Mészáros Lukács György: A TERMÉSZET SZABADSÁGA Gondolatok Duns Scotus szabadság-fogalma nyomán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mészáros Lukács György: A TERMÉSZET SZABADSÁGA Gondolatok Duns Scotus szabadság-fogalma nyomán"

Átírás

1 Mészáros Lukács György: A TERMÉSZET SZABADSÁGA Gondolatok Duns Scotus szabadság-fogalma nyomán A Föld és az élet fejlődése a keresztény természetbölcseletben speciális kollégium segédanyaga 1999

2 Kedves Hallgatók! Az alábbi jegyzet alapjául a következő dolgozat szolgált: Mészáros Lukács György (1989): Joannes Duns Scotus filozófiájának ismeretelméleti vonatkozásai. pp Szemináriumi záró dolgozat filozófia, ismeretelmélet tantárgyból (témavezető Dr. Fila Béla), Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest. Az írás tehát eredetileg nem oktatási segédanyagnak készült. Közreadását az indokolta, hogy témája megegyezik az előadások egy részének anyagával. Ezért, mivel más kiadható írásmű egyelőre nem áll rendelkezésre, addig, amíg kurzus teljes anyagát tartalmazó jegyzet (várhatóan egy-két éven belül) elkészül, a jelen anyag is segíthet a vizsgára való felkészülésben. A dolgozaton csak kis mértékben változtattam (kibővítettem a bevezetést, a továbbiakat pedig néhány új irodalomra való hivatkozással és ezek tartalmával egészítettem ki), de a szerkezete a régi maradt. Így valóban csak segédanyagnak használható, a felkészülés megkönnyítésére. Tisztelettel: Mészáros Lukács György 2

3 Tartalom Tartalom... 2 I. Bevezetés... 5 II. Joannes Duns Scotus, a ferences teológus Élete Természeti szemleletének alapjai A hitnek a világ természetének megfelelő értelmezése A ferences lelkiség Az oxfordi szellemiség III. Kiindulópont: az emberi szabadság Duns Scotus rendszerében Duns Scotus voluntarizmusa A megváltásról szóló tanítás IV. Kiterjesztés a teremtett világra: a természeti szabadság A probléma felvetése A természeti szabadság fogalma V. Alapfeltételek A világegyetem felépítése, kialakulása és fejlődése A Világegyetem felépítése Az Univerzum kialakulása és fejlődése a szaktudományos reflexióban A Világ teremtése a hittudományban A koncentrikus Világegyetem A világegyetem szabad fejlődése Az élet megjelenése Az élővilág felépítése Az élet kialakulása a szaktudományos reflexióban Az élet megjelenése a hittudományban A élet kialakulásának szabadsága Az élővilág evolúciója A Föld élővilága Az evolúció a szaktudományos reflexióban Az evolúció a hittudományban Az élővilág fejlődésének szabadsága Az emberréválás Az ember, mint az élővilág része Az emberi evolúció a szaktudományos reflexióban Az emberi lélek teremtése a hittudományban A monogenizmus és az áteredő bűn a hittudományban

4 Az emberi evolúció szabadsága A világ fejlődése A fejlődés filozófiai problémája Az önfelülmúlás a hittudományban Teilhard de Chardin fejlődéselmélete A fejlődés szabadsága VI. Következmények VII. Összegzés Irodalom

5 I. Bevezetés Tizennöt éves voltam, amikor Dr. Vass László, az esztergomi Ferences Gimnázium biológiatanára Galácz András "Élő kövületek" című könyvével ajándékozott meg. A könyvet azonnal elolvastam, és ennek köszönhetem, hogy ma paleontológus vagyok. Tanárom a következő dedikációt írta a könyvbe: "Kedvet ébreszteni Isten ujjlenyomatainak tanulmányozásához a teremtett világban." Akkoriban valóban ez lebegett a szemem előtt: minél többet megismerni a teremtés "módjáról", az evolúcióról. Később, a hittudományi főiskolán azt is megtanultam, hogy Isten másodlagos okokon keresztül gondoskodik arról, hogy a Világ megfeleljen a teremtés rendjének. Biológus egyetemistaként azután úgy tanultam, hogy a Föld és az élet kialakulása és fejlődése spontán módon, egyáltalán nem irányítottan ment végbe. Hogyan oldhatók fel ezek a látszólagos ellentmondások? Sokszor rossz irányból közelítjük meg a dolgokat, amiből azután jókora félreértések származhatnak. Jó példája ennek egyik oldalról az emberi monogenizmus kérdése, amely az V. fejezetben részletesen előkerül. A Humani generis c. pápai enciklika (1950) szerint az eredeti bűn értelmezése miatt ragaszkodnunk kell az emberiség egységes eredetéhez 1. Alszeghy Zoltán 1979-ben, a modern antropológia és evolúciókutatás eredményeit is figyelembe véve próbál megoldásokat találni az emberiség egységére 2. Nemesszeghy Ervin 1982-ben ezt írja: "Ezek a kompromisszumos teóriák azonban nehezen kerülnek el bizonyos mesterkéltséget.... Az első embernek az Istenhez való viszonyáról a tudomány semmit sem tud mondani. Nem tudja megállapítani, hogy az első ember a kegyelem állapotában volt-e, és hogy azt elveszítette-e valamilyen engedetlenséggel. Azt azonban meg tudja állapítani, hogy a hagyományos paradicsomkert annyira ellentétben áll a természet általános törvényeivel, hogy az egész tudományos ismeret világképe érthetetlenné válik. Nem kétséges tehát, hogy a régi teológiai magyarázat összeegyeztethetetlen a jelenlegi teológiai világképpel. Ha tehát az evolúciót elfogadjuk, az eredeti bűnnek egy új teológiai magyarázatát kell nyújtani." 3 A tanulság: teológiai szempontból nem ragaszkodhatunk a teremtéssel kapcsolatban egyetlen természettudományos tételhez sem, álljon az az evolúcióval szemben, vagy mellette. Mivel a kinyilatkoztatás nem közöl részleteket a Világ teremtésének módjáról, nagy tévedés lenne olyan hittételről beszélni, amely csak ebben vagy abban a világképben állja meg a helyét. Említsünk egy példát a másik oldalról is. A ma már igen valószínű "Big Bang" hipotézis 4 megjelenésével sok hívő természettudós úgy vélekedett, hogy az "Ősrobbanás" elé kell helyezni a teremtést, utána minden mehetett a maga útján. Spontán módon kialakult a Galaxis, a Naprendszer, a Föld, az élet, lezajlott az élővilág evolúciója, végül megjelent az ember, aki minderre reflektálni képes (lsd. még: V. fejezet). Csakhogy, felmerült a pulzáló világegyetem lehetősége, amely megengedi, hogy a világ öröktől fogva létezzen. Sőt, sem az időben véges, sem a végtelen Világegyetem mellett nem szól a másiknál több, vagy nyomósabb érv 5. Így a Világ teremtésének végre helyére kerülni látszó magyarázata megingott. A teológia számára viszont valójában nem probléma az időben végtelen Univerzum, mert ebben az esetben Isten végtelen idő óta teremti. Isten elsőbbségét nem szabad leszűkíteni az időbeli elsőbbségre, a teremtést pedig nem szabad időbeli pillanatnak tekinteni. A tanulság: nem gyömöszölhetjük bele a hitet a természettudományos fogalomrendszerbe. 1 V.ö. Gál: Dogmatika. 2 Alszeghy: A Kezdetek teológiája, o. 3 Nemesszeghy: Az Anyagi Világ, o. 4 Gábris-Marik-Szabó: Csillagászati földrajz. 5 Davis: Isten gondolatai. 5

