a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s

Átírás

1 7 F a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s Ágas-bogas bútorok Az Ágas Bogas Mob kertibútort és játszóterekre való gyermekjátékokat gyárt. A termékekben sok az ág, a rönkfa, az alapanyagnak igyekeznek a lehetõségekhez mérten megtartani a természetes alakját, kerülni a élek, a csapott felületek kialakítását. Simó László természetes kerti bútoroknak nevezi a cége által gyártott termékeket. 18. oldal Régi vásár új helyszínen Június 11 és 14 között, 18-ik alkalommal került megrendezésre a Ligno Novum asztalos, faipari és erdészeti szakkiállítás. 17 évnyi soproni létet követõen a rendezvénynek idén a budapesti Hungexpo adott otthont. A vásáron 188 kiállító vett részt. A kiállítók egyöntetû véleménye szerint az új helyszínen jobb az infrastruktúra mint Sopronban volt és sokan osztják a vélekedést, hogy indokolt lenne a vásárt nem évi rendszerességgel, hanem csak kétévente megrendezni. 5. oldal XII. évfolyam 7. szám Kapu a Rekordok Könyvébe Nagy fába készül vágni a vésõjét Benczédi László, székelykapu- és kopjafafaragó. A harmincas éveiben járó Benczédi, aki tavaly óta a Népmûvészet Ifjú Mestere címmel büszkélkedhet, fejébe vette, hogy minden eddiginél nagyobb székelykaput készít. A fafaragómester azt szeretné, hogy mûve Szejkefürdõn álljon, 14. oldal

2

3 cégismertetõ 3

4 4 impresszum tartalom Vállalkozók felelõssége Túl vagyunk a helyhatósági választásokon, amely annak ellenére, hogy egy új párt jelent meg a küzdõtéren, nem sok újdonságot hozott az erdélyi magyar politikai és közéletbe. A már régóta kialakult arcvonalak továbbra is merevek, a szemben álló felek fõemberei olümposzi magasságokból osztják az észt, megfellebbezhetetlen autoritással nyilatkoznak arról, mi a helyes, a jó és az erkölcsös, egyedül magukat és a mögöttük sorakozó pártkatonákat tekintik azon tudás birtokosainak, hogy mi módon, merre kell vezetgetni az erdélyi magyarságot a dicsõ múltból, a jelen rögös valóságán át a fényes jövõbe. Mindeközben az egyszerû választópolgár megpróbál megmaradni, boldogulni. Eszembe jut, hogy Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, egy váradi látogatása alkalmával hangzatos, de üres beszédcirádák helyett két egyszerû mondatba sûrítette a megmaradás kulcsát: Gazdagodni kell. Sikeresnek kell lenni. Elsõ hallásra kissé közönségesnek tûnhet a jeles tudós, közéleti ember tanácsa, de nem az. Hosszú távon ugyanis csak egy gazdaságilag erõs lábakon álló közösség lehet életképes. S itt jön be a képbe a vállalkozók, tevékenykedjenek a faiparban vagy a gazdaság bármely más területén, felelõssége. Az, hogy Erdélyben korszerû, dinamikus, sokak számára biztos megélhetést nyújtó gazdaság jöjjön létre, nagyrészt rajtuk, szaktudásukon, munkabírásukon, kreativitásukon, rugalmasságukon múlik. A gazdagodás pedig nem öncélú dolog, egy sikeres, stabil pénzügyi háttérrel rendelkezõ vállalkozó szûkebb és tágabb közösségének támasza, nem alamizsnaosztó értelemben, fejlõdésének hajtómotorja lehet. Olyan szerep ez, melynek fontosságát nem lehet túlbecsülni, olyan feladat, melyben szerepe van minden erdélyi magyar vállalkozónak. Próbáljanak meg, merjenek sikeresek lenni! Pengõ Zoltán INTARZIA Havonta megjelenõ, független faipari szaklap IGAZGATÓ Pál Zsuzsanna , zspal@imageline.ro KERESKEDELMI IGAZGATÓ Péter István Zsolt marketing@imageline.ro FÕSZERKESZTÕ Pengõ Zoltán fabula@imageline.ro SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR Mihály Erika FORDÍTÓ Murányi János MUNKATÁRS Pápay Márta KORREKTOR Oláh István MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS DESIGN Ács János, Trucza Mária Szende, Józsa István dtp@imageline.ro Minden jog fenntartva. A kiadványban közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók sem részleteikben, sem egészükben, és nem átadhatók semmilyen (elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy egyéb) formában, mert az Imageline Kft. tulajdonát képezik. A közölt információk helyességéért a teljes felelõsség a cikkek szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A folyóiratban megjelent cikkek és fényképek teljes vagy részleges átvétele illetve reprodukálása a szerkesztõség írásbeli jóváhagyása nélkül tilos. ISSN: TERJESZTÉS ÉS ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL Barabás Mózes , abonamente@imageline.ro TITKÁRNÕ Mihálykó Magdolna , office@imageline.ro WEBMASTER Demény Huba web@imageline.ro KIADJA AZ IMAGELINE KFT. RO Székelyudvarhely, Postafiók. 72 Bethlen Gábor u. 55., Hargita megye Tel.: , Fax: Nyomda: Infopress Rt, Székelyudvarhely Reklámjegyzék Bohács 25 EET 2 Halex 3 Holz & Metal Kft. 3 Infowood 31 Palisander 32 P & P Mixt 2 Sp Stroia Product események Régi vásár új helyszínen 5 info-flash 1 millió euró eladott irodabútorokból 8 A class új szlogenje: jellem és stílus az üzletben 8 Az élelmiszer- és faipari kkv-k 87,7 millió euró pénzalapot igényeltek 8 A bútor-viszonteladók a szomszédokat támadják 8 A román faipar gondjai: nyersanyagár, munkaerõ és eladási piacok 9 A linóleum, parafa és bambusz ismét érvényesül a padlógyártásban 9 Szárítás mikrohullámokkal 9 Shinnoki újítás a belsõépítészet területén 10 Finnország fafölösleggel rendelkezik 10 cégismertetõ Mûvészet és minõség 11 Leonardo da Vinci világa, fából 16 Ágas bogas kerti bútorok 18 Faprofilok ajtóhoz, ablakhoz 21 a fa kultúrája Kapu a Rekordok Könyvébe 14 A fenyõ és a székely (7.) 26 restaurálás Bútorrestaurálás, kihívás és elégtét 20 apróhirdetések 23 design Draenert 2 28 Megjelenik minden hónap 20-án Lapzárta elõzõ hónap 5-én

5 esemény 5 Régi vásár új helyszínen Sikeresnek tûnik a Ligno Novum áthelyezése Sopronból a budapesti Hungexpóra Június 11 és 14. között, 18-ik alkalommal került megrendezésre a Ligno Novum asztalos, faipari és erdészeti szakkiállítás. 17 évnyi soproni létet követõen a rendezvénynek idén a budapesti Hungexpo adott otthont. A vásáron 188 kiállító vett részt. Ez elõrelépést jelent a tavalyi 167 résztvevõhöz képest, azonban nem éri el a 2006-os szintet, mikor is 224 cég állított ki a Ligno Novumon. A kiállítók egyöntetû véleménye szerint az új helyszínen jobb az infrastruktúra, mint Sopronban volt, és sokan A látogatók érdeklõdéssel forgatták az Intarziát és a Fabulát osztják a vélekedést, hogy indokolt lenne a vásárt nem évi rendszerességgel, hanem csak kétévente megrendezni. Jobb lenne tavasszal Részünkrõl nagy várakozás elõzte meg az idén elsõ ízben Budapesten megrendelésre kerülõ Ligno Novum-kiállítást, bár tisztában voltunk vele, hogy a nyár elejei idõpont nem a legszerencsésebb egy faipari kiállítás számára. Az eddig megszokott soproni helyszínnel szemben egy új helyszín is nagy kihívást jelentett. Szakmai berkekben azonban már évek óta rendszeresen felvetõdött, hogy Budapest földrajzilag központi elhelyezkedése és a Hungexpón található infrastruktúra miatt hosszú távon elõnyösebb lenne, ha Magyarország legnagyobb faipari kiállítása, a Ligno Novum itt kerülne megrendezésre, még akkor is, ha kezdetben az elõbbiek miatt ugyanazokat a mutatókat nem sikerül elérnünk. Ezenkívûl a kiállítás szervezõi felismerték, hogy követve az európai tendenciákat, elegendõ kétévente megszervezni egy ilyen kiállítást, reméljük, hogy akkor már egy szerencsésebb tavaszi idõpontban. A másik egyre nyilvánvalóbb tény, hogy az évekig vá-

