Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére

Átírás

1 Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét stratégiai zajtérképének Műszaki dokumentációja 1

2 Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Kecskemét város közigazgatási területére Kecskemét stratégiai zajtérképének Műszaki dokumentációja Megbízó: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítették: Vibrocomp Kft. Konzorciumi vezető Ügyvezető: Bite Pálné dr. zaj- és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: Cégvezető: Bite Pál zaj és rezgésvédelmi szakértő Magyar Mérnöki Kamara az: GeoLevel Kft. Konzorciumi tag térinformatikai dokumentáció Ügyvezető igazgató: Garami Attila Főmterv Zrt. forgalmi dokumentáció Ügyvezető igazgató: Schulek János május 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 0.VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉP Jogszabályi háttér Bevezetés a stratégiai zajtérképről A 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Megítélési idő Bemenő adatok Zajterjedési modell Előállítandó térképek Zajterhelési térkép Konfliktustérkép Az érintettség meghatározása Egyéb követelmények A zajtérkép készítéshez szükséges adatok A zajtérkép készítéshez szükséges adatok; Helyszín, geometriai adatok Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők Közúti forgalom sebessége Zajvédelmi létesítmények Vasúti forgalom Ipari üzemek zajkibocsátása Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék Kecskemét közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei Zajterhelési térkép Konfliktustérkép Érintettség meghatározása Kecskemét vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei Zajimmissziós térkép Konfliktustérkép Érintettség meghatározása Kecskemét ipari eredetű stratégiai zajtérképei Zajimmissziós térkép Konfliktustérkép Érintettség meghatározása JAVASLAT A KÖZÖNSÉGTÁJÉKOZTATÁSRA Tájékoztatási javaslat Kecskemét részére

4 4. ÖSSZEFOGLALÁS SZAKÉRTŐI JOGOSULTSÁGOK IGAZOLÁSA MELLÉKLET GEODÉZIAI MELLÉKLET MELLÉKLET FORGALMI MELLÉKLET MELLÉKLET FORGALMI ADATTÁBLA VASÚT MELLÉKLET KECSKEMÉT IPARI ÜZEMEK ADATAI MELLÉKLET ZAJVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYEK ADATAI MELLÉKLET KECSKEMÉT STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEI

5 0.Vezetői összefoglaló A Kecskemét zajtérkép 2012 Konzorcium a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet és a 25/2004. (XII.20.) miniszteri rendelet előírásai szerint elkészítette Kecskemét Város közúti és vasúti közlekedésből, valamint az IPPC besorolású ipari üzemek működéséből eredő stratégiai zajtérképeit. Ennek keretében elkészítettük a zajterhelési térképeket, a konfliktustérképeket és meghatároztuk a magasabb zajterhelésnek kitett személyek számát. A stratégiai zajtérképek az Európai Unió közösségi előírásaiban foglalt követelményeknek megfelelő stratégiai zajtérképeket jelentenek, amelyek azonban eltérnek a hazai hatályos (joghatással járó) jogi szabályozás alapján készített zajtérképektől az alábbiak szerint: - A stratégiai zajtérkép kizárólag a stratégiai tervezés szempontjait meghatározó zajforrásokat veszi figyelembe, így nem a tényleges zajhelyzet átfogó kerül ábrázolása. Ennek megfelelően az egyes főbb zajforráscsoportokat közúti közlekedés, vasúti közlekedés, üzemi zajforrások külön-külön kell megjeleníteni. Légi közlekedéstől eredő zajterhelési térképeket jelen stratégia zajtérképezés nem tartalmaz. - A stratégiai zajtérképeken megjelenített indikátorok (L den és L éjjel ) nem egyeznek meg a hazai hatályos jogszabályozásban alkalmazott (L nappal és L éjszaka ) mutatóktól (egyrészt műszaki tartalmukban, másrészt megítélési/vonatkoztatási idejükben). - A zajtérképeken megjelenített értékek minden esetben a vonatkozó jogszabályok szerinti számítási módszerrel meghatározott mennyiségek, nem pedig mért értékek. - A jogszabályban meghatározott un. "küszöbértékek" a stratégiai zajtérképezés jellegét és célját figyelembe véve kerültek megállapításra az L den és L éjjel indikátorokkal összefüggésben, tehát nem azonosak az egyéb hatósági eljárásban használatos "zajterhelési határértékekkel". - A stratégiai zajtérképeken bemutatott adatok alapján nem indítható hatósági eljárás. A stratégiai zajtérképezés alapvető célja az egy éven belül elkészítendő "Intézkedési Terv" alapján a tényleges konfliktushelyzetek rögzítése. Az elkészült stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg: Közúti zajterhelés tekintetében jellemző, hogy a fő forgalmú utak mentén azokon a helyeken alakul ki különösen magas zajterhelés, és így konfliktus, ahol a nagy forgalom mellé viszonylag szűk beépítési távolság párosul. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés (L den >75 db, azaz 10 db-nél nagyobb konfliktus) - Árpád körút - Bethlen körút - Boldogasszony tér - Csányi János körút - Fecske utca - Izsáki út 5

6 - Jókai Mór utca - Koháry István utca - Kossuth körút - Mária körút - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) melletti lakóépületek környezetében. A zajtérképek alapján az is megállapítható, hogy magas a zajterhelés (L den = db) további számos városi út, illetőleg utca mentén kialakul (lásd. 4. fejezet összegzésében). Vasúti zajterhelés esetén a nagyobb forgalmú pályaszakaszok mentén jellemző a zajkonfliktus kialakulása, ott ahol a zajtól védendő létesítmények közel fekszenek a vasúti pályához. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 db-lel meghaladó) zajterhelés van több zajtól védendő lakóépület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró környezetében, valamint a Márvány utca menti vasúti szakasz mellett a Vaspálya utcai átjáróig, beépítéstől függően a legközelebbi védendő épületeknél L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt, továbbá L éjjel érték tekintetében fenti két szakasz közötti területen is, a vasúthoz legközelebbi védendő épületeknél. Küszöbértéket meghaladó (vasúti) zajterhelés szintén több zajtól védendő lakóépületet érint, azonban ahogy a különösen magas zajterhelés esetében is, a közúti érintettségtől nagyságrendben kisebb mértékben (lásd. 4. fejezet összegzésében). Ipari zaj esetében a zajtérkép alapján megállapítható, hogy > 75 db feletti, illetve db közötti zajterhelés a védendő épületek közelében nem található sem éjjel sem nappal. Ez alapvetően a nagyobb zajkibocsátású ipari üzemek lakóterületektől való távoli elhelyezkedésének köszönhető. A legtöbb érintett épület (mindössze pár darab, lásd. 4. fejezet összegzésében) a db közötti zajterhelési sávba esik, jellemzően az éjjeli vizsgálati időszakban. 6

7 1. Bevezetés, előzmények A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét stratégiai zajtérképének elkészítése tárgyában kiírt közbeszerzési eljárását a Vibrocomp - Geolevel Konzorcium nyerte meg, amelynek tagjai a Vibrocomp Kft., illetőleg a Geolevel Kft. Jelen dokumentáció Kecskemét város stratégiai zajtérképét és annak értékelését tartalmazza. 2. Stratégiai zajtérkép 2.1. Jogszabályi háttér A magyar jogszabályokban rögzítésre került a magyar stratégiai zajtérképezés követelményrendszere: A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet és a stratégiai zajtérképek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet. A 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről fontosabb pontjaiban leírja a zajtérkép-készítés jogi hátterét, a határidőket, továbbá a stratégiai zajtérképek összetevőit, formai követelményeit. A kormányrendelet részletesen előírja az alkalmazott zajjellemzők meghatározását, ezen zajjellemzők, mint a tanulmány során ismertetjük megítélési időben jelentősen eltérnek a környezetvédelmi hatástanulmányokból ismerttől. A 25/2004 (XII.20.) miniszteri rendelet szabályozza részletekbe menően a stratégiai zajtérképek elkészítési módszertanát. A rendelet leírja az alkalmazható számítási szabványokat a különböző zajforrásokra, illetve a zajterjedésre. A rendelet szabályozza a bemenő adatokkal szemben támasztott követelményeket is Bevezetés a stratégiai zajtérképről A környezet zajállapotát legjobban zajtérképekkel lehet leírni. A zajtérkép térképes formában mutatja a terület zajterhelését. Az utóbbi években az EU országokban a méréseken alapuló vizsgálatokat a számítással végzett vizsgálatok, értékelések váltották fel. A zajtérkép kiválóan alkalmazható zajcsökkentési intézkedések szemléltetésére. A stratégiai zajtérképek eredményeként létre jövő konfliktustérkép és érintettségi számok alapján kiválasztható a zajcsökkentési intézkedések beavatkozásának fontossági sorrendje. Az intézkedések hatásuk vagy akár költségük szerint szimulációval, még a megvalósulás előtt összehasonlíthatóak, kimutathatók az eltérő intézkedések hatásai külön-külön és együttesen is. A zajtérkép ábrázolhatja - A megítélési A-hangnyomásszintet (zajterhelési térkép), - Zajszint-konfliktus összefüggését (konfliktus térkép), ami a megítélési szintek és a stratégiai küszöbértékek közötti különbséget mutatja. 7

