép-használat jelenti az első lépcsőfokot. Az Európai Unióban a számítógéppel rendelkező vállalkozások ide nem értve hazánk, Lettország, valamint a legkésőbb csatlakozott tagállamok, Románia és Bulgária vállalkozásait aránya 95% körül, vagy afelett stabilizálódott. A magyar vállalkozások számítógépellátottsága ugyan évről évre javuló tendenciát mutat, ez 2007-ben 91%, azonban még így is elmarad az EU27 átlagától (96%). A vállalati internet-hozzáférés mutatója hazánkban a harmadik legalacsonyabb az EU27 tagállamai között, azaz e tekintetben is csak az

7 Vállalkozók Európában 7 utolsóként csatlakozott tagállamokat utasítjuk magunk mögé a rangsorban (EU: 93%; Mo.: 86%). Ami a honlappal rendelkező vállalkozások arányát illeti, sajnos e tekintetben az előzőeknél nagyobb a lemaradásunk az európai uniós átlaghoz képest. Ez különösen azért kritikus, mivel a vállalati honlap sok esetben az elektronikus kereskedelmi megoldások előszobájának tekinthető. Hazánkban a vállalkozások körében mért honlap-penetráció 47%, azaz alig minden második cégnek van saját honlapja. Érdekességképpen megjegyezhető, hogy az egyes tagállamoknak a honlappal való ellátottságra vonatkozó adatai igen jelentős szórást mutatnak az Európai Unió átlagához (63%) viszonyítva. 1. ábra Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya az Európai Unióban (a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében) EU27 Hollandia Dánia Finno. Franciao. Szlovákia Ausztria Belgium Spanyolo. Szlovénia Cseho. Görögo. Luxemburg Málta Németo. Olaszo. Svédo. Íro. Egyesült Kir. Ciprus Észto. Lengyelo. Letto. Portugália Litvánia Magyaro. Bulgária Románia Forrás: KSH Görögo os adat. számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya honlappal rendelkező vállalkozások aránya Ha a fenti mutatókat Magyarország területére vetítve is megvizsgáljuk, a vállalkozások számítógép-ellátottsága és az internet-penetráció vonatkozásában nem tapasztalunk jelentős különbséget a hazai átlag és az egyes régiók adatai között, bár Budapest, illetve a Közép-magyarországi régió némiképp jobban teljesít az ország többi területéhez képest.

8 8 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 2. ábra Számítógépet, internetet használó és honlappal rendelkező vállalkozások aránya Magyarországon, a fővárosban és az egyes régiókban (a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében) számítógéppel rendelkező vállalkozások aránya internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások aránya honlappal rendelkező vállalkozások aránya Magyarország Budapest Közép- Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat_Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH Számottevő eltérés a honlappal rendelkező vállalkozások arányára vonatkozó adatok között található. A fővárosi érték (59,6%) az országos átlaghoz képest (45%) kiugróan magas, és a Közép-magyarországi régióban is a vállalkozások több mint felének van saját honlapja (54,7%). Viszont az ország többi részén az ún. konvergencia régiókban jelentős lemaradás tapasztalható e vonatkozásban. Hazánkban a vállalkozások mérete szerint vizsgált számítógép-ellátottság is és az internet-penetráció is jelentős eltéréseket mutat. A 10 és 50 fő közötti munkavállalót foglalkoztató, számítógépet, illetve internetet használó vállalkozások aránya megközelítőleg 89%, illetve 83%, ugyanezek az arányok az fő közötti és a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások esetében egyaránt 97-97% körül alakulnak. A vállalati internet-penetráció vizsgálatánál magasabb szintre lépve, az internethasználati preferenciák elemzése már a fejlődés minőségi jegyeinek feltárására irányul.

9 Vállalkozók Európában 9 3. ábra Az internet igénybevételének célja Magyarországon, az internetet használó vállalkozások százalékában (a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében) Információ keresése Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele Piacfigyelés Hirdetés/marketing Termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz) Értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés Forrás: KSH 2007-ben a vállalkozások leginkább elektronikus levelezésük bonyolítására vették igénybe az internetet, de népszerű az információkeresés is (ez utóbbi 2006-ban még első helyen állt). A vizsgált időszak legnagyobb mértékű növekedése a banki és pénzügyi szolgáltatások interneten való igénybevétele esetében figyelhető meg. Az elektronikus kereskedelem kulcsmozzanatai, a termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése csupán a hatodik helyen áll az internethasználat céljainak rangsorában. Az internet üzleti felhasználása minőségére utal a honlapok tartalmi fejlettsége, vagyis hogy az egyes vállalati honlapokon milyen szolgáltatások érhetők el.

10 10 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 4. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások Magyarországon, a honlappal rendelkező vállalkozások százalékában (a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében) Vállalati információk Termék- és szolgáltatásinformációk Termékek megrendelhetősége Értékesítés utáni szolgáltatások Álláshirdetések On-line szolgáltatások, illetve digitális termékek A honlap személyreszabásának lehetősége On-line fizetési lehetőség Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége Forrás: KSH Tulajdonképpen érthető módon kiemelkedő helyet foglal el a rangsorban a vállalati információk és a termék- és szolgáltatásinformációk nyújtása. Az elektronikus kereskedelem fejletlenségét jelzi ugyanakkor, hogy 2007-ben csupán minden harmadik vállalkozás tette lehetővé termékei on-line megrendelhetőségét, és a cégek kevesebb mint 3%-a biztosította az elektronikus fizetés lehetőségét a honlapján. A fenti helyzetet leképezve Magyarországon az on-line beszerzéseket végző és az on-line rendeléseket fogadó cégeknek az összes vállalkozáshoz viszonyított aránya sem magas, 2007-ben ezek mindössze 7% és 4%. Ez messze elmarad az Európai Unió átlagától (28% és 16%).

11 Vállalkozók Európában ábra On-line beszerzéseket eszközlő és rendeléseket fogadó vállalatok aránya az Európai Unióban (a 10 vagy annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében, a pénzügyi szektor nélkül) EU27 Íro. Németo. Svédo. Egyesült Kir. Hollandia Dánia Ausztria Belgium Cseho. Litvánia Luxemburg Portugália Finno. Spanyolo. Franciao. Észto. Szlovénia Ciprus Málta Olaszo. Lengyelo. Görögo. Letto. Szlovákia Magyaro. Románia Bulgária On-line beszerzéseket eszközlő vállalatok On-line rendeléseket fogadó vállalatok Forrás: Eurostat Németo., Finno os adat. Elektronikus kereskedelem Az elektronikus kereskedelem alatt a következőkben áruk és szolgáltatások olyan értékesítését értjük, amelynek során a kereskedelmi tranzakció egyes mozzanatai (a megrendelés minden esetben) számítógépes hálózat (internet vagy egyéb számítógépes hálózat, pl.: EDI 1 ) közvetítésével valósulnak meg. Eszerint e-kereskedelemnek minősül például az is, ha az elektronikus úton bonyolított megrendelést követően a fizetésre, a számla kibocsátására vagy a szállításra már hagyományos úton kerül sor. Fontos megemlíteni, hogy a nemzetközi terminológia szerint az egyszerű es megrendelés nem tartozik az elektronikus kereskedelem fogalomkörébe. A piaci becslések alapján a termékek és szolgáltatások elektronikus csatornán keresztül történő értékesítése terén az európai országok az USAhoz képest a fejlődés korai fázisában vannak ben az e- kereskedelemnek a gazdasági szervezetek teljes forgalmán belüli százalékos aránya az Európai Unióban 12%-volt, amely a 2003-as adathoz képest csupán 3 százalékpontos növekedést mutat. 1 EDI (Electronic Data Interchange elektronikus adatcsere): elsősorban a közigazgatás és az üzleti élet területén használatos szabványos szerkezetű adatkommunikáció.

12 12 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 6. ábra Az e-kereskedelemnek a gazdasági szervezetek teljes forgalmán belüli százalékos aránya az EU-ban (a 10 vagy annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében, a pénzügyi szektor nélkül) EU27 Dánia Málta Egyesült Kir. Íro. Cseho. Finno. Hollandia Ausztria Svédo. Magyaro. Franciao. Portugália Belgium Németo. Lengyelo. Szlovénia Litvánia Spanyolo. Szlovákia Letto. Görögo. Olaszo. Románia Bulgária Ciprus Forrás: Eurostat Belgium, Németo., Dánia, Finno., Olaszo., Szlovénia 2006-es adatok. Észto., Luxemburg nincs adat. Magyarországon ugyan az e-kereskedelemnek a gazdasági szervezetek teljes forgalmán belüli százalékos aránya megegyezik az EU27-ek átlagával (12%), és a visegrádi országok közül is csak Csehország előz meg bennünket a tagországok rangsorban, egyenletes hazai fejlődésről azonban nem beszélhetünk, hiszen 2005-ről 2006-ra egy százalékpontos csökkenés tapasztalható, ugyanakkor az ezt követő évre az arány már jelentős növekedést mutat.

13 Vállalkozók Európában ábra Az e-kereskedelemnek a gazdasági szervezetek teljes forgalmán belüli százalékos aránya Magyarországon (a 10 vagy annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében, a pénzügyi szektor nélkül) Forrás: Eurostat Az elektronikus kereskedelem szerkezetét nézve megkülönböztethetünk az interneten keresztüli és tág fogalommal élve egyéb számítógépes hálózaton (pl. EDI) keresztüli e-kereskedelmet attól függően, hogy a vállalkozások milyen csatornán keresztül bonyolítják piaci tranzakcióikat. Magyarországon az interneten keresztül elért nettó árbevétel mindvégig elmaradt az egyéb számítógépes hálózaton keresztül elért nettó árbevételtől. Ez megfelel az Európai Unió tagországaiban megfigyelhető tendenciának, ahol 2006-ban a gazdasági szervezetek teljes forgalmához viszonyított aránya az előbbinek 4,2%, az utóbbinak pedig 7,3%. Ezek az értékek hazánkban 2006-ban 2,4% és 4,2%.

14 14 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 8. ábra Az interneten és egyéb számítógépes hálózatokon megvalósuló e-kereskedelemnek a gazdasági szervezetek teljes forgalmán belüli százalékos aránya Magyarországon (a 10 vagy annál több főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében, a pénzügyi szektor nélkül) interneten egyéb számítógépes hálózatokon Forrás: Eurostat Ha az interneten keresztül realizált nettó árbevétel értékét vizsgáljuk, ez összhangban az imént írottakkal 2006-ban (1 120,6 milliárd Ft) több mint 10%-kal csökkent az előző évhez (1 262,9 milliárd Ft) képest. A számítógépes hálózaton keresztül elért nettó árbevétel értéke 2005 és 2006 között 24%-os növekedést mutatott. 9. ábra Az interneten és egyéb számítógépes hálózatokon keresztül realizált nettó árbevétel Magyarországon (a több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek körében) milliárd forint interneten egyéb számítógépes hálózatokon Forrás: KSH

15 Vállalkozók Európában 15 Érdekes ellentmondásra bukkanunk, ha az interneten keresztüli elektronikus kereskedelem egy szűkebb szegmensét, a kiskereskedelmi tevékenységet folytató internetes boltok forgalmát vizsgáljuk. A felmérések szerint 2 ugyanis az ezen e-boltok által realizált forgalom évről évre 50% körüli növekedést mutat, értéke 2008-ban több mint 60 milliárd Ft, amely a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak hozzávetőlegesen csak az egy százalékát jelenti. Ez figyelemre méltó jelzést jelent az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségeket illetően. 2 Forrás: GKIeNET at: Világgazdaság Online

16 16 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon II. Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Bevezetés Az elektronikus kereskedelemmel, illetve a webáruházak nyitásával összefüggésben gyakran merülnek fel a vállalkozások részéről olyan kérdések, amelyek a teljesítendő jogszabályi követelményekre, a beszerzendő hatósági és más engedélyekre irányulnak. Ez arra enged következtetni, hogy sok vállalkozás nincs tisztában az elektronikus kereskedelmi tevékenységgel összefüggő lehetőségeivel, illetve az ezzel kapcsolatos kötelezettségeivel. E fejezet ezen hiányosság pótlására törekszik. Ebben a részben rövid áttekintést nyújtunk az elektronikus kereskedelem uniós és hazai szabályozásáról, ismertetjük ennek főbb elveit, a hatósági ellenőrzési rendszert, illetve minden olyan fontosabb kapcsolódó területről is beszámolunk, amely az elektronikus kereskedelmi tevékenység végzéséhez fontos lehet. A fejezet zárásaként összefoglaljuk, hogyan kell kinézne egy olyan webáruháznak, amely megfelel minden alkalmazandó jogszabályi követelménynek. Uniós háttér Az elektronikus kereskedelem európai szabályozásának alapjait a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK irányelv fektette le. Az irányelv a következőket tűzte ki célul: az EU-n belül legyen egységes definíciója az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak, amelyeknek részét képezik az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások is; az EU-n belül egységesek legyenek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok, azaz minden tagállamban ugyanolyan feltételek mellett lehessen ezeket a szolgáltatásokat nyújtani; önmagában ahhoz, hogy valaki információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtson, ne kelljen előzetesen engedélyt beszereznie (előzetes engedélyezés tilalma); állapítsa meg az elektronikus szerződéskötés, és a szolgáltatásnyújtás alapvető szabályait; rögzítse az ún. közvetítő szolgáltatók tárhelyszolgáltatók, adatátviteli szolgáltatók, stb. felelősségének szabályait.

17 Vállalkozók Európában 17 A 2000/31/EK irányelv egységes kereteket határozott meg tehát az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtására. Ennek egyenes következménye az, hogy az Unió összes tagállamában hasonló, vagy közel ugyanolyan módon épül fel az elektronikus kereskedelem szabályozása, így ez a belső piac részének tekintendő, azaz az ilyen jellegű szolgáltatások egyes közrendi, illetve egészségügyi kivételektől eltekintve a tagállamok között, határokon átnyúlóan szabadon és korlátozásmentesen nyújthatóak. A 2000/31/EK irányelv egyik legfontosabb üzenete az, hogy az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások elterjedését ne korlátozza előzetes hatósági engedélyezés, tehát önmagában az a tény, hogy egy szolgáltatást elektronikus eszközökkel, az interneten keresztül nyújtanak, ne legyen engedélyköteles. Ezért ha egy Unióban letelepedett vállalkozás úgy dönt, hogy egy teljesen új, vagy egy már meglevő, eddig személyesen, vagy postai úton nyújtott szolgáltatását az interneten keresztül is szeretné nyújtani, ez minden külön hatósági engedély nélkül módjában áll. A 2000/31/EK irányelv az előzetes engedélyezés tilalma mellett természetesen számos követelményt támaszt az ilyen szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban, e követelményeket a szolgáltatást nyújtónak teljesítenie kell, azonban a követelmények teljesítését nem előzetesen, hanem utólag ellenőrzik az erre illetékes állami hatóságok (szúrópróbaszerűen, vagy bejelentés alapján). Az elektronikus kereskedelem hazai szabályozási keretei Az előbbi részben ismertetett 2000/31/EK irányelvet Magyarországon az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (elektronikus kereskedelmi törvény) ültette át. Az elektronikus kereskedelmi törvény az irányelv szellemiségét teljes egészében megtartva kimondja az előzetes engedélyezés tilalmának elvét, tehát az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások nyújtásához, önmagában az elektronikus út alkalmazásához Magyarországon sem kell előzetes hatósági engedély. Az elektronikus kereskedelmi törvény az irányelv logikáját követve tartalmazza a szolgáltatásnyújtás alapvető szabályait, utólagos hatósági ellenőrzést feltételezve.

18 18 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Az elektronikus kereskedelmi törvény tehát egyfajta keretet biztosít az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, illetve az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások nyújtására. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások azonban jellemzően olyan összetettségűek, olyan szolgáltatási elemeket is tartalmaznak, amelyhez más jogszabályokban szereplő feltételek teljesítése is szükséges. Egészen március 31-éig például ilyen jellegű kötelezettség volt, hogy a csomagküldő kereskedést folytató szolgáltatóknak az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez sokszor kapcsolódik csomagküldő szolgáltatás kezdetben rendes üzlethelyiséget, később mindössze vevőszolgálat céljából működtetett helyiséget kellett fenntartania. Felismerve azt, hogy a tipikusan távollevők közötti ügyletekben sokszor nem életszerű fizikai üzlethelyiség vagy vevőszolgálati helyiség fenntartása, a jogalkotó ezt a kötelezettséget eltörölte, jelentősen megkönnyítve ezzel a tisztán csomagküldéssel, vagy elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások piacra lépését. Az elektronikus kereskedelmi tevékenység mögött emellett olyan tevékenységek is állhatnak például bizonyos termékek, vagy szolgáltatások értékesítése amelyek jellegükből adódóan az elektronikus értékesítési formától függetlenül is engedélykötelesek. A következő táblázat rövid áttekintést nyújt az elektronikus kereskedelmi tevékenység végzéséhez általában kapcsolódó legfontosabb jogszabályokról, és az azokban szereplő, betartandó követelményekről. A jogszabály címe évi CVIII. törvény (elektronikus kereskedelmi törvény) Az elektronikus kereskedelem szempontjából releváns rendelkezések határokon átnyúló szolgáltatás szabályai (1., 3. ) a szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége (4. ) az elektronikus szerződéskötés szabályai (5-6. ) felelősségi szabályok (7-13. ) adatvédelmi rendelkezések (13/A. ) elektronikus hirdetésekre vonatkozó Megjegyzések az elektronikus kereskedelem általános alapjait lefektető jogszabály előzetes hatósági engedélyezést nem ír elő

19 Vállalkozók Európában 19 A jogszabály címe A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény Az elektronikus kereskedelem szempontjából releváns rendelkezések szabályok (14-14C., együttesen a évi XLVIII. törvény 6. -ával) hatósági eljárásra vonatkozó szabályok (16A- 16F. ) szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségei (részben azonos az elektronikus kereskedelmi törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségekkel a fogyasztó 8 napos elállási jogának rögzítése (4. ) az értékesítő teljesítésére vonatkozó speciális rendelkezések a kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei (pl. mely tevékenységek folytatása kötött üzlethez, és melyeké nem) és egyéb feltételei a kereskedelmi tevékenység folytatásának ellenőrzése, jogsértő tevékenység esetén az alkalmazható jogkövetkezmények rögzítése legfontosabb rendelkezése: a csomagküldő kereskedéshez nem szükséges üzlethelyiség, illetve vevőszolgálati helyiség fenntartása, így az árut kizárólag csomagküldéssel kézbesítő Megjegyzések legfontosabb rendelkezése a fogyasztó 8 napos elállási jogának rögzítése ez az elektronikus kereskedelemben is alkalmazandó előzetes hatósági engedélyt nem ír elő minden kereskedelmi tevékenység alapja rendelkezéseit az elektronikus kereskedelemre nézve értelemszerűen kell alkalmazni mivel nem kell üzlethelyiség a csomagküldő kereskedéshez, önmagában a csomagküldéssel társuló elektronikus kereskedelmi tevékenységhez sem szükséges jegyzői engedély

20 20 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A jogszabály címe Az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény Az elektronikus kereskedelem szempontjából releváns rendelkezések e-kereskedők is működhetnek fizikai üzlethelyiség nélkül a csomagküldő kereskedés folytatásának szabályai (12. ) speciális termékek üzlet nélküli értékesítésére vonatkozó szabályok (pl. gyógynövény, szeszes italok) általános fogyasztóvédelmi szabályokat tartalmaz, amelyeket a kereskedés formájától függetlenül minden kereskedőnek be kell tartania (pl. csomagolásra, termékleírásra vonatkozó szabályok tartalmazza a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) eljárásának szabályait is a reklámozás általános szabályait tartalmazza telefonos és postai hirdetések kivételével általános opt-in kötelezettséget ír elő: reklám csak olyan személynek küldhető, aki annak fogadásához előzetesen hozzájárult Megjegyzések az elektronikus kereskedelem szempontjából elsősorban a csomagküldő kereskedésre vonatkozó rendelkezések relevánsak az elektronikus kereskedelemmel való közvetlen érintettséget az jelenti, hogy az NFH az elektronikus kereskedelmi törvény egyes rendelkezéseinek megsértésekor is eljárhat ezen törvény 6. - a teremti meg az elektronikus kereskedelmi törvény elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozásának alapjait Az elektronikus kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges jogszabályi követelmények részletesen

21 Vállalkozók Európában 21 A következőkben a nagyrészt az előbbi táblázatban szereplő jogszabályok szerinti, az elektronikus kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges jogszabályi követelményeket vesszük sorra. Ennek során nem törekszünk a jogszabályok részletes és kimerítő ismertetésére, a tevékenységhez szorosan kötődő követelményeket igyekszünk bemutatni olyan módon és sorrendben, ahogy azok egy elektronikus kereskedelmi vállalkozás indításakor felmerülhetnek. A kötelezettségeket így nem jogszabályok szerint csoportosítjuk, hanem kérdéskörönként. Az itt ismertetett kötelezettségek egy jelentős része független attól, hogy valaki elektronikusan értékesít vagy hagyományos módon. Ezeket a kötelezettségeket csak röviden felsoroljuk, a részleteket megadó jogszabály hivatkozásával. E körben is igaz azonban, hogy a tényleges kötelezettségek rengeteg tényezőtől függenek, pl. az alkalmazottak létszámától, életkorától, az alkalmazási formától, a tevékenység végzésének helyétől. Így például amennyiben az internetes kereskedő telephelyén munkavállalókat alkalmaz, teljesítenie kell a foglalkoztatásra vonatkozó kötelezettségeket, munkavédelmi kötelezettségeket, a munkavégzés helyéül szolgáló helyiségre vonatkozó tűzvédelmi kötelezettségeket, és természetesen a munkavállalókat be kell jelentenie az APEH illetve az OEP felé. Ezen kötelezettségek részletes ismertetését e helyen mellőzzük, ugyanis ezek nem kapcsolódnak közvetlenül az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez. A kötelezettségek egy másik jelentős része pedig éppen azon múlik, hogy milyen árukat értékesítünk, milyen tevékenységet végzünk. Gondolni kell itt arra, hogy a végezni kívánt tevékenység szabályozott szakmának minősül-e (pl. könyvesbolti eladó, kultúrcikk-kereskedő, ügyvéd, stb.), vannak-e önálló, nem szakmához, hanem tevékenységhez kötődő szakágazati szabályok (pl. távközlés, szerencsejáték, csomagküldés, stb.), illetve, hogy vannak-e önálló szabályok az egyes forgalmazott árukra vonatkozóan (pl. szeszes ital, más jövedéki termék, szexuális termékek.) Ebben a részben a következő jogszabályi kötelezettségeket fejtjük ki részletesen: működési engedély beszerzésének kötelezettsége egyes kereskedelmi formák esetén; környezetvédelmi kötelezettségek kérdése (termékdíj); tájékoztatási kötelezettségek; egyéb, az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó kötelezettségek (a fogyasztó elállási jogának biztosítása, az elektronikus szerződéskötés szabályai, elektronikus hirdetések, önszabályozás).