6 6 esemény sárlásra kihegyezett kiállítás helyett mindinkább cég- és gépbemutató jelleget ölt, valamint a partnerkapcsolatok ápolására szolgál a Ligno Novum. Az elõbb elmondottakra tekintettel azt mondhatjuk, hogy részünkrõl a várakozásoknak megfelelõen alakult az idei kiállítás, összegezte az idei Ligno Novummal kapcsolatos tapasztalatait Borbás Gábor, a Paliszander kft. ügyvivõje. Jobb infrastruktúra Nagy Balázs, a Forest kft. marketingvezetõje úgy látja, jó döntés volt a vásárt Budapestre költöztetni. A helyszín infrastrukturális szempontból sokkal jobb, mint Sopron, kedvezõbbek a körülmények. Látszott az is, hogy a szervezõk odatették magukat. A látogatók száma egy kissé elmaradt a várakozásoktól. A partnerek, viszonteladók nagyobb számban képviseltették magukat, mint az elmúlt években, ellenben hiányoltuk a kisebb bútorgyártókat, asztalosokat, nyilatkozta Nagy Balázs. A Forest kft. marketingvezetõje nem biztos benne, hogy a Ligno Novum önállóan meg fogja állni a helyét, véleménye szerint társrendezvényekkel kellene összekapcsolni. A mi érdekünk az, hogy a lakosság is megismerje a termékeinket, ne kelljen ezért egy másik rendezvényre is benevezzünk, mondja Nagy Balázs. Igényes kivitelezésû stand Kevesebb látogató Az igazság az, hogy több látogatóra számítottunk. A helyszín ugyanakkor megfelelõ volt, javultak a körülmények, méltóbb helyet kaptak a bemutatandó gépek, mint Sopronban a sátrakban, nyilatkozta Dóka Károly, a Fagépszer kft. igazgatója. Azt, hogy a látogatók számának csökkenése az új helyszínnek avagy más körülményeknek tudható be, véleménye szerint nem lehet megállapítani. Egy alkalomból nem lehet következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy ez a helyszín a jobb vagy a régi. Igazából a következõ kiállításokon fog megmutatkozni, hogy helyes lépes volt-e elköltöztetni a vásárt, mondja Dóka Károly. A vásáron látogatóként részt vett a sepsiszentgyörgyi Olivér kft. kilenc alkalmazottja is, élükön Babos Attila igazgatóval. Kicsi volt, de konszisztens, csak jó cégek állítottak ki. Látnivaló, újdonság volt bõven. Mi egy CNC-ért mentünk ki, találtunk is, érdemes volt tehát ott lennünk, összegzi tapasztalatait Babos Attila. Mindezek ellenére úgy véli, hiba volt a vásárt Budapestre költöztetni, Sopronban van ugyanis a magyar faipar központja, Ausztriához is jóval közelebb van, s emiatt idén kevesebb volt az osztrák kiállító, mint az elmúlt években. A háromszéki üzletembernek már csak azért is érdemes volt ellátogatni a 2008-as Ligno Novumra, mi- Erdélybõl a Kenobi A vásáron az erdélyi faipar és szaksajtó is képviseltette magát a Kenobi kft.-nek és az Imageline kft.-nek köszönhetõen. A klímatechnikával foglalkozó szatmárnémeti vállalkozás, melynek tevékenységében jelentõs szerepet tölt be a fûrészár-szárítók tervezése, kivitelezése, illetve a már meglévõ szárítók korszerûsítése, hagyományosnak számító Bartalis Csaba résztvevõje a vásárnak, idén immár harmadik alkalommal mutatta be termékeit, szolgáltatásait a Ligno Novumon. Mindenképpen gyengébb volt, mint a tavalyi vásár. Kevesebb potenciális ügyféllel teremtettünk kapcsolatot, és ezeknek egy része is felfrissített kapcsolat volt. A kolozsvári vásárnál (Foresta sz.m.) mindenképpen jobb volt, a brassóinál (Expowood sz.m.) lényegesen gyengébb, nyilatkozta Bartalis Csaba igazgató. Pozitívumként azt emelte ki, hogy a látogatók nem bámészkodók-kíváncsiskodók, hanem olyan szakemberek voltak, akik pontosan tisztában vannak vele, milyen berendezésre van szükségük, akkor is, ha pénzügyi helyzetük pillanatnyilag nem teszi lehetõvé annak beszerzését. Bartalis Csaba szerint a visszaesés nem a helyszínváltoztatásnak tudható be, alapvetõ oka a magyar gazdaság általános válsága. A vásárnak jót fog tenni, ha kétévenként kerül megrendezésre, és ha helyrebillen magyar gazdaság, véli Bartalis Csaba. Számunkra fontos lenne, hogy dübörögjön a magyar gazdaság, mivel nyomulunk az ottani piacon. Tíz kilométerre vagyunk a határtól, Budapest nekünk közelebb van, mint Marosvásárhely, Székelyudvarhelyrõl vagy Csíkszeredáról nem is beszélve. Ugyanakkor nincs olyan magyar cég, amely nemcsak megtervezi, hanem le is gyártja a szárítókat. Ez elõny, mi a saját termékeinket gyártjuk, és így árban jobbak tudunk lenni. Magyarország nem olyan nagy piac mint Románia vagy Ukrajna, de az is jó, ha egy kis piacon nagy részesedéssel vagy jelen, mondja a Kenobi igazgatója.

7 esemény 7 vel elsõ díjat nyert a vásár keretében megrendezett Stihl Timbersports favágóbemutatón. Babos Attilának egy speciális, egyszemélyes har csafûrésszel 31 másodperc alatt sikerült kettévágnia egy kormánykerék vastagságú rönköt. Hét díjazott A szervezõk idén is osztottak díjakat a részt vevõ cégeknek. Az elõzõ évektõl eltérõen a vásárdíjakat odaítélõ bizottság ez alkalommal a szaksajtó képviselõibõl állt. Magyar fejlesztés kategóriában az Anest Zrt., a Revolucio Mérnöki kft. és a Metner Faipari Szerszámgyártó kft. osztoztak az elismerésen. Az Anest Zrt.-t a magyar fejlesztésû, modulszerûen építkezõ, integrált bútoripari Korpus szoftrendszerért díjazták. A Revolucio Mérnöki kft. a Termotec Combo nevet viselõ berendezéssel érdemelte ki a díjat, mellyel vákuumtechnológia segítségével a faanyag szárítása, gõzölése és hõkezelése hármas funkció egyben megoldható. A Metner Faipari Szerszámgyártó kft. az idei vásáron egy kontraprofilos ragasztófelhordó és CNC-vezérlésû páros végprofilozó Pillanatkép a vásárból géppel vívta ki magának a szakmai elismerést. Faipari megmunkálás kategóriában a Formance kft., a Tooltechnik System kft. és a Fagépszer kft. voltak a díjazottak. A Formance kft.-nek a CNC-k számára kifejlesztett EPS pozicionáló rendszer hozta meg a díjat. A Biesse cég Rover C megmunkálóközpontjain bevezetett technológia lényege, hogy az egyes gerendák és a gerendákon levõ vákuumpapucsok elektronikus mozgatásúak, így azok a megmunkálandó alkatrész méretének megfelelõen beállnak munkapozícióba, ami a termelékenység növekedését eredményezi. A Fagépszer kft. a Weinig csoport legújabb fejlesztésû gépének, a Variomatnak köszönhetõen kapta meg a díjat. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetõen ez az egyetlen olyan többfejes gyalu- és profilozógép, mely végmegmunkálásra is használható. A Tooltechnik System kft. a Akcióban a favágóverseny egyik résztvevõje Festool új VAC SYS rögzítési rendszerével szerezte meg a vásárdíjat. A VAC SYS egy nagyméretû vákuumtányér, melynek a felfüggesztése 360 fokban körbeforgatható és 90 fokig dönthetõ, ami lehetõvé teszi, hogy a munkadarabot mindig a legkényelmesebb pozícióban lehessen megmunkálni. A faipari alapanyag kategóriában a zsûri a Jaf Holz Ungarn kft.-nek ítelte oda a díjat. Ezzel a Finoboard terméket ismerték el, amely egy készre furnérozott, csiszolt faforgács vagy MDF-lap, melyet egy melaminfólia fedõréteggel látnak el. A Finoboard mindenféle csiszolási és lakkozási munka nélkül, egyszerûen méretre szabás és élzárás után beépíthetõ, csökkentve a furnérozott korpuszbútorok munka- és technológiaigényét. Erdészeti kategóriában nem adtak ki díjat. A gépgyártók legújabb fejlesztésû termékeiket vitték el a Ligno Novumra Pengõ Zoltán