6 Szándékosan nem térek ki részletesen a "harmadik oldalra", a kreacionistákra és más olyan irányzatokra, amelyek a bibliai teremtéstörténet szószerinti értelmezésével próbálják meg helyettesíteni a természettudományos magyarázatot. Az Ószövetség ilyen értelmezése éppúgy elfogadhatatlan a teológusok 6, mint a természettudósok 7 számára. A napjainkban meglepően elterjedt kreacionista nézetekkel már sokan szálltak harcosan szembe 8. Én magam azonban Galácz András professzor véleményét osztom, aki szerint "... A magyar geológiától - mint minden természettudománytól - idegen, hogy hitbéli kérdéseket tudományos problematikákkal vegyítsen össze.... Az ily módon kialakított teoretikus produktumok ugyanis nem vethetők össze tudományunk - semmilyen természettudomány - építményével. Nem értékbeli különbség van köztük, hanem inkompatibilitás.... A természettudomány a kultúrában őt megillető helyhez méltó öntudattal tart ezektől a törekvésektől távolságot." 9 Ha élesen elválasztjuk is a hittudományt az áltudományos kreacionista törekvésektől, a teológia és a természettudomány akkor sem konfrontálódhat, mert, módszertani okokból, el kell menniük egymás mellett. Ebből azonban nem következik, hogy a keresztény természetbölcseletnek sincs létjogosultsága, vagy hogy a teológia véglegesen elzárkózhat a természettudományoktól. A teremtett világ filozófiai és hitbéli értelmezésére egyaránt van lehetőség 10. Nagyon fontos ugyanakkor a helyes irány megtartása. Nem Istenből kiindulva kell a Világra következtetni, hanem a Világból Istenre. A természettudományos eredményekben nem kell, sőt nem is szabad hinni. A természettudomány nem mutat fel abszolút téziseket, tévedni képes és meghaladható. De nem is ígér megdönthetetlen tételeket: "Eredményeit kínálja fel és ellenőrzésre késztet" 11. Éppen ezért, a hit helyett, megérdemli a bizalmat. Abban az időben, amikor még nem voltak űrfelvételek, hogy a Földet közvetlenül megfigyelhessük, csak közvetett bizonyítékok voltak "gömb alakjára". Mégis, elképzelhetetlen lett volna az ellenkezője, hiszen a hajósok e koncepció szerint sikeresen tudtak navigálni. Később kiderült, hogy a Föld nem is gömb, hanem "forgási ellipszoid", vagy még pontosabban "geoid" alakú. A fő koncepció tehát fejlődött, de alapjában nem változott meg. Akik bíztak benne, legtöbbször életüket, sikeres hazatérésüket köszönhették neki. Csak olyan következtetéseket vontak le belőle, amilyeneket kidolgozottságának mértéke megengedett, pl. hogy a Föld körülhajózható. Az evolúciós gondolatrendszerrel ugyanez a helyzet. Mesteremet és barátomat, Kordos László professzort egy televíziós műsorban (éppen a kreacionista nézetekkel kapcsolatban) arról kérdezték, lehetséges-e, hogy egy új bizonyíték felborítja azt a rendszert, amelyet ma az élővilág kialakulásával és fejlődésével kapcsolabban fő koncepciónak tekintünk. Válaszában kitért arra, hogy a természettudomány egyetlen bizonyítékot sem vet el pusztán azért, mert az nem illik bele az eddigi elképzelésekbe. Elviekben, igen, lehetséges lenne ilyen bizonyíték előkerülése, - válaszolta - de a gyakorlatban nagyon kicsi a valószínűsége. Hozzátenném: épp olyan kicsi, mint annak, hogy a Világűrbe jutva azt látjuk, hogy a Föld - annak ellenére, hogy évszázadokon át számtalanszor körülhajóztuk - mégiscsak lapos. Mindaz az ismeretanyag, amit a föld- és élettudományok évszázadokon át összegyűjtöttek, megmagyarázhatatlanná válna, ha megdőlne az evolúciós koncepció. 6 V.ö. pl.: Rózsa: Az Ószövetség...; Sattler-Schneider: Teremtéstan. 7 V.ö. pl.: Kókay-Magyar: Elmosta-e...; Géczy: Az evolúció... 8 Pl. Bakken, G. S.: Creation...; Walker: The evolution... 9 Galácz: Arról, hogy o. 10 Turai: Kozmológiai antropológia, Juhász: Bölcseleti embertan. 11 Galácz: Arról, hogy o. 6

7 Tehát a természetbölcselet - de talán még a teológia is - bízvást felhasználhatja a természettudományos eredményeket, hogy segítsenek értelmezni egyes hitigazságokat, hiszen egy olyan világról szólnak, amely tisztán, antropomorf fogalmainkat mellőzve beszél Istenről. Nagyon rossz kiindulópont az, ha valaki "összeegyeztetni" próbálja a hitet és a tudományt. Valójában nincs lényegi különbség a teremtéstörténet szószerinti értelmezése és aközött, ha elfogadjuk a tudományos eredményeket, de csak azért, hogy a közvetlen teremtést egy más szinten értelmezzük. A teológia és a természetbölcselet bízvást felhasználhatja a természettudományos eredményeket, hogy segítsenek értelmezni egyes hitigazságokat vagy, hogy a Világból kiindulva Istenre következtessünk. Ezek az eredmények egy olyan világról szólnak, amely tisztán, antropomorf fogalmainkat mellőzve beszél Istenről. Ne csak magyarázzuk a természetet: hagyjuk, hogy a beszéljen nekünk a Teremtőről. Kis alázattal sokat tanulhatunk tőle. "Összeegyeztetés" helyett inkább hagyjuk, hogy a természet beszéljen nekünk Istenről. Merjünk hinni ennek a beszédnek, akkor is, ha megdöbbentő dolgokat mond el, olyan mélységeket, amelyeket eddig nem sejtettünk. Nem baj, ha ezek nem egyeznek meg korábbi 7