22 22 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A működési engedély Ahogy az a fentiekben már többször is említésre került, egy kereskedelmi szolgáltatás végzése során önmagában az elektronikus út alkalmazása nem engedélyköteles. Egy adott kereskedelmi tevékenyég egyes olyan részei azonban, amelyek függetlenek az értékesítés módjától, engedélyhez kötöttek lehetnek. A hatályos jogszabályok szerint a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység jogszabályban meghatározott kivétellel - csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható március 31.-től csomagküldő kereskedelem esetében megszűnt az üzlet fenntartásának és a működési engedély beszerzésének kötelezettsége (ezzel együtt a vevőszolgálati helyiség fenntartásának kötelezettsége is, mivel arra az üzletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni). Így az olyan elektronikus kereskedelemmel rendelkező vállalkozások, amelyek nem kívánnak külön üzlethelyiséget fenntartani, és a megrendelt árukat kizárólag csomagküldő kereskedés révén szállítják ki a megrendelő részére, azoknak nem kötelező üzletet fenntartaniuk, illetve erre működési engedélyt beszerezniük. E mentességtől függetlenül azonban működési engedélyt kell kérnie az olyan kereskedőknek, akiknél ugyan interneten lehet rendelni és fizetni is, de pl. az átvétel nem (vagy nem kizárólag) csomagküldés útján történik, hanem ehhez a fogyasztónak be kell fáradnia a kereskedőhöz. A működési engedélyt a jegyzőtől kell kérni, jelenleg Ft illeték lerovása fejében, előírt formanyomtatványon benyújtva. Az engedély megadásának azonban számos előfeltétele van, amelyekről még a kérelem benyújtása előtt kell gondoskodni. A működési engedély kiadási kérelemhez ugyanis csatolni kell bizonyos, a végzett tevékenységtől függő szakhatósági hozzájárulásokat eredetiben, továbbá az üzlet használatát igazoló iratokat (bérleti szerződést és tulajdoni lapot, jellemzően még bérlet esetén is). Ezen kívül csatolni kell a tevékenység végzési formájától függően vagy a vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a gazdasági társaság cégkivonatát. Az igazolványon, illetve a cégkivonatban már szerepelnie kell az üzlet címének és a tevékenységnek.

23 Vállalkozók Európában 23 Ha a tevékenység gyakorlását a működési engedélyről szóló jogszabályon kívüli jogszabály feltételhez köti (pl. szakképesítéshez), akkor e feltételek teljesítését igazoló iratokat is csatolni kell a kérelemhez. Ami részletesebb magyarázatot igényel még az a szakhatósági hozzájárulás. Azt, hogy mely szakhatóság hozzájárulása kell, a végzett tevékenység határozza meg, internetes kereskedők esetében a következőkre érdemes figyelni. Bármilyen építőanyagnak minősülő terméket forgalmaznak (legyen az egyszerű síküveg is), három szakhatósági hozzájárulás is kell: közlekedési felügyelet, építésügyi hatóság (ez szintén a jegyzőnél lesz), tűzvédelmi szakhatóság (tűzoltóság). Ugyanezen hatóságok hozzájárulása kell járműkereskedelemre (ne csak személygépkocsira gondoljunk, hanem pl. kerékpárra is!) és tüzelő- vagy üzemanyag forgalmazására. E szigorú körön kívül tűzvédelmi szakhatósági hozzájárulás kell még a tűz- és robbanásveszélyes vegyi anyagokat, pirotechnikai terméket forgalmazó boltok megnyitásához. A rendőrség hozzájárulását nem csak a pirotechnikai termékek forgalmazásához kell kérni, hanem a lőfegyverrel és lőszerekkel kapcsolatos termékekéhez is. Az ÁNTSZ hozzájárulására élelmiszer, vegyi áru, illóolajok és gyógynövények értékesítéséhez szükséges. Az ÁNTSZ-en kívül még az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás jóváhagyása is szükséges az állati eredetű élelmiszerek, élelmiszer nyersanyagok, "állati eledelek és gyógyszerek", valamint élő állatok értékesítéséhez. Ha növényvédő szert szeretnénk értékesíteni, ahhoz a növény-egészségügyi és talajvédő állomás hozzájárulása kell. Közismert előírás, hogy nem lehet szexuális árut értékesítő üzletet bizonyos intézmények közelében nyitni (iskolák, óvodák, templom, stb.) Nem kizárt, hogy bizonyos tevékenység végzéséhez az önkormányzat rendelettel további feltételeket támasztott (pl. szerencsejáték tevékenység végzése), emiatt is célszerű az önkormányzat ügyfélszolgálatán előzetesen érdeklődni. Környezetvédelmi kötelezettségek Bármily meglepőnek hangzik, de a legtöbb internetes kereskedőt érinti a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettség, és a környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettségek köre is szélesebb, mint azt a legtöbb vállalkozó gondolná. Az internetes kiskereskedőknek ilyen környezetvédelmi kötelezettségekre két okból is számítania kell, az egyik a csomagolási tevékenysége (hiszen a

24 24 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon postai küldeményeket be kell csomagolni), a másik az elektronikus és elektromos eszközökkel kapcsolatos kereskedői vagy importőri kötelezettségek. Sajnos, ezek a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek igen terhesek. Egyrészt termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik, ami összeg szerint nem sok (pl. papírdoboz esetén 16 Ft/kg), de az APEH-nek önbevallás útján ezt be kell vallani és meg kell fizetni. Ezen kívül be kell jelentkeznie a környezetvédelmi tárcához és oda rendszeresen beszámolót is be kell nyújtania az előírt adattartalommal. Az adatszolgáltatásokhoz viszont megfelelő bontású nyilvántartást is kell vezetni, valamint be kell szerezni a vállalkozást azonosító nemzetközi azonosító számot (GLN) is. A termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségeken kívül a csomagoló a fogyasztótól is köteles visszavenni a csomagolási hulladékot, és gondoskodnia kell annak meghatározott arányú hasznosításáról. A kisvállalkozói kör számára vitán felül a legjobb megoldás az, ha a csomagolóanyagot kizárólag olyan nagykereskedőtől szerzi be, aki ún. koordináló szervezettel szerződést kötött és így mentesült a termékdíj fizetési kötelezettség alól, és vállalja, hogy ezt a tényt a csomagolóanyagot értékesítő számlán is feltüntetni. A számlán feltüntetendő pontos szöveget jogszabály határozza meg. Ez az ún. "számlán történő átvállalás" mentesíti a kisvállalkozást az igen nehézkes fizetési és bevallási kötelezettségek alól. Vannak más megoldások is a mentességre, azonban ezek korántsem ilyen kedvezőek. Az egyik lehetőség, ha a csomagolás bizonyos mennyiség alatt marad, pl. papír esetén 500 kg (ami 8000 Ft termékdíj fizetési kötelezettséget jelentene kizárólag papír csomagolóanyag használata esetén). A mentességhez azonban a mentesség évét megelőző év szeptember 30-áig kérelmet kell benyújtani az illetékes felügyelőséghez, 5000 Ft illetékkel. Ez esetben a mentesség a díj megfizetése, a visszavétel és a hasznosítás alól ad mentességet, a nyilvántartásba vétel és a beszámolás alól nem. A kizárólag papírt használó példánkat figyelembe véve ez max Ft megtakarítást jelenthet, amiből lejön még az engedéllyel kapcsolatos posta- és ügyintézési költség. Másik lehetséges megoldás a csomagolással kapcsolatban létrehozott ún. koordináló szervezettel való szerződés. Ez esetben az APEH helyett a koordináló szervezet részére kell fizetni hasznosítási díjat, ami körülbelül a termékdíj fele, valamint díjelőleget, és az adatszolgáltatási kötelezettségeket is csak e szervezet felé kell teljesíteni (éves előrejelzés, jelentések). E megoldás azonban a kisvállalkozások számára szintén nem

25 Vállalkozók Európában 25 ideális megoldás, mert itt is előzetes szerződéskötésre, minisztériumi engedélyeztetésre van szükség. [ÖKO-Pannon Kht., ÖKO-Pack Kht.] A csomagolásnál a termékdíj fizetési kötelezettség a termék becsomagolásával keletkezik, akár fogyasztói, akár szállítási célból csomagolják. A környezetvédelmi termékdíj fizetése elektromos vagy elektronikus berendezések esetén jellemzően akkor fog felmerülni, ha az internetes kereskedő hozatja be külföldről a berendezést, és azt itthon forgalomba hozza. Ez esetben a kereskedő a környezetvédelmi kötelezettségek szempontjából "gyártónak" minősül. A gyártói kötelezettségek a csomagoláshoz hasonlóak, ám bizonyos területen annál terhesebbek: szigorú előírások szabályozzák milyen tájékoztatást kell a terméken, illetve annak csomagolásán elhelyezni, illetve milyen tájékoztatót kell mellékelni a berendezés hulladékként való kezeléséről. További sajátos kötelezettség, hogy biztosítékot is kell adni, az előző évben importált berendezés tömege és egy szorzószám (pl. informatikai eszközök esetén Ft/tonna) alapján. A már egyszer adott biztosíték felhasználásához azonban mindig főfelügyelőségi jóváhagyás kell. A kötelezettségek alóli mentesülés köre itt jóval szűkebb: kisvállalkozói körben itt gyakorlatilag nincsen ésszerű alternatívája a koordináló szervezettel való szerződéskötésnek. Éppen ezért a kezdő kiskereskedők gyakran jobban járnak, ha kizárólag hazai nagykereskedőktől szereznek be. Ha egy kereskedő maga nem is importál ilyen berendezéseket, egy jóval szűkebb körű környezetvédelmi jellegű kötelezettség így is terhelni fogja, ez pedig az értékesített berendezéssel "azonos használati célú és mennyiségű" használt berendezés ingyenes átvételének kötelezettsége. A kötelezettség alól mentesülnek az igazán kis alapterületű (25, illetve 35 m2 alatti) eladótérrel rendelkező kereskedők. Ez utóbbi feltétel felveti a kérdést, hogy az internetes csomagküldő kereskedők mentesülnek-e ezen kötelezettség alól? Az internetes kereskedők, ha nem tartanak fenn fizikai értékesítésre szolgáló eladóteret, csak ügyfélszolgálatot, nem terheli őket az átvételi kötelezettség. (A kizárólag mobil telefont értékesítők eladótértől függetlenül kötelesek az átvételre.) Az a kereskedő, aki átveszi a használt elektromos berendezést, ezt továbbadhatja a gyártónak, aki köteles ennek feltételeiről még a

26 26 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon kereskedővel kötött szerződésben megállapodni. A kereskedő másik lehetősége, hogy a koordináló szervezet által kijelölt begyűjtőtől kérheti egyes termékek ingyenes elszállítását. A fentiekhez a következő jogszabályok kapcsolódnak: A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény 2. (2) bekezdése a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet 15. -a Szerzői jogdíjak kérdése a közös jogkezelés Az elektronikus kereskedelmi tevékenység egy igen jelentős része irányul digitális tartalmak értékesítésére, így kép, hang (zene), szöveg (dalszövegek, elektronikus könyvek), szoftverek illetve mozgókép értékesítésére, illetve más jellegű felhasználására. Ilyen jellegű értékesítésnél minden alkalommal figyelemmel kell lenni a művet, alkotást létrehozó személy szerzői jogaira. Ha ugyanis valaki egyéni-eredeti jelleggel bíró zenét, filmet, képet, fotót, könyvet, novellát, verset vagy számítógépes programot meghallgathatóvá, megnézhetővé, letölthetővé szeretne tenni, ehhez meg kell szerezni azon jogosultak hozzájárulását, akiknek a szerzői jogi törvény e szellemi javak felett rendelkezési jogot adott. E fejezet kereteit meghaladná minden egyes szerzői jogi engedélykérés módjának ismertetése, ezért a következőkben annak legegyszerűbb módját, a közös jogkezelő szervezettel való megállapodást ismertetjük. A közös jogkezelő szervezetek különböző művészeti ágakba tartozó előadók és szerzők jogait képviselik, így egy adott szerzői jog által védett mű felhasználási joga ezen szervezeteken keresztül úgy is megszerezhető,

27 Vállalkozók Európában 27 hogy nem kell a szerzővel, vagy egyéb jogosultakkal egyenként felvenni a kapcsolatot. Ha egy jogkezelőt az általa megjelölt jogérvényesítési "területen" (meghatározott műfaj és felhasználási mód vonatkozásában) nyilvántartásba vesznek, és az közzéteszi az erre vonatkozó a miniszter által jóváhagyott felhasználási feltételeit és díjszabását, akkor mindenki, aki vele erre szerződik, e téren minden mű (előadói teljesítménynek, hangfelvételnek, stb.) felhasználására is jogosulttá válik. Bizonyos felhasználási körben a művekre kizárólag az illetékes közös jogkezelőn keresztül lehet felhasználási jogot szerezni, a szerzővel vagy más jogosulttal nem is lehet szerződni. Ezt hívják az ún. kötelező közös jogkezelésnek, ahol a jogkezelést a szerzői jogi törvény írja elő. Az önkéntes közös jogkezelés az, ahol nem jogszabály írja elő a jogkezelést, de a nyilvántartásba vételkor a közös jogkezelő szervezet meg tudta indokolni, hogy a felhasználást csak így lehet hatékonyan engedélyezni. A közös jogkezelő szervezettel való szerződéssel tehát úgy lehet felhasználási jogosultságot szerezni egy szerzői jog által védett művön, hogy nem kell a szerzővel közvetlenül megállapodást kötni. Ez nagyban leegyszerűsíti a szerzői jog által védett művek felhasználását, azonban bizonyos esetekben a közös jogkezelés lehetőségének fennállta ellenére is közvetlenül a szerzővel kell megállapodni. Ilyen esetek például: a szerző kilép a közös jogkezelés alól, ebben az esetben kizárólag a szerző rendelkezhet műve felhasználhatóságáról; nem lehet közös jogkezelő útján felhasználást szerezni a színpadi művekre (színmű, opera, operett, musical, stb.), ide nem értve ezek részleteit azaz pl. a sikeres Rómeó és Júlia musical egészére csak egyedileg lehet szerződni, de a slágerként is ismert részletre kiterjed a közös jogkezelőkkel kötött "átalányszerződés" hatálya, ezért is játszhatják azt a rádiókban; gyakorlati jelentősége kicsi, de érdemes megjegyezni, hogy a közös jogkezelés csak a másodlagos felhasználásokra jogosít, azaz már nyilvánosságra hozott művekre. Ez azt jelenti, hogy ha az internetes bolt honlapjának kialakítása során mással készíttetünk egy sajátos grafikát vagy akár zenei aláfestést, erre a felhasználásra nincsen kötelező közös jogkezelés, és csak a szerzővel (előadőművésszel) kötött írásbeli szerződésben lehet rá engedélyt szerezni. E körben természetesen nem tudtuk bemutatni a közös jogkezelés minden lényeges kérdését, ezért feltétlenül javasoljuk, hogy aki ilyenre szerződik,

28 28 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon az előtte olvassa át a közös jogkezelők közzétett szerződési feltételeit a következő elérhetőségeken: Tájékoztatási kötelezettségek Számos jogszabályt találhatunk, amely különféle tájékoztatási terhet ró az internetes kereskedőkre. Ezek egy része általános fogyasztóvédelmi jellegű, de túlnyomó többségüket kifejezetten erre a távol lévők közötti üzletre tekintettel fogalmazták meg. Noha a jogszabályok elég nagy rugalmasságot biztosítanak abban, hogy mely tájékoztatási kötelezettségnek ki hol tesz eleget, célszerűbb amit lehet, egy helyen megjeleníteni. A fogyasztó számára ez egyértelműen kedvező, mert a tájékoztatás így lesz átfedések nélkül átlátható és könnyen elérhető. A kereskedő számára pedig azért kedvező, mert a közzétett adatok karbantartást igényelnek, amit viszont egyszerűbb összegyűjtött adatokon végrehajtani. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a tájékoztatási kötelezettségeket a következő két táblázatba foglalva mutatjuk be. Az első táblázat a kereskedőt bemutató adatokat, valamint a szerződéskötés menetével és az értékesített áruval összefüggő tájékoztatási kötelezettségeket mutatja be. A második táblázat első oszlopa a szerződéses jogviszonnyal összefüggő tájékoztatási kötelezettségeket tartalmazza. Az itt felsorolt elemek általánosságban tartalmazzák a vevő és eladó között létrejövő jogviszony feltételeit. Erre tekintettel az itt szereplő információkat célszerű az általános szerződési feltételekbe is belefoglalni. A táblázat második oszlopa az elektronikus kereskedelemi tevékenységhez kapcsolódó adatvédelmi jellegű tájékoztatási kötelezettségeket tartalmazza.

29 Vállalkozók Európában 29 Tájékoztatási kötelezettségek 1 sz. táblázat Kereskedőt bemutató adatok név, székhely vagy lakcím, telephely; ha a kereskedő nem természetes személy, akkor a képviselő személy neve; cégjegyzékszám és nyilvántartó cégbíróság neve, illetve vállalkozói igazolvány száma; adószám; kereskedő elérhetősége, legalább az ügyfelekkel való kapcsolattartásra használt elektronikus levélcím, a fogyasztói kifogások érvényesítésének címe, valamint egy telefonszám; ha a tevékenység végzésének feltétele nyilvántartásba vétel, engedély, akkreditáció vagy minősítés, akkor a hatóság (bíróság, akkreditáló vagy minősítő szerv) neve és a nyilvántartási szám, illetve engedély, akkreditáció vagy minősítés száma; ha a tevékenysége körében a kereskedő meghatározott magatartási kódex betartását vállalja, ennek a megjelölése és elérhetősége. Ha az internetes kereskedő olyan tevékenységet végez, amelynek végzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges (szabályozott szakma), akkor a Szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatás E körben érdemes megemlíteni, hogy a fogyasztónak a következő kérdésekre választ adó tájékoztatást kell átadni még a szerződéskötés előtt: A megkötendő szerződés jogilag írásbeli szerződés lesz-e (pl. postázva vagy faxolva lesz-e a kereskedő által aláírt szerződés, illetve bár egyelőre nem túl gyakorlati a felek fokozott biztonságú aláírással látják-e el a szerződést)? Milyen technikai lépések (eljárás) szükségesek a szerződés megkötéséhez? Iktatja-e a kereskedő a szerződést, hozzáférhet-e a fogyasztó az iktatott szerződéshez? Milyen módon lehet beazonosítani és kijavítani az adatbeviteli hibákat a szerződéses nyilatkozat (ajánlat, elfogadás) megtétele Áruval kapcsolatos tájékoztatás Minden fogyasztási cikk (termék) esetén a hazai forgalomba hozatal feltétele, hogy a fogyasztót tájékoztassák az áru azonosításra alkalmas megnevezéséről, annak használatával kapcsolatos tudnivalókról, főbb jellemzőiről, valamint a gyártó/importáló vagy forgalmazó nevéről és címéről, illetve nem Európai Közösségi termék esetén a származási országról. Ha e kötelezettségeknek a gyártó vagy importáló nem tesz eleget, a forgalmazónak kell gondoskodnia ezek teljesítéséről, tehát adott esetben az internetes kiskereskedő is felelőssé válhat ezek betartásáért. A használattal kapcsolatos tudnivalókat és az áru főbb jellemzőit (a vásárló számára lényeges tulajdonságokat) elegendő egy mellékelt leírásban megadni, de a többi információt magán az árun vagy annak

30 30 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon tájékoztatónak még tartalmaznia kell a következőket is: ha a kereskedő a végzett tevékenységgel kapcsolatban szakmai azaz nem gazdasági kamarának vagy más szakmai érdekképviseleti szervnek a tagja, ennek megnevezése; ha a kereskedő természetes személy, szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának megnevezése, valamint annak az országnak a megjelölése, ahol ezt megszerezte; a szakma gyakorlásának szabályaira vonatkozó információ, és hogy miként lehet ehhez hozzáférni. előtt? Milyen nyelven lesz megkötve a szerződés, illetve mi lesz a szerződés nyelve? (Bár nem valószínű, hogy a kettő elválna) csomagolásán is el kell elhelyezni (címkézés). Általában elég, ha az információkat képes ábrákon vagy egyértelmű szimbólumokkal adják meg, de az árut, illetve a gyártót/forgalmazót és a származási helyet szövegesen is meg kell adni. Ha valamit szövegesen adnak meg, azt természetesen magyar nyelven kell megtenni.

31 Vállalkozók Európában 31 Tájékoztatási kötelezettségek 2. sz. táblázat Szerződéses jogviszonnyal összefüggő tájékoztatás a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságai (azaz kb. az, amit az áruról tájékoztatásként egyébként is meg kell adni ; a kereskedő ajánlati kötöttségének ideje; ha a teljesítésre folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor (pl. hozzáférés biztosítása digitális tartalomhoz) a szerződés legrövidebb időtartama; ha a szerződés határozatlan időtartamú vagy határozott, de egy évnél hosszabb: a szerződés megszüntetésének lehetősége (a megszüntetés feltételeit e jogszabályok nem szabályozzák, csak tájékoztatni kell róla!); a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet szerinti elállási jog tartalmáról, feltételeiről (célszerű a jogszabály vonatkozó -ait egészében bemásolni); szavatossági és jótállási feltételek; ha van ilyen, a teljesítést követően igénybe vehető "kiegészítő szolgáltatások" megnevezése (kereskedelmi szolgáltatás, pl. javítószolgálat); áru ingyenes vagy ellenértékhez kötött volta, ha ellenértékhez kötött, akkor ennek mértéke és megfizetésének módja, valamint tájékoztatás arról, hogy ez az ár tartalmazza-e a közterheket; más jogszabály előírja, hogy az árakat forintban tüntessék fel, és az áraknak a forgalmi adót, valamint minden, az árut terhelő fizetési kötelezettséget is tartalmaznia kell; ha az árunak van külön egységára is, azt is fel kell tüntetni, a használt mértékegységgel Adatvédelem, és az azzal összefüggő tájékoztatás Az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek kis kivételtől eltekintve alapvetően azonosak elektronikus és nem elektronikus üzletvitel esetében. Az eltérés annyiban jelentős, hogy az elektronikus kiskereskedelemben szinte szükségszerű, hogy a teljesítéssel és számlázással összefüggésben a kereskedő az ügyfél személyes adatait hosszabb-rövidebb ideig kezelje. Az elektronikus kereskedelmi törvény ezért az adatvédelmi törvény általános elveit konkretizálva nevesít néhány szükségszerű adatkezelési célt és az ilyen adatkezelések korlátait. A tájékoztatások szempontjából is találhatunk néhány, az általános adatvédelmi kötelezettséget részletező előírást. Így biztosítani kell, hogy az ügyfél a "szolgáltatás" (jelen esetben értékesítés) igénybevétele előtt és az igénybevétel során is bármikor megismerhesse, hogy a kereskedő mely személyes adatfajtákat milyen adatkezelési célokból kezeli (pl. díjfizetés, értékesítés teljesítése, fogyasztói szokások megfigyelése). Az adatkezelést jogszerűvé tevő hozzájárulás megszerzése végett kiemelt jelentőségű, hogy a kereskedő külön tagolva megjelenítse azokat a kezelt adatokat és adatkezelési célokat, amelyek objektíve nem feltétlenül szükségesek az értékesítés folyamatában: pl. a piackutatási célból felhasznált, konkrét ügyfélhez köthető adatokat (akár csak a fogyasztói szokások jobb megismerése végett). Külön fel kell hívni a vevő figyelmét arra, ha az így nyert adatokat a

32 32 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon együtt; ha szükséges, tájékoztatást kell adni a szállítás költségeiről, illetve arról, hogy az ár a szállítás költségét magában foglalja-e; tájékoztatást kell adni a szállítás módjáról, beleértve annak várható időtartamáról is; a fogyasztói jogok érvényesítésével kapcsolatos alapvető információk (lehetséges vitarendező fórumok: bíróság, mediátor, gazdasági kamarák mellett működő békéltető testületek). kereskedő harmadik személynek továbbítja. Végül ide sorolható a következő adatbiztonsági tárgyú, de nagyon általánosan megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség is: általános tájékoztatást kell adni "az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és az általa megteendő óvintézkedésekről". Ha a kereskedő ezeket a tájékoztatásokat az általános szerződési feltételekbe foglalja bele, a tájékoztatót és a teljes általános szerződési feltételeket letölthetővé (elmenthetővé) kell tenni. Egy érdekes polgári jogi kötelezettség, hogy ha az általános szerződési feltételekben a "szokásos" szerződésipiaci gyakorlattól eltérő feltételek szerepelnek, az ilyen feltételekre még szerződéskötés előtt külön is fel kell hívni az ügyfél figyelmét. Egyéb kötelezettségek illetve szabályok Ebben a részben az elektronikus tevékenységhez kapcsolódó egyéb fontosabb kötelezettségeket vesszük sorra. Ezek a kötelezettségek nem a tevékenység indításához kapcsolódnak, ezeket a vállalkozóknak a tevékenység folytatása során kell figyelembe venniük, illetve teljesíteniük. A következőkben a távértékesítés során a fogyasztót megillető elállási jogot, az elektronikus szerződéskötés szabályait, az elektronikus hirdetésekkel összefüggő kötelezettségeket ismertetjük, továbbá röviden említést teszünk az önszabályozásról is. A fogyasztó elállási joga Távollevők közötti szerződéskötésnek tekinti a magyar jog az olyan ügyleteket, ahol az ügylet az eladó és a vevő között kizárólag távközlő eszköz útján (telefon rendelkező számítógép, stb.) jön létre. Az ilyen

33 Vállalkozók Európában 33 ügyleteknél a fogyasztó kiszolgáltatottabb helyzetben van a hagyományos értékesítési formákhoz képest, ugyanis a kiválasztott árut nem tudja kipróbálni, kezébe venni, nem tud meggyőződni annak minőségéről, tulajdonságairól. E kiszolgáltatottság csökkentése illetve kivédése érdekében vezette be a jogalkotó a fogyasztó elállási jogát a távollevők között kötött szerződések esetén: a fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. A kereskedőnek ilyenkor vissza kell fizetnie a fogyasztó által az adott termékért vagy szolgáltatásért már kifizetett összeget, a termék visszaszolgáltatásának költségeit azonban a fogyasztó viseli. A fogyasztó ezen elállási joga bizonyos esetekben nem alkalmazható, tipikus ilyen eset például a romlandó áru (készétel) rendelése, ilyenkor nem lenne életszerű a nyolc munkanapos elállási jog alkalmazása. Az elállási jog további részleteivel kapcsolatban lásd a 17/1999. Korm. rendelet át. Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó szabályok Az elektronikus kereskedelmi törvény kifejezetten rendelkezik az elektronikus szerződéskötés szabályairól. Az olyan elektronikus szerződéskötés esetén, ahol a vevő és az eladó nem közvetlenül, egyedileg kommunikálva állapodik meg (pl. személyes e-maiváltás útján), hanem online űrlapon keresztül történik meg a megrendelés (mint a nagyobb webáruházak esetében), a következő kötelezettségeket kell teljesíteni. Mindenekelőtt biztosítani kell azt, hogy a fogyasztó a szerződés tényleges megkötése előtt korrigálhassa estleges adatbeviteli hibáit. A gyakorlatban ez úgy szokott kinézni, hogy a fogyasztó ajánlatának végleges elküldése előtt a beküldött adatokat ellenőrzést követően újból jóvá kell hagyni. Ezek után ha a vevő elküldte az ajánlatát (megrendelését), a kereskedőnek haladéktalanul vissza kell igazolnia azt a vevő felé. (A webáruházak ilyenkor automatikus visszaigazoló t küldenek.) Amennyiben ez a visszaigazolás 48. órán belül nem érkezik meg a vevőhöz, a vevő mentesül az ajánlattételi kötelezettség, vagy a szerződéses kötelezettség alól, azaz nem köteles átvenni és kifizetni a megrendelt, de 48. órán belül vissza nem igazolt árut/szolgáltatást. A részletes szabályokkal kapcsolatban lásd az elektronikus kereskedelmi törvény át. Elektronikus hirdetések (spam) Ugyan nem kapcsolódik szorosan az elektronikus kereskedelem folytatásának jogszabályi követelményeihez, de röviden ki kell térni az

34 34 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon elektronikus hirdetések kérdésére is. Egy alapvetően elektronikus környezetben működő kereskedelmi vállalkozás esetében ugyanis kézenfekvőnek látszik az a megoldás, hogy a vállalkozást az interneten keresztül reklámozzák, népszerűsítsék. A reklámozás költségeit jelentősen csökkentheti az, ha a célzott fogyasztói kört elektronikus üzenetben ( ben), célzott hirdetésekkel keresi meg a vállalkozó. Magyarországon azonban a cégek ilyen jellegű reklámozása csak szűk körben, szigorú szabályok betartása mellett lehetséges. A hazai jog az ún. opt-in rendszert alkalmazza a közvetlen megkeresésű reklámokra és hirdetésekre, ennek az a lényege, hogy hirdetés csak abban az esetben küldhető a címzettnek, ha az az ilyen jellegű hirdetések fogadásához előzetesen hozzájárult. Sokan alkalmazzák helytelenül azt a megoldást, hogy előzetes beleegyezés nélkül küldik el a reklámlevelet, és csak utólag biztosítják annak lehetőségét, hogy az adott címzett megtiltsa az ilyen levelek részére való küldését. Ez a megoldás nem jogszerű, sőt, a hatályos jogszabályok szerint az előzetes hozzájárulást kérő is tiltott elektronikus hirdetésnek minősül, az előzetes hozzájárulást más módon kell beszerezni. (Ennek tipikus esete az, amikor a fogyasztóval kötött szerződés része az elektronikus hirdetések fogadását engedő nyilatkozat). Az előbbiek a postai és telefonos hirdetések kivételével minden hirdetési formára alkalmazandóak ( , fax, sms.). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az elektronikus hirdetések körébe nem csak a szó klasszikus értelmében vett reklámok tartoznak, hanem gyakorlatilag minden olyan tartalom is, amely valamely személy, vállalkozás, vagy akár civil szervezet népszerűsítésére is alkalmas. Tehát alapítványok, társadalmi szervezetek sem népszerűsíthetik magukat kéretlen elektronikus hirdetésekben, nem szükséges ugyanis az, hogy a hirdetés gazdasági elemet tartalmazzon, vagy hogy a gazdasági haszonszerzést szolgálja.. Fontos kiemelni azonban azt is, hogy a fenti korlátozások csak a magánszemélyek irányában érvényesek, a vállalkozások számára általános kapcsolattartási címnek megadott címekre küldött elektronikus hirdetéseket a hatóság nem tekinti kéretlen elektronikus hirdetésnek. A fentiekkel összefüggésben lásd az elektronikus kereskedelmi törvény 14-14C. --t, együttesen a évi XLVIII. törvény 6. -ával

35 Vállalkozók Európában 35 Önszabályozás, magatartási kódexek Az elektronikus kereskedelem, illetve tágabb értelemben véve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások viszonylag gyorsan változó környezetben működnek, a technika, az alkalmazott megoldások, a fogyasztói elvárások folyamatosan fejlődnek, és újabb kihívásokat támasztanak az ilyen szolgáltatások nyújtói felé. Az állami szabályozás sokszor nem képes ezen változásokat megfelelően követni. Erre figyelemmel mind az uniós, mind a hazai szabályozás arra ösztönzi az ilyen szolgáltatók érdekvédelmi szervezeteit, hogy az állami szabályozást kiegészítve, a szakma megfelelő működése érdekében alkossanak saját magukra nézve kötelező erejű etikai, magatartási kódexeket. Ezen magatartási kódexek alkalmazása, vagy az ezeknek való alávetés teljes mértékben önkéntes. Előnyük azonban az, hogy a kereskedő egyrészt igazodhat a szakma által támasztott legfrissebb követelményekhez, másrészt önmagában a tény, hogy egy vállalkozás egy sok szervezet által elismert magatartási kódexnek veti alá magát, többletkövetelmények teljesítését vállalva ezzel az állami szabályozáshoz képest, növeli a szolgáltatásába vetett fogyasztói bizalmat, és közvetve a vállalkozás versenyképességét is. Az egyik legismertebb magatartási kódex a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének etikai kódexe. A kódex a címen érhető el. Hatósági ellenőrzés Az elektronikus kereskedelmi tevékenység hatósági ellenőrzése több tényező függvénye. Jelentős mértékben függ attól is, hogy a kereskedő milyen árut és szolgáltatást értékesít az interneten keresztül, hiszen az értékesített termékhez vagy szolgáltatáshoz külön hatósági ellenőrzés is kapcsolódhat. Minden egyes, az elektronikus kereskedelemhez potenciálisan kapcsolódó hatósági ellenőrzés kifejtésére jelen tanulmány keretei között természetesen nincs lehetőség, a következőkben az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó legjellemzőbb két hatósági ellenőrzést mutatjuk be.

36 36 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el a fogyasztóvédelmi törvény szerint a tájékoztatási kötelezettségek és elektronikus szerződéskötés szabályainak megsértése, és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi, nyugdíjpénztári és biztosítási szolgáltató ügyfélszolgálat-fenntartási kötelezettségének megsértése esetén. A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi ezen kötelezettségek betartását, és eljár ezek megsértése esetén, illetve az érintett fél, érdekképviseleti szervek kérelmére is eljárást indít. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során: elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Nemzeti Hírközlési Hatóság elektronikus hirdetésekkel összefüggő eljárása Az elektronikus hirdetésekkel összefüggő jogsértésekben tehát azokban az esetekben, ha a természetes személy részére annak előzetes

37 Vállalkozók Európában 37 hozzájárulása nélkül küldenek elektronikus hirdetést a Nemzeti Hírközlési Hatóság (Hatóság) jogosult eljárni. A Hatóság eljárása kérelemre, vagy hivatalból indul a törvény szerint, a gyakorlatban azonban az a jellemző, hogy a sérelmet szenvedő fogyasztó kérelmére indítja el a Hatóság az eljárást. Az eljárás során a Hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba az elektronikus hirdetések jogszerű küldésére vonatkozó rendelkezésekkel, felhívhatja az internet vagy telefonszolgáltató figyelmét arra, hogy az elektronikus hirdető, az általa nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használják, ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki. A Hatóság a bírságot általában nagyobb súlyú, tömeges jogsértések esetében, illetve visszaeső elkövetőkkel szemben alkalmazza, a bírság alkalmazása tehát egyfajta végső eszköz részéről. Praktikus tanácsok a jogszerű webes megjelenéshez Az előbbiek alapján látható, egy elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak viszonylag sok jogszabályi követelményt kell teljesítenie, illetve betartania működésének megkezdéséhez, illetve működése során. Az előző részekben ugyan igyekeztünk ezeket a kötelezettségeket áttekinthető csoportokba rendezni, és a jogi nyelvezettől elszakadva közérthetően megfogalmazni lényegüket, egy elektronikus kereskedelmi tevékenységbe épp belekezdő vállalkozásnak azonban valószínűleg még így is nagy falat lehet a követelményrendszer átlátása és értelmezése. Erre tekintettel a jogszabályi háttért bemutató fejezet zárásaként összefoglaljuk a legfontosabbakat ezen kötelezettségek közül. A fentebb felsorolt kötelezettségek közül a tájékoztatási kötelezettségeket emelnénk ki, mint kifejezetten és sajátos módon az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó legfontosabb kötelezettséget. Ha ugyanis egy vállalkozás az adott termék vagy szolgáltatás értékesítésére egyébként is vonatkozó jogszabályi követelményeket teljesíti, az elektronikus

38 38 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon kereskedelem vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettségek jelentenek többletkötelezettséget a más értékesítési formákhoz képest. Mindezek mellett elvonatkoztatva attól, hogy az egyes jogszabályok mit és milyen módon követelnek meg, távértékesítés esetén mind az eladó, mind a vevő dolgát megkönnyíti az, ha az értékesített termékről, és az értékesítés folyamatáról, a felek jogairól valamint a reklamációs és más panaszlehetőségekről megfelelő tájékoztatás szerepel a kereskedő honlapján. Egy jól kialakított tájékoztató felületen a vevő gyorsan és hatékonyan megszerezheti a vásárláshoz szükséges információkat, emellett a részletes tájékoztatás egyben az eladó igényességét, valamint azt is jelzi, hogy az komolyan veszi a vevőt, a fogyasztó bizalmát is növelve ezzel. Az eladó számára az alapos tájékoztatás, és a megfelelő módon kialakított tájékoztató felület munkát spórol meg, hiszen a jól strukturált, rendszeresen frissített tájékoztató felületen eligazodó fogyasztó kisebb valószínűséggel tesz fel közvetlen kérdéseket az eladó felé szolgáltatásával kapcsolatban, míg elégtelen tájékoztatás esetén az eladónak értékes munkaórákat kellene a fogyasztói kérdések megválaszolásával töltenie. Egy jó tájékoztatási felületet pedig elég egyszer jól megcsinálni. Ha a vállalkozás végiggondolja, hogy a vevőként ő maga milyen tájékoztatást várna el egy ilyen oldaltól, illetve mint eladó, ezen felül milyen értékes információkat tud megosztani honlapján a vevővel, majd ezt követően ennek megfelelően alakítja ki webáruház tájékoztatási felületét, a fontosabb tájékoztatási kötelezettségeket teljesíti is, hiszen a jogszabályban előírt kötelezettségek is e logika szerint épülnek fel. A fentiek alapján a jogszabályoknak megfelelő honlap kialakítására a következő praktikus tanácsokat adjuk: a kereskedő a lehető legtöbb információt bocsássa a potenciális vevők részére; a kereskedő induljon ki abból, hogy vevőként milyen tájékoztatást várna el, és jóhiszeműen milyen információkat adna meg ő maga, ezt összevetve a jogszabályi követelményekkel alakítsa ki saját tájékoztató felületét; fontos a közzétett adatok átláthatósága, és a közöttük való egyszerű navigáció, a közzétett információkat jól strukturált formában célszerű kialakítani, hogy az érdeklődő egyszerűen találja meg a számára releváns információt; hasznos lehet a Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteményének közzététele és rendszeres frissítése is; mivel távértékesítésről van szó, kiemelt fontosságú a panaszkezeléssel, szavatossági igények kezelésével, és a termék

39 Vállalkozók Európában 39 visszaküldésével összefüggő problémák kezelése; a kereskedő honlapján elhelyezett információkból egyrészt derüljön ki az, hova és milyen módon valamint határidővel kell visszaküldenie a fogyasztónak az árut, másrészt az eladó törekedjen arra, hogy a szavatossági, illetve elállási igényeket rugalmasan teljesíteni tudja; az internetes megrendelésekkel (szerződéskötéssel) kapcsolatban adjon meg minden fontos tájékoztatást, különösen a szerződéskötés egyes lépéseivel kapcsolatban, és olyan megrendelő-rendszert alakítson ki, amelyben a rendelés leadása előtt több helyen is lehetőség nyílik a rendelés módosítására javítására, illetve amely a rendelés leadását követően automatikusan visszaigazolást küld a vevő részére. Emellett minden elektronikus kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás figyelmébe ajánljuk a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Államtitkársága által készített elektronikus kereskedelmi önellenőrző listát: Az önellenőrző lista a webáruházak indításának lépéseit tartalmazza röviden, előnye, hogy egy mindössze 5 oldalas dokumentumban, egy helyen, ellenőrzésre alkalmas módon szerepelnek egy elektronikus kereskedelmi szolgáltatás elindításának jogi feltételei.

40 40 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon III. Az elektronikus kereskedelemi rendszer kialakításának logikai sémája B2C, B2B on-line folyamat bemutatása A lehető legteljesebb elektronikus úton történő műszaki megoldás esetén körülbelül négy fizikai szereplővel számolhatunk B2C kapcsolat esetén: Vásárló Eladó Bank Szállító B2B folyamat elemzésekor szintén hasonlót tapasztalunk, a különbség inkább dimenzionális és kommunikációs (EDI, E-banking, integrált e- piactér stb.). B2B beszerzési aukció esetén egy elektronikus piactér szereplői ill. alapvető történései: Kereskedő, Adminisztrátor (jogosultságok) Szállító versengő beszállítók ERP szoftver alkalmazás szerver alkalmazás szerver ERP szoftver Kereskedő, Adminisztrátor (jogosultságok) kiszállítás aukciós modul paraméterezés súlyozás fizetés EDI szoftver ajánlatkérés konverzió import modul készlet megrendelés beszerzés e-számla értékelés, E-banking sorrend számlakérés időmérés visszajelzés e-piactér szoftver ERP szoftver Beszerző (jogosultságok) Bank szerver többrétegű architektúra adatbázis szerver CRM szoftver beszállítói előzmények vizsgálata (minőség, pontosság stb.) 1. ábra Szereplők és történések egy B2B aukció egyszerűsített példáján keresztül

41 Vállalkozók Európában 41 Előfordul nem teljes körű on-line értékesítési folyamat is, például a számlázást kiválthatják hagyományos, utánvételes szállításkor átadott számlával. A bankkártyás fizetés megvalósítása általában a forgalom nagyságától és a vevőkör hajlandóságától is függ és vannak kötöttségei (szerződéskötés bankkal, levonás, korlátozott kártyaelfogadás stb.). Kis értékű termékek, szolgáltatások értékesítésére ún. micropayment megoldások is léteznek, és egyéb vagy közbeékelt alternatív szolgáltató is van. Közkedvelt például a PayPal, illetve az emeltdíjas sms használata. B2B megvalósítás esetén az E-banking megoldások jól illeszkedhetnek a már meglévő vállalati infrastruktúrába. Elektronikus nyilvántartás B2B és B2C irányban egyaránt az ERP rendszer jelenti a kulcsot. A 3 rétegű architektúra a következő elemekből áll: Adatbázis kiszolgáló alkalmazásszerver webszerver Résztvevő fontosabb szoftverek, modulok: webáruház szoftver azonosító/regisztrációs modul katalógus modul EDI szoftver (B2B) ERP, CRM B2C kommunikáció esetén a felhasználó böngészője és a webszerver áll kapcsolatban egymással a termékkatalógus megtekintésekor. Az adatok strukturált formában az adatbázisban találhatók, ezekhez a kereskedő munkatársak nem közvetlenül, hanem az alkalmazásszerveren keresztül férnek hozzá. B2B kommunikáció esetén az ERP adatait egy EDI szoftver (kihelyezett szolgáltató, telepített program stb.) átfordítja a másik cég adatstruktúrája szerint, így azok közvetlenül importálhatók a másik cég ERP rendszerébe.

42 42 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Vásárló (bejelentkezett) termékkeresés böngésző (szoftver) B2C kapcsolat internet(http/https) import modul katalógus modul kereső modul webszerver webáruház szoftver 3 rétegű architektúra alkalmazás szerver EDI szoftver alkalmazás szerver adatbázis szerver B2B kapcsolat ERP szoftver ERP szoftver CRM szoftver e-marketing kereskedő, adminisztrátor (jogosultságok) adminisztrátor (jogosultságok) kereskedő, adminisztrátor (jogosultságok) 2. ábra Elektronikus nyilvántartás, böngészés és keresés A webáruház szoftver katalógusmodulja a háttérben működő adatbázisszerver(ek) segítségével rugalmas lekérdezi lehetőségeket biztosít. Ehhez hatékonyság, biztonsági és hordozhatósági okokból általában nem közvetlenül SQL nyelvet, hanem egy fölötte található programozási réteget ill. keretrendszert használnak. Elektronikus nyilvántartás böngészése és a kereső használata folyamatábrával szemléltetve:

43 Vállalkozók Európában 43 böngészés katalógus megtalálta? részletek megjelenítése paraméter CRM, kampány? kereső e- marketing böngészés vége 3. ábra Elektronikus nyilvántartás keresés funkciója - egyszerűsített folyamatábra A CRM rendszer kiegészítő információkkal, értékesítési kampányokkal és egyedi ajánlatokkal járulhat hozzá a folyamathoz. Az adatbázisok logikai kapcsolódása a rendszer logikai komponenseinek megfelelő, nagyobb egységei: Webáruház: Termékek, EDI Kapcsolatok, Vásárlók ERP: Felhasználók, Termékek, Raktárak, Árak, Szállítás CRM: Vásárlók Az integráltság előnye, hogy az ERP-ben szereplő adatok karbantartását felhasználók egy helyen végezhetik, a termékek frissítése a webszerver irányába automatikusan megtörténik. Ugyanígy a CRM rendszer a bejelentkezett Vásárló korábbi akár hagyományos kereskedelmi csatornákon szerzett életútja alapján képes marketingajánlatokat közvetíteni, kedvezményeket tenni stb. A webáruház termékkatalógusának egyéb fontos adatai (szállítás várható ideje, raktáron van-e stb.) szintén az ERP-ből jöhetnek.

44 44 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Az elektronikus nyilvántartás (webáruház katalógus modulja, ERP és a hozzájuk csatlakozó egyéb információhordozó adatbázis) egyszerűsített elméleti logikai adatbázisterve néhány tábla és kapcsolódási pontjaik feltüntetésével: VÁSÁRLÓ azonosító név jelszó FELHASZNÁLÓK azonosító név jelszó jogosultságok munkakör ERP TERMÉKEK azonosító saját termék-e alkatrészlista önköltség termékleírás minőség ERP RAKTÁRAK azonosító termékazonosító készlet CRM VÁSÁRLÓK azonosító vásárló azonosító e-marketing kedvezmény ajánlatok EDI KAPCSOLATOK azonosító termékazonosító rendelhető mennyiség konverzióra kész-e TERMÉKEK azonosító név termékleírás képek méretek szín eltarthatóság garancia ideje raktáron van-e ERP ÁRAK azonosító termékazonosító nettó ár akciós ár felár ár érvényessége ERP SZÁLLÍTÁS azonosító termékazonosító szállítási határidő 4. ábra Elektronikus nyilvántartás logikai adatbázistáblák Elektronikus megrendelés Használt informatikai modulok: munkamenet alapú azonosítás és nyomkövetés virtuális kosár raktárkészlet (foglalás, ellenőrzés) EDI konverziós modul (B2B) ERP import modul EDI alapján (B2B) A webáruház a felhasználó tevékenységét bejelentkezésétől kezdve munkamenetekkel követi. A virtuális kosárban elhelyezett termékek közül csak a felhasználó által véglegesítettek kerülnek zárolásra, a többi állapota kosárba helyezett, de nem megrendelt. A felhasználó kilépésekor a munkamenet aktuális állapota megvalósítástól függően elmentésre kerülhet (ekkor legközelebb szintén a kosárban marad a behelyezett, de meg nem rendelt termék) vagy automatikusan törlésre kerül.

45 Vállalkozók Európában 45 B2C folyamat esetén ssl fölött http protokolt érdemes megvalósítani a megrendelések kezelését azaz szinte a teljes webáruház működését, így közbeékelődéses támadás esetén sem tudja a támadó megállapítani milyen termékek kerültek rendelésre. B2B folyamatnál a kommunikációs csatorna a felektől függ, lehet internet vagy közvetlen bérelt vonal, esetleg vpn megoldás ssh-val. Amennyiben külső szolgáltató biztosítja az EDI szoftvert (például ún. Web-EDI), úgy a konverziót felek között akár kétirányúan is elvégezheti. Ezután az ERP import modulja segítségével automatikusan rögzítheti vásárló a megrendelés tényét a saját adatstruktúrájának megfelelően. Vásárló (bejelentkezett) munkamenet alapú követés ssl+http böngésző (szoftver) B2C kapcsolat kosár véglegesítése virtuális kosár raktárkészlet internet, bérelt vonal stb. internet(http/https) webszerver webáruház szoftver 3 rétegű architektúra alkalmazás szerver EDI szoftver alkalmazás szerver adatbázis szerver B2B kapcsolat ERP szoftver ERP szoftver CRM konverzió szoftver kereskedő, adminisztrátor (jogosultságok) ERP import modul adminisztrátor (jogosultságok) kereskedő, adminisztrátor (jogosultságok) e-marketing 5. ábra Elektronikus rendelés megvalósításának logikai terve

46 46 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon rendelési szándék kosár jóváhagyása foglalás(készlet) EDI? konverzió kosár állapotának mentése Elektronikus fizetés rendelés vége 6. ábra Elektronikus rendelés logikai folyamatábrája Az elektronikus fizetést szemlélteti az ábra. B2B folyamat esetén az E- banking szerepel, míg B2C modellen a tranzakciós sorrend bemutatásával szemlélteti az on-line fizetést:

47 Vállalkozók Európában 47 ellenőrzés 128bit ssl + http 2 Vásárló (bejelentkezett) böngésző (szoftver) B2C kapcsolat fizetés jóváhagyása on-line fizetés 1 internet(http/https) fizetés modul ssl + http / vpn E-banking alkalmazás szerver Bank szervere 4 EDI szoftver 3 B2B kapcsolat webszerver webáruház szoftver alkalmazás szerver adatbázis szerver ERP szoftver ERP szoftver foglalás véglegesítése Vásárló (bejelentkezett) 7. ábra Elektronikus fizetés logikai modellje A Bank és a Vásárló között létrejövő kommunikációs csatorna jelenleg leginkább 128 bites ssl titkosítást használ biztonsági okokból. B2B megvalósítás esetén elméletileg arra is van mód, hogy Vásárló a saját már kiépített banki terminálkapcsolatát használja, melyet tipikusan vpn megoldással valamint elektronikus aláírással és aláírólemezzel vagy más módon védenek. B2C folyamat esetén a sorrend az ábrán számozott kapcsolatok szerint: 1. Bank szerverére bejelentkezés, űrlapon (Java applet/xhtml stb.) Vásárló megadja a kártyaadatokat 2. Bank visszaigazolja számára a fizetőképességet és a fizetés tényét, a foglalásra került pénzösszeget és a művelet technikai azonosítóját 3. A webáruház fizetés modulja lekérdezi Banktól Vásárló fizetőképességét pontosabban a tranzakció megtörténtét 4. Bank visszaigazolja a fizetést egyúttal zárolja a tranzakcióban meghatározott összeget

48 48 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A fizetés megvalósításának fontosabb pontjai folyamatábrával: vásárlási szándék kártyaellenőrzés Bank szervere autentikáció kártyaadatok (Bank) érvényes? visszaigazolás hibaüzenet lekérdezés (fizetés modul->bank) hiba naplózása sikeres tranzakció? visszaigazolás (Bank->fizetés modul),zárolás hibaüzenet ERP készletzárolás könyvelése hiba naplózása 8. ábra Elektronikus fizetés modelljének folyamatábrája Elektronikus számlázás kiléptetés fizetés modulból Az elektronikus számlázásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a következő technikai megoldások: PKI Hitelesítés PDF formátum és XML kiegészítések Időbélyegző

49 Vállalkozók Európában 49 importálás igazolás kontírozás Vásárlói ERP XML=>import DM S számlakísérő Vásárlói érkeztető 4 hitelesség ellenőrzése digitális aláírás Teljes folyamat nyomkövetése digitális aláírás dokumentum-lenyomat számlarögzítő modul státuszrögzítő modul logfájl készítő modul igazolás, kontírozás PDF + XML ERP időbélyeg igénylés számlázó szerver időbélyeg 3 2 ssl PDF+XML webszerve r kulcstárol ó eszköz hitelességellenőrzés 5 Számla fájlba elektronikus számla modul archiváló szerver referenciaidő kérés tanúsító szerver hitelesített számla visszaküldése törlés időszerve időszerve 9. ábra Elektronikus számlázás logikai modellje Adatbázisának néhány kiemelt szerepű logikai táblája: ERP ÁRAK VÁSÁRLÓI ERP ERP TERMÉKEK SZÁMLÁZÓ azonosító termékazonosító nettó ár akciós ár felár ár érvényessége VÁSÁRLOK azonosító név jelszó ERP VEVŐK azonosító cégnév adószám cím számlázási adatok azonosító import számla száma tartalma termékazonosító árazonosító vevőazonosító eladó adatai xml verzió pdf verzió dátumok azonosító saját termék-e alkatrészlista önköltség termékleírás minőség E-SZÁMLÁK azonosító számla száma tartalma termékazonosító árazonosító vevőazonosító eladó adatai xml verzió pdf verzió dátumok azonosító e-számla azonosító vevőazonosító termékazonosító logolás dátumok státusz számla státusz aláírás azonosító SZÁMLÁZÓ, DIGITÁLIS ALÁÍRÁS azonosító kulcsok hitelesítés logolás dátumok státusz érvényesség 10. ábra Elektronikus számlázás fontosabb logikai adattáblái

50 50 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon számlázás indítása fájlba nyomtatás logolás PDF + XML digitális aláírás időbélyeg kérés minimum 2 különböző időpont (hivatalos) e-számla, számlarögzítés számlatörlés hitelesítőnél e-számla (mail+web) státusz változott-e? logolás figyelő modul DMS e-számla (mail+web) hiteles-e? számlázás vége Megjegyzés: az ábra nem teljes a Vásárló oldalán, ld. logikai vázlat. 11. ábra Elektronikus számlázás folyamatábrája

51 Vállalkozók Európában 51 Az elektronikus számlakészítés során az egyik legfontosabb háttérfolyamat a folyamatos logolás. Ha ez nem követné végig a számla életútját a kiállítástól a vevőhöz érkezésig, akkor egyrészt a rendszer zártsága is megkérdőjelezhetővé válna, másrészt hibakeresésre nem lehetne használni az egyéb információkat. A teljes folyamatot vizsgálva a Vásárló ERP rendszerét is beleértve az elektronikus számla kiállításától kezdve a vevőoldalon történő feldolgozásig (akár kontírozás) teljes mértékben automatizálható folyamat eredményeként is létrejöhet. Ez nagymértékben megkönnyíti a reklamációkezelést, biztosabbá teszi a számla tartalmát és megkönnyíti az archiválást. Megfelelő szabványosítás mellett erre például az XML alkalmas lehet a számla külső szereplők számára (például APEH) is automatikusan feldolgozható lehet.

52 52 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon IV. Az elektronikus kereskedelemi rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások. Ebben a fejezetben az elektronikus üzleti lánc folyamatát és elemeit mutatjuk be. A jelentősége, hogy teret adjuk azon célnak, miszerint az elszigetelt alkalmazások helyett az értékesítési láncot támogató átlátható és egyszerű informatikával támogatott folyamatok kerüljenek bevezetésre és alkalmazásra. A rendszernek az alábbi kérdésekre kell választ adni: Mire szolgál egy ilyen rendszer? Milyen cégek és mire használhatják az ilyen megoldásokat? Hogyan növelhetik versenyképességüket az EU-ban a kis- és középvállalatok egy integrált rendszer használatával? Melyek a leggyakoribb választási kritériumok, amikor egy új bevezetése mellett döntünk? Elektronikus nyilvántartás Az ERP rendszerek (Enterprise Resource Planning - integrált vállalatirányítás) használatával a vállalatok adataikat egy helyen tárolhatják, és bármikor elérhetik azokat, a különböző vállalati folyamatok pontosabb nyomonkövetése, és a megalapozottabb döntéshozatal érdekében. Az integráltság több szempontból is fontos. Egyrészt, az adatokat csak egyszer kell rögzíteni a rendszerben, csökkentve ezzel az ismételt adatbevitel igényét, valamint az adatok manuális rögzítésével járó hibalehetőséget. Másrészt, egy adat módosításakor az integrált rendszer automatikusan frissíti a kapcsolódó adatokat is. Így például, egy vevői rendelés teljesítésekor, nemcsak a rendelés státusza és a vevő adatai módosulnak, hanem a készlet is csökken a kiszállított mennyiség függvényében, sőt termelő vállalat esetében a termelést befolyásoló alapanyagok rendelkezésre állása is módosulhat. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző területeken dolgozó munkatársak összehangolják tevékenységüket és döntéseiket. A vállalatirányítási rendszerek elsősorban azon vállalatok számára előnyösek, akik integrálni akarják a különböző részlegek munkáját, naprakész adatokat kívánnak kinyerni rendszerükből a pénzügy, kereskedelem, termelés és más területeken.

53 Vállalkozók Európában 53 Az ellátási lánc részeként egy olyan informatikai háttér kialakítása jön létre, amely elvégzi a dolgozók munkájának egy részét, lehetővé téve, hogy a munkatársak a vevők és igényeiknek pontosabb megismerésével, a termelési, készletezési hatékonyság növelésével, a vállalat valós helyzetének feltérképezésével és a felmerülő problémák kezelésével foglalkozhassanak. A rendszer kiválasztási kritériumai többfélék lehetnek: lehet-e a rendszert a vállalat üzleti folyamatainak megfelelően testre szabni, milyen szolgáltatásokat lehet a rendszer bevezetésével és használatával kapcsolatban igénybe venni, képes-e a rendszer más vállalatirányítási megoldásokkal együttműködni, képes-e az internet adta lehetőségeket kihasználni a B2B (Business to Business - vállalatközi kommunikáció), B2E (Business to Employee - munkatársakkal történő kommunikáció),b2c (Business to Customer - vevőkkel történő kommunikáció) és képes e együttműködni az elektronikus számlázó rendszerekkel. Mivel ilyen sok kritérium merül fel, nagyon ritkán teljesít egy vállalatirányítási minden feltételt, tehát mielőtt elkezdenénk a rendszerek vizsgálatát fontos a vállalat aktuális helyzete és céljai függvényében rangsorolni azokat: mi az ami a legfontosabb, mi az, amiből engedni tudunk. Az egyik legfontosabb kritérium általában az, hogy a rendszert lehessen a vállalat egyedi üzleti folyamataihoz igazítani, azaz "testre szabni". Másik fontos szempont egy vállalatirányítási rendszer kiválasztásakor, hogy nemzetközi vagy magyar rendszert akarunk-e használni. Köztes megoldásként jelennek meg azok a nagy, nemzetközi szoftverfejlesztők által készített rendszerek, amelyeket az egyes országok igényeinek és törvényi előírásainak megfelelően továbbfejlesztenek. A megfontolandó kérdések közé tartozik a rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások köre is. Elektronikus nyilvántartás alapján átadhatjuk egy import on-line modul segítségével a rendeléshez kapcsolódó adatokat.

54 54 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 12. Ábra:Terméknyilvántartó rendszer Szerződéskötés Elektronikus szerződéskötés Írásba foglaltnak főszabályként csak akkor minősül az elektronikus úton kötött szerződés, ha a szerződési nyilatkozatokat tartalmazó elektronikus dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. A szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, hogy az elektronikus úton megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e a fogyasztó számára. Főszabályként megállapítható tehát, hogy az interneten kattintással vagy elektronikus levelezés útján ráutaló magatartással valósul meg a szerződéskötés. A szerződés megkötésének és a szerződésnek a nyelve Az elektronikus kereskedelmi szolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztót a szerződés megkötésének és a szerződésnek a nyelvéről. A szerződés nyelve az a nyelv, amelyet az elektronikus szerződést rögzítő maradandó eszköz használ.

55 Vállalkozók Európában 55 Visszaigazolási kötelezettség Miután elküldtük megrendelésünket, az elektronikus kereskedelmi szolgáltató köteles annak megérkezését elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. A konkrét megvalósítás módja lehet visszaigazoló (ez a leggyakoribb), vagy a honlapon megjelenő üzenet. Amennyiben e visszaigazolás a fogyasztóhoz a megrendelés elküldésétől számított 48 órán belül nem érkezik meg, a fogyasztónak a megrendeléséből fakadó ajánlati kötöttsége megszűnik, vagyis a szerződés megkötésének elmaradása nem kérhető rajta számon. Az Ektv. alapján a fogyasztóknak szóló tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: az elektronikus kereskedelmi szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, képviselőjének nevét is; a szolgáltató lakcímét, illetve székhelyét, telephelyét; a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen a szolgáltatás igénybe vevőivel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét; amennyiben a szolgáltató létrejöttét vagy tevékenysége gyakorlásának megkezdését jogszabály valamely nyilvános nyilvántartásba való Elektronikus aláírás Elektronikus számviteli bizonylat: a számviteli törvény 2002 januárjától hatályos módosítása alapján kizárólag az elektronikus aláírásról szóló törvény értelmében minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla tekinthető érvényes számviteli bizonylatnak. Elektronikus aláírás működése Az elektronikus formában kezelt állományokra a nyilvános kulcsú kódolás elnevezésű technológia nyújtja a legkorszerűbb megoldást, amely két alapvető funkciót valósít meg, ezek a titkosítás, és az elektronikus aláírás készítése. A technológia megfelelő működését különböző eljárásrendek, szervezetek, egyéb eszközök fogják biztosítani, amelyeket együttesen Nyilvános Kulcsú Infrastruktúrának nevezünk. A nyilvános kulcsú kódolás megvalósításához egy kulcs-párra és egy tanúsítványra van szükség.

56 56 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A kulcs-pár az eszköz, amellyel elektronikus aláírást lehet előállítani, illetve titkosítási műveleteket lehet végrehajtani. A kulcs-pár egy magánkulcsból és egy nyilvános kulcsból áll. A nyilvános kulcs mindenki számára hozzáférhető, a magánkulcs kizárólag az elektronikus aláírás létrehozójának birtokában van. Ha az egyik kulccsal kódolunk egy szöveget, a dekódolás csak a kulcs párjával végezhető el, a kulcsok összetartozását csupán e tulajdonságuk bizonyítja. Titkosítás során a feladó elkészíti a levelét, majd azt a címzett nyilvános kulcsával kódolja. A kódolt üzenet az Interneten keresztül eljut a címzetthez, amelyet az kizárólag a saját kezelésében lévő magánkulcsával fog tudni (a kulcs-pár működés miatt), dekódolni, az üzenetet elolvasni. Elektronikus aláírás készítése során a feladó egy úgynevezett lenyomatot készít saját leveléről. A lenyomatból az üzenetet nem lehet előállítani, de az üzenet legkisebb megváltozása esetén a lenyomat teljes mértékben meg fog változni. A feladó ezt a lenyomatot fogja a saját kezelésében lévő magánkulcsával kódolni, amely kódolt lenyomatot nevezzük elektronikus aláírásnak. A rendszer működésének egyik sarokköve, hogy megbízható harmadik fél vállaljon garanciát bármely harmadik fél irányába arra, hogy adott kulcspár, adott aláíróhoz tartozik. Erre szolgál a tanúsítvány. A tanúsítványok kiadását és egyéb kezelését végző szervezet a Hitelesítés Szolgáltató. A hitelesítés szolgáltató olyan, a tanúsítvány kibocsátásra specializálódott szervezet, amely arra vállalkozik, hogy egy adott földrajzi területen belül fellelhető esetleges aláírókat az adott terület jogi, közigazgatási, gazdasági rendszerének alapos ismeretében felépített eljárásrend alkalmazásával hitelt érdemlően azonosítsa, és ezek alapján igazolja akár az egész világ felé létezésüket és adataik valódiságát. A rendszerben kiemelt szerepe van a hitelesítés szolgáltató magánkulcsának védelme, mivel ezzel az eszközzel fogja a Szolgáltató az általa kibocsátott tanúsítványokat hitelesíteni, azaz elektronikusan aláírja azokat. A hitelesítés szolgáltató létezését önmaga igazolja önmaga számára kibocsátott tanúsítvánnyal, azaz a főtanúsítvánnyal.