8 8 info-flash H í r e k i n f o w o o d. r o Hírrovatunk írásai a faipari internetes portálon is olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket (kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) a közérdeklõdésre számot tartó írásokat az Intarzia Fabula oldalain is közöljük. 1 MILLIÓ EURÓ ELADOTT IRODA- BÚTOROKBÓL A Della Rovere olasz bútorgyártó cég arra számít, hogy az elkövetk ezõ idõszakban 1 millió euró jövedelmet valósít meg Romániában. A cég 2001-ben jelent meg a román piacon, és az utóbbi három évben üzleti ügyei egyre jobban mennek. A Della Rovere szeptember hónapban újabb két irodabútor-modellel jelenik meg a piacon, amelyeket Harum Rashid formatervezõ neve fémjelez: nevük Egy és Nulla, ezeket Romániában is fogják forgalmazni. A két új modellre már több mint kétszáz megrendelésünk van. Romániában is árusítani akarjuk, õket, arra számítva, hogy ezzel tudjuk véglegesen magunkra és a Della Rovere termékekre vonni a belsõépítészek figyelmét, fejtette ki a cég exportigazgatója, Matteo Infante. A tavalyi év során a társaság üzleti forgalma 28 millió eurót tett ki, az idén pedig 33,5 millió euróra számítanak. A gyártott bútorok mintegy fele Olaszországban marad, a cég második legnagyobb piaca Oroszország, ahol egy évben 5 millió euróra adnak el bútort. Nem mi vagyunk Olaszországban a legnagyobb cég, de ami növekedési ütemünket illeti, elsõ helyen állunk: a mi növekedésünk annyit tesz ki, mint az összes többi versenytársé. A román piac vonatkozásában a Della Rovere kizárólagos egyezményt kötött a hazai Hansen Group importcéggel. A CLASS ÚJ SZLOGENJE: JELLEM ÉS STÍLUS AZ ÜZLETBEN A Class luxusbútorokat gyártó cég, amelyet Camelia Sucu tart kezében, eurót fektetett az új Class Living márkanév promócióját célzó reklámhadjáratba. A társaság kiemelt fontosságú célkitûzései: stílus, innováció és minõség. Úgy döntöttünk, hogy felfrissítjük a Class márkanév képét, és ugyanakkor új szakaszt nyitunk a társaság fejlõdésében. Új nevünk: Class Living és új szlogenünk:»jellem és stílus az üzletben«világosabban kifejezi szem elõtt tartott értékeinket: stílus, innováció és minõség, jelentette ki a Class Living igazgatója, Camelia Sucu. Az új márkanév megjelenésével egy idõben a Class Living integrált kommunikációs kampányt is lebonyolít, amelyet mintegy éves idõtartamra terveztek, és amelynek révén az új szlogent meghonosítják, és gyakorlatba ültetik az összes Class Living bemutató üzletközpontban. A promóciós csatornák között szerepel egy szórólapos akció (outdoor reklám), illetve a nõknek szóló folyóiratokba és belsõépítészeti kiadványokba iktatott reklámlapokra alapozó kampány. Az országban mûködõ öt üzletközpontjának három Bukarestben, egy Konstancán és egy Jászvásáron, valamint az ezekben megforduló több mint 3500 ügyfélnek köszönhetõen, a Class Living a romániai luxusbútor-piac vezetõ cége. A Class Living üzletek mintegy 30 nagy nemzetközi luxusbútor márkanévnek biztosítanak teret, közöttük: Natuzzi, Flexform, Molteni & C., Dada, Scavolinni, Aran, Selva, Assi d Assolo, Dallagnese, Ivano Redaelli, Flou, Ego, Bimax, Living Divani, Italiana Divani, Matteo Grassi, Rimadessio, Zanette, Ingo Maurer, Floss, Foscarini, Penta, Philip Starck, MDF, Pianca. AZ ÉLELMISZER- ÉS FAIPARI KKV-K 87,7 MILLIÓ EURÓ PÉNZALAPOT IGÉNYELTEK Május hónap folyamán a Kis- és Közepes Vállalkozások az állami lebonyolítású Országos Vidékfejlesztési Program keretében 63 projektet nyújtottak be, a megítélhetõ öszszeg 87,7 millió eurót tesz ki, jelentette a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetõ Ügynökség (Agenþia de Plãþi pentru Dezvoltare Ruralã ºi Pescuit APDRP). A faanyagú és egyéb erdészeti termékek elsõdleges feldolgozásával foglalkozó kisvállalkozások által benyújtott projektek száma 34, ezek összértéke 51,35 millió euró. Az állami lebonyolítású pénzügyi segélyprogram révén olyan projekteket finanszíroznak, amelyek erdészeti és fakitermelési beruházásokat irányoznak elõ, vagy nem faanyagú erdészeti termékek gyûjtésére irányulnak, mint gomba és erdei gyümölcsök, de elfogadhatók a fafeldolgozásra koncentráló projektek is, kivéve a bútorgyártást. Az APDRP szerint az egész programvonalra 110 millió eurót utaltak ki lebonyolítása teljes idõtartamára. Az APDRP azt is nyilvánosságra hozta, hogy június között a Mezõgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelése elnevezésû, 123. intézkedés keretében fogadtak el projekteket, a hozzátartozó mindkét állami programvonal keretében: Mezõgazdasági termékeket feldolgozó KKV-k ösztönzése, illetve Erdészeti termékek elsõdleges feldolgozása területén tevékenykedõ kisvállalkozások ösztönzése. A BÚTOR-VISZONTELADÓK A SZOMSZÉDOKAT TÁMADJÁK A bútorkereskedõk derûlátóak a hazai piac fejlõdési kilátásait illetõen, mind az eladások volumene, mind új nemzetközi szereplõk jelentkezése tekintetében. Az a tény, hogy az ország polgárai nekiláttak kidobálni lakásaik-

9 info-flash 9 ból az elhasznált bútorokat, egyértelmûen a szakágazati piac által elkönyvelt jelentõs évi forgalomnövekedésben mutatkozik meg. Romániában az eladott bútorok volumene az idén mintegy 12 16%-os növekedést mutathat, ami azt jelenti, hogy az üzleti forgalom elérheti a megközelítõleg 800 millió euró szintet. A belpiaci konkurencia erõsödésével párhuzamosan a hazai viszonteladók egy része virágzó bútorkereskedési üzletekbe vágott a szomszédos piacokon. Így például a Mobexpert, amely jelenleg 5 hipermarkettel rendelkezik Romániában, egygyel Bulgáriában, és még 27 bútorüzlettel az ország minden vidékén, azt fontolgatja, hogy 2010-ig újabb 20 nagy felületû üzletházat nyit meg az országban, amihez járul még öt külföldön megnyitandó bútorszalon. A ROMÁN FAIPAR GONDJAI: NYERSANYAGÁR, MUNKAERÕ ÉS ELADÁSI PIACOK A legégetõbb problémák, amelyekkel a romániai faiparnak szembe kell néznie, a nyersanyagok magas ára, a munkaerõ-tõke és a termékek értékesítési lehetõségeinek felkutatása, derül ki abból a felmérésbõl, amelyet az ágazat több mint 220 cégének megkérdezése alapján végeztek. A megkérdezettek véleménye szerint legnagyobb gond a nyersanyagok ára, legalábbis 37% ilyen értelemben nyilatkozott. Egy másik felhozott nehézség a munkaerõvel kapcsolatos költségek. A cégeket hátrányos helyzetbe hozza az euró/lej árfolyam ingadozásaitól való függõségük, ami legtöbbször negatív kihatással van tevékenységükre. A kérdõívre adott válaszok alapján 68% minõsítette káros hatásúnak a valutapiaci jelenségeket, miközben 13% semlegesnek ítélte, és csak 9 % tartotta pozitív hatásúnak az euró/lej árfolyami módosulásokat. Következõ, panaszra okot adó tény a szakágazati tevékenységet szabályozó jogszabályok hézagossága (a viszszajelzõk 59%-a), a törvények nincsenek kellõen megalapozva, dokumentálva (27, 27%), vagy pedig ha éppenséggel megfelelõek, ezeket nem alkalmazzák a törvény szelleméhez híven (9,09). Az ágazati cégek kevesebb mint 5%-a tartja jónak a vonatkozó törvényeket. A többség azt is kijelentette, hogy az általuk adható bérek alacsonyabbak az országos átlagfizetésnél (45,45%), csak 23% véli úgy, hogy azonos szinten mozog. A végrehajtó beosztású személyzet nettó átlagbére 737,7 lej, míg a menedzserek fizetése 1774,1 lej. A LINÓLEUM, PARAFA ÉS BAMBUSZ ISMÉT ÉRVÉNYESÜL A PADLÓGYÁRTÁSBAN Az utóbbi években a linóleum látványosan visszatért, miután az 1960-as évek végén kiszorította a vinilin. A linóleum viszont azzal az elõnnyel jár, hogy természetes összetevõkbõl gyártható. Ha pedig lebomlik, nem szabadulnak fel vegyi gázok, mint más szintetikus termékek esetében. A linóleumot juta hordozóvászonra préselt fûrészpor, lenolaj, gyanták és mészkõpor keverékébõl állítják elõ. Másik elõnye, hogy ma már nem kell viaszozni, mint régebb szokás volt. Tekintettel arra, hogy tartósabb és keményebb mint a vinilin, nehezebb a lerakása. De az idõ múlásával tömörödik, keményedik, ráadásul eredeti színét is hosszú idõn át megõrzi. Ami a bambuszt és a parafát illeti, a hagyományos faparketta alternatíváiként szerepelnek. Ezt a két anyagot fõként a év közötti fiatalok alkalmazzák elõszeretettel. Elõnyeik között megemlíthetõ, hogy melegebbek, könnyebben karbantarthatók és kényelmesebbek; a belõlük készített parketta lerakásához ugyancsak feltétlenül szükséges, hogy a padló tökéletesen sima legyen. A parafát egy Portugáliában, Marokkóban és más mediterrán országokban honos tölgyfajta kérgébõl állítják elõ. Ha a kérget úgy hántják le, hogy a fa ne sérüljön, a kéreg 5 10 év alatt újranõ. A parafa kinézete és látványossága miatt rendkívül divatos termék. Öt évvel ezelõtt még nem örvendett valami nagy figyelemnek és sikernek, mivel lerakása elég nehézkes volt és hangsúlyozott hajlandóságot mutatott a vetemedésre, felpuffadásra, görbülésre. A laminált és rétegelt parafa megjelenése gyökeres fordulatot hozott e téren. Elõnyei közé sorolható a rugalmasság, ütéstompító hatása és hangszigetelõ tulajdonsága. A jó karbantartás érdekében ajánlatos a parafa parkettát évente ellátni egy poliuretán rétegbevonattal. A parafa tûz-, nedvesség és penészedés-álló, nem megfelelõ táptalaj az allergén tényezõk számára. Mégis sokan ódzkodnak eme érdekes anyag alkalmazásától való féltükben, hogy ha egyszer vizet kap, menthetetlenül tönkremegy. A bambusz Kínában és Burmában (Mianmar) tenyészõ fûféleség. Az érett növény 4 5 éves korára fejlõdik ki teljesen. Fája ugyanolyan keménységû, mint a jávorfáé (juhar), viszont 50%-kal tartósabb, mint a vöröstölgyé. Vízálló. Ami jórészt indokolttá teszi fürdõszobai alkalmazását. A bambusz-faanyag ezért drágább, mint a klasszikus tölgy vagy juhar, de olcsóbb, mint az egzotikus fafajok, vagy például a cseresznye. SZÁRÍTÁS MIKROHULLÁMOKKAL A faanyag mikrohullámokkal történõ új szárítási technológiája forradalmasíthatja a faipart, és a jövõben kisebb termelési költségekhez vezethet. Ezt a merõben újszerû eljárást a Cooperative Research Centre (CRC) for Wood Innovations kutatói fejlesztették ki, lényege a hagyományos módszerek (természetes száradás) és újító eljárások (mikrohullámos szárítás) kombinációja: a találmány végeredményben rövidebb szárítási idõt eredményez. CRC for Wood Innovations több kutatóközpont együttmûködésén alapuló csapatmunka, amelyben részt vesznek többek között a University of Melbourne, Swinburne University of Technology, Queensland Department of Primary Industries and Fisheries, Forest Products Commission (WA), CSIRO Manufacturing and Infrastructure Technology si Furntech (Tasmania). Graham Brodie, a melbourne-i Egyetem kutatója így nyilatkozott az új eljárásról: Jelenleg egy évet, vagy még többet is eltart, amíg annyira meg lehet szárítani a fûrészárut, hogy bútorgyártásra vagy padlókészítésre alkalmas legyen. A legtöbb idõt azzal töltjük, hogy a fa-

10 10 info-flash anyagot kivágás után kellõképpen kiszárítsuk. Az új technológia viszont néhány hónapra, vagy még kevesebbre csökkenti ezt a passzív periódust. Az új technológia kidolgozása elõrehaladott fázisban van, a CRC tagjai éppen a mikrohullámos szárítási eljárás tesztelésével foglalkoznak. A lerövidített folyamat végeredménye: lényegesen olcsóbb és jobb minõségû faanyag. Egyéb elõnye, hogy az eljárás során a fa szerkezete áteresztõbbé válik, ennek következménye pedig az, hogy a fa vegyi kezelésére szükséges idõ ugyancsak lerövidül. Érdekességként megemlíthetõ, hogy egy faszárító mikrohullámos generátor-kemence teljesítménye 300 háztartási mikrohullámú sütõ teljesítményét teszi ki. SHINNOKI ÚJÍTÁS A BELSÕ- ÉPÍTÉSZET TERÜLETÉN A Decospan, a természetes furnérok gyártásában európai viszonylatban élenjáró cég, új termékkel jelentkezett a piacon: ez a Shinnoki névre keresztelt építkezési és belsõépítészeti munkákra szánt furnérozott panelek családja, amelyek már nem igényelnek utólagos felületkezelést. Az új termékcsalád az állandó és esztétikus minõséget vonzó és korszerû dizájnnal ötvözi, ami az ágazatban új felhasználási lehetõségeket biztosít a tervezõk számára. Az új típusú termékek gyártása során, különféle fafajú rönkfákból vágott furnérok váltakozó és változatos kombinációjával, gyakorlatilag folyamatos és optikailag mintegy végtelen felületeket állítanak elõ. Elvben a furnérgyártás teljes megújításáról van szó: egyenletesebb minõség, a faanyag természetes arculatáról való lemondás nélkül. Az újszerû termékek, amelyek különlegesek és látványosak, egyúttal olyan megszokott értékeket is hordoznak, mint a természetes faanyag melegsége és otthonossága, hitelessége és bensõségessége, tartóssága és rugalmassága. A Shinnoki kollekció 16 referenciamodellbõl tevõdik össze, ezek mindegyike divatos és korszerû színárnyalatban kivitelezve, a különleges felületkezelés pedig a faszerkezetet megtartó természetes kinézet esztétikai többletét biztosítja a paneleknek. A megrendelõk számára készletrõl szállítanak, ami lényegesen lerövidíti a szerzõdések teljesítési határidejét. Végül, de nem utolsósorban azt is meg kell említenünk, hogy a termékek gyártása teljesen újszerû mûszaki eljárással történik, környezetszennyezés- és káros gázok kibocsátásától mentesen, ami a gyártó cégnek a környezetvédelem iránti szakadatlan gondoskodását tanúsítja. FINNORSZÁG FAFÖLÖSLEGGEL RENDELKEZIK Finnország, Európa erdõkben leggazdagabb tájegysége, saját szükségletein fölül mintegy 15 millió m³ faanyagot kínál a külföldi piac számára. A skandináv országban a faépíkezés több évszázados hagyományra tekint vissza. Kezdetben a finn faházak csak a vidéki építészet jellegzetességének számítottak: ez a népi stílus. Apránként, az 1990-es évek elejétõl kezdve, és az korszerû tervezés eszméinek térhódításával párhuzamosan, a fa egyre inkább elfoglalta az õt megilletõ helyet a városi irodaházakban és lakóházakban, családi vagy középületekben, parkokban és zöldövezetekben. Az új mûszaki eljárások elterjedésével párhuzamosan, szerepét és elterjedtségét illetõen, a fa kétségtelenül és egyértelmûen vezetõ helyre került az építõanyagok sorában, figyelembe véve azt is, hogy Finnországban már a nagy cégek székhelyeit is kizárólag ebbõl az anyagból építik. Az alapgondolat: szabad teret hagyni a kreatív építészeti alkotóképzelet számára a nemes anyag felhasználásában, de ugyanakkor védeni is a környezetet természetes anyagok alkalmazása révén.

11 cégismertetõ 11 Muvészet és minoség Fából készült nyílászárókat és faházakat gyárt a kolozsvári Uniart A minõséget tekinti az általa vezetett vállalkozás fõ jellemzõjének Barta Ervin, a kolozsvári Uniart cég igazgatója. A fából készült nyílászárókat és faházakat gyártó cég a közeljövõben új technológia bevezetésével növelné a termelést, és Erdély-szerte új mintaboltokat nyitna. Barta Ervin Az 1993-ban alapított kolozsvári vállalkozást a térség egyik meghatározó nyílászárógyártójaként tartják számon, de emellett faházak készítésével is foglalkozik. A cég 1998-tól a bútorgyártásra is ráállt, a masszív fából, elsõsorban fenyõbõl és tölgybõl gyártott lakberendezési tárgyak mellett, amelyeket elsõsorban exportra szántak, megrendelésre laminált forgácslemezbõl is készítettek bútorokat. Barta Ervin szerint a bútorexportnak az euró értékvesztése vetett véget, hisz a lej folyamatos erõsödése miatt már nem érte meg külföldre gyártani. A bútorgyártást a közeljövõben sem tervezik újraindítani bár az igazgató szerint az üzleti életben semmi sem kizárt, jelenleg elsõsorban az ajtó- és ablakgyártásra koncentrálnak. A külsõ ajtók, ablakok gyártásában a rétegelt fenyõ, a meranti és a borovi fenyõ a leginkább használt anyagok, míg a belsõ ajtók esetében jóval gazdagabb a választék. Emellett furnérozott felületû rétegelt anyagokat is készítenek, valamint ajtókat farostlemezbõl, MDF-bõl és HDF-bõl. A cég kizárólag rendelésre gyárt termékeket cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, amelyeket külföldön, Olaszországban, Ausztriában, illetve itthon értékesítenek. Az általuk gyártott nyílászárókhoz kizárólag ROTO-vasazatot használnak, a belsõ ajtókhoz Magyarországról behozott ROTO-, ELZETTszerkezeteket alkalmaznak. A kilincsek, fogantyúk szintén magyarországi Maestro-termékek. A felületkezelésnél a Sayer lakkot alkalmazzák, amely gombaölõ- és tûzálló szerként egyaránt megállja a helyét. Fa kontra PVC Emellett a vállalkozás a PVC-t kedvelõk elõl sem zárkózik el, bár az Uniart nem gyárt ilyen jellegû termékeket, ezt a helyzetet úgy próbálták egyensúlyozni, hogy dealerszerzõdést kötöttek egy fontos PVC-gyártó céggel, és amennyiben a klienseik ezt részesítik elõnyben, viszonteladóként ilyen termékeket is tudnak ajánlani nekik. Barta Ervin szerint egyébként nem tapasztalható versenyhelyzet a

12 12 cégismertetõ fa-, illetve PVC-nyílászárókat gyártó cégek között, hisz a piac két különbözõ szegmensérõl van szó. Mint mondta, a kliensek zöme elsõsorban anyagi megfontolásból választja a mesterséges terméket, hisz egyes esetekben akár százalékos árkülönbség is lehet a kétfajta termék között, viszont aki a fát szereti, annak ez nem okoz problémát. Emellett a fautánzat és a természetes anyag között csekély, 5 10 százalékos árkülönbség tapasztalható, mutatott rá. Az igazgató elmondása szerint havonta ezer lej értékben gyártanak termékeket, a cégnek a Kolozs megyei Harasztoson található gyárában. A községben két épületben, négyzetméteren mûködik a 32 alkalmazottat foglalkoztató üzem, illetve a raktárak. Faházak a kiaknázatlan terület A harasztosi üzemben az ablakok, külsõ és belsõ ajtók gyártása mellett, amelyek a termelés mintegy 80 százalékát teszik ki, faházakat is készítenek, amelyeket többnyire külföldön értékesítenek. Romániában eddig csupán hármat adtak el egy Bukarest melletti megrendelõnek. Barta Ervin szerint itthon is van érdeklõdés a termékek iránt, azonban eddig nem reklámozták eléggé azokat, csupán egyetlen szakvásáron voltak jelen. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az utóbbi egykét évben jelentõsen nõtt az igény az ilyen típusú otthonok iránt. Az Uniart kétfajta faházat készít, egyik masszív, különbözõ vastagságú fenyõbõl készül, míg a másik az úgynevezett amerikai szendvics típusú, a fakeretes, hõszigetelt házak kategóriájába tartozó építmény. Ezek közül kiemelkedõ az úgynevezett passzív ház, amely a hõszigetelése, struktúrája miatt érdemelte ki ezt a nevet. A háznak ugyanis olyan a hõszigetelése, hogy 20 Celsius fokos kinti hõmérséklet esetén bent fûtés nélkül 0 fok van. Barta szerint egy új, alig tízéves faszerkezetre épülõ struktúráról van szó, amelyhez a belsõ szigetelés mellett külsõ polisztirén-borítás is tartozik. A fal vastagsága változó, Olaszországban például nem túl vastag, de a hazai hegyvidéken a centiméteres vastagságot is elérheti. A faházakat szintén tûzálló és gombaölõ szerekkel kezelik, és nem színezik. Kolozsvár, az ideális központ Barta Ervin szerint a cég csak elõnyt kovácsol abból, hogy a kincses városban van a székhelye, hisz az itt zajló nagyarányú építkezések nagyon kedveznek a nyílászárógyártásnak. Szerinte Kolozsvár a szakemberek megléte és a termelés szükségessége miatt is kedvezõbb például Bukarestnél, de a kincses város környéke is jó piacnak bizonyul. Az igazgató példaként Tordát említette itt szintén

13 cégismertetõ 13 van képviseletük, ahol a sok külföldön munkát vállaló lakos miatt az utóbbi idõszakban jelentõsen megnõtt az építkezések, lakásfelújítások száma. A legrohamosabb fejlõdés azonban természetesen Kolozsváron tapasztalható, és az Uniart, ha a nagy projektek esetében nem is ugyanis itt fõleg PVC-t használnak, de kiveszi a maga részesedését. A belsõ ajtók esetében már nagyobb a kereslet termékeik iránt, hisz a most épülõ tömbházaknál is a faajtókat részesítik elõnyben. Barta szerint Kolozsváron és környékén nagy a mozgás az ingatlanpiacon, komoly megrendelések vannak, amelyekbõl az Uniart is profitál. A legfõbb jellemzõ: a minõség Az igazgató az általa vezetett cég erõsségének, jellegzetességének azt tartja, hogy elsõ pillanattól a minõségre összpontosítottak, ami egyébként a cég mottójában Mûvészet és minõség is szerepel. Mint mondta, ez a gyártásra, a termékekre, illetve a kliensekkel való együttmûködésre, kiszolgálásra egyaránt jellemzõ. Barta szerint arra törekszenek, hogy megértsék a kliensek igényeit, és mivel megrendelésekkel dolgoznak, megfelelõ szaktanácsadással próbálnak szolgálni, a legjobb megoldást javasolni a megrendelõknek. Ezek többsége Kolozsvárról és környékérõl jelentkezik, de voltak már marosvásárhelyi, piteºti-i, ploieºti-i és természetesen bukaresti klienseik is. Barta Ervin szerint általában visszatérõ vevõkrõl van szó, így a megrendelés még akkor is biztosított lenne, ha a cég nem lenne jelen minden szakkiállításon, a szükséges megrendelõ-mennyiséget ugyanis a visszatérõ kliensek, illetve az ajánlás alapján érkezõ vásárlók is biztosítják. Új technológia, környezettudatos termelés Ami a jövõbeli terveket illeti, az Uniart a közeljövõben elsõsorban a technológia terén tervez nagyobb beruházásokat. Két új technológiájú gépet terveznek beüzemeltetni, amelyek felgyorsítják majd a termelést, és ezáltal a legyártott termékek mennyisége is növekszik. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a gyártás az európai uniós normáknak, környezetvédelmi szempontoknak megfelelõen történjen, például az uniós elõírásoknak megfelelõen oldanák meg a porelszívást. Barta Ervin szerint ezen a téren is nagy befektetések várhatók. A gyártás terén várható befektetetések mellett az eladói hálózatot is növelni szeretnék, a meglévõ kolozsvári, tordai és bukaresti képviseletek mellett más, fõleg erdélyi városokban, Marosvásárhelyen, Brassóban, Temesváron, Nagyszebenben és esetleg Konstancán nyitnának új fiókokat. Pap Melinda

14 14 a fa kultúrája Kapu a Rekordok Könyvébe A VILÁG LEGNAGYOBB SZÉKELY KAPUJÁT AKARJA ELKÉSZÍTENI BENCZÉDI LÁSZLÓ Gigászi székely kaput készül faragni a székelyudvarhelyi Benczédi László. Megálmodója azt szeretné, ha a 10 méter magas és 20 méter széles kolosszus a Szejkén kerülne felállításra. Benczédi László Nagy fába készül vágni a vésõjét Benczédi László, székely kapu- és kopjafafaragó. A harmincas éveiben járó Benczédi, aki tavaly óta a Népmûvészet Ifjú Mestere címmel büszkélkedhet, fejébe vette, hogy minden eddiginél nagyobb székely kaput készít. A terv két éve fogalmazódott meg, mikor is felkérték, hogy készítsen egy székely kaput Zetelaka bejáratához. Idõközben változott a terv, a fafaragómester azt szeretné, hogy mûve Szejkefürdõn álljon, harmonikusan beillesztve a már jelenleg ott sorakozó kapuk együttesébe, mely Orbán Balázs síremlékéhez vezeti a látogatókat. A legnagyobb székely kapu, a legnagyobb székely sírja közelében, Benczédi László szerint így lenne stílszerû. A Madarasi Hargitára került ez a kopjafa Õsszel nekifog Az elképzelés már meglévén, a közeljövõben le szeretne ülni megbeszélni azt a városvezetéssel, hogy aztán az önkormányzati testület elé lehessen terjeszteni a tervet. Korábban már mesélt a tervérõl Bunta Levente jelenlegi polgármesternek, aki akkoriban még a megyei önkormányzat elnöke volt, s aki teljes támogatásáról biztosította. A munkát már hónapokkal ezelõtt el szerette volna kezdeni, de annyi megrendelése volt székely kapukra és kopjafákra, hogy kénytelen volt újra és újra elhalasztani. Õsszel nekifogok, bár munka van most is elég. A tervek megvannak, elõ kellene készíteni az anyagot, fogadkozik Benczédi László. Számításai szerint a munka körülbelül fél évig fog tartani, jövõ pünkösdkor vagy legkésõbb úrnapján állhatna a világ legnagyobb székely kapuja. 12 köbméter fa Benczédi László elképzelései szerint a kapu körülbelül 10 méter magas és 20 méter széles lesz, méreteiben egyedülálló a maga nemében, ami által eséllyel pályázhat majd a Rekordok Könyvébe való bekerülésre. Rendkívüli méreteibõl fakadóan a kapu elkészítése gondos tervezést, alapos számításokat, a hagyományostól eltérõ mûszaki megoldásokat és nem utolsósorban hatalmas mennyiségû munkát feltételez. A székely Benczédi László mûhelyében készült székely kapu Nyírlugason kapuk elkészítésénél nagyon fontosak a különbözõ szerkezeti elemek arányai, s emiatt, valamint statikai megfontolásokból is, a kapuoszlopokat 50 cm szélesre és 30 cm vastagra tervezték. Bár az oszlopokat hagyományosan tölgyfából készítik, a mester úgy véli, a méretekre való tekintettel ez esetben elõnyösebb lesz fenyõvel dolgozni, annál ugyanis kevésbé áll fenn a veszély, hogy idõvel elcsavarodik. A fenyõoszlopokra tölgyborítás fog kerülni, mivel fontos, hogy a faragványok keményfából legyenek. A kontyfát, szintén méretei miatt, két darabból kell elkészíteni, ragasztással lesznek öszszeillesztve. Egyedül a kontyfa térfogata 3,5 köbméter lesz, a teljes építmény elkészítéséhez pedig mintegy 12 köbméter anyagra lesz szükség. A galambdúcra legalább zsindely kerül majd. A kapu tükrös lesz, melynek a felülete 24 négyzetméter, ami egy nagyobbacska szobának felel meg. Egy ilyen kolosszális székely kapunak nagyon stabil betontalapzat szükségeltetik és elhelyezésénél figyelni kell arra, hogy a szélnek a lehetõ legkisebb támadási felületet nyújtsa. Lenyûgözõ méreteivel Benczédi László székely kapuja túltesz majd a jelenlegi csúcstartón. A világ jelenleg létezõ leg-

15 a fa kultúrája 15 nagyobb székely kapuja Torján áll. A háromszéki község bejáratánál magasodó, 2005 szeptemberében felállított építmény magassága 9,70 méter, szélessége pedig 15,06 méter. A legnagyobbak között van még Both László gelencei faragó három munkája. Ezek legnagyobbika, mely a magyarországi Balatontapolcán áll, 7 méter magas és 13,60 méter széles. Az impozáns kaput Zabola község adományozta testvértelepülésének, Tapolcának, az átjárhatóság, a testvériség és az európaiság magasztos emléke szimbólumaként. Both László két másik rendkívüli méretû, 12,80, illetve 12,60 méter széles székely kapuja Gelencében, a falu bejáratánál, valamint Lengyelországban áll. Udvarhelyszéki motívumok Benczédi László gyermekként ismerkedett meg a fafaragással, mivel azt hobbyszinten édesapja is ûzte. I. osztályos korában beiratkozott a Tanulók Házának faragó szakkörébe, és attól kezdve szabadidejének tetemes részét ezen népmûvészeti ágban való mind alaposabb elmélyülésnek szentelte. Erdészeti technikusnak tanult, és az iskola elvégzését követõen tíz éven át a szakmájában dolgozott, majd a kilencvenes évek vége felé hátat fordított az erdészetnek, és elkezdett székely kapukat faragni. Megrendeléseinek javát ezek teszik ki, bár farag kopjafákat, kerekes kutakat is. Az ötvenedik székely kapunál tartok. Az idei rekordév volt, eddig tíz kaput faragtam ki és még van hat megrendelés, meséli elégedetten Benczédi László. Idei munkái Budapestre, Zsámbékra, Dévára, csíkszéki, háromszéki, udvarhelyszéki valamint marosszéki településekre kerültek. A legtöbb megrendelés Erdélybõl érkezik, de szép számmal vannak magyarországi ügyfelei is. Egyik munkája Olténiában található, a Craiova közelében loevõ Balº településen. A megrendelõ faházat csináltatott magának egy székelyföldi kivitelezõvel, ami mellé kinézett magának egy malomfalvi kaput. Annak a hasonmását készítette el Benczédi László, s könnyen megtörténhet, hogy ez az egyetlen székely kapu egész Olténiában. Láncfûrész és kézimunka Általában a hagyományos nyersanyagokból dolgozik: a kapu nagyja tölgyfából vagy cserefából készül, a kapuszárnyak részben, a galambdúc pedig teljes egészében fenyõbõl. A gerendákat láncfûrésszel szabja méretre, adja meg hozzávetõleges alakjukat, aztán kezdõdhet az aprólékos kézimunka vésõvel. Mint öntudatos lokálpatrióta, díszítésként kizárólag hagyományos udvarhelyszéki motívumokat használ. Tavaly megkapta a Népmûvészet Ifjú Mestere címet, amit a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium ítél oda évente, szigorú elbírálás alapján, 35 évnél fiatalabb alkotóknak. Nagyon büszke vagyok rá. Remélem, hogy majd a Népmûvészet Mestere címet is megkapom, mondja Benczédi László. Bár még maga is ifjú ember, a rengeteg munka mellett immár másokat okít a fafaragás mesterfogásaira. Júniusban egy zetelaki táborban gyermekeket avatott be a mesterség titkaiba, s meghívásokban nem szenved hiányt, szívesen látnák oktatóként nemcsak erdélyi, hanem anyaországbeli rendezvényeken is. Pengõ Zoltán A kapuoszlopra kizárólag hagyományos motívumok kerülnek Dísze a faragott kerítés és a székely kapu ennek a fóti portának

16 16 cégismertetõ Leonardo da Vinci világa, fából EGY BIHARI ASZTALOS ELKÉSZÍTETTE AZ OLASZ POLIHISZTOR ÁLTAL TERVEZETT SZERKEZETEKET Antal Lajos Leonardo da Vinci világa kelt életre egy tehetséges bihari mesterember keze munkája nyomán. Antal Lajos fából készítette el több mint 30, a reneszánsz zseni által tervezett szerkezet, gép, berendezés makettjét. Antal Lajos nem akármilyen asztalos. Mesterségbeli társaihoz hasonlóan a kenyerét õ is ajtók, ablakok, padló, lambéria készítésével keresi, ám ezek mellett több múzeumnyira való, Leonardo da Vinci tervrajzai alapján megcsinált makett került már ki a keze alól. A közelmúltig csak Olaszországban láthatta a nagyközönség a Hegyközkovácsiban dolgozó mester munkáit, ám májusban Nagyváradon is kiállítást rendeztek a makettekbõl. A Metrion Alapítvány által rendezett kiállításnak, melyre a váradi magyarság Varadinum fesztiválja keretében került sor, a várad-velencei egykori malom adott otthont. Helikopter, tank, kerékpár A félhomályos terembe lépõ látogató tekintete elõször Leonardo repülõ emberein akadt meg, ám nem kevésbé érdekesek, elgondolkodtatóak a nagy olasz polihisztor más, földhözragadtabb szerkezetei, találmányai sem: az elsõ gépfegyver, illetve tank, melyek páncélos, kardos, lándzsás katonákkal kellett volna szembeszálljanak a harcmezõn; egy kezdetleges helikopter; egy kerékpár, mely alig különbözik napjaink hasonló kétkerekû jármûveitõl; egy víz által hajtott rönkhasító; egy színházi emelõszerkezet és jó néhány csapágy, fogaskerekes, fogasléces áttételek, egyéb szerkezetek. Amint arról a látogatók meggyõzõdhettek, valamennyi gépezet mûködõképes, ami nemcsak Leonardo mûszaki géniuszát, hanem Antal Lajos hozzáértését is dicséri. A kiállítás szervezõi szándékosan nem mellékeltek magyarázatokat a kiállított tárgyakhoz, hogy ezáltal arra serkentsék a látogatókat, maguk próbáljanak rájönni, mi végre álmodta meg õket Leonardo da Vinci. Kemény dió Antal Lajos asztalosnak tanult, a 80-as években az Alfa bútorgyárban dolgozott, majd önállósodott, éveken át kisiparosként próbált boldogulni, A Leonardo által tervezett tank makettje A fogaskerekek elkészítését aprólékos számítások elõzik meg

17 cégismertetõ 17 A repülõ ember házilag összetákolt gépekkel dolgozott megrendelésre. A Leonardo da Vinci tervezte szerkezeteket ben kezdte el csinálni. A történet a szerencsés véletlennek köszönhetõen kezdõdött el, egy vállalkozó szellemû olasz úriember ugyanis ügyes és viszonylag olcsón dolgozó mesterembert keresett, s egy szép napon betoppant Antal Lajosnak az akkor még a Nagyvárad melletti Bihar faluban levõ mûhelyébe. A szokatlan megrendelés, amivel a váratlan vendég elõrukkolt, nem riasztotta el a bihari asztalosmestert, belevágott. A munka nehéz diónak bizonyult, fõleg kezdetben, betudhatóan a feladat komplexitásának, szokatlan voltának. Minden nehéznek tûnt, mivel addig csak ajtót és ablakot csináltunk. Volt, amit elrontottunk. A mozsárágyút például egy rönkbõl próbáltuk meg esztergályozni: összetört. Aztán menet közben rájöttünk, hogy egyszerûbb szeletekbõl megcsinálni, meséli Antal Lajos. Jelenleg a szárnyak elkészítését tartja a legnehezebb feladatnak, de az egyszerûbb szerkezetek kivitelezése sem gyerekjáték. Mivel minden mûködõképes kell legyen, a legegyszerûbb fogaskerék elkészítését is számítások elõzik meg, pontosan ki kell kalkulálni a kerék átmérõjét, a fogak méretét. Alapanyagként fõleg fenyõt és cseresznyét használ, a nagyobb igénybevételnek kitett alkatrészek azonban bükkfából készülnek. Az alapanyagot géppel szabják le és gyalulják, de a java aprólékos kézimunka. A bonyolultabb szerkezetek elkészítése akár egy hónapba is beletelhet. Saját vándorkiállítás Leonardo da Vincinek mintegy 60, mûszaki jellegû tervrajzát tartja számon a tudomány, Antal Lajos ezek közül mintegy 35-öt formált meg. Ezek java része három itáliai magánmúzeumban van kiállítva. Közülük az elsõ a San Gimignano nevû városkában nyitotta meg kapuit, azt követte a firenzei, majd ezelõtt három évvel a római. A Nagyváradon kiállított szerkezetek Antal Lajos tulajdonában vannak, kedvtelésbõl készítette el õket egy év leforgása alatt. Bár idõközben hétköznapi rendeléseknek is eleget tesz, hiszen élni kell, a Leonardo szerkezetek a szevedélyévé váltak. Szabad ideje egy részét ezek tanulmányozásának szenteli, újabb vázlatok után nyomoz az Interneten. Az a vágya, hogy munkáit minél több ember lássa, nemcsak Olaszországban, hanem idehaza is. A nagyváradi bemutatkozás csupán a kezdet volt, szeretné a Leonardo-féle szerkezeteket elvinni minél több erdélyi városba, Magyarországra is, egy vándorkiállítás keretében. Pengõ Zoltán A vízen járó ember Víz hajtaná ezt a gátert

18 18 cégismertetõ Ágas bogas kerti bútorok Gömbölyû felületek, természetesség jellemzi az Ágas Bogas Mob termékeit Egy csillár elkészítése bonyolult feladat Szinte belesimulnak a természetbe az Ágas Bogas Mob kft. által gyártott kerti bútorok. A sükõi cég tulajdonosai szeretnének termékeik révén egy kis természetességet becsempészni mindennapjaink szögletes világába. A Simó házaspár Sükõ határában, egy dombtetõn, fémlemezekbõl összeszerelt, modern mûhely rí ki a táj zöldjébõl. A mûhely közelében fajtájuk szerint csoportosított rönkök várják, hogy feldolgozásra kerüljenek. Az udvaron mindenfelé hántolt faágak hevernek, közöttük egy munkás serénykedik. A mûhely elõtt két, ágakból összeállított hintaágy, melyekrõl már csak a tetõ hiányzik. Simó László és neje büszkén mutatják be vállalkozásukat, melyet tavaly novemberben bocsájtották szárnyra. Simóek ha sok pénzzel nem is, de legalább tapasztalatokkal felvértezve vágtak bele a bútorgyártásba. A családfõ két éven át egy magyarországi vállalkozásnál tanulta ki a faipar csínját-bínját, majd négy évig együtt dolgoztak egy kerti bútort gyártó farcádi cégnél. Tavaly úgy döntöttek, hogy önállósítják magukat. A családi ház garázsában kezdték a munkát, ám a sok megrendelésnek köszönhetõen rövidesen sikerült megvásárolni egy egykori mezõgazdasági épületet, ahol kialakították a mûhelyt. Alig kilenc hónap leforgása alatt a termelés annyira felfutott, hogy már a mûhely kibõvítését tervezik. Csak semmi él Az Ágas Bogas Mob kertibútort és játszóterekre való gyermekjátékokat gyárt. A termékekben sok az ág, a rönkfa, az alapanyagnak igyekeznek a lehetõségekhez mérten megtartani a természetes alakját, kerülni élek, a csapott felületek kialakítását. Simó László természetes kerti bútoroknak nevezi a cége által gyártott termékeket. Napjainkban a legtöbb tárgy, bútor szögletes, az emberek kockavilágban élik az életüket. Arra gondoltunk, az emberek legalább a hétvégi házban vagy az udvaron szeretnének természetes dolgok között lenni. Arra törekszünk, hogy minden egyes termékünk úgy nézzen ki, mintha on- Feldolgozásra váró alapanyag

19 cégismertetõ 19 nan nõtt volna ki ahol áll, mint a gomba. Kevés a hasított felület, igyekszünk, hogy minden kerek legyen, magyarázza a fiatal vállalkozó. A cég nem indokolatlanul kapta az Ágas Bogas nevet, ugyanis több termékre is ráillik ez a jelzõ: a hintaágyakra, virágtartókra, TV asztalokra, fogasokra. A termékskálát filagória, szemetesláda, korlát, asztal padokkal, kerítés, kerekes kút, homokozó, csúszda és különféle hinták egészítik ki. Jellegükbõl adódóan, az Ágas Bogas Mob minden egyes terméke egyedi darab. Mivel nincs két tökéletesen egyforma faág, rönk, ezért még ha akarnának sem tudnának sorozatgyártásra ráállni. Ezen bútorok elkészítése ugyanakkor lényegesen idõigényesebb is mint más hasonló termékeké. Egy szögletes termék feleannyi idõ alatt elkészül, mondja Simó László. Olcsó fa, drága fuvar Mivel egy kerti bútor nemcsak esztétikus kell legyen hanem ellenálló is az intenzív környezeti behatásokkal szemben, alapanyagként leginkább akácfát használnak. Ezt Marosvásárhely, Nagyszeben és Medgyes vidékén szerzik be, fõleg tarvágásokról. Többe kerül a fuvar mint a fa, jegyzi meg interjúalanyunk, aki szerint az akác annyira idõtálló, hogy a belõle készült kerti bútor akár két emberöltõt is kibír. Az akácon kívül dolgoznak vadkörtébõl, vadalmából, galagonyából is. Az erdõn ha meglátom egy fában a csillárt, azonnal kivágom, mondja Simó László. A megmunkálás elsõ lépéseként eltávolítják a fakérget, általában hagyományos kézi szerszámokkal. Elõfordul, hogy a háncsolást üvegdarabokkal végzik. Flexxel is meg lehetne csinálni, de nem úgy nézne ki, mutat rá Simó László, miért választják az idõigényes kézi munkát. Ezt követõen kézi barkácsgépekkel lecsiszolják a fát, gondosan ügyelve rá, hogy a bogok, ágacskák megmaradjanak. Az összefogást csavarokkal oldják meg, és nagy gondot fordítanak arra, hogy az illesztések minél diszkrétebbek legyenek. Végül a termékeket több rétegben, víz alapú festékkel vagy lazúrlakkal kezelik le. A hintaágyakra általában pattintott zsindely vagy nád kerül, de fedhetik bármilyen más anyaggal is, amit a vevõ szeretne, annak érdekében, hogy illeszkedjen a háztetõhöz. Legnehezebb a csillár Simóék elmondása szerint valamennyi termékük közül legnehezebb a csúszda és a csillár elkészítése. Ez utóbbinak a nehézségi fokát nagymértékben megnöveli, hogy az ágba járatot kell fúrni, melybe az elektromos vezeték kerül. Legtöbb rendelés hintaágyra van, de a többi termék is kelendõ, a májusban Székelyudvarhelyen megrendezett Tavasz Expón például valamennyi kiállított bútor vevõre talált. Van rendelés elég. Másfél hónapra elõre le vagyunk foglalva, nyilatkozta a cégvezetõ. Az Ágas Bogas Mob termékei viszonteladókon keresztül az ország jó néhány nagyvárosában megvásárolhatók, Konstancától Nagyváradig. Hirdetésre nemigen költenek, úgy tartják, a legjobb reklámhordozók maguk a termékek, ha ezek megfelelõek, akkor jól mûködik a vevõ vevõt hoz folyamat. A vállalkozás jelenleg négy alkalmazottal mûködik, de szükség lenne létszámnövelésre. Mi hívõ emberek vagyunk, imával kezdjük a napot. Jó a légkör, két emberrel el tudunk végezni annyi munkát, amennyit máshol négyen csinálnak. Van olyan munkásunk, aki kevesebb fizetésért jött el hozzánk. Szeretnék fejleszteni, de úgy, hogy a mennyiség a minõség, a munkaközösség légkörének a rovására ne menjen, szögezi le Simó László. Pengõ Zoltán A szépséget és praktikumot ötvözi ez a csúzda Készülnek a hintaágyak Fedett hintaágy, mellette szemetes- és virágláda

20 20 restaurálás Bútorrestaurálás, kihívás és elégtétel Hallgatók munkáiból rendeztek restaurálási kiállítást a brassói egyetemen Bútorrestaurálás, kihívás és elégtétel címmel rendezett kiállítást a tanév végén a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása. Az immár hagyományos tárlat keretében az ötödéves hallgatók munkái kerültek bemutatásra. Cristina Timar A fakultás elõcsarnokában kiállított tárgyak többsége bútordarab volt, nagyobbrészt székek, de voltak ládák, valamint apróbb, fából készült használati és kultikus tárgyak: feszület, tányér, kehely, pohár stb. A kiállítási anyag legérdekesebb darabjait egy 1880 és 1890 közötti idõszakban készült székgarnitúra alkotta, mely a neves biológus, Emil Racoviþã tulajdonában volt. Ezek erõsen megrongált állapotban kerültek az egyetemisták kezébe, akik szinte újjá varázsolták õket. Híd az idõben A tárlatot Gavril Budãu dékán és Cristina Timar nyitotta meg, aki immár 13-ik éve oktatja restaurálásra a hallgatókat. A konzerválás és restaurálás azt jelenti, hogy adunk még egy esélyt a múltnak, segítünk a régi tárgyaknak, hogy visszaszerezzék egykori varázsukat. A restaurálás híd az idõben. Azért esett a választásunk erre a címre, mivel a restaurálásra váró tárgy megközelítésében mindig kihívás rejlik. Minden egyes eset egyedi. A bemutatott tárgyakat két hónap leforgása alatt restauráltuk. Származási helyük nagyon eltérõ, egyesek a padlásról kerültek elõ, mondta a megnyitón Cristina Timar, aki nemcsak szakmai vezetõként szerzett érdemeket a kiállítás létrejöttében, hanem maga is vállvetve dolgozott tanítványaival. Elmondása szerint, az egyik legnagyobb kihívás számára egy kisméretû tárgy, egy rovarok által károsított, fenyõbõl készült pohár helyreállítása volt. Az elégtétel nem függ feltétlenül a tárgy méretétõl, jelentette ki a restaurátor. Pengõ Zoltán