8 - A zaj által érintett lakosok számát A stratégiai zajtérképek a területen lévő összes zajforrást figyelembe vehetik, feltüntetendő környezeti zajforrás-csoportok: üzem/ipar, közút/villamos, vasút, légi közlekedés. A számítást minden forrás-csoportra külön-külön kell elvégezni és ábrázolni. A stratégiai zajtérképek nem szemléltetik a háttérzajt vagy a csúcsszinteket. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a túllépés megállapításánál az esetenként erősen változó (csökkenő) zajszinteket és a tonális zajt is. A stratégiai zajtérkép-készítésnél a modell figyelembe veszi a hangterjedést befolyásoló tényezőket, mint az épületek és egyéb zajterjedést akadályozó hatásokat, a talajmodelleket, időjárási viszonyokat, növényzet hatását, stb. A stratégiai zajtérkép pontosságát első sorban a forgalmi adatok és az éves meteorológiai átlagadatok bizonytalansága befolyásolja, ezek alapján a stratégiai zajtérkép számítási eredményeinek pontossága ±2-3 db-re becsülhető. Az eltérések okát általában az emisszió-becslésben, a terjedési modellben felhasznált paraméterek pontatlanságában, a modellben, és a topográfia digitális felbontásában, valamint a hosszúidejű, azonos szélirányok fellépésében kell keresni A 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérkép elve Az említett kormányrendelet szerint készült stratégiai zajtérképet Kecskemét városára az alábbi pontok figyelembe vételével készítettük el Megítélési idő A rendelet szerinti zajtérképet az alábbi összefüggés alapján, mindig L den és L éjjel zajjellemzőre kell készíteni. L nap L este L = den 10lg L éjjel ahol: L nap - egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra óra) Leste - egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra óra) Léjjel - egyenértékű A-hangnyomásszint éjszakára (8 óra óra) (1) Bemenő adatok A rendelet szerint a stratégiai zajtérkép az éves átlagra, L den és L éjjel zajjellemző megadásával készül, ezért itt az ÁNF értéket nappalra, estére, éjjelre kell megadni. Változatlan forgalmi, úthálózati viszonyok esetén a forgalmi adatok 2 évesnél nem lehetnek régebbiek. Változások esetén csak az aktuális adatokkal lehet számolni. 8

9 A számításokhoz az útra előírt maximális megengedhető haladási sebességeket kell figyelembe venni. (Ez több esetben nem egyezik meg különösen éjszaka- a tényleges sebességi viszonyokkal.) Zajterjedési modell A terjedésnél az MSZ 15036:2002 szabvány összefüggéseit (a hosszú távú középérték számításához) az alábbiak szerint kell alkalmazni: ahol K h H Q h A s hq + ha K = C h db, s a hosszú idejű szint meghatározására szolgáló korrekció a zajforrás föld feletti magassága az észlelési pont föld feletti magassága az észlelési pont és a zajforrás távolságának vetülete a föld (középső) síkján (2) és helyi idő C 0 napközben 06:00 18:00 3,0 db este 18:00 22:00 1,5 db éjjel 22:00 06:00 0,0 db Előállítandó térképek A rendelet szerinti stratégiai zajtérképek célja egy adott területen belül a különféle zajforrásokból eredő zajnak való kitettség átfogó értékelését, vagy az e területre vonatkozó átfogó zajhelyzeti előrejelzések céljára elkészített térképet jelenti. Ennek szellemében a stratégiai zajtérkép zajforrásonként és megítélési időnként a következő térképeket foglalja magában Zajterhelési térkép A zajterhelési térképen Kecskemét város jelenlegi zajterhelését kell bemutatni isophon-görbés ábrázolással. Jelen megbízás az alábbi zajforrások - közút, - vasút, - IPPC besorolású ipari üzemek által okozott zajterhelés egyenértékű A-hangnyomásszintjének ábrázolására terjed ki Konfliktustérkép A konfliktustérkép a zajterhelési térkép és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készül, és a zaj megítélési szintje, valamint a zajforrásra vonatkozó küszöbértékek különbségét, a túllépést ábrázolja L den -re és L éjjel -re. 9

10 A stratégiai küszöbértékek, a területi besorolástól függetlenül, közlekedési zajforrások esetén ipari zajforrások esetén L den = 63 db, L éjjel = 55 db. L den = 46 db, L éjjel = 40 db Az érintettség meghatározása Az eredményes és gazdaságos intézkedési terv elkészítéséhez tudni kell, milyen módon lehet megvalósítható intézkedésekkel és/vagy a legkevesebb ráfordítással a legtöbb embert érő zajterhelést csökkenteni. Ennek megállapítása a prioritások meghatározásának is az alapja. Az akusztikai konfliktust azonban a túllépésen túlmenően, ha nem is egyenlő mértékben, az adott területen élők száma is befolyásolja. Közlekedési zajforrások melletti területeken jelentősen nagyobb zajterhelés éri azokat az épületeket, ill. épületfrontokat, amelyek az út-, vagy vasútvonal közelében vannak, mint azokat, amelyeknél a zajterhelés a távolság, vagy más, a zajterjedést kedvezően befolyásoló tényező (árnyékolás, növényzet, beépítettség stb.) csökkenti. A rendelet szerint meg kell adni azon emberek becsült létszámát (száz főben kifejezve), akik a zajnak leginkább kitett homlokzatnál 4 méterrel a talajszint felett decibelben kifejezett L den zajmutató értékek alábbi sávjai mindegyikének kitett lakóépületekben élnek: 55 59, 60 64, 65 69, 70 74, >75, külön-külön kell kimutatni a közúti, vasúti és légi közlekedési eredetű zajokat, illetve az ipari zajforrásokat. A számadatokat a legközelebbi kerek százra kell fel- vagy lekerekíteni (például: 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra). Kecskemét városának az érintettségét a rendeletben szereplő táblázatos módszerrel mutatjuk be Egyéb követelmények A rendelet szerint a stratégiai zajtérképet 4 m-es relatív értékelési magasságban 10m x 10m es raszter-hálóban kell elkészíteni. A vizsgált épület homlokzati felületéről visszaverődő hang kivételével csak a védendő homlokzatra beeső zajt kell figyelembe venni 2.4. A zajtérkép készítéshez szükséges adatok A terjedést a német SoundPlan 7.1 programmal számítottuk. A számítás során az alábbi beállításokat használtuk: - reflexió figyelembe vétele: 2 - maximális keresési sugár: 2000 m - maximális visszaverődési távolság 20 m - forrásnál lévő maximális visszaverődési távolság: 10 m - engedélyezett hibák: 0,1 db A stratégiai zajtérkép elkészítéséhez az alábbi bemenő adatokat állítottuk elő: 10

11 1. Helyszín, geometriai adatok - Digitális várostérkép, mely az alábbiakat tartalmazza: épületek, főútvonal hálózat, vasút hálózata, beépítés, forgalmi intézkedések (pl. körforgalom, forgalomirányító jelzőlámpák) - Szintvonalas térkép magassági adatok, domborzati viszonyok figyelembevételére, épületek magasságára vonatkozó adatok - Zajvédelmi létesítmények adatainak ismerete pl. zajárnyékoló falak elhelyezkedésének, magasságának, hosszának ismerete - Útburkolatok minőségi adatai 2. Forgalmi adatok - Közútra, - vasútra. 3. Lakossági adatok 4. IPPC besorolású ipari üzemek adatai A 4. melléklet tartalmazza azon üzemek adatait, amelyek figyelembe lettek véve a vizsgálat során A zajtérkép készítéshez szükséges adatok; Helyszín, geometriai adatok A térinformatikai adatbázis kialakításához az ajánlati dokumentációban meghatározottak alapján az önkormányzat által biztosított alaptérképek felhasználásával valósult meg, amelyek az alábbiak voltak: ortofotó közigazgatási határvonalak tömbhatár tömbökre vetített népesség adatok iskolák és kórházak címadatai 3D sztereó légi fénykép A térképi adatbázisok előállításnak részletes menetét az 1. Geodéziai melléklet - minőség ellenőrzési melléklete mutatja be Stratégiai zajtérkép-készítés közúti-forgalmi adatbázisa A FŐMTERV Mérnöki tervező Zrt. feladata volt a stratégiai zajtérképhez nélkülözhetetlen közúti forgalmi adatbázis elkészítése. Ez a munkafázis a közúti eredetű (motorkerékpárok, közúti személy- és tehergépjármű-forgalom, buszforgalom) forgalmi adatok meghatározását jelentette, mégpedig a jelenlegi forgalmi állapotnak megfelelő módon. 11