57 Vállalkozók Európában 57 Titkosítás folyamata Eredeti szöveg Titkosítás Kódolt szöveg Visszafejtés Eredeti szöveg 13. Ábra: Elektronikus aláírás-titkosítási folyamat Szolgáltatók típusai Fokozott biztonságú szolgáltatók Banki szolgáltatók (pl.: GIRO-elszámolás) Távközlési szolgáltatók Kormányzati informatikai szolgáltatók Egyéb elektronikus aláírást szolgáltatók (pl.: cégbíróság, ügyvédek, stb.) Minősített szolgáltatók: MÁV INFORMATIKA Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. NetLock Informatikai és Hálózatbiztonsági Szolgáltató Kft. Az időbélyegzés menete Az időbélyegzés lényege annak bizonyítása, hogy az adott dokumentum (elektronikus adathalmaz) egy meghatározott időpillanatban már biztosan

58 58 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon létezett. Az időbélyegzéssel szemben támasztott három alapvető követelmény: lehetetlen legyen egy dokumentumot oly módon időbélyegezni, hogy a dátum és az időpont ne egyezzen meg a pillanatnyival biztosítani kell, hogy az adatot semmilyen módon ne lehessen megváltoztatni a leleplezés veszélye nélkül; az adatot magát kell időbélyeggel ellátni; Maga az időbélyegzési tranzakció üzenetcseréből áll. Az első üzenetet az időbélyegzést kérelmező entitás (magánszemély vagy cég) küldi az időbélyegzést végző szervezetnek (időbélyegzés-szolgáltató), ez az üzenet az időbélyegzés-kérelem. A második üzenet az időbélyegzés-szolgáltató válasza a kérelemre, maga az időbélyeg. Az időbélyeg-kérelem a bélyegeztetni kívánt dokumentum lenyomatát tartalmazza. A válaszban az időbélyeg-szolgáltató ehhez a lenyomathoz legalább két megbízható időforrásból vett referenciaidő adatot kapcsol, és ezeket az adatokat saját elektronikus aláírásával ellátva visszaküldi az igénylőnek. Az időbélyeggel ellátott dokumentumok az írásbeliség, a minősített időbélyeggel ellátott elektronikus okiratok a teljes bizonyító erejű magánokiratok súlyával igazolják, hogy az adott dokumentum a pecsét elhelyezésének időpontjában már létezett. Kulcstároló eszközök A magánkulcsok védelmének ma ismert leghatékonyabb módja, ha a kulcsokat úgynevezett kulcstároló modulokban hozzuk létre, használjuk, illetve tároljuk. Az intelligens kártyák méretükben a mindennapi használatban is előforduló mágneses sávval ellátott bankkártyák szabványait követik, felületükön a telefonkártyákon is látható érintkező látható. Az USB Tokenek USB porton keresztül csatlakoztathatók a személyi számítógépekhez. Az elektronikus aláírás. szolgáltatásai olyan elektronikus technológiák működéséhez járulnak hozzá, amelyek elősegítik a hiteles elektronikus kommunikáció és ügyintézés, valamint az információs társadalom fejlődését. Szolgáltatásainak segítségével valósul meg például: a weboldalak védelme, az elektronikus számlázás, az elektronikus archiválás, az elektronikus bevallás

59 Vállalkozók Európában 59 Az elektronikus számlázás Az elektronikus számla a következő években fel fogja váltani és egyre inkább a háttérbe fogja szorítani a papíralapú számlákat. Az elektronikus számlák elektronikus adatállományként (fájlként) kerülnek kiállításra, ezért azokat nem kell kinyomtatni és az e-számla elektronikus úton kerül továbbításra vevő felé. Az elektronikus számla egy lehetséges megoldása, amely a számlaadatokból mindössze egyetlen fájlt készít a felhasználó számára (Adobe) PDF formátumban, fontos, hogy a meglevő pénzügyi rendszerhez, számlakiállító alkalmazásához kapcsolódva képes fogadni számlaadatait, melyeket felhasználva nem csak hiteles elektronikus számlát készíti el, de elvégzi azok kézbesítését, valamint lehetőséget biztosít a folyamatok teljes ellenőrzésére, természetesen teljes egészében automatikusan, bármilyen kézi beavatkozást nélkülözve. A számlakiállítás lépései 1. Elektronikus számlázáskor a számlaadatokat az elektronikus számla program nyomtató helyett elektronikus fájlba nyomtatja. 2. A számlaadatok elküldésre kerülnek, az elektronikus számlakibocsátó erre a célra rendszerbe állított szerverére, melyet az automatikusan fogad. 3. Az elektronikus-számla rendszer a beérkező számlaadatokból elkészíti a PDF formátumú számlaképet és a szükséges XML csatolmányokat. 4. Az elkészült számlaképet és XML csatolmányokat tartalmazó PDF fájlt ezt követően egy digitális aláírás alkalmazás digitális aláírással hitelesíti, majd az elektronikus számlakibocsátó cég hitelesítés szolgáltató partnerétől minősített időbélyeget kér az elkészült számlaképhez. Az ilyen módon előállított és hitelesített fájl nevezhető elektronikus számlának. 5. Az elkészült és hitelesített elektronikus számla fájlt a szolgáltató szervere visszaküldi, elhelyezi az számlakibocsátó saját szerverén, majd törli a z elektronikus számla szolgáltató szerveréről, így biztosítva, hogy fizikailag az elektronikus számla kizárólag a számlatulajdonos saját szerverén álljon rendelkezésre. 6. Az elektronikus számlakibocsátó szervere - az elkészült számlák későbbi visszakereshetőségének biztosítása érdekében - bizonyos számlainformációkat az elektronikus számla nyilvántartó rendszer saját adatbázisában rögzíti (pl: vevő neve, számla sorszáma, dátum, vevő címe...stb). Ebben az adatbázisban rögzül természetesen az elkészült számlákkal kapcsolatos log-fájl is, mely tartalmazza az elektronikus számlák készítésének minden lépésével kapcsolatos ellenőrző adatokat.

60 60 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 7. A fentieket követően az elektronikus számlakibocsátó szervere ben értesíti a vevőt a számla elkészültéről. Az elkészült számlát a vevő felé nem továbbítja rendszer, mindössze azon weboldal hivatkozását küldi meg, melyről az elektronikus számla titkosított csatornán letölthető. Az adott oldal elérhetősége egyedi azonosítókkal ellátott, így a vevő kizárólag a számára aktuálisan kiállított számlát tudja letölteni. 8. A fentiek szerint a számlakészítés folyamatát, az értesítő és a számla letöltésének státuszát, valamint a számla bizonyos adatait az elektronikus számlakibocsátó adminisztrációs rendszere rögzíti. Az adminisztrációs rendszerben így a teljes folyamat a későbbiekben ellenőrizhető. Az elektronikus számlakibocsátó szervere a folyamatról log fájlt is készít, így az ellenőrzés akár automatikusan is történhet a kiállító oldalán. Elektronikus száml mlázás s folyamat Hitelesség g szolgáltat ltató Hitelesség Ellenőrz rzés E-számla E-számla? Érkezett E-számla Alkalmazás. Azonosító Adatfájl ERP Költségviselők DMS 14. Ábra: Elektronikus számlázás folyamata Az elektronikus számla útja 1. Elektronikus számla érkezése A folyamat az elektronikus számla címre érkező értesítéssel kezdődik. A Szállítótól érkező -ben található linkről egy PDF kiterjesztésű állomány tölthető le, mely egy elektronikusan aláírt és

61 Vállalkozók Európában 61 időbélyeggel ellátott elektronikus számla PDF formátumban. Ez a folyamat is automatizálható egy érkeztető automata segítségével. Minden egyes fájlhoz két melléklet tartozik, melyek a PDF állomány részeként szerepelnek: APEH által megkövetelt formátumú ML fájl, mely tartalmazza a számlához tartozó információkat, valamint biztosítja a törvényi megfelelést; A Szállító által összeállított xml fájl, amely az APEH formátumhoz képest bővebb számlainformációkat tartalmaz. 2. Az elektronikus számla fogadása, hitelesség ellenőrzése A letöltött elektronikus számlák hitelességének ellenőrzése az elektronikus számlakibocsátó alkalmazás segítségével történik a következő lépések szerint: Az elektronikus számlakibocsátó alkalmazás segítségével a felhasználó automatikusan ellenőrzi a számlák hitelességét. A hiteles számlák mindegyikét mellékletként hozzácsatolja egy Számlakísérő sablonhoz (számlakisérő.pdf - egy Adobe PDF Form, mely a papír alapú számlák esetén megszokott számlakísérő lapok elektronikus változata.), melynek adatmezőit - a Számlához tartozó XML-ből kinyert adatok alapján - feltölti az adott számla adataival. Ezt követően a Számlakísérőt a digitális aláírással látja el, melyből megállapítható a dokumentum-feldolgozás megkezdésének ideje. Az aláírt Számlakísérőket Data Modul System interfész segítségével eltárolja a Felhasználó Data Modul System rendszerében. Mivel bejövő számlákról van szó (azaz a számlaszám elméletileg lehet azonos két számlán), az egyedi azonosíthatóság érdekében a Data Modul System rendszer egyedi azonosítóval látja el a számlákat. A Data Modul System rendszerben tárolt számlakísérőkhöz a betároláskor a következő alap adatokat lehet kapcsolni. Ezen adatokat a számlák mellékletében található XML állományokból olvassa ki a rendszer automatikusan. Az alábbiak szerint: számla sorszáma szállító neve szerződésszám számla teljesítés fizetési határidő, stb. A számlához csatolt XML alapján az elektronikus számlakibocsátó alkalmazás előállít, és átad az ERP rendszernek egy speciális tartalmú az ERP rendszer Interfésze által specifikált adatállományt, melynek egy-egy sora egy-egy számla adatait tartalmazza. Minden számlához feltünteti a számlakísérő dokumentum egyedi azonosítóját is. Ezen adatállomány ERP rendszerbe történő betöltésekor az Érkeztetés és Elő feldolgozás lezárul.

62 62 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 3. Az elektronikus számla igazolása Az igazolásra váró számlák a Data Modul System rendszerből, valamint az ERP rendszerből felhasználók számára megtekinthetők, és kereshetők. A számlaigazolás folyamata a továbbiakban az ERP rendszerben megszokott WorkFlow alapján történik. Igazoláskor a Számlaigazolók a Számlaigazoló.pdf - en elhelyezett digitális aláírással igazolják a számla teljesítését. 4. Az elektronikus számla kontírozása: A kontírozó az ERP rendszer segítségével keresi meg kontírozni kívánt állományt, majd a kontírozás végeztével az ERP rendszer automatikusan átadja a kontír adatokat az ezért felelős modulnak. Ezt követően az alkalmazás az állományban szereplő egyedi dokumentum azonosítók alapján letölti a számlakísérő dokumentumokat, majd azokra visszavezeti a kontírozási információkat, ellátja digitális aláírásával a későbbi módosítás lehetőségének kizárására, végül visszahelyezi a Data Modul Systembe. A számlakísérő dokumentumokhoz alap adat szinten is betárolja a kontírozási információkat a Data Modul System rendszerbe. Az elektronikus fizetés Elektronikus fizetés bankkártyával Az elektronikus fizetés leginkább elterjedt formája az online bankkártyás fizetés. A dombornyomású Visa és Eurocard/Mastercard kártyák azok, amelyeket szinte valamennyi kártyás fizetést elfogadó szolgáltató támogat. Az ilyen fizetési tranzakció során, a kártyatulajdonos számláját a bank megterheli a kívánt összeggel, melyet majd a célszámla tulajdonosának számlájára utal. A tranzakcióról mindkét fél értesítést kap elektronikusan. A kizárólag internetes vásárlásra használható kártyák A virtuális bankkártyák, kizárólag az interneten történő fizetésre alkalmasak. Általában a kártyához egy külön számlaszám tartozik. E kártyák előnye egyrészt az, hogy a kártyaszám illetéktelen megszerzése esetén nincs lehetőség hagyományos, vásárlás során történő visszaélésre, másrészt a kártyák egy része egyéb biztonsági megoldásokat is nyújt. Banki átutalás A banki átutalásos fizetés leggyakoribb módja az, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltató a megrendelést követően a megadott adatok

63 Vállalkozók Európában 63 alapján kiállít egy átutalásra vonatkozó számlát, amelyet levélben elküld a vásárló részére. A kereskedő az átutalással kiegyenlített pénzösszeg megérkezését követően szállítja ki a kért árut, teljesíti a szolgáltatást. Utánvétel A postai utánvétel szolgáltatás igénybevétele esetén a Posta a küldeményt a kereskedő által megjelölt utánvételi módon teljesíti. A fogyasztó által befizetett összeget a küldemény feladója részére eljuttatja, vagy az általa megjelölt bankszámlára utalja, illetve a kiszállító futárnál kell fizetni az áru ellenértékét. Készpénz-átutalási megbízás - postai csekk Készpénz-átutalási megbízás esetében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatótól kapott csekken készpénzben fizethetjük be a vásárlás ellenértékét a postahivatalban, majd a kereskedő a pénz számlájára történő jóváírását követően szállítja ki a megrendelt árut, vagy teljesíti az igényelt szolgáltatást. Az EDI / Electronic Data / elektronikus adatcsere meghatározása és alkalmazása Az EDI (Electronic Data Interchange elektronikus adatcsere) szolgáltatása lehetővé teszi két vagy több partner (pl: kereskedelmi üzletlánc és beszállítói) között a meglévő üzleti rendszerekben keletkező elektronikus dokumentumok (megrendelések, számlák, szállítólevelek, stb.) szabványos formátumú cseréjét, illetve ezen tranzakciókhoz szükséges bizonylatok archiválását. Szemben a hagyományos, jelentős erőforrásokat lekötő papíralapú kommunikációval az EDI szolgáltatása gyors és hatékony megoldást kínál azon ügyfelek számára, akik a mindennapi üzleti kapcsolattartás terén, a fenti előnyöket ki kívánják használni. Ez Magyarországon is elterjedt az áruházláncok révén, így ezt fontosnak tartjuk bemutatni, amennyiben egy hazai KKV beszállítói pozícióra törekszik valamely hypermarket-lánc tagjához. Az EDI alkalmazási területei: kereskedelmi, gazdasági, adminisztrációs,

64 64 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon pénzügyi, szállítmányozási, államigazgatási dokumentációk papírmentes, számítógép alkalmazások közötti, nemzetközi szabványok szerinti elektronikus cseréjét jelenti. A dokumentációk lehetnek: megrendelések, számlák, visszaigazolások, bankátutalások, váműrlapok, szállítólevelek, stb., de. A lényeg az egyértelmű szintaktikai szabályok szerint strukturált adatcsere, illetve annak elfogadása, hogy míg az elektronikus levelezés - strukturálatlan adatok cseréjével - személyek között bonyolódik, az EDI elsősorban programok közötti kommunikációra szolgál és mint ilyen, a folyamatok számítógépesítésének egyik utolsó láncszemeként értékelhető, ahol a munkát technológia váltja fel. Annak érdekében, hogy valamely intézmény (vagy vállalat) társintézményeivel együttműködve a hagyományos posta, vagy helyett EDI-re térjen át, ezt megelőzően jelentős belső és külső gazdasági és ügyvitelei folyamatelemzést,- változtatást és koordinációt kell végeznie. Az EDI bevezetése speciális, nemcsak informatikai szakértelmet igénylő, komplex feladat. Az egyeztetés és koordináció elemei: a) szervezeti jellegű: (hangsúlyozandó, hogy az EDI felhasználásának szükségességét és lehetőségét nem műszaki, hanem szervezeti-ügyviteli alapon kell meghatározni.) megállapodás arról, hogy az elektronikusan küldött dokumentumokat jogilag kötelező érvényűnek tekintik, megállapodás az EDI szabványról, megállapodás a felhasználó szabványüzenetek típusáról és azok jellemző egyedi változatairól, megállapodás az egyéb szolgáltatásokról (védelem, titkosítás, hibanaplózás, auditálás, stb.), megállapodás az alkalmazandó kommunikáció paramétereiről (hálózat, protokoll, stb.).

65 Vállalkozók Európában 65 b) műszaki jellegű: (megjegyezendő, hogy az EDI egy nyílt rendszer, amely majdnem minden olyan számítógépen futtatható, amely alkalmas telekommunikációs összeköttetésre, a kis PC-től a nagy gépekig. A választást a hálózat alkalmassága és az EDI szoftvertermék korlátozza.). az ügyviteli folyamatok informatikai modelljének kidolgozása, a megbízhatóság, titkosság, változtathatóság, archiválás, naplózás biztosítása és lehetőség megteremtése háziszabvány formátumú EDI dokumentumok kezelésére, alkalmazói programrendszer, illetve olyan EDI alrendszerek bevezetése, melyek elvégzik a küldendő házi formátumú dokumentumok átkonvertálását a meghatározott szabvány formátumúvá, illetve fordítva, üzenetkezelő rendszer kiépítése (X.400, X435), bár ez nem feltétel, mert az adatcsere történhet mágneslemezek egyszerű átadásával is, megjegyzendő, hogy ahol nincsenek szabványos üzenetek, ott elő lehet állítani azokat a nemzetközi üzenet-szintaxis szabványok, az EDIFACT használatával (Electronic Data Interchange for Administration, Commerce and Transport). Az EDI - bár az előzőekből következően - elsősorban a szállítás és kereskedelem területén a gazdasági partnerek közötti kommunikáció eszköze, - melynek során inhomogén rendszereket tesz összekapcsolhatóvá - benyomult már az államigazgatás területére is (TB; APEH; VPOP) ott, ahol nagy mennyiségű strukturált információcsere történik hagyományosan, papíralapon. A siker oka, hogy az EDI alábbiakat nyújtja: megszünteti a nagymennyiségű papírmunkát, megvalósíthatóvá teszi a "just in time" (éppen időben) szállítást, ami csökkenti a raktárkészletet, így csökken lekötött tőke, csökkenti az információk előkészítésére, bevitelére, feldolgozására, kinyerésére fordított időt, így a személyi és működési költségeket, támogatja a folyamatok összehangolását, így kisebb a hibalehetőség és növekszik a hatékonyság, (pénzügyi, iktatási rendszerek, automatikus átutalások stb.), leegyszerűsíti a több forrásból érkező információgyűjtést és egyszerűsíti azokat a folyamatokat, melyek ismétlődő, szabványos információk adattömegének beviteléből állnak,

66 66 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Összefoglalva aláhúzzuk: az EDI felhasználható bármely strukturált információ automatikus továbbítására, tekintet nélkül az információcsere céljára. A témaköröket vezetésnek kell eldöntenie az EDI projektek tervezése és megvalósítása során. Ebből következik, hogy az EDI-vel kapcsolatos megfontolások a közigazgatás informatikai támogatásának folyamatában egyre fontosabb helyet követelnek ki, ezért a nemzeti informatikai stratégiai tervezés elemévé kell, hogy váljanak. (Megjegyezendő, hogy a nemzetközi elvárások és gyakorlat is ki fogja kényszeríteni az EDI-re való, legalább részbeni átállást. ) Az EDI-vel kapcsolatos költség/haszonelemzések azt mutatják, hogy az adminisztrációs és személyi költségekben (szakterülettől függően) 5-25 % - os megtakarítások keletkezhetnek, bár rá kell mutatni, hogy a bevezetés jelentős költségekkel és gyakran ügyviteli átszervezéssel jár. Innovációs szempontból az átállás radikális útja tűnik járhatónak, melynek során - a partnerek együttműködési hajlandóságának folyamatos meglétét feltételezve - egy lépésben, programszerűen vezetik be egy-egy adatcsoport EDI úton történő forgalmazását. A kormányzatok EDI "érzékenysége" jelentős hatással van a vonatkozó hazai iparra és piacra is. Elektronikus piacterek B2B elektronikus kereskedelemről akkor beszélünk, amikor a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok és az ezeket megvalósító belső vállalati folyamatok számítógépes hálózatokon keresztül bonyolított adatcsere útján, elektronikusan, részben vagy egészben automatizáltan történnek. Az elektronikus piacterek egyik fajtáját az un. On-line aukciót mutatjuk be ebben a fejezetben részletesen, mely a hazai elektronikus kereskedelemben egyik meghatározó szegmense, akár beszállítói, akár beszerzési pozicióban vagyunk. Elektronikus piacterek A piac interakciók és kapcsolatok hálózata, ahol információ, termékek szolgáltatások és pénz cserél gazdát Ha a piactér elektronikus, akkor az üzleti központ nem egy fizikai épület, hanem egy hálózat-alapú tér, ahol az üzleti interakciók zajlanak." Az elektronikus piacterek Web-alapú technológiát használnak, hogy kicseréljenek és irányítsanak üzleti dokumentumokat több üzletfél önálló rendszere között, amivel azok képesek lesznek árukat és szolgáltatásokat elektronikus módon venni és eladni."

67 Vállalkozók Európában 67 B2B értéklánc Beszerzés POTENCIÁLIS BESZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA SZERZŐDÉS- KÖTÉS A GYŐZTESEKKEL KATALÓGUSBÓL TÖRTÉNŐ KIVÁLASZTÁS MEGRENDELÉS ÁRU ÁTVÉTEL SZÁMLÁZÁS FIZETÉS Online / elektronikus felületek RÉSZVÉTEL BESZÁLLÍTÓI KIVÁLASZTÁSON RÉSZVÉTEL TÁRGYALÁSOKON KATALÓGUSOK ELKÉSZÍTÉSE, MENEDZSMENTJE RENDELÉSEK FOGADÁSA, MENEDZSMENTJE RENDELÉSEK TELJESÍTÉS SZÁMLÁZÁS FIZETÉS Értékesítés 15. Ábra: B2B ellátási lánc Az elektronikus kereskedelemi rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások Katalógus menedzselés A klasszikus kereskedelemben a vevő annál nehezebben tudja megtalálni a megfelelő ajánlatot, minél több szállító, illetve eladó kínálja termékeit, szolgáltatásait. Elektronikus piacterek köszönhetően a helyzet megváltozik, hiszen a rendszerünkhöz kapcsolódó szállítók termékei központi katalógusunkba kerülnek, ahonnan többféle paraméter alapján is kikereshetők. Katalógusok a teljes szöveges, a hierarchikus és a parametrikus keresést is lehetővé teszi, ezzel segítve a szállítók összehasonlítását, továbbá biztosítja a közvetlen megrendelést, valamint a beszerzési folyamat elindítását. A katalógusokban a szállító által értékesítésre kínált termékek, illetve szolgáltatások mindig helyes, naprakész adatokkal, egységesen kategorizálva, és megfelelő információ tartalommal jelennek meg. A szolgáltatások ára a konkrét tárgyalások során kerül meghatározásra.

68 68 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Tranzakciós szolgáltatás Elektronikus piactereknél általánosságban alapszolgáltatás a beszerzésiértékesítési tranzakció elektronikus lebonyolítása. A katalógusban a piactérhez csatlakozott szállítók valamennyi terméke illetve szolgáltatása megtalálható. Ezekből rendkívül könnyen kikereshetők, összehasonlíthatók és megrendelhetők a beszerezni kívánt termékek, szolgáltatások. Rögtön észrevehetők az egyes cikkek közötti hasonlóságok, eltérések, és természetesen az is, hogy melyik szállító milyen kondíciókkal kínálja eladásra termékeit és szolgáltatásait. A vevő által kiválasztott termékek/szolgáltatások a kiválasztás után bekerülnek a vevő virtuális bevásárló kosarába, és a rendszer megrendeléseket készít, melyeket eljuttat a megfelelő szállítóknak. A szállító a megrendeléseket visszaigazolhatja, és a teljesítés státuszát megjelenítheti a megrendelő számára. Az elektronikus piactérhez kapcsolódott vevői és szállítói rendszerek közötti elektronikus Dokumentum cserét egy automatizált beszerzési folyamat biztosítja, amely a beszerzési megrendelést, a megrendelés visszaigazolását elektronikus dokumentumként teszi lehetővé. A B2B üzleti modellek A B2B kereskedelem nyílt és zárt piactereken Nyílt Privát Típus ASP szolgáltató (pl. aukció) Horizontális piactér Vertikális piactér Piactér Modell Eladók/Vevők Több iparág Egy iparág Eladók/Vevők Jellemző példa Vatera Marketline Repülőgépipar Mega Üzleti cél Jellemző tulajdonosi kör Profit-orientált Független tulajdonos Profit-orientált Független és/vagy stratégiai tulajdonosok Profit-orientált Stratégiai tulajdonosok saját felhasználásra Költség központ/profit orientált Tulajdonos saját célú, értékesítést támogató felhasználásra 16. Ábra: E-piacterek, modellek

69 Vállalkozók Európában 69 On-line aukció Az on-line aukciók a beszerzés minden területére kiterjedhetnek, az MRO (indirekt) termékek és szolgáltatásoktól egészen a stratégiai beszerzésekig. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az on-line aukciók során a vállalatok átlagosan, terméktől, szolgáltatástól függően 10-16%-os megtakarítást érhetnek el eddigi legjobb áraikhoz, illetve a "hagyományos úton" beérkezett legjobb ajánlataikhoz képest, de nem ritka a 30-40%-os árcsökkenés sem. A legnagyobb megtakarítások, a sok résztvevős, erős versenynek kitett piacokon realizálódnak, hiszen a résztvevők egymással és nem az aukció szervezőjével versenyeznek, így a versenykényszer - mint egy erős, szubjektív tényező - az árak leszorítását eredményezi. Két fő típusa van, beszerzési, illetve eladási aukció. Eladási aukció Eladási aukció esetén a szervező célja az aukció feltételeiben ismertetett termék (pl.: elfekvő készletek, ingatlanok) értékesítése. A résztvevők növekvő árakkal licitálnak. Eladási aukció kiírásakor a szervező egy minimális árat határoz meg és a potenciális vevők (résztvevők) egyre magasabb árat kínálva versenyeznek a termék megvételéért. Az eladási aukció legnagyobb előnye, hogy a termékeket a lehető legmagasabb áron, gyorsan, hatékonyan értékesíthetjük, illetve kedvezőbb szállítási- és fizetési határidőket tudunk elérni, valamint új értékesítési kapcsolatokat alakíthatunk ki. Az eladási aukció nem alkalmas a klasszikus értelemben vett értékesítésre. Beszerzési aukció Beszerzési aukció esetén a szervező célja az aukció feltételeiben ismertetett termék, vagy szolgáltatás beszerzése. A résztvevők csökkenő árakkal licitálnak. A beszerzési aukció kiírásakor a vevő egy maximális árat (nyitó ár) határoz meg és a potenciális szállítók egyre alacsonyabb árat kínálva versenyeznek a termék vagy szolgáltatás szállításának lehetőségéért. Az aukciót szervező vállalatnak lehetősége nyílik az áron kívül a szállítási és a fizetési határidő megversenyeztetésére is. A beszerzési aukció legnagyobb előnye, hogy a beszerzési munkafolyamatok lényeges lerövidülése mellett, a termékeket, szolgáltatásokat a piacon elérhető legkedvezőbb áron szerezhetjük be, illetve új beszerzési kapcsolatokat alakíthatunk ki.

70 70 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A beszerzési aukció típusai A termékek és szolgáltatások beszerzése néha olyan összetett és különböző, hogy nem lehet optimális eredményt elérni egyszerű, standardizált aukciós folyamattal. Az összevont "Bundle" aukció - az összes beszerzési igény összevontan. Az on-line aukció szervezője egy "Összevont aukció" keretén belül összevonhatja egyes tételeit és erre a teljes csomagra kérhet be árajánlatokat. A résztvevőknek ajánlatot kell tenniük minden egyes tételre, de a győztest az összes tételre tett ajánlatok összege alapján határozzák meg. Kimazsolázó "Cherry Picking" aukció - a legjobb beszállító tételenként. A Kimazsolázó "Cherry Picking" aukció során a szervező több tételre kér ajánlatot párhuzamosan, de a különböző tételek szállítását egyenként is meg lehet nyerni. Az "Összevont aukcióval" ellentétben az aukció szervezője "kimazsolázhatja" a résztvevők ajánlataiból a számára legkedvezőbb ajánlatokat. Az on-line aukció szervezője különböző tételekre különböző szállítókkal szerződhet le, illetve úgy is dönthet, hogy csak egyetlen szállítóval szerződik le. Ez lehetővé teszi, hogy a szervező a legjobb szállítókat válassza ki az aktuális piaci feltételeket alapul véve. "Paraméteres" aukció - az áron felül más paramétereket is megversenyeztethetünk A "Paraméteres" aukció egy multidimenzionális on-line aukciós típus. Az aukció résztvevői több paraméter mentén versenyeznek egymással, így az áron felül más paramétereket is meg kell határozniuk, mint például fizetési-, szállítási határidő, minőségi paraméterek. Az aukció szervezője a versenyeztetett paramétereket előre meghatározott súlyokkal veszi figyelembe beszerzési döntéseinél. Felsorakoztatott "Ranking" aukció - az ajánlatok sorba állítása. A "Felsorakoztatott" aukció során a résztvevők nem láthatják versenytársaik árajánlatait, csak az éppen aktuális sorrendjüket. Ezen aukciós típus hatékonyan használható arra, hogy erősebb dinamikát adjunk a versenynek és, hogy feloldjuk a "berögzült" piaci szituációkat. A szervező vállalat az on-line aukció ideje alatt n db ajánlatot kapott, a résztvevőknek lehetőségük nyílt többszöri ajánlatadásra és ajánlatuk folyamatos módosítására. A szervező ezzel, a megadott ajánlattételi időben, virtuális tárgyalással az adott termék eddigi legjobb beszerzési áránál több mint %-al kedvezőbb ajánlatot kaphat.

71 Vállalkozók Európában 71 On-line aukció szereplői Szervező Az on-line aukció szervezője az a vállalat, amely az aukciós kiírást elkészíti. A szervező a kiírásban definiálja az aukció tárgyát, a hozzá kapcsolódó fizetési, szállítási és egyéb szerződéses feltételeket. Az aukció szervezőjének lehetősége van arra is, hogy a kiírás részletes specifikációját egy csatolt file-ban az aukcióhoz rendelje. A szolgáltatás díja a szervezőt terheli. Résztvevő(k) Az on-line aukció résztvevője az a vállalat, amely az adott aukcióra meghívást nyert, és ott a szervező által definiált feltételeket elfogadva, az aukció tárgyát képző termékre, vagy szolgáltatásra licitál. A résztvevő (k) számára az on-line aukciós szolgáltatás díjmentes. Az on-line aukciós folyamat Az aukció előkészítése A szervező a regisztrációt követően meghatározza az aukcióztatni kívánt termékeket, szolgáltatásokat. Ezt követően kerül sor a részletes és pontos specifikálásra, az aukciós típus meghatározására majd ha szükséges az első, tájékoztató ajánlatok bekérésére. A szállítók azonosítása, kiválasztása A piactéren bonyolított on-line aukciók meghívásos alapon történnek. Az aukció szervezőjének lehetősége van a piactér on-line aukciós adatbázisából kiválasztani a meghívandó résztvevőket, ugyanakkor már meglévő, illetve új potenciális szállítók (résztvevők) bevonását is kezdeményezheti. Az on-line aukció kiírása A szervező a regisztráció során kapott kód segítségével tudja a kiválasztott résztvevőket meghívni az aukcióra. A résztvevők egy aukcióra szóló meghívást elfogadhatnak, vagy elutasíthatnak, melyről a szervező automatikusan értesül. Ezt követően a szervező létrehozza magát az aukciót a rendszerben (mely nem igényel speciális informatikai jártasságot).

72 72 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Az on-line aukció lebonyolítása példaként A licitálás időtartamát a szervező az aukciós kiírásban határozza meg. A résztvevőknek az aukció időtartama alatt lehetőségük van ajánlattételre. Amennyiben valamely résztvevő a licitálás időtartamának utolsó két percében tesz új ajánlatot, és ezzel az ajánlattal a résztvevők sorrendje megváltozik, akkor a licitálás időtartama automatikusan 5 perccel meghosszabbodik. A résztvevők az aukció során nem ismerik versenytársaikat, nem tudják hány résztvevő van, csak saját licitjeiket, valamint a pillanatnyilag legalacsonyabb licit értékeket látják, illetve a többi licitálóhoz képesti rangsorukról kapnak információt. Az on-line aukció kiértékelése Az aukciót követően a szervező egy részletes értékelést kap az aukcióról, mely tartalmazza a licitek alakulását, illetve a lehetséges megtakarítások számszerűsítését. A szállítók sorrendje és az általuk adott legjobb ajánlatok úgyszintén feltüntetésre kerülnek. A győztes szállítóval a beszerzés további részleteiről az aukciós szolgáltatásán kívül egyeznek meg a felek. On-line aukció ELŐNYÖK - könnyen elérhető és fenntartható Ártárgyalást támogató hatékony eszköz: az összes ajánlattevővel egy időben tárgyalhat. A résztvevők egymással versenyeznek. Döntéstámogató eszköz: célzott és objektív beszerzési döntésekhez Automatikus és szabványosított rutin folyamatok Új beszerzési források kialakítása A legjobb ár elérése a testre szabott ajánlatok és aukciós mechanizmusok révén Az árajánlat bekérés leegyszerűsítése, illetve lerövidítése A tranzakciós költségek jelentős csökkenése (akár 60%-al) A transzparens folyamatok révén az árleszorító hatás még inkább érvényesül. Testre szabott megoldások: a kezdeti pilot projektektől egészen az összetett on-line aukciós eljárásokig A beszerzési döntések semlegességének és sérthetetlenségének védelme Nincs szükség külön beruházásra, szoftver és hardver bevezetésre, mindössze egy Internetböngészőre.

73 Vállalkozók Európában 73 Elektronikus piacterek előnyei vevőknek Egyszerűsödő kapcsolattartás a beszállítókkal Termék felkutatásának ideje lecsökken Gyorsabb beszállító-kiválasztás; összességében lerövidülő beszerzési ciklus Raktáron lévő termékek készletszintjének minimalizálása Ellenőrizhetőbb beszerzési folyamat Pontosabb rendelés feladás Kevesebb adminisztráció A stratégiai beszerzők, beszerzési osztály leterheltségének csökkentése A beszerzés működési költségeinek csökkentése Jelentős megtakarítás a szállítói verseny eredményeképpen Információ szállítóknak, az ellátási lánc és üzleti modell Elektronikus piacterekhez szállítóként csatlakozó ügyfeleink azáltal, hogy új értékesítési csatornákhoz, új piacokhoz jutnak, jelentősen növelhetik forgalmukat, illetve közvetlen és közvetett értékesítési és marketing költségeiket alacsonyan tarthatják. Az elektronikus kereskedelem segítségével tervezhetővé válik a raktárkészlet, lerövidül a piac kiszolgálásához szükséges idő, és az előrejelzések is naprakészek. Az elektronikus ellátási lánc képes az információk gyors megosztására. A különféle aukciók ajánlatai között böngészők a keresési kategóriákban könnyen tájékozódhatnak és rögtön ajánlatot tehetnek, ami lényegesen felgyorsítja az egyedi termékek, szolgáltatások eseti értékesítését. Az ügyfelek jelentősebb befektetés és költséges vállalatirányítási rendszerek nélkül is használhatják elektronikus piactereket. Az ügyfelek termékeit vagy szolgáltatásait illusztráló képeket, ábrákat, termékleírásokat és az árakat is tartalmazó ajánlatait a vevők minden nehézség nélkül, a nap bármely időszakában megtalálják központi katalógusunkban. Az elektronikus dokumentumcsere révén a vásárlói rendelések fogadása, visszaigazolása, a specifikus árképzés, de még a rendelések státuszának követése is lehetővé válik. Könnyedén tarthatja ügyfeleivel a kapcsolatot, gyorsan és naprakészen tájékoztathatja vevőit, illetve új termékei megjelenésükkel egy időben kerülhetnek a piacra.

74 74 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon E-piacterünk az eddigiekben vázolt számtalan előny mellett lehetővé teszi, hogy piaci helyzetéről, versenytársairól pontos képet kaphasson, és amennyiben kisebb vállalatot vezet, úgy viselkedhessen, akár a nagyok. Egy cég, amelynek kínálatában csupán egyetlen termék szerepel, ugyanolyan hatékonysággal szállhat versenybe, mint egy több száz terméket forgalmazó nagyvállalat. Más szóval az elérhetőség mindenkinek adott, és többé már nem a méret a lényeg. A szolgáltatások ára a konkrét tárgyalások során kerül meghatározásra, az értékesítési kollégák a társaság árazási politikájával kapcsolatosan készséggel állnak rendelkezésre. Elektronikus piacterek előnyei SZÁLLÍTÓKNAK: Új értékesítési csatornák, új vásárlók megjelenése Értékesítési volumen növelése A pontosabb eladási folyamat révén a raktárkészletek optimalizálása A megfelelőbb ár-érték párosításával, a hatékonyabb forrásköltség csökkentésével és a beszállítókkal való tárgyalások hatékonyabbá tételével az értékesítés közvetlen költségeinek csökkentése A megrendelési folyamat hatékonyságának növekedésével és a tranzakciós költségek csökkenésével az értékesítés közvetett költségeinek csökkenése (pl. a drága és gyorsan avuló termékismertetők, prospektusok nyomdaköltségének megtakarításával) Az ügyfelek gyors és naprakész tájékoztatása az új termékekről, szolgáltatásokról A termékek piacra kerülésének ideje ezáltal lerövidül Az ügyfelek igényeiről, felhasználói szokásairól való jobb tájékozódás Versenytársakról való könnyebb és jobb tájékozódás Egyetlen termékkel/szolgáltatással megjelenő cég is képes felvenni a versenyt a nagy szállítókkal

75 Vállalkozók Európában 75 Katalógus menedzselés A klasszikus kereskedelemben a vevő annál nehezebben tudja megtalálni a megfelelő ajánlatot, minél több szállító, illetve eladó kínálja termékeit, szolgáltatásait. Elektronikus piacterünknek köszönhetően a helyzet megváltozik, hiszen a rendszerünkhöz kapcsolódó szállítók termékei központi katalógusunkba kerülnek, ahonnan többféle paraméter alapján is kikereshetők. Katalógusunk a teljes szöveges, a hierarchikus és a parametrikus keresést is lehetővé teszi, ezzel segítve a szállítók összehasonlítását, továbbá biztosítja a közvetlen megrendelést, valamint a beszerzési folyamat elindítását. A szolgáltatások ára a konkrét tárgyalások során kerül meghatározásra, az értékesítési kollégák a társaság árazási politikájával kapcsolatosan készséggel állnak rendelkezésre. Tranzakciós szolgáltatás Elektronikus piacterek alapszolgáltatása a beszerzési-értékesítési tranzakció elektronikus lebonyolítása. Központi katalógusokban a piactérhez csatlakozott szállítók valamennyi terméke illetve szolgáltatása megtalálható. Ezekből rendkívül könnyen kikereshetők, összehasonlíthatók és megrendelhetők a beszerezni kívánt termékek, szolgáltatások. Rögtön észrevehetők az egyes cikkek közötti hasonlóságok, eltérések, és természetesen az is, hogy melyik szállító milyen kondíciókkal kínálja eladásra termékeit és szolgáltatásait. A vevő által kiválasztott termékek/szolgáltatások bekerülnek a vevő bevásárló kosarába, és a rendszer megrendeléseket készít, melyeket eljuttat a megfelelő szállítóknak. A szállító a megrendeléseket visszaigazolhatja, és a teljesítés státuszát megjelenítheti a megrendelő számára. Az elektronikus piactérhez kapcsolódott vevői és szállítói rendszerek közötti elektronikus dokumentumcserét egy automatizált beszerzési folyamat biztosítja, amely a beszerzési megrendelést, a megrendelés visszaigazolását elektronikus dokumentumként teszi lehetővé. A szolgáltatások ára a konkrét tárgyalások során kerül meghatározásra.

76 76 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon V. Az elektronikus kereskedelmi rendszer beindítása a döntéstől az áruháznyitásig Az alábbiakban összefoglaljuk azokat az alapvető lépéseket, amelyek szükségesek egy elektronikus áruház beindításához. Fókuszban a marketing és informatikai teendők. Jogi háttérre az előző fejezetekben térünk ki. Stratégiai döntések 1. Bővíti a meglevő kereskedelmi rendszert az internetes jelenlét. További ügyfél akvizíciót jelent a cégnek. 2. Üzleti tervet kell készíteni a céges stratégiát felépíteni és a logisztikai hátteret is meg kell szervezni hozzá. Érinti a humánerőforrást, valamint a szervezeti működést. Műszaki terv, a megfelelő informatikai szolgáltató kiválasztása 1. Fel kell keresni azon informatikai vállalatokat, akik szoftverfejlesztéssel, illetve a tevékenység beindításához szükséges szakmai és kompetencia hátérrel rendelkeznek. Lényegében javasolt egy ügynökségre bízni az egész folyamatot, ahol un. kulcsrakész megoldást kapunk. Miután ez meg van, az alábbi lépések szükségesek: Domain név kiválasztása, regisztrálása, amennyiben nem rendelkezik a leendő e-bolt tulajdonos már létező domainnel, amely az e-bolt Interneten történő rátalálására is alkalmas. Könnyen megjegyezhető, megfelelő hosszúságú és a tevékenységre, vagy cégnévre utaló név kitalálása, amely még nem foglalt. A.hu alatti domain nevek listája oldalon kereshető meg. Szerver tárhely meghatározása a webáruháznak, mely a www hu alatti címen, vagyis a kiválasztott domainnév alatt fog működni. A webtárhelyet hosting formájában veszik igénybe a webáruház tulajdonosok. Mennyiben nem rendelkezik a cég/e-bolt weboldallal, így célszerű ennek a fejlesztésnek a keretében ezt is elvégezni. A rendszert célszerű egybeépíteni a meglevő ERP rendszerrel, hogy valamennyi az értékesítéshez szükséges információ és folyamat támogatott legyen, a belső feldolgozás eredménye képen.

77 Vállalkozók Európában 77 Amennyiben nem rendelkezünk vállalatirányítási rendszerrel, a webáruház lesz egyben a kiszolgáló rendszer is, ami nyilván tarthatja az elektronikus értékesítéshez szükséges információkat. 2. Kiegészítő, az értékesítést és marketinget támogató informatikai teendők: Elérhetőség a keresőmotorok számára. Felvétel linkgyűjteményekbe, linkelés más oldalakról és oldalakra Bannerek, hirdetések elhelyezése más, ill. saját oldalikon. Marketing útján. Honlapon történő feliratkozás; ill. saját meglevő partnerkörnek hírlevél küldése

78 78 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon VI. Gyakorlati séma On-line tartalmi szerkezet kialakítása és működtetése Ha meg van a stratégiánk, informatikai rendszerünk a webáruházat és azt kiszolgáló, vagy magában foglaló működtető szoftvert adatokkal kell feltölteni. Az adatok, amelyektől a rendszerünk élni fog. A példánkban bemutatott MS SQL / adatbázis / alapú CMS ( Tartalomkezelő rendszer ) felhasználói kézikönyve lépésről lépésre bemutatja egyszerű felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkezőknek a portál, e-bolt feltöltésének/adminisztrálásának menetét. Reméljük valóban gyakorlati példával szolgálunk egy lehetséges/működő rendszer alapján. Admin paraméterek Belépés az adminisztrációs modulba. Cím: Név:. Jelszó:. Feltöltés, moderálás A portál több menüpontjához tartozik egy-egy úgynevezett feltöltő vagy moderátori felület. Ezeken a feltöltő felületeken keresztül lehet az egyes menüpontokhoz tartozó információkat a rendszerbe fölvinni. Az oldalak jelszóval és azonosítóval védettek, vagyis csak a megfelelő jogosultságokkal felruházott személy, vagy személyek végezhetnek feltöltést. Az összes feltöltő felület elérhető egy közös oldalról. Ide belépve, a karbantartást végző személy csak azoknak a menüpontoknak a neveit látja, amelyeken ő jogosult a karbantartást elvégezni. Ezek közül választva jut el végül arra a feltöltő felületre, amelyen a tényleges munkát elvégezheti.

79 Vállalkozók Európában Ábra: Portál adminisztrálása Feltöltési jogosultságok adminisztrálás A feltöltési jogosultságok jelentősége abban rejlik, hogy használatával az adminisztrálást végző személyek számára csak bizonyos, (pl. csak moderátori), feladatkört rendelhetünk hozzá, míg a feltöltő felület többi lehetősége tiltott számára. 18. Ábra: Egy felhasználó és jogosultságai

80 80 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Az fő adminisztrátor ( Admin név) minden jogosultsággal rendelkezik. Ezen lehetőleg ne változtassunk, mivel a jogosultságok megvonásával kizárhatjuk magunkat a feltöltő felületből! Felhasználók Ebben a modulban lehet a feltöltő felülethez hozzáférő személyeket karbantartani. (létrehozni, módosítani, törölni) A jogok kiosztásánál figyeljünk, hogy a Felhasználók jogosultsággal rendelkezők képesek további jogokat kiosztani-megvonni. Az inaktív felhasználók nem tudnak bejelentkezni. Termékek A portál ezen funkciójához tartozik egy feltöltő modul, melyre csak az arra jogosult személyek léphetnek be, és amelyen keresztül, egy egyszerű űrlap kitöltése segítségével határozhatják meg a portálon kint lévő termékek megjelenítési szerkezetét és tartalmát. A főmenüből belépve a kiválasztott modulba, a már rendszerbe bevitt adatok listáját láthatjuk, táblázatos formába rendezve. Az inaktív (rendszerben szereplő, de jelenleg a publikus felületen nem megjelenő) adatokat halványabb szövegszín jelzi. A nyomógomb segítségével, bármikor visszatérhetünk a főoldalon lévő menürendszerhez. Ez alatt egy grafikus fejléc szolgáltat információt, hogy jelenleg a feltöltést melyik modulban végezzük. A későbbiekben erre a fejlécre kattintva, bármikor visszatérhetünk ehhez a listához.

81 Vállalkozók Európában Ábra: Már bevitt adatok listájának megtekintése A lista szűkíthető a keresőmező kitöltésével (a listában csak a szövegrészt tartalmazó bejegyzések maradnak), vagy kiválaszthatjuk a struktúra egy részét (lásd: ábra) illetve szűkíthetünk kategóriára (Összes, Menüpont, Termék) A szűkítések együtt is használhatóak. A túlságosan hosszú listák automatikusan oldalakra bomlanak, ilyenkor fent megjelenik a lapozósáv. Az -re kattintva új adatot vihetünk be, az erre szolgáló üres adatlap kitöltésével. Itt meg kell adni a szülő szintet (azt a menüpontot, ami alá el kívánjuk helyezni) a megnevezését, a leírását, melyet html dokumentumként formázhatunk és a típust. A termék típusú bejegyzések elhelyezhetőek a kosárban, a menüpont típusúak nem. Mindezeket a rendszernek elküldve az információ megjelenik a nyilvános oldalon. Az -ra kattintva, a már rendszerben szereplő adatokat tekinthetjük meg, vagy módosíthatjuk. Megjelenését tekintve hasonló az új felvitelénél ismertetett űrlaphoz, de itt már a jelenlegi adatok szerepelnek a beírómezőkben.

82 82 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon A HTML szerkesztő A html szerkesztő csak Internet Explorer alatt működik megfelelően! Itt kerül bemutatásra a termék ill. szolgáltatás azon információk szerint, melyek egyértelművé teszik az azonosítást, a katalógusrendszerből. Itt tudjuk elnevezni Itt tudunk az MS intézőből képet felhelyezni 20. Ábra: HTML eszköztár A szerkesztő eszköztárán megtalálhatóak a szövegszerkesztőkben szokásos formázási lehetőségek (felső sor és az alsó sor első fele) A többi ikonnal speciális, html funkciókat érhetünk el. Ha az egyes ikonok fölé visszük az egeret (kattintás nélkül) pár másodperc után segítség jelenik meg. A legutolsó ikonnal (Szerkesztési nézet kinagyítása) a szerkesztést külön ablakban végezhetjük. Ezen űrlap alatt szerepelnek a kapcsolódó csatolt dokumentumok, képek bevitelére szolgáló mezők, valamint a már bevitt állományok törlési lehetősége. Képek csatolásánál fontos, hogy formátumuk GIF, vagy JPEG típusú legyen. A dokumentum mellett megjelenik a címe (URL-je) ami kép vagy link elhelyezésére használható a html szerkesztőben. A nyomógomb hatására, a már kitöltött adatok a rendszerbe kerülnek.

83 Vállalkozók Európában 83 Amennyiben a banner adatait nem szeretnénk a publikus felületen megjelentetni, akkor törölhetjük a nyomógombbal, vagy inaktívvá tehetjük ( ), ekkor a publikus felületről lekerül, de a későbbiekben újra kitehető. 21. Ábra: Képek, dokumentumok csatolása, egyéb funkciók Termék import modul (menüstruktúrában használható modul) Az import állomány feltöltésére szolgál. Amennyiben ilyen rendszerben dolgozunk egy külön Tallózás gombra kattintva megadható a ZIP fájl, mely tartalmazza a kötött formátumú Excel állományt és a kapcsolódó képeket. A folyamatot három lépcsőben mutatjuk be. 22. Ábra: Termék import modul csatolása I.

84 84 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 23. Ábra: Termék import modul csatolása MSW intézőmodulból II. 24. Ábra: Termék import modul csatolás, MSW Intéző modulból kiválasztott fájl III. Partnerek és Referenciák A két modul működése megegyezik a már ismertetettel, a különbség csak a kitölthető mezőkben van.

85 Vállalkozók Európában 85 Hírlevél Az ügyfeleknek elküldhető hírleveleket lehet ebben a modulban létrehozni, kezelni. A levél létrehozása, kezelése megegyezik a Termékek -nél ismertetettel, különbség csak a kitölthető mezőkben van: A Megnevezés lesz a hírlevél tárgya (subject), illetve a hírlevélarchívum listájában fog begjelenni, az Időponttal együtt (Időpontnak érdemes a hírlevél elküldési dátumát beállítani) Az elkészített hírlevél a listában megjelenő gombbal küldhető el. A többszöri elküldést elkerülendő a hírlevél ezután inaktív lesz (Az inaktív elküldött- hírlevelek jelennek meg a hírlevél-archívumban) Hírlevél felhasználók Az itt felsorolt címekre fogja a rendszer a hírleveleket elküldeni. A nem aktivált címeket eltérő szín (inaktív állapot) jelzi. Ezek a címek 72 óra elteltével automatikusan törlődnek. 25. Ábra: elektronikus rendelés

86 86 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Az adatbázisba SQL a cég által forgalmazott és általa meghatározott termékek kerülnek. A termékről az adatbázisba a cég által meghatározott mélységű adat struktúra kerül, melynek azonban a termék azonosítására teljes körűen alkalmasnak kell lennie. A kosár menüben kiválasztható a termék, amelyet meg akarunk rendelni. A kosárba került termék elektronikus megrendelési folyamata egy megerősítéssel indul el, mely után az ábrán látható On-line megrendelő ablak nyílik fel. Ennek kitöltésével a rendelés elküldésre kerül. A rendszerbe beépíthető on-line ajánlatkérő funkció is. Természetesen aukciós folyamatok is generálhatók a rendszer tovább fejlesztésével.

87 Vállalkozók Európában 87 VII. A megvalósítás pénzügyi lehetőségei Az elképzeléstől a megvalósításig Manapság az informatika a vállalkozások életében egyre inkább stratégiai jelentőséggel bír, egy cég fejlődése, piaci eredményessége nagyban függ informatikai rendszereitől, az elektronikus kereskedelemben való részvételétől. Az elektronikus kereskedelmi megoldásoknak a vállalkozások számára nyújtott előnyei vitathatatlanok, ezek például a gyorsabb és egyszerűbb ügyfélszerzés, a hatékonyabb árukészlet gazdálkodás, új marketinglehetőségek stb. Bármilyen konkrét ok is vezessen egy vállalkozást arra, hogy egy elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetése mellett döntsön, a középpontban egy olyan információs rendszer, konkrétabban egy olyan alkalmazói szoftver létrehozása áll, amely hatékonyan támogatja a cég értékesítési folyamatait. Egy ilyen rendszer kialakítására az adott vállalat sajátosságaival (méretével, üzleti tevékenységével, belső szerkezetével stb.) összhangban kell sort keríteni. Hiszen például teljesen másfajta elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetését igényli egy jellemzően kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, mint egy olyan cég, amely például beszállítói pozíciójánál fogva kizárólag a vállalatok közötti kereskedelemben érintett. 3 Az elektronikus kereskedelmi rendszerek létrehozása rendszerint meglehetősen összetett folyamat, ezért hacsak a cég alkalmazottai között nincs például rendszerfejlesztési tanácsadó érdemes szakemberek segítségét kérni a felmerült kérdések megvitatása érdekében. Némileg egyszerűbb a helyzet, ha a vállalkozás talál a szükségleteinek teljes mértékben megfelelő kész, ún. dobozos szoftvert a piacon. Ez lényegesen olcsóbb módja az elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetésének, bár a megfelelő szoftver kiválasztása, telepítése, igény szerinti testre szabása ugyancsak szakember segítségét teheti szükségessé. Az elektronikus kereskedelmi rendszerek fejlesztésének első lépése minden esetben az új rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározása: milyen üzleti probléma megoldása, üzleti lehetőség kiaknázása a cél? Érdemes már a kezdeti lépésekkor elgondolkozni az 3 Az első típus jó példája a B2C (business to consumer) azaz a vállalatok és fogyasztók közötti, a második típus a B2B (business to business) azaz vállalatok közötti elektronikus kereskedelemnek.

88 88 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon elképzelt rendszer szervezeti (illeszkedik-e a szervezet felépítéséhez?), technikai (beszerezhetők-e a szükséges hardver- és szoftvereszközök?) és gazdasági megvalósíthatóságán. Ez utóbbi körben célszerű megvizsgálni a fejlesztés gazdasági hatásait a vállalatra, a várható költségek és hasznok elemzésével 4 : A felmerülő költségek jellemzően az alábbiak lehetnek: a rendszerelemzés és -tervezés költségei; tanácsadási költségek; a hardverbeszerzés költsége; a szoftverbeszerzés, illetve fejlesztés költsége; a felhasználók betanításának költsége; átállási költségek (pl. adatkonverzió); az üzemeltetés költségei. Az elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetésével összefüggésben felmerülő hasznok a tervezés e fázisában nehezen számszerűsíthetők, de érdemes számba venni az alábbiakat: a működési költségek csökkenése; nagyobb árbevétel; kisebb árukészlet; gyorsabb pénzforgás; elégedettebb ügyfelek; előnyösebb vállalati arculat. A pénzügyi megvalósítás szempontjából elérkeztünk a fejlesztési projekt talán legkritikusabb pontjához. Ugyan a szükséges eszközök és az ezekhez fűződő szolgáltatások beszerzése a tervezés egy későbbi fázisában valósul meg, a várhatóan felmerülő, becsült költségek finanszírozására a vállalkozásnak már ekkor gondolnia kell. A finanszírozás két irányból valósulhat meg: belső finanszírozás, amely jellemzően megvalósulhat a tárgyévben képződött eredmény felhasználásával, vagy a forgóeszközök/befektetett eszközök értékesítésével; külső finanszírozás, amelynek tipikus esetei például a tagi vagy tulajdonosi kölcsön, a családi kölcsön, a bankhitel, a lízing, de ide sorolható az állami/közösségi forrású támogatások igénybevétele is. 4 Ld. Kacsukné Kiss (2007.)

89 Vállalkozók Európában 89 A vállalkozásnak minden esetben így az egyszerűbb elektronikus kereskedelmi fejlesztések esetében is ügyelnie kell a gondos pénzügyi tervezésre, a bonyolultabb elképzelések megvalósításához pedig egyenesen elengedhetetlen egy pénzügyileg korrekt üzleti terv elkészítése, lehetőség szerint szakember igénybevételével. Hiszen akár belső, akár külső finanszírozással valósul meg a fejlesztés, az mindenképpen jelentős változásokat eredményezhet a vállalkozás pénzügyi helyzetét illetően. Hasonló a helyzet, ha a vállalkozás az elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetését pályázat útján megszerzett források igénybevételével kívánja megvalósítani. Ez esetben is célszerű pályázatíró szakemberhez fordulni, aki segítséget nyújt a pályázati lehetőségek közötti eligazodásban, a megfelelő kiírás kiválasztásában, az előírások értelmezésében, valamint a pályázati adatlap és mellékletei összeállításában. A későbbiekben ismertetésre kerül néhány olyan pályázati kiírás, amelyek keretében a pályázóknak lehetőségük van az elektronikus kereskedelmi fejlesztés során felmerülő egyes költségek részben vagy egészben történő elszámolására. Ha a megvalósíthatósági vizsgálat eredményeként a vállalkozás az elektronikus kereskedelmi rendszer bevezetését határozza el, következhet a rendszerelemzés, a rendszertervezés és végül a megvalósítás fázisa. A megvalósítás során kerül sor a szükséges hardver- és szoftvereszközök, szolgáltatások beszerzésére. E termékek kiválasztása nagy körültekintést igényel, hiszen komoly veszteségek érhetik a vállalkozást, ha a kiválasztott eszközök gyenge minőségűek vagy az igénybe vett szolgáltatás színvonala alacsonyabb az elvártnál. A beszerzést megelőzően érdemes ajánlatot kérni az adott eszközök gyártóitól/forgalmazóitól. Ennek célja az, hogy a vállalkozás meghatározhassa igényeit, amely alapján a különböző cégek reagálhatnak arra vonatkozóan, hogy milyen termékekkel és feltételekkel tudják kielégíteni azokat. Az ajánlatkérésben a beszerezni kívánt eszköz alapján értelemszerűen konkretizálva többek között az alábbiakra érdemes kitérni 5 : az alkalmazás leírása; nagyságrend (felhasználók száma; az input-output mennyisége stb.); fizikai elhelyezkedés és hálózati igények; megbízhatósági követelmények; 5 Ld. Kacsukné Kiss (2007.)

90 90 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon referenciakérelem; szervizigény, esetleg egyéb speciális igények. Az árajánlatok beérkezését követően kerülhet sor azok kiértékelésére. Fontos, hogy a vállalkozás ennek során megfelelő szempontokat alkalmazzon, és azokat megfelelő súlyozással vegye figyelembe. Erre vonatkozóan nincs általános recept, néhány lényeges szempont azért kiemelhető. Ezek például az eszköz költsége, használhatósága, megbízhatósága, kompatibilitása a meglévő eszközökkel, bővíthetősége stb. A megalapozott döntés meghozatala érdekében célszerű ez esetben is szakértő segítségét kérni. A megvalósítás utolsó fázisaként elkészül és megkezdi üzemszerű működését az új elektronikus kereskedelmi rendszer, ezzel bevezetve a vállalkozást az elektronikus kereskedelem világába. Pályázati lehetőségek Magyarország a között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében több mint 20 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult az Európai Unió kohéziós politikája keretében. E hatalmas összegből a különböző operatív programok, pályázati konstrukciók jelentős forrásokat biztosítanak a vállalkozások IKT-fejlesztéseire is, legyenek azok akár eszköz- vagy szolgáltatás-beszerzések, számítástechnikai képzési vagy a fejlesztésekhez kapcsolódó marketing költségek. Hangsúlyozandó, hogy a pályázati konstrukciók tartalma, megjelenése, illetve az egyes intézkedésekhez rendelkezésre álló források a tervezési időszakban időről időre módosulhatnak. Elképzelhető, hogy egyes pályázati kiírások esetében különösen a gazdasági válság hatásainak enyhítéseképpen könnyítéseket tesznek a pályázók javára, ezzel is elősegítve a források elérhetőségét, viszont a másik oldalon az is lehetséges, hogy egyes konstrukciók megjelenése elmarad vagy késedelmet szenved. Mindazonáltal a fejlesztési célok általánosságban nem változnak. A naprakész információk megszerzéséhez természetesen elengedhetetlen a pályázatfigyelés, ehhez azonban komoly segítséget nyújtanak a világhálón manapság már könnyen fellelhető tematikus pályázati portálok, valamint a pályázatíró cégek.

91 Vállalkozók Európában 91 Következzen néhány olyan, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak szóló pályázati konstrukció 6, amelyre érdemes odafigyelni, hiszen sikeres pályázás esetén jelentős könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára tervezett IKT-fejlesztéseik megvalósításához: 1. E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása A pályázat kódja: GOP 2.2.3; KMOP Célja: a hazai KKV-k jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalmazása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek, gazdasági kamarák, vállalkozások érdekképviseleti szervezeti. Támogatás mértéke: 50% (GOP) és 35% (KMOP) Támogatás összege: 3-20 millió Ft (GOP) és 2-16 millió Ft (KMOP) Támogatható tevékenységek: CRM rendszer bevezetése; B2B, B2C és C2C alapú virtuális bevásárlóközpontok/elektronikus szolgáltatások kialakítása, feltöltése és beindítása; elektronikus fizetés és elektronikus számlázás kialakítása; vállalatok üzleti informatikai rendszerének összekapcsolása; az elektronikus kereskedelmi tranzakciók biztonságát szolgáló, illetve növelő informatikai rendszer bevezetése; az elektronikus kereskedelmi szolgáltató üzleti partnereinek elektronikus értékesítésbe és beszerzésbe vetett bizalmát növelő tartalmak előállítása. Elszámolható költségek: hardver és szoftver eszközök, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások és tanácsadás költsége; a fejlesztéshez kapcsolódó képzési és promóciós költségek. 6 Az egyes pályázati konstrukcióknál feltüntetett információk az időrendben utolsóként megjelent irányadó pályázati útmutatókon alapulnak. A pályázatok keretében elszámolható informatikai fejlesztések költségeit és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb (pl. szolgáltatások, képzés) költségeket dőlt betűk jelzik.

92 92 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon 2. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása A pályázat kódja: GOP 2.2.1; KMOP Célja: vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának növelése. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek, gazdasági kamarák, vállalkozások érdekképviseleti szervezeti. Támogatás mértéke: 50% (GOP) és 35% (KMOP) Támogatás összege: 3-20 millió Ft (GOP) és 2-16 millió Ft (KMOP) Támogatható tevékenységek: integrált vállalatirányítási rendszerek (ERP) bevezetése, bővítése; az ERP-rendszerekhez kapcsolódóan egyéb rendszerek (pl. döntéstámogató, elektronikus iratkezelési, térinformatikai és földrajzi információs, üzleti intelligencia rendszerek) bevezetése, illetve a fenti rendszerekhez, alkalmazásokhoz kapcsolódó szervezetfejlesztés (BPR). Elszámolható költségek: hardver és szoftver eszközök, az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, tanácsadás és betanítás költsége. 3. Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése A pályázat kódja: GOP 2.1.1/A; KMOP 1.2.1/A Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek. Támogatás mértéke: 50-70% (GOP) és 25-35% (KMOP) Támogatás összege: 1-50 millió Ft (GOP) és 1-20 millió Ft (KMOP) Támogatható tevékenységek: technológiai korszerűsítést eredményező beruházások, információs technológia-fejlesztés, domain név regisztráció, honlap-készítés, minőség-, környezet- és egyéb irányítási,

93 Vállalkozók Európában 93 vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása. Elszámolható költségek: a technológiai fejlesztést eredményező beruházások keretében beszerzett eszközök értéke, információs technológia-fejlesztés keretében a hardver és szoftver eszközök költsége, a domain név regisztráció és a hozzátartozó webtárhely egyszeri díja, a honlap-fejlesztés költsége, minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése esetén a rendszer kialakítása és tanúsíttatása. 4. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára A pályázat kódja: GOP 2.1.1/B; KMOP 1.2.1/B; GOP 2.1.2/B (a leghátrányosabb helyzetű kistérségekhez tartozó településekben megvalósuló projektekre vonatkozóan) Célja: a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott műszaki technológiai színvonal javításának érdekében a fejlődőképes vállalkozások innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez, a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez, környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájárulás elősegítéséhez, vagy a piacra jutáshoz kapcsolódó technológiai fejlesztés megvalósítása. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek. Támogatás mértéke: 50% (GOP) és 25-35% (KMOP) Támogatás összege: millió Ft (GOP) és millió Ft (KMOP) Támogatható tevékenységek: eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, információs technológia-fejlesztés, piacra jutás támogatása, vállalati HR fejlesztés, tanácsadás igénybevétele, minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése esetén a rendszer kialakítása és tanúsíttatása.

94 94 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Elszámolható költségek: a technológiai korszerűsítést eredményező, illetve az infrastrukturális és ingatlan beruházás bizonyos költségei, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how költsége, a hardverek és szoftverek és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei, a domain név regisztráció és a hozzátartozó webtárhely egyszeri díja, marketing- és képzési költségek, minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése esetén a rendszer kialakítása és tanúsíttatása. 5. Környezetközpontú technológia fejlesztés A pályázat kódja: GOP 2.1.4; KMOP Célja: a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság figyelembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások működési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé, ezáltal növelve az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentve a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét, így közvetlenül csökkentve a környezeti terhelést. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek. Támogatás mértéke: 50% (GOP) és 40% (KMOP) Támogatás összege: 5-50 millió Ft Támogatható tevékenységek: környezetközpontú technológiai fejlesztés (eszközbeszerzés, ehhez kapcsolódóan infrastrukturális és ingatlan beruházás, gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések, információs technológia-fejlesztés), továbbá a technológiafejlesztéshez kapcsolódó képzés, tanácsadás költségei, környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanúsíttatása, akkreditálása, termékek környezetvédelmi minősítése. Elszámolható költségek: a környezetközpontú technológiai fejlesztést eredményező, illetve az azt elősegítő infrastrukturális és ingatlan beruházás bizonyos költségei, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how költsége, a hardverek és szoftverek és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások költségei, képzési és tanácsadási költségek, környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és

95 Vállalkozók Európában 95 minősítési rendszerek, szabványok bevezetése esetén a rendszer kialakítása és tanúsíttatása. 6. Turisztikai fejlesztések ösztönzése Az egyes regionális operatív programokban rendre előfordulnak turisztikai fejlesztéseket ösztönző pályázati konstrukciók. Ezek célja általánosságban összefoglalva: egy adott régió turisztikai versenyképességének javítása, a turisztikai fogadóképességet javító beruházások elősegítése, az adott térség adottságaira alapozó vonzerők gazdasági hasznosulását eredményező létesítmények, beruházások, mennyiségi és minőségi fejlesztések ösztönzése. E pályázatokon vállalkozások is indulhatnak, a támogatás mértéke változó (30-50% körül alakul), és a támogatás összege is kiírásonként eltéréseket mutat. Az elszámolható költségek között rendszerint megtalálhatók a hardverek, valamint a turisztikai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó szoftverek beszerzésének, valamint az ezekhez köthető szolgáltatások költségei is. 7. Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalkozások számára A pályázat kódja: TÁMOP és Célja: a vállalkozások versenyképességének fokozása a munkavállalók és foglalkoztatóik képzésével. Pályázók köre: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozó, szövetkezetek. Támogatás mértéke: 70-90% Támogatás összege: 1-25 millió Ft (TÁMOP 2.1.3) és millió Ft (TÁMOP 2.1.5) Támogatható tevékenységek: különböző típusú (köztük számítástechnikai, informatikai) képzések. Elszámolható költségek: a (számítástechnikai, informatikai) képzéssel kapcsolatos költségek.

96 96 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon VIII. Példák webáruház/e-bolt létrehozásáról az összes feltétel felsorolásával (két megvalósított rendszer bemutatása) A virtuális értékesítés és online ügyfélkapcsolati rendszerek nehezen integrálódnak be a hazai KKV-k eszközkészletébe. A folyamat érthető és gyakorlati példákkal bemutatva közelebb kerülhet a vállalkozásokhoz. Célunk a funkciók és azok használhatóságának szemléltetése. Ebben a fejezetben két megvalósított rendszert mutatunk be képekkel. Az egyik példa egy meglevő vállalkozás on-line értékesítési rendszerét prezentálja. A vállalkozás tisztító berendezéseket és tisztító szereket értékesít, valamint az általa forgalmazott eszközökhöz nyújt szerviz szolgáltatást. Célpiaca az ipari vállalatok. Az On-line portál részei: Nyilvántartó rendszer Ügyfélszolgálat bejelentési funkciókkal, Interneten, faxon, telefonon. Vásárlási, fizetési és kiszállítási tájékoztatóval. Termékrendszer és keres funkció Webáruház Hitlevélküldési és feliratkozási lehetőséggel. Az alábbi képekben mutatjuk be részletesen a folyamatot három lépésben:

97 Vállalkozók Európában 97 ON-LINE RENDELÉS S I. Kosár r funkció Termékek 1.Ábra: Termék kiválasztása és kosárba helyezése ON-LINE RENDELÉS S II. Rendelés s feladás Terraw 2. Ábra: Termék rendelés feladás fizetéssel és kiszállítással

98 98 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon ON-LINE RENDELÉS S III. Rendelés s visszaigazolás s ene mailen Cégnév 3. Ábra: Rendelés visszaigazolás A másik példa On-line ügyfélszolgálati rendszer, szintén egy kulcsterületen a kis- és középvállalkozások információs társadalomba való bekapcsolódásának érdekében. Ez az on-line ügyfélkapcsolati rendszer kiterjesztésének egyik kulcsterülete. A bemutatott rendszer mögött egy társasház kezelésben és fenntartásban érdekelt KKV van, akik az ország több pontján végzik tevékenységüket és a napi ügyfélszolgálati teendőket a telefonos diszpécser szolgálat helyett a jövőben Interneten keresztül. Az On-line ügyfélszolgálati rendszer részei: A napló külső Internet felületről és belső hálózatról egyaránt kezelhető A belső felületen a jogosultságot a rendszer adja meg, az adminisztrátor révén. A rögzített naplófunkciók kiexportálhatók, nyomtathatók és az ERP rendszerbe visszatölthetők.

99 Vállalkozók Európában 99 Ügyfélkapcsolati naplózó rendszer Funkció I. Bejelentés Szerviz funkció 4. Ábra: Ügyfélkapcsolati rendszer Naplózó funkcióval Az összes bejelentés Excel táblázatba történő kimentésére az Export nyomógomb szolgál, rákattintva a táblázat megnyitható vagy lementhető.

100 100 Elektronikus kereskedelem az EU-ban és Magyarországon Ügyfélkapcsolati naplózó rendszer Funkció II. Bejelentések 5. Ábra: Ügyfélkapcsolati rendszer Bejelentések funkcióval 6. Ábra: Ügyfélkapcsolati rendszer Export funkcióval

Webshop létrehozásának jogi feltételei

Webshop létrehozásának jogi feltételei Webshop létrehozásának jogi feltételei Hatályos 2014. december www.net-jog.hu, net-jog@net-jog.hu 1 Tartalomjegyzék Nem szükséges engedély, üzlet... 3 Engedélyköteles üzletek... 3 Tevékenységi kör, számlaképesség...

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi engedélykérelem tartalmi követelményei

KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi engedélykérelem tartalmi követelményei ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi

Részletesebben

Formanyomtatvány a kereskedelmi csomagolás (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi kérelemhez

Formanyomtatvány a kereskedelmi csomagolás (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi kérelemhez Formanyomtatvány a kereskedelmi csomagolás (műanyag bevásárló-reklám táskák) H díjtétel 80% feletti része alóli mentességi kérelemhez A kérelmet az egyéni teljesítő kötelezett (a továbbiakban: egyéni teljesítő)

Részletesebben

Webáruház nyitás és üzemeltetés törvényi előírások és szabályozások

Webáruház nyitás és üzemeltetés törvényi előírások és szabályozások törvényi előírások és szabályozások 2011 Ez a kiadvány szabadon másolható és terjeszthető a forrás () megjelölésével. Bevezető helyett... rögtön tisztázzunk egy tévhitet: Az e-kereskedelemben történő értékesítés

Részletesebben

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1

Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Elektronikai hulladékok kezelése XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2007. április 24-25-26. Tóth Zoltán z.toth@electro-coord.hu 1 Háztartási gépek mennyisége a háztartásokban

Részletesebben

Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme

Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásának kérelme Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Jegyzője Ügyintézés helye: Igazgatási Osztály földszint 7-8 számú iroda Ügyintéző: Gál

Részletesebben

E-kereskedelem Önellenőrző Lista

E-kereskedelem Önellenőrző Lista E-kereskedelem Önellenőrző Lista Sorvezető e-bolt beindításához Az alábbi önellenőrző lista (checklist) összefoglalja azokat az alapvető kérdéseket, amelyeket tisztázni szükséges egy e-bolt beindításához.

Részletesebben

Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni?

Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni? Bruttó vagy nettó árat kell az online shopban kínált termék vonatkozásában feltüntetni? Az általános árfeltüntetési szabályoknak megfelelően a webshopban kínált termékek esetében is a fogyasztó által ténylegesen

Részletesebben

Vedd a neten! webshop minősítő workshop. 14 napos határidő és egyéb új szabályok az elállási jogban. dr. Kriesch Attila Igazgató

Vedd a neten! webshop minősítő workshop. 14 napos határidő és egyéb új szabályok az elállási jogban. dr. Kriesch Attila Igazgató Vedd a neten! webshop minősítő workshop 14 napos határidő és egyéb új szabályok az elállási jogban (2013. március 6. ) dr. Kriesch Attila Igazgató Az előadás célja Új, hazánkban 2014-től alkalmazandó uniós

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos jogszabályok könnyebb értelmezhetősége, áttekinthetősége érdekében Felügyelőségünk ebben a tájékoztatóban foglalta össze Tisztelt

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2012/3. Ecovis Holding Budapest

JOGI HÍRLEVÉL 2012/3. Ecovis Holding Budapest WWW.ECOVIS.HU WWW.ECOVIS.COM Tartalom HÓNAP témája: Üzleti partnerek közösségi adószámának megerősítése Dr. Balogh Péter Róbert ügyvéd, senior partner, irodavezető Dr. Jean Kornél ügyvéd, senior partner

Részletesebben

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem Helyzetkép Szabályozás Egyéb kormányzati intézkedések Dr. Csiszér Gábor Miniszterelnöki Hivatal Informatikai államtitkárság Bevezetés Tartalom Az elektronikus kereskedelem helyzete

Részletesebben

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel

Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség. Ú díjtétel Kereskedelmi Csomagolás Termékdíj Mentesség Ú díjtétel Okos ember betétben tartja a pénzét! Általában a termékdíj szabályozásról A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséget a környezetvédelmi

Részletesebben

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni:

A kérelemhez az alábbi iratokat kell csatolni: A nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatás ügyintézése Az eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a gyorsabb ügyintézés érdekében - (személyesen) írásban lehet benyújtani a tájékoztatókban

Részletesebben

Általános Szerződési és Felhasználási Feltételek

Általános Szerződési és Felhasználási Feltételek 1 Általános Szerződési és Felhasználási Feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni web áruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek A jelen Általános szerződési feltételek ( ÁSZF ) tartalmazzák az ILST-Hungary Kft. ( szolgáltató ) és az által üzemeltetett ilst.hu internetes címen található webáruház

Részletesebben

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra dr. Boros Richárd NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Különös Hatásköri Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető Tartalom: I. Előzmények

Részletesebben

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell:

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell: Működési engedély Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Jegyzője Ügyintézés helye: Igazgatási Osztály földszint 7-8 számú iroda Ügyintéző: Gál Judit Elérhetősége: 56/470-017; 9/1-es mellék

Részletesebben

Adatkezelési Nyilatkozat

Adatkezelési Nyilatkozat Adatkezelési Nyilatkozat Ezennel hozzájárulok, hogy a regisztráció, illetve a megbízási szerződés során megadott személyes adataimat a TRIMEX TRADE Kft. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző

52 344 05 0010 52 03 Termékdíj ügyintéző Vám- és jövedéki ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Szállításra vonatkozó információk - Üzletszabályzat

Szállításra vonatkozó információk - Üzletszabályzat Szállításra vonatkozó információk - Üzletszabályzat Általános tudnivalók: Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési

Részletesebben

BEJELENTÉS a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról

BEJELENTÉS a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról 3.000,- Ft illetékbélyeg BEJELENTÉS a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet alapján) I.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Budapest, 2008

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK Budapest, 2008 ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Budapest, 2008 Szerzõ: Fekete Antal Lektor: Kovács Ferencné Sorozatszerkesztõ: Ráskai Éva A kézirat lezárva: 2008 január ISBN 978 963

Részletesebben

A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei

A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei 210/2009(IX.29.) Korm.

Részletesebben

A Strauss Metal Kft. által működtetett webáruház Általános Szolgáltatási Feltételei ÁSZF 2014. Hatályos 2014.06.01.-től

A Strauss Metal Kft. által működtetett webáruház Általános Szolgáltatási Feltételei ÁSZF 2014. Hatályos 2014.06.01.-től A Strauss Metal Kft. által működtetett webáruház Általános Szolgáltatási Feltételei ÁSZF 2014. Hatályos 2014.06.01.-től Az Általános Szolgáltatási Feltételek ( ÁSZF ) tartalmazzák a Strauss Metal Kft (székhely:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu

Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013. Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Környezetvédelmi termékdíj 2012-2013 Kelemen István vezető tanácsadó Green Tax Consulting Kft. www.green-tax.hu Termékdíj-történetek Tájékozódás a lovagok és lókötők szigetén Hogyan kerüljük le a farkasembereket?

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. oldal / 6 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Általános tudnivalók: A Brooklyn Divat Webáruházban (továbbiakban: webáruház), kizárólag a www.brooklyndivat.hu webcímen keresztül lehet vásárolni. Ezen címen

Részletesebben

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. ... utca, út, tér... sz.. lph.em.

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. ... utca, út, tér... sz.. lph.em. Bejelentés Bejelentés- és engedélyköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint

Részletesebben

Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 E-mail: hivatal@sagvar.hu Fax: 84/380-256 BEJELENTÉS ADATVÁLTOZÁSRÓL

Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 E-mail: hivatal@sagvar.hu Fax: 84/380-256 BEJELENTÉS ADATVÁLTOZÁSRÓL Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 E-mail: hivatal@sagvar.hu Fax: 84/380-256 TISZTELT ÜGYFELÜNK! KITÖLTÉS ELŐTT KÉRJÜK, OLVASSA EL A TÁJÉKOZTATÓT ( 4. OLDAL)! Tisztelt

Részletesebben

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére

Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére Formanyomtatvány CSOMAGOLÁS termékdíj mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére csomagolás kereskedelmi italcsomagolás H díjtétele, műanyag bevásárló-reklám táska H díjtétele (80 %-os mértékig) A

Részletesebben

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. 1./ A kereskedő neve (cégneve) :... A kereskedő székhelye: Ir.szám:... Település:...

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. 1./ A kereskedő neve (cégneve) :... A kereskedő székhelye: Ir.szám:... Település:... Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3.000,-Ft illetékköteles Bejelentés Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

Részletesebben

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani.

A 2008. évtől a tárgyévet megelőző év mennyiségének megfelelő hulladékmennyiséget kell a tárgyévben begyűjteni és hasznosítani. Formanyomtatvány termékdíj alóli mentességi kérelemhez egyéni teljesítő részére elektromos és elektronikai berendezés, hűtőközeg, gumiabroncs, akkumulátor esetén A csomagolás termékdíjára, valamint a bevásárló-reklámtáska

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1. AZ ADATKEZELŐ A szolgáltató neve: Piroska Gyula Tréning Kft. A szolgáltató székhelye: 1139 Budapest, Lomb u. 31/B. A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok

Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok Sebõ Elektronik - Sebõ Attila e.v. internetes csomagküldõ kereskedelem Általános fizetési rendelési és szállítási feltételek és tájékoztató a panaszkezelés módjáról Alkatrészek és egyéb termékek, tartozékok

Részletesebben

Vásárlási tájékoztató

Vásárlási tájékoztató Vásárlási tájékoztató Elállási/Felmondási jog Ön 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni e szerződéstől. Az elállási/felmondási határidő attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen

Részletesebben

Panaszkezelési kiskáté

Panaszkezelési kiskáté Panaszkezelési kiskáté Milyen jogszabályok vonatkoznak a panaszkezelésre? A kiskereskedelmi egységekben a panaszkezelési tevékenységet elsősorban a fogyasztóvédelemről szóló törvény (1997. évi CLV. törvény)

Részletesebben

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT. www.intuitashop.com

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT. www.intuitashop.com ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT www.intuitashop.com A Paleandra Kft. (székhely: 1102 Budapest, Liget u 12/B. 1. em. 1.; cégjegyzékszám: 01-09- 707729; nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; adószám:

Részletesebben

A Szuper Használtruha Kereskedés Általános Szerződési és Felhasználási feltételei

A Szuper Használtruha Kereskedés Általános Szerződési és Felhasználási feltételei A Szuper Használtruha Kereskedés Általános Szerződési és Felhasználási feltételei 1. Általános rendelkezés Kérjük amennyiben vásárlója, kíván lenni az általunk forgalmazott termékeknek, figyelmesen olvassa

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek I. Általános tudnivalók I.1. Az N.D.- KER Kft. által üzemeltetett webáruházban és honlapon történő rendeléssel a vásárló kijelenti, hogy megértette és elfogadja jelen szerződési

Részletesebben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben

Gazdasági ösztönzőkközgazdasági. környezetvédelemben Gazdasági ösztönzőkközgazdasági eszközök a környezetvédelemben Ökoadók Célok: Környezetvédelmi célok: Szennyezés elkerülés, károk csökkentése Környezetbarátabb megoldások felé terelés Forrásteremtés Károk/intézkedések

Részletesebben

Minősített Rozsdamentes Kéményajtó

Minősített Rozsdamentes Kéményajtó Magyarországon Gyártott Rozsdamenetes Kéményajtó FORGALMAZÁS és BEÉPÍTÉS Keressük Viszonteladó partnereinket! HANS PÉTER Kéményajtó TEAM Tel: 06.70.200.5757 Web: www.kemenyajto.eu E-Mail: info@kemenyajto.eu

Részletesebben

Internetjogi változások 2014.

Internetjogi változások 2014. Dr. Keisz Nikolett Dr. Krausz Miklós Dr. Garai Zsófia ügyvéd Dr. Rácz József ügyvéd Dr. Pál Zoltán ügyvédjelölt Net-jog Internetjogi Tanácsadó Iroda Internetjogi változások 2014. Összefoglaló 2014. jelentős

Részletesebben

A webáruházak vizsgálatának fogyasztóvédelmi tapasztalatai

A webáruházak vizsgálatának fogyasztóvédelmi tapasztalatai A webáruházak vizsgálatának fogyasztóvédelmi tapasztalatai dr. Fehér Mónika 2015. március 19. ALAPVETÉS A jelenlegi jogszabályi háttér ÚJDONSÁGOK 1. Egységesítés 2. Hosszabb elállási határidő 3. A vételár

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Az Általános szerződési feltételek és a honlapunk nyelvezete magyar. Az eladó/szolgáltató Zlatár PR Kft Székhely: 1097 Budapest, Vaskapu utca 17. Levélcím, telephely: 1097

Részletesebben

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. a távollevők között kötött szerződésekről

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet. a távollevők között kötött szerződésekről 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. -ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1.

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1. Üzletszabályzat A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT VIN-FAKTOR ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Hatályba léptette: 1/2010. sz. Vezérigazgatói Utasítás Hatályba lépés dátuma: 2010. január 05. Érvényes: Visszavonásig A Társaság Panaszkezelési Szabályzatában

Részletesebben

A panaszkezelés, panaszügyintézés legfontosabb előírásai

A panaszkezelés, panaszügyintézés legfontosabb előírásai A panaszkezelés, panaszügyintézés legfontosabb előírásai A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a hozzá beérkező fogyasztói panaszok alapján azzal szembesült, hogy bizonyos esetekben a fogyasztók

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Jótállási, szavatossági, reklamációkezelésre vonatkozó szabályok a 2014. évi jogszabályi változások tükrében

Jótállási, szavatossági, reklamációkezelésre vonatkozó szabályok a 2014. évi jogszabályi változások tükrében Jótállási, szavatossági, reklamációkezelésre vonatkozó szabályok a 2014. évi jogszabályi változások tükrében dr. Farkas Mária Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Budapest, 2014. szeptember 19. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1.

Főbb EKAER tudnivalók. 2015. március 1. Főbb EKAER tudnivalók 2015. március 1. Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség? A bejelentési kötelezettség minden egyes útdíj köteles gépjárművel (3,5 t feletti össztömegű gépjármű) végzett közúti

Részletesebben

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez

FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez FORMANYOMTATVÁNY utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység engedélyezéséhez Pecsét, vagy személyi ig. szám Benyújtandó személyesen: MKEH 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. Postai úton: MKEH Kereskedelmi

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Tiszasziget Község Önkormányzat Jegyzőjétől 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel: 62-254-022, FAX: 62/254-166 E-mail: tiszasziget@vnet.

Tiszasziget Község Önkormányzat Jegyzőjétől 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel: 62-254-022, FAX: 62/254-166 E-mail: tiszasziget@vnet. Tiszasziget Község Önkormányzat Jegyzőjétől 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel: 62-254-022, FAX: 62/254-166 E-mail: tiszasziget@vnet.hu Bejelentés a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről A 2011.01.01. óta hatályos szöveg A Kormány a fogyasztóvédelemről

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK webaruhaz.borakft.hu Általános Szerződési Feltételek Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyfél tájékoztatója. A Takarékszövetkezet legfontosabb adatai:

A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyfél tájékoztatója. A Takarékszövetkezet legfontosabb adatai: A Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Ügyfél tájékoztatója I. A Takarékszövetkezet legfontosabb adatai: A Takarékszövetkezet neve: Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet Cégjegyzékszáma: CG

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat

Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat 5/1 Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat 1. A Szolgáltató által kezelt személyes adatok köre, azok tárolásának időtartama és továbbításának esetei 1.1 A kötelező (jogszabályban előírt illetve biztosított

Részletesebben

AUM Jógabazár Általános Szerződési Feltételek

AUM Jógabazár Általános Szerződési Feltételek AUM Jógabazár Általános Szerződési Feltételek Vásárlói szerződés Érvényes: 2013. március 17-től A Vásárlói szerződés a vevő e-mailen, telefonon vagy a webáruház rendszerén keresztül leadott megrendelése

Részletesebben

A 30/2013. (XII. 16.) MNB

A 30/2013. (XII. 16.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 30/2013. (XII. 16.) MNB rendelete16 a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről A Magyar Nemzeti Bankról

Részletesebben

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1

NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. netmaxx.hu. Oldal: 1 NETMAXX HUNGARY KFT. Panaszkezelési és fogyasztóvédelmi szabályzata Hatályba lépés napja: 2014. március 15. Oldal: 1 TARTALOM 1. PREAMBULUM 3. oldal 2. DEFINÍCIÓK 4. oldal 3. ÜGYFÉLPANASZOK TÍPUSAI 5.

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt.

ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. ACCESS Befektetési Alapkezelő Zrt. Ügyfélfogadás rendje és panaszkezelésre vonatkozó szabályzat Verzió Hatályos Döntés száma 1. 2012. április 26. 7/2012.(04.26) vezérigazgatói határozat 2. 2014. július

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A termékek mellett feltüntetett árak nem tartalmazzák az esetleges szállítási költséget.

A termékek mellett feltüntetett árak nem tartalmazzák az esetleges szállítási költséget. Általános Szerződési Feltételek A cég adatai: Cég neve: Major Légfék Kft. Cégjegyzékszám: 01-09-724623 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Adószám:13227724-2-43 Székhely és telephely: 1214 Budapest, II.

Részletesebben

Jogi és adatvédelmi nyilatkozat

Jogi és adatvédelmi nyilatkozat Jogi és adatvédelmi nyilatkozat A Szatmári Kft. mint honlap és web áruház (továbbiakban: Adatkezelő) üzemeltetője ezúton kijelenti, és magára kötelezőnek ismeri el, hogy a honlap és a web áruház üzemeltetése

Részletesebben

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek

Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Általános Szerződési és Felhasználási feltételek Kérjük, amennyiben vásárlója, illetve aktív felhasználója kíván lenni Webáruházunknak, figyelmesen olvassa el az Általános Szerződési Feltételeinket és

Részletesebben

12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az

12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az 12. tétel A logisztikai vezető a prezentációs folyamatok egy részét delegálta az alatta lévő vezetőnek. Az irányítása során a delegált részéről az alábbi gondolatok kidolgozását tartotta szükségesnek:

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS

ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet 9. (4) bekezdése szerinti ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről a(z) Ramiris Europe Kft Székhely:

Részletesebben

Ügyfél művelet módok

Ügyfél művelet módok Ügyfél művelet módok Az Aegon Ügyfelei az alábbi módokon végezhetnek műveleteket a forgalmazási tevékenység : személyesen, személyesen, online ügyfélszolgálaton, postai úton, faxon, emailben, telefonon,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI

I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA II. KIADÓ ADATAI ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK (továbbiakban Előfizetési Feltételek ) a Silver Kiadó Kft által kiadott La Femme magazin (továbbiakban Kiadvány ) előfizetésére I. ÁLTALÁNOS ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben