ÁZSIA A TÉRKÉPEN. Szárazföldi határai: Urál-hegység Urál-folyó Fekete-tenger Kaukázus Kaszpi-tó

Átírás

1 ÁZSIA A TÉRKÉPEN 1. Határai és partvonala a) Határai Tengeri határai: Szárazföldi határai: Jeges-tenger Csendes-óceán Bering-szoros Indiai-óceán Szuezi-csatorna Vörös-tenger Amerikától Ausztráliától Afrikától Urál-hegység Urál-folyó Fekete-tenger Kaukázus Kaszpi-tó Európától közös név: Eurázsia b) Partvonala tagolt sok öböl, peremtenger, sziget és félsziget jellemzi. Öblök Peremtengerek Szigetek Félszigetek Perzsa-öböl (Arab-öböl) Bengáli-öböl Ohotszki-tenger Japán-tenger Sárga-tenger Dél-kínai-tenger Arab-tenger Japán Fülöp-szigetek Indonéz szigetek Arab-félsziget Hindusztáni-fsz. Indokínai-fsz. Kamcsatka Korea Maláj-fsz. 2. Tájai Ősföldek Röghegységek Lánchegységek Alföldek Arab-ősföld Urál-hegység Kaukázus Nyugat-Szibéria Közép-Szibéria Tien-san Pamír Mezopotámia Dekkán-fennsík Himalája Hindusztáni-alföld Dél-kínai-hegyvidék Pacifikus-hgr. Kínai-alföld 3. Vízrajza a) Folyók: a Jeges-tengerbe ömlik: Ob, Jenyiszej, Léna a Csendes-óceánba ömlik: Amur, Hoangho, Jangce az Indiai-óceánba ömlik: Tigris-Eufrátesz, Indus, Gangesz lefolyástalan terület: Aral-tó, Kaszpi-tó (Volga) b) Tavak: a Föld rekorder tavai Ázsiában találhatók: a legnagyobb: Kaszpi-tó: km 2 ; összehasonlításként: hazánk km 2 a legmélyebb: Bajkál-tó: 1620 m

2 JAPÁN FÖLDRAJZA HOKKAIDO Japán-tenger HONSU Kyoto Kóbe Osaka Tokió Csendes-óceán SIKOKU KJÚSU 1. Határai: Japán-tenger, Csendes-óceán 2. Japán szigetország, 4 fő szigete: Hokkaidó Honsu Sikoku Kjúsu 3. Elnevezései: Nippon = A felkelő nap országa 4. Gazdasága: 4.1 Az ipar jellemzői: a) Japán nyersanyagban szegény ország: A gyárak nagy része a kikötőkbe települt, mivel ide érkezik az import ásványkincs. A kikötők fő iparágai a kőolaj-finomítás, vegyipar, kohászat.

3 olyan iparágakat fejlesztett ki, amelyek kevés nyersanyagot, de nagy szaktudást igényelnek. Pl.: elektronika (Hitachi, Sony, Panasonic) számítástechnika (AGFA, Canon) autógyártás (Suzuki, Toyota) robottechnika stb. b) Termékeik jó minőségűek nagy mennyiségben kerülnek a világpiacra is. c) Központok: Tokió, Kyoto, Osaka, Kobe 4.2 Korszerű mezőgazdaság: a) rendkívül kevés termőföld: a termésátlagokat különféle módszerekkel növelik, pl.: gépesítés, vegyszerek alkalmazása (növényvédelem) vetőmag nemesítés teraszos földművelés (nagyfokú helykihasználás a lejtőkön is) nem tud önellátó lenni, többféle élelmiszert importálnia kell. nagy a halászat szerepe (hal, rák, kagyló, alga) b) Terményei: a növénytermesztés az éghajlathoz igazodott: észak: cukorrépa, burgonya (hidegtűrő növények) középső területek: búza, dohány, szója, zöldségfélék, gyümölcsök (cseresznye, gesztenye) déli területek: rizs, tea, cukornád.

4 AZ OLAJORSZÁGOK FÖLDRAJZA 1. Helyszín: a Perzsa-öböl partvidéke 2. Jelentősebb országok: Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait, Katar, Bahrein, Omán 3. Gazdaság: a) Bányászat: kőolaj és földgáz (szénhidrogének) b) Az ipar alapvetően a szénhidrogénekre épül: A szénhidrogéneket fúrótornyokon keresztül a felszínre hozzák csővezetékeken a tengerpartra juttatják tartályhajókon a világ különböző országaiba, elsősorban az Európai Unióba és Japánba exportálják jelentős bevételekhez jutnak A kőolajtermelő országok érdekeik védelmére létrehozták az OPEC nevű szervezetet közösen egyeztetik az árakat (Organization of the Petroleum Exporting Countries) földgáz hőerőművek elektromos energia termelése kőolajfinomítás vegyipar: benzin műanyag vegyszer gyógyszer