8 elképzeléseinkkel, az alapvető dogmák ettől nem kérdőjeleződnek meg, mert nem világképfüggőek. Az áteredő bűn tényén, például, nem változtat, de értelmezésénél bizonyosan sokat segít, ha tudjuk, hogyan alakult ki történelmileg az emberiség. Hogy visszatérjünk Vass László dedikációjára - és arra, hogy mégis neki volt igaza, - ez "Isten ujjlenyomatainak" igazi keresése a világ teremtésében. A jelen tanulmány is egy ilyen nyomozásra szeretné az olvasót buzdítani. A talált ujjlenyomat: a természet szabadsága. Amit - a transzcendentális reflexió módszerét alkalmazva - mögötte látni kell: Isten nagylelkűsége, nagyvonalúsága és szeretete, amellyel felnőttként kezeli a teremtett világot. Sokat beszélünk arról az isteni szeretetről, amely szabadsággal, szabad akarattal ajándékozta meg az embert. Ezt a szabadságot - kissé öntelt módon - hajlamosak vagyunk kizárólag az emberre vonatkoztatni. Az elsőszülött kisgyermekhez hasonlóan, akit mindig lelki megrázkódtatásként ér a kistestvér születése, meglepődünk azon, ha testvérünk (más teremtmények) ugyanazt a szeretetet kapja, mint mi. Assisi Szt. Ferenc - ahogy a Naphimnuszból és más műveiből kiderül - zseniálisan érzett rá az ember és a természet közötti valódi kapcsolatra: mivel egy teremtőtől származunk, közös az Atyánk, tehát testvérek vagyunk. Sajnos, mi, egyszerűen gondolkodó emberek nem vagyunk képesek ilyen intuitív módon, egyszerre átfogni a Teremtés nagy igazságait, csak lépésről-lépésre, és kis szeletenként tudjuk vizsgálni. Assisi Szent Ferencet ma úgy emlegetik, mint az ökológia és a természetvédelem védőszentjét. Valójában arról van szó, hogy Szt. Ferencnek minden Istenről beszélt. A természettel való bennsőséges kapcsolata is abból fakadt, hogy Istenben minden teremtményt testvérének tekintett. Egy a Teremtőnk, egy Atyától származunk, tehát testvérek vagyunk. 8

9 Egy ilyen kis szelet a természeti szabadság kérdése is. Amikor a tudomány módszerével cammogunk az olyan nagy misztikusok, mint Szt. Ferenc után, nem tudjuk kihagyni a megfelelő lépcsőfokokat (1. ábra). A kiindulópont valójában nem a teremtett világ lesz, hanem Szt. Ferenc. Az ő szellemiségében nevelkedett testvéreket minden Istenre emlékezteti a teremtett világban. Ilyen testvér a ferences teológus, Joannes Duns Scotus is, akinek gondolkodását oxfordi természetbölcselő elődei és mesterei nagymértékben befolyásolták. Így születhettek meg az emberi szabadsággal és a megváltással kapcsolatos nézetei, amelyek látszólag távol állnak a természetbölcselet témakörétől, de a hozzájuk vezető út hasonló szemléletet kíván. Duns Scotusnak az emberi szabadságról szóló tételeit továbbgondolva jutunk el a természeti szabadság fogalmához. Ennek természettudományos alapfeltételeit vesszük sorra. A természet szabadságának felismerése olyan következményekkel jár, amely visszavezet minket Assisi Szt. Ferenchez, a természet szeretetéhez és mély tiszteletéhez. 1. ábra. A természeti szabadság tárgyalásának gondolatmenete. Ahogy a speciális kollégium előadásain úgy a tanulmányban sem térünk ki teológiai részletkérdésekre. Ez az írás nem kíván több lenni, mint gondolatébresztés. Egy olyan téma felvetése, amelynek továbbgondolása, hittudományi részletezése már teológusok - bizonyára elsősorban ferences teológusok - feladata lehet. 9

10 ÉLETE II. Joannes Duns Scotus, a ferences teológus Joannes Duns Scotus, az Újabb Ferences Teológiai Iskola alapítója, Aquinói Szent Tamás után a talán a skolasztika legkiemelkedőbb, legeredetibb gondolkodója volt 12. A skóciai Dunsban született 1265 körül. Miután belépett az Angliai Ferences Rendtartományba, Oxfordban, később Párizsban tanult ben szentelték pappá ig Oxfordban és Cambridge-ben tanított, majd Párizsba került, ahol elnyerte a Doctor Subtilis (éleselméjű tanító) elnevezést ben kapta meg a magiszteri fokozatot ben elhagyta Párizst, elöljárói Kölnbe küldték, ahol nagy lendülettel tanított és prédikált. Itt érte váratlanul a halál, november 8-án. A Doctor Subtilist halála után mindjárt boldognak mondták, de a Ferences Rendnek mégis századokon át kellett fáradoznia a hivatalos boldoggá avatás érdekében. Ügyében négyszer folyt sikertelenül per. Az eljárások sikertelenségét az magyarázza, hogy nem csak Scotus kiemelkedően erényes életét kellett bizonyítani, hanem tanítását is meg kellett vizsgálni. Az Egyházban egészen a II. Vatikáni zsinatig tapasztalhatók voltak azok a konzervatív tomista nézetek, amelyek szerint, aki Aquinói Szt. Tamás tanítása ellen van, az szembefordul az Egyházzal. Scotus pedig nem volt tomista, hanem Tamástól sokban független, nála merészebb, őt bíráló gondolkodó. Sokan Szt. Tamás kíméletlen kritikusaként tartják őt számon. A Ferences Rend 1927-ben létrehozta a Scotus Bizottságot, amelynek célja a teológus kéziratainak összegyűjtése, elemzése és kritikai kiadása volt. Így boldoggá avatása elől elhárult az az akadály, hogy művei nem ismeretesek és jelentőségük nem világos a katolikus tanításra nézve. VI. Pál pápa pedig a II. Vatikáni Zsinatot követő években több beszédében is igyekezett eloszlatni azt az aggodalmat, hogy az Egyház kizárólag Aquinói Szt. Tamást tartja egyedül hiteles teológusának. A Doctor Subtilist végül 1993-ban avatta boldoggá Rómában II. János Pál pápa. 13 TERMÉSZETI SZEMLELETÉNEK ALAPJAI A hitnek a világ természetének megfelelő értelmezése Scotus alapjában véve nem volt természetbölcselő. Meglátásai azonban mint látni fogjuk olyannyira jól illeszkednek a világ és az ember természetéhez, hogy természetbölcseleti gondolatok kiindulópontjául szolgálhatnak. Gondolkodása szinte már a természettudományokkal kompatibilis. Igen figyelemreméltó, hogy a természetes tudást csak akkor tartja biztosnak, ha az érzékelhető benyomásokon alapul. Az érzékfeletti dolgokról nincsenek tiszta fogalmaink. Isten ismeretét kiemeli a filozófia tárgyköréből és a hit, a teológia illetékességi körébe utalja. A lélek teremtése és halhatatlansága sem bizonyítható az ész természetes világosságában; biztos felismerésünket a kinyilatkoztatásnak köszönhetjük. Duns Scotus fogalmai finomabbak, pontosabbak, árnyaltabbak a többi skolasztikus gondolkodóénál. 14 A pontos fogalomrendszer a tudományok közül talán a filozófia számára a legfontosabb, de a mai természettudomány exaktsága is visszaköszön ránk a nagy ferences teológus gondolkodásából. 12 Nyíri: A filozófiai gondolkodás 13 Várnai: Ki volt 14 Nyíri: A filozófiai gondolkodás 10

11 Scotus különösen kiemelkedik önállóságával a skolasztikusok közül, amit azzal érdemelt ki, hogy kritikus szellemével egyik elődjét vagy kortársát sem kímélte, nem a magiszter tekintélye alapján akarta elfogadni az igazságot. 15 A kritikát azonban nem önmagáért, hanem a teljesebb igazság kedvéért műveli. Eredményeit főként ennek köszönheti: a prekoncepciókat félretéve, mert újat gondolni. Kritikus szemlélete megfelel a mai természettudományos gondolkodásnak. A természettudomány, a filozófia szillogizmusaival ellentétben, hipotéziseket állít fel, majd azokat a legszigorúbb kritikának veti alá, hogy a hasznosakat megtarthassa, a használhatatlanokat elvesse. Még fontosabb a kritikus gondolkodás a gondolati modellek esetében, amikor a valóságnak bizonyos részleteit figyelembe nem véve, leegyszerűsítünk egy természeti jelenséget vagy folyamatot, hogy könnyebben vizsgálhassuk. Hogy ez ne csalás legyen, a modelleket rendkívül kritikusan kell kezelnünk, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy milyen korlátok között alkalmazhatók. A természettudományos gondolkodás lényege nem a matematikai exaktság, vagy más, a kívülállónak rejtélyes dolog, hanem a kritika, amely minden felmerült tényt pártatlanul kezel és elméleteit ezek összességének figyelembevételével hozza létre. Scotusnak ez a természeti gondolkodása, amely eredményeit kompatibilissé teszi a természetbölcselettel, feltehetően két forrásból táplálkozik. Az egyik a ferences lelkület, amelyben nevelkedett és élt, a másik az oxfordi szellemiség, amelyben tanult és tanított. A ferences lelkiség Scotust már az elemi iskolában is ferencesek tanították. Nagybátyja is a Rend tagja volt 16, ami nagy hatással lehetett rá. Később rendi növendékként ugyanabban a lelkiségben mélyülhetett el, amely bizonyára már gyermekként megérintette. Az a Joannes Duns Scotus testvér, aki Istent, embert, bűnbeesést, megváltást oly egyszerűen és logikusan, saját természete szerint képes értelmezni, ugyanazt a lelkületet hordozza, mint Szt. Ferenc, aki rájött, hogy a gubbiói farkas nem gonosz, csak természete szerint ennie kell. Ahogy Szt. Ferencnél a teremtett világ a helyére kerül és testvérré válik attól, hogy Istenben szemléli, úgy találja meg a helyét az isteni teremtő szeretet fényében a megtestesülés és megváltás Scotusnál. Barsi Balázs atya így ír erről: Scotus egész elvont szubtilis tanítása, hatalmas gondolati tűzijátékai abból a Szent Ferenc-i lelkiségből fakadnak, amely Istent a maga abszolút transzcendens mivoltában, mégis szentháromságos szeretetének felismerésében Deus meus et omniának nevezi és a megtestesülés ünnepét fölébe helyezi a pénteki nap böjti fegyelmének, és azt akarja, hogy az egész teremtés érezze át azt az ünnepet, amely az övé is. nemcsak a történelemé, hanem a teremtésé is. Meggyőződésem, hogy Boldog Duns Scotus János szellemi hagyatéka mögött felfedezhető Szent Ferenc lelkisége: Greccio, a Naphimnusz és Alverna. Scotus zsenije teljes erejével a Szent Ferenc-i élmény nyomába szegődik és teológiát formál belőle. Így menti meg az istenélményt a mítoszoktól a logosz segítségével. 17 Az oxfordi szellemiség A platóni-ágostoni hagyományokat ápoló oxfordi egyetem Párizs mellett a skolasztika második legfontosabb centruma volt. Az oxfordi gondolkodók, bár ismerték Arisztotelészt, nem fogadták be szolgaian. Annál nyíltabbak voltak az arab természettudomány előtt. A 15 Várnai: Ki volt...: 165.o. 16 Várnai: Ki volt 17 Barsi: A megtestesülés misztériuma, 171.o. 11

12 konkrétumok iránti fogékonyságuk, amely az angolszász gondolkodás jellemző vonása, jól megfér platonizmusukkal, annak bizonyságául, hogy az idealizmus nem szükségképpen ellentéte a realizmusnak 18. Duns Scotus szellemi hagyatéka mögött felfedezhető Szt. Ferenc lelkisége. Ugyanazt a lelkületet hordozza, mint Szt. Ferenc, aki rájött, hogy a gubbiói farkas nem gonosz, csak természete szerint ennie kell. Scotus a Szent Ferenc-i élmény nyomába szegődik és teológiát formál belőle. Ahogy Szt. Ferencnél a teremtett világ Istenben szemlélve a helyére kerül és testvérré válik, úgy találja meg a helyét a megtestesülés és megváltás Scotus rendszerében. (Barlangi medve és barlangi hiéna kövületei.) Duns Scotus oxfordi elődei között olyan tudósokat találunk, mint Robert Grosseteste ( ), aki kiválóan értett a matematikához és az optikához. Természettudományos érdeklődésről tanúskodnak filozófiai művei a fényről és visszaverődésről, a szivárványról, a színekről, a nap melegéről. Kísérletet tett arra, hogy matematikai-kvantitatív módon írja le a természetet. Még nagyobb hatású természetbölcselő volt Roger Bacon ( ). A középkornak ez az egyik legeredetibb gondolkodója a visszásságokat felfedő, de kíméletlen bírálataiért élete utolsó húsz esztendejét kolostori fogságban töltötte, tudományos munkában. Fő törekvése volt, hogy a tudományt a gyakorlati élet szolgálatába állítsa, ami ellentmondott kora felfogásának a tudomány függetlenségéről. Autók, repülőgépek, tengeralattjárók és más találmányok tervezésével is foglalkozott. Másik forradalmi gondolata, a tudományos 18 Manley: Duns Scotus 12

13 kísérletezés sem illett a korabeli tekintélyelvhez és a levezető gondolkodáshoz. A korabeli tudomány bűnéül rója fel a méltatlan tekintélyek bálványozását, és az előítéleteket. 19 Hogy a kritikus, nem tekintély-elvű szemlélet mennyire hozzátartozott az oxfordi szellemiséghez, jól mutatja, hogy Scotust később Villiam of Ockham bírálta a Kisebb Testvérek szigorával, mely senkit sem kímél. 20 Scotus természeti gondolkodása a ferences lelkiség mellett az oxfordi szellemiségből táplálkozik. A platóniágostoni hagyományokat ápoló oxfordi egyetem tudósai igen nyíltak voltak a természettudomány előtt. 19 Nyíri, A filozófiai gondolkodás 20 Várnai: Ki volt 13

14 III. Kiindulópont: az emberi szabadság Duns Scotus rendszerében DUNS SCOTUS VOLUNTARIZMUSA Az emberi szabadság skolasztikus tanításának klasszikus megfogalmazója Aquinói Szt. Tamás volt. Ő a szabadság alapját az értelemben találta meg. Az akaratot az értelem határozza meg, amely megmutatja, hogy melyik választás a helyes. Az akarat ezután törvényszerűen a helyes utat választja. A helytelen döntések oka tehát nem az akarat hibája, hanem hogy az értelem nem ismerte fel eléggé a jót és a rosszat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emberi cselekvést külső tényezők determinálják. Scotus számára ez az értelmezés elfogadhatatlan. Egyrészt az akarat nem szükségképpen választja azt ami ismerete szerint a legjobb: választhatja a rosszat is. De még inkább ellene veti, hogy az akarat nem lehet szabad, ha más, külső tényező határozza meg a cselekvést. A szabadság, szerinte, sokkal inkább azt jelenti, hogy az akaratnak megvan az a belső képessége, hogy önmagát meghatározza. A szükséges determináció tehát nem kívülről, hanem belülről jön. De az akarat szabadsága nem csupán a külső determinálatlanságot jelenti. Az emberi szabadság lényege abban áll, hogy saját belső erővel rendelkezik, tehát megvan azt a képessége, hogy önmagát meghatározhatja. 21 Magát a cselekvést az ösztön és az akarat együttesen határozza meg. Etológusok, neurológusok és pszichológusok máig sem tudják pontosan, hogy az emberi viselkedést milyen arányban befolyásolják az öröklött magatartásformák, az élet során szerzett élmények, illetve az idegrendszer önálló produktumai. Egy biztos: mindezen tényezők együttesen váltják ki a cselekvéseket, ami lényegében megegyezik Duns Scotus felfogásával. A MEGVÁLTÁSRÓL SZÓLÓ TANÍTÁS Az emberi szabadság legnagyobb hatása abban áll, hogy befolyásolta Krisztus megtestesülésének módját. Azt kell vallani, Krisztus megtestesülése nem alkalomszerű szándék következménye volt, hanem olyan, amelyet Isten önmagában szándékozott megvalósítani, mint céljához legközelebbi dolgot, olyannyira, hogy akár vétkezett volna Ádám, akár nem, Krisztus mégiscsak eljött volna. Ha az ember nem vétkezett volna, a megváltást sem kellett volna véghezvinni. Mivel Ádám vétkezett, Krisztus megváltóként jött el, de ha az ember nem bukott volna el, Krisztus nem megváltóként jött volna el 22 Tehát: az emberi szabadság nem változtatta meg az üdvtörténet célját és annak beteljesülését (Krisztus megtestesülését), de ezt az itt következők miatt ki kell hangsúlyozni nagymértékben befolyásolta annak módját. Az ember tehát szabad akaratával nem csak saját sorsát befolyásolja, hanem az egész üdvtörténetet. 21 Paskai: A szabadság 22 Duns Scotus: Szemelvények, o. 14

15 IV. Kiterjesztés a teremtett világra: a természeti szabadság A PROBLÉMA FELVETÉSE Duns Scotus teocentrikus és krisztocentrikus teológiai rendszerében a világ teremtésének elsődleges célja a megtestesülés. Ahogy a Zsidókhoz írt levélben olvashatjuk 23, Krisztusért lett a mindenség. Isten gondolataiban ő az első ember 24, aki miatt a Világ beleértve az embert is - teremtetett. Scotus látomásának fényében indul el Teilhard de Chardin, aki a természettudományos reflexiót felhasználva, megpróbálta felvázolni a teremtés időbeli kezdetétől a teremtés céljáig vezető utat 25. Szerinte az anyag, az élővilág, az ember és a szellem evolúcióján át egyenes út vezet a krisztusi ember megjelenéséhez. A Teilhardi ortogenezishez és célratörő fejlődéshez a következő fejezetben még vissza kell térnünk. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a mai természettudomány fényében az élővilág egyenes ágú fejlődése (ortogenezis) és a biológiai szempontból embercélú evolúció (célirányosság) nem fogadható el. A szakember ezt így fogalmazza meg: Teilhard filozófiáját csak vékony szálak kötötték korának őslénytanához. Szerinte a paleontológia az orthogenezis, azaz az egyenes vonalú fejlődés tudománya. Az orthogenezis célja a cerebralizáció legmagasabb fokán álló ember. Őslénytani szempontból ez a felfogás tarthatatlan. Hogyan egyeztethető össze az orthogenezis a természetes kiválogatódás tapasztalati tényével, és mivel magyarázzuk az evolúciót végigkísérő, hol lassú, hol látványos kihalást. Nagyon ember-centrikus az a feltevés, hogy az evolúció célja az ember. Az élővilágban a fejlettség nem cél, hanem eredmény. Ráadásul korántsem kizárólagos. Az élővilág evolúciója populáció, rassz, subspecies, semispecies, sibling species stb. formájában ma is tart, igaz, egyre inkább az emberi beavatkozástól kontrollálva. Senki sem tagadhatja, hogy ma az emberen kívül más fejlett növény és állatcsoport is lakja a földet. A főemlősök (Primates) kitüntetett helyzetéről pedig csak az utóbbi évmillióktól kezdve beszélhetünk. A cerebralizáció, azaz az agyasodás az emlősök több rendjénél megfigyelhető, függetlenül a Primatesektől. 26 Az evolúció filozófiai és teológiai értelmezésének legtöbb feszültséget okozó kérdése a véletlenek szerepe. A paleontológusoknak és az evolúciókutatóknak ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a véletlen igenis szerepet játszik az élővilág változásában. Hiszen az evolúciós változások hátterében a genetikai anyag véletlen megváltozása következtében létrejött polimorfizmus áll. Ebből a sokféleségből vagy eleve véletlenszerűen (pl. génsodródással), vagy a szelekció segítségével választódik ki a következő nemzedék genetikai eloszlása. A szelekció a környezet függvénye, amely szintén nem állandó, és változásait ismét csak véletlenszerűnek tekinthetjük. Megjegyzendő, hogy a természettudomány a véletleneket nem ok nélküli eseményeknek tekinti, hiszen minden jelenségnek megvan az oka. De az okok ebben az esetben random módon fordulnak elő, megjelenésük kiszámíthatatlan. Ilyen módon nehéz irányított és célirányos evolúcióról beszélni. Az ellentmondás áthidalására többféle megoldási kísérlet született. Ezek közös vonása, hogy Isten mégiscsak irányítja az evolúciót. Vagy úgy, hogy a véletleneket isteni bölcsességében előre látja, és teremtéskor úgy indítja útjára a világot, hogy az feltétlenül eljusson az emberhez; vagy pedig egész egyszerűen, az ún. másodlagos okokon keresztül befolyásolja a változásokat. 23 Zsid. 2, Barsi: A megtestesülés misztériuma. 25 Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség. 26 Géczy: Az evolúció, 118.o. 15