12 Előzmények, rendelkezésre álló adatok A közúti forgalmi adatokat a KÖZOP Kecskemét város térségi elérhetőségének javítása című (FŐMTERV ZRT., 2011) és a Kecskemét város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések Megvalósíthatósági Tanulmány kidolgozása és megalapozó tevékenységek végzése című (Közlekedés Kft., Transman Kft., Közutas Kft., KÖZTI Középülettervező Zrt., 2011) munkák során elkészült Kecskemét város és környéke komplex közlekedési modellje alapján állítottuk elő. Forgalomfelvételek A közlekedési igényfelmérés, forgalomfelvételek célja a forgalom nagyságának, összetételének, területi eloszlásának, az utazások gyakoriságának, indokainak, valamint a matrica illetve autópálya használati jellemzők megismerése. A forgalomfelvételek keretében a térségi projekt (feladatkiírásnak megfelelően) a következő, fő megalapozó területekre koncentrált: Környéki háztartásfelvételek, céljuk a helyzetértékelés elkészítésének, valamint a modellezés megalapozása a közlekedési szokások felmérésével Közúti és közösségi közlekedési keresztmetszeti adatgyűjtés, melyek a közlekedés volumetrikus, leíró jellegű adatainak gyűjtését tették lehetővé Közúti közlekedési (kikérdezéses) kordonfelvétel a másik két, nevesített adatfelvétellel nem lefedett közúti forgalmi áramlatok feltárására. Forgalmi réteg Közlekedési szokások Körzetközi áramok Keresztmetszeti forgalom Helyi helyi háztartásfelvétel tömegközlekedés fel/leszálló számlálás közúti közlekedés parkolásfelvétel járműszámlálás Helyközi helyközi háztartásfelvétel vonat autóbusz állomási kikérdezéses felvétel gyalogos kikérdezéses felvétel fel/leszálló számlálás megállóhelyi kikérdezéses felvétel gyalogos kikérdezéses felvétel fel/leszálló számlálás Közút szgk kordon kikérdezéses felvétel kézi járműszámlálás automata számlálások tgk kordon kikérdezéses felvétel kézi járműszámlálás automata számlálások flotta járműkövetés adatai Módváltók kinyilvánított preferencia felvétel (helyi és Kecskemétről induló utazásokra vonatkozóan) kinyilvánított preferencia felvétel (helyközi utazásokra vonakozóan Speciális rétegek mélyinterjúk mélyinterjúk Térségi projekt Városi projekt táblázat: A projektek keretében végrehajtott forgalomfelvételek A projektek keretében végrehajtott forgalomfelvételeken kívül az Országos Közúti Adatbank (OKA) évi adatait vettük figyelembe. 12

13 Az úthálózati és a forgalmi állapot általános jellemzése Térségi közúti kapcsolatok Térségi kapcsolatot a 441. sz. (Cegléd, Nagykőrös), 5. sz. (Lajosmizse, Kiskunfélegyháza), 52. sz. (Solt), 54. sz. (Kiskunhalas), és 44. sz. (Lakitelek) főutak és az M5 autópálya (Budapest, Szeged) biztosít. Kistérségi kapcsolatot az 5202 jelű (Méntelek), az 5218 jelű (Hetényegyháza, Kerekegyháza), jelű (Ballószög), jelű (Helvécia) utak adnak. Az M5 autópálya olyan távol halad a várostól nyugatra, hogy csak az észak-déli átmenő forgalom egy részét veszi le a város közútjairól. Az északi elkerülő út tervezés alatt, megvalósítás előtt áll. Nagy szükség lenne rá, hogy levegye a városról a kelet-észak ( sz. főutak) és a kelet-északnyugat (44-5. sz. főutak) kapcsolatokat, és a köztük bonyolódó átmenő forgalmat (Budai kapu Bethlen körút Szolnoki út, Kuruc körút). Többlet forgalmi terhelést jelent a város belső úthálózatán, hogy 4-5 számjegyű utak jellemzően nem rendelkeznek közvetlen autópálya kapcsolattal, így a köztük és az autópályák között bonyolódó forgalom nem bonyolódhat le a város belső útjainak (központi belterület) érintése nélkül. Kecskemét városi úthálózatát az FM-1., FM-2 és FM-3. ábrák mutatják be. A szövegben hivatkozott forgalmi ábrák a 2. Forgalmi mellékletben találhatóak. Városi közúti hálózat és forgalmi rend Elvi hálózatszerkezet Kecskemét közúti hálózata sugaras, gyűrűs szerkezetű: - Belső un. kiskörút (Gáspár András körút Korona utca Dobó István körút Batthyány utca Csányi János körút Koháry István körút). - Nagykörút (Széchenyi körút Mária krt. Árpád krt. Kossuth krt. Erzsébet krt. Kuruc körút Bethlen körút). A további körutak hiányosak, összefüggő kapcsolatokat nem teremtenek: - Az un. második körútgyűrűnek csak a nyugati és déli része készült el (Akadémia körút Csabay Géza körút, valamint Mindszenti körút Klebelsberg Kunó út). - A harmadik körútgyűrű ( Királyok körútja ) a város külső negyedeit lenne hivatott összekapcsolni, azonban a keleti és nyugati része között (Miklovicstelep, Bogovicsfalu) hiányzik a hálózati kapcsolat. Nincs megoldva az összeköttetés a Mátyás király körút és a Nagy Lajos király körút között, a Budapest-Szeged vasútvonal felett, továbbá hiányzik a Nagy Lajos király nyugati folytatása (Károly Róbert körút), egészen a Nyíri útig, csak a Nyíri úttól nyugatra beszélhetünk ismét körútról (III. Béla körút, Vízmű út, Könyves Kálmán körút, Szent László körút). A közúti hálózat legfontosabb sugárirányú elemeit az országos főutak alkotják (5, 52, 541, régi 44, 441): 5. sz. elsőrendű főút: Budai út Széchenyi körút Mária körút Árpád körút Kossuth körút Erzsébet körút Szegedi út; 44. sz. elsőrendű főút (Szolnoki út Békéscsabai út); o 1998 óta: a 44. sz. főút része a Déli elkerülő útnak, 13

14 441. sz. másodrendű út: (Bethlen körút Ceglédi út); 52. sz. másodrendű főút: (Dózsa György út Izsáki út Dunaföldvári út); 54. sz. másodrendű főút és 541. sz. országos közút (Halasi út); o 1998 óta: az 54. főút része a Déli elkerülő útnak. Jelenlegi állapot forgalmi mérései és vizsgálata Előírások A közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás lebonyolítását országos közutakon az ÚT Útügyi Műszaki Előírás, helyi közutakon pedig a Helyi közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása Tervezési Útmutató szabályozza. A zajtérképezés és a forgalmi modell építés sajátos céljainak az országos közutakra vonatkozó előírás felel meg, ezért számlálásainkat ez alapján készítettük el. Az adatok feldolgozása során a zajszámításhoz szükséges kategóriabontás alkalmazása szükséges. Ennek megfelelően a 12 járműkategóriára végzett számlálás eredményét az alábbi 3 kategória szerint adtuk meg: I. akusztikai járműkategória: Személygépkocsi, kistehergépkocsi, kisautóbusz egyvagy kéttengelyes utánfutóval (megengedett legnagyobb össztömeg 3,5 t). II. akusztikai járműkategória: Egyes autóbusz, közepesen nehéz tehergépkocsi (3,5 t < megengedett legnagyobb össztömeg 7,5 t), motorkerékpár és segédmotoros kerékpár. III. akusztikai járműkategória: Csuklós autóbusz, nehéz tehergépkocsi (megengedett legnagyobb össztömeg > 7,5 t), pótkocsis tehergépkocsi, nyerges vontató, speciális nehéz járművek. Akusztikai járműosztály OKKF járműosztályok betűjelei I. A SZGK+KTGK 1+2 II. B1+C1k+G BUSZ_E+KNTGK+ MKP III. B2+C1n+C2++D+E+F BUSZ_CS+NTGK+ POTK+NYSZER+ SPEC A forgalomfelvételeket az ÚT (e-út ) Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelően végeztük el. A forgalmi adatok létrehozásának menete Időszaki mátrixok meghatározása A feladat keretében a meglévő napi igénymátrixokat órás mátrixokra kellett bontani az időszaki forgalom előállításához. A nappali időszak (06-18 óra között) forgalma a reggeli és délutáni csúcsórai forgalom segítségével állítottuk elő. Az esi időszak (18-22 óra között) és az éjjeli időszak (22-06 óra között) forgalma az esti ill. az éjszakai átlagos óra forgalmából számítottuk ki. 14

15 Mind a három akusztikai járműosztályban a 4 db órás igénymátrixot a napi igénymátrixból állítottuk elő a Forgalmi melléklet, Minőségellenőrzési mellékletének Min1. táblázatában látható szorzók alapján. Ez a 3x4 mátrix adta kalibráláshoz a bemenő mátrixokat. A szorzókat A KÖZOP Kecskemét város térségi elérhetőségének javítása című (FŐMTERV ZRT., 2011) munka során készült hosszúidejű számlálásokból állítottuk elő. Kalibráló keresztmetszetek forgalmainak előállítása Az Kecskemét város térségi elérhetőségének javítása című (FŐMTERV ZRT., 2011) munka során történt rövididejű és hosszúidejű számlálások valamint az országos keresztmetszeti számlálások adják a kalibráló keresztmetszeteket. A keresztmetszeti számlálások felvételi lapját a FM-7. ábra minta adattáblázata szemlélteti, míg a városi forgalmi körzetbeosztást a FM-8. ábra jeleníti meg. Forgalmi mennyiségek validálása Az igénymodellekből származó évi becsült forgalmi mennyiségeket a hálózatra terhelve volt mód az ellenőrzésre és a keresztmetszeti mért adatokhoz való illeszkedés vizsgálatára. A hálózati ráterhelési eljárás alkalmazásával kerülhet sor az igénymátrixokból adódó modellezett és mért terhelések összevetésére és fokozatos közelítésére a kalibrálási lépésben. Erre a célra a rendelkezésre álló legfrissebb közúti jármű adatokat használtuk kalibrálási keresztmetszetekben. Mátrixkorrekciós műveletek módszertani alapjai A mátrixkorrekciós műveletek (kalibrálás) során a honnan-hova mátrixok módosítási történik a mért és a ráterhelésből adódó forgalmak összehasonlítása alapján. A számítások elvégzéséhez szükség volt tehát az eddigi modellezéshez használt forgalmi mátrixokra és az új felmérésekből adódó forgalmi adatokra. A bemenő adatokon kívül egy speciális eljárásra volt szükség (TFlowFuzzy), amelynek felhasználásával állítottuk elő az új forgalmi igénymátrixokat. A PTV VISUM programcsomagjában található TFlowFuzzy eljárás során mért adatok nem csak keresztmetszeti forgalmak formájában használhatók, hanem a zónákra, illetve megállókra vonatkoztatott mért fel- és leszállószámok is értelmezhetők (amelyek nem tartalmazzák az átszállásokat). Az utóbbi lehetőség segítségével biztosítható, hogy az utazások hossz- és reláció szerinti megoszlása is jobban illeszkedjen a mért adatokhoz. A forgalmi adatok létrehozásának menetét részletesen a Forgalmi mellékletben található Minőségellenőrzési melléklet mutatja be. Forgalmi adat meghatározási nehézségek A forgalomfelvételek jellemzően nem a zajtérkép készítéséhez szükséges 3 akusztikai járműosztályban készülnek el. Ezért a már meglévő számlálásoknak és hálózati modellezésnek az eredményeit nem lehet közvetlenül felhasználni a zajtérkép készítéséhez. Az ÚT (e-út ) Útügyi Műszaki Előírás megfelelteti a 3 akusztikai járműosztályt az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlálás járműosztályaival. Ez 12 járműosztályt jelent. A forgalomfelvételek során takarékossági szempontok miatt ennél kevesebb járműosztályt különböztetnek meg. Ebből kifolyólag előfordul, hogy az egy 15

16 kategóriába számlált járművek egy része az egyik akusztikai járműosztályba másik része egy másik akusztikai járműosztályba tartozik. A vizsgálat során meghatározott adatok összefoglalása A közúti forgalmi adatokat Kecskemét város közigazgatási területére adtuk meg elektronikus formában.shp formátumban. A shp fájl a következő adatokat tartalmazza: Attribútum NO FROMNODENO TONODENO TYPENO NAME LENGTH SAVSZAM_KM I_06_18_KM II_06_18_KM III_06_18_KM I_18_22_KM II_18_22_KM III_18_22_KM I_22_06_KM II_22_06_KM III_22_06_KM I_SEB II_SEB III_SEB Magyarázat szakasz száma kezdőpont száma végpont száma úttípus utca neve hossz km sávszám db I. akusztikai járműosztály nappali forgalom h jármű II. akusztikai járműosztály nappali forgalom h jármű III. akusztikai járműosztály nappali forgalom h jármű I. akusztikai járműosztály esti forgalom h jármű II. akusztikai járműosztály esti forgalom h jármű III. akusztikai járműosztály esti forgalom h jármű I. akusztikai járműosztály éjjeli forgalom h jármű II. akusztikai járműosztály éjjeli forgalom h jármű III. akusztikai járműosztály éjjeli forgalom h jármű I. akusztikai járműosztály sebessége km/h II. akusztikai járműosztály sebessége km/h III. akusztikai járműosztály sebessége km/h táblázat: Forgalmi adatszolgáltatás tartalma A számításokhoz felhasznált forgalmi adatokat a shape állomány alapján készített Forgalmi mellékletben található Z1 táblázat mutatja be Stratégiai zajtérkép-készítés szempontból mértékadó útburkolat jellemzők Az útburkolatok meghatározásának alapjául az ÚT Útügyi Műszaki Előírás szolgált. Az útburkolat kategóriáját a kopórétegnek a forgalom zajhatását jelentősen befolyásoló érdessége és hangelnyelő tulajdonsága miatt kell megadni. A kopóréteget az A - E akusztikai kategóriák valamelyikébe kell sorolni. A közúti kopórétegek kategorizálása akusztikai szempontból: 16

17 Akusztikai Kopórétegek (ÚT szerint) érdességi kategória A AB-8; AB-12; ZMA-8; ÖA-8; ÖA-12; Modifikált vékonyaszfaltok B AB- és ÖA-kopórétegek pmb-b 35/65 kötőanyaggal; 4 évesnél régebbi vékonyaszfaltok; ZMA -12; mzma-12; AB-12/F C 4 évesnél régebbi AB- és ÖA-kopórétegek pmb-b 35/65 kötőanyaggal; egy, ill. kétrétegű bevonattal (UKZ 5/8; UKZ 2/5) ellátott kopórétegek; AB-16; AB-16/F; AB-20 D Beton; Repedezett aszfalt kopórétegek; 4 évesnél régebbi AB- 16; AB-16/F; AB-20 E Kiverődött beton; Kiskockakő; Díszburkolat (pl. VIACOLOR); Keramit; ÉHA-16; ÉHA-20 A Konzorcium szakembereinek döntése alapján a B - C - D kategóriákat összevonva közepes minőségű burkolatként tüntettük fel. A zajtérképezendő útszakaszok burkolatminőségét az FM-4. ábrán mutatjuk be. Az adatok a shape állomány alapján készített Forgalmi melléklet Z1 táblázatának Útburkolat oszlopában találhatók meg részletesen. A táblázatban 1 érték akusztikai szempontból a fenti táblázat A kategóriájába tartozik (a hivatkozott ábra jelmagyarázatával megegyezően), a 2 érték akusztikai szempontból a fentiek szerinti B kategória, míg a 3 érték akusztikai szempontból a fenti táblázatnak megfelelő C kategória. Megjegyezzük, hogy a vonatkozó jogszabályok szerinti akusztikai minősítés kategória elnevezései nem egyeznek meg a szubjektív értékelés megnevezési kategóriáival Közúti forgalom sebessége A közúti forgalom sebességét a KRESZ által meghatározott értékek adják meg. A nagyobb területre kiterjedő sebesség korlátozásokat figyelembe vettük. Petőfivárosban, Árpádvárosban és a Műkertvárosban 30 km/h-s korlátozott sebességű övezet van kijelölve. Több területen a városban lakó-pihenő övezet van kijelölve, itt 20 km/h a megengedett sebesség. A pontszerű sebességkorlátozásokat nem vettük figyelembe. A megfigyelések azt mutatják, hogy a képkocsivezetők kis százaléka lassít ezeken a helyeken és akkor sem az előírt mértékre. A sebességviszonyok esetében az egyes útszakaszokra megengedett sebességet tüntettük fel, mivel a stratégiai zajtérkép készítés jogszabályai a valós állapottól eltérő igényeket írnak elő. A zajtérképezendő útszakaszok megengedett sebességét az FM-5. ábrán mutatjuk be. Az adatok a shape állomány I_SEB, II_SEB, III_SEB oszlopában találhatók km/óra dimenzióban, valamint a shape állomány alapján készített Forgalmi melléklet Z1 táblázatának Sebesség oszlopában találhatók Zajvédelmi létesítmények 17

18 Kecskemét városban zajvédelmi célból eddig a közút mellett több helyen építettek zajárnyékoló falat/töltést. A vasúti vonalak mentén zajvédő fal Katonatelepen található. A Kecskemét városában meglévő zajvédelmi létesítmények adatait az 5. Melléklet táblázata mutatja be részletesen Vasúti forgalom Az aktuális (2011. évi) vasúti forgalmi adatokat a rendeletnek megfelelő napszaki bontásban a MÁV Zrt. EBK Főosztálya bocsátotta rendelkezésünkre a rendeletben közölt forgalmi adatlap felhasználásával. A zajtérkép készítésnél figyelembe vett vasúti forgalmat a 3. melléklet tartalmazza Ipari üzemek zajkibocsátása A zajtérkép készítésnél figyelembe vett ipari üzemek zajkibocsátását a 4. melléklet tartalmazza. Az IPPC üzemek zajkibocsátási adatairól szóló zajmérési jegyzőkönyveket Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata bocsátotta rendelkezésünkre Stratégiai zajtérképek ábrajegyzék A 6. mellékletben szereplő ábrák mutatják Kecskemét évi stratégiai zajtérképeit a közúti és vasútforgalomra, illetve az ipari üzemekre. Az ábrák külön zaj indikátoronként készültek, melyet 1:10000 léptékben, illetőleg az átnézeti ábrák esetében 1:70000 léptékben nyomtatásra alkalmas formában a melléklet digitális adathordózó tartalmaz. K-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti K-Z L den -1.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-Z L den -2.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre, átnézeti K-Z L éjjel -1.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre K-Z L éjjel -2.jpg Stratégiai zajtérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre K-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti K-K L den -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-K L den -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L den zajjellemzőre K-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre,átnézeti K-K L éjjel -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre K-K L éjjel -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép közúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti V-Z L den -1.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-Z L den -2.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre, átnézeti V-Z L éjjel -1.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-Z L éjjel -2.jpg Stratégiai zajtérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre, átnézeti 18

19 V-K L den -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-K L den -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L den zajjellemzőre V-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre,átnézeti V-K L éjjel -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre V-K L éjjel -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép vasúti forgalomra L éjjel zajjellemzőre I-Z L den.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre, átnézeti I-Z L den -1.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre I-Z L den -2.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre I-Z L éjjel.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre, átnézeti I-Z L éjjel -1.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre I-Z L éjjel -2.jpg Stratégiai zajtérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre I-K L den.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre, átnézeti I-K L den -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre I-K L den -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L den zajjellemzőre I-K L éjjel.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre, átnézeti I-K L éjjel -1.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre I-K L éjjel -2.jpg Stratégiai konfliktustérkép ipari üzemek L éjjel zajjellemzőre 2.6. Kecskemét közúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei Zajterhelési térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Kecskemét egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd K-Z L den.jpg-ek,) és éjszakára (lásd K-Z L éjjel.jpg-ek). A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés belterületen (L den >75 db, azaz 10 db-nél nagyobb konfliktus) - Árpád körút - Bethlen körút - Boldogasszony tér - Csányi János körút - Fecske utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Koháry István utca - Kossuth körút - Mária körút - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) melletti lakóépületek környezetében. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés belterületen (L den = db) - Árpád körút - Bajcsy-Zsilinszky Endre körút - Batthyány utca 19

20 - Bem utca - Beniczky Ferenc utca - Beretvás köz - Bethlen körút - Bocskay utca - Boldogasszony tér - Budai út - Ceglédi út - Csányi János körút - Cserép utca - Csongrádi út - Czollner tér - Dankó Pista utca - Dobó István körút - Dunaföldvári út - Dózsa György utca - Erzsébet körút - Fecske utca - Fráter György utca - Gáspár András körút - Hajdú utca - Halasi út - Hétvezér utca - Hornyik János körút - Horváth Döme körút - Hosszú utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Kada Elek utca - Kadafalvi út - Kandó Kálmán utca - Kápolna utca - Katona József utca - Kazinczy utca - Klapka utca - Koháry István körút - Kőhíd utca - Könyves Kálmán krt. - Kossuth körút - Kossuth Lajos utca - Küküllő utca - Kuruc körút - Kuruc tér - László Károly utca - Lechner Ödön utca - Mária körút - Mátyás király körút - Mezei utca - Mikes utca - Munkácsy utca 20

21 - Nap utca - Nefelejcs utca - Nyíl utca - Nyíri út - Pásthy Károly utca - Perc utca - Petőfi Sándor utca - Piaristák tere - Platán utca - Rákóczi út - Rigó utca - Sutus sor - Széchenyi körút - Szent László körút - Szent Miklós utca - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) - Szolnoki út - Tatay András utca - Vacsi köz - Vágó utca - Zrínyi utca melletti lakóépületek környezetében Konfliktustérkép Az elkészített zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét nappalra (lásd K-K L den.jpg-ek) és éjszakára (lásd K-K L éjjel.jpg-ek) a konfliktus térképeken mutatjuk be. Éjjel 0-5 db konfliktus van belterületen számos épület környezetében, így - Árpád körút - Batthyány utca - Bem utca - Beniczky Ferenc utca - Bethlen körút - Bocskay utca - Boldogasszony tér - Ceglédi út - Csányi János körút - Csongrádi út - Czollner tér - Deák Ferenc tér - Dobó István körút - Dunaföldvári út - Dózsa György utca - Erdősi Imre utca - Erzsébet körút - Fecske utca 21

22 - Fráter György utca - Hajdú utca - Halasi út - Hornyik János körút - III. Béla körút - Irinyi utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Kada Elek utca - Kadafalvi út - Kápolna utca - Katona József tér - Katona József utca - Klapka utca - Koháry István körút - Könyves Kálmán krt. - Kossuth körút - Küküllő utca - Kuruc körút - Kuruc tér - Lajta utca - László Károly utca - Mária körút - Mátyás király körút - Marozsi dűlő - Mezei utca - Mikes utca - Nagykőrösi utca - Nap utca - Nyíri út - Pásthy Károly utca - Petőfi Sándor utca - Piaristák tere - Rákóczi út - Rigó utca - Széchenyi körút - Szent László körút - Szent Miklós utca - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) - Szolnoki út - Szövetség tér - Tatay András utca - Vacsi köz - Wesselényi utca valamint külterületen, így sz. főút környezetében a bal oldal között, sz. főút környezetében a bal oldal között, sz. főút környezetében a bal oldal között, 22

23 - 44. sz. főút környezetében a bal oldal között, sz. főút környezetében a jobb oldal között. melletti lakóépületek környezetében. Éjjel 5-10 db konfliktus van belterületen több épület környezetében, így - Alkony utca - Árpád körút - Bethlen körút - Ceglédi út - Csányi János körút - Dunaföldvári út - Dózsa György utca - Egyetértés utca - Fecske utca - Írisz utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Kadafalvi út - Klapka utca - Koháry István körút - Könyves Kálmán krt. - Kossuth körút - Kuruc tér - Lajta utca - Mária körút - Marozsi dűlő - Petőfi Sándor utca - Széchenyi körút - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) - Tatay András utca - Wéber Ede út melletti lakóépületek környezetében. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy a vizsgált utak menti területek számottevő részén az épületek környezetében az L éjjel - re vonatkozóan a főutak melletti első sorban lévő épületeknél meghaladja a zajterhelés a küszöbértéket 0-10 db-el. 10 db-t meghaladó mértékű konfliktus nincs a közutak mentén. A konfliktus térképek eredményei, ahogy a zajterhelés térképek is, 4 m-es magasságra kerültek megállapításra a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. A 4 m-es magasság általában alkalmas a megfelelő következtetések levonására. A hatályos jogszabályi előírások értelmében minden esetben a fentiekben meghatározott magasságra kell elvégezni a zajszámításokat. Szakmai tapasztalatunk alapján azonban észrevételeztük, hogy a megfelelő következtetések levonása alól kivételt képeznek az alábbi esetek. 23

24 Egyes a helyeken, ahol zajvédelmi létesítmény található és a konfliktus térkép szerint küszöbérték feletti zajterhelés fordul elő, valójában nem valósul meg minden esetben konfliktus a környezeti zajterhelés tekintetében, mivel a zajtól védendő épületek gyakran a zajtérkép készítési magasság alattiak, védendő homlokzatuk mindössze 1,5-2 m magasan található. Ezeken a helyeken (kizárólag egyszintes lakóépületekben) a konfliktustérkép indikációja ellenére nincs zajkonfliktus helyzet, mert az alacsonyabban lévő védendő homlokzat előtt teljesülnek a határértékek. A másik hibalehetőség a konfliktus térkép értékelésében az az eset, amikor egy átlagos magasságú zajvédő létesítmény mögött 4 m-nél lényegesen magasabb épület található. Ebben az esetben a konfliktus térkép 4 m-es magasságban adott esetben nem jelez konfliktust, holott az e fölötti emeleti szinteken küszöbérték feletti zajterhelés alakulhat ki. A konfliktustérkép értékeléséből kiindulva, az alábbiakban felsoroljuk azokat a Kecskeméti belterületi helyeket, ahol a konfliktustérkép elemzéséből készített fenti felsorolás, a zajtérképezésre vonatkozó előírások hibájából adódóan, valójában tévesen jelezte a zajkonfliktust: - Dunaföldvári út környezetében a Rigó köz - Marorzsi dülő között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Szinyei Merse Pál - Szemere Bertalan utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Szemere Bertalan utca - Csokor utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Csokor utca - Gyopár utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Gyopár utca - Pázsit utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Pázsit utca - Ibolya utca között. Külterületeken a fő közlekedési utak mentén az M5 autópálya és a 44. sz. főút mellett találhatóak zajvédő falak és potenciálisan zajkonfliktussal érintett védendő épületek. Az M5 autópálya esetében azonban a fentiekben leírtak alapján minden a térképeken megjelenő konfliktus hibásan jelzettnek minősül, míg ez alól kivételek a 44. sz. főút menti jelzett épületek, mivel itt a védendő épületek a zajtérkép által vizsgált 4 m-es magasság alá esnek. Összességében elmondható a gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy a stratégiai zajtérképezés a zajvédő létesítmények mögötti területekre vonatkozóan nem alkalmazható minden esetben megfelelő pontossággal. Ezt az ellentmondást a következőkkel javasoljuk a későbbiekben feloldani. A vonatkozó előírások módosításával a zajvédelemmel rendelkező főutak, vasutak stratégiai zajtérképét külön külön kell elkészíteni. Ezekre az esetekre azonban nem a 4 m magasságot, hanem a tényleges beépítési magasságot kellene figyelembe venni. Ebben az esetben mutathatja be a stratégiai zajtérkép a zajárnyékoló fal megfelelőségét, vagy nem megfelelő hatását. 24

25 Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Kecskemét város közúti közlekedésből eredő érintettségi adatait kül- és belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. zajszint tartományok db L den érintett lakos Lakóépület jelenleg Óvoda és bölcsőde+ Iskola+ Kórház+ terület [km 2 ] , , ,8 > zajszint tartományok db L éjjel érintett lakos Lakóépület jelenleg Óvoda és bölcsőde* Iskola* Kórház terület [km 2 ] , , , ,3 > ,3 *éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny táblázat Közúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli Kecskemét vasúti közlekedés eredetű stratégiai zajtérképei Zajimmissziós térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Kecskemét egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd V-Z L den.jpg-ek) és éjszakára (lásd V-Z L éjjel.jpg-ek). 25

26 Kecskemét városában összesen három vasúti vonal találkozik a város különböző pontjain. A városi zajterhelés kialakulásában elsősorban a három vasúti vonal közös szakasza, ill. a Cegléd-Kecskemét- Kiskunfélegyháza vonal játszik szerepet. A vasúti vonalak forgalmi és sebességadatait a 3. Melléklet táblázatai mutatják be. Megjegyezzük, hogy Kecskemét pályaudvar esetében a sebességeket 40 km/h értékkel vettük figyelembe. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 db-lel meghaladó) zajterhelés van belterületen több zajtól védendő lakóépület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró környezetében, valamint a Márvány utca menti vasúti szakasz mellett a Vaspálya utcai átjáróig, beépítéstől függően a legközelebbi védendő épületeknél L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt, továbbá L éjjel érték tekintetében fenti két szakasz közötti területen is, a vasúthoz legközelebbi védendő épületeknél. Küszöbértéket meghaladó a zajterhelés mértéke belterületen - L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt szintén több zajtól védendő lakóépület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró és a városhatár közötti vasúti szakasz mentén a legközelebb fekvő összes védendő épületnél, - Csáktornyai utca vasút felőli utolsó védendő épületénél, - Katonatelep, Barka utcai vasúti átjárónál, a Lugas sor- Barka utca sarkán lévő épületeknél, - továbbá L éjjel érték tekintetében a Műkerti sétány, a Temesvár és a Segesvár utcák vasút felőli vasút felőli utolsó védendő épületeinél. Éjjel a küszöbérték feletti zajterhelésű helyek, amelyek területi helyüket illetően nagyfokú megegyezést mutatnak az L den lehatárolással, jellemzően kiterjedtebbek, a küszöbérték feletti zajterhelés éjjel tehát több védendő létesítményt érint. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy a vasút további szakaszai mellett (mindhárom vasúti vonal esetében) a beépítési távolságoknak köszönhetően sehol sincs küszöbérték feletti vagy jelentős zajterhelés. Ezeken a helyeken a vasútvonal mellett található védendő épületek környezetében éjjel db közötti zajterhelés mérhető Konfliktustérkép Hasonlóan a közúti forgalomból számolt konfliktustérképhez, az elkészített vasúti forgalomból eredő zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét L den -re (lásd V-K L den.jpg-ek) és éjszakára (lásd V-K L éjjel -K.jpg-ek) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy az érintett (vasút menti) terület egyes részein (Cegléd-Kecskemét- Kiskunfélegyháza vonal mentén) az épületek környezetében mind L den -re vonatkozóan, mind éjjelre a vasútvonal mellett konfliktus területek találhatóak. Éjjel 0-5 db konfliktus van belterületen számos épület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró és a városhatár közötti vasúti szakasz mentén a legközelebb fekvő védendő épületeket követő védendő épületeknél, 26

27 - Csáktornya utca és Műkerti sétány, illetőleg a Temesvár és a Segesvár utcák vasút felőli vasút felőli utolsó védendő épületeinél, - Katonatelep, Barka utcai vasúti átjárónál, a Lugas sor- Barka utca sarkán lévő épületeknél. Éjjel 5-10 db konfliktus van belterületen több épület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró és a városhatár közötti vasúti szakasz mentén a legközelebb fekvő összes védendő épületnél, Éjjel 10 db< konfliktus van belterületen több épület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró és a Vaspálya utcai átjárói közötti nyomvonal szakaszon beépítéstől függően a legközelebbi védendő épületeknél Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Kecskemét város vasúti közlekedésből eredő érintettségi adatait kül- és belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. L den zajszint jelenleg tartományok érintett Óvoda és db Lakóépület lakos bölcsőde+ Iskola+ Kórház+ terület [km 2 ] , , , ,417 > ,305 L éjjel zajszint jelenleg tartományok érintett Óvoda és db Lakóépület lakos bölcsőde* Iskola* Kórház terület [km 2 ] , , , ,583 > *éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny táblázat Vasúti érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. 27

28 2.8. Kecskemét ipari eredetű stratégiai zajtérképei Általános megjegyzés A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet szerinti üzemi létesítményekre (IPPC-üzemek) határozza meg a zajtérképezési feladatokat. Az előzetes felmérés alapján Kecskemét városában a vizsgálandó üzemek száma összesen 7 db, melyből 1 db belterületen kívülre esik. A bel- és külterületen fekvő üzemek zajhatásával egyaránt számoltunk és megjelenítettük az ábrákon Zajimmissziós térkép A zajterhelési térkép egy várostérkép, mely térképes formában bemutatja a Kecskemét egész évre vonatkozó átlagos zajterhelését egész napra (lásd I-Z L den.jpg-ek) és éjszakára (lásd I-Z L éjjel.jpg-ek). Az alábbiakban bel- és külterületekre vonatkozóan értékeljük a zajtérképeket: > 75 db feletti, illetve db közötti zajterhelés a védendő épületek közelében nem található sem éjjel (lásd I-Z L éjjel ) sem nappal (lásd I-Z L den ) db közötti zajterhelés található nappal: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés nappal és éjjel nem található a védendő épületek közelében db közötti zajterhelés található nappal: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett. - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett. - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett Konfliktustérkép A stratégiai zajtérképen látható, hogy a város egyes részein több üzem környezeti zajhatása is érvényesül. 28

29 Különösen azon üzemek környezetében számíthatunk konfliktusra, amelyek éjszaka is működnek, és ahol a védendő lakóterület közvetlenül az üzem mellett terül el. Ez utóbbi esetben az üzem a zajvédelmi követelmények teljesítését az adott technológia és működési feltételek mellett rendkívül nehezen tudja megoldani, különösen, ha a hatásterületén újabb védendő terület, épületek jelennek meg. Hasonlóan a közúti és vasúti forgalomból számolt konfliktustérképhez, az elkészített ipari üzemekből eredő zajterhelési térképek értékeit és stratégiai küszöbértékek különbségét L den -re (lásd I-K L den.jpg-ek) és éjszakára (lásd I-K L éjjel -K.jpg-ek) a konfliktus térképen mutatjuk be. A zajterhelési értékeket a küszöbértékkel összehasonlítva megállapítható, hogy az érintett terület legnagyobb részén az épületek környezetében mind L den -re vonatkozóan, mind éjjelre az ipari üzemek mellett nem található jelentős konfliktus. A stratégiai zajtérképezésnél alkalmazott jellemzők (Lden és Léjjel) definíciójából/kiszámításából, illetve a rendeletben előírt küszöbértékekből következően az éjszaka is üzemelő üzemi létesítmények esetén az éjszakai konfliktus legtöbb esetben megegyezik az egész napra meghatározott konfliktussal. nappal 0-5 db konfliktus van néhány épület környezetében, így - Akadémia krt. 5. egy darab védendő társasházi épületnél, a Termostar Hőszolgáltató Kft. mellett, - Sarolta utca mentén három darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - Pipacsmező és Kiskun utcák, valamint a Víziorgona és Virágoskert utcák mentén fekvő védendő épületeknél, illetőleg egy darab (tanya)épületnél az 54. sz. főút közelében, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett db konfliktus csak egy darab épület környezetében, így - Sarolta utca mentén három darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. 10 db< konfliktus van több épület környezetében, így - Sarolta-Kolostor utca között kettő darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. éjjel 0-5 db konfliktus van néhány épület környezetében, így - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - Pipacsmező és Kiskun utcák, valamint a Víziorgona és Virágoskert utcák mentén fekvő védendő épületeknél, illetőleg egy darab (tanya)épületnél az 54. sz. főút közelében, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. 29

30 5-10 db konfliktus csak egy darab épület környezetében, így - Sarolta utca mentén kettő darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. 10 db< konfliktus van több épület környezetében, így - Sarolta-Kolostor utca között kettő darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. A konfliktussal érintett területek, az 54. sz. főút menti tanyaépületeket kivéve, belterületen találhatóak Érintettség meghatározása A korábban ismertetett módszer szerint meghatároztuk az érintettségét. Az érintettséghez a Kecskemét Város Önkormányzata által rendelkezésünkre bocsátott 1-1 házban lakók számát vettük alapul. Kecskemét város ipari üzemekből eredő érintettségi adatait kül- és belterületre vonatkozóan a következő táblázat mutatja be. L den zajszint jelenleg tartományok érintett Óvoda és db Lakóépület lakos bölcsőde+ Iskola+ Kórház+ terület [km 2 ] , , , ,0124 > ,014 L éjjel zajszint jelenleg tartományok érintett Óvoda és db Lakóépület lakos bölcsőde* Iskola* Kórház terület [km 2 ] , , , ,021 > *éjszaka az érintettség nem jelent konfliktust; +minden érintett különálló intézményi épület vagy szárny táblázat Ipari érintettség és területnagyság L den és L éjjel /a rendelet előírása szerint 100 főre kerekítve/ 30

31 Az érintettségi szám megmutatja, azon személyek becsült létszámát, akik olyan lakóépületben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött a fent bemutatott táblázat sávjaiba esik. Megjegyzés: Az érintettségi szám meghatározásánál minden egyes épület a legzajosabb homlokzat szerinti sávba esik. Nyilván való, hogy azok a lakosok, akik az épület nem zajforrás felőli oldalán laknak kevésbé érintettek, jelen rendeletek szerinti érintettségi szám a tényleges helyzetet bizonyos mértékben túlbecsli. 3. Javaslat a közönségtájékoztatásra Az Irányelvben a tájékoztatás és a közvélemény részvétele elő van írva a zajterhelés mérséklését célzó cselekvési tervek összeállításakor. A zajterhelés csökkentésével kapcsolatos tervezési munka hosszú távú folyamat. A magas szintű elfogadhatóság támogatja a kívánt hatást és a tervezett intézkedések eredményességét a lakosság, és ugyanígy az érintett hatóság részéről. A közvéleménynek a projekt legelejétől fogva történő folyamatos tájékoztatása a folyamatban lévő eseményekről lehetőséget biztosít az embereknek a részvételre. A tapasztalat megmutatja, hogy az eljárások és az intézkedések elfogadottsága sokkal magasabb olyankor, amikor az érintett lakosok a kezdeti fázisban informálva voltak az intézkedések miben létéről, hatásköréről és fontosságáról. Ugyanígy a lakosság mindennapi bizalmas ismeretei a lakóhelyet érintő ügyekről sokat segíthet a tervezőnek. Szintén igen gyakran van nagy jelentősége az intézmények és szervezetek, pl. a közlekedési szervezetek illetékességének és erőforrásainak. A tájékoztatás fontos tényezője a zajcsökkentéssel kapcsolatos tájékozottság javítása a helyi politikusok, művészek és tisztviselők révén, ami a lakosságot részvételre, a projekt és a kezdeményezések támogatására bátorítja. Nagyon lényeges, hogy kezdettől fogva legyen felelős személy vagy munkacsoport, aki ellátja a koordinálás és a közvetítés feladatait egyrészt a hatóság és az érintett szakértők között, másrészt ellátja ugyanezeket a feladatokat a közvéleménnyel összefüggésben is. Ez a moderátori szerepkör kiterjed a kidolgozás folyamatán a szakértői csoporttal történő szóbeli egyeztetések és megállapodások előkészítésére és lebonyolítására. A moderátor biztosítja az információk áramlását és az átláthatóságot. Biztosítja továbbá a vélemények figyelembevételét és azt, hogy az érdekeltek között konszenzus jöhessen létre. Ha a konszenzus nem lehetséges, akkor dönt. A moderátor kötelessége az ülésekről szóló tájékoztató összeállítása is Tájékoztatási javaslat Kecskemét részére Jelen megbízás keretei között a javasoljuk a zajtérképek következő fejezetben található összefoglalójának valamint a grafikus ábráknak az internetes publikációját a környezetvédelmi hatósági jóváhagyást követően, lehetőség szerint Kecskemét város hivatalos honlapján. Az interneten lehetőséget kell biztosítani a közvélemény visszajelzéseinek, valamint a visszajelzések feldolgozására is. A következő tervezési fázisban, az Intézkedési Terv elkészültét követően a lakosság tájékoztatásával és bevonásával véglegesíthetőek az abban foglalt intézkedési pontok, a közgyűlés elfogadásról szóló döntését megelőzően. 31

32 4. Összefoglalás A Kecskemét zajtérkép 2012 Konzorcium a 280/2004 (X.20.) Kormányrendelet és a 25/2004. (XII.20.) miniszteri rendelet előírásai szerint elkészítette Kecskemét Város közúti és vasúti közlekedésből eredő stratégiai zajtérképeit. Meghatároztuk zajterhelési térképet, a konfliktustérképet és a magasabb zajterhelésnek kitett személyek számát. A stratégiai zajtérképekből, analízisből az alábbiak állapíthatók meg: Közút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy különösen magas a zajterhelés (L den >75 db, azaz 10 db-nél nagyobb konfliktus) - Árpád körút - Bethlen körút - Boldogasszony tér - Csányi János körút - Fecske utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Koháry István utca - Kossuth körút - Mária körút - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) melletti lakóépületek környezetében. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy magas a zajterhelés (L den = db) - Árpád körút - Bajcsy-Zsilinszky Endre körút - Batthyány utca - Bem utca - Beniczky Ferenc utca - Beretvás köz - Bethlen körút - Bocskay utca - Boldogasszony tér - Budai út - Ceglédi út - Csányi János körút - Cserép utca - Csongrádi út - Czollner tér - Dankó Pista utca - Dobó István körút - Dunaföldvári út - Dózsa György utca - Erzsébet körút - Fecske utca - Fráter György utca 32

33 - Gáspár András körút - Hajdú utca - Halasi út - Hétvezér utca - Hornyik János körút - Horváth Döme körút - Hosszú utca - Izsáki út - Jókai Mór utca - Kada Elek utca - Kadafalvi út - Kandó Kálmán utca - Kápolna utca - Katona József utca - Kazinczy utca - Klapka utca - Koháry István körút - Kőhíd utca - Könyves Kálmán krt. - Kossuth körút - Kossuth Lajos utca - Küküllő utca - Kuruc körút - Kuruc tér - László Károly utca - Lechner Ödön utca - Mária körút - Mátyás király körút - Mezei utca - Mikes utca - Munkácsy utca - Nap utca - Nefelejcs utca - Nyíl utca - Nyíri út - Pásthy Károly utca - Perc utca - Petőfi Sándor utca - Piaristák tere - Platán utca - Rákóczi út - Rigó utca - Sutus sor - Széchenyi körút - Szent László körút - Szent Miklós utca - Szlemenics utca (Kiskörút mentén) - Szolnoki út - Tatay András utca - Vacsi köz 33

34 - Vágó utca - Zrínyi utca melletti lakóépületek környezetében. A konfliktustérkép értékeléséből kiindulva, az alábbiakban felsoroljuk azokat a belterületi helyeket, ahol a konfliktustérkép elemzéséből készített fenti felsorolás, a zajtérképezésre vonatkozó (jelen esetben is alkalmazandó) előírások hibájából adódóan, valójában tévesen jelezte a zajkonfliktust: - Dunaföldvári út környezetében a Rigó köz - Marorzsi dülő között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Izsáki út környezetében a Dr. Szobonya Zoltán utca - Sport utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Szinyei Merse Pál - Szemere Bertalan utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Szemere Bertalan utca - Csokor utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Csokor utca - Gyopár utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Gyopár utca - Pázsit utca között, - Klebergsberg Kúnó utca környezetében a Pázsit utca - Ibolya utca között. Ezeken a helyeken, ahol zajvédelmi létesítmény található és a konfliktus térkép szerint küszöbérték feletti zajterhelés fordul elő, valójában nem valósul meg konfliktus a környezeti zajterhelés tekintetében, mivel a zajtól védendő épületek a zajtérkép készítési magasság (4 m) alattiak, védendő homlokzatuk mindössze 1,5-2 m magasan található. Külterületeken a fő közlekedési utak mentén az M5 autópálya és a 44. sz. főút mellett találhatóak zajvédő falak és potenciálisan zajkonfliktussal érintett védendő épületek. Az M5 autópálya esetében azonban a fentiekben leírtak alapján minden a térképeken megjelenő konfliktus hibásan jelzettnek minősül, míg ez alól kivételek a 44. sz. főút menti jelzett épületek, mivel itt a védendő épületek a zajtérkép által vizsgált 4 m-es magasság alá esnek. Vasút A zajtérkép alapján megállapítható, hogy jelentős (a küszöbértéket 10 db-lel meghaladó) zajterhelés van több zajtól védendő lakóépület környezetében, így - Ceglédi úti vasúti átjáró környezetében, valamint a Márvány utca menti vasúti szakasz mellett a Vaspálya utcai átjáróig, beépítéstől függően a legközelebbi védendő épületeknél L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt, továbbá L éjjel érték tekintetében fenti két szakasz közötti területen is, a vasúthoz legközelebbi védendő épületeknél. Küszöbértéket meghaladó a zajterhelés mértéke - L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt szintén több zajtól védendő lakóépület környezetében, így 34

35 Ipar - Ceglédi úti vasúti átjáró és a városhatár közötti vasúti szakasz mentén a legközelebb fekvő összes védendő épületnél, - Csáktornyai utca vasút felőli utolsó védendő épületénél, - Katonatelep, Barka utcai vasúti átjárónál, a Lugas sor- Barka utca sarkán lévő épületeknél, - továbbá L éjjel érték tekintetében a Műkerti sétány, a Temesvár és a Segesvár utcák vasút felőli vasút felőli utolsó védendő épületeinél. A zajtérkép alapján megállapítható, hogy > 75 db feletti, illetve db közötti zajterhelés a védendő épületek közelében nem található sem éjjel (lásd I-Z L éjjel ) sem nappal (lásd I-Z L den ) db közötti zajterhelés található nappal: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés nappal és éjjel nem található a védendő épületek közelében db közötti zajterhelés található nappal: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett, - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett. - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett db közötti zajterhelés található éjjel: - Sarolta utca mentén egy darab védendő épületnél, a Kecskeméti Konzerv Kft. telephelye mellett. - az 54. sz. főút mentén egy darab védendő (tanya)épületnél, a Nordenia Hungary Kft. telephelye mellett. 35

36 Szakértői jogosultságok igazolása 36

37 1. Melléklet Geodéziai melléklet Térképi adatbázisok előállítása - minőség ellenőrzési melléklet 37

38 Összefoglaló Jelen dokumentum célja Kecskemét Város stratégiai zajtérképének és zajcsökkentési intézkedési terveinek elkészítését előkészítő geodéziai feladatok műszaki leírása. A zajtérképek készítésének kezdeti lépése olyan geodézia-térinformatikai fedvények előállítása, amelyek a zajszámítási feladatok fontos elemei. A geodéziai munkarészek két- és háromdimenziós adatok térinformatikai kiértékelését és előállítását jelentik. A különböző geodéziai fedvények egyrészt nélkülözhetetlen input-adatai a zajszámítási folyamatoknak, másrészt azok jogszabályban foglalt alapfeladatai is a zajtérképek készítésének. A térinformatikai feladatok során a különböző állami és önkormányzati alapadatokat felhasználva raszteres állományokból vizuális interpretációval, digitalizálással és fotogrammetriai kiértékeléssel áll elő a zajtérkép előállításában releváns épületállomány, domborzatmodell, valamint közlekedési vonalak fedvénye. A műszaki dokumentáció részletesen bemutatja a geodéziai feladatokat érintő alapadatok forrását, műszaki paramétereit, valamint azok feldolgozási folyamatát. 1. Alapadatok évi LXXVI. törvény rendelkezik arról, hogy: 15. (2) Az állami és a helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek összekapcsolhatósága érdekében e rendszerek térképi adatbázisaiban, az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordinátarendszerében meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat, továbbá az egységes országos magassági alap-ponthálózatra vonatkozó adatokat kell használni. Az alaptérkép előállításához felhasznált adatok, származási helyének ismertetése és műszaki jellemzőinek bemutatása a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 9 (2) b) és c) bekezdései alapján történik Digitális légifénykép A digitális légifotó állomány Kecskemét város által átadott fotóállomány, amely a belés külterületre eltérő felbontásban áll rendelkezésre. A légi fotók által lefedett terület a következő: 38

39 G1. ábra: A légifelvételezés során különböző felbontással repült területek A légi fotók az alábbi paraméterekkel rendelkeznek: Belterület Külterület Repülés dátuma április április 4. Repülés magassága 1800 méter 3475 méter Terepi felbontás 10 cm/pixel 20 cm/pixel Formátum *.tiff, *.tfw *.tiff, *.tfw 1.2. Digitális ortofotó A digitális ortofotók a légifelvételezésből származó perspektivikus képek ortorektifikáció által származtatott, korrigált, georeferált digitális képállománya. Ebből adódóan paraméterei a légifotókéval azonos, tehát külterületen 20 cm, belterületen pedig 10 cm-es terepi felbontással rendelkeznek Digitális Domborzatmodell (DDM) A domborzatmodell alapadata GRID típusú, azaz szabályos rácshálón elhelyezkedő pontokból álló modell. A domborzatmodell felbontása szintén eltérő a különböző fekvések viszonylatában: belterületen 5 5 méter, külterületen pedig méteres rácshálóban elhelyezkedő pontsűrűséggel érhető el. Minden egyes pont X, Y és Z értékekkel rendelkezik. Az adatállomány *.txt formátumban tartalmazza a koordinátákhoz tartozó (Baltitengerhez viszonyított) abszolút magassági értékeket Digitális épületállomány Az épületállomány ESRI Shape formátumban tartalmazza Kecskemét városának nyilvántartásában szereplő épületek határvonalait (poligonjait). A digitális térképi állomány, koordinátái meghatározott Egységes Országos Vetületi rendszerben (EOV) értelmezhetők. A shape állományok pont, vonal és poligon típusú elemeket 39

40 tartalmazhatnak. Az geometriát tartalmazó állományhoz attribútum tábla kapcsolódik, minden elemhez pontosan egy rekord, egyedi azonosítóval (ID) ellátva. Az épületállomány térinformatikai szoftverekben használatos formátumban áll rendelkezése, amely az alábbi három fájlból együttesen alkotnak egy digitális állományt: *.shp az egyes elemek geometriáját írja le, *.shx index file, amely a geometria és az adattábla kapcsolatát írja le, *.dbf attribútum tábla (dbase IV adatbázis formátum), amely az elemekhez tartozó leíró adatokat tartalmazza. Kecskemét Önkormányzatának Főépítészeti Osztálya által ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsájtott épület állomány tartalmazza a város nyilvántartásában lévő épületek poligonjait. Mivel a stratégiai zajtérkép készítésének technológiája alapvetően a légi felvételezésből származó adat helyi kiértékelésére alapul, az átadott aktuális épületállományt a munka során mennyiségi ellenőrzésére, illetve a fotóállománytól való eltérések azonosítására használtuk fel. Az alaptérképben a fotók alapján digitalizált poligonok kerültek feltüntetésre, melyeken ellenőrzésként a kapott állománnyal való területegységre eső szemrevételes, illetve szoftveres úton automatizált objektumellenőrzést hajtottunk végre. G2. ábra: Épületállomány kiinduló (nyers) állapota 1.5. Kecskemét város tömbhatár állománya A digitális tömbhatár állomány tartalmazza az utcahálózat által lehatárolt lakótömböket, jogi határokat Kecskemét közigazgatási területének viszonylatában. A tömbhatár adatokat a Települési Rendezési Tervből kiemelve Kecskemét Város 40

41 Önkormányzata biztosította a digitalizált épületállomány, illetve utca-gráf helyességének ellenőrzése céljából Tömbökre vetített népességi adatok A népesség lakótömbökre vetített adatait tartalmazza táblázatos formában, digitálisan Kecskemét közigazgatási területének viszonylatában Iskolák és Kórházak címadatai Kecskemét területén található bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák, felsőoktatási intézmények, továbbá kórházak, címei digitális formában. 2. A térinformatikai állományok előállítási folyamata Az alaptérképet a 25/2004. KvVM rendelet és a pályázati dokumentáció megfelelő előírásai szerint állítottuk elő. Az alaptérképben szereplő minden objektum és felület háromdimenziós, EOV koordinátával, és ESRI és CAD szoftverek számára megfelelő formátumban, a térképi rétegstruktúra került kialakításra. A geodézia szakterület által előállított, geo-adatbázisba importált alaptérképi állományok a következők: Háromdimenziós épületállomány, Domborzatmodellből vetített szintvonalállomány, Erdőterületek kiterjedését és átlagos magasságát tartalmazó állomány (Terület>1ha), Egyéb, magassággal nem rendelkező zöldterületek kiterjedését tartalmazó állomány (Terület>1ha), Közigazgatási határvonalak, Utcahálózat által lehatárolt tömbhatárok, Közlekedési hálózat elemei (út- és vasúthálózat) 2.1. Szintvonalak előállítása Alapadat és forrás Az 1.3-as pontban ismertetett digitális domborzati adatok. A felhasznált eredeti fájlok: kecskemet_5m.txt kecskemet_10m.txt Műszaki adatok Az adatszolgáltatás *.txt fájl formájában történt, melynek jellemzői: egy sora Y, X, Z koordinátákat tartalmaz, minden pont új sorban szerepel, a magassági értékek méterben értendőek. 41

42 G3. ábra: A kiindulási 5 5 méteres adatállomány Munkafolyamat A domborzatmodell előállításához pontréteget kell előállítani a pontokat tartalmazó *.txt állományokból. A nyers text file sorokba rendezve és tartalmazza a pontok koordinátáit (X, Y) és magassági (Z) értékeit. A szövegfájl egy sora tehát 3 oszlopot tartalmaz, amelyek vesszővel vannak elválasztva egymástól. A jól strukturált szövegfájl könnyedén átalakítható táblázatos formára. Az átalakítás első lépése, a térinformatikai rendszerbe történő importálás. Az importálás után meg kell adni, hogy a fájl mely oszlopai tartalmazza a koordinátákat, amely a pontok helyét írják le. Ezután a térinformatikai szoftver előállítja a pont típusú elemeket tartalmazó shape állományt. A művelet mind a 10 méteres, mind az 5 méteres domborzati pontokat tartalmazó szövegfájlra szükséges végrehajtani. A domborzatmodell előállítása ún. TIN felszín képzésével végeztük, amely a pontok között definiálható egyenesek mentén egy szabályos háromszöghálót hoz létre a felszín modellezésére. A TIN felszín kialakításakor nemcsak a szabályos rácsháló pontjai használhatók fel, hanem a felszínen értelmezett egyéb objektumok, pl. éles törésvonalak, rézsűk, egyéb topográfiai elemek. Az alapadatként befogadott domborzati pontok magasságértékeiben már tartalmaztak bizonyos felszíni elemeket (pl. felüljáró, autópálya-felhajtó, egyéb mesterséges felszíni objektumok), így további törésvonalak felvétele a modellbe csak a meglévőkön kívül történt. A további törésvonalak felvétele a légifelvételekről történő kiértékeléssel történt 3D Polyline-ok megrajzolásával. Az így előállított DDM-ből 5*5 méteres rácsháló létrehozása után szintvonal-generálás. Az pontfelhők és a törésvonalak felhasználásával állt elő tehát a TIN-felszín, amely a lehető legnagyobb pontossággal tartalmazza a felszíni elemeket. A szintvonalak előállítása az elkészített TIN-felszínről került leképezésre. A viszonylag kis domborzati különbségek miatt a szintvonalak 2 méteres közökkel kerültek előállításra. Az így előállított szintvonalak zárt vonallánc elemeket tartalmazó shape-fájlban kerültek előállításra. A szintvonalak attribútum adatai között tárolva van azok magassága is. 42