5 szállításhoz csőgyártás: vaskohászat és acélgyártás olcsó villamos energia alumíniumkohászat. A jelentős exportbevételekből népjóléti beruházásokra is jut: útépítés településfejlesztés a mezőgazdaság korszerűsítése tengervíz-sótalanítás ( az országok területének nagy része sivatagos) c) Mezőgazdaság az éghajlathoz igazodik: A sivatagi, félsivatagi területeken: az oázisokban: datolyapálma a sivatagok peremén nomád pásztorkodás: juh, kecske A folyók mentén öntözéses gazdálkodás: búza, árpa, zöldségfélék Földközi-tenger partja: mediterrán éghajlat: déligyümölcs, füge, szőlő, olajbogyó Nem önellátóak, a legtöbb országban élelmiszer-behozatalra szorulnak.

6 KÍNA FÖLDRAJZA 1. Elnevezése: Csin Si Huan-ti császár nevéből (Csin China) 2. Fekvése: 3. Tájai: Kelet-Ázsia országa a Csendes-óceán partvidékén található. Tájai szerint Kína két nagy egységre osztható: a) Nyugat-Kína: magas ( hideg és száraz vidékek kicsi a népsűrűség: Tien-san és Himalája hegyvidékei a Föld legmagasabb hegysége: Csomolungma / Mount Everest (8848 m) hatalmas kiterjedésű sivatagos területek, pl. Góbi-sivatag b) Kelet-Kína: alacsonyabb, csapadékosabb tájak nagy a népsűrűség Mandzsu-medence: ásványkincsekben gazdag terület ipar Kínai-alföld: a Hoang-ho (Sárga-folyó) és Jangce (Kék-folyó) között Dél-kínai-hegyvidék: Kína ősföldje 4. Népesség: a) a Föld legnépesebb országa: 1,3 milliárd (1300 millió) lakos b) A lakosság többsége a mongolid (sárga) rasszhoz tartozik: sárgás árnyalatú bőr ferde szemrés sötét szem sötét, egyenes szálú haj alacsony termet kicsi (pisze) orr gyér testszőrzet

7 5. Bányászat és ipar: főként a Mandzsu-medence ásványkincseire épül folyók vízenergia uránérc atomenergia, hadiipar barnaszén, földgáz: hőenergia kőolaj, feketeszén vegyipar vasérc: vaskohászat, gépgyártás: színesfémek (pl. ólom, ón, cink): színesfémkohászat Made in China Az 1980-as évektől Kína délkeleti részén létrehozták az ún. különleges gazdasági övezeteket: (pl. Hajnan, Sencsen, Csuhaj, től Hong Kong, 1999-től Makaó) külföldi tőke befektetése kínai munkaerővel exportra termelnek (elárasztják a világpiacot) a központok a kínai modernizáció színterei. 6. Mezőgazdaság Nagy népesség fontos a mezőgazdaság fejlesztése öntözés a déli tájakon évi két aratás trágyázás gépi technika alkalmazása a) Növénytermesztés: Kína a Föld legnagyobb gabonatermelő országa. gabonafélék: rizs, búza, kukorica, köles, cukorcirok burgonya olajos magvak: szója, földimogyoró, szezám gyapot pamut (textilipar) tea zöldség, gyümölcs b) Állattenyésztés: nyugati száraz legelők: juh, kecske, ló, teve, jak Kelet-Kína: szarvasmarha, sertés, baromfi selyemhernyó-tenyésztés selyemgyártás tengerpartok halászat

8 INDIA 1. Fekvése, határai: a Hindusztáni-félsziget országa határai: É: Himalája NY: Arab-tenger K: Bengáli-öböl 2. Tájai a) Dekkán-fennsík: ásványkincsekben gazdag ősföld b) Hindusztáni- és Indus-alföld: A Gangesz és az Indus folyók által feltöltött síkságok a mezőgazdaság legfontosabb területei. c) Himalája: hatalmas, 2400 km hosszú lánchegység, Földünk legmagasabb hegysége: Csomolungma/Mount Everest: 8848 m 3. Bányászat és ipar barnaszén, földgáz hőenergia-termelés vasérc vaskohászat, gépgyártás közlekedési eszközök } bauxit alumíniumkohászat (mozdony, autó, repülőgép) kőolaj, feketeszén kőolajfinomítás, vegyipar textilipar: gyapot pamut, juta jutavászon, gyapjú, selyem 4. Mezőgazdaság a) Általános jellemzők: alacsony színvonal: pl. faeke, ásóbot, emberi igavonás jellemző a kisbirtok: családi termelés öntözéses gazdálkodás: árasztásos rizstermelés évente két aratás

9 b) Növénytermesztés: gabonafélék: rizs, búza, köles hüvelyesek: bab, borsó olajos növények: földimogyoró, repce, szezám ipari növények: gyapot, juta, cukornád élvezeti növények: tea (világelső), dohány fűszerek: bors, gyömbér, curry trópusi gyümölcs: ananász, banán, kókuszdió gyümölcsök: citrusfélék: narancs, citrom, citrancs, mandarin c) Állattenyésztés:. szarvasmarha: világelső állomány, de nem eszik meg (vegetáriánusok) bivaly: elsősorban igavonásra használják kecske juh baromfi selyemhernyó

10 FELZÁRKÓZÓ ORSZÁGOK A Kelet- és Délkelet-Ázsia területén intenzíven fejlődő, gyorsan iparosodó államok találhatók. Fejlődésükben közös vonás, hogy többé-kevésbé a japán modellt követték. A térség államai két nagy csoportba sorolhatók: 1. Kis Tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr, Hongkong: Címerükben tigris vagy sárkány van. Korábban iparosodó, ma fejlett iparral rendelkező államok, amelyek kedvezőbb történelmi háttérrel rendelkeznek, de természeti erőforrásokban szegényebbek. Hongkong és Szingapúr kis városállamok, (Hongkong visszakerült Kínához, de különleges gazdasági státuszú övezetként) amelyek jó közlekedésföldrajzi helyzetüknek köszönhetik fejlődésüket, elsősorban a kikötői kereskedelem játszott fontos szerepet gazdaságuk fejlődésében. Dél-Korea és Tajvan fejlődésének legfontosabb szakaszai: A II. világháború előtt Japán gyarmatai voltak, ekkor jöttek létre az infrasruktúra alapjai (utak, kikötők, iskolarendszer), amelyek a későbbi fejlődés jó kiindulópontjaivá váltak. Az '50-es és '60-as években, a hidegháború idején fontos amerikai támaszpontok voltak. A koreai háborút lezáró 1953-as béke rögzítette Korea kettéosztását, a déli rész amerikai érdekövezetbe került ben Mao csapatai elől Tajvanra szorult vissza a kínai nemzeti kormány, amelyet az amerikaiak támogattak. Mindkét ország gazdasági fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak az amerikai segélyek. Ebben az időszakban a gazdaság fejlesztését az állam irányította, ésszerű tervgazdálkodással és pénzügyi szabályozókkal. Először a sok és olcsó munkaerőt igénylő iparágakat fejlesztették, mint például a textilipar. A '70-es években a tőkeigényes iparágakat, így a nehézipart fejlesztették (vaskohászat, hajógyártás, vegyipar). Termékeikkel a világpiacon is megjelentek.

11 A '80-as években a magas szintű szaktudást igénylő iparágak (számítógépek, szórakoztató elektronika, precíziós műszerek, robotok) fejlesztése került előtérbe. A '90-es években elsősorban a környező országokba történő tőkekivitel játszotta a fő szerepet, amelynek hatására a térség iparosodásának újabb hulláma indult el elsősorban Malajziában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. 2. ASEAN országok: Az Association of South East Asian Nations = Délkelet-ázsiai Államok Szövetsége, 1967-ben létrejött integrációs tömörülés. Fő tagok: Malajzia, Thaiföld, Fülöp-szk., Indonézia (Szingapúr és Brunei) Egy-két évtizeddel később iparosodó országok, amelyek intenzíven fejlődnek, de még nem érik el a tigrisek színvonalát. Fejlődésük legfontosabb tényezői: A mezőgazdaság számára kedvező feltételekkel rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy a világpiacon az ültetvényeken megtermelt sajátos trópusi és szubtrópusi terményekkel jelenjenek meg: kaucsuk, pálmaolaj, kávé, fűszerek, rizs. A térség országai gazdagok ásványkincsekben, amelyeket szintén a világpiacon értékesítenek: ón, króm, réz, nikkel, kőolaj A magas természetes szaporulat a munkaerő-igényes iparágak fejlesztésére van kedvező hatással, sok új munkahelyre van igény, ami ösztönzi a beruházásokat. A bevándorolt kínai népesség hagyományos munkakedve és szorgalma segítségével a gazdaságban vezető szerepet töltött be. A gazdasági fejlődésben, a modernizációban a kínaiak az élen járnak, de jelenlétük és vezető szerepük nem ritkán nemzetiségi konfliktusokhoz vezet. A térség gyors fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a hitelek. A legnagyobb vállalatok, mint például a Hyundai, a Daewoo, a Samsung összvagyonuk többszörösét kitevő hitelekből éltek, a profitot visszaforgatták és újabb hiteleket vettek fel. Előbb-utóbb azonban a térség gyorsan fejlődő országai egymás versenytársaiként jelentkeztek a világpiacon, és az értékesítési nehézségek a bevételek csökkenéséhez, pénzhiányhoz vezettek. Mindezek a tényezők is hozzájárultak az es, a sajtóban Ázsiai influenzá -nak nevezett, a délkelet-ázsiai térség szinte minden országát érintő pénzügyi és tőzsde-válsághoz.