16 Ezek a próbálkozások nem vezettek kellő eredményre. Valójában semmivel sem jobbak, mint a hatnapos teremtéstörténet szószerinti értelmezése. Mi értelme lenne a nem egyszerre történő teremtésnek, ha az, Isten részéről, csak zsonglőrködés lenne? Nem jellemző Istenre, hogy a teremtés folyamatát ok nélkül megbonyolítsa. Valódi, Isten és a Világ természetének egyaránt megfelelő magyarázatot kell keresni. Kihalt puhatestűek (csigák, kagylók) kövületei. A kép bal alsó sarkában látható egy, a fejlábúakhoz tartozó csigaházas poli (Nautilus) váza. A fejlábúak egyikei a leg-agyasodottabb gerincteleneknek. A megoldás Duns Scotus szabadság-fogalmának kiterjesztésével kínálkozik. Úgy kell továbbgondolnunk ezt a merész, az üdvtörténetet befolyásolni képes szabadságot, hogy közben megmaradjunk a scotusi krisztocentrikus teremtésfelfogás kontextusában. A TERMÉSZETI SZABADSÁG FOGALMA A Természet szabadsága (vagy más megfogalmazásban a természeti szabadság) azt jelenti, hogy Isten a teremtésben szabadsággal is felruházta a Világot. A Világ rendelkezik azzal a képességgel, hogy benne, egymásra épülve, egyre magasabb létformák jelenjenek meg. Így előbb-utóbb, valamilyen formában eljut a Krisztus megtestesülését befogadni képes állapotba. De hogy ez pontosan mi módon történjék, Isten nem határozta meg előre. A Scotus által megfogalmazott emberi szabadság mintájára, a Természet szabadsága nem változtathatta meg 16

17 az üdvtörténet célját és annak beteljesülését (Krisztus megtestesülését), de nagymértékben befolyásolhatta annak módját. Isten eleve elhatározta, hogy belép a Világba, de a megtestesülés helyét, idejét és módját a Természet szabadságára bízta. Más szóval, Krisztusnak nem feltétlenül 2000 évvel ezelőtt, nem feltétlenül ebben a Galaxisban, és nem feltétlenül négy végtaggal, öt ujjal és 23 pár kromoszómával kellett eljönnie. Mindez a Természet szabad útkeresésének természettudományosabban fogalmazva véletlen próbálkozásainak sikeres eredménye. A Genezis szerint azt mondta Isten: teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra. 27 Ez látszólag meghatározza az ember formáját. De vajon miben képmása az ember Istennek? Testben nyilvánvalóan nem, hiszen Isten tiszta szellemi létező. Annak fényében, amit Scotus vallott a teremtésről, ezt a mondatot csak Jézusra tudjuk vonatkoztatni. Nem volna okos így gondolkodni: az Isten teremtő elképzelésében első helyen szerepelő Krisztus, az első ember már biológiai felépítésében is meghatározott. Ezért Ádámnak az evolúció során morfológiailag is hozzá kell alakulnia. De szerepében az emberhez hasonló létező megjelenésének lehetőségét a világnak eleve hordoznia kellett, hogy az a kinyilatkoztatást befogadhassa. Ilyen létező azonban más alakban is megjelenhetett volna. Ha csak a jelen Föld élővilágát nézzük, számos olyan fejlődési ággal találkozunk, amelynek fajai a kefalizáció magas fokára jutottak, meglepő kommunikációs képességgel rendelkeznek, szociális életük fejlett (3. ábra). Elképzelhető, hogy csak a véletlennek, vagy ha úgy tetszik a természet szabadságának köszönhetjük hogy a Primatesek Homo fejlődési ága jutott először a szellemi fejlettség ilyen magas fokára. A természeti szabadság fogalmát a természettudomány, a filozófia és a teológia területén egyaránt értelmezni lehet (lásd a következő fejezetben). A természettudomány szempontjából megállja a helyét, mert a szaktudományos reflexió szerint a Világban semmiféle külső beavatkozás nem tapasztalható. A teremtés és a fenti értelemben vett célirányosság nem esik a természettudományos vizsgálódások érdeklődési területére. A természetbölcselet, elfogadva a szaktudományok eredményeit, kiindulhat abból az empírikus reflexióból, hogy a Világ széleskörű belső szabadsággal rendelkezik, és transzcendentális reflexióval közeledhet ahhoz az Abszolutumhoz, akinek a tulajdonságairól ez a tény sokat elárul. A teológia a hit fényében tekinthet a szabad, de mégis elhivatott világra. A hittudomány rámutat, 28 hogy a teremtmény számára teremtett volta egyrészt egy alapvető, az egész létét meghatározó függőséget jelent az Istentől, másrészt azonban azt is jelenti, hogy léte, melyet Istentől kap, valóban a sajátja. Ez az önrendelkezés a világ számára belső szabadságot is jelent. Isten nem úgy tevékenykedik a világban, ahogy a világhoz tartozó dolgok tevékenykednek. Isten működése maga soha nem lesz úgy észlelhető, ahogyan a világhoz tartozó dolgok működése észlelhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy Isten nem változtatja meg természetellenes beavatkozással a Világ saját rendjét. Létrehozza és létben tartja a teremtett valóságot, úgy, hogy annak megadja a maga saját önállóságát. 27 Ter. 1, Weissmahr: Hit és tudomány 17

18 V. Alapfeltételek Az ember megjelenésének előzményeit csak a mai Világegyetem kialakulásáig visszamenőleg tudjuk értelmünkkel átfogni. Lehetséges, hogy a természettudományok fejlődésével valamikor majd a múltnak ha vannak - még távolabbi eseményeiről is tudni fogunk. Ma azonban ez a kérdés még éppoly homályos, mint pl. az, hogy mi van az Univerzum (esetleges) határain túl. Most tehát, szerényen, időben és térben egyaránt maradjunk meg a jelenleg ismert Világegyetem keretein belül. Ha az Univerzum kialakulásától az ember megjelenéséig tartó út bármelyik lépésében morfológiai irányítottság lépne fel, a természeti szabadság egésze lényegét veszítené. Így ahhoz, hogy értelme legyen természeti szabadságról beszélni, szükség van néhány alapfeltétel teljesülésére. 1. a mai világegyetem kialakulása és változása spontán módon menjen végbe. 2. az élet mindenféle külső beavatkozás nélkül létrejöhessen a Földön. 3. az élővilág evolúciója ne legyen irányított. 4. az ember megjelenésében és biológiai fejlődésében ugyanazok a mechanizmusok érvényesüljenek, mint az egész élővilág evolúciójában. 5. a világban legyen valahonnan valahová tartó fejlődés. Azokat a természettudományos állításokat, amelyek ebben a fejezetben előkerülnek, nem fogom hivatkozásokkal tételesen alátámasztani. Mindezek szaktudományos szempontból olyannyira nem újdonságok, hogy sok éve rendelkezünk közérthetően megfogalmazott, összefoglaló művekkel, amelyekben mindenki utána olvashat a Föld és az élet fejlődésével kapcsolatos kérdéseknek 29. Jóllehet, a csillagászat, a történeti földtan, az őslénytan és az evolúcióbiológia azóta is rohamléptekkel haladt előre, a fő természettudományos koncepciók nem változtak. Az is igaz, hogy ezek a könyvek nem mutatják be részletesen a témával kapcsolatos eredményeket, de az itt tárgyalt kérdések boncolgatásához nem is szükséges a szaktudományokban ennél jobban elmélyülnünk. A VILÁGEGYETEM FELÉPÍTÉSE, KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A Világegyetem felépítése A Föld, amelyen élünk, egy átlagosan 6371 km. sugarú, közelítőleg forgási ellipszoid (valójában ún. geoid ) alakú bolygó. Felszínét egy km. vastagságú szilárd kőzetburok, a Litoszféra borítja, amely alatt a nagy nyomás és a magas hőmérséklet miatt képlékeny anyag található. A bolygó főként nikkelből és vasból álló legbelső magja ismét szilárd halmazállapotú. A litoszféra fölött helyezkedik el a folyékony halmazállapotú vízburok (Hidroszféra), és a gázokból álló légkör (Atmoszféra). Földünk a Naprendszernek a központi csillagtól számított harmadik bolygója. Naprendszeren a Világűrnek azt a tartományát értjük, amelyben a Nap gravitációs tere dominál. Ez a tér egy kb. 2 fényév sugarú gömb, amelynek középpontjában a Nap helyezkedik el. Ennek a csillagnak a tömege 750-szer nagyobb a Naprendszer többi égitestének (9 nagybolygó és azok mintegy 60 holdja, kb kisbolygó, üstökösök meteorok, bolygóközi anyag) együttes tömegénél. Az anyag 99 %-a a Naprendszer szimmetriasíkja közelében koncentrálódik. A bolygók, az üstökösök és a meteorok a Nap körül, Kepler 29 Pl. a világegyetem kialakulásához és fejlődéséhez: Gábris et al.: Csillagászati földrajz, Davies: Isten gondolatai; az élet kialakulásához: Brooks-Shaw: Az élő rendszerek ; a Föld és az élet fejlődéséhez: Báldi: A történeti, Molnár: A Föld, Géczy: Őslénytan; Az evolúciós mechanizmusokhoz: Volpe: Evolúció, Vida: Evolúció, Az emberi evolúcióhoz: Lipták: Embertan és emberszármazástan, Leakey: Az emberiség eredete; stb. 18

19 törvényeinek megfelelően keringenek. A holdak a bolygók körül néhány kivételtől eltekintve - szintén ugyanebben az irányban keringenek. A Vénusz és az Uránusz kivételével ugyanilyen irányú a bolygók forgása is. A nagybolygók két világosan elkülönülő csoportot alkotnak. Az első csoportba a Föld-típusú, vagy belső bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) tartoznak. Kis tömegük relatíve nagy sűrűséggel párosul, felépítésükben a nehéz elemeknek van döntő szerepe. A második csoport tagjait Jupiter típusú-, külső-, és óriásbolygóknak egyaránt nevezik. Kis sűrűségűek, de nagy tömegűek, a könnyű elemek fordulnak elő bennük nagy gyakorisággal. Ebbe a felosztásba csak a legkívül keringő Pluto beillesztése problematikus. Naptávolsága alapján külső, egyéb tulajdonságai alapján a Föld típusú bolygók közé sorolható. Napunk bolygórendszerével együtt egy nagyobb rendszernek, a Tejútrendszernek más néven a Galaxisnak a tagja. A Galaxis oldalnézetben két, peremével összeillesztett tányérhoz hasonlít, felülnézetben két spirálisan föltekeredő karból áll. Átmérője kb. 100 ezer, legnagyobb vastagsága kb. 15 ezer fényév. A Tejútrendszer középpontját egy kb. 100 millió naptömegnyi szupercsillag alkotja, ekörül, elsősorban a spirális karokba rendeződve helyezkedik el kb. 10 milliárd csillag, és a Galaxis össztömegének kb. 5 %-át kitevő diffúz csillagközi anyag. A Tejútrendszerhez tartozik még a középpontot gömb-szimmetrikusan körülvevő csillagokból és csillaghalmazokból álló, kb. 150 ezer fényév átmérőjű, ritka galaktikus háló. Napunk az egyik spirális karban, a centrumtól kb. 25 ezer fényév távolságra helyezkedik el. A Tejútrendszert a szimmetriasíkjára merőleges tengely körül forgó mozgást végez. Ebből kifolyólag Napunk 250 km/s sebességgel mozog, úgyhogy 250 millió év alatt tesz meg egy teljes kört a centrum körül. A Galaxis nem az egyetlen ilyen rendszer a Világegyetemben. Jelenlegi műszereinkkel kb. 10 milliárd fényév sugarú tartományt láthatunk be. Ezt a tartományt metagalaxisnak hívjuk, ami természetesen kisebb, mint a csillagászati értelemben vett Világmindenség, vagy más néven az Univerzum. A Metagalaxisban több, mint 1 milliárd, a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló, úgynevezett extragalaxist figyelhetünk meg. Ezek nem mind hasonlítanak a Galaxisra, a spirális formán kívül megfigyelhetők még elliptikus, horgas spirális és szabálytalan alakú extragalaxisok. Az extragalaxisok egy része nagyobb rendszerekbe tömörül, ezek a galaxishalmazok. Nincs biztos tudásunk arról, hogy mi lehet a Metagalaxison túl. A leglogikusabbnak az a feltevés tűnik, hogy legalább egy darabig az eddig megismert szerkezetű Világegyetem folytatódik ott is. Nem is sejtjük azonban, hogy meddig tarthat, hogy térben véges-e az Univerzum, vagy nem, és ha véges, határain túl mi helyezkedik el. 30 Az Univerzum kialakulása és fejlődése a szaktudományos reflexióban Az extragalaxisok távolodásának tényéből arra következtethetünk, hogy a Világegyetem anyaga valamikor igen kis térrészben és igen nagy sűrűségű állapotban volt. A számítások szerint ez a szupersűrű állapot mintegy 15 milliárd évvel ezelőtt állt fenn. Ilyen sűrűségi viszonyok között nem ismerjük az anyag viselkedését, csak annyit mondhatunk, hogy az Univerzum a robbanás állapotában volt. Ez az Ősrobbanás (Big Bang) indította el a Világegyetem táguló mozgását. A csökkenő sűrűségű anyag gyökeres változásokon ment át. Kialakultak a mai elemi részecskék, majd a fotonok leváltak az atomos szerkezetű anyagról és önálló életet kezdtek. Az egységes gázanyag először nagyobb, majd kisebb szemcsékre esett szét. Az előbbiekből a galaxishalmazok, az utóbbiakból a galaxisok jöttek létre. A galaxisok 30 V.ö. Jáki: Amit Isten, Maynard Smith-Szathmáry: A lakható világok 19

20 eredetileg gömb alakú gáztömegek voltak, majd összesűrűsödve megindult bennük a csillagképződés, amely még ma is tart. A táguló Univerzum elméletének egyfajta továbbgondolása a pulzáló Világegyetem hipotézis. Eszerint az Univerzum tágulása a gravitációs hatás miatt lassul, megáll, majd összehúzódásba fordul át. A folyamat addig tart, amíg az anyag el nem éri az eredeti kis térfogatot és nagy sűrűséget. Visszajutva ebbe az állapotba, pusztán saját óriási sűrűségétől ismét felrobban és az egész folyamat újra kezdődik. A pulzáló Világegyetem hipotézisének igazi újdonsága az, hogy megengedi az Univerzum időbeli végtelenségét. Az elmélet részleteiben még alátámasztásra szorul. A Nap és a Naprendszer többi objektuma valószínűleg a csillagközi anyag ugyanazon felhőjéből, egyszerre alakult ki. Ez az anyag a Tejútrendszeren szabályos időközönként körkörösen végigsöprő sűrűsödési hullám következtében állt össze. A Naprendszer jelenlegi méretének megfelelő teret tehát egy, a Galaxis egyenlőtlen forgása következtében eleve forgó gázfelhő töltötte ki. A gázfelhő a saját gravitációs hatása miatt összehúzódott. Az összehúzódó test forgása gyorsult és a forgástengely irányában belapult. Az egyre gyorsabban forgó és belapuló gáztömeg egyenlítője mentén a centrifugális erő következtében egy gyűrű vált le. A levált gyűrű helyére belülről melegebb gáz áramlott, a kihűlés és ezzel együtt az öszehúzódás felgyorsult, majd újabb gyűrű vált le. Az ily módon sorozatosan levált gyűrűkből alakultak ki a bolygók. Az kifelé áramló gázgyűrűkel együtt az ősi napból kijutó nehezebb, szilárd halmazállapotú anyagszemcsék a csillag közelében összetapadtak és nagyobb testeket képeztek. Így a gáz már nem tudta továbbragadni őket a Nap közeléből, ezért keringenek a Föld típusú bolygók a belső pályákon. A bolygópályákon mozgó összetapadt testek folyamatos összeütközése és további összetapadása révén jöttek létre maguk a bolygók. A messzebbre sodródó gázokból hasonló módon alakultak ki a Jupiter típusú bolygók. A Nap és a Föld ugyanabból a csillagközi anyagból alakult ki, mint a Világegyetem többi része. 20

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

Mészáros Lukács. TESTVÉREINK, AZ ÁLLATOK (Karácsony előtti gondolatok evolúcióról, teremtésről és megtestesülésről)

Mészáros Lukács. TESTVÉREINK, AZ ÁLLATOK (Karácsony előtti gondolatok evolúcióról, teremtésről és megtestesülésről) HÍRBARÁT a szentendrei Ferences Gimnázium lapja, 2013. November 30. pp.1-5. http://hirbarat.hu/2013/11/30/testvereink-az-allatok/ Mészáros Lukács TESTVÉREINK, AZ ÁLLATOK (Karácsony előtti gondolatok evolúcióról,

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés

Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Nagy bumm, kisebb bumm, teremtés Ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy a világról szerzett ismereteinket gyökeresen más nézőpontból kell megközelíteni, és ennek következtében újra is kell értelmezni azokat.

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.

A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele

Részletesebben

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete

FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete FOGALOMTÁR 9. évfolyam I. témakör A Föld és kozmikus környezete csillag: csillagrendszer: Nap: Naprendszer: a Naprendszer égitestei: plazmaállapot: forgás: keringés: ellipszis alakú pálya: termonukleáris

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

ember helye ebben az Univerzumban

ember helye ebben az Univerzumban szka105_23 É N É S A V I L Á G Helyünk az Univerzumban Az Univerzum felépítésének lényege, s az ember helye ebben az Univerzumban Készítette: nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán Király Péter MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMKI KFFO İsrégi kérdés: meddig terjedhet Napisten birodalma? Napunk felszíne, koronája,

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT*

HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* Buji Ferenc HÁZASSÁG: PRO ÉS KONTRA KRISZTUS SZERINT* A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Lk 20,34 Ha a keresztény ember a házasság és a szerzetesi, papi, valamint evangéliumi indíttatású világi nőtlenség

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje.

Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: Válasz: Kérdés: www.alaje. Kérdés: Mit jelent az, hogy a mostban élni? Válasz: Nem a múltban élést jelenti. Nem a múltban élést, ahol negatív blokkok, negatív gondolatok, negatív érzelmek, félelmek, negatív programok, babonák, negatív

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.

1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. 1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban 2005. április 13. És mégis mozog a Föld A világról alkotott kép alakulása Ókorban 6 bolygót ismertek (Merkur,..., Szaturnusz) Ptolemaiosz (120-160) A geocentrikus

Részletesebben

yymár meglévő csoport számára:

yymár meglévő csoport számára: 1. HÉT: FILIPPI 1,1 11 Tényleg Krisztushoz tartozom? Kezdjük a beszélgetést azzal, hogy feltesszük valamelyiket a következő kérdések közül a csoportnak: yykezdő csoport számára: Mi indított arra, hogy

Részletesebben

Fizika helyi tanterv

Fizika helyi tanterv Fizika helyi tanterv A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.

mélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz. FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Szeretett testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 43. szám, 2009. Okt. 25. A bűnbánathoz szükségszerűen hozzátartozik az, hogy őszintén

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Üdvözlünk Isten családjában!

Üdvözlünk Isten családjában! Üdvözlünk Isten családjában! Amikor Jézust elfogadod Megváltódnak, Isten családjának tagja leszel. Isten azt akarja, hogy ha az Ő gyermeke lettél, növekedj az Ő megismerésében, és válj minél inkább Jézushoz

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Készítette: Rozmán Éva igazgató Jóváhagyta: Dr. Ternyák Csaba érsek Egri Főegyházmegye Eger, 2013. március 31. Eger, 2013. március

Részletesebben

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel

formát vett fel, megalázta magát és engedelmes volt a kereszthalálig. De mi a mi szegénységünk? Minden bizonnyal az, hogy kiszakadtunk az Istennel Ami mindent felülír Ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 2Kor 8,9 Igehirdetés a zsinati választások

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA

VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA VI. TÉTEL ARISZTOTELÉSZ (384-322) KOZMOLÓGIÁJA, FILOZÓFIAI ISTENTANA ÉS ANTROPOLÓGIÁJA A thrákiai Sztageiroszból származó görög filozófus Platón tanítványa volt. Platónnal ellentétben azt tanította, hogy

Részletesebben

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 28. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 25. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés

Idő és tér. Idő és tér. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az idő és tér fogalma és legfontosabb sajátosságaik. Megjegyzés Ez egy rövid, de meglehetősen elvont téma. Annyiból érdekes, hogy tér és idő a világunk legalapvetőbb jellemzői, és mindannyian

Részletesebben

Az Istentől származó élet

Az Istentől származó élet Az Istentől származó élet Előszőr is mi az élet? Sokan próbálták deffiniálni, különféle kulturális, tudományos vagy vallási nézőpontokból is. A tudomány mivel a fő forrása a megfigyelés és az információ

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma

A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése. A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma A Riemann-Siegel zeta függvény kiugró értékeinek keresése A matematikai egyik legnehezebb problémája, avagy a prímszámok misztériuma 2013 A probléma fontossága és hatása a hétköznapi életre A prímszámok

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben